küronya dávid – kozma tímea kecskés belsô...

6

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM

Cikkek, talnumányok

Bevezetés

A XXI. század folyamatosan gyorsuló világában nincs az a versenytársak szorításában piaci réseket keresô, modern gon-dolkodású cégvezetô, aki elôbb vagy utóbb ne tenné fel ma-gának a kérdést: mennyibe is kerül a minôséget biztosító termékmegfelelôség? Ennek megválaszolása nehezebb, mint azt elsôre gondolnánk.

A ma ismert és elismert szabványok, minôségôségirányítási rendszerek számtalan elônye abban rejlik, hogy általá-nos elôírások, irányelvek segítségével mutatnak utat a minôségirányítással, a minôség fejlesztésével kapcsolatban. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy vajon egy általános sza-bályozás megfelelô és elégséges információt adhat-e minden vállalat minden területére vonatkozóan? A válasz természete-sen nem, hiszen nem is lenne lehetséges egy ennyire átfogó és minden részletre kiterjedô elôírás-rendszert létrehozni, amely figyelembe venné a különbözô ágazatokban tevékenykedô cé-gek igényeit, azt, hogy termelô vagy szolgáltató tevékenységet végeznek, de sorolhatnánk még tovább azokat a differenciá-ló tényezôket, melyek mind azt hivatottak megmutatni, hogy mennyire különbözhetnek és mennyire különböznek is egy-mástól az egyes vállalatok, és ezáltal a minôségirányítással kapcsolatos igényeik.

Egy belsô, a cég igényeire, profiljára „szabott” minôségirányítási rendszer kiválóan megfér egy globális stan-dard mellett, hiszen az utóbbi egy átfogóbb, általánosabb szabá-lyozást biztosít, emellett pedig a cég saját rendszerén keresztül kontrollálhatja, fejlesztheti az olyan mindennapi operációhoz tartozó tevékenységeket, melyek napról napra meghatározzák a nyújtott szolgáltatások minôségét és hatékonyságát, ezáltal naprakész információt és döntési alapot szolgáltatva a me-nedzsment számára.

a minôségmeneDzsment múltja és jelene

A minôség fogalma megközelítôleg egy idôs az emberiség-gel, még ha nem is feltétlenül a mai modern megközelítésé-ben értelmezték. A történeti visszatekintéskor akár egészen az ôskorig visszanyúlhatunk, hiszen már a vadászó ôsembernek is az volt a fô célja, hogy minél hatékonyabb, a célnak minél in-kább megfelelô fegyvereket, eszközöket állítson elô, de példa-ként felhozható akár az ókori Róma is, ahol csak az útépítésre több mint 100 féle szabvány létezett (Koczor, 2000).

A mai értelemben vett minôség-ellenôrzés kialakulásának kezdete az ipari méretû árutermelés megjelenésével tehetô egy idôre, ám az elmúlt 100 éven belül is jól definiálható szaka-szokra bontható a kezelôi minôségellenôrzéstôl (1900-as évek) a végtermékek kezdetleges vizsgálatán át egészen a TQM, azaz a Total Quality Management megjelenéséig (1990-tôl). (Kra-mer et al., 2001)

az iso minôségügyi szaBvány

Az ISO 9000 minôségügyi szabvány jelenleg a világon legis-mertebb, leginkább használt és elfogadott szabály-rendszer, melyet jelenleg a világ több, mint 120 országának több ezer vállalata használ, hiszen amellett, hogy a minôséggel kap-csolatos elôírásokat, folyamatokat egységes keretbe foglalja, manapság már nem is annyira versenyelônyt, mint inkább a vevôk, ügyfelek által támasztott elvárást jelent, hiszen a tanú-sítvány megléte igazolja, hogy az adott vállalat minden egyes egysége, legyenek azok egymástól akár több ezer kilométer távolságra, ugyanazokat a minôségügyi normákat tekintik irányadónak, ezáltal az általuk nyújtott szolgáltatások is azo-nos színvonalat képviselnek. A rendszer általános megfogal-mazása lehetôvé teszi, hogy a vállalatok mérettôl és iparágtól függetlenül alkalmazhassák azt, legyen szó akár egy 10-20

Belsô minôségirányítási rendszer bevezetésének pénzügyi és controlling szempontú vizsgálata egy mûködô vállalkozás példájánA cikk célja feltárni egy Magyarországon mûködô vállalat belsô minôségirányítási rendszerének elônyeit, alkalmazási területeit a raktárlogisztika menedzsmentjében, valamint azokat az ágazat specifi-kus jellemzôket, melyek szükségessé, hatékonnyá és gazdaságossá teszik egy ilyen rendszer bevezetését és fenntartását. Azt sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy megvizsgáljuk, mekkora befekte-tést igényel, és milyen költségek mellett mûködtethetô egy ilyen rendszer.

Küronya Dávid – Kozma Tímea

10.24387/CI.2017.2.2

63

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


láBjegyzetek11 Lásd pl. Csaba Varga: Codification as a socio-historical

phenomenon, Bp., 1991 – G. A. Weiss: The Enchantment of Codification in the Common-Law World, The Yale Jour-nal of International Law Vol. 25. 435-532 o. – R. Zippelius: Rechtsphilosophie (3. Auflage), München 1994. 164-165. o. – B. Appetit: Philosophie du droit, Paris 1999. 99-100. o. – Szalma József: A polgári jog kodifikációjának általá-nos módszerei és a magyar Ptk. rekodifikációja, In: Takács Péter (szerk.): Kodifikáció-Tanulmányok, Bp. 2002., 41-69. o.

12 A magyar polgári jog kodifikációjának történetére nézve lásd: Kecskés László: Bevezetés. In: Wellmann György (szerk.) Az új Ptk. magyarázata I/VI. hvgorac, Bp., 2013, 19-38. o.

13 Vö. pl. N. Luhmann: Rechtssoziologie. 1972. 221. és köv. o. és 222- 226. O.; H. Schelsky: Die Soziologen und das Recht. 1980. 77. o.; R. Cotterrel: Sociology of Law. London/Dublin/Edinburgh. 1992. 95- 98. o.; Kulcsár Kálmán: Jogszociológia, Bp., 1997 – Samu – Szilágyi – Szotáczky: Állam- és jogelmélet. II. rész. Bp. 1990.,111-119. o.; Visegrády Antal: Jogi alaptan. Pécs, 1996, 8.o. – Kondorosi Ferenc-Visegrády Antal: A jog társadalmi küldetése a globalizáció és az integráció korában, Bp., 2012.

14 Vö. R. Mayntz (Hrsg.): Vollzugsprobleme der Umweltpolitik, 1978.; Uô: (Hrsg.) Implementations politischer Programme. Bd. 1, 1980. Bd. 2,1983.; H. Wollmann (Hrsg.): Politik im Dickicht der Bürokratie. Beitriige zur Implementationsforschung. 1980.; E. Blankenburg: Rechtssoziologie und Rechtswirksamkeitforschung. ln: Plett-Ziegert (Hrsg.): Empirische Rechtsforschung zwischen Wissenschaft und Politik, 1984. 45. és köv. o. 190

15 Mayntz: i. m.16 M Vö. Mayntz: i. m.; Wollmann : i. m.17 N. Luhmann: Soziale Systeme: Grundriss einer allgemeinen

Theorie. 1984.18 G. Teubner: Verrechtlichung – Begriffe, Merkmale, Grenzen,

Auswege. ln: F. Köbler (hrsg): Verrechtlichung von Wirtschaft, Arbeit und sozialer Solidarität, 1984. 289. és köv.o. és 313 . és köv. o.; UÔ: Das regulatorische Trilemma. In: Quaderni Fiorentini 13 (1984) 109. és köv. o. 191

19 Monográfikusan lásd: Visegrády Antal: A jog hatékonysága, Bp., 1997. – Uô: A jogi szabályozás eredményessége, Bp./Pécs, 2006

10 Vö. Eörsi Gyula: Összehasonlító polgári jog. Bp. 1975. 558. o. – L1oyd’s Introduction to Jurisprudence (5th ed.) London, 1985. 883. O.

11 R. David: A Civil Code for Ethiopia: Considerations on the Codification of the Civil Law in African Countries. 37 Tulane Law Review 1963.204. o.

12 Uo. 193. o.13 l. m. 191. és 196. o.14 Érdekes kérdés, hogy a szokásjog mennyiben számít jognak

egyáltalán? Például John Austin nézetei szerint a szokásjog nem jog, mivel nem a szuverén vagy az általa felhatalmazott személyek vagy intézmények bocsátották ki. Azonban ha a szuverén a szokásokat jogi szintre emeli, azzal joggá válik.

Lásd: Kecskés András: John Austin félig megélt élete és félig megírt jogbölcselete. Jogtudományi közlöny 2007/7-8. 345-351. old; Kecskés András: John Austin gondolatai a jogról, a jogon kívüli tényezôkrôl és a szankciókról. In: Tanulmányok Dr. Földváry József professzor 80. születésnapja tiszteletére. Gál, István László- Hornyák, Szabolcs (eds.). Pécs, 2006. 113-127. old, és Kecskés, András: Inside and Outside the Province of Jurisprudence, 2015/4 465-479. old

15 Vö. Eörsi: i. m. 560. o. -Lloyd’s: i. 111 . 883. o.16 Ugyancsak Svájcból vették át a kötelmi törvénykönyvet

(1926), továbbá a végrehajtási kódexet ( 1929); Neuchatel kantonból a polgári perrendtartást (l927) és Németországból a büntetôeljárási kódexet. A büntetô törvénykönyvet Olaszországból importálták 1927-ben.

17 H.Z. Ülken: Le droit coutumier et le droit civil, 5 Ann. Fac. Dr. Istamboul (1956) 89. O.

18 Vö. Eörsi: i.m. 562. O.; Ld. még: E. Downs – P. Peyna (eds .): Law and Society in Contemporary Africa. Hannover/London, 1988.; Ch. Edwards: English Law and Aboriginal Law: Australian Perspectives. (Az lVR 1993. évi izlandi világkongresszusán prezentált elôadás)

19 Vö. M. Rehbinder: Rechtssoziologie. (2. Auflage) Berlin/New York, 1989. 165. o. m M. Borucka – Arctowa: Die gesellschaftliche Wirkung des Rechts. i. m. 85. és köv. o.

20 Vö. Rehbinder i.m. 168-169. o.21 Ld. pl. Kulcsár Kálmán: A jogismeret vizsgálata. Bp. 1967.;

A. Podgórecki. – J. Van Hutte. – B. Kutschinsky.: Knowledge and Opinion about Law. London, 1973.; Boruczka – Arctowa (szerk.): Swiadomosc prawna robotników. Wroclaw/Warszava/Krakow/ Gdansk, 1974.- Visegrády Antal – Schadt Györgyné: Empirikus elôvizsgálatok az egyetemi hallgatók jogtudatáról, Magyar Jog, 1998/7.

