Dr. Tátrai TündeBudapesti Corvinus Egyetem

Közbeszerzési jogesetek, esetjog a

közbeszerzésben

AZ ELŐADÁSRÓL Az előadás logikailag úgy épül fel, hogy a

későbbiekben olvasható, követhető legyen Az előadás során nem kerül minden fólia

bemutatásra Az előadás nem követi szigorúan a Kbt. Szabályait,

elsősorban gyakorlati szempontból csoportosított témák követik egymást.

Az egységes sávos formátumú fólia jogorvoslati példát tartalmaz, idézet bemutatásával. Értelmezése az előadás során történik, hivatkozás minden esetben a fólia szélső sávjában található.

Az esetek nem minden aspektusból kerülnek bemutatásra, csak a releváns jogkérdést tárgyaljuk, ami az adott témakörhöz kapcsolódik.

FELÉPÍTÉS Előkészítés,

ajánlattétel Bírálat, döntés Tárgyalásos eljárás Nemzeti rezsim Szerződés Jogorvoslat Elektronikus

közbeszerzésMexico

SwitzerlandChile

GreeceTurkey

NorwayUnited States

KoreaAustralia

CanadaJapan

ItalyLuxembourg

IsraelBelgium

SpainDenmark

IrelandNew Zealand

SloveniaIcelandFinland

GermanyPortugalOECD34

FranceEstoniaPoland

SwedenUnited Kingdom

AustriaHungary

Slovak RepublicCzech Republic

Netherlands

-5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%General government procurement State-owned utilities

ÚJ IRÁNYELVEK TERVEZETE – 2012. OKT 19-I STÁTUSZ Toolbox – megközelítés Elvi határidő

2014. június 30 Többi irányelv

Klasszikus, közszolgáltató és koncesszió

Kötelező e-közbeszerzés Tárgyalásos eljárás – továbbra is

kivételes eset Kiegész építési beruh-

szerződésmódosítás körbe kerül Egybeszámítás - projektalapú Innovációs partnerség Részajánlattétel Utólagos kizáró ok igazolás

Európai Közbeszerzési Útlevél E-certis

Közvetlen alvállalkozói kifizetés

Központi beszerző szervezetek

Közös ajánlatkérői csoportok

Határidőrövidítés Alkalmasság és

értékelési szempont továbbra is elválik

Self – cleaning

Ami kimaradt…

HÁZI FELADAT Európai Unió Bírósága 2012. október 18-i

döntés

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=128653&mode=req&pageIndex=1&dir=&occ=first&part=1&text=&doclang=HU&cid=5060335

HÍREK A NAGYVILÁGBÓL International Public Procurement Conference

5, Seattle USA Magyar siker: Uses and Abuses public

procurement in Hungary Annual Public Procurement Law Forum – Trier,

Germany A rizs ára emelkedett Haryana-ban (India)

http://post.jagran.com/Paddy-procurement-up-by-11-percent-in-Haryana-1350645958

A jogorvoslati jog korlátozása – Bulgáriában a jogvédő szervezetek tiltakoznak http://www.novinite.com/view_news.php?id=144

248

ELŐKÉSZÍTÉS, AJÁNLATTÉTEL

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KBT. 23. § (2)-(3) 23. § (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az

eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. ….

ÖSSZEFÉRH

ETETLENSÉG

Európai Bizottság

– Az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról – Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé. Zöld könyv, Brüsszel COM (2011) 15 végleges, 2011. január 27

Az összeférhetetlenség olyan helyzetet jellemez, ahol a

szerződés-odaítélési döntésben részt vevő személyek szakmai vagy személyes kötelezettségei, személyes vagy pénzügyi érdekei versenyben állnak egymással, ami megnehezítheti számukra, hogy feladataikat tisztességesen és pártatlanul végezzék, vagy

ahol egy személy olyan helyzetben van, hogy saját érdekeinek előmozdítása érdekében befolyásolhatja az ajánlatkérő szervek döntéshozatali folyamatát.

FABRICOM

ÍTÉLET

Európai Bíróság C-21/03 és C-34/03 számú egyesített ügy

Az Európai Bíróság eseti döntése szerint nem nyújthat be részvételi jelentkezést, illetve nem tehet ajánlatot olyan személy, akit építési beruházással, árubeszerzéssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kutatással, kísérlet végzésével, tanulmány készítésével, vagy fejlesztéssel bíztak meg, anélkül, hogy lehetővé tennénk számára annak bizonyítását, hogy az általa megszerzett tapasztalatnak az adott eset körülményei között nincs versenytorzító hatása.

EGY ELJÁRÁS VO

NATKO

ZÁSÁBAN

ÉRTELMEZEN

DŐ

D. 523/2012. AK: Paksi Atomerőmű Zrt.

A kérelmező szerint az összeférhetetlenség szabályai akkor is alkalmazandóak, amennyiben összefüggés áll fenn a vizsgált közbeszerzési eljárás és egy másik olyan közbeszerzési eljárás között, amely a jelen közbeszerzéssel összefügg, mert az abban elvégzett tervezési tevékenység, a jelen közbeszerzési eljárás dokumentációjában felhasználásra került.

A Döntőbizottság álláspontja szerint az összeférhetetlenség szabályait szigorúan kell értelmezni, melynek értelmében kizárólag az adott közbeszerzéssel összefüggő előkészítés, felhívás és dokumentáció készítés, illetve eljárásba bevonás vonatkozásában áll fenn az összeférhetetlenség, azaz az összeférhetetlenséget nem lehet kiterjeszteni a közbeszerzési eljárást megelőző közbeszerzési eljárásban való részvételre.

ÖSSZEFÉRH

ETETLENSÉG

– MIN

DEN

EGYED

I

D. 386/2009

Kimondta, hogy az összeférhetetlenségről minden egyes esetben a konkrét ügy egyedi tényállására alapítottan kell meghozni a döntést a jogszabályi rendelkezések és alapelvek megfelelő alkalmazásával.

Eltérő tényállási elemek eltérő döntés meghozatalát teszik szükségessé.

ÖSSZEFÉRH

ETETLENSÉG

ÉS FUN

KCION

ÁLIS FÜG

GETLEN

SÉG

D.644/2011 Az ajánlatkérő európai uniós projektek ellenőrzési feladatainak ellátására folytatott le közbeszerzési eljárást. A kérelmező – aki a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tette – a jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatában olyan szakembereket szerepeltet, akik a közbeszerzés tárgyát képező európai uniós programhoz kapcsolódó tevékenységben vettek részt, illetve az európai uniós pályázathoz tanácsadást nyújtottak, továbbá egy személy az Európai Bizottság alkalmazottja.

Előadta továbbá, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálta a függetlenség kérdéskörét annak ellenére, hogy a közbeszerzés tárgya szempontjából ez a tényező rendkívül fontos

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az összeférhetetlenség vizsgálata kapcsán

mindig kétséget kizáróan kell tudni bizonyítani a döntésünket, melynek helyességében akkor lehetünk a legbiztosabbak, ha az (köz)okiraton vagy közhiteles nyilvántartáson alapul.

Mindig ajánlatkérő felelőssége Amennyiben valamely tény egyértelműen

nem állapítható meg, úgy arra rá kell kérdezni.

Közömbös, hogy a sérelem tudatos vagy gondatlan magatartás eredménye.

(Forrás: Dr. Sipos Imola (2012) in Raabe: A közbeszerzés gyakorlata)

Kbt. Útmutató

18. § (2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét.

A Közbeszerzési Hatóság megítélése szerint a hasonlóság,

mint fogalmi elem vizsgálható az egyazon célra irányultság szempontjából, vagyis valószínűsíthetően megállapítható a hasonlóság fennállása két vagy több beszerzési tárgy vonatkozásában, ha azok beszerzése ugyanazon célt szolgálja. E vonatkozásban kiemelendő, hogy a beszerzések tárgyának azonossága minden esetben a „hasonlóság” fennállását fogja eredményezni.

EGYBESZÁMÍTÁS

Kbt. KH Útmutató

46. § (3) Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést.

Amennyiben tehát egy meghatározott piacon korlátozott számú résztvevő van jelen, az egyes részek számának nem megfelelő meghatározása csorbíthatja, vagy szélsőséges esetben ki is zárhatja a versenyt.

Az ajánlatkérők a közbeszerzés kiírását megelőzően alaposan mérjék fel a közbeszerzéssel érintett piac jellegzetességeit, és e körben a potenciális ajánlattevők számát, nagyságrendjét.

RÉSZAJÁNLATTÉTEL

KÉ. 13673/2012

TED: 2012/S 118-195211

Kbt. Útmutató

125. § (2) Az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által értékelési szempontnak minősített feltételt.

AKbt. 125. §-a (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan – többek között – szociális feltételeket is meghatározhat, így azon belül az álláskeresők, valamint munkanélküliek vagy fogvatartottak foglalkoztatását [125. § (3) bekezdés b) pontja]. A szóban forgó § (2) bekezdése kizárja, hogy értékelési szempontként minősített feltételt egyben a szerződés teljesítésével kapcsolatos feltételként is előírják az ajánlatkérők, így a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatása, vagy mint értékelési részszempont, vagy mint szerződéses feltétel jelenhet meg az ajánlatkérő ajánlati felhívásában.

ÖSSZESSÉGÉBEN LEGELŐNYÖSEBB AJÁNLAT

306/2011. (XII. 23.) Korm. R. Útmutató

5. § (5) A Kbt. 24. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. §-a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.

