„…az ember maga is egy „lehet-rügy” e nagy potencia-burjánzáson, ami a

világ. S a világ minden lehetősége közül ez a legközvetlenebb ügyünk, ez

az, amit nem kívülről kell előcsalni, hanem belülről kifejleszteni; amit

nem pietassal nézünk, hanem mint sarkallást létünk közepén hordunk.”

Németh László

dr. Küronya Pálné

Osztályfőnöki kézikönyv

9-12. osztály

2

Kedves gyakorló és leendő Osztályfőnök Kollégák!

Minden tanár, aki osztályfőnöki feladatokat is ellát, – akár örömmel vállalja, akár nem igazán

szívesen, – tisztában van azzal, hogy az osztályfőnökség nem kevés munkát és nem csekély fele-

lősséget jelent.

Azt is tudjuk a magunk gyakorlatából és saját középiskolás éveink tapasztalatából, hogy egy

iskolán, de egy évfolyamon belül is mennyire eltérő módon lehet végezni ezt a tevékenységet.

Egy-egy meghatározó pedagógus személyiség rajta hagyja kézjegyét a rábízott közösségen,

szemlélete, világlátása meghatározóan hat tanítványaira; jellemformáló erő. Nemzedékek őrzik

szeretett és tisztelt osztályfőnökük szavait, gesztusait.

Osztályfőnöknek lenni napjainkban koránt sem egyszerű.

Igen gyorsan változó, nyugtalan társadalmi közegben, bizonytalan értékrendű világban nem

hálás feladat a nevelés első számú felelősének lenni egy középiskolában.

A pedagógiai dokumentumok (NAT, illetve a kerettanterv) a korábbiaknál kevésbé körülhatá-

rolt módon határozzák meg az osztályfőnöki tevékenységet; elég, ha arra gondolunk, az osztály-

főnöki óra nem előírt követelmény, így nem kötelező a tantervbe építése sem.

Ugyanakkor az a tény, hogy élhetünk például az osztályfőnöki órák tömbösítésének lehetősé-

gével, a tanulók megismerésének, fejlesztésének jó eszköze lehet.

Függetlenül attól, hogy egy adott iskola helyi tanterve biztosít-e órakeretet az osztályfőnöki

foglalkozások számára vagy sem, ezt a munkát pedagógusi hivatástudattal lehet csak jól végezni.

Ehhez a tudatosan tervezett és szervezett tevékenységhez szeretne segítséget nyújtani az Apá-

czai Könyvkiadó jelen kézikönyve.

A szerző és szerkesztő

3

AZ OSZTÁLYFŐNÖK

KI LEGYEN OSZTÁLYFŐNÖK?

Az osztályfőnökség „intézménye” a 19. század közepétől létezik, a gimnáziumokban és a pol-

gári iskolában jelent meg ekkor az igény arra, hogy egy-egy tanulói közösség, azaz iskolai osz-

tály élén a tanári karból megbízott személy álljon.

Feladata nagyon sok tekintetben megegyezett a mai osztályfőnökével. Azt, hogy szükség van

osztályfőnökökre, nem vitatja egyetlen pedagógiai felfogás sem, legfeljebb az elnevezésen mó-

dosít: pl.: a Waldorf-iskolák osztályfőnökeinek osztálykísérő a neve, s ez a szemléletes elnevezés

egyszerre hordozza a tanulók fejlődésének követését és irányítását, a napi – valóban kísérői fel-

adatokat – a főnök szó esetleges negatív tekintélyelvű töltése nélkül.

Az egyes iskolákban megfigyelhető osztályfőnöki tevékenység igen változatos képet mutat.

Vannak középiskolák, ahol a „közteherviselés” alapján mindenki részt vállal az osztályfőnök-

ségből, vagyis mindenki sorra kerül. Gyakori, hogy egy végzett osztály után egy vagy két tanév

pihenő következik.

Másutt inkább a pedagógiai szempontok alapján történik a kiválasztás; a kiváló szaktanár nem

biztos, hogy jó osztályfőnök is.

Minél nagyobb létszámú a tantestület, annál valószínűbb, hogy lehetővé teszi egyrészt az is-

kolavezetés számára a választást, másrészt a tanárok részéről a vállalást; az igazgatás és az osz-

tályfőnöki munkaközösség vezetője mérlegelheti, hogy kinek ad osztályfőnöki megbízást.

Optimális esetben osztályfőnöknek lenni megtiszteltetés, készülni kell rá, kis túlzással: ki kell

érdemelni. Az sem ritka azonban, hogy éppen ellenkezőleg, a pályakezdőkre és a tantestület leg-

fiatalabb tagjaira bízzák az osztályfőnökséget. Természetesen ennek is lehetnek előnyei, de ha

mód van rá, szerencsésebb először szaktanárként végigvinni legalább egy évfolyamot, és csak

utána „saját” osztályt kapni.

A leendő osztályfőnökök kiválasztásánál az iskolavezetésnek és az osztályfőnöki munkakö-

zösségnek érdemes figyelembe vennie az alábbi szempontokat:

1. A jelölt kolléga hozzáállása

Szívesen, lelkesen vállalja-e a kolléga az osztályfőnökséget, vagy inkább tehernek tekin-

ti?

2. Családi helyzete, életkora

Várhatóan négy évig gazdája tud-e lenni a közösségnek?

3. Szaktárgyai

Mennyi időt tölt szaktanárként az osztályban? Végig tanítja-e tárgyait? Van-e csoport-

bontás?

4. A leendő osztályfőnök személyiségjegyei

Kedély, kapcsolatteremtő képesség (tanuló – kolléga – szülők – idegenek) Empátia, türe-

lem, tapintat, szervezőkészség Adminisztráció pontossága

5. A tanulók mennyire fogadják el a kollégát?

Ha volt már osztályfőnök, mennyire eredményesen végezte ezt a munkát?

6. Szülői közösség esetleges igényei.

Ma már ezt is figyelembe kell vennünk, szerencsésebb esetben annak teljesítését, hogy

melyik kollégát szeretnék osztályfőnöknek, de esetenként azt is, hogy kit nem óhajtanak.

4

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE

Az osztályfőnöki munkaközösség

Minden iskolában célszerű munkaközösségi szinten összehangolni az osztályfőnöki tevékeny-

séget.

Nagy intézményekben, ahol évfolyamonként kettőnél több osztály, esetleg különböző iskola-

típusok, tagozatok stb. működnek, érdemes évfolyamközösségeket is alakítani a munkaközössé-

gen belül. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatait hasznos munkatervben, a határidők meg-

adásával rögzíteni, természetesen az iskola éves munkatervével összehangolva.

Sok középiskolában jól bevált gyakorlat, hogy félévente vagy évente egy bemutató osztályfő-

nöki órát is tartanak.

Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai

− Nevelési program készítése, időszakonkénti frissítése

− Házirend időszakos módosításának előkészítése

− Éves munkaközösségi terv készítése

− Osztályfőnöki tanmenetek összeállítása

− Egyes nevelési feladatokkal kapcsolatos rendezvények szervezése, lebonyolítása és/vagy

felügyelete (szalagavató, iskolabál, ballagás, külső előadóval szervezett előadások stb.)

− Együttműködés a szakmai munkaközösségekkel, DÖK-kel, szülői munkaközösséggel, az

ifjúságvédelmi felelőssel

− Együttműködés külső intézményekkel, szervezetekkel

− Helyi szakmai-pedagógiai továbbképzés kidolgozása

− Részvétel pedagógiai továbbképzésben (megyei, országos, posztgraduális)

− Nevelési értekezletek témájának meghatározásában együttműködés az iskolavezetéssel

Az osztályfőnöki munkaközösség programja a 2003/2004. tanévre

Az évfolyamközösségek vezetői és tagjai a jelen tanévben: (évfolyamonként a vezető neve,

osztálya, alatt: a) b) c) d) stb. osztály osztályfőnökének neve szerepel). A tanév folyamán két

bemutató osztályfőnöki órára kerül sor:

1. félév Óra címe

Osztály, kolléga megnevezése

2. félév Óra címe

Osztály, kolléga megnevezése

Határidőnapló

Szeptember: Munkaközösségi értekezlet

Az osztályfőnökök feladatai az új tanévben

Folyosóügyelet megszervezése

Tanmenetek elkészítése

Osztályfőnöki adminisztráció elkészítése

(osztálykönyv, anyakönyv, ellenőrzők kitöltése, diákétkeztetés,

kirándulási terv)

5

Határidő: szeptember 10.

Osztály és folyosó díszítése

Az első szülői értekezlet előkészítése

Október: Tapasztalatcsere a belépő évfolyamok volt osztályfőnökeivel

Határidő: október 31.

Szülői értekezlet

Ajánlott témák (érdemes a munkatervben évfolyamonként rögzíteni). Külső

előadóval szervezett osztályfőnöki órák előkészítése

November: Külső előadóval szervezett osztályfőnöki órák

Bemutatóóra

December: Munkaközösségi foglalkozás

Külső előadó meghívása vagy előre meghatározott téma „házi” feldolgozása

Január: Külső előadóval szervezett osztályfőnöki órák

Szülői értekezlet előkészítése

Február: Szülő értekezlet (ajánlott témák évfolyamonként)

Március: Bemutatóóra

Április: Munkaközösségi foglalkozás (külső előadó)

Május: Ballagás előkészítése, lebonyolítása

Nyári táborok, nyelvtanulás, gyakorlat szervezése

Június: Tanév végi jutalmazások megbeszélése

Az OFMK éves munkájának értékelése

AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK ADMINISZTRÁCIÓS FELADATAI

1. Az osztálykönyvek kitöltése; haladási napló naprakész vezetése, haladási és anyakönyvi rész

folyamatos ellenőrzése.

2. Tanulók ellenőrző könyveinek kitöltetése, ellenőrzése, igazolások, esetleges igazolatlan órák

regisztrálása.

3. Szülőkkel kapcsolattartás az ellenőrző könyvön keresztül (szülői értekezletek, fogadóórák

időpontja, egyéb rövid szöveges közlendők)

4. Félévkor és év végén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése a tanulókkal az osztályo-

zó értekezlet előtt.

5. Tantárgyankénti érdemjegyek számának ellenőrzése az anyakönyvi részben; szaktanárokkal

folyamatos konzultáció.

6. Félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás.

6

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA EGYES RÉSZTERÜLETEI

Kapcsolattartás az osztállyal, az osztályba járó tanulókkal

Ez az osztályfőnöki tevékenység legfontosabb területe. Minél sokoldalúbban, minél teljeseb-

ben megismerni minden egyes tanulót, ugyanakkor segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanulócso-

port minél előbb jó közösséggé szerveződjék. Ez a feladat is tervezhető.

A legjobb, de egyben leginkább időigényes módszer az egyéni beszélgetés – amennyire lehet-

séges – spontán jelleggel.

A középiskolai osztályokban mindig jelen vannak az alábbi közösségek szerinti csoportok:

1. helybeliek (Ők esetleg egy iskolából, egy osztályból jöttek; gyakran óvodás koruktól is-

merik egymást)

2. bejárók (Az egy vonattal, közös busszal egy irányból érkezők)

3. kollégisták (A kollégiumi összezártságban gyorsan véd- és dacszövetséget alkotnak)

A három csoportra jellemző, hogy tagjaik jobban ismerik egymást, mint a másik két csoportba

tartozókat; többnyire egymás közt barátkoznak. Ez nem jelenti azt, hogy a csoportok közt nincs

átjárás. (Az albérletben lakókat nem említem, mert számuk általában csekély, akit nem vesznek

fel a kollégiumba, többnyire a bejárást választja.)

Érdemes félévente, évente szociometriái felmérést végeznünk, és segítségével pontosabban

feltérképeznünk osztályunkat, a tanulók egymás közti kapcsolatait.

Kérdések a szociometriai felméréshez:

1. Szerinted az osztályból ki helyettesítené legjobban az osztályfőnököt?

2. Miért?

3. Véleményed szerint kik tettek az eddig eltelt időben legtöbbet az osztályért?

4. Kit tekintesz közömbösnek; akit nem érdekelnek az osztály dolgai?

5. Kire bíznád a titkodat az osztályból?

6. Kire nem bíznád a titkodat?

7. Ha bajba kerülnél, kire számíthatnál társaid közül?

Több nevet is megadhatsz, de sorszámozd őket 1-3-ig!

8. Kire nem számíthatnál, ha bajban volnál? Itt is megadhatsz 3 nevet!

9. Ki a legokosabb az osztályban?

10. Ki a legműveltebb az osztályban?

A kérdések természetesen változtathatók, kiegészíthetők, beépíthető pl.: valamilyen módon

egy éppen aktuális probléma stb.

Kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal

Természetesen az iskolák zömében minden külön szervezés nélkül, spontán működik a szak-

tanárok és az osztályfőnök kapcsolata. Az óraközi szünetekben tájékoztatják egymást a szakórá-

kon történtekről, az esetleges rendkívüli eseményekről, a tanulói teljesítmények alakulásáról stb.

Az osztályfőnöknek érdemes időt szánnia a hospitálásra. Hasznos megfigyelnie tanítványai

más tantárgyakból nyújtott teljesítményét, órai aktivitását, láthatja kollégái és az osztály közötti

kapcsolatot; nem utolsó sorban maga is tanulhat; módszertani eszköztárát gazdagíthatja stb.

A szaktanár – osztály – osztályfőnök háromszögben a fegyelemmel és a számonkéréssel kap-

csolatos problémák a leggyakoribbak.

7

Például:

a. X kolléga „nem tud rendet tartani”, a tanulók visszaélnek türelmével, jóságával;

b. Y kolléga megdermeszti maga körül a levegőt, esetleg szaktárgyi elégtelenek osztogatásá-

val tart fenn (látszat) fegyelmet.

Mind a két esetben igen nagy tapintattal és körültekintéssel kell eljárnunk. Akár a gyerekek,

akár a kolléga fordul hozzánk panasszal, vagy esetleg a szaktanár is és az osztály is; mindkét

félnek segíteni akarásunkat kell éreznie.

Sohasem szabad teret adnunk az ilyesfajta tanulói megnyilatkozásoknak:

− X tanárnő nem tud rendet tartani, azért vagyunk rosszak.

− Y tanár úr nagyon unalmasan magyaráz, azért rendetlenkedünk.

Ugyanúgy nem fogadható el az ilyesfajta szaktanári vélemény:

− X osztály lehetetlen, elviselhetetlen társaság.

Jó megoldás, ha az osztályban tanulmányi felelős közvetíti a közösség problémáit.

Rá kell szoktatnunk tanítványainkat arra, hogy tényszerűen fogalmazzák meg gondjaikat, ne

pedig vádaskodjanak, ítélkezzenek.

Egy konkrét esettel érzékeltetve:

Az osztályból mindenkinek rosszul sikerült valamelyik tárgyból a dolgozata. A gyerekek a si-

kertelenséget annak tulajdonítják, hogy a szaktanár hosszabb hiányzása során az első alkalom-

mal, amikor szakszerűen tudták helyettesíteni, kollégájával megírattatta az egyébként esedékes

dolgozatot. A gyerekek ezt sérelmezik. Az ő álláspontjuk: két elmaradt óra után váratlan volt a

dolgozatírás.

A szaktanár álláspontja: Előkészítettem a számonkérést, a dolgozat nem volt nehéz, minden

rendben van, jogosak a gyenge érdemjegyek.

Osztályfőnök álláspontja a gyerekeknek: Sajnálom a történteket, elfogadom, hogy nem számí-

tottatok aznap dolgozatra. Megkérem tanár urat, adjon lehetőséget a javításra.

Osztályfőnök álláspontja a kollégának: Ha előző nap megüzened, teljesen jogos a dolgozat-

írás, így számítanunk kell arra, hogy esetleg a szülők sem hagyják szó nélkül az esetet. Kérlek,

inkább írasd meg újra!

A gyerekek mindig méltányolják osztályfőnökük segítőkészségét, de fontos, hogy ne cinko-

suknak tekintsenek bennünket. Kitűnő érzékük van a tantestületi hierarchia feltérképezésére is,

soha ne engedjük meg magunknak, hogy bármi módon negatív véleményt nyilvánítsunk kollégá-

inkról.

Oktatásunkat gyakran éri az a nem is alaptalan vád, hogy túlságosan számonkérés központú.

A valóban gyakori kis- és nagy felmérők, dolgozatok írása igenis ütemezhető, osztályfőnökként

következetes odafigyeléssel el kell érnünk, hogy naponta kettő témazáró dolgozatnál többet ne

írjanak a tanulók. Félév végén, év végén időben beszéljük meg a szaktanárokkal az esetleges

bukásveszélyt, a még jókor történő korrepetálás és/vagy különórák a hanyagabb tanulókat is

megmenthetik a kudarctól.

Megoldhatatlan konfliktushelyzet szerencsére ritkán fordul elő, csak a legvégső esetben ves-

sük fel osztályfőnökként a tanárváltás lehetőségét. Ha mégis sor kerülne rá, mindig intézzük úgy,

hogy a szaktanár „adja le az osztályt”, és nem fordítva.

Kapcsolattartás a szülőkkel

A közös célok elérése érdekében fontos szerepe van az osztályfőnöki munkában a szülőkkel

való kapcsolatnak. A kapcsolattartás legjellemzőbb alkalmai a következők:

1. Szülői értekezlet

2. Fogadóóra

3. Családlátogatás

8

4. írásban: ellenőrző könyv, levél útján

Tanítványaink családi háttere napjainkban sajnos nem ritkán áll távol az „ideális családmo-

dell”-től. A válások következtében sok a gyermekét egyedül nevelő szülő – többnyire anya –, de

az sem ritka, hogy „beduplázódnak” a szülők, s a két alapesetnek is meglehetősen sokféle variá-

ciója fordulhat elő. (Én gyerekem, te gyereked, mi gyerekünk stb.)

A gyerekek személyiségfejlődése szempontjából nem mindegy, hogy mikor éli meg, vége a

megszokott védettségnek, valami visszavonhatatlanul megváltozik. Ki tudná eldönteni, kisgye-

rekként fájdalmasabb ez, vagy kamaszként, esetleg a középiskolás évek végén?

Szülői értekezlet

Szülői értekezletet, ami alatt többnyire osztály szülői értekezletet értünk, évente kettőt, esetleg

hármat szükséges és érdemes tartanunk. Az elsőt szeptember végén, október elején, a másodikat

félévzáráskor. A harmadik szülői értekezletre április végén, május elején kerülhet sor.

Célszerű, hogy az osztályfőnöki munkaközösség évfolyamonként javasoljon témákat, lehető-

leg ne valamiféle elvont pedagógiai – pszichológiai előadást – bár ennek is lehet létjogosultsága

– hanem olyat, ami valóban számot tarthat a szülők érdeklődésére. (Kerüljük a hangszórón köz-

vetített, így nagyon személytelen előadást!)

Tartsuk azt is szem előtt, hogy mi mindig ugyanazzal a korosztállyal dolgozunk, míg a szü-

lőknek most van először – esetleg másodszor, harmadszor – középiskolás korú gyermeke.

Vidéki tanítványaink szüleinek lehet, hogy szabadságot kell kivenniük, hogy eljöhessenek a

szülői értekezletre, de a többiek is napi munkájuk után tisztelnek meg bennünket és az iskolát

azzal, hogy eljönnek.

Ahhoz, hogy ne a csalódottság érzésével távozzanak a szülői értekezlet után, alaposan fel kell

készülnünk, mondanivalónkat jól végig kell gondolnunk! Nagyon fontos, hogy érezzék jó szán-

dékunkat, törődésünket, kötődésünket a gyerekekhez!

Ez a fórum azért is nehéz feladat elé állít bennünket, mert egyszerre kell szólnunk fiúk és lá-

nyok, éles eszűek és fontolva haladók, fegyelmezettek és rendbontók szüleihez. Nagyon ügyel-

jünk arra is, miként fogalmazunk. Ne negatívumok ecsetelésével foglalkozzunk; pl.: nem tanul-

nak, késnek, fegyelmezetlenek; inkább azt fogalmazzuk meg, miben kell – a szülők segítségével

is – előbbre lépnünk.

Induló osztályfőnökként néhány szóban mutatkozzunk be; soroljuk fel az osztályban tanító

kollégákat; majd beszéljünk az osztályról.

A (helyzet) elemzés szempontjai

1. Az osztály összetétele

Létszám, fiúk, lányok száma

Helyben lakók, kollégisták, bejárók száma

Új és távozott tanulók száma

Testi fejlettség: életkoruknak megfelelő, meghaladó, visszamaradt tanulók száma

2. Tanulmányi munka

Tantárgyi átlagok, legjobb – legrosszabb átlagú tantárgy Tanulási fegyelem egyes tantárgyak-

ra bontva Érdeklődés, irányultság

Aktivitás és önállóság a tanórai és az otthoni tanulásban / Munkatempó és munkaszervezés

3. Az osztály mint közösség

Részt vesznek-e közösségi feladatokban?

Szívesen vállalnak-e felelősi funkciót?

Betartják-e a házirendet?

Előfordult-e fegyelemsértés?

Milyen az egymással való kapcsolatuk?

9

Hogyan kapcsolódik be az osztály az iskolai közösségbe?

4. Szociális kapcsolatok az osztályban

Vannak-e vezető egyéniségek? (név nélkül)

Akadnak-e magányos tanulók?

Milyen a vezető egyéniség?

Vannak-e hangadók?

Ha igen, milyen értékrendet képviselnek?

Kialakultak-e csoportok?

Ha igen, milyen alapon szerveződnek?

Elismerik-e egymás értékeit?

Mennyire nyitott közösség az osztály?

Befogadják-e az új tanulókat?

Kötődnek-e hozzájuk más osztálybeliek?

5. Milyen az osztály légköre?

Bizalommal vannak-e egymás iránt?

Tapasztalható-e deviáns magatartás?

Volt-e példa agresszív reakciókra?

Ha igen, hogyan fogadta a közösség?

A szülőket mindig érdekli az „összkép”, hiszen így tudják bemérni saját gyermeküket az osz-

tályban. Tartózkodjunk a summás megállapításoktól, főként a negatív értékeléstől. A szaktanárok

véleményét tolmácsolva se emeljük ki lehetőleg senkit név szerint! Ne csodálkozzunk, ha soha

többet nem jön szülői értekezletre tanítványunk szülője, akire minden szem rászegeződött, ami-

kor fia-lánya szakórán tanúsított kifogásolt magatartását vagy gyenge teljesítményét ecseteltük.

Igyekezzünk elérni, hogy a szülők legalább a szülő értekezletek alkalmával alkossanak hason-

ló közösséget, mint az osztályba járó gyerekeik. Tetszik a szülőknek, ha a gyerekük helyén ül-

hetnek. Ennek érdekében nem kell mást tennünk, mint minden tanulóval felíratni egy papírra a

nevét és a padra tenni.

Közhely, de osztályfőnökként gyakran tapasztalhatjuk, hogy a társadalmi mozgásokat gyorsan

és igen érzékletesen képezi le az iskola, s ezt nem könnyű kezelnünk. A kivagyiságát leplezni

sem óhajtó szülővel éppúgy meg kell találnunk a hangot, mint a létbizonytalanságtól fenyegetett

munkanélkülivel. „Aki másokat megbecsül, magamagát becsüli.” Kölcsey szép gondolata a mai

viszonyok között különösen megszívlelendő.