22 Ld. W. Kaupen: Das Verhältnis der Bevölkerung zur Rechtspflege. In: Zur Effektivität des Rechts. i.m. 555-564. o.

23 Kulcsár: Jogszociológia. i.m.24 Vö. pl. L. Berkowitz – N. WaIker: Laws and moral judgements.

Sociometry, 1967.; A. Boigeol et alii: Le divorce et les Francais. INED Travaux et Documents 69. Paris, 1974.;

26 Vö. Kulcsár: Jogszociológia. i. m..; Giovanni Tarello: Alteggiamenti dottrinali e mutamenti strutturali dell ‚organizzazione giuridica. Materiali per una storia della cultura guiridica. Vol. XL No. 1. guigno 1981 157- 166. o.

26 H. Schäffer: Társadalmi környezet és jogi kultúra. Magyar Jog 1996. 2. sz. – Visegrády Antal: Jogi kultúra, jogelmélet, joggyakorlat, Bp., 2003.

27 Vö. Kulcsár: A jogállam dimenziói. Társadalmi Szemle 1994.7. sz. 50-51. o.

Felhasznált iroDalom:A. Boigeol et alii: Le divorce et les Francais. INED Travaux et

Documents 69. Paris, 1974.; A. Podgórecki. – J. Van Hutte. – B. Kutschinsky.: Knowledge

and Opinion about Law. London, 1973.;B. Appetit: Philosophie du droit, Paris 1999. 99-100. o.Boruczka – Arctowa (szerk.): Swiadomosc prawna robotników.

Wroclaw/Warszava/Krakow/ Gdansk, 1974.

62

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


akkor lehet sikeres, ha egy radikális társadalomátalakítás része, és még ebben az esetben is vannak a recepciónak ellenálló te-rületek, mégpedig az „országutaktól távol esô” területeken.18

Az állampolgárok és a jogalkalmazók jogtudata, annak fejlett-sége, színvonala – mint a jogi elôírások realizálódás a – a kódex hatékonyságának legfontosabb komponensei közé tartozik.

Általánosabb szinten a jogtudat minden jogrendszernek el-választhatatlan kísérôjelensége. A jogszabályok az emberek tu-datos magatartását szabályozzák, azaz az emberek tudatára kí-vánnak hatni, amikor meghatározott magatartást elôírnak vagy megtiltanak. A jogi szabályozás hatékonysága közvetlenül attól is függ, hogy a különbözô rétegekhez és csoportokhoz tartozó egyének a jogszabályok iránt milyen tudatos magatartást tanú-sítanak, pontosabban a jogi normákat mint helyes, igazságos, célszerû és szükségszerû követelményeket elfogadják vagy pe-dig mint helytelen és igazságtalan jogi követelményeket eluta-sítják. A jogtudat egyik elôfeltétele, hogy a címzettek megismerjék a jogi rendelkezéseket. Klasszikus esemény, amikor Drakon, vagy a XII. táblás törvények írásban rögzítik a jogot.

Elôször néhány fogalmi kérdést kell tisztáznunk. A jogis-meret bizonyos jogi normák tartalmának a mentális realizáci-ója. Mint tudjuk, általában ijesztôen kicsi. Az NSZK-ban pl. az 1972. évi, a lakásbérleti szerzôdés felmondása ellen védel-met nyújtó törvény meghozatala után egy évvel a megkérde-zett polgárok háromnegyede számára ismeretlen volt a tör-vény tartalma. A lakosság 40%-a ismerte 1983-ban az írásbeli magánvégrendelkezés formai követelményeit.19

Optimális állapotot akkor érhetnénk el, ha minden állampolgár rendelkezhetne:

– alapvetô információkkal,– bizonyos társadalmi szerepek követelményeihez elenged-

hetetlen információkkal, valamint– az aktuális döntés meghozatalához szükséges információk-

kal.Az elsô két csoporthoz tartozó ismeretekkel a polgárnak min-

denkor rendelkeznie kell. A harmadik csoporthoz sorolható in-formációkkal pedig csak szükség esetén.20

A jog ismerete önmagában azonban nem jelent garanciát a jogi normák. a kódex hatékonyságához. Amennyire mindent meg kell tenni azért, hogy a jogi információ s szintet a lehetô legma-gasabbra emeljük, annyira kell gondoskodnunk arról, hogy a normát belülrôl is helyeseljék, mert a legjobb ismeret is hasztalan, ha a norma címzettje nem hajlandó a normát betartani.

A következô probléma a jogtudat és a jogérzet elhatárolása. Nos, elôbbinél a kognitív elemek dominálnak, míg utóbbinál ezek az emocionális elemekhez képest háttérbe szorulnak. To-vábbi különbség, hogy a jogtudatnál a racionális, míg a jog-érzetnél inkább az irracionális pszichikai tényezôk uralkodnak

A jogtudat és az annak tengelyét képezô jogismeret sokrétû sajátosságai, s az azok alakulásában közreható faktorok elemzé-sére most aligha vállalkozhatunk, mégis szeretnénk kiemelni közülük néhány jelentôsebbet.

a) Hazai és külföldön végzett jogszociológiai vizsgálatok21 igazolják, hogy a jog ismerete, amellett, hogy nem teljes, több-féleképpen differenciált is. A társadalomban elfoglalt hely és az életmód a jogismeret szintjét általában, egyes jogágak szerint

pedig különösen differenciálja (legismertebbek a büntetôjog szabályai).

b) A jogi túlszabályozottság csökkenti a jogismeretet, s így a jog hatékonyságát is.

c) A jogalkalmazó szervezetekkel (pl. bíróságokkal) való kapcso-lat a jogszabályismeretet fokozó tényezô.22

d) A jogszabályismeret és a jogtudat egymástól nehezen választhatók szét. A jogtudat a jogismerethez hasonlóan differenciált, és a jogismeretet is befolyásolja.23

e) Széchenyi írja, hogy „Csak a józan törvények, s nem bot, nem hóhér képes bírni halkan egy egész nemzetet nemesb er-kölcsiségre”. Valóban, a jogalkotó egyaránt fordul a „jó ember” és a „rossz ember” felé, a szankció jelentkezhet „jutalomként” és „büntetésként”.

j) Az egyéni jogtudat szerkezete nem a jog szintjei szerint hierarchizálódik (nincs benne külön „rekesze” a büntetô- , pol-gári-, per-, alkotmány- stb. jognak).

g) Az irodalomban több szerzô feltételez valamiféle jogi alapattitûdöt az egyénnél, amit fôleg lelkiismereti okokra vezet-nek vissza. Ez a felfogás azonban vitatható, a nyugat-európai felmérések és kutatási eredmények tükrében.24

h) Az egyéni jogtudat milyenségében ha nem is jelentôs, de szerep jut a személyes véleménynek.

A jogszabályok hatékonyságának érvényesülésében nagyon fontos tényezôként kell figyelembe venni a jogalkalmazók s kü-lönösen a bírák jogtudatának állapotát, melyet bizonyos társa-dalmi tényezôk (pl. közvélemény) adott esetben deformálhat-nak. A jogtudat kapcsán kell foglalkoznunk a jogi kultúrával, amelyet az emberek – jogi rendszerrel kapcsolatos – eszméi, attitûdjei, értékei, valamint hiedelmei alkotnak. Nincs olyan ország, amely egyetlen, egységes jogi kultúrával rendelkezne. Ennek oka, hogy az egyes országokban sokféle kultúra létezik, a társadalmak komplex voltából (rétegek, csoportok) adódóan.

A jogi kultúra éppen úgy történetileg alakult ki, mint a po-litikai kultúra, s ez utóbbi befolyásolja, sôt alakíthatja elôbbi jellemzôit és megvalósulását.25 A jogi kultúra mindig a tradíció és az innováció között áll. A jogi kultúra fejlôdése hosszú távú folyamat, amelynek során nemcsak a szerves növekedésrôl, ha-nem a meglevô kultúra ápolására irányuló feladatról is szó van. A jogi kultúra tehát nem csupán ragaszkodás a kialakulthoz, de nem is csak változtatás pusztán a változtatás kedvéért.26

A közép-kelet-európai régió jogi kultúrája azzal a történelmileg kialakult jogszemlélettel jellemezhetô, amelynek lényege a jogi szabályozásba vetett hit, a jogi szabályozás iránti túlzott biza-lom. Ezzel együtt járt és jár a társadalmi problémák bizonyos jogászi, azaz jogi keretek közötti szemlélete.

A jog hatékonyságát továbbá befolyásolta az is, hogy a kö-vethetetlen jogi szabályozás folytán a reálfolyamatok által ki-alakított viselkedési normáknak mind nagyobb jelentôsége lett.27 A magyar társadalom jogi kulturáltságára vonatkozó vizs-gálatok ugyanakkor jelezték a tradicionális jellegû értékeket megtestesítô jogszabályok ismeretét és helyeslését. Az elmon-dottak összegzéseként megállapítható, hogy a szervezetek és az állampolgárok magatartását a jogszabályok, kódexek célkitûzéseivel összhangban alakító jogtudat, illetve jogi kultúra fokozza, míg ellenkezô esetben csökkenti a jog hatékonyságát.

7

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


fôs sütôipari vállalatról Magyarországon, vagy egy több mil-lió dolláros IT tanácsadó cégrôl az USA-ban. (Bedzsula et al., 2015)

total Quality management (tQm) meneDzsment FilozóFia

A TQM már sokkal inkább egyfajta vállalatirányítási filozó-fia, mely egyrészt kifejezi a vezetôség teljes elkötelezettségét a minôség iránt, másrészt biztosítja a folyamatos fejlôdést a folyamatok, a biztonság és a hatékonyság terén egyaránt. (Tenner -DeToro, 2001)

„A TQM olyan vezetési módszer, filozófia és vállalati gya-korlat, amely a szervezet céljainak érdekében a leghatékonyabb módon valósítja meg a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erôforrásokat.” (Finna – Tóth, 2004)

A Japánban kialakult minôségmenedzsment-filozófia eleme-in alapuló szemlélet a 80-as évek Amerikájában fogalmazódott meg elôször, lényege pedig hogy a vállalat teljes mûködését a minôség-szemlélet kell hogy átjárja. Központjában a vevôi elé-gedettség, a folyamatos fejlesztés, és a folyamatok mellett az erôforrás-gazdálkodás és az irányítás is egészen vezetôi szintig történô minôség-központúsága áll. (Bodnár-Vida, 2008)

A TQM legfontosabb alapelvei (Finna -Tóth, 2004):✓A minôségi célok elérésében és megvalósításában a

fô kezdeményezô szerep és az irányítás felelôssége a vezetôségé.

✓Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a szervezet min-den tagjának folyamatos képzésére, fejlesztésére.

✓A vevôi igények felismerése, megértése, az ügyfél-elége-dettség a hosszú távú siker alapja.

✓A problémák felderítésére és megoldására, a folya-matok fejlesztésére a multifunkcionális csapatok a legmegfelelôbbek.

✓A mérésekre, adatokra alapozott csapatmunka a probléma megoldás leghatékonyabb módja.

