Életkor és speciális igények alapján 5-8 csoport lehet:

Két gyermekcsoport: 3-6 évesig és 7-12 év közöttiekKét ifjúsági csoport: 13-17 (serdülők),18-24 (fiatal felnőttek)Felnőttek csoportja: 25-60 éves korúakIdősek ( nyugdíjasok) csoportja: 60 éven felüliekKülön csoportok: betegek ill. fogyatékkal élők.

• Minden animáció csoportmunka: fontos a feladatok elosztása, a felelősségvállalás. Az animátor ügyességén múlik a kollektív munka sikere. 10-50 fő/animátor lehet egy csoportban a tagok korától, állapotától függően, az önkéntesség elve alapján. A csoportot azonban csakis az animátor vezetheti, Ő készíti elő, hirdeti és megvalósítja a programokat.

3+2 K: kreativitás, komplexitás, közösségi munka. Ezekre alapozva kell az animátornak olyan szituációkat teremtenie, melyek hatnak a kicsik konstruktivitására és serkentik a koncentrációs készségüket. Eszközül a művészet különböző műfajait használjuk.

• Az együttdolgozásra tervezett s végzett munka a legjobb módszer a készségek kibontakoztatására. Az egyéni képesség különbségeinek nincsen meghatározó szerepe.

• A részvétel tét nélküli (nincs kudarc) de az együttesség fokozza az élmény átélési szintjét. Sokszínű, sokrétű és kötetlen foglakozások. Cél:különböző anyagok, eszközök, technikák használatának és kifejezési módoknak az elsajátítása.

• Nemcsak a tevékenység eredménye fontos, hanem maga a folyamat, a kollektív munka, s a kötetlen tanulás is.

• Szabadidejükben a gyerekek inkább éreznek késztetést egy-egy probléma megoldására, mint az iskolában. Jó, ha az anyag gerincét a különféle anyagok (agyag, kavics, fonál, szövet, papír, nemez stb.) tanulmányozása képezi.

• A foglakozások tárgyainak a megválasztását célszerű a személyi és környezeti feltételektől függővé tenni.

• Témajavaslatok: rajzolás, nyomhagyás, nyomtatás, bábok-, jelmez-, ékszer-, mozaik-, s edény-készítés, építkezések mindenféle anyag felhasználásával.

• Minden fiatal aktívabb a szabadidős tevékenységekben is. Ezekben szívesen vannak felnőttek nélkül, de igénylik a segítséget abban, amihez nem értenek.

• Cél: az önirányítás feltételrendszerének megteremtése. Az animátor több változatot mutat be, hogy ők válasszák ki a legjobbat, és ezután „készenléti helyzetbe” vonul.

• A serdülők (13-17) a családi kötöttség és ellenőrzés alól akarják kivonni magukat. Ők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni, szórakozni és sportolni lehet. Gyakori probléma, hogy a csoportok koedukáltak, és a 15-18 éves lányok érettebbek, inkább a 3-4 évvel idősebb fiúk társaságát keresik.

• Problémát jelent még a gyermekkortól való elszakadás, a fiziológiai változás, a tisztázatlan jövőkép, a meg nem értettség érzése, a más korosztállyal való kapcsolattartás.

• A fiatal felnőttek (18-24) motivációi hasonlóak, felelősségérzetük azonban nagyobb. A gyakorlatban a motivációk általában összemosódnak, a csoportok is gyakran változnak, mert tagjaik keresik a helyüket, a tartós kapcsolatokat.

• Figyelmüket leginkább a következő érdeklődési körök kötik le: szabadban végzett fizikai és sporttevékenységek; a természeti és társadalmi környezet megfigyelése, elemzése; a manuális műhelymunkák; terembe végezhető játékok; az új (audiovizuális) technikák megismerése; a (zene, dráma, képző-) művészeti foglalkozások.

(25-60) Különböző élethelyzetek motiválják. pl. Fiatal házasoknál (gyermeknevelés), vagy a szakmai munka, idősebbeknél a nyugdíjazás előtti állapot stb. • A csoport lehetséges céljai:

A napi munka fáradalmainak, illetve a stressz kipihenése: Ilyenkor részt vesznek a programban, de nem kezdeményeznek, ösztönzésre van szükség aktivitásuk fokozása érdekében.A személyes kiteljesedés: az ismeretnövelés, ami intenzív részvételt jelent.A családi együttlét: olyan program kell, amely erősíti a családi kapcsolatot (közös kirándulás, múzeumlátogatás, közös étkezések: bankett, piknik).

