jogi alapismeretek ii. -...

Gál Zoltán

g a l z o l i . g p o r t a l . h u

11. osztály

1

Jogi Alapismeretek II.

Büntetőjog- Különös rész

gzoli

Készítette: Gál Zoltán

Jogi Alapismeretek II. 2015

Készült: a 2012.évi C. törvény és Belovics-Molnár-Sinku Büntetőjog II. című könyv alapján 1

Személy elleni bűncselekmények 2

Emberölés 2

Erős felindulásban elkövetett emberölés 11

A könnyű és súlyos testi sértés 13

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 17

A segítségnyújtás elmulasztása 20

Cserbenhagyás 22

Az emberi szabadság elleni bűncselekmények 24

Emberrablás, 24

A személyi szabadság megsértése 27

Kényszerítés 29

Magánlaksértés 30

Magántitok megsértése 33

Rágalmazás 35

Becsületsértés 37

Közlekedési bűncselekmények 39

Közúti balest okozása 39

Járművezetés ittas, vagy bódult állapotban 42

Hivatali bűncselekmények 45

Bántalmazás hivatalos eljárásban 45

Kényszervallatás 47

Hivatalos személy elleni bűncselekmények 48

Hivatalos személy elleni erőszak 48

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 51

Hamis vád 51

Hatóság félrevezetése 54

Hamis tanúzás, 55

hamis tanúzásra felhívás 58

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 59

Bűnpártolás 59

A korrupciós bűncselekmények, közélet tisztasága elleni bűncselekmények 62

Gazdasági vesztegetés 62

Hivatali vesztegetés 65

Közbiztonság elleni bűncselekmények 67

Közveszélyokozás 67

Közérdekű üzem működésének megzavarása 69

Terrorcselekmény 71

Visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel 74

Visszaélés lőfegyverrel, vagy lőszerrel 75

Állatkínzás 77

Közveszéllyel fenyegetés 79

Garázdaság 80

Önbíráskodás 81

Közokirat hamisítás 82

Visszaélés kábítószerrel 84

Vagyon elleni bűncselekmények 90

Lopás 90

Rongálás 93

Jármű önkényes elvétele 95

Sikkasztás 96

Csalás 98

Jogtalan elsajátítás 100

Orgazdaság 101

Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények 103

Rablás 103

Kifosztás 106

Zsarolás 108



Személy elleni bűncselekmények Az emberölés alapesete

Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani

értelemben vett ember testi integritása ellen irányulnak. Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG c. fejezete

„I cikk (1) Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelessége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. … II cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat

életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” A Btk XV. fejezete ezeknek az alapjogoknak a büntetőjogi védelmét teremti meg. Büntetendő az emberi

élet jogellenes kioltásának minden formája, az élet védelmének teljes körűvé tétele: 1. szándékos emberölés 2. gondatlan emberölés

3. az öngyilkosságra rábírás 4. az öngyilkosság elkövetéséhez történő segítségnyújtás

5. magzatelhajtás 6. a testi épséget, egészséget sértő, veszélyeztető, akár a legsúlyosabb esetekben akár a passzív alany halála is bekövetkezhet.

Jogtörténet

ELSŐ: Csemegi kódex (1878. évi V törvény)

XVIII. fejezete gyilkosság megnevezéssel az előre megfontolt szándékból elkövetett emberölést szankcionálta

halálbüntetéssel. (278§). Minősítő körülmény nélküli emberölés határozott tartamú fegyházbüntetés, a tv -ben

meghatározott hozzátartozók sérelmére, vagy több emberen követték el, akkor életfogytig tartó szabadságvesztéssel

büntették. A gondatlan emberölést is büntette. Privilegizált esetek az erős felindulásban elkövetett emberölés, a

kívánságra ölés: „a sértett határozott és komoly kívánsága által hivatott arra, hogy megölje őt” – enyhébben rendelte

büntetni, valamint a gyermekölés: „az az anya követte el, aki a házasságon kívül született gyermekét szülés alatt, vagy

közvetlenül a szülést követően megölte.”

MÁSODIK: 1961. évi V törvény

Szándékos és gondatlan eseteket büntette, az enyhébb esteket nem. A szándékos emberölés minősített eseteinek a körét

bővítette a különös kegyetlenséggel, az előre kitervelten, a sok ember életét veszélyeztető módon, a nyereségvágyból, a

más aljas indokból vagy célból, a hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy miatt, a több emberen, és a

visszaesőként történő elkövetést.

HARMADIK: 1978. évi IV törvény – 2013. június 30. –ig hatályos. Ugyanezeket a minősítő körülményeket megtartotta,

és kiegészítette a tizennegyedik életévét be nem töltött, a külföldi hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy, vagy ezek támogatására, védelmére kelt, valamint a védekezésre képtelen személy sérelmére történő elkövetéssel. A 2012. évi LXII

tv. új bekezdéssel egészítette ki az emberölés tényállását, alapeset szerint büntetendő a tizennegyedik életévét be nem

töltött, akaratnyilvánításra képtelen személyt bírt rá öngyilkosságra ha azt a passzív alany el is követte.

NEGYEDIK: 2012. évi C törvény, mely 2013. július elsején lépett hatályba.

160§ (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. Jogi tárgy

Más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Alkotmánybírósági Határozat B:1990/23 – az emberi élet minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez való jog olyan korlátozhatatlan alapjog, amely számos más alapjognak forrása és feltétele.

Az emberi élet védelme minden jogállam alapvető kötelessége, DE a Btk. csak a más ember életének



jogellenes kioltását rendeli büntetni. Az öngyilkosság nem bűncselekmény DE: az öngyilkosságban való

közreműködést a tv. szankcionálja a 14. életévét be nem töltött, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotban bír rá és elköveti, akkor emberölésért felel.

2. A passzív alany kizárólag élő, természetes személy lehet. 160§ (5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy

akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. Itt a passzív alany csak az lehet, aki az elkövetési magatartás, az öngyilkosságra rábírás idején a 14. életévét

nem töltötte be, vagy akaratnyilvánításra képtelen. Fontos az életkor, illetve az akaratnyilvánítási képesség hiánya. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor nem a Btk. 160§(5) szerinti emberölés, hanem a Btk.

162§ szerinti öngyilkosságban való közreműködést valósítja meg az elkövető.

160§ (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az

emberölést

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, követik el. 160§(1) bekezdés szerint az emberölés megvalósulása szempontjából közömbös a passzív alany életkora DE a jogi minősítésre kihat, szándékos emberölés minősített esetéért felel, aki az ölést a 14. életévét be nem

töltött személy sérelmére követi el. Btk. 160§(2)i. pontja Eutanázia

Emberölés a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, haldokló személy sérelmére is elkövethető. Az eutanázia a szép halált, kegy es

halált jelent. Halál közeli állapotban levő, emberhez méltó életvitelre már nem képes, erős fájdalmakkal rendelkező személy

életének megrövidítése a kérésére, kezdeményezésére - önkéntes eutanázia, vagy a kezdeményezése nélkül – nem önkéntes

eutanázia.

Orvos beteg kapcsolat, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, elviselhetetlenül nagy fájdalmakat átélő embert, kifejezetten a

beteg saját kérésére az orvos a halálba segíti ( = aktív eutanázia), az életet fenntartó további kezelést elmulasztja, nem ad ja meg (

passzív eutanázia).

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv.:

beteg önrendelkezéshez való joga → döntés: kíván e a beteg egészségügyi ellátást igénybe venni, és milyen beavatkozásokat kér.

ellátás visszautasításának joga → az életfenntartó, vagy életmentő beavatkozás visszautasítására akkor van lehetősség, ha a

betegség rövid időn belül ( az előírt eü. ellátás ellenére is) halálhoz vezet, gyógyíthatatlan.

Érvényes a visszautasítása, ha

o egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja,

o egybehangzóan írásban nyilatkoznak arról, hogy az

o ellátás visszautasításának feltételei fennállnak és a

o beteg a következmények ismeretében hozta meg a döntését.

o Nyilatkozatot követő 3. napon két tanú előtt megismétli a visszautasításra vonatkozó szándékát. (közokiratba vagy teljes

bizonyító erejű magánokiratba, írásképtelenség esetén két tanú előtt)

Nem utasíthatja vissza, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Az emberi élet kezdete, vége.

Az emberi élet kezdete: amikor a szülés, vagyis a gyermeknek az anya testétől való elszakadása megindul a toló fájások megkezdődnek, vagy a császármetszés kezdete. Alapvető feltétel, az élethez elengedhetetlenül

szükséges szervekkel rendelkezzen a magzat, különben csak terhesség megszakításról beszélhetünk, ami emberölést nem valósít meg. Az emberi élet vége a halál bekövetkezte.

klinikai halál

biológiai halál

folyamat megfordíthatósága reverzibilis irreverzibilis

légzés, keringés és agyműködés megszűnése

átmenetileg

teljesen



Agyhalál az agytörzs és az agy működése teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnik. Ezért a klinikai halál állapotában levő személy az emberölés passzív alanya lehet.

3. A törvényi tényállás nyitott törvényi tényállás (az elkövetési magatartást külön, pontosan nem írja körül, hanem azt az eredményre utalással határozza meg).

Elkövetési magatartás. Tevéssel, aktív magatartás-fizikai és pszichikai ráhatás (rábeszélés, rábírás)- eszközzel (méreg, kés, lőfegyver, balta) vagy eszköz nélkül (puszta testi erővel: megfojtás, ütlegelés,

rúgás…)Mulasztással is megvalósítható, ez passzív magatartás. Passzív a magatartás akkor, ha az elkövetőt nem büntetőjogszabály kötelezte olyan aktív tevékenység kifejtésére, amelynek a megtételére az

elkövetőnek reális lehetősége volt, és amely megakadályozta volna a halálos eredmény bekövetkeztét. A jogi kötelezettség alapulhat családjogi, polgárjogi, munkajogi jogszabályon. (pl. csecsemő éhenhalása, kitett idősek megfagyása…), DE az általános mindenkit terhelő segítség nyújtási kötelezettség elmulasztása

emberölést nem valósít meg. Btk.166§ segítségnyújtás elmulasztásának minősül mulasztással elkövetett emberölés csak akkor állapítható meg, ha az elkövető oldalán speciális jogi kötelezettség áll fenn az eredményt elhárító magatartás kifejtésére.

4. Eredmény bűncselekmény. Az élet kioltására alkalmas elkövetési magatartás, és a halál, mint eredmény

között ok-okozati összefüggés (pl. hátba szúrja – kórházba kerül – hónapok után a szövődményekbe belehal), DE: ok-okozati összefüggés hiánya kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást. A mulasztással

elkövetett szándékos emberölés: ok-okozati összefüggés, ha a halál, mint eredmény bekövetkeztének az oka a mulasztás, mint elkövetési magatartás volt (pl. az anya nem eteti gyermekét – éhen hal a gyermek; jogi alapokon nyugvó kötelezettsége az anyának a gyermeke etetése!). Vitatott kérdés az eredményt elősegítő,

siettető okoknak (concausa) a büntetőjogi felelősségre nincs hatása (pl. megszúrt sértett diagnosztikai tévedés miatt nem a megfelelő kezelést kapta és meghal. Szúrás a halálhoz vezető folyamat kiváltó oka, van

ok okozati összefüggés, nem számít, hogy más személyek vagy egyéb körülmények is közrehatottak)

5. Előkészület és kísérlet. Előkészület: Btk. 11§ (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt

büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket

biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Az előkészületi magatartás büntetőjogi felelősséget megalapozzák akkor is, ha az elkövető a 14. életévét be

nem töltött vagy az akaratnyilvánításra képtelen személyt bírja rá öngyilkosságra. Biztosítja a szükséges, a végrehajtást megkönnyítő feltételeket, beszerzi az eszközöket, megfigyeli a passzív alany életvitelét, szokásait. Elkövetésre felhív, amíg a felhívott az ölési cselekményt nem kezdi meg, addig az emberölés

előkészületéért felel (pl. anyagi előny kilátásba helyezésével megbízást ad). A felhívott az emberölési cselekményt a kísérleti szakba juttatja (tettesi magatartás), akkor a felhívó már felbujtásért felel, ha a

tettesben a felhívás elhangzásakor még nem alakult ki az ölési szándék. Ha a felhívott az emberölési cselekményt a kísérleti szakba juttatja (tettesi magatartás), akkor a felhívó pszichikai bűnsegélyért felel, ha a felhívás megfogalmazásakor az elkövetőben az ölési szándék már kialakult. Az elkövetésre ajánlkozik, az

emberölés végrehajtásának kezdeményezése, vállalkozik, másik kezdeményezését elfogadja, vagy mással a közös elkövetésben megállapodik, legalább két személy akarja az emberölést végrehajtani.

KÍSÉRLET a Btk. 10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését

megkezdi, de nem fejezi be. (2) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell

alkalmazni.

Ha az eredmény bármely okból nem következik be, akkor az emberölés kísérlete valósul meg. A cselekmény mikor lép a kísérleti szakba az a konkrét elkövetési magatartástól függ. A lőfegyver célra tartása, a szúró

mozdulat megkezdése, ha az áldozat messzebb van, előkészületnek minősül. A ravaszon az ujjat mozgatásba kezdi hozni, a szúró mozdulat megkezdése, ha a passzív alany testközelben van, éjjel nagy forgalmú útra kilöki a passzív alanyt, akkor kísérlet.



Az önkéntes visszalépés büntethetőséget megszüntető.

Btk. 10§. (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan

tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.

(4) Nem büntethető kísérlet miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

Önkéntes elállás kizárólag befejezetlen kísérlet esetén lehetséges. Befejezetlen a kísérlet, ha az elkövető még nem tett meg mindent a halálos eredmény létrehozásáért, még lehetősége van a cselekménnyel

felhagyni pl. fojtogatja a passzív alany nyakát, 1-másfél perc a halálig, ez idő alatt elállhat, a sértett nyakát elengedheti. Önkéntes eredmény elhárítás pedig csak a befejezett kísérlet esetén. Ha a kifejtett tevékenység alkalmas a

halálos eredmény létrehozására, akkor már csak önkéntes eredmény elhárítás lehet a visszalépés pl. szívtájon szúrás, már csak mentőt hívhat, orvosi segítséget kérhet.

Mindkét esetben fontos az önkéntesség, önszántából hagy fel az ölési cselekménnyel, illetve önként hív segítséget, mentőt. NEM önkéntes eredmény elhárítás, ha másnak a segítségnyújtása miatt marad el az eredmény, a halál és az elkövető utóbb csak közreműködik. NEM önkéntes elállás az sem, ha az elkövető

abban a hitben hagy fel a cselekményével (fojtogatással), hogy a passzív alany már meghalt. Btk. 10§. (5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is megvalósít más

bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. Pl. szívtájéki szúrás életveszélyes sérülést okozott, életveszélyt okozó testi sértésért büntethető, mint maradék bűncselekmény.

Btk. 11§. (2) Nem büntethető előkészület miatt, a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése, b) aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy

arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény

elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad, vagy c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más

bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.

Az abszolút alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel, alkalmatlan módon végrehajtott cselekmény deliktumot nem valósít meg. Pl. alkalmatlan tárgy a halott ember megölése.

A védett jogi tárgy az az érték, vagy érdek, aminek a büntetőjog védelmet akar biztosítani, más ember

életének védelméhez fűződő jogi érdek, büntetőjogi oltalom az emberi élet a halott értelemszerűen nem rendelkezik olyan életértékkel, amire a büntetőjogi védelem vonatkozna. Nem beszélhetünk alkalmatlan tárgyon megvalósított kísérletről, bűncselekmény sem jött létre, büntetőjogi felelősségre sem vonható.

A Kúria döntése tényállásilag közelített a halál beálltát követően passzív alany hiányában (az elkövető akaratától függetlenül) az emberölés nem követhető el a tárgy abszolút alkalmatlansága a passzív alany

hiányát jelenti, így hiányzik egy tényállási elem, a bcs-t sem elkezdeni, sem befejezni nem lehet, az elkövetés fogalmilag kizárt, így kísérlet sincs kizárt a büntethetőség Elhunyt személy esetén csak a személyiséghez fűződő jogokat védelmezi a Btk., bünteti a kegyeletsértést.

6. bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet. Tettesi cselekmény közvetlen az elkövető saját maga, vagy állat felhasználásával hajtja végre az emberölési cselekményt, vagy közvetett.

Btk. 13. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor,

kóros elmeállapot, kényszer vagy



fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

Ugyancsak közvetett tettesség, ha katona parancsra hajtja végre a büntetőjog ellenes magatartást. Társtettesség, ha legalább ketten, szándékegységben, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg a törvényi tényállást.

(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről

tudva, közösen valósítják meg. A közösen elkövetők külön-külön mindegyikének a magatartása alkalmas lenne a halálos eredmény előidézésére (pl. mindketten szíven szúrják), az elkövetők magatartásának összessége (pl. együttesen

rugdossák, vagy ütlegelik az áldozatot), vagy a magatartásuk egymást kiegészítő jellege (pl. egyik lekötözi, a másik pedig megöli).

Téves az ítélkezési gyakorlat, mert a passzív alany lefogása nem elkövetési magatartása az emberölésnek, csak előkészületért felelhet (fizikai bűnsegély), társtettes az lehet, akinek a tevékenysége legalább kísérleti

szakaszban, a bcs megkezdésével lép a tv-i tényállás keretei közé.

A felbujtó és bűnsegéd is bárki lehet. Btk. 14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Az lesz, aki az emberölésre rábír, de a felbujtott személy az emberölést legalább megkísérli

(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt.

(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A bűnsegély mind fizikai, mind pszichikai lehet, nem kell már előzetesen is szándékmegerősítő hatás, elegendő, ha az ölési cselekmény megvalósítása közben biztosítja támogatásáról az elkövetőt, pl. marad és

segít a holttest eltüntetésében, vagy a passzív alany megölését kilátásba helyező fenyegetéssel erősíti a tettes ölési szándékát, DE az egyszerű jelenlét büntetőjogi felelősséget azonban nem alapoz meg.

7. A szándékos és gondatlan elkövetés .

Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy

e következményekbe belenyugszik. Egyenes szándék (dolus directus) esetén tisztában van a cselekménye következményével és a passzív alany

halálát kívánja is, eshetőleges szándék esetén (dolus eventuális) tisztában van a cselekménye következményével, de ez iránt közömbös.

az elkövetéskori tudatállapot fontos a jogi minősítés szempontjából az elkövető szándéka ölésre vagy bántalmazásra irányult

külvilágban megnyilvánul (LB: 15. Irányelv)

tárgyi tényezők alanyi tényezők

elkövetés eszköze – milyen szögben, erővel mely testrészre – célzottan vagy sem elkövetés módja, körülményei (egyszeri-többszöri) cselekménykor az elkövető

kijelentése cselekmény utáni magatartása (közöny)bizonyítékok eltüntetése

cselekményt kiváltó indítóok, motívum a cselekmény utáni magatartása (közöny) - az elkövető személyisége, és a sértetthez való viszonya a cselekmény előtti és utáni

pszichés állapot

A tévedés



A személyben való ténybeli tévedés (error in persona) mást öl meg a kiszemelt áldozat helyett, mert nem

ismeri fel, ez ugyanúgy szándékos emberölés. Az okozati kapcsolatban való tévedés (aberratio ictus): rosszul veszi célba és ezért véletlenül mást talál el, ez szándékos emberölési kísérlet, és gondatlan

emberölés, gondatlan testi sértés.

Gondatlan elkövetés. Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges

következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges

következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést

elmulasztja.

Tudatos gondatlanság esetén (luxuria) az elkövető előre látja a magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, tisztában van azzal, hogy bekövetkezhet a halálos eredmény, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, csak könnyelműen bízhat, azaz a bizakodásának van reális ténybeli

alapja. Ha nincs a bizakodásnak reális ténybeli alapja, akkor az nem könnyelmű, hanem alaptalan , tehát nem luxuria, hanem dolus eventuális. Pl. kihalt sikátorban éjjel magára hagyja vérben, fagyban, forgalmas

helyen napközben. Hanyagság (negligencia) esetén nem látja előre magatartásának lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet, vagy körültekintést elmulasztotta. Két alapvető konjunktív feltétel, az objektív

gondossági kötelesség megszegése, az általánosan elvárható magatartás. A szubjektív előreláthatóság fennállóság terheli-e az illetőt az előre nem láthatóság terén felróható mulasztás, pl. a szülő az orvos által

felírt gyógyszert huzamosabb ideig nem váltja ki, majd késedelmesen hív orvost a súlyosan beteg gyermekéhez, aki meghal, vagy az idős mozgáskorlátozott nagyszülőre bízza a két 5 és 7 éves gyermeket, akik játék közben felgyújtják a lakást.

Az emberölés minősített esetei Btk. 160 § (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az

emberölést

a) előre kitervelten, b) nyereségvágyból,

c) aljas indokból vagy célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt,

közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi

hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,

f) több ember sérelmére, g) több ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy

k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes

személy sérelmére követik el.

Előre kitervelten, az elkövetőben lejátszódó pszichikai folyamattal, a szándék tartalmi sajátosságaival van összefüggésben. Az elkövető átgondolja a véghezvitel helyét, idejét, módját, megtervezi az útvonalat és

számba veszi a különböző tényezőket, megfontolja, mérlegeli (pro/kontra), ez hosszabb időt vesz igénybe. Alternatív tervek is lehetnek, és el is térhet ezektől a végrehajtás során, de VAN terv. Tervnek számít az is, ha az elkövető a lényeges vonásokban gondolja át a végrehajtási módot, több emberen elkövetett emberölés

előre kiterveltnek is minősül, ha eredendően csak egy személy megölését tervelte ki, de a cselekmény helyszínén tartózkodó másikat is megöli az elsőre kidolgozott terv szerint azért, hogy le ne lepleződjön.



Céltudatosság, az egyenes szándék meglétét feltételezi (ha az ölési szándék eshetőleges, akkor nem lehet ez

a minősítő körülmény) egyenes ölési szándék van, a cselekmény megkezdésének időpontjában.

Nyereségvágyból, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. Anyagi előny a pénz, vagy bármilyen értékkel bíró dolog, indifferens, hogy az elérni kívánt vagy ténylegesen megszerezett vagyoni előnyt létszükségleti, vagy nem méltányolható igényként jelentkezett-e. Az elkövetés indoka és a célzat

összefonódik , eshetőleges szándékkal is megvalósítható, az anyagi előny megszerzésének a szándéka már az ölési cselekmény megkezdése előtt, mert ha csak az ölési cselekmény befejezése után határozza el a

dolog elvételét, akkor az emberölés alapesete,és kifosztás halmazatban állapítható meg. Nyereségvágyból elkövetettnek minősül az anyagi ellenszolgáltatás fejében elkövetett ölés vagy a rablási célzattal megvalósított ölés, ha a rablástól térben, időben elkülönülten arra a vagyon elleni bűncselekmény

büntetőjogi következményeinek mentesülése miatt kerül sor, az rablás,és aljas indokból elkövetett emberölés halmazatban valósul meg.

A nyereségvágyból elkövetett emberölés NEM delictum compositum, vagyis nem a rablás és az emberölés összetett törvényi egysége. A rablás, idegen dolog elvétele, a nyereségvágy ennél tágabb kört ölel fel (pl. azt is, amikor a tettes pénzt kap a felbujtótól). Aki az ölésben nem vesz részt, az nem lehet társtettes, csak

felbujtó, vagy bűnsegéd (pl. figyelve biztosítja a helyszínt, majd a halott zsebeiben kotorász). Közvetett anyagi előny, pl. tartástól mentesülés, aljas indokból elkövetett emberölés.

Aljas indokból vagy célból, erkölcsileg megvetendő motívum és cél, az indok és a cél megkülönböztetése a szándék szempontjából releváns. Az aljas indokból, eshetőleges szándékkal is, míg, aljas célból csak

egyenes szándékkal lehet elkövetni. Nemi erkölcs elleni bcs., és emberölés (nemi vágy fokozása céljából) minősített emberölés. A bosszú, az aljas indokból DE lehet méltányolható körülmény, önmagában a bosszú nem minősül aljas indoknak, csak akkor, ha a bosszú erkölcsileg súlyosan elítélendő. pl. szerelemféltés,

féltékenység nem aljas indok, de a bcs. leplezése, nyomok eltüntetése vagy a felelősségre vonás elkerülése miatti emberölés már aljas indokból történik. Ha nem közvetlen nyereségvágy motiválta az ölést, az aljas

indokból történik (pl. a remélt haszon, nyereség elmaradása miatti emberölés). Különös kegyetlenséggel, emberiességi és erkölcsi szempontok sérülnek. A tárgyi feltétel az átlagost

lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély megalázásával követik el pl. élve eltemetés, tűzhalál, kínzás, testi szenvedések, lelki gyötrelmek , nemiségében megalázás

nincs jelentősége, hogy a sértett (eszméletlensége miatt) érzett e fájdalmat, akkor is, ha eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel, vagy rúgással, agyonveréssel, taposással valósítja meg. Az elkövető tudatának a végrehajtás különös kegyetlenségét át kell fognia, erre a sérülések számából, a cselekmény elhúzódó

voltából és a sértett szenvedéseiből lehet következtetni. Megvalósulhat eshetőleges szándékkal is.

Hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt,

közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi

hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,

Btk.459§ (1) 11. hivatalos személy: a) a köztársasági elnök, b) az országgyűlési képviselő és a

Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) az alkotmánybíró, d) a

miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a

kormánymegbízott, e) a bíró, az ügyész és a választott bíró, f) az alapvető jogok biztosa és helyettese,

g) a közjegyző és a közjegyző helyettes, h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-

helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt, i) a helyi

önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, j) a Magyar Honvédség

állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra

vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult, k) az Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök

Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar

Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, minisztériumnál, autonóm



államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél,

rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi

vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei intézményfenntartó

központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a

tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik;

Btk.459§ (1) 12. közfeladatot ellátó személy: a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő

katonája, b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy, c)

a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott

tevékenységének ellátása során, d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, valamint az alapcélként

vallási tevékenységet végző egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, e) a bírósági

vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem

minősülő kézbesítési végrehajtó, f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval

munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben

meghatározott esetekben, g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet

tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben, h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság,

valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során, i) a

nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és

oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben

meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója, j) a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról

és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e

tevékenységének gyakorlása során, k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti

szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben

meghatározott tevékenysége körében, l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,

valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, m) a halászati őr a

halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, n) a közösségi

közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e

tevékenysége során, o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e

tevékenysége során;

Btk. 459§ (1) 13. külföldi hivatalos személy: a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási,

közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, b) törvényben kihirdetett nemzetközi

szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a

szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel

létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön

megválasztott európai parlamenti képviselőt is, d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai

felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő

személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik; Hivatalos eljárás alatt (hivatalos, külföldi hivatalos személy) megölése, a bűncselekmény indítékának nincs jelentősége, az elkövetőnek elég azt tudnia, hogy ez a személy a hivatali tevékenységét végzi. A hivatali

eljáráson kívül elkövetett emberölés csak akkor minősül súlyosabban, ha a hivatalos (külföldi hivatalos) személy korábbi eljárása miatt, ha a hivatalos eljárása során tett intézkedés miatt, de a hivatalos személyi

minőségének megszűnése után éri az élet elleni támadás, akkor az aljas indokból (célból) elkövetett emberölés. Közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés csak akkor minősül súlyosabban, ha a feladatának teljesítése közben, a támogatásra / védelmére fellépő személyek ellen valósítják meg, akkor is

f) több ember sérelmére, legalább két ember megölésére irányuló, legalább két passzív alany sérelmére elkövetett cselekmény önmagában is az emberölés bűntettét, illetve annak kísérletét valósítsa meg. A több

ember életét kioltó elkövetővel szemben a halmazati büntetésnél súlyosabb büntetést lehessen kiszabni, külön-külön is bűncselekménynek minősülő törvényi tényállások összefoglalása (DELICTUM COMPLEXUM), a felelősségre vonásnak egy eljárásban kell megtörténnie, a bűncselekmény

befejezettségéhez legalább két ember halála kell. Ha egy hal meg és a másik, vagy a többi, vagy mind



valamilyen oknál fogva életben marad, akkor csak kísérletről lehet szó, ha az egyik meghal, a másiknál

önként elhárítja az eredményt és életben marad, akkor a törvényi egység felbomlik: emberölés, és maradékcselekmény bűnhalmazatban. A több emberen elkövetettnek minősül, ha a kilincset áram alá veszi;

a lakástűz, ha tudja, hogy többen vannak benn; ha öngyilkossági szándékkal a szembejövő járműveknek megy. Nem előfeltétele az egységes akarat elhatározás, nem előfeltétele az időbeni közelség.

Több ember életét veszélyeztetve, több, azaz határozatlan számú személyösszesség, de legalább két ember életének a veszélyeztetése, a szándék egy vagy több ember megölésére irányul, és legalább két ember életét

veszélyezteti. Veszély az elkövetési cselekménnyel összefüggésben álló olyan állapot, amikor az érintett személyek vonatkozásában fennáll a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége, pl. buszmegállóba, metrószerelvénybe bombát dob az elkövető.

Különös visszaesőként.

459§(1) 31. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény

miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága

megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;

a) különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű

bűncselekményt követ el;

(6) A (2) bekezdés h) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű

bűncselekmény a) a népirtás [142. § (1) bekezdés a) pont], az erős felindulásban elkövetett emberölés

(161. §), b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő

esetei [190. § (4) bekezdés, 445. § (5) bekezdés a) pont], c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba

kerítése, és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [314. §

(1) bekezdés, 320. § (2) bekezdés, 442. § (4) bekezdés].

Nincs minősített esete az emberölés előkészületének, de a büntetést, mint különös visszaesővel szemben kell kiszabni.

Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, a gyermekkorúak kiszolgáltatott, védtelen helyzete, sérelmükre elkövetett bűncselekmények számának megnövekedése tette indokolttá. Kizárt a

160§(5) bekezdését is minősítse – az alap eset szerint büntetendő, ha az elkövető a gyermekkorút öngyilkosságra bírja rá, akkor alapesetért való felelősséget alapozza meg, ha leszúrja a gyermekkorút, akkor

minősített esetért felel. Védekezésre képtelen személy sérelmére. A Btk. 459§ (1) 29. védekezésre képtelennek kell tekintetni

azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás

kifejtésére. A védekezésre képtelen , bármilyen okból nem tud ellenállni, akár saját maga okozta, önhibából

pl. leitta magát, akár az elkövető tette védekezésre képtelenné pl. lekötözte (az ölés előtt!), a passzív alany akaratától függetlenül pl. betegség gyengíti le. Védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen pl. eszméletlen állapot, ha ebben az állapotban az öngyilkosságra való rábírás az elkövetés, akkor csak a 160§(5)

alapesetéért büntethető, ha kizárólag az életkor miatt tekinthető védekezésre képtelennek (pl. újszülött), akkor nem ez a minősítés, hanem a 14. életévét még be nem töltött személy sérelmére , de lehet az 14.

életévét még be nem töltött személy sérelmére. és védekezésre képtelen személy sérelmére is, ha 14. életévet nem töltötte be és egyéb ok miatt védekezésre képtelen állapotban van pl. ittas. A bűncselekmény

elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

követik el. Az idős koránál, testi-szellemi fogyatékosságánál fogva korlátozott a védekezési lehetőség, kevésbé tudja elhárítani a támadást, esetenként kell mérlegelni, a sértett testi, fizikai állapota, szellemi

képessége és az elkövető tevékenysége, pl. messziről lelövi irreleváns, de ha fojtogatja, akkor már számít.



Az erős felindulásban elkövetett emberölés

161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogtörténet

Csemegi kódex (1878. évi V tv.) privilegizált esetként rendelte büntetni: enyhébben büntetendő, ha az ölési szándék erős

felindulásban keletkezett és az ölést rögtön végre is hajtotta.

enyhítő → az indulatot az váltotta ki, hogy a sértett az elkövetőt, illetve hozzátartozóit súlyosan bántalmazta vagy

megsértette (lsd. német Btk.)

1961. évi Btk. : privilegizálta, méltányolható okból származó erős felindulásban keletkezett szándék és tett (lsd. osztrák

Btk.: „általánosan menthető erős felindulásban…”)

Nemzetközi jog – mindenhol privilegizált esetként.

Tételes jog elemzése

1. A jogi tárgy más ember életének védelméhez fűződő társadalmi érdek, a privilegizáció oka: méltányolható okból érzelmi fellobbanás alatt cselekszik

2. A passzív alany bármely természetes személy lehet. 3. Az elkövetési magatartás tevés és mulasztás is lehet, gyakorlati jelentősége az aktív magatartásnak van,

erős felindulás, érzelmi tobzódás. Különös kegyetlenséggel valósul meg legtöbbször.

4. materiális bűncselekmény, az elkövetési magatartás és az eredmény közötti ok-okozati összefüggés hiányában büntetőjogi felelősségre vonás sem lehet.

5. Btk. az előkészületet nem rendeli büntetni. A jogirodalomban fogalmilag kizárt az előkészület, DE az erős felindulás hatása alatt a másik hasonlóan érzelmileg feldúlt személy a passzív alany megölésére hív fel,

akkor eredménytelensége esetén az előkészület megvalósult. A felindulás kialakulását követően viszonylag rövid időn belül kell az élet kioltását eredményező cselekményt végrehajtani, ha a passzív alany életben marad, akkor csak kísérletről van szó, a passzív alany halálával válik befejezetté.

