552

J

JX és XJ 553

JV/B 554

JC/Cs 556

JD 558

JP/F 559

JG/Gy 560

JH 561

JJ 563

JK/Ch 563

JL/Ly 565

JM 567

JN/Ny 568

JR 569

JS 572

JSz 574

JT/Ty 575

JZ/Zs 576

553

JA héberben is kevés, de a magyarban csak elvétve akad j-vel kezdıdı szó.

Korábban már említettük, hogy a "tó" és "jó-jı" (patak, víz, vezet, hoz, szállit)értelmeknek közös – a TX az ısgyöke. A t és j felcserélıdésére nagyon sokpéldánk van: tó-jó, tát-táj. tavak-javak, teve-jöve, tavas-javas – szét-száj-széjjel, Melyik volt elıbb? A t hang. A j viszont az emberi beszéd elsıigeképzıje – ami az idık folyamán többnyire l-re, vagy r-re cserélıdött.

Számos nyelvben és nyelvjárásban még a megmaradó j hangok kiejtése iselváltozott már, pl. dz, dzs-re. (Egy konkrét példa: a héber/jiddis goj/gáj =nemzsidó ember – a cigány nyelvben gádzso = ember).

A magyar felszólító mód jelének (j) nyilvánvalóan a JX gyök (jó-jı) azeredete. Ez a jıvı idejő igeragozásnál kap majd szerepet: csakhogy a héberjövı idı felszólító mód is egyben! (Pl.: jedaber = beszélni fog, de azt isjelenti, hogy "beszéljen!" Ez logikus is, hiszen ha azt mondom, hogy "gyereide", a megérkezésedet a jövıben várom.

Magyarázat: A felszólítás ısidık óta létezik, míg a múlt idejő igeragozáskifejezetten újkori. Annyira új, hogy az Ótestamentum még nem is ismeri. Abibliai héber még úgy képezte a múlt idıt, hogy a megfelelı jövı idejőigealakot a – ve = és, majd – elırag segítségével fordította át múlt idıbe.Például így: "ve-jómár Elohim" = majd azt mondja (akarja) Isten → aztmondta (akarta) Isten.

JX és XJ gyök, héber

A héber -xj képzı a J/IX gyök értelmének felel meg (jaá=illik, illeti,jae=ráillı, szép) és tulajdonságot fejez ki. Ebbıl keletkezett a közös magyar-héber melléknévképzı, az -i. Az -xj és -jx képzık használata, amelyekeredetileg az ıs-igeszerőeket állították elı, nagyon kiterjedt. Példák: tej → te-ej(ejend,:ehetı) – héj → hó-j (betakar), tolvaj → tolu-aj (-tól-ja), stb.

A héber JX gyök: jae = illı (jó, megfelelı). A héber JX: jae = szemétlapát.

jáh = Isten /'a Jó' – kiejtése: já/

jae = ráillı, szép alef /jó ez/ JX

jaá = illik, illeti alef /jó arra/

jae = szemétlapát jud-ájin-hé /alkalmas/ JX

554

aje? = hol van? alef-he oj, ója=jaj, ajjaj! alef XJ

ajá = ragadozó madár alef-he

JX és XJ gyök, magyar

jae = illik jae = szép jae=szép, illı, jovel=kos

ja /német/ jé! jó, jı /jön/

oj=jaj! aje=hol van? éjfa=sötétség ajá = rag. madár ajál = kos, szarvas

aj! ej! éj íj új /zsákmány/

Az ısi magyar-héber-német JX gyökszavak: jó, jaá, ja.

JB/V gyök, héber

A héber JB/V gyök eredete a kárpátnyelvi jó, amit az ıskorban – s "jóvazsmegyeiesen" ma is – jaoú-nak ejtenek. Ebbıl lett a magyar jov- és jöv-szótı. A késıbbiekben a héber a déli B/V változó hangot is felvette és idıvelmár nem mindig különböztette meg a kétféle v hangot.

A héber JXV gyök: jaáv = kívánta. A JV gyök: j'vú = behozatal.

A héberben nincs JB gyökszó, de vannak származékai: kiszárítást jelentenek.

A héber JB/V szókezdı kétszótagúvá válása

A héber JB/V gyök nem vesz fel c, d, p/f, g, j, k, sz, t, z hangot.

jxv jv jbv jbb jvh jv/bl jbm jvn jvxn jv/br jv/bs

JB/V, héber táblázat

jaáv = kívánta, vágyódott /m'jáú!/ alef JXV JV alef j'vú = behozatal

j'babá = zokogás, jajveszékelés jibev, jibúv=zokogott, -ás, jajveszékelt, -és JBB

javhus = egy szúnyogfajta /hús jıü/ JVH

JVL hovil, huvál /javál/ = vezette, -ett, szállította, -ott

javál = patak /jıü-l/ juvál = mellékfolyó

JB/VL jibel = felhólyagosította, gyomlálta, jubilált /jı-bel/

/jövel/ jovel = kos, -szarv, jubileum, 50. év

jablit = tarackfő /jı-belet/ j'vul = termés, hozam

jabelet = szemölcs, tyúkszem, bırkeményedés, kinövés /jı-belte/

555

jabám = sógor /jó-benn/ JB/VM j'bum = sógorházasság kötés

javen = sár vav JVN vav jiven = görögösítette JVXN alef j'vuán = importır

javán / j'vani, -t = görög, görög nyelv, Görögország /sáros-vizes/ JVN

jabár = parlagon hagy /jó vad-on/ JB/VR

BR hevír, hovír /bur/ = ugaron hagy huvár = parlagon hagyott

javas = kiszáradt /jóv-os/ jibes, jubás = kiszárította, -ott JB/VS

javes=szárított, száraz, kiszáradt jóves=szárazság

jabasá = szárazföld jibus = szárítás, aszalás

jabeset = földrész, szárazföld, kontinens j'vóset = szárazság, kiszáradás

jabasti / j'vesut, j'besut = szárazföldi / szárazság

Javal = patak, vezet, szállít → javall.

Javes, jabeset = száraz, -föld → javasolt (a mocsarak kiszárítása).

A magyar -val, -val eredete a héber hu-vál = vezetett, szállított.

Jabám = sógor... de nem ám akármilyen! A jabám egy gyermektelenülelpusztult férj fivére, akinek elvileg kötelessége volna feleségül venni azözvegyet és a testvére helyett gyermeket nemzeni vele. Van ugyan ez alól – hanem akarják egymást – kibúvó, de akkor az asszonynak kell, egy vallásiceremónia keretében kinyilatkoztatni, hogy ı "megveti" a sógort.

JB/V gyök, magyar

A magyar JV álgyök. Két gyökszava: java (jó), jıvı (jı).

A JB/V gyök kétszótagúvá válása

A gyök egyik nyelvben sem vesz fel c, p/f, g, j, k, sz, z hangot.

jxv jv jbv jbb jvh jv/bl jbm jvn jvxn jv/br jv/bs

jv jb jvd jvl jvm jvn jvr jvs jvt

JB/V, összehasonlító táblázat

jaáv = kívánta j'vú=behozatal

java /jó-a/ jövı /jı-ú/

j'babá=zokogás

jobb / jóba-be legyen!/

556

javú=behozatal j'vul = hozam

javadalom jövedelem

j'vul = hozam jovel=az 50. év jibel = jubilált

javul joviális jubileum

jabám = sógor* jovel = szállít

javam /-ra van/ jövendı

jovel = kos, szarv

jávor /fa, szarvas/

javál = vezette

javas, javasol

jibes = kiszárít

javít /jó-bít/

Jobb Mibıl származik a magyar melléknév középfoka? Egy BB gyök (bent-benne, mint a "bab") ragadt a jelzı végére.

Joviális Lexikon: "Jupiter genitivusából, a Jovis istennévbıl képzett szó:kedélyes, jókedvő, barátságos. (Általában kövérkés, korosabb férfit jelent)."

A jávorfa, a hegyi juhar termése, kétfelé áll, mint a szarvak.

A jávorszarvas az északi mocsaras vidékeken él, lapát agancsa van.

JC gyök, héber

Bár létezik a héber JC gyök, a származékai késıi, vaskorszak utáni szavak. S azarámkori jeéc = tanácsol szó még késıbbi. A tsz -nek, vagyis a c hangnakönmagában is jelentése van: tesz. A JC gyök elvont jelentése pedig: jól-tesz.

A héber JCX gyök: j'cíá = kijárat, vécére menés, jice = exportálta,

jocé = kimegy, kijön, eleget tesz, kivételt képez.

A héber JCX gyök: jacuá = fekhely, jacíá = erkély, jeéc = tanácsolja.

A héber JC gyök kétszótagúvá válása

A héber JC gyök nem vesz fel b, p/f, h, j, m, s, sz, z hangot.

jcx jcx jcv jcg jch jck jcl jcxn jcr jct

557

JC, héber táblázat

jacá = kiment, kikerült, kijött, eleget tett, kivételt képezett alef /jı-teszá/ JCX

alef jocé = kimegy, kikerül, kijön, eleget tesz /kötelesség/, kivételt képez

jice, jicu = exportálta, kivitel alef

alef j'cíá = kijárat, kivonulás, ki-, elmenés, testi szükség végzése

jaác = tanácsolt jeéc = tanácsol ájin joec = tanácsadó ájin JCX

jacíá = erkély, galéria ájin hicía, hucá /jacá/ = ajánl, ajánlott, ágyaz, -ott

jacuá = fekhely ájin

JCV jicev, jucáv = rögzítette, megszilárdította, -ott

jacív=állandó, szilárd, maradandó jicúv = rögzítés, megszilárdítás

j'civá = alap-, állás, testtartás

JCG jiceg = képviselte jucág=képviselt

jicug = képviselet, reprezentálás

JCH jichár = frissen préselt olaj /olajbogyó/

jacák = öntötte /beton, vas/ kuf j'ciká = öntés JCK

jacuk / jaceket = öntött beton, vas / vasöntvény kuf

jacul = ekerúd, kocsirúd JCL

jac'án = csavargó alef jicuán = exportır alef JCXN

jacánit = utcalány alef jocanit = kikapós, parázna alef

jacár=alkotta, teremtette, formálta j'cír, j'cúr = teremtmény JCR

jecer = ösztön, hajlam, teremtmény

jicer = termel /ipar/ jucár = termelt

jacrán = ipari termelı, gyáros jicur = termelés jocer = alkotó, fazekas

jacát = égett, kigyulladt JCT j'círá=alkotás, fazekas mesterség

JC/Cs, magyar gyök nincs

A jákint=jácint szóval kapcsolatos megjegyzés: A nyelvészek szerint nemtudhatjuk biztosan, hogy egyes latin szavakat c-vel, vagy k-val ejtettek-e ki arómaiak? (pl. a cézár-t). Ez a zavar még az ókorban keletkezett. A tévedésforrása az volt, hogy a latin c pontosan olyan, mint egy héber kaf bető

558

tükrözve. Ráadásul a héber és a latin írásirány is ellentétes. Kézenfekvı, hogyfordításkor könnyen felcserélték a כ-ot a c-vel. A "honfoglalás" utáni magyarnyelv pedig már ilyen, elváltozott hangzású szavakat "kapott vissza" a latinból.(A latin nyelv elıdje is egy kárpátnyelv – az etruszk volt.

jakint = jácint jácint /idegen szó/

JD gyök, héber

A JD gyök eredete a kárpátnyelvi XD volt, aminek elvont jelentése: ad.

A héber JD gyök: jad = kéz, mellsı láb, fogó, nyél, rész, jidá = hajít, dobál.

A JXD gyök: jaád = célpont, jied = kijelöl, rászán, jiud = rendeltetés.

A JDX gyök: jadúa = közismert, jéda = tudás, jodéa = tud, ért, ismer, közösül.

A héber JD gyök kétszótagúvá válása

A héber JD gyök csak d, g, n, t hangot vesz fel.

jd jxd jdx jdd jdg jdxn jdn jdt

JD, héber táblázat

jad = kéz, mellsı láb, fogó, nyél, rész, emlékmő jod = 'j' bető JD

jadá = dobta, hajította, kézelı jidá = hajította, dobálta

jaád = célpont, kijelölte, rászánta jied = kijelölte, rá-, szánta ájin juád=rá-, szánt

JXD jiud = rendeltetés, küldetés, kijelölés ájin

jadá = tudta, értette, ismerte, közösült vele JDX

jadúa = közismert, bizonyos ájin jodéa = tud, ért, ismer, közösül vele

ájin jéda = tudás, tudat j'diá = tudás, hír, ismeret ájin

jidá = meghatározta, határozott névelıt használt

jadid = jóbarát j'didut, -i = barátság, -os JDD

hitjaded /jadad/=összebarátkozik JDG j'dug = halász zsákmány

jadán = nagytudású jid'oní = jövendımondó ájin JDXN

jad'anut = jártasság ájin j'dión = bulettin, közlemény ájin

JDN j'donit=bilincs, muff, karmantyú

jadit = fogantyú, nyél, edény füle, kilincs JDT

559

Jidóni = jövendımondó – tehát a magyar "idı" szó eredeti alakja "jidó".

A karmantyú karvédı ruha / rongy, amit leginkább a marokszedık használták.

A JD gyök kétszótagúvá válása

jd jxd jdx jd jdd jdd jdg jdxn jdn jds jdt

JD, magyar szó nincs

Nincs – de volt elıdje. A t hang változott j-re. Magyar TD gyökszó a tud.Visszaigazolás: a héber todaá = tudat – de jodéa = tud.

j'didut=barátság jidá=hajít, dobál juád = rá-, szánt

jiddis jód /új szó/ Júdás /árulásra/

A jiddis zsidó szó eredete valószínőleg a jadid = jóbarát.

Jód Wikipedia: "Neve a görög jodész szóból ered, ami ibolyaszínőt jelent. Kismenyiségben a tengervizben is van jód. Ezt egyes algák, korallok felhalmozzák– a jód felfedezése is ezek hamujából történt. (A szerzı szerint az etimológiatéves. A lila szó eredete a héber lajla = éjszaka és a szagol = ibolya. Tehát azibolya-viola szavak nem színre, hanem illatra utalnak. A jód pedig onnankapta nevét, hogy fémtörmelékkel érintkezve szétszikrázik: "dobál".)

JP/F gyök, héber

A JXF gyök: jaef=fáradt, j'áf=repülés, lendület. JFX gyök: jif'á=tündöklés.

A JP/F gyök: jafe = kellemes, jó, hasznos, jofí = szépség, jupá = felhatalmazott.

A JP/F gyök kétszótagúvá válása

jf jxf jfx jff jph jpj jpn jft

JP/F, héber táblázat

jafá = szépül jipe = szépítette jofí = szépség JP/F

jafe = kellemes, szép, jó, hasznos, ...értékő jupá = felhatalmazott

j'áf = repülés, lendület ájin JXF jif'á=tündöklés JFX

jaáf, jaef = el-, fárad ájin JXF

JFF j'féfe, j'féfijá = nagyon szép, gyönyörő

JFH hitjapéah /jafah/ = zokogott, sírva fakadt

560

JP/FT jefet=görögség jipuj = szépítés JP/FJ

Jipuj kóah = meghatalmazás: "megszépítés erı". A jafe koho = érvényes.

JP/F, magyar szó nincs

jafá = szép, -ül japán A "japán" szó jelentése valószínőleg szép, szépen.

JG gyök, héber

A kárpátnyelvi JG gyök jelentése: jég, de a héberben (jég hiányában) nem azeredeti jelentés maradt fenn, hanem egy elvont értelem: keserves dolog.

A héber JGX gyök: jagéa = kimerült, jigá = kifáraszt.

JG, héber táblázat

jagá = elfáradt, fáradozott jigá, jugá = kifárasztotta, -ott JGX

jagéa = fáradt, kimerült ájin j'giá=fáradozás

jagía, jéga = fáradtság, fáradozás ájin hogá /jagá/=szomorította hé JG

jagev = szántóföld JGV

jagón = bú, bánat JGN

jagór = fél /vmitıl/ jáger=vadász JGR

JG/Gy gyök, magyar

A magyar JG gyök: jég, jog. A JGy gyök: jegy.

A "jog" és "jegy" szavak nem a héber JG, hanem a JD gyökkel rokoníthatók.

A JG/Gy gyök kétszótagúvá válása

jgx jg jd jdx jg jgy jgv jgn jgny jgr jgr jgys jgysz jgyz

JG/Gy, összehasonlító táblázat

jigá = kifáraszt j'giá=fáradozás

jég jóga

jied = kijelöl jad=fogó, jodéa=tud, ismer

jegy /bevésés/ jog

561

jagór = fél j'giá=fáradozás

jagu-ár /félelem/ jegenye /hajladozik/

jadúa=bizonyos jidá=meghatározta

jegyes /jel-es/ jogász

j'dión=közlemény

jegyzet

JH és JH, héber

A héber JH gyök: jáh! = jaj, Isten, jae/h/ = illı, szép.

A JXH gyök: jae/h/ = szemétlapát. Egy ısige: jehi = éljen!

A héber JH gyök kétszótagúvá válása

A héber JH gyökök nem vesznek fel c, g, h, j, k, n, s, t, z hangot.

jh jxh jh jhv jhd jhd jhf jhl jhl jhm jhr jhr jhsz jhsz

JH és JH, héber táblázat

jáh! = jaj, Isten j'he, j'hi = legyen JH

jae/h/ jaá/h/ = illı, szép / illik, megillet /jó/

jehi = éljen! /háj=él/ JH

jae/h/ = szemétlapát /kiejtés: jae/ JXH

jaháv = ad j'hova = Isten JHV

j'háv = adomány, teher, gond

jáhad = egyesül, együtt JHD j'hidi = egyedül juhád = kijelölt, elkülönített

jahíd = egyetlen, egyedülálló j'hidá = egység, lélek /poet/

jihed=kijelölte, elkülönítette, egyistenhitet hirdetett

jehidí = egyedül, egyedüli jihud = kijelölés, elkülönítés

j'hidut = egyedüllét, egyetlenség

JHD jihud = zsidó vallásra térítés j'hudi = zsidó

jahadut = zsidóság, judaizmus /jiddis és ladíno/ j'hudit = zsidó nı, nyelv*

jahef = mezitláb, mezítlábas jihef = mezítlábra vetkezett JHF

562

jahafán=szegénylegény, csavargó JHF

j'héfut = mezítlábasság

jihel, jihul = reménykedett, -és JHL

jahalom / jahalomán = gyémánt / gyémánt kereskedı, ~ csiszoló JHL

jahám, jihám=párzási ingert érzett jihem = párzásra ingerelte, -ingerelt JHM

jahmúr = dámvad jihum = párzási inger

jahír = gıgös, dölyfös JHR jihur = oltóág JHR

jahará = gıg, dölyf juhará = gög, dölyf

hitjaher /jahár/ = henceg j'hirut = gıg, dölyf

jáhasz = le-, származás, elıkelı származás szin JHSz

jihusz = le-, származás, elıkelı származás szin

jáhasz=leszármazás, viszony, kapcsolat, elıkelı származás szamech JHSz

szamech juhász = annak tulajdonított, hozzátartozónak számított

szamech jihesz = neki tulajdonította, megállapította a származását

jahaszí=arányos, relatív szamech

szamech jihusz / johaszín = viszony, tulajdonítás, leszármazás / származás

jahszán / jahszanut = rátarti, elıkelı / elıkelısködés szamech

jahaszut = relativitás szamech szamech juhaszín = hozzátartozóság, leszármazás

*Jehudit = zsidó nı, és (nemhéber) zsidó nyelv.

Jahmur = dámvad (párzó). Innen ered a magyar juh szó is, ami: "szaporodó".És a "juhász"? A héber juhász = neki tulajdonított.

JH gyök, magyar

Egy magyar JH gyökszó van: juh.

A JH gyök kétszótagúvá válása

jh jxh jh jh jhv jhd jhd jhf jhl jhl jhm jhr jhr jhr jhsz jhsz jhsz

JH, összehasonlító táblázat

jihem=üzekedett

juh

563

juhará=dölyf, jihur=oltóág

juhar /magas fa/

juhász=neki tulajdonított

juhász

Jihem = üzekedett. A héber j bető az Isten jele. Feltehetı, hogy az egyesülést,az aktust valamiféle "isteni tulajdonságnak" tekintették, hiszen az teremtmindent. Varga Csabának ismét igaza van: a jó az az egy. Az egy szétválásapedig – ami inkább rosszat, mint jót szokott jelenteni – a két (szét).

JJ gyök, héber

j'já = Isten 2 jud JJ

jájin, jénot = bor jéjní = boríző 2 jud JJN

jéjnán = borkereskedı

JJ gyök, magyar

j'já jaj! /Istenem!/ jjá júj!

Borral koccintáskor a magyarok azt mondják: Isten, Isten!

JCh/K gyök, héber

Egy héber JKX gyökszó van: jaká = kificamodott.

A héber JCh/K gyök kétszótagúvá válása

A héber JK gyök nem vesz fel g, j, k, sz, z, t hangot.

jkx jkv jkc jkd jchh jchl jkm jchn jkr jks

JCh/K, héber táblázat

jaká = kificamodott kuf-ájin /a jak csavart szarva/ JKX

jekev = présház, borpince kuf JKV

jakác = felébredt kuf JKC j'kicá = szúrás, felébredés kuf /akác = megszúrta/

jakád = égett, tüzelt kuf j'kidá = égés j'kod = égés kuf JKD

jakud = tőzhely kuf /Jakutföld/

JChH hochiah /jachah/ = be-, bizonyította, rendreutasította, megrótta

jachol = tud, bír, képes rá, lehetséges JChL

564

jachol-ní = módomban áll, én képes vagyok /képes-ni/

jachólet = képesség, tehetség, lehetıség

JKM /feléled/ kuf j'kum = élılény, világmindenség

jochani = griffmadár JChN

jakinton = jácint kuf-tav JKN

jakár = értékes, drága, becses, ritka /jelenség/ kuf /akar/ JKR

jakír = drága kedves, elıkelı kuf jikur = megdrágítás kuf

jeker, jakrut = drágaság kuf jóker=drágaság

jekár, j'kár = tisztelet, értéktárgy kuf

jakranut = drágítás, magas árazás kuf

jakrunít = cincér kuf-tav

jakos = csapdás vadász kuf JKS jokes = csapdaállító vadász kuf

jakás = csapdát állított, aknát rakott kuf jokeset = aknarakó hajó kuf

Jakás (lerakás)=csapdát állított. A Jakus gyakori családnév: "csapdás vadász".

JK gyök, magyar

Magyar JK gyök nincs, csak a szamojéd nyelvben létezik: jak, jakut. (Perszeez a "számojjad" is a kárpátnyelvek egyike volt. Jé, tényleg rokonnyelv:-).

A JCh/K gyök kétszótagúvá válása

A héber JK gyök nem vesz fel g, k, sz, z, t hangot.

jkx jk jkv jkb jkc jkd jchh jchl jkm jchn jkr jks jkt

JCh/K, összehasonlító táblázat

jakár = becses jaká=kificamodott

jak jeke

Jákov, Jákob /sarkos/

Jakab

jakus=csapdás vadász

jakut /föld, nép/

Jekének nevezik a túlzottan precízkedı német származású zsidót.

565

A jakutok másik neve: szamojédek. Jakutföld: Szibéria, a jak (egy vadszarvasmarha faj) hazája. (Másféle vadmarha fajok Európában is voltak.)

A számolást és a gondolkodást a héber és a magyar azonos dolognaktekintette, amire Varga Csaba számtalan példát sorol fel. De a héber szólás is,"érzem a hasamban" azt jelenti: "úgy gondolom".

A számbavétel, vagyis a gondolkodás sok százezer éves tevékenység. A héberhesbón = számolás – bizony egy igazi magyar szó, magyarul is ragozva: has-ban. A héber hás = érzi, hosev = gondolja. A -ba, -be rag pedig pontosanugyanazt jelenti héberül is. S bár 2-3 millió évvel ezelıtt az ember "érzelmei",az éhség, a hasában jelentkeztek, ezek az érzelmek sokat fejlıdtek azóta. A maiember már a szüleinek a vagyonára is éhes.