• Erőgyűjtés, pihenés• Sportolás, mozgás• Kompenzációs tevékenységek• Személyes kiteljesedés és gazdagodás• Családi együttlét• Étkezés

Az animáció feltételezi a tevékenységek és magatartások állandó elemzését és értékelését.

• Vita• Tájékoztatás• Elemzés• Közös munka• Döntés• Gyakorlás, önképzés• Értékelés• Pihenés, lazítás

• Bizonyított tény, hogy a csapatmunka nagyban szerepet játszik egy cég sikerességének fokozásában.

• Egy vállalat számára sokat jelenthet a munkatársak szaktudása, felkészültsége,

• de a hatékonyság megsokszorozódik, ha az egyes emberek a csapatépítés folyamatában csapattá érnek, és egymást segítve, kreatív hangulatban tevékenykednek a cég sikerének érdekében.

• Ehhez járul(hat) hozzá a csapatépítő tréning.

• Csak azt kell megtanulni, hogyan is lehet hasznosítani az egyénben - tehát a Benned és Bennetek – meglévő képességeket. • Az üzleti életben, a szakmai munkában az egyik legfontosabb kérdés az emberekkel való bánásmód. A siker a legtöbb esetben azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megnyerni az embereket a saját elképzeléseinknek.• Egy jó csapatban a kiégés (burnout) lehetősége a minimális szintre csökkenthető, köszönhetően az egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak.• Kutatások azt bizonyítják, hogy az egyén mérhető eredményeinek mindössze 15%-a írható a technikai tudás javára, és mintegy 85 % az emberi érintkezés technikájában mutatott ügyességének köszönhető.

• A csapatépítés segítsen felfedezni, kifejleszteni és hasznosítani a munkatársak az alvó és kihasználatlan képességeit, amelyek a továbbiakban segíteni fogják a csapatotokat a rejtett lehetőségek feltárásában.

• A csapatépítő tréning során azok a munkatársi viszonyok erősödnek, amelyek elengedhetetlenek az eredményes csapatmunkához.

• A csapatépítő csoport munka azokat a tulajdonságokat fejleszti, amelyek elengedhetetlenek a sikeres üzleti vállalkozásához és a kiegyensúlyozott életviteléhez: önismeret, emberismeret, magabiztosság, optimizmus, felelősség- és kockázatvállalás, függetlenség, önzetlenség, teherbírás, tolerancia, becsvágy, beleérző képesség.

• A vállalaton belüli szervezeti változásokra történő felkészülésre.

• Közösség alakítására.

• Különböző problémák megoldási hatékonyságának növelésére.

• Egységes cég-kép kialakítására.

• A vállalati értékek tudatossá tételére.

• A tréningen a résztvevőknek különböző gyakorlatokat kell megoldaniuk, mesterségesen létrehozott stressz helyzetekben.

• A nehézséget legtöbb esetben az egyének komfortzónájának átlépése jelenti.

• Minden egyes feladat elvégzése után, a friss élményre alapozva a trénerek segítségével, - akik jelen esetben moderátorokként tevékenykednek - történik a tapasztalatokfeldolgozása, átültetése a mindennapi munkahelyi élet területeire.

• munkafegyelem és racionális problémakezelés a munkahelyen,

• konfliktusok kezelése a csoporton belül,

• a csoport kommunikációs csatornái,

• a magánélet és a szakma szétválasztása,

• hatékony feladatmegosztás,

• deviáns emberi játszmák kiküszöbölése,

• teljesítménymotivált, pozitív munkahelyi légkör,

• csoportkohézió - elkötelezettség, érdekeltség.

(60+) Tagjai sok szabadidővel rendelkeznek. Családi körben, egyedül és/vagy szeretetotthonban élnek. Többségük beteg, elesett. Félndk az elszigeteltségtől, a családi kapcsolatok elvesztésétől.

