Kiss Márta - doktorjelölt Budapesti Corvinus Egyetem 2013.10.25. Szociológiai Doktori Iskola

Együtt vagy egymás mellett? Turisztikai piac szerveződése a szatmári térségben

Kutatási téma, előzmények Kutatás előzményei: MTA-RKK „Aprófalvak és aprófalusiak

esélyegyenlőségéért” 2006–2008 c. kutatás résztvevője;

↓ két faluban végzett átfogó kutatás: kérdőíves és interjús módszerekkel; eredmény: „Aprófalvak lépéskényszerben” kötet és digitális tananyag;

Miért jó terep Szatmár? → formálódó piac, de 10 éves múlt

↓ később egy bővebb szatmári települési kör: négy település kiemelt vizsgálata (2008-2013) szűkebb téma: turizmus; Sasakawa ösztöndíj 2009-2010BCE doktorjelölt pályázat 2011-2013

Eredmény: összesen 100 körüli interjúk száma; 368 kérdőív;

Érintett tudományterületek, irodalmak

• 1. Tájtermelés, márkásítás, hagyományteremtés és „színpadiasítás” elméletek (turizmusirodalom)

• 2. Kooperációs elméletek, kollektív bricolage (gazdaságszociológia)

• 3. Rurális terek átértelmezése; új szereplők megjelenése, szerepe (falu- és vidékszociológia/-antropológia)

• 4. Piacszerveződési elméletek: piac avagy hierarchia? Irodalma (közgazdaságtan)

„A turisztikai látvány konstruált társadalmi termék” - „Tourist gaze” – szakértők alakítják (Urry) - Markerek - kijelölik, hogy mit kell megnézni (MacCannell)- „kultúra színpadiasul” , az „eredeti reprodukciói

megjelennek”; (MacCannell, Cohen)- „vidéki tér átértelmeződése”: falu és város határa

elmosódik (Mormont, Kovách, Csite, stb.)- „Új, vagy felélesztett hagyományok” jelennek meg

(Hobsbawn-Ranger); - „a turizmus megteremti a vidéket…” (Köstlin); - Káli medence: beköltözők hagyományteremtő és

tájformáló tevékenysége (Szijártó, Bódi, Pulay, stb.)

Kutatási téma Téma kijelölés:

- A turizmus, mint gazdaságszociológiai jelenség vizsgálata

- A táj társadalmi megalkotása → tényleges termelési folyamatként való vizsgálata

- Kooperáció, mint a sikeres tájformálás legfontosabb eleme:

- egy térség turisztikai piacon értékesíthető arculata sajátos, csak kollektív módon létrehozható termék;- a szereplők előzetes megállapodását, egymáshoz igazodását, közös normák elfogadását feltételezi;

Kutatási téma

Kooperáció típusai:

1. Települési vezetők és szakértők között a térségben

2. Településen belüli szereplők között:

2.1. döntéshozók (polgármester, szakemberek)

2.2. turisztikai szolgáltatók (szállásadók, büfék, éttermek, ajándékosok, stb.)

2.3. lakosok

↓A 3 alcsoport egymás közötti kooperációja is szükséges;

Kollektív bricolage fogalma

Turisztikai táj/termék létrehozása két dologban tér el más árutól:1. A szereplőknek nincsenek előre legyártott terveik,

stratégiáik (szemben pl. az autógyártással)

2. A szereplőknek különböző elképzeléseik vannak, egyéni hasznok motiválják őket;

↓ Kollektív cselekvés eredményeként jön létre a termék (táj, hagyomány) → utólag derül ki a szereplők számára is, ha sikeres lett;

↓ Ez a folyamat: kollektív bricolage (Claude Lévi-Strauss és Kuczi T. nyomán)

1. Térségi szinten: települési vezetők és a kulturális bróker együttműködése → eredmény: Szatmári Fesztivál

A kollektív bricolage vizsgálati szintjei

2. Települési szinten:2.1. Polgármester és lakosok együttműködése → eredmény: Szamosközi Világzenei Fesztivál

2.2. Vállalkozók közötti együttműködés → eredmény: túrbecsei szolgáltatók együttműködései pl. lángos sütés

2.3. Vállalkozók és polgármester együttműködése → eredmény: szatmáregresi polg.mester patrónusként szervezi a turisztikai piacot pl. lekvárértékesítés

1. Térségi szintű kooperáció

• Településeknek el kell osztani a térségre jellemző markereket; Pl. Szatmári szilva

• Térségi gasztronómiai fesztivál kitalálása (kulturális bróker által)

• Települések kapcsolódása, hagyományok kitalálása (együtt a szakértővel)

• Települési vezetők egyensúlyozása a lakosság és a turisták között → Kinek szól a fesztivál? Mi a cél?