6. A bűncselekmény alanya tettesként az, aki méltányolható okból erősen felindult. Társ-tettesség esetén minden elkövető esetében fenn kell, hogy álljanak az alannyá válás speciális feltételei (méltányolható okból való erős felindulásban cselekedjen). A részesek. A felbujtás és bűnsegély, szükségszerű a privilegizáció

alapját képező törvényi tényállási elemek megléte Btk. 161§., ha hiányzik az erős felindulás, vagy ez nem méltányolható, akkor csak a Btk. 160§ szerinti emberölés alap vagy minősített esete állhat fenn.

7. A bcs. kizárólag szándékosan valósítható meg.



érzelmi fellobbanás (affektus)

elmeorvosi szakértői vélemény kell kóros elmeállapot→ túlméretezett válasz (intenzitásában, idejében túlzott a kiváltó okhoz) indulat → tudatborulás

a bíróság maga állapítja meg ép elmeállapot, DE magas intenzitású→ nem tud megfontolt lenni → tudatszűkült állp.

cselekménye következményeit

külső körülmények váltják ki

nem látja, nem ismeri fel, vagy hiányzik a megfontolás, nem tud a felismerésnek megfelelően cselekedni büntethetőséget KIZÁRÓ ok Btk 17§(1)

csak korlátozza a felismerésben illetve a cselekvésben Btk. 17§(2) büntetőjogi felelősség VAN DE a büntetés korlátlanul enyhíthető

nincs végiggondolás megszűnik az önkontroll (≈ elhomályosult tudat) Btk. 161§

Ha az elkövető kóros elmeállapotú és a patológiás indulat hatására nem beszámítható, akkor Btk. 160 §

szerinti emberölés és a büntethetőséget kizáró ok a Btk 17§(1), ha az elkövető kóros elmeállapotú és a patológiás indulat hatására a beszámítási képessége korlátozott, akkor a Btk. 160§ szerinti emberölés (erős

felindulásban elkövetett emberölés) esete mellett a büntetőjogi felelősségének mértékét a Btk 17§(2) szerint állapíthatjuk meg. Ha az elkövető ép lélektani alapokon indult erős intenzitású indulata tudatszűkítő jellegű,

akkor viszont a Btk 161§ privilegizált esete áll fenn. Ha a kóros elmeállapot mellett a külső körülmények váltották ki az elkövető méltányolható okból származó indulatát (azaz a kóros elmeállapot fokozhatja az egyébként fiziológiásnak indult affektust), akkor a Btk. 161§ szerinti tényállás mellett a büntetetés

kiszabását a Btk. 17§(2) szerint lehet korlátozni. Az ölési szándéknak rögtönösnek kell lennie, viszonylag rövid időn belül kell végrehajtani.

Méltányolható okból származó indulat:

az elkövetőn kívüli, külső körülményből fakad

erkölcsileg igazolható, menthető arányban áll az ölési cselekménnyel

az elkövető személyében rejlő ok kizárja a Btk. 161§ alkalmazását (pl. ittasság, megalapozatlan feltételezés…) DE: ha a felindultságot nem a szeszes ital, hanem a sértett magatartása váltotta ki, akkor már lehet Btk. 161§ !

elkövetőt, a közeli hozzátartozót jogtalanul bántalmazzák, emberi méltóságában, becsületében megalázzák (jogos védelmi helyzet megszűnése után)

jelentős sérelem (nem mindennapos)

8. Elhatárolások. Halmazat, a tudattartalom alapján lehet elkülöníteni. A szándékos emberölés kísérletétől,

a szándékos életveszélyt okozó testi sértés, a szándékos emberölés befejezett alakzata, gondatlan emberölés, és a halált okozó testi sértéstől. Az emberölés folytatólagosan nem lehet elkövetni – fogalmilag kizárt, a több

ember sérelmére, szándékos ölési cselekmény emberölés minősített esete lesz. Az erős felindulásban elkövetett emberölés rendbelisége a passzív alanyok számától függ.



A könnyű és súlyos testi sértés

Jogtörténet

Csemegi kódex (1878. évi V törvény) XX fejezet

könnyű testi sértés: sérülés / betegség 8 napnál tovább nem tartott

súlyos testi sértés vétsége: sérülés / betegség 8-20 nap között

súlyos testi sértés bűntette: sérülés / betegség 20 napnál tovább

minősített: ha a felmenő sérelmére tette, ha a sértett elveszítette valamely képességét, ha elméje megzavarodott, ha a

betegség hosszú ideig tartott, foglalkozásának gyakorlására képtelenné vált, ha terhes nő sérelmére és a magzatát

elveszítette, ha belehalt.

1961. évi V tv.

könnyű testi sértés: 8 napon belül gyógyult – 1 év szabadságvesztés / javító-nevelő munka

súlyos testi sértés: 8 napon túl gyógyuló – 3 év szabadságvesztés

1978. évi IV törvény – 2013 június 30. –ig hatályos

könnyű testi sértés – súlyos testi sértés – maradandó fogyatékosságot / súlyos egészségromlást okozó testi sértést -

életveszélyt okozó testi sértés – halált okozó testi sértés, könnyű testi sértés kivételével a gondatlan elkövetést is büntette.


Btk. miniszteri indoklása szerint mind a könnyű testi sértés, mind a súlyos testi sértés alap esetet határoz meg. Nem áll összhangban a törvényi tényállás szerkezetével:

A tv. először meghatározza a testi sértés tényállási elemeit: 164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. 164. § (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető

könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 164. § (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos

testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. Jogi tárgy az ember testi épségéhez, egészségéhez fűződő társadalmi érdek.

Orvostudomány szerint valamennyi sejt, szövet ép és a szervek rendeltetésszerűen működnek diszfunkciók nélkül. A büntetőjog alapján nem a fenti abszolút értelemben vett testi épség, egészség fogalom, hanem a passzív alanyra konkretizált értelmezés, az az állapot, amelyben a passzív alany volt, mielőtt a támadás érte

(pl. beteg, vagy fogyatékkal élőnek is lehet büntetőjogilag testi épsége, egészsége).

2. A passzív alany elkövetőn kívül bárki lehet. DE, ha a hadköteles saját magának okozott sérülést a katonai szolgálat alól kivonja magát, akkor az honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmény.

3. Az elkövetési magatartás a testi épség sértés. Az emberi testre gyakorolt jogellenes támadó szándékú fizikai ráhatás, a test bántalmazása, az irreleváns, hogy mekkora fájdalommal jár. Lehet eszközzel, vagy

eszköz nélkül lehet közvetlen, vagy közvetett. Közvetett a testi sértés, ha valaki testi sértésre irányuló szándékkal üldöz valakit, aki menekülés közben elesik és eltöri a lábát. Az egészség sértése, olyan külső behatás, amely sérülést nem okoz, viszont betegséget idéz elő (pl. mérgezés, betegség továbbadása, pszichés

betegség okozása). Mindkét elkövetési magatartás lehet aktív és passzív.

4. Eredménye a betegség, a testi sérülés, ebben okozati összefüggéseknek fenn kell állnia. CONCAUSA (bűnösség) nem számít a büntetőjogi felelősség megállapításánál, a cselekmény minősítésénél Testi sérülés a szervezet sejtjeiben, szöveteiben fennálló, külsérelmi nyomokkal járó alaki eltérés, vagy

működési zavar. Egészségsértés: testi vagy lelki betegség, kóros állapot alakul ki.



1. anatómiai gyógytartam 2. funkcionális gyógytartam

sérült szövetek anatómiai egysége helyreáll (sebszélek összetapadnak, sebváladék nem ürül, hámosodás befejeződik, pörk/var leesik, tört → végeken csontos callus)

működés helyreáll, zavarmentes / további gyógyulás nem várható szövődmények meggyógyultak

A törvényi minősítésnél a tényleges gyógytartamot kell figyelembe venni. Általában ez az anatómiai gyógyulási idő, ha nem akkor a funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő – az elsődleges orvosi ellátás befejeződéséig tartó idő. Esetenként meghatározása az orvos szakértő feladata.

A sérüléssel összefüggő ok-okozati viszony fennáll, a szövődmények gyógyulási idejét is figyelembe kell venni. Fontos a másodlagos varratok, tájékozódó feltárás

Kivételek. Ha az elkövető szándéka súlyosabb gyógytartamú sérülés, vagy betegség előidézésére irányul, a szándékolt bűncselekmény kísérletéért felel. Ha a felgyógyulás előtt más okból életét veszti, a valószínűsített gyógyulási idő számít. A passzív alany szándékos késleltetése nem számít bele, mert köteles

figyelembe venni azokat a gyógykezeléseket, amik orvosilag indokoltak.

5. Az előkészületet minden esetben bünteti, akkor lép a bcs. kísérleti szakba, ha a testi épség, egészség sértésére objektív alkalmas cselekményt az elkövető megkezdi, de sérelem még nem keletkezett, pl. testi sértés okozására irányuló szándékkal közeledik, de a másik védekezik, nem lesz sérelem, akkor is a testi

sértés kísérletéért felel. Az okozott eredménytől függetlenül minden esetben vizsgálni kell, hogy milyen gyógytartamú, milyen súlyosságú sérülés okozására irányult az elkövető szándéka. Az előidézni kívánt eredmény bekövetkeztével, befejezett lesz a bűncselekmény

6. Alanya tettesként bárki lehet. Közvetett tettesség. 13§ (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos

bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy

fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg. DE: közvetett módon, pl. kutyával elkövető a bűncselekménynek közvetlen tettese.

Társtettesség 13§ (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás

tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

Nincs jelentősége, ha két vagy több elkövető esetén a testi sértésre irányuló szándék megállapítható, hogy konkrétan melyik sérülés neki ki az előidézője, ki fogta le, ki ütötte, rúgta …., az eredményre figyelemmel kell a büntetőjogi felelősséget megállapítani.

7. Az alapeset a könnyű testi sértés KIZÁRÓLAG SZÁNDÉKOS (hiányában tettleges becsületsértés lehet

csak), csak magánindítványra büntethető, a minősített eseteknek van GONDATLAN alakzat is, ezt bünteti a törvény (1 évig terjedő szabadságvesztéssel).

A testi sértés további minősített esetei („további” – arra utal, hogy az alapeset a könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés ennek egy súlyosabb

eredményű alakzata – már minősített eset) 164 § (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést a)

aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,

illetve c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan

képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Aljas indok vagy cél, erkölcsileg megvetendő az indok és a cél megkülönböztetése a szándék

szempontjából releváns, aljas indokból, eshetőleges szándékkal is, aljas célból, csak egyenes szándékkal. Pl. bosszú aljas indokból, DE lehet méltányolható körülmény, önmagában a bosszú nem minősül aljas



indoknak, csak akkor, ha a bosszú erkölcsileg súlyosan elítélendő. pl. szerelemféltés, féltékenység nem aljas

indok, de a bcs. leplezése, nyomok eltüntetése vagy a felelősségre vonás elkerülése miatti cselekvés már aljas indokból történik. Ha nem közvetlen nyereségvágy motiválta, akkor aljas indokból történik (pl. a

remélt haszon, nyereség elmaradása). 164§ (4) b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, 459§ (1) 29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva

ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;

Védekezésre képtelen, helyzeténél, állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállni,

saját maga okozta, önhibából pl. ittas, bódult állapot, az elkövető tette védekezésre képtelenné pl. lekötözte, a passzív alany akaratától függetlenül pl. betegség gyengíti le. Akaratnyilvánításra képtelen, aki nem tudja az akaratát kifejezésre juttatni pl. eszméletlen állapot, mély álom, ittasság, és azok, akiknek jogi értelemben

nincs figyelembe vehető akarata pl. gyermekkor, beszámítási képesség teljes hiánya

164 § (4) c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan

képes személy sérelmére követik el. Az idős koránál, testi-szellemi fogyatékosságánál fogva korlátozott a védekezési lehetőség, kevésbé tudja

elhárítani a támadást, esetenként kell mérlegelni a sértett testi, fizikai állapota, szellemi képessége és az elkövető tevékenysége, fizikai ereje alapján.

(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó

fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Ennek megállapítása orvos szakértő feladata. Maradandó fogyatékosság esetén a passzív alany elveszti

valamely képességét, szervét, vagy valamely szerve használhatatlanná válik defekt állapot. Ez a munkaképesség csökkenéssel járhat, így is mérhető. A testi sértés közvetlen kihatása fontos, mint kiváltó tényező függetlenül attól, hogy a fogyatékosságot később orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni. Súlyos

egészségromlás a testi, egészség sértés útján is keletkezhet, rendszerint krónikussá váló betegségek, amiket szövődmény, elhúzódó, elmaradó gyógyulás okoz. Tartós krónikus szellemi, fizikai állapot, ami

gyógyíthatatlan, pl. az állapotos nő elvetélése önmagában a passzív alany súlyos állapotromlását jelenti. Ez a minősítő körülmény a könnyű testi sértés vonatkozásában értelmezhetetlen, mivel az esetek nagy részében a súlyos egészségromlást eredményező bántalmazás gyógytartama a 8 napot szükségszerűen

meghaladja. Megvalósítható vegyes bűnösséggel, ha a gondatlan bűnösség is elégséges a súlyosabb minősítéshez, ha az elkövető szándéka a testi sértés okozására is kiterjed. A súlyos testi sértés súlyosabbnak

minősül, ha 8 napon túl gyógyul (tényleges gyógyulási idő) a testi sértéssel okozott sértés, vagy betegség. 164 § (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos

testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A cselekmény jogi

minősítésére nem hat ki a gyógyulás elhúzódó volta, feltéve, ha az nem jelent súlyos egészségromlást is DE a büntetés kiszabásánál lehet súlyosbító tényező szándékosan, vegyes bűnösséggel elkövetés esetén.

Felelősség az eredményért, mint minősítő körülményért, a Btk. 9. § Az eredményhez, mint a

bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak,

ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. A testi sértésre irányuló

szándékkal bántalmaz, de az eredmény (8 napon túl gyógyuló sérülés) tekintetében csak gondatlanság terheli, akkor súlyos testi sértés bűntettéért felel, a gondatlan alakzata (1 évig terjedő szabadságvesztés) is

büntetendő.

164 § (6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést a) aljas

indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, c) a

bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy

sérelmére, d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva, e) különös

kegyetlenséggel követik el. A könnyű testi sértés minősített esetein túl különös kegyetlenséggel is el lehet követni. Tárgyi feltétel az

átlagost lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély



megalázásával követik el pl. megalázás, kínzás.

164 § (7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet

követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A védekezésre vagy

akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetés esetén a gondatlan alakzatot is bünteti, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel.

Btk. 164§ (8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt

vagy halált okoz. Életveszély, a halál bekövetkeztének reális lehetősége, de nem szükségszerű (pl. koponyatörés, életfontosságú szervek sérülése). A testi sértés során megindultak azok a folyamatok, amelyek halálhoz

vezethetnek, de fennállnak az elhárításához alkalmas lehetőségek. Szakkérdés, orvos szakértő állapítja meg független a tényleges gyógytartamtól, 8 napon belül gyógyuló sérülés is lehet életveszélyes.

VEGYES bűnösség is fennállhat, szándékos, ha az elkövető szándéka a testi sértésre és az életveszélyre, mint eredményre egyaránt kiterjed DE az eredmény tekintetében csak gondatlanság áll fenn.

SZÁNDÉKOS bűnösség, ha az elkövető szándéka a testi sértésre és az életveszélyre, mint eredményre egyaránt kiterjed DE az eredmény tekintetében szándék van, akkor az csak eshetőleges szándék lehet (az egyenes szándék kizárt emberölés) CSAK ennek az alakzatnak létezik KÍSÉRLETe, ha az eshetőleges

szándék mellett az életveszély nem következik be, akkor az életveszélyt okozó súlyos testi sértés kísérletéről beszélhetünk.

A gondatlanságot is bünteti a Btk. 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel. Azaz összességében (9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt a) a (3)

bekezdésben meghatározott esetben egy évig, b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben

három évig, c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Materiális SZÁNDÉKOS bűncselekmény. Halált okoz, ha az elkövető szándéka kizárólag a testi sérülés okozására a halál, mint eredmény

tekintetében gondatlanság terheli, DE ha az idős embert mellbe lökve az elesik, és a fejét beüti, koponyaalapi törésben meghal, az gondatlanságból elkövetett emberölés. Lehet tudatos gondatlanság és

hanyagság, determináló, hogy az elkövető felismeri e a passzív alany testi, szellemi korlátozottságát. Nem tekinthető testi sértésnek az emberi test olyan érintése, amely a köztudatban nem jár sérüléssel pl. kis pofon, kis lökés. Halált okozó testi sértés kísérlete fogalmilag kizárt.

Társtettesség. Részesség, bűnsegéd (törött sörös üveget ad a kezébe, hogy azzal bántsa) mindkettő lehet.



A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Jogtörténet Csemegi kódex (1878. évi V tv.): a halál „az azt okozónak hivatásában, vagy foglalkozásában való járatlanságából,

hanyagságából vagy azok szabályainak megszegéséből ered”

1961. évi V. tv.: azt szankcionálta, aki a foglalkozása szabályainak megszegésével egy vagy több ember életét, testi

épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek tette ki; súlyosabban bünteti a veszély szándékos előidézését,

vagy amikor a szabályszegés eredményeként súlyos testi sérülés vagy halál következik be

1978. évi IV törvény – 2013 június 30. –ig hatályos: 1961. évi törvénnyel megegyző.


165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét

gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

1. A jogi tárgy egy vagy több ember életének, testi épségének, egészségének védelméhez fűződő társadalmi

érdek

2. A passzív alany az élő természetes személy (bármilyen korú, nemű, egészségi állapotú…)

3. Elkövetési magatartás a foglalkozási szabály megszegése, NINCS JELENTŐSÉGE, hogy írott vagy

íratlan szabály, egyszeri vagy rendszeres tevékenység, hivatásból vagy kedvtelésből végezték, ellenszolgáltatásért, vagy a nélkül. Kell-e iskolai végzettség, szakvégzettség vagy sem, de a hatósági engedély megléte vagy hiánya is lényegtelen. DE a jogszabály, vagy annak nem minősülő jogi norma, vagy

belső utasítás, előírások közül csak azok számítanak, amiknek a rendeltetése az élet, a testi épség és az egészség védelme.

1. munkavédelmi és balesetelhárító szabályok

2. biztonsági előírások

3. orvosi tevékenység szakma szabályai

4. építkezés kivitelezésével kapcsolatos műszaki, statikai szabályok

5. lőfegyver, robbantószer, robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályok.

165§ (4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag

használatára és kezelésére vonatkozó szabály is. Közlekedési ágazatokra vonatkozó előírások és foglalkozási szabályok, ezeket külön a közlekedési bűncselekményekről szóló fejezetben tárgyaljuk.

4. Materiális bűncselekmény. Alapeset GONDATLAN alakzatban, az eredménye az élet, testi épség,

egészség közvetlen veszélyeztetése, testi sértés okozása. Veszély az élet, testi épség, egészség sérelmének reális lehetősége. Közvetlen veszély térben és időben konkretizálódik, meghatározott személyt, személyeket fenyeget (az absztrakt veszély a bcs. megvalósulásához nem elegendő), DE akkor is fennáll a büntetőjogi

felelősség, ha a közvetlen veszélyhelyzet nem azonnal a foglalkozási szabály megszegése után, hanem később következik be. Közvetlen veszély eredménye az ok-okozati összefüggés szükséges a felelősségre

vonáshoz. Ha nem a foglalkozási szabályok megszegésének következménye miatt jön létre a közvetlen veszély, akkor nem valósul meg e bcs. A testi sértés a másik eredmény, lényegtelen a gyógyulási időtartam, nincs a könnyű testi sértésnek

gondatlan alakzata!! 165. § (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó

fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, mert törvényi egységet



képez.

SZÁNDÉKOS elkövetés esetén csak egy eredménye van, az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése.

165§ (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben

meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett

megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő


5.Gondatlan veszélyeztetés kísérlete fogalmilag KIZÁRT, szándékos veszélyeztetés kísérlete, mert nem absztrakt elvileg lehetséges, befejezett bűncselekmény a veszély közvetlenné válásával lesz.

6.Az alany tettesként bárki lehet, gondatlanság esetén a társtettesség, felbujtás és bűnsegély fogalmilag kizárt, szándékosság esetén a társtettesség, felbujtás és bűnsegély is lehet.

7.Gondatlanságból és szándékosan is előidézhet közvetlen veszélyt, de a testi sérülés okozására csak a gondatlansága terjed ki. Tudatos gondatlanság (luxuria) előre látja a foglalkozási szabályszegésének

lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, hanyag gondatlanság (negligencia) azért nem látja előre a foglalkozási szabályszegésének lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható

figyelmet, körültekintést elmulasztotta.

foglalkozási

szabályszegés

veszélyhelyzet létrehozása

testi sértés okozása

§

szándékos

+

+ - (csak gondatlan lehet!)

- 8 napon belül gyógyuló: 165§(3): foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés - 8 napon túl gyógyuló: halmazatban + gondatlan súlyos testi sértés is

+

+

+ 164 § szándékos testi sértés

gondatlan + NEM lehet szándékos

fogalmilag kizárt

+ + +/- 165§(1) Limitált veszélyeztetési szándék, a könnyű testi sértésnek nincs gondatlan alakzata, a közvetlen életveszélyt

nem lehet absztrakt módon, csak konkrétan lehet megvalósítani. Akár szándékosan, akár gondatlanul történik a szabályszegés és a veszélyhelyzet létrehozása, a testi sértés vagy nincs, vagy ha van, akkor csak

gondatlanul lehet, ha a káros eredményre is kiterjed a szándék, akkor testi sértés és annak minősített

esetei állnak fenn. A gondatlanul okozott testi sértés 8 napon belül gyógyul, akkor semmi nem kapcsolódik hozzá (az enyhe testi sértésnek nincs gondatlan alakzata), ha 8 napon túl gyógyul, akkor halmazatban a

gondatlan súlyos testi sértés is megvalósul. Ha ennél súlyosabb egészségromlást, fogyatékosságot… hoz



létre (szintén akár gondatlanul, akár szándékosan), ez külön törvényi egységként az alábbiak szerint

büntetendő. 165§ (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó

fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben

meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett

megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. súlyosabbnak minősül …

gondatlan (években)

szándékos (években)

alap eset 1

3

bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

3

1-5

halál

1-5

2-8

kettőnél több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség

2-8

5-10

Tömegszerencsétlenség az elkövetői magatartás következtében 1 személy súlyos testi sérülése + 9 személy

legalább könnyű testi sérülése, halálos tömegszerencsétlenség: legalább 1 ember meghal + 9 ember sérül.

9. Törvényi egység. Szándékos veszélyeztetés elkövetőjének a szándéka kiterjed a veszélyhelyzet okozására

is, a passzív alany sérülést szenved, segítségnyújtás elmulasztásáért is felelősségre kell vonni, halmazatban. A gondatlan foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel a segítségnyújtás elmulasztása minden esetben

halmazatban áll. A közúti járművezetés szabályainak szándékos megszegése, nem közúton okozott sérülés testi sértést okozó közúti veszélyeztetés.



A segítségnyújtás elmulasztása

Jogtörténet

Először az 1961. évi V. tv. szankcionálta, amit az 1978. évi IV. tv. átvett.

Tételes jog elemzése 166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy

testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. A jogi tárgy más ember életének, testi épségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

2. A passzív alany a sérült, vagy az életet, testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került élő, természetes személy. Sérült, akinek az élete, testi épsége károsodott, szemmel látható külső sérülés, vagy

szemmel nem látható belső sérülés keletkezett. A sérülés, élet, testi épség közvetlenül veszélyeztetettségének oka irreleváns, a passzív alany is előidézhette magának: pl. öngyilkossági kísérlet.

FELTÉTEL a közvetlen veszély, ami térben és időben behatárolt, meghatározott személyekre konkretizálódott, a sérelem bekövetkezésének reális esélye, és a segítségre szorultság.

3. Az elkövetési magatartás mulasztással megvalósul, tiszta mulasztásos bűncselekmény. Az eset összes körülményeit mérlegelni kell, ehhez néhány alapvető tétel. NEM VÁRHATÓ EL senkitől a saját életének

kockára tétele mások megmentéséért (pl. vízben fuldokló kimentése, még akkor sem, ha úszómester vagyok), senkitől a képességeit meghaladó segítségnyújtás. Segítségnyújtás attól sem, aki maga is sérült, vagy életét, testi épségét közvetlenül veszély fenyegeti (pl. balesetben szintén sérült gépjármű utasa).

Segítségnyújtás akkor sem, ha már mástól megkapta a szükséges segítséget, vagy önmaga is képes elhárítani a veszélyt, vagy a felajánlott segítséget egyértelműen visszautasítja és szemmel láthatóan nincs szüksége

segítségre, mert nincs sérülése … A sérült,veszélyhelyzetben levő szemszögéből kell megítélni, hogy segítségre szorult-e. Mindenkitől ELVÁRHATÓ, hogy meggyőződjön a sérülésről, felajánlja a segítséget a lehetőségekhez képest, értesítse a

mentőket, tűzoltóságot, rendőrséget (pl. ittas és maga nem tud más segítséget nyújtani), és a helyszínen maradjon ( ha lehetséges - pl. nincs robbanásveszély).

4. Immateriális bűncselekmény - nincs eredmény, nem kell semminek bekövetkeznie.

5. Tiszta mulasztásos bűncselekmény, ezért a kísérlete fogalmilag kizárt, a mulasztás tényével a bűncselekmény befejezetté válik.

6. Alanya tettesként bárki lehet, KIVÉVE az aki maga is segítségre szorul, aki szándékosan maga idézte elő a passzív alany sérülését, vagy szándékos magatartással idézte elő a passzív alany életét, testi épségét

közvetlenül veszélyeztető helyzetet, mert akkor ezért a bűncselekményért felel, de segítségnyújtási

kötelezettsége nincs, csak ha a sérülést vagy a veszélyhelyzetet gondatlanságból idézte elő, vagy a

veszélyhelyzet szándékolt, de az ebből származó sértetti sérülés már gondatlan.

7. Minősített esetek.

166. § (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét

a segítségnyújtás megmenthette volna.

Ha a segítség nyújtás elmaradása okozta a halált, DE ha ettől függetlenül is bekövetkezett volna a halál – akkor csak az alapesetért felel. pl. magára hagyja a fagypont alatti hidegben a súlyosan ittas embert és megfagy.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig



terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra

egyébként is köteles. Csak akkor, ha az elkövető VÉTKESEN (szándékosság, vagy gondatlanság terheli) idézi elő a személyi

sérüléssel járó, vagy az életet, testi épséget közvetlenül fenyegető helyzetet. HA NEM vétkes, akkor csak az alapeset (pl. vétlen az ittas kivilágítatlan biciklis elütésében, de nem nyújt segítséget, ez alapeset; DE minősített eset, ha a sértett szabályszegő magatartásával (pl. kivilágítatlan) közrehatott az elkövető által

vétkesen előidézett veszélyhelyzet kialakulásában (pl. 140 km /h sebességgel ment, így későn vagy nem vehette észre), vagy ha meghal, akkor még súlyosabb (1-5 év).

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok

alapján köteles a segítségnyújtásra.

Segítségnyújtásra egyébként is köteles pl. az orvos, tűzoltó, szerződésben erre kötelezett, szülő, gyermek,

házastárs DE a közlekedési szabályok alapján NEM lehet felelősségre vonni.

8. Elhatárolások a cserbenhagyás szubszidiárius jellegéből fakad, hogy csak akkor valósul meg, ha nincs súlyosabb bűncselekmény, ha van, akkor a szerint büntetendő.



Cserbenhagyás

239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan

eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét

közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem

valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

- ha sérülés, vagy a keletkezett veszélyhelyzet folytán segítségre szorult volna a sértett – akkor a

segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény valósul meg

Az emberölés mulasztásos alakzata, a segítségnyújtás elmulasztása, minősített esete, első esetben a speciális kötelezettségnek nem tesz eleget és a passzív alany halálát kívánja, vagy abba belenyugszik, a második

esetben pedig a mindenkit általánosan terhelő segítségnyújtási kötelezettség nem teljesítésével valósul meg a mulasztás. A rendbeliség a passzív alanyok számától függ. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmény, és a

segítségnyújtás elmulasztása halmazatban akkor állapítható meg, ha a sérülés, mint eredmény is létrejön. A szándékos testi épség elleni, vagy kísérleti szakban maradt életelleni bűncselekmény és a segítségnyújtás elmulasztása nem áll halmazatban DE a GONDATLAN testi épség elleni bűncselekményekkel valóságos a

HALMAZAT. Nincs büntetőjogi felelősség, ha a megtámadott jogos védelmi helyzetben okoz sérülést a támadójának és a segítségnyújtást elmulasztja – a megtámadónak kell a támadás minden kockázatát viselnie.

A cserbenhagyás a közlekedési bűncselekmények körében található, szubszidiárius jellegű tényállás.

1. A jogi tárgy a közlekedés biztonsága, a közlekedésben résztvevők segítségnyújtásához fűződő társadalmi érdek, másodlagosan az ember életének, testi épségének büntetőjogi védelme.

2.A bűncselekmény elkövetési magatartása a baleset helyszínén történő megállás elmulasztása, ill. a baleset helyszínéről való eltávozás az arról való meggyőződés nélkül, hogy valaki megsérült-e, vagy van-e

olyan személy, aki az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul. A baleset büntetőjogi fogalma szűkebb a köznapi fogalomnál, olyan, a közlekedés körében bekövetkezett esemény, baleset, amelynek hatókörében egy vagy több személy is volt. Az önmagában anyagi kárral járó

ütközés nem alapozza meg a büntetőjogi felelősséget.

3.A cserbenhagyás csak szándékosan követhető el, eshetőleges szándékkal is megvalósítható. A bűnösség megállapításának feltétele, hogy az elkövető észlelje a közlekedési balesetet, felismerje az ebből folyóan reá háruló kötelezettségeket és ezek ismeretében szándékosan kell az őt terhelő kötelezettségeket elmulasztania.

Ha az elkövető a baleset színhelyén nem áll meg, de oda később visszatér, ez a bűnösséget nem érinti, legfeljebb a büntetés kiszabása során vehető figyelembe.

4.A bűncselekmény alanya a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, aki részese a balesetnek, ill. az a járművezető, akinek magatartása közrehatott a baleset létrejöttében. Az utasa, gyalogos tettes nem lehet.

Felbujtás állapítható meg az utas terhére, akinek rábírása vagy rendelkezése folytán haladt tovább a balesettel érintett jármű vezetője. A szándékerősítő kijelentés vagy magatartás a pszichikai bűnsegédi

bűnrészesség megállapítását teszi lehetővé. 5.A megállás elmulasztásával, a baleset helyszínéről való eltávozással, a meggyőződés elmulasztásával,

eredményre tekintet nélkül a bűncselekmény befejezett. A cserbenhagyás tiszta mulasztásos bűncselekmény, így a kísérlet fogalmilag kizárt.

A bűncselekmény szubszidiárius, csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény, elsődlegesen segítségnyújtás elmulasztása nem valósult meg.

6. Elhatárolás. A különbség még a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás között az, hogy a



segítségnyújtás elmulasztásának bárki alanya lehet; a cserbenhagyásnak csak a balesettel érintett jármű

vezetője lehet a tettese. A további különbség, hogy van-e a helyszínen segítségre szoruló személy. Nem érvényesül a szubszidiaritás, ha a járművezető a cserbenhagyáson felül egyéb közlekedési

bűncselekményt is megvalósít.



2. XVIII. fejezet: Az emberi szabadság elleni bűncselekmények

Az ember akaratának megfelelő cselekvési, ill. a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága, a

személyi szabadság ellen irányul.

Alaptörvény IV. cikk: A SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG (1) bekezdés: Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a

személyi biztonsághoz. Senkit sem lehet a szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Az emberi jogok büntetőjogi védelme

Jogtörténet

Csemegi kódex: X. fejezet tilalmazta a személyi szabadság megsértését – közhivatalnok, hivatali hatalmával visszaélve és

a XXII. fejezet - pedig a magánszemélyek által történő megsértését

1961. évi V.tv.: fenntartotta a kettősséget: hivatali bűntett és bárki

1978. évi Btk.: személyi szabadság megsértése és a zsarolás bűnhalmazata

Emberrablás


1. A jogi tárgy az ember személyi szabadságához, kényszermentes cselekvéséhez fűződő társadalmi érdek

2. Passzív alanya a követelés címzettje bárki lehet, a személyi szabadságától megfosztott esetén a kor

jelentősége, súlyosabban büntetik a 18. életévét be nem töltött, még súlyosabban a 14. életévét be nem töltött sérelmére elkövetetten.