A Kbt. 24. §-ában szabályozott összeférhetetlenség vonatkozásában a Korm. rend 5. § (5) bekezdése további értelmező rendelkezést tartalmaz, mely szerint nem eredményez összeférhetetlenséget a kivitelezésre vagy a kivitelezésre és tervezésre, illetve az engedélyezési tervet követően az ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vett részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.

ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS

ÉRTÉKELÉSI SZEMPO

NT - ALKALM

ASSÁGD 246/2012.

1. A Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a vizsgálni kívánt időszak nem megfelelő meghatározása (Felhívás III.2.2) 1. pont);

2. A Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint (2) bekezdésére tekintettel az alkalmassági feltétel megítéléséhez megkövetelt igazolási mód nem megfelelő volta (Felhívás III.2.2.) 2. pont);

3. A Kbt. 71. § (4) bekezdés a) pontjára, valamint a Korm. rendelet 14-15. §- aira tekintettel alkalmassági követelmény bírálati részszempontként történő alkalmazása (Felhívás IV.2.1. pont);

4. A Kbt. 71. § (4) bekezdés b) pontjára tekintettel a részszempontok körében az ellenszolgáltatás mértéke részszempontjának hiánya (Felhívás IV.2.1. pont).

ALAPTALAN JO

GO

RVOSLAT-

KEZDEM

ÉNYEZÉS

Európai Támogatásokat Auditáló Fıigazgatóság

V s

BKK

Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

D. 252/2012.

Jogsértés hiánya

Önmagában a magyar nyelv szakmai szintű ismeretének követelménye jelentősen megnehezíti, hogy külföldi ajánlattevők saját szakembereik bevonásával az eljárásban ajánlatot tegyenek. Ez diszkriminatívnak minősül és visszatartó erejű lehetett más tagállambeli potenciális ajánlattevők számára.

Szükségtelen azon előírás, hogy mind a 15 fő szakembernek rendelkeznie kell a magyar nyelv szakmai szintű ismeretével. Elegendő lenne szakterületenként 1-2 fő, aki rendelkezik ezen nyelvismerettel, akik részt vesznek a szakmai egyeztetéseken, konzultációkon, az összes többi szakember pedig effektív tervezői munkát végzi. Túlzó az az előírás, hogy ezen 5 főből 3 főnek vezető tervezői jogosultsággal kell rendelkeznie. Elegendő álláspontja szerint 1 fő ilyen jogosultságú vezető tervező alkalmazása.

A szerződés „az l-es és 3-as villamos vonalak továbbfejlesztésének I. üteme, a budapesti körgyűrűs, kötöttpályás hálózat fejlesztésének részeként” címő, KÖZOP-5.5.0-09-2010-0025 számú projekt keretében európai uniós alapokból finanszírozott, ezért kiemelten magas kockázatot képvisel túlzó alkalmassági feltételek támasztása és ezzel a hazai és közösségi alapelvek megsértése, mely pénzügyi korrekcióval is járhat.

PÉNZÜ

GYI ALKALM

ASSÁG

C. 218/11.

Észak‑dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövízig),

a Hochtief Construction AG Magyarországi Fióktelepe,

Az ajánlatkérő jogosult a gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimális teljesítményszintjét a mérleg egy vagy több mutatószámára való utalással meghatározni, feltéve, hogy azok objektíve megfelelnek arra, hogy információt nyújtsanak a gazdasági szereplő ezen alkalmasságáról, és hogy e szint az érintett szerződés jelentőségéhez igazodik abban az értelemben, hogy objektív mutatója annak, hogy az adott gazdasági szereplő megfelelő gazdasági és pénzügyi helyzetben van a szerződés teljesítéséhez, anélkül azonban, hogy túlmenne az e célból ésszerűen szükséges mértéken.

A gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimális szintjének előírása nem minősül főszabály szerint jogellenesnek pusztán azért, mert e szint elérését a mérleg egy olyan elemére való utalással kell igazolni, amely vonatkozásában a tagállamok jogszabályai eltérőek lehetnek.

Nincs jelentősége annak, hogy az ilyen megállapodás az előbbi tagállam jogszabályai alapján korlátozás nélkül köthető, míg az utóbbi tagállam jogszabályai szerint csak akkor kerülhet sor a nyereség átadására, ha azáltal a leányvállalat mérleg szerinti eredménye nem lesz negatív.

D. 401/2012

Referencia jogosultja

A Döntőbizottság megállapította, hogy a Várkapu Konzorcium ajánlatában a Kbt. 69. § (8) bekezdés alapján 10% alatti alvállalkozóként szerepel a Swietelsky Baugesellschaft m.B.H. Megállapítható továbbá, hogy a közös ajánlattevık a „Swietelsky Baugesellschaft m.B.H. Filiale Ingenieurtiefbau” nevére kiállított referenciát nyújtották be.

A Döntőbizottság a Swietelsky Baugesellschaft m.B.H. cégkivonata alapján megállapította, hogy a „Filiale Ingenieurtiefbau” a Swietelsky Baugesellschaft m.B.H. társaság fióktelepe, mely a társaság székhelyétől elkülönült telephellyel rendelkezik.

Az osztrák cégtörvény és bírósági illetékességről szóló törvény rendelkezései alapján csakúgy, mint a hazai cégtörvény szabályozása szerint – nem minősül önálló társaságnak, jogi személynek, hanem lényegében az adott társaság önálló telephellyel rendelkező szervezeti egysége, üzletága.

Erre tekintettel a Várkapu Konzorcium referenciája összhangban áll az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozatával, e körben ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvényessé a vitatott ajánlatot.

ÜZLETI TITO

K - IRATBETEKINTÉS

D. 520/2012.

AK: Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.

A Kbt. hatályos szabályai lehetővé tették a P. Dussmann Kft. részére, hogy ajánlatának 15-58. oldalig tartó részét, mely a műszaki és szakmai alkalmasság körében kért adatokat és igazolásokat tartalmazta, valamint a hiánypótlás 8-11. oldalig tartó részét üzleti titokká nyilvánítsa, következésképpen az ajánlatkérő jogszerűen zárta ki az üzleti titoknak nyilvánított ajánlati részek tekintetében az iratbetekintés lehetőségét.

BÍRÁLAT, DÖNTÉS

ELJÁRÁSJOGI KÉRDÉS Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást kér

ajánlattevőtől, majd felhívja figyelmét arra, hogy önkéntes hiánypótlás keretében adhatja meg válaszát és nyújthat be iratokat.

FIÓKTELEP VS. AN

YAVÁLLALAT KIZÁRÁS

D. 561/2012 – régi ügy, régi Kbt.

Hivatkozik Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.565/2008/9. számú ítéletére annak igazolása végett, hogy a fióktelep nem önálló jogalany, hanem az őt létrehozó anyavállalat nevében jár el, annak szervezeti egységeként működik. Amennyiben a magyarországi fióktelep tekintetében a Kbt. szempontjából releváns munkaügyi bírság jogerős kiszabására kerül sor, akkor az a kizáró ok a külföldi vállalkozással szemben is kizáró okot jelent.

Fővárosi Törvényszék 20.K.31182/2011/14. sorszámú ítéletében a Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte, mivel a bíróság álláspontja szerint a nyertes ajánlat a jogorvoslati kérelemben megjelölt kizáró okra tekintettel érvénytelen volt.

D. 457/2012

Hiánypót-lás hiánya

A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő nem, illetve nem megfelelően tett eleget a hiánypótlás kibocsátási kötelezettségének, mely következtében jogsértően állapította meg a kérelmező ajánlatának ez okból történő érvénytelenségét.

HIÁN

YPÓTLÁS VS. AJÁN

LAT MÓ

DO

SÍTÁSA

D. 534/2012. AK: XIII. kerületi Önkormányzat Hiánypótlás szabályainak tág értelmezése

Az ajánlatkérő nem fogalmazott meg konkrét követelményt a megajánlott termék és szolgáltatás megjelölésére, így a termék típus megjelölésének hiányában sem volt az ajánlat érvénytelen.

A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek lehetősége van a Kbt. keretei között vizsgálni azt, hogy az ajánlattevő ajánlatában a műszaki megfelelőség tekintetében tett nyilatkozata megfelel a valóságnak, így ennek keretében kérheti olyan további adat megadását, amely alapján ezt a vizsgálatot elvégezheti. E körben értelmezhető a típus megadásának kérése felvilágosítás kérése keretében. A nyertes ajánlattevő erre adott válasza tartalmazta a típus megjelölését.

A nyertes ajánlattevő által megadott adat nem volt ellentétben az ajánlat adataival, így a megajánlás jogsértő módosítását nem jelentette, a Kbt. 67. § rendelkezéseibe nem ütközött, nem járt az ajánlati kötöttség sérelmével, a beszerzés tárgyára adott tartalmi ajánlat módosításával.

408/2012

Dupla hiánypótlás

A jogalkotó megteremtette annak a jogi lehetőségét, hogy meghatározott feltételek mellett és körben ajánlatkérő nemcsak az eljárást lezáró döntését módosíthatja, hanem közbenső eljárási cselekményeket folytathat – hiánypótlás, felvilágosítás, indokolás kérése - amennyiben az előzetes vitarendezési kérelembe foglaltak alapján jogsértést észlelt, és a jogsértés a fenti eljárási cselekmények valamelyike alkalmazásával orvosolható.