Mivel egy osztályon belül is szélsőséges eltérések fordulhatnak elő az anyagi lehetőségek te-

kintetében, különösen oda kell figyelnünk minden olyan dologra, amelynek anyagi vonzata is

van. Ilyen többek között az osztálykirándulás. Két vagy több napra menjünk, busszal vagy vonat-

tal, rendeljünk-e meleg ebédet stb.?

Ha a szülők őszinte véleményét szeretnénk ilyen kérdésekben megtudni, a valós többségi vé-

leményt felmérhetjük szülő értekezleten, ha írásban, név nélkül eldöntendő kérdéseket teszünk

fel. Érdemes még a helyszínen összegezni, és döntésként fogadni el az eredményt. Pl.: két napos

lesz a kirándulás, vonattal megyünk, meleg étkezés nem lesz. A szülői beleegyezést kérjük az

ellenőrzőben aláírással igazolni:

1. Időpont

2. Útvonal

3. Várható költség

4. Indulás

5. Érkezés

A pénztárcát terhelő kérdésekben: kirándulás, tabló, ballagási öltözék, bankett stb. a jobb mó-

dú szülők sem fogják rossz néven venni, ha az osztályfőnök a szerényebb megoldások mellett

10

érvelve előzetesen befolyásolja a kérdés eldöntését.

A szülői értekezleten engedjük a szülőket megnyilatkozni, hiszen ezért (is) jöttek, de ne hagy-

juk, hogy személyeskedjenek. Nem is olyan ritkaság, ha egymással túlzottan rivalizáló gyerekek

szüleiről van szó.

Ugyancsak kényes kérdés, ha egy osztályban tanító kollégát bírálnak a szülők. Ilyenkor is

meg lehet és meg is kell találnunk a diplomatikus megoldást. Például úgy, hogy finomítva össze-

gezzük az elhangzott kritikai megjegyzéseket:

Tehát azt szeretnék, ha aprólékosabb, minden mozzanatra kiterjedő volna a matematikatanár

magyarázata. Megbeszélem a kérdést a kollégával, és hadd ajánljam azt is, hogy keressék fel őt

fogadóórán.

Kerüljük a – sajnos még általános – Kovács apuka, Nagy anyuka megszólítást, vagy még en-

nél is rosszabb: anyuka, apuka megnevezést. Fogalmazzunk inkább személytelenül, de ha szük-

séges a megszólítás, akkor a fentieknél sokkal jobb a Kovács Úr vagy a kissé mesterkélt Nagyné

asszony is. Senkit nem sértünk meg, ha egyszerűen így szólítjuk meg: uram, asszonyom.

Szülői értekezlet után adjunk alkalmat arra, hogy az érdemi rész befejezése után egyéni prob-

lémáikat is elmondhassák a szülők. Ezen a ponton az értekezlet fogadóórává alakul, amiről még

lesz szó a továbbiakban.

Szülői értekezletre javasolt témák

l. Szülői értekezlet (szeptember – október)

9. osztály

Az osztály bemutatása

Tantárgyak, szaktantárgyak

A középiskolai tanulás újszerű követelményei

Házirend

SZMK megalakítása

10. osztály

Neveltségi szint

Belépő tantárgyak

Követelmények

11. osztály

Továbbtanulási lehetőségek és követelmények

Fakultáció (gimnázium)

Szakmai gyakorlat (SZKI, SZMK)

12. osztály

Érettségire készülünk Pályaválasztás előkészítése

Tervek és lehetőségek összehangolása

2. Szülői értekezlet (február)

9. osztály

A tanulók beilleszkedése az osztály-, évfolyam- és iskolaközösségbe.

10. osztály

Gimnázium

11

A fakultációs lehetőségek A fakultáció választás céljai

SZKI, SZMK

A szakmai gyakorlati foglalkozások

11. osztály

Az önismeret jelentősége a pályaválasztásban Pályaválasztási lehetőségek.

12. osztály

Felkészülés az érettségi, felvételi vizsgára

A harmadik szülői értekezleten (április-május) az addig elért tanulmányi teljesítményről, a ja-

vítás lehetséges módjairól, a nyári szünet lehetőségeiről (munkavállalás, nyelvi, számítógépes

táborok, intenzív kurzusok) valamint a ballagással kapcsolatos feladatokról – elsősorban a 11-12.

évfolyamon – kell szólnunk.

Szervezhetünk külső előadót, aki valamely aktuális témában tart előadást.

A fogadóóra

A fogadóórák rendjét általában az iskolai SZMSz rögzíti. Szervezésének mikéntje intézmé-

nyenként változhat; minden tantestületi tagot illetően általában évi 4-6 alkalom, de sok iskolában

minden hónapban tartanak fogadóórát, esetleg szeptember és június kivételével. Ezen kívül mű-

ködhet fogadóóra a szaktanárok órarendjébe építve is, a hét egy napján lyukasórában felkereshe-

tik a szülők a pedagógust

A fogadóóra csak akkor érheti el valódi célját: szülő és szaktanár/osztályfőnök négyszemközti

beszélgetése a tanulóról, ha biztosítjuk hozzá a megfelelő körülményeket. Az ideális megoldás,

ha egy osztályteremben egyenként fogadjuk a szülőket. Ez időigényesebb, de mindenképpen

sokkal eredményesebb megoldás, mint amikor a szaktanár/osztályfőnök megszokott helyén ül a

tanáriban, a szülők pedig sorban állnak. Ha nem tudjuk leültetni a szülőt, akivel beszélgetünk,

legalább álljunk fel magunk is! Ne sürgessük mondandója előadásában, inkább célirányos kérdé-

sekkel tartsuk mederben a beszélgetést! Igyekezzünk úgy irányítani, hogy ő tegyen pontot a ta-

lálkozás végére!

Ha mi kérjük a szülőt, hogy keressen fel fogadóórán, jó, ha telefonon tesszük ezt, és utalunk

rá, hogy miért van szükség a személyes találkozásra.

Családlátogatás

Az előző rendszer tanügyi előírásai között sokáig szerepelt az osztályfőnök kötelező családlá-

togatása. Elvárás volt, hogy a középiskola négy éve alatt legalább egy alkalommal keresse fel a

vidéki tanulókat is otthonukban. (Ez nyilván sok esetben nem is volt megoldható.) Sok érvet so-

rakoztathatunk fel a családlátogatás mellett, de nem kevés szól ellene is.

A tanuló otthonának felkeresése, családjának és környezetének megismerése igen sok infor-

mációval szolgál. Néhány pillantással felmérhető a társadalmi-anyagi helyzet, a tisztaság, ízlés,

igényesség és még nagyon sok minden. A testvérek, együttlakó nagyszülők, anya és apa kapcso-

latáról akaratlanul is sokat megtudunk. A családlátogatás ugyanakkor – a legjobb szándékkal is –

behatolás tanítványunk és a család intim szférájába.

Hogyan is kezeljük tehát a kérdést? Adódhatnak olyan helyzetek, nevelési, előmeneteli prob-

lémák, amelyek megbeszélésére a legalkalmasabb a tanuló otthona. Ilyenkor érdemes ezt a lehe-

tőséget kihasználnunk. Vannak családok, amelyekben megtiszteltetésnek veszik, és örömmel

fogadják az osztályfőnök bejelentkezését, míg mások hárítani igyekeznek a látogatást. Ilyenkor

nyilván visszavonulunk.

A családlátogatás pedagógiai hasznát az jelenti, hogy ilyenkor csak az adott tanulóra figye-

12

lünk, olyan kérdések is előkerülhetnek, amelyeket az osztályban, iskolában nincs lehetőség meg-

beszélni. (Ez többnyire a továbbtanulással kapcsolatos.) Osztályfőnök és tanítvány kapcsolata

szempontjából meghatározóan is hathat a jövőre nézve a tanuló otthonában, tett látogatás.

Írásbeli kapcsolattartás

1. Ellenőrző könyv

Tárgyszerű, időpontközlő meghívások (szülői értekezlet, fogadóóra)

2. Hivatalos levél

Ügyelnünk kell rá, hogy elsősorban fegyelmi problémák esetén –, mint pl.: igazolatlan hiány-

zás osztályozhatóság kizárását közelítő mértéke – ilyen módon is dokumentálnunk kell a té-

nyeket.

Fentiekben körvonalaztuk az osztályfőnök legfontosabb feladatait. Most nézzük meg, milyen

elvárásoknak kell megfelelnie a ma osztályfőnökének!

AZ OSZTÁLYFŐNÖK NEVELÉSI FELADATAI

Tanítványaink és szüleik részéről a legfontosabb igény a személyesség, a törődés, a tanulókra

való egyenkénti odafigyelés. Ez biztonságérzetet ad a tanulóknak az osztályközösségen belül, de

még inkább az azon kívüli iskolai kapcsolatokban.

Tudomásul kell vennünk ugyanakkor, hogy a társadalom a rendszerváltás óta az elvárások

mellett sok szempontból felmentést is ad a pedagógusoknak; a diákok iskolán kívüli élete, maga-

tartása nem tartozik igazán az iskola kompetenciájába. Viszonylag egyszerű esetekben is ellen-

tétbe kerülhetünk a szülői házzal, pl.: ha mi szóvá tesszük, a szülő pedig megengedi, hogy kisko-

rú fia-lánya hajnalig diszkózzon, rendszeresen kimaradjon.

Milyen célok, értékek mentén végezzük tehát az osztályfőnöki munkát? A 21. század elején

talán nincs is szükség arra, hogy valamifajta ideált, embereszményt megrajzoljunk azért, hogy

minél tökéletesebb megközelítésre törekedhessünk. Még csak körvonalazni sem könnyű azokat

az értékeket, amelyeket követve emberséges és értelmes jövőképet rajzolhatunk tanítványaink-

nak.

Hankiss Elemér Proletár reneszánsz című tanulmányában a következő módon veti össze a

hagyományos európai civilizáció és a jelenkor civilizációjának „alapparancsait”.

13

Célok, értékek, magatartásformák

Hagyományos Új

Szeresd felebarátodat! Szeresd önmagadat!

Áldozd föl magad! Valósítsd meg önmagad!

Korlátozd vágyaidat! Éld ki szabadon vágyaidat!

Légy becsületes! Légy sikeres!

Homlokod verítékével keresd meg kenyeredet! Keresd a könnyű, gyors sikert!

Dolgozz! Élvezd az életet!

Élj takarékosan! Fogyassz!

Becsüld meg azt, amid van! Szerezz minél többet!

Engedelmeskedj! Légy független, autonóm!

Fogadd el azt a helyet és sorsot, amely kisza-

batott neked!

Törj ki az adott keretek közül!

Hódítsd meg a világot!

Hallgass az idősebbekre! Keresd az újat!

A tisztes szegénység erény! A gazdagság az igazi siker!

Törődj az elesettekkel! Mindenki a maga szerencséjének kovácsa!

Az élet szenvedés! Az élet jó! Az élet nagyszerű kaland!

Az élet célja az üdvösség! Az élet célja a boldogság!

Gondolj a halálra és az örökkévalóságra! Az élettel törődj! Egyszer élünk!

Bűnös vagy! Ártatlan vagy!

A kötelességeidnek élj! A jogaidra hivatkozz!

Ez az összehasonlítás önmagáért beszél. A hagyományos keresztény erkölcsiség bűn – bűntu-

dat – vezeklés – megváltás köré szerveződött kultúrájával szemben a ma „alapparancsa”: Való-

sítsd meg önmagad!

Ugyanakkor ennek a sokat emlegetett önmegvalósításnak számos gátat, nem ritkán tilalmat ál-

lít maga a társadalom. Elég, ha a legegyszerűbb példát vesszük. A ma felnövekvő nemzedék

számára sajnos már nem ismeretlen a munkanélküliség, cégek, vállalatok csődje, az egyes ember

gyakran előforduló egzisztenciális veszélyeztetettsége.

Ezeket az élethelyzeteket elfogadni, megrendülés nélkül túlélni és újraindulni nagyon nehéz.

A ma emberének életpályája sokkal kevésbé kiszámítható, mint a korábbi évtizedekben volt. A

lehetőségek jóval tágabbak, éppen ezért a lemaradás, a veszteség érzése is sokkal keserűbb.

Gyakran kerülhetünk a győzni vagy veszíteni, a vagy ő vagy én konfliktusába.

Az iskola és a pedagógus talán valamivel védettebb, mint a társadalmi egész, de a kiélezett

14

verseny megjelent a mi pályánkon is.

A hat, illetve nyolc osztályos képzést nyújtó tagozatokat indító gimnázium, a korszerű ismere-

teket, jól konvertálható tudást (informatika, idegenforgalom stb.) kínáló szakképző iskola jogo-

san szorítja háttérbe a többit.

Mindennapjainkat a „vadkapitalizmus” jelenségei keserítik, az emberek egymás közti kapcso-

lataiban sajnos jellemző lett a durvaság, mind az érintkezés mikéntjét, mind nyelvi eszközeit

illetően. Csak reménykedni lehet abban, hogy ez egy átmeneti, nyugtalan korszak múló jelensé-

ge.

Szent-Györgyi Albert így ír korunk pedagógusának felelősségéről: „Az emberiség jövője a

neveléstől, ettől a változtatható programrendszertől függ. Az emberiség történelme lényegében

ennek a programozásnak a fokozatos változását tükrözi, és ha bárki összehasonlítja magát egy

vad emberevővel, beláthatja, hogy egyetlen lényegbevágó különbség kettejük eltérő nevelési

programjában van.

Ebből következik, hogy a nevelés az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége. Csodálatos

lehetőségek felé nyit kapui, de ugyanakkor szörnyű veszedelmeknek teszi ki az emberiségei; neve-

léssel bármelyik diktatórikus rendszer saját érdekei szerint változtathatja meg a társadalmat.

Elméletileg van rá lehetőség, hogy neveléssel gyökeresen megváltoztassak a történelem mene-

tét, a szűk látókörű nacionalizmust általános emberi szolidaritással váltsuk fel.

A gyakorlatban azonban óriási gondot okoz, hogy ki alkalmas az ifjúság tanítására. Az idő-

sebbeknek kell tanítania az ifjakat, de az idősebbek hajlamosak rá, hogy azt a világot adják to-

vább a tanulóknak, amelyben ők felnőttek. Ki tanítsa akkor a tanítókat? És milyen világba törek-

szünk? Ha válaszolni tudunk ezekre a kérdésekre, már félúton vagyunk a világ gondjainak meg-

oldásához. A kérdést többféleképpen lehet megközelíteni. Az egyik leglényegesebb tényező, amely

a cselekedeteket meghatározza, az az értékrendszer, amelynek legnagyobb része fiatalkorban

alakul ki.”

Pedagógusként, osztályfőnökként segítenünk kell tanítványainkat abban, hogy emberarcúvá

formálják maguk körül a világot. A demokrácia keretei között a legnemesebb cél sem valósulhat

meg deklarált eszközökkel. Az értékek, normák közvetítése nem történhet direkt módon. Arra

kell ösztönöznünk tanítványainkat, hogy kialakítsák saját értékrendjüket, ismerjék önnön lehető-

ségeiket és korlátaikat, igazodjanak el a változó világban!

Nagyon fontos a személyes példa. Ha bármilyen vita során látják tanítványaink kompromisz-

szumkészségünket, azt, hogy hajlandók vagyunk mások érvelését, igazát elfogadni, tudunk visz-

szavonulni, ha tévedtünk, pozitív mintát közvetítettünk. Szakóra és osztályfőnöki óra egyaránt

alkalmas terep értékkonfliktusok megismerésére, kezelésére.

A NAT és a kerettanterv is kiemelten foglalkozik a viselkedéskultúrával. Ez az a terület, ahol

napjainkban igen sok a bizonytalanság; ugyanakkor érezhetően nő a társadalmi igény; osztályfő-

nökként arra is fel kell készítenünk tanítványainkat, hogy kulturáltan „közlekedjenek” a társada-

lomban.

A viselkedéskultúráról

Az, hogy egyéni létünket minden szempontból meghatározza szűkebb társadalmi környeze-

tünk, nem képezheti vita tárgyát, s az is nyilvánvaló, hogy az embernek egyedfejlődése során el

kell sajátítania azokat a mintákat, amelyek lehetővé teszik beilleszkedését a társadalomba.

Az, hogy léteznek öröklött és öröklötten célszerű viselkedésmódok, már a középkor óta is-

mert.

Arnold Gehlen az ember leglényegesebb tulajdonságának az egy bizonyos környezethez való

alkalmazkodottság hiányát tartja, amely lehetővé teszi számára, hogy nyitott legyen a világra, és

a maga világát aktívan építse fel.

Bolk az ember egyedfejlődésének elhúzódását minősíti a leginkább konstitutív humán tulaj-

15

donságnak.

Konrad Lorenz, a 20. század Nobel-díjas etológusa különböző állatfajok – főként az ember-

szabású majom – és az emberi viselkedés összehasonlításakor azt állapította meg; hogy csak az

emberre jellemző a „kíváncsiság viselkedés”, csak az ember alakul öregkoráig.

Konrad Lorenz kutatásai szerint az állatfajok „fejlődési törzsfájának” összehasonlítása a kü-

lönböző kultúrák történetével, a két folyamat az integrációs szintek távolsága dacára sok szem-

pontból mutat rokon vonásokat.

A legszembetűnőbb hasonlóság: mindkettőben ugyanazt az egyensúlyt figyelhetjük meg a

„konzervatív” – a beváltat megőrizni kívánó –, és”a „forradalmi” – az újat kipróbálni akaró –

erők között.

Buda Béla szerint a kultúra a szociológia valamint a kulturális antropológia szemszögéből te-

kintve meghatározott területi és történelmi közösségben élő vagy élt emberek közös hiedelmei-

nek, értékeinek, normáinak és magatartássémáinak, továbbá szokásainak és rítusainak rendszere.

Konrad Lorenzéhez hasonló megállapítása: „A kultúra, bár gyakran évezredes hagyományokat

foglal magába, eleven és állandó szervezés.”

Ha a fenti jellemzők igazak az egyetemes emberi kultúrára, akkor legalább ennyire jellemzőek

lehetnek annak egyes részterületeire.

Nézzük meg mindennapi életünk kultúráját! Hankiss Elemér ekként fogalmaz:

„A mindennapi kultúra vagy más szóval viselkedéskultúra épp annyira fontos, vagy talán bi-

zonyos szempontból még fontosabb előfeltétele az emberi létnek és együttélésnek, mint maga a

kultúra.”

Mit értünk tehát viselkedéskultúrán? A viselkedéskultúra fogalmába tartozik megjelenésünk,

jelenlétünk milyensége, minősége, személyes magatartásunk, gesztusaink, mimikánk, megszóla-

lásunk sokféle módja, az a bonyolult jel- és jelzésrendszer, amelyet verbális és nem verbális

kommunikációnkban hordozunk, s mások, a nyilvánosság elé hozunk, mindaz, amit társas kap-

csolataink szövevényes hálózatában a viselkedés, a státuszt (is) szimbolizáló modor szintjén

megjelenítünk.

A viselkedéskultúra az utóbbi évtizedekben óriási változásokon esett át. A 21. század kezde-

tén megállapíthatjuk, hogy a világ politikai arculatának átalakulásai, a tudományos-technikai

fejlődés szédületes irama, a személyiség felszabadítása, a minden kötöttségtől való szabadulás

vágya, s talán döntően befolyásoló tényezőként az információ korábban elképzelhetetlen gyorsa-

ságú áramlása megtépázta a hagyományokat, konvenciókat, s velük együtt a hagyományos visel-

kedési normákat is. Ez igaz az egyetemes emberi kultúrára, de még bonyolultabban mutatkozik

meg a magyarországi viszonyok között.

A 2. világháborút követő évtizedek, majd a rendszerváltás óta eltelt tízegynéhány év nem rit-

kán sokkoló változásokat hozott egyéni sorsokban és a társadalom életében egyaránt. Ha csak a

legutóbbi éveket tekintjük is: új keretek között más elvárások szerint szerveződnek mindennapja-

ink; alapjaiban rendült meg egy megszokott – ha mégoly szerény keretek közt is –, de szociális

biztonságot nyújtó, kényelmes, emberségesnek tűnt társadalom. Az erőteljes polarizáció egyes

rétegek számára korábban el sem képzelhető anyagi gyarapodást hozott, mások reménytelenül a

perifériára sodródtak.

Hiányzik a jó értelemben vett középosztály, újbóli kialakulása minden bizonnyal hosszú éve-

ket, ha nem évtizedeket fog igénybe venni. Több mint négy évtizedes kihagyás után igyekszünk

visszatérni a polgári értékrendhez, s nap mint nap szembe kell néznünk a ténnyel, ez korántsem

csupán jó szándék kérdése. Magának a polgár szónak a jelentését is sokféleképpen értelmezik. S

bizonyos, hogy lényegi, korszerű meghatározását egyetlen forgalomban lévő egynyelvű szótár-

ban vagy lexikonban sem találhatjuk meg.

A „szocializmus építésének” korszaka részben tudatosan, részben a rendszer öntörvényeinek

engedelmeskedve eltörölt, megváltoztatott értékrendeket; feje tetejére állította a társadalmi hie-

rarchiát; megszüntetett előjogokat, s helyettük másoknak újakat adott; eldobott korábban jól mű-

16

ködő normákat, s nem teremtett helyettük másokat. „Kispolgári csökevény”-nek bélyegezte azo-

kat az életvezetési, viselkedési, öltözködési szokásokat, amelyek sokkal inkább megnyugtatóan,

mint kellemetlenül szabályozták korábban az emberek közötti kapcsolattartást.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy miközben Magyarországon – legalábbis elméletben – ,,a

szocialista embereszmény” ideáljának megvalósítására törekedtünk, a világ fejlettebb régióiban

is átalakultak a normák. A motorizáció, a már említett közlekedés, a tömegkommunikáció hatal-

mas mérvű és tempójú fejlődése jelentősen befolyásolta az emberek, nemzetek közötti kapcsola-

tokat, fellazította a viselkedéskultúra kereteit is. A régi normák már nem, vagy nem teljességgel

érvényesíthetők, helyettük újak nem könnyen alakulnak ki.

Az Arisztotelész által megfogalmazott állítás: „Az ember társas lény” abban a vetületben is

igaz, hogy társadalmi meghatározottságunk mellett elemi együttélési normák nélkül semmiféle

emberi közösség nem képzelhető el. Bizonyosnak látszik, hogy a jelentősebb társadalmi-politikai

mozgások a viselkedéskultúrára is ható változásokkal járnak.

Napjaink sokat gúnyolt „makkos cipős, teniszzoknis, kocsikulcs-pörgető” jellegzetes újgaz-

dag figurája lassan felismeri, hogy az üzleti életben való előrejutáshoz viselkedni is meg kell

tanulnia. Meg is fordíthatjuk: az üzleti életben a siker egyik titka a helyzetnek megfelelő viselke-

dés. Egy adott szituációban a helyzetnek megfelelő viselkedés pedig erősen függ attól a szűkebb-

tágabb társadalmi közegtől, amelyben végbemegy.

„Mindenki elismeri, hogy a kultúrának a személyiség kialakításában óriási szerepe van.

