101A bírósági épület – a változatos állandóság

3. fejezet

3A bírósági épület

− A változAtos állAndóság

A bírósági épületek többsége mind a mai napig azokat a XIX. századi eszméket testesíti meg, amelyeknek döntő szerepük volt az igazságszolgáltatás megújításában. A késő középkor titkos, írásbeli és kötött bizonyításon alapuló eljárásához még elegendő volt egy nagyobb terem az uralkodó palotájában vagy a város-házán, ezzel szemben a szóbeliségen, nyilvánosságon és a szabad bizonyításon alapuló modern eljáráshoz már tárgyalótermekre, a megnövekedett ügyforgalmat lebonyolító helyiségekre, vala-mint a tárgyalások iránt érdeklődő közönség befogadására alkal-mas épületekre volt szükség. A bíróságok elhelyezését, méreteit, beosztását kezdettől fogva a funkcionális szempontok határozták meg, ugyanakkor az épülettől elvárták azt, hogy tekintélyt pa-rancsoló legyen, a jog és az igazság tiszteletének érzésével töltse el a látogatót, eközben azonban feleljen meg az igazságszolgálta-tás napi működéséből fakadó igényeknek is. Ez utóbbi feladatok megvalósítása néha ellentmondásba került az esztétikai követel-ményekkel, mivel a bírósági épület egyik szárnyában vagy tol-daléképületében fogházat kellett berendezni,1 a fogva tartottak számára külön lépcsőházat kellett építeni vagy az esküdtszéki termet kellett úgy elhelyezni, hogy a hallgatóság ne érintkezhes-sen közvetlenül az eljárás résztvevőivel.

A bírósági épületekkel szemben támasztott funkcionális követelmények − az utóbbi évtizedet leszámítva − nem változ-tak lényegesen a XIX. század vége óta. A modern igazságszol-gáltatás által megkövetelt modern bírósági épületek ismérvei több mint egy évszázadon keresztül viszonylagos állandóságot mutattak. Ez a megállapítás nemcsak Európára igaz, hanem azokra a távolabbi országaira is, amelyekre az európai jogi kul-túra hatást gyakorolt. A folytonosságnak nem mond ellent az, hogy egy évszázad alatt minden újabb korszak, stílusirány-

102 A bírósági épület – a változatos állandóság

zat vagy eszmeáramlat valamit hozzátett „a magáéból”, gya-rapított vagy elvett, szépített vagy elcsúfított, de mindig úgy valósította meg az elképzeléseit, hogy a bírósági épületekkel szemben támasztott alapvető követelményeket tiszteletben tar-totta. Valódi rombolást csak a háborúk és a diktatúrák okoztak, lassan és nehezen gyógyuló sebeket hagyva maguk után.

Már a XIX. századi bírósági épületek esetében megfigyelhe-tő az a tudatosság, amellyel a különböző bírósági feladatoknak megfelelő építészeti formákat kialakították. A legnagyobb fi-gyelem a jogalkalmazás egységét szimbolizáló igazságügyi palo-tákat övezte. Egy nagyon szerencsés korszak építményei voltak, amikor a gazdasági fellendülés és ezzel összefüggésben az állam kedvezőbb anyagi helyzete „megengedte a bírósági épületeknek nemcsak gyakorlati és célszerű, hanem művészi megalkotását is.” Ennek köszönhető az, hogy a korábbi évszázadok esetleges megoldásai után esztétikus környezetet teremtettek a jogalkalma-zás számára. Az igazságügyi palota, mint „a megkövesedett jogi kultúra” a jog méltóságát kívánja kifejezésre juttatni.2 A politikai építészet része, amelyben a forma a jelentéshez társul, de mindig visszatükrözi kora ellentmondásait is.

