kÉzikÖnyv - ttk.nyme.hutó/kézikönyv12.pdf · cél) és az óravázlat (koncentrált célok)....

KÔVÁRI ISTVÁNNÉ

KÉZIKÖNYV

AZ 1–2. OSZTÁLYOS TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

tantárgyhoz

Celldömölk, 2005

AP–170

ISBN 963 464 949 1

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014e-mail: apaczaikiadó@apaczai.hu

Internet: www.apaczai.huFelelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató

Terjedelem: 9,27 A/5 ív

Készült az APÁCZAI KIADÓ GARFIKAI STÚDIÓJÁBAN

Olyan rohamosan változó korban élünk, amikorfelerôsödtek környezetünkben a mesterséges (tech-nikai környezet) hatásai. A technikai környezetün-ket már nem tudjuk nélkülözni, meg kell tanulnivele úgy bánni, hogy az az egyén és az egész em-beriség javát, és ne a kárát szolgálja.

Semmilyen társadalmi fejlôdés sem képzelhetôel általános technikai mûveltség nélkül. Ebbôl kö-vetkezôen az európai szintû oktatás nem nélkülöz-heti az ember alkotta mesterséges környezetünkösszefüggéseit átlátó technikai felkészültség kialakí-tását. Így minden iskolában, minden szinten a többitantárggyal egyenrangúan be kell építeni a tanítás-tanulás folyamatába a technika-életvitel tantárgyat.

A technika tantárgy tanítása 1978-ban került be-vezetésre. A NAT-ban az Életvitel- és Gyakorlatiismeretek mûveltségterületen belül a Technika, aHáztartástan, a Pályaorientáció részmûveltség te-rületként jelent meg.

A kerettantervi szabályozás technika és életviteltantárgyi megnevezést, szûkös óraszámot, ugyan-akkor témakörbôvítést rótt a tantárgyra. Számtalantananyag tartalmi, módszertani reformot követel a tantervek készítôitôl, a tanítóktól.

Az Apáczai Kiadó 2001/2002 tanévtôl fokoza-tosan bevezeti a kerettantervek alapján készültTechnika-életvitel munkatankönyv családját.Az egységes szemléletû 1–4. osztályos munkatan-könyvek szerzôi és szerkesztôi figyelembe vették:

– saját és mások gazdag tanítói tapasztalatait,– a mûveltségterülettel és a tantárggyal szem-

beni társadalmi elvárásokat,

– a gyermeki igényeket,– a hazai és külföldi kutatások tapasztalatait,– a NAT változatokból kirajzolódó irányokat,– a különbözô iskolák különbözô anyagi hely-

zetét és eszközellátottságát,– a modul tantervek alapelveit,– a kerettanterv elôírásait.

A tanítói kézikönyv célja segíteni a tanítókat:– a technikai nevelést szolgáló céltudatos peda-

gógiai, szakmai tervezômunkában,– a helyi tantervek készítésében, tanmenetek,

tematikus tervek összeállításában,– a foglalkozásokra való felkészülésben,– a foglalkozások szervezésében, levezetésében,– a pedagógusi munkájuk értékelésében.A kézikönyvet orientáló, iránymutató, a tanítót

további cselekvésre, önálló alkotó munkára ösz-tönzô munkaeszköznek szánjuk és nem egyedüli„receptkönyvnek”.

A segítô példák, módszerek csupán egy lehetsé-ges változatai annak a sokszínûségnek, amellyeleredményesen alapozható a technikai kultúráltság.Technikai kultúráltság nem nélkülözheti a technikahumán viszonyait sem, a technikának az embermindennapjaiban betöltött nélkülözhetetlen létét.A technika-életvitel tantárgy számtalan pedagógiaiérték, személyiségfejlesztés hordozója. A tanítószakmai, pedagógiai, módszertani kultúráltságátólfügg, hogy mit és milyen módon, milyen mérték-ben képes a folyton változó technikai mûveltség-tartalomból tanítványainak átadni

Kézikönyv az 1–2. technika és életvitel tantárgyhoz3

BEVEZETÉS

A technika tantárgy alapvetô kulturális értékek hor-dozója. A technikai mûveltség – ezen belül a tech-nika tantárgy tananyaga – az általános mûveltségmás tudományágainak alá nem rendelhetô integ-ráns része.

„A technikai mûveltség olyan ismeretek és cél-szerû magatartás rendszerezett összessége, amely-lyel az ember képes

– a technikai környezetében tájékozódni;– a természeti, társadalmi és technikai környe-

zetéhez aktívan alkalmazkodni;– újabb ismereteket szerezni” (Szûcs Ervin:

Technika és rendszer. Egyetemi jegyzet).Az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltozott

az ember környezete. A technikai környezet hatásaifelerôsödnek. Atechnikai környezet ismerete, törvény-szerûségeinek értése, a technikai eszközök rendeltetés-szerû használata, a technikának a természetre gyako-rolt hatásának (elônyös, hátrányos) értékelése a mai ésa jövô emberének életfeltétele.

A technikai környezettel való együttélésre, an-nak ésszerû fejlesztésére, környezettudatos alakítá-sára, célszerû emberi alkotásra minden életkorbannevelni kell. Tévesek azok a nézetek, amelyek a technika tantárgyat azonosítják a barkácsolással,az egyes szakmák mûveleteinek elsajátításával.Ugyancsak szélsôségesek azok a nézetek, amelyeka család alapvetô funkcióinak tanítását ruházzák a tantárgyra (betegápolás), illetve ha az informati-kával vagy az informatika egy részének, a számí-tástechnikának a tanításával azonosítják. Nem ke-vés azon tanítók száma sem, akik úgy gondolják,hogy kézmûves foglalkozásokkal a csuhézással,makramézással, hímzéssel, gyöngyfûzéssel helyet-tesíthetô a technika tantárgy.

Felmerül a kérdés, hogyan osztályozható, rendsze-rezhetô, strukturálható a technika ismeretanyaga?

A technika és a technika tantárgy – nemzetközi-leg elfogadott – alapkategóriái adják a vázat,amelyre épül: Anyag; Energia; Információ; Rend-szer; Modell.

A technika sajátos alapelvei, amelyek a technikata-nítás alapelvei is egyúttal: célszerûség; tervszerûség;szervezettség; gazdaságosság; rendszerszemlélet.

A technika tantárgy szintetizáló jellegû a tantár-gyak között (amely több mint a koncentráció).

A tanulók személyiségfejlesztését, sokoldalúformálását a technika tantárgy tantervében megfo-galmazott ismeretanyag megtanítása, valamint azismereteket alkalmazó cselekvô tevékenységek szol-gálják. A személyiségfejlesztés fô területei a szemlé-letformálás, az értelemfejlesztés, az érzelemformálás,az akarat- és jellemformálás. Az értelmi képessé-gek közül fôleg az érzékelés, észlelés, figyelem,megfigyelés fejlesztése határozza meg a továbbha-ladás sikerét. Mivel a tantárgy közvetlen kapcsolatotteremt az anyagi világgal, a tanulók érzékszerveikáltal, s egyszerre több érzékszerv által ismerkedhet-nek az anyaggal, a tantárgyak különbözô megjelenésiformáival. Így leggyorsabban a látási és a tapintá-si érzékelésük fejlôdik.

A figyelem tudatos irányításával fejleszthetôk a megismerés alapfunkciói: az analizáló, a szinteti-záló, a differenciáló, az absztraháló tevékenység.

Az egyes gyakorlatok (pl. az építôelemekkel vég-zett gyakorlatok) fôleg a térlátás fejlesztését szolgál-ják. A tanulók érzékelô, megfigyelô tevékenységéttudatos fejlesztéssel kell alakítani, hogy alkalmassáváljanak a valóság önálló megismerésére.

Az emlékezet mûködéséhez idegkapcsolatokkiépítésére van szükség. Az ismeretek, gyakorlatok,cselekvések rögzítésében nagy szerepe van az anyag-gal való közvetlen kapcsolatnak, a személyes élmé-nyek, az asszociációs kapcsolatok tudatos felhaszná-lásának stb., ezért törekedni kell az emlékképek ele-meinek gyarapítására, színes, változatos gyakorlásimódszerekkel. Az alkotóképesség kibontakoztatásaérdekében egyre több lehetôséget biztosítsunk a gye-rekek önálló képzeletére épülô, illetve annak aktivi-zálását célzó technikai feladatok megoldására.

A gondolkodás jelen van a személyiség cselekvé-sében, tevékenységének, magatartásának szabályo-zásában is, nemcsak a megismerés folyamatában.Ezért gondolkodási tevékenységre kell késztetni a tanulókat, amelyet fôleg a problémafelvetésmódszerével lehet elérni.

A technika tantárgy oktatásában a manualitásközponti helyet foglal el. Ez a tény jelentôs szere-


A TECHNIKA TANTÁRGYRÓL

pet játszik a tanulók izom- és idegtevékenységénekösszehangolásában, a finom mozgások kialakulá-sában.

A tantervek (1978, 1988 módosított, NAT válto-zatok) legfôbb feladata a technikai szemlélet kiala-kítása az óvodás kortól az iskolai tanulmányok befe-jezéséig. Ez azt jelenti, hogy minden osztályban az életkornak megfelelô szinten és minôségben tör-ténjen a technikai környezetnek mint a valóságnak amegfigyeltetése, értékelése, modellezése, alakítása.

A megfigyeltetés, elemzés, alkalmazás, alkotás,együtt vezet el az ember alkotta környezet megis-meréséhez, amely nem nélkülözheti a természeti,társadalmi környezetre vonatkozó alapvetô ismere-teket sem. E tevékenységek sorozatával megismeria gyermek a környezetének anyagait, az anyagát-alakítás mûveleteit, a mûveletek elvégzéséhez alkal-mazható legmegfelelôbb szerszámokat, munkaszer-vezési módokat, szerkezetek, gépek létrehozásánakigényét, módjait.

Alapvetô feladatunk: produkáló gyermek ne-velése. Teret és szerepet kap az alkotó fantázia.Olyan módszertani stratégia szükséges, mellyel fel-fedezô, meglátó, gondolkodó, alkotó személyiségetfejlesztünk. A technika tanterv ebbôl a szempontbólmeghaladja a korábbi hasonló tartalmú tanterveket(kézimunka, gyakorlati foglalkozás), ahol csupán a reprodukáló gyermek nevelése volt a cél.

A feladatközpontú, levezényelt tanórák helyettproblémacentrikus, a technikai problémák so-rozatát megoldó tanórákat kell szerveznünk.

A tantervi feladatoknak és a követelményeknekjobban kell igazodnia a gyermek korához, képessé-geihez, igényeihez, érdeklôdési köréhez.

A tanítói tervezô munkánál figyelembe kellvenni:

– a tantárgy tanításának célját és feladataitmint távlati célokat (NAT, kerettanterv),

– a 4. osztály végére elérendô mûveltségi szintetmint középtávú cél (NAT, keret-, helyi tanterv),

– az 1–2. osztályra vonatkozó célokat, feladatokatmint rövidtávú cél tananyagot, követelményeket,

– az óvodai nevelési tervet,– a helyi igényeket, elvárásokat (kliensek),

adottságokat,– a választható példaanyagok körét (iskola, ott-

hon, háztartás, épített környezet, mezôgazda-ság, közlekedés stb.).

A tanítói terveket tartalmazó dokumentumok atanmenet (durva célok) a tematikus terv (finomítottcél) és az óravázlat (koncentrált célok).

Nevelôi szabadságA tantervek csupán az életkornak megfelelô tana-

nyagot, tantárgyi követelményrendszert tartalmaz-zák. A tervezésben, a módszerek megválasztásában atanító szabadságot kap, ami aktivitást vár a tanítótólés sokkal inkább igényli a felelôsségérzetét. A sza-badság a tervezésben (tanmenet, tematikus terv ké-szítésében, a munkadarab vagy modell megválasztá-sában) és a megvalósítás módjában jut kifejezésre:

– a törzsanyag és kiegészítô anyag arányainakmegállapítása,

– a tematikus egységekre fordított óraszámokmegállapítása,

– a tantárgyak közti koncentráció, szintetizálómegteremtése,

– az aktuális események, jeles napok, ünnepna-pok figyelembevétele,

– a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás,– a gyerekcsoport érdeklôdésének figyelembe-

vétele.Ismernünk kell az osztályunk képességeit, tudni

kell, hogy milyen szintre kell eljuttatni ôket.A nevelôi szabadság a nagyobb felelôsségen túl,

szaktárgyi tudatosságot is igényel.A technika tantárgyat tanítói hivatástudattal, ál-

talános módszertani kulturáltsággal, technikaialapmûveltséggel eredményesen, sikerélménytnyújtóan (tanítónak, tanulónak) lehet tanítani.



Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mûveltségterü-letre készült kerettanterv célja és feladata az isko-láknak és a mûveltségterületet oktatóknak biztosalapot nyújtani a kisiskolások személyiségfejleszté-sét szolgáló feladatok ellátásához.

A kerettanterv fô fejlesztési feladatai A közvetlen mesterséges környezet megtapasz-

talása (lakás, iskola, közlekedés). A saját élménybôladódó problémák technikai oldalának felismerése.Technikai érdekességek, természeti találmányokmegfigyelése. Az ember, a technika és a természetkapcsolatának felfedezése, megértése. Információgyûjtése az alkotó munkához.

Az alkotás folyamatának átélése, tudatos szer-vezése.

Személyes igények, szükségletek megnevezése.Az egyéni indíttatású probléma felismerése meg-fogalmazása. Gondolati tervek, késôbb vázlatokkészítése. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnekmegfelelô szokásos megoldás kiválasztása, majdalkalmazása.

Mûszaki kommunikáció alapjainak elsajátítása:a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyag-ban, tárgyban.

A terv, az elképzelés értékelése, megfeleltetéseaz igényeknek és a lehetôségeknek.

Konstruálás, kivitelezés: tárgyak, modellek,szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás-és egészségtani eljárások irányított és önálló meg-valósítása.

A rendeltetésnek, az anyagnak és a szerkezetnekmegfelelô egyszerû megoldás kiválasztása és elké-szítése mintakövetéssel, önállóan.

Az alkotói és a befogadói munka során a követ-kezményekért felelôs magatartás tanúsítása. Másvéleményének figyelembevétele. Az önellenôrzésfejlesztése.

A legegyszerûbb emberi szükségletek felismeré-se és a kapcsolódó technikai lehetôségek belátása,a funkció, a forma, az anyag, a szerkezet, az eljá-rás összefüggéseinek tapasztalati feltárása.

Munkavégzési és tanulási szokások. Gyermek-balesetek okai, forrásai, megelôzésük. Jó testtartás.Elôvigyázatosság az anyagalakításban. Munkahelyrendje, tisztasága.

Technológiai rend, térszemlélet kialakítása.Az anyagalakító, a szerelô- és az építômunka

fázisainak megismerése. A mûveleti sorrend betar-tása a munka során.

Jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban ésa legegyszerûbb eszközök használatában.

Gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a mun-kával és az idôvel.

Technikai szemléleten alapuló környezettudatosfogyasztói magatartás alakítása.

AjánlásMûveltségi terület:ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEKTantárgy: TECNIKA ÉS ÉLETVITELIskolatípus: bármely általánosan képzô 1–2. o.

Óraszám

Megvalósítási feltételek: technika szaktanterem, l–2. osztályban tanító fôiskolai képesítéssel.

Kidolgozási szint: téma.

CélA nélkülözhetetlenné vált magas szintû technikai

környezet (iskola, otthon, háztartás, közlekedés, szol-gáltatás, ipar, mezôgazdaság stb.) színvonala ésa következô évtizedekre várhatóan egyre emelkedôszínvonalú és fejlettségû technika indokolja, hogy a ma iskolásoknak ismernie kell a szûkebb és tágabbkörnyezetük technikai összetevôit, összefüggéseit.

A tantárgy tanításának célja és feladata a tanu-lók életkorának megfelelô módon, mértékben ésszinten:

– technikai felkészültséget kialakítani,– felkészíteni a mesterséges környezetben való

tájékozódásra (múlt, jelen, várható jövô, tér-beli változások),

A KERETTANTERV

1. osztály

1(1,5)

37(55)

2. osztály

1(1,5)

37(55)

heti

éves


– megismertetni az ember alkotta környezetlegfontosabb jellemzôit,

– bemutatni az emberi alkotásokban megtes-tesülô használati, esztétikai és etikai értékeket,

– fejleszteni az alkotóképességet, amellyel a köz-vetlen környezet alakítható,

– kialakítani, hogy a megszerzett ismeretekalapján a tanulók tudatos szemléletévé és ma-gatartásává váljon az emberi környezet és atermészet védelme a technika segítségével,

– kritikus fogyasztói magatartás alakítása, fej-lesztése,

– szintetizációs képesség megteremtése, – a megismertetett emberi tevékenységek, szak-

mák, életpályák, az átélt alkotások, a technikaibeállítódás egyúttal pályaorientálók legyenek.

TartalomA mindennapi életben is hasznos ismereteket,

tevékenységeket, a természeti, társadalmi és hu-mán dimenziókkal rendelkezô technikai alapmû-veltséget, a technikai kultúra fô területeit közvetítia mûveltségi terület.

Munkakultúra: anyagismeret, anyagmegmunká-lás, eszköz, mûveletek, alkotás folyamata, szerve-zés, gazdaságosság, ergonómia, balesetmegelôzés.

Termelési kultúra: anyag, energia, információ(eredet, termelés, elosztás, fogyasztás, gazdálkodás).Agrotechnika, élelmiszeripar.

Háztartáskultúra: lakáskultúra, háztartási tech-nológiák, háztartásgazdaság.

Környezetkultúra: tárgyi környezet, épített kör-nyezet, környezetgazdálkodás.

Közlekedéskultúra: közlekedési szabályok, köz-lekedési eszközök.

Gazdálkodási kultúra: áru, piac, termékszerkezet,marketing, reklám, foglalkozási ágak, pályaorien-táció, beruházás, befektetés, költség, haszon.

Fogyasztói kultúra: kereskedelem, termékelem-zés, pénzgazdálkodás, takarékosság.

Szabadidôs kultúra: mûvelôdés, szórakozás,szórakoztatás, játék.

Információs kultúra: kommunikáció, informá-ciós gépek, információs rendszerek.

KövetelményA kisiskolások (6–8 éves) elôzetes tudása, ta-

pasztalása alapján, a környezetrôl szerzett informá-ciói segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja atechnikai környezethez kapcsolódó ismereteit. Le-hetôvé tenni, hogy életkoruknak megfelelôen tájé-kozottságot szerezzenek az ember környezetalakítótudatos, aktív tevékenységeirôl, a technika hasz-nosságáról, nélkülözhetetlenségérôl, veszélyeirôl. A technikai mûveltség alapozását kell elérni:

– a mindennapokban (otthon, iskola, közlekedés)nélkülözhetetlen elemi ismeretek, funkciók,anyagok jellemzôi, mûködési elv, szerkezetstb.) és gyakorlati tevékenységek (tervezés,szervezés, építés, eszközhasználat, szerelés,alakítás, gazdaságosság stb.) közvetítésével;

– a mûszaki kommunikáció, a magatartási szo-kások formálásával;

– a technikai alkotásvágy, alkotóképesség, a ma-nipulatív képességek, a technikai kötôdések,érdeklôdések, a pályaismeret fejlesztésével.

RészeiTechnika és életvitel l. osztályTechnika és életvitel 2. osztály

ÉrtékelésA tanulók munkájának értékelésére használha-

tók a tantárgy sajátosságaiból adódóan:– a tanult ismeretek alkalmazása,– szakkifejezések használata,– a munkadarab vagy modell megfelel-e a funk-

ciójának,– a munkadarab vagy modell kivitele, esztéti-

kussága,– a mûszaki rajzi feladatok szabványossága,– a munkahely rendje, a munkaszokások,– a tanulók aktivitása, figyelme, kreativitása,

önértékelése.Az értékelésnek át kell szônie az oktatási folya-

mat minden mozzanatát, sikerélményt biztosító-nak, személyiségfejlesztônek kell lennie.

Értékelési módok: metakommunikáció, szóbeli,pontozás, szöveges értékelés.


Éves óraszám: 37/55 óra

CélA 6–7 éves gyermek szintjén tapasztalati úton

megismertetni környezetének anyagaival, azoktulajdonságaival.

Az anyagok tulajdonságai, alakíthatósága, a tu-lajdonság és felhasználás közötti összefüggésekmegláttatása. Egyszerû anyagalakítási módok elsa-játítása. Szemmérték, számolási készség, megfi-gyelôképesség fejlesztése.

Rajzi algoritmusok, munkamenet értése, olvasá-sa. Tájékozódás rajzolvasás alapján.

Helyes munkaszokások, munkarend kialakítása.Kulturális örökségeink jellemzô tárgyi, jelképi sa-játosságainak ápolása.

Megismertetni a lakóhely gyalogos közlekedésirendjével, közlekedési jelzésekkel, táblákkal.

Egyszerû háztartási tevékenységek elvégzése(terítés, szobanövény ápolása). Tudatosítani, hogya környezetünk berendezései, tárgyai az emberimunka eredményei.

TartalomAnyagok és alakításuk: képlékeny anyagok fel-

ismerése, alakítása, felhasználása. A lágy papír tulajdonságai, fajtái, alakítása. A fa és a természet kincseinek megismerése,

hurkapálca alakítása. A zsineg, fonal, szálas anyagok tulajdonságai-

nak tapasztalása, felhasználásuk. Építés építôkészletbôl. Szerelôelemekkel vég-

zett gyakorlatok.

A helyes testtartás, a tisztálkodás, a kézmosáskötelezô alakalmai, a kulturált étkezés.

A gyalogos közlekedés jellemzôi és szabályai.Tárgyalakítás jeles napokra, ünnepnapokra.

KövetelményKülönböztesse meg a tanuló a természetes és az

emberi alkotással létrehozott tereket, formákat. Sze-mélyes igényeit, szükségleteit tudja megnevezni,a megvalósításában legyenek ötletei.

Rendelkezzen alapvetô tervezési jártassággalalgoritmus alapján. A természetben és környezeté-ben található lapszerû, vonalszerû anyagot tudja ös-szehasonlítani érzékelhetô tulajdonságaik alapján.

Tapasztalatai alapján válogassa szét, milyen célra,miért, milyen feltételek mellett, milyen mûveleteksorán, milyen eszközökkel lehet a megismert anya-got felhasználni.

Fokozott önállósággal készítsenek egyszerû já-tékokat, hasznos tárgyat, ajándékot.

Vigyázzon munkahelyének rendjére, öltözetetisztaságára.

Biztonsággal közlekedjen járdán és úttesten, is-merje a forgalomirányítás jelzéseit.

RészeiAnyagok és alakításuk 1.Épített szerelt modellek 1.Jeles napok 1.Életvitel-háztartás 1.Közlekedési ismeretek 1.

1. évfolyam

Nagyon jó:a tananyag és a követelmények 90–100%-át tel-jesítô.

Jó:a tananyag és a követelmények 75–90%-át bir-tokló.

Megfelelt:a tananyag és a követelmények 30–75%-át tel-jesítô.

FeltételekTanterem biztosítása a manuális tevékenységek-

re alkalmas berendezéssel (padok, munkaasztalok,ülôhelyek).

Alapvetô szerszámkészlet (papír-, fa-, fém-,mûanyag-, textilmunkához).

Építôkészlet, szerelôkészlet. Háztartástechnikaieszközök. Anyagalakításhoz alapanyagok.

Iskolai költségvetésbôl 0,05% anyagra és esz-közfejlesztésre.


FeltételekElsô technikakönyvem tanulói segédletÉpítôdoboz tanulói segédletSzerelôkészlet tanulói segédlet(fémépítô, legó)

ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 1.Idôkeret: 13 óra

CélA tanulók környezetében megfigyelhetô termé-

szeti anyagok, feldolgozott anyagok tapasztalatimegismertetése, egyszerû állapotváltoztatási mó-dok (alakítás, formálás) elsajátítása.

Mikromanipulációs koordinációk (két kéz ösz-szerendezettsége) fejlesztése.

Elemi munkaszokások alakítása (helyes testtar-tás, rend, pontosság, balesetvédelem).

Az esztétikus munka örömének, értékénekkialakítása.

TartalomKéplékeny anyagok fajtái, tulajdonságaik (lágy,

puha, nyújtható stb.), alakításuk, felhasználásuk. A papír tulajdonságai (vékony, vastag, négyzet,

téglalap, kör, sima, érdes, rostsos, lapszerû, lágy, ke-mény, hajlítható, téphetô), fajtái, darabolása (tépés-sel, nyírással), hajtogatása (felezô és átlóhajtogatás),alakítása (tépés, sodrás stb.), szerelése ragasztással.

A hurkapálca tulajdonságai (hajlítható, törhetô,rugalmas, rugalmatlan) felhasználása, darabolása(tördeléssel, késsel), szerelése. A zsineg, fonal tu-lajdonságainak érzékelése tapasztalással, kötözé-sük, csomózásuk, felhasználhatóságuk. Kézmûvesszakmák azonosítása.

KövetelményKülönböztesse meg környezetük természetes és

mesterséges anyagait, azok alapvetô tulajdonsá-gait. Tudja párosítani környezetének tárgyait ésazok anyagait.

Alakuljanak ki az elemi munkavégzéshez szük-séges alapvetô ideg-izom koordinációk. Ismerjékmeg a képlékeny anyagok lényeges tulajdonságait,felhasználásuk gazdaságos módjait.

Ismerjen meg a környezetében található lapsze-rû anyagokat. Tapasztaljon a papírból készült tár-

gyak alakjáról, méretérôl, felületérôl érzékelhetôtulajdonságokat.

Tudja, hogy milyen célra és miért lehet a papírtfelhasználni.

Fejlôdjön jártassága a lágy papír darabolásában,hajtogatásában, alakításában, ragasztásban, az ollóbalesetmentes használatában.

Értékelje, hogy a fa a természet kincse. Ismerjea hurkapálca megmunkálási tulajdonságait. Tudjonhurkapálcát darabolni tördeléssel és/vagy késsel,hurkapálcát csiszolni, szerelni.

Ismerje fel a természetben és a környezetébentalálható vonalszerû anyagokat.

Szerezzen tapasztalatokat ezek felhasználásá-ról, jellemzô tulajdonságok szerinti szétválogatá-sukról, összehasonlítási módjukról. Tudjon csomótés csokrot kötni.

ÉrtékelésNagyon jó

Jól tudja használni az eszközöket. A munkafolyamatot el tudja mondani. Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni és cso-mót kötni. A munkája pontos, tiszta és tetszetôs.

Jó Tudja használni az eszközöket. A tankönyv ábrái, a táblai algoritmus alapján eltudja mondani a mûveleti sorrendet. Tud legalább 2-3 modellt/munkadarabot agyag-ból formázni, papírból hajtogatni. Munkája pontos, tiszta.