190. § (1) Aki mást személyi szabadságától a) erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy b) védekezésre

vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva megfoszt, és

szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő


3. Az elkövetési magatartás, a cél, eszköz viszonylat, ahol az eszközcselekmény a személyi szabadságtól

való megfosztás és a célcselekmény a követelés teljesítésének kikényszerítése. Meghatározott módon, erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, vagy védekezés re,

vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével, vagy ilyen állapotát kihasználva. Az erőszak

akkor tényállásszerű, ha személy elleni, és akaratot megtörő (vis absoluta). Kvalifikált fenyegetést előidézheti a tettes de lehet az elkövetőtől független is. Az élet vagy testi épség

ellen irányuló közvetlen fenyegetés azonnal bekövetkező hátrány, rendszerint a jelenlevő ellen irányuló (DE lehet társ-tettesség esetén távollevő is). Védekezésre képtelen személy az akaratának nem képes érvényt szerezni pl. béna, rosszul van.

Btk. 459§(1)29. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva

ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;

Akaratnyilvánításra képtelen: pszichikai adottság, vagy fizikai ok (pl. gyermekkorú, kóros elmeállapotú, eszméletlen, ittas…) nincs jogi értelemben figyelembe vehető akarata, vagy képtelen arra, hogy azt kifejezésre juttassa

Célcselekmény, a követelés kikényszerítése. Követelés valaminek a megtétele, meg nem tétele, vagy tűrése,

jogos, jogtalan, vagy jogosnak vélt, ami lehet vagyoni, vagy nem vagyoni.



4. Immateriális bűncselekmény, a követelés teljesítése nem tényállási elem.

5. Stádiumok, az előkészületet is büntetni rendeli a btk. (5) Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztésse l

büntetendő.

Kísérleti szakba az erőszak, fenyegetés kifejtésével, vagy védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezés megkezdésével, illetve annak kihasználásával lép, befejezetté az első követelés

kinyilvánításával válik. Tartós bűncselekmény, a passzív alany fogva tartásáig, azaz a jogellenes állapot fenntartásáig tart, szabadon bocsát, vagy megszökik, meghal, akkor bevégzett. A passzív alany megölése a követelés megfogalmazása előtt kerül sor akkor minősített eset valósul meg)

6. Alany tettesként bárki lehet, társ-tettesség is, cél, eszköz cselekmény külön is megvalósulhat. A felbujtás

és bűnsegéd is a bevégzettségig felel.

7. Szándékos, célzatos, csak egyenes szándékkal követhető el.

8. minősített esetek

(2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) bűnszövetségben,

c) fegyveresen, d) felfegyverkezve vagy e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségére tekintettel követik el.

Btk. 459§ (1) 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten

követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem

jön létre bűnszervezet; Btk. 459§ (1) 5. fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c)

robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál,

vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el; Lőfegyver az a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7.5 joulnál nagyobb csőtorkolati energiájú

szilárd lövedék lőhető ki, fegyverszakértői vélemény szükséges a minősítéshez. Utánzat, ami ennél kisebb csőtorkolati energiájú szilárd anyagú lövedéket lőhet ki, illetve a játékfegyver, riasztófegyver, a birtokban tartás is megalapozza a tényállást.

Btk. 459§ (1) 6. felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy

megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál; Tárgyi feltétel: az élet kioltására objektív alkalmas eszköz, és alanyi feltétel: az ellenállás leküzdésére, vagy megakadályozása érdekében tartsa magánál, céltudatosság kell hozzá, DE pl. a zsebkést állandóan magánál

tartja megszokásból, nem használja a bűncselekménykor , az NEM számít, nincs összefüggés, az elkövető szándéka alapozza meg az elkövetési módot

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

a) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) különösen súlyos hátrányt okozva vagy c) halált okozva követik el.

A 14. életévet be nem töltött – jogi értelemben akarata sincs – közömbös, hogy beleegyezett az elrablásába, vagy sem. A különösen súlyos hátrány dogmatikailag az eredmény, akkor is felel a súlyosabban büntetendő

esetért, ha a minősítő körülményért csak gondatlanság terheli. A hátrány egy a korábbinál kedvezőtlenebb állapot, vagyoni (meghaladja az 50 millió forintot), személyes, ha hosszabb ideig tartják fogva, embertelen



körülmények, komoly trauma, egészségkárosodást idéz elő, vagy halált okozva, ekkor az eredmény

tekintetében kizárólag gondatlanság terheli. (4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás

szándékos emberölést is megvalósít. Ez összefoglalt törvényi egység (delictum complexum), mind az emberrablásra (egyenes), mind az emberölésre (egyenes vagy eshetőleges) szándékossággal valósul meg.

9. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos

következmény származott volna – önként abbahagyja. A megszűnéséhez jelentősebb érdek fűződik, mint a megtorlásához, ezt külső kényszerítéstől mentesen hajtsa végre, csak a befejezett esetekben, mert ha kísérleti szakban önkéntes elállásról van szó, akkor büntethetőséget megszüntető ok, csak

maradékcselekményért lesz büntethető.

10. Az egység és halmazat a túszok száma szerint alakul.

11. feljelentési kötelezettség

191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás e lkövetése készül, és erről az

érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik

vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.



Személyi szabadság megsértése

194. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyi szabadság megsértését

a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) aljas indokból vagy célból,

c) a sértett sanyargatásával, d) védekezésre képtelen személy sérelmére, e) fegyveresen,

f) felfegyverkezve, g) jelentős érdeksérelmet okozva vagy

h) hivatalos eljárás színlelésével követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizennyolcadik életévét be nem

töltött személy sérelmére elkövetett bűncselekmény a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.

1. A jogi tárgy a szabad mozgáshoz, a helyváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek.

ALAPTÖRVÉNY (Alkotmány 58. §): XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. (2)

Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.

A jogi tárgy az új alaptörvény szerint is a cselekvési szabadság MEGHATÁROZOTT KÖRÉT, nevezetesen

a tartózkodási hely megválasztásának a szabadságát védelmezi.

2. A passzív alany bárki lehet, akinek a cselekmény megkezdése előtt meg volt a mozgási szabadsága.

A minősített eset szerint a 18. életévét be nem töltött személy nagyobb védelmet kapott.

3. Az elkövetési magatartás a személyi szabadságtól való megfosztása. Minden olyan cselekmény, amely alkalmas arra, hogy a sértettet megfossza mozgási, helyváltoztatási illetve tartózkodási helyének

megválasztási lehetőségétől. Az elkövetési magatartás általában aktív tevékenységet feltételez, de nem kizárt a mulasztással való megvalósítás sem. Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Ha jogszabály

jogosít fel, akkor nem valósul meg bűncselekmény. A szakasz jelentősebb kifejezése a MEGFOSZTÁS, amely aktív és passzív magatartással valósulhat meg. A Be. (1998. évi XIX. tv.) úgy határozott, hogy a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozóhatóságának

haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, úgy a rendőrséget értesíteni. Ha ez nem valósulna meg, akkor bűncselekmény valósul meg.

Ítélkezési gyakorlat szerint a sértett jogszabályellenes elfogása, letartóztatása, meghatározott helyen való visszatartása, tartózkodási hely elhagyására való kényszerítés, a sértett lefogása, lekötözése, ajtó rázárása, zárt gyógyintézetbe szállítása.

4. Eredmény, okozati összefüggés. Eredmény oldalon a mozgás és helyváltoztatás lehetőségének megszűnése jelenik meg. Ok-okozati összefüggésnek a személyi szabadságtól való megfosztásra alkalmas

elkövetési magatartás és az eredmény között hozható fel. A passzív alany olyasvalamit kénytelen tenni, amit ő nem akart. Ebben pedig közömbös lesz, hogy ennek időtartama mennyi időt vesz igénybe. Bármilyen rövid időtartamú is a személyi szabadságtól való megfosztás, a bűncselekmény megvalósul. Ez a

bűncselekmény úgynevezett TARTÓS BŰNCSELEKMÉNY, ami mindaddig tart, amíg a jogellenes állapot véget nem ér, fennáll. Vagyis, amíg a passzív alany a mozgási szabadságát vissza nem kapja. Fontos kérdés

a befejezettség-bevégzettség relevancia. Fontos, hogy ugyanazon sértett hosszabb időn keresztül történő



fogvatartása természetes egység.

5. Alany, elkövető a hivatalos személyen kívül bárki lehet az elkövető. A hivatalos személy fogvatartása másik tényállás alá tartozik, mely a jogellenes fogvatartás bűntettét valósítja meg.

6. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, célzat hiányában eshetőleges szándékkal is.

7. Minősített esetek. Súlyosabban minősül annak a cselekménye, aki az emberkereskedelemmel

összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja és a sértettet munkavégzésre kényszeríti. Az aljas indokból vagy célból, hivatalos

eljárás színlelésével, a sértett sanyargatásával, jelentős érdeksérelmet okozva, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, védekezésre képtelen személy sérelmére, fegyveresen, felfegyverkezve követik el.



Kényszerítés

195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy

eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. A jogi tárgy az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi érdek.

Alaptörvény (korábban alkotmány 55. §) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

A cselekvési szabadság, amely megnyilvánulhat, akaratelhatározásban, akaratmegvalósítás szabadságában és az egyén akaratának megfelelő magatartást tanúsításában.

2. A passzív alany bárki, élő személy lehet, függetlenül annak cselekvőképességétől, így a kényszerítés megvalósítható a gyermekkorú és az elmebeteg személy sérelmére is.

3. Az elkövetési magatartás a kényszerítés valami megtevésére vagy mg nem tevésére, tűrésére.

A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie. Jogtalanságot kizáró lehet jogszabályi felhatalmazás például Rtv. szerinti kényszerintézkedés, szülői, nevelői felügyeleti jog, vagy jogszerű birtokvédelem. A törvény

meghatározott elkövetési módot állapít meg, erőszakkal vagy fenyegetéssel kell megvalósulni a bcs-nek. Erőszak az emberi testre való fizikai ráhatás alkalmazása, a fenyegetés, súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

4. Eredmény, okozati összefüggés. Materiális bűncselekménykettős értelemben is. A törvényi tényállás egyrészt tartalmaz egy pszichés eredményt (elkövető) valamit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön. Másrészt eredmény a jelentős érdeksérelem (a befejezéshez az utóbbi szükséges). Jelentős érdeksérelem, a konkrét

eset összes körülményeire figyelemmel lehet megítélni. A cselekmény sértheti a passzív alany személyes érdekeit, de a közérdeket is. Személyes érdeksérelem lehet munkahelyi szakmai elismertség vagy erkölcsi

megbecsülés. Például nemi zsarolás. A közérdek megsértése minden olyan cselekmény, ami a közjót szolgálja. Például a színházi világosítót kényszerítik arra, hogy az előadás alatt kapcsolja le a világítást.

5. Alan, az elkövető hivatalos személy kivételével bárki lehet.

6. A bűnösség, a bűncselekmény csak erőszakosan (valósulhat meg) követhető el. A cselekmény az erőszak, illetve fenyegetés alkalmazásával már KÍSÉRLETI szakaszba jut, DE befejezetté csak akkor válik,

ha az EREDMÉNY, azaz a jelentős érdeksérelem is bekövetkezik. A bűncselekmény alternatív, csak akkor állapítható meg, ha más bűncselekmény nem valósul meg. Több sértett esetén valóságos homogén alaki halmazatot kell megállapítani.

7. Minősített esetei a bcs-nek nincsenek.



Magánlaksértés

Jogtörténet

Csemegi kódex (1878. V. tv)

X. fejezet: házi jog közhivatalnok általi megsértését: ha a közhivatalnok valakinek a házába, lakásába, üzlethelységébe,

azokhoz tartozó helységébe, bekerített helyre –a lakással rendelkező akarata ellenére jogellenesen behatolt

XXV. fejezet: magánlakáshoz való jog magánszemélyek általi megsértése: más lakásába, helységébe vagy azokhoz

tartozó bekerített helyre az ott lakó vagy a lakással rendelkező beleegyezése nélkül, jogtalanul erőszakkal, fenyegetéssel,

hamis kulcs használatával behatolt minősített esetek közhivatalnoki minőség színlelése ,több személy által, fegyveresen,

éjjel.! enyhébben szankcionált, ha megtévesztéssel történt .

1961. évi V. tv. az emberi szabadság és méltóság bűntettek körében szankcionálta jogos indok nélkül, más lakásába,

egyéb helyiségébe, vagy azokhoz tartozó bekerített helyre, abban lakónak vagy az azzal rendelkezőnek akarata ellenére,

megtévesztéssel ment be, vagy bent maradt, vagy mást megakadályozott, hogy bemenjen a saját lakásába.

1978. évi IV. tv. az 1961. évi Btk. által szabályozott minősített eseteket beépíti az alapesetbe és e nélkül, csak

szabálysértés a házi jog megsértése » tehát bűncselekményről csak akkor volt szó, ha erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével, éjjel, fegyveresen, vagy felfegyverkezve, csoportosan került sor → 2009. évi LXXX tv. módosította:

éjjel, fegyveresen, vagy felfegyverkezve, csoportosan esetekben súlyosabb büntetés


1. Jogi tárgy a házi jog védelméhez fűződő társadalmi érdek alapjog.

Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

2. Az elkövetési tárgy a lakás, egyéb helység, ezekhez tartozó bekerített hely. A passzív alany a lakás tényleges használója. A lakás minden olyan zárt hely, amely rendeltetésszerűen emberek tartózkodási

helyéül (konjunktív feltételek), és rendszeres éjjeli szállásul szolgál (lakhatásra rendeltség!) pl. az istálló, garázs akkor sem lehet lakás az (eltérő rendeltetése miatt), ha abban alszanak, vagy tartózkodnak . DE nem kell, hogy valóban lakják is. Magánszemély tulajdonában, ideiglenesen üresen áll, megvalósul a

magánlaksértés, ki nem utalt, üresen álló önkormányzati lakás nem lehet a magánlaksértés elkövetési tárgya, de ha egy korábban magánlakás később átalakítva iroda, vagy rendelő lesz, akkor nem lehet magánlaksértés

tárgya. Közömbös, hogy természetes személy, vagy jogi személy tulajdona, DE fontos, hogy természetes személy használja, lakhatásra az is lakás, amely csak ideiglenesen szolgál annak, pl. motel szoba, kollégium, lehet ingó és ingatlan, így egy lakókocsi, vagy lakó hajó, lakósátor is lehet „magánlakás”. Egyéb

helyiség, nem lakás, amely fallal körülhatárolt és tetővel ellátott építmény, emberek tartózkodási helyéül, összejövetelre és gazdasági tevékenységvégzésére szolgál, szoros összeköttetésben áll a lakással, pince,

padlás, lépcsőház, vagy nem áll szoros összeköttetésben a lakással, présház, tároló, csak akkor elkövetési

tárgya a magánlaksértésnek, ha az adott területen lakás is van. Bekerített hely az összefüggő körülhatárolt terület, ahova rendeltetésszerűen csak a bemenetelre szolgáló eszközök (ajtó, kapu)

segítségével lehet bejutni, vagy jogellenesen erőszakkal a helyet körülhatároló, és azt védő akadályon (kerítésen) keresztül. Nem valósul meg magánlaksértés bűncselekmény, ha a bekerített telek üres, vagy csak

olyan építmények állnak rajta, ami nem szolgál lakásul, nem bekerített hely, ha a kerítés nem képez akadályt (át lehet lépni, vagy csak fel van festve … A „Házi jogot” véd a törvény NEM TULAJDONJOGOT!! A használat, a birtoklás részesül büntetőjogi oltalomban DE feltétel, hogy jogszerűen

kerüljön birtokba. A passzív alany a lakás tényleges használója, bérlő, ideiglenesen bentlakó (nincs jelentősége, ha utóbb jogszerűtlenné válik, mert pl. a tulajdonos utóbb felmondja a bérleti szerződést!)

3. Az elkövetési magatartás. 221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal,

fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

221. § (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába,



egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata

ellenére vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve vagy d) csoportosan bemegy,

vagy ott bent marad.

(3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó

bekerített helyre bemenjen,

a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint, b) ha a (2)

bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben

meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el. Jogellenes bemenetel, bent maradás, más jogellenes megakadályozása abban, hogy a saját lakásába, egyéb helységébe, vagy bekerített helyre bemenjen. Akkor tényállásszerű, ha az ott lakó vagy az azzal rendelkező

akarata ellenére, vagy megtévesztéssel történik, erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével. Erőszak irányulhat személy ellen (vis absoluta és vis compulsiva is lehet), és dolog ellen is általában a dolog

állagának sérelmével jár (pl. ablak betörés, zár felfeszítés, falbontás) DE a kerítésen átmászás, a kapun átugrás, vagy a résnyire nyitott ablakon bemászás NEM az. Fenyegetés a Btk. 459. § (1) 7. eltérő

rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a

megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Hivatalos eljárás színlelése esetén a passzív alany abban a hiszemben van, hogy az elkövető beengedésére köteles, a passzív alany beleegyezésével történő bemenetel

vagy bent maradás is bűncselekmény, tévedésben van. A bemenetel a lakásba való bejutás, bent maradással bűncselekmény csak akkor, ha a bemenetel még jogszerű volt. A 221. § (1) erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent

marad, a bent maradás csak tevékenységgel, a 222 . § (2) az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata

ellenére vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve vagy d) csoportosan bemegy,

vagy ott bent marad. a bent maradás csak mulasztással, a 222 . § (3) akadályozás tevéssel és

mulasztással is el lehet követni. Nem lehet jogellenesség, ha a jogszabály engedélyt ad, pl. rendőrségnek, házkutatás, tűzoltóknak a passzív

alany érdekében. A passzív alanynak kifejezetten, egyértelműen és határozottan kell az akaratát kinyilvánítania szóban, írásban, vagy ráutaló magatartásban pl. bezárja az ajtót. Tiltásnak a lakással

rendelkezni jogosulttól kell származnia pl. tulajdonos, bérlő, ideiglenes lakáshasználó, ha a jogosult

megbízta az akaratának képviseletével. Ha többen laknak, vagy többen jogosultak rendelkezni, akkor bármelyikük engedélye a büntetőjogi

felelősségre vonást kizárja, pl. ha a házastársak közül az egyik tiltakozik, a másik pedig vagy nem nyilatkozik, vagy megengedi a bemenetelt, bent tartózkodást akkor nem valósul meg bűncselekmény, bármelyikük megtiltja (a másik szintén tilt, vagy nem nyilatkozik), akkor bűncselekmény. Ha az engedély

általános jellegű, DE a konkrét esetben tiltás van, akkor az tiltás ellenére behatolás vagy bent maradás bűncselekményt valósít meg.

Éjjel a városokban 23.00. -5.00 között, helyi kistelepüléseknél 22.00-5.00 közötti időtartam, de az este 21.00 még semmiképpen nem az. Fegyveresen történő elkövetés. A Btk. 459§ (1) 5. fegyveresen követi el a

bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy

robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d)

pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el; felfegyverkezve, Btk. 459§ (1) 6.

felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása

érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál; csoportosan, Btk. 459§ (1) 3. csoportosan

követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt. Csoportos az

elkövetés akkor is, ha csak az egyik megy be a lakásba, mások a dolog elleni erőszakot megvalósítók kint maradnak. Megakadályozás lesz minden a lakásba való közvetlen bejutást megakadályozó tevékenység, ami

megvalósítható a lakáson belül pl. fegyverrel, baltával a lakásajtóba áll, a lakáson kívül pl. bezárja az ajtót, a lakást jogszerűen használó is megvalósíthatja a magánlaksértést, pl. az egyik házastárs zárat cserél, megakadályozva, hogy a másik szintén jogosult házastárs bejusson (zárcsere, dolog elleni erőszak).



4. Az aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel

vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad,szerinti cselekménynél bemenetel kísérleti szakban, ha megkezdi az erőszakos, fenyegető és a hivatalos eljárást színlelő tevékenységét,

befejezetté válik, ha bejut a lakásba ha az elkövetési magatartás a bent maradás, akkor kísérleti szak a bemenetel és befejezetté akkor válik, ha erőszakos, fenyegető és hivatalos eljárást színlelő lesz. Aaz ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel, éjjel, fegyveres, felfegyverkezett

vagy csoportos bemenetel megkezdése a kísérleti szakasz (pl. lenyomja a kilincset, „lenyit”, de még nem lép be – befejezetté válik, ha teljes testtel bejut a lakásba bent maradás – a szándék kinyilvánításával befejezett –

nincs kísérleti szakasz, fogalmilag kizárt.

5. Az alany tettesként bárki lehet, elkövetheti a tulajdonos is a magánlaksértést pl. a bérlő sérelmére – még

akkor is, ha jogszerűen (bérleti szerződéssel) jutott a bérlő a lakás birtokába, de utóbb a bérlet nem fizetésével, a szerződés felbontásával a lakásban tartózkodása jogszerűtlenné válik, társtettesség, felbujtás,

bűnsegély is lehetséges.

6. Egyenes és eshetőleges szándékkal is megvalósítható.

7. Súlyosabban bünteti, ha az elkövetési módok együttesen vannak jelen pl. más lakásába erőszakkal, éjjel

hatol be, vagy hivatalos eljárás színlelésével csoportosan felfegyverkezve követik el

8. Csak magánindítványra büntetendő.

9. A bűnhalmazat valóságos, ha nemi élet szabadsága, nemi erkölcs bcs., testi épség és egészség elleni bcs., - önbíráskodás, súlyos testi sértés mellett pl. erőszakkal bemegy és megveri, hogy az ismerős kárát enyhítse.

A rongálással csak akkor, ha nem kapcsolódik szorosan magához a behatoláshoz, lopással, ha valamennyi tárgyi és alanyi ismérv a lopástól elkülönülten valósul meg, ennek hiányában súlyosabban minősül.

10. szabálysértési alakzata (akarata ellenére, megtévesztéssel bemegy, bent marad, akadályoz), különbség ha Btk.- ban meghatározott elkövetési módokon kerül sor – bűncselekmény, ennek hiányában pedig

szabálysértés.



Magántitok megsértése

Alaptörvény VI. cikk: (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű

adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról: Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a

személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ezen szabályok

ellenőrzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

Magántitok megsértése I. Jogtörténet

Csemegi kódex XXIV. fejezet

taxatív felsorolja azokat a foglalkozásokat, amelynek k apcsán a megtudott / rábízott magántitkot ok nélkül másnak

felfedve büntetőjogi felelősségre vonást vált ki (vétség)

1961. évi Btk.

általános fogalmakkal (foglalkozásánál, közmegbízatásánál fogva) határozza meg

Tételes jog elemzése 223. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos

ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

1. Jogi tárgy a magán titok védelméhez fűződő társadalmi érdek.

2. Az elkövetési tárgy a magán titok (ítélkezési gyakorlat szerint: szűk körben ismert tény, adat, körülmény,

amelynek nyilvánosságra hozatala sértené a magántitok jogosultjának érdekét). Passzív alany bárki lehet a személyével kell kapcsolatban állnia, az információ vonatkozhat az életvitelére, egészségi állapotára, családi kapcsolataira, vagyoni, vagy társadalmi helyzetére eszmei titok, materiális titok, foglalkozásánál vagy

közmegbízatásánál fogva megszerzett információ. Foglalkozás a rendszeres tevékenység, amelyet ellenszolgáltatásért végeznek, a közmegbízatás olyan feladatok ellátása, amit az elkövető állami vagy

társadalmi szervezetnél végez, ellenszolgáltatás nélkül.

3. Az elkövetési magatartás a magántitok alapos ok nélküli felfedése az adatok, körülmények, tények

ismertté válnak, megvalósulhat tevéssel és mulasztással. Csak akkor, ha a magán titok felfedésére alapos

ok nélkül kerül sor, magántitok felfedéséhez fűződő társadalmi érdek nagyobb, mint a passzív alany

titoktartáshoz fűződő érdeke (pl. feljelentési kötelezettség, ha nem a törvény írja elő, vagy a fertőző megbetegedés nyilvánosságra hozatala, ha erre nincs bejelentési kötelezettség, HA VAN, akkor már nem a törvényi tényállási elem meg nem valósításáról van szó, hanem a társadalomra veszélyesség hiánya zárja ki

a büntetőjogi felelősséget. Tanúzási kötelezettség a tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha közmegbízatásánál, foglalkozásánál fogva

titoktartásra köteles és a vallomástétellel a kötelezettségét megsértené, ha a titoktartási kötelezettség alól való felmentés nélkül tesz tanúvallomást, akkor a jogszabályi engedélyre tekintettel sem követ el bűncselekményt alapesethez eredmény nem tartozik.

5. Az előkészület nem büntetendő, ha szóban történik a magán titok megsértése, akkor fogalmilag kizárt a

kísérlet ha levélben, akkor a levél megírásával és feladásával kísérlet, megérkezést követően a levélfelbontásra kerül és elolvassák, ezzel befejezetté válik a cselekmény.

6. Az alany tettesként, aki foglalkozásánál, közmegbízatásánál fogva jut, a magán titok birtokába részes



lehet személyes kvalifikáltsággal rendelkező, nem rendelkező egyaránt.

7. Kizárólag szándékosan (egyenes, eshetőleges), gondatlan elkövetést a törvény nem bünteti.

8. Súlyosabban minősül, ha jelentős érdeksérelmet okoz, a minősítő körülmény eredmény, az elkövető a minősített esetért akkor is felel, ha az eredményért csak gondatlanság terheli.


10. Rendbeliségét a sértettek száma határozza meg, látszólagos halmazat valósul meg.



Rágalmazás

Alaptörvény VI. cikk: (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát,

kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Véleménynyilvánításhoz való jog korlátja, hogy más személyiségi jogait (jó hírnévhez, emberi méltósághoz, társadalmi megbecsüléshez való jog) nem sértheti.

Rágalmazás

Jogtörténet

Csemegi kódex 1878. évi V. tv.: többek jelenlétében olyan tényt állít, amelynek valódisága esetén büntető eljárás indulna

meg az érintett ellen, vagy közmegvetés tárgya lenne – többek előtt valótlan tény állítása

1961. évi V. tv.: Valaki más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állított, vagy híresztelt, vagy ilyen tényre utaló

kifejezést használt. Bizonyítás: bárkinek a jogos érdeke, vagy közérdek miatt.

1978. évi IV. tv. – átvette az 1961. évi törvényt.


1. Jogi tárgy a személy társadalmi megbecsülésének védelméhez fűződő társadalmi érdek, a jó hírnév

védelme, a becsület büntetőjogi oltalma (társadalmi megbecsülés, emberi méltóságot).

2. A passzív alany bármely élő természetes személy, a hivatalos személyek is, jogi személy lehet.

Személyösszesség a személyek meghatározott és zárt köre. Fontos, hogy kollektív társadalmi kötelezettséggel rendelkezzenek, amelynek a teljesítése megalapozhatja társadalmi megbecsülésüket. HA nincs kollektív kötelezettség, akkor a rágalmazás passzív alanyai sem lehetnek. A passzív alany konkrétan

megjelölt, DE ez nem egyenlő a néven nevezéssel, viszont a közölt információk alapján mindenki által egyértelműen felismerhető lehet. Az elkövetés helye a passzív alanytól különböző, más személyek előtti

elkövetés. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen

tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

3. Az elkövetési magatartás a tényállítás. Tény a valóságban megtörtént dolog, esemény. Büntetőjog a

múltban lejátszódott, a jelenben folytatódó esemény, cselekedet, magatartás, a jövőbeni esemény az feltételezés. A bírálat, vélemény, kritika kinyilvánítása nem tényállítás. Az ember tudatállapotára, tudattartalmára, tudati tevékenységére vonatkozó állítás tényállítás. Tények híresztelése mások által tett

tényállítás továbbadása, közvetítése, pl. Egy újságban közölt cikk, kép… honlapon, interneten történő megjelenítése híresztelésnek minősül. Tényre közvetlenül utaló kifejezés használata: egy jellemző

mozzanatnak a kiemelése, továbbadása, amelyből az egész eseményre, történésre lehet következtetni. Az általános jellegű utalás (pl. tolvaj, csaló) nem rágalmazás. Újságcikkben, sajtóban, szépirodalmi műben is megvalósulhat. A közlés verbálisan, leírva, rajzolva, képekben pl. nyílt képeslapon. A valós, de a becsületet

csorbító tények közzétételének esetén lehetőség van közérdekből, vagy jogos magánérdekből a valóság bizonyítására. Jogszabályi engedély alapján a hivatalos személyek hivatalos személyek hivatali

hatáskörükben eljárva fogalmazzák meg (szóban, határozatban) a becsület csorbítására alkalmas tényt, amely utóbb valótlan – nem bűncselekmény.

4. Immateriális bűncselekmény, elégséges a sérelem absztrakt lehetősége, nem feltétele a hátrányos



következmény létrejötte, a tényleges becsületbeli sérelem bekövetkezése az alaptényálláson kívüli.

5. A kísérlet verbális esetben fogalmilag kizárt, DE levélben írva, ha nem az illető kapja, hanem máshoz jut,

akkor igen, befejezetté akkor vélik, ha a harmadik személy elolvassa, tudomására jut.

6. Alanya tettesként – bárki, társtettesség, felbujtás és bűnsegély szintén lehetséges.

7. Csak szándékosan követhető el, DE lehet egyenes és eshetőleges szándék is, az elkövető tudatának át

kell fognia, hogy mások előtt becsület csorbítására alkalmas tényt közöl, híresztel, de közömbös a tények valóságtudata, azaz az állított, vagy híresztelt tény valótlanságát, valódiságát ismerte, vagy e tekintetben tévedésben volt.

8. minősített esetek

Aljas indokból és célból, vagy nagy nyilvánosság előtt: reális esély elég! Nagy nyilvánosságnak számít a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás, elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel, jelentős érdeksérelmet okozva, megvalósul az eredmény a rágalmazás társadalomra veszélyességi fokát növeli.

9. Elhatárolás a hamis vádtól. A bűncselekményre vonatkozó tényállítás valótlan, a hatóság előtt teszik. DE rágalmazás, ha olyan adatot is közöl a hatósággal, amelyre tekintettel a hamis vád nem valósulhat meg.




Becsületsértés

227. § (1) Aki a 226. § -ban meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének

ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség

miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Jogtörténet

Csemegi kódex: rágalmazással egy fejezetben büntette – meggyalázó kifejezések használata

1961. évi tv. szubszidiárius jelleggel tilalmazta

1978. évi IV tv.: ugyanaz, mint a jelenlegi


1. Jogi tárgy az emberi méltóságvédelméhez fűződő társadalmi érdek.

2. Passzív alany a természetes élő személy, jogi személy, személyösszesség.

3. Az elkövetési magatartás a becsület csorbítására alkalmas kifejezés, nem lehet meghatározott eseményre, cselekményre, történésre utaló, csak általánosságban testi- szellemi képességre utaló, vagy

negatív szokásokra vonatkozó, trágár, gyalázkodó (lehet verbális, írott, rajzos), becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény, megszégyenítő, megalázó, lealacsonyító pl. testrész mutogatása, bemutogatás,

fintorgás, gúnyos utánzás (általában aktív tevékenységgel, de lehet mulasztással is pl. a kézfogás elől elfordul). Tettleges becsületsértés: arculütés (testi sértés nélkül!), orr megfricskázása. Az elkövetés helye nagy nyilvánosság előtt.

4. Immateriális bűncselekmény, eredménye nincs.

5. Stádiumok a bcs. kísérlete a tettleges becsületsértésnek még fogalmilag is kizárt- az arculütés elől elhajolás ugyanúgy befejezett becsületsértés.

6. Az alany tettesként bárki, társtettesség, felbujtás és bűnsegély is lehet.

7. Kizárólag szándékosan követhető el, nem kell célzatosnak lennie, de tudnia kell, hogy a cselekmény becsületsértésre alkalmas.

8. Szubszidiárius jellegű, csak ha súlyosabb bcs. nem valósul meg.


10. Szabálysértési alakzata is létezik, szintén magán indítványra indul eljárás.

11.Elhatárolás

Rágalmazás

Becsületsértés

elkövetési magatartás

tényállítással

kifejezéssel / tettlegesen



elkövetés helye

más személy előtt

elég, ha csak a passzív alany jelen van

SZUBSZIDIÁRIUS

A rágalmazásba a szóbeli becsületsértés beleolvad, DE a tettlegesen elkövetettet bűnhalmazatban kell megállapítani.



Közlekedési bűncselekmények

Közúti baleset okozása

Jogtörténet

Csemegi kódex a társadalom elleni bűncselekmények között határozta meg a közforgalom elleni bűncselekményeket.

1948. évi XLVIII tv. (III. Büntető Novella) a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést alkotta meg, a bírói gyakorlat

ide vonta a járművek vezetésével kapcsolatos normákat is. Közbiztonság elleni bűncselekmények között a közlekedés

veszélyeztetésének tényállása – valamennyi közlekedési ágazatban. Személy elleni bűncselekmények között – a

foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés a személyek veszélyeztetését rendelte büntetni

1961. évi V. tv. – amelyik súlyosabb büntetés kiszabását rendelte az a bcs. lépett előtérbe

1971. évi 28. sz. tvr. (I Novella) – közlekedési bűncselekmények önálló rendszere → k özlekedés biztonságához fűződő

jogi érdek

1978. évi IV tv. kettős (komplex) jogi tárgyra figyelemmel – kiemelte a közlekedési bűncselekményeket a közbiztonsági

elleni bűncselekmények köréből – külön fejezet

Közúti baleset okozása 235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak

gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. (2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos

egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos

tömegszerencsétlenséget okoz.