Egyetlen ausztráliai bennszülöttnek sem lehet olyan személyisége, amely amerikai üzletembe-

rekéhez hasonlít. A bécsiek mások, mint a vietnamiak, mindketten különböznek a velencei embe-

rektől. Még a szubkultúrák közötti eltérések is lényeges személyiségkülönbségek kialakulásához

vezethetnek.” (Allport)

Ugyancsak Allport állapítja meg, hogy a valóságos kultúra rugalmas. Bár útmutatást ad a

személyes viselkedésre, de csak bizonyos határokat ír elő, s a határokon belül elfogadható maga-

tartás széles skálán mozoghat.

A kultúrának nagy szerep tulajdonítható a viselkedés előrejelzésében. Gondolkodásunk és

cselekedeteink között egyfajta „közösségi programozottság” figyelhető meg. Elég, ha arra gon-

dolunk, hogy a mai európai kultúrkörben a férfisírás szokatlan, a gyengeség jele, látványa éppen

emiatt lehet nagyon megrendítő, míg az ókori görögök (Id. Homérosz) ég felé emelt karokkal,

zokogva engedtek utat fájdalmuknak.

Mindennapi kultúránk legfontosabb jellemzői a viselkedési megnyilvánulások, a nyelvhaszná-

lat, szertartások, az öltözködés, a bennünket körülvevő tárgyak. Ezeket a jellemzőket valamilyen

módon mindig egy adott közösség szabályozza.

A mindennapi viselkedési szerepek sokaságát, mint pl.: az érintkezési formák, kapcsolatfelve-

vő szokások, vagy éppen a kontaktust kísérő sémák, szintén a közösség határozza meg. De mit

tegyünk, ha nincsenek normák, amelyekhez igazodhatnánk? Meddig terjed az iskola, a pedagó-

gus, vagy még közelebbről: az osztályfőnök kompetenciája? Különösen, ha szinte jelszóvá lett az

ilyesfajta álláspont: Ami nem tilos, azt szabad. Miközben tudatosan kell arra törekednünk, hogy

mások intimszféráját ne sértsük, lassan elfogadunk olyan jelenségeket, amiket korántsem biztos,

hogy el kellene tűrnünk. Elég egy hétköznapi iskolai szituációt magunk elé képzelnünk. Nem is

olyan régen kötelező volt a köpenyviselés az általános és középiskolában, vagy egyes középisko-

lákban ezt az egyenruha helyettesítette. Nyilvánvaló, hogy az egyenviselet nem „fedte el” a tár-

sadalmi különbségeket, ugyanakkor „ápolt és eltakart”. Jellemző volt a tanárok köpenyviselete

is. Ma nincs előírt öltözék, viszont gyakori, hogy a strandra is merész ruhában jönnek a lányok

iskolába, s megesik, hogy – mégoly csinos – kolléganők sem mérik fel, munkában, tanteremben

hogyan kellene (illene) megjelenniük. Ez a fiúk bermuda-sort, trikó variációiban ugyanolyan

kellemetlen jelenség lehet. Tegyük-e szóvá az iskolába nem való öltözéket (sminket, hajviseletet,

ékszert stb.), s ha igen, hogyan? Osztályfőnöki órán és szülői értekezleten mindenképpen szük-

séges és érdemes erről néhány eligazító kérés formájában szót ejteni.

17

Napjainkban keveseknek adatik meg, hogy a szülői házból és/vagy rátermett és odafigyelő

pedagógusok segítségével a mindennapi életvezetéshez elengedhetetlen tudásmennyiséggel és

szerepkészlettel induljanak az életbe. Mi lehet ennek az oka? Most főleg az iskola oldaláról néz-

zük meg a kérdést! Elég, ha arra utalunk, hogy az elmúlt rendszer a legutóbbi időkig deklaráltan

munkás-paraszt fiatalok egyetemi-főiskolai tanulását segítette.

Ez még önmagában – leszámítva az értelmiségi és „egyéb” kategóriába tartozók hátrányos

megkülönböztetését – nem lett volna baj, hiszen a „fényes szelek” nemzedéke és az utánuk kö-

vetkezők jó értelemben is „megforgatták a világot.” Csak éppen diplomások tömegei kerültek ki

úgy a felsőoktatásból, hogy nem ismerték, mert egyszerűen nem volt kitől megtanulniuk azokat a

sztereotípiákat, amelyek az értelmiségi létformához, a jó értelemben vett középosztálybeli életvi-

telhez szükségesek.

Mindezzel együtt jár az indító közösség normáihoz való erősebb kötődés, az onnan hozott ér-

tékek követése, és így gyakran az értelmiségi lét nem valódi megélése. A magunk területére ve-

títve a problémát; akinek saját szerepkészletéből is hiányoznak bizonyos viselkedésminták, atti-

tűdök, az hogyan is adhatná tovább őket?

A két világháború közötti Magyarországon az értelmiségi középosztály nagyon is tudatosan

védte és erősítette a maga értékeit. Általános gyakorlat volt, hogy az alacsonyabb társadalmi kö-

zegből érkezett pályakezdő diplomás befogadó közösségre talált kollégái körében, a nivellálódás

mindig felfelé történt. Aztán hosszú ideig megvetett „úri csökevénynek” minősítették még az

öltönyt, a nyakkendőt, a megfelelő evőeszköz használatot, általában a viselkedési szabályokat.

Viszont az elmúlt egy-két évben láthatunk pozitív irányú törekvéseket, kezd visszatérni a jó mo-

dor becsülete! Milyen mintákat tekinthetünk mérvadónak? Aronson az emberi viselkedés mozga-

tórugóit vizsgálva az alábbi megállapításokat teszi. „Az ember, az egyén elsősorban megélni

akar, reprodukálni önmagát. Másodsorban jól akar élni, jól akarja érezni magát a környezeté-

ben (individuális viszony a mindennapokhoz).” Ugyancsak Aronson foglalkozott azzal, hogy

mindennapi viselkedésünket milyen erősen befolyásolja a másoknak való megfelelés igénye.

Példák sorával igazolja, hogy a közösség normáit három fokozatban vehetjük át.

1. Behódolás (jutalom elnyerése vagy a büntetés elkerülése a cél)

2. Azonosulás (a befolyásolás alanya olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló)

3. Internalizáció (a társas reagálás legtartósabb, legmélyebben gyökerező módja)

A ma emberének sokszor a legegyszerűbb szituációkban való megfelelés is gondot okoz. Egé-

szen biztosan szükségünk van mindannyiunknak arra, hogy foglalkozzunk a viselkedéskultúra

normáival.

Az utóbbi néhány évben igen sok könyv látott napvilágot, amely sokszínűén dolgozza fel a

témát, és az osztályfőnöki munkában is jól használható magunk és tanítványaink okulására.

1996-ban jelent meg Ottlik Károly Protokoll című műve, amely a Viselkedéskultúra a minden-

napok gyakorlatában alcímet viseli. Hasonló formátumú munka Inge Wolff Nagy illemkódex cí-

mű kötete. Mindkét kiadvány alapmű, a szónak abban az értelmében is, hogy szinte minden élet-

helyzethez, lehetséges szituációhoz útmutatást adnak, ráadásul olvasmányos, kellemes stílusban.

Ottlik Károlyt idézem: „Kinek van szüksége ma az illem, szűkebb értelemben vett etikett, még

szűkebb értelemben vett protokoll ismeretére?

A lakatlan szigeten egyedül élő remetének aligha. Mindenki másnak, aki embertársaival talál-

kozik, közösségben él és dolgozik, társaságokba jár, bizonyos szinten ismernie illik e közeg „köz-

lekedési szabályait”.”

Érdekes, hogy az utóbbi évtizedben magyar nyelven megjelent ide kapcsolódó amerikai iroda-

lom a viselkedéskultúrához a siker mint kulcsszó felől közelít.

A menedzserek kiskönyvtára (már a cím is sokat mond) ilyen címekkel jelent meg:

Sikeres fellépés szemfényvesztés nélkül

18

A sikeres fellépés összetevői

A jó fellépés titka

– és még folytathatnánk a sort. Bár ezek a könyvek sok hasznos, magunk és tanítványaink

számára is megszívlelendő útmutatást tartalmaznak, nem mindig érvényesek a mi kultúránkban.

Túlságosan leegyszerűsített, gyakran sematikus példákkal akarják a pillanatnyi „nem OK” szitu-

ációtól a teljes sikerig vezető, látszatra nagyon egyszerű utat bemutatni. Kellő kritikával forgatva

ezeket a könyveket mégis sok jó ötletet meríthetünk belőlük. Például: Itthon is kezd terjedni az

USA-ban rég bevált szokás: a meghívón közlik a rendezvény tól-ig időtartamát (ott szigorúan be

is tartják), valamint az elvárt öltözéket.

Hogyan, milyen módszerekkel közvetíthetjük tanítványainknak a viselkedéskultúrát? A sze-

mélyes példaadás itt is a legfontosabb. Felkelthetjük a tanulók érdeklődését a téma iránt, ha iro-

dalmat ajánlunk, foglalkozzanak önállóan is az illendő viselkedés kérdéseivel. Osztályfőnöki

tanmenetünkbe minden évfolyamon érdemes néhány órát Egy kis illemtan címmel beilleszte-

nünk.

Milyen módszerekkel közvetíthetjük tanítványainknak a viselkedéskultúrát?

A következőkben a viselkedéskultúra néhány olyan elemét tekintjük át, amelyek szorosan

kapcsolódnak az iskolai élethez, s amelyek feldolgozását (megbeszélés, tanulói kiselőadás, sze-

repjáték) formájában osztályfőnöki órán eredményesen tudjuk megoldani.

Kapcsolatfelvételi formák

Kezdjük a köszönési, üdvözlési, megszólítási, kapcsolatfelvételi formák áttekintésével. A kö-

szönés, egymás üdvözlése egészen bizonyosan az első illemszabályok közé tartozik. A különbö-

ző kultúrákban számtalan változatban létezett és él ma is.

Közismert például, hogy a németek mindenkit kézfogással köszöntenek, még az egészen kicsi

gyerekeket is. Ugyanez nem szokás Ausztriában vagy a svájci németeknél. A tibetiek meglenge-

tik a kalapjukat, kiöltik a nyelvüket és bal kezüket a fülük mögé teszik. A japánok derékból

meghajolva üdvözlik egymást. A keleti népeknél a meghajlás általában hozzátartozik az üdvöz-

léshez.

Magyarországon vagy még inkább a történelmi Magyarország területén meglehetősen bonyo-

lultan alakultak a köszönési szokások. Az üdvözlési formák nem választhatók el a megszólítás

mikéntjétől, a kettő együtt pedig napjainkban is nem kevés bizonytalanságot okoz.

Őseink a honfoglalás körüli időkben az előkelőket „bőség”-nek szólították (ld. török bej). A

nagyságos „magnificus” cím eredete a 15-16. századra nyúlik vissza, és kezdetben csak a főren-

deknek járt. Századokon át tartotta magát, majd az elmúlt néhány évtized eltörölte. Nem igazán

szívderítő, hogy napjainkban feléledni látszik. „Mit parancsol nagyságos asszony?” – szólítja

meg a kofa a vevőt a piacon. A „tekintetes”, „kegyelmes”, „nemzetes” pontosan körülhatárolt

keretek között volt használatos. A rendszerváltás visszaadta a főúri címeket, valamint a vitézi

titulust is, ha nem is vált kötelezővé vagy szokássá használni őket. Régi, szép, cím- és rangkór-

ságot nélkülöző megszólításaink, mint pl.: bátyámuram, urambátyám, öcsém, nénémasszony

viszont eltűntek. Ma már csak mosolygunk a közelmúlt elvtárs, szaktárs, kartársnő megszólítása-

in; sikerült őket nagyon gyorsan elfelejtenünk.

Mi lépett a helyükbe? Általánossá vált a férfiak esetében az uram, elnök úr, Kovács úr meg-

szólítás, hölgyeknél: asszonyom, hölgyem, doktornő, tanárnő. Kevésbé szokásos a kisasszony, és

vigyáznunk kell a hölgyem megszólítással is, mert esetenként inkább bántóan, mint udvariasan

hangzik. Az elmúlt évtizedekben gyakori volt a néni, bácsi megszólítás indokolatlan használata.

Például a szülők tanár néninek hívták a fiatal pedagógust is.

A megszólítással összefüggő kérdés a tegezés. A múlt rendszerben gyakori volt, hogy a „de-

mokrácia” szent nevében portástól a vezérigazgatóig mindenki tegeződött a munkahelyen. Érde-

19

kes, hogy határainkon túl nem jelent meg ez a szokás, a szlovákiai magyarok például sokkal tá-

volságtartóbbak, kevésbé gyakran tegeződnek. Napjaink tendenciája – szerepe lehet ebben az

angol nyelv térhódításának és az „IKEA-stílusú” könnyedségnek –, hogy körülbelül harmincéves

korig mindenki mindenkit, ismeretlent és ismerőst egyaránt tegez. Pincér a vendéget, eladó a

vevőt és viszont. Ugyanakkor vannak kivételek, nem jelenik meg ez a fajta tegeződés az orvos-

beteg kapcsolatban, és nem szokásos középiskoláinkban sem. A tendencia viszont egyértelmű,

erősen terjed a tegezés.

Mi lehet a tegezés-magázás kérdésében a követendő gyakorlat? Mindenképpen tanácsos meg-

különböztetni a közéleti és magánszférát. Ügyfélként, vevőként, páciensként stb. a magázódás, a

magánéletben a hasonló társadalmi helyzetű, végzettségű emberek között – az életkor itt kevésbé

lényeges szempont – a tegeződés látszik természetesnek. Talán annyi megkötéssel, hogy az azo-

nos neműek között a megismerkedéstől, a nők-férfiak között az előbbi döntése szerint.

Az is természetes, hogy egy bármilyen alapon szerveződött homogén csoport tagjai (pl.: egy

tantestület) általánosan tegeződnek. Ilyenkor érdemes a fiataloknak és a férfiaknak „kivárni” és a

tegezve megszólíttatás után esetleg megkérdezni, hogyan szólítsuk, szabad-e visszategezni

mondjuk a nyugdíjas óraadó kolléganőt.

Nyelvünkben a köszönési formák között sem könnyű eligazodni. Magyar „találmány” vagy

inkább a monarchia hagyatéka a „kezét csókolom, kezicsókolom” köszönés. Néhány évtizedes

hadakozás után igazán beláthatjuk, hogy hiábavaló küzdeni ellene, fogadjuk el! Gyerekek a fel-

nőtteket, különösen a hölgyeket, férfiak a nőket nyugodtan üdvözölhetik így, egyik fél emberi

méltósága sem sérül általa. Természetesen nem bántó a hölgyekre nézve, s a fiatalabb férfinem-

zedék körében egyre gyakoribb, hogy „kezét csókolom” helyett a napszaknak megfelelően üd-

vözlik őket.

Sokan nem érzékelik, hogy a normaként elfogadott köszönési formákkal milyen sokféle udva-

riassági árnyalat érzékeltethető. „Szervusz” köszöntésünk a „servus humillimus domini” vagyis a

latin „legalázatosabb szolgája az úrnak” köszönésből rövidült, közeli rokona a ma már egyáltalán

nem használatos „alázatos szolgája”, illetve az ebből összevont „alászolgája” köszönési formá-

nak. Igaz, a „szervuszt, szevaszt” is egyre inkább kiszorítja a teljesen általánossá vált „szia”,

újabban pedig a „helo”. (Így, rövid l-lel.) Sokan nem érzik, hogy a „szervusz”-hoz bizonyos ese-

tekben illik hozzátennünk tiszteletünk kifejezéseként: professzor úr, Mária néni. Ilyen esetekben

a szervusz csak akkor cserélhető fel a „sziá”-val, ha a kapcsolat meghitt, baráti. Kedvező tenden-

cia, hogy egyre ritkább az úgynevezett „csendőrpertu”, amikor a visszategezés nem megengedett,

helyette a kölcsönös tegezés vagy a magázódás figyelhető meg.

Érdekes, hogy a 20. század elején még négy magázó („nem-tegező”) megszólítási mód élt

nyelvünkben. Simonyi Zsigmond használati körüket és értéküket így jellemezte: „Az udvaria-

sabb megszólítási névmások közül az Ön a leghidegebb, a kegyed kevésbé hideg, de udvariasba

maga a legbizalmasabb, sokszor kicsinylő árnyalattal, a kend parasztos.” E négyből napjainkra

kettő maradt. Az ön soha nem vált általános megszólítási formává, tartózkodóan udvarias, tiszte-

letadó, távolságot tartó. A maga esetenként udvariatlannak hat. Finoman javítsuk az ilyenfajta

megszólítást: Tanárnő, maga is ott lesz a színházban? A mindenkori beszédhelyzetnek kell el-

döntenie, hogy kikerüljük-e a névmással történő megszólítást, illetve, hogy a kettő közül melyik-

kel éljünk.

A fentiekből is kitetszik, hogy kommunikáció és viselkedéskultúra egymással szorosan össze-

függő fogalmak.

„Beszélj, hogy lássalak!” – fogalmazta meg már Szókratész.

„Szólj, s ki vagy, elmondom.” – vélekedett Kazinczy.

Aki jó nyelvi készségekkel, az adott helyzetnek leginkább megfelelő módon képes kommuni-

kálni, az valószínűleg eléri célját. Ez igaz a hétköznapi ügyintézésre, magánéletre, karrierépítés-

re, politikai szerepvállalásra egyaránt.

Az osztályfőnöki óra különösen alkalmas arra, hogy a különböző kommunikációs helyzeteket

20

gyakoroljuk tanítványainkkal. Néhány lehetséges változatról röviden:

1. Tanulói kiselőadás, beszámoló

A tanév során többször is sor kerülhet rá, hogy egy vagy több tanuló felkészül valamilyen té-

mából. Ennek többszörös a haszna. Egyrészt bővíti saját és társai, esetleg osztályfőnöke isme-

reteit is. Ugyanakkor figyelnie kell mondanivalója elrendezésére, megszerkesztésére, és gya-

korolja a „nyilvános fellépést” is. Az osztályfőnöki óra erre ideális terep, hiszen tét nincs, a

teljesítmény értékelése valóban csak a tanuló fejlődését szolgálja. Érjük el, hogy ilyen alkal-

makkor legfeljebb vázlatot tartsanak kézben, ne felolvassanak! Szokják meg, hogy szabadon

adják elő mondanivalójukat!

2. Vita

Osztályfőnöki órán gyakran kell a közösséget érintő kérdésekről dönteni, az osztály életé-

ben jelentkező problémákról beszélni.

Egy-egy ilyen helyzet kapcsán érdemes arról is szót ejtenünk: mikor, miről, kivel és főleg

hogyan lehet és érdemes vitatkozni. Sajnos vitakultúránk sok kívánnivalót hagy maga után; s

akiknek igazán lételeme kellene, hogy legyen a vitakészség, politikusaink sem járnak elől jó

példával.

Hogyan vitatkozzunk tehát? Az első és legfontosabb, hogy soha ne indulatból. Az ilyesfaj-

ta közhelyekben, mint pl.: Aki kiabál, annak nincs igaza – mindig van igazságtartalom. Őriz-

zük meg nyugalmunkat a vita hevében is, érvekkel próbáljuk meggyőzni a másikat!

Ugyanennyire fontos, hogy legyen meg bennünk az elfogadás képessége; ne akarjunk min-

denáron „győzni”!

A vitának – még az osztályban sem – kell minden egyes esetben kompromisszummal zá-

rulnia, de értelme csak akkor van, ha nem arról szól, hogy mindkét fél csökönyösen hajtogatja

a maga igazát.

Tanítsuk meg arra is a gyerekeket, hogy ne vágjanak egymás szavába, várják ki, míg a má-

sik befejezi a gondolatát! Kellő önfegyelemmel a gesztusok, de még a mimika is kontrollálha-

tó (pókerarc). Tanulóink vitakultúráját fejleszthetjük úgy is, hogy egy-egy – természetesen

nem őket közvetlenül érintő – témáról szerepcserével vitatkozzanak; egyszer valamely állás-

pont mellett, majd pedig ellene érvelve.

Ügyintézés, reklamáció

Felnőtteknél is gyakori, hogy a legegyszerűbb élethelyzetekben sem tudják saját érdekeiket

megfelelő módon képviselni. A támadó, esetleg erőszakos fellépés ritkán ér célt; illetve amikor

az így viselkedő ember azt hiszi, hogy a hangerő vagy a fenyegetőzés segített, téved. Jogos pana-

szát orvosolták volna akkor is, ha viselkedése nem keltett volna ellenszenvet.

Néhány hétköznapi szituációban érdemes ezt is gyakorolni. Az iskolai életből is meríthetünk

példát. Játsszák el több variációban azt az esetet, hogy a témazáró dolgozatban a tanár egy fel-

adat pontjait nem adta hozzá az összpontszámhoz. Ki hogyan áll elő a problémával? Vessük el az

emelt hangon, méltatlankodva előadott változatokat, vezessük rá a tanulókat, hogy az a megoldás

a helyes, ha kérés formájában adják elő problémájukat. Pl. így:

− Legyen szíves megnézni a dolgozatomat! Az x feladat pontjait nem adta hozzá a Tanár Úr.

(Illik megköszönni a jegymódosítást!)

Bármilyen, a mindennapokban előforduló reklamáció, vitás kérdés esetében nem célszerű úgy

kezdeni, hogy döntünk a másik fél nevében:

− Ki kell cserélni ezt a készüléket.

Sokkal inkább eredményes lesz az ilyen bevezető:

− A segítségét szeretném kérni ...

− Legyen szíves segíteni stb.

A kommunikáció fent említett alaphelyzetei viszonylag könnyen elsajátíthatók (legalábbis

21

elméletben).

Az emocionális intelligencia

A pszichológiai kutatások egyik újabb, izgalmas területe az un. emocionális intelligencia.

Nem egyszerűsíthető le a tapintat és/vagy az empátia fogalmára, de biztosan fejleszthető, tanul-

ható.

Bármennyire is tudatos bennünk az igyekezet, hogy ne bántsunk, ne sértsünk meg másokat,

tudjuk, hogy legjobb szándékaink ellenére is otrombán viselkedünk néha. Ez a tizenéves korosz-

tállyal még gyakrabban megesik, nem kevés galibát okozva a környezetükben. Természetesen az

volna a legjobb, ha otthonról tudnák, melyek azok a témák, amelyek tabunak számítanak.

Minden alkalommal hárítsuk el azokat a kérdéseket, amelyek e körbe tartoznak! Osztályfőnö-

ki órán akár számba is vehetjük a „tabu témákat”; közösen megkeresve az indokokat, miért, mi-

lyen okból nem szokás, nem illik beszélni róluk? Néhány kerülendő, mégis gyakori téma (élet-

kor, anyagi helyzet, hajfestés, családi problémák, betegség stb.) esetében beszéljük meg azt is,

nem csak érdeklődni nem illik ezekről a kérdésekről, hanem másokat traktálni sem velük! Ma-

gánügyekről lévén szó, nem udvariatlanság, ha kerek perec megtagadjuk a választ.

Ide kapcsolódik a korosztály életében fontos szerepet játszó kérdés: a titok és a titok megtar-

tása. Értessük meg velük, hogy a legbizalmasabb dolgaikba ne avassanak be senkit azzal a kérés-

sel: Ne mondd el senkinek! A titok addig marad az, amíg valóban nem tud róla más. Nagyon

hamar megtapasztalják és őszintén sokra értékelik, ha osztályfőnökükben feltétlenül megbízhat-

nak. A fecsegés, a jólértesültség, a mindenről és mindenkiről mindent tudni akarás lehet szóra-

koztató, de a diszkréció sokkal értékesebb.