MegfelelôSegítséggel tudja használni az eszközöket.Tanítói segítséggel meg tudja határozni a mun-kafolyamat sorrendjét.Segítséggel tud anyagot alakítani, szerelni.Munkája tiszta.

ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 1.Idôkeret: 5 óra

CélTájékozódás az új, iskolai környezetükben.

A természetes és az ember által alkotott tárgyak, te-rek elkülönítése, összehasonlítása. A tárgyak egy-szerû elemzési készségének kialakítása.


Alapvetô mûszaki információk értése, olvasása,térérzékelés fejlesztése.

Alakrajz, körvonalrajz közti különbség meglátása. Összefüggések keresése a tárgyak funkciója,

anyaga, alakja, méretei között. Alakfelismerés, ará-nyok mérlegelése. Adott idôre elvégzett esztétikusmunka örömének, értékének kialakítása.

Felelôsségérzet kialakítása, fejlesztése a kör-nyezetért (iskola, otthon).

TartalomIsmerkedés az építôelemekkel. Elemcsaládok

kirakása. Néhány elembôl álló alakzat, modell ki-rakása. Szerkezetek összeállítása minta, rajz, fény-kép alapján.

Tetszés szerinti elemszámú alakzatok, építmé-nyek kirakása, felépítése egyéni ötletek, elképzelé-sek alapján.

Ismerkedés a szerelôelemekkel. Szerelôelemekfelismerése az iskolai tárgyakon, rajzról, modell-rôl. Egyszerû modellek konstruálása szerelôele-mekbôl: oldható kötések létrehozása (csavarozással,fémgyûrûvel, gumigyûrûvel). A szerelés elemei-nek, eszközeinek, szerszámainak balesetmenteshasználata, elrendezése.

KövetelménySzerezzen tapasztalatot arról, hogyan lehet az

építôelemeket szétválogatni, egy adott feladathoz,probléma megoldásához megfelelô elemeket kiválo-gatni.

Legyen jártas építôelemek pontos egymáshoz ésegymásra illesztésében, egyszerû modell megépí-tésére saját elképzelés alapján.

Ismerje fel a csavarral történô szerelést környe-zetükben, a szerelés szerszámait (csavarhúzó, vil-láskulcs) és az oldható kötôelemeket (csavar, csa-varanya, fémgyûrû, gumigyûrû). Szerezzen tapasz-talatot adott feladat és probléma megoldása soránalkatrészek megfelelô egymáshoz illesztésében, csa-varozásában, a szerelôelemek laza és szoros össze-szerelésében (az erôkifejtés mértékében), utánzás-sal (algoritmus alapján).

Értékelés Nagyon jó

Jól tudja használni az eszközöket.

Tudjon építô- és szerelôelemekbôl egyszerûalakzatot, szerkezetet önállóan építeni.A munkája pontos.

JóTudja használni az eszközöket. Minta vagy rajzalapján tud konstruálni.

MegfelelôSegítséggel tudja használni az eszközeit.Segítséggel tud szerelni.

JELES NAPOK 1.Idôkeret: 6 óra

CélA családi és a közösségi együttélés érzelmi és

tartalmi erôsítése. Kulturális örökségeink jellemzô sajátosságainak

ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizá-

lása egy ünnepi funkcióra.

TartalomMikulás – agyag, sógyurma, papír felhasználása.Karácsony – természetes anyagok, papír (lánc-

figurák, ablakdíszek, fenyôdíszek).

Farsang – papír, textil, agyag (jelmezkészítés).Nemzeti ünnep – fonal, szalag (masni, zászló).Húsvét – fonal, textil (tojástartó).Anyák napja – fonal, textil, papír, természeti

anyag (ajándék).

KövetelményIsmerje meg az ünnepekhez fûzôdô népi hagyo-

mányokat, az ünnepnapok jelképeit, az ünnepna-pokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait.

Tudja a már megismert anyagokat felhasználniaz ünnepi készülôdésben.

ÉrtékelésNagyon jó

Ismeri az ünnepekhez fûzôdô tevékenységeket.A megismert anyagokat önállóan fel tudja hasz-nálni egyszerû jelképek készítésében.

JóIsmeri az ünnepekhez kapcsolódó tevékenysé-geket.


Kevés segítséggel képes adott funkcióra tárgyat,díszt készíteni.

MegfelelôTanítói irányítással, segítséggel tud egyszerûünnepi jelképet készíteni.

ÉLETVITEL-HÁZTARTÁS 1. Idôkeret: 9 óra

CélSzemélyes higiénia iránti igény megalapozása,

fejlesztése. Felismertetni, hogy az otthon, a lakás,berendezési tárgyai, a ruházat a személyes holmitudatos emberi tevékenység eredménye.

Életkoruknak megfelelôen vegyenek részt a csa-ládi munkamegosztásban.

Megismertetni a kulturált étkezés szokásait. A figyelem felkeltése az egészséges táplálko-

zásra. Egyszerû eszközök elônyeinek és veszélyeinek

feltárása.

TartalomTisztálkodás kötelezô alkalmai. Munkahely

tisztántartása. Helyes testtartás. Táplálkozási szokások (étkezési rend). Terítés.

Egészséges és kultúrált étkezés. Otthonunk elrendezése (szobám). Munkamegosztás a családban. A lakás növényeinek (állatainknak) ápolása,

ezek technikai eszközei.

KövetelményAz egészségmegôrzés alapvetô szokásainak be-

látása, betartása. A higiéniás szokások alkalmazása.

Étkezési szokások következményeinek mérle-gelése.

Tudja párosítani környezetének tárgyait és azokanyagait. Fogalmazza meg, hogy ezek milyen em-beri igényeket elégítenek ki.

Személyes holmik megbecsülése.

A szobai növényápolás szükségessége, gyakor-lati alkalmazása.

A tisztaság hiányából eredô hátrányok felsoro-lása.

ÉrtékelésÉletkori sajátosságainak megfelelôen tudja meg-

nevezni, felsorolni az otthon használati tárgyait,eszközeit. Az anyagalakítással párhuzamosan érté-keljük a háztartási funkcióra készített egyszerû tár-gyak kivitelezését (pohár, poháralátét).

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 1.Idôkeret: 4 óra

CélA gyalogos közlekedéssel kapcsolatos helyes

magatartási szokások kialakítása, gyakoroltatása.A gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteinek tu-

datosítása.

TartalomJelzôtáblák. Gyalogos, úttest, járda, járdasze-

gély, gyalogátkelô. A gyalogos közlekedés szabályai, a gyalogo-

sokra vonatkozó tilalmak. Közlekedés városban, falun. Veszélyhelyzetek (parkoló jármûvek közti átkelés).

Követelmény Különböztesse meg a gyalogos közlekedést irá-

nyító forgalmi jelzéseket. Tudjon az úttesten biztonságosan átkelni forga-

lomirányítás nélkül, rendôri karjelzésnél, jelzôlám-pás irányításnál.

Hasonlítsa össze a falusi és a városi közlekedésjellemzôit.

Értékelés A helyes és helytelen magatartási szokások

megkülönböztetése alapján. A forgalomirányítási jelzések ismerete, gyakor-

lati alkalmazása.


Éves óraszám: 37/55 óra

CélFejleszteni a tanulók technikai szemléletét,

problémamegoldó gondolkodását, kritikai érzékét,a modell és valóság viszonyának elemzését, a tech-nika iránti érdeklôdését.

Lehetôséget adni a tanulóknak játék, használatitárgy, ajándék tervezésére, készítésére, egyéni kez-deményezésekre, az alkotó (konstruáló) munka sikerének, örömének biztosítására. Ezekkel együttmegismertetni egyszerû anyagvizsgálatokat, ame-lyek terveik megvalósításához a tudatos anyagvá-lasztást teszik lehetôvé.

A természet tiszteletére, megbecsülésére buzdítás.Önkiszolgálásra, egyszerû háztartási tevékeny-

ségek elvégzésére szoktatás. Egymás munkájának megbecsülésére, segítésé-

re nevelni a tanulókat. Közlekedéssel kapcsolatos helyes ismeretek és

magatartási szokások kialakítása a gyalogos közle-kedésben, tömegközlekedésben.

TartalomAnyagok és alakításuk

Képlékeny anyagok tulajdonságai, alakításuk,felhasználásuk.

Papírmunkák: lágy papírok csoportosítása fel-használásuk alapján, lágy papírok darabolása, hajto-gatása, szerelése.

A fa és a természet kincsei: természeti anyagok,vékony lécek, pálcák darabolása, alakítása, fel-használásuk.

Fonal és textil: anyagok vizsgálata, darabolása,alapöltések fajtái és alkalmazásuk.Épített és szerelt modellek

Elemek, elemcsaládok. Méretarányok.Összetett alakzatok szerkezetek összeállítása

építôelemekbôl, dobozokból. Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok. Rögzítés.

Jeles napokNépi hagyományok. Tárgykultúra. Ajándékok.

Életvitel és háztartásA lakás belsô terei. Bútoraink.Munkamegosztás a családban.

Közlekedési ismeretekGyalogos közlekedés. Közlekedés jármûveken.

KövetelményTérérzékelés, konstruáló képesség fejlesztése.

Többféle megoldás keresése a tervezésben. Méret-arányok megfigyelése és alkalmazása.

Lényeges és lényegtelen ismérvek szétválasztá-sa. Játéktárgyak kialakítása, elkészítése egyre na-gyobb önállósággal.

Összefüggések felfedezése tárgyak funkciója ésanyagi tulajdonságaik között. Az anyagokhoz és akészítendô munkadarabhoz megfelelô mûvelet ter-vezése, munkaeszköz megválasztása.

Feladattudat fejlesztése. Veszélytudat kialakítása(a jármûvek használatával kapcsolatos veszélyhely-zetek ismerete).

RészeiAnyagok és alakításuk 2.Épített és szerelt modellek 2.Jeles napok 2.Életvitel és háztartás 2.Közlekedési ismeretek 2.

FeltételekMásodik technikakönyvem tanulói segédletÉpítôdoboz tanulói segédletSzerelôkészlet tanulói segédlet

ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK 2.Idôkeret: 16 óra

Cél Az anyagok és alakításuk közben a természetes és

feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságinaktapasztalati úton, anyagvizsgálattal történô megis-merése, okok és összefüggések keresése. Különbözôformák, alakok, arányok felismerése. Gazdaságosanyagfelhasználás.

A technika és környezet kapcsolatának felfede-zése, értékelése.

Egyszerû modellek építésével az absztrakciósképesség fejlesztése.

2. évfolyam


TartalomKéplékeny anyagok

– vizsgálata (megpuhul, kenôdik képlékenység), – alakítása (gyúrás, gömbölyítés, hengerítés,

sodrás, kúposítás, lapítás, mélyítés) alapanyag,termék.

Papír – anyagvizsgálat (nedvszívó képesség), mibôl

készülhet,– csoportosítása felhasználásuk alapján,– elôrajzolás eszközei (alaklemez használata),– daraboló mûveletek és szerszámai,– alakító mûveletek (gömbölyítés, redôzés,

hajtogatás: felezô-, átló-, szegélyhajtogatás,zsebkendôhajtás, szalvétahajtás),

– szerelô mûveletek anyagai, eszközei (ragasztás).A természet kincseibôl készült termékek vizsgálata(háncs, vesszô, faág, kukoricaszár, vékony lécek),egyszerû munkadarab tervezése, készítése

– darabolás,– alakítás (csiszolással, késsel),– szerelés (ragasztással, kötözéssel).Fonalak és textíliák érzékszervi összehasonlítá-

sa, felhasználásuk, egyszerû öltések, fonás.

KövetelményAz anyagok tulajdonsága, alakíthatósága és fel-

használása közti kapcsolatok ismerete. A megmun-káló mûveletek sorrendjének, a használt eszkö-zöknek, az anyagok megmunkálásához kötôdômesterségeknek megnevezése.

Elemezze környezetének papírból, képlékenyanyagokból, fából, fonalból készült tárgyait, azokfunkcióját, tulajdonságait, felhasználásuk gazdasá-gos módjait (környezeti hatásait).

Tudjon kézzel, egyszerû eszközökkel lágyanyagból egyszerû formát alakítani; papírt dara-bolni (nyírással, tépéssel), alaklemez használatávalelôrajzolni, alakítani hajtogatással (felezô-, átló- ésszegélyhajtogatás), formázni (gömbölyítéssel, redô-zéssel, sodrással), szerelni (pont- és foltragasztás);cérnát tûbe fûzni, egyszerû öltésekkel fonalat ve-zetni, csomót és csokrot kötni; hurkapálcát és vé-kony lécet darabolni (tördeléssel, késsel), csiszolni,faragni, szerelni; a gyalogos közlekedés szabályaitalkalmazni, a tömegközlekedési eszközöket hasz-nálni; a családi munkamegosztásba besegíteni (por-talanítás, takarítás, növényápolás, terítés).

Legyen képes tárgyak (játék, használati tárgy,báb stb.) tervezésére, kivitelezésére csoportosan,önállóan.

ÉrtékelésKiemelt szempontok: – tud-e a tanuló önállóan (kis segítséggel), segít-

séggel a megismert anyagok közül tulajdonságaikalapján választani; anyagot alakítani, szerelni?

– ismeri-e a mûveleti sorrendeket, a használatoseszközöket?

– terveit szóban ki tudja-e fejezni?– munkáját tudja-e értékelni?

ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 2.Idôkeret: 5 óra

CélFejleszteni a tanulók technikai szemléletét a mo-

dell és a valóság viszonyának elemzésével. Fejlôdjenek manuális képességeik egyszerû

szerkezetek kialakításában. Statikus egyensúlyo-zás, erôszabályozó képesség fejlesztése.

TartalomÉpítôelemek felhasználásával minta, rajz, fény-

kép alapján összetettebb alakzatok, szerkezetek,összeállítása. Nagyítás, kicsinyítés megfigyelése.

Konstruálás egyéni elképzelések alapján pró-bálgatással.

Az összeállított modellek (szerkezetek) részeiközti kapcsolatok (illeszkedés, támasztás, áthida-lás, határolás) vizsgálata és alkalmazása egyénikonstrukciók elkészítésében. Rögzítés – helyhez éshelyzethez – a technikában, merevítés, egyszerû rá-csos szerkezetek szerelése önállóan és társakkal.

A szerkezeti elemek gondos rögzítésének jelen-tôsége.

KövetelményIsmerje – az illeszkedik, támaszt, támaszkodik, összeköt,

áthidal, határol, tart, tartott technikai összefüg-géseket az építôelemekbôl összeállított szer-kezetekben.

– a kicsinyítés, nagyítás fogalmát.


Tudja – megnevezni a környezetében található (ott-

hon, iskola, utca, játszótér stb.) rögzítési mó-dokat.

– az elmozdulások megakadályozását elôsegítôrögzítést, helyhez és helyzethez rögzítés jel-lemzôit.

Legyenek jártasak adott egyszerû modellek után-zással történô összeállításában, az összeállított modellek kapcsolatainak feltárásában, elemzésé-ben, annak mérlegelésében, hogy egy-egy elemetmelyik másikkal lehet helyettesíteni.

Képes legyen összetettebb modellek felépítésé-re egyéni elképzelés alapján.

ÉrtékelésIsmeri-e – az építôkészlet, szerelôkészlet elemeinek,

elemcsaládjainak nevét?– a térbeli építés alapelveit, gyakorlatát?– a kicsinyítés, nagyítás közti különbségeket?Tud-e megnevezni környezetében található rög-

zítési módokat? Képes-e egyszerû modell felépítésére egyéni el-

képzelés alapján?

JELES NAPOK 2. Idôkeret: 6 óra

Cél A családi és a közösségi együttélés érzelmi és

tartalmi erôsítése. Kulturális örökségeink jellemzô sajátosságainak

ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizá-

lása egy ünnepi funkcióra.

TartalomMikulás – papír, textil, ezek közös alkalmazása.Karárcsony – természetes anyagok, papír (asz-

taldísz, ültetôkártya, fenyôdíszek).Farsang – papír, textil, agyag (álarc, jelmez).Nemzeti ünnep – fonal, szalag, zsinór (három-

színû zsinórfonás).Húsvét – fonal, textil (húsvéti fa).

Anyák napja – fonal, textil, papír, természetianyag (ajándék).

KövetelményIsmerje meg – az ünnepekhez fûzôdô népi hagyományokat,– az ünnepnapok jelképeit,– az ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás

szokásait,Tudja a már megismert anyagokat felhasználni

az ünnepi készülôdésben.

ÉrtékelésIsmeri-e a jeles napokhoz fûzôdô emberi tevé-

kenységeket?Tud-e a megismert anyagok közül céljainak

megfelelôen választani?Képes-e terveinek megfelelôen anyagot alakítani?

ÉLETVITEL ÉS HÁZTARTÁS 2. Idôkeret: 5 óra

CélA közvetlen környezet megfigyeltetése, annak

gondozása, megbecsülése. A család szerepének erô-sítése. Az egymásért végzett tevékenység erôsíti a felelôsségtudatot és fejleszti az egymásrautaltságérzését.

Kialakítani és fejleszteni a környezetkultúra éstárgykultúra alapjait, szokásait.

Egészséges életvitelre, életmódra szoktatni.

TartalomA lakás belsô terei.Bababútorok építése.Házi munkák fajtái. Munkamegosztás a családban.Szolgáltatóhelyek lakóhelyünkön.Ünnepi terítés.

Követelmény Ismerjék meg – otthonuk nélkülözhetetlen lakberendezési tár-

gyait, azok anyagait, méreteiket,– a háztartási munkaformákat,– a takarítás mûveleteit, eszközeit, gépeit, anyagait,– a háztartási balesetek forrását,


– növények ápolását (portalanítás),– alapvetô tisztasági szokásokat.Tudjanak egyszerû ajándékot készíteni, azt al-

kalomhoz illôen becsomagolni.

ÉrtékelésA lakás belsô tereinek megnevezése (funkciójuk

szerint).Legalább 4-5 lakberendezési tárgy felsorolása,

funkciójuk megnevezése.Háztartási munkák megnevezése (3-4).Portalanítás eszközeinek megnevezése (anya-

guk, tulajdonságaik).

KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 2. Idôkeret: 4.

CélFelkészíteni a tanulót a balesetmentes, kulturált

közlekedésre, a közlekedési szokások, illemszabá-lyok és elôírások betartására, közlekedési veszély-helyzetek elkerülésére.

TartalomKözlekedés – útjelzô táblák készítése (terepasztal).Gyalogos közlekedés gyakorlása.Közlekedés jármûvekkel, tömegközlekedés.

KövetelményIsmerje a tájékoztató, utasító, veszélyt jelzô, til-

tó közlekedési jelzôtáblák jellegzetes alakját, szí-nét.

Teljes biztonsággal közlekedjen gyalogosként,ismerve a gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteit.

Legyen képes megfogalmazni a tömegközleke-dési eszközök használatához szükséges tenniva-lókat (jegyváltás, jegykezelés, bérlet, megállóstb.), a tömegközlekedési eszközön alkalmazott il-lemszabályokat.

ÉrtékelésTudja összehasonlítani alakjuk és színük szerint

a közlekedési jelzôtáblákat, gyalogosok közleke-dési helyzeteit elemezni terepasztalon, kép alapján,leginkább a gyakorlatban.

A technika és életvitel olyan közismereti tantárgy,amelyben a kognitív, pszichomotorikus, affektív ké-pességek fejlesztése, gyakorlása egyaránt fontos.A foglalkozásra való felkészülésben tervezni kell a tantervi célok és követelmények eléréséhez: azismeretek közvetítését, alkalmazását, rendszere-zést, rögzítést, ellenôrzést és ezekhez a legmegfe-lelôbb módszereket, szervezési módokat.

Osztály:Témakör:A tanítási óra anyaga: amit a naplóba írunk, de eznem lehet azonos a munkadarabbal, mert nem amunkadarabot tanítjuk, hanem a munkadarabonkeresztül közvetítjük az aktuális technikai ismere-teket!A tanítási óra feladataiOktatási feladat: ismeretekre vonatkozóak, kogni-tív jellegû feladatai a tanórának.Képzési feladat: képességek fejlesztésére irányulófeladatok, a tantárgy jellegébôl adódóan a pszicho-motorikus képességek hangsúlyosak.Nevelési feladat: a technika és életvitel óra a nevelé-si lehetôségek melegágya a tanóra tartalma, kötetle-nebb szervezési rendszere folytán. A NAT közös fej-lesztési feladataiból, a tantárgy sajátos fejlesztésifeladataiból az aktuálizálhatók a tananyaghoz illôen.

A foglalkozások fô egységeiI. Bevezetô beszélgetés (a tanóra elôkészítése)II. Munkáltató rész

III. Befejezô beszélgetés (összefoglalás, értéke-lés, házi feladat, gyûjtô munka)

I. Bevezetô beszélgetés1. Ismétlés – Az elôzô órán tanultak felelevenítése,készítmények (munkadarab/modell) felsorolása.Technikai mondanivaló. Mûveletek. Eszközök.Technikatörténet. (Új témakörnél a korábbi azonostematikus egységre támaszkodás).2. Motiválás. A tanóra pszichológiai feltételeinekmegteremtése.

A tanuló igényének felkeltése valamilyen mun-kadarab/modell elkészítésére. (Használati tárgyhiánya; mese illusztráció; szituációs játék; techni-katörténet; keresztrejtvény; dráma pedagógia; film;dia; hiányos technikai megoldás; funkciójáték; ta-pintási játék; mozgásérzékelési játék; a mestersé-ges környezet tárgyainak megelevenítése; találóskérdés; mi történne, ha, nem lenne… stb.)

Problémahelyzet teremtünk a motivációs be-szélgetéssel amelynek megoldására a tanóra folya-matában kerül sor.3. Célkitûzés. Az adott problémahelyzetet feloldó,valamely emberi (tanulói) igényre, funkcióra készí-tendô munkadarab vagy modell elkészítése (a mo-dell lehet gondolati modell is!).4. Tervezés. A készítendô munkadarab tervezése(elemzô munka).Felhasználhatóság, használati érték. A funkció ellátásához milyen legyen (fô részek,alak).Az egészben a részek felismerése.Valóság és modell kapcsolata (azonosságok, kü-lönbségek). Szerkezet. Méreteinek meghatározása (vázlatrajz).Lényeges és lényegtelen jegyek összehasonlítása.Mûszakrajz készítése (mint a tervezés része). Anyag – anyagválasztás kísérleti tapasztalatok során. Anyagszükséglet. Gazdasági számítás.Mûveleti sorrend feltárása (tanulói ötlet és nem ne-velôi közlés alapján!!!). Eszköz, szerszámszükséglet.5. Új mûveletek, szerszámok bemutatása. Ismert mûveletek bemutatása. Baleset-megelôzés.6. Mûveletek rendszerezése: elôkészítô; alakító;szerelô; díszítô.A munkadarabhoz kötôdô mesterségek.7. Munkaidô megadás. A munkadarabok értékelési szempontjainak meg-adása, megbeszélése.


A TANÍTÁSI ÓRA ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE

II. Munkáltató rész1. Anyagok és eszközök kiosztása (felelôsi rend-szer).2. Egyes mûveletek elvégzése. (Részcélkitûzés;részismétlés, részbemutatás; részellenôrzés, önel-lenôrzés).

A munka, a munkadarab, a tanulócsoport szint-jétôl, a tárgyi adottságoktól függôen egyéni, páros,csoportmunkát alkalmazhat a tanító. Az egyéni ké-pességek figyelembevétele: differenciálás, tehet-séggondozás, felzárkóztatás.

III. Befejezô rész1. Munkadarab kipróbálása, értékelése, a megbe-szélt szempontok szerint.

2. Összefoglalás:– a munka közben szerzett tapasztalatok el-

mondása, tudatosítása,– a tanóra technikai mondanivalójának kieme-

lése,– a megértés ellenôrzése.

3. A munkadarab továbbfejlesztésének igénye, le-hetôsége. Gazdasági számítás, reklámkészítés a saját munka-darabhoz.4. Értékelés: egyéni teljesítmények, tanulócsoportteljesítménye.5. A következô tanóra elôkészítése (gyûjtômunka,olvasmány…).6. A tanórai összértékelés.


A MUNKADARABOK/MODELLEK KIVÁLASZTÁSÁ-NAK SZEMPONTJAI A TANKÖNYVCSALÁDHOZ

Munkadarab: a valóságos használati tárgy.Modell: mindig valamilyen szempont szerint ha-sonlít a valósághoz.

1. A technika és életvitel tantárgy cél- és követel-ményrendszerének feleljen meg.2. Tanulói igényeket elégítsen ki, a gyermek szá-mára funkciója legyen, ezáltal motíváljon.3. Legyen alkalmas technikai problémák megol-dására (technikai ismeretek hordozója legyen).4. A technikai környezetünket modellezzük általaés ne a természeti környezetet!5. Tudatosítható legyen a munkadarabon keresztüla gyermek számára az – Emberi alkotás folyamata:

Igény – Mire van szükségem?Célkitûzés – Mit készítsek az igényem kielégí-

tésére?Tervezés – Milyen készüljön? (vázlatrajz, mû-

szaki rajz leírás)– Mibôl legyen? (anyagválasztás)

Szervezés – Hogyan készül? (tervkészítés)– Eszköz, szerszám, munkaformák.

Kivitelezés – Milyen mûveletekkel?Kipróbálás – A kész munka feletti öröm átélése,

játék.Értékelés – Megfelel-e a kitûzött céljaimnak?

– Továbbfejlesztés igénye és lehetôsége.Állandó ellenôrzés.

6. Fejlessze a tanulók rendszer- és modellszem-léletét!

Minden technikai alkotást tudjon funkciója sze-rint elemezni, értékelni a tanuló.

Legyen képes feltárni– a részeket– a részek és az egész kapcsolatát, – a környezettel való kapcsolatot, – a mûködéshez felhasznált energiát, – az ember irányító tevékenységét.

7. Gazdagosságra neveljen (anyag, idô, energia,hasznosság, ár, költség stb.).

8. Adjon lehetôséget önálló tanulói megoldásokra!9. Feleljen meg a 6–10 éves gyermek életkori sajá-tosságainak!

A munkadarab nem cél, hanem eszköz a tanítószámára ahhoz, hogy tanulói tapasztalatokat, isme-reteket szerezzenek a technika körébôl. Olyan pél-daanyagok csupán, amelyen keresztül a techniíkaalapelveit, technikai szemléletet közvetítünk.

A tanuló számára jól motiváló munkadarab vagymodell elkészítése a cél. Így problémaszituációbankell a gyereknek felvezetni az adott munkadarabiránti igényt! Míg az adott problémahelyzetetmegoldja, a munkadarabot vagy modellt elkészíti,fejlôdik a tanuló ismerete: jártasságot, készséget,képességet szerez egyes mûveletek végzésében,kreatívabbá válik, fejlôdik kézügyessége, figyel-me, képzelete, térlátása, technikai szemlélete.


ELLENÔRZÉS, ÉRTÉKELÉS

A tanítói munkánk tudatossága, irányítása elkép-zelhetetlen folyamatos ellenôrzés nélkül.