A második hiánypótlási felhívás körében a DB megállapította, hogy a második hiánypótlási felhívás az első hiánypótlási felhívás szövegezésétől releváns tekintetben tér el, a második hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölte, hogy év, hónap, nap bontásban kéri a nyertes ajánlattevőtől K. J. szakember szakmai gyakorlatának bemutatását, eltérően az első hiánypótlási felhívás szövegétől.

HAM

IS ADATSZO

LGÁLTATÁS VIZSG

ÁLATAD. 320/2012

A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a referencia leellenőrzésének célja az, hogy az ajánlatkérő meggyőződhessen arról, hogy az ajánlattevő által igazolt referencia valós tényeken alapul.

A hamis adatszolgáltatás vizsgálata nem választható el az adott közbeszerzési eljárásban előírt és az ajánlatkérő által vizsgált követelményektől, feltételektől, az igazolás előírt módjától. A jelen esetben tehát az önéletrajz tartalmát kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia. Az ajánlatkérő az aláírás valódiságának körülményeit a közbeszerzési eljárásban az ajánlat érvényességének elbírálása körében e kereteken túlmenően már nem vizsgálhatja.

D. 460/2012

Hamis adatszolgáltatás megállapítása

A Kbt. értelmező rendelkezések között található 4. § 11. pontja alapján hamis nyilatkozat akkor valósul meg, ha a nyilatkozat a Kbt. 4. § 10. pontjában definiált hamis adatot tartalmaz, ha az ajánlattevő az adatot a valóságnak megfelelően ismeri, de a valóságtól eltérően közli.

A hamis adatot tartalmazó nyilatkozat csak az ajánlatban közölt adattartalomra nézve vizsgálandó, más adatok, információk nem lehetnek a vizsgálat tárgyai.

Az ajánlatban közölt adatokból egyértelműen nem levezethető tényállás alapján a hamis adatszolgáltatás, a hamis nyilatkozattétel fennállása nem állapítható meg.

Az ajánlatkérő a 2012.07.11-én kiadott felvilágosításában sem hívta fel a kérelmezettet annak tisztázására, hogy márkaszervizre vagy szerződéses partnerre tette-e meg a szerviztávolságra vonatkozó ajánlatát.

Hiányzik a felépítményre vonatkozó szerviz meglétének az igazolása, okirattal továbbra sem bizonyított, hogy a kérelmezett megajánlása márkaszerviz vagy szerződéses partneri minőségben megfelelő-e.

Az ajánlatkérő a kérelmezett ajánlatának bírálatát nem kellő gondossággal végezte el.

A kérelmezett végső ajánlatában és az előzetes vitarendezési eljárás során adott felvilágosításaiban közölt adatok alapján a kérelmezett hamis nyilatkozattételének megvalósulásáról döntés nem hozható.

D. 408/2012

Forma és aláírás

A nyertes ajánlattevő ajánlata 128. oldalán került csatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t érintően K. T.-nek, az igazgatóság elnökének aláírási mintája, aki az aláírási mintában megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi, valamint a 129. oldalán került csatolásra a T.I.S.A. TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t érintıen P. D. L.-nek, az igazgatóság tagjának aláírási mintája, aki az aláírási mintában megfogalmazottak szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi.

Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 86., 178., 182., oldalain és a 2. hiánypótlás 2. oldalán elhelyezett nyilatkozatai alakilag hibásak voltak. Valamennyi fenti nyilatkozat tartalmazta a társaság együttes aláírásra jogosult képviselői névaláírását követően a T.I.S.A. TRADE Zrt. cégnevet, a társaság székhelyét és adószámát is.

A nyertes ajánlattevő ajánlata 141. oldalán került csatolásra a DESZAB TRADE Kft. -t érintően P. D. L.-nek, a társaság ügyvezetőjének aláírási címpéldánya, aki az aláírási címpéldány szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév fölé írva jegyzi.

Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata 52., 87., 142., 179., 183., oldalán és a 2012. május 18-án benyújtott 1. hiánypótlás 20. oldalán elhelyezett nyilatkozatai alakilag hibásak voltak.

A nyertes ajánlattevő ajánlata 162. oldalán került csatolásra a BIOAQUA PRO Kft. ügyvezetőjének, Dr. M. Z.-nek az aláírási címpéldánya, aki az aláírási címpéldány szerint a nevét az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégnév alá írva jegyzi.

Megalapozatlanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a nyertes ajánlattevő által 2012. május 24-én benyújtott 2. hiánypótlás 7. oldalán elhelyezett nyilatkozata alakilag hibás volt. A fenti nyilatkozat tartalmazta a társaság ügyvezetője névaláírását követően a BIOAQUA PRO Kft. cégnevet, a társaság székhelyét.

ARÁNYTALANUL ALACSONY ÁR– AZ ÚJ SZABÁLYOK SZERINT 69. § - 70. §

Fedezet – 20%? Fedezetről nyilatkozni

bontás előtt Indokolás kérés

Akár több AT az összehasonlítás miatt

Ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelően nyilatkozzon – objektív alapú

Érvénytelen, ha nem elfogadható és gazdaságilag nem ésszerű az indokolás Munkabér, közterhek

Nem egymáshoz viszonyít, hanem fedezethez

A kommunikáció ugyanaz

Kevesebb adminisztráció

Kevesebb támpont DB gyakorlat

ismeretének felértékelődése

JOGORVOSLATI ESET: KIRÍVÓ KV.

D. 668/2011. A DB hangsúlyozza, hogy önmagában arra

a tényre, körülményre való hivatkozás, hogy az építőipari válság okozta nehézségek teszik indokolttá a „megszokottnál” alacsonyabb összegű ajánlati ár vállalását, nem tekinthető objektív ténynek.

ARÁNYTALAN

UL ALACSO

NY ÁR

Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99. számú egyesített ügyekben meghozott ítélete

Az Európai Bíróság C-285/99 és 286/99. számú egyesített ügyekben meghozott ítélete a következőket rögzíti: „Lényeges ugyanis, hogy minden kirívóan alacsony értékűnek tartott ajánlat benyújtójának lehetősége legyen arra, hogy e tekintetben megfelelően érvényesíthesse álláspontját, oly módon, hogy ajánlata különböző elemeit olyan időpontban – szükségszerűen valamennyi boríték felbontása után – indokolhassa, amikor már megtudta nemcsak azt, hogy mekkora a szóban forgó szerződésre alkalmazandó rendellenességi küszöb, valamint hogy ajánlata kirívóan alacsony értékűnek minősült, hanem azt is, hogy pontosan melyek azok a pontok, amelyek ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek.”

ARÁNYTALAN

UL ALACSO

NY ÁR

D.72/2012 A konkrét esetben az ajánlatkérő a nyerteshez intézett indokoláskérésében nem jelölte meg, hogy az értékelés szempontjából konkrétan mely lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatok kifejtését várja el a nyertestől az ajánlati ára teljesíthetőségének az alátámasztására, nem közölte, hogy „pontosan melyek azok a pontok, amelyek ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek”. Az ajánlatkérő nem írta elő azt sem, hogy az indokolás alátámasztására milyen bizonyítékok benyújtását várja el a nyertestől.

Nem mondható ki hogy a nyertes ajánlat érvénytelen.

ARÁNYTALAN

UL ALACSO

NY ÁR

D. 204/2012Centrál Mosodák Zrt

Vs

MÁV-START Zrt.

Jogsértés megállapítása

Az ajánlattevő ajánlata akkor érvénytelen, ha az ellenszolgáltatás különböző szempontok szerinti vizsgálata során kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megrendelés műszaki tartalma a megajánlott áron nem teljesíthető. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy jelen szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárásban pontosan meghatározhatóak a munkálatok egyes fázisaihoz kapcsolódó költségelemek, amelyeken belül az ajánlattevő az egyes munkanemekhez tartozó bérköltséget, anyag- és energiaköltséget is köteles megadni. Minderre figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben nem is lett volna akadálya annak, hogy ajánlatkérő részletezze azon szempontokat, amelyek miatt a kérelmező ellenszolgáltatását kirívóan alacsonynak értékelte.

ARÁNYTALAN

UL ALACSO

NY ÁR

D. 236/2012

Az ellenszolgáltatás abban az esetben minősíthető a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek, ha bizonyítottan fedezetet nyújt a konkrét vállalással kapcsolatban felmerült költségekre

A nyertes ajánlattevő az energia, üzemanyag, szállítási költségek tekintetében szintén általánosságban nyilatkozott, az egyes szolgáltatók részére biztosított egyedi kondícióira hivatkozott, a termelési és bérköltségek tekintetében az általa alkalmazott irányítási rendszerek költséghatékonyságát, illetve az általa folyamatosan alkalmazott 500 fő feletti szakképzett létszámból eredő előnyeit említette. Az egyes energia-, üzemanyag szolgáltatókkal kötött szerződései csatolásával nem igazolta azt, hogy az ajánlatkérővel esetlegesen megkötendő szerződés várható teljesítési időtartama alatt a beszállítók a hivatkozott kedvezményeket folyamatosan biztosítanák részére. A nyertes ajánlattevő a kivételesen kedvező beszerzési árát, a kapott árengedményét sem jelölte meg, ahogyan sem a termelési, sem a bérköltségek tekintetében adatot az ajánlatkérői kifejezett előírás ellenére nem közölt.