Fontos lehet ez már csak azért is, mert Magyarország évek óta a mérsékelten innováló országok közé tartozik, ami azt mutat-ja, hogy vállalkozásink jelentôs része nem fejlôdik, nem fordít figyelmet a termék, szolgáltatás vagy a folyamatok felülvizsgá-latára, eredményességének növelésére (Kolnhofer-Derecskei, Reicher 2015)

A TQM filozófiáját követô cégek számára a teljes körû minôségmenedzsment nem egy elérni kívánt végcél, hiszen annak célkitûzései nem egy bizonyos, mutatószám-rendszer-rel kifejezhetô eredmény elérésére ösztönöznek, hanem a vál-lalat mûködési alapelveire vonatkozó iránymutatás, melyet önellenôrzés segítségével kontrollálhat a vezetôség. (Csath, 2005)

Az eredményes TQM mûködtetésével megszerezhetô elônyök (Finna-Tóth, 2004):✓Csökkennek a jó minôségû termékek piaci bevezetésének

költségei✓Magasabb a siker valószínûsége egy új termék bevezetése-

kor✓Nagyobb mértékû a vevôlojalitás, és új vevôk figyelmének

felkeltése✓Hatékonyabb lesz a tervezés, csökken a ciklusidô

✓Nagyobb nyereség és piaci részesedés érhetô el✓Beszállítókkal való partneri együttmûködésA TQM nem egy végcél, hanem egy olyan irányítási szemlé-

let, mely a minôség iránt elkötelezettséget igyekszik a vállalat minden szintjén beépíteni a dolgozók gondolkodásába a napi operatív feladatok elvégzéséért felelôs dolgozóktól egészen a hosszú távú üzleti stratégia megalkotásáért felelôs vezetôkig (Tenner –De Toro, 2001).

„A minôség megvalósítását segítô modellek többnyire ága-zattól függetlenek, a szervezetek méretétôl, tevékenységétôl, mûködési körétôl függetlenül alkalmazhatók a gazdasági szféra minden területén. A modellek közös eleme ugyanis az, hogy a termékek és szolgáltatások vevôinek, érintettjeinek elégedett-ségét elérjék, illetve fokozzák, növeljék a gyártó, szolgáltató szervezetek versenyképességét mûködésük tudatos és folyama-tos fejlesztésével.” (Kozma, 2014) (lásd 1. számú táblázat)

minôségkÖltségek nyomonkÖvetése

Egy cég mûködési költségeinek – a költségek értelmezésétôl függôen – 5-25%-át tehetik ki a minôség fenntartásá-ra, fejlesztésére fordított költségek. Ezen arány ismereté-ben fontos kitérni arra a kérdésre, hogy mit is tekintünk minôségköltségnek, milyen kategóriákba sorolhatóak ezek a költségek, valamint hogy hogyan mérhetjük, ezáltal optimali-zálhatjuk minôségköltségeinket. (Czeglédi, 2008)✓Megelôzési költségek: ide sorolható minden olyan költség,

amit a hibák, eltérések feltárására, megelôzésére, a kocká-zat csökkentésére fordítunk

✓Értékelési költségek: a tevékenység, termék megfelelôségének ellenôrzésére, értékelésére fordított költség

✓Belsô hibaköltségek: a szervezet mûködése során felmerülô azon belsô költségek, melyek pl. selejt, újragyár-tás, újraellenôrzés során merülnek fel

✓Külsô hibaköltség: a termékek felhasználóhoz történô el-juttatását követôen felmerülô nem megfelelôségbôl szár-mazó költségek, mint például garanciális költségek, követ-kezményes károk és kötbérek

A fenti felsorolásban jól megfigyelhetô, hogy mindegyik költ-ségtípus egy olyan tevékenység során merül fel, mely arra irá-nyul, hogy a következô költségtípust csökkentse, végsô soron pedig hogy a vevôi elégedettséget maximalizálja. Mivel a külsô hibaköltség az elsô olyan terület, ahol a vevô direkt érintett a költség felmerüléskor (találkozik a vevô a hibás termékkel), ezért ez jelenti a legnagyobb kockázatot is egyben, ám nem zárja ki azt, hogy a többi költség (pl. túl sok selejt a raktározás során) ha-tással legyen az ügyfél elégedettségi szintjére. (Czeglédi, 2008)

A minôségköltségek egyik speciális esetének tekinthetôek a beruházási költségek, melyek – a beruházás jellegétôl függôen – tekinthetôek megelôzési, vagy értékelési költségeknek is, a céljuk azonban itt is minden esetben a minôség javítása, az összköltség csökkentése valamint a vevôi elégedettség növelése lesz. (Czeglédi, 2008) Mint minden költség esetében, itt is fon-tos kiemelni, hogy a minôségköltségeknek is létezik optimuma, mely jelen esetben a költségkategóriák összesítésébôl származó teljes minôségköltség minimum pontja. (Bodnár – Vida, 2008)

8

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


a controlling – renDszer alapjai

A controlling évszázados sikertörténete csak a rendszerváltás után megjelenô külföldi vállalatok, illetve legfôképpen azok modern vezetésszervezési megoldásai nyomán gyûrûzött be hazánkba. Habár elméleti háttere és a nyugati multinacionális vállalatok controlling-rendszere ismeretes volt a hazai cégek vezetése elôtt is, a gyakorlati alkalmazás mégis csak az elmúlt két évtizedben vált széleskörûvé. A vezetôk felismerték, hogy milyen versenyelônyhöz juthatnak a piacon a gyors, de nem elhamarkodott döntésekkel, ez pedig egyértelmûen olyan vál-lalatirányítási rendszer irányába mutatott, mely magára vál-lalja a döntés-elôkészítés komplex funkcióját, mely magába foglalja a tervezést, az információszolgáltatást, a mérést és az eltéréselemzést. Ez pedig maga a controlling. A controlling el-sajátítása olyan új eszközhöz juttatja a vállalatok vezetôit, mely segít a vállalat részfolyamatait szerves egésszé gyúrni, innova-tív informatikai háttérrel képes támogatni a döntéshozatalt és hosszútávon jelentôs mértékben hozzájárul a cég eredményes mûködéséhez. (Körmendi- Tóth, 2002)

A controlling fogalmának meghatározására számtalan kísér-let történt. Olyannyira összetett, sokrétû, és olyan sok, néhol egymásnak ellentmondó, máshol egymásba fonódó, és mégis külön kezelendô fogalmi eleme van, hogy a tájékozódás és egy-egy irányvonal melletti elkötelezôdés még hosszas tájékozódás után sem feltétlenül válik könnyebbé, sôt. (Körmendi- Tóth, 2002)

A controlling a „to control” angol igébôl származik, amelyet a vezérelni, irányítani, ellenôrizni szavakkal lehetne lefordíta-ni. (Körmendi- Tóth, 2002) A fenti meghatározást a mai na-pig sokan félreértelmezik, és azonosítják a belsô ellenôrzéssel. (Körmendi, Tóth, 2002) Horváth (1991) szerint „A controlling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenôrzést, vala-mint az információellátást biztosítja.” (Horváth, 1991)

A controlling fogalmának kapcsán futólag érdemes érinteni a controller, controlling-szakember fogalmának alapjául szolgá-ló jellemzôket. Gyakran elhangzó kijelentés, mely szerint a „jó controller az, akit a vállalatnál mindenki utál”. (Horváth, 1991)

A fentiekbôl kitûnik, hogy a controlling-rendszer a vállalat-irányítás integráns, gyakran törzskarba ágyazott funkciója, al-rendszere, melynek alapvetô funkciói a stratégiai és operatív szinten történô tervezés, a tényadatok összevetése a tervadatok-kal, az eltérés okainak vizsgálata, esetleg döntési javaslattétel, de alapesetben nem a döntés. Kisebb vállalatoknál természe-tesen, ahol cég mérete nem kíván meg külön controlling ap-parátust, ezek a funkciók mind egybefonódnak – jellemzôen a tulajdonos vagy ügyvezetô kezében. (Horváth, 1991)

Azonban a külön controlling-rendszert mûködtetô vállala-toknál a döntés jellemzôen a felsôvezetés kezében marad, a „vészmadár” controller információt szerez – a pénzügyi, köny-velési, humán erôforrás részlegrôl, analitikákból – majd rend-szerez, és közvetít a felettesei számára, hogy az általuk hozott döntés valós, releváns adatokon alapuljon. (Horváth, 1991)

A vállalkozás belsô sajátosságaitól, adottságaitól, külsô környezetétôl függ az, hogy az egységes controlling építô- elemekbôl milyen konkrét controlling rendszert alakítanak ki. (Maczó, et al., 2001)

A controlling elveinek és módszertanának alkalmazása nem csupán a vállalati életben, hanem a közszektorban is megjelent, mutatva érvényességét (Hegedûs et al., 2014).

A minôségcontrolling, mint a minôségköltségek optimali-zálása és kontrollált, terv-tény elemzéseken alapuló irányítása, napról napra fontosabb szerepet játszik a vállalatok operatív és stratégiai döntéshozatali rendszerében. Operatív szempont-ból ez egyrészt jelenti a stratégiai szinten létrehozott tervek kivitelezésében való közremûködést, valamint a rövid távú (éves, vagy éven belüli) akciók, például oktatások, ellenôrzések

1. számú táblázat: Minôségmodellek tulajdonságtérképe

Szempont ISO 9001:2008 TQM EFQM

Célja bizonyítani, hogy a szervezet képes a kifejezett elvá rá so kat teljesíteni versenyképesség fokozása

a szervezet mûkö dé sének össze-hasonlítása más szervezet(ek) mûkö-

désévelSzemlélete folyamat centrikusság filozófia versenyképesség, minôségi kiválóságEredménye tanúsítvány versenyképesség javulás díj

Értékelés alapja szabványok köve tel mény rendszere korábbi teljesítmény korábbi teljesítményMotiváció, hatóerô belépôjegy a piacra belsô: növekvô piaci részesedés belsô: elismertség

Koncepció szabványcsomag rendszer modellTárgya, alapja dokumentumok célok, mérések önértékelés, pontozó rendszer

Alapelv vezetôség elkötelezettsége, követelmé-nyek megfogalmazása, és deklarálása

teljes elkö te le zett ség, kül de tés nyi lat-ko zat, külsô és belsô vevôk igényeinek

való feltárása és meg felelés

elkötelezettség, küldetésnyilatkozat, kritériumoknak való megfeleltetés

Partner vevôközpontú vevôközpontú ügyfélközpontú

Módszer hibák, eltérések láthatóvá tétele analízis, elemzés erôsségek, gyengeségek feltárása, értékelés

Visszacsatolás folyamaton keresztül vevôkön keresztül díjon, elismerésen keresztülCél és idô-

dimenzióhoz viszo-nyítva

statikus követelmény dinamikus követelmény statikus követelmény

Biztosítja a: megfelelôséget folyamatos javulást, versenyképesség növelését kiválóságot

Résztvevô személyek belsô és külsô auditorok belsô szakmai vezetés belsô szakmai vezetés és külsô értékelés

Forrás: saját szerkesztésû táblázat (Kozma, 2014.)

61

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


zottan nyílnak meg. Elméletileg az ún. autopoetikus társadal-mi rendszerek Luhmann által kifejlesztett tana képezi ennek a gondolati alapját.7 Teubner ebbôl fejlesztette ki a regulatorikus trilemmák elméletét.8 Ez a teória abból indul ki, hogy a politikai rendszerben megfogalmazott és elhatározott programot törvény-nyé kell transzformálni, és így kell átvinni a jogrendszerbe, hogy aztán jogi rendelkezés alakjában tudjon hatni a társadalomra, azaz a társadalmi rendszerre.