A héber szah=mondjad! szohéah=társalog, szihá=párbeszéd. Afrika legnagyobbnyelvcsaládja a szuahéli. Persze a jakutok is "szaha" nyelven beszélnek – aszá/h/ukkal. (A j és h felcserélıdése szintén gyakori jelenség).

JL gyök, héber

A héber JXL gyököt csak egy név ırizte meg: Joel (magyar jelentése: jövel) –amelynek származékai mind születéssel és gyermekkel kapcsolatosak.

A héber JXL gyök: jael = zerge, jail = hatásos, jiul = ésszerősítés.A zerge is jó, hogy jön – e gyök értelme: jól teszi.

A héber JL gyök kétszótagúvá válása

A héber JL gyök csak d, f, k, l, t hangot vesz fel.

jxl jxl jld jlf jlk jll jxlt

JL, héber táblázat

jael, j'élá = zerge ájin jiul = racionálás ájin JXL

jail = hatásos ájin ho'il /jaál/ = használt /nem ártott/ ájin

JXL Joel /ffnév: az eljövendı/ alef

noál /jaál/ = ostobaságot követ el hoil /jaál/ = beleegyezett, bátorkodott alef

hoil ve... = mivelhogy alef

jalád=nemzette jeled = gyerek jiled = szülést vezetett le julád=született

jalud = újszülött /jıl-ed/ JLD

566

jalid = benn-, szülött JLD

jaldá = megszülte, kislány j'ludá = születési arány

jaldon, -et = fiúcska, leányka

jaldut / -i = gyermekkor, gyerekség / gyerekes joledet=szülını

jalefet = ótvar JLF

jelek = sáskalárva kuf JLK

jalkut = táska /lárva/ irodalmi győjtemény tet

j'lalá=jajgatás, üvöltés, nyávogás jilel = jajgatott, nyávogott, vonyított JLL

j'ilut=hasznosság, hatásosság ájin JXLT

jaalát hen = kecses, bájos nı ájin

Jalefet = ótvar – a koszmós gyerekfejrıl lehetett szó. Jalád=nemzett (jıl-et).

JL gyök, magyar

A magyar JL gyök értelme is: jól teszi.

A JL gyök: jel, jól. Mindkét szó igeszerő: jaj-ol, illetve jól érzı-tevı.

A JL gyök kétszótagúvá válása

A héber JL gyök csak d, f, k, l, t hangot vesz fel.

jxl jxl jl jld jlf jlk jll jll jln jls jxlt

JL, összehasonlító táblázat

jilel=jajgatott, jael=zerge jail = hatásos

jel jól

jilel=jajgatott, nyávogott

jelvény, jelöl

jilel = vonyított

jelleg, jellem

jelek = sáskalárva

jelmez

jilel=nyávogott

jelen, jelent

567

jail = hatásos j'ilut = hasznosság

jeles /jó, jelölt/ július

A jel eredetileg jaj-ol lehetett, s a jeled, jeladim (a jeltadó): gyerek. Azt, hogya j hang gy-re változhat, szintén a vasi tájszólás ırzi: jelez → gyelez.

Jelen: jel-én A jellem (jel-el-em) a fajra jellemzı kapcsolattartó viselkedés.

Július → Joel: az eljövendı – a termés, az utód.

JM gyök, héber

A héber JM gyök: jám = tenger, tó, jamá = nyugat felé, jom = nap (nappal).Jamin = jobbkéz, jobboldal, déli irány.

"Elıttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra pedigkél." Húha! Hát itt pont fordítva van! Mikor van tılünk jobbra nyugat, anapnyugta, meg a tenger (az Atlanti Óceán)? Ha elıttem nem észak, hanem délvan. A JM gyök tehát – héber. S magyar gyök nem is létezik? Valójában nem.

JM, héber táblázat

jám=tenger, tó, medence, nyugat JM

jáma = tó j'mé = napjai /pl. a hétnek/ jom = nap /idı/

jamá = nyugat felé joma = nap /nappal/, ma

jami = tengeri jomi = napi

jamáj = tengerész alef JMXJ jomjom = naponta JMJM

jamijá = haditengerészet JMJ jom-jomi=mindennapi, hétköznapi

j'mamá = a nap 24 órája jomám=nappal JMM

jamim = napok jomáim = két nap

jamin=jobbkéz, -oldal, dél /irány/ j'miní, j'mani = jobboldali 2 jud JMN

hémin /jamán/ = jobbra megy, jobb oldalra fordul

jomán, jomon = napló, napilap

hitjamer /jamár/ = felvág, dicsekszik jomrá = igény JMR

jamaut = tengészet alef-tav JMXT j'mot = ...napjai JMT

jomit = napszámban

568

JM, magyar gyökszó nincs

A héber JM gyök kétszótagúvá válása

A héber JM gyök csak j, m, n, r, t hangot vesz fel.

jm jmb jmj jmm jmn jmr jmt

JM, összehasonlító táblázat

jám = tenger, b'- = benne /árad/ jámbor

Az egyetlen magyar JM származék a jám-b'or – akiben tengernyi jó árad.

JN gyök, héber

A JN gyök ısi képe: születéssel érkezik (jön), szopós.

A héber JN gyök: jone = sanyargat (a szopós), joná = galamb.

A JXN gyök: jaen = strucc (jö-en, járkáló madár).

JN, héber táblázat

jaen, jaaná = strucc ájin JXN

jaán = mivelhogy /jıvén/

janá = elnyomta, sanyargatta /szopós/ hé jon, -á=galamb JN

janáj = makkabeus király alef JNJ

janik=kisgyerek kuf j'niká = szopás, merítés JNK

kuf jonek = fel-, magába szív, szopik, /erıt/ merít, csecsemı, szopós, új hajtás

januká = gyerek /szoptatott/ arám, kuf-alef jonkim = emlısök

jankut = csecsemı-, gyermekkor kuf jonkot = fiatal hajtások, hajszálgyökerek

jansuf = fülesbagoly JNS

A joná = galamb jellegzetesen búgó hangú, ügyesen repülı madár. A hímekugyanúgy költenek, mint a nıstények. Egy-két fiókájuk fészeklakó, amit aszülık túrószerő begytejjel táplálnak – mintha szoptatnák ıket.

A jan'suf = fülesbagoly, uhu: sanyarúság-repülı. Mert a néphiedelem szerintolyan helyeken huhog esténként, ahol nagybeteg van, nemsokára meg fog halni.

569

JN gyök, magyar

Miután az ı hang csak párezer éves, a magyar gyökszó, a "jön" nem lehet ısi.A JN gyök értelme a magyarban is születés-szopás, ami a gyerek számára "jó-ni", de a csecsemı (Jenı, János) az anyját "sanyargatja".

A magyar JN gyökszavak: jány, jön, Jenı.

A JN gyök kétszótagúvá válása

jxn jn jn jnk jnr jns jns

JN, összehasonlító táblázat

janu=elnyomott jaen=strucc, jonek=új hajtás

jány /lány/ jön, Jenı

janá = sanyargatta

január /jön-ár/

jonek=szopik, januká=gyerek jone=sanyargat jonek = felszív

János, Janika Jónás /elnyomott/ június /felszárít/

Június: nedveket felszívó. A hónapok magyar nevei az etruszkból (szinténkárpátnyelv) kerültek a latinba, s onnan "jutottak vissza" a magyar nyelvbe.

JR gyök, héber

A JXR gyök: jaár = erdı, ja'rá = méz, viasz, jier = erdısít, j'ri'á = sátorlap.

A gyök értelme: erdı, erdei termék.

A JXR gyök: j'or = folyó, Nílus. A JRX gyök: jare, j'éra = fél tıle, tiszteli.

A JR gyök: jore = lövész, az elsı (ıszi) esı, j'riá = lövés, sortőz, jorá = üst.

E két gyök értelme: jó-rá, jı-rá.

A héber JR gyök kétszótagúvá válása

A héber JR gyök nem vesz fel p/f, l, m, r, sz, t, z hangot.

jxr jxr jrx jr jrbx jrv jrd jrg jrh jrj jrch jrk jxrn jrs

JR, héber táblázat

jaár, -i = erdı, erdei ájin jier = erdısítte JXR juár=erdısített

ja'rá = lépesméz, viaszlepény ájin j'ri'á = sátorlap, pergamentlap

570

j'or = folyó, Nílus alef JXR

jare, j'éra = fél, tart tıle, tisztel al jir'á = félelem, tekintélytisztelet alef JRX

jará=lıtt, dobta j'ri, j'riá = lövés, sortőz jore = lövész, elsı esı JR

norá /jará/ = meg-, lelövik jorá = üst

horá /jará/ = tanít, oktat

jarív = ellenfél, vetélytárs /riv=veszekedés/ JRV

járbóa = ugróegér /járó: csak a hátsó lábon/ ájin JRBX

JRD jored=leszáll, lemegy, kivándorol, csökken, rosszabbodik, esik /esı/

jarud, j'rud = legyengült, lezüllött, elszegényedett, silány, fejletlen

jarid = nagyvásár /kiterítés/ jored=elszegényedik, kivándorol

jeridá = /esı/ esés, lemenet, -el, leromlás, csökkenés, kivándorlás Izraelbıl

jarden = Jordán folyó jored jám = tengerész

jargazi=széncinke /zöldes-sárgás/ JRG

jaréah = hold jeráh = holdhónap JRH

jarhón=havilap j'rijá = lövés JRJ

jarech = csípı, felsı lábszár, oldala, alsó része JRCh

j'rechá = vég, a határ széle

jarák = zöldség, zöldült, köpött j'riká = köpés jorek=köp, zöldül kuf JRK

jerek = zöld növényzet kuf

jarók = zöld, 'zöldfülő' kuf j'roká = hínár, sárgaság kuf

jarkán = zöldségárus, -termesztı kuf

jerakón = sárgaság, növényrozsda kuf

jarkón=zöldpinty, Járkon folyó /zöld táj övezi/ kuf

j'rakrak = zöldes kuf

jarkut / j'rakot = zöld szín / konyhai zöldség kuf

jaarán, -ut = erdész, -et ájin JXRN

jarás = örökölte, elfoglalta, birtokba vette JRS jores = örökös j'rusá=örökség

jerás = elrabol, birtokba vesz j'rusaláim = Jeruzsálem

571

Horá /jará/ = tanít (járni is), oktat, utasít, mutat, elbírál, lı.

JR gyök, magyar

A magyar gyök az ısibb. A JR gyök közös értelme az "erdı-jelenség". Amagyarban csak a jaár = erdı származékai vannak meg, ami egyben "jár neki".

A magyar JR gyök: jár, jár (neki), jer (gyere!)

A JR gyök kétszótagúvá válása

A héber JR gyök nem vesz fel p/f, l, m, r, sz, t, z hangot.A magyar gyök nem alkot II. szótagot b, p/f, g, h, j, n, r, sz, z hangokkal.

jxr jxr jrx jr jr jrbx jrv jrv jrc jrd jrd jrg jrh

jrj jrch jrk jrk jrl jrm jxrn jrs jrs jrt

JR, összehasonlító táblázat

jaár = erdı

jár

jerás=birtokba veszi

jár /neki/

jare=fél tıle, jarív=ellenfél

járvány

j'ridá = lemenet jore = dobáló

járda /járóda/ jérce /ugrál/

jarud=elszegényedett

járadék

j'éra = tisztel jarók='zöldfülő'

/elébe-/járul jerke /bárány nn/

jarech=alsó rész

/hozzá-/járul

j'ridá=tönkremenés

járom

572

jarás=elfoglalt, jaarán=erdész

jarás /körzet/

jarád = elment jerusá=örökség j'riá = sátorlap

járat Jeruzsálem jurta /körbejárt/

Jurta: a nagyállattartók rácsos falú, kupola tetejő, nemez borítású építménye.

JS gyök, héber

Az eredeti a kárpátnyelvi (már magyarnak nevezhetı) JX gyök volt: jó, jı.Ennek jelzıs alakja jó-s, jövı-s. (Az angol yes is ebbıl származik.)

A JS gyök: jes = van, lét, kell, létezı, létesítmény.

A héber JSX gyök: jésa, j'suá = mentés, segítség, megváltás.

A JXS gyök: jeés = kétségbe ejt, jéus = lemondás, joás = remény vesztett.

A héber JS gyök kétszótagúvá válása

A héber JS gyök nem vesz fel b, c, p/f, h, j, k, l, sz, z hangot.

jsx jxs js jsv jsf jsm jsn jsr jss jst jst

JS, héber táblázat

jes = lét, van, kell, létezı /dolog/ létesítmény JS

jésu, jesúa = Jézus ↓

JSX jésa, j'suá = megváltás, mentés, segítség, üdvösség ájin

jasá = üdvhadsereg ájin hosí'a /jasá/ = megsegítette ájin

j'sá'ja = Ézsaiás jésui = jezsuita ájin

JXS alef j'us, jéus = lemondás, kétségbeesés

jeés = kétségbe ejt alef alef joás = reményvesztett

jasáv=ült, lakott sev, sví /jasáv/ = ülj le! josev=ül, lakos JSV

jisev=le-, betepít, megmagyaráz, elsimít /viszályt/

jusáv=megmagyarázott, elsimított, le-, betelepített

jisuv = lakosság, lakott terület, település, -ítés, elsimítás

jasván = telepítı, telepes, ülep j'sivá = győlés, ülés, otttartózkodás, jesiva

jasvání = telepítési, kolonizációs jisuví = szelid /állat/, civilizált, társdalmi

573

jasfe = jáspis JSF j'simon = pusztaság /jó-sima/ JSM

jasen = alszik JSN jisen = elaltat, érlel, elavulni hagy /bort/

jesná = megvan, létezik, jelen van jusán = elavult, elaltatott

jasán = régi, ócska, elavult jusún=elaltatás jósen = régiség, elavultság

jasnán = álomszuszék

jasár = egyenes, -en megy, becsületes /jó-sor/ jusár = kiegyenesített

jasír = egyenes, közvetlen jiser = elsimít, kiegyenesít JSR

JSR jóser = egyenesség, becsületesség

jasranut = egyenesség jisur = egyengetés, kiegyenesítés, elsimítás

j'sarot=kertelés nélkül, egyenesen jisrá = egyenesség

jasrut = egyenesség, becsületesség, méltányosság

jasís = aggastyán JSS

JST jesut = lény, lét, létezés /jı-set: ami jó, ami jön/ tav

JST tet hosit, husát /jasát/ = segítséget nyújt, ~ nyújtottak neki

JS gyök, magyar

A magyar JS gyökszó: jós – de az eredeti ısgyök itt is az JX volt: jó és jı.

A JS gyök kétszótagúvá válása

A héber JS gyök nem vesz fel b, c, p/f, h, j, k, l, sz, z hangot.

jsx jxs js js jsv jsf jsp jsg jsm jsn jsr jss jss jst jst

JS, összehasonlító táblázat

j'suá = segitség

jós

jasfe = jáspis jisuví = szelid

jáspis jóság

jes=kell, jasís=aggastyán

juss

574

JSz kezdıszótag, héber

A gyök eredete szintén a kárpátnyelvi JX: jó, jı.

Héber JSz gyökszó nincs. Származékai: j'szodi = alapvetı, jaszáf = hozzátette,folytatta, jiszur = szenvedés.

Egy JSz gyökszármazék van: iszrael = Izrael.

JSz, héber táblázat

jaszád = alapította, alapozta szam JSzD j'szodi = elemi, alapos, alapvetı

szamech jiszed / juszád = elrendelte, alapozta, alapította / alapított

szamech j'szod = alap, elem, tényezı, származás

jiszud, j'szud = alapítás szamech

szamech j'szodot / j'szodiut = alapok / alaposság

jaszáf = folytatta, hozzátette szamech joszef = József JSzF

jászmin = jázmin szamech JSzM

JSzR szamech jiszer, juszár = megfeddte, megfenyítette, -ett

jaszár = megfeddte, megbüntette jiszúr / jiszurim = fenyítés / szenvedés szamech

jasz'úr = vészmadár szam-ájin-vav JSzXR

Jiszrael, -i = Izrael, izraeli szin-alef JSzRX

A héberben, Izrael nevén kívül minden szóban az új sz, a szamech bető van.

Az Izrael szó jelentésérıl:

A név jelentésének az "Isten segít" -et tartják (izer=segítette, el=Isten).

Mivel nem z-vel, hanem sz-szel ejtik és a régi, a "sin/szin" betővel írják, ez aszófejtés kétségbevonható. A régi s/sz bető ma is fıként csak az s hangot jelölis az sz-et ritkán. Ezért a jelentés inkább az iser=jóváhagyta, iser=igazolta,gazdagította szavakban keresendı, s akkor: Isten jóváhagyta, "felemelte".

JSz gyök, magyar

Egy magyar JSz gyökszó van: jász (nép).

A JSz gyök kétszótagúvá válása

jsz jszd jszf jszg jszl jszm jszxr jszr jszr jszt

575

JSz, összehasonlító táblázat

jaasze=csinálja!

jász /nép/

jaszád=megalapozott oszek=foglalkozik vele

jászol jószág

jiszud=alapítás juszár=megfenyített

Jász-ság juszt /is/

A jászok. A héber osze = tesz (te-tesz) – aki megcsinál valamit: megalapoz. A"jaász" a héberben felszólító / jövı idejő ige (tegye meg! vagy meg fogjatenni). A valódi gyök az -xsz képzıt felvett JX (jó, jı) volt. Így nem véletlen,hogy a héberben nincs is JSz gyökszó, s a magyarban is csak a "jász" szó van.

A jászok az oszétek rokonai voltak, akik ma is, mint eredetileg a jászok,Grúzia környékén élnek. Amikor az idıszámítás táján az alánok meghódítottáka területüket, elmenekültek. A feltevés szerint a 13. században érkeztek aFelsı-Tisza vidékére – más kutatók szerint azonban korábban is ott voltak:-).(Szóval kik voltak a jászok? Mint a többi visszatérı... ık is magyarok.)

Jószág, jászság: megalapított mezıgazdaság / körzet.

JT gyök, héber

A héber JXT gyök: jaát = beborította. JXT gyök: jaut = illı, helyes.

A héber JT gyök kétszótagúvá válása

A héber JT gyök csak v, d, ch, m, r, s hangot vesz fel.

jxt jxt jtv jtd jtch jtm jtr jts

JT, héber táblázat

jaát = beborította ájin-tet /jı-te/ JXT

jaut = illı, helyes alef-tav /jó-t/ JXT

jatáv = jó, jól van tet /jó-tevı/ JTV

jated = ék, cövek tav /jut-ad/ jited = éket vert tav JTD jutád = beékelt

jitud = beékelés tav

jatuch = tőzfogó /szerszám/ tav jitachen = lehetséges tav JTCh

576

jatám = elárvult tav jitem = árvaságra juttatta JTM jutám=elárvult

jatom, jatmut = árva, árvaság tav jitum=elárvulás j'tom = árvaság JTM

jatár = fölös, nagy, túlzott tav jiter = hiába csinálta, - tette tav JTR

/jut-ár/ tav jeter = a többi, maradvány, felesleg, fokozódás, kötél, húr, átfogó

jatír = felesleges tav jitrá = hátralék, egyenleg, maradvány, szerzemény

jatur = beékelés jitur = maradék jotér = több tav

jateret = nyúlvány tav jitaron = elıny, haszon tav

j'térut = felsıbbrendőség tav

jatus = szúnyog tav /jı-tős/ JTS

JT gyök, magyar

A magyar JT gyök: (oda) jut, jut (neki).

A JT gyök kétszótagúvá válása

jxt jxt jt jtv jtd jtch jtk jtl jtm jtr jts

JT, összehasonlító táblázat

jad = kéz jaát=beborította geut = áradás

jatt /szleng/ jött /gyütt/ jut /gyut/

jitur = maradék

jut /neki/

jatár = fölös jitaron=haszon

játék jutalom

JZ gyök, héber

A héber JZX gyök: jéza = verejték. Mivel a zea önmagában is izzadságotjelent, a jéza összetett szó, értelme: jön-verejték.

JZ, héber táblázat

jéza = verejték hezia /jazá/ = izzad, izzaszt ájin JZX

noáz /jaáz/ = merészel, bátorkodik JXZ

JZK /zoher=emlékszik/ jizkor = emlékima /halottért/ /jı-emlékezés/ kaf

577

jazám = kezdeményezte jozem = kezdeményez JZM

jazum = kezdeményezett jozmá = kezdeményezés

jaz'án = stréber, túlbuzgó ajin JZXN

Magyar JZ gyök nincs

A JZ újkori, 8-10.000 éves gyök. A héberben is csak néhány szó képzıdöttbelıle – a magyarban mindössze egy: józan (jó-san viselkedı).

A JZ gyök kétszótagúvá válása

A héber JZ gyök csak k, m, n hangot vesz fel.

jxz jzx jzk jzm jzm jzxn jzn

JZ, összehasonlító táblázat

jaszmin=jázmin jozem=kezdeményez

jázmin józan

578

K

KX és XK 579

KV/B 580

KC/Cs 587

KD 591

KP/F 594

KG/Gy 602

KH 602

KJ 605

K/Ch 607

KL/Ly 609

KM 617

KN/Ny 622

KR 628

KS 639

KSz 643

KT/Ty 647

KZ/Zs 652

579

KA héber kx- általános viszonyító elırag (jelentése: mint, olyan, ahogyan, stb.)

A magyar ki igekötı rokona a héber ki = hányás szó.

A héber elırag azonban nem a magyar igekötı elıdje. Nem is a régi k (kuf)betővel írják, hanem a fiatalabb k/ch -val. Ez eredetileg egy afrikai nyelvtani

nem lehetett – talán a "hatni képes élettelenek" osztályát jelentette. S mégazelıtt – a szerzı szerint az afrikait megelızı Pannon-elıember korában – akı (ko, kov) lehetett a legısibb értelem.

A -kx képzı jelentése mindkét nyelvben 1. tárgyiasítja azt, amit az alapszójelent pl.: vé-ka (vesz-ke), sás-ka (surrog-ka) – héberben: avka=por, iszki=üzleti.

XK és KX gyök, héber táblázat

akó = zerge alef-kuf XK

aká = el-, nyomás ájin-kuf XK ájin-kuf uká = gödör

aká = baj /arám/ ájin-kuf-alef XKX

ach = de, csak, bizony alef-kaf iká = van /arám/ alef-kaf-alef XK/Ch

éch, -á = hogyan? alef-kaf

akó = Akkó ájin-kaf XK

hichá /kaá/=lehangolt kaf-alef-he KX kó/i/ = emlısállat /talmudi/ K

k'-, ka-, ke-, ki /viszonyító elırag/ = olyan, mint, körülbelül, -kor, -ként kaf K-

K' ki = azért, mert, hogy, ha, amikor, hanem kaf-jud

ka=ez/t/ /arám/ ko = úgy, most, itt kaf-hé K

KX kuf-alef ke = okádék ki = hányás, okádék kuf-jud-alef huká = kihányt

KX és XK, összehasonlító táblázat

A héber ki értelme hányás. A magyar ki igekötı ennek a szónak a rokona,pl.: az összes lomot "kihánytuk".

aká=nyomás, akáv=akadályoz uká = gödör

ék ok

aká = az a... okev = követ okíja=súlyegység okev = követi ukáv=köbözött

aki eke -ik /hányadik?/ ık ük /3.nemzedék/

580

ki = hányás koev = fájó

ki /kifelé/ kı, kő

k'- = olyan, mint akó=Akkó, aká=nyomás

ki? aki akó /kert, bor: 54 lit/

KB/V gyökök, héber

A kárpátnyelvi KV gyök ıse a KİV volt: állandó, púpos, tömeges, az ütésefáj, még életet is kiolt.

A déli B/V felérkezése és a K/Ch hang megjelenése a gyök többrétegővé vált.

A KV gyök: kavá = győjt, káv = vonás, irány, kivá = remél, kove = bizakodó.