A televíziózás

Szólnunk kell osztályfőnöki munkánk szempontjából a tömegkommunikáció legszélesebb

körben ható eszközéről, a televízióról. Miközben néhány csatorna (Spektrum, National

Geography) igen hasznosan bővítik a tanulók ismereteit, a nagy számú elérhető adó többsége

igen alacsony színvonalú közönségigényt igyekszik kielégíteni, céljuk a minél magasabb nézett-

ség elérése. Ennek érdekében nem válogatnak az eszközökben. Egyes műsorok túlzás nélkül mi-

nősíthetők kifejezetten ízlésrombolónak. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a szinkronizált fil-

mekben egyre több az egészen durva, trágár fordítás, pedig itt esetleg lehetne finomítani akkor is,

ha az eredeti szöveg erősen vulgáris volt.

Tudatosnak, szándékoltnak látszik a „sztárcsináló” törekvés; vajon ki dönti el, hogy alig hu-

szonéves, néha elképesztően tudatlan fiúk és lányok, akiknek egyetlen érdemük, hogy rendszere-

sen megjelenhetnek a képernyőn, mitől sztárok? Az általuk^ valamint a szappanoperák végelát-

hatatlan sorozata által közvetített nagyon kétes minták pedig megjelennek a hétköznapi emberek,

főként a fiatalok gesztusaiban, viselkedésében, gyakran felismerhetők szóhasználatában. Utóbbi-

ra példa az amerikai filmek „baby” szavának „kicsim” magyarosítása, s a filmek nyomán egyre

inkább elterjedő megszólítás a gyerekekhez fordulva. A „kicsim” megszólítás finomkodó, mes-

terkélt, idegen a nyelvünktől. (Bárcsak ennyi lenne a nemkívánatos hatás!)

Igen negatívan hat a tizenéves korosztályra a felnőttek, gyakran a tanárok iránti legcsekélyebb

tiszteletet is nélkülöző stílus és hangnem, ahogy sok külföldi filmben kortársaik megnyilatkoz-

nak.

Az agresszivitást még enyhébb formáiban sem lehetne megengedni, nem hogy ilyen mennyi-

ségben és minőségben, ahogy a ma felnövő nemzedék találkozik vele. A szexualitás nyers, nem

ritkán brutális ábrázolása is meglehetősen romboló hatású.

Osztályfőnökként annyit tehetünk, hogy egy-egy műsor kapcsán beszélünk ezekről a kérdé-

sekről, arra ösztönözve a gyerekeket, hogy kritikával fogadják, és ne feltétel nélkül elfogadják a

TV közvetítette sokszor nagyon is kétes értékeket.

22

A mobiltelefon

A legutóbbi években jelent meg – mára már tömegesen – a mobiltelefon. Birtoklását termé-

szetesen nem tilthatjuk meg – miért is tennénk? –, használatát azonban szabályoznunk kell. A

Házirendbe is bekerülhet: A tanítás időtartamára ki kell kapcsolni!

Úgy tűnik, hogy telefonálni is nekünk kell megtanítani a gyerekeket. Nem is kell egy teljes

órát rászánnunk, elég a legfontosabb tudnivalókat összeszednünk:

Mindig a hívó fél mutatkozik be, ezután a hívott, vagy aki fogadja a hívást, szintén megmond-

ja a nevét, nem pedig: Nagy lakás. Fogjuk rövidre a mondanivalónkat; bizalmas információt le-

hetőleg ne közöljünk telefonon! Kora reggel, este nyolc után, pihenő napokon a kora délutáni

órákban csak nagyon indokolt esetben csöngessünk be telefonon is mások otthonába! Az élet

más területeiről is választhatnánk példákat; a napi munka során éljünk ennek lehetőségével.

A vállalati, vállalkozói szférában oly divatos tréningek egyik legfontosabb célja, hogy sokféle

szituációnak megfelelő adekvát viselkedésre – ami gyakran egyszerűen a jó modorral azonos –

készítsen fel. Nekünk több időnk van erre, optimális esetben négy év! Vissza-visszatérően érde-

mes arra is utalnunk, hogy a helyes viselkedésnek valahol az az alapja, hogy magabiztosan és

fesztelenül érezzük magunkat, természetesen úgy, hogy ez önmagunk, egyéniségünk feladása

nélkül történjen.

Paradoxonnal élve: Úgy viselkedjünk, hogy közben nem viselkedünk. Ez természetesen nem

jelenti azt, hogy nélkülözhetjük a folyamatos önkontrollt. Ez nem azt jelenti, hogy elemezzük

saját viselkedésünket, sokkal inkább, hogy „vegyük észre magunkat”, figyeljünk mások érzé-

kenységére stb.

A bevezetőben utaltunk rá, nem állíthatunk magunk és tanítványaink elé valamifajta tökéletes

tulajdonságokkal bíró, hibák nélkül való embereszményt, de elfogadhatunk az egyén és a közös-

ség számára is érvényes elveket.

Maslow kiemelkedő személyiségek életútját tanulmányozva így fogalmazta meg az önmegva-

lósításhoz vezető, követni érdemes viselkedést:

„Úgy éld az életet, mint a gyermek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással!

Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez!

Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid értékelé-

sében!

Légy őszinte, kerüld a színlelést és a szerepjátszást!

Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével!

Vállalj felelősséget!

Amit eldöntőnél, hogy megteszel, vidd is véghez!”

Maslow szerint a felsorolt viselkedésmintákat követő önmegvalósító embereket az alábbiak

jellemzik:

A valóságot gyakorlatiasan érzékelik, és jól tűrik a bizonytalanságot.

Olyannak fogadják el önmagukat és másokat, amilyenek.

Spontán módon gondolkodnak és viselkednek.

Jó humorérzékük van. Kreatívak.

Emberbarát érzelműek.

Mélyen átélik az élet alapélményeit.

Inkább kevés, mint sok emberrel erős és jó a kapcsolatuk.

Tárgyilagosan képesek szemlélni az életet.

Maslow ezekkel a jellemzőkkel egy valóban szuverén személyiségű embert rajzolt meg, azt

hiszem, az általa felsorolt személyiségjegyeket sokan szívesen fogadnánk el önmagunkra jellem-

zőnek.

Elérésükre minden életkorban érdemes törekedni, érdemes tanítványainkat is erre inspirálni.

23

NÉHÁNY (KERET)TANTERVI TÉMAKÖR FELDOLGOZÁSA

JAVASLATOK OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK VEZETÉSÉHEZ

Az osztályfőnöki óra az iskolai nevelés egyik legfontosabb színtere, ugyanakkor nem jellemzi

az a fajta kötöttség, mint a szaktárgyi órákat, s erre az osztályfőnöknek tudatosan is kell töreked-

nie. Nem fontos, hogy az osztályteremben tartsuk, a könyvtár, az iskolai klub alkalmasabb hely-

szín a kötetlen beszélgetéshez; tanteremben is ülhetnek úgy a tanulók, hogy ne egymás hátát lás-

sák.

A tömbösítés lehetőségével élve megnézhetünk együtt kiállítást, filmet, színházi előadást stb.,

hogy utána közösen dolgozzuk fel a látottakat. Hívhatunk külső – orvos, jogász, nyomozó, pszi-

chológus stb. – előadót, – nem feltétlenül az osztályba járó gyerekek szüleit – egyes témák fel-

dolgozásához, nézhetünk órán videofilmét stb. Az egyes témákat közöljük előre, adjunk felada-

tokat lehetőleg az önként jelentkezőknek. A tanmenetek elkészítése előtt az első osztályfőnöki

órán gyűjtsük össze a tanulók által kért témákat. Ha mindenki felírja egy papírra, hogy miről

szeretne hallani, beszélni osztályfőnöki órán, biztosan összejön 4-5 órára való olyan anyag, ami-

vel valóban érdemes lesz foglalkoznunk. Használjuk ki azt a lehetőséget is, hogy itt nem köt

bennünket a tanterv, az „anyag” kényszere, a leggondosabban előkészített osztályfőnöki óra

megtartását is halaszthatjuk a következő hétre, ha valamilyen aktuális, fontos probléma adódik.

Itt az sem baj, ha nagyon eltérünk a tárgytól, amennyiben azt hasznosnak érezzük.

Bármilyen jó az osztály és az osztályfőnök kapcsolata, előfordul, hogy a gyerekek egyáltalán

nem, vagy nem igazán aktívan kapcsolódnak be egy-egy téma feldolgozásába. Ilyenkor ne is

erőltessük mindenáron kérdezgetéssel, felszólítgatással. Beszélgessünk másról, vagy dolgozzuk

fel „monológ” formájában, amit terveztünk, fejtsük ki a témáról a saját véleményünket. Néhány

alkalom után úgyis kiderül, melyek azok a témák, amelyek valóban foglalkoztatják, érdeklik

osztályunkat, s mik azok, amik érdektelenek számukra.

Azt is értékelik tanítványaink, ha nem kényszerítjük rájuk az ún. „etikai beszélgetéseket”, és

előbb-utóbb megnyílnak maguktól. Ilyen esetekben az is megoldás lehet, ha a legaktívabb tanu-

lóknak átengedjük az óra irányítását, esetleg már előzetesen megbízzuk őket, hogy készüljenek

fel kiselőadás tartására.

A tanulók által kért témák esetében különösen fontos, hogy megfeleljünk várakozásuknak.

Tapasztalhatjuk, hogy az igényelt témák gyakran „kényes” területekhez kapcsolódnak. Az ilyen

órák különösen gondos előkészítést igényelnek. Kérjük meg például a szexuális nevelés téma-

körében felkért orvost (lehetőleg ifjúsági nőgyógyászt), hogy ne „a virággal és a méhecskével”

indítsa a témát, hanem valóban hasznos és használható ismereteket adjon. Jobb, ha ilyenkor a

tanári szobában várjuk ki az óra végét, nem történik semmi rendkívüli, ha magára hagyjuk a

szakembert az osztállyal.

Összegezve: Az osztályfőnöki óra legyen pedagógiai tevékenységünk tervezett és gondosan

szervezett kerete, amit optimális esetben várnak tanítványaink, és amire örömmel készülünk ma-

gunk is.

A KERETTANTERVI TÉMAKÖRÖK OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRAI FELDOLGOZÁSA

A következő témakörök igen sokoldalúan feldolgozhatok; a tanári előkészítéshez, óravezetés-

hez szeretnénk javaslatokat, Ötleteket adni. Az egyes témák évfolyamonként más megközelítés-

ben kerülhetnek elő, a feldolgozás módja függ az adott osztály összetételétől. A feldolgozáshoz

nem egységes szerkezetű mintákat ajánlunk; inkább a kiinduláshoz, az órák szervezéséhez sze-

retnénk segítséget adni:

1. Önismeret

24

2. A tanulás tanulása

3. Társas kapcsolatok

4. Egészségnevelés

5. Állampolgárrá nevelés

6. Környezetvédelem

7. Konfliktuskezelés

Önismeret

„Hiába fürösztöd önmagadban,

Csak másban moshatod meg arcodat.”

József Attila

Az önismeret kérdése valamilyen szinten mindenkit foglalkoztat. A középiskolás korosztály

számára a

„Ki vagyok én?”

„Milyen vagyok én?”

„Milyennek tartanak engem a többiek?”

„Milyennek látnak a szüleim, tanáraim?” kérdések a fejlődés részei.

A Milyen vagyok? kérdés két részre bontható:

1. Külső tulajdonságok (testmagasság, alkat, arányok, haj, szem, bőrszín stb.)

2. Személyiségjegyek, jellem

Beszéljünk először a külső tulajdonságokról!

Ki a szép? Milyen a szépségideál? (Willendorfi Vénusztól a divatipar mesterséges ideáljaiig)

Miért változik a szépségideál?

Miért kell tisztában lennünk testi adottságainkkal? (előnyös tulajdonságok kiemelése, előnyte-

lenek leplezése)

Mi az, amin nem tudunk változtatni? (magasság, alkat, arcforma)

Mi az, ami változtatható? (testsúly, hajviselet, haj szín, esetleges műtét: kebelméret, lábvas-

tagság)

Testsúly: kövér vagy sovány, túlsúlyos vagy ideális súlyú vagyok-e?

Ideális súly: testmagasság cm-ben, mínusz 100 egyenlő kg száma, de jobb, ha ennél kevesebb.

(?)

Ejtsünk néhány szót az anorexiáról! Betegség, főleg fiatal lányoknál előforduló kóros sovány-

ság, beteges koplalás, esetleg evésre képtelen állapot közben vagy után is kövérnek, elhízottnak

képzeli magát (testséma zavar).

Mit mutat a tükör? Felnőtt családtagjaink testalkata a „jövő”? Törekedjünk az ideális testsúly

elérésére! Fogadjuk el azokat a külső adottságainkat, amelyeken változtatni nem tudunk, ame-

lyeken tudunk változtatni) igyekezzünk előnyösen alakítani! Külső vagy belső tulajdonságaink-

ról van-e pontosabb képünk? Miért?

Önismereti kép (ilyennek tartom magam, ezt gondolom magamról)

Énkép (a társak, a környezet ilyennek tart engem)

A kettő együtt: a saját véleményünk és a mások rólunk alkotott véleménye mutat leginkább

elfogadható képet önmagunknak. Beszélgessünk arról is, általában milyen pontokon tér el a ket-

tő? Mi ennek az oka?

25

A személyiségjegyek feltérképezéséhez, a reális önismeret kialakításához érdemes néhány

egyszerű önismereti tesztet elvégeznünk. Találkozhatunk ilyenekkel a szakirodalomban, de ér-

demes a tanulókhoz igazítva önálló kérdéssort összeállítanunk, esetleg úgy, hogy a tanuló önma-

gáról alkotott véleményét összevetjük a mások pl.: padtárs véleményével.

Önismereti teszt

Kérdés Válasz Pont

1. Mennyire fontos számodra a kül-

sőd?

− Az a legfontosabb.

− Nagyon fontos.

− Egyáltalán nem fontos.

0

2

1

2. Mit változtatnál a külsődön, ha

mód lenne rá?

− Mindent.

− Jó így nekem.

− Karcsúbb és izmosabb szeretnék lenni.

0

1

2

3. Hogyan szeretnél öltözködni? − Mindenki figyeljen fel rám!

− Divatosan.

− Azt viseljem, ami tetszik nekem és jól áll.

0

1

2

4. Fontos-e számodra a többiek vé-

leménye?

− Egyáltalán nem.

− Van, amiben igen.

− Csak fontos, másokat is érintő dolgokban.

0

1

2

5. Pontos vagy-e? − Mindig.

− Többnyire.

− Mindig kések.

2

1

0

6. Szívesen segítesz-e másoknak? − Nem.

− Néha.

− Mindig.

0

1

2

7. Betartod-e az önmagadnak tett

fogadalmakat?

− Mindig.

− Többnyire.

− Néha.

2

1

0

8. Tudsz-e titkot tartani? − Mindig.

− Többnyire.

− Soha.

2

1

0

9. Szoktál-e szándékosan kellemet-

lenkedni?

− Soha.

− Néha.

− Gyakran.

2

1

0

10. Belátod-e, ha hibáztál? − Mindig

− Többnyire

− Soha

2

1

0

A két pontos feleletek az „értékhordozók”, ezek túlsúlya magasabb pontszámot eredményezve

a pozitív személyiségjegyek irányába mutat.

Önismereti játékok

1. Névjegykártya I.

Minden tanuló készít magáról egy „névjegykártyát”. Ez attól különleges, hogy név, cím, tele-

fonszám helyett egyéni tulajdonságait írja rá!

Játszhatjuk úgy is, hogy a kártya egyik oldalára külső, másikra belső tulajdonságokat írnak.

Azt írják le, hogy magukat milyennek látják. Az osztályfőnök vagy a játékvezető összeszedi a

kártyákat, majd megkeverve kiosztja. Hangosan felolvassák egyenként a szöveget, megpróbálják

kitalálni kiről van szó. (A játék lehetőséget ad az önmagunkról alkotott kép és a mások által al-

26

kotott összehasonlítására.)

2. Névjegykártya II.

Olyan névjegykártyákat kell írniuk, amelyeken a csak rájuk jellemző tulajdonságok, „külön-

legességek” szerepelnek.

(Akkor érdemes játszani, ha már eléggé ismerik egymást a tanulók.)

3. Időgép

Idézzék fel a gyerekek, milyenek voltak kicsi korukban – tíz évvel ezelőtt –, majd próbálják

megjeleníteni akkori önmagukat. Igyekezzenek úgy járni, beszélni, verset mondani stb!

Ezután ugyanezek a tanulók képzeljék el magukat 10-20 évvel idősebben! Játsszák ezt is el!

(Ez a játék jó felvezetés a „Honnan jöttünk? Kik vagyunk? Hová tartunk?” kérdésekhez)

4. Kötött mondatkezdések

Először minden tanuló saját magáról beszél:

Pl.: „Utoljára akkor sírtam, ...”

„A legjobb dolog, ami ezen a héten velem történt ...”

„Ha vendégek jönnek hozzánk, akkor én ...”

„Nagyon zavarba jöttem ...”

A folytatásban társukról beszéljenek:

„Felfedeztem rajtad az utóbbi időben, hogy ...”

„Neheztelek rád, mert...”

„Elismerem, hogy te ...”

5. Az a véleményem ....

A játékhoz körben ülnek a tanulók, egyvalaki pedig a kör közepére ül. A középen ülőről be-

szélnek a többiek. Bárki kezdheti a játékot, majd forgásirány szerint haladva következnek a mel-

lette ülők.

Üljünk mi is a körbe, úgy irányítva a játékot, hogy mi legyünk az utolsó vélemény alkotók,

mert így kompenzálhatjuk az esetleges szélsőséges vagy bántó véleményeket.

Lehetőleg egyszer mindenki kerüljön a kör közepére.

6. Életút - térkép

A tanulók „térképet” készítenek eddigi életükről. Minden térképnek tartalmaznia kell valami-

lyen formában a „jó helyeket” és a „rossz helyeket” (pl.: jó bizonyítvány, sikeres szereplés, be-

tegség). Egy harmadik színnel jelölhetik a jövő „jó helyeit”.

7. Milyen lennék, ha virág volnék?

Milyen virág volna? (padtárs, barátnő stb.)

Készítsenek rajzot, majd szóban indokolják!

Az önismereti tesztek és játékok feldolgozásának nem valamifajta értékítélet kialakítása a cél-

ja, sokkal inkább, hogy felkeltsük tanítványainkban az igényt az önnevelésre. Ezzel kapcsolatos

kérdések:

Miért fontos az önvizsgálat?

Mi a lelkiismeret?

Mit értünk lelkiismeret-furdaláson?

Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy hibáink, hiányosságaink felismerése önmagában kevés. A

pontatlanság önmagában például nem igazán jellemhiba, de „ön- és közveszélyes”! Nem intézhe-

27

tő el azzal: Bocsánat a késésért! Elnézést, de képtelen vagyok időben felkelni!

Beszélgessünk arról is a tanulókkal, hogy kiegyensúlyozott, harmonikus személyiséggé válni

csak tudatos önneveléssel lehet. Németh László így ír erről:

„Az embernek nemcsak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcsodálnia, hanem

a benne még ott lappangókat előhívnia, s belőlük magát minél különbbé megalkotnia. Ez igen

szép s értékes feladat: a napok apró vésőütéseivel valami szépet hozni ki, nem a kőből, hanem az

élő anyagból, önmagunkból”

Németh László szép gondolatát alapul véve: karbantartani, erősíteni, fejleszteni a meglévő jó

tulajdonságokat; javítani, elveszíteni a hibákat!

Önbizalom – önhittség

„Nemes önbizalom, de ne az

önhittség rugói

Lelkedet nagy célra feszítsék ...”

Arany János

Kérdések

Mit jelent maga a fogalom?

Miért van szükségünk önbizalomra?

Hogyan teszünk (tehetünk) szert önbizalomra?

Milyen élmények lehetnek negatív hatással valaki önbizalmára?

Mi az az „OK-élmény”? (pszichológiai fogalom – a környezet megerősítése abban, hogy va-

lamit jól csinálunk, valamiben jók vagyunk)

Mi veheti el az önbizalmunkat?

Hogyan erősíthetjük saját magunkat?

Az önbizalom - hit önmagunkban.

Nagyobb, nehezebb feladatok, tennivalók előtt mérjük fel erőinket! Pl: nyelvvizsga, autóveze-

tői vizsga stb. Eléggé felkészültünk-e, meg tudjuk-e csinálni, el tudjuk-e végezni, amire vál-

lalkoztunk?

Önbizalomerősítő a pozitív gondolkodás. Ilyen módon gondolkodjunk:

1. Feladat felmérése

2. A megoldás útja

3. Sikeres elvégzés, befejezés

Érdemes gondolatainkat úgy irányítanunk, hogy a pozitív mozzanatokra és főként a sikeres

befejezésre összpontosítsunk.

Egy alaphelyzet: Felkészültem a vizsgára, ha nem is tökéletes a tudásom. Nem azt hajtoga-

tom, hogy nem tudok semmit, úgyis megbukom; hanem arra gondolok, milyen jó lesz felhívni

édesanyámat a vizsga után: sikerült! (Mint az idevágó telefonreklámban.) Ne csak beszéljünk a

témáról, hanem osztályfőnökként figyeljünk arra, hogy az önbizalomhiánnyal küzdő tanítványa-

inkat jó teljesítményükért dicsérjük meg, biztassuk, ha alkalom adódik rá!

Az önhittség kényes téma, itt senkit sem szabad szembesítenünk túlzott önbecsülésével, önér-

tékelésével. Bevezetésül segítségül hívhatjuk Aiszoposz, Phaedrus és mások állatmeséit. Ilyen

például A felfuvalkodott béka és az ökör vagy A róka és a szőlő (savanyú a szőlő).

A hétköznapi szóhasználatban az önhittség és a beképzeltség közé egyenlőségjelet teszünk.

Tisztázzuk, mi a különbség a kettő között! Önhittség – túlzott önértékelés. Hogyan nyilvánul

meg az önhittség az iskolában? Mindig az önhittség áll-e az irreális tervek hátterében? Itt jegyez-

zük meg, hogy gyakori szaktanári, osztályfőnöki hiba negatív attitűddel reagálni a gyerekek irre-

ális (vagy annak látszó) terveire.

28

Pl.: – Hogyan gondolod, hogy „oda” jelentkezel?

– Kizárt dolog, hogy ebből az osztályból x tanulót „oda” felvegyenek.

A nem reális vágyak mögött nem biztos, hogy önhittség, túlzott önbizalom áll. Felháborodás

helyett bölcsebb diákkal, szülővel inkább a várható nehézségekről (többszörös túljelentkezés,

magas pontszám stb.) beszélni, mint magát az elképzelést negatívan minősíteni.

Ha szóltunk az önhittségről, essen szó a szerénységről is! A szerénység a mai törtető, csörtető

világban is erény, önhittségre hajlamos tanítványaink igyekezzenek olyan célokat tűzni maguk

elé, hogy teljesítményeik, eredményeik alapján beképzeltség helyett „legyen mire szerénynek

lenniük.”

