\*^'^S.*.:>-;

:^-

^

y

-

?

v..

>^-,;': .J.

'

X.f

1

A SZERB FELKELES TORTENETE1807-1810.IBTA

KALLAY

BENI.

A MAGYAR

TUDOMANYOS AKADEMTAK0NYVKIAD6 VALLALATAi'J

FOLYAM, LXXVI. KOTET19081910.

CYCLUS

A SZERB FELKELES TORTENETE1807-1810.tBTA

KALLAY BENI

AZ

1909-DIK EVI

ILLETMENY ELSO KOTETE

A

SZERB FELKELES

TORTENETE1807-1810.IRTA

K ALL AY BENIHATRAHAGYOTT KEZIRATAIBOLKIADTA

thall6czy lajosELSO KOTET

BUDAPESTA MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KIADASA1909.

Homyanszky Viktor

csasz. es kir. udvari

konyvnyomdaja, Budapest.

ELOSZO.Nagyemlekezetu Kallay Beni irodalmi hagyatekanakJava fekszik e ket kotetben az olvasomegtisztelofelhivasaelott,

Aes

csalad

kovetkezteben

nekem

jutott

a

szerencse, hogy e hagyatekot rendezhettemala keszithettera,

sajto

A

m. tudomanyos akademia konyvfelkeles tortenete 1807 noha voltakepeu folytatasa A 1815" czimu munka elso 1780

kiado-vallalata szerkesztosegevel es a csaladdal egyet-

ertesben e kotet

A szerb

1810"

czimet

viseli,

szerbek tortenete

kotetenek, mely ezelott 30

esztendovel

ugyancsak alatott

kony vkiadovilagot.

-

vallalat

munkai sorozatabanletere

nap-

Technikai

okoknal fogva nem volt leheto,

hogy

e

munka toredek

folytatasa

noha az elsonek

mint a mar teljesen elfogyott also kotet-

nek masodik kotete szerepeljen. De erre nem is volt sziikseg. A nagymeretu munka e toredek voltaban a tervezett masodik kotetnek V3 reszet oleli fel, mondhatni teljesen kidolgozva,s

az egyes kesz fejezetekoly

mar

a szerzotol gonddal atnezett nelmi tanulmanyok,kar^t vallana, ha

kerek egesz

torte-

hogy tortenetirasunk valosaggalnapvilagot. Eltekintve

nem latnanak

ugyanis a szerzonek, mint allamferfinak egyenisegetol,oly

munkaKallay

keriil

a kozonseg kezebe, melynek nemcsakveheti

a hivatasos:

tortenetiro

majd hasznat, hanemI.

A

szerb felkeles tortenete 180710.

1

2

klOszO.

niaradarido becsii vczerfonalat nyernek vele, a kik akeleti

kerdesnek hazaiikat oly

k(5zelrrokok haborgatasatol.

egyszersmind

azonban

inti,

hogy orkodjek

j61 s

ha

megtdmadtatnek, alljon

ellen.

Vegiil biztata a lakos-

s^got, hogy a Belgradban tartozkodo orosz ugynok minden irdnyljan futarokat kiildott a pasakhoz tudatvan velok a fegyversziinet megkoteset. ^^ Tenyleg azonban nem hdrult el a veszely Szerbiarol.

'^^

ofo^^ok

Nemsokara aztorokok

orosz

csapatok visszavonulasaa Fetizlamtol Negotinig

Moidv^t hsO'^^orsz^-

utan

a

elfoglaltdk

^Uomasokat es megszallottak a porecsi szige-bi^banarinyminek kovetkezteben a Duna ket partja kOzott '^^ "yusaiom Vein cssitdirO' teljesen megszakadt a kbzlekedes. Ugyanakkor Bosz- 2680k a ori"*"*' niab61 is hirek erkez6nek, melyek a mohameddnokterjedotet is,

nagym6rvft k6sziil6d6s6r61 sz61tak.^*

96

BI,.S0

FRJEZET.

E

kOzbeii pedig az orosz-tOrok viszonyok

is

bonyo-

lodni kezdtek.

A

niit

Rodofinikin csak ellenseges gya-

niisitaskepen

emlitett,

hogy

t.

i.

Oroszorszag nemmegfelelt a valo-

ohajrja

6sziuten a beket,

teljesen

sdgnak.

A

tilsiti

talalkozas

ota

I.

Sdndor nem sz4n-

dekozotr tol^be lemondani Moldva es Olahorszag birtokarol.

Ez okb61 a

szlobodziai fegyverszunet.

melynek

a vegleges beket kell vala egyengetnie, igen kellemetlentil erinte

a czart.

Mar oktober

elejen ligy nyilat-

kozott

I.

Sandor Scholer poroszaltalelfoglalt.

kovet

elott,

hogy at.i.

fegyvernyugvasioroszok

egyezmenynek ket

pontjat,

azfel-

hajok visszaadasat es a

mondasi hataridonek a jovo tavaszig valoteset

kiterjesz-

nem;

fogadhatja

el

s

kes/-

lij

haborut kezdeni.

ha a torokok ezenallanaksit,

foltetelek

megmasitasara rea nems

ellenben ha a porta engedekenyseget tanii-

6

is

hajlando lesz beket kotni

csapatait Moldova**'

bol,

Oroszorszagbol vegleg visszavonja.

Ez utobbi meg;jegyzes csak a czar bekeszeretetet volt taniisitando. Voltakepen I. Sandor, ki nagyonrossz neven vette aztlottis,

hogy tabornokai a megszales hosies^^;

varakbol

nem

vittek el az ott tal41t hadikeszlete-

ket,

mint magat kifejeze, az orosz verrelszerzett

seggel

erne

diadalmi jelvenyeket

ekkor

hogy nem teljesiti a szlomely a fejedelemsegek kiiiriteset kovetelte. Es a czar akarata csakhamar tettekben nyilvanult. Meyendorf a fegyversziinet

mar

el

volt tokelve arra,

bodziai egyezmeny azon

pontjait,

elhamarkodott megkotese miatttet s

eiveszte a fovezerle-

helyebe a 80 eves Prozorovszki herczeg nevez-

tetett ki.

Az orosz csapatok pedigs

visszatertek Olahis

orszagba

oktober vege fele

maga Prozorovszki

Bukarestben helvezte

el fdhadiszallasit.

Sindor czdr

AZ OBOSZ V^DNOKSfeG MEGALAPITlSA 3ZEBBIABAN.

97

hiven

eddigi

rendszerehez,

mely

szerint a

tamadas

vadjat mindenkor iparkodott magarol elharitani,rendelte el azonnal

nemvalo

az ellensegeskedesek ujbol

megkezdeset, hanem megbizta az uj foparancsnokot,

hogy lepjen alkudozasokba a nagyvezerrel abodziaivegett.

szlo-

egyesseg neraely pontjanak megvaltoztatasa

Ezen esemenyek termeszetesen megdobben-

toleg hatottak Konstantinapolyban.riiltseg

Nagy

volt az ingetulaj-

a franczia politika

ellen.

Napoleonnak

donitottak az Oroszorszdg dltal tamasztott lijabb ne-

hezsegeket. Mindazaltal a

tel

kozeledte, a torok seregis,

kesziiletlensege s e niellett Sebastian! tandcsai

ki

meg nem

vesztette el teljesen

befolyasat,

daczdra abirtak aturje az

kormanya ellen fordulo kozhangulatnak, arra portat, hogy egy idore legalabb nyugodtanorosz

hatalmaskodast

es

szinleg

ne

szakitsa

meg

egeszen az alkudozasok fonalat. Igy tortent, hogy baraz oroszok a szlobodziai fegyverszunetellenere lijratoresre

megszdllottak a fejedelemsegeket;

nyilt

meg

sem

keriilt

a dolog.

Legtobbet nyertek ezaltal a szerbek. A portdnak, mely belatta, hogy elobb-utobb nem keriilheti ki a hdboriit Oroszorszaggal. nem ^Uott erdekeben bizonytalan kimenetelu harczokba bocsatkozni a szerbfol-

kelokkel

s

ily

modon gyongiteni a birodalomr^szeken

erejet.

A

porecsi sziget elfoglalasa utan nyugodtan maradtak;

tehat a torokok a keleti

es Chursid pasa

Csak a bosny4kok terveztek tamadast a szerbek ellen. A bosnyak begekki nioravai taborabol.

sem mozdnlt

azonnal a fegyverszunet kihirdetese utan izgatni kezdtek a

mohamedan

lakossagot, hogy ragadjon fegyvert

es irtsa ki a szerbeket; az alkalom kedvezd, mert a

fegyvernyugvas nem terjed ki reajok.K411ay:

Oktober7

elso

A

szerb felkel6s t6rt6nete 180710.

1.

98

klhO fejezet.

fel^benat a

egy

4

5000

fobol

dllo

tOrok csapal lepte8 ^szrevetlentil 4t-

Drinat

Loznicza

kornyekenelore.

haladva a szerb

sanczok kozott,

re^gelig

kovacsa kolostorig nyomultes Ali

mar PetUgyanakkor egytort

masik csapat, az ismeretes szreberniczai Hasszan pasa

beg vezetesetartoz6

alatt

Szokol tajekankeriiletbe.

be

a

Szerbiahoz

jadari

Amaza

mindjirt

napfolkeltevel pusztitani es rabolni kezde a kozeleso

falvakat

s

csak

akkor vettek

eszre

Drin4t

6rz6

szerbek, hogy a torokok megkeriiltek oket. Nenadovics

Mate, ki azon a \ddeken parancsnokolt, azonnal utanukindultkeriilt

csapatjaval

s

Petkovacsa kdzeleben harczrabator pos

a dolog. Nemsokara raegerkezett ais

recsi Milos

embereivel

elszantan tamadta

meg

a

torokoket. Ket orat tartott a kiizdelem, mig

vegre a

tor5k sereg

hdtralni

kenyszerult. Folyvast liarczolva

kovettek

a szerbeksikeriilt

a

visszavonul6kat eg^sz Prnyaoket bekeriteniOks teljes

vorig, a hoi

dia-

dalt aratni

felettok.

Az eletben maradt, de

iildozott

bosnyakok csak bajjal ertek el a Drinat, melynek hullamai kozott meg sokan lelek halalukat. A lozniczai szerb sereg ezutan gyorsan Szokol lele vonult

Hasszan pasa

ellen.

Lazarevics

Luka, Szabdcs pas

rancsnoka szinten megjeleut csapatjavalsiilt

igy egye-

erdvel Hasszan

pasat

is

atszoritottak

a Drina

majd pedig becsaptak Boszniaba, a honnet gazdag zsakmanynyal tertek haza. Ezen iitkozetekben jo szolgalatokat tett a szerbeknek a mdr tiibbszorbalpartjara,emlitettgi^ja^

Ugritics,

kit

Rodofinikin

kiildott

a nyugoti

"^o^g]

reszekbe, hogy az ottani fdlkel6 csapatokat oktassa.*'

rovszki orosz

nX'^biztatAsa

A bosnyakok tamadasa szerencsesen visszaveretett de ez nem szuntete meg a szerbek aggodalmait. A harczra mindig kesz mohamedanok ujra beugy^Ji)

;

AZ 0R08Z vbdnOkseg megalapitasa szbbbiIban.

99

ronthattak a Drina balpartjarolsid

szerb foldre

s

Chur-

pasa

is

meg miudigfolkelok

Nis

kdzeleben

a hataronismer-

taborozott.

A

pedig ekkor

meg nem

tek azon korulm6nyeket, melyek a portat tetlensegreinditott^k.

Karagyorgye

tehat,

hogy

elkeriilje Rodofinikiil-

kin kozvetiteset, bizonyos Jugovics nevu kovetetdotte Bukarestbe az orosz foparancsnokhoz^ azon

meg-

bizatassal,hogyfeltarja elotte Szerbia valsagos helyzetetes gyors segelyt kerjen.