A modern igazságügyi szervezet kiépítéséhez a monumentális igazságügyi palotákon kívül kisebb bírósági épületekre (járásbíró-ságokra, törvényszékekre) is szükség volt. Az építészet tudatossága itt a rutinmegoldások alkalmazásában nyilvánult meg, amit csak az egyediségre való törekvés esetén óvott meg a sablonok alkalmazá-sától. Amíg a monumentális épületekhez a csodált francia és belga igazságügyi paloták szolgáltak mintául, addig a bírósági szervezet tudatos kialakításában, „a bírósági épület, mint építészeti szabvány-feladat” megoldásában a németek jártak az élen.

E tudatosság egyik legrégebbi példája Theodor von Landauer-nek a bírósági épületekről szóló értekezése, amely a Handbuch der Architektur első kiadásában már az 1880-as évek közepén megjelent. Az 1877. évi bírósági szervezeti törvényből kiindulva sorra veszi a bírósági szinteket, majd az eljáró tanácsok össze-tételét és a határkörükbe tartozó ügyeket. Ezek után megfogal-mazza a bírósági épületekkel szemben támasztott általános és különös követelményeket, a folyosó szélességétől kezdve a szol-gálati lakásnak az épületben történő elhelyezéséig és annak mé-retéig.3 Módszeressége a későbbi munkákban, így az ismertebb Wasmuths-féle Lexikon der Baukunst-ban is visszaköszön és ha-sonló leírást találunk a mi Révai Lexikonunk gyakran idézett Bírósági épületek címszavánál is.4

103A bírósági épület – a változatos állandóság

tér és környezet

A XIX. század második felétől kezdve a bírósági épületek számára lehetőleg minden oldalról szabad, központi fekvésű telkeket válasz-tottak. Az építészek szeme előtt a tágas terekre épült francia igaz-ságügyi paloták képe lebegett, csakhogy ezt az eszményt − a szá-zadfordulóhoz közeledve − a nagyvárosokban egyre nehezebben sikerült megvalósítani. A belterületek beépítettsége vagy a még üresen álló telkek magas ára miatt a városatyák és az építészek egyre több kompromisszumra kényszerültek, vagy − amint az Londonban történt − a parlamentnek mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a Royal Courts of Justice helyén lebontott házak tulajdo-nosainak a kártérítéséért. Bécsben azért kellett az igazságügyi palo-tát a Ringhez képest ferdén építeni, hogy Auersperg gróf továbbra is ráláthasson a Burgra. Budapesten a megfelelő méretű üres telek hiánya akadályozta meg azt, hogy az 1870-es években felmerült ja-vaslat megvalósulhasson, és a kir. Kúria, a budapesti kir. ítélőtábla és a kir. törvényszék egy épületbe kerüljön.

Az építési telek kiválasztásakor a másik lényeges szempont a jó megközelíthetőség volt. A gazdasági élet fellendülése a polgári és a kereskedelmi jogviták, a nagyvárosi lét a büntetőügyek számát szaporította, az esküdtbíráskodás bevezetése pedig a bírósági tár-gyalások iránti érdeklődést növelte meg. Az új bíróságok számára nemcsak nagyméretű esküdtszéki termeket és tágas várócsarnoko-kat kellett építeni, hanem az épületek megközelíthetőségét is biz-tosítatni kellett.

A bíróságok elérhetőségében a XIX. század utolsó harmadá-tól kezdve egyre nagyobb szerepet kapott a tömegközlekedés is. A századforduló emblemati kus városi közlekedési eszközének, a lóvasutat és az omnibuszt felváltó villamosnak az útvonala rend-szerint érintette a bíróságot is. A kisebb városokban a bírósági épület helyének a kiválasztásakor a vasútállamostól való távolsá-got is mérlegre kellett tenni. A nagyvárosokban metróállomáso-kat, autó- és trolibuszmegállókat telepítettek a bírósági épületek közelébe, míg a folyópartokon gyakran külön hidakkal rövidí-tették le a bírósághoz vezető utat (lásd 21., 177. kép).

