Szerzők: Károly Nóra könyvtáros, Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény; Kónya Zsuzsanna családtörténet-kutató; Nagy Sándor főlevéltáros, főosztályvezető-helyettes, Budapest Főváros Levéltára; Szerényi Ildikó főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára; Török Enikő főlevéltáros, MNL OL

Szerkesztették: Ari Ilona az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Családkutató

Klubjának vezetője; Hegedüs Ferenc családtörténet-kutató; Kónya Zsuzsanna családtörténet-kutató

Lektorálta: Laczlavik György főlevéltáros, főosztályvezető, MNL OL Címlap: A Családkutató Klub emblémája, Tóth Lajos grafikus munkája Felelős kiadó: Molnár Lajos Milán, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ

igazgatója, a Családkutató Klub alapítója és Reicher Péter a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnöke

ISSN szám: 2064-0234

Kis Füzetben nagy segítség a CSALÁDKUTATÁSHOZ 4. Budapest – Szolnok, 2020

TARTALOM

BEVEZETŐ ............................................................................................................................5 1. Online családkutatási lehetőségek Budapest Főváros Levéltárában (Nagy Sándor) ...........7

1.1. Beiratkozás, tájékoztatás, kikérés – a kutatóteremben és azon kívül............................8 1.2. Adatbázisok a családtörténet szolgálatában................................................................10 1.3. Honlapok, keresőrendszerek, kutatótermi szolgáltatások ...........................................14

2. Otthonról elérhető családtörténeti források a könyvtári portálokon (Károly Nóra) ..........17 Integrált könyvtári katalógusok .........................................................................................19 Elektronikus könyvtárak....................................................................................................22 Online bibliográfiák, névtárak, wikipédiák .......................................................................24 Válogatás a hazai könyvtárak által készített helyismereti blogokból ...............................26

3. A katonaállítási lajstromok (Szerényi Ildikó).....................................................................27 3.1. A katonaállítási lajstromok tartalma ...........................................................................27 3.2. A katonaállítási lajstromok gyűjteményének története dióhéjban .............................28 3.3. Történelmi áttekintés: az állandó magyar hadsereg felállítása és kiegészítése ..........32 3.4. A katonaállítási lajstromok változatossága.................................................................36 3.5. Az adatbázis kutatása..................................................................................................42 3.6. Könyvészeti segédletek a katonaállítási lajstromok kutatásához................................44 3.7. Ajánlott irodalom........................................................................................................45

4. Családkutatási lehetőségek a kataszteri felmérés dokumentumaiban (Török Enikő) .........46 4.1. Kataszteri (földadó-) nyilvántartás – telekkönyvi, vagyis ingatlannyilvántartás ........46

4.1.1. Mit tudhatunk meg a kataszteri forrásokból, adatbázisokból? ..........................47 4.1.2. Milyen adatok alapján lehet keresni? ................................................................47 4.1.3. Milyen forrásokat keressünk? ...........................................................................47 4.1.4. Hol keressük a forrásokat? ................................................................................52

4.2. A kutatás menete ........................................................................................................54 4.2.1. Példák................................................................................................................57

4.3. Irodalom .....................................................................................................................74 4.4. Függelék .....................................................................................................................75

4.4.1. A családkutatásban használható kataszteri források meghatározása az iratok fejléceivel..........................................................................................................75

4.4.2. Német-magyar szójegyzék az iratok fejléceihez ...............................................85 5. Kutatás a magyarországi összeírásokban – összeírások a 17–19. században (Kónya Zsuzsanna) .............................................................................................................87

5.1. Adókivetéssel kapcsolatos összeírások.......................................................................89 5.1.1. Úrbéri összeírások (Urbaria et conscriptiones) .................................................89

––––––– 3

5.1.2. Dicalis vagy portális (rovás) összeírások ..........................................................94 5.1.3. Török kori összeírások ......................................................................................95 5.1.4. Országos összeírások ........................................................................................98

5.2. Lélekösszeírások.......................................................................................................105 5.3. Népszámlálás-jellegű összeírások ............................................................................107 5.4. Egyéb összeírások.....................................................................................................110 5.5. Erdélyi összeírások ...................................................................................................110

5.5.1. Az 1750-es erdélyi országos összeírás (adóügyi rendezés).............................111 5.5.2. II. József-féle erdélyi úrbéri összeírások (1785–1786) ...................................112 5.5.3. A Cziráky-féle úrbéri összeírás (Conscriptio Czirákyana) (1819–1820) ........114

5.6. Nemesi összeírások...................................................................................................114 5.7. Zsidóösszeírások.......................................................................................................117 5.8. Katonaállítási lajstromok..........................................................................................118 5.9. Felhasznált irodalom, hivatkozások, ajánlott linkek.................................................119

––––––– 4

„A múltat nem lehet tőlünk elvenni. De csak akkor a miénk, ha ismerjük.”