Jugovicsnak allitolag Szentkiterjeszteni es rea venni

Petervarig kellett volna

litjat

az orosz kormanyt, hogy Rodofinikin helyett egy valo-

sagos orosz szarmazasii iigynokot kiildjon Belgradba."*^

Bdrmikent legyen

is

ez, teiiy,

hogy Jugovics ez alkas

lommal sem

jutott

tovabb

Bukarestnel6t,

ott

aztan

Prozorovszkihoz fordnlt, kerven

hogy vigasztalnanemzetet.

meg

a mar-mar ketsegbeeso szerb

Prozo-

rovszki

tudata a kiildottel, hogy alkudozasokat foly-

tatvan a portaval, nehogy annak gyanu jat felkoltse,

nem

adhat irasbeli valaszt a szerbeknek.Jugovicsot kijelenteni honfitarsai

De

felhatalmazta

ben biznakuep

s

fonokeiksorsuk

nem

hogy ha istentevesztik szem elol aelott,

erdekeit,

okvetleniil

jobbrais

forduland

tovabba, hogy a czar, mikent mar eddig

elhalmoza

jotetemenyeivel a szerbeket, ezentiil sem fogja tolOk

megvonni oltalmat. E biztato szavaknal ketsegkiviil uagyobb becscsel birt az 500 mazsa lopor es 250 mdzsa olom, melyet Prozorovszki a szerb kiildottnek ajandekozott, hogy azt hazajaba szdllitsa. Ax orosz foparancsok egyiittal Rodofinikinnak is irt nov. vege fele, tudatvan, hogy a porta, a Sebastianitol vett ertesules szerint, megigerte, hogy nem haborgatja a szerbeket a bekekotes letrejotteig.

A

torokok

legutobbi

tamadasa a Drina

felol

a porta tudta nel7*

-

100kill tortent,

KLSO PRJEZRT.

a mirol Prozorovszki

maga

is

meggyozo-

dott.

Kiilonben Karagyorgye es a senatus csak bizzaa

czar vednoksegeben, a ki gondoskodni fog hogy a s/.erbek, ligy mint Moldva es Olahorszag, a beke helyreallta utdn az eddiginel kedvearrol,

nak

zobb sorsban reszesuljenek.*"'AvkszentImetropollta

Prozorovszki

nem

csal6dott,^

midon a porta bekes ^

b6kemi88idja

hajlamairol igyekezett biztositani a szerbeket. Elmon-

*' Roiofl""kin szerepe.

az okokat, melyek Torokorszagra nezve kivanatossa tevek, hogy lazado alattvaloit, ha

dottuk

mar fentebb

'

*'

mindjart nemelydelniessegre birja.

engednienyek aran

is,

lijbol

enge-

A

kibekites muvevel a torOk korki

mdny Avkszenti

metropolitat bizta meg,

a viddini

szarmazasii Popovics kisereteben

25-ikeii erkezett Belgradba, levelekett61

1807 november ho hozvan a divan

Leoutinak. a szerb nepnek altalaban es Karagj'or-

gyenak, az utobbinak a konstantinapolyi patriarchat61

Ezen hivatalos iratokban a porta felszolita a beket, hogy hodoljanak meg, biztositvan oket ezis.

szereset-

ben a szultanhozzatette,

kegyelmerol.

Avkszenti

pedig

meggOrog

hogy ha husegeseknek mutatkoznak, megis.

nyerhetik az altaluk ohajtott kivaltsagokateredetu Avkszenti Leontihoz szallottRodofinikinutasitasahozs

A

ez utobbi aztin,

kepest, gondoskodott arrol,

hogy a portakedhessek,

kiildottje csakis oly

egyenekkel kdzle-

a kik

megbizhato hivei voltak az oroszpedig kitudta Avkszentitit-

iigynoknek. Rodofinikinkaratol, a kit sikeriiltlita

megnyeruie, hogy a metropobirt

tulajdonkepena

nem

mas

utasitassal, mint

hogy

rabeszelje

szerbeket.

hogy

kiildjenek

kOveteket

Sztambulba.

Az Avkszenti

altal hozott

ajanlatok s az adando

valasz fdlott a szenatusnak

kellett

vohia hatAroznia.

AZ OBOSZ TfeDNttKSfeG MEGAXAPITiSA SZERBIABAK.

101

Ez azonban tobb napicsat kovetve, kijelente, telen elobb

vita utan,

Rodofinikin tana-

hogy ily fontos ugyben kenyKaragyorgye velemenyet kikerni, A f6ve-

zer pedig, szinten Rodofinikinra hallgatva, azt felele,

hogy egyediil nem donthet, hanem osszehivandja Belgradba a fonokoket s megbeszeli velok a/, ugyet Rodofinikin,

ki

nem

bizott teljesen

Karagyorgyeban, kivaltdetudta,

pedig annak kornyezeteben,senatus

hogy

ligy a

tobbsege,

mint a tavolabbi

videkek fdnokei

az 6 resziikre allanak, bizton remelte, hogy ily nepe-

sebb gyiilekezetben a portanak adando valasz egeszenaz 6 nezeteitOrekedettszerint

fog szerkesztetni. Kettos czebaEgyreszrol,

Rodofinikin.

hogy a szerbekekkenttovabbraorosz

meg ne hodoljanak ais

szultannak

s

fenmaradjon reajuk nezve az

befolyas es

vednOkseg sziiksege, masreszrol pedig, hogy daczaraennek,

a torok kormany ne ingereltessek tamadasra

a szerbek ellen. Ezt elerendo, Rodofinikin tanacsolta a Belgradban osszegyiilt f6nokoknek, valamint a sena-

tusnak

es

Karagyorgyenakkiv^nsagatirantok

:

tudassak Avkszentivel,ajanlatait

hogy hdlasan fogadjak a szultan nagylelkfles

keszek

teljesiteni,

de megis, hogy a

szultannak

tanusitotts

kegyesseger61 teljesen

meggyozodhesseuekfektethessek,

a nemzet jov6jet tartos alapokratett ige-

ohajtanak, hogy a porta altal

retek

megvaldsitasates

a veloks

egy

hitet

vallo orosz

czar

a torSk birodalomfraiiczia

Oroszorszag kSzott beis

ket

kozvetitd

csaszar

biztositsak.

Ha

a

porta meghallgatnji e kerelmoket, ligy az egesz nemzet

neveben azonnal koveteket kiildeneiiek

Sebastiaiii-

hoz Konstantinapolyba es Prozorovszkihoz Jaszvasarbarem^lven, hogy a ket csaszara srarantia elvdllalasdt.

nem fogja megtagadni

102

ELS'ehoz,

mclyben a czar haragjaval fenyegetodzik, ha a szerb*

Gavrilovic

i.

m. 371.

A HAECzoK megujtjlAsa (1808.

muLjxjs).

231

nep

s

kiilonosen az egyes fonokok

nem engedelmes-

kednek az orosz fovezer rendeleteinek. Egyszersmind koveteli, hogy Karagyorgye, mint az egesz nemzetfeje,

tavolitsa

el

allomasarol

a bekezavaro Velykot

es nevezzen ki helyebe egy hu es engedelmes parancs-

Rodofinikin is mindent elkovetett a maga hogy Karagyorgyet ravegye Velyko elmozditasara. Karagyorgye ezen surgeteseknek nem szegiilhetven ellene, Velykot magahoz idezte Topolaba, de mar masnap tudata Rodofinikinnal, hogy Velykonokot.^^^

reszeroi,

keriiletebol hir

jott a

torokok lijabb pusztitasairol,ily

s

kerdest intezett

hozza, hogy

koriilmenyek

kozott

mi tevo legyen. Rodofinikin haragosan

valaszolt,

nem

hiszi

a torok-tamadasrol szolo

hirt,

hogy mely epp oly

hazug

lesz,

mint az elobbiek, mert hiszen Bulgariabollit

csak egyetlen

vezet azon kerilletbe, azt pedig eppen

Velyko csapatja elsanczolta, tehat mielott az ellensegpusztithatna, e sanczokat kellett volna bevennie. Felszolita tehat

Karagyorgyet, hogy Velykot Prozorovszkykepestkiildje

rendeletehezitt

azonnal Belgradba, hogy

hazugsagaiert elvegye megerdemelt biinteteset.

De

midon tudositas erkezett Karagyorgyetol a senatushoz, ertesitven ez utobbit, hogyalig inditoita el levelet,

a torokok

betoresei

miatt Velykot visszakiildotte

a

hatarra. TJgy latszik,

hogy Karagyorgye,

Id

torodott az orosz erdekekkel es politikajokkal,

nem sokat hanemde

kizarolag a torokok elleneben szervezendo vedelemregondolt,

nem

szivesen

aldozta fel a bar

onfejii,

vitez es erelyes vojvodat s azert

nem

is

vette figye-

lembe az orosz reszrol jov6, Velyko elmozditasat siirgeto kivansagokat vagy inkabb rendeleteket. Rodofinikin latvan,

tanacsot biztatta

hogy Karagyorgyeval nem boldogul, a fel, hogy ez is siirgesse Velyko lete-

232telet.

HABMADIK FEJEZET.

Maga

is

szivesen Topolaba utazott volna, hogyjelenletealtal

szavanak

szemelyes

nagyobb

siilyt

kolcscinozzOn,

ha egy mas,

fonios koriilmenyigenybe.*^^ Velyko

nemmeg-

vette volna egesz figyelmet

fenyitesenek iigye tehat fuggoben maradt, noha Rodofinikin

nem

sziint

volna

meg

azt

szorgalmazni, s6tis

Karagyorgyenak igen erthetoen tudtarazorovszky rosszal4sat es meglepeteset atalalt/^"^ De mind megmaradt allomasan s

adta Pro-

folott,

hogy

hatdrozottan nyilvanitott akarata oly csekely meltinylasra

ez

nem

hasznalt, a vojvodapusztitdsait

folytatta

tOrok

teriileten.^-'-'

De nemcsak Velykokeleti

keriileteben,fele,

hanemNis

az egeszis

hataron,

s6t

tovabb del

tdjekdn

fordultak eld idorol-idore

kisebb-nagj'obb

bsszeiitkO-

zesek a torokok es szerbek kozott.Barawlrbekekiser'***

^

Viddinben

es

Nis

koriil

osszpontositott

torok

csapatok, bar

nchany ezer

fot

nem

haladtak

meg,

mindenesetre elegsegesek lettek volna a szerbek ezentiilkapasait megtorolni.

Es mar ismet aggaszto hirekes

kezdtek terjedni a nep kozott, hogy janinai Ali pasafia

albdn

sereggel kozeleg^''^

Szerbiat

szdndekozikmutatta,

megtamadni.

E

hir,

mint

a

kovetkezes

alaptalau volt.

A

felkelok

szerencsejere Bajraktar, a

koriilmenytol sem tdntorittatd el magat bekes politikajatol. A nagyvezer biztosan remelte, hogyha Oroszorszaggal vegezhet, akar habo-

mint lattuk, semmi

a

riiban,

akar

beket

kOtve,

szerbeket

elobb-utdbb

megfekezheti. S ez az eros Bajraktarnak valoszinulegsikeriilt

volna

is,

ha hosszasabban

korm^nyozhatja

vala a birodalom sorsit. Az 1808. ev oszen azonbani

egyediil az Oroszorszaggal

kotendo beket igyekezette czeljat

minden aron

letesiteni.

Hogy

konnyebben

A HARCZOK MEGUJOLASA (1808. MAJUS).elerhesse,

233

gondosan

keriilt

minden osszeiitkozest a

szerbekkel,

mindenment.czelt

iiriigyet elvonjon.

hogy igy az orosz beavatkozastol eleve Sot egy lepessel meg tovabbkibekiilnielerni.

Megkisertette

a felkelokkel,

kettos

remelven ezaltal

Helyre allvan a jo viszony

a porta es a szerbek kozott, egyfelol elharittatott volna

azon tenyezok egyike, melyeket Oroszorszag a torbkbirodalommasfelolellen

oly

hatalyosanaz

tudott

felhasznalni,

pedig,

ha utobb

alkudozasok az orosz

haborura

kormanynyal eredmenyre nem vezetven, vegre megis keriilt volna a dolog, a portanak legalabbSzerbia szemmeltartasa vegett

nem

kellett volna erejet

megosztania.Bajraktar

Dionysios

viddini

puspokot bizta

megfel-

azon kiildetessel,

hogy lepjen osszekottetesbe a

kelokkel es hogy igyekezzek velok

teljes kibekiilest

letrehozni. Dionysios elfogadvan a megbizatast, leveletintezett6t,

Leonti

belgradi

metropolitahoz,

felszolitvan

hogy hasznaljak fol a kedvezo alkalmat a kozjo es beke erdekeben s talalkozzanak bizonyos, a metropolitaaltal

meghatarozott

helyen es napon, tanacs-

kozandok a modokrol, nielyek altal e czelt elerni lehetne. Tovabba keri a szerb fopapot, hogy kozoljeezen ajanlatat, a kivel jonak talaljakisereteben, jelenjeks

mindenesetre

ket-hdrom tekintelyes es a politikaban jaratos egyen

meg

a talalkozas helyen. Vegre

azon remenynek advdn kifejezest, hogy a felszolitasra

kedvezo valaszt fog nyerni, tudatja, hogy Fetizlambanvarja be azt,^^^

Leonti termeszetesen

sietett

ertesiteni

a viddini

piispQk ajanlatarol ligy a f6nokoket, mint Kodofinikint.