1. Jogi tárgy, ugyanazokat a jogi tárgyakat védi, mint a közúti veszélyeztetés, a közúti közlekedés biztonságát, a testi épséget és az élet védelmét.

2. Passzív alany a jármű vezetőn kívül még egy vagy több személy, akinek az elkövető legalább 8 napon túl

gyógyuló sérülést okoz.

3. Az elkövetési magatartás a közlekedés szabályainak megszegése, járművezetés legáltalánosabb szabálya

a kellő figyelem és körültekintés elmulasztása, ami lehet aktív és passzív. Nem állapítható meg az elkövető felelőssége, ha a baleset elháríthatatlan külső körülmény (vis major) folytán következett be.

4. Eredmény bűncselekmény, gondatlan eredmény bűncselekmény. Kerettényállás, a közlekedési szabályokat első sorban a KRESZ határozza meg, de a közlekedési járművek forgalomba helyezésével és

tartásával kapcsolatos műszaki szabályok is. A szabálysértési alakzattól való elkülönítése az okozott sértés gyógytartamától függ, „Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét,

testi épségét, vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy könnyű testi sértést okoz – szabálysértést követ el. Bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását befolyásolja a sértett közreható magatartása, mindkét járművezető szabályszegő magatartása volt az oka, akkor mindegyik a másiknak

okozott kárért, sérülésért, halálért felel, mindegyik sértett és elkövető is egyben. Okozati összefüggés vizsgálata. Az eredmény csak akkor számítható be egy magatartásnak, ha ez a

magatartás az adott eredmény feltétele. ( FELTÉTEL – EGYENÉRTÉKŰSÉGI ELMÉLET) Az eredményért való felelősség a normaadekvát magatartás elvárhatóságának és a felróhatóság vizsgálata . Objektív (eredmény) beszámítás elmélete. Az emberi magatartással okozott jogellenes eredmény akkor

objektív beszámítható, ha ez a magatartás az eredmény bekövetkezésének a jogilag helytelenített veszélyét teremtette meg és ez a veszély ténylegesen a konkrét eredményt okozó történésben realizálódott. A jogi

tárgyat sértő cselekmény nem feltétlenül valósít meg bűncselekményt a gondatlan eredmény



bűncselekményeknél, és a vegyes bűnösséggel megvalósuló eredmény bűncselekményeknél.

Első feltétel, hogy az elkövetési magatartás az eredmény bekövetkezésének jogilag helytelenített veszélyét idézze elő, a veszély a magatartás tulajdonsága, ha az elkövetési magatartás pillanatában komolyan

figyelembe veendő lehetőség, csak a jogilag helytelenített veszély releváns, ami jogszabálysértő. A tilalmazottság csak az eredmény függvényében releváns a jogszabálysértő (jogilag tilalmazott) veszélyes cselekményt specifikusan az eredményre kell vonatkoztatni, éppen azért tiltott, mert a ténylegesen

megvalósult fajtájú eredmény bekövetkezésének a jogilag nem tolerált veszélyét rejti magában HA a magatartásnak a veszélyessége a jogilag megengedett keretek között marad, akkor az nem lehet a káros

eredmény beszámításának az alapja. Az eredmény tiltott veszélyét előidéző magatartás kizárólag csak a gondatlan (hanyag) bűncselekményeknél – ahol az egyik feltétel az objektív gondossági kötelesség megsértése pl. zivatarban kiküldi szántani, hogy

belecsapjon a villám és meghaljon – az ölési szándék ellenére hiányzik az eredmény tiltott veszélyét előidéző magatartás.

Második feltétel, a védelmi céllal való összefüggés (RIZIKÓ-ÖSSZEFÜGGÉS). Az eredmény tiltott veszélyét előidéző magatartás által ténylegesen előidézett eredmény objektíven csak akkor számítható be, ha a konkrét eredményt okozó történés a cselekvő által konkrétan megszegett norma védelmi körén belül esik,

éppen azoknak a kockázatoknak kellett megvalósulnia, amit a megsértett magatartási szabály meg akart akadályozni. (pl. piros lámpán áthalad és a kereszteződésben baleset: igen, DE ha piros lámpán áthalad és

később az úttesten gázol: nem) Harmadik feltétel a konkrét normasértés, konkrét relevanciája. A társadalom számára hasznos közlekedés kockázatos, rizikóval jár. Az ideális a kockázat lehető legkisebb szinten tartása, csak az tényállásszerű,

amely közlekedési szabályt sért, fokozza a baleset bekövetkezésének kockázatát, rizikófokozás, és rizikó-összefüggésnek is kell alapjának lennie. Csak olyan veszélyekkel szemben kíván védelmet adni, amelyek teljességgel kívül esnek a közönséges élettapasztalan hatókörén. Adekvancia vizsgálat, az első durva szűrő a

normatív beszámításnál: azok az okozati összefüggések, következmények, amelyek kívül esnek a közönséges élettapasztalat határain, az eredmény beszámítását eleve kizárják.

A tettes terhére rótt (konkrét) szabálysértésnek volt e konkrét relevanciája, elkerülhetőség, elkerülhetetlenség vizsgálata. A relevancia vizsgálat fő módszere a fiktív tényállásban a jogkövető magatartást jelenítjük meg. Csak egy elem cserélhető ki, a normasértő magatartás, amit a jogkövető

magatartással váltunk fel (pl. Csúszós, ködös úton 70km/h sebességgel gázolt – 50km/h előírt sebesség mellett is bekövetkezett volna-e a gázolás ui. körülmények között.) Ha a fiktív tényállásban az eredmény

elmarad, akkor a normasértés releváns, a konkrét normasértés az elkövető által okozott eredménybe beszámítható. (Kétféle nézet: Bűnös, ha 1. az eredmény bekövetkezik, 2. eredmény bekövetkezésének a kockázata nagy RIZIKÓFOKOZÁSI ELMÉLET.)

Rizikó-fokozási elmélet a mulasztási cselekményeknél alkalmazhatatlan. Egyedi eset konkrét körülményeit kell vizsgálni.

Elsőbbségadási kötelezettséget megszegő általában akkor is felelősséggel tartozik e szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte, de a baleset a sebesség betartása mellett is bekövetkezett volna, akkor az

elsőbbségi szabályokat megszegő elkövető bűnös. (Az elsőbbségre jogosult min. haladja meg az előírt sebességet, az rendszerint nem áll okozati összefüggésben a balesettel, de közrehathat.) Kizárja ezt, az

elsőbbségre jogosult szabályszegése, vagy megtévesztése. pl. olyan erejű sebességgel ért a kereszteződésbe, amivel megtévesztette az elsőbbségadásra kötelezettet a járműve távolságáról, mint az elsőbbségadási kötelezettség szempontjából jelentős körülményről (az elsőbbségadásra kötelezett mentesülhet a felelősség

alól). Az elsőbbségadásra jogosult autóvezető és az elsőbbséget nem megadó gyalogos viszonylatában is, a járművezető felelős a gyalogos elgázolásáért, ha a jármű a megengedett legnagyobb sebességgel haladva

nem gázolta volna el. 5. Tettes az, aki a közúti közlekedés szabályinak hatálya alatt áll (DE a közúti forgalomnak át nem adott, de

útburkolati jelekkel ellátott pályatestre is vonatkoznak a szabályok).



6. Gondatlan bűncselekmény. A közlekedési szabályok megszegése lehet szándékos, vagy gondatlan. A baleset bekövetkezését fogalmilag mindig megelőzi annak közvetlen veszélye, CSAK gondatlanság lehet,

ez határolja el a közúti veszélyeztetéstől, a sérülésre, halálra is csak gondatlanság terjedhet ki.

7. Minősített esetek, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy

tömegszerencsétlenséget, , ha a bűncselekmény halált, kettőnél több ember halálát okozza, vagy

halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

8. a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés tényállásától igényel elhatárolást. HA nem a közlekedési szabályok, hanem a foglalkozási szabály megszegésével veszélyeztetik mások életét, testi épségét,

akkor foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bcs. valósul meg.

9. Szabálysértési alakzata is van, a könnyű testi sértés illetve közvetlen veszély okozása.



Járművezetés ittas, vagy bódult állapotban

Járművezetés ittas állapotban

1. A jogi tárgy kettős, a közlekedés biztonságához és az élet, testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek. A szeszes ital fogyasztása tudatzavart idéz elő. Aki az önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi

el a bűncselekményt, akkor az a 18 § rendelkezésére figyelemmel (18. § A 17. § nem alkalmazható arra,

aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.) a 17§ keretei között

(17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában

követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e

felismerésnek megfelelően cselekedjen. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés

kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy

abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.) nem értékelhető.

KRESZ általános feltételei alapján járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

2. Az elkövetési magatartás az ittas állapotban vezetés. Alap eset a Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású

úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású

járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Bármilyen vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy jármű (Gépi meghajtású az a

jármű, amit beépített erőgép hajt). Úszó munkagép a vízi munka végzésére alkalmas úszó létesítmény,

amely rendeltetésénél fogva nem végez árufuvarozást, vagy személyszállítást. Vízi jármű: vízen való

közlekedésre, szállításra, ill. más úszó létesítmény továbbítására szolgáló úszólétesítmény. Közút a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület, egységes egész. Az ittas állapot az értelmező rendelkezés szerint: Btk. 240 § (3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas

állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25

milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital

fogyasztásából származó alkohol van. Elég azt bizonyítani, hogy az adott időpontban a szervezetben volt olyan mértékű alkohol, ami a tényállásban előírt alkoholkoncentrációt előidézheti. Minősített esetekben a nem közúton és a közforgalom elől el nem zárt magánúton is elkövethető : Btk. 240.

§ (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is,

ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi

sértést vagy halált. A nem gép meghajtású úszó létesítmény vagy jármű illetve a közúton nem gép meghajtású jármű ittas (bódultállapotban való) vezetése is alkalmas az ittas járművezetés bűntettének megállapítására, ha minősített

esetként meghatározott hátrányos következményeket idézi elő. Btk. 236 (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó

fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el

nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott

következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. Járművek vezetése az elindítás, mozgásba hozatal, a mozgó jármű irányítása, meghajtó gépezetének

működése.

3. Stádiumok, kísérlet minden tevékenység, amíg a járműmozgásba nem lendül (pl. beül, beteszi a kulcsot, elforgatja, berregteti a motort, a járó motorkerékpárra még nem ült fel), befejezetté válik amikor a jármű



mozgásba lendül.

4. Az alany tettesként bárki, az közömbös, hogy rendelkezik e járművezetői engedéllyel kapcsolódhat

felbujtás és bűnsegély, DE önmagában az ittas vezetővel együtt utazó utas még nem az, nem valósít meg bűncselekményt

5. Szándékos bűncselekmény, a büntetőjogi felelősségét a tévedése kizárhatja.

6. PRAETERINTENCIONÁLIS BŰNCSELEKMÉNY (szándékon túli): alapeset szándékos, de a (2) bekezdés szerinti minősített esetek eredményeinek tekintetében a bűnösség formája kizárólag csak a gondatlanság lehet. A minősített esetekhez okozati összefüggés szükséges, 8 napon belül gyógyuló sérülés

az alap esetben. A közlekedési szabály megszegése alapja az ittas, bódult állapot, ez általános tilalom ! HA viszont a járművezető ittas állapota nem áll okozati összefüggésben a minősített esetekben leírt sérelmekkel,

vagy a sértett el nem hárítható közrehatása okozta, akkor csak az alapeset valósul meg. A járművezetés ittas állapotban minősített esete a terhelt ittassága miatt súlyos következményekkel járó baleset közvetlen oka.

7. Halmazatok, ittas állapotban elkövetett járművezetés minősített esete és a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége valódi alaki halmazatban NEM állhat, a közlekedési szabályszegés munkavédelmi és,

vagy foglalkozási szabályszegéssel is párosulhat. A járművezetés folyamatos magatartás, egyazon ittas állapotában megszakításokkal vezet pl. rendőri intézkedés történt, vagy megállt inni, egy rendbeli bűncselekmény, kizárt a folytatólagosság, többrendbeliséget csak a teljes kijózanodás után ismételt

szeszesital fogyasztást követően kialakult alkoholos befolyásoltság állapotában történő járművezetés eredményezhet. Ittas járművezető az általa okozott baleset esetén segítségnyújtásra köteles, a tőle elvárható mértékben. Ha elmulasztja, akkor a Btk. 166§ (3) 1 fordulata (166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható

segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.) alapján tartozik büntetőjogi felelősséggel.

Az ittas vezetés és annak keretében megvalósított közúti veszélyeztetés halmazatban megállapítható. Szabálysértési vétséget az ittas vezetés alapesete elnyelheti, súlyosító körülményként figyelembe vehetők, DE ha a szabálysértési hatóság, már szabálysértési szankcióval vagy közigazgatási bírsággal sújtotta, akkor

ennek a szabálysértésnek a súlyosító körülményként való figyelembe vétele már kétszeres értékelés tilalmába ütközik!

Járművezetés bódult állapotban

1. A jogi tárgy kettős közlekedés biztonsága és a élet és testi épség védelméhez fűződő társadalmi érdek

KRESZ: általános feltételek között kimondja, hogy járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll és a szervezetében nincs a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre

hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt

vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi

sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó

fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható

szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el



nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott

következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint bünte tendő. A tényállási elemként szereplő befolyás – orvos szakértői vizsgálattal értékelhető. Bűnhalmazat egyidejűleg ittas és bódult

állapotban való vezetés (védett jogi tárgyak azonossága miatt) NEM lehet valódi alaki bűnhalmazat.



Hivatali bűncselekmények

(XXVIII. fejezet) Bántalmazás hivatalos eljárásban

1. A védett jogi tárgy a hivatali apparátusba vetett bizalom, más személyek emberi méltósága, becsülete, testi épsége.

2. A passzív alany a jogtalanul bántalmazott személy.

3. Az elkövetési magatartás a tettleg bántalmazás. A tettleges bántalmazás más testének, szándékos, jogellenes, célzatos, aktív magatartással történő megérintése, nem szükséges a sérülés okozása.

Az előkészület is büntetendő. 301. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg

bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. korábban 3 évig

terjedő (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt csoportosan követik el.

(3) Aki bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség

miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény

elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.

4. A törvényi tényállás rögzíti az elkövetés idejét – a hivatalos személy eljárása során nem azonos a munkaidővel, a hivatalos kötelesség teljesítésének megkezdésétől az utolsó aktus elvégzéséig tart. A munkába menet nem tartozik bele, a munkaidő alatt azon időszakaszok sem tartoznak ide, amikor nem

hivatalos tevékenységet végez pl. ebédel. Az eljárása jogszerű, csak a bántalmazás jogszerűtlen. Ha az egész eljárás jogszerűtlen, akkor hivatali visszaélés.

5. A bűncselekmény alanya tettesként, társtettes csak hivatalos személy lehet, részes azonban bárki.

6. Csak szándékosan követhető el.

7. Minősített eset, ha csoportosan követik el. 459§ (1) 3. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az

elkövetésben legalább három személy vesz részt;

8. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a bcs-t bármely csoporttag a vádirat benyújtásáig, hatóság előtt feltárja.

9. Egység és halmazat, több személy bántalmazása a sértettek számához igazodó bűnhalmazat, tettleg bántalmazás a becsület csorbítására is alkalmas, látszólagos halmazat, bántalmazás hivatalos eljárásban

konszummálja a becsületsértést, ha testi sértést is okoz, akkor valódi halmazat. Ha vallomás kikényszerítés céljából bántalmaz hivatalos eljárása alatt, kényszervallatás valósul meg.

Teljesen ÚJ: Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában

302. § (1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt csoportosan követik el. (3) Aki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményre irányuló előkészületet

követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.



(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény


1. Védett jogi tárgy a közfeladat szabályszerű működéséhez fűződő társadalmi érdek, más személy méltósága, becsülete, testi épsége.

2. Passzív alany a jogtalanul bántalmazott személy.

3. Az elkövetési magatartás a tettleges bántalmazás (lsd.301§)

4. Az alanya csak közfeladatot ellátó személy lehet, ilyen minősséggel nem rendelkező csak részes lehet.

5. Csak szándékosan követhető el.

6. Minősített eset, ha csoportos elkövetés (legalább három személy vesz részt (tettes, társtettes csak közfeladatot ellátó személy lehet, részes bárki).

7. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a bcs-t bármely csoporttag – vádirat benyújtásáig, hatóság előtt

feltárja.



Kényszervallatás

1. A védett jogi tárgy a hivatali apparátusba vetett bizalom, a bizonyítékok törvényes beszerzésében megnyilvánuló társadalmi érdek, más személyes szabadsága. Általános eljárásjogi alapelv: nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény,

amelyet a hatóság bűncselekményként szerzett meg.

2. Passzív alany a kihallgatásra, nyilatkozattételre kötelezett személy. 3. Elkövetési magatartás, a sértett olyan vallomás, nyilatkozatot tesz, amelyet egyébként nem tenne meg. Erőszakkal, a sértett testére történő fizikai ráhatás, tettleg bántalmazás, fenyegetéssel súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen, vagy más

hasonló módszer pl. jogtalan juttatások, kedvezmények, előnyök ígérete.

303. § (1) Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen,

illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bűntett miatt egy évtől

öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt csoportosan követik el.

(3) Aki a kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény


4. A bűncselekmény alanya az a hivatalos személy, aki az eljárása során jogosult más személyeket nyilatkozattételre felhívni, ilyen eljárási cselekmények foganatosítására hatáskörrel rendelkezik, mind önálló tettes.

5. Célzatos bűncselekmény, az elkövetési magatartások a vallomások, nyilatkozatok megtételére vagy éppen

meg nem tételére irányulnak. A vallomás tényekre, megtörtént eseményekre vonatkozó, jellemző alakszerű formalitáshoz kötött hivatalos eljárásban tett tudomásközlés (pl. terhelt, tanú). A nyilatkozat jellemzően alakszerű formához nem kötött, valamely tényre vonatkozó utalás, vélemény (értékítélet), vagy akarat

kijelentés (indítvány). A valóság feltárását célzó kényszervallatás is bűncselekmény.

6. Minősítő körülmény a csoportos elkövetés (legalább 3 személy). 7. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a bcs-t bármely csoporttag, a vádirat benyújtásáig, hatóság előtt

feltárja.

8. Rendbeliség, halmazat, ugyanazon személynek a vallomás kikényszerítése különböző elkövetési magatartásokkal történő kényszervallatással természetes egységet képez. Több ügyben ugyanazon, egy ügyben több személy sérelmére elkövetett kényszervallatás anyagi halmazat lesz. A kényszervallatás során

okozott testi sértés alaki halmazat, ha a kényszervallatás vallomás vagy nyilatkozat meg nem tételére irányul – eljárás akadályozása – látszólagos alaki halmazat.



Hivatalos személy elleni bűncselekmények (XXIX. FEJEZET)

Hivatalos személy elleni erőszak

1. A jogi tárgy hivatalos személy, vagy külföldi hivatalos személy eljárásának,szabályszerű működésének zavartalansága.

2. Passzív alany a magyar hivatalos személy.

Btk.459§(1) 11 pont: a) a köztársasági elnök,b) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő, c) az alkotmánybíró, d) a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a kormánymegbízott, e) a bíró, az ügyész

és a választottbíró, f) az alapvető jogok biztosa és helyettese, g) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, h) az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre

felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt, i) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult, k) az

Alkotmánybíróságnál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél,

minisztériumnál, autonóm államigazgatási szervnél, kormányhivatalnál, központi hivatalnál, önálló szabályozó szervnél, rendvédelmi szervnél, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél, megyei

intézményfenntartó központnál vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik; Külföldi hivatalos személy Btk.459§ 13. pont:

A külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot

teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is,

A Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű

működéséhez tartozik. 3. Az elkövetési magatartás az akadályozás, amely gátolja a hivatalos eljárás rendes menetét, megszakítja,

meghiúsítja az eljárási cselekmény foganatosítását. Megvalósul akkor is, ha a hivatalos személy határozottabb fellépésével elhárítható lett volna. DE: a passzív ellenállás, felszólítással szembeni

engedetlenség NEM valósít meg bcs-t. Intézkedésre kényszerítés, passzív hivatalos személy olyan aktív tevékenységet fejt ki, intézkedik, amelynek anyagi jogi szabályai nem állnak fenn – az elkövető akaratának felel meg. A tettleges bántalmazás a testi sértés okozása, de lehet csak fájdalomokozás, vagy becsületsértés

jellegű (erős fizikai ráhatás=akadályozás). A Btk. bünteti az előkészület minden formáját is.

4. Az elkövetés módja az erőszak, a hivatalos személy irányába, vagy más személy ellen (intézkedésre kényszerítés), a fenyegetés, súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely a megfenyegetettben komoly félelmet kelt, olyan támadást feltételez, amely önmagában is bűncselekmény elkövetését feltételezi. A kilátásba

helyezett hátránynak közvetlennek és valóságosnak kell lennie, meggyőződés a megfenyegetettben, hogy valóban képes hátrányt okozni.

5. Az elkövetési idő általában szolgálati munkaidő. A hivatalos munkaidőn túl is kötelesek intézkedni pl. rendőr a jogkörében eljárva is köteles intézkedni, intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy

körülményt észlel, ill. hoznak a tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel, ez a kötelezettség



szolgálaton kívül is terheli HA intézkedésre alkalmas állapotban van. Jogszerűnek kell lennie az eljárásnak,

figyelemmel a hatáskör szabályokra, feladatokra, jogokra és kötelezettségekre. Az anyagi jogi rendelkezések jogszerűségét nem mérlegelheti az állampolgár a fellépés során, jogorvoslati lehetőségek vannak, pl. panasz.

Ha az intézkedés olyan mértékben ellentétes az alaki jogi rendelkezésekkel, hogy az minden mérlegelés nélkül, kétségtelenül, félreismerhetetlenül felismerhető, akkor jogszerűtlen pl. ittas rendőr, ezzel szemben jogos védelemnek van helye.

6. Az alanya bárki lehet.

7. Csak szándékosan követhető el egyenes szándékkal, célzatosan. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy hivatalos minőségben van a sértett pl. az polgári ruhában szolgálaton kívül intézkedő rendőr

„szolgálatba helyezéssel” – felismerhetővé, azonosíthatóvá váljon az intézkedő rendőr.

8. Minősített eset, a csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve történő elkövetés. Csoportosan legalább 3 személy, nincs jelentősége, hogy mind büntethető legyen, annak sincs, hogy személy szerint ismertek legyenek mind. Fegyveresen a Btk 459§(1) 5. fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert,

b) robbanóanyagot, c) robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló

készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával

fenyegetve követi el. Felfegyverkezve a Btk. 459§(1) 6. felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki

az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart

magánál. Elegendő – a tartás, hogy szükség esetén felhasználja a hivatalos személy ellen – a hivatalos

személynek nem kell tudnia róla, hogy fegyver van az elkövetőnél. DE az is felfegyverkezve követi el, ha a sértettől veszi el az élet kioltására alkalmas eszközt. A csoport szervezője, vezetője , ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan felfegyverkezve,

fegyveresen, ha a szervező hozza létre a csoportot a cselekménye felbujtásszerű, a vezetés a tagok irányítását, feladatmegosztást jelent.

9. Privilegizált eset a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportosulás, lényegében előkészületi jellegű magatartás. A csoport kialakulhat szervezetten, vagy spontán, de mindenképpen ki kell alakulnia a

hivatalos személy elleni erőszak célzatának is. A csoport kialakulásával a bűncselekmény befejezett. Ha a célzat realizálását megkezdik, ha bármely magatartást kísérleti szakaszba teszik, akkor tettük szerint

minősül.

10. Egység és halmazat, halmazatot az eljárások száma határozz meg, több személy egységes eljárásban ez

természetes egység, több személy hivatalos eljárásban halmazat lesz. Az okozott testi sértés, a közúti veszélyeztetés bűnhalmazat.

11. Büntethetőséget megszüntető ok a csoport résztvevője számára, ha a csoportosulást önként vagy felhívásra elhagyja végleges távozás szándékával, ez a szervezőre és a vezetőre NEM vonatkozik.

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak

311. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncse lekményt közfeladatot ellátó

személy ellen követi el.

Btk.459.§(1) 12. pont: 12. közfeladatot ellátó személy: a) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot

teljesítő katonája, b) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő

személy, c) a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben

meghatározott tevékenységének ellátása során, d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, valamint az

alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, e) a

bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek



nem minősülő kézbesítési végrehajtó, f) az egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltatóval

munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy az egészségügyről szóló törvényben

meghatározott esetekben, g) az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet

tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben, h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság,

valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során, i) a

nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő és

oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben

meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója, j) a

gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról

és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e

tevékenységének gyakorlása során, k) az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti

szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben

meghatározott tevékenysége körében, l) a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,

valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, m) a halászati őr a

halászatról és a horgászatról szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében, n) a közösségi

közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e

tevékenysége során, o) az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e

tevékenysége során;

Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak

Tovább bővíti a passzív alanyok körét a hivatalos személy támogatására kel személy, eljárásban segítőleg működik közre. Jogszabály alapján (pl. tanú), vagy felkérésre pl. rendőr kérése a helyszínt biztosító személy felé, DE lehet saját kezdeményezésre pl. védelmére kel.

312. § A 310. § szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt hivatalos személy,

külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy

ellen követi el.



XXVI. fejezet: Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

Hamis vád

Jogtörténet

Római jog is szankcionálta, kezdetben enyhébben, majd tálió elvet alkalma zva ugyanazzal a büntetéssel, ami a vád

valósága esetén a vádlottat érte volna.

Kérdés: A hamis vád személyi jogokat sértő VAGY igazságszolgáltatás érdekeit támadja?

- Csemegi kódex a hamis vádat önálló bűncselekményként tárgyalta.

Ma: az igazságszolgáltatás érdekeit támadó Tételes jog elemzése lehet hamis vád és hamis gyanúkeltés

A bűncselekményre vonatkozó hamis vád

1. A védett jogi tárgy a büntető igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek.

2. A passzív alany az elkövetőtől különböző, egyedileg azonosítható, élő valóságos olyan természetes

személy, aki ellen büntetőeljárás indítható, csak a vádlótól (elkövetőtől) különböző személy lehet, mert a hamis önvád a hatóság félrevezetése, vagy bűnpártolás. Egyedileg azonosíthatónak kell lennie, akár egy,

akár több személy ellen irányul, de konkrét személy legyen, mert ha legalább két személyre illenek a közölt adatok, akkor nem lehet hamis vádat megállapítani, életben levőnek kell lennie, mert ha nem akkor kegyeletsértést valósít meg. Valóságos személyre, mert ha nem akkor a hatóság félrevezetése. Csak olyan

személy ellen, aki ellen büntetőeljárás indítható, nem állnak fenn büntethetőségi akadályok (kivétel a kóros elmeállapot: kényszergyógykezelés lehet, és akkor büntetőeljárásra kerülhet sor).

268. § (1) Aki a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,

b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

4. Az elkövetési magatartás a hamis vád, mást a hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. A vádolás tényállásszerűségének követelménye, a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tényállítás,

a megvádoltra terhelő jellegű legyen. A tényállítás, a tény múltban lejátszódott, vagy a jelenben-folyamatban levő emberi cselekedet, magatartás, bármilyen esemény, történés, ugyanaz, mint a rágalmazás a vádaskodó olyan pontosan körülírt cselekmény megvalósítását tulajdonítja egy másik személynek, ami

kimeríti a Btk. Különös Részben büntetni rendelt valamely bűncselekmény törvényi tényállását. A vádolásnak a múltban megtörtént eseményeket konkrétan kell megjelenítenie. A tényre utaló kifejezés tehát

értékítélet, ezért hamis vádat nem valósít meg. A tényre közvetlenül utal,a valóság egy jellemző mozzanatának olyan kiemeléséről van szó, amelyből logikailag következtetni lehet az egészre. A tényre közvetlenül utaló kifejezés használata egy tekintet alá kell essen a tényállítással, a hamis vád létrejön a

vádolás közvetlen és kifejezett megjelenésével, aktív tevékenységgel, ami alakszerűséghez nem kötött (írásban, szóban …), valamint terhelő jellegűn. A vádolás olyan tényállításban megnyilvánuló tevékenység,

amely büntetőeljárás megindítására szolgálhat alapul. A vélt (putatív) bűncselekménnyel vádolás nem meríti ki a hamis vád törvényi tényállását. A tényállítás büntetőjogi megítélése szempontjából a vádolás időpontjának van determináló szerepe, a hamis vádban megjelölt cselekmény büntethetősége a vádolás után

megszűnik, ha valós eseményt ír le, de utal az általa ismert büntetőjogi felelősségre vonást akadályozó tényezőkre, az NEM lehet hamis vád, ha a közölt események valótlanok, de az akadályozó tényezőt is

megjelöli, akkor NEM hamis vád, DE rágalmazás lehet. A leírt események megtörténtek, de elhallgatja az általa ismert büntetőjogi felelősségre vonást megakadályozó körülményeket, az hamis vád, KIVÉVE, ha valós események megakadályozzák a kényszergyógykezelés elrendelését és a hallgatás kizárólag a kóros

elmeállapottal kapcsolatos. Valótlanul tartalmazzák egy személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó



bűncselekmény megtörténtét, de közli, hogy a megvádolt kóros elmeállapotú, az hamis vád. A nyilvánvaló

hiteltelenség esetén a nyomozást meg kell tagadni. A büntetőeljárás kiváltására objektíven alkalmatlan közlés, hamis vád sem lehet pl. köztudomású tényekkel ellentétes vádak, ellentétes állítások miatti

hiteltelenség. A Be. a nyomozás megindítását gyanúhoz köti, a bűncselekmény megvalósulásának gyanúja a feljelentésből kitűnik, az eljárást meg kell indítani. Ha a feljelentésben foglaltak a nyomozás elrendelését eredményezik, akkor ezt követően kerülhet sor a tényállás felderítésére, vagyis a hitelt érdemlőség

tisztázására. A döntést a köztudomású, vagy hivatalosan tudott adatokra kell alapozni, az ezekkel ellentétes állításokat pedig nem lehet figyelembe venni – alkalmatlan közlés – NEM lehet hamis vád.

Hamis gyanúkeltés a bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozatala. Koholás, hamisítás a bizonyítási eszközökre gyakorolt tevékenységgel. A korábban nem létező, a korábban létező bizonyítási eszközök releváns sajátosságainak megváltoztatása. Bizonyítékot koholni csak tárgyi

bizonyítási eszközre és okiratra lehet, a személyi bizonyíték koholása az hamis tanúzásra való felhívás, vagy felbujtás. A terhelt vallomása eszköze a bizonyításnak, ha mást bűncselekmény elkövetésével hamisan

vádol, az hamis vád. Védekezési szabadság problematikája, ha vallomást tesz, igazmondási kötelezettség nem terheli. A terhelt tagadja az általa elkövetetteket, jelentősége csak akkor van, ha többen követték el a bűncselekményt és az egyik tagadása a másik terhelt személyét illetően szükségszerűen vádként jelentkezik.

DE a tagadás az indirekt volta miatt nem jelenthet tényállítást. Ha a vádolás egy kitalált fiktív személyt jelöl meg, az nem lehet hamis vád, egy másik konkrét személynek tulajdonítja a saját magatartását, az hamis vád

egy sajátos esete, amikor a büntetőjogi felelősségre vonás alól akar mentesülni mást bűncselekménnyel vádol, a hatóság előtt hivatkozik arra, hogy a vallomásuk kikényszerítésekor jogellenes fenyegetést vagy erőszakot alkalmaztak, ha konkrét tényekre hivatkozás nélkül általánosságban, az NEM hamis vád, konkrét

tényállításokkal hamis vád. Konkrét személyre kell vonatkoznia, egy meghatározott személy kerül bűncselekmény elkövetésének gyanújába, a bűncselekménnyel tényleges kapcsolatba nem álló tárgyat úgy állít be vagy, bűncselekménnyel összefüggésben levő tárgyat helyez el, vagy változtat meg és ez által a

gyanú egy ártatlan személyre terelődik. HA mindez a bűncselekmény elkövetőjének az érdekét szolgálja, akkor nem hamis vád, hanem bűnpártolás, DE indifferens, hogy a bizonyítási eszközök meghamisítását

(létrehozó, vagy megváltoztató) végző személyre nézve alakul ki valótlanul a terhelő helyzet, mert a hamis önvád is bűnpártolásként értékelendő. A hamis gyanúkeltés a koholt vád a hatóság tudomására hozatalával valósul meg, közvetlen pl. átadja, közvetett pl. úgy alakítja a körülményeket, hogy a hatóság rátaláljon.

Elengedhetetlen feltétel mindkét esetben a hamisság. A vád hamisságának objektívfeltétele, hogy nem felel meg a valóságnak, a vádat alkotó tényállítás teljes egészében valótlan, a bűncselekmény igaz, de nem a

megvádolt tette, bűncselekmény igaz, a megvádolt tette, de elhallgatja a büntetőjogi felelősségre vonás akadályát jelentő körülményt, szubjektív, valótlanságról az elkövető tudomással bír (bűnösség). A vádolás: a tényállítás akkor hamis, ha a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából releváns tételei valótlanok,

tartalma, vagy büntetendőségre vonatkozó részében eltér, részleges valótlanság, a feljelentés domináns része valós, de olyan adatokkal egészíti ki, ami a megvádoltat súlyosabban büntetendő cselekménnyel sújtaná,

befolyásolják a büntetőjogi felelősséget, a minősítő körülményre vonatkozik, az nem hamis vád, hanem hamis tanúzás, a koholt bizonyítékoknak objektíven kell hamisnak lennie.