A XIX. századig a bíróságoknak nem volt önálló épületük; az alsóbb bíróságok a község- és városházákon, a felsőbb bírósá-gok a kancelláriákon vagy bérelt épületekben, a királyi bíróságok pedig rendszerint az uralkodó palotájában működtek. Az ítélke-zésnek a közigazgatástól való elválasztása egyben azt is eredmé-nyezte, hogy a büntetés végrehajtása az igazságszolgáltatás fel-

172. kép: A müncheni igazságügyi palota helyét 1886-ban a „hercegi kertben” jelölték ki, mert a hatalmas épületet az óvárosban elhelyezni már nem lehetett. A századforduló hangulatát árasztó képeslapon még lóvasút közlekedik és konflisok várakoznak a bíróság környékén.

173. kép:A viktoriánuskori Fleet-Sreet a Royal Courts of Justice bejáratával. Az úton konflisok, omnibuszok és kezdetleges „társasgépkocsik” közlekednek. Napjainkban az autóbusz- és a taxiforgalom a meghatározó. A főbejárat előtt huszonöt buszjáratnak van megállója. Az épület két metróvonallal (Central Line és District & Circle Line) is elérhető.

104 A bírósági épület – a változatos állandóság

adata lett. Ennek megoldására a bíróság épületében vagy annak a közelében börtönt is kellett létesíteni. A kisebb járásbíróságok számára − elsősorban az őrizetbe vettek fogva tartását biztosí-tó − fogházakat építettek, a börtönöket és fegyházakat pedig a nagyobb büntetőbíróságokkal vagy törvényszékekkel, valamint az ügyészségekkel közös épületegyüttesben helyezték el. A tuda-tos városépítő politika néha még ennél is tovább ment, és a bűn-üldöző szerveket is (rendőrség, csendőrség) a bíróság közelében telepítette le. A bíróság–ügyészség–börtön épületegyüttes rend-szerint a környékére vonzza az ügyvédi és a bírósági végrehajtói irodákat, esetenként pedig az igazságszolgáltatás működését tá-mogató hatóságokat és hivatalokat is. A nagyvárosokban kiala-kult „jogásznegyedek” közül a londoni a leghíresebb.5

A bírósági épület helyének a kiválasztásakor a központi fekvé-sen és a jó megközelíthetőségen túl a terület földrajzi adottságait is figyelembe kell venni. A kedvező terepviszonyok megkönnyít-hetik az építkezést, míg a kedvezőtlenek nem várt nehézségeket és többletköltségeket okozhatnak. A jól kiválasztott hely és a szép környezet fokozhatja az épület esztétikai hatását. A magas-latokra emelt épületek − jó és rossz értelemben is − uralhatják a környezetüket. (Ennek egyik legismertebb példája a brüsszeli Palais de Justice, amelyet a belvároshoz közel eső dombra építet-tek – lásd 23. kép). A folyópartok nagyon előnyös és esztétikus környezetet teremthetnek a bírósági épületek számára. A párizsi Palais de Justice − eredetileg királyi palotaként − a Szajna egyik kis szigetére (Îl-de-la-Cité) épült, így a hatalmas épülettömböt a folyó két ága veszi körül. A példát sok francia város követte a XIX. és a XX. században. A bíróság elhelyezése során figyelembe kell venni a környezetében található jellegzetes tárgyakat és épít-ményeket (hidak, várfalak, régészeti feltárások stb.), ezek ugyanis karakteresebbé tehetik a bírósági épületről kialakított képet.

174. kép A madártávlatból készített felvétel közepén Nantes régi igazságügyi palotája látható, tőszomszédságában a büntetés-végrehajtási intézet nyolcszögletű épülettömbjével. A bíróság előtti téren a csendőrség és egy közigazgatási épület néznek egymással „farkasszemet”. Az Ancien Palais de Justice homlokzata a 24. képen látható.

175. kép: Bírósági épület a New York állambeli Binghamtonban. A neoklasszicista stílusjegyeket is felmutató épület egy kisebb magaslaton állva uralja a környéket és ebben még a mögötte lévő toronyház sem gátolja.