A három rendszer mindegyike saját törvényszerûségeit követi és ezért immun azokkal a külsô támadásokkal szemben, ame-lyeket nem lehet rendszerspecifikusan feldolgozni. A politikai program ily módon már azért is meghiúsulhat, mert nem telje-síti a jogi rendelkezésekbe való átültetés szükséges elôfeltételeit. Ha ez az elsô lépés sikerülne, megszûnne a jogi elôírások rea-lizálásának a társadalmi rendszerrel szembeni rezisztenciája. Elôfordulhat azonban az is, hogy a társadalmi rendszer veszi az impulzusokat, egyszersmind azonban átalakítja ôket a saját törvényszerûségének megfelelôen szinte megbénítva ezzel a törvényi parancsot. Teubner a trillemából kiútként azt javasolja, mondjanak le az autonom társadalmi és gazdasági folyamatok-ba történô közvetlen állami intervenció kísérletérôl azon ren-delkezések javára, amelyek az önszabályozással való összeütközésre korlátozódnak. Az implementációs kutatás empirikus és elmé-leti haszna a jogbölcselet számára abban rejlik, hogy a kódex gazdaságot és társadalmat irányító szerepének egy óvatosabb, azon-ban realisztikusabb megítélését eredményezte.

a kóDex hatékonysága

Álláspontom szerint a kódex szabályai hatékonyságának két szintjét – oldalát – különböztethetjük meg: egyfelôl a jogi, másfelôl pedig a társadalmi hatékonyságot.9 Elôbbi azt jelenti, hogy a címzettek magatartása megfelel a törvény-könyvben elôírtaknak (pl.: egy szerzôdéskötésnél). Utóbbi pedig a jogi szabályozás által elérni kívánt társadalmi cél re-alizálódásában nyilvánul meg (pl.: fenti szerzôdés teljesülése). Természetszerûleg e két összetevô együttesen eredményezi az igazi, valódi hatékonyságot.

Valamennyi újonnan alkotott jogszabálynak, kódexnek a már meglevô társadalmi viszonyokban való realizálódásával kell bebizonyítania életképességét, éspedig célkitûzéseinek megfelelôen változtatva is ezeket a viszonyokat. Ebben a fo-lyamatban kiemelkedô a társadalmi struktúra és befolyása. Nézzük ezeket közelebbrôl. Minden társadalom történeti képzôdmény. A társadalmi viszonyok hálózata alkotja a tár-sadalom struktúráját és egyben meghatározza a társadalom határait is. Ez utóbbi pedig nem más, mint a jogi szabályozás „szülô” és fogadó közege.

Érdekes probléma, hogy a tradicionális társadalomban mi-ként alakul a modern jogrendszerekbôl „importált” szabályok, intézmények sorsa. Illusztrációként tekintsük át két, a jogot egy csapásra teljesen megváltoztató ország, Etiópia és Törökország tapasztalatait. A donor-ország és recipiens-ország társadalmi, gazdasági, kulturális, és intézményi távolsága a recepció idején mindkét államban igen nagy volt, de az elsô esetében a jogi re-form nem volt szerves része egy társadalom-átalakításnak, míg a másodikéban igen, továbbá az elôbbi egy nehezen adaptá-

lódó kódexet recipiált, az utóbbi nem. Erre vezethetô vissza a különbség a recepció eredményességében.10

Az etióp kísérlet igen érdekes. René David 1960-ban erôsen részletezô és ezért nehezen adaptálódó kódexet készített, amely lényegében véve a bírói gyakorlat által átdolgozott, jogösszehasonlításból eredô elemekkel feljavított modern fran-cia polgári jognak ugyancsak francia szûrôn átbocsátott párlata.

David kísérletének különös jelentôséget ad az, hogy kon-cepciója az általános érvényesség igényével lép fel.11 Alapkiin-dulása elvileg igen reális: „Nehéz hinni olyan törvények haté-konyságában, amelyek azzal az igénnyel lépnek fel, hogy más magatartásformát kényszerítsenek rá magánszemélyekre, mint amilyenben tradicionálisan éltek”.12 Ebbôl az következett volna, hogy az új kódex legalább idôlegesen megtûri a szokásjog to-vábbélését, esetleg némileg módosítva azt, és hogy a kódex ren-delkezései meglehetôs mozgásteret engednek a bírónak. Nem így történt. David másik kiindulópontja ugyanis az volt, hogy Etiópia: „forradalmi” átalakulásban van, egész struktúráját tel-jesen meg akarja változtatni. Ezért a kódexnek nem a fennálló jogot kell konszolidálnia, hanem programot kell adnia a társa-dalom teljes átalakulásához. A program pedig·akkor hatékony, ha részletes; olyan teljesnek akarta a kódexet, amennyire ez csak lehetséges.13 A kódex végül is a maga 3367 szakaszával a jelenkor leghosszabb kódexe, amely az art. 3347-ben – csekély kivételtôl eltekintve – teljesen hatályon kívül helyezi a szokás-jogot.14 Ezzel egy csapásra bevezet egy messzemenôen indivi-dualista szemléletû, Európában fogant jogot egy mozdulatlan törzsi-feudális társadalomba. Mindenesetre formálisan ma is hatályban van, és alig érvényesül, mégpedig elsôsorban azért nem, mert a szokásjogot jóformán teljesen és egy csapásra el-törölte, és helyébe rendkívül részletes rendelkezéseket iktatott be. A túl ambiciózus célkitûzés mindeddig azt a kevesebbet sem engedte érvényesülni, amit az etióp viszonyok még befogadtak volna. David több vonatkozásban tévedett.15

Abból indult ki, hogy Etiópiában „forradalmi” fejlôdés van, az ország strukturálisan megváltozik, noha errôl szó sem volt. A kormányzati rendszer formáiban bizonyos felszínes változáso-kat bevezettek, de a társadalom mélyén semmi nem mozdult. Még ha Etiópia gyors fejlôdésnek indult volna is, a változás nem lehetett volna olyan gyors, hogy a szokásokat egy csapásra meg-változtassa, és Etiópiát a kódex befogadására alkalmassá tegye.

Törökországban a húszas években más volt a politikai helyzet. Kemal Atatürk radikális polgári átalakulást hajtott végre, igen számottevô sikerrel. Ennek a programnak a körébe tartozott a jogrendszer átalakítása is. Ezt a polgári jog területén 1925-ben nyitott volta és generálklauzulái révén a leginkább adaptálható svájci ZGB recipiálásával hajtották végre.16

A jogi reform fô céljai: a laicizálás és a modernizálás vagy a Nyugathoz való asszimiláció. A laicizálás számottevô nehézsége-ket nem okozott, a modernizálással azonban már voltak prob-lémák, különösen az ingatlanjog és a családjog területén. Itt erôsen érvényesült a konfliktus a meggyökeresedett szokások és az új jog között.17 Ettôl eltekintve azonban a recepció sikeres volt, kezdeti szervetlensége ellenére is. Mindez jól illusztrálja, hogy ha nagy az eltérés a recipiáló társadalom viszonyai és a recipiált jog eredeti otthoni viszonyai között az a recepció csak

60

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


A kódexek olyan írott jogi aktusok, amelyek a rendezés alá vont viszonyok számottevô (összefüggô) mennyiségének meg-határozott minôségû (feldolgozású) szabályozását adják.

A kódex rögzített formájával mindenképpen megszakított-ságot jelent a társadalom viszonyainak megszakíthatatlanul folytonos fejlôdésében, s ezt az ellentmondást, ha jelentkezik elôször többnyire a joggyakorlat oldja fel.

Ennek eredményeként szokott sor kerülni a kódex módosítá-saira, illetôleg rekodifikációra.2

a kóDex Funkciói

A kódex szabályainak történetileg kialakult – változó tartalmú és hangsúlyú – fô funkciói a következôk3:

a) Hozzájárulás a társadalom normális életéhez szükséges rend (jogrend) és biztonság kialakításához és fenntartásához (integratív funkció). E funkció arra szolgál, hogy csökkentse a konfliktust eredményezhetô tényezôket, „olajozza” a társadal-mi érintkezés gépezetét.

Hogyha a jogi normákat viselkedésnormáknak tekintjük – amelyek a hierarchiában a legmagasabb fokon állnak – meg kell állapítani, hogy elismerésükkel szemben tapasztalt el-lenállás ellenére ezek a normák a viselkedés integrációjában, megítélésében és a társadalmi tartásban igen fontos funkciót töltenek be. Ez az integrációs folyamat nem csak a jogszabá-lyok kényszerjellegébôl és általánosságából fakad, amely igen sok esetben valamennyi polgár felé irányul, hanem az államilag szervezett társadalom alkotórészét képezô csoportok hatásának részbeni lehetôségébôl áll, mely a normatív rendszer tartalmá-ra hat, mégpedig ama normák kizárásával vagy irányításával, amelyekbôl ez a rendszer áll. A társadalmi integráció folyamata is kötôdik ahhoz a hatáshoz, melyet az állam a jogszabályok segítségével – legalábbis néhány csoport belsô struktúrájára és jellegére – gyakorol. Kapcsolódik hozzá az a tény is, hogy az ál-lam egy olyan intézmény, amely nagyobb mértékben rendelke-zik az információk tömeges közvetítésére szolgáló eszközökkel. A társadalmi integráció azon általános folyamatában, mely a normatív mintákkal harmonizáló magatartáshoz és konformis-ta magatartáshoz vezet, uralkodó szerep jut a jognak, mert az egy politikailag szervezett társadalom legmagasabb normatív rendszerét képezi.

A jogszabályok rendszerétôl eltérô vagy velük ellentmondás-ban álló normatív rendszerek a társadalom normatív szinten való integrációjának hiányát bizonyítják. Ez természetesen egy

elméleti szempont – amelyet bizonyos társadalmi mechaniz-must feltételezve gondoltak ki – és arra szántak, hogy a gya-korlatban soha el nem érhetô és számos tényezôtôl függô tár-sadalmi

integrációt valósítsanak meg. Itt alapvetô tényezô az államha-talom által képviselt felsôbb célokkal és érdekekkel, az egyének és szociális csoportok értékrendjeivel való konvergencia foka.

b) A kódex szabályainak másik funkciója az állampolgárok és a szervezetek egymás közti, valamint az államhoz fôzôdô kap-csolatainak alakításában és az e kapcsolatokból

adódó konfliktusok megoldásában való közrehatás. Az adott társadalmi-történeti helyzettôl a kialakult állami-szervezeti vi-szonyoktól, a jogi szabályozás milyenségétôl stb., a társadalom tagjai számára való hozzáférhetôségtôl (pl. a bírósági eljárás költségeitôl) és a jogi kultúrától függ azután, hogy egy társa-dalomban a konfliktusok megoldásának melyik módja a legin-kább hatékony.

A konfliktusmegoldó funkció egyik lényeges összefüggése az integratív funkcióhoz vezet vissza. A konfliktusok megoldása – s ebben egyetért szinte az egész jogbölcseleti irodalom – funkci-onális jellegû abból a szempontból, hogy a döntés megerôsíti az elfogadott (és az adott esetben megsértett) normák érvényességét, így hozzájárul hatékonyságukhoz.

c) A kódex szabályainak harmadik funkciója a társadalom tudatos alakításában, tervezésében, a társadalom különbözô folya-matainak „szervezésében” való közremûködés.