4. Az elkövetés helye bármely hatóság előtt megvalósul, lényegtelen, hogy van hatásköre az ügyre, vagy nincs, lehet külföldi hatóság is. Hatóság a bíróság, a nyomozó hatóság, az ügyészség, a közhatalmi jellegű

tevékenységet kifejtő egyéb szerv. 5. A bizonyíték koholásának előkészülete nem büntethető. Ha írásban vádolt, akkor lehet kísérlete, ha a levél

nem érkezik meg, a szóbeli, vagy a gondatlan formának, fogalmilag kizárt a kísérlete.

6. Az alanya tettesként bárki lehet. A terhelt védekezési szabadságának korlátja, hogy ennek gyakorlása során bűncselekményt nem valósíthat meg, nem vádolhat senkit hamisan. A tanú a vallomása keretében nem a terheltnek, hanem más személynek tulajdonítja valótlanul a bűncselekmény elkövetését, vagy ha az eljárás

tárgyán kívül más bűncselekménnyel is megvádolja hamisan. A társtettesség és részesség is megvalósulhat,



erre az általános szabályok az irányadók.

7. A bcs. szándékosan és gondatlanul is elkövethető.

(5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból

nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő


Ennek előfeltétele az objektív értelemben vett hamisság, a szándékosságnál további feltétel a vád hamisságának tudata, a gondatlanság alapján abban a tudatban vádol, hogy a vádja igaz, a bizonyíték valódi.

Ha objektív hamisak a bizonyítékok, akkor csak negligencia jöhet szóba, azért nem ismeri fel a vád hamisságát, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta pl. hiányos adatokból megalapozatlan következtetést von le, és feltételezéseit tényként közli a hatósággal.

8. Minősített eset.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen

büntetőeljárás indul. A büntetőeljárás megindulása a közvádra üldözendő bűncselekmény esetén akkor, ha a nyomozást

elrendelik vagy a hatóság halaszthatatlan nyomozási cselekményt foganatosít, a már folyamatban lévő büntetőeljárás keretében akkor, ha a hatóság a hamis vádat alkotó tényállás körében érdemi nyomozási

cselekményt foganatosít, azaz kiterjeszti a nyomozást. A magánvádas eljárás akkor tekinthető megindítottnak, ha a bíróság személyes meghallgatásra idézi a feleket, az elítélés jogerős, az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását lehetővé tevő bűncselekménnyel vádolja be.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó

szabadságvesztéssel is fenyegeti. Ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján elítélik, akár határozott tartalmú is lehet a szabadságvesztés.

(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel

büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.



Hatóság félrevezetése

271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy

valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi

eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll

fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy

valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.

1. A jogi tárgy a büntető igazságszolgáltatás szerveinek, a szabálysértési hatóságnak, vagy a fegyelmi

jogkör gyakorlójának zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek. 2. Az elkövetési magatartás a bejelentés tétele. A bejelentés olyan tényállítás közlése, hogy

bűncselekmény, szabálysértési, vagy fegyelmi vétség, vagy hatósági eljárást megalapozó esemény történt. Az eljárás alapjául szolgáló tény valótlan, DE NEM vonatkozhat másra, konkrét személyre, tehát nem

tartalmazhat egyedileg beazonosítható konkrét személyre utaló adatot. A félrevezetés esetén ezt a meg nem történt cselekményt az elkövető, magának, ismeretlen személynek, egyedileg nem azonosítható személynek tulajdonítja. Nem valósul meg a hatóság félrevezetése, ha megvalósítottak elkövetőjeként ismeretlen tettest

nevez meg, a bejelentés nem hamis, a deliktum megtörtént, ha nem valós bűncselekményt jelent be, az a hatóság félrevezetése.

3. Az elkövetési helye a hatóság, fegyelmi jogkör gyakorlója előtt.

4. A hatóság félrevezetésének az eljárás alapjául kell szolgálnia, ha ezen eljárások elindulnak, akkor befejezett bűncselekmény, tehát eredmény bűncselekményről van szó.

5. Az alany tettesként bárki lehet, pl. a büntetőügy terheltje is, ha konkrét személy megjelölése nélkül valótlan tényeket ad elő, vagy további eljárás alapjául szolgálnak. Nem terjed ki a védekezési szabadság,

hogy a terhelt újabb eljárások kezdeményezése révén felesleges munkával terhelje a hatóságokat. A részességre az általános szabályok az irányadók.

6. A bcs. csak szándékos lehet (eshetőleges és egyenes).

7. Ha több bűncselekményre, szabályszegésre … vonatkozó bejelentést tesz, és egy eljárás megindítására kerül sor az törvényi egység.



Hamis tanúzás

Jogtörténet

Római jog: vallomás megerősítéseként eskütételre került sor – hamis eskü Isten ellen való bűn → az igazságszolgáltatás

tisztaságát veszélyeztető cselekmény

középkorban e kettősség (testimonium falsum – iusiurandum falsum) összeolvad

Csemegi kódex: „Hamis tanúzás és hamis eskü”: hamis tanúvallomást tesz és azt esküvel megerősíti = hamis tanúzás

bűntette ≈ az igazságszolgáltatás érdekét sértő bűncselekmények

1961. évi V.tv.: nem tartalmazta az esküvel történő megerősítésre utalást

1978. évi IV. tv.: büntetni rendelte a hamis tanúzásnak minősülő egyéb magatartásokat is


1. A jogi tárgy az igazságszolgáltatás, a szabálysértési és egyéb hatóságok, fegyelmi eljárások zavartalan

működéséhez fűződő társadalmi érdek, az objektív valóságnak megfelelő döntések szülessenek, a

TULAJDONKÉPPENI HAMIS TANÚZÁS.

2. Az elkövetési magatartások, az ügy lényeges körülményeire valótlan vallomás , vagy a való

elhallgatása.

272. § (1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót

elhallgatja, hamis tanúzást követ el. TEHÁT az egyik elkövetési magatartás az ügy lényeges körülményeire valótlan vallomás , ez kizárólag aktív magatartással követhető el. Leggyakrabban szóban, de lehet írásban is, a tanú tájékoztatást ad az általa

észleltekről, hallottakról (pozitív/ negatív állítások), csak azokat a tényeket, adatokat kell közölnie a hatósággal, amelyekről tud, a múltban történtek.

A másik elkövetési magatartás az ügy lényeges körülményeiben a való elhallgatása, ez mulasztással jön létre. Az ügy lényeges körülményeiről nem tesz említést, nem válaszol, valótlanul azt állítja nem emlékszik. A való elhallgatása nem a vallomástétel kifejezett megtagadása (nincs vallomás), hanem tudatosan hiányos

vallomás, tehát tesz vallomást, de az ügy lényeges körülményeiről szándékosan hallgat lényeges körülményekről, a hatáskörrel, illetékességgel kapcsolatos adatok, a törvényi tényállási elemek, azok a

körülmények, amelyek befolyásolhatják a bűnösség megállapítását, a büntetés vagy joghátrány mértékének

meghatározását, a bizonyítékokkal kapcsolatos bírói meggyőződés kialakulását. A lényeges körülménnyel kapcsolatos hamis tanúvallomás anélkül megalapozza a büntetőjogi felelősséget, hogy a bíróság a vallomást

a mérlegelési körébe vonta e, vagy arra tényállást alapított volna. Hamisságuk, igazságtartalmuk alapján a tanúvallomások lehetnek objektív és szubjektív igaz, ha

bűncselekmény nincs (a tanú a valóságban lezajlottakat, mint azokkal teljesen egyezőt mutatja be és ezt a tényt a tudata is átfogja). Szubjektív igaz – objektív hamis, gondatlanság terheli (a valóságnak megfelelően akarja elmondani a történteket, de az figyelmetlenség, felejtés… nem felel meg a valóságnak). Szubjektív

hamis, objektív igaz, ha szándékosan hamisan akarja leírni a történteket, de véletlenül, akarata ellenére a valóságot mondja, az objektív elmélet szerint NEM, a szubjektív elmélet szerint viszont megvalósul a

hamistanúzás. Szubjektív és objektív is hamis, szándékosan olyan tényeket mond, ami a valóságnak nem felel meg, ez a szándékos hamis tanúzás.

A hamis tanúzásnak tekintendő más cselekmények

1.Hamis szakvélemény adása, a szakvélemény a vizsgálat (el nem végzett vizsgálatot elvégzettként vagy fordítva), és lelet (valótlanul vagy egyáltalán nem tartalmazza a vizsgálat eredményét), vélemény (hamis következtetések levonása) bármely része hamis, objektív hamis.

Szaktanácsadó közreműködésekor hamis felvilágosítása adása (ügyész, nyomozóhatóság veszi igénybe,



ha különleges szakértelemre van szüksége, pl. poligráfnál kötelező).

Hamis fordítás (pl. jeltolmács is). (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a) mint szakértő hamis

szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b) mint tolmács vagy fordító

hamisan fordít,

Hamis okirat, vagy tárgyi bizonyítási eszköz szolgáltatása, a hatóság tudomására hozatala. Az okirat minden olyan irat, amit valamilyen tény, vagy körülményigazolására, bizonyítására állítottak ki. c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy

hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. (3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntető ügy terheltje.

2.A büntetőügy terheltje ennek alapján felelősségre nem vonható. Valamennyi alakzatnak a hatóság előtt

kell megvalósulnia.

3. Az elkövetéssel befejezett a bcs., nem kell, hogy a hatóság hitelt is adjon. Kísérlet, ha levélben feladja, és

nem érkezik meg. Szóban a hatóság előtt, még annak befejezése előtt kijavítja, helyesbíti, kísérlettől az önkéntes elállás, nem büntethető, (ha végez, akkor befejezett).

4. Az alanya tettesként a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a fordító, a hamis okirat vagy tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltató. Tanú az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Meghallgatás előtt

közölni kell, hogy tanúként hallgatják ki, tisztázni kell az ügy tárgyához és a szereplőkhöz való viszonyát, érdekeltségét, a mentességi jogát, ki kell oktatni a jogokra és kötelezettségekre, figyelmeztetni kell a hamis tanúzás és a tanúvallomás jogosulatlan megtagadásának következményeire. Önálló tettes, minden tanút

személyében terhel az igazmondás kötelessége. A szakértői tevékenység, az együttes véleményben lehet társ-tettesség, egyébként egyéni kötelezettség miatt kizárt. Ha az okirat készítője és szolgáltatója nem

ugyanaz a személy, akkor a készítő bűnsegéd, tettese a büntetőügy terheltje nem lehet. A felbujtás feltétele, hogy a hamis tanúzás megtörténjen, ennek hiányában csak felhívás.

5. A szándékos bcs. valamennyi változathoz, ha tudott róla hogy a hatóság az adott eljárásjogi helyzetben kihallgatja és az általa előadottak a valóságnak nem felelnek meg – bármelyik feltétel hiányzik – akkor csak

gondatlanság (tipikusan negligencia). (6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. A gondatlanság csak a büntetőügyhöz és a polgári ügyhöz kapcsolódhat,

6. A büntetés súlyosabb a polgári és a büntetőügyben, DE a legsúlyosabb az életfogytig tartó

szabadságvesztéssel fenyegető bűncselekményeknél. (4) Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, ame ly

életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztés.

(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a

büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Privilegizált eset: 273. § Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban

követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

8. Az eljárási akadály – megegyezik a hamis vádnál szabályozottal.



9. A büntethetőséget kizáró okok.

275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért, a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,

b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették,

vagy- c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.

A tanú akkor is mentesül a felelősségre vonás alól, ha a figyelmeztetés ellenére nem tagadja meg a vallomástételt, majd hamis vallomást tesz. Feltétele, hogy a tanút a kihallgatása előtt ne figyelmeztették a

mentességre, az is, ha a tanú alapos okkal hivatkozik a mentességre, ennek ellenére vallomástételre kötelezik. DE, ha a azért marad el a figyelmeztetés, mert a tanú a mentesség alapjául szolgáló tényeket a hatóság előtt elhallgatta, az hamis tanúzás. Ha a tanú nem él a mentesség jogával, szabályszerű

figyelmeztetés után, hanem hamis tanúvallomást tesz , az hamis tanúzás lesz.

10. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal

szemben, aki az alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási

eszköz hamis voltát bejelenti.

11. Halmazat és természetes egység, ugyanazon szóbeli vagy írásbeli vallomásában több lényeges körülményre tett vallomás, az természetes egység. Több elkövetési magatartással (szóban, és tárgyi bizonyítékkel, okirattal), természetes egység. Több személy sérelmére, természetes egység (mert a jogtárgy

a jogszolgáltatás, igazságszolgáltatás rendje és törvényes működéshez fűzött társadalmi érdek). Ugyanazon eljárás különböző szakaszaiban egyszeri, többszöri hamis tanúvallomás, természetes egység és nem folytatólagosság, mert az első hamis tanúzás után tett további hamis tanúvallomások nem bűncselekmények,

mert önmagát vádolná ezzel (így nem lehet folytatólagosság: ugyanazon eljárás különböző fórumain tett hamis tanúvallomás). Az eljárás különböző fokozataiban tett hamis tanúvallomások, természetes egység.

A bűncselekményt annak tulajdonítja, aki ártatlan, ha az ügyben a gyanúsítás megtörtént, hamis tanúzás. A megindult ügyben akkor követhet el hamis vádat, ha valótlanul további más bűncselekménnyel vádol, vagy ha terheltként nem szereplő személyre tesz olyan valótlan vallomást, amivel bűncselekménnyel vádolja. Ha

a gyanúsítotti kihallgatásra még nem kerül sor és az eljárás nem egy konkrét személy ellen folyik , a tanú a bűncselekményt valótlanul egy konkrét személynek tulajdonítja, az hamis vád. A hamis tanúzás és a hamis

vád, ugyanarra a személyre, látszólagos halmazat, mert ugyanaz a jogtárgy, a hamis vád valósul meg, mert utána a hamis tanúzás már csak utócselekmény, hogy magát le ne leplezze. A bűnpártolást a hamis tanúzás körébe kell utalni, a hamis tanúzás révén nyújtott segítség önálló, speciális bűntett, a bűnpártolás bűntette

nem valósulhat meg ennek keretében a hamis közokiratot felhasználó, nem maga hamisította, az látszólagos bűnhalmazat, csak a hamis tanúzásért felel. A hamis közokiratot másnak készítő, az közokirat hamisítás és a

hamis tanúzásban való bűnsegéd lesz. A hamis vagy hamisított közokiratot maga készítette, akkor az valóságos anyagi halmazat, közokirat hamisítás és hamis tanúzás. DE a hamis magánokirat nem büntetőjog ellenes cselekmény, kizárólag hamis tanúzás jön létre. PERBEN CSALÁS során az elkövető jogtalan

haszonszerzés céljából az általa is tudottan valótlan tényállást hamis okirat felhasználásával próbálja a polgári ügyben bizonyítani - bíróság félrevezetése, íz igazságszolgáltatás működését veszélyezteti (pl. hamis

számlával akarja bizonyítani a nagyobb összegű tartásra jogosultságát). 274. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették,

nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az

ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének

napján kezdődik.



Hamis tanúzásra felhívás

Előkészületi jellegű magatartás, sui generis deliktumként pönalizált (sajátos alakzatként büntetendő, a sui

generis bcs. olyan bűncselekmény elkövetéshez kapcsolódó magatartás, amely általában nem minősül bűncselekménynek, de az általános szabálytól eltérően, a törvényalkotó mégis büntetni rendeli)

1. A jogi tárgy az igazságszolgáltatás, hatóságok, fegyelmi eljárások zavartalan működéséhez fűződő jogi érdek.

2. A passzív alany más személy.

3. Az elkövetési magatartás az eredménytelen felbujtás, felhívás, mint előkészületi magatartás. 276. § (1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés esetén

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. büntető vagy polgári ügyben

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a

fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő


4. Befejezett bcs. ha a rábírni törekvés eljut a célba vett személyhez.

5. Az alany tettesként és részesként bárki, a felbujtás és bűnsegély is lehetséges, mert sui generis bűncselekmény

6. Célratörő, egyenes szándékkal követhető el, ha olyan személyt akar rábírni, aki csak terheltként

vonható be az eljárásba – akkor a hamis tanúzásra rábírás nem valósul meg. 7. Több személy hamis tanúzásra felhívása, az bűnhalmazat, akkor is, ha ugyanazzal az üggyel kapcsolatos

ugyanannak a személynek a többszöri felhívása, természetes egység. A hamis tanúzásra felhívásért akkor felel, ha a felhívott személy nem tesz valótlan vallomást. Ha a felhívott személy a hamis tanúzást elköveti,

akkor, hamis tanúzás felbujtója (részes!).

Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása

277. § A tanú, aki büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a következményekre történt

figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, vétség miatt elzárással büntetendő. A jogi tárgy a büntető igazságszolgáltatás védelméhez fűződő társadalmi érdek. Az elkövetési magatartás, a figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja.

Kizárólag mulasztással követhető el, tiszta mulasztásos bűncselekmény. A Büntetőeljárásnak folyamatban kell lennie, kizárólag bíróság előtt (rendőrség, nyomozóhatóság,

ügyészség előtt rendbírság, és költségtérítés). A tanúzás előtt, felhívás. Immateriális bűncselekmény, nem szükséges az eredmény bekövetkezése. A kísérlete fogalmilag kizárt, a megtagadás tényével befejezetté válik. A tettes kizárólag a bíróság által kihallgatandó személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet,

a társtettesség kizárt (mindenki a saját személyében tagadhatja meg a vallomástételt) részes bárki lehet. Szándékos, ha olyan esetben, amikor az eljárás megszüntetése, vagy az eljárás alá vont személy felmentése

függhet, akkor csak „a mentő körülmény elhallgatása” miatt lehet büntetőjogi felelősség.



Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

Bűnpártolás

Jogtörténet

Római jogban: lopással kapcsolatban – római jog egységesen kezelte a bűnpártolást és az orgazdaságot

olaszok: a bűnpártolás a bűnrészesség egyik alakzata

Csemegi kódex: személyi (ezen belül hivatali bűnpártolás) és tárgyi bűnpártolás

1978. évi IV. tv.: a duális szabályozást megszűnteti: a hivatali a bűnpártolás minősített esete, az alap esetet egy évre

bűntette

Tételes jog elemzése Járulékos jellegű bűncselekmény.

1. A jogi tárgy az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek, a

bűncselekményekből származó előnyök realizálására ne kerülhessen sor.

2. Az elkövetési magatartás.

282. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, a)

segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,

b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy (személyi) c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (tárgyi)

Az első két esetkör a személyi bűnpártolás, ahol a bűnelkövető személy „mentésének”, a büntetőjogi felelősségre vonás alóli elkerülés érdekében, az első alakzat elkövetési magatartása a segítségnyújtás pl. megszöktetés, elrejtés, nyomozó szervek félrevezetése, lakás biztosítása, álruha, csak tevés lehet (mulasztás

a büntetőjogi felelősséget nem alapozza meg), a segítségben részesített elkövető az alapbűncselekménynek tettese, részese lehet, aki ellen büntetőeljárás folytatható le. A segítés megállapítható, ha az eljárás még nem

indult meg, de lehetséges vagy megindult, de az elkövető személye ismeretlen. A személyi bűnpártolás második fordulata a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására irányuló törekvés, csak aktív magatartás lehet,- közömbös, hogy a magatartás eredménnyel jár-e, vagy sem, elegendő az erre irányuló cselekvés pl. tárgyi

bizonyítási eszközök megsemmisítése, elrejtése. A bűncselekményből származó előny biztosítása, ez elsősorban tárgyi jellegű, az alapcselekményből származó előny biztosításában való biztosításában való

közreműködés feltétele, hogy már meglegyen az előny és a bűnpártoló tevékenység arra irányul, hogy ez az előny meg is maradjon pl. a dolog megőrzése, elrejtése, átalakítása. Az előny minden olyan változás, ami az alapcselekmény következményeként jött létre és az alapdeliktum elkövetője számára kedvezőbb helyzetet

eredményez, mint a cselekmény elkövetése előtt volt, ennek a helyzetnek a fenntartásában, kedvezőbbé tételében működik közre a bűnpártoló kizárólag az alapcselekmény elkövetőjének érdekében fontos

elkövetés időpontja. Az alapbűncselekmény végrehajtójával való az elkövetés előtti megegyezés hiánya képezi a bűnpártolás megállapíthatóságának fundamentumát, léteznie kell egy más személy által elkövetett konkrét bűncselekménynek, amit „pártolnak”.

Alapbűncselekmény tekintetében ha a büntethetőséget kizáró ok miatt nem kerülhet sor a tényállásszerű cselekmény megvalósítójának a felelősségre vonására, kizáró ok fennállása miatt már az elkövetés

pillanatában sem jött létre bűncselekmény, alapbűncselekmény hiányában pedig járulékos deliktumról, bűnpártolásról sem lehet szó. A személyi bűnpártolás első fordulata, bcs.-t elkövető személy hiányában nincs kinek a hatóság üldözése előli meneküléshez segítséget nyújtani, büntetőeljárás nem indulhat, DE az

elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyerekkorú vagy kóros elmeállapotú, s emiatt nem büntethető » cél: a tényállásszerű

cselekmény elkövetésével NE birtokolhassanak a közbiztonságra veszélyes eszközt, aminek a tartása jogszabályba ütközik, vagy amit a tényállásszerű cselekmény elkövetéséhez használt, illetve a tényállásszerű cselekménnyel vagyongyarapodás ne következhessen be. A kóros elmeállapot büntethetőséget kizáró ok, DE

kényszergyógykezelése elrendelhető (Be keretében a bíróság rendeli el). A büntethetőséget megszüntető



okok esetén a tényállásszerű cselekmény kifejtésekor a bűncselekmény létrejön, de utóbb olyan ok valósul

meg, ami miatt az elkövető nem lesz büntethető, fontos a megszüntető ok (elkövető halála, kegyelem, elévülés, tevékeny megbánás, tv-ben meghatározott egyéb ok) bekövetkezésének időpontja. A megszüntető

ok létrejötte előtti magatartásért a bűnpártoló felelősséggel tartozik, a megszüntető ok utáni bűnpártolás nem büntethető, az eljárás lefolytatásához szükséges feltételek hiánya miatt büntetőeljárás nem indítható, amennyiben a feljelentésből kiderül a kizáró vagy a megszüntető ok, vagy a feltétel hiánya, akkor a

feljelentést a Be szerint el kell utasítani. Ha a kizáró vagy a megszüntető ok, vagy a feltétel hiánya az eljárás lefolytatása során nyer megállapítást, akkor a döntő határozat deklarálja, hogy az érintett személy ne

kerüljön felelősségre vonás alá. Ha a vád tárgyává tett tények alapján egyértelműen következtetni lehet arra, hogy az alapcselekmény bűncselekmény, a bűnpártoló felelősségre vonására akkor is sor kerülhet, ha az alapcselekmény elkövetője ismeretlen marad, DE ha utóbb kiderül az alapcselekményt elkövető személye és

büntethetőséget kizáró ok miatt felelősségre nem vonható, akkor a bűnpártoló elítélését rendkívüli jogorvoslattal meg kell szüntetni.

3. A járulékos jelleg, az alapcselekmény tettese vagy részese nem lehet a bűnpártolás tettese. A tettestárs által elkövetettek valótlan felvállalása bűnpártolást nem valósít meg, azonos elkövetői körön belüli

tényállásszerű magatartások büntetlen utócselekményként értékelendők. A bűnpártolás az igazságszolgáltatás, vagyis az igazság megállapításának az érdekeit sérti, más személy bűnpártolásra való

rábírása nemcsak fönntartja a főcselekménnyel előidézett sérelmet, hanem újabb jogtárgy sértés (az igazság megállapításához fűződő érdekek elleni cselekvőség) révén növeli az alapbűncselekmény tettese a bűnpártolásnak tettese NEM, de részese, felbujtója lehet.

4. A Btk 282§ (1) bekezdés a) és c) pontja: egyenes és eshetőleges szándékkal Btk 282§ (1) bekezdés b) pont: „meghiúsítani törekvés” célzatosan, kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

5. Minősített esetek. Vagyoni előny megszerzése végett.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást haszonszerzés

végett követik el. Kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményekhez kapcsolódóan.

(3) A büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást a) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekménnyel [kivéve az állam elleni

bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (263. § (1) bekezdés], XIII fejezet: Emberiesség elleni bűncselekmények →XIV fejezet: Háborús bűncselekmények XXIV fejezet: Az állam elleni bűncselekmények

b) emberöléssel [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], emberrablással [190. § (1)-(4) bekezdés],

emberkereskedelemmel [192. § (1)-(6) bekezdés], terrorcselekménnyel [314. § (1)-(2) bekezdés],

terrorizmus finanszírozásával [318. § (1)-(2) bekezdés], jármű hatalomba kerítésével [320. § (1)-(2)

bekezdés], c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető

bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, vagy d) hivatalos, külföldi hivatalos személy hivatali

eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével vagy közfeladatot ellátó személy eljárása során

követi el. Új: kiegészítés a korábbi 1978. évi Btk. - hoz képest

6. A büntethetőséget kizáró ok. Ha a hozzátartozó nem mint hivatalos személy, külföldi hivatalos személy, vagy közfeladatot ellátó személy az eljárása során, illetve nem haszonszerzés végett nyújt

segítséget ahhoz, hogy a bűncselekmény elkövetője a hatóság üldözése elől meneküljön. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a)

pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el.



7. A bűnhalmazat, természetes egység, több elkövetőnek, egy elkövetőnek több bűnügyben bűnhalmazat

valósul meg.

Elkülönítés

tárgyi bűnpártolás orgazdaság

az alapbűncselekmény elkövetőjének az érdekében

cselekszik → az előny kizárólag az alapbűncselekmény elkövetőjénél jelentkezhet

abból a célból követi el a bűncselekményt, hogy

magának, vagy az alapbűncselekmény elkövetőjén kívül bárki másnak vagyoni hasznot

szerezzen

A haszonszerzés céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság látszólagos halmazat, ez orgazdaságnak minősül csak, a pénzmosás a bűnpártoláshoz képest speciális deliktum.



XXVII. fejezet : A korrupciós bűncselekmények

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények

A közélet tisztasága az állami, társadalmi szervek, hivatalos és más fontos közfeladatot ellátó személyek törvényes, elfogulatlan és befolyástól mentes működését jelenti. A kapcsolatban szükségszerűen két fél áll egymással szemben. Nincs passzív alany, mindkét fél a jogtalanság talaján áll. Ha azonban az egyik fél

visszautasítja a korrupciós kapcsolatot, akkor elképzelhető a passzív alany. Azt az elkövetőt, aki kéri, elfogadja az előnyt, passzív vesztegetőnek, aki pedig adja, vagy ígéri az

előnyt, aktív vesztegetőnek nevezzük. Közös jogi tárgy a közélet tisztasága, a gazdasági szféra, a hivatali szféra, és a hatósági eljárás.

Jogtörténet Csemegi kódex: vesztegetés vétsége miatt büntetendő az a közhivatalnok, aki a hivatásánál fogva teljesítendő

cselekményért, vagy annak elmulasztásáért ajándékot, vagy jutalmat követelt, elfogadott ; minősített eset: hivatali

kötelességet szegve

1961. évi V. tv.:passzív vesztegetés: jogtalan előny kérése, elfogadása (ajánlkozik, vállalkozik, maga részére előnyt

követel, kér, elfogad, előny elfogadójával egyetért) minősített: kötelességszegés, határkör túllépés, hivatali helyzetével

való egyéb visszaélés, + befolyással üzérkedés

1978. évi IV. tv.: passzív hivatali vesztegetés, passzív gazdasági vesztegetés, aktív hivata li vesztegetés – hivatali

szabályokkal ellentétes magatartás tanúsítása, befolyással üzérkedés, közérdekű bejelentő üldözése

1998. évi LXXXVII tv.: nemzetközi közélet tisztasága (VIII címként beiktatva)

2001. évi CXXI tv.: gazdasági vezetők kapcsolódó felelőssége, hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés és az aktív és

passzív vesztegetéshez kapcsolódóan a büntethetőséget megszüntető okok, valamint a feljelentési kötelezettség

szabályozása

2011. évi CL tv.:büntethetőséget megszüntető ok helyett a korlá tlan enyhítés és a különös méltánylást érdemlő estekben a

mellőzést; + a befolyás vásárlása bűncselekmény beiktatása a befolyással való üzérkedés aktív oldalaként

Gazdasági vesztegetés 1. A védett jogi tárgy a közélet, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok tisztasága.

2. az elkövetési tárgy a jogtalan előny az addiginál közvetve-közvetlenül kedvezőbb helyzetbe kerül, vagyoni (pl. kölcsön, hitel), személyes (pl. visszterhes jogügylet, kereseti lehetőség biztosítása, szexuális

kapcsolat), vagy erkölcsi (pl. elismerés, ranglétrán emelkedik). A passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, akkor vele szemben a bűncselekmény elkövetése során, azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni.

Nem lehet a passzív elkövetővel szemben vagyonelkobzást elrendelni, ha nem szerezte meg a vagyoni előnyt, DE ha az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, akkor vele

szemben vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt. Btk. 74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra f) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni

előny tárgya volt.

DE annak a vagyoni előnynek az elvonására, amit a vesztegető csak ígért, nincs törvényes alap.

3. A passzív alany csak akkor jelenik meg, ha a vesztegetés nem kerül elfogadásra. 4. Az elkövetési magatartás az előny adása, előny ígérete.

290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá

tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív

irányú változás, előny ígérete a jövőbeli adás kilátásba helyezése, jogtalan lesz, ha az elkövető tevékenységével kell kapcsolatban állnia, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet

végző személy működésével függ össze, jogilag szabályozottak, jogilag kikényszeríthetők, szabályszerű



teljesítésükhöz közérdek fűződik DE: ha csak alapszabályokon alapuló, jogi szempontból irreleváns, akkor

nem lehet vesztegetés megállapítása sem .

5. Az alany bárki lehet.

6. Aktív tevékenység, célzata a kötelességszegés, ezért kell adni vagy ígérni.

7. A minősített eset az önálló intézkedésre jogosult személy irányába, lényeges dolgokban befolyásolhat

vagy dönthet, döntés előkészítésében részt vesz, képviseletre jogosult. Súlyosabbnak minősül, ha bűnszövetségben, üzletszerűen követik el.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott

bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló

intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el. (3) A büntetés a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig, b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc

évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Btk. 459§ (1) 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten


jön létre bűnszervezet; Btk. 459§ 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezette n


jön létre bűnszervezet;

8. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére

vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.

9. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a

hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetekben mellőzhető a büntetés, ha a hatóságnak bejelenti, az elkövetés körülményeit feltárja, bírósági döntési kompetenciájába utalja.

Vesztegetés elfogadása

1. A védett jogi tárgy a közélet, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok tisztasága.

2. Az elkövetési tárgy a jogtalan előny.

3. Az elkövetési magatartás az előny kérése, a korrupciós kapcsolatot kezdeményezi, ezzel befejezett,

kísérlet fogalmilag kizárt. Az előny elfogadása, az előny ígéretének elfogadása, kilátásba helyezett jövőbeli előny, rá tekintettel adott, ígért előny kérőjével/elfogadójával egyetért.

291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban

jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel

harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett

miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

4. A bűncselekmény alanya a gazdálkodó szervezet részére, érdekében tevékenységet végző olyan kötelezettségek, amelyek jogilag szabályozottak, jogilag kikényszeríthetők, szabályszerű teljesítésükhöz

közérdek fűződik, DE ha csak alapszabályokon alapuló, jogi szempontból irreleváns, nem vezethet



vesztegetés megállapítására sem.

5. Csak szándékosan lehet elkövetni.

6. A minősített esetek, ha a kötelességét megszegi bűnszövetségben, üzletszerűen még súlyosabb, ha a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenykedő személy önálló intézkedésre jogosult (pl.

vezető beosztásban, képviseletre jogosult), alapeset a kötelezettség szegéssel, bűnszövetségben, üzletszerűséggel.