Közös értelem: kíván, elkívánkozik.

A KV gyök: kavá = kisablak, kivá = kiéget. KXV gyök: k'ev=fájdalom.

A KB/V gyök: kavá = kialszik, kibá = elolt, kiv = fekély.

Közös értelem: amit a kı okozhat.

A KB/VX gyök: kavá = megállapít, rögzít, kifoszt. keva = állandó

A KB/V gyök: kav = mankó, gólyaláb, őrmérték, kavá = anyaméh,kéva = gyomor, széklet, kubá = kupola, sátor, fülke.

A KB/VX gyök: kóva = sapka. Közös értelem: púpos, állandó – mint a kı.

A héber KB/V gyökcsoport kétszótagúvá válása

Egyik héber KB/V gyök sem vesz fel p/f, g, h, m, z hangot.

kv kv kxv kv kb/vx kb/v kvv kbb kvc kvc kb/vc kb/vd

kvj kvj kb/vj kbj kvkv kvkv kb/vl kb/vl kvn kb/vn

kvr kb/vr kb/vr kb/vs kb/vsz kb/vsz kvt kbxt kb/vxt

KB/V, héber táblázat

kavá = egybe-, összegyőjtötte, remélte kuf-vav KV

kivá = remélte kuf-vav kove = bizakodó, reménykedı

káv = irány-, vonal, vonás, mérıszalag kuf-vav

kavá = megéget kaf-vav kivá = kiégettte /sebet/ kaf-vav KV

kavá, kavi/j/ón = kisablak, /kivágott/ nyílás kaf-vav

581

kaáv = fáj, fájlal kaf-alef koev = fájó, -s KXV

kauv = fájó k'ev=fájdalom k'ivá = fájdalomérzet kaf-alef

KB/VX kóva = kalap, sapka kaf-ájin

kiv = fekély kaf KB/V

kavá = kialszik kaf kibá = ki-, elolt kaf kubá = ki-, eloltott

kviá = kialvás kaf

KB/VX kóva = acélsisak kuf-ájin

kavá = megállapította, kijelölte /helyet/ leszögezte /tényt/ megszabta /árat/állandósította, rögzítette, behelyezte, beverte /szög/ megzsarolta, kifosztotta kuf-ájin

kví'á = állandósítás, megállapítás, -határozás, odaerısítés, rögzítés, beverés /szög/

kavúa = állandó, meghatározott, -állapított, -szabott, rögzített, odaerısített

kuf-ájin keva = állandóság kibúa = rögzítés, beillesztés kuf-ájin

kav, kabáim = mankó, mő-, faláb, gólyaláb kuf KB/V

kav, kabim = őrmérték /2 lit/ kuf

kéva = gyomor, széklet kuf-hé

kavá = anyaméh /bibl/ kuf-hé kubá = kupola, sátor, hálófülke, nyilvánosház kuf

kaváv = átkozta kuf KVV

kabab = kabáb /arab húsétel/ kuf KBB

kavác=összegyőjtötte, -szedte, -zsugorodott /kavics/ kovec=összeszed, győjtemény kuf

KVC kuf kibec = egybe-, összegyőjtötte, -szedte, ráncolta, berakta /szoknyát/

kuf kubác = összegyőjtött, rakott /szoknya/

kuf kibuc = földmővelı-, csoport, összegyőjtés, győjtemény

kuf kvicá / kvucá = összegyőjtés / földmővelı-, csoport, csapat

kabcán = koldus, kéregetı kuf kibuci, kvucati = közösségi, csoportos, együttes kuf

kabcanut = nincstelenség, szegénység, koldulás, kéregetés kuf kubuc='u' hang

KVC kaf-vav kivec = összezsugorodott, -zsugorította, -nyomta, be-, húzta

KVC kivuc / kuvác = összehúzás, -zsugorítás / -ott, összenyomott kaf-vav

kvicá = összehúzódás, összezsugorodás kaf-vav

582

KVC kivuc /koc/ = bogáncstalanítás kuf-vav

kuf-vav kvucá = hajfürt, hajfonat

kaved = súlyos, nehéz, máj, nagyértékő KB/VD kóved = súly, súlyosság kaf

kavod=tisztelet, becsület, vagyon kaf kibed = megtisztelte, -kínálta, kisepert

kaf kubád = meg-, tisztelt, -kínált, elfogadott /csekk/

kaf kibud = megtiszteltetés, -vendégelés, tiszteletadás, kiseprés

kaved b'... = bıvelkedik kaf k'vodo = Ön, tisztelt kaf

k'védut = nehézség, súlyosság kaf kaf k'vudá = vagyon, jószág

kabáj = tőzoltó kaf-alef kibuj = el-, oltás kaf KB/VJ

kavuj = kialudt, oltott kaf kvija = kialvás kaf

kaf kiv'jachol = úgyszólván, állítólag, Isten /egyik neve/

KB/VJ kuf kubíjá = kocka

kuf-2szam-tet kuv'jusztusz = kocka-, hazárdjátékos

kavuj = összegyőjtött kuf-vav kivuj, kvíjá = remény, -kedés kuf-vav KVJ

kvíja = égési seb kaf-vav KVJ

kavkáv=fapapucs 2kuf /csoszogás/ KVKV

KVKV kivkev, kuvkáv = vonalazta, -ott 2 kuf-2 vav

kivkuv = vonalazás 2 kuf-2 vav

KB/VL kaf kibel / kubál = megkötötte, bilincsbe verte / megbilincselt

kavál = megbilincselte, megkötötte kaf /evel = gyász/

kavul = tızeg, fejdísz, megkötözött, -bilincselt kaf

kvilá = megkötés, megbilincselés kaf k'vul = közlekedıcsı

kevel = lánc, kábel, bilincs, hajókötél kaf

kabál, kavál = panaszkodott, siránkozott, panaszt emelt kuf kubál=elfogadott

kvalá = panasz kuf kibul = el-, be-, felfogadás /keblére/ KB/VL

kibel = kapta, el-, fogadta, vállalta, felvette kuf

kabalá = nyugta, átvétel, el-, fogadás, kabala, hagyomány, befogadóképesség kuf

kablán = építési vállalkozó kuf kuf kuvlaná = panasz

583

KB/VL kuf kibólet, kablanut = munkavállalás, akkordmunka

kabáím = mankó, gólyalábak pár KBM

kaván = vonalvizsgáló kuf-vav KVN

kéván=miután, minthogy, mivel kivun = irány, irányzat, irányítás, beállítás kaf-vav

kaf-vav kiven, kuván = beigazította, szándékozta, irányította, -ott, beállította, -ott

kavaná = szándék, célzatosság, koncentrálás, az értelme... kaf-vav KVN

kaf-vav kivnen, kivnun = beállította, -ás, összeillesztette, -és

kavenet=irányzék kaf-vav /fegyver/ KVN kuvnán=beállított, összeillesztett

kavún = feltőzött /haj/ kaf kiben = meg-, feltőzte, betakarta kaf KB/VN

kvéna = hajtő, hajháló kaf

kov'án = kalapos kaf-ájin

kavár = elásta, el-, temette kuf kiber = eltemette kuf KB/VR

kebár = elás kuf kvirá = temetés kuf kubár = eltemetett

kavur = elásott, eltemetett kuf kibár = korpás liszt kuf

kavrán = sírásó kever = sír, -halom kuf kvurá = sírhely, temetés kuf

kvárnún=tengeri hal /Gobius/ kuf kibóret = karizom kuf-tav

kabarnít = vezér, hajóskapitány kuf-tet

kvár = már kaf KB/VR

kavár, kvará = rostálta, rosta kaf kvirá = rostálás kaf

kabír, -ut = hatalmas, nagyság, hatalmasság kaf

kavrán = méhész kaf

kaveret = méhkas kaf-vav KVR

kavas = meghódította, leigázta, préselte, hengerelte, elfojtotta,magába zárta, konzerválta, besavanyította kaf /oves = penész/

KB/VS kaf kubás = meghódított, lehengerelt, konzervált

kaf kibes = meghódította, lehengerelte, eltitkolta, konzerválta

kavus=kitaposott /út/, meghódított, elfoglalt, rejtett, visszafojtott, préselt, savanyított kaf

keves = konzerv, palló, feljáró, rejtély kaf koves = hódító kaf

584

KB/VS kaf kibus = meghódítás, elfoglalás, legyőrés, préselés

kaf kvisá = konzerválás, elfoglalás, elnyomás, préselés, lehengerlés

kavis = préslap, préshenger kaf kvis = mőút, kövezett út kaf

kibás = hódító, konzervkészítı kaf

kaf kvusim = konzervált /zöldség/

kivsán = kohó, kazán, kemence /bisul = fızés/ kaf

kvisón = rejtély, titok, misztérium kaf

kevesz = undor, hányinger kuf-szamech KB/VSz

kvasztán = undorító alak kuf-szam-tav kibesz = hányingert keltett kuf-szamech

kavasz = mosta KB/VSz kibesz = mosta kaf-szamech kubász = kimosott

kabász = mosodás kaf-szamech kibusz = mosás kaf-szamech kvuszá = mosóvíz

kavisz = mosható kaf-szamech kviszá=mosott ruha, mosás, szennyes ruha kaf-szam

kvaszim = mosott ruha, szennyes kaf-szamech kovesz, -et = mosodás, -nı

kevesz = juh, bárány /ovesz = hízlal/ kaf-szamech

kivszá = birka /nn/ kaf-szin KB/VSz

kabaut = tőzoltás kaf-alef KBT kivit = bibic /fejdísz/ kuf-vav KVT

KB/VXT kuf-ájin kviut = véglegesítés, állandóság kuf-ájin kubaát = serleg, üledék

Kvárnún = tengeri halfajta /Gobius/. A géb ikrása 2-3 ikrát ragaszt a vízinövény-ekre, amelyek egyenként tojástokba vannak rejtve. Az ikrákat a hím ırzi. Amellúszóival vízáramot kavar, hogy mindig elég oxigénhez jussanak.

KB/V gyök, magyar

A magyar KB/V gyök: kaba (sólyom), kába, (kút) káva, kéve, kova (kı), köb.Elvont értelem: púpos, üreges.

A KB/V gyök kétszótagúvá válása

Semelyik héber KB/V gyök nem vesz fel p/f, g, h, m, z hangot. Ez azt jelenti,hogy az f, g, h, m, z hangokat valószínúleg mindkét k és v hang is megelızte.

kv kv kxv kv kb/vx kb/v kb/v kvv kbb kvc kvc kb/vc kb/vc kvcs kb/vd

kvj kvj kb/vj kbj kvkv kvkv kb/vk kb/vl kb/vl kb/vl kvly kvn kb/vn kb/vn

kvr kb/vr kb/vr kb/vr kv/bs kvs kb/vsz kb/vsz kvsz kbxt kb/vxt kvt kb/vt kb/vz

585

KB/V, összehasonlító táblázat

kavá = kialszik kove=odaerısít kavúa=rögzített keb = őrmérték

kába kéve /összekötött/ kivi /nem repül/ köb

kavá = kifoszt

kaba /sólyom/

kavá=rögzített, keva=állandóság kove=összegyőjt

káva /kút/ kávé /kaffa, új szó/ kova /tőzgyújtás/

kavác=ö.zsugorodott kibuci=csoportos kabál = vállal

kavics kibic /k'-bicbec/ kubikus

kabcán=kéreget kibólet=térfogat kover = eltemet

kabóca /énekel/ kobak /tök/ kuvik halálmadár

kevel = kábel kabál=siránkozik, panaszkodik kubál=megkötött

kábel, Kabul kebel kiabál kobold, kobalt

kibul=elfogadás kavul = fejdísz ivá = kíván kabáim=gólyaláb keva = széklet

kabala kevély kíván kóvályog kübli

kiben = betakar kiven=irányít, kavaná=szándék

kabin kiváncsi

kibóret=karizom, kavár=rostál kvéna = hajtő kabír=hatalmas

kavar, kaviár kever ki-von kövér

kabír=hatalmas kvirá = rostálás kabarnít=hajóskapitány

kabar /nép/ ki-ver /k'ver/ kóbor

kavár = rostál

kabaré

kavuc = győjtött kavác=ö.zsugorodik kibusz = mosás kevesz=bárány

kvarc kevés kovász /habzik/ kuvasz /bunda/

kaveret=méhkas kavál=siránkozik koves=savanyít, kvis=köves út

kvartély kevesel köveszt

kaved=nagy, nehéz kviut = állandóság

/nagy/kabát követ, -kezetes

586

kvala=panasz, koves=hódító

követel /kivet rá/

kibá = kiolt koves=leigáz, kóvec=összegyőjt

kábít koboz

Kaba: a partba ütközı vizforgás kimosott öblének.

Kaba egy nagyközség is Hajdú vármegyében.

A kabasólyom gyors szárnycsapásokkal, légi balettban kapja el a táplálékát.

A kivi Új-Zéland szigetein él, veszélyeztetett madár, Új-Zéland nemzetiszimbóluma. Röpképtelen, 1-4 kg tömegő, magassága 35-65 cm között van.Szárnya nincs, hosszú vékony a csıre. Kültakarója inkább szırzetre hasonlít.

A kabóca a forró vidékeket kedveli, a mérsékelt övben csak a szılıtermeléshatáráig él meg. Napfénynél élénken ciripel. Szipókáival megszúrja a fákleveleit, gallyait és a nedveket szívja. A föl nem szívott nedv a levegıntömörül, ez az ú.n. manua-cukor. Énekes kabócák is vannak.

Kubikus – a töltésépítı földmunkás neve. A kubikusok nomád életre voltakkényszerítve. Hálóhelyük 30-40 cm-re földbe ásott gödör volt, melyet gyékénytakart be. Derekaljul és paplan gyanánt, úgy mint a juhászoknál, az egészévben elmaradhatatlan bunda szolgált.

A héber kabál = panaszkodott, siránkozott, panaszt emelt → kiabált.

Kabul az Indus mellékfolyója és Afganisztán fıvárosa. Már 50.000 évvel

ezelıtt is éltek emberek a körzetben.

Az utolsó Özönvíz utáni újjáéledésnek, népvándorlásnak is ez volt a színhelye.S valóban ezt a vidéket tekintjük "indoeurópainak"... de nem ıshazának. Mertahhoz, hogy ıshaza legyen, legalább ezer éves otttartózkodást kellenefeltételezni. Csakhogy az ú.n. indoeurópaiak kifejezetten az északi típushoztartoznak! Ez a körzet tehát csak átmeneti szállásuk lehetett – mondjuk az elsıállomása az indoeurópainak nevezett keveréknyelvek kialakulásának. Shonnan érkeztek oda? A Kaukázus vidékérıl – a hegyekbıl.

Kobold (német): pajkos, bújkáló, jókedvő manó.

Kobalt Az olyan, fémérceket, amelyekbıl sehogy sem tudtak fémet kinyerni –mintegy "meg voltak kötözve" – kobold-nak nevezték.

Ivá = kíván (k-ivá → mint aki inni szeretne).

Kavár = rostál → kever: kitőnı egyezés.

587

Wikipedia: A kabar (kavar) a honfoglalás elıtt a magyarokhoz csatlakozó,valószínőleg török nyelvő népcsoport volt. Bíborbanszületett Konstantin amagyar küldöttség elmondása alapján közli, hogy a kavarok fellázadtak akazárok ellen. Egy részüket lemészárolták, mások csatlakoztak a magyarokhoz(nála türkökhöz). Nevük valószínőleg a kavir: összehoz, -győjt szóra vezethetıvissza. (Csak azt nem írják, hogy milyen nyelven?)

Koves = savanyít → kovász, kövesztés. A kovász úgy pezseg, mint a kı, hasavval leöntik. A kuvasz egy bozontos szırő terelıkutya. Kovesz = meghódít.A kövesztett szalonnát megtüzesített kövek fazékba dobásával fıztek meg.

KC gyök, héber

A KC (k-tsz) gyök jözös értelme: katt-tesz – levág, végére jut.

A héber KC gyök: kacá = levágta, kace = hegye, széle, vége,kóc = tüske, tövis, szálka, kuc = felébred, megún, megutál.

A K'C gyök: ká/j/ic = nyár, érett füge (gyümölcs).

A KCX gyök: kacá = levág, lekapar, kciá = szárított füge, kicúa = lehántás.

A héber KC gyök kétszótagúvá válása

A héber KC gyök nem vesz fel b, d, p, g, k, l, m, s, sz, t, z hangot.

kcx kc k'c kcv kcc kcd kcf kc-h kcj kcn kcr

KC, héber táblázat

kace = hegye, széle, vége kuf KC kóc = tüske, tövis, szálka kuf

kacá = le-, vágta, vagdalta, széle kuf koci, kocani = tüskés, tövises kuf

kac /kuc/ = felébredt, megúnta, -utálta kuc = felébred, megún, -utál kuf

kuf kec = vég, vége van kica = felébredés, megundorodás kuf-jud

ká/j/ic = nyár, érett füge, érett gyümölcs K'C

kéci = nyári kuf-jud

kacá=le-, vágta, -kaparta, /fügét/ szárított kuf-ájin KCX

kciá = /ókori/ illatszer szárított füge

kicúa = hántás, lekaparás kuf-ájin

kacáv = le-, vágta, megszabta, adagolta, mészáros kuf KCV

588

kcavi = szélsı kuf kicuv = adagolás kuf KCV

kecev = ütem, ritmus, tempó kuf kocev=levág, megszab, adagol kuf

kacúv = megszabott, ütemes, adagolt kicev = megszabta, adagolta, el-, vágta kuf

kcavot = végek, sarkok, végletek kicvá, kicbá = megszabott, kegy-, nyugdíj, járadék

kacac = levágta, vagdalta, megszabta /fizetést/ kocec = vág, -dal kuf KCC

kecec=gally kaf kucac = levagdalt, csökkentett

kicec, kicuc = levágta, -ás, vagdalta, nyirbálta, lefaragta, csökkentette, -és, korlátozás

kacuc = fel-, vagdalt, levágott kcicá = levágás, fasírozott kaf

kcacá=kitagadás, kiirtott erdı kaf kcóce = forgács

kécád = hogyan? kaf-jud /hogy-teszed?/ KCD

kacaf = meg-, haragudott kaf kcifá = krém /étel/ harag, haragvás kaf KCF

kacif = habzó kecef = hab, tajték, harag kaf

kcafá, kacuf = harag, -os, düh, felbıszített kaf

kacefet = tejszínhab kaf

KC-H kaf kecah = köménymag kicuj = lekaparás kaf KCJ

kacin = tiszt, vezér kaf kicón, -i = leg-, szélsı, -séges kuf KCN

kcinut = tiszti rang, tisztség kaf kiconi = szélsıséges kaf kcuná=tisztikar, -rang

kocani = tüskés kuf kocin, kocic = akantusz kuf

kacár = le-, aratta, kaszálta, megrövidült kuf KCR kócer = kaszál, arat, -ó, rövidség

kuf kecer = rövidzárlat kicer, kucár =le-, rövidítette, -ett, rövidre fog, -ott

kacír=aratás, kaszálás, hajtás /növ/ kcirá = aratás, kaszálás kaf

kacur = learatott, lekaszált kicur = rövidítés /text/ kivonat, rövidség kaf

kacrán = szőkszavú, gyorsíró kaf

k'cárcár = nagyon rövid kaf

kcat=egy kevés, keveset, kicsit, kissé, egy része kuf

kaceret = asztma kuf

589

KC/Cs gyök, magyar

A c/cs az eurázsiai nyelvekben újkori bető (s a héberben nincs is cs). Írásbantehát újkori jelenség, de a beszédben nem. A legısibb afrikai nyelvekrekifejezetten jellemzı a csettegı hangok használata. Tehát ezek a hangok akorai kárpátnyelvben is meg kellett, hogy legyenek. S valóban, mert c/cs -t atsz/ts mássalhangzók torlódása is elıállítja.A mássalhangzók torlódásának az volt az oka, hogy az elıember még nemtudta tetszés szerint szabályozni a légzését. Csak 2-3 magánhangzót volt képeskiejteni, de hosszabban kitartani azokat sem tudta. Ennek az emléke, pl. aszláv nyelvekben, máig fennmaradt. Az "afrikai gége" használata óta azonbanmagánhangzók kerültek a tsz/ts torlódások közé, amitıl a legtöbb c/cs

hangzás "elveszett". Amennyi mégis fennmaradt, azokra vezettek be azújkorban önálló betüket. A magyar gyök értelme is katt-tesz.

A magyar KC gyök: kac-kac, kece, kóc, koca, kuc-kuc.

A KCs gyök: kacs, kacsa, kacsó, kecs, kicsi, kocsi.

A KC/Cs gyök kétszótagúvá válása

A héber KC gyök nem vesz fel b, d, p, g, k, l, m, s, sz, t, z hangot.A magyar KC/Cs gyök nem vesz fel v/b, d, p/f, h, j, l, s, sz, t, z hangot.

kcx kc k'c kc kcs kcv kcc kcc kcf kcg kcsg kc-h

kcj kck kcsk kcsm kcn kcsn kcsny kcr kcr kct

KC/Cs, összehasonlító táblázat

kacúv = ütemes kcat = kicsi koci = tüskés koc = szálka

kac-kac /kis/ kece kóc kuc-kuc

kace = vége kecec = gally koci=tüskés, kocev=levág

kacs, kacsó kecs/es/ koca

kacá=levág, koci=tüskés kicev = adagol kecev = ütem

kacsa /csíp/ kicsi kocsi /döcög/

kocec=vagdos, kicón=szélsı

koccan, koccint

kacuc=szabdalt kecev = ütem

kacag k'-tszg kocog

590

kacuv = ütemes kacúv = ütemes kace = hegye

kacagány /lifeg/ kecsege, kecsegtet kócsag /tüskés/

kacuc= levágott koc = szálka

kacska köcsög

kcavi = szélsı kace = hegye kacuc=legszabott kucac = kicsiny

kackiás kecske /szarv/ kocka kuckó

korec = kacsint kec = a vége korec=kacsint, kecef=hab kocani = tüskés

kacsint Kecel /város/ /sörfızde/ kocsma, korcsma kucsma

kecer=rövidzárlat kcat=egy kevés kicon = szélsı

kacér /kacsint/ kicsiny kocsány

kcat=kevés, kace=vége kájic=érett füge kucár=rövidített

kacat kocsonya kucorog

A héber koc = tüske – csíp és vagdal is egyben.

Csak népdalban ırzıtt meg a "kis kece lányom..." Milyen egy kis kece lány?Fehér ruhás, kecses, karcsú pl. menyasszony.

Kecs, kecses – báj, bájos. A kecs inkább a fizikum bája, amely mosolyban ésmozdulatokban nyilvánul meg.

Kecel (szlovákul: Ketel ): város Bács-Kiskun megyében. Elsı említése 1198-bólvaló: békés pásztornép lakta. A tatár és török pusztítások során elnéptelenedett,1734-ben alapítják újra. (A héber kotel = kiirt, elpusztít.)

Mi köze lehet a kocsánynak a kocsonyához? "Kocsányon lóg a szeme":annyira néz valamit, hogy szinte kiugrik a szeme – aminek anyaga kocsonyás.

A kecsege május-júniusban ívik a kavicspadokon, az áramló vízben. A lárvák4-5 nap alatt kelnek ki és megkezdik a vándorlást Fekete-tenger felé. Nem érikel mégsem, hanem visszafordulnak ("imitált migratio": a kecsege egykortengeri hal volt). Magyar nevét nyilván a kecsesen hullámzó testérıl kapta.

A kacagány farkasbırbıl készült, nyakba akasztható, hátat borító prém. Hajuhbırbıl készül: hátibır. A mellsı lábak nyakkötıül, a hátsók derékkötıülszolgáltak, a farkat rajta hagyták dísznek. Honfoglaló eleink is viselték.

A köcsög azért rokonfogalom a kócsaggal (aminek "tüske" van a fején), mertrégen a köcsögnek is volt tüskéje. Azzal szúrták a földbe, hogy biztosan álljon.