A nevelési és oktatási célok, módszerek kivá-lasztása csakis a tanulók személyiségének egészé-re kiterjedô információk birtokában lehetséges. Az ellenôrzés annak megállapítására irányul, hogya tanuló képes-e az elvárt feladatok teljesítésére.Az elvárt feladatok a tantárgyi követelményekben,a tanítási órák céljában és feladatában (minimumkövetelmény) fogalmazódnak meg. Az ellenôrzéstapasztalatai befolyásolják (szabályozzák!) a to-vábbi tanulói tevékenységet.

Az ellenôrzés magában hordozza az értékelésegyes elemeit.

Az értékelés fô funkciója a tanuló informálásaarról, hogy miként felel meg a vele szembe tá-masztott követelményeknek.

Az értékelés jelenti a viszonyítás minôségi ele-meit („elvárt” és „teljesített”), ezek mérlegelését,kifejezésre juttatását.

Az értékelés köreKiterjed a tanulók minden tudatos megnyilvánulá-sára, teljesítményére.Értékelnünk kell:

– a törzsanyagban meghatározott technikai is-meretek elsajátítását,

– a manuális képességek fejlôdését,– a személyiségjegyek alakulását (pl. rendsze-

retet, fegyelem, technikai probléma- megoldóképesség, munkához való viszony, tervezô,szervezô képesség…).

Szaktárgyunkban különösen fontos az önellen-ôrzés-önértékelés folyamatos fejlesztése.

Az értékelés módja– metakommunikációval: elismerô mosoly, si-

mogatás, rosszalló fejcsóválás stb.;– szóban;– pontozás (matrica): egyes tanórai megnyilvá-

nulások értékelése;– témazárók, mérôlapok, rajzok, tervek, munka-

darabok, feleletek.

Értékelés szöveges értékelésselCsak azt kérjük számon, amit kellôen elsajátít-

tattunk a tanulókkal! Az értékelés követelményeit a tanulók elôre,

pontosan ismerjék, lehetôleg el is fogadják.Így az elsô és a második osztályban, amikor

nem érdemjeggyel értékelünk, a tanulóknak, tud-niuk kell, mit kell tenniük a teljesítményértékekért.

Nagyon jó: A törzsanyagot értelmesen 90–100%-igbirtokló tanuló. Jól tudja használni az eszközöket.

A munkafolyamatokat el tudja mondani.Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni, cso-mót kötni.Építô és szerelôelemekbôl egyszerû alakzato-kat, szerkezeteket építeni.A munkája pontos, tiszta, tetszetôs.

Jó: Aki a törzsanyag 75–90%-át, sajátította el. Tud-ja használni az eszközöket.

A tankönyv ábrái vagy táblai algoritmus segít-ségével el tudja mondani a munkafolyamatoksorrendjét.Tud 2-3 modellt/munkadarabot agyagból for-mázni, papírból hajtogatni.A munkája pontos, tiszta.

Megfelelô: Aki a törzsanyag 30–70%-át, sajátította el.Segítséggel tudja használni az eszközöket.Tanítói segítséggel meg tudja határozni a mun-kafolyamat sorrendjét.Segítséggel tud anyagot alakítani, szerelni. A munkája tiszta.

Az értékelés soha ne legyen büntetô, megtorlójellegû, hanem bátorítson, ösztönözzön, személyi-ségfejlesztôvé váljon.

Az értékelésben következetesnek, rendszeres-nek kell lenni! A tanítványainkat a követelmények-hez való viszonyításon túl az „önmagához képest”történô fejlôdésében is értékelni kell!

Tanulók munkájának értékelésére használhatók:– a munkadarab/modell a funkciójának megfe-

lel-e (amiért készítettük),– a munkadarab/modell kivitele, esztétikussága;– a tanult ismeretek alkalmazása,– a szakkifejezések használata,– a mûszaki rajzi feladatok (tervezômunka)

szabványossága,– a munkahely rendje,– a tanuló aktivitása, figyelme, kreativitása.

Az ellenôrzésnek, értékelésnek át kell szônie azoktatási folyamat minden mozzanatát, így lesz sze-mélyiségfejlesztô, sikerélményt biztosító tényezô.

Az ellenôrzés, értékelés a technika és életviteltantárgyban a sikertelenség leküzdésére is szolgálazáltal, hogy a fogyasztói magatartásra szoktatássorán, egyszerû technikai rendszerek funkcióori-entált tervezését és kivitelezését valósítjuk meg.


A TECHNIKA MUNKATANKÖNYVEK

A munkakönyvek tananyagtartalmukban, feldol-gozási módszereikben alkalmasak arra, hogy velüka tantervek (NAT 2003, Kerettanterv) által deter-minált mûveltségi terület céljai és feladatai megva-lósíthatók legyenek.

A munkatankönyvek A/4-es formátumúak,összhangban a gyermekek által ismert és kedveltApáczai Kiadó által megjelentetett tankönyvfor-mákkal, s ugyanúgy négyszínnyomásúak. Az ábrák,a színes képek a kisiskolások érzelemvilágának, ér-deklôdési körének figyelembevételével készülnek.Minden egyes téma, tanóra elôkészítését motivá-ciós képek segítik. A tantárgy kívánta szaknyelve-zet fokozatosan kerül bevezetésre, ügyelve csak alegszükségesebb szakkifejezések alkalmazására.

A tanulók önálló, részben önálló tevékenyked-tetésére alkalmas a munkatankönyvek szerkezete,a kérdések, megfelelô válaszhelyek aránya. Álta-luk a technikai nevelés nagyban hozzájárul a kisis-kolások személyiségformálásához. Elôsegítik e kor-

osztály technikai mûveltségének alapozását, a kéz-ügyesség fejlesztését, a mindennapok során nélkü-lözhetetlen praktikus ismeretek és tevékenységekelsajátítását, begyakorlását.

A technikai mûveltség alapozását tapasztalatiúton, gyakorlati tevékenységeken keresztül, atechnikai szemléletmód és megfelelô magatartásiszokások formálásával valósítják meg.

Feladatai megfelelô arányban fejlesztik az értel-mi erôket, mûködtetik a kommunikációs képessé-geket, serkentik az érzékszervek tökéletesedésénekfolyamatát. Így a technikai nevelés sajátos feladat-és tevékenységrendszere rendkívül sokrétû szemé-lyiségformáló lehetôséget kínál a tanítás-tanulásfolyamatában. A felfedezés öröme, az önálló pró-bálkozások sikere az életkornak és az egyéni ké-pességeknek megfelelô problémahelyzetek megol-dása erôsíti az önbizalmat, kedvezôen alakítja amunkához való viszonyt.

Az óvodából érkezô kisgyerek sokféle ismerettelrendelkezik. Az óvodai foglalkozásokon többféleanyagalakítási módot megismertettek már. Az elsôosztályban folytatnunk kell ezt a megkezdett mun-kát. Tudatosabban, részletesebben vizsgáljuk megegy-egy anyag tulajdonságait, a belôle készíthetôtárgyakat, eszközöket, szerkezeteket. Mindezekhezváltozatos anyagalakítási mûveleteket alkalma-zunk, a kisgyermekkel motiváló munkadarabokatkészíttetünk.

A tantárgy bevezetô foglalkozásának tanításianyaga: az óvodai és az iskolai környezet összeha-sonlítása. A tanóránkat a következô kérdések körészervezzük:

Az óvodai csoportszobában milyen bútorok voltak?Hogyan rendezték el azokat?Hol ültek a gyerekek? Hol játszottak? Az étkezés hol történt?

Hogyan pihentek?Mibôl készültek a székek, asztalok, polcok?Milyen méretûek voltak? Kényelmesek voltak-e?Kinek melyik játék volt a kedvence? Miért?Mibôl készültek ezek a játékok?Kik készítették ezeket a játékokat?A tanterem berendezése hogyan néz ki?Milyen bútorok vannak elhelyezve? Ezek mekkorák?Milyen a padok, asztalok, székek mérete, for-mája, kényelme?Tanterem világossága? Növények? Díszek?Miért így rendezte be a tanító néni?Mit változtatnál és hogyan? Miért?

Iskolai felszerelésünk (táska, füzet, könyv, tolltar-tó stb.) elemzése hasznosságuk, anyaguk, méretükszerint.

A szerzôk célja segíteni a gyermeket a technikaikörnyezetébe való beilleszkedésében, a tájékozó-dásban, az aktív, alkotó tevékenységében egyaránt.A technikai mûveltség alapozása a gyakorlati tevé-kenységekhez (alakítás, építés, szerelés) kapcsoló-dó elemei ismeretek (anyagjellemzôk, funkció,mûködési elv stb.) szerzését, technikai szemlélet-mód és megfelelô magatartási szokások formálásátjelenti (így eszközhasználat, tervezés, szervezés,gazdaságosság, kipróbálás, értékelés stb.).

A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermekés az ifjúkor a legalkalmasabb.

Amit ekkor (12 éves életkorig) elmulasztunk, azkésôbb nem pótolható!

Ennek a felelôsségnek a súlyát viselni kell min-den olyan tanítónak, aki technika óraszámát más tan-tárgyak korrepetálására fordítja, valamint azoknakaz iskolafenntartóknak is, akik az alapvetô anyag-és eszközellátást nem biztosítják, hiszen csak azfejlôdik, aki tevékenykedik!

A munkatankönyvek tananyaga koncentrikusanbôvülô ismeret- és tevékenységanyagot tartalmaz.Így a témakörök fogalmai ismétlôdnek, újabbakkal

bôvülnek, jobban tudatosulnak. Építenek az Apá-czai Kiadó által megjelentetett kiadványok adta is-meretekre.

Fôbb témakörökAnyagok és alakításuk (a gyermekközeli anyag-

fajták megismertetésével, feldolgozásával – papír,képlékeny anyagok, textil, puhafa, lágy alumíni-um), módszere a modellezés.

Háztartási technika (kisiskolás szinten a háztar-tás technikai szemléletû megismerése, értékelése,egyszerû tevékenységek).

Közlekedési ismeretek (fôleg a gyalogosközle-kedés, kerékpáros közlekedés szabályai).

Mûszaki ábrázolás (a legegyszerûbb rajzi meg-figyeltetéstôl a vetületi ábrázolásig).

Varázskezek oldalak alkalmasak a felzárkózta-tásra, a tehetséggondozásra. A munkadarabok mo-delljei otthon vagy napköziben önállóan vagy ke-vés segítséggel elkészíthetôk. A Jeles napok fejeze-tek, melyek a tankönyv végén találhatók, segítik atanítót a népi hagyományok, szokások megtanítá-sában, az ünnepi készülôdésben.


A TANANYAG FELDOLGOZÁSA


Képlékeny anyagok

Tananyag1. osztály: Képlékeny anyagok fajtái, tulajdonsá-

gaik (lágy, puha, nyújtható, formázható), alakí-tásuk, felhasználásuk.Az agyag gyúrása, darabolása, gömbölyítése,lapítása, sodrása (hengerítése) – különbözômenynyiségû anyagból – ujjakkal, kézzel (te-nyérrel), különbözô intenzitású mozdulatokkal.

2. osztály: Képlékeny anyagok összehasonlító vizs-gálata (gyurma, só-liszt, tésztafélék).Képlékeny anyagokhoz kötôdô mesterségek.A tanult mûveletek gyakorlása.

Fejlesztési követelmények1. osztály: Alakuljanak ki az elemi munkavégzé-

sekhez szükséges alapvetô ideg-izom koordiná-ciók. Ismerjék meg a környezetében elôfordulóanyagfajták közül a képlékeny anyagok lénye-ges tulajdonságait (lágy, puha, nyújtható, for-mázható), felhasználásuk gazdaságos módjait.Milyen feltételek mellett (száraz, nedves) leheta megismert anyagokat könnyen, illetve nehe-zen alakítani (gyúrni, darabolni). A munka so-rán használt anyagokat (agyag, gyurma, só-liszt,gipsz), a végzett mûveleteket (gömbölyítés,hengerítés) tudják szabatosan megnevezni. Ala-kuljon ki jártasság a tanulókban az elôírt anyag-félék alakításában, megmunkálásában.

2. osztály: Tudjon egyszerû eszközökkel és kézzellágy anyagból egyszerû formákat alakítani. Is-merje az anyagok tulajdonsága és felhasználha-tósága közötti kapcsolatokat. Ismerje a meg-

munkálás során végzett mûveletek sorrendjét, ahasznált eszközök nevét. Ismerje a képlékenyanyagok megmunkálásához kötôdô mestersége-ket. Legyen képes gazdaságos, esztétikus, bale-setmente munkavégzésre.Képlékeny anyagokat a tanulók nem az elsô

osztályban használnak elôször, az óvodában so-koldalú tapasztalatokat szereztek már az anyagtulajdonságairól. Ezeket az ismereteket fel kelltérképezni, rendszerezni, tudatosítani kell. Vala-mennyi témakör feldolgozása során a tapasztalás-ból célszerû kiindulni. Célszerû lehet vizsgálni azagyag legszembeötlôbb tulajdonságait, össze le-het pl. hasonlítani a homok tulajdonságaival: meglehet figyelni az agyag elôfordulását, a napszárí-tott, összerepedezett iszapot… (tanulmányi séta).A begyûjtött, iskolába bevitt agyagon különféle,egyszerû kísérleteket is el lehet végezni. Pl. a leejtett puha agyag nem rugalmas, a gumilabdaviszont felpattan… Rögtön „agyagozhatnak” is a gyerekek tetszés szerint, ezzel mérjük fel elôze-tes ismereteiket.

A kéz a tapintó érzékelés, az ujjak mozgatása,a nyitott tenyerek különbözô helyzetû és ellentétes

irányú mozgatása tekintetében fontos izom és ideg-koordinációs feladatokat teljesít.

A technikaórának adjunk technikai mondani-valót (oktatási, képzési, nevelési feladattal, a munka-darab kiválasztásával), így azonos anyag és mûve-let mellett is más-más személyiségfejlesztési céltszolgálhatunk rajz-, illetve technikaórán.

Mit készítettünk az óvodában? Ezek közül mitetszet és miért:Mibôl készült? Hogyan készült?Ismerkedés a technika tankönyvvel.

Miben fogunk ügyesedni?Mire lesz szükségünk ezen a tanórán?A munkatankönyv jelei.

Fontos a baleset megelôzésére nevelés.

Témakör: képlékeny anyagok alakítása.Tanítási óra anyaga: képlékeny anyag alakító mûveleteinek gyakorlása.A tanítási óra feladataiOktatási feladat: tapasztalati ismeretszerzés a képlékeny anyagok tulajdonságai és felhasználhatóságukközti összefüggésrôl. Tömeg és forma összefüggéseinek vizsgálata.Képzési feladat: a kéz finommozgásának, az ujjak izom-ideg koordinációinak fejlesztése.Nevelési feladat: felismertetni, hogy a környezet tárgyai a tudatos emberi munka eredményei.Javasolt munkadarab: tárolóedény vagy virágcserép készítése.

I. Bevezetô rész1. A múlt órán tanultak felelevenítése: beszélgetés

Mit készítettünk?Mibôl készült?Hogyan készítettük? Mire kellett figyelni a pontos munkavégzéséhez?

2. Különféle kerámiatárgyak bemutatása: szemléltetésMire használjuk ezeket? (vázák, köcsögök,Mibôl készültek? virágcserepek stb.)Milyen részei vannak?Milyen a formájuk?

3. Problémahelyzet-teremtésVizsgáljuk meg a tanteremben található virágtartók tulajdonságait!Mibôl készültek (anyag, mûanyag) megfigyelésMilyen a formájuk? Miért? elemzésKik készítették? Hogyan készülhetett?Motiváció: A babaszobába szeretnénk elhelyezniapró növényeket (pl. kaktusz).Tudnánk-e nekik cserepeket készíteni?

4. A készítendô munkadarab elemzése hasonlóságMekkora legyen? különbségMilyen részei legyenek, hogy a növény jól érezze magát benne? rész-egészMibôl készítsünk? viszonyÖtleteket várok arra, hogyan készíthetnénk? tanult mûveletek

5. A rajzos mûveleti algoritmus megállapítása (többféle is lehet, a gyermek választhasson!).

II. Munkáltató rész1. A szükséges anyagok és eszközök kiosztása frontális2. A szükséges anyagmennyiség megállapítása munka

becsléssel3. A munkadarab alakítása: bemutatás

a) lapítás-bemélyítés vagy gömbölyítés-mélyítés. önálló munkab) vízkivezetô lyukak készítése.


ÓRAVÁZLAT 1. OSZTÁLYBAN


III. Befejezô rész1. A tanulói munkák egyéni értékelése.

Betölti-e a munkadarab a funkcióját?Milyen a kivitelezése?

2. Összefoglalás.Mit készítettünk a mai órán? óraszervezésMire használjuk? frontálisPróbáljuk ki! (Megfelel-e a funkciójának?)Miben hasonlít az elkészített „cserép” a tanteremben lévôhöz (otthonihoz)?Miben különbözik attól?Mibôl készítettük? Miért?Hogyan készítettük? (tervezés, anyagválasztás, mûveleti sorrend).Milyen eszközöket használtunk?A munkánk során mi okozott nehézséget? Miért?

3. A továbbfejlesztés igénye. kreatív ötletelésMit kellene tennünk ahhoz, hogy például falra felakasztható legyen a virágcserép?

4. Hogyan megy tönkre egy virágcserép?(eltörik stb.) Miért?

5. A következô tanóra elôkészítése.Figyeljétek meg a lakóházatok formáját!


Tanítási óra anyaga: Képlékeny anyagok vizsgálataTanítási óra feladataiOktatási feladat: A képlékeny anyag formázásának (gömbölyítés, lapítás, hengerítés, simítás, díszítés)gyakorlása. A képlékeny anyagok tulajdonságai és megmunkálásuk közötti összefüggés megállapítása.Képzési feladat: jártasságok, készségek fejlesztése a sógyurma alakításában, tervezôképesség fejlesztése.Nevelési feladat: az ajándékozás öröme (erkölcsi nevelés). Az elkészített érmék esztétikuma.Javasolt munkadarab: érem.Anyagszükséglet: só-liszt (sókerámia).

I. Bevezetô rész1. A múlt órán kísérleteztünk agyaggal, gyurmával. beszélgetés

Mit tapasztaltunk gyúrás után?A félretett agyag- és gyurmamintákkal mi történik! vizsgálódás

megfigyelés

Agyag Gyurma Só-lisztSzíne világosodott nem változott nem változott

Alakja nem változott nem változott nem változott

Keménysége megkeményedett nem változott megkeményedett

Alakíthatósága nem formálható formálható nem formálható

2. Motiváció, a tanóra elôkészítése.Pl. futóverseny (úszóverseny) lesz az óvodásoknak. koncentrációAz elsô helyezettek sporteszközt kapnak jutalmul. testnevelésA versenyeken mivel szokták még kitüntetni a gyôzteseket? (érem, emléklap)Készítsük el a versenyre az érmeket!A legszebbeket átadjuk a versenybizottságnak.

3. Technikai problémák:a) Vizsgáljuk meg a kész érmeket! bemutatás

Milyen az alakjuk? Keménységük? beszélgetésMibôl készültek? (fém)

b) Mi mibôl tudnánk nyakba akasztható érmet készíteni, hogy lapos kemény, színes, alakítható legyen?

c) Hogyan tudjuk a formáját kialakítani? mágnestáblaMûveleti sorrend szóbeli megállapítása! szókártyaGyúrás – lapítás – formázás – díszítés. rendezése

d) Tervezzünk formákat! koncentrációPapírlapra szabad kézzel vagy alaklemez alapján. technika, rajz, matematika

e) Tervezzünk díszítési módokat!Díszítéshez: sógyurma, gyöngy, szívószáldarabok, mintázófa

f) Mi kell ahhoz, hogy nyakba lehessen akasztani? részek és egész kapcsolata(szalag, fonal, …)Hogyan lehet a szalagot az éremhez szerelni?A lyukat hogyan tudjuk kialakítani?

g) Milyen eszközökre lesz szükségünk?(alátét, sodróhenger, alaklemez, süteményformák, mintázófa)

II. Munkáltató rész1. Anyagok, eszközök kiosztása. frontális2. Elôkészítô mûveletek: anyagmennyiség kiválasztása. frontális

átgyúrás3. Alakító mûveletek: lapítás – sodrás tanulói

korong kiszúrása bemutatáslyukasztás – pl. hurkapálca önálló munka(koncentráció: háztartás, tésztakészítés, gyúrás, sodrás, formázás) Balesetvédelem

4. Díszítés önállóan (elôkészítés után!)5. Szerelômûvelet: szalag fûzése, illesztése.(Vigyázni kell, mert még nedves az anyag!)6. Rendtartó intézkedés.

III. Befejezô rész1. Az elkészült munkák értékelése frontális

Közösen nézzük át az érmeket. Válogassuk ki, melyiket lehet nyakba akasztani? funkcionális, szemléletMelyiknek legszebb a formája? Miért?



Melyiket lehetne átadni az elsô helyezettnek? Miért? erôsítésA legszebb munkadarabok készítôi mondják el tapasztalataikat!A kevésbé sikereseknek adjunk tanácsot! Mire kellett volna figyelnie?Örülnél-e, ha ilyet kapnál?

2. Összefoglalás frontálisMilyen tulajdonságú anyagra volt szükségünk?Jól választottunk-e anyagot? Miért?Az éremkészítés sorrendje (tervezünk, alakítunk, díszítettünk).Tervezésnél milyen szempontokat vettünk figyelembe?Milyen mûveleteket választottunk a formázáshoz? Miért?

3. Értékelés (szöveges, pontozásos …). csoportosA megfigyelt tanulók tanórai tevékenységének értékelése.(aktivitás, szóbeli, manuális teljesítmény)

4. A tanulócsoport órai tevékenységének értékelése.(aktivitás, figyelem, fegyelem)

A mélyítés tanításánál az érem készítésnél leírtakhoz hasonló módon dolgozzunk. Készíttessünk egyébnövénytálat mivel az esztétikus környezetalakítás is célunk.

Papírmunkák

Tantervi anyag1. osztály: Lapszerû anyagok a természetben (pl.

levelek, bôr) és a környezetünkben. A papír tulajdonságai (vékony, vastag, sima, ér-des, rostos, lapszerû, lágy, kemény, hajlítható,téphetô), fajtái, darabolása (tépéssel, nyírással),alakítása (tépés, sodrás, redôzés, gömbölyítés),szerelés ragasztással (pl. pont- és foltragasztás,sajtolás).A lapszerûség érzékelése. Különféle alakú ésméretû (négyzet, téglalap, kör,) papírok hajtoga-tása (felezô- átló-, kendô és szegélyhajtogatás). A papír nyírása, ragasztása.

2. osztály: Lágypapírok csoportosítása felhaszná-lásuk alapján.Lágypapírok darabolása, hajtogatása, szerelése. Használati tárgyak és játékos modellek készítése:csomagoló- és szöglethajtogatással. Alakítás kéz-zel, részarányos nyírás. Ragasztás (pl. szegély- ésfoltragasztás). A papír szabása elônyomott vagy(„fél”) alaklemezzel készített minták alapján.

Fejlesztési követelmények1. osztály: Ismerje meg a környezetében található

lapszerû anyagokat. Tapasztaljon a papírból ké-szült tárgyak alakjáról, méretérôl, felületérôl ér-zékelhetô tulajdonságokat (vékony-vastag négyzet,téglalap, kör, sima, érdes, rostos, lapszerû, lágy,kemény, hajlítható, téphetô). Milyen célra ésmiért lehet a papírt felhasználni.Fejlôdjenek készségeik és jártasságaik a lágypapírdarabolásában (tépéssel, nyírással); hajtogatásá-ban (felezô-, átlóhajtogatás); alakításában (tépés,sodrás, gyûrés); ragasztásában; az olló baleset-mentes használatában.

2. osztály: Ismerje környezetének papírból készülttárgyait, azok funkcióját, tulajdonságait. Tudja a lágypapír darabolási, hajtogatási, alakítási,szerelési mûveleteit, a mûveletek sorrendjét. Le-gyen jártas algoritmus (ábrasor) alapján papír-hajtogatásban. Legyen képes (játék, használatitárgy, báb stb.) tervezésére, kivitelezésére cso-portosan és önállóan.


Tárgyi feltételekA papírmunkák témakör lágy, jól megmunkálhatópapírfajták felhasználásával és csak kézi alakítás-sal kezdôdik. A hajtogatási mûveletek, a sodrássegítségével a papír alapvetô tulajdonságait isme-rik meg a tanulók. A papírboltokban kapható a„Technika papírkészlet” évfolyamonkénti összeállítás-ban. De ezt nem kötelezô használnunk. Beszerezhe-tünk nagyobb tételben különféle papírokat. Támasz-kodhatunk a tanulók gyûjtômunkájára is!

A szükséges elôrajzoláshoz ceruzát használunk,amely ne legyen se túl kemény, se túl puha. Leg-megfelelôbb a HB-s vagy F-es jelzésû.

Az elôrajzolás történhet mérés alapján, ehhezvonalzóra van szükség, de alaklemezt is használha-tunk. Alaklemezek lehetnek a tanító által kivágottformák vagy iskolai eszközök, pl. korong, pohár,színes rudak, építôelemek stb.

A darabolást ollóval végezhetjük. Ollóval nyí-runk az elôrajzolt vonal mentén.

Késsel a papír hasításkor, a karton vágásánál,karcolásnál dolgozunk. (Fémvonalzó!)

A késsel vágunk! Az ollóval nyírunk!Az olló és a kés is legyen megfelelôen élezett, le-

kerekített hegyû. Ezáltal kevésbé balesetveszélyes,mint az életlen eszközök, amelyekhez nagyobb erô-feszítésre van szüksége a tanulónak. Ezeknek azalapvetô szerszámoknak a szakszerû munkafogásaitalaposan sajátíttassuk el a tanulókkal.

A lyukasztáshoz a bôrlyukasztó vagy az ár a leg-megfelelôbb eszköz.

Ragasztó sokszor kell a papírmunkákhoz. Több-félét alkalmazhatunk, a kereskedelemben ma márbôséges a választék. Egészségre káros anyagot tar-talmazó ragasztót nem használhatunk! Környezet-barát és olcsó a keményítô ragasztó, bár munkaigé-nyes az elôkészítése, mert minden óra elôtt frissetkell készíteni (gyorsan romlik).

Ragasztáshoz alátétet, ragasztó felhordásáraecsetet használunk.

Elsô osztálybanA témakör indításakor ismertessük meg a tanulói pa-pírkészletet. Keressünk a környezetünkben találhatótárgyak közül papírból készülteket (füzet, könyv, fa-liújság, fénykép, szalvéta, csomagolópapír, újság,

papír zsebkendô, doboz). Milyenek? Ezek mibenkülönböznek? Melyik tetszik legjobban? Miért?

Játszunk papírboltos játékot (Fogyasztói maga-tartásra szoktatás).