• Turisták szeméhez igazítják-e a látványt, vagy falunap lesz?

1. A felfutás szakasza – „1. körösök”

- alapmag kiválogatódása (szakértő elfogadása)

- hagyományok közös kitalálása, „a térségi markerek elkeltek!”

1. Szatmári Fesztivál, a kollektív bricolage terméke

2. A kiteljesedés és túlburjánzás szakasza – „2. körösök”

- kimaradók: látják a többiek sikereit, be akarnak lépni → túl sok szereplő, laza kapcsolódás, „erőltetett hagyományok”

- falusiak érdekeinek előtérbe helyezése; szakértői koncepciók be nem tartása

3. A megtorpanás és szelekció szakasza – „kiesők”:

- a színvonaltalan programok rontják a többi renoméját

- „minőségbiztosítás kéne!”

- spontán szelekció megy végbe

↓ eredmény: első körösök maradtak bent, akik a „turisták szeméhez igazították” a terméküket;

↓ akik a kollektív bricolage során (szakértők, polgármesterek, lakosok és szolgáltatók) olyan terméket állítottak elő, ami sikeres lett!

1. Szatmári Fesztivál, a kollektív bricolage terméke

2. Településen belüli kooperáció

• A településeknek is „ki kell találni magukat”, meg kell teremteni imázsukat, hagyományaikat;

• A szakértők és települési vezetők „vízióit” el kell fogadtatni a lakosokkal, mert:

1. szükség van rájuk a „hagyományok eljátszásához” pl. szilvalekvárfőzés 2 éjszakán át Szatmáregresen, helyi halászati bemutató Túrbecsén

2. ahhoz, hogy a vezető dolgozni tudjon,

támogatottságra van szüksége (többség megszerzése, döntések elfogadása)

2. A szamosközi polgármester és lakosai közötti együttműködés

Szamosközi Világzenei Fesztivál, mint a kollektív bricolage terméke

• Budapestről érkező sikeres vállalkozó → polgármester lett

• Baráti körrel együtt → közösségformáló elképzelések;

• Eleinte: értetlenség, visszatetszés• Pl. fesztiválszervezés: „ki ülne rá egy koszos

szénásszekérre?”• Később kétirányú összecsiszolódási folyamat:

mindenki engedett egy kicsit → kollektív bricolage eredménye: sikeresen működő fesztivál

• A közvetlenül érintett gazdasági szereplők között is együttműködés szükséges → Kevésbé tudatos formája a kollektív bricolage-nak;

3. Vállalkozói együttműködések

• Mikro-kooperációk egyéni érdekek mentén;

• Nem szándékolt következmény: település, mint turisztikai termék (falukép, szolgáltatások, vendégszeretet stb.)

a) A kiegészítő szolgáltatásokat végző vállalkozók maguk képesek együttműködni, és megszervezni a piacot: pl. Túrbecse: közös pályázatok, kiegészítő profilok; eszközök kölcsönadása egymás vendégeinek; stb.

b) Van egy erőskezű szervező, aki összefogja a szereplőket és megszervezi az együttműködést:pl. Szatmáregres: polgármester megszervezi a turisztikai piacot (fesztivál, szállások elosztása, a termékértékesítési csatornák, stb.); ~ patrónus-kliens viszony: a patrónus maga a polgármester

3. Vállalkozói együttműködések

• Kooperáció: informális szabályok alapján (pl. kenyérlángos sütés megosztása Túrbecsén)

• Mindig vannak opportunista szereplők: pl. Túrba eresztett szennyvíz

↓ megoldás lehet:– társadalmi szelektív ösztönzők:

• Negatív: kiközösítés, bojkott• Pozitív: vendégek átirányítása, kölcsönös

termékárusítás, stb.

3. Vállalkozói együttműködések

↓ Kollektív bricolage során létrejön: pl. a Túrbecsei „mikrós” kenyérlángos; „Túrbecsén mindig van szállás”; „a szatmáregresi szilvalekvár jó”