Kacska: görbe, elnyomorodott, csonka – pl. kacska kező. A kacs szónak a

591

szılıkacs az eredete s annak görbeségre emlékeztet (lásd még: gacsos). Akedveskedı "kacsó" szóban azonban már nem él benne a kacskaság képzete.

Kackiás: nyalka, hetyke, kikent-kifent. Kackiás a menyecske, a bajusz, a járás.

A kocsmában eredetileg sört fıztek... ami erjed, majd habzik.

A kucsma, csuklya, vagy csalma göndör, gyapjas báránybırbıl készült férfifejfedı. Vas megyében berbec a neve (bárány-ból-tesz).

KD gyök, héber

A héber KD gyökök értelme: lehajló, belefoglalt.

A KD gyök: kád = amikor (arám), korsó, kanna, kod = gömbölyőség.

A K'D gyök: k'dí = hiába, kid = baj, szerencsétlenség.

A KD gyök: kidá = bók, hajongás.

A héber KD gyök kétszótagúvá válása

A héber KD gyök nem vesz fel v/b, c, p/f, g, sz, z hangot.

kd kd k'd kdd kdd kdh kdj kdkd kdkd

kdl kdm kdm kdn kdr kdr kds kdt

KD, héber táblázat

kád = amikor /arám/ kanna, korsó, gömbölyded kaf kod = gömbölyőség KD

/arám/ k'dí /bichdí/ = hiába kid = baj, szerencsétlenség kaf K'D

k'dé = -nyire, -ig /mint, eléggé/ kaf

kad, -á = meghajolt /pódium/ kuf kidá = bók, meghajlás, hajongás kuf KD

kadád = korsókészítı kaf KDD kidod = szikra koded = kerekded, gömbölyő kaf

kadád = kivágta /vmibıl/ meghajolt kuf KDD koded = kivág /vmibıl/ meghajol

kadud = átfúrt kided, kudád = ki-, átfúrta, ki-, átfúrt kuf

kidud=fúrás kuf

kuf kdidá = ki-, átfúrás koded = borús, bús, szomorú kuf

kadah = fúrta, égett /lázban/ belázasodott, megbetegedett /maláriában/ kuf KDH

kadúah = át-, kifúrt kuf kodeh = fúr, belázasodik kuf

kedah = füstgáz, fúrás, égési seb, gyulladás kuf

592

kadahtani = lázas /tevékenység/ kidah = ki-, át-, fúrta kuf KDH

kadahtanut = lázas sietség kuf kdihá, kidúah = fúrás kuf

kadáhat = mocsárláz /malária/ hideglelés, hidegrázás, nagy lelkesedés kuf

k'dáj, k'dájiut = érdemes, -ség, kifizetıdı, rentábilitás kaf-alef KDJ

KDKD 2 kaf kodkod = porfír /márvány/ karbunkulus

KDKD kodkod = fejtetı, csúcs 2 kuf

k'dál = tarkó, szalonna kuf k'dilkamán = mint következik, következıképp kaf-kuf

kadám = megelızte kuf KDM kidem=fogadta /vkit/ elıbbre vitte /ügyet/ m.elızte

kuf kedem = ıskor, eleje, kelet kódem = megelız, azelıtt, mielıtt, elıbbrevaló kuf

kadmá = ıskor, elıbbi állapot kuf k'dima=megelızés, elsıbbség, elıjog, elıny, elıleg

kadum = ısi, ısrégi kuf kidum = elıbbre vitel kuf

kadim = kelet, számum /szél/ kuf kidma = elıre-, haladás, keleti oldal kuf

kadíma / kedmá = elıre, kelet / keletre kuf

kadmón=elıd, ıs, ısi, ısrégi kuf kuf kdumim = ıskor

kadmoni / kadmoniot = ısi, -régi, keleti fekvéső / ókori történelem kuf

kadmut = elızı állapot, régi kor kidómet = elırag kuf

kadúm = kotrógép, vasmacska kaf KDM

ka-dome = és hasonlók, stb. kaf k'domá-ni = úgy tőnik nekem

kadán = befogta, odakötötte kaf kiden, kudán = szuronyt tőzött, feltőzött szurony

kidon=gerely, szurony, dárda kaf KDN

kadár = be-, elborult, elsötétedett / arc, az ég/ kuf KDR

kuf koder = be-, elborul, elsötétedik, borús, bús, szomorú /dér/

kadár=fazakas k'déra = fazék k'dirá = elsötétülés, elkomorodás kuf

k'doráni=sötét, borús, komor kuf

kadárut = fazekasság /kádár/ kuf k'doránit = szomorúan, elborult arccal kuf

kadrut = sötétség, ború, szomorúság kuf

kadur = labda, golyó, gömb, pilula, löveg kaf KDR

kaduri=gömbölyő, gömbalakú kaf kider = kerekítette, gömbölyítette

593

kadóret / kaduríut = kislabda / gömbölyőség kaf KDR kudár = gömbölyített

kadurít = golyócska, vérsejt kaf

kadás = megszentelte kuf KDS kidus=meg-, szentelés kuf kudás=meg-, felszentelt

kados = szent, mártír kuf kides=meg-, szentelte, megtisztította /erkölcsileg/

kades=örömfiú k'désa = parázna nı kuf kuf kudsá = nıül vett, szentség

kadis = ima /arám/ kuf kódes = szentély, szent, szentség

kuf kidusin = esküvı kuf k'dusá = szentség

kadát = elıírás szerint, 'ahogy dukál' kaf KDT

kadít=kiskorsó kid'estákád = mint tavaly kaf-alef

Kadim = kelet, számum: a keleti forró szél – aminek számolt napjai vannak!

Az arám nyelv közeli rokona a hébernek. A babiloni fogságból visszatérthéberek, mivel idıközben az arám lett az "otthoniak" nyelve, párszáz évigarámul beszéltek. Az arám olyan volt a hazatérıknek, mint egy távolinyelvjárás: "héberes" volt ugyan, de már nem mindent értettek belıle.

Érdekes példa erre a táblázat utolsó szava, a k'd'estakád = mint-mint-tavaly.A k'- héberül "mint" s a d'- ugyanaz – arámul. Miért van kétszer? Az estakád =tavaly – egy arám szó. Mivel az arám elırag a hébereknek még nem volttermészetes – másodszor is a szó elé tették a "mint" -et.

KD gyök, magyar

A magyar KD gyök: kád, kód, köd.

A gyök elvont értelme itt is: lehajlik, belefoglalt.

A KD gyök kétszótagúvá válása

A héber KD gyök nem vesz fel v/b, c, p/f, g, sz, z hangot.A magyar gyök csak v, cs, d, ly, r hangot vesz fel.

kd kd k'd kd kdv kdd kdd kdd kdg kdh kdj kdkd kdkd kdk

kdl kdly kdm kdm kdn kdr kdr kdr kds kdt kdt

KD, összehasonlító táblázat

kád = korsó kád = korsó

kád kód /elrejtés/

594

koder=beborul

köd /gomolygás/

kados = szent k'dáj=érdemes, kidá=bók

Kadocsa /vezér/ kedv, kedvel

keta=szakasz, koded=kivág

kedd /ketted/

kedí = hiába

kedig /pedig/

kidvaé=ahogy dukál kódes=szentség

kedély kódex

kadár=fazekas, kaduri=gömbölyő k'doránit=elborult arccal

kádár /faárú/ kódorog

kiden=szuronyt feltőz k'dí=hiába, koder=szomorú

kadét kudarc

Kedáj=érdemes. A kedu, kedv, kedély (Vas megyében: kedél): kedve van hozzá.

Kados = szent. Kadocs, Kadocsa honfoglaláskori vezér-, és ma is családnevek.

K'dumáni = "mint fent", mint ahogy elképzelem. Ez a kifejezés nem a szleng'dumál', hanem a héber dóme = hasonló szóval származéka.

K'duráni = sötét, komor, borús ("durcá-ni") → durcás, vagy dıre.

KP/F gyök, héber

A KP/F gyök ısi képe: elıre dombrodó pofa – csücsörítı száj.

A héber KP/F: kaf = tenyér, kéz-lábfej, talp, kanál, kef = sziklafok (tenger),kipa = kupola, sapka, cella, lomb, kfí = szerint, kofe = ráborít, rákényszerít.

Az elvont értelem: homorú-domború.

A KP/F gyök: kefe = hab (étel), kipá = leszed (habot), kof = majom,kuf = tőfok, kupá = pénztár, persely, halom, kosár, kas.

Elvont értelem: kipúposodás.

A KP/FX gyök: kafu = dermedt, fagyott, jeges, kofe = befagy, megmerevedik,

kupai = pénztáros. Elvont értelem: fagyás, púposodás.

595

A KP/F gyök kétszótagúvá válása

A héber KP/F gyök nem vesz fel v/b, p, g, k, m, z hangot.

kf kfx kp/fx kp/f kp/fc kp/fd kff kfh kp/fh kfj kfj

kfl kp/fl kp/fn kp/fn kp/fr kp/fr kfs kfsz kp/fsz kp/ft

KP/F, héber táblázat

kaf = tenyér, kéz-, lábfej, talp, kanál, 'k' bető kaf kofe = ráborít, rákényszerít KF

kafá = ráborította, -kényszeritette kipa = kupola, kis sapka, cella, pálmaág, lomb kaf

kef, kafim = fok /tengerbe nyúló föld/ sziklafok kaf

k'fao=kényszerítette kaf-alef KFX kfí = ahogy, amint, szerint kaf

kafá = meg-, befagyott, megdermedt, -merevedett kuf-alef KFX

kafu=dermedt, meg-, fagyott, fagyos, jeges kuf-alef

kofe=meg-, befagy, megdermed, -merevedik kuf-al

kfí'a = meg-, befagyás kuf-alef

KP hekif /kuf/ = hitelez kuf kuf-alef kupai = pénztáros

KP/F kuf kupá = pénztár, persely, halom, kosár, kas, leszedett /hab/

kefe=hab /étel/ kipá = leszed /habot/ kuf

kafe=kávé új szó kef=élvezet /nincs a szótárban/ kuf kof, kofi = majom, majomszerő

kuf = tőfok kuf kuf='k' bető kuf KF

KP/FC kefec=izület kuf kfic = rugó kuf kofec = ugrál kuf /kopog/

kafac=át-, elı-, kiugrott, becsukta, bezárta, kapott /alkalmon/ rájött, felvágta /húst/ kuf

kafuc = összeszorított /ajak, ököl/ kipec, kipuc = ugrándozott, ugrált, -ás, ugrás kuf

kficá = ugrás, összeszorítás kuf

kafcán = mő-, ugró, ugrándozó kuf kfici = rugós, rugalmas kuf

kafcanim = rákfélék kuf kofic = húsvágó kés kuf

kafed = szigorú kipod = sündisznó kuf KP/FD

kfédá = szigorúság kuf kupád = elvágott, megrövidített

kapdán = pontos, szigorúan kuf kiped = elvágta, megröviditette

kapdani=precíz, szigorú, pedáns kfidá = szigorúság, harag, neheztelés kuf

596

kafáf = meg-, le-, behajlította, kényszerítette kaf KFF

kafif = hajlékony, hajlítható kaf kofef = meg-, le-, behajlít, kényszerít kaf

kaf kefef = be-, hajlítás kfífá = hajlítás, vesszıkosár kaf

kafuf = hajlott, meggörnyedt kaf kfífut = hajlíthatóság, alárendeltség kaf

kfafá = kesztyő kaf kofah = tőzhely /egyfazekas/ kaf

KPH kipéah, kipéah = hórihorgas kaf, kuf KPH

kafah = üt, éget /nap/ elvon, megkárosit, elvesz kuf KP/FH

kipah = megrövidít /kár/ károsodik, kizsákmányol, mellız, elveszít, üt, ver kuf

kfihá=ütés, verés, nap égetés kuf

kuf kipúah, kupah = megrövidítés, megrövidített /kárositás/ sérelem

kafíja = arab fejkendı kaf KFJ

kafuj = kényszeredett, kényszeritett kfíjá = kényszer, kényszerítés kaf

kafuj = meg-, fagyott, fagyasztott kipu/j/ = hab /étel/ kuf KFJ

kafál = megkettızte, szorozta, összehajtotta kaf kofel = szorzó kaf KFL

kafil = hasonmás kaf kfílá = kettızés, szorzás, kettéhajtás kaf

kefel = kétszeres, hajtóka, szorzás kaf

kaful = kétszeres, kettıs, -szor, -szoros kaf

kaf kfulá = sokszoros, másodpéldány, többes, felhajtás /ruha/

kifláím / kfilut = kétszeres, -en / kettısség kaf

kafál = átfogta, belefoglalta, összehajtotta, hajtogatta kuf KP/FL

kuf kefel = hajtás /ruha, papír/ kipul = összehajtás, felhajtás /ruha/ redı kuf

kaflet = paróka kuf-tet kuf kupál = összehajtott, -gatott, átfogott

kafán = hajlít, éhezik, éhség, ínség kaf KP/FN kaf kafun = kiéhezett

kapáni = tenyéralakú /kapáló/ kaf

KP/FN kuf-alef kipaón = fagy, megfagyás, pangás, dermedtség

kapendária = átjáró út kuf kifón = halfajta /Mugil/ kuf

kfár, kafri = falu, falusi kaf kfor = fagy, dér kaf KFR

kafár = le-, tagad, beszurkoz kaf kfír = fiatal oroszlán kaf

597

kofer = hitetlen, eretnek, tagadó, váltságdíj, bírság, falu, aszfalt, szurok, dísznövényfaj kaf

kapará = bőnbak, engesztelés kaf kiper, kipur = kiengesztelte, -és KFR

kafrán=hitetlen, megbízhatatlan kfírá = tagadás, eretnekség, nıstény oroszlán kaf

kafranut=eretnekség, megbízhatatlanság /tagadás/ kupár = kiengesztelt kaf

kaparot = levágandó szárnyas /jom kipurkor/ kaf

kaporet = a frigyszekrény függönye kaf

kefir = joghurt kuf KPR

kapriza, -i = szeszély, -es kuf

kafás = tetéz, tapos kaf kfísá = kosár, pálmalevélbıl kaf KFS

kafus=taposott, csúnya, durva kaf

kafísz = épületkı, -fa, szarufa kaf-szamech KFSz

KP/FSz kufszá = doboz, persely kuf-szam

kapszula = kapszula kuf-szamech kufszit = kis doboz kuf-szam-tav

KP/FT kefet = kötés, csomó kaf-tav kofet = deszka-, fadarab kaf-tav

kafat, kafut = meg-, odakötöz, -ött, egybekötött kaf kufta = gombóc kaf-tav

kapit = kiskanál kaf kfítá = összeköltözés kaf

kaftor = gomb, bimbó kaf-tav kifter, kiftur = begombol, -ás kaf

kuftár = begombolt kaf

A hórihorgas = kipéah héber szót mindkét k-val írhatjuk. A héber nyelvmásfajta ábécét is bekebelezett s ezután az újonnan képzett szavak helyesírásanéha bizonytalan maradt.

A KP és KF gyökrıl általában

A kárpátnyelvő p-bıl alakult át – hangzó módosulással – a héber bx- elırag, amagyar be-, bele- igekötık és a -ba, -be, -ban, -ben, -ból, -bıl ragok.

A p hang az aktivitás szinonímája. Az ısi kép a száj, ami a cselekvésszándékát, vagy már magát a cselekvést jelenti. A száj valójában fejet isjelent, s a finnben, ahol a paa = fej, pontosan így is van. A száj pee-t mond, haenni kap, phü-phü-t ha mérges, fff -t hallat, ha lélegzik, phöphö-t, ha köpköd,stb. Ezt az ısi, az összes emlıs tudatába kódolt jelentést az emberelıdvalószínőleg már 6-7 millió éve volt képes "beszédben" is kifejezni.

598

A héber af = száll, repül. A repülés fogalma is az szájjal-orral kapcsolatos,mert a légzés, a fújás megfigyelésébıl indul ki, pl.: be-szél egy be-széjt. (Az ligeképzı elıdje a j volt.) Ez, a "nemzetközi" bababeszéd alapján, amely azösszes l-et j-re cseréli, biztosra vehetı.

Példa: Jo-jo – mondja a kétéves, héber anyanyelvő unokám. "Jé, máris tudmagyarul a drágám!" – kiáltom boldogan. "Még ne örülj annyira", böki oda alányom a vacsorakészítésbıl. "Nem azt mondja, hogy jó-jó, hanem azt, hogylo-lo (nem-nem). Láthatod, hogy folyton énrám néz! Neked mondja, hogy"nem-nem", mert már nagyon éhes – nem akar tovább játszani veled.

A KP/F gyök és származékai a magyarban szinte kizárólag csak p-ttartalmaznak. Ahol mégis f-et, azok vagy "kvázi-héber" szavak: kofa, kófic,kaffog, kefél, kifli – vagy idegen eredetőek: koffer, kufár, kaftán.

KP/F gyök, magyar

A KP/F magyar-héber gyök értelme: kúpos (csücsörít), ráborul.

A magyar KP gyök: kap, kapa, kápa, kapu, kép, kepe,kefe, kofa, kopó, kópé, köp, köpü, kúp, kupa, kupé.

A magyar KF gyök: kofa, kefe.

A KP/F gyök kétszótagúvá válása

A héber KP/F gyök nem vesz fel v/b, p, g, k, m, z hangot.Magyar megfelelıjük nem vesz fel v/b, f, h, m hangot.

kf kfx kp/fx kp/f kp/fc kp/fd kff kfh kp/fh kfj kfj

kp kf kpc kpcs kpd kpp kff kpg kpj kpk

kfl kp/fl kfn kp/fn kp/fr kp/fr kfs kfsz kp/fsz kp/ft

kpl kply kfl kpn kpny kpr kfr kps kpsz kpt kft kpz

KP/F, összehasonlító táblázat

mint elkapó száj mint szırös száj mint 'szigorú' száj csücsörítı száj

kaf=tenyér, kanál kof = majom kafu = fagyos kipa = kupola

kap kép, képe /arca/ kopa /szállás/ kúp

kfi'á = verés kupá = halom kefe = hab

kap /kikap/ kepe /gabona/ köp

599

kafá=ráborította kofi=majomszerő kupá=leszedett

kapa, /nyereg/ kápa kofa, kópé kupa /sörhab/

kipa = kupola kofe=ráborít, kefe=hab kipa = cella

kapu kefe köpü /kaptár/

kefet = csomó k'fao = kényszerít kipa = cella

kipu /indián írás/ kopó /eb/ kupé

kefec = izület kipah = üt, ver kafuc = szoruló

kapocs kopácsol kupac, kupec

kafuc=összeszorított kuftá = gombóc kafuc = szoros

kapca köpcös kupica

kfic = rugó kefe=hab, kiped=megrövidit

kapacitál köpedelem

kfí=szerint, kofef=kényszerít kafá=jeges, kafán=ínség

-képp, -képpen /éppen úgy/ /éh/ kopp, koppan

kaparot=szárnyas, kafah=károsit kaf=lábfej, kofeh=üt

kappan kipp-kopp

kof = majom kfífá=vesszıkosár

kaffog koffer

kofeh = üt, ver

kopog

kipéah=hórihorgas

kopja

kaf = tenyér kupá=persely, kefel=szorzás

kapkod kopejka

kipod = sündisznó kipah = károsodott kofec = becsuk

kapdos /szúrós/ kopik kupak

kfulá=sokszoros kipel=behajt, kifláim=kétszeres kofeh = üt kipá = kupola

kapál kif-li köpül kupola /hupola/

600

gapáim=karok kipah=kizsákmányolta

kapálózik /gyapál/ köpöly

kipa=kis sapka kefel=sokszoroz kofen = éhezik

kápli kefél koplal

kipa = kupola kupál=behajtott kipul=redı, kifón=halfajta

kápolna képlékeny kopoltyú

kafil=hasonmás kipah=üt, kfulá=sokszoros

képlet kopáncs /harkály, makkcsésze/

kapendária=átjáró kofe = ráborít

kapilláris köpeny

kipá = kupola

koponya

kaparot=szárnyas kafrán=megbízhatatlan

kapar, kapirgál kufár

kaporet=függöny kafri=falusi, kef=élvezet kfor = fagy kafrá=oroszlán

kapor kefír kopár kuporog

kaful=többszörös kofer=váltságdíj

káplár /tizedes/ kuporgat

kaporet=díszes függöny kapará=áldozat

káprázik koporsó /elkapar/

kofec=kapva kap rajta kaparot = szárnyas kafus=taposott

kapás, Kapos kapisgál kopás

kafísz=szarufa kofez = tapos kipá=kupola, kufszá=doboz

kapaszkodik kepesztet kopasz

kipul=behajlítás, kofez=tapos

káposzta /levél/

kaftor=bimbó /mell/

/rá/kapat

601

kafut=megkötözött

kapatos /részeg/

kupai=pénztáros kefet = csomó

kapitalista képtelen

kofez = tapos kafil=hasonmás kafúz=taposott

kaptat képez kopott

kuftár=gombolt kapriza=szeszély kofeh=üt, éget /nap/

kaftán képzel koptat

kabarnit=kapitány

kapitány

A nyereg-kápa a lóra van erısítve, hogy kényelmessé és biztosabbá tegye az ülést.

A kopaszállás, szabadvacok az állatok tartózkodó és hálóhelye a legelın.

Kipu: szines fonalak segítségével létrehozott indián csomóírás.

A köpü kaptár, amelyben a méhek laknak és abba rakják a mézet.

Kofec = ugrál (kófic = húsvágó kés).

Kapca (a lexikon szerint szláv eredető szó) rövid szárú, harisnyaféle lábbeli volt.

A kopács a gyümölcs forradása helyén felpattanó darab. Kopács kisközségBaranya megyében van. A kopáncs a tölgyfélék makkcsészéje.

A kappan herélt kakas. A kakasfölösleget kappanozni szokták – azért is, hogyne "öljék egymást", meg avégbıl is, hogy jobban hizzanak.

A kaf-ah → kop-og párhuzam dupla zöngésedés eredménye. Tenyérbıl, kaf-ból (és kanálból) kapunk valamit.

Kefel = kettızés. A magyar kifli – visszahajlitott, "megkettızött", tészta.

A kápli a hajkontyot takaró, keménypapírból hajtogatott, öblös fıkötı.Fehér vászonborítását hímezték. A kipa kis kerek (zsidó vallási) fejfedı.

A kápolna (fejet betakaró köpenyt is jelent) istentiszteletre szolgáló kisebbépület. Eredetileg a vértanúk sírjai fölé emelték, késıbb a messzebb fekvıközségekben, tanyákon, temetıkben, utak mellett, bérceken létesítettek. Lehetkeresztelı-, vagy sírkápolna, stb. Ha külön lelkésze is van, az a káplán.

A köpülı a vajkészítés eszköze. A fa és cserép köpülıkben a tejfelt,aludttejet a függıleges irányban mozgó verıvel ütötték.

Köpölyözés alatt helyi vérelvonást értünk. A köpöly egy szívóharang (népi

602

gyógyeszköz). Úgy magyarázzák, hogy a mélyebb gyulladt szervektıl a felületfelé vonja a vért s igy csökkentıleg hat a lobra – a magyarázat azonban kétséges.

Kafán = éhezik, hajlítható! Népi bölcsesség: aki éhes, az mindenre kapható!

Kapáni = tenyér alakú (kap-éni).

A kopáncs a tölgyfélék makkcsészéje. A fakopáncs egy harkályféle.

A kapor a Földközi tenger vidékén ıshonos – Európába a rómaiak hozták.

A kufár (a német Kaufer=kereskedı), a vásárokon, nyilvános bódékban árúsít.Eredetileg szatócsot, piaci árust jelentett. A Czuczor-Fogarasi szótár szerint akufár szó jelentése a kofáéval rokon: haszonlesı, üzér.

A kefír (a török keif=jó érzés, a héber kef=élvezet) a Kaukázusból származókrémes joghurtféle, amely nemcsak tejsav baktériumokat, hanem élesztı-gombákat, szén-dioxidot, s kevés alkoholt is tartalmaz. (A héber kefír = joghurt.)