105A bírósági épület – a változatos állandóság

VízPARtI BíRóSágoK„A fény, valamint a hatására keletkező tónus és szín rendkívül erős emberi érzelmek forrása. Környezetünkben a teres-tömeges formák derűs, vidám, ünnepélyes, lehangoló vagy nyomasztó megjelenésében az érzelemkeltő tényezők között mindig hangsúlyosan érvényesül a fény, a megvilágítás sajátossága. […] Az épület és a víz kapcsolata különleges, virtuális lehetőségeket rejt magában: szemünk elé az alkotás és tükörképe dinamikus mozzanatokkal telített kapcsolatokban tárul. Változatos összhatású az épület és a híddal övezett, esetleg hajókkal benépesült víz kompozíciós egysége.”

176. kép: Egy bíróság, ami nem a vízpartra, hanem a lagúnákra épült: a Tribunale di Venezia (Velencei Törvényszék) egyik részlege.

177. kép: A Nouveau Palais de Justice Nantesban, a Loire folyó partján.

178. kép: Az Ancien Palais de Justice Grenoble az Isère folyó partján.

179. kép: Douai észak-franciaországi város bírósága a Scarpe folyó egyik mellékága mellett.

180. kép: A finn legfelsőbb Bíróság (Korkein Oikeus) épülete Helsinkiben, a kikötő mellett.

106 A bírósági épület – a változatos állandóság

„Az ideális bírósági épület, mint a régi szép időkben, még ma is egy terebélyes tölgyfa lenne, amelynek az árnyékában a bíró meghallgatná a vádlott védekezését, a nép pedig körülállná, és korlátok meg védőfalak nélkül venne részt a tárgyaláson. Az igazságszolgáltatás a szabad levegőn és napfényben történne, nem a zárt ajtók mögött és a titkos folyosók mélyén.”6 Ha Pietro Calamandrei olasz ügyvéd kívánságát − a modern igazságszol-gáltatás néhány merev szabálya miatt − nem is lehet teljesíteni, a fáknak mégis nagy szerepük lehet a harmonikus bírósági kör-nyezet megteremtésében. Ez nem kis feladat, hiszen a bírósági épületekkel szemben többnyire olyan elvárásokat támasztanak (központi fekvés, jó megközelíthetőség stb.), amelyek nehezen egyeztethetők össze a zöld környezet iránti igénnyel. A bírósá-gok jelentős részét − a XIX. századtól kezdve − a belterületeken, nemegyszer a szűk történelmi városmagokban építették fel, ezért sok helyütt csak néhány fa és bokor, vagy egy belső kert jelenti a természettel való kapcsolatot. Kedvezőbb éghajlati adottságok esetén, amint azt a példáink is mutatják, könnyebb a harmoni-kus környezet megteremtése.

181. kép: Közigazgatási és bírósági épület Hermupoliszban, a görögországi Syros (Szira) szigetén.

182. kép: Pálmafák egy floridai bírósági épület, a Palm Beach County Courthouse előtt.

107A bírósági épület – a változatos állandóság

183. kép: A békebíróság épülete a dominikai Rio San Juanban.

185. kép: A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesarbeitsgericht) az újraegyesítés után költözött Kasselból Erfurtba. Az 1998-ban átadott új épület megosztotta a közvéleményt, de a „csúnya láda” köré telepített park egyöntetű tetszést aratott. „Az épület szigorú vonalvezetésének váltakozása a tarka, fákkal beültetett vadmezővel arra emlékeztet, hogy a jog nemcsak derékszögeket hoz létre, hanem izgalmas íveket is teremthet.”7

184. kép: Fákkal szegélyezett út vezet az észak-indiai Chandigarhban a felsőbíróság épületéhez. Pandzsáb szövetségi állam székhelye „India legszabályosabban tervezett városa, amelyet az 1950-es években Le Corbusier és munkatársai az ország legmodernebb, a természeti környezethez alkalmazkodó városként hívtak életre. A modern várostervezés és építészet egyik zarándokhelye”.