A lágypapír tulajdonságainak megismertetésére,a kéz finommozgásainak fejlesztésére alkalmas agyûrés, gömbölyítés.

Atémakör kedvelt, hasznos munkadarabja a csákó!Motiváló beszélgetés lehet bevezetni, pl. kirándulniindulnak az elsô osztályosok. Kellene napszúrás ellen(vagy a mi osztályunk tanulóit megkülönböztetô) fej-fedô. A gyerekek mondhatják erre, hogy sapka, ka-lap… Olyan fejfedôre lenne szükségünk, amit mi iselkészíthetünk, olcsó, nem kell félteni, hogy bepisz-kolódik… Célkitûzés: készítsünk csákót!

Válasszunk hozzá anyagot! (Írólap, újságpapír,krepp-papír, zsírpapír, celofán, …)

A kiválasztott lágypapírt (pl. újság) lebegtessükmeg a kezünkben, fújjuk. Mit tapasztalunk? Hajtsukfélbe! Így is lebegtessük meg! Mit tapasztalunk?

A munkafüzet ábrái segítségével és a tanítói be-mutatással lépésenként készítsük el a csákót (fron-tális, ütemezett munkaszervezés).

Élményszerû, ha a csákót olyan méretre készít-tetjük, hogy a gyerekek ki is tudják próbálni! A csákó kipróbálásánál figyeltessük meg a több ré-tegre hajtott papír tulajdonságait, az elkészült csá-kó „karimájának merevségét. Beszéljük meg ennekelônyeit. Hogyan díszíthetjük a csákót? Nagy szél-ben mivel erôsíthetnénk a fejünkre? Itt egyúttal be-vezetjük figyelemfelkeltésként, hogyan jelöli az ábraa papír határoló élét, a hajlítás helyét.

Nagy gondot jelent, hogy a különbözô hajtoga-tással foglalkozó szakkönyvekben, különösen azorigamival foglalkozó könyvekben nem egységesa mûveletek jelölése. A mûszaki kommunikáció je-lei és a hajtogatás jelei keverednek.

Nekünk technikaórán kötelességünk a mûszakiábrázolás szabványos jelrendszerét tanítani és al-kalmaztatni.

Az ábrán vastag folytonos vonal-lal jelöltük a papír határoló élét.

Vékony kétpont-vonallal jelöltüka hajtás vonalát.

– . . – . . – . . –

– . . – . . – . . – . . –


Az Apáczai Kiadó 1–2. osztályos munkafüzetei-ben a hajtogatással készült munkadarabok hajtogatásialgoritmust bemutató ábrái a mûszaki rajz szabvá-nyos jelöléseit találhatjuk!

Az elôzôleg megismert csákóhajtogatás mene-tébôl kiindulva, kellô motiválás után csónakot haj-togattatunk.

Fô mondanivalója a tanórának a különbözô pa-pírfajták nedvszívó képességének bemutatása, a valódi és a hajtogatott csónak összehasonlítása.(Erdôn terem, vízben jár, embert hord a padlóján.Mi az? Erdôn nô, vízben születik, tûzben hal meg.Mi az?)

A gyerekcsoport ügyességétôl függôen a hajto-gatást frontális, csoport vagy önálló munkával vé-gezhetjük. Próbáljuk ki vízen is a csónakot.

A témakör további tanórája a különféle papírfaj-ták téphetôségére helyezi a hangsúlyt. Fontos apontos hajtogatás, a felezô hajtogatás. Itt négyzet

alakú lapból dolgozunk, amit akár a gyerek is elké-szíthet téglalapból.

Adjunk funkciót a terítônek. Ne általában készít-sünk, hanem egy adott helyre (könyvespolc, babasa-rok, virág alá)!

A téphetôséggel együtt vagy utána mutassuk beaz ollóval való nyírást. Elmondjuk, bemutatjuk azolló részeit, szakszerû használatát (testtartás, kéz-tartás, balesetvédelem). Tépett és nyírt terítô össze-hasonlítása se maradjon el.

Gyakorlási lehetôséget kell adni az olló haszná-latára. Ablakdíszek készítésének igényével indít-hatjuk a tanórát. Majd anyagot, formát választunk(láncfigura). A gazdaságos és esztétikus elkészítéstsegíti a több réteg egyszeri elôrajzolása és nyírása.

Jó lenne, ha egy legyezôhajtogatás megelôzhet-né ezt a tevékenységet. Legcélszerûbb krepp-, se-lyem- vagy átütôpapírt adni a gyerekeknek. Ne vá-lasszunk bonyolult formát!


Tanítási óra anyaga: a papír nedvszívó képessége.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: A hajtogatás megváltoztatja a papír felhasználhatóságát. Hajtogatás négyzet alakú pa-pírból. Legyen képes a megismert papírfajtákból anyagot választani pohár hajtogatásához.Képzési feladat: Legyen jártas a négyzet-, átlóhajtogatásban.Nevelési feladat: Saját pohár higiéniája. Egészséges italok fogyasztása. Gazdaságosságra nevelés.Munkadarab: ivópohár.Anyagszükséglet: 20x20 cm-es négyzetlap.Szemléltetés: Különbözô nedvszívó képességû és vastagságú papírlap (zsírpapír, itatós, írólap, szalvéta,csomagolópapír, újságpapír). Különbözô anyagú és formájú poharak.

A foglalkozás meneteI. Bevezetô rész

Tanultak ismétlése. A keresztrejtvény megfejtése: önállóan vagy közösenegy háztartási eszköz, amelybôl iszunk

1. Mibôl készítettünk terítôt?

2. Szerszám, amivel nyírunk.

3. Itt lakunk.

4. Ilyen irányba is hajtogattunk

a terítô készítésénél.

5. Ilyen lapra rajzolunk rajzórán.

P A P Í R

O L L Ó

H Á Z

Á T L Ó

R A J Z L A P


MotivációKirándulásra megyünk a közeli hegyekbe (Hétforráshoz).A forrás vizébôl hogyan tudunk inni? (Kézbôl, pohárból)Milyen poharat vigyünk magunkkal? (Üveg? Mûanyag?)Az üveg törik, nehéz, nagy helyet foglal el. beszélgetésA mûanyag a táskánkban könnyen megreped, könnyûugyan, de nagy helyet foglal el. Ha eldobjuk a mûanyag poharat, szennyezi a környezetet.(Hogyan szennyezi!?)Készítsünk papírból poharat!Melyek a pohár részei? (feneke, oldala, szája-pereme)

Probléma helyzetMilyen papírt válasszunk a pohárhoz?

Anyagismeret:Válogatás az elôkészített papírfajtákból: zsírpapír, itatós, írólap, kísérlet: lehet csoportmunkaszalvéta, csomagolópapír, újságpapír, színes papír.

Készítsünk a fagylalttölcsérhez hasonló poharata választott papírfajtából.Próbáljuk ki! Melyik papír eresztette át a vizet kérdéskifejtéslegelôször? Melyik papírból készült az a tölcsér,amelyikben legtovább benne maradt a víz?Melyik papírból volt a legkönnyebb a tölcsért elkészíteni?Tudnánk-e a tölcsérformából kényelmesen inni?Miért nem? (A víz súlyára szétnyílik, a széle éles,elvágja a szánkat, az alján kifolyik a víz…)Hát akkor: mit tudjon a papírpoharunk?(Ne eressze át a vizet, könnyû legyen megfogni,legyen tartása. Legyen feneke, legyen oldala,a pereme ne legyen éles, kis helyen férjen el,legyen összehajtható.)

II. Munkáltató rész1. Anyagok kiosztása.2. Mûveleti algoritmus bemutatása (esetleg sorba rendezés). közös megbeszélés3. Értékelési szempontok a munkához.4. Átló hajtás. önállóan5. Részarányú hajtás (a fenék és az oldalak kialakítása). tanári bemutatás6. A pohár szájának kialakítása. frontális7. Az így kialakított „szerkezet” elemzése (elônye, hátránya).

III. Befejezô rész1. Munkadarabok értékelése közösségi nevelés

Válasszanak a tanulók egy 2-3 tagú zsûrit, akik elmondják minden tanuló munkadarabjáról– van-e pohár formája?– megtartja-e a vizet?– hogyan hajtogatták?


– szép-e?– kié a legjobb?– kié nem sikerült? Miért?

2. Továbbfejlesztés lehetôségek:Játékot készíteni belôle (ügyességi játék, papírgolyó dobálásra).Fület lehet ragasztani rá. Kosárka is készülhet hasonló módon.

3. ÖsszefoglalásMibôl ittad otthon a reggelidet? Mibôl készül?Kik készítették?Az iskolában mibôl iszod a vizet? Mibôl készül? beszélgetésHol készült az ivópoharad?Mibôl készítettünk mi poharat?Melyik papírfajtát választottuk? Miért?Miért nem volt jó az itatós (újságpapír, zsírpapír, szalvéta)?Hogyan készítetted a poharat?Szerinted mennyibe kerül a boltban egy bögre, közgazdaságiüvegpohár, mûanyag pohár? szemlélet fejlesztéseMennyibe került a papírpohár anyaga?Megérte elkészíteni?Milyen italokat szoktál fogyasztani? beszélgetésEzek közül melyek nélkülözhetetlenek az embernek?Melyek azok az italok, amelyek nélkül isegészségesek maradunk?

A papírmunkák utolsó, összefoglaló tanóráján atanult mûveletek gyakorlására kerül sor.

Kedvenc, örömet adó munkadarab fiúknak, lá-nyoknak egyaránt a repülô hajtogatása. Egyúttalalkalmunk adódik a repülésrôl, a repülés történeté-rôl is beszélni.

A repülôk legfontosabb részei, a papírrepülômodellnek milyen részek kellenek? A munkatan-könyv utasításai alapján önállóan vagy csoport-munkában dolgoztatunk. A modelleket feltétlenülki kell próbálni! Nagy élmény a gyerekeknek, hajól megszervezzük. Lehetôleg a szabadban röpte-tessünk helyes technika bemutatásával (reptetôverseny).

Második osztálybanA tananyagban jelentôs helyet foglal el a papír-munka. Tanítói tapasztalatok szerint ez áll legkö-zelebb a gyermekekhez és sokoldalú tevékenysé-get biztosít.

Az elsô osztályos ismeretek felújítása után a gyár-tásról, a felhasználhatóságról, a hozzá kötôdô mes-terségekrôl ejtünk szót. Lehetôség szerint vigyük ela gyerekeket könyvtárba, búvárkodjunk együtt, éstanítsuk meg, hogyan kereshetünk információkat a papírral kapcsolatos kérdésekre. Hol készítettékaz elsô papírt? Hol készül Magyarországon? Mibôlkészül? Hogyan készül?

Érdekességek: a vízjel, nyomdai jelzések. Kik ké-szítik a papírt? Csoportosítsuk felhasználhatóságuk(otthon, iskola) szempontjából a papírfajtákat. A hul-ladékpapír gyûjtésének hasznosságát is emeljük ki!

A munkatankönyv nem ad rá ugyan utasítást, demásodik vagy harmadik osztályban érdemes papírtkészíttetni. Motiváló élmény a gyerekek számáramég akkor is, ha csoportmunkában vagy tanítói be-mutatással készül a papír. Újságot vagy bármelylágypapírt tépdessünk apró darabokra, vízzel dol-gozzuk össze (esetleg turmixoljuk). Egy dróthálóvagy szúnyogháló darabon terítsük ki, simítsuk!Hagyjuk kiszáradni. Kísérletezhetünk, hogy kü-


lönbözô adalékanyagokat keverünk az alapmasszá-ba (kréta, enyv, színezôanyag, ragasztó), és szára-dás után vizsgáljuk meg, melyikre könnyebb írniceruzával, tintával, filctollal; melyik szebb; melyikhajlik könnyebben? Készíthetünk különbözô vas-tagságú papírlapokat is. Erre a kísérleti tapasztalat-ra a késôbbiekben még többször is építhetünk.

A nedvszívóképesség és az alakváltozás vizsgá-latát az elsô osztályban tanult hajtogatásoknál bo-nyolultabb modell segítségével mutatjuk be. Ez a kétkéményes hajó.

A munkatankönyv menete szerint tervezzük a tan-órát, itt gyakoroljuk a hajtogatást különféle papírfaj-tákból. Az elsô modellt közösen, majd a többit foko-zott önállósággal készíttetjük. Jó, ha minden gyerekkap négyféle papírt. Csoportmunkát is javasolha-tunk, ha kevés alapanyagunk van a hajtogatáshoz.

Az elkészült „flottát” temperával festett vízrebocsátjuk, az átázási idô mutatja meg 1–1 papírfaj-ta nedvszívó képességét. A kísérlet elvégzése lehet,hogy némi elôkészítô munkát igényel, de a gyer-meknek maradandó élményt nyújt.

Közben beszélgethetünk arról: hallottak-e el-süllyedt hajókról? Láttak-e ilyet a televízióban?Vajon miért történtek ezek a hajószerencsétlensé-gek? (Emberi mulasztások kihangsúlyozása:rosszul tervezték, hibás volt az anyag, amibôl ké-szítették, nagyon megterhelték, a kormányosrosszul irányította stb.).

A következô órán a papírok csoportosítását ahétköznapi életben való felhasználásuk alapján vé-gezzük. Pl.: lágypapír: szalvéta, újság, írólap. Fél-keménypapír: papírpohár, papírtálca. Keménypa-pír: dobozok, könyvek borítója.

Hívjuk fel a figyelmet a környezetbarát papíroklétezésére, fontosságára, használatára. Beszéljükmeg a környezetbarát szó jelentését és a szelektívhulladékgyûjtés szükségességét. Lehetôleg láto-gassunk el papírboltba és keressünk ilyen terméke-ket. Ezt követôen a csomagolás-kötés-kötözésmegtanítása közben a csomagoló-, szöglet- és sze-gélyhajtogatást gyakorolhatjuk. Azt szeretnénkelérni, hogy a késôbbiekben a tanulók önállóan iski tudják választani a csomagoláshoz szükségespapírfajtákat. Igényük legyen arra, hogy a becso-magolt tárgy külleme jól szolgálja a célt, amiért be-csomagolták, de mindig esztétikus is legyen.

A munkatankönyv 16. oldalán megismerkedünkaz alaphajtogatások elnevezésével, az alaphajtásokjeleivel. Ezeket nem kell megtanulni, csupán gya-korlás, visszacsatolás után alkalmaztatjuk.

A hajtogatások az irodalomórák mesevilágához,mesefiguráihoz kapcsolódva mutatják be a tanulók-nak, milyen egyszerû módon lehet a sík papírlapottérbeli alakzattá alakítani. Rávezetjük arra, hogy a hajtogatások során hogyan lesz a lágypapírból vi-szonylag merev, stabil szerkezet. Ezzel a mûvelet-tel a papír eredeti tulajdonságai is megváltoznak,megváltoztathatók.

A munkafolyamatokat bemutató ábrasorokalapvetô értéke az, hogy rávezet a rajzi ábrázolásés tárgyi megjelenítés szoros kapcsolatára. Figyel-mes, pontos munkára is szoktat. A matematikáhozis szervesen kapcsolódik, mivel pl. a kicsinyítést, afelezôhajtogatást, a síkidomok felismerését a gya-korlatban meg kell valósítani.

Ezek a hajtogatások felhasználhatók még kép-alakításhoz, képeslapok készítéséhez, esetleg osz-tályterem díszítéséhez.


Tanóra anyaga: papír tépése, nyírása, szerelése ragasztással.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: A funkció és forma kapcsolata. Lényeges és lényegtelen jegyek megláttatása. Tudatosanyagválasztás.Képzési feladat: Legyen képes a tépett és nyírt felületek megkülönböztetésére, tulajdonságaik értékelé-sére. Képzelet, tervezôképesség, kreativitás fejlesztés.Nevelési feladat: Arány, forma, szín iránti igényesség.


Javasolt munkadarab: ritmusdob. Anyagszükséglet: sajtos doboz, boítópapír, krepp-papír, színes papír, ragasztó, cellux.Eszköz szükséglet: rajzeszköz, olló, alátét.

Tanóra meneteI. Bevezetô rész1. A múlt órán tanultak felidézése.2. Problémahelyzet teremtés (részprobléma). koncentrációa) Énekórán mivel szokott besegíteni a ritmusadásához a tanító néni?

Mibôl készült az a ritmusdob? énekMi lenne még alkalmas erre a célra? (Pl. gyufásdobozba,kólás dobozba helyezett apró tárgyak, kavicsok.) egyéni ötletekA gyufásdoboz kicsi, a kólás dobozt nehéz megfogni!Mi a véleményetek a sajtos dobozról?Alkalmasnak találjátok ritmusdob készítésére? Miért?Hasonlítsuk össze az anyagát az eddig megismert összehasonlítópapírfajtákkal? elemzés

b) Miért ilyen dobozt használnak a sajtgyárak?Melyek a sajtos doboz részei? (Alja, teteje, oldala.)Hogyan illesztik össze az alját a tetejével a gyárban?(Papírcsíkot ragasztanak az oldalára.)Amikor szeretnéd felbontani a sajtos dobozt, mit kell tenned? (Feltépem.)

c) Mit kellene tenni, ha szeretnénk a dobozt lezárni? (Leragasztani.)Mivel tudnánk leragasztani? (Papírcsík, cellux.)Mekkora papírcsíkot kell ledarabolni?A papírcsíkot hogyan illesszük a dobozhoz?Mekkora legyen?Milyen ragasztót használtatok már?

d) Keressünk a ritmusdobba csörgô, zörgô dolgokat!Válogassunk: papírgombóc, gyurma, agyaggolyó, funkciórakavics, gyöngy, bab…! anyagválasztásMelyeket választjuk? Miért?

3. A megoldás megtervezése.Szükséges anyagok felsorolása.Szükséges eszközök.Mûveleti sorrend megállapítása. beszélgetés

4. Baleset megelôzési tanácsok5. A ritmusdob értékelési szempontjainak megbeszélése.

II. Munkáltató résza) Papírcsík elôrajzolása – ceruzával.b) Papírcsík darabolása – ollóval.c) A csörgô tárgyak elhelyezése.d) A doboz lezárása – ragasztással. bemutatás

Ragasztás bemutatása: alátét szükségessége,– ragasztó felhordása,– illesztés-simítás.

További problémahelyzet1. A hangszerek általában nem csak szépen szólnak, hanem díszesek, szépek.

Tetszik a sajtos doboz külseje?Díszítsük! (Rajzoljunk rá! Fessük be! Borítsuk be!)

2. Láttatok már mozaikot? puzzle játékA bemutatott mozaikot figyeljük meg!Mibôl készült? mozaik képekA mozaik részeinek milyen a formája? bemutatásaHasonlót mi is tudunk készíteni! Hogyan?

3. Tervezzünk a ritmusdob tetejére mozaik képet! egyéni ötlet(hangjegy, napocska…) alapjánVálaszd ki a legmegfelelôbb anyagot!Téped vagy vágod a mozaik részeit? (Te döntsd el!)Milyen eszközökre lesz szükséged?

4. Baleset-megelôzés.5. A díszítés kivitelezése. egyéni munka

III. Befejezô rész1. Próba! A munkadarabok értékelése.

Szempontok: a ritmusdob leragasztása, hangja,a felület díszítése, a mozaikok felragasztása, közös tevékenységa színek megválasztása.

2. A legtökéletesebb ritmusdob tulajdonosa interjútadhat „Így készült az én ritmusdobom” címmel. értékelés(Ez egyúttal a tanórán végzett munkának az összefoglalása is!)

3. Mit készíthetünk még sajtos dobozból?Mit kell tenni, ha például perselynek használjuk?

4. A tanulócsoport összmunkájának értékelése.


A munkatankönyv további javaslataival olyantárgy készítésére törekszünk, amely kapcsolódik a gyermek hétköznapjaihoz, (pl. születésnap, név-nap), és egyúttal az alaklemez (sablon) használatá-ra is rávezetnek. A papírfajták kiválasztásakorvisszakanyarodunk a papírfajták felhasználhatósá-gához, de azzal bôvítjük az ismereteket, hogy fel-fedezhetjük, hogyan lehet egyetlen forma segítsé-gével több, hasonló tárgyat elkészíteni.

Elôször tisztázzuk az alaklemez fogalmát –kapcsolva az 1. osztályos alakrajznál tanultakhoz.(Itt az egér alakját ábrázolja, ezért alaklemez.) A munkamenet megbeszélésekor hívjuk fel a gyer-mekek figyelmét az olló balesetmentes használatá-ra, majd arra, hogy az ívelt formák nyírásakor apapírt lassan forgassák, az olló egy helyben mo-zogjon, így nem lesz szögletes az egér füle.

A sík- és zacskóbábok elkészítésénél munkatan-könyv 15. oldalán az eddig megtanult ismereteketvettük alapul, de lehetôséget kívánunk biztosítaniaz alkotó fantáziának is. Ezek a bábok alaklemezután elkészíthetôk és a mesefigura karakterénekmegfelelôen díszíthetôk, felöltöztethetôk. A for-mák pontos körbenyírásának, esetleg tépésnek a színek megválasztásának kiemelkedô szerepevan. Itt kell felhívni a figyelmet a jó minôségû pa-pírragasztóra és ennek helyes használatára.

A Varázskezek oldalának ötletei a papírtéma-kört lezárják, de további lehetôséget biztosítanakarra, hogy napközben vagy otthon, kevés nevelôi,illetve szülôi segítséggel ajándékot vagy dísztár-gyakat készíthessenek a gyerekek.

A Varázskezek oldal ötletül szolgálhat továbbimunkadarabokhoz. Figyelem! Nem a rókát és a


nyulat, mint állatokat modellezzünk, ábrázoljunk,hanem valamilyen gyermeki igény kielégítéséreszolgáló terméket tervezünk, pl. az Ugorjunk ár-kot! címû mese szereplôit elevenítjük meg. Tehát aróka és a nyúl papírból történô hajtogatása nemlesz öncélú, hanem funkciót kapnak, van, amiértkészítjük ezeket.

Javasolt munkadarab az alaklemez használatáhozés a nedvszívó képesség vizsgálatához a „Jó reg-gelt!”– virág. A különbözô papírfajtákból készített vi-rágfejeket (összecsukott szirmok) vízzel telt tálba te-gyék a tanulók! Aszirmok rövid idô múlva kihajtanak.Vajon mitôl nyílt ki a virág? (A papír vizet szívott ma-gába, a rostjai megduzzadtak, ez okozta a mozgást.)

A fa és a természet kincsei

Tananyag1. osztály: Faágak, gallyak és/vagy pálcák, vékony

lécek tulajdonságainak érzékszervi tapasztalásatapintással (érdes, sima, száraz, nedves), hajlí-tással (hajlítható, rugalmas, törhetô). Hurkapál-ca darabolása, csiszolása, ragasztása.

2. osztály: Fából (vesszôbôl) készült szerkezet kör-nyezetünkben. Faanyagból használati tárgy (já-ték) készítése, tervezése, kivitelezése. Reszelés,faragás mûvelete, eszközei. A megismert anya-gok összehasonlítása.

Fejlesztési követelmények1. osztály: Tudja, hogy a fa a természet kincse! Is-

merje a hurkapálca megmunkálási tulajdonsá-gait (hajlítható, törhetô, rugalmas-rugalmat-lan…)!Tudjon hurkapálcát darabolni tördeléssel, és/vagykéssel; hurkapálcát csiszolni csiszolópapírral;kést balesetmentesen használni, ragasztássalszerelni.

2. osztály: Ismerjen fel a környezetünkben fábólkészült szerkezeteket!Fejlôdjenek készségeik a fa csiszolásában, fara-gásában, szerelésében (kötözésben, ragasztás-ban). Képes legyen a szükséges eszközök (kés,reszelô) balesetmentes használatára.

Elsô osztálybanA fa a természet kincse. Nap mint nap találkozha-tunk vele. Természetesen a tanító dönti el, hogy apapírmunkák elôtt vagy után építi be a tanmeneté-be ezt a témakört.

A tanterem berendezési tárgyai, otthonunk bútoraiis fából készültek. A bevezetô beszélgetésben a moti-váló képek alapján fogalmazzuk meg e gondolatokat.

Az elsô osztályos tanulók fával mint megmun-kálandó alapanyaggal hurkapálcika formájában ta-lálkoznak a tanórán. A hurkapálcikát eredetilegdisznóöléskor használták a hurka két végének lezá-rására.

Se nem hús, se nem csont,Megfôzték, megsütötték,mégsem ehették meg. Mi az? (Hurkapálca)

A pálcika darabolása nem okoz nehézséget a ta-nulóknak. A megmunkálásnál – kihasználjuk azontulajdonságait, hogy könnyen törhetô, pattintható.Érzékeltetjük a fa rugalmasságát.

A tördelés lényeges mûveleti lépését és munka-darab javaslatot a Mtk. 26–28. oldalán találunk.A tördelés mûveleti lépései:

– becslés szemmel,– méretfelvétel – jelölés ceruzával,– a hurkapálcika marokra fogása,– a jelölésnél megtámasztás két hüvelykujjal és

körömmel,– a hurkapálca hirtelen megroppantása,– törés a megroppantással ellentétes mozdulattal.Olyan munkadarabot válasszunk, amelynél nem

elvárás a méretpontosság. A képlékeny anyagokbólátmenetként javasolható a sündisznó, de adjunkneki funkciót (pl. mesefigura).

Kedvelt modellek a termésbábok (gesztenyebá-bok). A technikai nevelés szempontjából kevésbé ér-tékesek például a kartonlapra ragasztott emberfigu-rák, virágok állatfigurák. (Ezeknek nincs funkció-juk) dísznek sem megfelelôek, nem esztétikusak.

A tördelt felület megfigyeltetése után, a sima fe-lület kialakításának elvárásaként vezessük be a csi-szolást. Esetleg különféle minôségû (durva, sima)csiszolópapír vizsgálatával válasszunk céljainknakmegfelelôt. A csiszolásnál sem feledkezzünk megaz alátét alkalmazásáról és a helyes kéztartásról, a csiszolópor ne kerüljön a levegôbe (szembe).

A méretpontosság igényével készített munkada-raboknál a mérést valamilyen megadott egységgelvégeztessük. A munkatankönyv számolópálca ké-szítését is javasolja. Itt már a tanulónak kell megfo-galmazni a számolópálca kialakításának mûveletisorrendjét. (Mérés, elôrajzolás, darabolás, csiszo-lás). Javasolt és kedvelt munkadarab a marokkó,amelyhez a pálcák végeit hegyesre kell csiszolni.Ezt be kell mutatni a tanulóknak. A csiszolás ered-ményessége nincs arányban a csiszolópapírra ki-fejtett nyomóerôvel. Ezért célszerûbb könnyedén,lazán, kis nyomatékkal dolgozni. A hurkapálcagörcsös fogása vagy erôs nyomaték kifejtése kö-vetkeztében a kéz hamar elfárad, rácsúszhat a csi-szolópapírra, megsérülhet.

Az új daraboló mûveleteket – a vágás késsel – atanító mutatja be! A kés részeit, balesetmentes hasz-nálatát, tárolását, minden órán fel kell eleveníteni!