Kabarnit = kapitány. Mivel a kvárnun=tengeri halfajta és a kaveret=méhkas,világos, hogy a tenger képzete a kavargás fogalmából ered.

KG héber gyök nincs

A magyar KG/Gy gyök kétszótagúvá válása: kgl, kgyl.

KG/Gy, összehasonlító táblázat

k'dáj = érdemes kid = baj

kegy kígyó

kád=gömbölyded kidah = kifúr kod=gömbölyőség

kagyló kígyász /-ölyv/ kugli

kidá= bók, meghajlás ugát-agulá=kuglóf

kegyel, kegyelem kuglóf /kerek/

KH gyök, héber

A héberben háromféle (egyre erısebb hangzású) h van – de a legerısebbet, ach-t, amely a változékony k/ch része, a k hangnál fogjuk tárgyalni.

Az ısi KH gyök a köhögés hangutánzó szava, s ez a jelentés (a "kehely"kivételével) – a gyök származékaiból is látszik.

A KH gyök: kahá = krákog, kíjah = köpet, kóah = erı, képesség.

603

Az alábbi három gyök közös értelme: beteges, gyengülı.

A KH gyök: kehe = tompa, sötét (színő), homályos, kehá = orvoslás,kihe = gyengül, haloványul.

A KH gyök: kahá = eltompul, kehe = életlen, elvásott.

A KH gyök: kah = fogd! kihá = elvevés.

A héber Ch/KH gyök kétszótagúvá válása

A KH gyökcsoport nem vesz fel v/b, c, p/f, g, h, m, r, sz, z hangot.

kh kh kh kh khv khv khd khj khkh

khl khl khl khn khn khn khs kht kht kht

KH, héber táblázat

kahá = elhomályosodott, meggyengült /fény/ kaf-2 hé KH

kaf-2 hé kehá = orvoslás kihá, kihe = gyengült, halványult kaf-2 hé

kehe = tompa, sötét /szín/, homályos kaf-2 hé

kihe b... = megró, fedd kaf-2 hé

kahá=eltompult, elvásott kuf-2 hé KH

kehe = tompa, életlen, elvásott kuf-2 hé

kahá = köpetet köpött, krákogott KH kóah = erı, érvény, képesség kaf

kah /kúah/=slejmosan köhög kaf kí/j/ah, kihá = köpet, slejmos köhögés kaf-jud

kah, khí = fogd, vedd el! kuf kihá = el-, vevés kuf KH

kahve, kafe = kávé kuf-hé-vav /új szó/ KHV

kahván = pipitér kuf-vav /sárga növény/ KHV

KHD kihed, kihud = el-, letagadta, letagadás kaf

kháj = ilyen, mint ez /arám/ kaf-hé-alef KHJ

kahuj = homályos kaf-hé-jud kihuj = sötétítés, homályosítás, feddés, megrovás

kehajón = tompaság kaf-hé

kih'kéah = krákog 2 kaf KHKH

k'hál = tıgy /kékeres/ kaf KHL

kahál = szemet kékre festett, kék szemfesték, kékítı, zöld kánya kaf

604

kahol = kék KHL k'hilá=kékítés, szemfestés k'hol = kékség, szemfesték kaf

k'halhál = kékes kaf kihél=kékítette kuhál=kékített

kahál = közönség, hitközség, gyülekezet kuf-hé KHL

kihel = össze-, egybegyőjtötte kuf-hé

kuf-hé khilá / k'hilijá = hitközség, gyülekezet / köztársaság

KHL kaf-hé kohol, kohál, kohel = alkohol, szesz

koholi = alkohol tartalmú kaf-hé

ka-hém, kahén, k-héna = ilyenek, mint ık kaf- hé

KHN kohen, kohenet = kohanita, fı-, pap, papnı kaf-hé

kaf-hé kihen=tisztséget töltött be k'huná = papság, tisztség kaf-hé

kihún = kohanita, /vallási/ szolgálat kaf-hé

kehaón = tompaság kuf-hé KHN

KHN kohani=erıteljes, potenciális kaf

káhas = lefogyott, soványság, csalárdság, hazugság kaf KHS

kihes = le-, meg-, tagadta, hazudott kaf

kaf kehás = csaló, hazug ember kihus=megcáfolás, letagadás kaf

kahus=sovány, lesoványodott kaf k'hisá, kihus=cáfolás, letagadás, soványodás kaf

k'hisut = soványság kaf

lakáh, lakáhat /káhat/ = el-, venni kuf-tav KHT

kehut = ború, homályosság kaf-hé KHT

kehut = tompultság, tompaság kuf-hé-tav KHT

A k'hol = kékség és a k'hál = tıgy kapcsolata a tögy kék ereire utalhat.

KH gyök, magyar

A magyar KH gyök egyelemő: kohó (erıs, dohog).

A KH gyök kétszótagúvá válása

A KH gyökcsoport nem vesz fel v/b, c, p/f, g, h, m, r, sz, z hangot.A magyar KH gyök csak g, j, l, ly, s, sz hangot vesz fel.

605

kh kh kh kh kh khv khv khd khg khj khj khkh

khl khl khl khl khly khn khn khn khs khs khsz kht kht kht

KH, összehasonlító táblázat

kóah=erı, kohe=krákog

kohó

kihúj = homályosodás kúah=köhögés

ki-húny köhög

kihel=összegyőjtötte kohe=köpköd, kehás=hazug

kehely kohol

kahá=elgyengült, kahus=sovány kohani=erıteljes

kehes kohász

A kehes ló gyenge, beteges, amivel becsapják a vevıt.Ki-huj = sötétítés, homályosítás, feddés, megrovás – kihúny.Ha köhög a gyerek, magyarul is hasonlóan mondjuk: kuhog.

KJ gyök, héber

Héber KJ gyökszó már nincs – a koj egy ismeretlen, ókori emlısállat volt.

A héber KJ gyök kétszótagúvá válása

A héber KJ szókezdı nem vesz fel v/b, d, p, g, j, k, n, s, z hangot.

kj kjc kjf kjh kjl kjm kjr kjsz kjt kjt

KJ, héber táblázat

KJ kaf-vav-jud ko/j/ = emlısállat /Talmudban/

kájic = nyár, érett füge, érett gyümölcs kuf-jud KJC

kijef = 'élte világát' kaf-jud KJF

ka/j/hán=köhögıs, köpködıs kaf ki/j/ah = köpet KJH

ka/j/il = mérték, mérés kaf kijel = fel-, megmérte, mérıeszközt beállított

kajál = földmérı kaf kijul = föld-, mérés kaf KJL

ka-jom = manapság, jelenleg kaf KJM

606

kajám = él, létezik, fennálló, érvényes kuf KJM kujám = érvényesített, megtartott

kuf kijem=betartotta /ígéret/ el-, fenn-, életben tartotta, érvényesítette, igazolta, teljesítette

kijum=lét, megélhetés, fenntartás, -állás, -maradás, betartás /ígéret/ teljesítés, igazolás kuf

kjamá = fennmaradás, létezés /arám/ kuf-alef

KJR kijer = mintázta, agyagot gyúrt, falat díszített kaf

kaf kijor = katlan, mosdókagyló kaf kujár = megmintázott

kaf kijur = agyaggyúrás, -mintázás, dombormő díszítés

kajász = zsebtolvaj kaf-szamech /kisz=zseb/ KJSz

kajaut = megfelelıen, illıen kaf-alef KJT

ká/j/it = nyaralás kuf-tet kijet = nyaral kuf-tet KJT

ka/j/tán=nyaraló /személy/ kuf-tet

ka/j/taná = nyaralóhely, -telep kuf-tet

KJ gyök, magyar

A magyarban megvan a KJ gyök. Egyelten gyökszava, a kéj jól egybe is vág ahéber kef = élvezet, kijef = "éli világát" kifejezésekkel. Bıvített magyarszavak a kujon, kaján, kujtorog, kéjenc. Ismét a magyar gyök az ısibb.

S a kajszi-barack? Az a héber kéjci = nyári szóval van rokonságban.

A magyar KJ gyök: kéj.

A KJ gyök kétszótagúvá válása

A héber KJ szókezdı nem vesz fel v/b, d, p, g, j, k, n, s, z hangot.A magyar KJ gyök csak h, k, l, m, n, sz hangot vesz fel.

kj kj kjc kjf kjh kjh kjk kjl kjl kjm kjm kjn kjr kjsz kjsz kjt kjt

KJ, összehasonlító táblázat

kajaut=megfelelı kef=élvezet, kijef= 'éli világát'

kaja /szleng/ kéj

ka/j/hán=köpködı, kalách=ömlik

kályha /füstöl/ vasi kiejtés: kálha

607

kijer = díszít kijum=fennmarad

kajla /szarv/ kölyök, -kezik /kele=gólya/

kijum=megélhetés

kajmán

kijef = élvezi kijef = élvez kijef=éli világát

kaján kéjenc kujon

kéjci = nyári

kajszi /barack/

kijel = földet mér kijet = nyaral

kajtat kujtorog

A kályha és kölyök szavak palóc és vas-megyei tájszólásban "kálha" és"kölök" – ezért inkább a KL gyökcsoportba tartoznak. A kele (gólya) amelyszárnyra kel – árulja el a kapcsolatot a "kölyök" és a "gólya" között.

A kajmán egy kisebb krokodil, amely Amerika szub-trópikus és forróégövibelvizeiben honos. A kujon (francia: couyon) – gazfickó.

A kaján nemcsak irigy, hanem titkos vagy nyilt rágalmakkal ártani is igyekszik.

KCh/K gyök, héber

Az alábbi két gyök ısi jelentése krákogás, kotkodácsolás.A KXKA gyök: ki'akéa = krákog, köhécsel.A KXKX gyök: kiaká = kotkodácsol, lerombol, elpusztít, tetovál.

A KCh/K gyök: kach = így, úgy, kácha = ilymódon, kuch = szikla-, sírüreg.A KXCh gyök: kaach = perec. E két gyök ısképe: kukk – kukucs!

A KK gyök: kik = ricinus (hányás).

A héber KCh/K gyök kétszótagúvá válása

A héber KCh/K gyök csak v, j, l, r hangot vesz fel.

kxch kch kxkx kxkx kk kchv kkj kchl kkn kkr

KCh/K, héber táblázat

kaach = perec kaf-ájin KXCh KCh kaf kuch = szikla-, sírüreg

kach = így, úgy kaf

608

kácha = így, ilymódon, csakúgy kaf KCh

KK kik, kikajón = ricinus 2 kuf /hányást okoz/

KXKX ki'akéa = krákogott, köhécselt 2 kaf-2 ájin

KXKX kiaká = kotkodácsolt, lerombolta, elpusztította, kiirtotta, tetoválta

kaaka = tetoválás 2 kuf-2 ájin kuaká = tetovált 2 kuf-2 ájin

kiakúa = kotkodácsolás, lerombolás, tetoválás 2 kuf-2 ájin

KChV kaf kocháv = szerencse-, csillag, Merkur bolygó, csillagbogáncs

kachov = csillagos kaf kaf kochavón = kiscsillag /lábjegyzet/

kochevet = Vénusz /bolygó/ kaf

kochavit=tyúkhúr /csillagvirág/ kaf

KKJ 2 kuf kukija = kakukk

kikjoni = rövid élető, futólagos 2 kuf

KChL kichli = rigó kuf-2 jud

KChL kaf kochelet = illatszertartó, ısi ékszer

KKN kikion = ricinus /növény/ 2 kuf

KKR /k'-kör/ 2 kuf kikár = körönd, kenyér, tér, völgy, cipó, súlymérték /21.5 kg/

KK gyök, magyar

A hangutánzó héber KCh/K gyök értelme krákog, hánytat, elpusztít, sír-üreg,sötétség – nagyon rossz. A magyar gyök is hangutánzó és az értelme is rossz.

A magyar KK gyök: kaka, káka, kuka, kék (halott).

A KCh/K gyök kétszótagúvá válása

A héber KCh/K gyök csak v, j, l, r hangot vesz fel.A magyar KK gyök nem alkot II. szótagot v/b, p/f, g, h, s, sz, z hangokkal.

kxch kch kxkx kxkx kk kk kchv kkc kkcs kkd kkj kkk

kchl kkl kkn kkny kkr kkr kks kksz kkt

KCh/K, összehasonlító táblázat

kaka = kaka kahol = kék kuch = üreg

kaka kakaó /barna/ kék /halott/ kuka /néma/

609

kehe=sötét, kahás=sovány

káka /sás/

k'iaká=kotkodál kach = így-úgy kiakéa=köhécsel kuch = üreg

kakadu /rikoltoz/ kekeckedik /kukacoskodik/ kókad /a káka is/ kukac, kukucs!

kukija=kakukk kiaká=kotkodácsol klokel=hitvány kuch = üreg

kakukk kikelet /tavasz/ kókler kukkol, kukkant

kohel = kékít kikár = tér

kökény /kék-eni/ küküllı /terület/

kikár = körönd kiaká=kotkodál

kokárda köralak kukorica

kik = ricinusolaj /hánytató/ kiaká=kotkodál

kikerics, kökörcsin /mérgezı/ kukorékol

k'iaká=kotkodál kikár = körönd kikár = cipó kuch=sziklaüreg

kakas keksz koksz, kókusz kuksol

kikár = körönd kiaká=kotkodál

kaktusz kokettál

Kuch = üreg – kukk – benézünk.

"A kákán is csomót keres" mondja a magyar közmondás. Úgy tudja, hogy akákán nincs csomó. Egy csomó mégis van rajta – alul, a szárán.

A Küküllı egy folyó Erdélyben. Hasonló nevő vármegye is van.

A kokárda kör alakú, fodros szélő szalagcsillag – nemzeti színő jelvény.

A kukoricát a k'ikaá, vagyis a kukurikú szereti.

A koksz (az angol coke szóból) – szénbıl elıállított tüzelıanyag.

KL gyök, héber

A héber kol=minden, az egész, tele, lehetıség – igazi ısige: egész-el, minden-el.

A KL gyök: kal = könnyő, könnyelmő, enyhe, kalu = pörkölt, kol = hang.A KLX gyök: kalá = összefonta, parittyás, kalia = löveg, kliá = fonat,kil'á = dobta, célbalı, lövedék, vitorla, koléa = találó, eltalálja.

E két gyök elvont értelme: könnyed, könnyedén felkerekedı.

610

A héber KL gyök: kal, kol = minden, egész, összes, kaléa = múló,kalá = pusztulás, elfogyott, vége, menyasszony, kílá = szunyogháló,klí = edény, szerszám, szerv, kilai = zsugori, kuléa = egészen.A gyök értelme: minden, az egész.

A KLX gyök: kalá = visszatartotta, bebörtönözte, pusztulás, pörköl,kliá = bezárás, kele = börtön, k'ilu = mintha.

Értelem: akadályozás, pusztulás.

A héber KL gyökök kétszótagúvá válása

A héber KL gyökök nem vesznek fel c, d, z hangot.

kl k'l klx klx kl klb/v klv klf klp/f klg klh klh klj klj klch klkl klkl

kll kll klm klm kln klnx kln klr klr kls klsz klt klt klt

KL, héber táblázat

kal = minden, valamennyi, egész, összes kaf KL kuléa=egészen

héchil /kol/ = tartalmaz, elvisel kaf kol = minden, valamennyi, egész, összes

kaf kule / vechule = minden, egészen / satöbbi

kalá = ki-, elfogyott, vége, pusztulás, véghatározat, menyasszony kaf

kale, kaléa = múló kulá = befejezett, elpusztított

klí = edény, szerszám, szerv kaf

kílá = mennyezetes ágy, szunyogháló kaf-hé

K'L kílá = szunyogháló kaf-jud

kaf-jud kilai = zsugori kol-bo=áruház, bazár, sokoldalú

kalá = elzárta, visszatartotta, bebörtönözte, pörkölte, pusztulás alef KLX

kalu = be-, el-, zárt alef kliá = be-, elzárás alef

alef kele = börtön, fogda k'ilu = mintha kaf-alef

kol, koli = hang, szavazat / hangi kuf KL

kal /kalál/ = könnyelmő, könnyő, jelentéktéktelenné válik, enyhe, megkönnyebbül kuf

kalá / kalu, kali = pörkölte, -t, pirította, -ott kuf

KLX kuf-alef, kuf-hé kulá = könnyítés /tilalom/

kalá = cél-, lövész, parittyás, célba lıtt, össze-, fonta kuf-ájin KLX

611

KLX kuf-ájin kil'á = célba lıtt, dobta, összefonta, lövedék, parittya, vitorla

kalúa = fonott kuf-ájin kliá = fonás, fonat, célbalövés

kalia = löveg, lövedék kuf-ájin koléa = eltalál, célba lı, találó /válasz/

kalbá = szuka, kutya /nn/ klivá = satu, varródoboz KLB/V

klavláv = öleb kelev = kutya /'befogott'/ klúv=vesszıkosár, kalitka, ketrec

kalevet = veszettség kilev = fércelte

kalbon=kutyus koláv = ruhafogas kuf KLV

kélaf = csákány, szekerce kaf-jud KLF

kelef = szeplı kaf /mint-ezer/

klapé = szemben, felé, irányban kaf

kaláf = meghámozta, lehántotta kiluf, klifá=hántás, hámozás kuf KLP/F

kalpé = urna klipa = hártya, héj, kéreg, démon, hárpia kuf

kaluf = meg-, lehámozott kuf kuláf = lehántott, hámozott kuf

kalif = hámozható kuf kilufá = illatos fakéreg kuf

klaf / kalfán = kártya, pergament / kártyás kuf

kalgasz /-im=közkatona / garázdálkodók kuf-szam KLG

keláh = aggkor kaf KLH

kalah = folyott, áramlott, ömlött klihá = folyás, áramlás kuf KLH

kelah = torzsa, kocsány, szár növ kuláh = vezetett, zuhanyozott kuf

kiláh = áramlott, vezette, zuhanyozott kuf

kilúah = /víz/ sugár, folyás, ömlés kuf

kaláhat = forgatag, üst, bonyodalom kuf kolah = gumicsı kuf

klajá = végpusztulás kaf kiluj = befejezés, vég, elpusztítás KLJ

kaf kelá/j/ = zsugori kil'já = vese kaf

kaluj = pörkölt, pirított kuf klíja = pörkölés, pirítás kuf KLJ

kalech = menj! fordulj! /hozzá/ kaf KLCh

kalách = selyem /bourett/ kaf

kelech = ernyıs növény /Ferula/ kolchit = szúnyogféle kaf

612

KLKL kaf kilkel = ellátta, eltartotta, magába fogadta, hajat növesztett

kalkali = anyagi, gazdasági kaf kilkul = ellátás, haj a halántékon kaf

kalkalá = ellátás, gazdaság, gyümölcskosár kaf

kalkalá = vétkezés, vétek, erkölcsi bukás 2 kuf KLKL

kilkel = el-, meg-, rontotta, élesítette, lıtt 2 kuf

2 kuf kilkul = géphiba, megromlás, el-, rontás, elromlás

2 kuf kulkál = meg-, elromlott, meg-, elrontott

klál = összesség, köz, közösség, általánosság, szabály kaf KLL

kaf kolel, -et = összefoglal, -ó, átfogó, általános, beleértve

klali = általános, egyetemes kaf kolel, -im = gyülekezet kaf

kalul = tökéletes, bennfoglalt kaf

kalíl = könnyed, égıáldozat kaf klíl = korona, koszorú kaf

klalot = általánosság, egyetemesség kaf klulot = esküvı, jegyesség, nász

kalil = könnyő, könnyed kuf KLL

klalá = átok, szidalom kuf kilel = átkoz, szid, káromol kuf

kal'lán = káromló, átkozódó kuf kuf kulál = szidott, megátkozott

kalilut = könnyedség, könnyőség kuf

KLM kaf klímá = szégyen, gyalázat klum = sebaj, semmi, valami kaf

hachlám /kalám/ = megszégyenít kaf kulám = mindannyian

kaf-alef kiláim = keresztezés, kevert szövet, vegyes ültetvény

kaf kil'umát se... = olymódon klomár = azaz, vagyis kaf

kalmár = tolltartó kuf KLM kuf-szamech kulmosz = írótoll

kalanít = pipacs, kökörcsin kaf KLN kaf-szam klonász = rúd, cölöp, gólyaláb

kalón=szégyen KLN kuf kilón = kútágas kolán = hangerısítı, -villa kuf

klini = klinikai kolani = hangos, hangoskodó kuf

kolnóa = mozi kuf-ájin KLNX

kolár = nyakörv kuf KLR

kaliraám, kalía-barák=villámhárító /megfog-villám, célba-villám/ kaf-ájin KLR

613

kalas = ritkította, higította kuf klisá / koles = higítás, ritkítás / ritkít, higít kuf

kalus = hiányos /tudás/, híg, ritkás, 'lapos' kuf KLS

KLS kuf kilson = vasvilla kol-sehu=valamennyi, egy kevés

KLSz kilesz=dícsıítette, ki-, gúnyolta kuf-szamech

kelesz = gúny, dícsıítés kuf-szam kolász = szár, csutka /kalász/

klaszter = arc, ábrázat kuf-szam kilusz = dícséret, dícsıítés kuf-szamech

KLT kuf-tet kolet = befogad, felfog, felszív, lefölöz, megfogamzik

kalut = felfogott, felszívódott, megfogamzott, gyökeret vert kuf-tet

kuf-tet klitá = felfogás, felszívás, vétel, befogadás, lefölözés, megfogamzás

kalat = befogad, felfog, -szív, lefölöz, megfogamzik kuf-tet

kelet = katonai győjtıállomás, ami befogad kuf-tet

KLT kuf-tav kelet = kosár kuf-tav kulit = csomb-csont /benne van/

kalut = könnyedség kuf-tav kilut = fösvénység kaf-jud KLT

Klapé = szemben, felé, irányában – k-lapé: lapjával.

Kilón = kútágas – hasonlít a "kilóg" szóra...

Kal = könnyít, raám = dörgés (rém), barak = villám (ba-rak).

Kolász = szár, csutka → kalász. Kelet = befogadó → kelet (égtáj).

KL gyök, magyar

A KL gyök magyar értelmei: minden, az egész, könnyedén felkerekedı.

A magyar KL gyök: Kál (-Kápolna), kála, kél, kele (gólya), kiló, kuli, kül.