Az implementációs kutatás, amely a politikatudományok új ku-tatási súlypontjaként4 jött létre a hetvenes években és onnan hatolt be a jogtudományba, a társadalmat alakító politikai progra-mok kivitelezésének folyamataival, és az eközben jelentkezô el-lenállásokkal és a foganatosítási deficitekkel foglalkozik. Létre-jöttét annak a megfigyelésnek köszönheti, hogy a törvényhozók által kibocsátott jogforrások jó része nem valósítható meg töké-letesen. Kitûnô példa erre a környezetvédelmi törvények nyug-talanító foganatosítási deficitje.5 A törvényhozó fáradozásának eredménye immár az egyedi esetek egész sorának elemzése.6

A fontos törvények implementációjánál szerzett negatív ta-pasztalatok az elméletben elvi kétségeket váltottak ki: mennyiben van a törvényhozó abban a helyzetben, hogy a társadalmat a kí-vánságainak és céljainak megfelelôen irányítani tudja? A hetve-nes évek elején uralkodó irányítási optimizmussal ellentétben ismét felfigyeltek a gazdasági és társadalmi folyamatok sajátos törvényszerûségeire, amelyek a külsô irányításra csak korláto-

A kódex funkciói és hatékonyságaKodifikáción – mint ismeretes – a jogalkotásnak azt a fajtáját értjük, amikor egy széles jogterületet egyet-len törvény átfogó és egységes rendszerben szabályozza. A kodifikáció eredménye, terméke a kódex (vagy törvénykönyv) melynek a jogforrási rendszeren belül betöltött kiemelkedô helyét viszonylagos ál-talánossága, a társadalmi viszonyoknak a relatív teljesség igényével történô szabályozása és e szabályok egységes rendszerbe foglalása határozza meg.1

Visegrády Antal

10.24387/CI.2017.2.10

9

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


megtervezését és kivitelezését. Stratégiai tekintetben a minôségcontrolling szerepe leginkább a jövôkép-alkotással fo-galmazható meg, meghatározva a vállalat hosszú távú minôségi céljait, az elérendô tanúsításokat, bevezetendô új rendszereket, valamint ezek kivitelezésének ütemezését. (Tóth, 2009)

a vállalat minôségirányítási renDszerének értékelése

A kutatás célja esettanulmányon, egy magyar kft belsô minôségirányítási rendszerének bevezetésén keresz-tül bemutatni, hogy hogyan néz ki a gyakorlatban egy minôségirányítási rendszer implementálása, illetve hogy mi-lyen számszerûsíthetô, ténylegesen kimutatható költségcsök-kenési akciókat eredményezett a mûködtetés.

A Kft szállítmányozási irodáját a 2000-es évek közepén nyitották meg, ekkor még egy csekély, 4 fôt számláló csapat kezdte meg a fuvarszervezési és üzletbôvítési tevékenységet egy meglehetôsen telített, sok szereplôs piacon, ahol az árverseny és a technológiai fejlôdés is kimondottan erôs volt. Az aktív piacszerzési és fejleszté-si tevékenységnek, valamint az anyavállalat folyamatos felvásárlási tevékenységének köszönhetôen a vállalat jelenleg a szállítmányo-zási iroda mellett több telephelye is kínál komplex raktárlogisztikai és ellátási lánc menedzsment szolgáltatásokat ügyfeleinek.

a minôségirányítási renDszer Felépítése

Amerikai „származásából” adódóan a vállalat mindig is nagy hangsúlyt fektetett a minôségirányításra, ám az elôírások, sza-bályozási rendszerek regionális szintû egységesítése is szük-ségessé vált annak érdekében, hogy legyen szó kisebb helyi vállalkozásról vagy „TOP 10” ügyfélrôl a világ bármely táján, mindig, minden esetben azonos színvonalú szolgáltatásban részesüljön. A cég európai leányvállalatai már túlnyomó részt rendelkeznek ISO 9001:2008 tanúsítvánnyal, ám ennél több-re, szakmai szempontokon alapuló minôségirányítási keret-rendszer felállítására volt szükség, melynek formába öntése-kor a legfôbb szempont az volt, hogy a vállalat mûködésének minden területét, minden szervezeti részegységet vizsgáljon, mûködésüket a központi elôírásoknak és folyamatoknak meg-feleltesse és ellenôrizze. Az ellenôrzési és auditálási rendszert a központi minôségirányítási csoport („Global Quality”) e szempontok és igények, valamint az általuk lefektetett követel-mények alapján az alábbi öt fejezetre osztotta:✓Elhivatottság a minôség iránt: a minôség iránti általános

elhivatottság vizsgálata mellett rákérdez a vezetôség kép-zési, pénzügyi, vállalatvezetési, P&L analízissel kapcsola-tos folyamataira, az üzleti terv meglétére , illetve az ISO követelményekkel összhangban a dokumentumok kezelé-sének folyamatára is.

✓Munkatársak menedzselése: A röviden csak „HR” fejezet-nek nevezhetô rész fô fókusza a munkavállalókon, a hu-mán erôforrás menedzsmentjén, a munkavállalás törvényi elôírásainak betartásán van.

✓Folyamatvezéreltség: A harmadik, egyben leghosszabb fejezet elsô ránézésre is szembetûnô eltérése a többi-hez képest, hogy tizenhárom különbözô alfejezetbôl áll. Itt érhetô leginkább tetten az a fajta szakmai,

raktárlogisztikai részletesség, amely megkülönbözteti ezt a minôségmenedzsment-rendszert például egy ISO 9001-es követelményrendszertôl, amivel ellentétben itt több kér-dés vonatkozik minden egyes raktári rész-folyamatra az alábbi területek mindegyikén:

§Áruátvétel§Betárolás§Raktári tárolás és árukezelés§Készletgazdálkodás és menedzsment§Szabályozott hômérsékletû tárolás§Eltérések, sérülések kezelése§Rendelések feldolgozása és kiszedése§Kiszállítás§Egyéb fontos folyamat✓Folyamatos Fejlesztés: A cím önmagáért beszélt ebben az

esetben is, a fejezetben található kérdések a cég globálisan elfogadott és bevezetett „CI” folyamata alapján helyben ki-dolgozott költségcsökkentô és hatékonyságnövelô akciók menedzselésének vizsgálata mellett több kérdés is foglal-kozik az úgynevezett „CAPA” programmal (Corrective And Preventive Actions, azaz javító és megelôzô intézkedések), mely része a teljes „CI” folyamatnak, ám a vevôi elége-dettség szempontjából kiemelt szereppel bír, hiszen ennek alkalmazása nélkülözhetetlen a hibák feltárásának, megér-tésének és megelôzésének szempontjából.

✓Ügyfélközpontúság: Az utolsó rész az ügyfelekkel fennálló kapcsolatok kezelésérôl szól, kezdve egészen a szerzôdések meglététôl és tárolásától az ún. „Business Review”-k, azaz a rendszeres ügyféltalálkozók meglétéig igyekszik min-den lehetséges területtel foglalkozni, legyen szó akár a mérôszámok (KPI-ok) el nem érése esetére felállított akciótervrôl, vagy a Business Continuity Plan meglétérôl.

az éves auDit ereDményeinek kiértékelése

Az éves audit során egy, a régiós csapathoz tartozó független auditor vizsgálja meg a hozzá tartozó raktárakat, és a fent fel-sorolt fejezetekhez tartozó kérdésekre adott pontok alapján értékeli a létesítményt minôségmenedzsment szempontból. A pontozási rendszer az alábbi szisztéma szerint mûködik:

0 pont à nincs bizonyíték a követelmény teljesülésére1 pont à valamilyen bizonyíték található, de nem teljes

körûen kielégítô2 pont à megfelelô bizonyíték található a folyamat hatékony

mûködéséreAz egyes fejezetek értékelése után a leggyengébb pontszám

érvényesül, tehát ha négy fejezet 100%-os értékelést kapott, az ötödik viszont csak 92%-ot, akkor a végsô elbírálásnál a 92% lesz a mérvadó. A „Gold” minôsítés megszerzéséhez mind az öt fe-jezet értékelése legalább 95% kell hogy legyen, ami a rövidebb fejezetek esetében hibátlanhoz közeli eredményt követel meg.

minôségkÖltségek a gyakorlatBan

A fejezet a minôségköltségek fajtáit, valamint azok közelítô összegét foglalja össze az egészen pontosan mérhetô selejtköltségektôl kezdve a sokkal nehezebben körülhatárolha-tó preventív költségekig.

10

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


Az elsô kategória a selejt miatti költségek csoportja, mely a mi esetünkben igényel némi további pontosítást, hiszen nem egy gyártó vállalatról vagy összeszerelô üzemrôl van szó, ha-nem egy termelést kiszolgáló alapanyagraktárról, mely esetben a selejt költség nem mást jelet, mint az operáció által az ügyfél készletében okozott sérülést (leesett, megkarcolt, további fel-használásra nem alkalmas alkatrészek). Ezek éves összesített értékének változása látható az 1. számú ábrán.

1. számú ábra: sérült áru értékek 2011-2015 Forrás: saját szerkesztésû ábra a Kft. adatai alapján

A fenti számok ismeretében elmondható, hogy a sérült áruk miatti kártérítési kötelezettségbôl eredô minôségköltségek csökkenô trendet mutatnak az elmúlt öt év adatainak tük-rében, ám még tovább pontosítható a fejlôdés mértéke, ha ezeket az értékeket nem önmagukban vizsgáljuk, hanem azt is figyelembe vesszük, hogy mekkora árumennyiség kezelése során keletkezett ez a mennyiségû sérülés. Így egy önma- gában álló szám helyett a 2. számú ábrán egy olyan hánya-dos változását figyelhetjük meg, mely a korábbinál ponto-sabban mutatja meg az operáció „sérülési hányadát”, azaz hogy egységnyi megrendelés teljesítésére mekkora sérült áru érték jut.

2. számú ábra: sérült áru érték / teljesített megrendelés 2011-2015

Forrás: saját szerkesztésû ábra a Kft. adatai alapján

Az eddig megtárgyalt selejt költségek a korábban vá-zolt minôségköltség kategóriák közül egyértelmûen a belsô hiba költségek közé sorolandók, az üzleti modellnek, vala-mint az ügyfél és a szolgáltató között fennálló szerzôdésnek köszönhetôen külsô minôségköltségek felmerülése pedig csak egy módon, a havi szerzôdéses célszámok el nem érése esetén lehetséges.

Erre az esetre (a mutatószámok, azaz KPI-ok el nem érése) tartalmaz a szerzôdés egy büntetési kitételt, mely alapján az elmúlt 5 évben kifizetett büntetés összege a 3. számú ábrán látható.

3. számú ábra: Szerzôdéses KPI el nem érése miatti büntetések összege

Forrás: Saját szerkesztésû ábra a Kft. adatai alapján

A javuló trend ebben az esetben is megfigyelhetô, ám fontos megjegyezni, hogy a szerzôdésben rögzített mérôszámok, vala-mint azok értelmezése változatlanok voltak az elmúlt években, míg az üzlet fejlôdése rengeteg változást követelt operatív ol-dalról, így a mérôszámok eredeti teljesítménymérési funkciója is jelentôsen változott az elmúlt években.