Hogyan fejleszthetjük egyes tulajdonságaikat? Az első lépés, hogy önmagukban tisztázzuk

miben akarunk fejlődni. Érdemes a tanulóknak (akár osztályfőnöki órán) tulajdonságaikat ekként

csoportosítani:

Erősségek Gyengeségek

(pozitív tulajdonságok) (negatív tulajdonságok, hibák)

Sorrendiséget is felállíthatnak: legfontosabb jó tulajdonságom, legnagyobb hibám. Fentebb

már volt szó róla: a pozitív személyiségjegyeket megőriznünk, fejlesztenünk kell, míg a negatí-

vakat igyekeznünk kell kiküszöbölni vagy legalább javítani. Hogyan érjük el ezt a célt? Két

kulcsszó vezet hozzá: akaraterő, kitartás. Mind a kettő fejleszthető önmagában is, és a kitűzött

célnak megfelelően is! Pl.: Szereted az édességet, túl sokat fogyasztasz belőle. Le akarsz szokni

a nassolásról. Módszer: veszel egy táblát a kedvenc csokidból, és elhatározod, hogy legkorábban

egy hónap múlva, a születésnapodon bontod ki. Biztos, hogy sokszor kísértésbe esel, legszíve-

sebben egyszerre megennéd, de kitartasz. Egy hónap múlva nem a csoki az igazi jutalmad, ha-

nem az, hogy győztél, le tudtad győzni önmagadat.

Vagy

Minden nap 1-2 feladattal többet oldasz meg matematikából, mint a kötelező. Témazáráskor

remélhetőleg meghozza gyümölcsét; jól sikerül a dolgozatod.

Ízlés, öltözködés, divat

„A stílus maga az ember.”

Buffon

Kérdések

Kinek, minek lehet stílusa?

Mit nevezünk korstílusnak?

Milyen stílusirányzatokat ismertek?

Igaz-e az állítás? A stílus mindig választás eredménye.

Mikor szokták azt mondani: Ez nem az én stílusom.

Miért igaz a mondás? Ízlések és pofonok különbözőek.

(De gustibus non est disputandum.)

Miben nyilvánul meg az ízlés?

Kit tekintünk jól öltözöttnek?

Miért igaz a mondás? Nem a ruha teszi az embert.

Mi minden „olvasható le” valaki öltözékéről?

Mit jelent: alkalomhoz illő öltözék,

alulöltözöttség,

túlöltözöttség?

Mi és ki határozza meg?

29

Mit jelent a „trendi” öltözködés?

Mitől lehet egy öltözék ízléstelen?

Kövessük-e, és ha igen, hogyan a divatot?

A témához igen jól felhasználható:

Schiffer Miklós: A stílusos nő (Budapest, Officina '96 Kiadó, 2002)

Schiffer Miklós: Stílusról férfiaknak (Budapest, Officina '96 Kiadó, 2000)

Példakép, eszménykép, ideál

„Ha valaki önként vagy észrevétlenül lemond egyéniségéről, hiába várja, hogy holnap csoda

dolgok történjenek vele, mert ami megtörténik,

már nem vele történik meg.”

Csoóri Sándor

Indítsuk az órát vitával! Egy tanuló, akinek van példaképe, számoljon be arról, miért őt vá-

lasztotta, miért, miben szeretne hozzá hasonlítani!

Egy másik fejtse ki, neki miért nincsen példaképe!

Beszéljük meg a három szó (példakép, eszménykép, ideál) közötti jelentéskülönbséget is!

Ki lehet példakép? (Optimális esetben valamelyik szülő vagy családtag – ld. pályaválasztás;

irodalmi alak, kiemelkedő közéleti személyiség, valaki a környezetből, ismeretségi körből.)

Tudatos-e a példakép választás?

(Tulajdonságai alapján választunk valakit, vagy választunk először és utána figyeljük meg a

tulajdonságait?)

Kik a „mai” példaképek?

Miért gyakori, hogy rockzenészt, énekest vagy sportolót választanak a tizenévesek ideáljuk-

nak?

Kötődik-e életkorhoz a példakép?

Tudtok-e példát arra, hogy a felnőtteknek is van példaképük?

Formálhatja-e valaki személyiségét a példaképe?

Mások megismerése, emberismeret

„A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Sen-

ki nem olyan érdekes, meglepő, kiszámíthatatlan, minta folyamat, melynek során egy ember el-

árulja jellembeli sajátságait.”

Marái Sándor

Felhasználható idézetek:

„Sok van mi csodálatos,

De az embernél nincs semmi csodálatosabb.”

Szophoklész

„Okuljatok mindannyian e példán,

Ilyen az ember. Egyedüli példány.

Nem élt belőle több és most sem él,

S mint fán se nő egyforma két levél,

A nagy időn se lesz hozzá hasonló.”

Kosztolányi Dezső

Kérdések

30

Hogyan ismerhetünk meg másokat?

Mit jelent kiismerni valakit?

Formálhatunk-e véleményt külsőségek alapján?

Fontos-e az első találkozáskor ránk gyakorolt benyomás?

Miért mondhatjuk valakire, hogy jó emberismerő?

Miért nem helyes felületes ismeretség alapján véleményt formálnunk a másik

emberről?

Miért olyan sokfélék az emberek?

Hogyan lehet mégis „csoportosítani” az embereket?

Hippokratész – az orvostudomány atyja – (a testnedvek túlsúlya szerint) a következő módon

csoportosította az embereket:

1. szangvinikus − bizakodó

2. melankolikus − szomorú

3. kolerikus − lobbanékony

4. flegmatikus − közönyös

Vannak olyan felosztások is, amelyek ezeket a jellemzőket az emberi életszakaszokkal kap-

csolják össze:

1. ifjúkor − szangvinikus

2. felnőttkor − kolerikus

3. öregkor − melankolikus

4. aggkor − flegmatikus

Jung két alapvető személyiségtípust különböztet meg:

1. introvertált − befelé forduló

2. extrovertált − kifelé forduló

Az emberi alaptermészet kérdéséhez tartozik az is, hogy optimistán vagy pesszimistán néz-

zük-e a világot. (Ismerjük a félig üres vagy félig tele pohár, vagy az almaválogatás klasszikus

példáját.)

Beszéljünk arról, hogy alaptermészetünk valamilyen szinten biztosan öröklött! (Vannak min-

dig mosolygó és morcos kisbabák.)

Miért kellemesebb a derűs, kiegyensúlyozott emberek társasága?

Mennyire függ össze az alaptermészet és a jellem?

Mitől függ egy ember értéke?

Milyen tulajdonságokat tartotok igazán értékesnek? Miért?

Változunk-e életünk folyamán?

Lehet-e valaki kifelé fordulóból befelé forduló? És fordítva?

Válhatunk-e optimistából pesszimistává? És megfordítva?

Változnak-e tulajdonságaink?

Gyűjtsünk olyan tulajdonságokat, amelyek inkább a fiatalokra jellemzőek! Mondjatok olya-

nokat, amelyek az időskorhoz kapcsolódnak! Értelmezzük Buda Béla megállapítását: „Nincsen

befejezett személyiség.” Bizalommal, jóhiszeműen közeledjünk másokhoz, de őrizzük saját sze-

mélyiségünk határait!

31

Az első benyomás

„Hamar a két asszony szeme összevillant,

De csak amíg ember frissen egyet pillant,

Hidegen egymásnak azalatt benyelték,

Ruháit, alakját, egész testét-lelkét.”

Arany János

Kérdések

Milyen hatást tesz ránk az első találkozás valakivel?

Vajon miért ébreszt valaki rokonszenvet?

Miért lehet ellenszenves valaki, akit nem is ismerünk?

Hogyan „kezeljük” az első benyomást?

Mit tapasztaltatok; beigazolódik-e hosszabb távon?

Becsapott-e már benneteket az első benyomás?

Beszéljünk-e másoknak a megérzéseinkről?

Ne feledjük: mi is teszünk másokra valamilyen első benyomást!

Az erkölcsi tulajdonságok

„Nagy dolog az is, mikor az ember nem több, csupán becsületes.”

Lessing

Kérdések

Mit értünk az erkölcs fogalmán?

1. Magatartásunkat irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett sza-

bályok összessége.

2. Fenti szabályok megvalósulása.

Változnak-e az erkölcsi normák? Igazoljátok példákkal!

Hogyan függ össze az erkölcs és a törvényalkotás?

Hogyan működik ez különböző kultúrákban?

Milyen tényezők alakítják egy társadalom erkölcsi arculatát?

Mit értünk a munkaerkölcs fogalmán?

Mit szabályoz a nemi erkölcs?

Változott-e ez az utóbbi évtizedekben?

Miért tettek régebben egyenlőségjelet az erkölcs és a nemi erkölcs közé?

Tanítható-e az erkölcs?

Mi az egyházak szerepe ebben?

Mit tartalmaz a Tízparancsolat?

Érvényesek-e a Tízparancsolat pontjai?

Kik tehetnek a társadalom erkölcsi arculatának javításáért?

Mi az egyén szerepe és felelőssége?

Hogyan függ össze az erkölcs és a lelkiismeret?

32

A tanulás tanulása

Értelmünk fejlesztésében nem annyira tanulnunk, mint gondolkodnunk kell.

Descartes

Kérdések

Mikor kezdi az ember (gyerek) a tanulást?

Taníthatók-e az állatok?

Mi a különbség az állat és az ember tanulása között?

Mire lehet megtanítani a háziállatokat?

Mennyire tartós az állatok „tudása”?

Mit értünk a tudás fogalmán? Különböztessük meg az ismeret és a tudás fogalmát!

Mit jelent a tanulás az iskolában?

Tudás-e a „lecke” pontos megtanulása?

Mi a valóban értékes tudás?

Mondják el a tanulók, hogy ki hogyan tanul, hogyan készül fel a másnapi órákra!

Teszt a tanulásról

1. Mennyi időt fordítasz otthoni tanulásra naponta?

2. Mely tantárgy(ak) számodra a legnehezebb(ek)? (Számozd 1-3-ig!)

3. Mi a legkedvesebb tantárgyad? Miért?

4. Melyik tantárgyat nem kedveled? Miért?

5. Az írásbeli vagy a szóbeli feladatokkal kezded a tanulást?

6. Hallgatsz-e zenét tanulás közben?

7. Hogyan rögzíted az ismereteket?

Húzd alá a megfelelőt! Magamban, félhangosan, hangosan.

8. Ellenőrzöd-e a tudásodat?

9. Hogyan? Húzd alá a megfelelőt: önállóan, valaki kikérdez.

10. Nehezebb-e számodra a tanulás ebben a tanévben, mint tavaly volt?

11. írásban vagy szóban szeretsz inkább felelni?

12. Indokold válaszodat!

A válaszok megismerése után beszéljünk arról, hogyan lehet eredményesen tanulni!

A tanulás tárgyi feltételei

Legyen csend és nyugalom! (Ne hallgassunk pl.: matematika feladatok megoldása közben ze-

nét.)

Megfelelő asztal, világítás, kényelmes szék.

Készítsünk elő minden szükséges eszközt (írószer, szótár, atlasz, körző, jegyzetpapír stb.)

A tanulás módszerei

Osszuk be időnket és energiánkat!

A nehezebb tárgyakról haladjunk a könnyebbek felé!

Végezzük el mindig az írásbeli feladatokat! (Lehetőleg az elmélet megtanulása után.)

Törekedjünk a tanult szöveg logikai összefüggéseinek megértésére!

A szöveges tárgyakból készítsünk vázlatot; emeljük ki a tételmondatokat, kulcsszavakat!

Pontosan használjuk a szakszavakat!

Mindig ellenőrizzük a tanultakat!

Még a középiskola felsőbb évfolyamain is gyakori, hogy a tanulók azt hiszik, ha felidézhető

33

ismereteik vannak valamiről, az azonos a tudással. Osztályfőnökként ügyeljünk arra, hogy a be-

lépő, új tantárgyaknál a szaktanárok ismertessék meg a gyerekekkel a tantárgy tanulásmódszer-

tanát!

Tudatosítsuk, hogy minden tantárgyban vannak olyan ismeretek, amelyeket a megértésen túl

pontosan el kell sajátítaniuk. A szögfüggvényeket éppúgy meg kell tanulni, mint Pithagorasz

tételét, az irodalmi idézetek is csak betűhív pontossággal jelentenek tudást. Ha van időnk, érde-

mes osztályfőnöki órán vagy nem szakszerű helyettesítés alkalmával felmérni tanítványaink értő

olvasását.

A legújabb felmérések sajnos azt mutatják, hogy a magyar középiskolások szövegértési kész-

sége gyenge. Lehet, hogy jól, kifejezőén olvasnak, csak éppen értelmezni nem tudják az olvasot-

takat, nem mindig tudják kiemelni a lényeget a szövegből.

Tanulságos lehet megismertetni a tanulókkal a következő megtörtént esetet. Néhány éve egyik

egyetemünkön nyelvszakra felvételizők az alábbi feladatot kapták szóbeli vizsgán: Magnóról

hallott rövid szöveg lényegét adják vissza egy mondatban. A felvételiztetők a továbbiakban nem

irányították a leendő hallgatókat. Elvétve akadt adekvát megoldás, a felvételizők többsége igye-

kezett minél hívebben, szinte szóról szóra visszaadni a szöveget; a „jobb megoldást” nyújtók

körülbelül egy-egy bekezdés tételmondatára összpontosítottak. A feladatot a nagy többség nem

értette meg, alig egy-két vizsgázó sűrítette egy mondatba a lényeget.

A tanítás-tanulás folyamatában nem csak tanári, tanulói cél is kell legyen a lényeglátás képes-

ségének fejlesztése.

A számonkérésről

Napjainkban az oktatás minden szintjén túlsúlyban van az írásbeli számonkérés; a tanulók ezt

természetesként fogadják el. Mit lehet írásban mérni? A feleletválasztós tesztek, a néhány szavas

válaszokat kívánó feladatlapok nem igazán alkalmasak a tudás ellenőrzésére.

A lényeglátást, összefüggések értését, a logikai készségeket szóban sokkal inkább lehet érté-

kelni.

Osztályfőnöki órán legjobb, ha saját szaktárgyunkon gyakoroltatjuk a tesztírás „technikáját”,

a szóbeli kifejtés lépéseit.

Érjük el közösen, a szaktanárokat megnyerve kérésünknek, hogy minden tanuló bizonyíthas-

son!

Társas kapcsolatok

A barátság

„Semmi barátság nem lehet lángolóbb s tartósabb, mint amely

együtt tanulásban, együtt küzdésben veszi lételét.”

Kölcsey Ferenc

Előzetes feladat

Gyűjtőmunka: híres emberek - híres barátságok

A tanulók által hozott anyag alapján beszélgessünk a témáról.

Kérdések

Mi a barátság alapja?

Létezhet-e „örök” barátság?

Hogyan jellemezhető az igaz barát?

Valóban barátod, barátnőd az, akit annak nevezel?

34

Van-e szerepe az életkornak a barátságban?

Változnak-e az igényeink a barátsággal kapcsolatban életünk során?

Mit jelent: atyai barát, anyai barátnő?

Mi a véleményetek: „Mindig kell egy barát”?

Gondolatok a barátságról

„Hány barátod van? Ne számold,

Kicsodák? Ez a lényeg.”

Seneca

„Én a barátoknál is fontosabbnak tartom a barátságot. Az emberi magatartást. Ezzel kell

mindenkihez közeledni. A barátság atmoszférájában kell élni ... épp a barátság zár ki minden

klikket, minden tömörülést, tudniillik univerzális ...”

Pilinszky János

„Barát barátja bubájában részt vegyen!”

Euripidész

„Ki tudja, barát-e, ki egy tálból mártogat velünk?”

Shakespeare

„A barátságnak egyik legszebb aktusa,

az, midőn barátunkat hibáira

figyelmessé tesszük.”

Berzsenyi Dániel

„Dolgozz egész nap és este keresd fel a barátaidat,”

Goethe

Értelmezzék a tanulók az idézeteket!

A szerelem

„A szerelem az élet nagy ajándéka.

Aki nem nyújtja ki utána a kezét,

az sosem élte az életét a maga teljességében.”

Paul Geraldy

A téma a középiskolás évek során többször előkerülhet. Beszélhetünk róla a tanulók irodalmi

tanulmányai, olvasmányélményei vagy éppen egy közösen látott film kapcsán is. Egy dologban

lehetünk biztosak: ez a téma mindenkit érdekel, akkor is, ha nem hajlandó megnyilatkozni. Be-

szélgessünk először arról, hogy mi a különbség a vonzódás, vonzalom és a szerelem között!

„Költői ábránd volt, mit eddig érzék

Költői ábránd és nem szerelem.”

Petőfi Sándor

Szeretet – szerelem

Hogy hangzik más nyelveken? (Pl.: angol: love, német: die Liebe, francia: amour)

35

A magyarban elkülönül a két jelentés.

„Szerelem” az óvodában és a kisiskoláskorban

„Két szerelmes pár,

mindig együtt jár,

egy tányérból esznek,

mindig összevesznek.”

Mondóka

Tudunk-e pontos meghatározást adni: mi a szerelem?

„A szeretett személy iránti vágyban és odaadásban megnyilatkozó nemi vonzalmon alapuló

érzelem.” (Értelmező Kéziszótár) A kulcsszavak: vágy, odaadás, nemi vonzalom, érzelem.

Kérdések

Létezik-e szerelem első látásra?

Alakulhat-e szerelemmé hosszabb, akár több éves ismeretség, barátság?

Létezik-e „örök” szerelem? Mi lehet a titka?

Mi jellemzi az igazi szerelmet?

A sokféle várható válaszból lehetőleg maguk vonják le a következtetést:

A másik, akit szeretek, fontosabb, mint én magam.

Mit jelent a hűség a szerelemben?

A szerelem intimitásáról is essék szó:

„... azt sohase feledd,

Szerelmed amilyen mulattató

Kettesben, oly ízetlen harmadiknak.”

Madách Imre

A szerelem mindenképpen bensőséges magánügy.

Szerelem és szexualitás

A témát először erkölcsi vetületében célszerű feldolgozni; ez után kérjük egészségügyi szak-

ember felvilágosító segítségét! (Fogamzásgátlás, nemi betegségek, AIDS)

Kérdések

Hogyan változott a szexualitás a történelem során?

Miért a lányoktól kívánta meg a társadalom a szüzességet?

Mit gondoltok, miért tűntek el a tilalmak?

Miért éppen a legutóbbi évtizedekben? (biztonságos fogamzásgátlás)

Miért válik egyre természetesebbé, hogy az „együttjáró” fiatalok nemi életet élnek?

Beszéljünk ennek pozitív és negatív hatásairól!

Meghatározható-e időpont, mikor szabad elkezdeni?

Milyen veszélyekkel jár, ha valaki váltogatja a partnereit?

Milyen „szabályokat” érdemes betartani a tizenéveseknek?

1. Ne tedd kíváncsiságból! Főleg ne „hirtelen felindulásból” vagy azért, mert a többiek már

túl vannak rajta!

2. Nagyon fontos, hogy a hely, idő, körülmények megfelelőek legyenek!

3. Soha ne feledkezz meg a terhesség elleni védekezésről! (Ez nem csak a lányok, hanem a

fiúk érdeke is!)

36

4. A (túl) korán elkezdett nemi élet mindenképpen sok bonyodalommal jár, ezt is mérlegelni

kell.

Ennél a témánál számítanunk kell arra, hogy nagyon sokféle irányt vehet a beszélgetés; ne

sajnáljuk rá az időt! A szerelemmel kapcsolatos órákon jól használhatók a következő idézetek:

„Mi a hang, hogyha nincs ki értené?

Mi a sugár, ha kín nem fogja fel?

Mi volnék én, ha mint visszhang s virágban,

Benned szebb létre nem feselne létem,

Melyben saját magam szerethetem?

Madách Imre

„Szeretlek, mint élni szeretnek

halandók, amíg meg nem halnak ...”

„Az én szívem sokat csatangolt,

de most már okul és tanul,

Aki halandó, csak halandót

szerethet halhatatlanul.”

József Attila

„A nőket a szerelem nem csak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán,

ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik.”

Rippl-Rónai József

„Az vagy nekem, mi testnek a kenyér,

s tavaszi zápor fűszere a földnek;

lelkem miattad örök harcban él,

mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

csupa fény és boldogság büszke elmém,

majd fél: az idő ellop, eltemet;

csak az enyém légy, néha azt szeretném,

majd, hogy a világ lássa kincsemet;

arcod varázsa csordultig betölt

s egy pillantásodért is sorvadok;

nincs más, nem is akarok már gyönyört,

csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény, királyi gazdagon

Részeg vagyok és mindig szomjazom.”

Shakespeare

A házasság

„Az ember lelkiismeretesen és gondosan tanulmányozza lovai, szarvasmarhái és

kutyái jellemét és családfáját, mielőtt párosítaná őket; de amikor saját

házasságáról van szó, soha, vagy csak ritkán tanúsít ilyen előrelátást.”

Darwin

Kérdések

Mit jelent a szó: házasság?

37

„Házas-e” mindenki, aki megházasodott?

Beszélgessünk arról, hogyan változott a házasság intézménye a történelem folyamán!

Mi a házasság szerepe az életünkben?

Mi lehet a boldog házasság titka?

Miért kevesebb napjainkban a házasságkötés?

Miért kötnek egyre későbbi életkorban házasságot az emberek?

Mit jelent a vagyoni szerződés? Mi a véleményetek, kell-e és milyen esetekben ilyet kötni?

Léteznek-e, köttetnek-e ma érdekházasságok?

Milyen „kényszerítő körülmények” késztethetnek valakit házasságkötésre?

Fontos-e a házasságban a férj és feleség korkülönbsége?

Hogyan változott ez is az idők során?

Mit értünk családtervezésen?

A gyermek(ek) születése milyen változásokat jelent a házasságban?

Mi a véleményetek a válásról?

Hogyan előzhető meg, hogy válásra kerüljön sor?

Érdemes-e a gyerekek miatt fenntartani a házasságot, ha a felek elhidegültek egymástól?

A család

„A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan

család a maga módján az.”

Lev Tolsztoj

Idézetek

„Nézd meg a családban a nőt, s megtudod belőle, milyen az egész család.”

Mikszáth Kálmán

„Ha értődés van egymással, akkor minden van, de ha értődés nincsen, akkor hiába van akár-

mi, semmi sincsen.”

(Egy csángó asszony)

Előzetesen írathatunk fogalmazást arról, hogy felnőtt életükben hogyan képzelik el saját csa-

ládjukat. (Érdemes ezeket megőriznünk, és 10-15 év múlva a kezükbe adnunk.)

Beszélgessünk a család „intézményének” változásáról!

Maga a szó szláv eredetű, a honfoglalás korában jelent meg nyelvünkben. A „cseljád” szó kö-

rülbelül annyit jelentett: a ház népe, vagyis a rokonsági kötelékben együtt élők, valamint az őket

kiszolgáló, nekik dolgozó „személyzet”. Később a szláv szó jelentéshasadással: család és cseléd

szóra vált ketté.

Kérdések

Mit jelent a „szűk” család?

Kik tartoznak a tágabb értelemben vett családhoz?

Kik a rokonok?

Mit jelent számunkra a család?

A gyerekek fejlődése szempontjából mi a legfontosabb a családban?

Min múlik a családi élet boldogsága?

Mennyire fontosak az anyagiak?

Mit jelent a „családfő” szó?

Miért változik a jelentése?

Mit jelent a válás egy család életében?

Mit értünk a kulturált váláson?

Hogyan hat a válás a gyerekekre?

Mit jelent a „csonka” család?