A KL/Ly gyök kétszótagúvá válása

A héber KL gyökök nem vesznek fel c, d, z hangot.A magyar gyök nem alkot II. szótagot c, g, j hangokkal.

kl k'l klx klx kl klb/v klv klf klp/f klg klh klh klj klj

kl klb klv klcs kld klf klp klg klyh

klch klkl klkl kll kll klm klm kln klnx kln klr klr klt klt klt

klyk klk kll klm kln klr kls klsz klt klz

614

KL, összehasonlító táblázat

kál = az egész kal = könnyed kilón=kútágas, kol=összes kil'á = eldobta

Kál/-Kápolna/ /fel/ kél kiló súly kül

kaléa = múló kale=múló, kol=hang kuló = mind

kála /virág/ kele /elmegy, kelepel/ kuli /mindenes/

klúv = kalitka kelev = kutya kilev=fércelı, koláv = ruhafogas klúv = ketrec

kaliba kelevény /kelés, 'kutyaság'/ kolibri /csüng/ klub

klajá=pusztulás kelev=kutya, klúv=ketrec kolbo=minden-benne

Kálvin, kálvária kelevéz /csatolólánc/ kolbász

kalúa = fonott kliá = bezárás

kalács kulcs

kalu = bezárt kal=könnyővé tesz klí = edény

kalocsni kölcsön kulacs

klivá=satu, kalúa=bezárt kolet = elfogad kalech = menj!

kaloda koldul küld

kiláh = áramlik kalah=áramlik

kaldeus /arám: küldött/ köldök

klipa = héj klúv = kalitka

kalap kelepce

kélaf = csákány kol=hang, pe=száj

kalapács kelepel /szájal/

kalifot=kalifátus kolef = lehánt kilón = kútágas

kalifa klepto/mánia/ ki-lóg

kajhán=köpködı kihel=összegyőjt

kályha /füstöl/ kelyhe /kehely/

kaláhat=forgatag klokel=hitvány kilkel = befogad kilúah = folyás kalkalá=gazdaság

kaláka kelekótya klikk kólika hasmenés kulák

615

kalkalí=gazdasági kal=mind, kipul=behajlítás koj=egy emlıs, kilúah=ömlés

kalkulál kel-káposzta kölyök /szülés/

kalil = könnyed klál=összesség, kli=eszköz kolel=gyülekezı kolel = átfogó

kallódik kell, kellék kolloid küllı

kalilut=könnyen kalul=tökéletes klál = közösség klulot=koszorú

kallantyú kellem kolléga kullog

kalul=befoglalt kilusz=dícsıítés kalkalá=gyümölcskosár kolel = befoglal

kallózás kelleti /magát/ kollekció kullancs

kilón = kútágas kiláim = szövet kiláim=vegyített kulám=mindenki, pe=száj

kalimpál kelme klíma kolomp /mindenki hallja/

kiláim=keveredés kiláim=keveredés kulám=mind, p'irá=szájat tát

kalamajka klimax kolompér /krumpli/

kalmár=tolltartó /mindent tart/

kalmár /vegyes árut tart/

kalmár=tolltartó kiláim=kevert /kelemenc=albán/ kiláim = keverés

kalamáris Kelemen, Kálmán kulimász

kalón=szégyen /rákapaszkodó/ kilón = kútgém koles = higít kil'á = eldob

kaland kilincs, kliens kölni külön

kalá=menyasszony kilón = kútgém klonász = cölöp

kelengye kilenc kolonc /lóg rajta/ különc

kalá=összefonta kalah = áramló kal = könnyít klonász = rúd kulit=combcsont

kalendárium kelendı klinika kólint kulináris

kolár=nyakörv kolán=hangerısítı kol=mind, ore=kiüríti

kaláris gyöngysor klarinét kolera /hasmenés/

kelesz = dícséret kliá = fonat kalus = 'lapos' kil'á = kidobta

klassz kelés /gennypúp/ köles /nem jó étel/ külsı

kolasz = csutka kulá=könnyítés kalkalá=ellátás

kalász keleszt kolostor kolo /latin/=ellát

616

kolet = befogad kelet=befogadó, győjtıállomás kalut=megfogan

kalit/c/ka kelet /égtáj/ költ /tojást/ költı

klitá = felfogás kalkalá=ellátás klitá = felfogás

keltez költ /pénzt/ kultusz, kultúra

kal=könnyelmő, könnyít kalu = elzárt

kalóz, kalauz /irányít/ klozett

Kál-Kápolna – Kápolna község egész körzete.

Kál: nagyközség Heves vármegyében. Kál volt Bulcsu apja is. Egy Kál nevőlovag a Sopron vármegyei Káldon telepedett le. Kal'a, arabul, vár.

Kele = elzár, visszatart. Ebbıl lett a kelev = kutya szó.

Mivel a finn kota = ház nem a magyar ház-zal, hanem kötözött (pl. vesszıfalú),építménnyel, illetve kutya szóval rokon – eredeti jelentése kunyhó lehetett:-).

Kelevény, kilis: gennygóc. Kelevéz: csatolólánc.

Egy magyar-héber szó a "kol-b'-ász" – héber "fordítása": mindent-bele-tesz.

Az arám nyelv korábbi elnevezése: káldeus. A nesztoriánusokból áttértkatolikusok története 1445-ben kezdõdött, amikor a Cipruson élõ szírkeresztények csatlakoztak Rómához. Rájuk alkalmazta a katolikus egyház a"káld" / "káldeus" nevet, ami ebben az összefüggésben arámi-szír nyelvût jelent.(Káldeusnak nevezik a Biblia arám fordításának, a "Targumoknak" nyelvét is.)

A kallóz szénhidrátféle: a gombák sejtfalában, télen a növényi rostcsövekben.

A kallózás a szövetek tömörítését végzõ mûvelet. Az árut meleg szappanosvizzel megnedvesítik, majd sokszorosan összenyomkodják. Ettõl a szálakvégei összekuszálódnak, s tömött, vizhatlan nemez-felületet adnak.

Kolompér, vagy krumpli – kulám pe-ár: "mindenkinek tele a szája".

A kalmár = tolltartó, amiben minden íróeszköz benne van. A kalmárnál (azárusnál) is megvan minden fontos árucikk.

Kilenc

A két magyar számnév, a 8 és a 9 nevének eredetére Varga Csaba magyarázatátfogadjuk el. Szerinte a magyar 8 és 9 számnwvek a pi szám elıállításánakeszközei voltak és nevüket is e számtani mőveletrıl kapták. A kilenc egy"kulcs", ami a nyolcon "lóg rajta"... hogy is van ez?

Kör alapú építmények tervezéséhez szükség van a pi számra. Piramisokat

617

pedig már 5 ezer éve építettek. Csak ÖTEZER? Ennél sokkal régebbieket istaláltak – Varga Csaba és a szerzı véleménye szerint is, a π szám legkevesebb30.000 éve ismert. Az már természetes, hogy a sumérok is ismerték ezt aszámot – bár ık másképpen számították ki, és rosszabb közelítést kaptak.Nézzük csak: 4x(8/9x8/9)=3.160. Nem teljesen pontos érték, de nagyon jóközelítés! A 8 tehát a számlálója, a 9 pedig a nevezıje annak a törtnek,melybıl az egyiptomiak a kör kerületének területének meghatározásáhozszükséges π számot elıállították.

De vajon honnan került hozzájuk ez a módszer? (S honnan került hozzájuk ademotikus írás is, ami a magyar rovásíráshoz hasonló?) Feltesszük, hogy akárpátember nemcsak az írást, hanem a π kiszámításának technikáját isismerte – s hogy mindez több tízezer éves ıskultúrából származik.

A boszniai piramisok piramis-mivoltát elıször is tagadják a tudósok – majd etagadás következményeképp ásatásokat sem hajlandóak végezni bennük.Pedig e piramisok külsı formája is meggyızı, hogy természetes képzıdmények

(magányos hegyképzıdmények) nem lehetnek.

***A zsidó kalendáriumot a babiloni fogságból való visszatérés után állapítottákmeg, amikor az év kezdetét niszán (tavaszi) hónapról tisré hónap elsejére(ıszre) tették át. Ezek a káldeai eredető héber hónapnevek ma is használatosak:niszán, ijár, sziván, tamúz, áv, elúl, tisré, hesván, kiszlév, tévét, svát, adár.

Kolostor, monostor: A többnyire szinonímaként használt két fogalomeredetileg különbözı funkciókat takart. A görög eredető monostor szóvaljelölik a monasztikus rendek templommal egybeépített telepét, mely arendtagok valamennyi életfunkcióját (szállás, étkezés, ima, önellátó ipar,gazdálkodás) kiszolgálja. A latin kolostor szó nem komplett kiszolgálóegységet, csak szállásépületet jelent, melyhez még templom csatlakozhat.

Kelet = befogadó, győjtıállomás – kelet = kosár (két szó a kétféle héber t-vel).

KM gyök, héber

Mindkét nyelvben van valamiféle bizonytalanság afelıl, hogy a "kum" felkelést(sıt lázadást), vagy elalvást jelent-e? Lásd a héber kom=aludttej s a magyar"kum": alszik szavakat. Az ellentmondást a KM gyök elvont értelme oldja fel:az állapot megváltoztatása.

A héber KM gyök: kám, kum = feláll, bekövetkezik, lázad, ellenség,kamai = elsıdleges, kom = aludttej, komá = emelet, magasság.

618

A KMX gyök: kam'á = megkötötte, kaméa = talizmán, kim'á = kevés, kissé.

A KM gyök: káma = mennyi? milyen! néhány, kímia = kémia,kimá = fiastyúk (számos), kmo = mint.

A héber KM gyökök kétszótagúvá válása

A héber KM gyökök nem vesznek fel d, p/f, g hangot.

km kmx km kmv kmc kmh kmh kmh kmkm kmk kml kmm

kmn kmxn kmnx kmn kmr kmr kms kms kmsz kmt kmxt kmxt kmz kmz

KM, héber táblázat

KM kimá = felkelés /ágyból/ felállás /ülésbıl/ kuf-jud

kám /kum/ = felállt, felkelt, fellázadt, lázadó, ellenség, keletkezett, bekövetkezett kuf

káma = lábon álló gabona kuf komá=emelet, termet, magasság

káma = elsı /arám/ kuf-alef kom = aludttej kuf

kamai = elsıdleges, prototípus kuf-alef komi = komikus kuf

kam'á = megkötötte kuf-ájin KMX

kaméa = amulett, talizmán kim'á = kevés, kicsit, kissé, valamennyire kuf-ájin

kimá = fiastyúk kaf-jud /mennyi!/ KM

káma = mennyi? hány? milyen! néhány kaf KM kmo = mint, amint, mintha kaf

KMX kímia, kimai = kémia, kémikus kaf-jud

kamuván = természetesen kaf KMV

kamác = felcsíp, összeszorít, 'a' bető kuf KMC kómec = csipet, maroknyi kuf

kamuc=összeszorított /száj, ököl/ kmicá = győrősujj, felcsípett kuf KMC

kuf kimec=összegyőjtötte, takarékoskodott, megtakarította, felcsípte

kamcuc = csipetnyi kuf kimuc = takarékosság, megtakarítás kuf

kamcán = fukar, fösvény, zsugori kuf

kámah=epedett, sóvárgott kaf-hé kmihá=epedés, sóvárgás, vágyódás kaf-hé KMH

k'méha = gombafaj kaf-hé kamó-hu = olyan mint ı kaf-hé

KMH kmuhá, kamúah = áhított kaf

619

kamúah = lisztezés kuf kimah, kumah = belisztezte, -ett kuf KMH

kamíah=lisztes kemah=liszt kuf kimhi = lisztes

kimhá = liszt /arám/ kuf

kimahón = lisztharmat kuf

KMKM 2 kuf kumkum=teáskanna, teafızı

KMK komikán = komikus 2 kuf

kamál = hervadt, fonnyadt kuf kmilá = hervadás, fonnyadás KML

kamul, kamel = hervadt, fonnyadt kuf

KMM kuf komem /kum/ = fellázít, újjáépít

kimúm = helyreállítás, újjáépítés kuf-jud

kuf komemiut = önállóság, emelt fıvel, kiegyenesedve

kamón, samír = kömény kaf KMN

kamnón = ánizs /ma: kinamón/ kaf

k'maná = les-, rejtekhely kaf kimen = elrejtette, érlelte kaf

l'kamán /kamán/ = alább kuf KMN komanit = penész /kenyéren/ kuf

kamin = kandalló kuf kimonái = kiskereskedı kuf-alef KMNX

kim'oni=kiskereskedelmi kuf-ájin KMXN

kaamúr=ahogy mondtuk kaf-alef KMR kaf kumár = érlelt gyümölcs

kamár = érlelte, kivetette /hálót/ kmirá = érlelés, sajnálkozás kaf

kamríja = paplak, kolostor kaf kómer, komrít = pap, papné, papnı /nem zsidó/ kaf

kaf kmurá = papság, klérus

kamár, kimur = boltozta, -ás, domborította, -ás, beívelt, ívelés kuf KMR

kamur=domború, ívelt, boltozatos kimrón = bolthajtás, domborulat kuf

kimóret, kmirut=domborulat kuf

kamas = elhervadt kaf kmisá = hervadás, fonnyadás kaf KMS

kames=hervadó kemes = hervadás, fonnyadás kaf /emes = tegnap/

kamus = hervadt, fonnyadt kaf kimson = üszög /növénybetegség/

KMS /ki-húzzák/ kimos / kimson = bogáncs / gyom, bogáncs kuf

620

kamász = elrejtette, eltitkolta kaf-szamech KMSz

kamusz = rejtett kaf-szamech komsza = kepe /gabona/ kaf-szam

KMXT kaf-ájin-tet kimát = majdnem kmot = mint kaf-tav KMT

kamut, -i = mennyiség, -i kaf-tav kaf-tav kumtá = barett /sapka/

kamat = győrte, ısszeráncolta kimet = összegyőrte, összeráncolta kuf-tav

kuf-tet kemet = ránc, győrıdés, redı kumát = összegyőrt, -ráncolt

kamit, kamut = győrıdı, -ött, ráncos kuf-tet

kamtor = ruhásláda kuf-tet kimut, kmitá=győrés, győrıdés, ráncosodás kuf-tet

kamtut = ránc, redı kuf-tet

kamaut = ısiség, elsıdlegesség kuf-alef-tav KMXT

kamiz = rugalmas kuf kmizut = rugalmasság kuf KMZ

KMZ kaf kumáz = ösi ékszer

K'mehá: gombafaj – lisztszerő, letörölhetı.

Kamría = kolostor, paplak – nyilvánvaló, hogy a magyar kamra rokonszava.Kómer = pap (komor). Kamász = eltitkol (kamasz).Kámtor = ruhásláda (komót). Kamat = összegyőr, kamut = mennyiség (kamat).

KM gyök, magyar

Az ısi értelem: az állapot megváltozása.

A magyar KM gyök: kém, koma, kum (alszik).

A KM gyök kétszótagúvá válása

A héber KM gyök nem vesznek fel d, p/f, g hangot.

km kmx km kmv kmc kmh kmh kmh kjm kmk kml

km kmb kmd kmp kmf kml

kmm kmn kmn kmr kmr kms kms kmsz kmt kmt kmz kmz

kmn kmny kmr kmsz kmt kmty kmzs

621

KM, összehasonlító táblázat

kám=ellenség, kmo=mintha kmo=mint, om=nemzet kom = aludttej

kém koma /mint mi/ kum /alszik/

kaméa=amulett chímia=kémia, kmihá=sóvárgás

kaméa /domború/ kémia /aranyra.../

káma=néhány, bin=érti, bone=épít

kom-bin-ál /alternatívák/

kamtor = ruhásláda

komód /sublót/

kam=feláll, po=itt kam=feláll, paá=lézeng

kampó komp /oda-vissza/

kam=felkel, paná=odafordult kam=keletkezik, pote=csábít

kampány kompót

kam=bekövetkezik, polet=kiad

komplett

kam=létrejön, pním=belsı

kompánia /pán=teljes/

kám=felkel, poréah=szálló kam=keletkezik, poter=megold

kámfor komfort

kamel=lekókad kam=keletkezik, paszed=romló

kamilla komposzt

komikán=komikus

komikus

kamó'u = mint ı kimen=rejtette komel=lekókad

kaméleon kímél komló

kavaná = szándék koder = komor

kemény /'kövi'/ komoly

kumá=magasság kimec=összegyőjti

kémény komondor /terel/

622

kamin=kandalló kamón=kömény

kemence kömény

kimen = érlelte kumán=rejtett, kimonai=kereskedı

Kemenes /alj: szılık/ kumán /kun/

karám=felhalmozta kómer = pap

kamra komor

kamusz=rejtett

kamásli

komesz=eltitkol kimson=üszög, bogáncs

kamasz komisz

kamut=mennyiség

kamat

kamat = gyúr kamtor=ruhásláda

kamatyol komót /komód/

kamász=elrejtette

kámzsa

Lexikon: A komondor hatalmas, fehérszırő – az egyik legismertebb magyarpásztor-kutya fajta. Neve valószínőleg a kumán (kun) szóból származik.

KN gyökcsoport, héber

A gyökcsoport ısi képe: hímvesszı – birtoklás, megalapozás.

A KN gyök: kane = nád, rúd, szár, légcsı, kén = fészek, koni = kúpalakú,kone = vásárol, birtokol.

A KNX gyök: kni'á = behódolás. A KXN gyök: kán = itt, chán, hán = kán.

A KNX gyök: kaná = bosszúálló, kanái = irígy, vakbuzgó, kiná = féltékeny.

A héber K'N gyök: káin = lándzsahegy, kiná = gyászének.

A KN gyök: kaná = alapzat, palánta, vonalzó, kén = igen, igaz, tisztség,becsületes, kiná = megnevez, kiná = tető.

623

A héber KN gyök kétszótagúvá válása

A héber KN gyök nem vesz fel c, g, l, s, z hangot.

knx kn kxn k'n kn knb/v knd knf knh knj knj knch knk

knm knm knxn knn knn knr knr knsz knsz knxt knt knt knxt knt

KN, héber táblázat

káin, kénim=lándzsahegy kuf-jud kiná = sirató-, gyászének, elégia kuf-jud K'N

kén = fészek, rekesz kuf koni = kúpalakú kuf KN

kane=nád, szár, lég-, csı, rúd kuf kun /konen/ = gyászol, sirat kuf

kaná = meg-, vásárolta, elsajátította, birtokolta kuf kone = vevı, vásárol, 'Teremtı'

kaf kén = igen, helyes, alapzat, állvány, tisztség, igaz, ıszinte, becsületes

kaná, -ot = alapzat, állvány, palánta, oltvány, vonalzó kaf KN

kaf kiná, -im = tető kaf kiná, kuná = el-, meg-, nevez, -ett

hechin /kon/ = elı-, készítette, felkészült kaf

keén =...féle, olyan mint... kaf nachón /kon/ = igaz, úgy van kaf

kanúa = megalázkodó kaf-ájin kni'á = megadás, behódolás kaf-ájin KNX

hichnia /kaná/ = leigáz kaf-ájin

kán=itt kaf-alef KXN kin'á = alázat kaf-ájin-hé

chán, hán = kán, ázsiai /mongol/ fejedelem kaf-alef, het-alef ChXN

kaná = bosszúálló kuf-alef KNX

kanái=féltékeny, irígy, vakbuzgó kiná = irígyelte, féltékenykedett, kiállt érte kuf-alef

kin'á = irígység, féltékenység, vakbuzgóság kuf-alef-hé

KNB/V kinev, kunáv = letép, lenyes, -ett, levág, -ott kuf

kanabusz = kender kuf-szamech kinuv, knivá = lenyesés, levágás, letépés kuf

KND kuf-szamech kundász = cölöp, rúd, csínytevı

kuf-szamech kundesz = csínytevı, csibész, vadóc

kuf-szamech kundeszut = csínytevés, pajkosság

kanaf = széle, szárny kaf KNF kaf-jud knufíá = banda

624

KNH kinah = meg-, ki-, letörölte kuf

kuf kinúah / kunáh = meg-, ki-, letörlés, meg-, ki-, letörölt

KNJ kinuj = ál-, melléknév, elnevezés, névmás kaf

KNJ kinuj = féltékenység, irígység kuf-jud

kanuj = vásárolt, megszerzett knijá = vásárlás, vétel, beszerzés kuf-jud-hé

kuf-jud kinján=tulajdon, szerzemény, javak, birtokbavétel

KNCh konchijá = csigaház, kagyló kuf

kankán = kancsó, korsó 2 kuf kinkál = rács, rostély 2 kuf KNK

kankantum = rézgálic 2 kuf-tav knokenet = vékony ág 2 kuf-tav

kinám, kinemet = tető, tetvesség kaf KNM

knimá = növénytető

kanom = fahéjszínő kuf kinamón=fahéj KNM

kinamón=ánizs konám = eskü, fogadalom kuf

kanaim = zelóták /zsidó háború/ kuf-alef

KNN kaf konen /kon/ = alapít, beállít, felhúz /órát/, irányoz

kaf kinen, kunán = tekercselte, -t, felhúzta /órát/, beállította, -ott

kanón = parázstartó fazék kaf konán = alapított, irányozott kaf

kaf kinún = alapítás, megalapozás, tekercselés, óra felhúzás

kanenet = drótos emelıgép kaf kaf konanit = állvány /könyv, virág/

konenut=készség, készültség kaf

knaán, knaáni = Kánaán, kánaáni, kalmár kaf-ájin KNXN

KNN kuf kinen, kinún = lakozott, fészkelt, -és, fészket rakott, -ás

kuf konen /kin, kon/ = gyászol, sirat

kuf-jud knunijá = összejátszás, titkos összebeszélés

kanár = hegedőmővész kaf kinor, kiner=hegedő, hegedől kaf KNR

kanárít=kanári, hegedőmővésznı kineret = Genezáreti tó kaf

kinresz = articsóka kuf-szamech KNR

kanász = megbírságolta, megbüntette kuf-szamech KNSz

625

knász=pénz-, bírság kuf-szamech kniszá=bírságolás, bejárat, belépés, vonulás KNSz

KNSz kinesz=egybegyőjtötte, összehívta, -húzta kaf-szam

kanász = összegyőjt, betakarít, behoz kaf-szamech kunász = összegyőjtött / -húzott

kaf-szamech kenesz = összejövetel kinusz = egybegyőjtés, összejövetel, kongresszus

kaf-szam knuszá = férjes asszony

kniszá = bejárat, belépés, bevonulás kaf-jud-szam

kneszíá = gyülekezet, keresztény templom, kongresszus kaf-szam-jud

kaf-szam kneszet = zsinagóga, gyülekezet, konferencia, izraeli parlament

KNT kaf-tav kénut = ıszinteség kni'ut = alázatosság kaf-ájin-tav KNXT

kanut=haragos, felbıszült kuf-tet kinter, kintur=bıszít, -és, bosszant, -ás KNT

kantrán=kötekedı /kontra/ kuf-tet hiknit /kanat/ = bosszant, ugrat kuf-tet

kuntresz = nyomtatott füzet / ív kuf-tet-szamech

kenet = fogó, nyél kuf-tav KNT

kanatán = féltékeny természető kuf-alef-tav

K'NT kinot = Jeremiás siralmai kuf-jud-tav /kínok/

kanaut = vakbuzgóság, fanatizmus kuf-alef KNXT

K'én = ...féle, olyan mint (én-hez hasonló).Kéván = minthogy, kiven = irányít, szándékozik → "kéván", kíván.Kanász = betakarít, behoz, összegyőjt. Aki elkanászodik, azt megbüntetik.

Konen /kin, kun/ = sirat, gyászol → kín.

KN/Ny gyök, magyar

A KN gyök ısi képe: a hím birtokol – megalapozás.

A magyar KN gyök: kan, kán, ken, kén, kéne, kenu, kín, Kína, kún.

A KNy gyök: kánya, kény(e).