A

szerbek, mint tudjuk, mindenkor szivesen fogadtak

a porta bekeajanlatait, ha mindjdrt a mindket reszrol

234

HARMADIK FEJEZBT.

timasztott tiilsdgos kbvetelesek a kibekites letrejOttetmeghiiisitottdksitottak

A felkelok azonban sohasem utamereven a Konstantinapolybol j5v6 ajanlatokat es mindig keszeknek mutatkoztak az alkudozasokra. Ezen alkalommal is tehdt azonnal elfogadis.

vissza

tak Dionysios ajanlatat

s

a Leonti

altal szerkesztett

valaszban Golubino falut Porecs kozeleben tuztek kiaz ertekezlet helyeiil. Rodofinikin

nem

velte tanacsos-

nak ellenkezni a szerbekkel es megakadalyozni a kibekiiles kiserletet, de niindegjik jelenteseben megjegyze, nehogy a szerbek maguk alkudozzanak barmir61 is, elhatdroza, hogy szinten reszt vesz a kiildOttsegben, a viddiniek gyanujanak elharitasa vegett szerb fonoknek oltozkodve.^^^ Oktober 13-an talalkozott a ketkiildottseg Golubiiio faluban.

A

szerbeket Leonti, Kara-

gyorgye titkara es Rodofinikin kepviseltek, ez utobbi,mint a nemzetitanacstitkara

niutatvan

be

magat.

Torok

reszr61

megjelentek

Dionysios puspok, Molla

pasa miihurdarjaligy,

(pecsetfirje) es

Szuczo egykori mold-

vai fejedelem kapukiajaja (iigyvivdje).

mint

Rodofinikin,

eltitkola

kiletet

Ez utobbi epp s a puspok

titkarja

gyanant szerepelt, de a szerbek megtudtak, hogy tulajdonkepen kivel van dolguk. A tOrok kiildottek mindenekelott hangsiilyoztdk, hogy az lij vezer (Bajraktar) bolcsesege immar veget vetett minden belviszalynak a torok birodalomban, a keresztyenek mindeniitt joletet es

nyugalmat elveznekis,

;

de egyszersmindkozvetitesevel

megjegyeztek aztszervez.

hogy a porta hatalmas seregetMolla

Nezetuk

szerint

pasa

volna a kibekiiles legsikeresebben letesitheto a portaes a szerbek

kozott

s

a jelen

alkalom oly kedvezo,

hogy

ezt elmulasztani

nem

szabad, mert ehhez hasonlo

aligha fog

meg valaha

kinalkozni.

A

portatol kozvet-

1

A HARCZOK megujulAsa (1808. mAjus).lentil

235

loszert

annyit nyerhetnek,

mint mas

allamokbiztosiilleti,

kozbenjarasaval.

A

mi mar a szerbeknek akifejezett

tekot illetoleg mult evben

ohajtasat

nem

lehetetlen,

hogyli.

ezt a porta figyelembe veendi,

de ket allamnak,biztositasatel

m. Franczia- es Oroszorszagnakfogadhatjas

nem

a szerbek a porta

belatasara kell, hogy bizzak azt, hogy a ketto kozul

maga

valasszon

egyet.

Vegre igy igyekeztek megfelol,

gyozni a szerb kiildotteket aoszintesegeben

hogy Oroszorszagigazolasara

nem bizhatnakpolitika

s allitasuk

elosoroltak az orosz

magatartasat Moreaval,

az ioniai szigetekkel, Moldva-Olahorszaggal es vegre

Svedorszaggal szemben, kiemelven, hogy az allamokkizarolag a sajat erdekeik altal vezereltetnek.

A

szerb

kuldottek (valoszinuleg elso sorban

maga

Rodofinikin)

ezen eldterjesztesre azt valaszoltak, hogy a szerb nemzet,

mely mar nyolczvanezer fonyi sereg

felett

ren-

delkezik,

nem

lesz hajlando elobb letenni a fegyvert,

mielott egykori birtokait,

melyek meg a torok kezbenstb.

vannak, mint peldaul Szokolt, Szkoplyetszerezte volna.

vissza-

Es nem lenne hajlando arra sem, hogy

megelegedjek egy allam biztositasaval, mert hiszen ezen allammal a porta haboniba keveredhetik s akkor

minden vednokseget nelkiilozniok kellene. A kapukiaja biztata oket, hogy mindket pontra nezve adjak elo kivansagaikat MoUa pasanak es kulonOsen a biztositas kerdeset illetoleg, ajanljanak haroma szerbeknek

vagy negy hatalmat, melyektand. Miutan

koziil a porta

majd

valasz-

meg a

szerb kiildottek kijelentettek, hogyertesiteni

az

ertekezlet

targyalasairols

fogjak

Karaa

gyorgyet es a tanacsot

aztan haladektalanul Viddinbe a

juttatjak a hatarozatot,

tanacskozas veget ert^^'^

s

kuldottek oktober 15-en elhagytak Golubinot,

;

236Prozorovszky

HABMADIK FEJEZBT.

Prozorovszkv meKelegedessel fogadta Rodofinikin.

oro8zf6vez6rmeohiusitjaa

,

,

,

jelentesct a golubinoi ertekezletrol.^gjf'.

,,.",,,

.,

A

porta

reszeroi

....

b6keur-

bekulcsi kiserlct, az orosz f6vezert megerositette

gyal&sokat.

azon nezeteben, nogy a torok kormany erezven sajat

...fel

gyengeseget Oroszorszaggal szemben, az utobbit megfosztani ohajtja azon el6nyokt61. melyeket a szerbekkel

valo szovetsegzetet,

nyujthatott.^'^"

Igy fogvanadni

a hely-

nem

is

kesett

utasitast

Rodofinikinnak,

hogy mily ertelembenaltal a

szerkesztesse a szerb

tanacs

Molla pasahoz juttatando nyilatkozatot. Prozo-

rovszky

velemenye

szerint

a

szerbeknekohajtjakis

ki

kellett

jelenteniok,

hogy barmennyire

az ellen-

segeskedes megszuntet, vednokiik az orosz czar beleegyezesenelkiil

nem bocsatkozhatnak alkudozasokbaalattvaloitartja kote-

minthogy pedig a porta kiilonosen a sajat

nak adott igereteket magara nezve nemlezoneks

igy esetleg a teljes kiirtatds veszelyet von-

hatnak magukra, mindenekelott az orosz es franczia

udvarok biztositasara van

sziiksegiik.

A

torok

meg-

bizottaknak azon ajanlatat illetoleg, hogy nevezzenek

harom vagy negy hatalmat, melyek majd a porta valaszt kettot, azt lehet felelni, hogy ok (t. i. a szerbek) mar valasztottak es pediga szerbekkoziil

meg

Oroszorszagot a hitkozOssegoltalom miatt

es

az

eddig tapasztaltmivel ez baratsa-

es Francziaorszagot,

gos kozvetitest v^llalt magara a fenforgo orosz-torokviszalyban

mas hatalmakkal pedig kiilonben sem allanak senimifele osszekottetesben. Mar ebbol a koriilmenybol is kitunik, hogy a felkelok iigj-e nem kiild;

nitheto el a porta es Oroszorszag

k0z5tt folytatando

bcke-alkudozasoktol.^''^

Rodofinikinnakravenni,

sikeriilt Karagyorgyet es a tanacsot hogy a maguk reszeroi is elfogadjak Prozo-

A HARCzoK megujulAsa (1808. mIjus).

237

rovszkyMollatelte

nezeteit

s

I'gy

a november

11-en Viddinbe,

pasahozaz oroszteteleit. '^^

kiildott

nyilatkozat szorol-szora isme-

fovezer utasitasainak a targyra vonat-

kozo

A

viddini kormanyzo,

noha eleukennezve oly

erezte a szerb

tanacs

iratanak a portara

nagymervben serto kifejezeseit, megis baratsagos hangon valaszolt. De megjegyze, hogy a divan elott, melyhatalmasabb a vilag valamennyi uralkodojanal, a biztositek" szot kiejteni lehetetlen volna;

kiilonben min-

denki tudja, hogy a divantotta szavat es ezutan is

eddig

is

mindig megtar-

Molla

pasa jelenleg

tosan esedezik a

meg fogja azt tartani. Ezert nem tehet egyebet, mint alazadivannak, hogy kegyelmezzen megilleto

a szerbeknek, a biztositekot

kivansagukat majdazert utasittatott

csak akkor

emliti

meg, mikor erre nezve az alkalmat

kedvezonekel

talalja.

A

mult evben

is

a szerbek kerelme, mert abban benne foglaltatott

szo. Egyelore tehat csak kegyelmet fog szamukra kerni s ha a divan erre hajlandonak mutatkoznek, majd tudatja velok s ajanlja, hogy akkor keszitsenek ismet egy igen alazatos folyamodvanyt, melyben aztan a ktilhatalmak biztositasarol is tehetnek

a biztositek

emlitest.'^"^

A

senatus

Rodofinikin

tanacsaras

elhata-

roztatetesi

nem

valaszolni a pasa levelere

ezzel a bekel-

alkudozasok vegkep megszakadtak.^*'^valoszinu^

Nem

ugvan, ^J1

hogy az >^J

orosz

befolyas J

*^

""^ ''"

bel6p6s okai.

kozbelepte nelkiil

sikeriilt

volna a porta es a szerbek

kozott szilard alapokon nyugvo tartos kibekiilest hozniletre.

A mozgalomesetben

kezdete

6ta

meg minden

ilyen

kiserlet hajotorest szenvedett.

De

az ketsegtelen, hogy

ezen

a Prozorovszky utasitasai szerint csetette

lekv6 Rodofinikin

lehetetlenne a kozlekedest a

ket fel kozott. Elosoroltuk

mar az okokat, a melyek

238

HARHADIK FEJEZET.fel,

az orosz fovezerletre kivdnatosnak tiintettek

hogy

Szerbia mindig keszen alljon az elso intesre harczot

kezdeni a torokokis,

ellen.

Ereztek kiilOnben a szerbekota tarto

hogy daczara a m4r egy ev

tenylegesert

fegyvernyugvdsnak, a kiizdelem

meg nem

veget

s hogy a veszely, mely hazajukat eddigele fenyegete, nemcsak nem harult el teljesen, de meg megiijulhat, s6t okvetlenul meg is fog lijulni. Az aggodalmak,

melyeket a helyzet bizonytalansaga

sziilt,

nem

csekely

mervben megkonnyitek az orosz befolyas ervenyesiilheteset. Oroszorszag a mellett, hogy oly fennen hirdete partfogasdt, valoban segitetteis

a felkeloket es

ha mindjart nem

nagy mennyisegben, de megis kiilddtt tobb izben penzt, agyukat, fegyvereket. S igy nem csoda, ha Rodofinikin oly lepesekre is tudta birni a szerbeket, melyek, mint eppen a Molla pasavalis

folytatott

alkudozasok vegleges megszakitasa, kizarolag

orosz erdekeket mozditottak elo, nemikep

meg

a szerb

erdek hatraszoritasavalnezveszerbek

is.

A

fenforgo

koriilmenyek

kozott pedig ketszeresen ertekesse valt Oroszorszagraa

szovetsege es engedelmessege,

Az

erfurti ertekezlet

megallapodasainak kovetkezteben az

orosz politika visszanyerte a keleti iigyekben cselekvesi szabadsagat

A

spanyol iigyek es Anglia ellense-

ges magatartasa, mint emlitettiik, Napoleonnal az Oroszorszag irant csakhamar ameghidegiilesteloszlattak.tilsiti

bekekotes utan tamadt

az 1808. ev elejen

mar

joreszt ismet

Hogy

osszes erejevel Spanyolorszag ellen

fordulhasson, sziiksege volt Sandor czar 6szinte baratsagara, de masreszrolerelytelenveit

erezte

a kiilonben

is

ingatag,

jellemii

czar,

hogy messzehato

keleti ter-

Az erdek-kozosseg csak egymas fele vonza oket semmi semcsakis Napoleon segelyevel valosithatja meg.;

A HAKCZOK MEGUJtJLASA (1808.14tszott

MAJtTS).