186. kép: A brazil Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Supremo Tribunal Federal) székháza az új fővárosban, Brasíliában. A „Hajnalpír Palotájának” is nevezett épület terveit az új főváros kormányzati negyede számára Otto Niemeyer készítette az ötvenes években. Jellegzetes formáját az „eléje mintázott lebegő betonfüggönytől kapta”.8

108 A bírósági épület – a változatos állandóság

Ahol a zsúfolt belváros nem teszi lehetővé a bíróság körüli park kialakítását, ott még mindig segíthet néhány jó ötlet vagy ügyes építészeti megoldás, amelyre bőven találunk példát szerte a világban. Örökzöld növényekkel beültetett függőkertek, pá-zsittal vagy virágszőnyeggel borított belső udvarok, enyhíthetik a várakozó ügyfelekben az épület rendeltetése által kiváltott szo-rongást. A folyosók ridegségét zöldellő télikertek, halkan csobo-gó kutak törhetik meg.

A villanyvilágítás elterjedése előtti időszakban a természetes fényforrásoknak sokkal nagyobb jelentőségük volt, mit napja-inkban. A XIX. századi igazságügyi paloták szinte kivétel nélkül egy vagy több belső udvar köré épültek, hogy a folyosók vagy a dolgozószobák megvilágítását biztosítsák. Amennyiben ezek az udvarok nem az ott működő börtönhöz tartoznak, és parkoló-helynek sem használják őket, úgy kiválóan alkalmasak lehetnek

187. kép: A Saar-vidéki közigazgatási bíróság (Verwaltungsgericht des Saarlandes) a tartomány egyik kisvárosában, Saarluisban működik. A bíróság környékét a bejárat előtti park teszi barátságossá.

188. kép: A Pécsi Városi Bíróság belső udvara. A XVIII. század végén emelt épületet (lásd 94. kép), amelyben a város valamennyi bírósága működött, a kilencvenes évek elején újították fel.

189. kép: A münsteri törvényszék (Landgericht Münster) a nyolcvanas években költözött új épületbe. A bejáratnál található „zöld oázis” a második emeletig nyúlik.

109A bírósági épület – a változatos állandóság

a komor épület közepén egy üde zöld folt vagy egy kellemes vá-róhely kialakítására.

Az újabb bírósági épületeknél már tudatos törekvés figyelhe-tő meg a humanizált környezet kialakítására, amelyben a termé-szettel való kapcsolatnak kiemelkedő szerep jut.

193. kép (balra lent): Környezetbarát bírósági épület Kyotóban. A Családjogi Bíróságot valódi japánkert veszi körül.

192. kép: A Nouveau Palais de Justice homlokzata Toulouse-ban, a sötét üveg egyhangúságát a benne tükröződő fák törik meg.

191. kép (balra fent): Az elsőfokú bíróság (Tingsrått) bejárata a svédországi Lundban. A földszintes épületet gondosan ápolt, egyszerű park veszi körül.

194. kép: A lundi bíróság tárgyalótermének ablakai a parkra néznek. Kisebb bíróságok esetén egyszerűbb a harmonikus környezet megteremtése, mivel az épület tömegét néhány fával és bokorral ellensúlyozni lehet.

190. kép: A lundi bíróság pavilonjai egy kis belső udvart és kertet zárnak körül.

110 A bírósági épület – a változatos állandóság

A bíróság elhelyezése szempontjából előnyös lehet az, ha a környezetében nemcsak középületek és lakóházak, hanem más jellegzetes építmények is megtalálhatók. Egy templomtorony látványa vagy az egykori városfal maradványa feloldhatja a bíró-sági épületből áradó ridegséget. Ugyanezt a hatást műtárgyakkal, köztéri szobrokkal vagy szökőkutakkal is el lehet érni. A jelen lévő természetből vagy az épített környezetből áradó esztétikum, ha rövid időre is, de elvonhatja a figyelmet a mindennapi élet nyomasztó gondjairól és nem lehet közömbös az épületben dol-gozók számára sem.