38

Vannak-e ma mostohák?

Szabad-e úgy családot alapítani:

„Ha nem sikerül, majd elválunk.”

Mit tehetnek a családtagok, hogy boldogan éljenek?

Korosztályok kapcsolata

„A felnőttekkel bánj tapintatosan. Felnőttnek lenni nem könnyű. Alacsonyabb az életkedv,

több az idegeskedés, nagyobb a felelősség, nem ritkák a testi bajok.

Légy megértő!

Ne mondj örökké ellent! Ne nyegléskedj, ha szeretnek! Bánj velük egyenrangúként! Ne feledd,

te is felnőtté leszel!”

Montágh Imre

Idézetek

„Könnyebb az emberiséget szeretni, mint az embert”.

Dosztojevszkij

„Sokáig kell élni ahhoz, hogy fiatal maradjon az ember”.

Picasso

Bevezetőben beszéljünk az emberi élet szakaszairól, röviden jellemezve őket! (csecsemőkor,

gyermekkor, serdülőkor, felnőttkor, „közép”kor, időskor, aggkor)

Kérdések

Változott-e, változik-e ez a felosztás az idők során? Mi ennek az oka?

Miben tér el az időskor a korábbi életszakaszoktól?

Milyen értékeket hordoz az időskor?

Milyen testi változások léphetnek fel időskorban?

Milyen szellemi-lelki változások tapasztalhatók?

Mit jelent a „második gyerekkor”?

Befolyásolható-e az öregedés folyamata?

Miért tisztelik ma kevésbé az időseket, mint régen?

Mi is megöregszünk...

Próbáljuk meg magunkat egy idős ember helyébe képzelni!

Egy német kísérlet során „öregítő gépet” állítottak elő. A kísérleti személyek – fiatalok – egy,

az űrhajósok szkafanderéhez hasonló öltözék segítségével kipróbálhatták: milyen a gyengülő

látás, hallás; az ízületek, csontok, izomzat kopása, sorvadása következtében nehezített mozgás

stb. Akik kipróbálták a készüléket, egészen más szemmel néztek a környezetükben élő idősekre.

Miért kell türelem az idősekhez?

Miért mi legyünk belátók velük?

Érdemes-e vitázni az öregekkel a „Bezzeg az én időmben...” bevezetésű mondat után?

Lehetséges-e harmonikus élet időskorban? Mik a feltételei?

Ki oldja meg az időskorúak egészségügyi és főleg szociális problémáit?

Miért kell fiatalon gondolkodnunk és gondoskodnunk időskorunkról?

Beszéljünk arról, hogy Nyugat-Európában és az USA-ban iskolai keretek között tanítják, mi-

lyen élet és egészségbiztosítási módozatokkal lehet megoldani az öngondoskodást.

(Nekik már erre is fel kell készülniük.)

39

Egy kis illemtan

„... az ember természeténél fogva társas élőlény.

Aki nem képes a társas együttélésre,... az nem

része a társadalomnak”.

Szókratész

Korábban már részletesebben foglalkoztunk a viselkedéskultúra témájával.

Hogyan foglalkozzunk vele osztályfőnöki órán? Egy-egy témából előre felkészülhetnek töb-

ben is, vagy akár az egész osztály! Jó, ha órára is behozzák az idevágó szakirodalmat, összevetik

a különböző forrásokat.

Jól rögzíthetők a tudnivalók, ha dramatizált jelenetekben gyakorolunk egy-egy szituációt.

Többszöri szerepcserével is eljátszhatjuk ugyanazt! PL: idős-fiatal, pincér-vendég, ki tüntetett-

gratuláló, főnök-beosztott, sofőr-utas stb. lehetnek a szerepek.

Egy-egy szituációt készítsünk elő, megmondva a szereplőknek, hogy mit kell tenniük. Értes-

sük meg a tanulókkal, hogy bizonyos illemszabályok akkor is léteznek, ha többen vannak, akik

nem alkalmazzák őket, mint akik igen. Egy tipikus példa erre: A kávét, teát nem illik úgy inni,

hogy a kanalat a csészében hagyjuk! (A csészealjat pedig illik kézbe vennünk.) Magyarázzuk el,

hogy az illemszabályok ritkán öncélúak: a csészében lévő kanál ivás közben kieshet, az ital ki-

löttyen, foltot ejt stb., tréfásan véve a dolgot a kanál (ki)bökheti a szemünket. A tejesség kedvé-

ért, az még neveletlenebb, ha ujjunkkal gondosan a csészéhez szorítjuk a kanalat! Ha ezt elját-

szatjuk, megbeszéljük, valószínű, hogy egy életre megjegyzik!

Az evés illemtanánál maradva: tévhit, hogy a csirkét vagy más baromfit szabad evőeszköz

nélkül enni. Nem illik, a kivétel csak az, ha a sült szárnyas combját tálaláskor „fogó”-nak alufó-

liába vagy szalvétába csavarják. Virslit viszont ehetünk kézzel, de nem vall illemtani ismereteink

hiányos voltára, ha késsel-villával fogyasztjuk. A tojásrántottát bárhol a világon szabad villával

enni, de természetesen nem tilos a kés használata sem.

A cél természetesen nem az, hogy elriasszuk a gyerekeket a sok szabállyal, sokkal inkább,

hogy ne kelljen feszélyezniük magukat, mert tanácstalanok. Mondjuk el például, hogy ünnepé-

lyes, „előkelő” rendezvényeken ne riadjanak meg a sokféle evőeszköztől, a fogások sorrendje

szerint kell használni őket.

Osztályfőnökként néha olyan illemtani kérdésekről is beszélnünk kell tanítványainkkal, ame-

lyek magától értetődőek lehetnének.

Soha ne szégyenítsünk meg senkit, inkább tisztázzuk, hogy mit várunk el tőlük! (Sok iskolá-

ban a Házirend is rögzíti a legfontosabbakat: köszönés, órakezdés, beléphet-e és mikor a tanuló a

tanári szobába stb.)

Ugyan nem várhatjuk el, de osztályfőnökként felhívhatjuk osztályunk figyelmét, hogy név-

napjukon, esetleg nőnap alkalmával, pedagógusnapkor egy szál szép virággal köszöntsék tanára-

ikat, tanév végén köszönjék meg munkájukat.

Egy-egy iskolai rendezvény, ünnepély, közös színház-, koncert-, mozilátogatás előtt beszéljük

meg tanítványainkkal, hogy milyen viselkedést várunk el tőlük. Sajnos ma már azért is szólnunk

kell, hogy a Himnusz és a Szózat alatt mozdulatlanul és hang nélkül kell állni.

Viselkedés az érettségi (szakmunkás) vizsgán

Érettségi elnökök tapasztalatai mutatják, hogy nem minden iskolában készítik fel a tanulókat a

vizsgán elvárható viselkedésre.

Osztályfőnökként tegyük meg ezt akkor is, ha kérdező tanárként nem veszünk részt a vizsgán.

Tekintsük át a legfontosabbakat!

1. A szóbeli vizsga reggelén minden tanuló ünnepi ruhában (iskolai egyenruha) jelenjen

40

meg!

2. A nyitóértekezlet időpontja előtt érkezzenek meg, és csendesen várakozzanak a kijelölt

teremben!

3. Két tanuló fogadja az elnököt az iskola kapujában (esetleg autóbusz- vagy vasútállomá-

son}!

4. A vizsga kezdésekor az osztályfőnök szólítja a tanulókat a vizsgaterembe, ahol egymás

mellett felsorakozva hallgatják meg a tudnivalókat.

5. Mindig előbb érkezzenek, mint a vizsgarendben a sorra kerülésük várható időpontja!

6. A vizsgateremben viselkedjenek fegyelmezetten; egymással nem kommunikálhatnak.

7. Használják ki a felkészülési időt; készítsenek felelettervet, vázlatot!

8. Legyenek tisztában vele, hogy felelet közben milyen segédeszközöket használhatnak, (at-

laszt igen – irodalmi szöveggyűjteményeket nem.)

9. Ha a bizottság esetleg póttételt huzat a jelölttel, fegyelmezetten kezdjen annak kidolgozá-

sához.

10. Az eredményhirdetésre ünnepi ruhában, a várható időpontnál korábban illik érkezni. A

záráskor az elnöknek és a bizottság tagjainak (egy szál virág kíséretében) köszönjék meg

munkájukat!

Egészségnevelés

„Mens sana in corpore sano – Ép testben ép lélek.”

Gyűjtsünk az egészség fontosságára vonatkozó közmondásokat!

Pl.: Akkor kedves az egészség, mikor meglep a betegség,

Az egészség ízét a betegség adja.

Nincs jobb, mint a jó egészség.

A tisztaság fél egészség. Stb.

Kérdések

Mit nevezünk egészségnek?

Ki az egészséges?

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

Kik károsítják (tudatosan) az egészségüket?

Mit jelent az egészséges életmód?

Mit értünk a prevenció fogalmán?

Miért kell részt vennünk szűrővizsgálaton? Említsetek ilyeneket!

Miért tanácsos félévente felkeresnünk a fogorvost?

Mikor van az Egészségügyi Világnap? (április 7.)

Miért hívták életre?

A betegségek

„A betegség a mindent teremtő és mindent elpusztító életnek egyik

Természetes kelléke és szerszáma.”

Márai Sándor

Kérdések

Mi a betegség lényege?

Milyen lefolyású betegségeket ismerünk? (akut – krónikus)

Melyek azok a betegségek, amelyekkel „együtt kell élnie” a betegnek?

Miről ismerhető fel a betegség?

41

Mi a teendő láz esetén?

Mikor menjük orvoshoz?

Mikor kell kihívni az orvost? (ügyeletet, mentőt)

Mit tartsunk a házi patikában?

Milyen esetekben károsítjuk saját egészségünket?

Milyen egészségkárosító tényezőket ismersz?

Milyen betegségeket válthatnak ki az előbb felsoroltak?

Magánügy-e a betegség?

Mikor látogathatjuk meg a beteget?

Hogyan viselkedjünk beteglátogatáskor?

Az egészséges életmód

„...életmódját bölcsen ki-ki szabja magához.”

Horatius

Szempontok a téma feldolgozásához

1. Helyes napirend, életritmus kialakítása

Felkelés-lefekvés időpontja legyen naponta azonos időben. A lustálkodás, sokáig alvás

nem pihentet igazán.

2. Étkezésünknek is legyen megszokott rendje.

Együnk többször keveset (napi 5x), egyszerre soha ne sokat.

A „nassolás” minden életkorban mellőzendő!

Fontos a megfelelő kalória bevitel, a szükséges tápanyagok biztosítása.

Fogyasszunk minél több rosttartalmú élelmiszert! (Főzelékfélék, gyümölcsök, teljes őrlé-

sű gabonafélék)

3. Testmozgás – testedzés

Testnevelésórák, sport, séta, kocogás, konditerem stb. Ügyeljünk testsúlyunkra!

A túlsúly az egészségre is ártalmas, betegségeket indíthat el. (pl. magas vérnyomás,

visszér)

Készítsenek a tanulók napirendet, esetleg hetirendet, és igyekezzenek betartani!

Írják fel egy héten keresztül, milyen és mennyi felesleges élelmiszert (csoki, cola, chips stb.)

fogyasztottak!

Egészségkárosító szenvedélyek

„De a másnap! A rettenetes másnap! A petyhüdt, fáradt szervek, az elernyedt idegek, az el-

lenállhatatlan sírási inger, a folyamatos munkára való teljes képtelenség kegyetlenül ráébreszte-

nek, hogy tiltott játékot űztetek. Az ocsmány természet, amely levetkőzte tegnapi ragyogását, egy

ünnepi vigasság mélabús rongyaihoz hasonlít. Főleg az akaratot érte károsodás, valamennyi

képességünk közül a legértékesebbet.”

Baudelaire

Kérdések

Milyen káros (egészségkárosító) szenvedélyek léteznek?

Melyek a szenvedélybetegségek?

Mi a közös a kialakulásukban?

Miért fogadja el a társadalom, hogy beteg az alkoholista és a kábítószerfüggő?

Miért nem tekintjük ugyanígy betegségnek a nikotinfüggőséget?

Vannak-e közös jellemzői a különböző szenvedélybetegségeknek?

42

Érdemes a témára 2-3 (esetleg több) órát szánni: a dohányzás és az alkoholizmus szerepelhet

együtt majd külön órán vagy órákon a kábítószer-fogyasztás.

A dohányzás ártalmai

Előzetes felkészülésre adhatjuk a dohánynövény európai használatának folyamatát.

Kérdések

Hány változatban használják a dohányt élvezeti cikként?

Mióta van tudomásunk egészségkárosító hatásairól?

Milyen káros anyagok vannak a cigarettában?

Milyen ártalmakkal járnak ezek?

Mi a legelső jele a dohányzás káros hatásának?

Mi a legsúlyosabb, de sajnos gyakori betegség a dohányzás következtében?

Hogyan bizonyítható, hogy számos betegségben szerepet játszik a dohányzás?

Milyen felirattal kell ellátniuk a dohánygyáraknak a cigarettásdobozokat?

Miért dohányoznak mégis az emberek?

Kinél nagyobb a veszély a rászokásra: dohányosok vagy nemdohányzó szülők gyermekeinél?

Honnan tudjuk, hogy olyan lakásba érkeztünk, ahol dohányoznak?

Miről ismerhetők fel a dohányosok? (Akkor is, ha nem gyújtanak rá.)

Miért gyújtanak rá a gyerekek az első cigarettára?

Érdemes-e kipróbálni a cigit?

Mi a rászokás oka?

Hogyan lesz valaki nikotinfüggő?

Hogyan lehet (érdemes) leszokni a dohányzásról?

Mondjatok élethelyzeteket, amikor különösen fontos elhagyni a cigarettát!

Mit „nyer”, aki abbahagyja a dohányzást?

Vannak-e jelei annak, hogy a társadalom a nemdohányzók pártján áll?

Említsetek helyeket, szolgáltatásokat, ahol nem megengedett a dohányzás!

Kiegészíthetjük a témát a tanulók adatgyűjtésével (dohányzók száma a népességben, férfiak-

nők aránya, dohányzás okozta betegség, dohánygyárak adatai stb.). Ne kerüljük meg az ilyen

típusú tanulói kérdéseket:

Ha káros, miért dohányzik sok orvos és tanár?

Alkohol – alkoholfüggőség

Indíthatjuk az órát Koncz Zsuzsa Mr. Alkohol című dalával.

A téma feldolgozásakor gondoljunk arra, hogy – tudtunkkal vagy anélkül – valószínűleg több

tanuló családjában problémákat okoz az alkohol.

Kérdések

Mit nevezünk alkoholnak?

Mi a különbség az etil-alkohol és a metil-alkohol között?

Mióta fogyaszt az ember alkoholt?

Melyek az erjesztett szeszes italok?

Mit nevezünk égetett szesznek?

Milyen alkalmakra jellemző' az alkoholos italok fogyasztása?

Miért fogyasztanak az emberek szeszes italokat?

Mit jelent az absztinencia?

43

Milyen élettani hatásait ismeritek a bornak?

Mit értünk mértékletes alkoholfogyasztáson?

Egyformán árt-e az alkohol a nőknek és a férfiaknak?

Mit jelent az, leitatni valakit?

Az alkoholfüggőség hazánkban súlyos társadalmi probléma. A rendszeres alkoholizálástól az

alkoholistává válásig néha nagyon rövid az út. A függőség valójában sosem szűnik meg az alko-

holistáknál, gyógyult alkoholbetegek esetenként több évi absztinencia után visszaesővé válnak.

Magyarországon az alkoholisták száma milliós nagyságrendű. Ebbe nem számítják bele azo-

kat, akik naponta fogyasztanak alkoholt. Ők azok, akik természetesnek érzik, hogy „férfiember

munka után megiszik 1-2 sört vagy fröccsöt”. A nők körében terjed a „zugivás”, rendszerint tö-

mény itallal: vodka, gin, konyak. Náluk gyorsabb az alkoholistává válás folyamata. Beszéljünk

arról is, kit tekintünk alkoholistának!

Milyen kockázatai vannak az alkoholizmusnak az egyénre nézve?

Milyen társadalmi veszélyei vannak?

Hogyan változik meg az alkoholista személyisége?

Miért válik agresszívvá sok esetben az alkoholista?

Miért mondják: két ember lakik az alkoholistában?

Mit jelent a részegség?

Milyen veszélyeket jelent a részeg állapot?

Miért kérkednek sokan azzal, hol, mennyit ittak?

Mi a véleményetek az ittas vezetésről?

Hogyan veheti fel a társadalom a harcot az alkoholizmussal?

Milyen terápiás lehetőségeket ismertek?

Kábítószer – drogfüggőség

„Bármily rettenetesen bánt velem a világ, az, ahogy én bántam magammal,

sokkal rettenetesebb volt.”

Oscar Wilde

Kérdések

Narkotikum – drog – kábítószer

Hol találkozhatunk ezekkel a fogalmakkal?

Milyen céllal használnak a gyógyításban narkotikumokat?

Milyen hatásai vannak a narkotikumoknak?

Miért veszélyesebb a kábítószer-fogyasztás, mint a dohányzás vagy alkoholizálás?

Van-e közöttük kapcsolat?

Mit nevezünk könnyű és mit nehéz drognak?

A drogok minden fajtája kábít?

Mi a véleményetek a könnyű drogok legalizálásáról?

Miért rekeszti ki magát a társadalomból a drogfüggő?

Miért vezet szükségszerűen a testi-lelki lepusztuláshoz a kábítószer-függőség?

Miről állapítható meg, hogy valaki kábítószerrel él?

Mit tegyünk, ha környezetünkben ilyet tapasztalunk?

Hogyan bünteti a törvény a drogfogyasztókat és terjesztőket?

Mi a beetetés?

Miért sokkalta veszélyesebb kipróbálni a drogot, mint a cigarettát vagy alkoholt?

Mit jelent a kábítószer túladagolás?

Mi az „aranylövés”?

Miért napi hír a kábítószerhalál?

44

Milyen elvonási tünetek jelentkeznek a szenvedélyüktől megválni akaróknál?

Hol kaphatnak segítséget a leszokni akarók?

Iskolai vagy évfolyam szinten is foglalkozhatunk a témával, addiktológus szakorvos, kábító-

szer témában dolgozó rendőrségi munkatárs felkérésével. Megnézhetünk a témához kapcsolódó

ismeretterjesztő vagy művészfilmet, illetve részleteket ilyenekből.

Állampolgársági ismeretek

Állam és társadalom

„Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbsé-

gek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak.”

(Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata)

Kérdések

Tisztázzuk az állam és a társadalom fogalmát!

Mit jelent a demokrácia?

Mi a diktatúra?

Milyen államformák éltek Magyarországon a 20. században?

Ma hogy nevezzük hazánk államformáját?

Melyek az állami jelképek?

Melyik évben történt Magyarországon a rendszerváltás?

Mit jelent a többpártrendszer?

Soroljátok fel a parlamenti pártokat!

Nevezzetek meg olyan működő magyarországi pártokat, amelyek nem jutottak be a parla-

mentbe!

Mit jelent az önkormányzati rendszer?

Ki lehet önkormányzati vagy parlamenti képviselő?

Mit jelent a többségi és mit a 2/3-os szavazás?

Találkozunk-e a demokrácia nevében szélsőséges megnyilvánulásokkal?

Hogyan tudunk megfelelően dönteni választáskor?

Mi befolyásolhatja döntésünket?

Hazaszeretet – hazafiság

„A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér

és táj, nem.

A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; őszült, Ő temet el, őt éled és fe-

jezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége

életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.”

Márai Sándor

Gyűjtőmunka: versek, idézetek, népdalok a hazához való kötődésről.

Idézetek

„Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz

Magaddal is csak itt bírhatsz,

Óh lélek! ez a hazám.”

József Attila

45

„Legyünk igazi hazafiak, nem annyira szájjal, mint inkább vállal...”

Széchenyi István

Kérdések

Próbáljuk meg közösen meghatározni a hazaszeretet fogalmát!

Változott, változik-e a szó jelentése?

Mit értünk a szűkebb haza, szűkebb pátria fogalmán?

Azonos-e a szülőföld és a haza?

Említsetek olyan helyzeteket, amikor akarva-akaratlanul is átéljük a hazaszeretet érzését!

Miért más a mi Himnuszunk, mint más népeké?

Mi a Szózat üzenete?

Említsetek híres tudósokat, művészeket, akik elhagyták Magyarországot!

Vajon ezt tették a kifejezés átvitt értelmében is?

Mit jelent a honvágy?

Mi minden hiányozhat az embernek külföldön – hosszabb vagy esetleg végleges távollét so-

rán –, ami honvágyat ébreszt?

Mit jelent a világpolgár kifejezés?

Tudtok-e magyar világpolgárokat említeni?

Mi a nemzeti büszkeség?

Mire lehetünk mi, magyarok büszkék?

Mi a különbség a nemzeti öntudat és a nemzeti büszkeség között?

Szükség van-e arra, hogy tudatosan ébren tartsuk a hazaszeretet érzését? Hogyan tehetjük ezt?

Miként válhat a felnövekvő nemzedék hazafias gondolkodásúvá?

A határainkon kívül élő magyarokról

„Hogy is vagyunk hát egymással, mi magyarok? Tizenhárom – tizennégy millió – ennyi, sze-

rintem, ha nem

tizenöt,

Aki tán két rádióhír között

azzal mond népszámlálási igen-t,

hogy lábizmában érez örömöt, mert

egy magyar labda megint bement;

Kinek szinte itten hagyott személyes barátja, Háry,

és Ludas Matyi, a sose volt Csicsóné lánya,

a kondorosi ménes, s aki megáll,

– így tölt ki rovatot –

azt hallván a Cityben vagy a Citében

vagy Szingapúr vagy Tokió szívében

valaki azt mondta: jónapot”

Illyés Gyula

Előzetes tanulói felkészülés:

Egy tanuló a Trianon utáni területek magyarságáról, egy pedig a világban élő szórvány-

magyarokról tart kiselőadást.

Ezután beszéljük meg, hogy mi a különbség a szomszédos országokban élő magyarok és Eu-

rópa vagy a világ más országainak magyarjai között!

(Szomszédos országok magyarjai nem hagyták el hazánkat; a haza határait változtatták meg.)

Kérdések

Hogyan őrzik magyarságukat a külföldön élő magyarok?

46

Milyen szervezeteik vannak?

Mi a feladata a Magyarok Világszövetségének?

Hogyan, milyen eszközökkel támogatja Magyarország a külföldön élő magyarokat?

Kik kaphatnak magyar igazolványt?

Mire jogosít ez az okmány?

Mit tehet az egyes ember a kulturális folytonosságáért?

Jártatok-e már a szomszédos országok egykor hazánkhoz tartozó területein?

Miért érdemes ezeket felkeresnünk?

Mit gondoltok, az EU-ba lépésünk után hogyan változhat a helyzet?

Mit tehetünk a szomszéd népekkel való kapcsolatunk jobbításáért?

Világnézet – hit – vallás

„Életemben én úgy maradtam, hogy nem lehettem egyetlen vallásnak, sem egyetlen meggyő-

ződésnek, társadalmi vagy bölcseleti rendszemek kétely nélküli híve. Ám egy dologban hiszek, a

szeretet ésszel fel nem fogható, roppant erejében.”