A hiba feltárási és megelôzési költségek vizsgálata esetén szembesülünk elôször azzal a kérdéssel, hogy nem mindig le-het egyértelmûen meghatározni azt, hogy mi is számít az adott feladathoz tartozó költségnek, vagy máshogy megfogalmazva, meddig mehetünk, vagy meddig menjünk el a minôségköltségek minôségköltségként történô értelmezésében.

Elôször is csoportosítanunk kell a költségelemeket eszközök-re (tárgyi erôforrás), emberekre (emberi erôforrás) és egyéb költségekre. Az egyes költségelemek minôségköltségként történô azonosításakor az emberi erôforrások kategorizálása okozza a legkevesebb problémát (legalábbis a mi esetünkben), mivel az alapszabály az volt, hogy ha valaki minôséggel kapcso-latos munkát végez (legyen az menedzsment szintû tevékeny-ség, vagy alkatrészek fizikai ellenôrzése), akkor az ô költsége minôségköltségnek számít.

A minôségköltségként értelmezhetô munkatársak:✓Minôségellenôr ✓Quality Supervisor✓Quality Manager✓Operations Manager költségének 15%-aTermészetesen a felsorolás – bizonyos megkötésekkel – majd-

nem a végtelenségig folytatható lenne, hiszen valamennyi köze mindenkinek van a minôséghez. Pont ebbôl adódóan húz-tam meg itt azt a bizonyos képzeletbeli vonalat, mert a fenti munkatársak tevékenysége még direkt kapcsolatba hozható a minôségfejlesztéssel és a minôségirányítással. A fentiek szerint összesített emberi erôforrásokra vonatkozó minôségköltségek alakulását mutatja a 4. számú ábra.

A következô kategóriát azok a tárgyi eszközök jelentik, ami-ket minôségirányítási célra használunk. Ebben az esetben még jobban tetten érhetô az a tény, hogy tulajdonképpen majdnem mindennek köze van a minôséghez, hiszen ebbe a kategóriába kerülhet a fent felsorolt alkalmazottak által használt minden eszköz, munkaruha, számítógép, telefon, de még az íróasztaluk is, hiszen közvetve erre is szükség van ahhoz, hogy a munkáju-kat megfelelôen el tudják látni. Ugyanez a nehezen kategori-zálhatóság igaz az utolsó kategóriára, azaz az egyéb költségekre is, hiszen közvetve a dolgozóknak a cég születésnapja alkalmá-

59

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


19 Ez éves szinten egy 150 milliárd HUF összegû Lásd KOZÁR László: A közraktár és az árutôzsde szerepe a magyarországi gabo-napiacon PhD értekezés, 2004, 72.old.

20 Lásd http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/egesz_magyar- orszagra_kiterjedhet_a_botrany.399103.html (2017.05.07.)

21 Lásd http://www.jogiforum.hu/hirek/29672 (2017.05.07.)22 A támogatási rendszer négy eleme: a közvetlen termelôi tá-

mogatás, az intervenció, a belpiaci intézkedések és a külpiaci szabályozás.

23 LENTNER Csaba – TÓTH Gergely – POLYÁK Imre: Az EU csatlakozás utáni pénzügyi helyzet a magyar mezôgazdaságban In: Palkovics Miklós, Weisz Miklós (szerk.) XLVIII. Georgikon Napok [48th Georgikon Scientific Conference]: Agrárgazdaság, vidék, régiók – multifunkcio-nális feladatok és lehetôségek [The role of multifunctional agriculture in regional and rural development]. 211 p. Kon-ferencia helye, ideje: Keszthely, Magyarország, 2006.09.21-2006.09.22. Keszthely: Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2006. p. &. (ISBN:963-963-911-7; 963-96-3912-5; 978-963-9639-126 2) és LENTNER Csaba: A magyar agrárfinanszí-rozás jellemzôi az EU csatlakozás küszöbén, Gazdálkodás 48 évf. 1. szám. 69-78. old.

24 Lásd https://www.agrarszektor.hu/europai_unio/brusszel_ke-gyes_lesz_2020_utan_is_johetnek_agrartamogatasok.7379.html (2017.05.07.)

25 Lásd http://alapblog.hu/mezogazdasagunk-55-eve/ (2017.05.06.)

26 LENTNER Csaba – KOVÁCS Róbert: A magyar agrár-vidék-fejlesztési támogatási rendszer az EU csatlakozás évében. In: Pusztainé Káldi Judit, Radnics Zsuzsanna (szerk.) Within the European Union II.: “Verseny Élesben” Európa–napi Nemzet-közi Konferencia. Konferencia helye, ideje: Mosonmagyaró-vár, Magyarország, 2005.05.05-2005.05.06. (Nyugat-Magyar-országi Egyetem) Mosonmagyaróvár: Nyugat-magyarországi Egyetem Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, 2005. p. &. (ISBN:963 9364 49 5)

27 Lásd https://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/jonnek_az_oroszok_uj_gabonastrategia_kell.7397.html (2017.05.05.)

Felhasznált iroDalom

Állami Értékpapír és Tôzsde Felügyelet 33001/1994 hatá-rozat alapján lásd https://www.keler.hu/KELER/Jogi%20k%C3%B6rnyezet/ (2017.04.23.)

BAKKEN, Henry M: Futures Trading – Origin, Development and Present Economic Status. Futures trading seminar. Vol. III, Madison, Wis.: Mimir Publishers Inc 8-9. old.

BÁT Budapesti Árutôzsde szabályzat 6.3 A határidôs ügylet lásd http://www.magyartokepiac.hu/cikk?44294 (2017.04.28.)

CARLTON, Dennis W.: Futures Market, Their Purpose, Their History , Their Growth, Their Success and Failure The Jour-nal of Futures Markets Vol. 4, No 3. 1984 242-243 old.

http://alapblog.hu/mezogazdasagunk-55-eve/ (2017.05.06.)http://www.farmit.hu/uzletvitel/chicagoi-tozsde-hataridos-

gabonatermekek (2017.05.07.)http://www.farmit.hu/uzletvitel/chicagoi-tozsde-hataridos-

gabonatermekek (2017.05.07.)http://www.investopedia.com/university/futures/futures1.asp

(2017.04.27.)http://www.jogiforum.hu/hirek/29672 (2017.05.07.)http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/egesz_magyarorszagra_

kiterjedhet_a_botrany.399103.html (2017.05.07.)https://www.agrarszektor.hu/europai_unio/brusszel_kegyes_

lesz_2020_utan_is_johetnek_agrartamogatasok.7379.html (2017.05.07.)

https://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/jonnek_az_oro-szok_uj_gabonastrategia_kell.7397.html (2017.05.05.)

https://www.bet.hu/Kereskedesi-adatok/A-Budapesti-Arutozsde-historikus-adatai és https://www.bet.hu/oldalak/adatletoltes (2017.04.26.)

KOZÁR László: A közraktár és az árutôzsde szerepe a magyaror-szági gabonapiacon PhD értekezés, 2004, 38.old.

LENTNER Csaba – KOVÁCS Róbert: A magyar agrár-vidékfej-lesztési támogatási rendszer az EU csatlakozás évében. In: Pusztainé Káldi Judit, Radnics Zsuzsanna (szerk.) Within the European Union II.: “Verseny Élesben” Európa–napi Nemzet-közi Konferencia. Konferencia helye, ideje: Mosonmagyaró-vár, Magyarország, 2005.05.05-2005.05.06. (Nyugat-Magyar-országi Egyetem) Mosonmagyaróvár: Nyugat-magyarországi Egyetem Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, 2005. p. &. (ISBN:963 9364 49 5)

LENTNER Csaba – TÓTH Gergely – POLYÁK Imre: Az EU csatla-kozás utáni pénzügyi helyzet a magyar mezôgazdaságban In: Palkovics Miklós, Weisz Miklós (szerk.) XLVIII. Georgikon Na-pok [48th Georgikon Scientific Conference]: Agrárgazdaság, vidék, régiók – multifunkcionális feladatok és lehetôségek [The role of multifunctional agriculture in regional and rural development]. 211 p. Konferencia helye, ideje: Keszthely, Magyarország, 2006.09.21-2006.09.22. Keszthely: Pannon Egyetem Georgikon Kar, 2006. p. &. (ISBN:963-963-911-7; 963-96-3912-5; 978-963-9639-126 2)

LENTNER Csaba: A magyar agrárfinanszírozás jellemzôi az EU csatlakozás küszöbén, Gazdálkodás 48 évf. 1. szám. 69-78. old.

58

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


pessége alapján. A hitelintézetek ugyanis a közraktárjegyek refi-nanszírozását bátran vállalták üzletpolitikájuk során.19

Egészen a 2007-2009-es pénzügyi válságig rendkívül vonzó üzletág volt a mezôgazdaság ilyen formában történô – ala-csony kockázatúnak tekintett – finanszírozása. A válság azon-ban jelentôsen visszafogta önmagában is a hitelezést: a rosszul teljesítô hitelek jelentôsen csökkentették a kihelyezhetô tôke nagyságát. A bankok rendkívül óvatossá váltak, mivel a jelentôs közraktári visszaélések milliárdos veszteséget okoztak több ke-reskedelmi bank számára.20

A szabályozás 2013. évi módosítása a visszaélések lehetôségét jelentôsen lecsökkentette. A mûvi raktározás biztonsági kocká-zatait az elektronikus vagyonvédelmi rendszer kötelezô kiépíté-sének elôírásával igyekeztek enyhíteni, amely kötelezettségnek a közraktáraknak 2017. január 1-ig kellett eleget tenniük. A vagyoni biztosíték rendszerének azonnal bevezetése a közraktá-rozási rendszer hazai mûködési keretfeltételeinek biztonságos-ságát tovább növelte a hitelezôk és a közraktározók valamint a közraktározás vállalkozások számára egyaránt.21

A hazai közraktározásra számottevô változást gyakorolt az eu-rópai támogatási rendszer négy szabályozási eleme22 közül a ki-számítható termôföld alapú támogatás rendszere is. E támogatási rendszer elsô két eleme is biztosította a növénytermesztési ágazat nagyüzemi formái mellett a kis és középvállalkozások számára is a jövedelmezô gazdálkodást Magyarországon.23 Azonban a for-ráshiány a tôkearányos jövedelmezôség növelését ismételten fon-tos szemponttá tehette volna. A válság hatására a kedvezményes hitelek e forráshiány problémáját ismételten elfedték. A bank-rendszer éppen a kiszámítható európai uniós támogatás miatt fordult a mezôgazdaság felé, hiszen hétéves periódusban bizto-sított kiszámítható jövedelmezôséget a mezôgazdasági vállalko-zások számára. A termôföld alapú támogatások elôfinanszírozása vette át a vezetô szerepet a mezôgazdaság finanszírozásában, hi-szen a menetrendszerûen érkezô támogatások engedményezése alacsony kockázatú finanszírozást tett lehetôvé. Mindez kissé el-kényelmesítette a hazai, elsôsorban növénytermesztéssel foglal-kozó mezôgazdasági vállalkozókat. Ez egyrészt kedvezô jelenség, hiszen támogatta a magabiztos és bátor fejlesztéseket még a vál-ság évei alatt is. Ugyanakkor azt külön ki kell emelni, hogy az ala-csony kockázat mellett növelhetô két jelentôs profit lehetôségrôl jelentôs számban mondtak le a mezôgazdasági vállalkozók.