A KN/Ny gyök kétszótagúvá válása

A héber KN gyök nem vesz fel c, p, g, l, s, z hangot.A magyar gyök nem alkot II. szótagot b, p/f, j, m hanggal.

knx kn kxn k'n kn kn kny knv/b knv knyv knc kncs knd knd knf

626

knh knj knj knch knk knm knm knxn knn knn

kng kngy knyh knk knyk knl knyl knn knyny

knr knr knyr knsz knsz knsz knysz knxt knxt knt knt knt knt knyt knz knyz

KN, összehasonlító táblázat

kaná=birtokolta kénim=lándzsahegyek kumá=magasság, kun=gyászol?

kan kén /tőkristályok/ kun /kumán/

chán = kán ken = tisztség kin=sirat, kiná=tető

kán /vezér/ ken /felkenik/ kín

kone = vevı tin=iszap, szín=Kína t → sz

kéne /kellene/ Kína

kaná = birtokol kanái=féltékeny

kánya kény/e-kedve/

kanabusz=kender kunáv = vágott

kana-vász/on/ könyv

kane=szár, kenet=nyél k'onesz=erıszak, konesz=ö.győjt

kanóc konc

konesz=összegyőjt, behoz

kanca, kancsó

kunász=ö.húzott konesz=betakar kinusz=győjtés

kancsal /sanda/ kence, kenıcs kincs

kundász=pajkos kiná = megnevezte kunász=összegyőjtött

kandi, -kál kend konda

kanon=parázstartó kanabusz=kender konchia=kagyló, konen=gyászol

kandeláber kendı, kender kondul /harang/

kamin=kandalló kén = fészek anud=felcsatolt

kandalló kengyel /lábtartó/ kondér /kong/

kán=birtokol, kundász=csínytevı oned = feltőzött

kandúr kondor /keselyő, Andok/

627

ken=fészek, gur=lakik kanáf = szárny

kenguru konflis

konchia=kagyló

kong

kanún=parázstartó konchia=csigaház

konyha kunyhó

knokenet=vékony ág kanut=haragos

kánkán konok

kankán = korsó konen = beállít kankán = korsó

kankalin /korsócska/ könyök kunkor

kelev=kutya, kunáh=letörölt kankantum = rézgálic

kánikula /verejték/ konkoly /mérgezı/

kane=szár, csı kníjá=vásárlás kanúa=megalázkodó

kanál, kanális kínál /le/ konyul

kinján = javak kin = sirat, kiná = tető

kényelem kínlódik

kane = csı konen = sirat

kanna könny

knaán=Kánaán konen = irányít kunáv=letépett

Kánaán kinn /ki-/ könnyő

kinor = hegedő kunáv=lenyesett, ken=fészek

kanyar kenyér /köralak/

kanón = parázstartó

kanyaró /vörös kiütés/

kanárít=kanári kiná=féltékeny kní'á=behódolás, kin'á=alázat

kanári kényes könyörül kunyerál

kanász=ö.győjt knuszá=férjes asszony koni=kúpalakú kundász=csíny

kanász kényszer kónusz kunszt

628

kinot=siralmak konen=irányít, kán=itt kone=megvásárol

kántál kint /kinn/ kontó /más számlájára/

kanut=haragos kunán = tekercselt

kénytelen /kedve ellen/ konty, /le/konyul

kenet=fogó, kantrán=kötekedı kintur=bıszítı

kantár kontár, konyít

kintur = bosszantó

köntör-falaz

kinot=siralmak kantrán=kötekedik kunán = tekercselt

kántor, kantáta kenter/-be ver/ köntös

ken = fészek kiná = tetü kunász=begyőjtött

kényeztet kínzó konzerv

A kenu nyitott, mindkét végén csúcsos kishajó. Az elsı kenuk favázra építettbırbıl vagy kivájt fatörzsbıl készültek.

Wikipediából: "Az angol China és Sino- szó a Qin (Csin) dinasztia nevébılszármaztatható. Lehetséges, hogy az elsı uralkodó nevébıl számazik, mertCsin Si Huang volt az, aki Kínát egyesítette. A kínai nyelvő Zhongguó(Csungkuo) magyarul: Középsı birodalom. (Nem világos...)

Kandeláber 1. temetéskor használt, tálban végzıdı oszlopállvány, amelybenvilágító / füstölı szert égetnek 2. nagy mérető díszes lámpaoszlop.

Konyha A lexikon szerint "A magyar nyelvterületen ismert konyha szavunk1206-ban helynévként bukkant fel cuhna alakban – s latin eredető." (?)

A kunyhó anyaga és alakja sokféle, de általában nádból vagy szalmából készül.

Kankalin, kásavirág, sárga kükörcs, kikerics, kulcsvirág, kesztyővirág.

Mivel a hettitáknál (a suméroknál is?) vezír volt a vezér, a magyar nyelv a zhang megjelenése után is közkincs kellett, hogy legyen a Közelkeleten.

KR gyök, héber

A gyök eredete nyilvánvalóan a vicsorgó állatok "krrr" hangja, amikor atámadó kering a búvóhely vagy a préda tulajdonosa körül.

A KR gyök ısi képe a KÖR. A héber gyök értelme minden, ami körbevesz, amia "körzetben" szükséges. Minen, amit kár volna elveszíteni: mezı, épület,

629

gerenda, fal, állatok, szántás, bánya, tőzhely, kohó. E gyök az írás és az olvasás(a hívogatás) alapja is. Még a szükség szinonímáit is tartalmazza: hideg, csúnya.

Az emberiség déli alfaja eleinte jégkorszakonként, késıbb már anélkül,folyamatosan is keveredett az ıshonos európai törzsekkel. Úgy néz ki, hogy aa másik k hang az afrikai elıemberi nyelvben vált a tárgyak és értékek névszó-osztályának elıragjává – s onnan került "vissza" a héber nyelvbe. (Megjegyzés:a magyar rovásírásban is két különbözı k bető volt!)

A KR gyök: kár, kor=hideg, kir = fal, kerá = tetıvel fed, krí=dac, magömlés,kore = megesik, korá = gerenda, kur = pókháló.

A KRX gyök: kore = szólít, olvas, megnevez, kiált, kore = fogoly (madár).A KRX gyök: kerá = foszlány, kore = széttép, szakít.A KXR gyök: k'ará = tál, kier = homorít.

A KR gyök: kár = faltörı kos, gyors teve, párna, legelı, hízott birka,karí = lovasfutár, kará = ás, bérel, vásárol, kera = lakoma, krí = gabonarakás,kirá = tőzhely, kore = bányász, kor = őrmérték, kur = kohó.

A KRX gyök: kará = letérdel, kera = bútorláb, állatcomb. KXR: koer = elcsúfít.

A héber KR gyök kétszótagúvá válása

A héber KR gyök nem vesz fel f, l hangot.

kxr krx kr kxr krx krx kr krv krv krb/v krb/v krc krc krd krp krp

krg krh krh krh krj krj krk/ch krkr krkr krkx krk krm krm krn krn

krr kxrr krr krs krs krsz krsz krt kxrt krtx krtx krt krt krz krz

KR, héber táblázat

kera, kérot = lakoma kaf KÖR krí, k'ráiim = gabonarakás kaf KR

kirá = tőzhely kaf-jud-hé

karí = futár, lovasküldönc kaf-jud kur = kohó, olvasztókemence kaf

kár = faltörı kos, nyereg-, párna, gyorsjárású teve, mezıség, legelı, hízlalt birka kaf

kará = ásta, bányászott, bérelte, vásárolt, lakomát rendezett kore = bányász kaf-hé

kor = őrmérték /kb. 400 lit/ kaf

kará=letérdelt, térdreesett, -borult kri'á = térdre borulás, letérdelés kaf-ájin KRX

LEHAJLÓ kera, kraáim = láb, bútorláb, állatcomb kaf-ájin

630

kaur = csúf kaf-ájin KÁR ki'ur = csúfság, csúnyaság KXR

kaár = el-, csúfította kaf-ájin KXR koár = elcsúfított kaf-ájin

KXR kaf-alef k'orá /lich'orá/ = felületesen nézve

kár, kará = hideg KÖRBEVESZ kir, -ot = fal kor = hideg, -ség kuf KR

kerá = tetıvel fed, boltoz kuf-hé korá = tetıvel fedett kuf

korá = gerenda kuf-hé

kuf hekír /kur/ = felszínre hozta /vízet/ kuf kur = selyemszál, pókháló

kará = történt, megesett kuf-hé krí, kerí = magömlés, dac, ellenszegülés kuf-jud

kuf korát rúah /korá/ = élvezet, öröm

KRX kuf-jud-alef kri'á = fel-, olvasás, fel-, szólítás, fel-, hívás, kiáltás

kará = el-, fel-, olvasta, szólt, szólitotta, meg-, nevezte, kiáltott, fel-, meg-, hívta kuf-alef

kari, kru'im = olvasható, meghívott /vendég, -sereg/ kuf-jud-alef KÖRÖZ

karai = karaita kuf-alef kore = fogolymadár, hív, szólít, olvas kuf-alef

k'ará=tál kuf-áj KXR kier = homorított kuf-ájin koár = homorúság, homorított

TÁMAD kéra = szét-, feltép, elszakít kuf-ájin KRX

kará = el-, fel-, széttépte, el-, szét-, beszakította /ruhát/ kuf-ájin

kuf-ájin kerá = el-, szakadás, foszlány korá = széttépett, elszakított kuf

karúa = szakadt, rongyos kuf-ájin kri'á = eltépés, beszakítás /ruhát/ kuf-ájin

kerván = egy éjjeli madár kaf-vav KRV

karvijá = lopótök kuf-vav KRV

karbólet = taréj kaf KRB/V kaf kruv = kerúb, káposzta

kráv = felszántott ugar, harc kaf krivá = szántás kaf kruvit = karfiol

kirbel, kurbál = rostálta, -t, bebugyolálta, -t

kráv = harc, csata, játszma kuf KRV koráv = megközelített, felkarolt

kravi=harci kuf kerev = belseje, belsı része kuf

karáv, karev = közeledett, -ı kuf krivá = közeledés kuf-jud

karóv = rokon, közel, -i, közelálló kuf

kéráv = meg-, közelít, bizalmába fogad kuf

631

kerúv=közelség kirvá, krivut = rokonság kuf -tav KRV

krabáim = zsigerek, belsırészek kuf KRB/V korbán = áldozat kuf /kárban/

kerec= bélféreg kaf KRC

kuf kérac = int, kacsint kricá = kacsintás kuf-jud KRC

karac=intett, kacsintott, hunyorított, gyúrta, formálta, letépte, -szakította, levágta kuf

kerec = vakarcs, csapás, szerencsétlenség kuf kurcá=vakarcs

karuc = formált kuf kircuc=vakarás kórac = gyúrt, formált kuf

karcit = kullancs kuf-tav kircef, kurcáf = le-, vakarta, -t, lekaparta, -t kuf

kérád, kórad = ledörgöl, vakar, -t, lekapar, -t kuf KRD

kérud = le-, vakarás kuf kored = levakar

kardom = balta, szekerce kuf

karpadá = varangy kuf KRP

karpif = vasúti rakodóhely kuf

karpión = ponty kuf

karpasz = zeller, finom szıttes kaf-szamech KRP

k'rága = fejadó kaf KRG

karuh b... = -val jár, kapcs. vele KRH kórah = szükség, -esség kaf

hichríah /karah/ = kényszerített kaf

KRH kórah, korá = gerenda kuf

kerah = jég, fagy, kopaszság kuf KRH

karah = kitépte /hajat/ kopaszra nyírta kuf korhá=tar, kopaszság, kopár föld

karáhat, kerhut = kopaszság kuf krihá = hajtépázás kuf

keréah = kopasz, kopár kuf

karuh = betakart, -kötött, rácsavart kuf kruhá = bél kuf

karhón = gleccser, jéghegy kuf

karáhat=kopaszság, tar, /szövet/ kopás, tisztás kuf

karuj = megásott, gödör kaf kríjá = ásás, bányászás kaf-jud-hé KRJ

kéruj = tetıfedés, boltozás kuf KRJ

632

karuj = meghívott kaf KRJ kir'ja, krajot = nagy-, elı-, város, városrész kuf-jud

karján=bemondó, felolvasó, elıadómővész kuf-jud

KRCh kerech=kötet kaf krichá = be-, kötés, egybevetés, kalászfonat kaf

karach = bekötötte /könyvet/ becsavarta, -göngyölte, egybe-, kötötte, egybevetette kaf

karuch = bekötött /könyv/ rácsavart kaf kruchá /2 kaf/ kruhá /kuf-het/=bél

korech = könyvkötı kaf

karich = kardsás, szendvics kaf kaf kórach = kötet, bekötött /könyv/, egybekötött

krach = nagy-, világváros kaf króchet = köteg, csomag kaf-tav

kaf krichijá = könyvkötészet kaf krúch'ja = darumadár

karkóv = párkány, perem, foglalat /rakó-v/ 2 kaf KRK/Ch

karkevet = hornyoló gyalu 2 kaf kirkev = hornyolta, kivájta, legömbölyítette 2 kaf

karkom=ostromfal, sáfrány 2 kaf kirkem = sáfránysárgára festette

karkumi = sáfrányszínú 2 kaf 2 kaf kurkám = sáfrány, sárgára festett

karkeset = vastagbél kroket = köteg, csomag 2 kaf-tav kruchit = rétes

KRKR kirker = körtáncot jár, udvarol, ugarabugrál 2 kaf

2 kaf kirkár / kirkur = búgócsiga / ugrálás, táncolás, udvarlás

2 kaf kurkár = homokkı, udvarol, körtáncol

kirkará = homokfutó kocsi 2 kaf

karká = talaj, föld, tengerfenék 2 kuf-ájin KRKX

karkait = tenger-, hordófenék 2 kuf-ájin

KRK 2 kuf kurkeván = zuza

karkafta=koponya /ar/ 2 kuf-tav-al kirkef, kurkaf = lefejez, -ett, megskalpol, -t 2 kuf

karkefet = koponya, skalp, ernyıvirágzat 2 kuf-tav

karkas = csengı, gong, fúró 2 kaf kirkes=csörget

kirkász = cirkusz 2 kuf

KRKR kurkár = szétrombolt 2 kuf

kirker, kirkur=károgott, kotkodácsolt, -ás, brekegett, -és, ledöntötte, szétrombolta, -ás

kark'rán = kotkodácsoló, "kereplı", fecsegı 2 kuf

633

karám = szılıt mővelt, felhalmozta kaf KRM korem=vincellér, szılısgazda kaf

kerem = mandula, szılı-, olajbogyó kert kaf

karom=sáfrányszínő /tenyér/ kaf krum = színváltoztató madár kaf

karmil = karmazsin kaf kiráim = tőzhely, rezsó kaf-2 jud

karmel = terméketlen talaj, Karmel hegy kaf

karm'lít = gazdátlan telek, pázsit kaf-tav

karmid = tetıcserép kuf KRM kuf krum = hártya, heg, pille /a tej föle/

krimá = hártyásodás, hegesedés kuf

karám = hártyásodik, bebırösödik, heged kuf krumi = hártyaszerő, hártyás, héjas

kraim = cafatok, rongyok, foszlányok kuf-ájin KRXM

KRN kuf kerún = sugárzás kriná=sugárzás kóren = ragyog, sugározó kuf-jud

karán = sugározott, ragyogott kuf kóren = sugároz, sugárzik, -ó, ragyog, -ó

kuf keren=szarv, agancs, sugár, kürt, /szoba/ sarok, sarokrúgás, alap-, tıke, alapítvány

karni, -t = szarus, szaruhártya kuf-jud-tav kur'án = Korán kuf-alef

karón = vagon, kocsi kuf kronit = csille, taliga kuf-tav

karnáf = orrszarvú kuf

karnán = szarvasmarha féle, szarvas üllı, "felszarvazott férj" kuf

karenet=szaruhártya gyulladás kuf kuf-szamech kurnász = nagykalapács, pöröly

kar'nzol = átló /arám/ kuf koranit = kakukkfő kuf-tav

kaurán = méhész kaf-u króní = krónikus kaf KRN

karír, krirut = hővös, -ség kuf kirur, kérúr = le-, hőtés kuf KRR

karár /kuf/ = kocsis, kocsikísérı /kirkará=homokfutó/ korár = le-, ki-, hőtött kuf

kaaruri, -t = homorú, homorodás kuf-ájin -tav KXRR

karár = nyergesmester kaf kirurg = sebész kaf-jud KRR

karis = cápa, póréhagyma kaf KRS

karus = alvadt, kocsonyás kuf krisá = kocsonyásodás, alvadás kuf-jud KRS

karas = megalvadt, megfagyott, megkocsonyásodott, összeállt, megsőrősödött kuf

karis=kocsonya keres = deszka, léc kuf /'fagyott'/

634

karasz = összeroskadt, leguggolt kriszá, kerúsz = guggolás kuf-szamech KRSz

keresz = horog, kapocs kuf-szam kursz=kurzus, árfolyam

karszol = boka, -csont kirszem, kurszám = ki-, lerágta, -ott kuf-szamech

karszom = marógép kuf-szamech kirszum = le-, kirágás

keresz = pocak, has, belsırész kaf-szamech KRSz

karszán = pocakos kaf-szamech kurszá=fotel, karosszék

kaf-szamech kirszem, kirszum = meg-, lerágta, -ás, rágcsálás, marta, -ás /mőszaki/

kaf-szamech kurszám = megrágott, kimart

karti = főzöld kaf-tav /kerti/ KRT koret = fatörzs kaf-tav

karát, karut=ki-, levágta, -ott kaf kritá = ki-, levágás kaf-tav

karet = kiirtás, idıelıtti halál kaf-tav

kréti = krétai, szedett-vedett társaság kaf-tav

kartisz / kartiszán = jegy / jegyárúsító, jegyszedı kaf-szamech

kartiszijá, karteszet = kartoték kaf-szam-tav

kritut = válás kaf-2 tav

kaarit = tálka kuf-ájin-tav k'irut = csúnyaság kaf-ájin-tav KXRT

KRTX kuf-tet-ájin kirtá, kirtúa = ficánkol, -ás, ugrándozik, -ás

KRT kuf-tet kriti = válságos koret = csipet, csepp, szemernyi

kuf-tet kurtov = csepp /kevés/ őrmérték

kuf-tet kirtem, kurtám = lenyisszantotta, -ott, lenyeste, -ett, leszaggatta, -ott

kirtum = levágás, -nyesés, -szaggatás kuf-tet

kirton = kréta kuf-tet

karta = város /arám/ kuf-tav-alef KRTX

karaut = karaita tan kuf-alef likrát = elébe kuf-alef

kuf-tav keret = város /poet/ korot=történelem, történetek, események KRT

kartán = vidéki, kisvárosi /ember/ kuf-tav /korok/ ↑

kartanut = szőklátókörőség, provincializmus kuf-2 tav

karáz, karúz = ki-, hirdet, kikiáltó kaf KRZ kaf krúz = felhívás, plakát

635

kráza = plákát, felirat kaf KRZ

karzil = juhászbojtár /köröz/ kaf

karzul = göndörített kuf KRZ kirzel, kirzul = bodorít, fodorít, göndörít, -és kuf

Korbán = áldozat – kárban van.Kurtám = lenyisszantott, lenyesett, leszaggatott → kurta.Kardom = balta, szekerce → kard. Mi ebbıl a tanulság? Az, hogy az embereleinte az összes eszközt az "én" birtokának tekintette.

Til'á = karmazsin A kermesztölgy Dél-Európában és Ázsiában élô fafajta,melyen egy bíbortető faj él. Régebben azt hitték, hogy a tető a növény része.

KR gyök, magyar

A magyar KR gyök: kar, karó, kár, kér, kor, kór, kóró, kör, kúr, kúra, kúria.

A KR gyök ısi képe a KÖR.

A KR gyök kétszótagúvá válása

A héber KR gyök f, l hangot nem, de a magyar minden mássalhangzót felvesz.

kxr krx kr kxr krx krx kr krv krv krv/b krv/b krc krc krd krp krp

kr krb krv krc krcs krd krp krf

krg krh krh krh krj krj krk/ch krkr krkr krkx krk krm krm

krg krh krj krk krl krly krm

krn krn krr kxrr krr krs krs krsz krsz krt kxrt krtx krtx krt krt krz krz

krn/ny krr krs krsz krt krty krz krzs

KR, összehasonlító táblázat

kará = hideg kore = szólít kor=hideg, karom=sárga kore = ás

kár kér kór kúr /fúr, közösül/

kore=széttép, kerá=befed kore = történik koreh = betakar

kar /támad, véd/ kor kúra /betegség/

kore = hívja koár=homorú krí=gabonarakás

kérı /vılegény/ kör kőr /kör/

636

koráh=gerenda korá = tetı kerá=tetıvel fed

karó kóró kúria

kráv = harc krúv=káposzta korot=történelem kera = láb

karvaly kerub /kerek fejő/ korábbi kurbli

korbán=áldozat kore = felszólít korbán=áldozat kéráv=m.közelít

karabély kérvény korbács kurva

karev=közeledik korev='felkarol' orev = holló

karaván kerevet Korvin

kircuc=vakarás kircuc=vakarás korec = levág

karc, karcol korcsolya karcol kuruc

kerec=bélféreg korec = levág kerec = vakarcs

karcsú kerecsen sólyom korcs

karuh=betakart, karuc=kivágott korec=int, kacsint /hív/

karácsony /hó, fenyı/ korcsma kocsma

kardom=szekerce kore = hív kored = levakar

kard kérdez kord /bársony/

kéráv = megközelít kore = leborul

kéredzkedik kordé

gerá = kérıdzött étel kirot = falak

kérıdzik kordon

karpasz=szıttes karpada=varangy, kirker=brekeg karpión=ponty

karfiol, kárpit kerepel korpa pikkelyes

karuch = felcsavart kur=selyemszál

/szarvas-/ kerep kurafi selyemfiú

kár=mezıség, pet'a=hirtelen kore=ás, pot=üreg

Kárpátok kripta

kirkász=cirkusz kirker = brekeg

kerge kör-get korog

637

kirkár=búgócsiga koreh=rácsavar hirgíz=zavarta kruhá = bél

kerget kéreg kirgiz korhad, korhely

kerah=jég, hoze=elırelát kórah=szükség

kár-hozat korhol

kir'já=városrész karján = bemondó

karéj, karaj /köröj/ kurjant

karun=sugaras

krajcár /8 ágú csillag/

kirker = körtáncot jár kirkur=ugrándozás

karika kerek, kerék kriksz-kraksz

kirker = károg kore=elnevez, kadíma=elıre kirkur=ledöntés kurkár=udvarol

krákog kérkedik krokodil kurkász

kark'rán='kereplı' kirkur=ugrabugrálás kroket = köteg

karakán krikett krokett /panírozott/

kirker=kotkodál kerá = lakoma kóren=sugárzás

kárál /bele/ kerül körül /köröl/

karuj=meghívott kir'já=városrész karuj=meghívott kerá = foszlány

Károly kerület király koráll

kár=párna, lev=közepe korá = gerenda

karalábé korlát

kore=szólít, felhív korá='befedett'

kérlel, kérelem korlátolt

korem=f.halmoz karom=sáfrányszínő krum=színváltó madár

karám krém króm

krum = héj kiráim=tőzhely, krum=hártya

karima korom

krum = héj karmid=tetıcserép krum=héj, hártya

karom, karmol kerámia köröm

638

kraim=cafatok kraim=cafatok krumi=héjas, pela=darab

káromol kriminális krumpli

karmil = karmazsin korem=vincellér

karmazsin kormány

kóren = ragyogó

korán, Korán, Kornél

karon = kocsi kriná=sugárzás

kering korong, korona

keren = szarv kerem=szılıskert

karnis függ.tartó körönd, környék

kroní=krónikus

krónika

kóren=ragyogó keren = agancs

karnevál kornyad

kronit = taliga

kornyikál /nyikorog/

karár = kocsis korár=lehőtött, kiur=csúfság kronit = csille

karrier korrekt, korrupt kurrog

keres=léc, tole=ráakaszt keresz = horog

kristály Körös /folyó/

karus = fagyott kore = 'olvas' keres = deszka

károsul keres kıris /fa, bogár/

keresz = pocak koresz=összeroskad keresz = pocak

kárász kérész korsó

kurszám=kimart karszol = boka kri'á = kiáltás

karszt kereszt kórus

koret=szemernyi karti = főzöld karszán = pocakos keren = szarv

karát /gyémánt/ kert, kertész körte kürt, kürtı

639

kartisz = jegy karta = város kaarit = tálka kurtám=levágott

kártya /lapok/ kerít, keret köret kurta

kirtum = szaggatás koret=cseppnyi kritá = kivágás

kartács /szóró/ korty küret

karát=ki-, levág kirton=kréta, karet=kiirtás

kártékony kréta, Kréta /sziget/

karát = levág k'ur = csúnyaság kurtám= 'levágott'

karton, karotta kertel /csal/ kritika

kur = kohó karta = város

kráter Kerta /ma falu/

m'karker=karattyol kritá = elvágás

karattyol kritérium

karzul=göndörített kurkár=udvarol

körzı, körzet kurizál

karáz=hirdette karzul=göndörítés karúz=kikiáltó

karzat krizantém kurázsi

A Wikipedia szerint a karácsony szó a keleti szláv nyelvbıl került amagyarba. Bolgár nyelvjárásokban a kracsun szó a téli és a nyári napfordulókörüli ünnepnapokat jelenti. Macedon nyelven ugyanez karácsonyt jelent. (?)