Pálcika darabolása késsel a következô mozza-natokból áll:

– a kés ráhelyezése a pálcikára (a méretjelek),– a kés és a pálcika merôlegességének biztosítása,– a pálcika gördítése a kés alatt,– a pálcika elpattintása, törése.Érdemes idôt fordítani arra, hogy végignézzük

a tanulók munkáit az elvégzett mûveletmozdulatokszempontjából és az értékelést csoportonként vagytanulónként is megtehetjük.

Nyilván a legjobb megoldás, amikor a tanuló a kést a jelölésre merôlegesen helyezte, a pálcát a kés alatt görgette. A legsikertelenebb akkor a mun-kadarab, ha a tanuló a kést nem a méretjelre helyez-te, nem merôlegesen tartotta, nem görgette a pálcáta kés alatt.

A közbensô lehetôségek, amelyek a munkada-rab kiviteli minôségét meghatározzák:

– a kést a méretjelre helyezte, merôlegesen, denem görgette a pálcát,

– a kést a méretjelre helyezte, de nem merôlege-sen és görgette a pálcát,

– a kést a méretjelre helyezte, nem merôlegesenés nem görgette a pálcát,

– a kést nem a méretjelre helyezte, de merôlege-sen és görgette a pálcát,

– a kést nem a méretjelre helyezte, de merôlege-sen és nem görgette a pálcát,

– a kést nem a méretjelre helyezet, nem merôle-gesen és görgette a pálcát.

Mindezekbôl azt a tanítói következtetést kell le-vonni, hogy a tanítói bemutatásnak szakszerûnekkell lenni minden mûvelet tanításánál, szerszámbemutatásánál. A tanulóba beivódnak a tanító általbemutatott mozdulatok (belsô utánzás), és csak ké-sôbb egy külsô utánzás során tudhatjuk meg ennekeredményességét, a tanuló által végzett mûveletvagy mozdulat szabályosságából.

A tanulók által végzett mûveleteket állandóanellenôrizni kell, annak ellenére, hogy tudjuk a tech-nika tantárgy nem mûveletcentrikus (nem az egyesszakmák mûveleteit tanítja), hanem cselekvésköz-pontú. A helytelen munkavégzésnek különbözôokai lehetnek:

– érdektelenség (motiválatlanság), – megértés hiánya, – figyelemkoncentráció hiánya,– ideg-izom koordináció fejletlensége stb.Az okokat a tanítónak fel kell tárnia és megfele-

lô módszerekkel (kisebb lépések elve, gyakorolta-tás stb.) az eredményességre kell törekedni.

Második osztályban a fa és a faalakítás témakörbevezetésének alapul szolgálnak a környezetismere-ti órán tanultak. A fafajtákat csoportosíthatjuk külsôjellemzôik alapján. Megfigyeltetjük a fô részeit ésegyúttal keressük a környezetünk tárgyaiból azokat,amelyek pl. gyökérbôl, törzsbôl, ágakból, termés-bôl, levélbôl készültek. A fa részeihez rendeljünktárgyakat. Tárgyakhoz rendeljük a fa részeit.

A megmunkálásról, a célszerû átalakításról, a fák védelmérôl kényszerítsük együttgondolkodás-



ra tanulóinkat. Az életkor fiziológiai determináltsá-gának megfelelôen második osztályban is a hurka-pálca a legáltalánosabban felhasználható faáru. Eb-bôl készíthetünk különbözô munkadarabokat.

Faliképet ne általában készítsünk! Egy lehetsé-ges motiváció: A mesterségünk címere címû játék.A mesterségek kötôdjenek a fa megmunkálásához

(asztalos, csónakkészítô, …) Készítsünk „cégtáb-lát” a mestereknek! (Így már adtunk funkciót a kar-tonra ragasztott pálcikaformáknak!)

Természeti anyagok feldolgozásában könnyenelérhetô, forgalmazóktól beszerezhetô alapanyag a gyékény, amelyet életkori sajátosságaiknak meg-felelôen könnyen tudnak alakítani a tanulók.


Tanítási óra anyaga: Vegyes anyagok összedolgozása.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: A hurkapálcáról tanult ismeretek rendszerezése.Képzési feladat: Adott munkadarab készítéséhez legyen képes az elemi mûveletek megválasztására, el-

végzésére.Nevelési feladat: Játékkészítés öröme. Energiatakarékosság. A szél hasznosítása.Javasolt munkadarab: Szélforgó.Anyagszükséglet: hurkapálca, színes tafotapapír, gombostû.

A foglalkozás meneteI. Bevezetô rész1. Motiváció, pl. Szabó Lôrinc (A szél meg a nap) versét felolvasni: Mi lehet a vers címe?

A vers fôszereplôi segítenek. Hol találkozunk a széllel, meg a nappal?Mai óránknak fontos szereplôje lesz a szél.Az elôzô versben milyennek ismertük meg?A valóságban milyen? A szélnek milyen tulajdonságait érzékeljük a szemünkkel, fülünkkel és a testünkkel?A szélnek ereje van, amivel építeni és pusztítani tud. Mondjunk rá példát!Látott-e már valaki szélkereket? Beszéljen róla!

2. Keresztrejtvény megfejtése egy olyan szerkezet, amelynek természetesen köze van a szélhez.

S Á L

ZÉK

É R

L

KÉZ

E S

R Ó

ÉL C

K É S

K A

LÉ

S

A P O S

KÖYG

1. Télen hordjuk. közös munka2. Ezzel gömbölyítettünk. (tábla,3. A fa föld alatti része. írásvetítô)4. Az érem ilyen formájú.5. Ülünk rajta.6. Ilyen késsel lehet dolgozni.7. Ilyen bábot is hajtogattunk.8. Vékony fa.9. Ezzel vágunk.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Látott-e már valaki szélkereket? Beszéljen róla!


3. Célkitûzés: Készítsünk olyan játékot, amelyet a szél „erejével” tudunk mûködtetni.

4. A szélforgó bemutatása: mûködés elemzése. szélforgó(Pörög, mitôl pörög gyorsabban, lassabban?)Melyek a részei? (Szár, pörgôfej.)Mibôl készüljön a pörgôfej (papírforgó), hogy a szél belekapaszkodhasson, de ne tépje le?Milyen legyen a formája, hogy a szél belekaphasson? esetlegMekkora legyen? kísérletA szélforgó szárát mibôl készítsük? Mekkora legyen? sima lap, hajtott lap!Hogyan tudjuk a papírforgót a hurkapálcához szerelni? frontális(Varrni, ragasztani, szegezni…)Milyen irányban mozog a szélkerék? (Forgómozgás!) beszélgetés

5. Mûveleti sorrend megbeszélése.6. Szükséges eszközök kiválasztása.7. Baleset-megelôzés.8. A szélforgó értékelésének szempontjai.

II. Munkáltató rész: a szélforgó készítése1. Papírforgó: a határoló élek elôrajzolása képes sorrend

középpont jelölése, a táblánnyírás ollóval.

2. Szár (nyél) csiszolása3. A papírforgó és a szár összeszerelése

– a papírforgó szirmainak behajtása– a „szirmok” rögzítése a középponthoz gombostûvel(a forgás tengelye).

III. Befejezô rész1. A szélforgók kipróbálása.

Miért nem mûködik?Hogyan javítható a hiba?Szélkerékfújó verseny.

2. A munkadarab értékelése, a megadott szempontok alapján.3. Továbbfejlesztés lehetôsége: dupla forgó készítése.4. Összefoglalás. beszélgetés5. Tanórai munka értékelése.

Hf.: Gyûjtsünk a széllel kapcsolatos mondásokat! koncentrációMit jelentenek? (Más szelek fújnak;

Szelét veszi valaminek magyarCsapja a szelet valakinek. Tudja, honnan fúj a szél.Széltôl is óv valakit.)

A természeti környezet védelmét, a növényeinkfejlôdését segíti a virágkaró. Jó, ha vékony puhalécbôl esetleg vesszôbôl készítettjük. Alapanyag

hiányában hurkapálca hegyezésével is elkészülhetegy egyszerû, alacsony növény mellé szúrható vi-rágkaró.


A fafaragás és a reszelés mint alakító, forgácso-ló új mûveletek kerülnek bevezetésre (koncentrá-ció: ceruzafaragás). Ha módunkban áll, minél több,népi motívummal készült fafaragást is mutassunkbe a tanulóknak. Figyeltessük meg a kész faragásokanyagát, mintáját, formáját, színezését! Mi miért tu-dunk (vagy nem tudunk) ilyen tárgyakat készíteni?

A munkatankönyv csupán utasításokat nyújt azegyes modellek készítéséhez, a tanító feladata ak-tualizálni, motivációt kitalálni az egyes munkadara-bok készítéséhez. Sikeres munkadarabok lehetnek a régmúlt idôk játékai, amelyek arra is alkalmasak,hogy fát és egyéb természeti anyagot komplexenhasználjanak a tanulók.

Fonal és textilTananyag1. osztály: Szálas, vonalszerû anyagok a természet-

ben (pl. vesszô, fûszál, gyapjú, haj stb.). A zsi-neg, fonal tulajdonságainak érzékszervi tapasz-talása húzással (nyúlás, rugalmasság, szakítás),tapintással (felületi tulajdonságok), hajlítással(nyújtható, rugalmatlan). A vonalszerûség – jel-lemzôen hosszirányú kiterjedés – érzékelése ésfelhasználása: pl. kötözés (csomó- és csokorkö-tés), tárgyak felfüggesztése, mozgatása.

2. osztály: Természeti és az ember által készítettszerkezetek vonalszerû anyagokból (pl. pókháló,madárfészek, háló, kosár, textília). Fonalak éstextíliák érzékszervi összehasonlítása kiterjedés(vonal-, illetve lapszerûség), tapintás, szín stb.szerint. Legegyszerûbb öltések megismerése ésgyakorlása. Textíliák nyírása és egymásra ra-gasztása: játékos és hasznos tárgyak készítése. A textíliák felhasználása az otthon, öltözködés,díszítés, mûvészetekben.

Fejlesztési követelmények1. osztály: Ismerje fel a természetben és környeze-

tében található vonalszerû anyagokat. Szerezzentapasztalatokat, hogy ezeket az anyagokat mi-lyen célra és miért lehet felhasználni.Tudjoncsomót és csokrot kötni.Legyen képes a különbözô fonalak és textíliáknéhány jellemzô tulajdonság szerinti szétválasz-tására, összehasonlítására.

2. osztály: Tudjon megnevezni fonalból készült, emberáltal készített szerkezeteket, a textilfelhasználás né-hány módját (mit, mire, hol?) Tudjon tûbe cérnát fûz-ni, egyszerû öltésekkel fonalat vezetni, textíliát nyírni,egymáshoz illeszteni. Képes legyen egyszerû textilbôlkészült tárgy tervezésére, kivitelezésére, értékelésére.

A fonal és textil alakítása nélkülözhetetlen a tech-nika tantárgyban. A kisgyermek közvetlen környe-zetében jelentôs szerepet töltenek be. A fonal és a textil tulajdonságaiknál fogva sokrétûen felhasz-nálhatóak a mindennapi életben. Kedvezô tulajdon-ságuk, – puhaság, lágyság, könnyû alakíthatóság, a „melegség” stb. – miatt alkalmasak arra, hogy a 6–10 éves gyermek fiziológiai adottságainakmegfelelôen ezen anyagokon keresztül ismertes-sük meg az ember céltudatos anyagátalakítási tevé-kenységét (állapotváltoztatást).

Hogyan találhatóak a fonal- és textilanyagokalapanyagai a természetben (azok milyen tulajdon-ságúak), az ember mire használja azokat. Milyenemberi igényeknek megfelelôen alakítja, változtatjaa fonal és textil alapanyagait, mire használjuk, me-lyek a legegyszerûbb eszközök és mûveletek a fel-dolgozásnál. Itt természetesen csak elemi ismere-tekre szorítkozunk! A tanítónak tudnia kell, hogy a textil gyûjtôfogalom. A fonal- és textilmunkák el-nevezése a munkatankönyveknek azt a funkcioná-lis láncolatát is szeretné kifejezni, hogy a fonalbólszármaztatjuk a textilt. (A fonal a textil alapanya-ga.) A megkülönböztetés azért is szükséges, mertnem minden textil készül fonalból (pl. filc)!

Az elsô osztályba bekerülô tanulók általában is-merik már a fonalat, zsineget, egyszerû csomókö-tést. A tárgy feladata tudatosítani azokat az ok-oko-zati összefüggéseket, amelyek a csomókötés funk-ciója, anyaga, fajtái között találhatók.

A Mtk. 29. oldalán találjuk a témakör bevezetôórájának javaslatát. Ezt célszerû kiegészíteni külön-féle vastagságú és sodratú, de azonos hosszúságúfonalak (cérnák) szakítási próbájával.

A gyermeki igényt kielégítô játékos ismeret-szerzést szolgálnak a javasolt munkadarabok.


Második osztályban a fonal- és textilmunkáktémakör a fonal eredetét (növényi, állati, mû-anyag), a sodrás mûveletét, a textilfajták vizsgála-tát és ennek ismeretében felhasználhatóságukatöleli fel. Pl. a szövetek szerkezeti vizsgálatánál tér-jünk ki a szálak különbözô vastagságára és egy-mástól való távolságára. (Vékony-vastag, laza-sûrûszövésû szövet.) Gyûjtessünk példákat vagy szem-léltessük képek segítségével a fonal és textil fel-használását környezetünkbôl. A példaanyagokatrendszerezzük.

Ruházat: zokni, harisnya, trikó, ing, nadrág,szoknya, pulóver, kabát, sapka, sál.

Játékok: plüss, nemez (filc) játékállatok stb.Lakásfelszerelés: szônyeg, falvédô, terítô, ágy-

nemû stb.Mibôl készült (zokni …)? Miért?Tapasztalati úton juttatja el a munkatankönyv

a tanulót a nyersanyag, alapanyag, termék láncolatmegértéséhez.

A hármas fonás (háromerû) sok helyen alkal-mazható, célszerû begyakoroltatni.

A szövés, a pókfonás alkalmas a fonalszerû és alapszerû anyagok bemutatására, a szövés elvénekmegismertetésére. Találjunk motivációt a munka-

darabunkhoz, ne csupán feladatként adjuk tanu-lóinknak ezeket a mûveleteket (pl. babaszobábaszônyeg, jelzôtábla, tartó, karácsonyfadísz, óra-rendtartó stb).

Az egyszerû öltések közül a fércelô öltést tanít-hatjuk egy könyvjelzô elkészítésével. Olyan textil-fajtát válasszunk, amely nem vastag (a könyvet nemnyomja szét), az öltések könnyen vezethetôk benne,nagylyukú tûvel, hímzôfonallal tudjuk varrni.

A munkatankönyv 41. oldalának munkadarab-ajánlatát, a kabala varrását külön tanórára tegyük.Annál is inkább, mert a gombvarrás mint új isme-ret bemutatása, gyakorlása magában is elég hosszúidôt vesz igénybe.

A tû és az olló (gyûszû) helyes használatát bekell gyakorolni. Térjünk ki a különféle tûfajták ésollófajták bemutatására is!

A fonal- és textilmunkák során is kövessük azeddigiekben megszokott eljárásunkat: célkitûzés,tervezés, kivitelezés, kipróbálás.

A fakanálbáb alkalmas a tanultak rendszerezé-sére (de konkrét meséhez készítsük a bábokat!)

A Varázskezek oldalak (Mtk. 44–45. o.) ötlete-ket nyújtanak a munkadarab választáshoz a tanu-lóink igényeinek megfelelôen.

OtthonA NAT eddigi irányelvei alapján, a tantárgyhoz va-ló kapcsolódások miatt, a gyermek leglényegesebbéletterének figyelembevételével 1–2. osztályban azotthon témakörrel, mint tematikus egységgel isfoglalkozunk.

A témakör tanításának céljaA közvetlen környezet megfigyelése, annak

gondozása, megbecsülése. A család szerepének rô-sítése. Az egymásért végzett tevékenység erôsíti a felelôsségtudatot és fejleszti az egymásra utalt-ság érzését.

Kialakítani és fejleszteni a környezetkultúra, atantárgykultúra alapjait, szokásait. Megismerni, tu-datosan felhasználni a környezet alakításában azeddig tanult anyagalakítási módokat.

Egészséges életvitelre, életmódra szoktatni.

Elsô osztályban a témakör bevezetése az ott-honról, lakásról, a lakásban elôforduló tárgyakrólbeszélgetéssel indítható.

Lerajzoltathatjuk a gyermek szobájának elren-dezését a munkafüzet utasítása szerint (erre kevésa hely a munkafüzetben). Eredményesebb arról vé-leményt cseréltetni, milyen kedvenc tárgyaik van-nak a gyerekeknek, ezeket miért kedvelik, hogyanhasználják, óvják.

Kinek milyen családi feladatai vannak? Ezeketmiért kell elvégezniük?

A munkatankönyv növényápolásra, mint egy le-hetséges háztartási teendôre vezeti rá a gyermeke-ket. Ez akár környezetóra is lehetne egészen addig,amíg elemezzük a növények életszükségletét. (Ho-gyan táplálkoznak a növények?) Attól lesz techni-kai szemléletû, ha tudatosítjuk, miért is tartunk nö-


vényeket a lakásban. Milyen technikai eszközök-kel tudjuk ezeket a növényeket ápolni, gondozni,életfeltételeiket javítani.

Szükséges a szobai növényápolás eszközeinekbemutatása. Egyúttal alkalmas a funkció-anyag-for-ma (méret) elemzésére is az ábra és a tanórai szem-léltetôanyag. Melyiket mire használjuk? A tantermi

növényeink ápolására „virágfelelôsi rendszert” islétrehozhatunk. Ezen a tanórán közösen ültessünk átegy tantermi növényt. Mit jelent: „kinövi a csere-pet”? Ne felejtsünk el szólni a túlöntözés veszélyé-rôl sem!

Készíthetünk növényültetési tervet: szobába, er-kélyre, folyosóra.


Tanítási óra anyaga: A terítés, vendégvárás eszközei, anyagai.A tanítási óra feladataiOktatási feladat: Otthonuk tárgyai és anyagaik.

Tanult anyagfajták és mûveleteinek gyakorlása.Képzési feladat: Alakuljanak szokásaik egyszerû terítési módokban.Nevelési feladat: Munkamegosztásra szoktatás, egészséges táplálkozás alapelvei.Anyagszükséglet: babaedények, színes lágypapírok, képlékeny anyagok, szalvéta, terítô.

I. Bevezetô beszélgetés1. Mit csinál a család, ha vendéget vártok? frontális

Ki takarít? Ki vásárol be? Ki fôz? Ki terít? beszélgetésVoltatok már vendégségben? Miért éreztétekjól magatokat?

2. Szituációs játék.”Babáékhoz” vendég érkezik. Szeretnék, haa vendég jól érezné magát. Mit tegyünk?Mirôl kell gondoskodni?

3. Alakítsunk „családokat”! (3–5 fôs csoport) csoportmunkaVálasszunk „babát” (1-2 fô), akik vendégségbe mennek. szervezésCsaládok feladatai: Babák feladatai:Gondoskodjanak a Készüljenek fel vendégekrôl! (öltözködés, ajándék stb.) a látogatásra!Szervezzék meg a munkát a családban!Válogassanak egészséges, vitaminokban gazdag élelmiszereket!

II. Munkáltató részCsoportonkénti feladatmegoldások.(tanítói megfigyelések, tanácsadás, ahol szükséges)

II. Befejezô beszélgetés1. A csoportok munkáinak értékelése (a játék folytatása).

A családok bemutatják a vendégváró terítékeket, a babák kiválasztják kihez mennének szívesen vendégségbe. Miért? A csoportok („családok”) elmondják, hogy mit miért készítettek.

2. Tanórai munka értékelése.


Második osztályban a témakör az elsô osztály-ban megismert alaptevékenységek bôvítését jelenti.Ilyenek a családi munkamegoszlás. A tanulók általa családban elvégezhetô feladatok felsorolása. A ta-karítás, portalanítás részmûveleteinek tervezése,sorrendbe állítása, ezek technikai eszközei. A he-lyes terítés is hozzátartozik az étkezési szokások-hoz. Változatos feladatokkal kell rászoktatni a tanu-lókat. (Sajnos ennek kevés iskolában adottak a tár-gyi feltételei, de legalább beszéljünk róla!) Készít-hetünk különféle feladatlapokat, kiegészítendô táb-lázatokat, rajzos ábrákat. Pl. Válaszd ki a helyesenterített asztalt!

A munkatankönyv egyszerû szalvétahajtási mó-dot mutat. (Ezen a vonalfajtákat is felismertetjük!)

Szemléletformáló feladata van az egészségestáplálkozással foglalkozó témaköröknek. Az elsôosztályos munkatankönyv játékos formában ajánlpéldát vitaminban gazdag, könnyen elkészíthetôsalátára. Ezt lehet bôvíteni tanulói receptek alap-ján. Fokozottan vigyázzunk a tanteremben készí-tett ételek higiéniájára! Csak akkor készítsünk tan-órán bárminemû ételt, ha garantált a tisztaság, ki-zárt bármely fertôzés lehetôsége az anyagbeszer-zés, az elkészítés és az elfogyasztás során.

Elsô osztályban e címszó alatt modellezzük a tan-termünket vagy a babák részére modelleztetünktantermet (tornatermet). Ehhez felhasználhatjuk a környezetünk hulladékdobozkáit (pl. gyufás-,fogkrémes-, cipôs-, vitaminosdoboz stb.), melye-ket célszerû év elejétôl gyûjteni.

Az iskola, a tanterem modellezése a nevelôt ishozzásegíti tanítványai minél teljesebb megisme-réséhez. Hogyan ítélik meg az iskolai, tantermikörnyezetet, miért tetszik, miért nem megfelelô,mit változtatnának? Ezek a tanulói vélemények ki-fejezésre juttatják a tanulói kötôdést és az elutasí-tást is tantermükhöz, iskolájukhoz. Amelyek nemcsupán a tárgyakhoz való viszonyulást jelentik,mélyebb emberi kapcsolatokat is felszínre hoznak

(tanulás, társak, tanító stb.), melyekre a tanítónakoda kell figyelni.

A gyerekek nagyon szívesen vállalkoznak a ba-baterem berendezésére.

Elôbb arról kell beszélni, melyek a tanteremlegjellemzôbb berendezési tárgyai, hogyan lehetezeket valamilyen anyagból kicsinyítve elkészíteni(modellezni)? A csoportokban (vagy egyénileg) el-készített tantermek iskolát is alkothatnak. Sokféleötlet, lehetôség kínálkozik arra, hogy pl. tornate-rem is készülhet (hurkapálcika bordásfallal, varrttornaszônyeg stb.). Ez a modellezés átmeneteketjelent a különféle anyagok megismertetése és azépítôelemekkel végzett manipulálás között.

Az iskola

KÖZLEKEDÉS

A technikai nevelésbe is beletartozik a közlekedésiismeretek és magatartásformák elsajátítása. A he-lyes közlekedésre nevelés egészét viszont egy tan-tárgy nem képes ellátni (környezetismeret, magyar…). A közlekedés technikai eszközeinek ismerete,megfelelô használata az alapmûveltség része. Az is-koláskor kezdetétôl szoktatni kell a tanulókat a sajátés társaik biztonságát szolgáló szabályok betartásá-ra, így pl. a biztonságos közlekedés szabályainak

betartására, kultúrált közlekedési magatartásra.A közlekedés témakörben meg kell tanítani a

biztonságos közlekedést járdán, úttesten, valamintaz átkelés szabályait.1. osztály: Ismerje meg a gyalogosokra vonatkozó

jelzéseket! (rendôrlámpa, rendôri karjelzés)Tudja ezeket a gyakorlatban alkalmazni!

2. osztály: Ismerje meg az útjelzô táblák fajtáit!Tudja alkalmazni a gyalogos közlekedés szabályait!


Az elsô osztályos munkatankönyvben találha-tók azok a motiváló képek, amelyek irányt adóaklehetnek a tanóra anyagának feldolgozásában.

Ezt a témakört azonban legcélszerûbb terepenvégezni (falun és városban egyaránt), megfigyel-tetve a gyalogos forgalom irányítását szolgáló jel-zéseket.

Az 1. osztályos tankönyvben újítva, már a tanévelején foglalkozunk közlekedési ismeretekkel ésévszakonként figyelemfelkeltô foglalkozásokkalcélszerû feldolgozni a tanév közlekedési ismereteités ezáltal az elvárt magatartási szokásokat kialakí-tani.

Az iskola környékén elôforduló közlekedési ve-szélyhelyekre külön-külön hívjuk fel a figyelmet.

A második osztályos munkatankönyvben az56–59. oldalak nyújtanak segítséget a gyalogosközlekedés szabályainak.

Az úttesten való átkelés folyamatának végigkö-vetése nem csak a közlekedési ismertek elsajátítá-sában segítenek, hanem alkalmasak arra is, hogybevezessük a tanulót a szabálykövetô algoritmikusgondolkodásba is.

Az út szélén állok, balra nézek

várok

Jön autó

balról

Sietek át az úttesten

Jobbra nézek

Jön autó

jobbról

igen

igen

nem

Tananyag1. osztály: Ismerkedés az építôelemekkel. Elem-

családok kirakása. Néhány elembôl álló alakzat,modell kirakása; szerkezetek összeállítása minta,rajz, fénykép alapján.Tetszés szerinti elemszámú alakzatok, építmé-nyek kirakása, felépítése egyéni ötletek, elkép-zelések alapján.

2. osztály: Építôelemek felhasználásával minta,rajz, fénykép alapján összetettebb alakzatok,szerkezetek (falszerkezetek, ajtó, ablak, erkély,ház, torony, híd) összeállítása. Konstruálásegyéni képzeletre támaszkodva (próbálgatással).Az összeállított modellek (szerkezetek) részeiközti kapcsolatok (illeszkedés, támasztás, áthi-dalás, határolás stb.) vizsgálata és alkalmazásaegyéni konstrukciók elkészítésében.

Fejlesztési követelmények1. osztály: Szerezzen tapasztalatot arról, hogyan

lehet az építôelemeket szétválogatni, adott fela-dathoz, probléma megoldásához megfelelô elem-eket kiválasztani.Legyen jártas építôelemek pontos egymáshoz ésegymásra illesztésében.Képes legyen egyszerû modellek megépítéséreegyéni elképzelés alapján.