• Szívesen vesznek rész hobby-körökben, ünnepségeken, banketteken, bálokon, kirándulásokon, utazásokban. A mértékre vigyázni kell. Megszépült emlékek vannak gondolataik középpontjában. Értékes tapasztalatokkal rendelkeznek. Fontos őket meghallgatni. Könnyen és hasznosan lehet őket bevonni a különféle programok szervezésébe és lebonyolításába.

• A velük való foglakozás az egyik legszebb animátori feladat. E csoportok tagjai fokozott empátiát igényelnek. Sok játékötletre van szükség, állapotjavító gyakorlatokra, Ezek során ügyelni kell a változatosságra, mert e két csoport tagjai nem képesek tartós figyelemre. Vidám és oldott hangulatú foglalkozások ajánlatosak.

• Az animátor technikai eszközei: Az animáció esetenként jelentős műszaki ismereteket követel (pl. grafikai-, vizuális és térelválasztó technikákat valamint vetítési-, audio- és látvány technikákat).

• Az animáció legfőbb helyszínei: az üdülők, klubok, konferenciák, kiállítások, rendezvények, gyógy- és wellness szállodák, kórházak..

1. Előkészítés - tájékozódás:• a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség, környezete stb.)• résztvevők összetételéről• az adott szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről, árszínvonaláról.• sport-és játéklétesítményeiről• helyi vezetők, megbízók kérései• a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az animáció terén.

2. Animátori csapat kialakítása• külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat,• meg kell határozni a team nagyságát• ki kell jelölni, ki az aki alkalmas vezető animátornak• különböző területre specializálódott animátorok megkeresése.

3. Programterv kidolgozása• a vezető animátor az összegyűjtött információkat elemzi az animátorokkal együtt.• ötletek cseréje• részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét meghatározása, szétosztása• az előkészítési munka

4. Programok hirdetése• fontos feladat a programok reklámozása,szórólapok, hangosbemondó, mikrofon, szócső, személyes invitálás,• leghatásosabb a személyes érdeklődés-felkeltés• hatásos, ha különböző érzékelési területekre hatunk.

• Claus Finger-Váczy Sándor (2002): Az animáció alapjai. KJF,Székesfehérvár.• Claus Finger-Váczy Sándor (2003): Animáció - A szabadságiskolája. KJF, Székesfehérvár.• Dankó L.: Animáció-programszervezés – segédlet (2010), ZRE, Sp.• Grosz Pálma-Váczy Sándor (2003): Gyerek animáció. KJF,Székesfehérvár.• Pusztai Gabriella-Váczy Sándor (2002): Esti animáció. KJF,Székesfehérvár• Magyar Márton (2003):Turisztikai animáció BGF Bp.• Kollarik Amália: Animáció a turizmusban.• Barabás Zsolt (2002): Sport animáció. KJF, Székesfehérvár.• Müller A. (2004): A wellness turizmus játékos - sportosprogramjainak összehasonlító elemzése Hazánk, Németország ésAusztria vonatkozásában. In: IV. Országos NeveléstudományiKonferencia kiadványkötete. Bp., MTA. 2004. okt. 20-22., 93.p.

• Müller A. - Könyves E. (2004): Az animáció szerepe és jelentőségea wellness turizmusban. 34. Mozgásbiológiai konferencia,Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Bp,2004. dec. 2-3• Müller A. - Könyves E. - Szabó R.:(2005): A wellnessturizmussokszínű kínálatának bemutatása In: Iskolai testnevelés és sport.27. szám. 2005. jún. 29-34.p.• Könyves Erika: A falusi vendégfogadás főbb jellemzői Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In Lovász Sándor – Székely Péter(szerk): A Szolnoki Főiskola Tudományos Közleményei. EconomicaII. Szolnok, 2000. Szolnoki Főiskola, 6.p.• Könyves Erika – Müller Anetta: Szabadidős programok a falusiturizmusban. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest, 2001. 3-152.p.Bögréné Könyves Erika: Szórakoztatási lehetőségek. In Zoltai Márta(szerk.): A falusi turizmus. Távoktatási tankönyv. Budapest, 1994.MTV OPÁL, 5-24.p. /Vendégvárók, 19-20./

Animáció – programszervezésoktatási segédlet

Dr. Dankó László PhD, CSc.tanszékvezető egyetemi docens

Az ME-GTK Turizmus-vendéglátás BA szak vezetőjeMiskolc, 2010.