Tatai Sándor

A vallásosság, a hit gyakorlása illetve ennek hiánya a korosztály vitáiban gyakran sarkosan je-

lenik meg. A téma felvetésével elsősorban azt igyekezzünk elérni, hogy tiszteljék egymás eltérő

világnézetét!

Kérdések

A különböző filozófiai irányzatok (világnézetek) miért tekintik központi kérdésnek: Anyagi

(materialista) vagy szellemi (idealista) jellegű-e a világ?

Hogyan alakulhattak ki a primitív kultúrák vallásai?

Mi jellemezte a többistenhitet?

Mondjatok példákat a görög mitológiából!

Mi jellemzi a monoteizmust?

Melyek a világvallások?

Hazánkban milyen nagy egyházak működnek?

Miben tér el a katolikus és a református vallás?

Miért jó hinni?

Aki nem hívő, az ateista is?

Milyen szerepe volt és van az egyházaknak a társadalom életében?

Mi befolyásolja, hogy valaki hívő vagy sem?

Élhet-e „istennek tetsző” életet, aki nem hívő?

Milyen egyházi szertartásokat ismertek?

Mi a teendő, ha egy vallást gyakorló és egy nem hívő fiatal egyházi esküvőt tervez?

Hogyan tudjuk tiszteletben tartani egymás eltérő világnézetét?

A másságról

„Ember vagyok: semmi, ami emberi, nem idegen tőlem.”

Terentius

Miért érdemes beszélnünk róla?

Elsősorban azért, mert a másságot az utóbbi időben gyakran szélsőséges megnyilvánulások

veszik körül.

Ki a más? Miért, mitől más?

Maga a szó új keletű; többnyire ilyen szövegkörnyezetben fordul elő: „El kell fogadnunk a

47

másságot.” Tisztelnünk kell a másságot. Kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a másság a

társadalomban a többségtől, az átlagtól való különbözés. Kik tartoznak a mai magyar társada-

lomban a másság kategóriájába?

A nemzetiségek

romák (ők is nemzetiség)

színesbőrűek

homoszexuálisok

szekták tagjai

fogyatékosok

A másság valamilyen módon mindig hívó szó, a toleranciát juttatja eszünkbe. Ezért is nem

szerencsés a társadalom perifériájára szorultakat, (alkoholosok, drogosok, prostituáltak, bűnö-

zők) ide sorolni.

A legfontosabb, hogy próbáljunk előítéletektől mentesen közelíteni. Értessük meg tanítványa-

inkkal, hogy mindig az egyes embert kell néznünk; nem pedig mások véleményét elfogadnunk

arról a közösségről, amelyhez tartozik.

Feltétlenül beszéljünk részletesebben a romakérdésről!

Milyen társadalmi problémákat vet fel?

Miért nehéz a beilleszkedésük?

Milyen lehetőségeink vannak a megoldásra?

Milyen lehetőségeik vannak ma a cigánytanulóknak a felemelkedésre?

A homoszexualitás

Régebben teljes elfordulás a társadalom részéről, ma egyre inkább elfogadó a szemlélet. Nem

ítélhetünk meg egy embert szerelmi élete alapján.

Tudniuk kell arról a fiataloknak, hogy a homoszexuálisok több veszélynek vannak kitéve,

mint a társadalom heteroszexuális tagjai (AIDS, életvitelhez kapcsolódó bűncselekmények).

Környezetvédelem

„A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kap-

csolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan

használja fel erőit saját hasznára...”

Szent-Györgyi Albert

Kérdések

Mit jelent maga a fogalom?

Hol és hogyan kell „kezdenünk” a környezetvédelmet?

Igaz-e ez az állítás: Az ember leigázza a természetet?

Egyetértetek-e azzal: Az ember elpusztítja a természeti környezetet?

Pusztítja-e a természet önmagát?

Befolyásolhatók-e a természeti katasztrófák?

Miért más az ember létezése a természetben, mint a többi élőlényé?

Milyen elemek károsodhatnak a természetben?

Vízszennyezés

Kérdések

Miért állíthatjuk: A víz az élet nélkülözhetetlen feltétele?

Milyen formában jelenik meg a víz a Földön?

48

Hogyan használja fel az ember a vizet?

Hogyan szennyezi az ember a vizeket?

Ha a folyó- és talajvizek szennyezettek, hogyan biztosítható a fogyasztásra alkalmas víz?

Iható-e az ivóvíz? (csapvíz)

Megoldás-e a vízszennyezésekre, ha büntetik, bírságolják a gyárakat?

Mit tudtok a tiszai ciánszennyeződésről?

Mi igazolja, hogy visszatért az élet a Tiszába?

Milyen károkat okoz a tengerek vizébe kerülő nagy mennyiségű olajszennyezés?

A háztartásban hogyan járulhatunk hozzá, hogy csökkentsük a vízszennyezést?

Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?

Milyen szervezetek foglalkoznak vizeink védelmével?

Légszennyezés

Kérdések

Mióta szennyezi az ember fokozott mértékben a levegőt?

Miért mondják a sokat dohányzó emberre: Füstöl, mint a gyárkémény?

Milyen környezetvédelmi hibákat követtek el már a gyárak építésekor?

Van-e erre példa lakókörzetünkben?

Okozhat-e betegséget a gyárak füstje?

Mit károsíthat az emberen kívül?

Lehet-e tenni a füstgázok ellen?

Mi az a kipufogógáz?

Miért károsítják jobban a környezetet a kétütemű motorok?

Miért környezetkímélő az ólommentes benzin?

A légi közlekedés milyen környezeti károkat okoz?

Mi az a freongáz?

Miért jobb hajtógáz nélküli dezodort, hajlakkot stb. használni?

Miért káros az UV, főként az UV-B sugárzás?

Tapasztaltátok-e már saját bőrötökön, hogy éget a Nap?

Miért veszélyes ez?

Miért érdemes UV-szűrős napszemüveget használnunk?

Mit jelent a napozó szereken a faktorszám?

Hogyan harcolnak a környezetvédők a levegő tisztaságáért?

A zajártalom

Gyűjtsünk rokon értelmű szavakat a zaj szóhoz! Mondjatok zajforrásokat, amelyek kikü-

szöbölhetőek!

Kérdések

Melyek nélkülözhetők ezek közül?

Mi a zaj mértékegysége?

Mi okozhat zajártalmat?

Mit gondoltok, szükségünk van-e a csendre?

Összefügg-e zajtűrő képességünk az életkorunkkal?

Van-e veszélye a fülhallgatóval működtetett lejátszóknak az emberi hallásra?

Mi a helyzet a mobiltelefonnal?

Lehet-e zajban pihenni, aludni?

„Kicsiben”: iskolában, otthon, diákrendezvényeken hogyan csökkenthetjük a zajt?

Miért közös érdekünk ez?

49

Konfliktuskezelés

A konfliktusok életünk természetes velejárói, sikeres megoldásuk gazdagítja az egyént és a

közösséget. Egy részük nem is tudatosul, más részük csak kevéssé vagy részben.

Megélhetünk konfliktusokat önmagunkban; és másokkal szembekerülve. Winkel szerint a

konfliktusokat tizenkét speciális viselkedésmód segítségével szabályozhatjuk. Ezeket megismer-

tethetjük a tanulókkal is:

1. Elkerülés: Aki fél a mélyvíztől, akkor sem ússza át a Balatont, ha kitartó, jó úszó.

2. Lemondás: Két vagy több egymásnak ellentmondó késztetés közül legalább egyikről le-

mondunk. Pl.: egyszerre szeretnénk szerepelni, és a háttérben maradni.

3. Kompenzáció: Valamilyen hiányosságunkat másfajta sikerrel elégítünk ki. Gyenge ta-

nulmányi munka – kiváló sporteredmények vagy testépítés.

4. Áttolás: A késztetés tárgya helyett póttárgyat keresünk. Nem vennének fel a közgazdasági

egyetemre; pénzügyi főiskolára adjuk be a jelentkezést.

5. Szublimáció: lemondás egy elkerülendő késztetésről; pl.: agresszió sportteljesítménnyel

való levezetése.

6. Figyelmen kívül hagyás: Úgy teszünk, mintha egy jelenség vagy személy nem is létezne.

7. Elfojtás: Nem engedjük felszínre a kellemetlen, fájdalmas esetleg tragikus történéseket.

8. Regresszió: Korábbi fejlődési fokra való visszatérés (inkább kisgyerekkorban fordul elő).

9. Reakcióképződés: Az elfojtott viselkedés ellentéte jelenik meg. Ügy teszünk, mintha nem

érdekelne a másik, pedig nagyon is.

10. Szomatizáció: A konfliktusok feszültsége testi tüneteket, sőt betegségeket okozhat.

11. Racionalizáció: „hamis igazolást” adunk viselkedésünkre, tetteinkre úgy, hogy magunk

sem vagyunk ennek tudatában.

A fenti csoportosítás inkább a személyiségen belül, önmagunkban megélt konfliktusokra vo-

natkozik.

Beszélgessünk arról, kivel kerülhetünk konfliktusba!

Miben tér el az egyenlő ellenfelek, pl.: osztálytársak, és a nem egyenlők pl.: tanár - diák konf-

liktusa?

Jó, ha valamilyen, az osztályban történt konfliktusból indulunk ki.

Hogyan lehet feldolgozni a konfliktushelyzeteket?

Mit tekintsünk alapszabálynak?

Hallgattassék meg a másik fél is!

Nem biztos, hogy nekünk van igazunk.

Törekedjünk a helyzet tisztázására!

Mindig azzal beszéljük meg a dolgot, akivel összeütközésbe kerültünk!

Nyugodt hangnemben beszéljük meg a tényeket!

Próbáljuk meg megérteni a másik fél viselkedésének mozgatórugóit!

Ne diadalmaskodjunk, ha bebizonyosodik, hogy nekünk volt igazunk!

Okuljunk saját konfliktusainkból!

50

A kudarc

„Az embernek nem kell mindig jól járnia! Nem kell minden helyzetből nyertesen kikerülnie!

Aki ezt a kényszert el tudja engedni, az belsőleg nagyon szabad lesz. Az élet hosszú, bele kell

hogy férjenek vereségek, összeomlások, újrakezdések is. És ennek során új aspektusai nyílnak

meg a dolgoknak, olyanok, amelyeket csak alulnézetből lehet látni.”

Mérei Ferenc

Keressünk állandósult szókapcsolatokat a fogalomhoz! Pl.: kudarcot vall, kudarcra van ítélve,

kudarcba fullad.

Kérdések

Mit értünk a kudarc fogalmán?

Egyenlő-e a kudarc a bukással? /nem csak iskolában!/

Vannak-e „kis” és „nagy” kudarcok?

Mondjunk rá példákat!

Kudarc-e például megbukni autóvezetésből? És az érettségi vizsgán?

Mitől függ, hogy kudarcként éljük-e meg a velünk történt negatív dolgokat?

Kudarc-e a balszerencse?

Mit jelent a kudarctűrő képesség? Hogyan nyilvánulhat meg?

Mivel jár, ha nem vagyunk képesek feldolgozni kudarcainkat?

Érhetnek-e bennünket kudarcélmények a magánéletünkben?

Milyen típusú kudarcokra kell felvérteznünk magunkat a munkánk során?

Hogyan dolgozhatjuk fel kudarcainkat?

1. Megkeressük az okokat:

Mi múlt rajtam, mi a körülményeken?

2. Nem tévedtem-e már a cél kitűzésekor?

3. Megoldás megkeresése:

Min tudok változtatni én magam?

Tudom-e befolyásolni a körülményeket?

Fontos, hogy valós súlyuknak megfelelően mérjük fel kudarcainkat! Egyetlen elégtelen kijaví-

tására még nem kell tervet készítenünk; ha bukásra állunk, akkor viszont nem késlekedhetünk.

Érezheti-e az ember az egész életét kudarcnak?

Milyen élethelyzetekben következhet ez be?

Miért gondolják sokan megoldásnak az öngyilkosságot? /öngyilkossági kísérlet/

Miért nagy ennek a társadalmi veszélye is?

Hogyan segíthetünk másoknak, ha kudarc érte őket?

Használunk-e azzal, ha sajnálkozunk?

Említsünk olyan szituációkat, élethelyzeteket, amelyek után a kudarc pozitív változásokat ho-

zott!

Hogyan vehetünk igénybe külső segítséget (lelki segély, pszichológus stb.)?

51

AZ OSZTÁLYFŐNÖK PÁLYAORIENTÁCIÓS FELADATAI

Osztályfőnöki órákon az önismerettel kapcsolatos témáknál érinthetjük azokat a tulajdonsá-

gokat és készségeket, amelyek egy adott foglalkozáshoz szükségesek:

1. az egyén legyen alkalmas a választott pályára, és érzelmileg is kötődjék hozzá,

2. a választott pálya biztosítsa a személyiség harmonikus kibontakozását.

Az, hogy valaki alkalmas a választott pályára, még nem jelenti azt, hogy igazán meg tudja

állni a helyét a munkában. A középiskola 10. osztályában már felmérhető, hogy az eddigi ered-

mények és a következő két év munkája (esetleg erőfeszítései) mire lesznek elegendők.

Anélkül, hogy kedvét szegnénk tanítványainknak, ismertessük meg őket az egyetemi-főiskolai

felvételik követelményeivel. Vitt pontszám, elérhető pontszám, többletpontok (nyelvvizsga,

OKTV stb.) várható (szokásos) bekerülési pontszám.

Adjuk a tanulók kezébe a Felsőoktatási tájékoztatót; ismerkedjenek a lehetőségek igen széles

skálájával! A frekventált egyetemek: közgazdasági, jogi, orvosi, műszaki mellett számos olyan

képzés létezik, amelyről még csak nem is hallottak. (Pl.: élelmiszer-vegyész) Hívjuk fel a fi-

gyelmüket arra, hogy lehetőleg olyan pályát, (egyetemet) válasszanak, amely konvertálható és az

alapképzés irányától eltérő munkák végzésére is feljogosít. Általában ezekbe az intézményekbe

többszörös a túljelentkezés.

Fontos, hogy tudjanak arról is, milyen átjárhatóság működik a felsőoktatási intézmények kö-

zött. (Pl.: jogi egyetem - államigazgatási főiskola; egyetemi és főiskolai tanárképző szakok stb.)

Jelentkezés felsőoktatási intézményekbe

A továbbtanulásra jelentkezésben is segítsünk tanítványainknak; különösen az igényelt felvé-

teli sorrend megállapításában. Itt különösen az azonos képzést nyújtó intézmények sorrendisége

fontos. Nézzük át egyenként a tanulókkal a felvételi anyagokat, mielőtt postára adnánk! Ismer-

tessük meg velük mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel élhetnek a felvételi eljárás során. (Pl.:

fellebbezés írásbeli vizsga pontszámának módosításáért.)

Tudjanak azokról a képzési lehetőségekről, amelyek sikertelen felvételi vizsga esetén rendel-

kezésükre állnak – többnyire térítésmentes, közép- vagy felsőfokú képesítést adnak, és közelebb

vihetik őket eredeti céljuk eléréséhez. (Ilyenek pl.: informatikai menedzser, idegenvezető, hos-

tess stb.) Az űrlapok kitöltése mellett segítsünk abban is, hogy az egyéb írásbeli dokumentumaik

rendben legyenek!

Egyes felsőoktatási intézetek csak hiteles másolatokat fogadnak el! (Pl.: Iskolai bizonyítvány,

nyelvvizsga bizonyítvány stb.) Ebben az esetben közjegyzővel kell hitelesíttetni a dokumentu-

mokat.

Tanulmányi verseny, pályázat, felvételi vizsga

Osztályfőnöki munkánk során figyelemmel kell kísérnünk tanítványaink tanulmányi verse-

nyeken, pályázatokon történő indulását, s a továbbtanulás illetve munkába állás kapcsán is gyak-

ran igénybe veszik segítségünket. Ma már nem szokatlan az sem, ha egy tanuló külföldi ösztön-

díj kérelméhez osztályfőnöki véleményezést és/vagy jellemzést kérnek, többnyire angolul. Ve-

gyük sorra az egyes lehetőségeket és azt, hogy milyen módon segíthetünk!

A tanulmányi versenyek esetében – OKTV és egyéb, OM által hirdetett vagy helyi és regioná-

lis versenyek – a szaktanárokkal közösen figyeljük a versenykiírásokat és azok kritériumait. Nem

mindegy a felkészülés szempontjából, hogy a nevezésnek feltétele valamilyen feladat előzetes

megoldása (dolgozat), írásbeli és/vagy szóbeli-e a verseny.

Tartsuk be a szervezési határidőket, és kövessük a verseny további menetét! Információ hiá-

52

nyában ne essenek el tanítványaink a lehetőségtől vagy a továbbjutás esélyétől! (Időnként sajnos

olyan is előfordul, hogy a megyei verseny napján érkezik meg az írásbeli értesítés.)

Az írásbeli versenyek (vizsgák) előtt beszéljük meg a követendő technikákat, hogy minél job-

ban kihasználhassák a rendelkezésre álló időt! Vigyenek magukkal minden lehetséges megenge-

dett segédeszközt! Jelezzék a felügyelő tanárnak, ha észrevették, hogy „versenytársaik” közül

valaki meg nem engedett eszközt használ. Feleletválasztós teszt esetén akkor is jelöljék be vala-

melyik választ, ha elgondolásuk sincs, melyik a helyes! Néha a feladatok egymásutánjából kikö-

vetkeztethető, hogy valamelyik korábbira melyik a helyes válasz. Bizonytalan, hiányos ismeretek

esetében ne szégyelljenek próbálkozni valamilyen megoldással, hátha pontot ér!

Készítsük fel a tanulókat arra is, hogyan viselkedjenek szóbeli vizsga alkalmával! A középis-

kolás korosztály számára a legelőnyösebb és egyben legegyszerűbb iskolai ünnepi öltözetben,

lányoknak matrózblúzban megjelenni. A vizsgaterembe lépve megállni, mosolyogva köszönni;

általában szerény, de magabiztos benyomást kelteni. A többi aztán már valóban a tudáson mú-

lik...

A különböző pályázatokhoz csaknem mindig kérnek önéletrajzot (esetenként fényképeset).

Régebben előírás volt az önéletrajzot kézzel írni, ma már csak akkor, ha külön kérik. Ez esetben

arra is számíthatunk, hogy esetleg grafológussal elemeztetik kézírásunkat.

A kézzel írott életút típusú önéletrajz megenged „lírai” kitérőket (pl.: szeretett magyartanárom

hatására döntöttem úgy, hogy pedagógus leszek...), és a végén mindig utal a célra, amelynek el-

érése érdekében íródott.

Az ún. amerikai típusú önéletrajz tényszerű, csak adatokat tartalmaz. Mindig géppel írott for-

ma, de nem szabad elfelejtenünk kézzel aláírni!

A középiskolás évek alatt vagy a végzéskor írott önéletrajzból néhány adat értelemszerűen ki

is maradhat (pl.: családi állapot, munkahelyek, elismerések), de ismertessük meg és lehetőleg

adjuk fénymásolva a kezükbe, hogy milyen formátumú önéletrajzra lesz szükségük a továbbiak-

ban. Figyelmeztessük őket, hogy a valósnak megfelelő válaszokat adjanak, nehogy zavarba jöj-

jenek (pl.: nyelvismeret dolgában).

Természetesen be kell írni az önéletrajzba a nyelvvizsgát, de ma már számítani kell rá, hogy

egy külföldi ösztöndíj esetében a bizonyítványt nem kérik, viszont szóban és írásban ellenőrzik a

nyelv ismeretét.

Minta amerikai típusú önéletrajzhoz:

(A/4 méretben, arányos szerkesztésben illik beadni.)

Önéletrajz

Név:

Cím:

Telefonszám:

Születési idő (év, hó, nap):

Születési hely:

Családi állapot:

Képesítés: (időben visszafelé, tehát az alapvégzettség utoljára)

Munkahelyek, beosztás:

Jelenleg: (időben visszafelé haladva)

Nyelvismeret:

Elismerések:

Publikációk:

Referenciák:

Érdeklődési kör, hobbi:

Dátum: ___________________ aláírás: _____________________

név /géppel/

53

Az önéletrajzhoz csatolni kell (kérés nélkül is) a végzettséget igazoló okmányokat. Hiteles

másolatot csak külön kérésre kell küldeni.

Mindenképpen mellékelnünk kell kísérőlevelet, amelyben megjelöljük, hogy miért küldtük az

anyagot, pl.: pályázat külföldi ösztöndíjra, valamint, hogy milyen okmányokat mellékeltünk.

Érdemes ajánlottan vagy tértivevénnyel feladni.

Munkába állás

A tanulóknak lehetnek tapasztalatai a munkavállalásról, hiszen sok diák vállal szünidei mun-

kát. Arról azonban nincsenek ismereteik, hogy milyen jogai és kötelezettségeik lesznek felnőtt

munkavállalóként. Nem tudjuk megvédeni őket a munkahelyi „kizsákmányolástól”, de fontos,

hogy tudják, mire kell ügyelniük.

Alapvető, hogy csak írásbeli munkaszerződés, kinevezés alapján vállaljanak munkát. Mielőtt

bármilyen munkaszerződést aláírnak, gondosan olvassák el, tanulmányozzák a feltételeket!

Mire kell ügyelnünk munkaszerződés kötésekor?

1. Az alkalmazás időtartama

Tudniuk kell, hogy a munkavállaló oldaláról a határozatlan idejű szerződés a legelőnyö-

sebb

2. Munkakör

Mik a feladatai az alkalmazottnak; mire kötelezhető ezen kívül

3. Munkaköri leírás

Az elvégzendő feladatok részletes, pontos leírása

4. Munkaidő

A túlmunkával, valamint a pihenő- és munkaszüneti napokon végzendő munkával (ha

van ilyen is) kapcsolatos rendelkezésekre kell figyelni.

5. Szabadság

Törvény szabályozza

6. Felmondás, felmondási idő

Saját érdekükben figyeljenek oda! Általában a munkában eltöltött idő függvénye

7. Szociális juttatások

Utazási költség térítése, étkezés stb.

OSZTÁLYFŐNÖKI JELLEMZÉS KÉSZÍTÉSE

Osztályfőnöki jellemzés készítésére a négy év során különféle célokból lehet szükség. (Pályá-

zatok, külföldi tanulás, hatósági megkeresés okán.) Gyakran megadott szempontok szerint kér-

nek tőlünk véleményt a tanulóról. Ezek híján a jellemzés készítésének célját tekinthetjük fő

szempontnak.

Minta osztályfőnöki jellemzésre:

1. A tanuló adatai

Családi, szociális háttere

Ezek hatása a személyiség fejlődésére

Testi fejlettsége, egészségi állapota

2. Tanulmányi munkája

Értelmi képességek

Intelligencia

Tudásvágy

Érdeklődés, irányultság

Műveltség (olvasottság)

54

Művészeti tevékenység (zenetanulás, néptánc)

Képzőművészet

3. Jellembeli, akarati tulajdonságai

Fegyelem

Felelősségtudat

Akaraterő, kitartás

Kezdeményező készség

Kreativitás

4. Érzelmi élet

Lelki alkat – temperamentum

Közösséghez való kapcsolódás

Kontaktusteremtő képesség

Társas kapcsolatok

Önértékelés

5. Összegzés

Azon személyiségjegyek kiemelése, amelyek a jellemzés okának szempontjából fontosak.