239

termeszetesebbnek, minthogy a ket uralkodoa netalan letez*^isos.*""'"''*'

egy lijabb talalkozason igyekezzek a koztuk fennallobaratsagos viszonyt megszilarditanis

heto ellentetek elharitasa utan a kozosen kovetendopolitikai iranyt megallapitani.

A

tobb idon at tervezett

osszejovetel vegre letrejott Erfurtban, hoi a ket csaszar

szeptember 27-en talalkozott. Barmennyire ohajtottais

"

szept.

Napoleon a czart nezeteinek megnyerni, hogy aztanis

Oroszorszag erejethassa,I.

a sajat czeljaira kizsakmanyol-

Sandor

keleti terveinek kivitelehez

nem

volt

hajlando segedkezet nyujtani. Konstantinapoly elfoglalasarol,

mely meg mindig kedvencz eszmejeis,

volt a

czarnak,

tobbe hallani sem akart, sot a torok biro-

dalom vegleges felosztasatleset

bar e targy megbeszetavolabbifeladataul

nem

utasitotta el magatol,

latszott tekinteni.

irant

Az egyetlen kerdes, melyben a czar engedekenyseget tanusitott, Finnland, Moldva es

Olahorszag birtoklasa volt. Napoleon belegyezett abba, hogy a ket fejedelemseg Oroszorszaghoz csatoltassek es hogy a Duna kepezze a hatart az orosz es torokczarnak mindenekelott bekes liton, oda kellett hatni, hogy a porta a kerdeses tartomanyokat atengedje. Ez nem sikerulven, fegyverhez is nyiilhatott, de Napoleon jovore a kozbirodalom kozott.

A

alkudozasok

altal

vetitest

nem

vallalta el es azt is kikototte,is

hogy bara

mint

alakuljanak

Oroszorszag viszonyai

torok

birodalomhoz, a Francziaorszag es porta kozott letez6

baratsag ezek altal ne erintessek.igert

tettleges

segitseget,

Csak azon esetre ha Ausztria vagy barmely

mas hatalom a portaval szovetkezven, haboriit iizenne Oroszorszagnak. Es vegre a ket uralkodo kozosenbiztosita

Torokorszag

teriileti

epseget Moldva es Olahaltal vallalt kote-

orszag kivetelevel.

A

Sandor czar

240

BABMAJ)IK FEJEZET.

lezettsegek joval tiilhaladtak azon felteteleket, a me-

lyeknek

teljesiteset Napoleon megigerte. Ismeretes, hogy a czdr szovetsegese kedveert raallott arra, hogy kozOsen felszolitjak Angliat a bekekotesre, mely lepes, ha nem sikeriil, esetleg hosszas es terhes harczokba bonyolithatta Oroszorszagot, tovabbd elismerte Bona-

parte

J6zsef spanyol kiralysagat

s

vegre

kiJtelezte

magat Ausztridt haddal megtamadni, ha ez utobbiFrancziaorszaggal haboriiba keverednek.''"''oro820P8z4o

Mindazonaltal a czar es kanczellarja, Runijanczov12-en letrejott erfurti egyezmenyt a fenforgo

Tz'erfurtr'^^ okt.egyezmenys'untin^^ilazadis,

viszonyok kozott el6ny(5snek tekintettek magukra nezve.

Kulonosen, hogy Napoleon az Oroszorszag es a portai

kozOtt eddig igenybe vett kozvetitesrol lemondott, nagy

Bavaktlrhaisia.

Diegnyugvast szerzett a czarnak, mert remenyle, hogyezentiil

egyediilfel

sajat

akaratat

es vagyait

kQvetve,tettis

lephet

a torok birodalom ellen. Napoleonnakkepest

igeretehez

azonban

barmennyire ohajtottaa

Sandor a habonit, elobb bekeajanlatokatKonstantinapolyban. Kiilonbenallottsis

kellett tennie

tel

mar kiiszobon

igy a jovo tavaszig a hadmuveletek megkez-

desere gondolni sem lehetett. Prozorovszky tehat utasit^st nyert,

A

feltetelek,

hogy kezdjen alkudozasokat a portaval. a melyek alatt Oroszorszag hajlandonak:

nyilatkozott beket kotni, a kovetkezok valanak

1.

a

porta

hogy jovore a Duna kepezze a 2. a szerb nemzet ket birodalom kozott hatart a fiiggetlensege elismertetik Orosz- es TorSkorszag vedbeleegyezik,;

noksege

alatt; 3.

Gruzia, Imeretia es Mingrelia Orosz-

orszag fenhatosaga ala helyeztetnek.^"*

Az orosz fohadiszallason azonban daczara Bajraktar ismert

bekes hajlamainak

s

az orosz reszr61viseltettek a

tett

elso lepesnek,

nem nagy bizalommal

beke

A HARCZOK MEGUJULASA (1808. mAJUS).helyreallta irant. Prozorovszky legalabb kozolvenfinikinnal

241

Kodo-

az

alkudozasok6t,

erdekeben

tett

lepeseit,

figyelmeztetifelett,

hogy a legszigorubban orkodjek aa targyalasok folyamateriilet

hogy a szerbeksereg,

alatt

sem a toroktatni

sem torok

ellen

tamadastbiz-

ne intezzenek.

De

e mellett kotelessegeve teszi

Karagyorgyet es a szenatust, hogy a hadi

szer-

vezkedesben ne lankadjanak es minden pillanatban keszen legyenek lijbol megkezdeni a harczot. Mert,igy szol tovabb, alapos

okom van ketkedni

a

folott,

hogy a torokok, a

nelkiil

hogy megegyszer a fegyveallhatunk

rek szerencsejehez folyamodnanak, kovetelmenyeinket

melyektol pedig

el

nem

elfogadnak.

Es azert folotte valoszinu, hogy a targyalasok nem fognak eredmenyre vezetni s hogy a megszakitasokutan

a haborii

kikeriilhetetlenne

valik."

Felszolitja

vegre

Rodofinikint,

hogy kozolje velevel,

eszreveteleit

azon pontokra nezve, melyeket a bekekotesnel figye-

lembe veendoknekfogja kepezni/''*^^

mert a szerbeknek iigye az

alkudozasoknak ketsegtelen egyik legfontosabb targyat

November 3-anrestbol.

indult

el

Krasznokutszky Bukaert,

Midon Konstantinapolyba

a forrongas,

mely csakhamar a legborzasztobb lazadassa fajult, mar magas hullamokat vert a fSvarosban, Az oroszkiildott

meg

atadhata Prozorovszky iratat Bajraktar-

nak a bekefeltetelekkel egyiitt. A nagyvezer elozekenyen fogadta ot es hatarozottan kijelente, hogy legfobb torekvese beket kotni Oroszorszaggal es Angliaval.'^*^'^ De tovabbi alkudozasokba mar nem bocsatkozhatott.

A

Bajraktar reformjaival elegedetlen jani-

csarok es a velok rokonszenvezok partja mar nehany

nap Ota fegyvert ragadt. Az iszonyatos meszarlas esKallay:

A

szerb felkeles tortenete 1>:07 10.

I.

16

242

HABHADIK PEJBZET.kozepett,at

pusztitds

mely Konstantinapoly lakossdgittolte el,ifjii

egy hetenlele

remegessel

Bajraktar

is

halal&t

november 15-en. Az6t;

szultan

nem menthetelijja-

meg

a janicsarok

gyoztek es a hadsereg

szervezese tobb iidvos reformmal egyiitt hosszii idore

ismet meghiiisult.

Bajraktar halalaval

termeszetesen a bekealkudo-

zasok

megszakadtak egy idore s Prozorovszky november vege fele, ekkor meg nem ertesulven a Konstantinapolyban tortentekrol, mar nyugtalankodni kezdett szarnysegedenek kesedelmezese miatt.*"' Ez utobbiis

azonban, a mint csak a torok ministerekkel a lazadaslecsillapulta utan ertekezni lehetett, ismet szoba hozta

az

alkudozasokat,

Az

lij

kormany

is

hajlandonak

mutatkozott a beke helyreallitasara es mar deczemberelejenkijelolte

a

meghatalmazottakat, kiknek Jaszott

vasarra kellett volna utazniok, hog}'bizottjaval,

a czar megfelett

Prozorovszkyval a beke

feltetelei

tanacskozzanak.Angoi-torok

A

jaszvasjiri

ertekezleterfurti

azonban

nema

j(5tt

letre.

^^^^^ ultimatum aportAhoz.

tudjuk,

az

talalkozason

ket

csaszar

megegyezett abban, hogy kozosen fognak Anglianakbekeajanlatokat tenni.

A

St-Jamesi

kabinet

azonban

nem

mutatkozott liajlandonak

alkudozasokba bocs4tczaris

kozni.

Ennek kovetkezteben Sandor

kenyszeriilt

Napoleon ellensegeskedeset Anglia iranyaban, mintegy a sajat iigye gyanant tekinteni. Es eppen ekkor a faradhatatlansikeriilt

es

erelyeses

angol

diplomatanak,

Adairnakota

a

hazaja

Torokorszag kozOtt evek

fenforgo viszalyt a Dardanellaknal 1809 januar 5-enletrejott

bekekotes

altal teljesen kiegyenliteni.

Napo-

leon a porta ezen lepeset

nem nezhete

egykedviien.

A

ki halalos ellensegevel, Angliaval szovetkezett, azt

A HABCZOK meoujulAsa

(1808. iiijus).

243

termeszetesen sajat ellensegenek tekinte.

Nem is kesettmodonbekekotott

a franczia iigyvivo keseruen,miatt.

sot

fenyegeto

panaszt emelni a portanal az Angliaval

A

spanyol es portugal iigyek

azonban sokkalfel.

inkdbb elfoglaltak Napoleon figyelmet, hogysem Torokorszag ellen erelyesebben lephetett volna

E

koriil-

meny ajo

portat kitartasra es az Angliaval helyreallitott

viszony

apolasara

serkente,

annyival

is

inkabb,

mart a

meg mindig

fenyegeto Oroszorszag iranyaban

tamogatasrakovetett,

Es Adair valoban mindent elhogy a portat szorongatott helyzetebol kiszabaditsa, elobb egy harmas szovetseg letrehozasanszorult.'*^^

faradozvan

Ausztria,

Torokorszag es Anglia kozott,Oroszorszagkozvetiteni.

majd pedig ez nem

sikeriilven, a porta es

kozott igyekezett a beket

Erre azonban

hiret

mar keso volt. Sandor czar az angol-torok bekekotes nagy felhaborodassal fogadta. E tenyben a porta reszerol ellenseges szandekot velt vagy talan akart felismerni. Lehet, hogy a franczia biztatasok sem hianyzottak, de valoszinubb, hogy I. Sandor czar megszabadulvan Napoleon kozvetitesetol, mely eddig olynyomasztolag hatott a torok birodalom ellen forraltterveinek megvalositasara, most az elso iiriigyet

meg

akarta ragadni, a mely a haborunak latszolag jogos

megkezdesere kinalkozott. Mar februarban utasitotta Prozorovszkyt, hogy intezzen a czar neveben ultimatumot a portahoz, ki kellett jelentenie,

hogy a cz^r

az angol kovetnek fogadtatasat Konstantinapolyban aporta reszerol oly ellenseges tenynek tekinti, mely a

fegyversziinetnek

onkent veget vet, koveteli tehat, hogy az angol kovet azonnal kiutasittassek a torok fovarosbol s hogy a porta ket nap alatt hatarozott vdlaszt adjon. Ha e k5zben bekebiztosok erkeznek is16

244

HARMASIK FBJBZBT.

Jdszvdsarra, az orosz felhatalniazott

nem

fog alkudoza-

sokba bocs^tkozni. Es vegre azon esetben, ha a portavalaszakedvez6tleniilhangzanek,Prozorovszkynakazonnal

meg

kell kezdeni az ellensegeskedeseket.-^"

A

torok megbizottak eltikon Galib eflfendivel a rablassaneskeriild

16kt61 henizsego Bulgariaban csak

utakon haladhatvan,-^'^ marczius 8-anf

erkeztekkiildOtte,

megPas-

J^szvasarra;kievics,^"(ki

ekkor mar Prozorovszky

negyven ev mulva az orosz sereget vezerle a magyar forradalom ellen) elutazott volt az ultimatummal Konstantinapolyba, hova marczius 20-anert.