2. osztály: Ismerje az illeszkedik, támaszt, támasz-kodik, összeköt, áthidal, határol, tart, tartott tech-nikai összefüggéseket az építôelemekbôl összeál-lított szerkezetben, és ezeket tudja alkalmazni.Ismerje a kicsinyítés, nagyítás fogalmát. Tudjamegnevezni a környezetében található (otthon,iskola, utca stb.) rögzítési módokat.Legyen jártas adott egyszerû modellek utánzás-sal történô összeállításában; az összeállított mo-

Építôelemekkel végzett gyakorlatok


dellek kapcsolatainak feltárásában, elemzésé-ben; annak mérlegelésében, hogy egy-egy ele-met melyik másikkal lehet helyettesíteni.Legyen képes összetettebb modellek felépítésé-re egyéni elképzelés alapján.Az építôelemekkel történô modellezés termé-

szetesen nem választható el az 1–2. osztály többitémakörétôl, azokkal szervesen összefügg. Annakellenére, hogy a tanmenetjavaslat és a munkatan-könyvek ajánlása szerint a tanév végére esik a té-makör tanítása, a tanév során bármikor tanítható.

Különösen nagy gonddal kell ügyelnünk arra,hogy az elsô osztályos életkorban mire, mennyi is-meret befogadására képesek a gyerekek. Így a fela-datok és értelmezésük, a környezetez ingerhatásai-val párhuzamba legyenek, és ne tartalmazzanak a fokozatok se olyan ismereteket, amelyek megha-ladják a tanulócsoport értelmi képességeit. Jól biz-tosítsák a személyiség fejlôdését.

Elsôsorban komplex módon felépített (játékos),választékos feladatokat tartalmazó tanítási órákszervezése ajánlatos.

A térlátás-érzékelés fejlesztése, a formák, ará-nyok érzékelése az egyik feladat. Elsô osztálybanfontos, hogy folyamatosan szokásrendszert alakít-sunk ki az építôkészlet megismerésére, használatára.

– Doboz rendje – (folyamatosan: az elemek nevei).– A feladatokhoz szükséges elemek kiválasztá-

sa (és használat után helyrerakása).– A valóság (a modellezendô építmény – tárgy)

alaki felismerése.– A valóság (a modellezendô építmény) összeha-

sonlítása az építô elemekkel mi minek felel meg.– Az építés: síkra modellezés feladatának vég-

rehajtásakor legyenek fokozatosan képes:– minták, látszati rajzok, fényképek alapján

építeni,– pontos egymáshoz illesztéssel,– a megadott rajz-kép lefedésével,– bonyolultabb, nehezebb problémák esetén

segítséggel oldják meg a feladatokat.Már itt (1. osztályban) jelentkeznek a mûszaki

rajz elemei, természetesen a rajzi ábrázolás megle-hetôsen alacsony fokán. Elôször csak az egyes ele-mek körülrajzolása az elvégezendô feladat. Már

ebben a szakaszban tudatosodik a tanulókban,hogy a körvonalrajz lényegében egy építôelemegyik lényeges tulajdonságát tükrözi.

A körvonalrajz lényeges sajátossága és egybenelônye is, hogy a tárgyról (milyen elemekbôl épült)nem árul el semmit. Így ugyanarra a körvonalrajz-ra más elemekbôl is kirakhatjuk a sílécet. Ez a kör-vonalrajz lesz késôbb (kiegészítô anyag!) a nézetiábrázolás egyik fô segítsége a különbözô nézetekmegértéséhez.

A körvonalrajz lényegének és funkciójánakmegértése mellett másik lényeges feladat, hogy atanulókkal megismertessük az ábrázolt tárgynak ésa valóságos tárgynak a kapcsolatát.

Nagyon nagy a jelentôsége annak, hogy mindenkapcsolatot megteremtsünk és ki is használjuk a ma-tematika, a rajz és a környezetismeret tárgyak isme-retanyagával – tanítási feladataival – kapcsolatban. A valóságos térelemeket és az építôdoboz elemeinekkonkrét kapcsolatát feltárva elindíthatjuk a tanulókata gondolati absztrakció útján.

Minél színesebben és sokrétûbben tálaljuk a va-lóságot, annál hamarabb jutnak el a tanulók az ön-álló ismeretszerzés igényéhez.

Az elemekkel való megismerkedés után jelleg-zetes problémahelyzetet kell teremtenünk, amely-bôl önként adódik a síkra építés követelménye.

Az építôelemekkel végzett gyakorlatok a tan-tárgy tanterve szerint a mûszaki rajzi ábrázolásegyik lényeges elemének, az elölnézetnek a fogal-mát is elôkészíti.

A síléc egyszerû formájánál fogva alkalmas ar-ra, hogy a síkra építés elsô fázisát képezze. Ele-mezzük a síléc formáját és funkcióját, a kettô kö-zötti összefüggést. A felhajló orr szerepét. Ezután ajellegzetes alak tisztázása után jutunk el a modelle-zéshez, az elemekbôl a síkra való kirakáshoz.

Fontos kezdetben, az építést megelôzô szakasz-ban, a gondolkodási folyamat jó tervezése, az ana-litikus gondolkodás fejlesztése.

Az egyszerû formát követve fokozatosan, a bo-nyolultabb valóságos tárgyak modellezésével foly-tatva, az építô gyakorlatok kiváló alkalmat terem-tenek a tanulók konstrukciós, lényeglátó képessé-gének fejlesztésére.

Tanítási óra anyaga: Ismerkedés az építôdoboz elemeivel.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: Építôelemek csoportosítása. Elemrendszerek. Elemcsaládok.Képzési feladat: Családok kialakítása, jellemzô jegyek felismertetése.Nevelési feladat: Összefüggés a modell és a valóság tárgyai között.

Formaérzék, arányérzék fejlesztése.Javasolt tevékenység: Építôelemek játékos megismerése.

I. Bevezetô beszélgetés1. Elevenítsük fel a tanulók óvodai élményeit, beszélgetés

tapasztalatait a különbözô építôdobozokról(fa, mûanyag, lyukacsos, sima). Mit építettek már?

2. Az alsós építôdoboz bemutatása közlés,Kész építmények, rajzok, amelyek készíthetôk a dobozból. szemléltetés

3. Motiválás„Julcsi”! Kik tartoznak a családotokba?Ki a legnagyobb? Ki a legkisebb? Te kire hasonlítasz?„Peti”! Hányan vagytok a családban? Ki a legnagyobb,ki a legkisebb? Miben hasonlítatok egymásra a családban?

4. Célkitûzés: Az építôdoboz elemeibôl alakítsunk családokat!

II. Munkáltató rész1. A munkafüzet ábrái alapján válogassunk! szemléltetés

– Nagyságrendben rakjuk egymás mellé! doboz– Figyeltessük meg az elemek közötti megegyezôtulajdonságokat és a különbségeket! tábla– Így lesz oszlop-, tégla-, henger-, tetôcsalád. koncentrációOszlopcsaládban: nagy, közepes kis oszlop, kocka. matematikaTéglacsaládban: nagy, közepes, kis tégla, „félkocka”! rajzHengercsaládban: nagy, közepes, kis henger, félhenger.Tetôcsaládban: nagy, kis, ferde- és lapostetô.A négy építôelem-családból áll az építôdoboz,egyedülálló elemek a kúp és a híd.

2. A kocka mint az építôdoboz alapeleme.A kocka a legkisebb oszlop, két-, három-, négyszerese a többi oszlop.

3. Barkochba játék.Melyik családra gondoltam?Melyik elemre gondoltam?

4. Szabad építés (játék) a dobozból.

III. Befejezô beszélgetésAz építôdobozok rendje.Véleményalkotás az építôdoboz családjairól, elemeirôl: Tetszik. beszélgetésSzeretnék építeni, játszani vele. Miért?Valóságos tárgyak és építôkészlet elemeinek megfeleltetése.



Második osztályban az építôelemek témakörét azelsôs anyag ismétlésével kezdjük, majd térben épí-tünk. Építményeket terveztetünk és modellezte-tünk. Az alátámasztás, illeszkedés fontosságára ésmikéntjére hívjuk fel a tanulók figyelmét. A kör-nyezetünk építményeit (iskola, lakóház, …) megfi-gyeltetjük, egyszerû modellek készítésével, ele-meztetésével mélyítjük a fogalmakat. Ezek egyúttala térlátást is fejlesztik, közben az elôtte, mögötte,mellette, felette fogalmakat is alkalmazzuk. Tuda-tosítani kell a tervezés szükségességét. A külsô térután a belsô teret modelleztetjük a szobabelsôn ke-

resztül, alkalmat adva az alaprajz készítésére, majda kicsinyítés, nagyítás fogalmának tapasztalati elô-készíttetésére. Ehhez javasolható módszer: mindentanuló egy négyzetrácsos lapon, mint a szoba alap-rajzán építôelemekbôl modellezzen különféle be-rendezési tárgyakat, ezeket rajzolják körbe. A be-rendezési tárgyak közül válasszunk ki pl. egyágyat, számoljuk meg hány négyzetrács hosszú,széles! Készítsük el egy kétszer ekkora vagy egyfele ekkora ágy alaprajzát (négyzetrács leszámo-lásával vagy az építôelem körberajzolásával)!


Tananyag1. osztály: Ismerkedés a szerelôelemekkel. Szerelô-

elemek felismerése az iskolai tárgyakon, rajzról,modellrôl. Egyszerû táblai (vagy írásvetítô áb-rák), „olvasása”, szerelés megadott sorrendekalapján. Egyszerû modellek konstruálása szerelô-elemekbôl: oldható kötések létrehozása (csava-rozással, fémgyûrûvel, gumigyûrûvel).Néhány elembôl álló csuklózó és merevítettszerkezet konstruálása rajz, minta vagy egyéniötlet szerint.A szerelés elemeinek, eszközeinek, szerszámai-nak balesetmentes használata, elrendezése.

2. osztály: Rögzítés – helyhez és helyzethez – a technikában; merevítés, egyszerû rácsos szer-kezetek szerelése önállóan és társakkal. A szer-kezeti elemek gondos rögzítése egymáshoz. Ba-lesetek megelôzése.

Fejlesztési követelmények1. osztály: Ismerjék meg a csavarral történô szere-

lést környezetükben; a szerelés szerszámait (csa-varhúzó, villáskulcs) és az oldható kötôelemeket(csavar, csavaranya, fémgyûrû, gumigyûrû)!Szerezzenek tapasztalatokat adott feladat ésprobléma megoldásának megfelelôen!Fejlôdjenek készségeik, jártasságaik: alkatré-szek, szerelôelemek megfelelô egymáshoz il-lesztésében és összecsavarozásában; a szerelô-elemek laza és szoros összeszerelésében (azerôkifejtés mértékében); a csavarhúzó és villás-kulcs balesetmentes használatában. Képesek le-gyenek mintához hasonló tárgy utánzással törté-nô elkészítésére: csuklózó, merevített szerkezetsegítséggel történô kialakításában (algoritmusalkotás); néhány elembôl álló szerkezet önállószerelésére.

2. osztály: Ismerjék és tudjanak megnevezni az el-mozdulások (eldôlés, gurulás, csuklózás, csúszás,behajlás stb.) megakadályozását elôsegítô rögzítést(merevítés); helyhez és helyzethez rögzítés adatait.

Manuális készségeik fejlôdjenek egyszerû me-revített szerkezetek önálló kialakításában! Járta-sak legyenek: egyszerû szerkezetek utánzássaltörténô szerelésében, összeállított szerkezetekkapcsolatainak feltárásában!Képesek legyenek elmondani, milyen célra ké-

szítették az építményt, a helyhez és helyzethez rög-zítéssel megoldható problémák felismerésére ésmegoldására a tanult vagy kitalált módszerekkel.

A szerelôelemekkel végzett gyakorlatokat a ta-pasztalatok szerint a gyerekek nagyon szeretik, a ta-nítók már kevésbé! Kevés iskola fordít arra gondot,hogy technikaórára a teljes értékû szerelôdobozokrendelkezésre álljanak. A korábbi központi elosztá-sú szerelôkészletek már mindenütt „kiürültek” az elmúlt 10–15 év alatt. Így nem telik öröme a ta-nulónak az iskolai szerelésben, fôleg ha otthon kü-lönb szerelôkészlet áll rendelkezésre, pl. LEGO.

Mindezeket figyelembe véve sem mondhatunkle e nagyszerû konstruáló képességet fejlesztô esz-közrôl. Így az Apáczai Kiadó 1–2. osztályos mun-katankönyveiben is helyet kaptak, bár nagyonleegyszerûsített módon, a legalapvetôbb informá-ciókra szorítkozva.

Elsô osztályban két tanórára tervez anyagot a ja-vasolt tanmenet. Nyilván ez nagyon kevés! Akinekfelszereltsége megengedi, az bármely más témakörterhére növelheti az óraszámot, a tanév során bár-hová beilleszthetô!

A munkatankönyv segít megismerni a szerelô-készlet elemeit. Ez nem történhet egy teljes tan-órán, a szerelôelemek nevét használat közben, a gyakorlatban kell megtanítani.

A Szereljünk és a Szereljünk betûket oldala fel-dolgozható egy-egy tanórában! Így jut lehetôségegyszerû, többelemû szerkezet kialakítására is! A csavarkötés létrehozásának biztonságára rá kellvezetni a tanulókat. A csavarral mint oldható kötô-elemmel két vagy több szerelôelemet (hevedert,pántot, alaplemezt stb.) kötünk össze.


Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok

Tanítási óra anyaga: Ismerkedés a szerelôdobozzal, csavarkötéssel.Tanítási óra feladataiOktatási feladat: Merev és csuklózó kötés felismertetése. Elemfajták.Képzési feladat: Legyen képes a tanuló egyszerû szerkezet létrehozására

(1–2 csavarkötéssel, kiegészítés, továbbépítés), a csavarozás finommozgására.Nevelési feladat: Megfigyelôképesség, pontos illesztés, kombinációs képesség fejlesztése.Javasolt munkadarab: Betûformák.

I. Bevezetô beszélgetés1. Arról kell beszélgetni, hogy az eddig készített munkadaraboknál beszélgetés

milyen módon illesztettük és rögzítettük egymáshoz az egyes részeket.(Papír – ragasztás, hajtogatás,hurkapálca – ragasztás,fonalmunkák – csomózás.)Ezek a kötések szétszedhetôk-e? (Oldhatók-e?)

2. Motiváció!Gézzel bekötözöm gyorsan két kisgyerek ujját; szituációskét gyerek karját egybefonom; két gyereket játékösszekötözök vastag fonallal. szemléltetésMit csináltam? (Kötés – összekötés; kapcsolat.)

3. Probléma helyzetKörnyezetünk példájából (legyen közte fémépítô is) példaanyagmegfigyeltetni fémek összekötésére vonatkozókat! bemutatásaA fémeket hogyan kell összekötni, hogyszétbonthatók legyenek az elemek? (Csavarkötés)A csavar részeinek megfigyelése, elnevezése

4. Célkitûzés: a mai órán mi is csavarozni fogunk.5. Fémépítô készlet bemutatása. munkatankönyv 49. old.

(Kinek van hasonló?)

II. Munkáltató rész1. Keressük a legegyszerûbb betût az ABC-bôl! válogatás

Hány elemû? egyéni2. Keressünk két elembôl felépíthetô betûket! (V, L, X) egyéni

Hogyan illeszthetôk, szerelhetôk ezek az elemek?Válasszunk fémépítô elemeket a betûkhöz! frontális

3. A kötés létrehozása a gyakorlatban a következô: bemutatásA csavarhúzót csak azután használjuk, ha az anyát már kézzel ráhajtottuk a csavarorsóra.Balesetveszély! A csavarhúzó használatánál óvatosak legyenek, nagy erôt ne fejtsenek ki, mert ez esetben a csavarhúzó kiugorhat a csavarfej hornyából és sérülést okozhat!



4. Vizsgáljuk meg a betûszárak összecsavarozását!Elmozdíthatók-e a betûszárak (laza, szoros illesztésnél)?

5. V betût hogyan tudnád biztosabb kötéssel ellátni, merevíteni? (V)Ez a szerelés melyik betûre hasonlít? (A)

6. Keressünk két csavarral köthetô betûket! (pl.: H)

7. Vizsgáljuk meg a szerelt betûket!Csoportosítás

Elmozdíthatók Változatlanul maradnak mágnestábla…………….. ………………….

Miért elmozdíthatók? frontálisMiért maradnak változatlanul?

8. Számok, jelek szerelése gyakorláskoncentrációmatematika

9. Szerelôkészletek visszarendezése


Bal kézben a csavar feje.

Ráhúzzuk a szárára a hevedereket.

Jobb kézzel ráhajtjuk az anyát.

Villáskulccsal rögzítjük.

Csavarhúzóval meghúzzuk.

III. Befejezô beszélgetés1. Összefoglalás: A fémépítôrôl.

A felhasznált elemekrôl. Az elemek kötésérôl.A csavarról, a szerszámokról.Hogyan képeztük a szerkezeteket, hogyan merevítettük?

2. Értékelés (aktivitás, figyelem, stb.).3. Házi feladat: Figyelje meg az otthoni környezetben kialakítható hasonló kötéseket!


A következô tanórán célszerû egyszerû lakbe-rendezési tárgyakat (szék, asztal, pad), játékos esz-

közöket készíttetni a fokozatosság elvét figyelem-be véve.

A második osztályos munkatankönyv és tan-menetjavaslat csupán a közlekedési ismeretek kap-

csán a jelzôtáblák készítéséhez, modellezéséhezhasználja fel a fémépítô készlet lehetôségeit.

Tanmenetjavaslat az 1. osztályban

Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához50

Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

1. 2. 3. 4.

Isko

lás

lette

m!

Ism

erke

dés

a te

chni

kata

ntár

ggya

l

Köz

leke

dési

ism

eret

ek

Kör

nyez

etün

kan

yaga

i

Kép

léke

ny a

nyag

okal

akítá

sa

Ked

venc

játé

ka-

ink?

Tan

szer

eink

?M

ibôl

kés

zülte

k?K

ik k

észí

tetté

k?M

iért

kés

zülte

kez

ek?

Hog

yan

közl

e-ke

djün

k az

isko

lakö

rnyé

kén?

Az

én is

kolá

m.

Tant

erm

ünk

tárg

yai.

Mib

ôlké

szül

tek

ezek

?

Ôss

zel a

pia

con.

Ôsz

i gyü

möl

-cs

ök?

Ala

kja,

szín

e, m

éret

e?

Óvo

dai é

s is

ko-

lai k

örny

ezet

össz

ehas

onlít

ása

Akö

zlek

edés

rész

tvev

ôi: g

ya-

logo

s, já

rmû

Tárg

yak

anya

gaés

has

znál

ható

-sá

ga

Any

agvi

zsgá

lat

Agy

urm

atu

lajd

onsá

gai

tech

nika

, él

etvi

tel

anya

g,es

zköz

,

közl

eke-

dés,

gyal

ogos

közl

eke-

dés,

gyal

ogát

-ke

lôhe

ly

papí

r, fa

,fé

m,

mûa

nyag

lágy

,pu

ha,

sim

a,ké

plék

eny

gyúr

ható

Tant

erem

ren

d-je

.Mun

kata

n-kö

nyv

jele

i.M

unka

szok

á-so

k. B

ales

etvé

-de

lem

Akö

zlek

edés

meg

figy

elés

eaz

isko

lakö

rnyé

kén

Játé

kos

meg

fe-

lelte

tés

anya

g-tá

rgy,

tárg

y-an

yag

Göm

böly

ítés,

term

észe

ti fo

r-m

ák m

egfi

gye-

lése

, bem

é-ly

ítés,

kúpo

sítá

s

Tané

vre

terv

ezet

t mun

-ka

dara

bok,

anya

gok

Tere

pasz

tal

Gya

logá

tkel

ô,kö

zlek

edés

itá

blák

Tant

erem

és

egyé

ni f

elsz

ere-

lés

tárg

yai,

eszk

özei

.K

incs

es f

üzet

Gyü

möl

csök

,la

bda

képl

éken

yan

yagb

ól, a

lá-

tét,

gyur

mak

és

Mtk

.4.

o.

Séta

az

isko

lakö

rnyé

kén

Mtk

. 5. o

.

Mtk

. 6–

7. o

.

Mtk

.8–

9. o

.

Ahe

lyes

és

hely

tele

nkö

zlek

edés

im

agat

artá

sim

egfi

gye-

lése

, ért

el-

mez

ése

Szem

élye

sha

szná

lati

tárg

yak

anya

gát

segí

tség

gel

beha

táro

lni

Ism

erje

fel

a gy

urm

át.

Szem

élye

shi

gién

iam

unka

után

Kézikönyv az 1–2. Technikatankönyv használatához 51

Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

5. 6. 7. 8.

Kép

léke

ny a

nyag

alak

ítása

Kép

léke

ny a

nyag

alak

ítása

Kép

léke

ny a

nyag

okal

akítá

sa

Papí

rbol

tban

Mi t

örté

nt a

gyur

máb

ól k

é-sz

ült t

árgy

akka

l?

Kés

zíth

etün

k-e

mi i

s ké

plék

eny

anya

got?

Mib

ôl k

észü

ltla

kóhá

zunk

(is

-ko

lánk

)? M

ilyen

a fo

rmáj

a? H

o-gy

an tu

dnán

kbe

mut

atni

egy

óvod

ásna

k?

Hol

vás

árol

-ha

tunk

pap

ír te

r-m

ékek

et?

Tész

tábó

lké

szül

t ter

-m

ékek

Sógy

urm

a tu

-la

jdon

sága

i.Fe

lhas

znál

ható

-sá

ga

Kép

léke

nyan

yag

min

t épí

-tô

anya

g.É

pítm

énye

kfo

rmái

, jel

leg-

zete

s m

éret

ei.

Tégl

a

Papí

rfaj

ták

akö

rnye

zetü

nk-

ben

alak

ítha-

tó, k

e-m

énys

égte

rmés

ze-

tes

term

észe

-te

s an

yag,

mes

ters

é-ge

s an

yag

mér

et,

mag

as-

ság,

szé

-le

sség

,m

élys

ég,

agya

g,tö

réke

ny

lágy

-pa

pír

Any

agvi

zsgá

lat

tapi

ntás

sal,

sodr

ás, t

eker

és,

csig

avon

al

Lap

ítás,

hen

ge-

ríté

s

Szög

lete

s fo

r-m

ák a

lakí

tása

ütög

etés

sel

Sodr

ás, g

yûré

s,gö

mbö

lyíté

s

Játé

kmac

ire

ggel

ije. T

áro-

lóed

énye

k ké

p-lé

keny

any

ag,

alát

ét, g

yurm

a-ké

s

Med

ál. T

etsz

ô-le

ges

mod

elle

kSó

, lis

zt, v

íz,

szín

ezô

anya

g,al

átét

, kev

erôt

ál

Tets

zôle

ges

képl

éken

yan

yagb

ól s

zög-

lete

s fo

rmák

,m

intá

zófa

Falik

ép

Mtk

. 10.

o.

Mtk

v.11

–12.

o.

Mtk

. 13.

o.

Mtk

. 14

–15.

o.

papí

rfaj

ták

Két

kéz

össz

eren

-de

zett

moz

gása

Izom

-ide

gko

ordi

ná-

ció

a ké

p-lé

keny

anya

gok

meg

mun

-ká

lásá

hoz

Érz

ékel

je a

tanu

ló a

zan

yag

össz

etét

elvá

ltozt

atás

és tu

laj-

dons

ágvá

l-to

zás

kap-

csol

atát

Fogy

aszt

óitu

dato

sság


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

9. 13.

11.

Papí

rfaj

ták

akö

rnye

zetü

nkbe

n

Papí

r al

akítá

saté

péss

el, n

yírá

ssal

Papí

rhaj

toga

tás

gyak

orlá

sa

Kiá

ndul

ás a

lkal

-m

ával

, hog

yan

tudu

nk v

édek

ez-

ni a

nap

kár

osha

tása

i elle

n?

Bab

aszo

bába

nte

rítô

re v

ansz

üksé

günk

.H

ogya

n ha

szná

l-ha

tó f

el a

sim

apa

pírl

ap?

Mié

rt r

epül

a re

pülô

? M

ilyen

rész

ei v

anna

k a

repü

lône

k?

Papí

rha

szno

sság

a.Pa

pír

és te

r-m

észe

t kap

cso-

lata

Papí

rfaj

ták

ott-

honu

nkba

n.Te

rítô

fun

kció

i

Rep

ülôk

fun

k-ci

ói. P

apír

fajtá

k,ha

jtoga

tási

mó-

dok

gyak

orlá

sa

szél

essé

g,ho

sszú

ság,

körv

onal

,ha

jlítá

she

lye

szim

met

-ri

kus,

fele

zés,

átló

,né

gyze

t

töm

egkö

z-le

kedé

s

Fele

zôha

jtoga

tás

Tépé

s és

nyí

rás

közt

i kül

önbs

égm

egfi

gyel

ése.

Olló

has

znál

ata

Egy

szer

ûkí

sérl

et,

fele

zôha

jtoga

tás,

saro

khaj

tás

Csá

kó, ú

jság

pa-

pír

Terí

tô, a

blak

-dí

sz, l

égyp

apír

,ol

ló,

(ala

klem

ez)

Papí

rrep

ülô,

hajto

gató

papí

r

Mtk

. 16.

o.

papí

rfaj

ták

Mtk

. 20.

o.

mun

kada

-ra

bmin

ták

Mtk

. 18.

o.

Hul

ladé

k-pa

pír

hasz

-no

sság

a.K

örny

ezet

-vé

dele

m

Tud

ja a

ta-

nuló

, hog

ym

ilyen

cél

-ra

és

mié

rtle

het a

pa-

pírt

fel

-ha

szná

lni

Mod

ell-

szem

léle

tal

akítá

sa

10.

Papí

r m

int l

apsz

erû

anya

gC

sóna

knak

mi-

lyen

rés

zei v

an-

nak?

Hog

yan

le-

het l

ágyp

apír

lap-

ból c

sóna

kot k

é-sz

íteni

?

Papí

rlap

tula

j-do

nság

aina

kvá

ltozá

saha

jtoga

táss

al.

Haj

toga

tás

jele

i

véko

ny,

vast

ag,

lágy

, ke-

mén

yebb

Any

agvi

zsgá

lat:

nedv

szív

ó ké

-pe

sség

, mer

ev,

lágy

Csó

nak,

hajto

gató

lapo

kM

tk. 1

7. o

.pa

pírf

ajtá

kA

zono

ssá-

gok

és k

ü-lö

nbsé

gek

meg

figy

e-lé

se, f

elis

-m

erés

e

12.

Has

znos

tárg

ypa

pírb

ólK

irán

dulá

son

mib

ôl ig

yunk

?M

ilyen

ital

okat

fogy

assz

unk

egés

zség

ünk

érde

kébe

n?

Papí

rról

tanu

ltak

rend

szer

ezés

e.A

nyag

oksz

erke

zete

és

tula

jdon

sága

nedv

szív

ó,m

erev

ítés

Átló

és

rész

haj-

toga

tás

Pohá

rhaj

toga

tó-

papí

rM

tk. 1

9. o

. Fu

nkci

ó és

rész

ek k

ap-

csol

atán

akfe

lism

erés

e.K

örny

ezet

-tu

dato

sság


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

14.

15.

16.

17.