– Nemeskürty István: Mi, magyarok

BEVEZETŐ

Nyolc év telt el a Kis füzetben nagy segítség a CSALÁDKTATÁSHOZ első kötetének kiadása óta. Közben nagyot lépett előre a világ a digitalizálásban, adatbázis építésben. Egyre sürgetőbben merült fel az igény, hogy ezekből a tartalmakból közvetlen hozzáférést biztosítsunk a füzetünk használói számára. Így került sor a 4. kötet elektronikus formában való megjelenítésére. Tartalma változatlanul a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ (ANKK) Családkutató Klubjában elhangzott előadásokból áll. Ez egyben magyarázatot is ad, miért nem ölel fel szélesebb kört. Joggal esik kifogás alá, miért nincs szó a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) AdatbázisokOnline szolgáltatásáról. Az ok igen egyszerű, az év elején megújult felületről a járvány okozta késedelem miatt csak ezt követően várható az MNL kedves munkatársának előadása. Az ismertetésére csak a későbbi kiegészítések során kerülhet sor. Mivel az előzőekhez hasonlóan az a célunk, hogy a magunk szerény eszközeivel minél szélesebb körben segítsük a családtörténet-kutatók munkáját, és az eddigi kiadó Molnár Lajos Milán (ANKK) mellé társat keressünk, hiszen a terjesztést már nem látszott célszerűnek egyedül szolnoki ANKK honlapjára, és így a hozzáférést a Családkutató Klub beiratkozott tagjaira korlátozni. Szinte magától adódott a megoldás, hogy a témában legnagyobb szerveződéshez, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesülethez (MACSE) fordulva keressünk magunknak társat. Az ANKK és a MACSE összmunkájának eredménye a „Kis füzetben nagy segítség a CSALÁDKUTATÁSHOZ” sorozat 4. kötetének megjelentetése. Mindez jól illeszkedik a két szervezet között még 2012-ben megkötött együttműködéshez. A kiadás jellegéből adódóan a 4. kötet elsősorban a számítógép előtt görnyedő kutatók egyre szélesedő táborának próbál némi eligazítást nyújtani. Idő és költségkímélő, különösen a fővárostól, illetve a megyeszékhelytől távolabb lakókat segíti az online kutatásban. Nézzük sorban! A Budapest Fővárosi Levéltár (BFL) égisze alatt nem csak a levéltári kutatás adminisztrációja végezhető el elektronikus úton, hanem ilyen módon tájékozódhatunk a kutatási lehetőségekről (segédletek), és a családtörténet-kutatásban felhasználható adatbázisokról is. Különösen érdemes hangsúlyozni, hogy – Budapest kiemelt szerepe miatt – nem csak a fővárosi gyökerekkel rendelkezők találhatnak itt hasznos információkat. Megtudhatjuk azt is, hogyan kapcsolódik a BFL adatbázisa a Hungaricana szolgáltatásaihoz.

––––––– 5

A következő fejezetben a könyvtárak online szolgáltatásairól olvashatunk részletes összeállítást, egyben a könyvtártípusokról (köz-, magán-, szakkönyvtár) is tájékozódhatunk. Érdemes figyelembe venni, hogy a gyűjtőkörbe nem csak a könyvek tartoznak, hanem egyéb kiadványok, pl. újságok, ezen kívül fotók, hangfelvételek, grafikák, térképek, stb. Mivel a települési és megyei hatáskörrel rendelkező könyvtáraknak feladata a helyismereti információk gyűjtése, az igen hasznos forrásnak bizonyulhat a családtörténet-kutatók számára. A fejlődő számítógépes rendszerek ma már általánosan lehetővé teszik, hogy a világ bármely részéről hozzáférjünk egy-egy könyvtár katalógusához. A katalógusok integrálása módot nyújt, hogy általuk közös felületen keressünk. Egyre népszerűbben az online elérhető teljes szövegű digitális könyvtárak, online bibliográfiák, névtárak, Wikipédiák. Mindezekről teljes körre törekedő hivatkozást tartalmaz az adott fejezet. A következőkben három olyan forrástípusról kaphat igen bőséges és gyakorlati ismeretekkel rendelkező tájékoztatást a kedves olvasó, amelyek igen jól kiegészítik az anyakönyvekben fellelhető adatokat és színesítik a családtörténetet is. Ezekben való kutatás izgalmas kalandnak ígérkezik:

• a katonaállítási listák. A téma szakavatott ismertetésén túl igen hasznos lehet a kutató számára a történelmi áttekintés. Hiszen képet kaphatunk az állandó hadsereg felállításáról, a törvényi szabályozás változásáról, és a toborzás, verbuválás, sorozás menetéről, a népfölkelők fegyverbehívásáról. Mindezek szinte minden család életére hatással voltak.

• a kataszteri dokumentumok. A megfelelő alapadatok birtokában a földnyilvántartásokból olyan információkhoz juthatunk, amelyek más forrásokból nem állnak rendelkezésre. A kutatás menetének általános ismertetésén túl, több eltérő példán keresztül begyakorolhatjuk magunkat a kataszteri dokumentumokban való keresésbe.

• és az összeírások. Szintén az anyakönyvi kutatás kiegészítésére, időnként a megsemmisült anyakönyvek részleges pótlására alkalmas összeírások alanyuk tekintetében, térben és időben eltérőek voltak. A szerző részletesen ismerteti az adókivetéssel (úrbéri, dicalis, török kori és országos) kapcsolatos összeírásokat, a lélekösszeírásokat, a népszámlálás jellegű és az egyéb összeírásokat, külön tárgyalva az erdélyi, nemesi és a zsidó összeírásokat.

A kötet szerzői igen magas színvonalú munkát végeztek, ugyanakkor mindenki törekedett a közérthetőségre. Köszönet nekik érte! A gyorsan változó online világ miatt szükség van a leírtak frissítésére, különösen a hivatkozások átnézésére. Terveink szerint évenként felkérjük a szerzőket a szükséges javításokra. Kérjük a kedves olvasót, hogy erre irányuló észrevételeivel segítse a „karbantartást”. A javaslatokat koordinator@macse.hu címre várjuk. Fogadják munkánkat olyan szeretettel, mint ahogy a kötet létrehozói tették. Eredményes kutatást kívánok! Budapest, 2020. október

Ari Ilona

––––––– 6

—— 1. ——

Nagy Sándor

1. ONLINE CSALÁDKUTATÁSI LEHETŐSÉGEK BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRÁBAN

A családtörténeti kutatás nem is olyan rég, két-három évtizeddel ezelőtt még azt jelentette, hogy a kutatónak be kellett fáradnia az iratőrző intézményekbe, s a szükséges adminisztráción átesve, elő kellett vennie a megfelelő segédleteket; ezek után kérhette ki és – általában napokkal később – tanulmányozhatta a kívánt iratokat, amelyek vagy választ adtak kérdéseire vagy tovább kellett nyomoznia. Talán, ha szerencséje volt, már használhatott elektronikus jegyzékeket, helyileg „barkácsolt” adatbázisokat. A kutatásnak ez az időigényes, adott esetben költséges, de mindenképpen kényelmetlen módja az eltelt negyedszázad alatt alapvetően megváltozott – tegyük hozzá: nem annyira a levéltárak rugalmassága, mint inkább ama versenyhelyzet következtében, amely a „digitális forradalom” nyomán előállt. Mielőtt rátérnénk, mit jelent az online kutatás Budapest Főváros Levéltára (BFL) esetében, először nem árt tisztázni, mit takarhat maga a fogalom. Ha nincsenek túlzott elvárásaink, ide sorolhatjuk a levéltári kutatás adminisztrációjának online támogatását, amely elektronikus úton történő beiratkozást és a kérőlapok leadását jelentheti, anélkül, hogy be kellene fáradnunk a kutatóterembe. Ez persze nem az igazi, hiszen itt és most az érdemi kutatás lenne érdekes. A kutatási lehetőségeket sem egyszerű azonban összefoglalni, mivel ennek is számos módja lehet: kezdve a levéltári segédletekhez való elektronikus hozzáféréssel, a digitalizált levéltári anyag helyhez kötött szolgáltatásával, egészen a levéltári iratok tartami kivonatainak (regesztáinak) internetes közzétételéig, illetőleg a digitalizált iratok publikálásáig. Ez utóbbi, „teljes értékű” online kutatás lehetőségeit is nagyban meghatározza, hogy az internetes publikáció milyen formában történik (böngészhető digitális tartalomként, leíró metaadatokkal, adatbázissal összekapcsolva, OCR-ezve), és hogy milyen keresőrendszerekbe integrálódnak a levéltári tartalmak. A BFL esetében a fenti lehetőségek mindegyikére lehet példát hozni. Az eligazodást ezek között talán az segíti a legjobban, ha az ismertetés keretében sorra vesszük valamennyit: a levéltári kutatás adminisztrációjának online módját és a helyszínen, vagyis a kutatóteremben igénybe vehető szolgáltatásokat; azokat a levéltári tartalmakat, amelyek a levéltári adatbázis-építés és digitalizáció nyomán létrejöttek, és a kutatók rendelkezésére áll(hat)nak; végül pedig azokat a keresőrendszereket, honlapokat, amelyekben vagy ahol ezek a tartalmak