(Mást hangsúlyozunk, ha külföldi pályázat elérése a cél – nyelvtudás, hangszertudás, sporttevé-

kenység –, és megint mást, ha pl.: a gyámhatóság számára készítettük a jellemzést.)

TANMENETEK

TANMENET-JAVASLATOK

Minden évfolyamon heti egy órában (évi 36, 12. évfolyamon 32) terveztük meg a NAT és a

kerettanterv tartalmainak megfelelő osztályfőnöki témákat. Mivel az egyes témakörök évfolya-

monként visszatérnek, mindig az adott osztályhoz igazíthatok az aktuális nevelési tartalmak.

Javasoljuk a tanulók által év elején választott témákat a tanmenetbe cím szerint beépíteni.

Ugyanezt érdemes megtennünk az általunk Egy kis illemtan címen beillesztett órákkal; itt is fi-

gyelembe vehetjük év elején a tanulók kívánságait vagy éppen szakközépiskolában a tanult szak-

irányt. (Vendéglátóipari szakközépiskolások szakórán foglalkoznak az étkezés illemszabályaival

stb.)

A nemzeti ünnepek előtt, különösen, ha nem kerül sor iskolai ünnepélyre, szánjunk legalább

néhány ünnepélyes percet a megemlékezésre.

Ha az iskola valamely nevelési területet kiemelten fontosként kezel pl.: zenei tagozat, környe-

zetvédelem stb. fordítsunk az osztályfőnöki órák keretében is több időt rá.

A külső előadókat igénylő órákat tömbösítve vagy párhuzamos osztállyal, esetleg az egész év-

folyam számára is szervezhetjük.

Két olyan témakör van, amelynek feldolgozását különös gonddal kell előkészítenünk. Az

egyik a szexualitás, a másik a kábítószer. Ha az a szándék vezérel bennünket, hogy segítséget

kapjanak életvezetésükhöz, és megmutassuk, milyen veszélyeket vagy veszélyhelyzeteket kell

elkerülniük, már sokat tettünk. Legjobb, ha szakembert, orvost, lehetőleg ifjúsági nőgyógyászt

vagy védőnőt kérünk fel. Orvostanhallgatók is részt vesznek időnként felvilágosító kampányok-

ban, fogadjuk el a felkínált lehetőséget. A tanulók kapjanak lehetőséget, hogy kérdéseiket névte-

lenül, írásban odaadhassák. A kábítószer témában addiktológus szakorvos és/vagy e területen

dolgozó bűnügyi szakember tud igazán elrettentő és hatásos felvilágosítást nyújtani.

Osztályfőnöki tanmenetünket kezeljük nagyon rugalmasan. Adjunk teret a tanulók kezdemé-

nyezéseinek, itt biztosan nem az a cél, mint esetleg szakórán, hogy „elhúzzák az időt”. Ha part-

nernek tekintjük őket, az osztályfőnöki órák biztosan gazdagítani fogják tanítványaink személyi-

ségét.

55

9. osztály

Szeptember

1. Ismerkedés, szervezési feladatok

2. Iskolánk névadója

3. Középiskolások lettünk

Új típusú követelmények a tanulásban

4. Látogatás az iskolai könyvtárban

Hogyan használhatjuk az iskolai könyvtárat?

Október

1. Megemlékezés az aradi vértanúkról

2. Környezetünk esztétikája

Tantermünk dekorációja

3. Tanulásmódszertan

A tanulási szokások felmérése

4. Önfegyelem, szervezettség, napirend

November

1. Élet a közösségben

Közösségtípusok (baráti, iskolai, politikai, kulturális, vallási)

2. Egy kis illemtan

3. Példakép, eszménykép, ideál

4. Tanulók által kért téma

December

1. Klubdélután előkészítése

2. A család története, családtípusok

3. Szerepek a családban

4. Az adventi ünnepkör

Január

1. Az egészség fontossága

2. A serdülőkor egészségügyi problémái

A helyes bőrápolás

3. Tanulók által választott téma

4. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése

Február

1. Az első félév munkájának értékelése

2. Táplálkozási szokásaink

Min és hogyan változtassunk?

3. Egészségkárosító szerek

A dohányzás ártalmairól

4. Emlékezés a kommunista diktatúra áldozataira

Március

1. A viselkedéskultúráról

2. Egy kis illemtan

3. Az emberi élet szakaszai

4. Tanulók által kért téma

Április

1. Az önismeret szerepe életünkben

56

2. Önismereti játékok

3. Emlékezés a holocaust áldozataira

4. Aktuális problémák /kirándulás, ballagási előkészületek/

Május

1. Az előítéletes gondolkodásról

2. Nemzetiségek Magyarországon

3. Ismeretek a KRESZ-ről

4. Tanulók által kért téma

Június

1. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése

2. Az éves munka értékelése

10. osztály

Szeptember

1. Év eleji szervezési feladatok

2. A család mint gazdasági és érzelmi közösség

3. „Közteherviselés” a családban

4. Felkészülés a családi életre

Október

1. Ünnepélyes osztályfőnöki óra

Megemlékezés az aradi vértanúkról

2. Tanulás, tudás, művelődés

3. Mi a műveltség, ki a művelt?

Játékos szellemi vetélkedő

4. Tanulók által kért téma

November

1. Környezetvédelem, környezeti ártalmak

A vízszennyezés

2. A pályaválasztásról

Vágyak és lehetőségek összehangolása

3. Egy kis illemtan

4. Káros szenvedélyek

A dohányzás

Az alkohol - alkoholfüggőség, alkoholizmus

December

1. Mikulás-délután előkésztése

2. Mindennapok a családban

A családi munkamegosztás

3. Fiatalkorúak bűnözése

4. Miért fontosak az ünnepek

Január

1. Viselkedéskultúránk a mindennapokban

2. Egy kis illemtan

3. A tudás öröme

Az intellektuális élmény

4. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése

57

Február

1. Az első félév munkájának értékelése

2. Életstílus, életforma, életvitel

3. A komolyzenei élmény

Közös zenehallgatás vagy hangverseny-látogatás

4. Konfliktusok az iskolában

Március

1. Mások megismerése

Bizalom - bizalmatlanság

2. Egy kis illemtan

3. A testkultúráról

4. A közéletiség és fórumai

Április

1. Hogyan reagálunk a bennünket érő hatásokra?

2. Aktuális problémák

3. Emlékezés a holocaust áldozataira

4. Útkeresés az értékek világában

Május

1. Közösen látott filmalkotás megbeszélése

2. A kirándulás előkészítése

3. Könyvtári óra: ismeretszerzés a könyvtárban

4. Tanulók által kért téma

Június

1. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése

2. A tanév munkájának értékelése

11. osztály

Szeptember

1. Év eleji szervezési feladatok

2. Az ember és környezete

A légszennyezés

3. Magyarország a hazánk

Magyarságtudat - hazafiság

4. Magyarok határainkon túl

Magyarok a nagyvilágban

Október

1. Megemlékezés az aradi vértanúkról

2. A szerelemről

3. Tanulók által kért téma

4. Pályaválasztás - életprogram

November

1. Kapcsolat az életből eltávozottakkal (halottak napja, mindenszentek)

2. Generációk egymás mellett

Idősek és fiatalok

3. Egy kis illemtan

4. Vallás, hit, egyházak

58

December

1. Korunk pestise - az AIDS

2. A hadkötelezettségről

A várható változásokról

3. Művészeti irányzatok

4. Egy közösen átélt művészeti élmény megbeszélése

Január

1. Az élet állomásai

Hagyományok, szokások, ünnepek

2. Tanulók által kért téma

3. Felelős magatartás a szexuális kapcsolatban

4. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése

Február

1. Az első félév munkájának értékelése

2. Továbbtanulási esélyeink a félévi eredmények tükrében

3. Emlékezés a kommunista diktatúra áldozataira

4. Ki a hős? Ki az áldozat?

Március

1. A társadalmi érintkezés formái

2. Tanulók által kért téma

3. Siker-kudarc

Hogyan éljük meg?

4. Cselekedeteinket és magatartásunkat motiváló tényezők

Április

1. Mit ünnepelünk a családban?

A családi ünnepek

2. Közösségi ünnepek

Ünnepi hangulat – emelkedett érzés

3. Emlékezés a holocaust áldozataira

4. A végzősök búcsúztatásának előkészítése

Május

1. Hogyan állunk év vége előtt?

2. Tanulók által kért téma

3. Meghívott egyetemisták beszámolója az egyetemi életről

4. Hogyan töltsük a nyarat?

Nyelvtanulás, intenzív tanfolyamok, jogosítvány szerzés

Június

1. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése

2. A tanév munkájának értékelése

12. osztály

Szeptember

1. Év eleji szervezési feladatok

2. Hogyan készüljünk az érettségi vizsgára és a felvételire?

3. Önismeret - önfejlesztés - lehetőségeink felmérése

4. Tanulók által kért téma

59

Október

1. Megemlékezés az aradi vértanúkról

2. Környezetvédelem

A zajártalom

3. Hazafiság és világpolgárság

4. Anyanyelvi kultúra

November

1. Ki a „modern”?

Ki a korszerű?

2. Személyiség és közösség kapcsolata

3. Egoizmus - altruizmus

4. Az ajándékozás művészete

December

1. Egy kis illemtan

2. Mi ad esélyt a boldogulásra?

3. Hogyan élhetünk boldogan?

4. Ki a polgár?

Január

1. Társadalmi érintkezés a felnőttek világában

2. Egy kis illemtan

3. Konfliktusok kezelése és megoldása

4. Magatartás- és szorgalomjegyek előkészítése

Február

1. Az első félév munkájának értékelése

2. A kulturált vita

3. Krízishelyzetek és megoldási lehetőségek

4. Állampolgári jogok és kötelességek

Március

1. Párkapcsolat - szexualitás

2. Tanulók által kért téma

3. Egészségre káros szenvedélyek

A kábítószer

4. Felelősség önmagunkért és másokért

Április

1. A mindennapi élet fegyelme

2. A véleménynyilvánítás lehetőségei fórumai, mikéntje

3. Emlékezés a holocaust áldozataira

4. Aktuális problémák

Május

1. Ballagási előkészületek

Tudnivalók az érettségi írásbeli és szóbeli vizsgákról

2. Ünnepi osztályfőnöki óra

Most búcsúzunk...

60

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI TEVÉKENYSÉG EGYÉB TERÜLETEI

KLUBDÉLUTÁN

Klubdélután szervezését kezdeményezhetik a tanulók, de javasolhatja az osztályfőnök is. Első

ízben Mikulás-délutánt érdemes rendezni, erre mindig nagy izgalommal készülnek a gyerekek.

Előzetesen kihúzhatják egymás nevét, apró ajándékot adhatnak egymásnak tréfás versike kísére-

tében. Jó játék, ha ki kell találniuk, kiről szól a vers.

Beszéljük meg az előkészületeket: üdítő, szendvics, aprósütemény stb. szükséglet; ki szerzi be

stb. Készíthetnek rövid műsort, és mindenképpen vállalja valaki a játékmester szerepet, nehogy

unalomba fulladjon az összejövetel! Régi, jól bevált, szórakoztató játék az Amerikából jöttünk,

Id. újabb változatban: Most mutasd meg, a zálogosdi valamilyen formája pl. nótázással stb.

Természetesen táncolhatnak is, ha ahhoz van kedvük.

Ha jól sikerült az „osztálybuli” első alkalommal, akkor biztosan igényelni fogják, hogy legyen

még hasonló. A második alkalomra tavaszi szünet előtt vagy tanév vége fele érdemes sort keríte-

ni.

A következő években is működhet ugyanígy; csak lány vagy csak fiúosztály esetében vendé-

gül láthatunk fiú vagy lányosztályt, az iskolából, vagy másik intézményből.

OSZTÁLYKIRÁNDULÁS

Valamikor tanulmányi kirándulás volt a neve, elsődleges célja pedig, hogy a tanulók eljussa-

nak az ország nevezetes tájaira, városaiba. Mára az ismeretszerzés, a kulturális élmények gyűjté-

se kissé háttérbe szorult; a gyerekek számára nem ez az élmény az igazán fontos, hanem a kötet-

len együttlét, az iskola falai közül való kiszabadulás öröme.

Osztályfőnökként nagyon ébernek kell lennünk, hogy kellemetlenebb rendbontás nélkül, ép-

ségben hozzuk haza a gyerekeket.

Nem lehet minden iskolára és minden osztályra érvényes kirándulási tervet összeállítani, de

néhány dologról jó az osztályfőnöki munkaközösségnek közös, lehetőleg több tanévre érvényes

döntést hoznia:

1. A kirándulások időpontja

Ősszel vagy tavasszal?

Kötődjön-e az érettségi szünethez vagy se?

Zárjon-e be az iskola vagy váltakozva menjenek az osztályok?

2. Lényeges, hogy hány napos lehet?

Két vagy három tanítási nap; szabad-e hét végével megtoldani?

3. Hova menjünk?

Csak országhatáron belül? Milyen távolságra?

4. Legyen-e négy évre érvényes program, amit a tanulók is ismernek előre?

5. Mi legyen azokkal a tanulókkal, akik nem tudnak vagy nem akarnak részt

venni a kiránduláson?

A felvetett kérdések számos változatban kerülhetnek elő, nyilván más, ha pl.: osztályismétlő

tanuló nem akar a tavaly látott helyekre elmenni, és megint más, ha valakinek anyagi gondjai

vannak.

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe osztálykirándulás szervezésekor? Mindig hallgas-

suk meg a szülők véleményét. (Szülői értekezlet) A tényleges szervezés előtt írassuk be a tanu-

lókkal az ellenőrzőbe a kirándulás útvonalát, az indulás időpontját: hó, nap, óra, perc – valamint

az érkezés várható idejét és a tervezett költséget. Kérjük, hogy a szülő írja alá, engedélyezze.

Lehetőleg ne szervezzünk külföldre kirándulást! Biztos, hogy akad tanuló, aki azért marad itt-

61

hon, mert nincs útlevele, vagy ezért kell kiváltania, és nem valószínű, hogy annyival több él-

ményt nyújt, mint amennyivel többe kerül. Velencébe kirándulni két buszon töltött éjszakával

lehet életre szóló élmény, csak nem biztos, hogy a látnivalók teszik azzá. Az egyes osztályok

között is nem kívánt rivalizálásra adhat okot, ha az egyik bakonyi gyalogtúrát tesz, a másik meg

külföldre utazik.

Lehet, hogy jól teszi az az osztályfőnök, aki a kétnapos kirándulás mellé teszi le a voksát. En-

nek gyakorlati oka, hogy egy éjszakai nem alvás után még jól működik a másnapi program, két

nap nem alvás után már semmi nem érdekli a gyerekeket.

Hova menjünk? Vidéki iskolák tanulói négy év alatt egyszer mindenképpen Budapestre. Leg-

jobb, ha utolsó évben. Annyi a lehetőség, annyi a látnivaló, hogy az előkészítés is külön prog-

ram; kívánságlistát készíthetnek ki hova szeretne eljutni, mit szeretne megnézni. Az osztályfőnök

vegye figyelembe a kívánságokat „többség dönt alapon”. Nem muszáj a Nemzeti Múzeumba

menni, ha már mindenki látta, de egy színházi előadást próbáljunk megnézni!

A dunántúliak a maguk szűkebb pátriáját, az alföldiek azt az országrészt valószínűleg megis-

merték már általános iskolában valamennyire. Ebből, vagyis a már ismertekből kiindulva állítsuk

össze a kirándulási tervet.

Az első évben érdemes gyalogtúrával összekötni a kirándulást. A gyerekek berzenkedni szok-

tak ellene, nincs kedvük gyalogolni, utólag pedig ez a legkedvesebb kirándulási élményük; főleg,

ha egy turistaházban, erdő közepén éjszakázunk. Ilyenkor rázódnak össze igazán a gyerekek, és

osztályfőnökként is jobban együtt tudunk lenni velük, mint a buszban utazva.

Kísérőtanárként hívjunk olyan kollégát, aki ismeri a vidéket; aki pl.: Szegeden volt egyete-

mista, biztosan pótolja az idegenvezetőt is.

Az esetleges rendbontásokat otthon lehetőleg „négyszemközt” az osztállyal rendezzük el!

62

ZÁRSZÓ HELYETT

Az Élet himnusza

írta: Kalkuttai Szent Teréz anya

Az Élet egyetlen esély, vedd komolyan,

Az Élet szépség, csodáld meg,

Az Élet boldogság, ízleld meg,

Az Élet álom, tedd valósággá,

Az Élet kihívás, fogadd el,

Az Élet kötelesség, teljesítsd,

Az Élet játék, játszd,

Az Élet érték, vigyázz rá.

Az Élet vagyon, használd fel,

Az Élet szeretet, add át magad,

Az Élet titok, fejtsd meg,

Az Élet ígéret, teljesítsd,

Az Élet szomorúság, győzd le,

Az Élet dal, énekeld,

Az Élet küzdelem, harcold meg,

Az Élet kaland, vállald,

Az Élet jutalom, érdemeld ki,

Az Élet élet, éljed!

63

IRODALOM

Allport, Gordon W.: A személyiség alakulása

Gondolat Kiadó, Budapest, 1980.

Aronson, Elliot: A társas lény

KJK, Budapest, 1995.

Mc. Cormack, Mark: Amit a Harvardon sem tanítanak

Pallas Kiadó, Budapest, 1988.

Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz

Helikon Kiadó, Budapest, 1999.

Hidasi Judit (szerk.): Kultúra – viselkedés – kommunikáció

KJK, Budapest, 1992.

Linkemer, Bobbi: A jó fellépés titka

Park Kiadó, Budapest, 1997.

Lorenz, Konrad: Összehasonlító magatartáskutatás

Gondolat Kiadó, Budapest, 1985.

Az állati és emberi viselkedésről I-II.

Totem Kiadó, Budapest, 2001.

Málovics Éva: Szervezeti viselkedés I-II.

Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged, 1999.

Ottlik Károly: Protokoll

Protokoll KFT, Budapest, 1991.

Somlai Péter: Szocializáció

Corvina Kiadó, Budapest, 1992.

Utasi Ágnes: Középosztály kapcsolatok

Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2000.

Wolff, Inge: Nagy illemkódex

Trivium Kiadó, Budapest, 1996.

64

TARTALOMJEGYZÉK

Kedves gyakorló és leendő Osztályfőnök Kollégák! .................................................................................................... 2 Az osztályfőnök ........................................................................................................................................................ 3

Ki legyen osztályfőnök? ........................................................................................................................................ 3 Az osztályfőnöki munka tervezése és szervezése ................................................................................................. 4

Az osztályfőnöki munkaközösség ..................................................................................................................... 4 Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai .................................................................................................. 4

Az osztályfőnöki munkaközösség programja a 2003/2004. tanévre ................................................................. 4 Az osztályfőnökök adminisztrációs feladatai ........................................................................................................ 5 Az osztályfőnöki munka egyes részterületei ......................................................................................................... 6

Kapcsolattartás az osztállyal, az osztályba járó tanulókkal ............................................................................... 6 Kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal .............................................................................................. 6 Kapcsolattartás a szülőkkel ............................................................................................................................... 7

Szülői értekezlet ............................................................................................................................................ 8 A fogadóóra ................................................................................................................................................. 11 Családlátogatás ............................................................................................................................................ 11 Írásbeli kapcsolattartás ................................................................................................................................ 12

Az osztályfőnök nevelési feladatai ...................................................................................................................... 12 A viselkedéskultúráról .................................................................................................................................... 14 Milyen módszerekkel közvetíthetjük tanítványainknak a viselkedéskultúrát? ................................................ 18

Kapcsolatfelvételi formák ........................................................................................................................... 18 Ügyintézés, reklamáció ............................................................................................................................... 20 Az emocionális intelligencia ....................................................................................................................... 21 A televíziózás .............................................................................................................................................. 21 A mobiltelefon ............................................................................................................................................ 22

Néhány (keret)tantervi témakör feldolgozása ......................................................................................................... 23 Javaslatok osztályfőnöki órák vezetéséhez ......................................................................................................... 23 A (kerettantervi témakörök osztályfőnöki órai feldolgozása .............................................................................. 23

Önismeret ........................................................................................................................................................ 24 Önismereti teszt ........................................................................................................................................... 25 Önismereti játékok ...................................................................................................................................... 25 Önbizalom – önhittség ................................................................................................................................ 27 Ízlés, öltözködés, divat ................................................................................................................................ 28 Példakép, eszménykép, ideál ....................................................................................................................... 29 Mások megismerése, emberismeret ............................................................................................................ 29 Az első benyomás ....................................................................................................................................... 31 Az erkölcsi tulajdonságok ........................................................................................................................... 31

A tanulás tanulása ........................................................................................................................................... 32 Teszt a tanulásról......................................................................................................................................... 32 A számonkérésről ........................................................................................................................................ 33

Társas kapcsolatok .......................................................................................................................................... 33 A barátság ................................................................................................................................................... 33 A szerelem ................................................................................................................................................... 34 Szeretet – szerelem ...................................................................................................................................... 34 Szerelem és szexualitás ............................................................................................................................... 35 A házasság ................................................................................................................................................... 36 A család ....................................................................................................................................................... 37 Korosztályok kapcsolata ............................................................................................................................. 38 Egy kis illemtan........................................................................................................................................... 39 Viselkedés az érettségi (szakmunkás) vizsgán ............................................................................................ 39

Egészségnevelés .............................................................................................................................................. 40 A betegségek ............................................................................................................................................... 40 Az egészséges életmód ................................................................................................................................ 41 Egészségkárosító szenvedélyek ................................................................................................................... 41 A dohányzás ártalmai .................................................................................................................................. 42 Alkohol – alkoholfüggőség ......................................................................................................................... 42 Kábítószer – drogfüggőség.......................................................................................................................... 43

Állampolgársági ismeretek .............................................................................................................................. 44

65

Állam és társadalom .................................................................................................................................... 44 Hazaszeretet – hazafiság ............................................................................................................................. 44 A határainkon kívül élő magyarokról .......................................................................................................... 45 Világnézet – hit – vallás .............................................................................................................................. 46 A másságról ................................................................................................................................................. 46 A homoszexualitás ...................................................................................................................................... 47

Környezetvédelem........................................................................................................................................... 47 Vízszennyezés ............................................................................................................................................. 47 Légszennyezés............................................................................................................................................. 48 A zajártalom ................................................................................................................................................ 48

Konfliktuskezelés ............................................................................................................................................ 49 A kudarc ...................................................................................................................................................... 50

Az osztályfőnök pályaorientációs feladatai ......................................................................................................... 51 Jelentkezés felsőoktatási intézményekbe ........................................................................................................ 51 Tanulmányi verseny, pályázat, felvételi vizsga ............................................................................................... 51 Munkába állás ................................................................................................................................................. 53

Osztályfőnöki jellemzés készítése ....................................................................................................................... 53 Tanmenetek ............................................................................................................................................................. 54

Tanmenet-javaslatok ........................................................................................................................................... 54 9. osztály ......................................................................................................................................................... 55 10. osztály ....................................................................................................................................................... 56 11. osztály ....................................................................................................................................................... 57 12. osztály ....................................................................................................................................................... 58

Az osztályfőnöki tevékenység egyéb területei ........................................................................................................ 60 Klubdélután ......................................................................................................................................................... 60 Osztálykirándulás ................................................................................................................................................ 60

Zárszó helyett .......................................................................................................................................................... 62 Irodalom .................................................................................................................................................................. 63