Ez a két lehetôség a profit növelésére a tôzsdei határidôs pozíciók kialakítása fedezeti célból és az ehhez részben vagy teljes mértékben a hitelezést támogató közraktározási ügyletek használata. E két lehetôség megfelelô használata, ahogy a fenti példa is mutatja jelentôs mértékben növelheti a mezôgazdasági termelés jövedelmezôségét. Ugyanakkor a magasabb kockáza-tot is magukban hordozzák, ami feltételezi a megfelelô hozam-kockázati összefüggések alkalmazását – elsôsorban a fedezeti ügyletek esetében. A Közös Agrárpolitika (KAP) fenntartása azonban nem ösztönöz a változás irányába.24

Összegzés

A jelen tanulmány szerzôi arra keresték a választ, hogy a 2000-es évek közepétôl az elmúlt évig bezárólag miért esett vissza stabilan és jelentôsen a határidôs árutôzsdei forgalom a gabo-

naszekció tekintetében. Mindez annak ellenére történt, hogy a termelés volumene nem változott érdemben.25 A választ a jogi intézményrendszer és a gazdasági feltételrendszer változásait vizsgálva a szerzôk arra a megállapításra jutottak, hogy a sza-bályozás megfelelô és jól alkalmazkodott a piaci igényeihez például a közraktári botrányokat követôen is. Az árutôzsdei ügyletek visszaesése a gabonaszekcióban egy tartós folyamat így egy tartósan fennálló okkal magyarázható csak, mégpedig a Közös Agrárpolitika támogatási rendszere nyújtotta relatív biztonságérzettel.26 A kihívás azonban ezzel korántsem zárult le, hiszen a keleti versenytársak térnyerése a nemzetközi gabo-napiacokon27 megújult válaszokat és új agrárstratégiát igényel a jövôben.

„A tanulmány az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés szín-vonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg”

láBjegyzet11 BAKKEN, Henry M: Futures Trading – Origin, Development

and Present Economic Status. Futures trading seminar. Vol. III, Madison, Wis.: Mimir Publishers Inc 8-9. old.

12 Lásd http://www.investopedia.com/university/futures/futures1.asp (2017.04.27.)

13 Lásd CARLTON, Dennis W.: Futures Market, Their Purpose, Their History , Their Growth, Their Success and Failure The Jour-nal of Futures Markets Vol. 4, No 3. 1984 242-243 old.

14 Lásd KOZÁR László: A közraktár és az árutôzsde szerepe a ma-gyarországi gabonapiacon PhD értekezés, 2004, 38.old.

15 Lásd KOZÁR László: A közraktár és az árutôzsde szerepe a ma-gyarországi gabonapiacon PhD értekezés, 2004, 38.old.

16 A magyar árutôzsde 1989 augusztus 15-én 6 taggal 1,6 millió HUF törzstôkével Terménytôzsde Kft néven jött létre. Csak 1990-ben jött létre a Budapesti árutôzsde 28 taggal.

17 A törvény 258-259 § valamint a 321-332 §.18 BÁT Budapesti Árutôzsde szabályzat 6.3 A határidôs ügylet

lásd http://www.magyartokepiac.hu/cikk?44294 (2017.04.28.)19 1994. évi XXXIX. törvény az árutôzsdérôl és az árutôzsdei

ügyletekrôl 24 § (1) bek.10 1994. évi XXXIX. törvény 57-61 §.11 Állami Értékpapír és Tôzsde Felügyelet 33001/1994 ha-

tározat alapján lásd https://www.keler.hu/KELER/Jogi%20k%C3%B6rnyezet/ (2017.04.23.)

12 1990. évi VI. törvény az értékpapírokról és az értékpapírpi-acról 49 §.

13 1994. évi XXXIX .törvény 24 §, 57-59 §14 1 USA véka egyenlô 35, 239072 literrel.15 Lásd http://www.farmit.hu/uzletvitel/chicagoi-tozsde-

hataridos-gabonatermekek (2017.05.07.)16 Lásd http://www.farmit.hu/uzletvitel/chicagoi-tozsde-

hataridos-gabonatermekek (2017.05.07.)17 A tökéletes fedezet az a pozíció, mely a teljes kitettségre, nyi-

tott pozícióra fedezetet biztosít a teljes futamidôre vonatko-zóan.

18 Lásd https://www.bet.hu/Kereskedesi-adatok/A-Budapesti-Arutozsde-historikus-adatai és https://www.bet.hu/oldalak/adatletoltes (2017.04.26.)

11

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


ból ajándékba rendelt pizza is minôségköltség, amennyiben az növeli a dolgozók elégedettségét és elkötelezettségét a vállalat iránt, ezáltal jobb teljesítményre ösztönzi ôket, ezen keresztül pedig csökkentheti a selejt költséget, mivel a jobban koncentrá-ló dolgozó kevesebbet hibázik.

A tételes vizsgálat után következzen az összesítés az 5. számú ábrában, azaz hogy a korábban részletezett költségek összesíté-se hogyan alakult a vizsgált idôszakban.

5. számú ábra: Összesített minôségköltségek alakulása Forrás: Saját szerkesztésû ábra a Kft. adatai alapján

Most, hogy a minôségköltségek összesítése megtörtént, el-érkezett az ideje, hogy megvizsgáljuk, mit is mutatnak ezek a számok, illetve milyen hatása van a raktár teljesítményére a minôségmenedzsment rendszer bevezetése és üzemeltetése.

Az ügyfél szemszögébôl vizsgálva a kérdést visszajelzést kap-hatunk arra vonatkozóan is, hogy milyen az anyagkezelési csapat teljesítménye. Ebben az esetben nem merülhet fel az a probléma, hogy az összehasonlítás alapja eltér, hiszen nem mást fogunk viszonyítani egymáshoz, mint az ügyfél által elôállított késztermékek számát és az ezek elôállításával kapcsolatban felmerült raktári-anyagkezelési költségeket, ezzel elôállítva egy olyan, hosszútávon is jól használható mérôszámot, ami megmutatja, hogy minden egyes késztermékben mennyi a raktárlogisztikai költség, és biztosítja az összehasonlíthatóságot a raktár teljesítményével kapcsolatban anélkül, hogy csupán a mérés miatt feleslegesen megnövelné az adminisztratív költsé-geket.

Annak érdekében, hogy biztosíthassuk az összehasonlítás pontosságát, az alábbi korrekciókra volt szükség a teljes havi számlaösszegek esetében:✓túlóra költségek levonása (mivel ezeket csak az ügyfél ren-

delheti el, és az alap szolgáltatás ezek nélkül is biztosítható lenne)

✓a más üzletágakhoz tartozó szolgáltatásokra számlázott összegek levonása

Minden egyéb extra költség, mint például az alapdíjon felü-li extra tárolási költség nem került levonásra. Az így korrigált eredmény, valamint a legyártott készáru mennyiség összeha-sonlításának eredménye a 6. számú ábrán látható. A könnyebb értelmezhetôség kedvéért a 2011-es kiindulási adatot alapul véve, ehhez viszonyítva százalékos arányban látható az ábrán az értékek alakulása.

6. számú ábra: Az egy készárura jutó anyaggazdálkodási költség változása


Ugyanezt az összehasonlítást természetesen megtehetjük az elkészült készáruk és a teljes minôségköltségek között, így láthatóvá téve az egy készárura jutó teljes minôségköltséget is (lásd 6. számú ábra).

7. számú ábra: Az egy készárura jutó teljes minôségköltség Forrás: Saját szerkesztésû ábra a Kft. adatai alapján

Jól megfigyelhetô, hogy bár a teljes minôségköltség növekvô trendet mutat, ez fôleg az új minôségellenôri pozíciók beveze-tésének köszönhetô, maga a belsô minôségirányítási rendszer bevezetése és mûködtetése nem jelentett számottevô költség-emelkedést, és ha az elkészült készáruk mennyiségéhez viszonyí-tott értéket nézzük, akkor pedig az anyaggazdálkodási költségek csökkenéséhez hasonló trend figyelhetô meg. A vállalat ügyfél-központú minôségpolitikáját szem elôtt tartva fontos megjegyez-ni, hogy az ügyfél elégedettség az elsôdleges mivolta még azt is megengedné, hogy a költségek emelkedjenek mindaddig, amíg ez a régiós profit célokat nem befolyásolja jelentôsen.

Összegzés

A vállalat az anyavállalat és a régiós menedzsment útmutatá-sainak megfelelôen 2011-ben kezdte meg a cég standard belsô minôségirányítási rendszerének bevezetését. Az eltéréselem-zés és az akciók teljesítése, valamint az éves rendszerességgel

4. számú ábra: Emberi erôforrásra vonatkozó minôségköltségek 2011-2015


12

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


ismétlôdô auditok segítségével a raktár sikeresen teljesítette az elôírásokat, melyek segítségével a 2011-2015 idôszak össze-sített adatai alapján az alábbi eredményeket sikerült elérni az ügyfél elégedettség folyamatos szinten tartása illetve növelése mellett:✓a raktári árukezelés során keletkezett sérülésekbôl eredô

kártérítési kötelezettség a kiszolgált rendelések mennyisé-gével arányosítva ez 34%-kal csökkent (lásd 2.ábra)

✓Az egy készárura jutó teljes anyaggazdálkodási költség a 2011-es szinthez képest 23%-kal csökkent (lásd 6.ábra)

✓Bár a teljes minôségköltség a bôvülô létszámnak és új po-zícióknak köszönhetôen emelkedett, az egy készárura jutó teljes minôségköltség szintén csökkenô trendet mutat, a 2011-es szinthez képest 16%-kal csökkent

Összegzésképpen kimondható, hogy a minôségirányítási rendszer hatékonyan mûködik, és az elemzés során részletezett számadatok alapján, még ha bizonyos esetekben szükséges volt néhány egyszerûsítéssel élni, hatékonyan támogatja a költség-optimalizáló akciókat, valamint a raktár hosszú távú hatékony mûködését. A jövôre való tekintettel kiemelten fontos és ma-gától értetôdôen szükséges a rendszer további mûködtetése, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni a továbbfejlôdésben rejlô potenciált sem. Elônyös lenne, ha minél több dolgo-zó (akár rotációs rendszerben) bevonásra kerülne a program mûködtetésébe olyan szinten is, hogy lehetôségük legyen közelebbrôl megismerni annak minden részletét, így kapva egy átfogóbb képet, egyszersmind lehetôséget a még aktívabb közremûködésre.

További elônye származna a menedzsmentnek abból, ha bevezetné a minôségköltségek rendszeres monitorozását. Eh-hez elsô körben a mérés módszertanának meghatározása lenne szükséges, azaz annak tisztázása, hogy mit is értelmez minôségköltségként a cég. Ezt egyszer kell csak tisztázni, és utána következetesen ugyanezt a szisztémát alkalmazni, így lát-hatóvá téve a minôségköltségek arányát az összes költséghez képest, valamint követhetôvé téve, hogy ezek a költségek ho-gyan viszonyulnak a megtakarításokhoz (egyfajta megtérülési rátaként is értelmezhetô ez a viszonyszám). Utolsó lépésként pedig, ha mûködôképes ez a monitorozási rendszer, akkor ugyanez reprodukálható a többi raktárban is akár az ország-ban, akár más régiókban a vállalatcsoporton belül.