DB. nem fogadta el ajánlatkérő azon álláspontját, miszerint a az ajánlati ár megalapozottsága körében a gazdasági ésszerűséget a nyertes ajánlattevő jelentős mértékű raktárkészletéből eredő kivételesen előnyös körülményei megalapozták volna, figyelemmel arra, hogy a jelentős raktárkészlet tekintetében a nyertes ajánlattevő pusztán a 8000 db-ot kitevő palackállomány meglétére hivatkozott, annak előállítási, raktározási, szállítási, egyéb költségei tekintetében szintén nem..

D. 440/2012.

Díjak érvényesítése, aránytalanul alacsony ár - Kérelmi elemek tömege az aránytalanul alacsony árról

A kérelmező e körben a földhivatali egyéb díjak hiányát kifogásolta arra tekintettel, hogy ezekkel a díjakkal mindenképpen számolni kellett volna a későbbi nyertes ajánlattevőnek, tekintettel a vonatkozó jogszabályi előírásokra, illetve amennyiben a helyszínen kívánja megtekinteni az ingatlan-nyilvántartási adatokat, akkor a megtekintéssel felmerült költségeket kellett volna szerepeltetni az ajánlatában, illetve a kirívóan alacsony árral kapcsolatos indokolásában.

Az ajánlatkérő tájékoztatást adott arról, hogy az eljárásban ajánlattevőknek számolniuk kell a földhivatali egyéb díjakkal, azt nem ajánlatkérő fizeti meg.

Az ellátandó feladathoz kapcsolódóan a kialakítandó ingatlanoknál a szolgalommal kapcsolatos terhelésekre is figyelemmel kellett az ajánlati árakat kalkulálni.

D. 418/2012

Aránytalanul alacsony ár, nyereség – veszteség

Az indokolás benyújtását követően az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia az érintett ajánlati elemekre adott indokok megalapozottságát, majd ezt követően kell döntést hoznia az ajánlat érvényessége kérdésében.

Az objektivitás követelményéből is következik, hogy valamennyi ajánlati elem vonatkozásában ténylegesen felmerülő valamennyi költséget ott kell elszámolni, ahol az valójában felmerül, az egyes költségtényezők nem csoportosíthatók át sem egy adott feladaton belül, sem nem számolhatók el harmadik személyekkel kötött más szerződések költségei között.

A részszempontok és alszempontok esetén megajánlott ár, az abban megjelenő veszteség megalapozottságát és a gazdasági észszerűséggel összeegyeztethető voltát a teljes bevételből kalkulált nyereség nem alapozhatja meg.

D. 444/2012

Aránytalanul alacsony ár

A Kbt. indokolása szerint a törvény a „kirívóan alacsony ár” helyett az aránytalanul alacsony árról szól annak érdekében, hogy kifejezze, az ajánlatoknak a túl alacsony összegét nem elsősorban egymáshoz, hanem a szerződés tárgyának értékéhez viszonyítva lehet megítélni.

Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos eljárás második lépcsője az ajánlattevő által árának megalapozottságáról benyújtott indokolás értékelése. Az indokolásra felhívott ajánlattevőt terheli az ajánlati ár megalapozottságát alátámasztó minden információ megosztása az ajánlatkérővel, az ő terhére esik, ha indokolásában nem bocsát megfelelő adatokat rendelkezésre.

Az ajánlattevő által adott szöveges indokok általános megállapításokat rögzítenek konkrétumok nélkül, így ajánlatkérő ezen adatok birtokában nem tud megalapozott döntést hozni az adott áron történő szerződésszerű teljesítésről.

Az indokolás objektivitásának megteremtése az ajánlattevő feladata, mivel az ő érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerű adatokat, dokumentumokat bocsásson ajánlatkérő rendelkezésére, amely alapján az ajánlatkérő meggyőződhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós teljesíthetőségről. Ugyanakkor az objektivitás vizsgálata és ennek alapján az ajánlati ár realitásáról való meggyőződés kötelezettsége az ajánlatkérıő terheli, melyet magára az indokolásra és a rendelkezésére álló iratokra kell alapítania. Vizsgálatának teljes körűnek kell lennie, így ha nem áll rendelkezésére megfelelő adat, tény, dokumentum döntése meghozatalához, úgy további tájékoztatást kell kérnie.

ARÁNYTALAN

UL ALACSO

NY ÁR – EG

YES AJÁNLATI ELEM

EK

D. 555/2012AK: XIV. kerület ZuglóÖnkormányzata

A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésének második mondata szerint az ajánlattevő nem tekinthet el az ismételt indokoláskéréstől a vitatott ajánlati elemeket illetően abban az esetben, ha az ajánlattevő indokolása nem elégséges a döntéshozatalhoz.

Az ajánlatkérő addig köteles ismételten indokolást kérni, amíg az érvényesség kérdésében állást nem tud foglalni.

A fentiek szerint a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő álláspontját, mely szerint nem volt jogosult egyes ajánlati elemekre vonatkozóan feltenni a kérdést.

A körültekintő indokoláskérés követelményéből az következik, hogy az ajánlattevő nem köteles az ajánlatkérő által kért, esetlegesen adatokkal alátámasztott tájékoztatáson, iratokon felül további információkat nyújtani, így az ajánlatkérői kérdésfeltevés hiányából vagy nem megfelelőségéből fakadó információhiányra hivatkozással az érvénytelenség kérdésében nem lehet az ajánlattevő számára hátrányosan dönteni.

ARÁNYTALAN

KÖTELEZETTSÉG

VÁLLALÁS

D. 294/2012

Projektmenedzsment feladatok

A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezőnek a saját tapasztalataira való hivatkozását. Az ajánlatkérő kötelező előírásának hiányában a nyertes ajánlattevő a projektvezető részvételének időigénye tekintetében meghatározott időigény nem megfelelősége nem mondható ki. A kérelmező nem jelölt meg olyan feladatot, amely tekintetében – bár azt szakmai követelmények egyértelműen indokolják – a projektvezető részvétele egyáltalán nem került megjelölésre. A Döntőbizottság megítélése szerint a nyertes ajánlattevő által megbecsült időigény elégtelensége ennek következtében nem állapítható meg.

Az sem mondható ki, hogy a szakértői napokra becsült összeg mennyisége töredéknapokból nem állhat össze.

413/2012

Összegezés tartalma

Az ajánlatkérőnek akként kell az összegezésben az értékelésre vonatkozó indokolását megadnia, hogy az ajánlattevők tisztában legyenek döntésének tartalmával, jogorvoslati eljárásuk esetén egyértelműen meg tudják jelölni az általuk sérelmezett döntéseket, a döntés alapját képező tényeket. Az értékelés jogszerűségének megítélésekor ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy az ajánlatkérő az összegezésben, mint az értékelés nyilvános dokumentumában mit ad elő a döntése indokaként.

A közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, a nyilvánosság és az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezések érvényesítésének követelménye nem ad arra lehetőséget, hogy az értékelését az ajánlatkérő utólag - a jogorvoslati eljárásban – az összegezésben közölt indokoktól eltérően, azt kiterjesztve indokolja.

A DB az összegezésben rögzített, szöveges indoklást is tartalmazó értékelést vizsgálta meg a kérelmező ajánlat érvénytelensége vonatkozásában, mellőzte az ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás során a kérelmezői ajánlathoz kapcsolódóan előadott további indokainak vizsgálatát.

Az ajánlatkérő az összegezésben nem megfelelő részletességgel jelölte meg, hogy kérelmező mely beváltóhelyek vonatkozásában közölt hamis adatot ezen hamis adatközlést ajánlatkérő milyen bizonyítékokra alapítottan állapította meg. …az összegezésből nem megállapítható, hogy ajánlatkérő a Kbt. 74. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi indokot és a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok fennállását pontosan mire alapította.

431/2012

Ajánlat módosítása hiánypótlás keretében

Az ajánlatkérőt magát is kötik saját előírásai, azoktól az ajánlatok bírálatának szakaszában nem térhet el.

A nyertesnek nyilvánított ajánlattevő nem az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségre tett ajánlatot, a nyertesnek nyilvánított ajánlattevő ajánlata nem felel meg ajánlatkérő 2012. április 18. napján kelt kiegészítő tájékoztatásával együttesen értelmezendő ajánlati dokumentációban foglalt előírásnak. A DB jogi álláspontja szerint a tételes költségvetés hibáinak hiánypótlás keretében történő korrigálása a konkrét esetben nem lehetséges.

A tételes költségvetés beárazásával kellett tehát az ajánlati árat megadni, ami egyben azt is jelentette, hogy ajánlattevő ajánlatban szereplő tételes költségvetés képezi az ajánlati ár műszaki tartalmát, a tételes költségvetésből állapítható meg az ajánlati ár műszaki tartalmának megfelelősége. A tételes költségvetés nem volt változtatható.

Mivel a nyertes ajánlata nem fedte le a kiegészítő tájékoztatás során pontosított tételes költségvetés által meghatározott teljes műszaki tartalmat, az ajánlat olyan hibában szenved, mely hiánypótlás keretében nem korrigálható, mivel az az értékelésre kerülő egyösszegű ajánlati ár változását eredményezné.