Nagy múltú városokban az is előfordul, hogy a bíróság nem egy XIX. századi, hanem annál sokkal régebbi épületben talál-ható, mint Rouenban, egy XV. századi késő gótikus palotában (lásd 17. kép) vagy a belgiumi Brugge-ben, egy XVI. századi reneszánsz épületben (lásd 199. kép). Passauban a St. Stephan dómhoz kapcsolódó barokk épületegyüttes ad otthont a bíró-ságnak is; a várakozó ügyfelek a bejárat melletti lapidáriumban (kőtár) is eltölthetik az időt. A történelmi épületek hátránya rendszerint az, hogy a korszerűsítésük − a műemlékvédelmi elő-írások miatt − rendkívül költséges, a megközelítésük nehézkes vagy körülményes, ezért a tömegméretű ügyforgalom lebonyolí-tására nem alkalmasak.

195. kép: Murten, svájci kisváros (Fribourg kanton) bírósága a fallal körülvett óvárosban, a középkori kastély egyik tornyának szomszédságában.

196. kép: Modern bírósági épület Thesszalonikiben (Dikaszterio Megaro), a római alapokra épült 4-5. századi városfal maradványaival.

111A bírósági épület – a változatos állandóság

199. kép: Bírósági épületek Brugge-ben. Középütt az 1534−1537 között, flamand reneszánsz stílusban épült palota, eredetileg a városi igazságügyi tisztviselő (griffie) hivatala. A francia forradalom alatt a rendőrség, majd 1883-tól a békebíró költözött az épületbe. Tőle balra a bíróság klasszicista stílusú épülete (1722−1727).

197. kép: Bírósági épület Málta fővárosában, La Vallettán (Qorti tal gustizzja).

198. kép (balra): Romtemplom a második világháborúban súlyosan károsodott berlini bírósági épület előtt (Land- und Amtsgericht I. Berlin, Littenstraße).

200. kép (balra): Regensburgban a közigazgatási bíróság egy XIV. századi, először reneszánsz, majd klasszicista stílusban átépített épületben működik (Bayerisches Verwaltungsgericht Regensburg).

112 A bírósági épület – a változatos állandóság

A bíróságok kapcsán ritkán szoktunk az épület nyújtotta esztétikai élményről beszélni. Ennek az oka egyfelől az, hogy a bírósághoz mint intézményhez az esztétikumtól meglehetősen távol álló képzetek társulnak, másfelől a bírósági épületek jelen-tős része valóban nem vált ki ilyen hatást. A XIX–XX. század fordulóján emelt nagy bírósági épületeket gyakran érte az a vád, hogy az elrettentés vagy a megfélemlítés eszközei.10 Még ma is felbukkan az a gondolat, hogy a bírósági épületekhez valamiféle ti-tokzatosság is kapcsolódik. „talán hozzájárul ehhez a képzethez az is, hogy egyik-másik bírósági épületben, vagy ahhoz kapcsolódva, bizonyos büntetőeljárások lefolytatásának, illetve végrehajtásának nélkülözhetetlen elemeként zárkák, fogdák és más effajta helyiség-csoportok is elhelyezésre kerülnek, és ezek sem funkciójukat, sem térbeli megjelenésüket tekintve nem igénylik a nyilvánosságot, sok-kal inkább a háttérben maradást, a rejtőzködést.”11 A XX. század második felében sok minden változott ezen a téren: a régi bíró-sági épületek felújítása, illetve az új bíróságok építése során az

„igazságszolgáltatás humanizálása” az egyik legfontosabb építé-szeti feladat lett.

201. kép: Virágba borult fák a Moson-magyaróvári Városi Bíróság épülete előtt. A homlokzatot díszítő angyalos címert a második világháború után eltávolították az épületről és sok hányattatás után 1999-ben került vissza.

202. kép: Klasszicista stílusban épült igazságügyi palota Aix en Provencve-ban, Paul Cézanne szülővárosában.