A

muftinal tartott divan egyhangiilag

visszautael-

sitotta

Oroszorszag kdveteleset es ezzel a koczka1-enaz

vettetett. Aprilis

oroszok

megkezdtek hadi-

muveleteiket.1809. ipr.I.

A.Z

orosz hadscreg hosszas

tetlensege a hadjaratkoltott.

hadmOvoietekmegkezd6se.aggodaimais eidkesziiie-

D^6&kezdese utan, Belgradban aggodalmakat

A

szcrbek

leginkabbkiilonbozo

azert

leptek

fel

tamadolag afigyel-

tartomany

hatarain,^^-

hogy Prozorovszky

gyorsan beiiyomulvan Bulgariaba, a torok sereg

er'ejok.

6t kepos losz Szorbiatol elvonni. A vart eredmeny azonban nem kbvetkezven be, jogosan tarthattak attol,

hogy a torok hadvezetessereget iranyozni

idot es alkalmat

nyer

megtehat

az oroszokkal vivando donto iitkbzetek elott nagyobb

Szerbia

ellen.

Elhataroztdk

Prozorovszkyhoz fordulni. sot felkerni, hogy ktilonbsen

a Nis mellett taborozo szerb csapat tamogatasara egy;

orosz hadosztalyt kiildjon.

Az orosz fovezerhezelfogadasa vegettki

inte-

,

zendovissza

irat szerkesztese

es

hivtak

HVt**i

Szjeniczabol

Karagyorgyet,

szivesen bele-

egyezett tehat, hogy e levellel Dimitrijevics

azonnal

az orosz

taborba

induljon.

Prozorovszky valaszaban

(mely termeszetesen csak joval kes6bb erkezett

meg

A HARCZOK MEGDJULlSA

(1808. MIJOS).

245

igyekezett kesedelmezeset a rossz idojarassal menteni, akert segelyre nezve pedig megjegyze,

hogy miutan megkiildhet

maga semosztalylyal

hatolt be Bulgariaba,

nem

Ms

ala

csapatokat, igeri azonban, hogy Iszajev tabornok egy

igyekezni

fog

Szerbiaba benyomulni, de

sem tortenhetik meg rogton, ezert legyenek tiirelemmel es ne csuggedjenek el. Az orosz-torok haborii uagy befolyassal volt a szerb ugyekre is. Az 1809. ev telen, midon mar aez

szakadas Oroszorszag es a porta kozott a Szent-Petervarrol kiildottlatszott, szerb

ultimatum kovetkezteben

bizonyosnak

kovetek jelentek

meg

Jaszvasaron Prozonekik, hogy most

rovszkynal.^^^

A

fovezer

kijelente

mar a

haborii kikeriilhetetlen (biztosan

szamithatvan

ugyanis arra, hogy a porta az orosz kovetelmenyeket

nem fogadja

el)

es felszolita

dket,

hogy kesziiljenek

a harczra.-^^* S hogy e reszben a sziiksegelteket beszerezhessek, nagyobb osszeg penzt bocsatott rendelkezesiikre.^^^ Rodofinikin

sem

kesett az orosz fohadi-

szallasrol jovo utasitasokhoz kepest

tamadasra buzdierresziikseg.

tani a szeb fonokoket."^^

Nemmaguk

volt

A

szerbek kiilonben

is

csak az orosz hadmuveletek megreszerol szinten

kezdesere vartak, hogy alijitsak

megligy

a kiizdelmet. Mint lattuk, a hosszas fegyver-

szUnet

tartama

alatt

is,

nem

egyszer

kellett

Prozorovszkynak, mint Rodefinikinnak egesz befolya-

hogy visszatartsak oket az ido Karagyorgye maga ligy nyilatkozott, hogy csak az orosz czar parancsanak engedve tartottak tiszteletben a fegyversziinetet es hogy tiirelmetleniil vartak a pillanatot, midon lijra megmerkozhettek a torokokkel.-^' Szerbiaban senki sem ketelkedett a folott, hogy a tenyleg beallott nyugalom nemsukatlatbavetni,elotti

tamadasoktol.

246

HABMADIK PEJEZET.

lehet tartos. Karagyorgye

maga

is

m4r az 1808.

evi

68Z elejen azon meggy6z6d6sre jutott az orosz tiborbol vett hirek alapj^n, hogy a bekehelyreallitdsa asot

ket hadvisel6

fel

kozOttlijrais

nem

fog

sikeriilni,

hogytud-

a jOvo

tavaszszal

megindul a harcz, melyben

majd a szerbeknekhetik

reszt kell venniOk.'^ Jol

tdk a szerbek, hogy eddigi vivmdnyaikatbiztositottaknakis

nem

tekint-

s

ha egyfelol

aggodalommal

neztek

az elkerulhetetlen kiizdelem el6be, masresz-

rol ohajtottak azt,

mert mielobb kibontakozni vAgytak

azon ketesjutottak.

helyzetbol, a nielybe a portavalvolt,

szembe

Az alkalom kedvezobb

mintalio

bdrmikorreszet,

a felkeles kezdete 6ta.

A

kiiszobon

orosz-torok

haboru lekotveii a porta erejenek legnagyobb

biztos sikert latszott igerni a szerb vallalatoknak.

Az 1808. ev azon aprobb hatan-illong^soktelevel,

kive-

melyekrol fontebb megemlekeztUnk, kesziilotelt

desek kozotta felkeles

el

Szerbiaban. Mint tudjuk, ugyanis

nem

rendelkezett

rendesaz

hadseregsajat

felett.

A

szukseghez

kepest

szolittatott

egyes videkekfonokeinek

fegyverfoghat6vezetesealatt.

lakossaga taborba,

A

harcz utan pedig mindannyiszor ismet

hazaszeledt az. Miudazoiialtal a katonai szervezet

nem

bomlott

fel teljesen,is

s

a harczosok. ha mindj^t beke

idejen vissza

tertek falvaikba fdldjeiket muvelendok,illottak

minden perczben keszensaratehdt

a fovez^r felhiva-

megjelenni a

kijelolt

helyen.

Az

el6kesziiletek

nem

annyira csapattoborzasra es gjakorlatokrakeszletek beaz

vonatkoztak, mint inkabb a sziiksegesszerzesere.

Oroszorszag,

mint

emlitok,

1808. evkiildott.

vege

fele

6 agyiit es nehdny ezeris

fegyvert

De mar BelgradbanMdr a nydr vegen

megkiserlettek az agytiontest.

elkesziilt

harom kisebb

igyii es

A HABCZOE megujulAsa (1808

Mi.JUS).

247

hozzafogtak a negyedik ontesehez

is.^^^

Velyko vojvoda

pusztito kalandozasai a viddini pasalik hatarvidekein,

mintegy negyezer bolgart, reszint szepszerivel, reszinteroszakkal atkoltbzkodesre birt Szerbiaba. Ezek koziil

mintegy nyolczszazan kijelentettek, hogy hajlandokreszt venni a kiizdelmekben.

Ugy ezen

bolgarok, mint

az

Ausztriabol

erkezo

szokevenyek az Oroszorszagkaptak.^-^**

altal

ajandekozotthaderejet

fegyvereket

A

felkelokf' minden aron akadaiyozzak meg a bosnydkok s az albanok betoreset, nehogy a moravai sereg meg azon oldalrol is fenyesziint

gettessek.

Karagyorgyenak minden iranybanseltfint

kifejtett

tevekenysege megnyugtata a nepeta mar-mar vegkepleben

visszaadta annak

onbizalmat. Meltan irhata

tehat Karagyorgye Plyjakics vojvodahoz intezett leve:

^Ejjel-nappal szunteleniil jarok-kelek, meglas:

togatom a taborokat,

menhelyeketnemzetet,volt

s

iizom az utolso

embert

is

a harczba

es ime lecsillapitottam az izgas

tottsagot,

den

jol van."

megmentem a Meg nem

most m4r minmert a tOrok

minden

j 61,

sereg, ha erelyesebben folytatja muveleteit,

meg sok

bajt okozhatott volna a fblkeloknek.lan,rito

De

tagadhatat-

hogy a szerbek a fovezer intezkedesei es batopeldaja altal buzditva nemcsak idot nyertek a

szervezkedesre,

hanem ismet kedvvelazaszl6kala

es bizalomtelje-

sen

gyiilekeztek

s feltartoztattak az

ellenseges haderot mindaddig. mig azaltal

mas koriilmenyek

kenyszeritve Szerbiabol vegkep vissza

nem vonult.

Es a nagy megprobaltat^sbol erosbOdott tekintelylyel ^^^ emelkedett ki Karagyorgye mint fovezer. Szerencseje volt Karagyorgyenek s dltalaban a

A HAKCZOK megujulAsa

(1808. mAjus).

279'^'^"y'^B

szerbeknek,

ho^y eppen akkor nem

kenyszeriiltek

szetforgacsolni erejoket. Bosznia felol ugyanis a nyar

zet a hatii''*"-

derekan

nagyobb iitkozetek utan meesziintek 7 a tamadasok s Nenadovics Jakab es Lazarevics Luka kepesek voltak saiat keruleteik legenysegevel meg^vivott"

Karagyorgyesikeresen

^

* *'' rava-vonalat.^^'''

orizni a hatart, ligy

hogy a moravai seregnek legalabb

errol

az

oldalrol

nem

kellett

tamadastol

tartania.

Vidaics Ali pasa ugyanfoglalt el ais

meg mindigs

fenyegeto allast

Drina mellett,

egy torok csapat Szokolig

elorenyomult, de mindezligy

nem

birt

nagyobb

fontos-

saggal,

hogy

Markovics

Szima hadosztalyaval'-^^^

Karagyorgyehez csatlakozhatott.bazarfelol

Szjenicza es Noviszerbhatart.

sem fenyegete veszely a

Egyes torok csapatok betortek ugyan olykor-olykor, de ezeket az ott orkodo vojvodak, kiilonosen Plyjakics es Obrenovics Milan, nem nagy erofeszitessel visszanyomtak.'^-^*^ A Boszniaban es Herczegovinaban,0-Szerbiaban es Albdniaban lako

mohamedanokerelj^t

ezfol-

alkalommal nem fejtettek ki olykeles ellen, a mint azt a regi

a szerb

gyiilolseg

es kiilono-

sen a porta

rendeletei

kovetkezteben varni lehetett

hogy ha a szerb mozgalom vegkep elnyomatnek, majd nekik is Bulgariaba kellene sietniok, az oroszokkal szemben felallitott torok sereghez. A bosnyak es herczegovinai mohavolna. Attol tartottak ugyanis,

medanok pedig barmennyires^got tanusitottaks

hivei voltak is a szul-

tannak, a porta iranyaban mindenkor bizonyos onallo-

nem

szivesen engedelmeskedtek;

de masreszrol nem a Sztambulb61 jovo parancsnak is szivesen hagytak volna el tartomanyukat, midonkovetvea

szerbek peldajat,

a bosnyak raja szinte

forrongani kezdett.

A

tervezett folkeles,

melynek

leg-

inkabb Bosznia nyugoti reszen kellett volna kitornie,

280

HARMADIK FEJEZET.

meg

idejeben elfojtatott ugyan

s

a keresztyenek k'6zu\

szamosan a legborzasztobb modon eletOkkel lakoltak, de mar e kiserlet is arra inte a mohamedanokat,

hogys

liizongo alattvaloik

MOtt

szigoriian

6rk5djenek

a tartomanybol ne tavozzanak. Ez okbol csak lany-

han folytattak a tamadasokat Szerbia ellen."''^ ^^SY elonyere valt a szerbek ugyenek e koriilmeny, mert ennek kovetkezteben a hatarokat orzo csekely szamiicsapatok kivetelevel, egeszsereg ellen alkalmazhattak.haderejiiket

a torok fo-

Chursid pasa Banya es Tyuprija koz5tt Petkabanhelyezteel

fohadiszallasat s innetreszint a

kiildott ki

egyes

hadosztalyokat, melyek

termekeny Morava

volgy vagyonosabb helysegeit pusztitottdk, reszint pedig igyekeztek az atkelest kieroszakoini a Moravan.

Deoly

e reszben

minden

kiserlet meghiusult.