D. 447/2012

Bebetonozott fedezet

Baranyai Magasépítık Kft. Ajánlatát nyilvánította 7.238.990.000,- Ft ellenszolgáltatás megajánlása mellett, míg a Strabag-MML Kft. ajánlatát hirdette a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőnek 7.549.000.000,- Ft ellenszolgáltatás mellett, szintén jogsértő. Az ajánlattételi felhívás 25/37. pontja szerint a kivitelezés elkészítésére rendelkezésre álló össz maximális fedezet: 7.255.767.925 HUF.

A szerződéskötésre minden esetben a közbeszerzési eljárás lezárását megelőzően kerülhet csak sor. Az ajánlattételi felhívásban rögzített és a tárgyalások során nem módosított rendelkezésre álló anyagi fedezet összege a közbeszerzési eljárás lezárásáig nem módosítható. Anyagi fedezet, illetőleg annak jogszerű módosulása hiányában ugyanakkor az anyagi fedezetet meghaladó ellenszolgáltatást megajánló ajánlattevőnek második helyezettként történő kihirdetése sem lehet jogszerű. Ajánlatkérő ezzel olyan jogot biztosítana magának a nyertesként hirdetett ajánlattevő esetleges visszalépése esetére, amelynek gyakorlásával a saját eljárásában, saját előírásai által beállt ajánlati kötöttséget alapjaiban sértené meg.

Az ajánlati kötöttség az ajánlatkérői oldalról azt jelenti, hogy az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban foglaltakhoz a tárgyalások eredményeként létrejött tartalommal az ajánlatkérő kötve van, az ezt követően észlelt tartalmi hibák, vagy jogszabálysértő előírások korrigálására nem jogosult. Az ajánlattevő sem változtathat a benyújtott ajánlatán még akkor sem, ha jogsértő állapotot kíván érdeksérelem nélkül megszüntetni.

TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

HIRD

ETMÉN

Y KÖZZÉTÉTELE N

ÉLKÜLI TÁRGYALÁSO

S ELJÁRÁS

D.59/10/2012

Jogalap: Kbt. 94. § (2) d)Rendkívüli sürgősség

1. A Városi Kulturális Központ megvalósítása az ingatlanon jelenleg is álló épület rekonstrukciója (bővítés, korszerűsítés). Az épület részleges bontása és az alap megerősítése elkezdődött, és félbe maradt:

2. A szabadtéri színpad munkagödrének kiemelését követően a vártnál nagyobb mennyiségű talajvíz került a munkagödörbe

3. A mélyépítési munkák (utak, parkok, terek, stb. építése) elkezdődtek. Az alapozás, a közművek kiépítése van folyamatban.

4. A beruházást be kell fejezni 2012. augusztus 22-ig, ahhoz, hogy a támogatási szerződésben vállalt 2012. október 22-i elszámolási határidőt be tudja tartani.

5. A város turisztikailag legfontosabb közterületeinek az idegenforgalmi szezon kezdetéig történő helyre állítása fontos,

6. A félbemaradt munkálatok, veszélyeztetik a gyalogos és gépjárműforgalom biztonságát.

Nem elégséges feltétele a rendkívüli sürgősségre alapított tárgyalásos eljárásnak az, ha valamilyen (pl. jogszabályon, közigazgatási határozaton alapuló, illetve megállapodásban rögzített) határidő, esemény közeledte készteti intézkedésre az ajánlatkérőt. Gazdaságossági, célszerűségi szempontok sem indokolhatják jogszerűen ezen eljárásfajta kivételes jellege okán a nyilvános verseny kizárását.

Ajánlatkérő tárgybani közbeszerzési eljárása során a beszerzés egészére, a teljes mennyiségére a kötelezően előírt konjunktív feltételek mindegyike nem állt fent.

KIEGÉSZÍTŐ

ÉPÍTÉSI BERUH

ÁZÁS

Celldömölk Város Önkormányzata vs. Közbeszerzési Döntőbizottság

D. 241/2012

A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által becsatolt fotók nem támasztották alá a tervezett nyomvonalak módosításának szükségességét, mivel tanúságuk szerint a területen olyan összetételű építési törmelék található (betonvasakkal, kezelhető mérető betondarabokkal), amely komolyabb erőforrás igénybevétele nélkül eltávolítható, ezzel az akadályok megszüntethetők. Így nem áll fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát megalapozó feltételek közül azon feltétel, mely szerint az építési beruházás teljesítéséhez kiegészítő építési beruházás szükséges.

KIEGÉSZÍTŐ

ÉPÍTÉSI BERUH

ÁZÁS

Jászfényszaru Község ÖnkormányzataVs. Közbeszerzési Döntőbizottság

D. 274/2012.

Ajánlatkérőtől pedig elvárható, ha építési beruházást kíván megvalósítani, akkor az erre vonatkozó terveket (engedélyes, kiviteli) ellenőrzi annak érdekében, hogy az megfelel-e az elvárásainak, tartalmaz-e minden munkanemet és azokat megfelelően tartalmazza-e. Ennek elmulasztása esetén nem hivatkozhat arra alappal, hogy előre nem látható körülmények miatt merült fel a kiegészítő építési beruházásra vonatkozó igénye. Ajánlatkérő felróható mulasztása nem alapozza meg az előre nem láthatóság törvényi körülményét, mivel a kellő gondosság mellett a tervek meg nem felelősége megállapítható lett volna.

D. 504/2012

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - flottabővítés

A beszerzés becsült értéke nettó 227.000.000.-Ft./év. Ajánlatkérő az előző évben beszerzett Opel gépjárműflottáját kívánja bővíteni, egységes gépjárműállomány létrehozni.

Amennyiben ajánlatkérő nem Opel márkájú gépjárműveket vásárolna, akkor meghiúsulna célja, hogy egységes flottát hozzon létre és így műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszereznie.

Amennyiben ajánlatkérő hirdetménnyel induló eljárást indítana, akkor nem tudná jogszerűen elérni azt, hogy a nyertes ajánlattevő olyan legyen, aki Opel gépjárműveket ajánl meg. Jelenleg többféle típusú gépjárműve van, ezért egyelőre többféle gépjármű szervizeléséhez értő szakemberre és más eszközökre is szüksége van, így a teljes szakosodás még nem valósulhatott meg.

Elképzelése, hogy egységesítse gépjárműflottáját és ezáltal gazdaságosan üzemeltethesse a karbantartásukhoz szükséges szerelőbázisát.

2012. augusztus 29-én felhívását visszavonta.

D. 434/2012.

Műszaki-szakmai sajátosságok-Elmarasztalás-Szerződéskötés engedélyezése

Kitüntetések tervezésére és kivitelezésére mőszaki-technikai okokból kizárólag a Metal-Art Zrt. képes a releváns piacon. Az állami kitüntetések mibenléte, tervezési, kivitelezési követelményei törvényi szinten szabályozottak,

A Metal-Art Zrt., mint az Állami Pénzverde teljes jogutódjaként, változatlanul és kizárólagosan jogosult a védett PV gyártójel használatára. Mindkét jel a kitüntetések szabályos forgalomba hozatalát teszik lehetővé, azok nemesfémtartalmára garanciát biztosítanak, mivel a kitüntetések szigorú számadású termékként kerülnek legyártásra. A kitüntetések kötelező nyomon követésére, rendkívül fontos a gyártó azonossága a jogfolytonosság érdekében.

A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés tárgyát képező kitüntetések ún. vizuális művészetek, a használati funkcióval is rendelkező műtárgyak körébe körébe és nem az építészet alkotás, műszaki létesítmény körébe tartozik, így nem vonatkozik rá a Szjt. 18. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés.

A Metal Art Zrt. nem rendelkezik kizárólagos jogosultsággal az általa készített grafikai tervből adódóan a kitüntetések kivitelezésére.

KIZÁRÓLAG

OS JO

G M

INT JO

GALAP

D. 557/2012.AK: MNV Zrt.

Ugyanakkor a kiviteli tervek csak a tervező által elkészített engedélyes tervek felhasználásával készíthetők el, mivel a kiviteli terveknek is meg kell felelniük az építési engedély alapjául szolgáló engedélyes terveknek.

Az engedélyes tervek felhasználása nélkül sem jogi, sem műszaki értelemben nem állíthatók elő a kiviteli tervek. Az engedélyes tervek kiviteli terv készítése során történő felhasználása azonban olyan felhasználási részjogosítvány, amelyet a tervező fenntartott a maga számára, arra a megrendelőnek nem adott jogot, így ennek elvégzésére kizárólag a tervező jogosult.

A fenti ismertetett kizárólagosság folytán kizárólag egy gazdasági szereplő, a tervező képes a jelen közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatás teljesítésére, ezért kizárt valamely versenyt biztosító eljárásfajta alkalmazása.

NEMZETI REZSIM

ÚJ KIVÉTELEK NEMZETI ELJÁRÁSRENDBEN

katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e), f), i) és k) pontjaiban foglalt eseteket, valamint

büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben szabályozott beszerzések esete

közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, szolgáltatások, építési beruházások

Hitel és pénzkölcsön igénybevétele57

SAJÁT ELJÁRÁS VS. KBT.? 1. opció: szabadon kialakított saját eljárásrend

alkalmazása 123. § alapján 2. opció: II. részben meghatározott (uniós rezsim)

szabályok alkalmazása, 122. §-ban foglalt eltérésekkel

58

SZOLGÁLTATÁSI KONCESSZIÓ SAJÁT ELJÁRÁSRENDBEN?