Jele

s na

pok

– pa

pír

alak

ítása

Kés

zülô

dés

kará

cson

yra

Fa m

int a

term

észe

tki

ncse

Mib

e te

hetjü

km

ikul

ás a

jánd

é-ka

inka

t? H

ogya

ndí

szíth

etjü

kta

nter

mün

ket?

Kar

ácso

nyje

lkép

ei.

Kar

ácso

ny-

fadí

szek

tula

jdon

sága

i

Kör

nyez

etün

kfá

ból k

észü

lt tá

r-gy

ai?

Mi k

észü

l afá

ból?

Papí

rról

és

aké

plék

eny

anya

gokr

ól ta

-nu

ltak

alka

lma-

zása

Kül

önle

ges

papí

rfaj

ták.

Dís

zek

elem

zése

Hur

kapá

lca

tu-

lajd

onsá

gai

(haj

lítha

tó, t

ör-

hetô

, rug

alm

as)

ünne

pisz

okás

ok

hagy

omá-

nyok

term

észe

-te

s an

yag

mér

ése,

becs

lése

Terv

ezés

.Ta

nult

mûv

ele-

tek

gyak

orlá

sa

Szim

met

riah

aj-

toga

tás,

elô

raj-

zolá

s al

akle

-m

ezze

l

Hur

kapá

lca,

véko

ny lé

cek,

ágak

ala

kítá

satö

rdel

ésse

l, vá

-gá

s, c

sisz

olás

Mik

ulás

-zac

s-kó

,-cs

izm

a, d

e-ko

ráci

ó. A

gyag

,só

gyur

ma,

pa-

pír

Egy

edi k

ará-

cson

yfad

ísze

k

Szám

olóp

álca

,hu

rkap

álca

,ág

ak, k

és, c

si-

szol

ópap

ír

Mtk

. 21

–22.

o.

mun

kada

rab

min

ták

Mtk

. 24

–25.

o.

Mtk

. 26

–27.

o.

Ünn

epna

-po

k je

lké-

pein

ek, t

árgy

-al

akítá

sisz

okás

okna

kis

mer

ete

Am

egis

-m

ert a

nya-

gok

alka

l-m

azás

ának

képe

sség

ead

ott f

unk-

ciór

a

Köz

leke

dés

téle

nB

ele

a hó

ba!

Téli

öröm

ök,

közl

eked

ési g

on-

dok

Köz

leke

dési

vesz

élyh

ely-

zete

k

csús

zik,

tapa

dK

özle

kedé

sisz

ituác

iók

téle

nTe

repa

szta

l,sz

ituác

iós

játé

kok

Mtk

. 23

. o.

Öss

zeha

-so

nlíta

ni a

külö

nböz

ôév

szak

okkö

zlek

edés

ive

szél

yeit

Fána

k m

int

term

észe

tian

yagn

akaz

ért

é-ke

lése


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

18.

19.

20.

21.

Fona

lak

tula

jdon

sága

i

Fona

l kap

csol

ata

más

anya

gokk

al

Ism

erke

dés

az é

pítô

-do

boz

elem

eive

l

Vaj

on m

iért

ta-

lálta

fel

az

em-

ber

a ci

pôfû

zôt?

Mib

ôl k

észü

l aci

pôfû

zôt?

Min

dig

ebbô

lké

szül

t?

Kés

zíts

ünk

faka

-ná

l kirá

lyfit

és

bú-

gógo

mb

játé

kok!

Mily

en tu

lajd

on-

ságú

any

agok

atke

ll vá

lasz

tanu

nk?

Mit

építe

ttél a

zóv

odáb

an é

pítô

-ko

ckáb

ól?

Mily

en é

pítô

-ko

cka

form

ákat

ism

erte

k?

Vona

lsze

rû a

nya-

gok,

fona

lak

tu-

lajd

onsá

gai.

Elô

állít

ásuk

hoz,

feld

olgo

zásu

k-ho

z kö

tôdô

mes

ters

égek

Rés

z és

egé

szka

pcso

lata

.Ta

nulta

kal

kalm

azás

a

Épí

tôel

emek

fajtá

i. É

pítô

ele-

mek

any

aga.

Ala

kraj

z, k

ör-

vona

lraj

z

term

észe

-te

s an

yag,

mes

ters

é-ge

s an

yag

szer

elés

kötö

zés

alak

,kö

rvon

al,

alap

Any

agvi

zsgá

lat.

Lap

szer

û és

vona

lsze

rûan

yago

ka

term

észe

tben

Fam

unka

, pap

íral

akítá

sa,

raga

sztá

s,hu

rokk

ötés

Épí

tôel

emek

válo

gatá

sa,

rend

szer

ezés

e,vi

szon

yítá

suk

egym

ásho

z

Cip

ôköt

és: f

û-zé

s, c

som

ózás

.Fo

nalk

épek

Búg

ógom

b,fa

kaná

l, bá

b,sz

ínes

pap

ír, f

o-na

l, ra

gasz

tó,

alát

ét

Egy

szer

û, p

árel

emes

épí

tmén

ypl

. síta

lp. É

pítô

-do

boz

kész

let.

Leg

ó ké

szle

tM

inta

lapo

k

Mtk

. 30

–31.

o.

Mtk

. 28

–29.

o.

Mtk

.32

–33.

és

35. o

.

Tud

ja m

eg-

külö

nböz

-te

tni a

fo-

nals

zerû

és

a la

psze

rûan

yago

kat

Egy

szer

ûre

ndsz

erel

emzé

seal

gori

tmus

alap

ján

Épí

tôel

e-m

ek v

álo-

gatá

saal

ak, m

éret

alap

ján

Épí

tett

mod

elle

kH

ogya

n tu

dnán

kbe

mut

atni

egy

óvod

ásna

k a

tan-

term

ünke

t?M

ilyen

ber

ende

-zé

si tá

rgya

kta

lálh

atók

itt?

Mel

y ép

ítôel

em-

hez

haso

nlíth

ató

az is

kolá

nk?

Ata

nter

em?

Ele

mcs

alád

ok.

Terv

ezés

lépé

-se

i.É

pítô

elem

ek a

mod

elle

zésb

en

terv

, ter

v-ra

jz

alap

rajz

bere

n-de

zési

tárg

y

Ala

kraj

zhoz

elem

ekvá

loga

tása

.A

lapr

ajz,

épí

t-m

ény

terv

ezés

esz

abad

kéz

zel

Egy

éni e

lkép

ze-

lés

vagy

min

taal

apjá

n ép

ítés

Egy

szer

û ép

üle-

tek

mod

elle

zése

építô

elem

ekke

l.Pa

dok,

asz

talo

k,sz

ékek

mod

elle

-zé

se é

pítô

ele-

mek

kel,

papí

r-do

bozo

kkal

Mtk

. 34

. o.

Épí

tôel

e-m

ek v

álo-

gatá

sa a

dott

funk

ciór

a.Po

ntos

illes

ztés


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

22.

23.

24.

Köz

leke

dési

ves

zély

-he

lyze

tek

Nem

zeti

ünne

p

Has

onlít

-e a

váro

si é

s a

falu

sikö

zlek

edés

?

Mi j

elzi

az

épü-

lete

ken

az ü

nnep

-na

poka

t?M

it vi

seln

ek a

zün

nepl

ô em

be-

rek?

Út,

utca

, jár

da,

útte

st, a

nyag

uk,

kial

akítá

suk

Zás

zló

jelle

gze-

tes

tula

jdon

sá-

gai.

Any

agvá

lasz

-tá

s: z

ászl

ó és

nem

zeti

szín

ûm

asni

gyal

ogos

közl

eke-

dés,

tö-

meg

köz-

leke

dés

jelk

épek

,te

rvez

és

Lak

óhel

yen

meg

figy

elés

,kr

itika

i ele

mzé

s

Papí

r- é

s fa

-m

unka

mûv

ele-

tinek

gya

korl

ása

Lak

óhel

y, is

ko-

la k

örny

ékén

ekm

odel

lezé

se

Zás

zló,

hur

ka-

pálc

a, s

zíne

sla

p, r

agas

ztó,

alát

ét, f

esté

k

Mtk

. 38.

o.

Mtk

. 39.

o.

Has

onlít

saös

sze

avá

rosi

és

afa

lusi

közl

eked

ésje

llem

zôit

Tört

énel

mi

örök

ségü

nkje

llem

zôsa

játo

ssá-

gain

akáp

olás

a

Fars

angi

tevé

keny

sége

kFa

rsan

gi s

zoká

-so

k. M

ilyen

óvod

ás je

lmez

e-te

k vo

lt? M

i ale

gegy

szer

ûbb

fars

angi

jelk

ép?

Papí

r- é

s fo

nal-

mun

kák

ism

e-re

tein

ek a

lkal

-m

azás

a

terv

,m

éret

,pu

hasá

g

Terv

ezés

ala

p-já

n va

gy a

lak-

lem

ez u

tán

pa-

pír

nyír

ása,

lyuk

aszt

ás, f

o-na

llal s

zere

lés,

dísz

ítés

Ála

rc,

kart

on,

alak

lem

ez,

fona

l, zs

ineg

,sz

ínes

, fes

ték

Mtk

. 36

–37.

o.

Egy

éni ö

t-le

tek

irán

tiig

ény

fel-

kelté

se,

önál

lóm

egva

lósí

-tá

s ke

zde-

mén

yezé

se

25.

Egé

szsé

ges

tápl

álko

zás

Mit

regg

eliz

tél

ma?

Mié

rt?

Egé

szsé

g.Tá

plál

kozá

sisz

okás

ok.

Nap

iren

d,ét

kezé

si r

end

élel

mi-

szer

,éte

l,gy

ümöl

cs,

vita

min

Egé

szsé

ges

éte-

lek,

ital

ok v

álo-

gatá

sa

Hel

yes

szok

ás-

rend

min

takö

-ve

tése

Kép

ek, é

tlapo

kM

tk. 4

0. o

.E

gész

ség-

meg

ôrzé

sal

apve

tôsz

okás

aina

kbe

látá

sa,

beta

rtás

a


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

26.

27.

29.

Otth

onun

k tá

rgya

i

Ünn

ep a

csa

ládb

an

Van

nak-

e ol

yan

tárg

yak,

am

e-ly

ek n

incs

enek

az is

kolá

ban,

de

otth

onun

kban

meg

talá

lhat

ók?

Miv

el k

ell e

lô-

kész

ülni

a v

en-

dégv

árás

ra?

Ki

mit

tesz

a c

sa-

ládb

an v

endé

g-fo

gadá

s el

ôtt?

Ber

ende

zési

tárg

yak

rend

el-

teté

se.

Min

denn

api

élet

nél

külö

zhe-

tetle

n tá

rgya

i,an

yagu

k. F

og-

lalk

ozás

ok

Mun

kam

egos

z-tá

s a

csal

ádba

n.Te

ríté

k tá

rgya

i,an

yaga

i. Pl

. asz

alvé

ta tu

laj-

dons

ágai

anya

gok,

becs

lés,

mes

ter

lakó

tér

vend

ég,

terí

ték

Any

agok

és

tárg

yak

meg

fe-

lelte

tése

Papí

r, te

xtil,

nyír

ása,

raga

sztá

sa

Szob

a al

apra

jza

szab

adké

zzel

Papí

ralá

tét,

papí

r, te

xtil,

olló

, rag

aszt

ó,al

átét

Mtk

. 41.

o.,

lakb

eren

de-

zési

lapo

k,ké

pek

Mtk

.42

–43.

o.,

prak

tikus

ötle

tek

Felis

mer

ni,

hogy

az

ott-

hon,

a la

kás,

a be

rend

ezé-

sitá

rgya

k,a

ruhá

zat,

asz

emél

yes

holm

i tud

a-to

s em

beri

tevé

keny

ség

ered

mén

yei

Hig

iéni

ássz

okás

okal

kalm

azá-

sa

28.

Bar

átai

nk a

növ

énye

kM

iért

kel

l a s

zo-

banö

vény

ekrô

lgo

ndos

kodn

i?

Növ

énye

k él

et-

felté

telé

i.te

rmés

zet

víz,

tala

jN

övén

yápo

lás

algo

ritm

usa,

szob

ai n

övén

y-áp

olás

esz

köze

i-ne

k vá

loga

tása

Szob

anöv

énye

k,nö

vény

ápol

áses

zköz

ei

Mtk

. 44.

o.,

kata

lógu

sok,

növé

nyká

r-ty

ák

Kör

nyez

et-

tuda

toss

ág,

term

észe

tvé-

dele

m. F

ele-

lôss

égér

zet

Hús

vét

Hús

véti

ünne

pek

jelle

gzet

es s

zo-

kása

i

Any

agok

tula

j-do

nság

aina

kvá

ltozt

atás

a, p

l.fô

zés

min

ta,

mot

ívum

szim

met

-ri

a

Tojá

s fe

stés

e,dí

szíté

se.

Papí

rmun

kagy

akor

lása

Tojá

sfes

tés

Tojá

star

tóké

szíté

se s

zíne

spa

pír,

olló

szín

ezôa

nyag

Mtk

.45

–46.

o.

mun

kada

-ra

b m

intá

k

Az

ünne

p-na

pokh

ozka

pcso

lódó

egys

zerû

tárg

yala

kí-

tás

irán

tiig

ény

fel-

kelté

se


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

30.

32.

33.

31.

Szer

elôe

lem

ek

Szer

elôe

lem

ekke

lvé

gzet

t gya

korl

atok

Any

ák n

apja

Mily

en a

nyag

ból

kész

ült a

z is

kola

kerí

tése

?A

pad

váza

?A

z ev

ôesz

kö-

zök?

Has

onlít

suk

össz

e az

Lés

aV

betû

sze

relt

mod

elljé

t

Mit

kész

ítetté

lan

yák

napj

ára

azóv

odáb

an?

Ügy

eseb

b le

ttél-

e az

isko

lába

n?M

iért

?

Szer

elôe

lem

ekan

yaga

, faj

tái,

alak

juk

Csa

vark

ötés

Laz

a kö

tés.

Mer

ev k

ötés

.O

ldha

tó k

ötôe

le-

mek

. Sze

rszá

m-

ism

eret

(csa

varh

úzó,

villá

skul

cs)

Szín

es p

apír

deko

rpap

ír.B

orítá

s

fém

, ele

m,

heve

der,

teng

ely,

villá

s-ku

lcs

elfo

rdul

,el

moz

dul,

laza

,sz

oros

köté

sek

term

észe

-te

s an

yag,

mes

ters

é-ge

s an

yag

Fém

épí

tôel

e-m

ek v

álog

atás

a.E

gysz

erû

alak

-za

tok

szer

elés

e

Kül

önbö

zôkö

tése

k ös

sze-

haso

nlítá

sa,

elem

zése

Tanu

lt m

ûvel

e-te

k gy

akor

lása

(pap

ír, f

onal

,fa

, kép

léke

nyan

yag)

Bet

ûkm

odel

lezé

se

Bet

ûkm

odel

lezé

se.

Tets

zôle

ges

alak

zato

ksz

erel

ése

Kép

, kép

kere

t,as

ztal

dísz

,fa

likép

Mtk

. 49

–50.

o.

Mtk

.51

. o.

Mtk

. 48.

o.

Szer

elôe

le-

mek

fel

is-

mer

ése

azis

kola

i tár

-gy

akon

,ra

jzok

on

Mun

kam

egos

ztás

acs

alád

ban

Acs

alád

ban

kim

it te

véke

nyke

-di

k?

Nap

i, he

ti, h

avi

fela

dato

k ot

tho-

nunk

ban

mun

ka,

mun

ka-

meg

oszt

ás

Nap

iren

d,he

tiren

d. H

áz-

tart

ási g

épek

meg

külö

nböz

-te

tése

Mun

kate

rvM

tk. 4

7. o

.A

házi

-m

unka

szük

sége

s-sé

géne

kbe

látá

sa

Ism

erje

fel

a cs

avar

ral

tört

énô

kö-

tést

kör

-ny

ezet

ében

Tud

ja f

el-

hasz

náln

i am

ár m

egis

-m

ert a

nya-

goka

t tul

aj-

dons

ágai

kal

apjá

n


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

ban

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

34.

35.

37.

36.

Köz

leke

dés

Forg

alom

irán

yítá

s

Hog

yan

kerü

lhet

jük

ela

vesz

élyh

elyz

etek

et

Ism

étlé

s, a

tané

vben

tanu

ltak

össz

efog

-la

lása

Ki i

rány

ítja

akö

zlek

edés

t az

útke

resz

tezô

dés-

ben?

Mi l

enne

, ha

nem

lenn

ének

közl

eked

ési

tábl

ák?

Nyá

ri s

züni

dôve

szél

yei.

Gye

r-m

ekba

lese

tek.

Mit

kell

tudn

i az

elsô

osz

tály

osna

ka

gyal

ogos

köz

-le

kedé

srôl

?

Ha

te le

nnél

ata

nító

, tar

taná

l-e

tech

nika

-éle

tvite

lór

át e

lsôs

ôkne

k?

Ren

dôri

karj

elzé

sek.

Köz

leke

dési

lám

pa

Köz

leke

dési

tábl

ák a

lakj

a,sz

íne,

jele

ntés

e

Köz

leke

dési

ism

eret

ek r

end-

szer

ezés

e,ös

szef

ogla

lása

Tanu

ltak

átte

-ki

ntés

e

jel,

jelz

és,

közl

eke-

dési

sza

-bá

lyok

vesz

élyt

jelz

ô,fi

gyel

-m

ezte

tô,

utas

ítást

adó

Szitu

áció

sjá

téko

ka

karj

elzé

sek

gyak

orlá

sára

Leg

jelle

mzô

bbkö

zlek

edés

itá

blák

meg

ne-

vezé

se, f

unk-

ciój

a

Szitu

áció

she

lyze

tek:

par

-ko

ló já

rmû,

út-

test

en g

urul

óla

bda,

töm

eg-

közl

eked

és

Kiá

llítá

sa

tané

v m

unka

-da

rabj

aibó

l

Ren

dôrs

apka

,gu

mib

ot

Tábl

ák k

észí

té-

se p

apír

ból s

zí-

nezé

ssel

Mtk

. 52.

o.

Mtk

. 53.

o.

Tud

ja, h

o-gy

an k

ell

az ú

ttest

enbi

zton

ságo

-sa

n át

keln

i

Kül

önbö

z-te

sse

meg

agy

alog

oskö

zlek

edés

tir

ányí

tóje

lzés

eket

Akö

zlek

e-dé

si v

eszé

ly-

hely

zete

kel

emzé

se

Ért

ékel

és,

önér

téke

lés

Tanmenetjavaslat a 2. osztályban

Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

1.Is

mer

kedé

s az

új

tank

önyv

vel

Miv

el s

zere

tnét

ekfo

glal

kozn

i2.

o.-

ban?

1. o

.-ba

n ta

nul-

tak

ism

étlé

seN

yári

élm

énye

kTa

név

sorá

nsz

üksé

ges

anya

gok


Mun

ka-

tank

önyv

Érd

eklô

dés

felk

elté

se

2. 3.

Kép

léke

ny a

nyag

oktu

lajd

onsá

gai

Mié

rt k

emén

y a

kerá

mia

? M

iért

puha

a k

alác

s?

Agy

ag m

int

term

észe

tes

anya

gFa

zeka

s, p

ék

nyer

s-an

yag,

alap

-an

yag,

term

ék

Álla

potv

álto

z-ta

tás

meg

figy

e-lé

se.

Ok-

okoz

atke

resé

se.

Kör

nyez

etün

ktá

rgya

i, am

e-ly

ekké

plék

eny

anya

g al

apúa

k.G

yöng

y

Mtk

. 6–

7. o

.A

z em

ber

meg

tudj

avá

ltozt

atni

az a

nyag

oktu

lajd

onsá

-ga

it!

4.

Tárg

yala

kítá

s ké

plé-

keny

any

agbó

lV

álas

sz a

nyag

otha

szno

s tá

rgy

kész

ítésé

hez

Kép

léke

nyan

yago

k tu

laj-

dons

ágai

és

meg

mun

kálá

suk

közt

i öss

zefü

g-gé

s

anya

g-vi

zsgá

lat

lágy

,ke

mén

y,ke

nôdi

kla

pítá

ste

rhel

és

Terv

ezés

,an

yagv

álas

ztás

.K

ivite

lezé

sér

téke

lés

Ére

m, m

edál

,ül

tetô

kárt

ya,

falik

ép.

Gyu

rma

(agy

ag)

sógy

urm

a so

d-ró

fa, a

láté

t, fo

r-m

ázóf

a, k

és

Mtk

. 8–

9. o

.T

udjo

neg

ysze

rûfo

rmák

atal

akíta

ni!

5.

Kép

léke

ny a

nyag

okot

thon

unkb

anM

ilyen

tész

tafé

léke

tis

mer

ünk?

Álla

potv

ál-

tozá

s, tu

lajd

on-

válto

zás

kap-

csol

ata

(pl.

süté

s)

nyúj

that

ó,so

dorh

ató

Tanu

lt m

ûve-

lete

k gy

akor

-lá

sa (

göm

bö-

lyíté

s, la

pítá

s,so

drás

, sza

g-ga

tás)

Med

ál,

méz

eska

lács

fi-

gurá

k, h

áz

Mtk

. 8–

9. o

.Ta

pasz

tala

tiút

on tu

djon

külö

nbsé

get

tann

i kép

lé-

keny

any

a-go

k kö

zött

Kép

léke

ny a

nyag

okkö

rnye

zetü

nkbe

nH

ogya

n ké

szíti

kaz

orv

osok

agi

pszk

ötés

t?

Kép

léke

nyan

yago

kkal

fogl

alko

zóm

este

rek

sûrû

, híg

Gip

szön

tés,

gips

zfor

máz

ásG

ipsz

form

ák,

gips

zmas

zkM

tk.

10–1

1. o

.E

lem

ezze

,ér

téke

ljekö

rnye

zeté

-ne

k ké

plé-

keny

any

a-gá

ból k

é-sz

ült t

árgy

ait


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

6.

Papí

rhaj

toga

tás

alap

-je

lei,

alap

hajtá

sok

Mily

en in

form

á-ci

ót a

dnak

akö

nyve

k a

hajto

-ga

tásh

oz?

Prób

álju

k ki

, ho-

gyan

vál

tozi

km

eg a

pap

ír tu

-la

jdon

sága

, ha

össz

ecsa

varj

uk?

Aje

lek

font

os-

sága

a tá

jéko

zó-

dásb

an. A

hajto

-ga

tás

jele

i.A

laph

ajtá

sok.

Lág

ypap

ír h

o-gy

an v

álha

ter

ôssé

? H

olha

szná

lják

ezt

a kö

rnye

ze-

tünk

ben?

papí

rsz

éle,

hajtá

s-vo

nal,

közé

p-vo

nal,

hajto

ga-

tás,

sodr

ás,

gyûr

és

Ala

phaj

táso

kgy

akor

lása

.C

som

agol

ás-

tech

nika

meg

figy

elte

tése

(por

celá

n,ka

lap

stb.

).A

lkal

maz

ás

Zse

bken

dô-

hajtá

s,sz

alvé

taha

jtás,

pele

nkah

ajtá

s,sz

ínes

sáto

r-ha

jtás.

D

ekor

áció

san

yag

Mtk

. 16

–17.

o.

Tud

atos

ul-

jon,

hog

y az

egys

éges

jele

k sz

ük-

sége

sek

am

ûsza

kiko

mm

uni-

káci

óban

7. 8.

Papí

r té

pése

, nyí

rása

Éne

kórá

ra r

it-m

usdo

bot k

ell

kész

íteni

. Mitô

lad

han

got a

rit-

mus

dob?

Mib

ôlké

szül

?

Kar

tond

oboz

.N

yírt

és

tépe

ttfe

lüle

t köz

ti kü

-lö

nbsé

g

kart

onbo

-rí

tás,

mo-

zaik

kép

Sajto

s do

boz

borí

tása

, dar

a-bo

lás

tépé

ssel

,ny

írás

sal,

sze-

relé

s

Ritm

usdo

b.D

oboz

, szí

nes

papí

r, ra

gasz

tó,

alát

ét.

Moz

aikk

ép

Mtk

.18

–19.

o.

Hul

ladé

k-ha

szno

sítá

sga

zdas

ági

szem

léle

tfe

jlesz

tése

9.

Papí

r a

körn

yeze

-tü

nkbe

nM

ire

hasz

nálju

ka

papí

rt?

Papí

rgyá

rtás

.Pa

pírf

ajtá

kva

stag

ságu

ksz

erin

t szo

lgál

-ta

tás:

pap

írbo

lt

vízj

el,

nyom

-dá

sz, k

ör-

nyez

etba

-rá

t pap

ír

Papí

rfaj

ták

vá-

loga

tása

.Pa

pírg

yûjte

-m

ény,

Papí

rbol

t, pa

pír-

oszt

ály

meg

láto

-ga

tása

Kül

önfé

le p

apír

-fa

jták.

Kör

nyez

etün

kpa

pírt

árgy

aina

kel

emzé

se

Mtk

. 13

–14.

o.

Tud

ja r

end-

szer

ezni

a pa

pírt

vast

agsá

ga,

felh

aszn

álá-

sasz

erin

t!

Cso

mag

olás

, bor

ítás

Hog

yan

védh

eted

meg

a m

unka

-ta

nkön

yved

et a

gyûr

ôdés

tôl,

el-

pisz

koló

dást

ól?

Cso

mag

olóp

apír

tula

jdon

sága

ibo

rítá

s,m

éret

becs

lés

Mûv

elet

ekso

rba

rend

ezés

e.A

papí

r ré

sz-

arán

yos

nyír

ása

Füze

t, ol

ló,

csom

agol

ópa-

pír,

bekö

tôpa

pír

Mtk

. 15.

o.

Szem

élye

stá

rgya

km

egbe

csü-

lésé

nek

igén

ye

Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

10.

Ala

klem

ezH

ogya

n ké

szül

agy

árak

ban

sok

egyf

orm

a tá

rgy?

Ala

klem

ezal

kalm

azás

asz

imm

et-

ria

sok-

szor

osítá

s

Ala

klem

ezte

rvez

ése,

kivi

tele

zése

,al

kalm

azás

a

Éde

sség

kíná

ló.

Raj

zlap

, kar

ton,

olló

, rag

aszt

ó


Mtk

.21

–22.

o.

Form

ák,

alak

ok,

arán

yok

felis

mer

ése

11.

12.

13.

14.

Jele

s na

pok

– M

ikul

ásV

aráz

skez

ekM

ikul

ás-n

api

jelk

épek

Ajá

ndék

táro

lók

Papí

rfaj

ták

éstu

lajd

onsá

gaik

,ré

sz é

s eg

ész

kapc

sola

ta

jelk

ép,

terv

ezés

,al

apan

yag,

kieg

észí

tôan

yag

Tanu

lt m

ûvel

e-te

k al

kalm

azás

aúj

szi

tuác

ióba

n

Mik

ulás

, csi

zma,

szán

, hóe

mbe

r,aj

ándé

kcso

mag

Mtk

. 64.

o.