(2) Ha az elkövető a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,

b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el,

két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló

intézkedésre jogosult személy, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,

b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig, c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

Az üzletkötői jutalék annak jár, aki a konkrét szerződés sikeres realizálásában vállal szerepet, DE visszaélés akkor, ha nincs arányban az elvégzett munkáért elvárható díjazással, azt jelentősen meghaladja.KIZÁRT a

bírói gyakorlatban az üzletkötői jutalék annak, aki a konkrét jogügylet előkészítésében, vagy létrehozásában érdemi döntési jogosultsággal rendelkezik. A hitelezési tevékenység a gazdasági szereplők kedvezőbb

feltételek mellett akarnak hitelhez jutni, ellenértéke a hitel 7-10% -a. A gazdasági vesztegetés, ha a pénzintézet vezetője a hitel engedélyezését ahhoz a feltételhez köti, hogy az ennek segítségével megvalósított cég vagyonának egy részét ingyenesen, vagy jelképes összegért egy általa megjelölt

gazdálkodó szerv tulajdonába adja át. Az orvos büntetőjogi felelőssége. Orvosetikai kódex: „A hálapénz, hálaszolgáltatás: bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orv osnak ad,

amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét. A hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket törvénysértő és súlyos

etikai vétség” Mt. a hálapénz munkáltató előzetes hozzájárulása nélküli elfogadása törvénysértő, a 3. személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységéért nem fogadhat el, nem köthet ki előzetes hozzájárulás nélkül, ha

az orvos a gyógyító-megelőző tevékenysége során az előnyt maga kéri, kötelességét szegi, akkor bcs.. A működés befejezése után a neki felajánlott előnyt a munkáltató hozzájárulása nélkül fogadja el, az nem bcs,

hanem fegyelmi vétség. Külföldi gazdálkodókra is ugyanúgy érvényes: (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi

gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott

bűncselekményt követi el. 292. § A 290-291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes

joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység

végzésére jogosult.

8. Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetekben mellőzhető a büntetés, ha a hatóságnak bejelenti, az elkövetés körülményeit feltárja, a bírósági döntési kompetenciájába utalja, további feltétel a

kapott jogtalan vagyoni előny vagy annak ellenértékének visszafizetése. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1)

bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a

hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak

ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.



Hivatali vesztegetés

1. A védett jogi tárgy a közélet tisztasága, a hivatali apparátus tagjaiba vetett bizalom.


3. A passzív alany a hivatalos személy, vagy más, ha a korrupciós kapcsolat nem jön létre.

4. Az elkövetési magatartás az előny adása, aminek alkalmasnak kell lennie a befolyásolásra, vagy az előny ígérete, a cél a hivatalos személy befolyásolása. Mindig az aktív vesztegető személyre nézve jelent közvetlenül vagy közvetve kedvezőbb állapotot. Előny, a hivatalos személy működésével kell kapcsolatban

lennie a cselekmény az előny ígéretével befejezetté válik, nem szükséges azt visszautasítani, a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség nem megfelelő teljesítése, az sajátos bűnsegédi magatartás. Vagyonelkobzást

kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt – az aktív vesztegetővel szemben is, ha rendelkezésére állt és bizonyítottan arra szánta, hogy a passzív vesztegetőnek juttassa. 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott

vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy

ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali

helyzetével egyébként visszaéljen.

(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy

felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy,

ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy

érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy

ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

5. külföldi hivatalos személyekre is érvényes: (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos

személy működésével kapcsolatban követi el.

Btk. 459§ (1) 13. külföldi hivatalos személy: a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot

ellátó személy, b) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot

teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik,

c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe,

testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt

is, d) a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság

tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság

rendeltetésszerű működéséhez tartozik;

6. A bűncselekmény alanya az 1. és 2. bekezdés szerinti elkövetés esetén bárki, a3. és 4. szerint az alany speciális, külföldi hivatalos személy vagy a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve az ellenőrzésre, felügyeletre feljogosított személy.

7. Az 1. és 2. esetben csak célzatosan; a 4. esetben szándékosan (eshetőleges és egyenes); az 5. bekezdés

szerinti esetet gondatlanul lehet elkövetni. (5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője,

ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében

tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból



követi el.

8. Minősített esetek, az alany a kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével

egyébként visszaéljen. 9. Több hivatalos személy esetén bűnhalmazat lesz.

10. (6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és

(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt

az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Hivatali vesztegetés elfogadása

1. A védett jogi tárgy a közélet tisztasága, a hivatali apparátus tagjaiba vetett bizalom


294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek

ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy

elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

3. Az elkövetési magatartás az előny kérése, a korrupciós kapcsolatot kezdeményezi, ezzel befejezett a

bcs., kísérlet fogalmilag kizárt. Az előny elfogadása, az előny ígéretének elfogadása, a kilátásba helyezett jövőbeli előny, rá tekintettel adott, ígért előny kérőjével/elfogadójával egyetért. Az egyetértés a hivatalos személy kifejezetten vagy hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy a 3. személy rá tekintettel előnyt kérjen,

kapjon, az előnyt a 3. személynek a hivatalos személyre tekintettel adják vagy ígérik, és ezzel a hivatalos személy egyetért , az előny lehet vagyoni, személyes, erkölcsi.

4. A bűncselekmény alanya a hivatalos személy, és a külföldi hivatalos személy.

5. Csak szándékosan, a 3. a pontban pedig célzatosan lehet elkövetni.

6. Minősített esetek, vezető beosztásban, aki a fontosabb ügyekben intézkedésre, döntésre hivatott. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású

hivatalos személy követi el.

továbbá (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott

esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) az előnyért aa) hivatali

kötelességét megszegi, ab) hatáskörét túllépi, vagy ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve b)

a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott

bűncselekményt követi el.

7. Halmazat az egy ügyben több ügyféltől különböző ügyfelektől, különálló ügyekben. Ugyanattól a személytől, ugyanabban az ügyben többször, az folytatólagosság.

8. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és

(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt

az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy

annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.



XXX. fejezet : Közbiztonság elleni bűncselekmények

1. Terrorcselekmény 314 § -316 §

2. Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása 317 § 3. Terrorizmus finanszírozása 318§ TERRORIZMUS 4. Jármű hatalomba kerítése 320§

5. Bűnszervezetben részvétel 321§ 6. Közveszély okozása 322 §

7. Közérdekű üzem működésének megzavarása 323§ 8. Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés 324§

Közveszélyokozás

Történeti kitekintés

Csemegi kódex: gyújtogatás, árvíz

súlyosabb ha templom, közkönyvtár, közlevéltár

1961. évi tv.: gyújtogatás, robbanószer, árvíz, sugárzó vagy más anyag illetve energia pusztító hatása


1. A jogi tárgy a közbiztonság részeként a személy és vagyonbiztonság védelme.

2. Passzív alany bárki lehet, (teljességgel esetleges a bűncselekménnyel érintett személyek és vagyoni javak köre), elkövetési tárgya csak jelentős értékű dolog.

3. Az elkövetési magatartás. 322. § (1) Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a

közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc


A közveszély előidézése, bármi, ami az eredmény létrehozására alkalmas. A korábbi Btk. szerint az árvíz, robbanó-sugárzó-más anyag, energia, és a tűz pusztító hatása. Az új Btk. szerint az anyag vagy az energia pusztító hatása általános megfogalmazás alatt értendő az árvíz (energia és anyagi ártalom), a tűz, a

gyújtogatás (tényállásszerű, ha a saját tulajdonában levő tárgyakat gyújtja meg, nincs jelentősége ki a tulajdonos, DE annak igen, hogy a közveszély (tűz tovaterjedésének) objektív lehetőségének fenn kell állnia.

A közveszély elhárításának akadályozása, közömbös, hogy mi keletkeztette a közveszélyt (más vétkes, vétlen magatartása, vagy természeti katasztrófa), ennek elhárításában való akadályoztatás a lényeg. Megvalósulhat aktív vagy passzív módon (ez utóbbi tipikusan mulasztással, a jsz.- ban előírt kötelezettségek

nem teljesítése lévén), a következmények enyhítésének akadályozása, nem a közveszélyes állapothoz, hanem a következményekhez kapcsolódik, pl. gátolja az ingóságok kimentését az árvízi területről.

4. A közveszély előidézése eredmény bűncselekmény. A közveszélynek nincs egzakt fogalma, definíciója, de körülhatárolható. Előre meg nem határozott, de nagyobb emberszámot (életét, testi épségét fenyegető) és

jelentős anyagi javakat érintő, objektív fenyegető helyzet – emberi magatartás hozza létre. Az elhárításának és következmények enyhítésének akadályozása a közveszély után, ez NEM eredmény bűncselekmény, elég

az akadályozás. A közveszélyt nem csak ember, hanem természeti katasztrófa is előidézheti.

5. Stádiumok. Az előkészületet is bünteti (4) Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el,

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a szükséges anyagokat, eszközöket beszerzi, közveszély okozásra mást felhív, vagy ajánlkozik,

vállalkozik, mással közös elkövetésben megállapodik. A közveszély előidézése az elkövetési módként



meghatározott tevékenység tanúsításával lép kísérleti szakba, DE a közveszély objektív lehetőségének fenn

kell állnia! A közveszély előidézésével befejezett a cselekmény, fontos az okozatosság; eredménye van. Az akadályozó jellegű magatartásokat teljesen ki kell fejteni (pl. víztömlőt átvágja), DE nem szükséges,

hogy ténylegesen megakadályozza a közveszély elhárítását. 6. Az alany tettesként bárki lehet, a második és a harmadik elkövetési magatartás (a közveszély

elhárításának és következmények enyhítésének akadályozása) tettese nem lehet az, aki a közveszélyt előidézte, mert aki a közveszélyt okozta, utóbb ezekért a többletmagatartásokért külön nem felel (büntetés

kiszabása során veszik figyelembe). A társtettesség, részesség: ált. szabályok szerint alakul. Ha valaki a közveszély előidézésében felbujtói, bűnsegédi tevékenységet fejt ki, de a közveszély elhárítását illetve a következmények enyhítését maga is megakadályozza – akkor ezekben a cselekményekben önálló tettes,

amibe a közveszély előidézésében nyújtott részesi tevékenysége beleolvad.

7. Mind a szándékos, mind a gondatlan formát bünteti a Btk. Szándékos lehet egyenes, eshetőleges, a szándéknak ki kell terjednie az eredményre és az ok-okozati összefüggésekre is. Gondatlan elkövetés esetén negligencia és luxuria is lehet.

(5) Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy

vagy ezt meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. 8. minősített esetek (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) csoportosan, Új !

b) különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva vagy

Btk. 459§ (1) 16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban

okozott értékcsökkenés; és Btk. 459§ (6) d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen

nagy,

E minősítő körülményért akkor is felel, ha arra csak gondatlansága terjed ki ! c) bűnszövetségben követik el.

Btk. 459 §(1) 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten


jön létre bűnszervezet;

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

halált okoz.

A törvényi egység a közveszély okozás és a gondatlan emberölés között a halálos eredmény tekintetében kizárólag csak gondatlanság terhelheti, ha a halálos eredmény tekintetében a szándéka kiterjed akár csak

eshetőlegesen is, akkor közveszélyokozás, ás emberölés alap vagy minősített esete halmazatban.

9. (6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény

származott volna, önként megszünteti. Akár a tettes, akár a részes is önként elháríthat.

10. Elhatárolás a közveszély okozás, rongálás. Közveszélyokozás esetén vizsgálni kell, hogy az objektív

létrejött-e közveszély, objektív lehetősége létrejött-e a közveszélynek, a közveszély előidézésére kiterjedt-e az elkövető szándéka, terheli-e legalább gondatlanság, ha nem, akkor rongálás. A kettő együtt (közveszély és rongálás) nem valósulhat meg. Szándékos testi sértés, erős felindulásból elkövetett emberölés és a

szándékos emberölés halmazatban állhat a közveszély okozással. DE a gondatlan emberölés NEM, mert minősített esetként egységet hoz létre (3 bekezdés).



Közérdekű üzem működésének megzavarása

Jogtörténet

Először 1961. évi tv. büntette a közérdekű üzem megzavarását.


1. A jogi tárgy a társadalom legalapvetőbb igényeinek kielégítésére szolgáló üzemek zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek.

2. Elkövetési tárgy a közérdekű üzem (Btk. 459.§(1) 21pont, közmű, a települések vagy azok jelentős

részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek, hálózatok és az ezekkel kapcsolatos létesítmények pl. telefon, víz, csatorna, gáz …, közösségi közlekedési üzem, tömegközlekedési eszközök, ami bárki által igény bevehető ÉS egyidejűleg nagyszámú utas szállítására alkalmas, elektronikus hírközlő hálózat a

hálózati infrastruktúra, kapcsolás és átviteltechnika, energia ellátást biztosító berendezések. Egyetemes

postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi

és informatikai központ és üzem, hadi anyagot, haditechnikai eszközt termelő üzem, energiát, vagy

üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.

3. Elkövetési magatartás. 323. § (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Lehet aktív és passzív, a teljes tevékenységi kör pl. a kábelek megrongálása, tartozékok, vezetékek leszerelése, a vezető működési folyamatot irányító személy megfenyegetése, megrongálás a dolog állagának

sérülésével jár, megsemmisülés a dolog megszűnik, megzavarás, lehet még a dolog rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

4. Materiális bűncselekmény, a jelentős mértékű zavar szükséges, az enyhe, gyorsan elhárítható zavar nem elég. Jelentős, hosszú ideig tart a szolgáltatás elmaradása, a jogosultak köre miatt jelentős, a szolgáltatás

fontos, jelentős az okozott vagyoni hátrány is.

5. Az előkészületet is bünteti a Btk. (4) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt

két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kísérleti szakban az alany elkezdi az elkövetési magatartást, de a jelentős mértékű üzemzavar nem következik be, ha igen, akkor befejezett lesz a bcs.

6. Az alany tettesként, társtettesként, részesként bárki lehet, az ált. szabályok szerint büntetendő.

7. Szándékosan és gondatlanul is elkövethető, a szándékosságnak valamennyi tényállási elemre, a közüzemi, közérdekű jellegre és a következményekre is ki kell terjednie.

(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt

meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

8. A minősített esetek. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) csoportosan, b) bűnszövetségben vagy c) különösen nagy kárt okozva követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt



a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve vagy c) különösen jelentős kárt okozva követik el.

9. Halmazat, az élet elleni, testi épség elleni bűncselekményekkel halmazatban, a rongálással nincs halmazat, de a vele összefüggésben levő lopással már igen, rombolástól a célzat határolja el.



Terrorcselekmény

Közbiztonság: személy és vagyonbiztonság. Általában nem konkrét személy jogait sértik, veszélyeztetik,

és nem konkrét dolgot fenyegetnek, hanem szélesebb körben. Terrorizmus a XX. század hetvenes években élte fénykorát. Egy vagy több embert vagy jelentős anyagi javakat kerítettek hatalmukba és valamely állam kormányához, hatóságához intéztek követelést. Utóbbi

években a cél a pusztítás.

Terrorcselekmény 314 § -316 §

1. A jogi tárgy, az államok, állami szervek, nemzetközi szervezetek kényszermentes, zavartalan

működéséhez fűződő társadalmi érdek.

2. A passzív alany, bármely természetes élő személy, ha az elkövető követelést fogalmaz meg, akkor passzív alany a követelés címzettje is pl. állami szerv, vagy nemzetközi szervezet, államigazgatási, közhatalmi, önkormányzati szervek. Az elkövetési tárgy, az, ami ellen a bűncselekmény irányul, jelentős

anyagi javak, a jelentős anyagi javak, ha az 5 millió forintot meghaladó értékű, DE jelentős anyagi javakhoz tartozik, amelynek az eszmei értéke magas, vagy pótolhatatlan.

3. Az elkövetési magatartásnak három alapesete van.

Első alapeset:

314. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen,

ne tegyen vagy eltűrjön,

b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve

nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel

kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó

szabadságvesztéssel büntetendő. (4) E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos

bűncselekmény a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], a testi sértés [164. § (2)-(6) és (8) bekezdés], a

foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. § (3) bekezdés], b) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §),

c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (1)-(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi

közlekedés veszélyeztetése [233. § (1)-(2) bekezdés],

d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. § (1)-(2) bekezdés], e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni

erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312.

§), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés], f) a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. § (1)-(3) bekezdés],

a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. § (1)-(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy

robbantószerrel visszaélés [324. § (1)-(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. § (1)-

(3) bekezdés],

g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)-(5) bekezdés], a haditechnikai

termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)-(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel

visszaélés [330. § (1)-(2) bekezdés], h) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a rongálás [371. § (1)-(6) bekezdés], i) az információs rendszer vagy adat megsértése [423. § (1)-(3) bekezdés].

Második alapeset az elkövetési magatartások cél, eszköz viszonylatban, összetett bűncselekmény (delictum



compositum).

Abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy

valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, (egy követelés kikényszerítése a cél, ahol a címzett egy állami szerv, vagy nemzetközi szervezet; lehet szóban, írásban; a követellés lehet jogos, jogosnak vélt, vagy jogtalan). Nincs jelentősége, hogy a címzett hatáskörébe, illetékességébe tartozik e a kérés, hogy képes

e teljesíteni. Jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, eszközcselekmény (jogellenes birtokbavétel erőszakkal, vagy tévedésbe ejtéssel is pl. pokolgép egy épületben).

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat

kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi

szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

Harmadik alapeset: a terrorcselekménnyel való fenyegetés, lehet szóban, írásban, ráutaló

magatartással, DE CSAK KOMOLY, konkrét fenyegetés . 316. § Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő


4. Immateriális bűncselekmény.

5. Az első két alapeset előkészületét is büntetni rendeli.

315. § (1) Aki terrorcselekmény előkészületét követi el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. A korábbi Btk. felsorolta, nevesítette az előkészületi magatartásokat (felhív, ajánlkozik, vállalkozik, közös

elkövetésben megállapodik), ez az Új Btk.-ból kimaradt, felesleges, a büntetési tétel maradt, DE szigorúbb, ha mindezt terrorista csoportban (3 vagy több fő) követi el.

(2) Aki az előkészületet terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja

meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 319. § A 315. és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből álló,

hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény

elkövetése.

(3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a

hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Kísérlet. Az első alap esetnek kizárt a kísérlete, mert a felsorolt cselekmények célzatos megkezdésével a cselekmény befejezetté válik. Második alapesetben a jelentős anyagi javak célzatos hatalomba kerítésével

kerül kísérleti szakba. A harmadik alapeset kísérlete elvileg lehetséges, pl. levélben szólít fel és a levél elkeveredik.

6. Az alany tettesként bárki lehet, (társtettesség akár eszköz, akár cél megvalósításában).

7. Szándékosan és célzatosan követhető el, egyenes szándék. Lehetséges célzatok, az állam, állami szerv, nemzetközi szervezet kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen, tűrjön, lakósság megfélemlítése, más állam alkotmányos, társadalmi, gazdasági rendjének megváltoztatása, megzavarása, nemzetközi szervezet

működésének megzavarása, követelés kikényszerítése.

8. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos

következmény származott volna, és

b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi,



ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy

enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények

megakadályozásában.

Az abbahagyásra csak a cselekmény befejezetté válása után kerülhet sor, kísérleti szakban csak a visszalépés jöhet szóba, DE a maradék bűncselekményekért így is felel, csak a 2. bekezdés szerinti elkövetésnek (második alap eset) van kísérlete, DE a követelés közlését követően azonban már csak abbahagyás jöhet

szóba, az elkövető visszaadja az anyagi javakat, függetlenül attól, hogy a követelését teljesítik, NEM kell ÖNKÉNTESnek lenni az abbahagyásnak, nincs ilyen törvényi feltétel.

9. Az első alapesetben levő bűncselekmények nem állhatnak halmazatban a terrorcselekménnyel.

11. Feljelentési kötelezettségek, büntetendő a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása 317 §. 317. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a

hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő. Hitelt érdemlő tudomás, hogy terrorcselekmény készül, a hozzátartozót sem mentesíti, csak az előkészületi szakban levő szakra vonatkozik, csak az első és a második alakzathoz, mert csak ezek

előkészületét bünteti.



Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel

324. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket

a) engedély nélkül készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy a tartásukra nem jogosult

személynek átad,

b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy

azon átszállít,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy

bűnszövetségben követik el.

(3) Aki robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három


A bűncselekmény tényállásának rövid bemutatása

A bűncselekmény tárgya a közbiztonság. Elkövetési tárgy a robbanóanyag, robbantószer és az ezek

felhasználására szolgáló készülék. Robbanóanyag minden olyan mesterségesen létrehozott anyag, amelyből

megfelelő ráhatás következményeként igen rövid idő alatt pusztító hatást kiváltó energia szabadul fel (ilyen

például a dinamit, trotil, ekrazit). Robbantószer az olyan eszköz, amely a robbanóanyagnak a

felrobbantására szolgál. Az ezek felhasználására szolgáló készülék olyan eszköz, amelyet a robbanóanyag

és a robbantószer egyesítésével hoztak létre (például kézigránát, bomba) .

A bűncselekmény tényállása nagyrészt megegyezik a lőfegyverrel és lőszerrel visszaéléssel, így az elemzés

kapcsán utalunk az ott leírtakra.



Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel.

Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel:

Btk. 263/A. § (1) Aki

a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz,

b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó

engedély kereteit túllépi,

c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt

a) üzletszerűen,

b) bűnszövetségben

követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt

b) különös visszaesőként

követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki

a) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó,

csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,

b) vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül

megszerez vagy tart,

c)

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény

a) a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), a fegyvercsempészet (263/B. §), a

visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §),

b) a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak, az emberrablás és a magánlaksértés

fegyveresen elkövetett esetei [174/B. § (2) bek. a) pont, 175/A. § (2) bek. b) pont, 176. § (2) bek. b)

pont és (3)-(4) bek.], a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek.], a nemzetközi jogi kötelezettség

megszegésének súlyosabban minősülő esete [261/A. § (3) bek.], a visszaélés radioaktív anyaggal (264.

§),

c) a visszaélés kábítószerrel, a rablás, a jármű önkényes elvétele, a szökés és az elöljáró vagy szolgálati

közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [321. § (3) bek. a) pont, (4) bek. b)-c) pont, 327. §

(3) bek., 343. § (2) bek. a) pont, (4)-(5) bek., 355. § (2) bek. a) pont], továbbá a robbanóanyag vagy

robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás [324. § (4) bek. c) pont].

1. A védett jogi tárgy a lőfegyver felhasználása, forgalmazása. 2.Az elkövetési tárgyak a lőfegyver, ami tűzfegyver ill. olyan légfegyver, amiből 7,5 Joule-nál nagyobb

csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki. Lőszer, olyan egybeszerelt töltény, ami lövedéket, lőszert és gyúlelegyet tartalmaz.

3.Az elkövetési magatartások 3 csoportba oszthatók, az engedély nélküli készítés, megszerzés, tartás, forgalomba hozatal, az engedélyt a rendőrség adja ki és vonja vissza. Az engedélyköteles gyártás, forgalmazás, megszerzés, tartás, export, import, transzport, javítás, hatástalanítás. A készítésre, tartásra,

megszerzésre, kereskedelemre vonatkozó engedély túllépése, a készítés, a gyártás, készre szerelés, más kaliberűvé alakítás. Megszerzés a birtokbavétel viszonylag hosszabb időre. Tartás, hosszabb idejű

birtoklás (vagy elrejtés); ha a készítés vagy a megszerzés jogsze-rű, azokba a tartás beleolvad. A forgalomba hozatal bármely kereskedői magatartás tanúsítása, akár ingyenesen is. Az engedéllyel tartott fegyver vagy lőszer engedéllyel nem rendelkezőnek átadása, az átadás végleges vagy hosszabb időre

történő átengedés.



3. Immateriális bűncselekmény.

4. Az alanya bárki lehet akinek az első esetében nincs engedélye, a második esetben csak engedéllyel rendelkező követheti el, itt társtettes nem lehet (az engedély személyhez kötött).

5 Szándékos bűncselekmény. 6.Minősítő körülmények, üzletszerűen, bűnszövetségben, különös visszaesőkéntó. Privilegizált eset ha

csekély mennyiségre követik el.

7.Halmazat, egy vagy több időben egy vagy több fegyverre természetes egység, akkor is halmazatban áll élet-testi épség elleni bűncselekményekkel, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaéléssel és a vagyon

elleni bűncselekményekkel, ha a fegyveres elkövetés azoknak minősítő körülménye.



Állatkínzás

244. § (1) Aki

a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben

indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó

egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő


(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

E bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, 266/B. §-ként. A törvény indokolása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét. 2004. szeptember 03.

napjáig hatályos 2. §-ában, a közrend elleni szabálysértések körében került szabályozásra.

Az állatkínzás fogalmát a törvény az alapfogalmak körében (3. § 4. pontja) úgy határozza meg, mint az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazását, vagy olyan hatást eredményező beavatkozást, bánásmódot,

valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozását, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat. Az állatkínzás fogalmába tartozik továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra

szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása. Az Ávtv. 6. §-a szerint az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad, kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, kényszertakarmányozásra

fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

1. Védett jogi tárgy. A Btk a környezet és a természet elleni bűncselekmények között szabályozza az állatkínzás bűncselekményét. E fejezet címe, illetve önmagában az önálló fejezet ténye a régi Btk.- nál

jobban fejezi ki a fejezetben foglalt tényállások által védett jogi tárgyakat és azok jelentőségét. Az e fejezet alá tartozó tényállások közös jellemzője, hogy a környezetet és a természetet, valamint azok elemeit védik. Az állatkínzás bűncselekménynek a környezetvédelmi fejezetben történő elhelyezését az azonos jogi tárgy,

az állatok kímélete, a velük való humanitárius bánásmód indokolja. Ez ugyanis szoros összefüggést mutat a környezetkárosítás bűncselekmény tényállásában szereplő élővilág, valamint a természetkárosítás

bűncselekmény tényállásában szereplő növények és állatok védelmével

2. A bűncselekmény elkövetési tárgya a Btk. 244. § (1) bekezdés a) pontjában a gerinces állat, amely a fejlettség legmagasabb szintjén lévő, belső szilárdító vázú állat. Az (1) bekezdés b) pontja kiegészíti az

elkövetési tárgyat a veszélyes állat fogalmával.

3. A bűncselekmény elkövetési magatartásai a gerinces állat bántalmazása, olyan bánásmód alkalmazása,

mely maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz. Az 1 bekezdés b, pontját csak állattartó követheti el háziasított emlősállat (pl. ló, kutya, macska stb.) vagy egyéb veszélyes állat, tigris, óriáskígyó, skorpió) elűzése, elhagyása, kitétele. A 2 bekezdésben elkövetési magatartás, ha a vadászatot tiltott eszközzel vagy

módon folytatnak, vagy a halászat tiltott eszközökkel vagy módon történik. A bűncselekmény tettese a 244. § (1) bekezdés a) pontja esetében bárki lehet, így például az is, aki állaton

állatkísérletet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy állatorvosi végzettséghez

https://hu.wikipedia.org/wiki/2004

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCntet%C5%91_t%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyv

https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rv%C3%A9ny_(jogszab%C3%A1ly)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kutya

https://hu.wikipedia.org/wiki/Macska

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tigris_(%C3%A1llat)

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93ri%C3%A1sk%C3%ADgy%C3%B3f%C3%A9l%C3%A9k

https://hu.wikipedia.org/wiki/Skorpi%C3%B3k



kötött tevékenységet jogosulatlanul végez. Az (1) bekezdés b) pontja esetén a bűncselekmény alanya csak az

állattartó lehet, erre az elkövetői körre a törvény az „állatát” fogalommal utal. Az Ávtv. 3. § 1. pontja szerint állattartó az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.

4. A bűncselekmény csak szándékosan (de egyenes vagy eshetőleges szándékkal egyaránt) követhető el. Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy gerinces állatról van szó, és a cselekménye alkalmas arra,

hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza [244. § (1) bekezdés a) pontja], illetve hogy az állatát a sorsára hagyja [244. § (1) bekezdés b) pontja].

5. A Btk. 244. § (2) bekezdésében szabályozott minősített esetek tényállási elemként eredményt is tartalmaznak. A (2) bekezdés a) pontja a bűncselekmény azon minősített esetéről rendelkezik, amikor az

elkövető az állatnak különös szenvedést okoz. Az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással véghezvitt, illetve az állatnak testi épségében, szervezetében, viselkedésében az átlagosnál lényegesen

nagyobb fizikai vagy pszichikai gyötrelmet okozó cselekmények esetében állapítható meg ez a minősített eset. Ilyen például, amikor a bántalmazás hosszan tartó, elhúzódó, vagy ha az állat szenvedése láthatóan rendkívüli mértékű. A minősített esetek tényállási elemeként meghatározott eredmények tekintetében a Btk.

9. §-ában foglaltakra figyelemmel elegendő, ha az elkövetőt csak a gondatlanság terheli, nem szükséges, de lehetséges, hogy a szándéka az eredményre is kiterjedjen.

6. A bűncselekmény rendbeliségét az elkövetési tárgyak száma határozza meg a 244. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott minősített eset kivételével. Több (legalább kettő) állat maradandó

egészségkárosodása vagy pusztulása ugyanis törvényi egység, ezen eredmény bekövetkeztéig a minősített eset kísérlete állapítható meg.



Közveszéllyel fenyegetés

338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a

látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a

köznyugalmat súlyosan megzavarta.

A közveszéllyel fenyegetés gyakorlatilag egy fenyegetés, amely tipikusan az erőszak jele. Lehet, hogy csak egy dolgozatot szeretne megúszni egy diák, mégis ezt a bejelentés pillanatában nem tudhatjuk. A megfenyegetett intézményt ki kell üríteni, át kell vizsgálni. Ha viccnek szánták, ez akkor is nagyon

költséges, ha pedig valós lenne, sok életet sodorna veszélybe.

1. jogi tárgy: valótlan tartalmú, zavartkeltő fenyegetésektől mentes köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek

2. A bcs-nek nincs elkövetési tárgya.

3. Az elkövetési magatartás a köznyugalom megzavarására alkalmas, valótlan tény állítása híresztelése, látszatkeltése, közveszéllyel fenyegetés, pl. robbantással fenyegetés.

4. Verbális formának a kísérlete kizárt, írásban lehet a levél feladásával. 5. Immateriális bcs., csak szándékosan lehet elkövetni.

6. Minősített eset, ha a köznyugalmat súlyosan megzavarja.



Garázdaság

1. A jogi tárgy a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek

2. Az elkövetési tárgy az elkövető vagy más tulajdonában álló dolog.

3. Az elkövetési magatartás, a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás, társadalmi szabályok semmibevétele (elkövetési mód), amely másokban megbotránkozást, riadalmat, nemtetszést,

felháborodást kelt.

339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra,

hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul

meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az erőszak irányulhat személy ellen (vis absoluta, vis complusiva), a testre fizikai ráhatással, vagy dolog

elleni erőszakkal, ami állagsérelemmel jár.

4. SZUBSZIDIÁRIUS bűncselekmény, csak akkor büntetendő, ha súlyosabb bcs. nem valósul meg.

Immateriális bűncselekmény, elég, ha alkalmas a megbotránkozásra, riadalom keltésre, de nem szükséges a tényleges botrány, objektívan kell vizsgálni viszont a lehetőséget.

5. Az erőszakos magatartás tanúsításával befejezett lesz a bcs.

6. Az alany tettesként bárki, társtettesség, részesség is ált szabályok szerint alakul. 7. Kizárólag szándékosan követhető el, tisztában kell lennie azzal, hogy magatartása kirívó és

megbotránkozásra, riadalomkeltésre alkalmas, lehet egyenes, és eshetőleges is.

8. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a)

csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva, c) fegyveresen, d) felfegyverkezve vagy e)

nyilvános rendezvényen követik el.

Kitiltás 341. § A garázdaság és a rendbontás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. 9. halmazat,

egység

9. A szubszidiárius jellegből adódik, hogy súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel alaki halmazatban nem állhat,– testi sértéssel, rongálással (DE súlyos testi sértéssel már nem – mert nagyobb a büntetési tétele,

ezért csak testi sértés), tettleges becsületsértés és garázdaság sem lehet, a garázdaság beolvasztja. Ha az erőszakos, garázda magatartással térben és időben összefüggésben, de mégis elkülönülten más bűncselekmény, anyagi halmazat (bármely súlyosabb vagy enyhébb büntetendő bcs-vel, mert az anyagi

halmazatnál a szubszidiárius jelleg nem érvényes).



Önbíráskodás

1. A jogi tárgy a vagyoni jogok és jogérvényesítés törvénytelen módja elleni védelemhez fűződő társadalmi

érdek, nem feltétlenül sérti a vagyoni viszonyokat, de a közrend megzavarásához vezethet, veszélyezteti a köznyugalmat, ez a jogérvényesítés jogellenes módja.

2. A passzív alany bármely élő természetes személy lehet. 368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást

erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett

miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

3. Az elkövetési magatartás a kényszerítés, nem az akaratának megfelelő magatartást tanúsítja. Személy ellen kell irányulnia, mert ha nem ,akkor az nem lehet önbíráskodás, elég, ha akaratot hajlító jellegű.

(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény

érvényesítésének megengedett eszköze.

A Ptk. az elvesztett birtok érdekében önhatalmúlag is fel lehet lépni – a birtokvédelemnek van primátusa, de megengedett az önhatalom, ha a birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a

birtokvédelmet lehetetlenné teszi, pl. ha félő, hogy a birtoksértő a dolgot, elrejti, megsemmisíti, elpusztítja, megrongálja

4. Materiális bűncselekmény az erőszak, illetve a fenyegetés kifejtésével lép a kísérleti szakba, befejezetté

válik a tevéssel, cselekvés, aktív magatartás, nem tevéssel a korábbi cselekmény abbahagyását, illetve a jövőben az attól való tartózkodást, valamint a tűréssel a passzív alany akaratának meg nem felelő

tevékenység elviselése, tudomásul vétele.