KÉ. 2012 / 49

SAJÁTOSSÁGOK

Szolgáltatás és árubeszerzés Minden eljárástípus esetén alkalmazható Szabályok megismerhetősége – nyilvánosság Hirdetmény közzétételével indul Egyéb hirdetmény nem kötelező

alkalmazása? Döntések, válaszok indokolt írásbeli közlése Összegezés készítése, Szerződéskötési moratórium megtartása. Forrás: Dr. Perczel Zsófia: Rugalmasság és

jogszerűség - A szabadon kialakítandó eljárásrendhez - A Transparency International ajánlása

HÁRO

M PO

TENCIÁLIS AJÁN

LATTEVŐ

KIVÁLASZTÁSA

D. 443/2011.

Ajánlatkérő a potenciális ajánlattevő szervezetek, személyek felkutatás érdekében megfelelően járt el azzal, hogy a speciális igényei, nevezetesen bölcsődei gyermekbútorok, eszközök beszerzésének kielégítése érdekében elsősorban az internetes szakmai oldalon tájékozódott és keresett gyermekbútor gyártót, forgalmazót, illetőleg más óvodák, bölcsődék gyakorlati tapasztalatait felhasználva, az általuk korábban igénybe vett, megfelelő minőségben teljesítő szállítót kért fel ajánlattételre. Ezen felül ajánlatkérő ellenőrizte a felkérendő ajánlattevők cégkivonatát, amelyekben a feltüntetett tevékenységi körök többek között különböző bútorok gyártására, forgalmazására utalnak.

Ajánlatkérő nyilatkozatai, valamint a felhívott ajánlattevők által szolgáltatott adatokból az a következtetés vonható le, hogy ajánlatkérő megfelelő gondossággal járt el az ajánlattevők kiválasztása során, a kiválasztás során ajánlatkérő rendelkezésére álló információk szerint mindhárom vállalkozás alkalmas volt a szállítási szerződés teljesítésére, az ajánlattevők részére megküldött felhívással ajánlatkérő biztosította a verseny lehetőségét, ezáltal a vitatott három ajánlattevő részére küldött ajánlattételi felhívás indokolt és jogszerű volt.

HÁRO

M PO

TENCIÁLIS AJÁN

LATTEVŐ

KIVÁLASZTÁSA

D. 164/2011.

Ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott cégeket nem vizsgálta meg alaposan arra vonatkozóan, hogy tudják-e teljesíteni a szerződéses kötelezettségeket.

Nem fogadható el megfelelőnek arra tekintettel sem az ajánlatkérő eljárása, hogy már az ajánlattételi felhívás megküldése előtt az adott társaságok cégkivonatai tartalmazták a vonatkozó tevékenységi köröket.

Önmagában a cégkivonatban feltüntetett tevékenységi körökből nem vonható le megalapozott következtetés az adott cég tényleges tevékenységére. Nem pótolja ajánlatkérő körültekintő eljárását a három ajánlattevő kiválasztásában az sem, hogy esetlegesen korábban részére milyen bemutatkozó leveleket küldenek meg.

A Döntőbizottság utal arra, hogy a cégbíróság nyilvántartásán kívül, több más közhiteles nyilvántartás is tartalmaz a vállalkozásokra vonatkozó adatokat.

D. 214/2012.

KKV A Dunántúli Magasépítő Kft. nem mikro-, kis-, vagy középvállalkozás, így ajánlatkérő jogsértő módon hívta fel ajánlattételre a vállalkozást.

A Döntőbizottság azon előkérdésben állapított meg jogsértést, hogy ajánlatkérő a Dunántúli Magasépítő Kft. nem hívhatta volna fel ajánlattételre, így azt nem vizsgálta, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kktv. szerinti minősítése kapcsán tartalmazott-e ellentmondást.

SZERZŐDÉS

SZERZŐD

ÉSKÖTÉS M

EGKÖ

TÉSÉNEK

ELMARAD

ÁSA

D. 558/2012. AK Zuglói Vagyonkezelő Zrt.

Ajánlatkérő alapelvet sértve járt el akkor, amikor a szerződéskötés időpontját olyan időpontban közölte, hogy nem volt arra lehetősége a kérelmezőnek, hogy a teljesítési biztosítékot rendelkezésre bocsássa, illetve azt a rendelkezésre bocsátotta a szerződéskötési procedúra időtartama alatt.

A szerződéskötés nem egy adott időpillanatot, hanem egy folyamatot foglal magában, beleértve az ott elvégzendő szükséges cselekményeket (aláírás; jogosultság ellenőrzése, szerződés elolvasása, ellenjegyzése stb.) is.

Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 124. § (9) bekezdését, mivel az ajánlatkérő felróható magatartása idézte elő a szerződéskötés megkötésének elmaradását.

PRÓBAÜ

ZEM

D. 346/2012

A megrendelőnek és a vállalkozónak a jelen esetben két műszaki átadás-átvételt kell tartania egy építési beruházás teljesítése során. A vállalkozónak a kivitelezési munka befejezésekor át kell adnia a teljesítési helyszínt, hogy a megrendelő az ellenőrzéseit elvégezhesse és ezt követően vállalkozó lefolytassa a próbaüzemet. Az első készre jelentéssel a vállalkozó azt jelzi, hogy álláspontja szerint teljesítette az építési beruházás műszaki leírásába foglaltakat, viszont ennek gyakorlati igazolása még nem történt meg. A próbaüzem során állapíthatja meg azt a megrendelő, hogy a teljesített építési beruházás tárgya a rendeltetésszerű használatra alkalmas-e, érdemes-e a végső átvételre és az ellenszolgáltatás megfizetésére.

A második készre jelentéssel jelzi a vállalkozó, hogy a próbaüzem eredményesen lezajlott. A második műszaki átadás-átvételi eljárást követően az igazolás kiadásával a megrendelő azt fejezi ki, hogy álláspontja szerint a próbaüzem sikeres volt, továbbá meggyőződött arról, hogy a teljesített építési beruházás tárgya a rendeltetésszerű használatra alkalmas. A végső átvétel és az ellenszolgáltatás megfizetésének a feltétele a sikeres próbaüzem.

ELŐRE N

EM LÁTH

ATÓSÁG

JOG

ALAP

D. 372/2012

Fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az előre nem látható körülmények miatti szükségesség követelménye is fennáll.

A Döntőbizottság az ajánlatkérő, a nyertes ajánlattevő nyilatkozata és a csatolt építési napló alapján azt is megállapította, hogy a korábban megkötött szerződés még nem teljesült, a pótmunka megrendelése még nem történt meg, annak az elvégzése, mely jelen közbeszerzési eljárásban megkötendő szerződéssel valósulhat meg, a szerződés teljesüléséhez szükséges.

JOGORVOSLATI ESET: SZERZ.MÓD. D. 858/14/2010. A Döntőbizottság megállapította, hogy az

ajánlatkérő a szerzdéses megállapodás 3.2. pontjában a FIDIC Általános Feltételek 4.12. alpontjával összefüggésben felmerül jogcímeken történ szerződésmódosítás lehetségét zárta ki. Azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a szerződés mellékletét képez 7.3.4. alpontban meghatározott dokumentáció 9. fejezete szerinti változtatási eljárás keretében a projekt tartalékkeretének felhasználását a Kbt. 303. §-a alapján nem zárta ki.

SZERZŐD

ÉS ALÁÍRÁSA

D. 338/2012

KEFVodafone

Előadta, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás van folyamatban D.301/2012. és D. 297/2012. ügyszámok alatt. A jogorvoslati eljárásokban kezdeményező kérelmére a szerződéskötést a Döntőbizottság végzésével engedélyezte, így a keretmegállapodás megkötésére lehetőség van.

Kezdeményező írásban felszólította a kezdeményezett ajánlattevőt a keretmegállapodás megkötésére. Kezdeményezett ajánlattevő a szerződés aláírására meghatározott időpontokban nem jelent meg és a szerződést nem írta alá.

JOGORVOSLAT

ÜG

YFÉLKÉPESSÉG

Pesti Vígadó épületének újjáépítésének folytatása, többfunkciós célú kulturális és művészeti központkén való műköüdtetéséhez szükséges kiegészítő funkciók számára alkalmas módon való kialakítása

D. 125/2012.

Kérelmező közbeszerzési eljárás során tanúsított magatartásának láncolata azt mutatja, hogy kérelmezői oldalon nem áll fenn a szerződés elnyerésére vonatkozó valós ajánlattevői szándék, nincs szerződéskötési akarat, ennélfogva a tárgyi közbeszerzési eljárás tekintetében kérelmezőt a jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogosultsága sem illetheti meg.

ÜG

YFÉLKÉPESSÉG

Renault Hungária Kft.

Vs

Országos Rendőr-főkapitányság

Gazdasági Főigazgatóság

D. 138/2012.

A kérelmező nem jelölte meg, hogy milyen műszaki, szakmai alkalmassági követelmény zárta el a részvételtől, illetve melyik bírálati szempont előírása miatt nem tudott jelentkezést benyújtani és a felhívás további részére vonatkozóan sem jelölt meg semmilyen konkrét előírást.