113A bírósági épület – a változatos állandóság

A bírósági épületek környezetét már egy kis növényzettel, parkkal, néhány jól kiválasztott műtárggyal, szoborral vagy szö-kőkúttal is emberibbé lehet tenni. A régi homlokzat helyreállítá-sa vagy a jól beállított esti megvilágítás kiemelheti az épület rej-tett szépségeit, amelyben bővelkednek a századfordulón emelt igazságügyi paloták. Magyarországon a szocializmus évtizedei alatt elhanyagolt bírósági épületek felújítása az utóbbi két év-tizedben a reveláció erejével hatott mind az építészek,12 mind az épületek használói számára. A múlt értékeinek helyreállítása vagy egy jól sikerült új beruházás után a bírósági épület és kör-nyezete között egy sajátos kölcsönhatás indulhat meg, amely az (elfogulatlan) szemlélődőt valóban esztétikai élménnyel töltheti el. Lenyűgözheti az épület mérete, a kivitelezés nagyvonalúsá-ga, a szűkebb és tágabb környezethez való illeszkedés harmóni-ája. Az igazságügyi palota ma is képes lehet arra, hogy egy utca, tér vagy éppen városrész képét meghatározza. Nem véletlen az, hogy a bírósági épületekről művészi kivitelezésű albumok jelen-nek meg, kiállításokat rendeznek róluk és a képeik − újabban

− az internetes honlapok galériáin is felbukkannak.

204. kép: Vidéki bírósági épület (courthouse) egy amerikai kisvárosban, Wisconsin szövetségi államban. Az 1905-ben átadott épületet az a svéd Axel E. Soderberg tervezte, aki a svéd királyok uppsalai nyári rezidenciájának az építésze volt. A ’courthouse’ az amerikai élet jellegzetes tartozéka, klasszicista, neoklasszicista vagy egyszerűen „amerikai” stílusú épület a helyi közigazgatás és igazságszolgáltatás számára.

203. kép: A brüsszeli Palais de Justice (lásd 22–27. képek) oldalnézetből, behavazott szoborcsoporttal, amely Albert belga királynak állít emléket.

114 A bírósági épület – a változatos állandóság

A bírósági épületek a rendeltetésüknél fogva szorosan vett, szigorúan meghatározott munkarendben dolgoznak. A mun-kaidő végeztével az épületet bezárják, a bíróság környéke elnép-telenedik, legfeljebb a biztonsági szolgálat emberei maradnak a kapukon belül. A bírósági épületek éjszakai megvilágítása

206. kép (jobbra): A lyoni Ancien Palais de Justice bejárata.

209. kép (jobbra): A Brazil Legfelsőbb Bíróság épülete az új fővárosban, Brasíliában.

205. kép A londoni Royal Courts of Justice bejárata.

207. kép: A Szingapúri Legfelsőbb Bíróság.

208. kép: Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának épülete Washingtonban.

115A bírósági épület – a változatos állandóság

214. kép: Az Esztergomi Városi Bíróság épülete.

eredetileg biztonsági szempontokat szolgált, kiváltképpen ott, ahol fogház is kapcsolódott a létesítményhez. Napjainkban egyre több helyen találkozunk díszkivilágítással, ami nem kap-csolódik szorosan az épület funkciójához, inkább esztétikai cé-lokat szolgál.

211. kép (balra): A Finn Legfelsőbb Bíróság (Korkein Oikeus) épülete Helsinkiben.

210. kép: A Kanadai Legfelsőbb Bíróság épülete Ottawában.

212. kép (balra középütt): Az egykori magyar Közigazgatási Bíróság (1896–1950), majd a Legfelsőbb Bíróság (1951–1980) épülete a Lánchíd budai hídfőjénél.

215. kép: Grenoble régi bírósági épülete az Isère folyó partján. 2002 óta turisztikai, kereskedelmi és oktatási központkánt működik, a városi bíróságok az új igazságügyi palotába költöztek (lásd a 271. kép).

213. kép (balra lent): Az egykori kir. törvényszék épülete a romániai Déván.