A

szerbek

gondosan 6rk(3dtek s oly erelylyel vedtek a partot, hogy ha sikeriilt is olykor kisebb torok csapatoknakatgazolni a folyon, csakhamar visszavonulni kenyszeriiltek.

Karagyorgye

azonban

nem

elegedett

meg

ezen, naponkent vivott apro

csatdrozasokkal,

hanem

.

is atkelt a Moravan nagyobb csamegtamadta a torokoket. Igy szeptember 21-iken mintegy 1000 emberrel benyomult a reszavai keriiletbe s itt teljesen szetvert egy nagyobb ellen-

nehanyszor magapattals

segestaksrtojkovics

osztalyt."^^**

Tyuprijanal a torokok helyreallitotaltal

ugyan a szerbek

felegetett hidat, de oly

ellenallasra talaltak,Milenkoheiyzeterecsnei.

Po-

hogy nem tudtak dtmenni rajta. ^ jjj^o, Karagyorgye ily sikeresen vedte a nag>'o^ o. cj j fontossagu Morava vonalat, Sztojkovics Milenko Porecs^^^^

A

tbrok sereg

t4tien86o6nek"''''

parttal szinte ^ Diina mellctt, szemkdzt az olah ^ eros kuzdelemrc kesziilt. Ketsegtelen volt, hogy ha avOlg}'et elaraszto

Morava

torok csapatok Kladovo es

A HARCZOK MEGUJULlSA

(1808. MAJUS).

281

Viddin felolszerbek

is

tamogatva, Porecsig nyomulnak elore,jut.

Milenko legvalsagosabb helyzetbe

A

szorongatottsegelyt,

konnyen

nyerhettekIszajev egy

volnaorosz

ugyan

mert

a tiilparton

hadtesttel Kisoly sze-

Olahorszagban taborozott.rencsetleniil

A

jiilius

havaban

vegzodott

kladovoi

vallalat

utan, mint

elbeszeltiik, Iszajev olah teriiletre vonult vissza s Pro-

fdvezer

aggodo sem akart arrol, hogy orosz csapatok atlepven a Dunat a szerbekkel egyezorovszky, e

tulsagosan

ovatos, s6t folyvast

ezen ido ota hallaniezekkel

suljenek

s

egyutt Szerbiaban

kiizdjenektartott,

a

torokok ellen. Pruzorovszky ugyanis attol

hogy

ha a Kis-Olahorszagban allomasozo hader6 onnet aszerbek segelyere tavoznek, a torokok betorhetneneka balpartra, igy magat az orosz sereget hatban fenyegethetnek. Augusztus 21-iken meghalt az agg fovezers

par nappal kesobb

Bagration

herczeg vette at afolott.

foparancsnoksagot

az orosz

sereg

Bagration

legalabb kezdetben, tobb erdeklodest mutatott a szer-

bek

iigye irant, mint elodje. Rodofinikint, ki e

kozben

megerkezett az orosz fohadiszallasra, Iszajevhez kiilde

azon utasitassal, hogy lepjen ismet osszekottetesbe afolkelokkel, biztassa oket kitartasra s az orosz segelybevetett

remenyoket ne hagyja

elenyeszni.

Iszajevet

pedig felhatalmazta a fovezer, hogy ha sajat felelossegere a

szerbekkel egyesiilni ohajt, ezt

megteheti,

de csak akkor, ha Kis-Olahorszag minden torok tamadasellenbiztosittatott.

Iszajev

tett

is

nemi

keszii-

leteket a

Dunan

valo atkelesre es tudositotta Milenkot,;

hogy nemsokara megerkezik az orosz segelyazaltal

mind-

nem hagyta

el

Kis-Oldhorszagot. Valosziniileg

veszedelmesnek tarta e vallalatot, midon a torokok mindinkabb kozeledtek a Dunahoz Milenko helyzete

282

HARMADIK FEJEZET.

pedig kOzbenmiilt

mind ketsegbeejtdbb^ vkh.is

A

megrefOlott

lakossdggal fegyvereseinek jo resze

Ausztri^ba

menekiilt,

ugy hogy azon kicsiny

csapattal,

mely

m6glett

rendelkezhetett, a legcsekelyebb

ellen^llast

sem

volna kepes kifejteni. Dobrinyacz, ki mint tudjukkiserte, azott

Rodofinikint Olahorszagba

tartozkodo

szerbek koztil

egy csapatot toborozottegyesiilt.

s

dtevedzv6n

a

Dun^n MilenkovalIly

De m6gnem

igy

sem

ver-

hette volna vissza askt.

ket vojvoda a torOkok tdmadaazonljankeriilt

tamadasra

a

dolog.^'^^

A

kameniczi sanczok bevetelenel es Deligr^d bosz-

szas ostroma alatt,

torok sereg. Ehhez jarult meg,len onkentes

nagy vesztesegeket szenvedett a hogy a fegyelmezetes krdzsal csapatok, melyek a f6hadreszet

erdnek jelentekeny

kepeztek, a kivivott ered-

menyek utan

reszint

visszatertek hazajokba, reszintszerte

pedig zsakmanyolas czeljabolkent

csatangoltak

a

Morava volgyben. A Morava mellettmegujulo r6szletesharczokapasztotti'ik a letszamot.

folytatott sis

napon-

nagy mervben

Innen magyarazhato, hogy afele alig rendelkezett

torok fdvezer, ki allitolag 50,000 fonyi sereggel indultki Nisbol,

szeptember vege

mar

15,000 eniberrel.lyenek

E kozben

pedig Karagyorgye erebalpartotmeger(5siteni,

sikeriilt nemcsak a hanem tetemes csapatokat is

osszpontositani a folyamlattuk,

menteben,atjarokat,

megszallvan, mint

a legfontosabbesfel-

A

vezenylo

pasdk

visz^lkodasa

tekenykedese,bune,tasos

a

torok

hadjaratoknakpedig

ezen eredeties

szinten megbenita a fohadsereg gyors

ha-

miikodes^t.

Vegre

kozelgett

mar

az

6szi esozesek korszaka, mid(5n a torok csapatok

nem

maradtak tdborban, hanem igyekeztek tfizhelyeikhez visszaterni. Mindezen okok egj'iittveveszivesen

A HAECZOK MEGUJULASAfejtik

(1808. MAJUS).

283

meg azon maskent

ertlietetlen koriilmenyt,

hogy

Deligrad eleste utan a torok fovezer

nem

torekedett

kizsakmanyolni a helyzetrozassals

elouyeit.

Gyorsabb elhatafokii

csak nemileg nagyobb

erelylyel, a

torokok par het alatt hatalmukbaaz egesz tartomanyt, sot Belgradot

kerithettek volnais,

melynek falait csak harom rossz agyii vedte. Igy azonban idejok maradt a szerbeknek lijra szervezkedni. De meg a vdltozott koriilmenyek kozott is, melyek ketsegkivtila szerbek elonyere modosultak, talan tobb aldozattal,

nagyobb, veresebb kiizdelmek aran, valoszinuleg kepeslett

volna a torok hadsereg a forradalmat teljesen

le-

verni, Erre

azonban sem

ideje,

sem alkalma nem

volt

tobbe.

Bagration herczeg a Torokorszag ellen ^agration " herczeg mukodo orosz sereg fovezereve lett, kinevezesi okma-oroszfdvez6r

Midon

.

.

nyarairta,

Sandor czar sajatkeziileg azonhirt

megjegyzesttulso part-

l^'^'ia''""

hogy rovid idon

var tdle a

Duna

Buigiriiban.*'"''

iarol. ^

E

csaszari szavak gyors cselekvesre serkentet- * -',

o-

patok elhagy-

tek Bagrationt.

Es vaioban par nappal azutan, hogy jar

szerbiit

atvette a vezerletet,

meg

is

indita ujbol a hadjaratot.

Nehany kisebb torok var csakhamar meghodolts behatolt Bulgariaba.

es

Bagration szeptember 7-iken atlepte seregevel a Dunat

Szeptember 16-an szetvert egy

15,000 fonyi torok hadosztalyt es 10 nap mulva megaddsra kenyszerite Izmail varat. E diadalmas elonyo-

mulas megdobbente a portat, mely most mar osszeserejet

a

hatalmas

ellenseggel

szemben

iparkodott

osszpontositani.

A Szerbiaban

elhelyezett torok csapa-

tok tehat parancsot kaptak,

hogy vonuljanak visszael-

es siessenek a fenyegetett Bulgaria vedelmere. Chursid

pasa e rendelet kovetkezteben a fohaderovel

hagyta Szerbi^t es Nisbe tavozott a Balkan szorosok

284

HARMADIK FEJEZET.lit

es a konstantin^polyi

oltalniara.

A

szerb teriileten

csak asereget.latszik,

hirhedt

Gusancz

Ali

pusztitottis

meg nehanykovete afo-

ezer krdzsaljaval,

utobb azonban 6

Lassan ment vegbe a visszavonulas, de hogy oktober vege fele mar nem volt tobbeligys

torok csapat Szerbiabantak az elvesztett

a folkel6k

ismet elfoglalis,

helyeket,

meg

Deligradot

csak*^*

Kladovo es Brza-Palanka maradtak torok kezben.

Szerbia megmenekiilt a vegenyeszettol, meiylyel a

Nis felol jov6 tamadds fenyegete. Ereztek azonban afolkelok,

hogy a

beallott

nyugalom

csakis

ideiglenesujbol fog-

leend

s

a jovo tavaszszal a kiizdelmek

nak kezd6dni. Ketsegtelen volt, hogy a porta, mely csak az orosz tamadas altal kenyszeritve hivta vissza Szerbiabol a gyozelmes torok sereget, mindaddig nem fog nyugodni, mig a lazadast teljesen le nem verte.Arrol pedig az 1809. ev nyaran meggj'ozodtek a szerbek,

hogy magukra hagyatva nem kepesek sikeresen megkiizdeni a

tiilnyomo

torok

erovel.

Xem

volt

tehat

alaptalan a nep aggodalma, hogy elobb-utobb megis

csak kenytelen lesz meghodolni valamely

erelyesebb

pasaA szerbekC88kfl

elott,

s

hogy akkor a mar-mar

kivivott szabad-

sagot majd ismet a raja sorsaval kell felvaltania.

Tcrmcszetes tehat, hogy a szerbek iigyok jobbrafordultat

kiilsB-

geiyben biza-

kodnak. Avojwodikvi-

Mindcnkincl

most mar csak kiilsegelytol remeltek. elenkebben erezte annak sziiksegets

sz4iykod4sa.seg6iyt k6r-

Karagyorgyetamogatast,..

midon orosz reszrol nem vart tobbelattuk,ii

,

.

.,

.

..i

i

-

mint

liibol

Ausztridt

igyekezett

nektoi.

a ozSr-

A szerbkiji

tan&cs

dotts6get

megnyemi. A vojvodak nagy resze azonban s a nep zQme is. bar Prozorovszkyt es Rodofinikint sokan kar^hoztattak,

menesztoroszorszioba.

csak

Oroszorszagban

bizott,

csak'

attol

remelt

OroszSzi

kydaroz

nehanyan es pcdig cppen a leghatalmasabbak, a nep ezen hanguvedelmet.

De

a fonokok

koztil

A HAKCZOK MBQUJULASAlatat

(1808. MAjXJS).

285'''ztr'^n^i,

igyekeztek egyszersmind Karagyorgye ellen es

BsQrfltion

szemelyes nagyravagyasuk javara kiaknazni. Kiilonosen midon neszet vettek Karagyorgj-e titkos alkudozasainak az osztrak hatosagokkal,beszelni s azonvoltak,

oidhorszdgba^""'' ^fl*"^'

arulasrol kezdtek

tatja a szerb

hogy megsemmisitven Karagyorgye tekintelyet, magukhoz ragadjak a fohatalmat. Ismerven azonban a nep ragaszkodasat fovezerehez,

kovets6get.

nem

leptek

fel

nyiltan

ellene,

hanem inkabb azokeppen akkor Karaszerepeltek.

ellen inteztek tamadasaikat,

kik

gyorgye meghitt tanacsadoi gyanantigy

Es

feltamadt

lijra,

elesebben mint barmikor a szea

rencsetlen

viszaly

vojvodak kozott,

harczok kozepett sem szunetelt teljesen

s

mely meg a mely a nep-

ben is ketelyt es bizalmatlansagot ebresztett, eppen midon leginkabb lett volna szukseg egyetertesre esosszetartasra.*

Etelye

fondorlatok, a

mennyiben Karagyorgye

allasa-

nak megingatasates

czeloztak,

nem

sikeriiltek.