Ennek hiányában a közvetlen érdeksérelem, vagy annak veszélye sem volt megállapítható, mivel a konkrét jogsértő megatartás megjelölése hiányában nem volt vizsgálható, hogy okozott-e a kifogásolt ajánlatkérői magatartás kérelmezőnek közvetlen érdeksérelmet. Az általánosságban megjelölt érdeksérelem nem alapozza meg a jogorvoslati kérelem benyújtásához megkövetelt ügyfélképességet.

A kérelmező nem rendelkezett ügyfélképességgel a részvételi felhívást kifogásoló kérelmi eleme tekintetében, a 4) kérelmi elem érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van. A Döntőbizottság az érdemi vizsgálata körében megállapította, hogy az 1-3) jogorvoslati kérelmi elemek alaposak.

ÜG

YFÉLKÉPESSG – TÖ

BBSZÖRI D

ÖN

TÉS

D. 119/2012A megismételt döntéshozatal során a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező cégformája, törzstőkéje és tevékenységi köre, valamint azok a nyilatkozatok, melyek a korábbi tevékenységével kapcsolatosak, nem igazolták azt, hogy a kérelmező alkalmas és képes lenne teljesíteni a közbeszerzési szerződést, ezért a Döntőbizottság nem állapította meg a kérelmező ügyfélképességét.

A KD és az I. fokú bíróság az ügyfélképesség megállapításához elegendőnek tekintette azt, hogy a kérelmező a dokumentációt megvásárolta, és hivatásszerűen foglalkozik építési tevékenységekkel. E két körülmény azzal együtt, hogy a szerződés teljesítéséhez igénybe vehetett volna alvállalkozókat, illetőleg külső erőforrást, valamint tevékenységi körei bővítésével építési engedélyhez kötött tevékenységet is végezhetett volna, megalapozta a kérelmező ügyfélképességét.

A II. fokú bíróság azonban megállapította, hogy a kérelmezőnek a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséhez szükséges érdekének igazolásakor nem arról kell meggyőznie a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hogy minden alkalmassági követelménynek megfelel, hanem arról, hogy a jelentkezési szándéka reális. Mindezek hiányában a potenciális ajánlattevőként való fellépése a jelen közbeszerzési eljárásban nem volt alátámasztható, ezáltal nem volt kimutatható olyan egyéni és közvetlen érdeksérelem, amely az ügyfélképességet megalapozhatta volna.

ÜG

YFÉLKÉPESSÉG

D. 230/2012.

Porr vs. NIF Zrt.

A Döntőbizottság a kérelmezőt az ügyfélképességének bizonyítása érdekében kifejezetten felhívta annak megválaszolására, hogy a közbeszerzés mely részét teljesítené saját maga.

A Döntőbizottság megállapította a kérelmező ajánlatának 377. oldalán szereplő nyilatkozatból és a kérelmezőnek a jogorvoslati eljárásban benyújtott válaszából, hogy a kérelmező saját maga kizárólag jelentéktelen mértékben venne részt a teljesítésben, viszont a tervezési és a kivitelezési munkákat gyakorlatiga teljes egészében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe venni ívkánt alvállalkozói valósítanák meg. A Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmező ügyfélképességét nem alapozza meg egy bizonyíték sem, mivel nem áll az érdekében és a szándékában a szerződés elnyerése és teljesítése. A Döntőbizottság ezen álláspontját az a tény alapozza meg, hogy a kérelmező korábban nem végzett a közbeszerzés tárgyának megfelelő munkát, ezért nem tudta bizonyítani, hogy ténylegesen gyakorolja-e a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenységet. Az érdekeltség múltbéli hánya mellett a jövőre nézve, a teljesítés időszakára sem tudott meghatározni olyan munkarészt, amelyet saját maga teljesítene.

ÜG

YFÉLKÉPESSÉG AJÁN

LATTÉTELI KÉPESSÉG

D. 290/2012

A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. irányadó rendelkezése a jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogát olyan személyek számára biztosítja, akiknek érdekében áll valamely szerződés elnyerése, illetve akinek jogát vagy jogos érdekét az állítólagos jogsértés sérti vagy veszélyezteti.

A jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga attól is függ, hogy a kérelmező a közbeszerzési eljárás mely szakaszának mely magatartását kifogásolja. A jelen esetben kérelmező egy ajánlatadási feltétel előírásának jogszerűségét vitatta, ezzel összefüggésben a közvetlen érdekeltség nem korlátozható pusztán az ajánlattételi képességre, lehetőségre. A kérelmező nem vitásan a konkrét tárgyú közbeszerzés tekintetében potenciális ajánlattevőnek minősül, így fennáll az érdekeltsége a közbeszerzési eljárás megnyerésére, a szerződés teljesítésére.

Ekként a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek közvetlen jogos érdeke főződik a dokumentációban előírt ajánlatadási feltétel vitatásához.

JOG

ORVO

SLATI ELJÁRÁS AJÁNLATKÉRŐ

ÁLTAL

Cigánd Város Önkormányzata (3973 Cigánd Fı utca 80., a

továbbiakban: kérelmezı) által a saját „Cigánd- ÉMOP-4.3.1/B-09-2009-0014-

iskolaépület felújítása- 2012” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen

A Döntőbizottság megítélése szerint a jelen esetben a jogorvoslati határidő megtartottsága vizsgálata során a Kbt.-nek a hirdetmény és a dokumentáció kifogásolására irányadó határidő betartását kell vizsgálni és nem vehető figyelembe a kérelmező által a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként megjelölt 2012. március 5. napja, nem hivatkozhat alappal arra, hogy a dokumentáció jogsértő tartalmáról csak az ajánlatok értékelésének időpontjában szerzett tudomást.

JOG

ORVO

SLATI ELJÁRÁS AJÁNLATKÉRŐ

ÁLTAL

D. 567/2012.AK: Szigetszentmiklós ÖnkormányzataEU támogatott projekt

A kérelmező elıadta, hogy a két közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje és az ajánlatok bontásának napja azonos napra esett, de különböző időpontra. Az ajánlatokat átvevő személy adminisztrációs hiba miatt a két külön közbeszerzési eljárásban beérkezett ajánlatokat nem kezelte elkülönítetten és azokat összekeverte.

A Kbt. nem tartalmaz olyan eljárási módot, amellyel az eljárást az ajánlatkérő reparálni tudná, és saját maga az eljárást a saját hibája miatt nem nyilváníthatja eredménytelennek.

Ajánlatkérő jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz a célból, hogy a bontási jegyzőkönyvek megsemmisítése után az eljárását eredménytelennek

nyilváníthassa és új közbeszerzési eljárást tudjon lefolytatni.

ELJÁRÁSJOG

I AKADÁLY

D. 221/2012

Juko Kft és Veresmester Kft.Vs. Gyál Város Önkormányzata

Helytállóan mutatott rá az ajánlatkérő arra, hogy amennyiben a Döntőbizottság a kérelmezői ajánlat érvényességét állapította volna meg, úgy a kérelmező lett volna az eljárás nyertese

A kérelmező jogi helyzetére nem hatna ki az 2-5. kérelmi elem érdemi elbírálása, a jogkövetkezményként alkalmazható jogsértés megállapítása, illetőleg az eljárást lezáró döntés megsemmisítése közvetlenül és konkrétan nem érinti a kérelmező jogi érdekét.

Amennyiben a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítené ajánlatkérő eljárást lezáró döntését és ajánlatkérő úgy dönt, hogy nem új közbeszerzési eljárást folytat le, nem áll el az eljárás folytatásától, hanem új döntést hoz, kérelmező kedvezőbb jogi helyzetéhez több olyan bizonytalan jövőbeli esemény lenne szükséges, melynek bekövetkezése eshetőleges.

A Döntőbizottság megítélése szerint a konkrét a kérelmező közvetlen jog, vagy érdeksérelme a 2-5. kérelmi elemre nem mutatható ki a jogsértőnek vélt ajánlatkérői döntés vitatására, melyre tekintettel a jogorvoslati kérelem 2-5. eleme érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya van.

D. 401/2012

Elkésettség

A kérelmezőt a konzorciumi partnerétől függetlenül illeti meg jogorvoslati eljárás kezdeményezésének jogosultsága. A konzorciumi tagok jogorvoslati eljárás megindítása előtt, annak érdekében végzett eljárási cselekményei is önállóan ítélendők meg.

Az Ortiz 2012. április 18-án és 24-én végzett iratbetekintései csak az Ortiz társasága vonatkozásában eredményeznek tudomásra jutást és nem a konzorciumi partner vonatkozásában.

Kérelmezınek a saját jogán előterjesztett jogorvoslati kérelem szempontjából saját társaságának tudomásszerzését kell megfelelően igazolnia. II. r. kérelmezett rendeltetésszerű joggyakorlással kapcsolatos érvelésével összefüggésben a Döntőbizottság rögzíti, hogy miután maga a konzorcium jogképesség hiányában egységesen a konzorcium neve alatt nem jogosult jogorvoslati kérelmet előterjeszteni, így nem minősülhet joggal való visszaélésnek az, ha jogorvoslati jogaik gyakorlása érdekében az egyébként önálló jogképességgel rendelkező konzorciumi tagok külön-külön lépnek fel. Nincs olyan jogszabály, vagy általános jogelv, amelyből levezethető lenne, hogy konzorciumi ajánlattétel esetén csak az egyik tag élhet jogorvoslattal.