6. Az alany tettesként bárki lehet, nem csak az, aki saját érdekében cselekszik, hanem az is, aki más személy vagyoni igényeit akarja érvényesíteni, társtettes, felbujtó és bűnsegéd is lehet.

7. Csak szándékosan lehet elkövetni, ha célzat van, akkor egyenes szándékkal. Jogos vagyoni igény a Ptk., vagy más vagyoni viszonyokat rendező norma szerint, jogosnak vélt, ha a vagyoni igény

jogszerűségében téved. 8. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást a) fegyveresen, b)

felfegyverkezve, c) csoportosan, d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el. Értelmező rendelkezések: 369. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló

jellegű bűncselekmény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény és a vagyon elleni bűncselekmény.

9. Elhatárolás az önbíráskodó nem tudja, hogy a követelése jogtalan, a zsaroló tudja.

Játék, fogadás teljesítése nem kényszeríthető ki, de az önkéntes teljesítés joghatályos, nem lehet visszakövetelni a jogalap nélküli gazdagodás címén sem a játékból, fogadásból eredő követelés (kivéve: az

állami engedélyes), kifejezetten játékra, vagy fogadásra ígért, vagy adott kölcsönből eredő követelések, azok a követelések, amiknek az állami szerv útján való értékesítését a jogszabály kizárja, az erőszakos elvétel önbíráskodás, az önként teljesítés erőszakos visszavétele rablás. A tiltott szerencsejátékok jogszabályba

ütköznek, tehát semmisek, a szerződés előtti állapotot kell visszaállítani, az önként teljesítés is visszakövetelhető bírói úton is – ha saját maga veszi vissza erőszakkal, az önbíráskodás, a nyeremény

erőszakos elvétele pedig rablás.



Közokirat hamisítás

342. § (1) Aki

a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére

vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló

előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el,

vétség miatt elzárással büntetendő. 343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve

a) hamis közokiratot készít, b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó

hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.

1. Jogi tárgy

A bűncselekmény jogi tárgya a közokirat valódiságába vetett bizalom és a közhitelesség. Magyarán

alapesetben mindenki úgy közeledik egy közokirathoz, hogy azt feltételezi, hogy az nem hamis, tehát valódi,

tulajdonosát a feltételül szabott közokirat előnyökre, juttatásokra, stb. jogosítja fel.

2. Elkövetési tárgy maga a közokirat. Azt, hogy mi is ez, a polgári perrendtartás határozza meg.

Az okiratokat kétféleképpen csoportosíthatjuk, a kibocsátó szerint lehet közokirat, vagy magánokirat, illetve

az okirat bizonyító ereje szerint lehet bizonyító erejű, vagy egyszerű. A teljes bizonyító erejű magánokirat

olyan irat, melyet a kiállító saját kezűleg írt meg és aláírta, vagy két tanú (lakcímmel) aláírásával igazolta,

hogy a kiállító előttük írta alá az iratot, vagy elismerte, hogy az aláírás az övé (pl. régebben írta már alá,

most csak elmondta), vagy a kiállító aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesítette (már halott személy

aláírását hitelesnek fogadták el egy okiraton), illetve a gazdálkodó szervezet által kiállított iratot okiratot

szabályszerűen (pl. a felelős írta alá, megfelelő módon, stb.) írták alá. Az ilyen okiratot a bíróság nem

mérlegeli, az ellenvetések sikeres bizonyításáig az iratban leírtakat úgy kezeli, hogy a kiállított tett

nyilatkozatot, elismerte a leírtakat és az abban leírtakat önmagára nézve kötelezően elfogadta.

Az egyszerű magánokirat megfogalmazása egyszerű, olyan magánokirat, amely nem felel meg a teljes

bizonyító erejű magánokirat ismérveinek. Eme irat valóságtartalmát, bizonyító erejét minden bíró egyedileg

mérlegelheti.

És végül a közokirat, mely olyan iratfajta, amit bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, közigazgatási szerv

ad ki. Fontos, hogy saját ügykörén belül és a megszabott alakban történjen a kiadás (tehát egy hatóság nem

adhat ki közokiratot más hatóság helyett, és ugyanígy nem érvényes, ha nem szabvány-kinézetű). Az

okiratok közül a közokirat számít teljes mértékű, és feltétlenül elfogadandó bizonyítéknak (ezért is veszik

szigorúan, ha ezt a "megfellebbezhetetlen" iratot bűncselekménnyel kapcsolatban használják).



3. Az elkövetési magatartás. Eléggé egyértelmű ez a rész, avagy mivel is követjük el magát a

bűncselekményt, mely cselekményekkel. Hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

ez a hamisítás. Hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, ez a hamis,

hamisított vagy más nevére szóló irat felhasználása. Közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség

létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot

foglaljanak közokiratba, ez az intellektuális közokirat-hamisítás.

Hamis egy irat, ha az egészet nem a jogosult kiállító készítette el (pl. egy nyomdász otthon nyomtatta),

hamisított, ha az eredeti iratot egy jogosult kiállító állította ki, de ezután az eredeti adatokat megmásítva,

átírva, meghamisítva, az eredeti irat már hamis adatokat tartalmaz (pl. adatok, számok átretusálása).

Ugyanígy a 343. paragrafus is megnevezi az elkövetési magatartást, ilyenkor az elkövető minden esetben

hivatalos személy, aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, hamis közokirat

készítése, vagy közokirat tartalmának meghamisítása. Lényeges tényt hamisan foglal

közokiratba, lényeges tény hamisan történő közokiratba foglalása.

4.Az elkövetési magatartás fogalmi elemei. Az intellektuális közokirat hamisításnál a tényállást (legalább)

két személy valósítja meg, ilyenkor az egyik fél jóhiszeműen állítja ki a közokiratot, míg a másik fél

rosszhiszeműleg hamis adatokat ad meg. A jóhiszemű fél nem büntethető, a másik fél pedig kötelezően igen.

Meg kell érteni azt, hogy miben is különbözik az intellektuális közokirat-hamisítás a másik kettőtől.

Míg a hamisításnál eleve hamis az okirat, azt nem a felhatalmazott adja ki, illetve hamisításnál az eredeti

okirat valódi, azt később manipulálják, vagy más nevében használják fel, addig az intellektuális hamisításnál

az iratot kiadó ugyanúgy készíti el a dokumentumot, mint az összes legális társát, csak ő nem tehet arról,

hogy a kapott adatok már eleve hamisak és a kiállító nem tud erről.

5. Bűncselekmény alanya, a tettes bárki lehet, kivéve a hivatalos ügyben eljáró hivatalos személyt (tehát

hivatalos személy, nem hivatalos ügyében eljárva lehet), míg a a hivatali hatáskörrel visszaélésnél nyilván

csak hivatalos személy lehet az elkövető.

6.Bűnösség

Hamis okirat készítése és felhasználása csak szándékos elkövetésnél büntetendő, míg az intellektuális

közokirat-hamisításnál büntetik a szándékos és a gondatlan elkövetést is.



Visszaélés kábítószerrel

A kábítószerrel és kábító hatású anyagokkal összefüggő bűncselekmények rendszere a 2012. évi C.

tvben

Kábítószer-kereskedelem (176-177. §§)

A terjesztői típusú magatartások (176. §), és a súlyosabb megítélésű terjesztői típusú magatartások - 18. év alatti személyek védelmét szolgáló rendelkezések (177. §).

Kábítószer birtoklása (178-179. §§)

A fogyasztói típusú magatartások (178. §), és a súlyosabb megítélésű fogyasztói típusú magatartások - 18.

év alatti személyek védelmét szolgáló rendelkezések (179§), a büntethetőséget megszüntető ok (180. § (1) bek.), és az enyhítő rendelkezések (180. § (3) bek).

Kóros szenvedélykeltés (181. §), kábítószer készítésének elősegítése (182. §), a kábítószer-prekurzorral visszaélés (183. §), és a pszichoaktív anyaggal visszaélés (184.-184/D §).

1. Valamennyi bűncselekmény közös jogi tárgya: az emberek egészségének sérthetetlenségéhez (a

közegészséghez) fűződő társadalmi érdek. A kábítószer fogalma

Btk. 459. § (1) bek. 18. pont, az 1988. évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és a kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961.

március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyag. Az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az

1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyag és az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotróp anyag. A csekély, jelentős és különösen jelentős mennyiség fogalma (Btk. 461.

§). Csekély mennyiség – mind a négy tényállás esetében privilegizáló körülmény - a Btk. a kábítószer bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma alapján határozza meg (Pl. amfetamin 0,5 grammot,

heroin 0,6 grammot, kokain 2 grammot meg nem haladó mennyiség), kannabisz növény esetén, ha a növényegyedek száma legfeljebb 5, a fel nem sorolt szerek esetében - ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg.

Jelentős mennyiség - mind a négy tényállás esetében (Btk. 176-179. §§) minősítő körülmény- a meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzorosát meghaladó, ill. a hozzá nem szokott fogyasztó

átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladó mennyiség. Különösen jelentős mennyiség – a fogyasztói típusú magatartások (178-179. §§) esetében minősítő körülmény- a meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszorosát meghaladó, ill. a hozzá

nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladó mennyiség.

Kábítószer-kereskedelem (176-177. §§), terjesztői típusú magatartások (Btk. 176. §)

Jogi tárgy az emberek egészségének sérthetetlenségéhez (a közegészséghez) fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési tárgy a kábítószer.

Elkövetési magatartások a kínálás, más személy felhívása kábítószer átvételére. Akkor kell megállapítani, ha a felhívás eredménytelen marad, az átadás a kábítószer átadásának akkor minősül az elkövetési magatartás, ha egy meghatározott személy részére történik. Aki a kábítószert több személynek juttatja, a

kábítószer forgalomba hozatalát, illetve a kábítószerrel kereskedést valósítja meg. A forgalomba hozatal, aki



kábítószert hoz forgalomba, aki azt több, esetleg meg nem határozható számú személynek juttatja el. A

forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban, neki adja át a kábítószert, de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy az a megszerző maga fogyassza el, hanem

avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. Az elkövetőnek erre a szándékára - az eset egyéb körülményei mellett, az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen is történhet. A kábítószerrel kereskedés tágabb körű, mint a kábítószer

forgalomba hozatala. Magában foglal bármilyen tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, szállítását, elosztását.

Az elkövető haszonszerzésre törekedve működik közre a kábítószer forgalmazásában.

Alanya bárki lehet.

Bűnösség, kizárólag szándékosan követhető el.

Minősített esetek, ha a kábítószerrel visszaélést, bűnszövetségben, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a NAV

létesítményében, jelentős mennyiségre követik el. Bűnsegédi jellegű magatartásként büntetendő a cselekmények vonatkozásában az anyagi eszközök szolgáltatása is. Privilegizált alakzat, a kínál és átad

elkövetési magatartások esetében a csekély mennyiségre való elkövetés. Büntetendő az előkészület is. 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló rendelkezések (Btk. 177. §)

Elkövetési magatartás: a terjesztői típusú magatartások, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik . Speciális vonásai a 176. §-hoz képest, speciális jogi tárgy a 18. életévüket be nem töltött személyek kábítószer-fogyasztásának, valamint az illegális drogterjesztésben való részvételük megakadályozásához

fűződő társadalmi érdek Speciális alany a 18. életévét betöltött személy.

Speciális passzív alany a 18. életévét be nem töltött személy. Speciális elkövetési mód a 18. életévét be nem töltött sz. felhasználásával való elkövetés. Speciális elkövetési hely az oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására

rendelt épület területén, ill. annak közvetlen környezetében. A 176. §-ban foglaltakhoz képest a bcs. valamennyi alakzatát egy szinttel súlyosabban rendeli büntetni a tv.

KÁBÍTÓSZER-KERESKEDELEM

176. § 177. §

Jogi t. - az emberek egészségének

sérthetetlenségéhez (a közegészséghez) fűződő társadalmi érdek Elkövetési tárgy: kábítószer

Alany: bárki Bűnösség: kizárólag szándékosan követhető el

Elkövetési tárgy: kábítószer Alany: 18. életévét betöltött személy

Bűnösség: kizárólag szándékosan követhető el A 176. §-ban foglaltakhoz képest a bcs. valamennyi

alakzatát egy „szinttel” súlyosabban rendeli

büntetni a tv.

Jogi t. - az emberek egészségének

sérthetetlenségéhez (a közegészséghez) fűződő társadalmi érdek + 18. életévüket be nem töltött személyek

kábítószerfogyasztásának,

valamint az illegális drogterjesztésben való

részvételük megakadályozásához fűződő társ. érdek



(1)Alapeset

(elk. mt.: kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)

(1)Alapeset

a) spec. passzív alany (18. életévét be nem töltött

személy) + kínál, átad elk. mt.

b) spec. elk. mód (18. életévét be nem töltött személy felhasználásával) + forgalomba hoz, kereskedik elk. mt.

c) spec. elk. hely (oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy

gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében) + kínál, átad,

forgalomba hoz, kereskedik elk. mt.

(2) Minősített esetek

a) bűnszövetségben; b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva

c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a

Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében


a) jelentős mennyiségű kábítószerre, b) bűnszövetségben, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e

minőséget felhasználva


jelentős mennyiségű kábítószerre

(4) az (1)-(3) bek. meghatározott magat. elkövetéséhez anyagi

eszközök szolgáltatása



(5) privilegizált esetek

Az (1) ill. (2) bekezdésben meghatározott körülmények esetében, ha az elkövető csekély mennyiségű

kábítószert kínál vagy átad (kiv. bűnszövetségben való elkövetés)


Ha a kínál vagy átad elk. mt.-t csekély mennyiségű kábítószerre követik el; illetve ha ezt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget

felhasználva, teszi

(6) büntetendő előkészület

Az (1), (2) és (3) bek.-ben meghatározott magatartások

vonatkozásában

(

5) büntetendő előkészület

Az (1) és (2) bek.-ben meghatározott magatartások

vonatkozásában

Kábítószer birtoklása (178-179. §§), fogyasztói típusú magatartások Btk. 178. §.

Jogi tárgy: az emberek egészségének sérthetetlenségéhez (a közegészséghez) fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési tárgy a kábítószer. Elkövetési magatartás a termesztés, olyan növények, amelyek, illetve melyek részei (termése, levelei stb.)

szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül felhasználhatók kábítószerként. Ezek termesztése befejezett bűncselekmény. Az ilyen növények „termesztése” és ezzel a bűncselekmény



megvalósulása attól az időponttól kezdve állapítható meg, amikor a növény, esetleg gondozás mellett már

önállóan fejlődik. Az előállítás a kábítószer elkészítése több műveletet igényelhet, „előállításnak” azonban csak az olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye már maga a fogyasztható kábítószer. A

megszerzés a kábítószer megszerzése (…) a birtokba vételét jelenti. A kábítószer megszerzése történhet az azzal rendelkező személlyel való megegyezés útján (ingyenes vagy visszterhes ügylet alapján), de enélkül is. Az utóbbi esetben a cselekmény más bűncselekmény tényállását is megvalósíthatja. Ilyenkor bűnhalmazat

létesül. A tartás a kábítószer birtoklása, raktározása, elrejtése, az országba behozatal, kivitel, az ország területén átszállítás fogyasztás, minden olyan cselekmény, melynek eredményeként a kábítószer az emberi

szervezetbe bejut, és ott hatást képes kifejteni (privilegizált alakzataként, szubszidiárius cselekményként a 178. § (6) bek.-ben van szabályozva)

18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló rendelkezések (179. §)

Elkövetési magatartás: a fogyasztói típusú magatartás, termeszt, előállít, megszerez, tart, ország területére

behoz, onnan, kivisz, vagy azon átszállít. Speciális vonásai a 178. §-hoz képest speciális jogi tárgy a 18. életévüket be nem töltött személyek kábítószer-fogyasztásának, valamint az illegális drogterjesztésben való részvételük megakadályozásához

fűződő társ. érdek.

Speciális alany a 18. életévét betöltött személy. Speciális elkövetési mód a18. életévét be nem töltött sz. felhasználásával történő elkövetés. Speciális elkövetési hely az oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására

rendelt épület területén, ill. annak közvetlen környezetében. Privilegizált alakzata a meghatározott magatartások csekély mennyiségre való elkövetése. A 178. §-ban foglaltakhoz képest a bcs. valamennyi alakzatát egy szinttel súlyosabban rendeli büntetni a tv.

KÁBÍTÓSZER BIRTOKLÁSA

178. §

179. §

Jogi t. - az emberek egészségének sérthetetlenségéhez (a

közegészséghez) fűződő társadalmi érdek Elkövetési tárgy: kábítószer Alany: bárki

Bűnösség: kizárólag szándékosan követhető el

Jogi t. - az emberek egészségének sérthetetlenségéhez (a

közegészséghez) fűződő társadalmi érdek + 18. életévüket be nem töltött személyek

kábítószerfogyasztásának,

valamint az illegális drogterjesztésben való

részvételük megakadályozásához fűződő társ. érdek

Elkövetési tárgy: kábítószer Alany: 18. életévét betöltött személy

Bűnösség: kizárólag szándékosan követhető el

A 178. §-ban foglaltakhoz képest a bcs. valamennyi

alakzatát egy „szinttel” súlyosabban rendeli

büntetni a tv.



(1)Alapeset

(elk. mt.: termeszt, előállít, megszerez, tart, az

ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít)

(1)Alapeset

a) spec. elk. mód (18. életévét be nem töltött személy

felhasználásával) + termeszt, előállít, megszerez, tart elk. mt.

b) spec. elk. hely (oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület

területén, illetve annak közvetlen környezetében)

+ termeszt, előállít, megszerez, tart elk. mt. (2) spec. elk. mód (18. életévét be nem töltött személy

felhasználásával) + az ország területére behoz, onnan kivisz,

vagy azon átszállít elk. mt.


aa) üzletszerően

ab) bűnszövetségben; ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e

minőséget felhasználva b) jelentős mennyiségű kábítószerre c) különösen jelentős mennyiségű kábítószerre


aa) bűnszövetségben,

ab) üzletszerűen ac) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e

minőséget felhasználva b) jelentős mennyiségű kábítószerre c) különösen jelentős mennyiségű kábítószerre



(4) az (1), (2) és (3) bek. meghatározott magat. elkövetéséhez

anyagi eszközök szolgáltatása


Az (1) és (2) bek.-ben meghatározott magatartások vonatkozásában


Az (1), (2) és (3) bek.-ben meghatározott magatartások vonatkozásában


Az (1) bek. ill. a (2) bek. aa) és ac) pontjában

meghatározott körülmények esetében, ha azt az elkövető csekély mennyiségű

kábítószerre követi el (kiv. bűnszövetségben való elkövetés)


Az (1) és (2) bek. ill. a (3) bek. ab) és ac) pontjában

meghatározott körülmények esetében, ha azt az elkövető csekély mennyiségű kábítószerre követi el (kiv.

bűnszövetségben való elkövetés)

(6) privilegizálteset, szubszidiárius cselekmény

kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert

fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb

bűncselekmény nem valósul meg



Lehetőség a büntető útról való elterelésre, büntethetőséget megszüntető ok (Btk. 180. (1) bek.):

Nem büntethető az elkövető, ha a kizárólag fogyasztói típusú magatartások, termesztés, előállítás, megszerezés, tartás, illetve kábítószer-fogyasztás, saját használatra, csekély mennyiségre való elkövetése

esetén, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző- felvilágosító szolgáltatáson vett részt.

Kizárt e rendelkezés alkalmazása, ha bcs. elkövetését megelőző 2 éven belül már alkalmazták vele szemben az elterelést, vagy, a kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása miatt megállapították a büntetőjogi

felelősségét. Enyhítő szakasz, a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását.

Halmazati kérdések. Természetes egység, azonos tényállásba ütköző különböző elkövetési magatartások, vagy azok többszöri megvalósulása esetén. Ekkor a kábítószer-mennyiségek tiszta hatóanyag-mennyiségeit

összegezni kell. A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer birtoklása halmazatban állhat egymással (kiv. ha az elkövető a kábítószert értékesítés végett termeszti vagy előállítja)

Kóros szenvedélykeltés - Btk 181. §

Jogi tárgy: az emberek egészségének sérthetetlenségéhez (a közegészséghez) fűződő társadalmi érdek, a 18.

életévüket be nem töltött személyek egészségének védelméhez főződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, ill. szer (minden olyan anyag vagy szer, ami nem minősül kábítószernek, de bódulatot idéz elő; pl. különböző gyógyszerek, ragasztóanyagok,

festékek, oldószerek. Passzív alany a 18. életévét be nem töltött személy. Elkövetési magatartás a rábírás, felbujtói jellegű magatartás; az elkövető magatartásának hatására alakul

ki a szer fogyasztásának szándéka. A rábírni törekvés a sikertelen felbujtói magatartás, sui generis előkészületi cselekmény. Segítségnyújtás a fizikai vagy pszichikai jellegű, megvalósulhat mulasztással is, a

szer fogyasztásának szándéka már korábban kialakul. Alany a 18. életévét betöltött személy. Bűnösség, kizárólag szándékosan követhető el.

Halmazati kérdések: ha az új pszichoaktív anyag vonatkozásában valósítja meg az elkövető, a halmazat csak látszólagos, mivel a kóros szenvedélykeltés e fordulata SZUBSZIDIÁRIUS jellegű.

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés (184.-184/D. §)

Jogi tárgy: az emberek egészségének sérthetetlenségéhez (a közegészséghez) fűződő társadalmi érdek.

Elkövetési tárgy az új pszichoaktív anyag, az ún. „dizájner-drogok”. Új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot

szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. Új pszichoaktív anyag minden olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a

tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint [a kábítószernek minősülő] anyagok, és erre tekintettel azt a

Kormány rendeletében ilyen anyaggá minősítette Az új pszichoaktív anyag esetén csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 10 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz. A jelentős mennyiség az új pszichoaktív anyagok vonatkozásában nem

minősítő körülmény, mert ezen szerek tiszta hatóanyagtartalma nem állapítható meg. Elkövetési magatartások a jogszabály 2014. január 1-én hatályba lépett módosításával a tényállást a

jogalkotó a kábítószer-bűncselekmények tényállásához igazította (ld. táblázat), de a büntetési tételek – ahogy a tv. indokolása fogalmaz – „eggyel alacsonyabb szinten lettek meghatározva”. Alanya bárki lehet.

Bűnösség, csak szándékosan követhető el.



XXXVI. fejezet: A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK (38-41)

Lopás alapesete

Jogtörténeti kitekintés Csemegi kódex szerint aki idegen ingó dolgot, másnak a birtokából, vagy birlalatábó l azért vesz

el, hogy jogtalanul eltulajdonítsa pl. vallási szertartás tárgyai, halott emlékére …, temető, közveszély helyszíne, közös

háztartásban élő személy sérelmére követi el.

1961. évi V.tv.: zsebtolvajlás, elhárításra képtelen állapot, közforgalmi k özlekedési vállalat területén


1. A védett jogi tárgy a tulajdonjog, amit a birtoklási jog elvonásával sért meg.

2. Az elkövetési tárgy az idegen ingó dolog, ami értékkel rendelkezik. Dolog a Ptk. szerint minden, ami

birtokba vehető és a tulajdonjog tárgya lehet, megfogható, elérhető testi tárgy, a Btk. bővebb,

kiterjesztő értelmezése szerint a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a

vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy

jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír

esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. Pl. a villanyóra megkerülésével áramvételezés is

lopás. Az okirat a vagyoni jogosultságot testesít mega benne tanúsított vagyoni érték feletti rendelkezést önmagában pl.: bemutatóra szóló értékpapír (elvileg ilyen már nem létezik), de a bankkártya az nem, mert kell hozzá kód, ez információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bcs-e.

Ingó dolog csak olyan ingó tárgy, aminek értéke van, az elkövetés időpontjában meglevő, pénzben kifejezett forgalmi érték, kiskereskedelmi forgalom, akkor is, ha a tulajdonos azt nagykereskedelmi áron

vette, HA a forgalomban nem kapható, akkor hozzá hasonló célú és a kiskereskedelmi forgalomban kapható dolog értékéhez viszonyítva. A lopás büntetőjogi értéke az ellopott dolog értékéhez igazodik, a büntetési tételek szintén a kísérlet során azt kell nézni, hogy milyen értékre irányult a lopási szándék, nem az ellopott

érték a döntő. A villamos energia az általános díjtétel alapján, az okirat az eltulajdonításkor benne foglalt érték, függetlenül attól, hogy azt ténylegesen realizálta-e. Idegen dolog, ha nincs az elkövető tulajdonában,

az más tulajdonában, birtokában, az elkövető számára idegen, pl. a tolvajtól is lehet lopni, ha pedig nincs senki birtokában, akkor azt nem lehet ellopni. A közös tulajdont sem lehet lopni, részben a saját is, a házastársak osztatlan közös tulajdonát sem lehet ellopni, DE kivétel a házastárs különvagyona, amit

ajándékba kapott, maga szerzett korábban, örökölt … Az elhagyott, gazdátlan, uratlan dolgok birtokba vétele, a tulajdonszerzés jogszerű módjai lehetnek, nem lehet lopni, DE nem gazdátlan, ha tévedésből,

figyelmetlenségből kerülnek ki a tulajdonos birtokából, de szeretné ismét birtokba venni, fenn áll a lehetősége annak, hogy ismét birtokba veheti pl. tömegközlekedési eszközökön felejtett holmik, a szállodákban, a hivatalai helyeken talált dolgok. A halott ember ingósága nem elhagyott dolog, örökségi

igény van rá, ellopható. A természeti kincsek, állatok – vadásztársaságé, vagy egyéneké, államé, ezért nem uratlan, így lopható.

3. Az elkövetési magatartás az elvétel, a dolog elmozdítása, a dolog elvitele és a dolog birtokba vétele. A Btk. szerint a birtokbavételen alapul, az elvétel mástól két mozzanatból áll. A tulajdonos, birtokos tényleges

rendelkezési köréből kikerül, a dolog elmozdítása, kísérlet (ugyanígy az elvett tárgyat elrejti, hogy majd később magához vegye, de lelepleződik, ez kísérlet) Az elkövető birtokába kerül (pl. a boltban a ruha alá

tett dolog), ha csak a kísérletig jut el, akkor az ellopni akart értékre kell a kísérletet megállapítani

4. Az alanya tettesként bárki lehet, kivéve a dolog jogszerű tulajdonosa, birtokosa, vagy aki a dolgot találta

önálló egyedi tettes, aki mindkét részcselekményt megvalósította, részesség, a tippadó az felbujtó lesz.

5. Célzatos, csak egyenes szándékkal követhető el, A cél a jogtalanul eltulajdonítás és NEM a gazdagodás.



Az eltulajdonítás a dolog feletti teljes uralom megszerzése, akkor jogtalan, ha sem a jogosult, sem

jogszabály azt nem engedte meg. 6. Minősítés, az ellopott dolog értékének van leginkább jelentősége. A legenyhébb a szabálysértési alakzat,

az 50.000 ft-ot ne haladja meg és ne legyen minősítő körülmény, ekkor ez Bcs., hanem szabálysértés!!! Érték egybefoglalásnak van helye, ha lopás, csalás, rongálás, hűtlen kezelés esetén, az ugyanolyan bcs. több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, ezeket egy eljárásban együtt bírálják el. Csak ugyanolyan

szabálysértések foglalhatók egybe, amelyek ugyanabban a törvényi tényállásban vannak meghatározva. Kizárólag a szabálysértéseket lehet egybefoglalni, ha egyik cselekmény pl. minősítés miatt kiemeli, és

bűncselekményként kezeli, akkor azt nem lehet, a bűncselekmény és szabálysértés egymással történő érték-egybefoglalása nem lehet. Ami elévült, azt figyelmen kívül kell hagyni (szs. esetén 6 hónap, max 2 év).

Az üzletszerűség is minősítő körülmény, értéktől függetlenül bcs. Minősítő továbbá a bűnszövetségben,

közveszély helyszínén, valamint a dolog elleni erőszakkal … történő elkövetés.

370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást

ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen,

vétség kisebb értékre (50.000-500.000) és nincs minősítő körülmény, szabálysértés minősített változata (kevesebb mint 50.000ft), bűnszövetség, közveszély színhelyén (elemi csapás, katasztrófa), üzletszerűség, -

dolog elleni erőszak: fizikai akadály leküzdésével szerzi meg a dolgot. Dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló

eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására

alkalmatlanná teszik -, Betöréses lopás helységbe, bekerített helyre erőszakkal

Zártöréses lopás állagsérelemmel járhatnak, nem feltétel, elegendő, ha nem a mindennapi életben szokásos módon történik dolog elleni erőszakkal lopás kísérlete, ha a lezárt dologgal viszi el, s később valami miatt (pl. lebukik) nem nyitja fel rongálás. Magánlaksértés a lopással bűnhalmazatba akkor, ha minden tárgyi és

alanyi ismérv a lopástól elkülönülten valósul meg, illetve ha a rongálás büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásnál büntetési tételénél nagyobb, elkövetőnek kell kifejtenie.

Zsebtolvajlás útján, a zsebtolvajlás a követlen testi őrizetből (zsebből, táskából) – a sértett észrevétele nélküli elkövetés. bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó

tudta és beleegyezése nélkül bemenve, minden körbekerített, fedett hely, nem csak lakhatásra szolgáló nem tartozik bele a fészer, lakóház lépcsőháza, autó, megtévesztés: félrevezető módon, a jogosult tudtával és

előzetes beleegyezésével – téves feltevésen alapul lopási szándékkal, ha a jogosult tudta és beleegyezése nélkül, besurranás ha nem akkor, nem lopás hanem magánlaksértés és tulajdon elleni szabálysértés. bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,

hamis kulcs, vagy álkulcs, a nem abba az adott zárba tartozó, vagy bármi más, ami kulcsként használható eszköz lopott kulcs, az adott zárhoz tartozó számkombináció felnyitása nem kulccsal történő felnyitás.

bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, vagy együttlakás, huzamosabb ideig, de időtől függetlenül is, ha az a véglegesség, a tartós együttélés szándékával történik hasonló helység pl. a közös munkahely (kórtermek, öltöző…) nem tartozik ide a sportegyesület közös

öltözője. bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.



Alapeset

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre vagy (500.001 – 5 millió ft, ha minősítő körülmény nincs)

b) a kisebb értékre elkövetett lopást (50.001 – 500.000ft.-ig) ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon, - bűnszövetség, közveszély színhelyén (elemi csapás, katasztrófa), üzletszerűség, dolog elleni erőszakkal,

zsebtolvajlás útján. bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,

bc) vallási tisztelet tárgyára, Btk. 459§ (1) b) vallási tisztelet tárgyán: a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell, - a vallási szertartás során használt tárgyak

bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt

tárgyra,

Temető a település igazgatáson belüli, beépítésre használt zöldövezeti jellegű, különleges terület, kegyeleti célokat szolgál, temetkezési emlékhely a temetőn kívüli templomban, altemplomban, templomkertben, nemzeti sírkert, halott emlékére rendelt tárgyak, a hosszabb állagú (tehát a koszorú, csokor ….NEM),

holttesten levő tárgyak , a fenti helyeken nemesfémre, be) nemesfémre követik el.

Btk. 459 §(1) c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is

érteni kell.

Btk. 459§ (1) (6) E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány a) ötvenezer-

egy és ötszázezer forint között kisebb, b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,

c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,

e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre vagy

b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely

módon követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre vagy b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely

módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen jelentős értékre vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott

valamely módon követik el. ! a lopott dolognak az elkövető által történő megsemmisítése büntetlen

utócselekmény idegen okirat ellen – okirattal való visszaélés



Rongálás

1. A védett jogi tárgy a vagyoni jogok, tárgyiasult formában.

2. Az elkövetési tárgy az elkövető számára idegen vagyontárgy, idegen értékkel bíró ingó vagy

ingatlan, a közös tulajdonban álló vagyontárgyra is elkövethető, DE a saját vagyontárgy

megsemmisítése, megrongálása nem bűncselekmény. A lopott dolognak az elkövető által történő

megsemmisítése büntetlen utócselekmény. Az idegen okirat ellen, az okirattal való visszaélés.

371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást

követ el.

3. Az elkövetési magatartás a megsemmisítés, a dolog fizikai megszüntetése, a dolog eredeti állapotba

már nem állítható vissza. A megrongálás, használatra alkalmas, alkalmatlan, az eredeti állapotba

visszaállítható. elég, ha csak esztétikai megjelenést rontja és ezzel az értékét csökkenti, pl. falfirka.

Megvalósulhat tevéssel vagy mulasztással (állatra nem vigyáz és rongál).

4. Az eredmény a kár, a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés, költség. Csak szándékosan

valósítható meg.

5. A kár bekövetkezésével befejezett, kísérlet a dologra irányuló ráhatás , azt kell vizsgálni, hogy

mekkora kárt akart okozni.

6. Az alanya tettesként bárki, kivéve a kizárólagos tulajdonos, magának, a közös tulajdonban levő

dolognál már lehet.

7. Minősített esetek. Az alapeset vétség miatt 1 év. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást ba) falfirka elhelyezésével vagy

bb) bűnszövetségben követik el.

(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal

létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű

használatához szükséges.