Tekinmar,tolni.

nepszeriisege6tis

sokkalfelre

szilardabblehetett

volt

hogysemEUensegeiingadozovetettek

egykijnnyen

volna

legfeljebb meggondolatlan heveskedest,

gydngeseget,szemere.

hiszekeny

valtozekonysagothonszeretetet,

Batorsagat,

tiszta

onzetlenseget soha senki sem vonta ketsegbe.

Tobbszor

emlitettiik,

kogy daczara azon bizalmat-

*

Tobbszorerintjiik

volt

mar alkalmunk megemlekezni

a vojvodak

viszalykodasanakfutolagvillongasa

egyes jelensegeirol. Ez alkalommal is csak e targyat. A fonokdk folyton meg-megujuloketsegkiviil egyik legfontosabb

egymas kozts

mozza-

nata a folkeles tortenetenek. Egyszersmind szoros kapcsolatbanall

az osztrak

az

orosz

politika

versengesevel

Szerbiaban.

Ez okbol utobb meg reszletesena belviszalyok fejl6d6set.

es osszefuggoen fogjuk vazolni

286

HARHADIK FBJBZET.

lansagnak,tetett s

melylyel az orosz

biztatdsok

in^int

visel-

bar ligy latszik, hogy 6

maga iidvOsebbnek

tartotta volna hazajara

nezve az osztrak vednOkseget,

mindannyiszor visszatert Oroszorszaghoz, valahanyszortobbet velt onnet elerhetni, mint a szoraszed dllamtx^l.

Szovetkezettegj'segekkel

hazaja

erdekeben,

s

mert kistiinik

politikaifel

dolgozott,

kisszerunek

ez

a

folytonos kiserletezes, pedig rendszer volt benne.

Az

1809. ev oszen

is,

midon megg>-6z6dott, hogy nems

szamithat Ausztria tevekeny oltalmaraOroszorszagtolazokkal,varja

hogy a nepellenkezett

megmenteset,ohajtottak

nem

kik a

czarhoz

fordulni,

hanem

maga

is

hozzajarult minden lepeshez, melynek czeljavolt.

az orosz segely megnyerese

Nehany nappal Deligraddotte,

eleste

utAn a

senatuskiil-

egyik tagjat, Popovicsot, az orosz fohadiszdllasra

gyors segely kieszkozlese vegett. Egj'szersmindis

a czarhozorszagtatv^n,

intezett

kerelmet,

melyben

lefeste

az

szomoru

helyzetet,

hatarozottan

kinyilatkoz-

hogy a torok haderovel szemben sokaig mar

nem

tarthatjak magokat. Felseged labaihoz borulva,

esedeziink," igy vegezte a tanacs folyamodvanyat ,az

orosz fegyverek tamogatasdert, ktilonben a szerb neveltorultetik a fold szinerol."

Popovicsnak utasitasahoz

kepest az orosz taborbol Szent-Petervarra

egyenesentalilta elet-

a czdrhoz kellett volna utaznia. Midagotj^j.^^

s

azonnal niegkezde a hadfelallitasa,

elokesziteset.

A

csapatok

a

szdllitasi

paranosnoks&got. Eidke-

eszkozok bcszerzese, az elelmezesi telepek szervezese

azonban mintvett

mindier, usry ezs

alkalommal

is

sok idot

igenybe

kSzOtt lepte at

Kamenszky csak majus 22. es 26-dika Dunat Hirszovandl.^^" seregevel;i

Hogy amielobbegeszes

czar

altal

oly

hon

ohajtott

eredmenyt

teljes

sikerrel

kivivhassa,

azonnal, hogy Olahorszagba erkezett,haderejet,

Kamenszky elhataroza, hogyOroszorszigbol

mely

daczarais alig

az

nyert erositeseknek. igy

szamitott 85.000 ember-

nel tobbet, kizarolag a bolgar harczteren fogja alkal-

mazni. Ily

modon

remelte, hogy donto csapast merhet

a torOk hatalom ellen.

Deligy

ez

altal

hatterbe

szorult

a szerbek segelyezesenek^ToTil^Iszerbek,

iigye.

Az orosz

ffivezer

fogta

fel

utasitasainak a

szei'bekre vonatkozo pontjat,

hogyes

eleg,

ha egyel6rediversiot

l^vilszavo-^^^y^'^^^os^^^^nuissa.

buzditja

6ket

igy

a Bulgariaban

mukodohoz

orosz seregre nezve

igen

elonyiis

letre.

Segedcsapat kiildesetnelkiilteheti.

Szerbiaba

azonbanbizott

kesobbre velte halaszthatni, midon

ezt sajit hadere-

jenek gyengitese

Valoszinuleg

benne, hogy ha a szerbek idokozben vereseget szen-

vednenek is, a vegleges bekekOtes alkalmaval, nem lesz nehez fiiggetlensegok elismereset, a lesujtottportatol kicsikarni.

Ezen okok

inditottak

Kamenszkyt

arra,

hogy mar

A HABCZOK MEGUJCIiASA (1808. MiJUs).

295

nehany

nappal

a

fdparancsnoksagadjoii

atvetele

utan,

Iszajevnek rendeletet

a

visszavonulasra

Kis-

Olahorszagba, hoi ezen

orosz

csapatnak

a Zuccato

parancsnoksagakoznia.teriiletet,

alatt alio

tartalekhoz

kellett csatla-

Az oroszok tehat ismet elhagytak a szerbcsak az Osztromare (Alemar) szigetet tartottak

megszallva.^" Iszajev tavoztautan Sztojkovics Milenkoes Hajduk-Velyko, kik legenyeikkel

mar a kornyeken

portyaztak, remelven, hogy nemsokara egyesiilhetnek

az oroszokkal, szinten kenyszeriiltek visszaterni allomasaikra.-^^^Htrieissek

Belgradon eztek,

alatt a legellentetesebb hirek kering-

Belgridban.

tek Iszajev csapatjanak sorsa

felol. Majd hogy az oroszok atkelven a Dunan,

azt beszel-

egyesiiltek

Hajduk-Velykoval es Brza-Palankat ostromoljak, majdpedig, hogy ez utobbi er6sseget

Bauya

fele

arrol volt

mar be is vettek es nyomulnak elo. Par nappal kesobb ismet szo, hogy az orosz csapat nem is kotottaz osztromarei szigetet szal-

ki a jobbparton s csaklotta meg.^^^

Aza

ertesiiltseg

hianyossaganezve,reszint

oly fontos

esemeny

felol,

a milyeu az oroszszerbekre

segelycsapat megaz

erkezese volt

akkor

megzatat,

rendetlen es igen

lassii

kozlekedesi modozatokleli

ban, reszint pedig azon

koriilmenybenkoziil

magyarakiilonosen

hogy a vojvodak

nemelyek,

azok, kik Oroszorszag fele hajoltak, szandekosan terjesztettek hamis hireket,reit

nagyitvan az oroszok sikeis

vagy eppen olyanokatleteztek, de mert

koltven,a

nemez,

megfeleltek

melyek ugyan nep ohajtasalegyenis

nak, konnyen hitelre talaltak.

De barmint

hogy orosz csapat, mely a folkel6kkel egytitt mukodhetnek, nines tobbe szerb foldon. Arr61 pedig, hogy lehet-e megkideriilt,

nem

sokara megis csak

296

HABMAPDC FEJBZET.

annak visszat^rtet remelni, senki sem birt tudomdssal. Pedig nagy sziikseguk lett volna a szerbeknek eppen ekkor megnyugtatdsra es biztatdsra. Val6ban ligy latszek, hogy a sok dldozat, a hosies batorsag, a kitartas, mind hidba volt. Az Otevi szakadatlan kiizdelem vegreis

csak vereseget a harcz-

mindenkepen csak lijabb veszelyt eredmenyezett. Es a jovo sem kecsegtetett jobb sorssal; mar szdllingdztak is hirek a tOrOkOkmezon, novekvo terhekets

kesziilodeserol a deli s a nyugoti hataron.tehat,

Nam

csoda

hogy a szerbek belefdradtak a remenytelens

tusaba

nem

biztak

tobbe

a

folkeles

sikeriilteben.

De

mindeniitt, hoi megrendiil a

nep

hite

saj4t elet-

kepessegeben,hdtterbe szorul

a buzgalom a kOziigy irants

rendesen

helyebes

a

helyi shiiisag

meg inkdbb aes

szemelyes erdekekdedelgeteselep.

az egyenitortent

becsvagyis.

Igy

ez

Szerbi4ban

Aza

Mtaldnos

elzarultsag

nyomasa

alatt

meglazultak

tarsadalmi es dllami rendnekkOtelekei s ingataggd valt

meg kiilonben is gyenge maga a nemzeti let alapja,torekvesek, alant

A

fels6bb retegekben

oligarchikus

pedig a nep kozOtt anarchikus jelensegek vegfelbomIdssal fenyegettek

a kezdetleges

allami szervezetet.

Egyfelol a hatalmasabb vojvodak, mint emlit6k, azonvoltak,

hogy megdontven vagy legalabb korl4tozv4nes Karagj'orgj'esajatdltal

a

tandcs

gyakorolt

kSzpontibiztosit-

hatalmat,

keriileteikben

onmaguknak

sanak minel fuggetlenebb uralmat. Masfelol pedig a videken mindenfele rablobandak keletkeztek, melyek

mervben veszelyeztettek a kozbiztonsdgot. E bandak nem csupdn k5z5nseges tolvajokbol dllottak. Csatlakoztak hozzajok az elegedetlenek is, kik megunvdn a folytonos kenyszer-katonaskodast s nem akarnag}'

A HARCZOK- MEQUJULASA

(1808. MAJTJS).

297

vdn tSbbetottak a

viselni

a

siilyos terheket, menekiilni ohaj-

torvenyes

rend

szigoratol.

Futolag elmonis

dottuk

mar,

hogy

Karagyorgye ez alkalommals

megtudta ovni a sajatfondorkodo vojvodak

a tanacs fenhatosagat aelbeszeltukaztis,

elleneben;le

hogy mily modon Morava ea Timok

csillapitotta

a beketlenkedest a

kozott, veget vetven

egyszersmind

a czrna-rjekai rablasoknak.

Nera

ily

konnyen ment

a dolog a nyugoti keruletekben a Kolubara es Drina menten. E tajon igen magas fokra hagott mar a nepelegedetlensege.

Nenadovics

Jakab

es

Markovics

Szima knez, kik e videken parancsnokoltak, csak nagy erelylyel, s6t Mraeletlen szigorral voltak kepesek elfojtani a rendetlenseget es helyreallitani ismeta nyugalmat.^^^

Ehhez jarult meg, hogy a nep azon osztAlya is, mely nem vett reszt az iment emlitett kihagasokban, megsokalvan a folytonos harczok okozta szenvedeseket, kezdett megbaratkozni a gondolattal, hogy talana meghodolas a torok hatalomelott,

nyujthatna a leg-

biztosabb menedeket a jovore nezve.^^^

Ismertek az

orosz

fohadiszdllason

a

Szerbiabanis.

uralkodo hangulatot es az ottani viszonyokat

Igazkik

ugyan, hogy Rodofinikinreszint

es

a

szerb

kiildottek,

ellensegei voltak Karagyorgyenek, reszintgyiilolseg,

szemelyesaz

onzo

czelok

altal

vezerelve,

allapotokrol csak hianyostett

vagy szandekosan

elferdi-

kepet vdzoltak. Az orosz fovezernek azonban meg mas forrasok is allottak rendelkezes6re s mint kesobb

l^tni fogjuk,

maga KaragyorgyeMindenferditesnel

is

igyekezett 6t

fel-

vilagositani a dolgok valodivolt szukseg.

allasarol.

De

erre aligsz61-

hatalmasabban

tak a tenyek.

A

szerb kiildottek

nem tagadhatak

a

298

HARHADIK FEJEZBT.

hazajukban dulo partviszdlyt. Minden szavuk eldnilta

annak

letezeset.

Es

nem tagadhatik Karagyorgyenepdeelott,

erdemeit sem es nagy tekintelyet a

bar-

mennyire askal6dtak

is

ellene.