Ajá

ndék

o-zá

s ör

öme,

sajá

t kés

zí-

tésû

ajá

n-dé

k ér

téke

Afa

és

a te

rmés

zet

kinc

sei

Kör

nyez

etün

kfá

ból k

észü

lt tá

r-gy

ai?

Fa m

int n

yers

-an

yag.

Tul

ajdo

nság

ok.

Fáva

l fog

lalk

o-zó

mes

ters

égek

alap

-an

yag,

nyer

s-an

yag,

puha

, haj

-lé

kony

,ke

mén

yne

dvdú

s

Any

agvi

zsgá

lat

külö

nböz

ôfa

min

táko

n

Ves

szôf

onás

,eg

ysze

rû te

rmék

alak

ítása

Mtk

. 26

–27.

o.

Ok-

okoz

ati

kapc

sola

t afa

kem

ény-

sége

és

meg

mun

-ká

lhat

ósá-

ga k

özöt

t

Papí

rmas

éH

ogya

n ké

szíth

e-tô

ház

ilag

papí

r?

Papí

r ro

stos

tu-

lajd

onsá

gapa

pír-

mas

éV

ízbe

n áz

tatá

s,ra

gasz

tás,

szí

-ne

zés,

terv

ezés

Mtk

. 20.

o.

Kör

nyez

et-

tuda

tos

szem

léle

t,új

raha

szno

-sí

tás

Papí

rmas

é tá

l,gy

ümöl

cs.

Újs

ágpa

pír,

raga

sztó

, for

ma

Tárg

yalk

otás

ate

rmés

zet k

incs

eibô

lN

agys

züle

ink

játé

kai

Gyé

kény

. Szá

raz

term

ések

,ve

sszô

, kuk

oric

a-sz

ár tu

lajd

onsá

-ga

i és

felh

asz-

nálh

atós

águk

.Sz

erel

ésle

hetô

sége

i

kem

ény,

hajlé

kony

,si

ma,

érde

s

Vék

ony

ágak

,lé

cek,

ves

szô-

hánc

s, k

ukor

i-ca

szár

viz

sgál

a-ta

, ala

kítá

satö

rdel

ésse

l, vá

-gá

ssal

, csi

szol

ás,

szer

elés

Kar

ácso

nyfa

-dí

sz, k

osár

.Te

rmés

zeti

anya

gok.

Rag

aszt

ó, d

rót,

fona

l

Mtk

. 32

–33.

o.

Ate

rmé-

szet

i any

a-go

k so

kfé-

lesé

géne

km

egta

pasz

-ta

lása

, has

z-no

sság

ukér

téke

lése


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

15.

16.

17.

18.

Hur

kapá

lca

szer

elés

e

Jele

s na

pok

– fa

rsan

g

Mi m

ozga

tja a

zász

lót é

s a

pa-

pírf

orgó

t?K

észí

tsün

kjá

téko

t!

Tant

erem

dísz

ítése

.Fa

rsan

gi b

álki

-rá

ly k

oron

ája

Asz

él e

rejé

tm

ire

hasz

náljá

kaz

em

bere

k?Fo

rgóm

ozgá

s-ho

z m

ilyen

ré-

szek

szü

kség

e-se

k?

Any

agvá

lasz

tás

a de

korá

cióh

oz,

a je

lmez

hez

foro

g,la

za k

ötés

füzé

r,m

erev

Terv

ezés

,an

yagv

izsg

álat

,an

yagv

álas

ztás

,el

ôraj

zolá

s,ny

írás

, sze

relé

s

Lág

ypap

írha

jtoga

tása

,ra

gasz

tás.

Raj

z-la

p, k

arto

n sz

a-bá

sa, s

zere

lése

raga

sztá

ssal

, fû-

zéss

el, t

ûzés

sel

Szél

forg

óhu

rkap

álca

,go

mbo

stû,

papí

r

Haj

toga

tott

füzé

r, fa

rsan

giko

rona

, sap

ka,

süve

g, r

ajzl

ap,

kart

on

Mtk

. 23.

o.

Mtk

. 65.

o.

Tech

nika

ipr

oblé

ma

felis

mer

ése.

Am

unka

-da

rab

érté

-ke

lô k

ipró

-bá

lása

Papí

rmun

kaes

zköz

ei-

nek,

sze

r-sz

ámai

nak

bale

setm

en-

tes,

hel

yes

hasz

nála

ta

Afo

nal é

s a

text

iler

edet

eM

ibôl

kés

zült

aru

háza

tunk

? H

ol„t

erem

” a

ruha

?

Term

észe

tes

alap

anya

gok

Mes

ters

éges

alap

anya

gok

fona

l, te

x-til

, nye

rs-

anya

g,al

ap-

anya

g,te

rmék

Ruh

ázat

unk

anya

gain

akm

egfi

gyel

ése,

fona

lmin

ták

válo

gatá

sa

Kül

önbö

zôal

apan

yagú

fona

lak,

fona

lmin

ták

Mtk

. 36

–37.

o.

Öss

zeté

tel,

szer

keze

t,tu

lajd

onsá

g,fu

nkci

óka

pcso

lat

felf

edez

ése

Jele

s na

pok

– ka

rá-

cson

yK

arác

sony

iün

nepe

kel

ôkés

züle

tei

Kép

esla

pok

anya

gai,

érté

kük,

info

r-m

áció

tart

alm

a

info

rmá-

ció,

képe

slap

-ka

rton

,he

lyet

te-

síth

etôs

ég

Meg

ism

ert

eljá

ráso

kal

kalm

azás

a(a

lakl

emez

,pa

pírm

asé)

Kar

ácso

nyi

üdvö

zlôl

ap,

kará

cson

yide

korá

ció

Szín

es p

apír

,ra

gasz

tó

Mtk

. 64.

o.

Kre

ativ

itás

fejle

szté

se

Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

19.

20.

21.

22.

Szöv

és

Fona

l dar

abol

ása

Ölté

sfaj

ták

Text

ilfaj

ták

felh

asz-

nálá

suk

szer

int

Hog

yan

kész

ül a

fona

lból

a

szöv

et?

Miv

el d

íszí

thet

-jü

k sa

pkán

kat?

Hog

yan

lehe

tös

szei

llesz

teni

két t

extil

dara

bot?

Kön

yvje

lzôh

özm

ilyen

tula

jdon

-sá

gú te

xtila

nya-

got v

álas

szun

k?

Szöv

ött t

erm

é-ke

k kö

rnye

ze-

tünk

ben.

Hos

szan

ti sz

ál,

kere

szts

zál

Fona

lak

vast

ag-

ság

szer

inti

meg

-kü

lönb

özte

tése

.A

nyag

vála

sztá

ssz

empo

ntja

ipo

mpo

nhoz

Ölté

sfaj

ták,

varr

ótû

anya

ga,

form

ája.

Terv

ezés

,sz

abás

Text

ilany

agok

szer

keze

ti kü

-lö

nbsé

ge.

Szál

behú

zás

ruga

lmas

,ru

galm

at-

lan

körl

ap,

felte

keré

s,da

rabo

lás

elôö

ltés,

gépö

ltés,

kere

sztö

l-té

s

laza

, sûr

û,tö

mör

szer

keze

-tû

, roj

to-

lódi

k, n

emfo

szlik

hurk

olás

,ne

mez

elés

Lap

szer

û te

r-m

ék k

észí

tése

Ala

klem

ezal

apjá

n se

géd-

eszk

öz k

észí

tése

,fo

nal f

ölte

keré

-se

, fel

vágá

s,kö

tözé

s

Elô

rajz

olás

, da-

rabo

lás

olló

val,

varr

ás, d

íszí

tés

Any

agvi

zsgá

-la

t. K

önyv

jelz

ôte

rvez

ése,

kiv

i-te

lezé

se. F

onal

vizs

gála

ta s

od-

rat a

lapj

án, s

za-

kíth

atós

ága

var-

rócé

rna,

hím

zô-,

kötô

fona

l

Szöv

ôtáb

la,

Szöv

ôker

et

Pom

pon,

szí

nes

foná

l, ra

jzla

p,kö

rsab

lon,

olló

Ajá

ndék

zsák

,te

xtilm

arad

ékok

,ol

ló, g

ombo

stû,

tû, s

zíne

s hí

m-

zôfo

nal

Kön

yvje

lzô.

Kon

gré

anya

g,sz

ínes

fon

al,

tom

pa v

égû

tû.

Text

ilgyû

jte-

mén

y


Mtk

. 38.

o.

Mtk

. 39.

o.

Mtk

. 41

–42.

o.

Mtk

. 40

-43.

o.

Fona

lak

egym

ásho

zka

pcso

lásá

-va

l új t

ulaj

-do

nság

úan

yag

ke-

letk

ezik

Cél

szer

û és

taka

réko

san

yagf

el-

hasz

nálá

s

Kon

stru

áló

képe

sség

,es

zköz

-ha

szná

lat,

kézü

gyes

-sé

g fe

jlô-

dése

Fona

l fel

-ha

szná

lása

.A

nyag

és

terh

elhe

tô-

ség.

Sodr

ás, f

o-ná

s al

kal-

maz

ásán

akel

ônye

i


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

23.

24.

25.

26.

Jele

s na

pok

– hú

svét

Jele

s na

pok

– an

yák

napj

a

Em

ber

ésla

kókö

rnye

zet

Hús

véti

ünne

pje

lkép

ei?

Mily

en h

aszn

osaj

ándé

knak

örü

l-ne

k az

éde

sany

ák?

Am

egis

mer

tan

yago

kból

ter-

vezz

ünk

anyá

kna

pi m

egle

peté

st!

Mié

rt é

pít h

ázat

az e

mbe

r?

Gaz

dálk

odás

idôv

el, a

nyag

-ga

l, pé

nzze

l

Papí

rról

,te

xtilr

ôl ta

nul-

tak

átte

kint

ése

Idôj

árás

elle

nivé

dele

m.

Haj

léko

k fo

r-m

ái, a

nyag

ai

jelk

ép

hajlé

k,ép

ület

Ajá

ndék

terv

e-zé

se, a

nyag

vá-

lasz

tás

Ajá

ndék

terv

ezés

,an

yagv

álas

ztás

(fon

al, t

extil

,pa

pír,

term

é-sz

eti a

nyag

)

Rég

i haj

léko

km

odel

lezé

se k

é-pe

k al

apjá

n cs

o-po

rtm

unká

ban

Nem

ezel

és (

to-

jás,

labd

a, u

jj-bá

b), f

oltb

era-

kás

(toj

ás, a

sz-

tald

ísz)

nem

ez,

hung

aroc

ell t

ojás

,te

xtilm

arad

ék

Síkb

eli,

térb

eli

aján

dékl

ap,

kép,

kép

kere

t,él

ôvir

ág k

iegé

-sz

ítôk

Haj

lék-

és

kerí-

tésm

odel

l. Fa

-ág

ak, t

extil

, pap

ír,ké

s, fo

nal,

zsin

eg

Mtk

. 43.

o.,

44. o

., 66

. o.

Mtk

. 66.

o.,

Mtk

.46

–47.

o.

Hag

yom

á-ny

ok á

po-

lása

Az

aján

dé-

kozá

s él

mé-

nyén

ekát

élés

e

Has

onló

ság

és k

ülön

b-sé

g m

egfo

-ga

lmaz

ása

Jele

s na

pok

– ne

mze

ti ün

nep

Isko

lai ü

nne-

pély

re k

okár

dát

mib

ôl k

észí

the-

tünk

?

Nem

zeti

szín

ûsz

alag

any

aga.

Vás

árlá

si ta

ná-

csok

szal

ag,

becs

lés

Kok

árda

terv

e-zé

se, ö

ltésf

or-

ma

kivá

lasz

tása

Kok

árda

,pá

ntlik

aM

tk. 6

5. o

.N

épis

mer

et,

honi

smer

et

Épí

tôel

emek

kel

végz

ett g

yako

rlat

okM

it ép

ítettü

nk1.

o-b

an a

z ép

í-tô

dobo

zból

?

Épí

tkez

és e

le-

mei

. Épí

tmén

yha

sonl

óság

, kü-

lönb

özôs

ég.

Alá

tám

aszt

ás.

Épí

tôel

emek

azon

osítá

sa

illes

zke-

dik,

bill

en,

oszl

op,

heng

er,

tégl

a

Tele

pülé

sek,

építm

énye

kös

szeh

ason

lítá-

sa, é

pítk

ezés

foly

amat

a

Épí

tôel

emek

bôl

(leg

ó, d

oboz

ok)

épül

etek

össz

eállí

tása

Mtk

. 49.

o.

Ala

kfel

is-

mer

és,

arán

yok

mér

lege

lése

27.

Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

28.

29.

31.

Lak

ás b

elsô

tere

i

Lak

bere

ndez

és

Ven

dégv

árás

Mié

rt é

rezz

ükjó

l mag

unka

ta

laká

sunk

ban?

Mel

yek

az a

lap-

vetô

ber

ende

zési

tárg

yak

a sz

obád

-ba

n?R

ende

zzün

kbe

bab

aszo

bát!

Mily

en te

endô

kva

nnak

ven

dég-

várá

s el

ôtt?

Mi k

erül

az

asz-

talr

a? E

gész

sé-

ges

tápl

álé-

kain

k?

Ala

kás

funk

-ci

onál

is h

elyi

-sé

gei.

Ber

ende

-zé

si tá

rgya

k

Bút

orok

any

aga,

mér

ete,

for

máj

a

Terí

ték

rész

ei,

funk

ciój

uk,

anya

guk.

Terí

tô f

unkc

ió-

ja, a

nyag

a.Sz

alvé

ta f

unk-

ciój

a, a

nyag

a

terv

, váz

-la

traj

z,kö

rvon

al-

rajz

, ki-

csin

yíté

s,na

gyítá

s

terv

ezés

,m

érés

,al

akra

jz

terí

ték

Szob

a al

apra

jza,

kics

inyí

tés.

Be-

rend

ezés

i tár

-gy

ak m

odel

lezé

-se

építô

elem

ek-

bôl,

alap

rajz

uk

Épí

tôel

emek

-bô

l, do

bozo

k-bó

l mod

elle

zés

egyé

nile

g va

gycs

opor

tban

Kül

önfé

le a

lka-

lom

ra te

rvez

ett

terí

tés

gyak

orlá

-sa

. Sza

lvét

a ha

j-to

gatá

sa, s

zalv

é-ta

gyûr

û te

rvez

é-se

, kiv

itele

zése

Nég

yzet

rács

osla

p, v

onal

zó,

ceru

za

Bab

abút

orok

dobo

zok,

bor

í-tó

papí

r, vo

nalz

ó,ol

ló, r

agas

ztó

Szal

véta

haj

o-ga

tása

, sza

lvé-

tagy

ûrû.

Papí

rsza

lvét

a,te

xtils

zalv

éta,

papí

r, ol

ló, k

ép-

léke

ny a

nyag


Mtk

. 50.

o.

Mtk

. 51.

o.

Mtk

.53

–55.

o.

Lak

ás b

el-

sô te

rein

ekés

fun

kció

i-na

k m

eg-

neve

zése

Gya

korl

ott-

ság

a ho

sz-

szús

ág m

é-ré

sébe

n és

becs

lésé

ben

30.

Mun

kam

egos

ztás

acs

alád

ban

Mib

en s

egíte

sz a

szül

eidn

ek o

tt-ho

n?

Ház

i mun

kák

fajtá

i. H

ázta

rtás

eszk

özei

nek

csop

orto

sítá

sa

egés

zsé-

ges

ott-

hon

Taka

rítá

sm

ûvel

etei

nek

és e

szkö

zein

ekm

egbe

szél

ése

Port

alan

ítás

algo

ritm

usa

Mtk

. 52.

o.

Ház

tart

ási

bale

setf

or-

ráso

k fe

lis-

mer

ése

Ház

tart

ási

szok

ások

ism

erés

e

32.

Köz

leke

dés

– je

lzôt

áblá

kSo

rolju

nk f

el is

-ko

lánk

kör

nyék

é-rô

lköz

leke

dési

jelz

ôtáb

láka

t!M

i len

ne, h

aez

ekne

mle

nnén

ek?

Köz

leke

dés

irá-

nyítá

sa.

Jelz

ôtáb

lák

hasz

na

KR

ESZ

utas

ít, je

-le

z, ti

lt,sz

abál

yoz

Jelz

ôtáb

lák

csop

orto

sítá

sa,

mod

elle

zése

,sz

erel

ési m

ûve-

lete

k gy

akor

lása

Tere

pasz

tal,

jel-

zôtá

bla

mod

el-

lek

fém

építô

bôl

Mtk

. 56.

o.

Ism

erje

a tá

-jé

kozt

ató,

utas

ító, v

e-sz

élyt

jelz

ô,til

tó k

özle

ke-

dési

tábl

aal

akjá

t, sz

ínét


Köv

etel

-m

ény

Szem

lél-

teté

sM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

ra a

nyag

a

33.

34.

35.

36.

Agy

alog

os k

özle

ke-

dés

szab

álya

i

Köz

leke

dési

eszk

özök

Év

végi

öss

zefo

glal

ás

Lát

tál-

e m

ár s

za-

bály

tala

nul k

öz-

leke

dô g

yalo

-go

st?

Mit

véte

tt?

Miv

el jö

ttél i

s-ko

lába

? U

tazt

ál-

e m

ár v

asút

onm

etró

n st

b.?

Mi

lenn

e, h

a ne

mle

nnén

ek e

zek

az e

szkö

zök?

Mit

tanu

ltunk

tech

nika

-éle

tvi-

tel ó

rán?

Gya

logo

sfor

-ga

lmat

irán

yító

jelz

ések

, jel

zô-

lám

pák

Töm

egkö

zlek

e-dé

s je

lent

ôség

e.B

izto

nság

os tö

-m

egkö

zlek

edés

felté

tele

i V

iteld

íj

Mib

en o

koso

d-tá

l? M

iben

ügye

sedt

él?

jelz

ô-lá

mpa

,gy

alog

át-

kelô

, út-

test

járm

û,ut

as,

fény

so-

rom

pó,

soro

mpó

Tere

pasz

tal,

társ

asjá

ték

asz

abál

yok

el-

mél

yíté

sére

Vid

eófi

lmen

,ké

pen,

CD

-n,

való

ságb

ankö

zlek

edés

ies

zköz

ökm

egfi

gyel

ése

Kiá

llítá

s,m

unka

dara

bok

érté

kelé

se

Köz

leke

dési

társ

asjá

ték

ter-

vezé

s, k

ivite

le-

zés

Társ

asjá

ték,

tere

pasz

tal,

kirá

ndul

ás

Mtk

. 57.

o.

Mtk

.58

–59.

o.

Ves

zély

-he

lyze

tek

felis

mer

ése

és e

lker

ülés

im

ódja

inak

ism

eret

e

Köz

leke

dé-

si e

szkö

zök

hasz

nála

tisz

abál

yai-

nak

tudá

saés

azo

k be

-ta

rtás

a

Öné

rték

e-lé

s

37.

Jön

a va

káci

óM

ilyen

pro

gra-

mok

vár

nak

ránk

?

Sza

badi

dôha

szno

s el

tölt

é-se

.V

eszé

lyhe

lyze

tek

hasz

nos,

káro

s,sz

üksé

ges

Nyá

ri n

aptá

rT

udat

osél

etvi

tel

alap

ozás

a

Szol

gálta

táso

kH

ol a

djuk

fel

ale

vele

ket?

Hol

vás

árol

juk

apa

pírá

rut?

Hol

vás

árol

juk

az é

lelm

isze

rt?

Post

a, b

olt,

be-

vásá

rlók

özpo

nt,

vásá

rcsa

rnok

,pi

ac, f

odrá

sz,

paty

olat

. Fo-

gyas

ztóv

édel

em

szol

gálta

-tá

s,ve

vô,

elad

ó,ár

u,te

rmék

Szitu

áció

sjá

téko

kE

ladó

tér

mod

elle

zése

Mtk

.60

–61.

o.

Mtk

. 67.

o.

Fogy

aszt

óim

agat

artá

sal

akítá

sa


ANTALNÉ SZATHMÁRY ILONA: Textilmunkák, bôrmunkák. Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1982.ANTONI R. – NÁDAS L.: Fából, filcbôl. Móra Kiadó, Bp., 1987.BAGDI EMÔKE – TELKES JÓZSEF: Személyiségfejlesztô módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.BAKTAY P. – KOLTI M.: Beszélô tárgyak. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.BARFF, URSUL.A – BRUKHARDT, INGE : Bastelbuch 1–2. Für KinderBÁTHORY ZOLTÁN: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Bp., 1987.BESSENYEI ANTAL: Praktikus ábrázolás az óvodában. BIP-füzetek. Passage Kiadó, 1992.BORBÉLYNÉ WERSTROCH I.: Ügyes kezek I–II. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.Buci Maci gyermekmagazin, Euromédia Bt.CUNO, SABINÉ : Száz ötlet, száz játék. Cicero, Bp., 1993.Cikcakk az utcán. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, Bp., 1990.COOMBS: Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó, Bp., 1971.CROPLEY: Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.CSÖRGÔ A. – FÜZESI ZS.: Csodaország, OFFICINANOVA, Bp., 1990.DEVECSERY LÁSZLÓ: Szalmaország csodái. Inter PC Kft, Szombathely, 1990.K. DADAY ENIKÔ – PATAKI M.: Kezdô háziasszonyok könyve, ACRICOLA, Bp., 1990.ELLIOTT, J. – KING, C.: Usborn enciklopédia gyermekeknek. Novotrade, Bp., 1989.FÁBIÁN ZSOLT: Origami papírhajtogatás alapfokon. Dembinder Bt, Békéscsaba, 1992.GAÁL ÉVA: Zokinidakszli és sokan mások. Móra, Bp., 1973.HAMRIK A. – KISS IMRE: Technika kézikönyv. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.HÁVOR CS. – TAKÁCH Á.: Sok szeretettel! Családi ajándékoskönyv. Móra, Bp., 1991.HÁZI MAGDOLNA: Papírálmok. Tolna M. Kft, Szekszárd, 1991.Hobby-sorozat: Virág a lakásban. Táncsics, Bp., 1979.H. VASS ILDIKÓ – HORVÁTH GY.: Papírvilág, TÉKA, Bp., 1990.H. VASS ILDIKÓ: Papírvarázslat II. Téka Könyvkiadó, Bp., 1991.KÁLOVICS MAGDA: Játékkészítés a napköziotthonban. Tankönyvkiadó, Bp., 1979.KARDOS MAGDA: Karácsonyfadíszek. Planétás, Bp., 1988.KAYSER, RENÉE: Kunyhók és menedékek. Passage Kiadó, 1998.KÉKES TÓBIÁS: Papírjátékok. Móra, Bp., 1989.KERESZTY KORNÉL: Virágrendezés és játékok termésekkel. Móra, Bp., 1984.KISHÁZI VERONIKA: Textiltechnika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993.KISS BENEDEK: Korong Matyi álma. Móra, Bp., 1980.KOLIBRI: Népi építészet. Móra, Bp., 1982.LITTLE: Mit tudnak a kerekek? Novotrade, Bp., 1989.MALONYAI DEZSÔ: A magyar nép mûvészete. Franklin, Bp., 1907–1922.MARÉK VERONIKA: Jó játék a papír, a filc. Móra, Bp., 1982.ÓVÁRINÉ FURJÁN RITA: Képek könyve. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.PATAKI TIBOR: Papírcsodák. ILV. Ságvári Könyvkiadó, Bp., 1983.PETÔ ÉVA: Csutkaképek. Média, Veszprém, 1993.PETÔ ÉVA: Sógyurma. Mozaik, Szeged, 1993.PLESZNIBY–VARGA: Hajtogatás. Móra, Bp., 1984.SCHMITT, DIDIER: Bútorozd be a kunyhódat. Passage Kiadó, 1998.STELLY LAJOS: Csináld te is, pajtás. Tankönyvkiadó, Bp., 1965.

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM

STODENCZY, ADAM: Szeretek barkácsolni. Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1984.SZÛCS ERVIN: Technika és rendszer. Egyetemi jegyzetSZANDI GYÖRGYNÉ: Ötlettár. Pauz Kiadó, Celldömölk, 1992.TAYLOR, KIM: Mozgás. Móra Kiadó, Bp., 1993.TAYLOR, KIM: Szerkezet. Móra Kiadó, Bp., 1993.TÓTHNÉ SÁNDOR ZSUZSA: Ábrázolás mûvészet. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.URAI ERIKA: Autók könyve. Móra, Bp., 1986.URAI ERIKA – BOGLÁR LAJOS: Hogyan laknak? Móra, Bp., 1982.URAI ERIKA – ECSEDY CSABA: Hogyan közlekednek? Móra, Bp., 1982.VARGA PÉTER: Hajtogatás. Móra, Bp., 1984.WETZEL, SIGRID – MAESMANNS: Karácsonyi papírdíszek. Cser Kiadó, Bp., 2000.

ISKOLAKULTÚRA módszetani folyóiratKÜRTI JARMILA: A kreativitásfejlesztés a kisiskoláskorban. Tankönyvkiadó, Bp., 1985.LÉNÁRD: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémia Kiadó, Bp., 1978.NAGY JÓZSEF: A tudás technológiai elméleti alapjai. OOK., Veszprém, 1985.NAGY SÁNDOR: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt, Bp., 1993.NAT irányelvekTANÍTÓ módszertani folyóiratTechnika az iskolában. Megyei Pedagógiai Intézet, VeszprémTECHNIKA TANÍTÁSA (régi) módszertani folyóiratDR. VASS MIKLÓS: Technika tanítása (fôisk. jegyzet). Tanárképzô Fôiskola, Eger, 1990.


BEVEZETÉS ............................................................................................................................................3A TECHNIKA TANTÁRGYRÓL ..........................................................................................................4A KERETTANTERV ..............................................................................................................................6

1. évfolyam ..........................................................................................................................................82. évfolyam ........................................................................................................................................12

A TANÍTÁSI ÓRA ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE ..............................................................................16A MUNKADARABOK/MODELLEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ..........................17ELLENÔRZÉS, ÉRTÉKELÉS ............................................................................................................18A TECHNIKA MUNKATANKÖNYVEK ..........................................................................................19A TANANYAG FELDOLGOZÁSA ....................................................................................................20

Képlékeny anyagok ..........................................................................................................................21Papírmunkák ....................................................................................................................................25A fa és a természet kincsei ................................................................................................................33Fonal és textil ....................................................................................................................................37Otthon ................................................................................................................................................38Az iskola ............................................................................................................................................40

KÖZLEKEDÉS ......................................................................................................................................40Építôelemekkel végzett gyakorlatok................................................................................................41Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok ............................................................................................45

Tanmenetjavaslat az 1. osztályban ......................................................................................................49Tanmenetjavaslat a 2. osztályban ........................................................................................................59FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ................................................................................68

TARTALOM

kÉzikÖnyv - ttk.nyme.hutó/kézikönyv12.pdf · cél) és az óravázlat (koncentrált célok)....

Documents