SZERZŐD

ÉS TÁRGYA

„MÁV Kórház és Rendelőintézet Szolnok energetikai

rendszerének korszerűsítése (kiviteli tervezés és kivitelezés) a KEOP-4.2.0/B/09-

2010-0023 pályázatok keretében” D. 854/2011

Ajánlatkérő a 4. és 7. bírálati részszempont tágan értelmezhető meghatározásával, továbbá a költségvetés műszakilag konkrétan nem meghatározott, hanem inkább üresen hagyott, ezért éppen a pontos meghatározottság hiányában esetleges, szabadon választható tartalomra várt ajánlatokat.

A plusz vállalások túlterjedhettek a konkrét közbeszerzési tárgyban meghatározott műszaki tartalmon, lehettek azok akár a tárgyhoz nem kapcsolható önálló teljesítések is pl. festés, őrzés,stb.

Az előzőekből megállapítható, hogy ajánlatkérő nem rögzítette egzakt módon a teljesítménykövetelményeit, így az ajánlatok mennyiségi és minőségi szempontból sem váltak összehasonlíthatóvá.

ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS

SZÁMTALAN LEHETŐSÉG A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSÁRA

KH és ajánlatkérő honlapján30. §

31. §

Ajánlatkérői lista – karbantartás érdekében szigorúbb szabályok

ELEKTRONIKUS ÍRÁSBELISÉG Írásban történő nyilatkozattétel: történhet

postai vagy közvetlen kézbesítés útján, faxon, vagy elektronikus úton.

valamely kapcsolattartási forma alkalmazása nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. határidők rövidítésére tekintettel fenntartja, hogy a

hirdetményeket kizárólag elektronikusan lehet feladni.

A szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat rövidebb határidejének átvétele pedig megköveteli, hogy az írásbeli összegezés megküldése, valamint az előzetes vitarendezés során a kommunikáció elektronikus úton vagy fax-on történjen.

ADATELJU

TTATÁS IGAZO

LÁSA?

D. 469/2012 „A közbeszerzési eljárások során rendszeresen igazolják a felek elektronikus levél megküldését, az email küldeményről kinyomtatható irat általánosan ismert. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által e célból benyújtott irat csupán a feladó, a címzettek, a tárgy és dátum adatokat tartalmazza, azonban nem állapítható meg, hogy az számítógépes levelezési rendszerben elküldött küldeményre vonatkozik. Ajánlatkérő abban az esetben tesz eleget jogszabályi kötelezettségeinek, amennyiben azt megfelelően igazolni is tudja.”

ÍRÁSBELISÉG VS. DOKUMENTÁLÁSI KÖTELEZETTSÉG

Kétoldalú kommunikáció a felek között Dokumentáció

közzététele elektronikusan

Elektronikus ajánlattétel

Elektronikus bontás

Egyoldalú adatáramlás Elektronikus

adatbázisok, melyeket ajánlatkérő ellenőriz

310/2011. (XII. 23.) KORM. RENDELET

A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról

E-cegjegyzek.hu Köztartozásmentes adatbázis Ommf.gov.hu Bmbah.hu E-beszamolo.kim.gov.hu

http://ec.europa.eu/markt/ecertis/searchDocument.do

ELEKTRONIKUS RENDELET257/2007. (X.4.) KORM. RENDELET A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOKBAN ELEKTRONIKUSAN GYAKOROLHATÓ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK SZABÁLYAIRÓL, VALAMINT AZ ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ALKALMAZÁSÁRÓL

Hatály – eljárási cselekmények, e-árlejtés, Kbt. hatály, szolgáltató

Alapelvek Szolgáltatás –

informatikai támogatás, e-katalógus

Elektronikus dokumentum – egyszerűbb megoldás vs. gyakorlat

Hirdetményközzététel – európai kuriózum

Dokumentáció – térítésmentes?

Elektronikus aláírás, egyes eljárási cselekmények szabályozása

E-árlejtés

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS KÉSŐBBIEKBEN KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS LEBONYOLÍTÁSA

HirdetményfeladásDokumentáció közzétételeKiegészítő tájékoztatásAjánlattétel Jegyzőkönyvek, hiánypótlási felhívás,

írásbeli összegezés eljuttatása ajánlattevőhöz

Jogorvoslati eljárás kezdeményezése, dokumentumok eljuttatása

DO

KUM

ENTÁCIÓ

HO

Z VALÓ KÖ

ZVETLEN H

OZZÁFÉRÉS

D. 765/2011

Ajánlatkérő az eljárásban 42 napos ajánlattételi határidőt biztosított. Erre csak abban az esetben lett volna lehetősége, ha a Kbt. 74. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton hozzáférhetővé teszi az ajánlattevők számára a felhívás közzétételének napjától, megadva a hirdetményben a hozzáférés adatait.

A dokumentációhoz való hozzáférés azon feltételrendszere, miszerint a regisztrációs kérelem befogadásáról küldött ajánlatkérői visszaigazolás birtokában a dokumentáció igénylőjének hozzáférési igényt kell küldenie az ajánlatkérőhöz, aki azt 24 órán belül hagyja jóvá, amely jóváhagyás az előzetes regisztrációt követen szükségszerű feltétele a dokumentáció letöltésének, nem felel meg a közvetlenség követelményének.

E-ÁRLEJTÉS MINTA

Ajánlattételi szakasz

Közbeszerzési eljárás

előkészítése

Hird

etm

énye

llenő

rzés

szerződés

Bírálati szakasz

Eredmény-hirdetés

· Hirdetményben jelzés az árlejtésről· Dokumentációban meg kell adni: - aukcióztatott szempontok - árlejtés lebonyolításának a menete

Ajánlatok értékelése

Árlejtés

Értesítés Adatfeltöltés, ellenőrzés

Felkészítés, oktatás

Árlejtés lebonyolítása

E-ÁRLEJTÉS AZ ELJÁRÁS SORÁN

Forrás: AAM

JOG

ORVO

SLATI ESET: E-ÁRLEJTÉS

D.865/2010AK: MÁV Zrt.

Ajánlatkérő eljárása során elektronikus árlejtést kezdeményezett összesen közbeszerzési rész tekintetében, melyet párhuzamosan bonyolított le Az ajánlatkérő joga és feladata meghatározni az elektronikus árlejtése szabályait, az aukció alkalmazásának feltételeit.

Az ajánlatadás feltételeit, és az árlejtésben való részvétel részletes szabályait úgy kell meghatároznia, hogy azzal ne okozzon indokolatlan hátrányos vagy előnyös megkülönböztetést, lehetővé tegye az egyenlő esélyű ajánlattételt. Az egyenlő bánásmód alapelvi követelményének megfelelően ajánlatkérő köteles arról gondoskodni, hogy az ajánlattevőt ne korlátozza az ajánlattételben, és ne érje indokolatlan hátrány amiatt, hogy több közbeszerzési részben vesz részt ajánlattevőként.

Figyelemmel a jelen közbeszerzési eljárás specifikumaira is, arra, hogy közbeszerzési részenként 7 ajánlati árelemre kellett az ajánlattevőknek licitálniuk, valamint az árlejtést támogató informatikai rendszer azon specifikumára, mely szerint egyidejűleg csak 1 aukció adatait tudta egy eszközön az ajánlattevő megnyitni, minden egyes licitet kétszer kellett a rendszerbe feltölteni, ténylegesen megállapítható, hogy ez indokolatlanul, fizikailag is korlátozta az ajánlattételt.

JOG

ORVO

SLATI ESET: E-KÖVETKEZM

ÉNY

D.911/2010 AK: MÁV Zrt.

Ajánlatkérő elektronikus árlejtést alkalmazott, melynek során egy ajánlattevő átmenetileg nem volt képes ajánlatot tenni. A 257/2007. (X.4.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő az elektronikus árlejtést a Kbt. 92. §-ának b) pontja alapján akkor nyilváníthatja eredménytelennek, ha az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatika rendszer üzemzavarát az elektronikus árlejtést lebonyolító ajánlatkérő, a szolgáltató vagy legalább két ajánlattevő észleli és jelzi.

Jelen esetben sem az ajánlatkérő, sem a szolgáltató, továbbá az elektronikus árlejtésben részt vevő legalább kettő ajánlattevő az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer üzemzavarát nem észlelte, illetve jelezte. A kérelmező nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az általa jelzett informatikai hiba az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszerben állt fenn.

Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyik ajánlattevő ajánlata valamennyi részben érvénytelen, így az eljárás 1., a 2. és a 3. részben csak egyetlen érvényes ajánlat volt, így ajánlatkérő a Korm. rendelet 17. § (6) bekezdése alapján nem is hívhatta volna fel az ajánlattevőket elektronikus árlejtés lefolytatására.

Tapasztalat Konklúzió

Kormányrendeleti szint Kevesebb konkrétum a

törvényben, határidő-csökkentés, nevesített elektronikus cselekmények hiánya

Szóhasználat – dokumentáció elérhetővé tétele

Nem eredményezheti diszkriminációt DBR

Központosítás elősegíti az elektronizációt

Főszabály: ajánlatkérő és ajánlattevő közti kommunikáció elektronikus támogatása

Elektronikus aláírás, időpecsét javasolt, de nem kötelező

Cél: bizonyítható módon történő információcsere, esélyegyenlő módon

Idővel kötelező elektronikus eljárások

E-SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÓ

Köszönöm a figyelmet!tunde.tatrai@uni-corvinus.hu

Kérem látogasson el honlapunkra:www.kozbeszkut.hu