Val6ban Kamenszky

ha nem

is

minden

reszletetfel

illetoleg,

nagyjabana

megis helyesen fogtaalakultvolt.

a helyzetet, ligy

mikent

az Szerbiaban az 1809. ev vegen s 1810. kezdetevel

Az orosz hadvezetesre n^zve, mely ahadero

szerb folkelest a torOk

egy reszenek lekOte-

sere oliajtotta felhasznalni, fontos vala,

hogy a

szer-

bek

el

ne csiiggedjenek, hogy

a vojvodak folytonos

versengesehanerakiDriil

kozben szet ne forgacsoljak erejSket, hogy az egyediili fonijk, t. i. Karagyorgye sorakozvan, ki irant meg mindig a legnagyobbviseltettek,s

bizalommal

ki

mar annyi

jelet adtaall-

megtorhetlen erelyenek, minden perczben keszenKamenszky

janak a harcz folytatasara. ^j, orosz crdekek szempontjabol ketsegkivtil helyea

wsra

inti

Sen csclekedctt tehat Kamenszky,atvetele

szerbeket

A^ foparancsnoksaglevelek,

utan

midon csakhamar elhatarozta, hogy41tal

vi8szater6se.

uzcnctek

es

bizalmasvalamint

kikiildotteks

a

szerbeket osszetartasra, kesziilodesresegre

engedelmesOroszorszagtermeszetesen

Karagyorgye,

husegre

irant fogja buzditani,

nem fukarkodvan

igeretekkel es jo tanacsokkal sem.

Marvege

apriiis

levelekkelfele

elso napjaiban erkezett egy orosz futar Kamenszkytol Karagyorgyehez. A honap

pedig

az

orosz

hadvezera

Milenko

altal

iizente,

kivel

Karagyorgye ezalattatlepi

kibekiilt,

hogy

az

orosz sereg nemsokara

Dunat

s

erelyesen

megkezdi

a

hadjaratot,

a

szerbek

tehat

legyenekerkezik

bizalommal. Par nappal kesobb

ismet level

Kamenszkytol Belgradra, melyben azt tanacsolja Kara-

A HABCZOK MEGUJULlSA (1808. MAJUS).

299

ugyan a harczra, de egyszersmind adjon szigorii rendeletet, hogy a szerb csapatok a hatarokon gondosan orizkedjenek mindengyorgyenek,kesziiljon

hogy

osszeiitkozestol a torokokkel.attol tartott,

Kamenszky

valosziniileg

hogy ha a szerbekvereseget

idoelotti

tamadasukkenytelens ez sajat

kovetkezteben

szenvednenek,

lenne egy hadosztalyt kuldeni segitsegiikreterveinek kivitelet zavarhatna.^^^

Majus 9-diken visszatertek Belgradra a multszel kikiildott szerb kovetek, Obrenovicstelevel, ki

osz-

Milan kivejott

Olahorszagban maradt. Vel6k

Dobriis.

nyacz

s

egy

Teodorovics

nevii

orosz

kapitany

Sokan aggodalommalmegjeleneserol;

ertesultek a heves veril vojvoda

Dobrinyacz

azonban nem csak nyuellensegeskebizois

godtan maradt, hanem daczara a regidesnek,

Karagyorgye fensoseget

elismerte,

nyosan az orosz fohadiszallason nyert utasitas kovetkezteben.

A

kovetek visszatertevel elenk izgatas kezdodott ""^ ^

'"'''*''""

szenv Belgr^dban.

Oroszorszag javara. Teodorovics, ki csak mondra magat orosz kapitanynak, de tulajdonkepen a petervaradihatarorvidekrol

szarmazott

szerb

volt,

mint

orosz politikai iigynok jott

Belgradra.eredetii

Miikodeseben(?)

tamogatta

6t

a

montenegroi

iigyes eski

tevekeny

archimandrita

Philippovicserkezettszinte

Spiridion,

nehany nappal kesobba

Bukarestbolallott,

Szerbiaba. Feladatuk ligy latszik abban

hogy

meg ketkedo

s

talan

bizalmatlankodo

szerbeket

meggyozzek a

felol,

hogy egyediil az Oroszorszaghozelis-

valo csatlakozas es az orosz vednokseg foltetlen

merese biztosithatja szamukra a jovot. Torekveseiknek volt is nemi eredmenye. Sikeriilt ugyanis 50 fonokotes

knezt

rabeszelniok,

hogy egy nyilatkozatot

300

HAKMADIK FBJEZET.

irjanak al4, melyben huseget fogadtak a cz^rnak.

E

nyilatkozattal aztan Teodorovics az orosz fohadisz^lIdsra utazott.

ban

tortent,

Mindez termeszetesen lehet61eg titoknehogy felebresztessek a szomszedos

osztr4k hatosdgok feltekenysege."^

E

titkos iizelmeknel sokkal

nagyobb es maradantan^cs-

d6bb hatdssal volt azonbanhoz intezett levele,

Kamenszkynek aszerb

melyet a

kOvetek hoztak

Ez irataban Kamenszky emlekezteti a tanacsot mindazon jotetemenyekre, melyekkel az orosz udvar mar hosszabb id6, de kiilonosen harom ev otamagukkal.a szerbeket elhalmoza, Csodalkozasat fejezi ki tovabbiafolott,

hogys

a

szerbek

minderrol

megfeledkezni

hogy a szerb nemzet ezentiil ligy fogja magat viselni, mint a hogy egy oly hatalmas udvar 41tal vedett es partolt nephez illik. Ez esetben igeri, hogy Oroszorszag elfogja ismemilatszanakezert remeli,

a szerbek fiiggetlenseget es (Jnallosagat es megjegyzi,

hogy oroszgyorgyet

reszrol mint eddig, ligy ezentiil

is

KaraAz-

tekintik

a nemzet

egyediili

fonOkeiil.

ut4n koveteli, hogy Karagyorgye tartson keszen egy

4000 f6nyi az oroszok a DunatkOriilbeliil

csapatot, mely azonnal, a mintatlepik, hozzajok

csatlakozvan,

velok egyiitt a torokokfelszolitja

ellen

induljon.el

Vegre pediggyorsan az

a tanacsot, hogy hatarozza

egyesiilest, kiilonben a szerbek

a czar oltalmaraa szerbekkel.

s

nem szamithatnak tobbe Oroszorszag nem torodnek tobb6tagjaikoziil

Nehanyan a tanacsvoltak mindenre

azonnal

keszekkivant,

raallani, a

mit

Kamenszky

Karagyorgye azonban par nappal elhalaszta a tanacskozast, hogy, mint mondi, tObb oly vojvoda 68 f6n5k velemenyet is meghallgassa, kik nem iiltek a tanacs-

:

A HABCZOE mequjulAsa

(1808. mAjus).

301

ban. Vajjon ez volt-e a halasztas

valodi

oka,

vagy

Karagyorgyefolteves

csak

iirugyet

keresett

az

oroszokkal

valo egyesiiles elodazasara?

Nem tudjuk,

de az ut6bbi6t nyiltan

sem

valoszinutlen.

Hogy Kamenszky Nagysziiksege

elismerte a szerb nep fonokeiil, ez ketsegkiviil halara

kotelezhete az oroszok irant.

nem

volt

ugyan Karagyorgyenekmintlattuk,

ily

elismeresre,es

mert hiszen,

onzetlensege

erelye

megszerze

es es

biztosita

szamara mindenkor a legtekintelyesebballast

iegbefolyasosabb

honfitarsai

kozott.

Masfelol

pedig megerte Karagyorgye, hogy Kamenszky levelebenrol,

nem hanem

orosz reszrol a szerbeknek adando segely-

ellenkezoleg egy szerb csapatnak az oro-

szokkal valo kozremiikodeserol volt szo. Mar pedig aszerbeket

nem a

keleti hatarrol fenyegette a veszely

a Bulgaria ellen

mukodo

orosz sereg ligy

is

lehetet-

lenne tette a torokok tamadasat azon oldalrol Szerbia

A Timok mentenek biztositasa tehat elso sorban eppen az oroszok erdekeben allott, kiknek jobbszarnya ezaltal fedeztetett minden meglepetes ellen.ellen.

A

szerbek erdekeinek szempontjabol aszorultak

deli

es nyu-

goti tajak

leginkabb

vedelemre.

Nis felol

es Boszniabol varhattak a tamadasokat, mint a hogy

eddigkOk.

is

mindig onnan tortek be az orszagba a toroleveleigeretet

Kamenszky tartalmazott sem

azonban e tekintetben nem sem biztatast. Es ezert nem

volt okadatolatlan az

aggodalom, hogy az oroszokkal

val6 egyesiiles inkabb artani, mintsem hasznalni fog a folkeles iigyenek, neh^ny ezer emberrel gyengitven azon szerb csapatokat, melyek aztan nem lesznek kepesek sikeresen megkiizdeni a torokok foerejevel. nem utasita vissza Mindazaltal Karagyorgye

Kamenszky

koveteleset, a mint talan ohajtotta volna.

302

HABHADIK FEJBZBT.tette val6sziniileg

Nemfel61,

azert,

mert meggy(5zi allami titkos leveltarban. Terta tolmacs kovetkezoket jelenti az internuntiusnak a.

.

reisz-eflfendivel

1805 oktober 18-ikan folytatott beszelgeteseroljelentese

(melleklet

Stumer

1805

okt. 25.

Noerti)

2i.

P. S.

II.)

D'apres les ordres de Votre Excellence de profiter de cette occasion toute naturelle (a torok fegyverkezeseket

pour parler enla

faveurdes Serviens,

j'ai

debute par dire au Reis Efendi, que

Cour ne pourrait qu'applaudir aux mesures de rigueur, que prend Mais je lui ai la Sublime Porte contre des sujets rebelles. observe en meme terns, qu'il aurait ete a desirer, que la SublimePorte n'eut pas entierement neglige,

comme

elle

I'a

fait,

les

dispositions sinceres de Sa Majeste a I'obliger, que les esprits

ne se seroient pas aigris au point, qu'ils le sont aujourd'hui, et que probablement la Sublime Porte ne se trouveroit peutetre pas obligee d'employerqui, d'apres differens avis

des moyens tres dispendieux,

et

des frontieres, pourront malheureubecsi allami titkos leveltarban.1805.okt.25.

sement'^1

etre inefficaux.

Air

Sturmer fontebb idezett jelentesebenP.S. II.)

machte ... die officielle Erklarung, wie dass Seine Hoheit es fiir eine seinem Reiche geschehende besonders wesentliche und ausgezeichnete Dienstleistung ansehen wiirden, wofern es Seiner Majestat gefallig seyn soUte, gleichsam aus eigenem Antriebe, und mit Verheimlichung des gegenwartigen Ansuchens, ja selbst alles Vorwissens der Pforte durch ernstliche und zweckmassige Ermahnungen der Servischen Insurgenten-Oberhaupter das Mogliclie zur Wiederherstellung einer, beyde Reiche interessirenden(No24.

igy

:

(Der Reis Efendi)

voUkommenen und dauerhaften Ruheund zur

in jener Granzprovinz,

giitlichen Herbeyfiihrung ihrer Christlichen

zum

schuldigen

Einwohner Gehorsam gegen ihren rechtmessigen Ober-

herrn einerseits,

so wie durch angedrohte ganzliche Uiberlassung in ihr eigenes Schiksal und Verweigerung aller Freystatte in den nachstgelegenen k. k. Erbstaaten bey etwaiger langerer

362Halsstarrigkeit

hAsodik fbjkzbt.

und Verharrung im Aufruhre andereraeits, nach eigenem AllerhOchst Dero erlauchtesten Gutbefinden zu versuchen und beyzuwirken. SoUten nun Seine Majestat, der Pforte diesen wichtigenFreundschaftsdienst zu erweisen sich geneigt finden lassen, soverppricht

dieselbe

ihres

Orts nicht nur mit den zur

gewalt-

samen Bezwingunggeordnetenhalten,thsitigen

ihrer rebellischen Unterthanen bercits an-

Maassregeln noch

einstweilen

inne

zu

und den Ausgang desk. k.

diessfalligen freundnachbarlichen

Versuches des

Hofes rahig abwarten zu wollen, sondern

erklaret sich auch zugleich vorhinein bereit diesen Aufriihrem

.... fiir diessmal in Ansehung der Dazwischenkunft und des Vorspruches Seiner Majestat, das Vergangene grossmiithig nachzusehen und zu vergeben.

Jedoch gehet

ihr ausdriicklicher

Wunsch

dahin, dass den Servianem von Seite des k. k. Hofes biosin

einstweilen

dessen

eigenem Nam