Végül, de nem utolsó sorban rejlik még lehetôség magának az audit rendszernek a továbbgondolásában. Mivel a kérdéssor, mely az audit alapját képezi, évek óta csak minimális változ-tatásokon megy át (ez egy-két kérdés változtatását vagy cseré-jét jelenti évente), így könnyedén fel tud rá készülni még az a raktár is, amely amúgy kevésbé elhivatott egy hasonló rend-

szer hatékony mûködtetése iránt. Ezt az is lehetôvé teszi, hogy jelenleg az auditorok száma a régióban 1db, ami a regionális szervezet felépítésébôl adódik, és erôsen limitálja az egy-egy raktárban auditra fordítható idôt, ami egy, maximum két nap. A szakértô auditorok számának növelésével, valamint a kér-déssor bôvítésével és az éves auditokon a kérdések variálásával kiszámíthatatlanabbá tehetô lenne az ellenôrzés, ezáltal is ösz-tönözve minden raktárt a rendszer hatékony mûködtetésére.

Felhasznált iroDalom

Bedzsula B., Topár J., Tóth Zs. E. (2015): MinôségmenedzsmentBodnár V. – Vida G. (2008): Folyamatmenedzsment a gyakorlat-

ban. IFUA Horváth and Partners Kft., Budapest Czeglédi L. (2008): Minôségmenedzsment, Eszterházy Károly

Fôiskola Csath M. (2005): Total Quality Management – TQM, Nemzeti

Tankönyvkiadó Zrt Finna H., Tóth Zs. E. (2004): A minôségirányítás alapjaiGraeme Knowles (2011): Quality Management. Ventus Publis-

hing ApSHegedûs Sz., Gácsi R., Zéman Z. (2014): Javaslat a Balanced

Scorecard alkalmazására az önkormányzati vagyongazdál-kodásban különös tekintettel a felújításokra. Vikek Közlemé-nyek 14-15:(1-2) pp. 89-97.

Horváth P. (1991): Controlling, Közgazdasági és Jogi Könyvki-adó

Koczor Z. (2000): Bevezetés a minôségügybe – A minôségügy gyakorlati kérdései, Mûszaki Könyvkiadó

Kolnhofer-Derecskei A. – Reicher R. (2015): Innovatív ötlet: for-rások és feltételek In: Csiszárik-Kocsir Ágnes (szerk.) Vál-lalkozásfejlesztés a XXI. században V.: tanulmánykötet. Budapest:Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar, pp. 203-222.

Kozma T. (2014): A minôségirányítási rendszerek alkalmazá-sának gazdasági kihívásai. CONTROLLER INFO II:(4) pp. 49-55.

Körmendi L., Tóth A. (2002): A controlling tudományos megkö-zelítése és alkalmazása, Perfekt Kiadó

Kramer T., Magyar S., Németh L. (2001): Minôségirányítás, Minôség-ellenôrzés, B+V Kiadó

Maczó K., Horváth Elekné (2001): Controlling a gyakorlatban. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft.

Tenner, A. N., DeToro I. J. (2001): Teljes körû minôségmenedzsment, Mûszaki Könyvkiadó

Tóth A. (2009): Az operatív és stratégiai minôségcontrollerek új kihívásai, a minôségügyi költségek optimalizálása és a TQM alapú vállalati stratégiai menedzsment támogatása

57

CONTROLLER INFO

V. ÉVF. 2017. 2. SZÁM


árfolyamon. Ezzel a pozíció nyitásával arra számít, hogy ha ér-tékesíti a búzát és közben tovább emelkednek az árak, akkor többletbevételre is szert tehet. Jelen példa esetében eltekin-tünk HUF és USD várható árfolyammozgásától, mert az egy önálló példa lehetne valamint feltételezzük, hogy rendelkezik a társaság a határidôs pozíció nyitásához és a piaci mozgásához szükséges megfelelô fedezettel a korábbi határidôs pozíció nyi-tásokból kifolyólag.

Nézzük mi történhet szeptember 15-én, amikor az ukrán partner számára a teljesítés azaz az egymillió véka gabona leszállítása megtörténik. Az akkori decemberi lejáratú búza tôzsdei határidôs árfolyama 497,75 USD.

A tôzsdei határidôs ügylet esetében a tôzsdei határidôs szám-láján 21 millió USD jóváírása a tôzsdei határidôs vételi és zárá-si pozíció 21 USD különbsége alapján már eddig megtörtént. Ez azonban csak elméleti profit, hiszen ez az összeg naponta változik a tôzsdei határidôs árfolyam függvényében. A dönté-si helyzet ismét kettôs vagy lezárja a pozíciót ezen az áron és a nyereséget valós bevételként realizálja vagy pedig a pozíciót még nyitva hagyja: további nyereséget várva, de nem kizárva a nyereség csökkenésének a lehetôségét sem. Ez utóbbi döntés azonban már egy spekulatív pozíció felvétele lenne, hiszen ettôl a naptól kezdve már nem rendelkezik a vételi pozíció fedezeté-ül szolgáló árumennyiséggel. A spekulációs pozíció kialakítása a mezôgazdasági társaság felelôs társaságirányítási elveivel el-lentétes, így a pozíció zárásra került az eladás napján.

A mezôgazdasági társaság még két további alternatívával nézhetett volna szembe. Az egyik, hogy a decemberi lejáratú határidôs búza ára nem változott volna a május eleji szinthez képest a 476,75 USD nem jelentett elmozdulást azaz ismét ezen az árfolyamszinten áll szeptember 15-én is. A másik eset-ben lecsökkent a tôzsdei határidôs árfolyam ezzel az árfolyam-csökkenés mértékének megfelelô veszteséget szenvedett el a mezôgazdasági társaság. Például ha 450 USD értékre csökkent a decemberi búza kontraktus határidôs elszámoló ára szeptem-ber 15-ére, akkor 26,75 millió USD veszteséget kellett volna a társaságnak elszenvednie – a 26,75 USD árkülönbözet miatt a vételi ás zárási árak különbözeteként.

Jól látható, hogy a tôzsdei határidôs ügylet a tôzsdei keres-kedéssel ad egyfajta szabadságot hiszen azon túl, hogy min-den nap lehetôség van mérlegelni a pozíció zárását, biztosít-ja a növekvô trendben való maradás lehetôségét is. Ennek a lehetôségnek az ára a letét összege, illetve a tranzakció költsé-ge. A letét összegének jelentôs részével az üzletet kötô társaság az elszámolás után szabadon rendelkezhet. A két (a szerzôdés szerinti és a tôzsdei határidôs) tranzakciós ár eredôje határozza meg a fedezeti pozíció és azonnali áron kötött összetett ügylet nyereségét, ami a pozíciók zárásakor növeli vagy csökkenti a társaság tényleges eredményét.

Jelen példában a mezôgazdasági társaság elôre rögzített árfo-lyamon szállíthatta le a szerzôdésben lekötött árumennyiséget. Azonban egy emelkedô árfolyamtrendbôl sem szeretett volna kimaradni a társaság, amit természetesen csak részben tudott érvényesíteni az azonnali árban. Így a fedezeti pozíció jelen példában a trendbôl való részesedés lehetôségét biztosította.

A mezôgazdaságban jellemzôen éppen az ellenkezô eset az

általános, amikor a rögzített ár alkalmazására nincs lehetôség. Ekkor a tôzsdei határidôs üzletkötés éppen a kiszámíthatóságot biztosítja azzal, hogy egy változó, de egyfajta bázisként mûködô árat határoz meg a társaság számára. Ezzel a bevételek kalku-lálhatósága jelentôs növekszik. Ha az áru szállítására a tôzsdei határidôs eladási pozíció teljesítésével történik, akkor tökélete-sen17 lefedezi az ügyfél igényét a fedezetre.

A fenti példa a fedezeti pozíció kialakításáról és mûködésérôl adott leírást. Azonban a piac likviditásához további szereplôk mûködése is szükséges a határidôs tôzsdék esetében.

A tôzsdei határidôs ügyletek szereplôi is három kategóriába oszthatók: üA fedezeti poziciókat kialakító ügyfelek. Jellemzôen – és a fen-

ti példában is megismerten – mezôgazdasági termelôk és nyersanyag kitermelô vállalkozások jelennek meg el-adóként. A vevôk között az élelmiszeripari és élelmiszer kereskedelmi láncok és a fémfeldolgozó és mûanyagipari társaságok jellennek meg.

üA spekulánsok ezen piaci szegmensben is szívesen részt vesznek a piac likviditásának növelésében, de persze az elsôdleges céljuk a profit elérése. A profit elérését nagyban segíti a letéti követelmények rendszere. Ez azt jelenti, hogy csak a teljes üzleti volumen kisebb százalékét, jellemzôen 2-10 %-át kell letenni alap és változó letétként. Ez a tíz vagy húszszoros tôkeáttétel (leverage) roppant vonzó lehet egy spekuláns számára.

üAz arbitrazsôrök szerepe ebben a piaci szegmensben sem elhanyagolható. Az arbitrazsôrök ebben az esetben az azonnali és a tôzsdei határidôs árak pillanatnyi eltérését kihasználva építenek ki és zárnak le pozíciókat.

az árutôzsDei Forgalom és a mezôgazDasági ártámogatási renDszer és a kÖzraktározás magyarországi ÖsszeFüggései

A magyar határidôs árutôzsde gabona szekciójának forgalmát 1998 és 2016 közötti forgalmát vizsgálva18 megállapíthatjuk, hogy a csúcspontját a piac ebben az idôszakban 2000-ben érte el 130 mrd HUF forgalom mellett, a következô év 18,5 mrd HUF forgalma jelentôs visszaesést tükrözött. Ezt követôen a forgalom 20 és 30 milliárd HUF közötti szinten stabilizálódott egyetlen kiugró évet a 2007-et kivéve, amikor a 67 milliárd HUF forgalom is csak feléig tudta megközelíteni a 2000-es év értékét. Végül a 2010-es években ismét a 20 és 30 milliárd HUF közötti sávban mozgott a tôzsde gabonaszekciójának az éves forgalma.

A jelentôsen csökkenô és alacsony szinten stabilizálódó forga-lom okait vizsgálva több tényezôt szükséges mérlegelni. Az elsô és legfontosabb a szabályozói oldal. A nemzeti agrártámogatá-sok rendszerét 2004-ben váltotta fel az európai uniós támoga-tások rendszere.

A korábbi magyar nemzeti szintû támogatások rendszere a közraktárak igénybevételén alapozva valósította meg a tevékeny-ségét. A közraktározás egyrészt további mozgásteret biztosított a termelôk számára az értékesítésre rendelkezésre álló idôszak kiszélesítésével. Másrészt, a közraktározás a bankhitel felvételére is alkalmassá tette a termelôket a közraktári jegyek forgalomké-