Súlyosabban büntetendő: (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz,

b) az elkövető ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy

régészeti leletet, bb) vallási tisztelet tárgyát vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épületet, bc)

temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott

emlékére rendelt tárgyat rongál meg. További minősítő körülmény:

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás jelentős kárt okoz, b) az elkövető a (3) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet

semmisít meg, c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

Tovább az okozott kár nagysága szerint (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.



8. Egység, halmazat. A rendbeliség a sértettek számához igazodik, Nincs valódi alaki halmazat, ahol a

tényállás a rongálást szükségszerűen felöleli, valódi halmazat csak akkor, ha a rongálás nem benne

rejlő eleme az adott bűncselekmény törvényi tényállásának. Alaki halmazat a közlekedés biztonsága

elleni bcs és rongálás, a jármű önkényes elvétele és rongálás , a fogolyzendülés és rongálás között. A garázdaság és rongálás között bűnhalmazat akkor, ha mindkettő törvényi tényállását megvalósítja és

a rongálás büntetési tétele nem súlyosabb. A rongálás és magánlaksértés halmazata pl. a

tulajdonostárs beleegyezése nélkül, a zár feltörésével a munkákat végeztet, ami a tulajdonostárs

kizárólagos használatában levő ingatlan részen dologi károsodást eredményez.



A jármű önkényes elvétele

1. A védett jogi tárgy a tulajdonjog részjogosítványa, a birtoklás és használat.

2. Az elkövetési tárgy idegen gép meghajtású jármű az egész, ha csak egyes alkatrészeket leválaszt, akkor lopás, vagy rongálás, az érték az elkövetés szempontjából közömbös.

380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy

az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő


3. Az elkövetési magatartás, két fordulatú, az elvétel, egyoldalú hatalomba vétel, a lopásnál a birtoklásban bekövetkezett változás végleges, itt csak ideiglenes, kizárja a jogosítottat a használati jogosultság

gyakorlásából (ha később magánál tartja, átalakítja … - lopás), nem szükséges a tényleges használat, mert ezt a jogalkotó célzatként értékelte. A jogtalan használat, az elkövetési tárgy rendeltetésszerű használata. A feltétele, hogy az elkövető birtokában legyen a jármű, ez megvalósulhat elvétellel, maga veszi el, vagy más

által elvett, valamint rábízással, jogszerűen kerül az elkövető birtokába, ami nem terjed ki a használatra. Rendelkezési jogot gyakorol a jogosított beleegyezése nélkül, sikkasztás (pl. másoknak kölcsönad), a

rendelkezésre bízott járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, akkor hűtlen kezelés valósul meg.

4. Stádiumok, a kísérlet elvétellel, használatnál, a rendeltetésszerű használat feltételeit létrehozza, de meghiúsul a használat pl. nincs benne benzin, befejezett, ha a használat megkezdődik.

5. Az alanya elkövetőként bárki, a rábízott jármű használata kivételével.

6. Csak szándékosan követhető el, az elvételhez célzat is kapcsolódik, a jogtalan használat, ez határolja el a lopástól, sikkasztástól, rablástól (pl. használat után elhagyja, visszaviszi, visszaadja).

7. Minősített esetek. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, személy ellen kell irányulnia és a használatért, mert ha az eltulajdonításért – akkor rablás b) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában

meghatározott bűncselekményt (erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen

fenyegetéssel) - fegyveresen, - felfegyverkezve vagy - bűnszövetségben követik el.

8. Egység, halmazat. Annyi rendbeli, ahány jármű tekintetében valósul meg, a jogtalan használat után az elvétel büntetlen utócselekmény



Sikkasztás

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik,

sikkasztást követ el.

1. A védett jogi tárgy a tulajdonjog.

2.Az elkövetési tárgy a dolog, idegen, ingó, értékkel rendelkező, amely az elkövetőre van bízva. A

lopástól való elkülönítés, hogy az idegen dolgot az elkövetőre rábízzák, jogosan kerül a birtokába,

önmagában a részletre vásárlás a tulajdonjog átszállását nem érinti, a dolognak a teljes vételár

kifizetését megelőző értékesítése - nem sikkasztás, ha a szerződést tulajdonjog fenntartással

értékesítik, akkor a meghatározott időpont előtti értékesítés megvalósít sikkasztást. Az elidegenítési és

terhelési tilalom, nem jár a tulajdonjog átszállás korlátozással, az nem sikkasztás. A vállalkozási

szerződésben az anyagvásárlásra átvett összeg egy részének elköltése viszont sikkasztás lesz.

Helyettesíthető dolgok, az átadott összeg a megbízott rendelkezésére áll és bármikor vissza tudja adni,

az nem sikkasztás KIVÉVE ha nem ugyanannyit, hanem ugyanazt az összeget kell visszaadnia pl.

óvadék, vagy letét, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagyona az alapító vagyonától

elkülönül, lízing-bérlet, haszonkölcsön szerződés, a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem adhatja el,

nem zálogosíthatja el. Közömbös a rábízás időtartama DE a röpke átadás nem rábízás, az ilyen dolog

elvétele lopás, lopott holmin való osztozkodást illetően nem lehetnek jog által elismert igényeik – nem

lehet sikkasztás.

3. Az elkövetési magatartás a jogtalan eltulajdonítás, nem elegendő a célzat, mint a lopásnál, hanem

szükséges az eltulajdonítás ténylegessége . Kétmozzanatú, elsőként a jogosítottat kizárja a tulajdonosi

jogok gyakorlásából, majd másodszor maga gyakorolja a részjogosítványokat (pl. elhasználja, beépíti,

átalakítja, eltagadja, annak a tagadása, hogy megbízás történt, s az idegen dolgot birtokolja, az nem

azonos a polgárjogi visszaadás megtagadásával!). A sajátjaként rendelkezés, a tulajdonost megillető

rendelkezési jog gyakorlása időlegesen.

4. Stádiumok lehet kísérlete a bcs-nek.

5. Az alanya tettesként bárki lehet, akire a dolgot rábízzák.

6. Csak szándékosan követhető el, tudja, hogy jogosan a rábízással, a dolog átvételével nem szerezhet

tulajdonjogot.

7. Minősített esetek. a dolog értékének nagysága az elkövetési mód és az elkövetési tárgyra tekintettel szerint legenyhébb (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc)

üzletszerűen követik el. súlyos (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely

módon, vagy c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el. súlyosabb

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha



a) a sikkasztást jelentős értékre,

b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely

módon, vagy

c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál

fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. tovább – csak az értékre tekintettel súlyosbítva

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy

b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely

módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a

(2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

7. Egység és halmazat. A postai, banki alkalmazottak takarékkönyvből való sikkasztásai esetén a

sértett a pénzintézet és nem a betéttulajdonos .



Csalás

373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt

okoz, csalást követ el.

1. A védett jogi tárgy a vagyoni jog, amely tulajdonjogból és kötelmi jogviszonyból is származhat.

2. Az elkövetési tárgy bármilyen vagyontárgy (aktívák, passzívák).

3. A passzív alany a megtévesztett személy, aki a saját vagyonát károsítja, ha a passzív alany cselekvősége

más személy vagyonát károsítja, akkor a passzív alany elválik a sértettől

4. Az elkövetési magatartás a tévedésbe ejtés, és a tévedésben tartás. Tévedésbe ejt az, aki a valótlanságot valóságként tüntet fel, lehet jogilag tiltott, vagy erkölcsileg helytelen, csak aktív magatartás lehet. A tévedésben tartás a tévedést nem oszlatja el, passzív magatartás, mulasztás, csak akkor értékelhető

csalásként, ha az illetőnek jogi kötelessége a felvilágosítás HA nincs jogi kötelezettség, akkor jogtalan elsajátítás valósul meg. A tévedést megerősítése aktív tevékenység, elegendő, ha a magatartás az ügylet

lényeges körülményeire vonatkozik, pl. hitellel kapcsolatban, a vállalkozás bővítésére hivatkozva olyan hitelt vesz fel, amelynek a visszafizetésére már a felvételkor nem volt szándéka és objektív lehetősége sincs, a hitelintézetet téveszti meg, a vagyonkezelő leltárhiányért való felelősségét, leplezni próbálja a hiányt, ez

károsító tevékenység. A saját vagy más vagyonának hátrányára is végezhet, ekkor elválik a sértett és a passzív alany. A megtévesztéses lopás esetén megtévesztés az elvétel megkönnyítésére szolgál, a csalásnál maga a megtévesztett adja át a vagyontárgyat.

5. Eredmény bcs. az eredmény maga a kár, ami pénzben kifejezhető, összegszerű.

Btk. 459 § (1) 16. kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban

okozott értékcsökkenés, az értékcsökkenés az aktívák csökkenése illetve a passzívák növekedése. DE: (7)

E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett

ellenértékét is.

6. Stádiumok, befejezett, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben bekövetkezik a kár, mindaddig kísérlet, amíg a megtévesztő magatartással a kár be nem következik, vizsgálni kell a kár mértékére irányuló elkövetési szándékot is.

7. Alanya bárki lehet.

8. Célzatos, csak egyenes szándékkal valósítható meg, jogtalan haszonszerzésre irányul, időben meg kell előznie a megtévesztő magatartásnak.


(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy b)

a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély

színhelyén, bc) üzletszerűen, bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz,

vagy

b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon

követik el. - bűnszövetségben, - közveszély színhelyén, - üzletszerűen,

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a



nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik

el, vagy c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál

fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy

b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés

ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.



Jogtalan elsajátítás

378. § (1) Aki a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki

elvesztette, nem adja át, illetve

b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem

adja vissza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1. A védett jogi tárgy a tulajdonjog, a birtokból kiesett dolgok tulajdonjoga.

2. Az elkövetési tárgy az ingó, értékkel rendelkező dolog, amely talált, vagy véletlenül, tévedésből

kerül az elkövetőhöz. Talált az, amit a birtokosa elvesztett, csak jogszerűen birtoklótól számít, elveszett

az, ami az akaraton kívül kerül ki a birtokból, a jogosított nem tud róla, DE ha tudomásával kerül ki

a birtokából, akkor az elhagyott dolog, amin bárki tulajdonjogot szerezhet. A dolognak a jogszerűen

birtokló testi közelségéből kell kikerülnie, de nem tekinthető elveszettnek, ha felette az ura lom

visszaállítható, a közforgalmú közlekedési és szállítási vállalatok telephelyén, eszközén felejtett dolgok

esetében nem számít elvesztettnek, mert a vállalat felelős őrzésbe veszi és visszaadja, ugyanez

vonatkozik a közösség számára nyitva álló hivatali helyekre is. A jogtalan elsajátítás fogalmilag

kizárt, ha a jogosított tud arról, hogy hol van a dolga, ez lopás. Véletlenül kerül az elkövetőhöz, ha a

birtokos változás a tudatos cselekményen kívül (pl. kölcsönadott autóban hagyott dolog), tévedésből az

elkövetőhöz kerülő dolog esetében mindketten tévedésben vannak, tudatos, DE ha az átvevő nincs

tévedésben a cselekményének minősítése attól függ, hogy van e jogi kötelezettsége a másik tévedésének

eloszlatására, ha igen, akkor csalás; ha nem, akkor pedig jogtalan elsajátítás.

3. Az elkövetési magatartás az eltulajdonítás, a dologgal tulajdonosként rendelkezik, bármely

tulajdonosi részjogosítvány gyakorlásával, ez aktív magatartás. Az át illetve a vissza nem adás

határidőhöz kötött, ami 8 nap, tiszta mulasztásos bcs. a 9. napon befejezetté válik. A dolog visszaadása

az elvesztés helye szerinti hatóság, önkormányzat, DE a rendőrségre is beviheti. Ugyanazt a dolgot

kell visszaadni illetve a hatóságnak leadni HA a helyettesíthető dolgoknál nem azt adja vissza , vagy

nem ugyanúgy, akkor a hatóságnak ezt jelezni kell.

4. Stádiumok, kísérlete csak az 1. esetben lehet, a 2. eset tisztán mulasztásos bcs.

5. Tettes csak az lehet, aki idegen dolgot talált, vagy véletlenül, tévedésből hozzákerült, DE ha a találó

másnak adja, hogy vigye a hatóságra, s az nem teszi, akkor sikkaszt.

6. Csak szándékosan követhető el, DE a talált dolognál nem tényállási elem az eltulajdonítási szándék.

7. Minősített eset. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak

körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.

8. Elhatárolás a lopástól, az elkövető az idegen dolgot más birtokából elveszi az eltulajdonítás végett, a

jogtalan eltulajdonításnál pedig a kiesett dolgot tulajdonítja el. A tévedésben tartással elkövetett

csalás, az elkövetői szándék határolja el, mert a dolog átvételekor felismeri a tévedést és azt

fenntartja, a jogtalan elsajátítás elkövetője nem tudja az átvételkor, hogy az idegen dolog hozzákerült,

jóhiszemű, tévedésben van, amit nem ő okozott, azt csak később ismeri fel.



Orgazdaság

Jogtörténet:

Csemegi kódex: tudja, hogy lopás, zsarolás, sikkasztás, rablás következtében jutott a birtokosa vagy bírlalója kezéhez –

jogtalan haszonszerzés végett megszerez, elrejt, vagy az elidegenítésben közreműködik

19611. évi V. tv.: ua. Minősítő körülmények: üzletszerűség, visszaesés, bűnszövetség, jelentős, különösen nagy érték

1978. évi IV. tv.: bővítette az elkövetési tárgyak, a minősítés körét és a büntetési t ételeket változtatta meg

2011. évi LXIII. tv.: véglegesítette az elkövetési tárgyak körét: + (1) bekezdés a) és b) pontja , A minősítő körülmények:

értékszerinti, üzletszerűség, kulturális javak, nemesfém » lépcsős minősítési rendszer

1. A védett jogi tárgy a tulajdon és vagyoni jogok sértése. A társadalomra veszélyesség, gátolja a bűncselekményekből származó dolgok felderítését, az eredeti tulajdonoshoz visszajutását. az

igazságszolgáltatás zavartalan működésének sértése. 2. Az elkövetési tárgy. JÁRULÉKOS BŰNCSELEKMÉNY. A tényállás taxatívan felsorolja azokat az

alapcselekményeket, amelyek elkövetésének valamelyike szükséges az orgazdaság megvalósulásához, NEM feltétel, hogy az alapcselekmény elkövetője ismert legyen, vagy büntethető legyen, DE feltétel, hogy a

felsorolt valamely diszpozíció (összesen 11 !!) megvalósuljon. 379. § (1) Aki a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,

b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan

elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy

elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. Az idegen értékkel rendelkező dolog, lehet ingó vagy ingatlan, közvetlen vagy közvetett. Elsősorban olyan

dolog, amelyre közvetlenül megvalósítja a bűncselekményt, közvetve származik az alapcselekményből, az eredeti dolog helyébe lép (pl. feldolgozott, átalakított, vegyített), csakis IDEGEN dolog lehet, ha a saját

dolgát vásárolja vissza, az nem bűncselekmény. 3. Az elkövetési magatartás az elkövetéssel befejezetté válik. Vagyoni haszon végett megszerez, a

tényleges birtokbavételt jelenti, az orgazda akaratával és tudtával, a két elkövető akarategyezőségén alapul, mert ha az orgazda egyoldalúan birtokba veszi (elveszi), akkor az lopás, az alapcselekmény befejezése

időben meg kell, hogy előzze a megszerzést, mert ha egybeesik, akkor nem orgazdaság, hanem az alapcselekményben való közreműködés, elkövetői magatartás. Elrejt, a dolog feletti rendelkezés lehetőségét anélkül szerzi meg, hogy a dolgot ténylegesen birtokba vette volna (pl. a dolog feltalálását megnehezíti,

lehetetlenné teszi, vagy más előtt eltagadja…). Az elidegenítésében közreműködik, a segítségnyújtás arra vonatkozóan, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot értékesíthesse. közvetítőként lép fel úgy, hogy a

dolgot nem szerzi meg.

4. A bűncselekmény alanya, aki a dolognak nem tulajdonosa. Az alapcselekmény elkövetésében nem vett

részt (az alapcselekmény elkövetőjének ugyanarra az elkövetési tárgyra megvalósított későbbi tevékenysége büntetlen utócselekmény). Lehet társ-tettesség és részesség is, DE az alapcselekményből származó dolgok

megvásárlására irányuló ELŐZETES megállapodás nem az alapcselekményhez nyújtott bűnsegély, hanem orgazdaság tettesi magatartása

5. Szándékos, célzatos bcs., csak egyenes szándékkal követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az elkövetési tárgy a tényállásban felsorolt valamelyik vagyon elleni bűncselekményből származik,

elég azt tudni, hogy jogilag tiltott, DE ha nem tudta, csak gyanította, hogy a dolog az alapcselekmény valamelyikéből származik, nem büntethető, orgazdaság nem állapítható meg, mérlegelendő a jó- illetve rosszhiszeműség. Cél a vagyoni haszonszerzés: maga vagy más hasznára, DE az alapcselekmény

elkövetőjének a hasznára nem lehet, mert akkor bűnpártolás.



6. Minősített esetek. Az értékhez, elkövetési módhoz, speciális elkövetési tárgyhoz igazodik. Az érték

NEM az alapcselekménnyel érintett vagyon elleni bűncselekmény értéke, vagy a cselekményből származó haszon szerint, hanem a vagyoni haszonszerzés végett megszerzett (elrejtett, elidegenített) dolog tényleges

értékéhez igazodik érintett. A legenyhébb felelősségi forma az alapeset. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) kisebb értékre vagy (ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb)

b) szabálysértési értékre (ötvenezer forintot meg nem haladó) üzletszerűen követik el. minősített eset: (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) nagyobb értékre, (ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,) b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti

leletre,

Műemlék az, amit jogszabály annak nyilvánít, kulturális javak az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi,

képi hangrögzített, írásos emlékei, bizonyítékai (ingatlanok nem), valamint a művészeti alkotások. c) kisebb értékű nemesfémre vagy Nemesfém az arany, ezüst, platina és ötvözetei, valamint az ezekből készült tárgyak, ha a nemesfém tartalma

eléri a 10%-ot. A 2009. évi LXI tv az egyes fémek begyűjtésével és értékelésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról további fémeket sorol fel taxatívan, pl.: Al, An, Cu, Ti, Fe…).

d) kisebb értékre üzletszerűen követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

az orgazdaságot a) jelentős értékre vagy (ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,)

b) nagyobb értékre üzletszerűen követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen nagy értékre vagy (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,)

b) jelentős értékre üzletszerűen követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen jelentős értékre vagy (ötszázmillió forint felett különösen jelentős.) b) különösen nagy értékre üzletszerűen követik el.

7. Egység és halmazat. Az elkövető több cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság törvényi tényállását anyagi halmazat; annyi rendbeli orgazdaság, ahány alkalommal a tv-ben felsorolt alapbűncselekményből

származó dolgokat az orgazda vagyoni haszonszerzés végett megszerezte, elrejtette vagy az elidegenítésben közreműködött. Folytatólagosan elkövetett, ha több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközben viszi végbe.

Az orgazdaságnak passzív alanya, sértettje NINCS, az „azonos sértett sérelmére történő elkövetés” nem

jöhet szóba, DE a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki. NINCS jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerzi meg a dolgokat és annak sem, hogy az alapbűncselekményt hány személy sérelmére követik el. Vagyonelkobzást kell elrendelni.



XXXV. fejezet : A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (42,43,44)

Rablás

Jogtörténet

Csemegi kódex: nyereségvágyból elkövetett emberölés nem volt – ez a rablásnál minősített esetként tárgyalta, a

kényszerítést, önbíráskodást nem ismerte

1961. évi tv.: erőszakkal, fenyegetéssel, öntudatlan állapotba helyezéssel, védekezésre képtelen állapotban, zsarolás tv -i

tényállásának bevezetése

1978. évi IB tv.: rablásnál az előkészület is büntetendő, megalkotta a kifosztás tv -i tényállását, mint a rablás privilegizált

esetét

1. A védett jogi tárgy kettős, egyrészt sérti a tulajdoni viszonyokat, a lopás a cél, másrészt a cselekvési, személyi szabadságot, a kényszerítés az eszköz, összetett bűncselekmény, vagy összefoglalt bűncselekmény. A törvényi egység mindkét esete addig állapítható meg, amíg a kényszerítés nem okoz emberölést, ebben az

esetben rablás helyett nyereségvágyból elkövetett emberölés valósul meg.

2. Az elkövetési tárgy az idegen, ingó, értékkel bíró dolog, bármily csekély értékben (baseball sapka, cigaretta).

3. A passzív alany, aki a dolgot birtokolja, a dolog birtokosa és a személyiségi jogaiban sértett személye elválhat, DE nem lehetett a lerészegedett, lerészegített személy sérelmére történő dolog elvétel, mert az

kifosztás. 4. Az elkövetési magatartás.

365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy

b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez a bekezdés két fordulatú, az első fordulat a kényszerítés, a második fordulat a dolog elvétele, rendszerint

az elkövető veszi el, de a kényszerítés hatására a megtámadott is odaadhatja a dolgot. A kényszerítés az erőszak alkalmazása, személy ellen irányuló olyan fizikai erő kifejtése, amely alkalmas arra, hogy a

megtámadott személy ellenállását leküzdje, ez lehet akaratot bénító (vis absoluta), a vizsgálatánál a támadó és megtámadott erőviszonyai, idős kor, gyermekek kiszolgáltatottabb helyzete is számít. Nem minden esetben a dolog birtokosa ellen irányul az erőszak, hanem más jelenlevő ellen is lehet, ha érzelmileg olyan

kapcsolatuk, hogy alkalmas arra, hogy a dolog birtokosa ellenállásra képtelenné váljon, tűrjön, vagy megvalósítsa a célcselekményt. Az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása, kilátásba

helyezett olyan hátrány, aminek az azonnali bekövetkezésével kell számolni. Nem feltétlenül a dolog birtokosa ellen, hanem a jelenlevő 3. személy ellen is irányulhat, ha érzelmileg a kapcsolatuk erre alkalmassá teszi. Az öntudatlan állapotba helyezés, pszichikai ok, ezt kizárólag a sértettel szemben lehet

alkalmazni, az állapotot maga idézi elő aktív magatartásával, mert ha csak kihasználja a dolog birtokosának ezt az állapotát, akkor kifosztás, ha lerészegítéssel idézi elő ezt az állapotot, akkor is szintén kifosztás. A

védekezésre képtelen állapotba helyezés, fizikai ok, csak a dolog birtokosával szemben alkalmazható, az elkövetőnek kell előidéznie, mert ha csak kihasználja, akkor kifosztás, ha erőszakkal idézték elő , akkor az elkövetői magatartás erőszak alkalmazása lesz.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi

épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. A 2. bekezdés is két fordulatú, csak a sorrend fordított, első fordulat a dolog elvétele, nem lehet a dolog

átadása a sértett részéről, mert a dolog elvételekor nem volt jelen, csak a befejezett lopás után kapcsolódik be. A második fordulat a lopott dolog megtartása végett a kényszerítés. A kényszerítés erőszak, vagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés. Az alapvető feltétel, hogy a kényszerítésre csak akkor kerülhet



sor, ha a lopást befejezték (ha előtte, akkor az 1. bekezdés. A helyi és időbeli összefüggés fontos, tetten ért

tolvajra vonatkozik. A tetten érés a bírói gyakorlat szerint, a menekülő, ha nem tévesztik szem elől, a lépcsőházban, utcán üldöző, DE ha elment vagy az üldözés megszakad, akkor már nem lehet rablás. A

kényszer a dolog megtartása végett, vagy a menekülés miatt, ha a dolgot magával viszi az rablás, ha kizárólag a felelősségre vonás miatt menekülve a dolgot hátrahagyja, akkor az lopás és kényszerítés kísérlete.

Az előkészület is büntetendő: (5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig


5. A bűncselekmény alanya az 1. esetben bárki, (társtettes a sértettet őrző), a 2. esetben a tetten ért tolvaj.

Ha a passzív jelenlevő és a tettes között szándékegység van a segítségnyújtásban, amely a tettes szándékát erősíti, az pszichikai bűnsegély, ha a sértettre ez élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatását

váltja ki, az rablás társtettese. 6. Csak egyenes szándékkal követhető el, kétszeresen célzatos bcs. A kényszer célja a dolog elvétele,

aminek a célja a jogtalan eltulajdonítás, vagy a cél a jogtalan eltulajdonítás a dolog elvételével, s a kényszer célja a lopott dolog megtartása.

7. Az alapeset a rablás értéke az 5 milliót nem haladja meg és minősítő körülmények nincs. Minősített esetek.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, Btk. 459 § (1) 5. fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a) lőfegyvert, b) robbanóanyagot, c)

robbantószert, d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál,

vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el; b) felfegyverkezve,

Btk. 459 §(1) 6. felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy

megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;

c) csoportosan, Btk. 459 § (1) 3. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy

vesz részt;

d) bűnszövetségben, Btk. 459§ (1) 2. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten


jön létre bűnszervezet; e) jelentős értékre,

Btk 459§ (6) E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány c) ötmillió-egy és

ötvenmillió forint között jelentős,

f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos

eljárása, illetve feladata teljesítése során, Btk 459§ (1) 11, 12, 13 pontok

További feltétel az elkövetési idő: g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva

korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Még súlyosabban minősül: (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy vagy ezt

meghaladó értékre, (50 millió feletti) b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, → jelentős értékre +

(fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, bűnszövetségben) c) hivatalos személy, külföldi hivatalos

személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során



a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

Hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során (fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan, bűnszövetségben). A csoportos

minősítés alapja, hogy a helyszínen hány elkövető van, nem számít, hogy egy kint a kocsiban figyel, és a sértett nem tud róla, nem számít, hogy egyik elkövetőt nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt kel büntetni.

8.Az egység és halmazat. Annyi rendbeli rablás, ahány személy tulajdonát sértik, az a sértett, aki a vis

absoluta erőszakot elszenvedi, vagy az élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt áll. A könnyű testi sértés beolvad a rablásba, de a súlyos testi sértéssel már halmazatot alkot. A szándékos halálos eredmény, az nyereségvágyból elkövetett emberölés lesz. Ha a halálos eredmény tekintetében csak

gondatlanság terheli, akkor halált okozó testi sértés, vagy gondatlan emberölés és rablás halmazatát kell megállapítani. Kizárt a lopás, ha a lopott dolog megtartása végett erőszakot követ el. Az elhatárolási kérdés,

kártyanyereség erőszakkal elvétele, önbíráskodás, DE a kártyaveszteség erőszakkal visszavétele, rablás lesz.



Kifosztás

1. A védett jogi tárgy kettős, a tulajdoni viszonyok, és a cselekvési szabadság. Privilegizálja a rablás egyik

elkövetési változatát, a rablásba nem illeszthető erőszak, fenyegetés felhasználásával a dolog elvételét bünteti.

2. Az elkövetési tárgy az idegen, ingó, értékkel rendelkező dolog.

3. A passzív alany az, aki a dolgot birtokolja.

4. Az elkövetési magatartás.

366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,

A dolog elvétele az evégből lerészegített személytől. Az elkövetési magatartás kettős, lerészegítés, mint eszközcselekmény és a dolog elvétele, mint célcselekmény. Lerészegítés a sértett jelentős mértékben hozzájárul (kiemelték a rablás eszközcselekményei közül), akkor is, ha nem öntudatlan részeg, csak annyira,

hogy a dolog elvételét, ha józan lett volna meg tudta volna akadályozni. Csak aktív magatartással, ha passzívan együtt iszogatnak, és utóbb veszi el a dolgot, akkor védekezésre képtelen állapot esete. A dolog

elvétele mindenképpen a lerészegedés után kell, hogy megtörténjen.

b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség

elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy A dolog elvétele az elkövető által alkalmazott más erőszakos bűncselekmény hatása alatt levő személytől, az

előcselekmény és a lopás között NINCS cél, eszköz viszony. Az elkövető az előcselekménnyel hozta a sértettet olyan állapotba, hogy nem tud a vagyoni jogait ért támadással szemben védekezni. Az

előcselekmény során alkalmazhat erőszakot, kvalifikált fenyegetést, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, aminek a sértett a hatása alatt áll (pl. erőszakos nemi közösülés, garázdaság, testi sértés).A hatása alatt áll azt jelenti, hogy nem képes a dolog elvételét megakadályozni, pl. a sértett a kvalifikált

fenyegetés, erőszak után a helyszínről elmenekül és az elkövető elveszi a hátrahagyott dolgát, vagy pl. az elkövető nyomban az emberölés után elveszi a sértettnél levő dolgot, DE ha később visszamegy érte, akkor

már nem kifosztás.

c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy

fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. A dolog elvétele védekezésre képtelen, illetve korlátozottan képes személytől, az időskoránál, fogyatékosságánál fogva, ezt nem a tettes idézte elő, a helyzeténél, állapotánál fogva ideiglenesen vagy

véglegesen nem képes az ellenállás kifejtésére pl. életkor, alvás, leittasodás, egyéb sérülések, betegségek .

5. A bűncselekmény alanya az aki a sértettet lerészegítette, aki az előcselekményt végezte, a 3. esetben bárki lehet.

6. Célzatos, csak egyenes szándékkal követhető el. Kettős célzattal, csak az utócselekmény célzatos, ha az előcselekmény is, akkor rablás.

7. Az alapeset, ha a dolog értéke az 5 millió értéket nem haladja meg és nem csoportosan vagy

bűnszövetségben követi el. Minősített esetek. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, (5

millió+1 és 50 millió forint között) b) csoportosan, c) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy vagy ezt

meghaladó értékre, (50 millió +1 forint feletti) b) jelentős értékre (5 millió+1 és 50 millió forint között),



csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.

8.Egység és halmazat, a sértettek száma határozza meg. Ha rablás és kifosztás is felmerül a

minősítésként, akkor a súlyosabb rablás állapítható meg.



Zsarolás

1. A védett jogi tárgy kettős, a vagyoni jogok, és a cselekvési szabadság.

2. Az elkövetési tárgy az eredményre tekintettel a vagyon ( ingó és ingatlan, vagyonértékű jogok, követelések, aktívák és passzívák).

3. A passzív alany az a személy akinek a vagyoni jogai a bűncselekmény következtében károsodnak, eltérhet a kényszerített és a károsodott személy.

367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy

valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig


4. Az elkövetési magatartás két mozzanatból áll, a kényszerítés, ami meghatározza a kívánt magatartást,

„valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön”, és vagyoni joghatású cselekmény tevése, nem tevése vagy tűrése. A tevés cselekvés, aktív magatartás, a nem tevés, a korábbi cselekmény abbahagyását, illetve a

jövőben az attól való tartózkodást jelenti. A tűrés passzív alany akaratának meg nem felelő tevékenység elviselése, tudomásul vétele. A kényszerítő és a kényszerített magatartás időben eltérhet egymástól.

5. Az elkövetési mód az erőszak, ami akaratot hajlító (vis compulsiva) is lehe, fontos, hogy alkalmas legyen arra, hogy a sértett az akarata ellenére valamit tegyen, ne tegyen, vagy tűrjön, ha idegen dolog elvételére irányul, akkor rablás. A fenyegetés a Btk. 459 §(1) 7. fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos

hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen; ez történhet személyi, vagyoni, vagy erkölcsi hátrány kilátásba helyezésével (jogszerű magatartás kilátásba

helyezésével is), DE nem valósul meg a bcs. ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítését szorgalmazza.

6. Az eredmény kár, vagyonban okozott értékcsökkenés. A megfenyegetett, és akinél a vagyoni értékben csökkenés áll be, különböző személyek is lehetnek, de fontos az okozati összefüggés. A bcs. a kár

bekövetkeztével válik befejezetté. A kísérlet az elkövetési magatartás elkezdésével megvalósul, akkor is, ha a kényszerítés nem volt sikeres. Befejezetlen a kísérlet mind addig, amíg a passzív alany nem kényszerül valaminek a tevésére, nem tevésére, tűrésére, pl. a sértett színleli a teljesítést a zsaroló leleplezése

érdekében.

7. Az alanya bárki lehet. 8. Célzatos bcs., csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, a cél a jogtalan haszonszerzés. Jogtalan az a

haszon, ami jogszabályba, a társadalom érdekeibe, erkölcsi normába ütközik, tényállásszerű akkor is, ha más számára akarja realizálni a hasznot. A célzatnak nem kell átfognia akár bekövetkezését, eshetőleges szándék

is lehet.


(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) az

élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,

-ha a kvalifikált fenyegetés nem közvetlen/ vagy közvetlen, de nem a dolog elvételére irányul c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, - ez speciális alanyt feltételez d) hivatalos

megbízás vagy minőség színlelésével követik el.



10. Az egység és halmazat. A zsarolás annyi rendbeli, ahány sértett sérelmére követik el. A hivatalos

személy által e minőségében elkövetett zsarolás minősített esete, és hivatali visszaélés halmazat nem lehet, mert itt TÖRVÉNYI EGYSÉG valósul meg. Elkülönítés: zsarolással a sértett a fenyegetés hatására tesz,

nem tesz, eltűr valamit – tudja , hogy károsodik - míg csalásnál önként tesz, de nem tudja, hogy közben károsodik önbíráskodás és zsarolás elkülönítése: a jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése az önbíráskodás, zsarolás pedig a jogtalan haszonszerzés végett alkalmazza az erőszakot vagy fenyegetést.

jogi alapismeretek ii. -...

Documents