––––––– 7

megjelen(het)nek, online hozzáférhetők, esetleg egymással összekapcsolódva újfajta kutatási lehetőségeket teremtenek, megközelítéseket tesznek lehetővé.

1.1. BEIRATKOZÁS, TÁJÉKOZTATÁS, KIKÉRÉS – A KUTATÓTEREMBEN ÉS AZON KÍVÜL

A levéltári adminisztráció a kutatás kellemetlen, de szükséges velejárója, amit jogszabályok írnak elő, s a levéltári anyag sajátos – a könyvtárakéhoz képest eltérő – rendje kényszerít ki. Fontos rögzíteni, hogy különböző jogosultságok illetik meg a levéltári tartalmakat publikáló honlapok látogatóit, a beiratkozott kutatókat, s utóbbiak „privilegizált” csoportját, a tudományos céllal kutatókat (akik ezt a célt, ha szükséges, a személyes adatok védelmét szolgáló támogató állásfoglalással is képesek igazolni). Azért ajánlatos ezt hangsúlyozni, mert a dolog nemcsak a hagyományos, hanem az elektronikus kutatásra is kihatással van. A honlapokon csak a szigorodó adatvédelmi előírásoknak megfelelő tartalmak érhetők el, ami a kutatóteremben már egy bővebb kört jelent; a tudományos kutatók pedig – ha kutatási témájukat kellő körültekintéssel adják meg – a levéltári adatbázisok nem publikus részeihez is hozzáférhetnek. A legújabb, 2019 végén befejeződött e-levéltár projekt eredményeként az elektronikus úton történő beiratkozás és kikérés lehetségessé, illetve egyszerűbbé vált. Ez a szolgáltatás abban az esetben hasznos, ha a kutatás csak részben valósítható meg az interneten: csak a keresett iratok leíró adatait találjuk meg (esetleg eleve ismerjük a levéltári jelzetet), s maguk az iratok digitális formában nem hozzáférhetők. Miután a publikált levéltári adatbázisok többsége még nem teszi lehetővé a teljes értékű online kutatást, nagy valószínűséggel szükségünk lesz erre a szolgáltatásra. Az e-levéltár projekt honlapján, az Elektronikus Levéltári Portál (ELP) regisztrációs felületén (https://www.eleveltar.hu/auth#step=1) villámgyorsan beiratkozhatunk (nemcsak a BFL-be, hanem a Magyar Nemzeti Levéltárba is). Ha ezt egyébként már korábban megtettük, tehát rendelkezünk felhasználói fiókkal, akkor nem kell újra regisztrálni (a kutatói adatlapot viszont évente meg kell újítani). Ezt követően rövid időn belül lehetőség nyílik kérések elektronikus leadására, amelynek legegyszerűbb módja – ha el akarjuk kerülni a kosárikonnal ellátott rekordok körülményes felkutatását – a szabadszöveges kikérés, a kosárban „Jelzet szöveges hozzáadása” gombra kattintva, a pontos levéltári jelzet megadása révén. A megrendelt, elküldött jelzetek beérkezéséről külön visszajelzést nem kapunk, ám a belépést megismételve nyomon követhető azok aktuális státusa, elérhetősége. Ha „zöld utat” kapunk, a levéltár kutatótermében megtekinthetők a kikért iratok. Az online kikérés természetesen azt feltételezi, hogy a kutató már tudja, mit keres: ismer ügyiratszintű jelzeteket, amelyeket rendszerint az internetről, levéltári adatbázisokból nyerhet ki. Gyakran felmerül azonban a kérdés, hogy az említett internetes adatbázisokban a levéltári anyag mekkora hányada, pontosan milyen része érhető el, és mi az, amit mindenre

––––––– 8

elszánt családkutatóként a hagyományos módon kell majd felkutatni. A kérdésre választ internetes kutatási segédletekből vagy célzott megkeresések nyomán kaphatunk. A különböző levéltári honlapokon rendelkezésre állnak kutatói tájékoztatók, amelyek részenként vagy egészében összefoglalják a publikált levéltári adatbázisok tartalmát. Így az ELP-n a levéltári struktúrában (a BFL „hivatalos” levéltári nyilvántartó rendszerében)1 való böngészés során, a megfelelő fondokra vagy állagokra kattintva találkozhatunk ilyen leírásokkal („Segédletek” címszó alatt). Itt azonban csak arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy egy bizonyos fond vagy állag alapján készült-e elektronikus segédlet, s az az anyag mely részét foglalja magában; összefoglaló jelleggel nem készült tájékoztatás. A BFL adatbázisainak másik nagy „gyűjtő honlapján”, a Közgyűjteményi Portálon – közismert nevén: Hungaricana – már vannak összefoglaló tájékoztató szövegek: „Levéltár”, illetve „Levéltári iratgyűjtemények” menüpont alatt2 adatbázisonként kaphatunk információt; itt azonban az adatbázist alkotó levéltári fondok és állagok legfeljebb csak felsorolásban szerepelnek, az adattartalom egzakt módon nincs meghatározva. Hasonló a helyzet a BFL honlapjával is, ahol viszont „Adatbázisok” menüpont alatt (http://www.bparchiv.hu/adatbazisok/hu) a Hungaricanához képest sokkal szélesebb körű és alaposabb áttekintést nyerhetünk a saját levéltári adatbázisok tekintetében. A baj ezekkel a tájékoztató szövegekkel általában véve az, hogy ritkán frissülnek, ekként hamar aktualitásukat vesztik. A BFL levéltári nyilvántartó rendszerében évente kellene frissíteni az egyes fondokhoz vagy állagokhoz kapcsolódó segédletek leírását, ami viszont nem tartozik a kötelezően vezetendő nyilvántartások közé, ráadásul jelentős adminisztrációs terhet képez, s így gyakran elmarad. Ugyanez a gond a Hungaricana és a honlap tájékoztató szövegeivel is. A BFL honlapján található adatbázis-ismertetők évek óta most először, 2020 folyamán fognak frissülni. Amennyiben tehát nem elégszünk meg a tájékoztatásnak ezzel a fogyatékos módjával, ajánlatos felvenni a kapcsolatot az illetékes levéltárossal vagy levéltárosokkal. Ezt legegyszerűbben a levéltári ügyfélszolgálaton (bfl@bparchiv.hu) keresztül lehet megejteni; a központi e-mail-címre beérkezett kérdések mindenképpen továbbításra kerülnek az illetékes munkatársakhoz, akiknek kötelességük azokra szakszerű választ adni. Természetesen: minél pontosabban írja körül az ügyfél a kutatási témát, illetve minél több információval szolgál, annál valószínűbb, hogy kérdéseire érdemi és hasznos választ fog kapni. Az előzetes tájékozódás – talán mondani sem kell – kiterjedhet a levéltári adatbázisok, s az egyéb digitális tartalmak fellelhetőségére, használatára is.

–––––––––––––––– 1 [Online] URL: https://www.eleveltar.hu/kereses?selectedTab=structure [2020.02.03.] 2 [Online] URL: https://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/leveltari-iratgyujtemeny [2020.02.03.]

––––––– 9