A kordé a talyigának földmunkára, kubikolásra használt változata. Szekrényeládaszerően formált, a hátsó oldala suberrel zárul. A terhet kibillentették belıle.

A szarvaskerep hüvelytermése magszórás után becsavarodik.

Korán = ragyogó → korán reggel.A kıris anyaga erıs, rugalmas keményfa. Íjak, fogantyúk, stb. készítésérehasználják. A karotta: sárgarépa.

A karmazsin eredetileg a kermesz tetőbıl nyert festıanyag. A karmazsinnalfestett bársony, selyem, bırárú igen drága volt.

KS gyök, héber

A héber KS származékoknál is találunk tükörszavakat. Például: kiskus, siksuk.

640

A héber kase, kosi = nehéz szó is így alakulhatott ki. Eredete valószínőleg amagyar só (sıt kısó:-) és sú (ső, sőly: betegség), amelyekbıl, a k elıraghozzáadásával kosi, kase lett: "mint a só". Ezzel szemben a magyarban – jóvalkésıbb – a sok szót jött létre a só-ból.

A két héber elırag, a k és a s egymásutáni használatából a k'se = ahogy,amikor, amilyen, amerre, stb. összetett elırag lett. S ez az alapja a KS gyök"sok hasonló" értelmének.

A héber KS gyök: kás = szalma (sok), hekis = összehasonlít,kase = kemény, nehéz, ártalmas, kisu = (kismérető) tökfajta.

A héber KS gyök: kos = rúd, vetélıorsó, kusi = néger.

A héber KS gyök kétszótagúvá válása

A héber KS gyök nem vesz fel b, c, d, p, g, m, sz, z hangot.

ks ks ksv ksf ksh ksj ksks ksks ksl ksn ksr ksr kss kst kst kst

KS, héber táblázat

kás = szalma kuf /sok/ KS kuf kosi = nehézség, keménység, konokság

kase = kemény, nehéz, súlyos, ártalmas, megkeményedik, elnehezedik kuf

kás v'gvavá /szalmabála/=zagyvaság hekis /kis/ = összehasonlít kuf

kisu = kistök kuf-alef

k'se = amikor KS kos = rúd, vetélıorsó kaf

kaf kus = Szudán /régies kif/

kaf kusi = néger, 'fekete'

kasáv / kasúv = meg-, hallgat, figyelı / figyelmes kuf KSV

kesev, kisavón = figyelemmel hallgatás kuf

kasaf = mágus, varázsló kaf kisef, kusáf = el-, varázsolta, -t KSF

kasfán = varázsló /asaf=varázsló/ kisuf = boszorkányság, varázslat kaf

kasafut=varázslat, boszorkányság kaf kusáf = elvarázsolt

kasúah = kegyetlen kuf KSH ksihut = érzéketlenség, keményszívőség kuf-tav

kas/j/ut = szigor, konokság kuf KSJ kusja=kérdés /talmudi kif./ kuf-jud

kuf kisuj = keményítés, megkeményedés, megnehezedés, merevedés, vajúdás

641

KSKS kiskus = farkcsóválás 2 kaf /sichsuch=farkcsóválás/

KSKS kiskes, kiskus = fecsegett, -és, firkált, -ás, csörgés, csörgetés 2 kuf

kask'sán = fecsegı, szószátyár 2 kuf siksek=zakatolás

kesel = botlás, bukás kaf /mint aki esel/ KSL

kasál = el-, bukott, botladozott kosel = esett, bukott, gyarló, gyenge, botladozó kaf

kasil = csákány kaf /mint ami ásol/ kisalón = kudarc, vereség, bukás kaf

KSN kisán=ólábú kuf kuf kusán = telekkönyvi kivonat

kaaser = amint, ahogyan, amikor kisur = guzsaj kaf-jud /iser=jóváhagy/ KSR

kasár = alkalmas, helyes, megfelelı, kóser kaf /usár=megengedett/

kasurá=rendben kis'ron, kisroni=tehetség, -es kaf kóser = képesség, tehetség kaf

kasrut = alkalmasság, megbízhatóság, becsületesség kaf-tav

KSR uf keser = összeköttetés, kapcsolat, bog, csomó /sebesség/ összeesküvés

kasár = megkötötte, -özte, hozzá-, összekötötte, összeesküvést szıtt kuf

/sok-er/ kuf koser = összeesküvı, össze-, megköt

kasur = meg-, összekötött, -kapcsolt, kapcsolatos, ragaszkodó kuf

kiser, kusár = meg-, összekötötte, -kötött kuf

kisur = meg-, összekötés, szalag, szalagdísz kuf

k'sirá = összekötés, megkötözés kuf

kasas = szedegette kuf ksisut = öregség kuf-tav KSS

/sok-as/ kuf koses /kasas/ = szedeget, szénát győjt

kasis = idıs, koros, öreg, idısebb mint... kuf /asus=elnyőtt/

kasát = fel-, díszítette, ékesítette, dekoratır kuf-tet KST kusát = fel-, díszített

kisut = dísz, díszítés kuf-tet

kuf-tet koset / ksot /arám/ = igazság / valóság

kuf-tet kusta = Konstantinápoly

kasit = szívóka kuf-tav /kás=szalma/ KST

kasát = íjász keset = szivárvány, íj, /hegedő/ vonó, ív /mértani/ kuf-tav

kasot = ívelt, ívalakú kuf-tav

642

kasot = 'kemény szavak' kuf-vav-tav KST

kastit = szivárványhártya, lombfőrész kuf-2 tav

KST kaf k'sut = pehelyszır, aranka, komló

KS gyök, magyar

A héber gyöknél tárgyaltak miatt, a KS gyök származékai között nem fogunkvalódi megfeleléseket találni. A két gyök szavai külön fejlıdtek ki.

A magyar KS gyök: kas, kása, kés, kese, késı, kis, kos.Az elvont értelem: sok, nehéz.

A KS gyök kétszótagúvá válása

ks ks ks ksv ksf ksh ksh ksj ksks ksks ksk

ksl ksl ksly ksn ksr ksr ksr kss kss kst kst kst kst

KS, összehasonlító táblázat

kás = szalma kase = kemény hekis=ö.hasonlít kos=rúd, kosi=konokság

kas /gabonatár/ kés kis kos

kase = nehéz kás = szalma

kása nyögvenyelt kese /színehagyott/

kasis = idıs

késı, kései

kás = szalma ksihut=szigorúság

keshedt kushad

kase = nehéz

késik

kás = szalma kosel = botladozó

keskeny koslat

kesel = bukás kasár=alkalmas, koses=szedeget

keselyő kosár

kasur=ragaszkodik ksita=érme /ókori/

kísér kóstál

643

kasur=ragasztott kesel = bukás kasur=ökapcsolt kasit = szívóka kasis = öreg

kasíroz keserő, keserv kísérlet kóstol kussol

A hiéna hátsó lábai rövidebbek, ezért a háta lejtıs és a járása koslató.

Kas (Wikipedia): "Európa-szerte elterjedt vesszıbıl kötött nagyobb edénygabona tárolásra. Már a prehisztorikus idıkben is használták."

Kasíroz: képet vagy szövetet kemény alapra ragaszt.

KSz gyök, héber

A KSz gyökök közös értelme: ráborul, "megeszi".

A héber K/KXSz gyök: ke'esz = bosszant, dühít, ko'esz = haragszik.

A KSz gyök: kaszá = betakarta, kiszá = fedezte, belepte, kesze = újhold, újév,kisze = trón, szék, kisz = zseb, tárca, zacskó, kosz = pohár, sors, kuvik.

KSz gyök: kosze = elhájasodik.

A héber KSz gyök kétszótagúvá válása

A héber KSz gyök nem vesz fel c, g, s, z hangot.

kxsz kxsz kxsz ksz ksz kszv kszv kszv/b kszd kszp/f kszh kszj kszj

kszksz kszksz kszl kszm kszm kszxn kszn kszr kszsz kszsz kszt kszt kszt

KSz, összehasonlító táblázat

kaász, kaász = harag, düh kuf-ájin-sin / szamech KXSz KXSz

ka'ász = harag, bosszúság, meg-, haragudott kaf-ájin-szamech KXSz

ke'esz = bosszant, dühít kaf-ájin-szamech

kausz = haragos kaf-ájin-szamech k'iszá = haragvás, harag, -ra lobban

kaszá = be-, takar kaf-szamech KSz kuszá = fedett, betakart

kaszá = elhájasodott kaf-szin-hé kiszá=be-, eltakarta, be-, elfedte, fedezte, belepte

KSz kaf-jud-szamech kisz / kusz = zseb, tárca, zacskó / nıi nemiszerv /népiesen/

kaf-szamech kosz, -ot = pohár, sors, osztályrész

kesz=trón, szék kisze = trón-, szék, hatalmi jelkép kaf-szamech-alef

/betakart/ kesze = újhold, újév kaf-szam-alef / hé kosz, -im = kuvik

kaszva = csésze kuf-szin-vav KSzV

644

kaszva = csapágycsésze kuf-szamech-vav KSzV

keszev = kos, juh kaf-szin /k'eszev = mint főevı/

kiszbá = birka kaf-szin KSzB

kaszda=sisak kuf-szamech KSzD KSzB kaf-szamech kuszbár, -bará = koriander

kaszaf = epedett, vágyott, ezüstmőves, pénzváltó kaf-szamech KSzP/F

kaf-szamech koszef = sóvárgás, vágyakozás

/oszef=győjtemény/ keszef = pénz, ezüst kaf-szamech

kaszuf = ezüstös, áhított kaf-szam kuszpá = törköly, olajpogácsa

kaszpí = ezüstös, pénzügyi kaf-szam /Kaszpi tenger/

kszafím = pénz, -ügyek, -összeg kiszufím = vágyakozás, áhítozás kaf-szamech

kaszpit = higany kaf-szam-tav

kszafszaf = ezüstös kaf-szamech

kaszefet=növénybetegség, páncélszekrény kaf-szam

kaszáh, kiszah = gazt, tövist irtott, gyepet nyesett kaf-szamech /kaszál/ KSzH

kaszúah = lenyesett, -vágott kaf-szamech k'szuhá = levágott, lenyesett

kiszúah = nyesés, fővágás, tisztás kaf-szamech

k'szihá = nyesés, gyomlálás /szerszámmal/ kaf-szam

kaszja=takaró, terítı kuf-jud-szam KSzJ koszija = pohárka kaf-szamech

kszája = kesztyő kaf-szam KSzJ kiszuj = fedél, fedezet, takaró, borítás, fedı

kaszkeszet = pikkely, korpa /fejen/ 2 kuf-2 szin tav KSzKSz

kaszkuszím=árpakása 2kaf-2szam kiszkesz=dörzsölte, rágta, foggal törte KSzKSz

kaszkeszet=dörzsdeszka /mosás/ kiszkusz = dörzsölés /mosás/ 2 kaf-2 szamech

kaszál = balgaságot követett el k'szil=ostoba, balga, Orion csillagkép kaf-szam KSzL

keszel = balgaság, ostobaság kaf-szamech /mintha eszelne/

kaszul = bicegı kaf-szam /'kaszál'/ kiszlá = remény, balgaság kaf-szam

kszilut = balgaság, ostobaság kaf-szam-tav

kiszlév = Hanuka hónapja /nov-dec/ kaf-szam-vav

kaszám = bővész, el-, varázsolta, elbővülte, -bájolta kuf-szamech KSzM

645

kaszum=elvarázsolt, varázslatos KSzM kuf-szamech koszem = varázsló, bővész

keszem = varázs, -lat, bővölet kuf-szamech

kiszem, kiszum=el-, varázsolta, varázslat kuf-szam

kszimá = varázslás kuf-szamech

készám = aprófa, forgács, szálka, fogvájó kuf-szam

kiszmit = szálka, fogvájó, forgács kuf-szamech

kaszám = nyírta kaf-szamech kszimá = hajnyírás KSzM

kaf-szam kuszemet = köles-, hajdínakása

kiszán = derelye kaf-szamech KSzN

k'ászan = haragos kaf-ájin-szam kisz'on = kisszék kaf-szam-alef /zseb/ KXSzN

k'ászanut = ingerlékenység kaf-ájin-szam

készár, -i = császár, -i kuf-szam KSzR

kszárketin = kaszárnya 2 kuf-szam-tet

készária = Készária kuf-szamech

kaszász = megromlik, -savanyodik kuf-2 szamech KSzSz

kszaszá = göröngy kuf-2 szamech kiszosz = borostyán kuf-2 szam

kaszasz=lerág, rágcsál, résztvesz k'sziszá = rágás, rágcsálás kaf-2 szam KSzSz

kaszusz = lerágott kaf-2 szamech

kszita = /ókori/ érme kuf-szin-tet KSzT

kszáta=göröngy keszet = tintatartó kuf-szamech-tav /üreg/ KSzT

keszet = dunyha kaf-szamech /sz'ét=dagadás/ KSzT

/la-szét=viselni/ kaf-szam-tav k'szut = lepel, öltözék

A kesz, kisze = szék (tükörszavak) – bemélyedést, 'zsebet" jelent.Kaszám = nyír – a kaszám. Kaszál = ostobaságot követ el – "elkaszál".Kuszá = fedett, betakart – rá-kuszó. K-szája = kesztyő – mint nyitott száj.

Kuszbara = koriander: cigánypetrezselyem – keleti eredető zöldségnövény.

KSz gyök, magyar

A KSz gyök értelme a magyarban is: ráborul – mintegy "megeszi".

646

A magyar KSz gyök: kasza, káosz, kész, kosz, kósza, kusza, kúszó, küsz (hal).

A KSz gyök kétszótagúvá válása

A héber KSz gyök nem vesz fel c, g, s, z hangot.A magyar gyök nem alkot II. szótagot c, d, p/f, h, j, s, sz, z hangokkal.

kxsz ksz ksz kszv kszv kszv/b kszd kszp/f kszh kszj kszj

ksz kszb kszv kszg

kszksz kszksz kszl kszm kszm kszxn kszn kszr kszsz kszsz kszt kszt kszt

kszk kszl kszm kszn kszr kszsz kszt kszty

KSz, összehasonlító táblázat

ka'ász = düh kosze = betakar kisze = szék kosze = belepi kuszá=belepett

kasza kész kisze /járás/ kosz kusza

kuszá = elfedett kesze = újhold kaszuf=ezüstös

káosz /kusza/ kósza küsz /hal/

kuszbár=koriander ke'esz = dühít kuszá=befedett

kaszabol /leszed/ köszvény küszöb

kaszúah=nyesett kiszosz=borostyán

keszeg /lapos/ kúszik

koszéah=lenyes kaszja = terítı kaszul=bicegı kiszkesz=dörzsöl

kaszál keszkenı kószál küszködik

kesze = újhold kiszlév=nov-dec hó keszám=forgács

kászálódik készül /télire/ koszmó /fejkorpa/

kiszán=derelye kosze = fedez kosz = pohár

kaszni /öblös/ készlet köszön, köszönt

kesz=méltóság készár=császár

kasznár koszorú

kszárketin=kaszárnya koszesz = lerág

kaszárnya köszörő

647

kaszpi=pénzügyi

kassza

kat = kaszt kiszá = befedte k'szut = öltözék

kaszt készít kosztüm

koszéah=lenyes k'szája=kesztyő koszesz=rágcsál

kasztrál kesztyő koszt /étel/

KT gyök, héber

A héber KT gyök két jelentése mindkét nyelven: 1. katt (szét): két 2. köt: kettı.Itt ismerünk rá Varga Csaba "rossz" és "jó" számnevére: a két és a kettı -re.

A KTX gyök: keta = szakasz, részlet, kat'á = amputál, kitúa = félbeszakítás,kitá = elvág, részekre oszt, csonkít, kutá = szaggatott.A KT gyök: kat = kicsi, kat, kut = megutál.A KT gyök: kat = nyél, fogó, kicsi.

A KXT gyök: kaát = egy bagolyfajta (kettızı).A KT gyök: kat = kaszt, falka, csoport, szekta, kitá = osztály (katonai) raj.

A héber KT gyök kétszótagúvá válása

A héber KT gyök nem vesz fel c, d, h, j, k, sz, z hangot.

ktx kxt kt kt ktb/v ktb/v ktp/f ktp/f ktg ktl ktl ktl

ktm ktm ktn ktnx ktn ktn ktr ktr ktr kts ktt ktt

KT, összehasonlító táblázat

kat = kaszt, falka, csoport, szekta kitá = osztály, /katonai/ raj kaf-tav KT

ka-et = jelenleg kaf-ájin-tav KXT KÖT kaf-tav kuti=szamaritánus /szekta/

kaát = bagolyfajta /bibliai/ kuf-alef-tav KETTİ KXT

kat = nyél, fogó, kicsi kuf-tav KT

kat = kicsi, kicsiny kuf-tet KT

kat /kut/ = megutálta kuf-tet KT kuf-tet kut = megutál

KATT keta = szakasz, részlet kuf-tet-ájin KTX

kuf-tet-ájin kitá = le-, elvágta, részekre osztotta, csonkította

648

kat'á = levágta, csonkította kit'éa = amputált ember kuf-tet-ájin KTX

katúa = levágott, -metszett, amputált kuf-tet-ájin

kuf-tet-ájin kitúa, ktí'á = félbeszakítás, levágás, csonkítás, amputálás

kuf-tet-ájin kutá = le-, elvágott, csonkított, szaggatott

KTB/V ketev = vész, ragály kuf-tet kótev = sark, pólus, véglet kuf-tet

kotev = mágneses-, sark, pólus, véglet kuf-tet

kuf-tet kotbi = /észak, dél/ sarki, szélsıséges

kuf-tet kotbijut = ellentétesség, szélsıségesség

katáv = le-, irta, tudósító, riporter kaf-tav kotev=le-, ír, író, írnok, tollhegy

ktáv = írás, írat, írásmő kaf-tav ktív = helyesírás, bibl. írásmód kaf-tav KTB/V

katavá = tudósítás, riport kaf-tav ktivá = írás /cselekvés/ kaf-tav

katúv = írott, írva van, bibliai mondat kaf-tav ktubá = házasságlevél kaf-tav

katván, -it = írnok kaf-tav ktuvim = Szentíratok /Biblia 3. rész/

kitev = írogatott, betőt vésett kaf-tav

katvánut = gépelés, grafománia któvet = felirat, lakcím kaf-tav

kataf = letép, leszakít kuf-tet kitef=leszakította, szakajtott, letépte /virág, gyüm/

katif = gyümölcsszedés, -szüret kituf = leszedés, -szakítás, -tépés /gyüm/ kuf-tet

KTP/F ktifá = bársony, letépés, -szakítás /gyüm/ kuf-tet

ktáf = mézga, gyanta kuf-tet ktifati = bársonyos kuf-tet-tav

katef = váll, oldal, hordár kaf-tav kitef, kituf=vállon vitte, - vivés, vállra tette, - tevés

KTP/F ktéfá = vállpánt kaf-tav kotefet=vállpánt kaf-tav KETTİ

ktéfiá = lebernyeg, ujjatlan kabát, nadrágtartó kaf-tav

ktéfani = vállas kitfpá = /katonai/ vállpánt kaf-tav

kategor, -i = vádló, ügyész / kategórikus kuf-tet-jud KATT KTRG

kategória = vád, vádolás, ügyészség, osztály, fokozat kuf-tet

katál = meg-, ölte, meggyilkolta kuf-tet kotel = megöl kuf-tet KTL

ketel = gyilkolás, ölés, mészárlás kuf-tet

katlani = gyilkos, halálos kimenetelő /fegyver/ kuf-tet

649

katalog = katalógus kuf-tet kitleg, kutlág = katalogizálta, -t kuf-tet KTL

katoli = katolikus kuf-tav

katlit = fasírt /kotlett/ kaf-tav KTL kótel=fal, oldal, szalonna kaf-tav

katám=levágta, -nyeste, csonkította k'timá = lemetszés, -vágás, csonkítás KTM

katum=levágott, lenyesett kuf-tet kitem, kitá = lecsípte, levágta kuf-tet, kuf-tet-ájin

katóm = arany-, narancssárga hichtím /katám/=foltot ejt kaf-tav KTM

ketem = folt, pecsét, arany /poet/ kaf-tav

ktamtam = sárgás kaf-2 tav

katán = kis, kicsi, -ny, kisebbedik, csökken kuf-tet KTN

katnóa=kismotor kuf-tet-áj KTNX ktiná=kicsike, apró gyerek /ar/ kuf-tet-alef KTNX

katin = kiskorú kuf-tet kóten = kisujj, kicsinység kuf-tet

katon = csökken, kisebbedik kitón = hálókamra, benyíló kuf-jud-tet

ktanim=kicsinyek, vizelés kuf-tet

katnuni = kicsinyes kuf-tet kitnit = hüvelyes kuf-tet

ktantán = apró, kicsiny kuf-2 tet

katinut = kicsinység, kiskorúság, gyermekkor kuf-tet-tav

KTN kitón = korsó, tál /mosdás/ kuf-tav

KTN kóten, kutná / kutónet = gyapot / ing kaf-tav

katár = mozdony, tömjénezte kitor = gız kuf-tet KTR

katráv = járomszeg kuf-tet kitur=pipázás, tömjénezés kuf-tet

kóter = átló, átmérı kuf-tet

ktorá / któret = tömjénezés, tömjén kuf-tet

kitreg = vádolta, vádaskodott kuf-tet

keter = korona, ékesítés kiter = bekerítette, fejcímeket írt kaf-tav KTR

kitur = katonai bekerítés kaf-tav kutár=bekerített

kaf-tav koteret = párta /növ/ oszlopfı, /újság/ cím

katrosz = gitár /régi/ kuf-tav-szam KTR

katás=összezúzta, törte, üt-verte kites = apróra törte /mag/ összeverte kaf KTS

650

katus = törött /mag/ kaf-tav kotes = mozsár kaf-tav KTS

katis = húsverı kaf-tav ktisá = zúzás, törés /mozsárban/ kaf-tav

katsán = verekedıs, mozsártörı kaf-tav

ktatá = veszekedés, civakodás kuf-2 tet KTT

katat=porrá zúzta, ö.törte kaf-tav kitet = összezúzta, ö.törte, pusztította KTT

katut=zúzott, össze-, törött kaf-tav kutát = szétzúzott, kiirtott kaf-tav

katit = zúzott, feldörzsölt /seb/ kitut = össze-, széttörés, zúzás kaf-2 tav

ktitá = szétzúzás, laposra verés, 'bécsi szelet' kaf-2 tav

kitati, -ut = osztályos / osztály tagozódás kaf-2 tav

KT/Ty gyök, magyar

A magyar KT/Ty gyök elvont értelme: két (szét) és köt (egyesít).

A magyar KT gyök: két, köt, kút. A KTy gyök: kátyu, kutya.

A KT/Ty gyök kétszótagúvá válása

A héber KT gyök nem vesz fel c, d, h, j, k, sz, z hangot.A magyar gyök alkot II. szótagot b, p/f, h, j, m, z hangokkal.

ktx ktx kxt kt kt ktb/v ktb/v ktp/f ktp/f ktg ktl ktl ktl

kt kty ktv ktc ktd ktyg ktk ktl

ktm ktm ktn ktnx ktn ktn ktr ktr ktr kts ktt ktt

ktn ktyn ktny ktr kts ktsz ktt

KT/Ty, összehasonlító táblázat

ktáv = írás kitá = elvágta kat=csoport, kat=fogó kat=nyél

káté két köt kút /gémes/

kat = megfog kat=falka, megfog

kátyú kutya

katán = kicsi ktaf = gyanta

katica /bogár/ kotyvaszt

651

kótel = oldal kóten = gyapot

katód kötvény

katáv=tudósító kitati=osztályos

katedra kötıdés

kutá=szaggatott kutá=szaggatott

ketyeg kotyog, kótyagos

kat'úa=levágott, kitón=kamra ki'aká=kotkodál

katakom-ba /halott benne/ kotkodál

kitá = elvágta kutár=bekerített kategor=ügyész

kételkedik kotlik /fészkel/ kutakodik

katál = megölte kat=fogó, kotel=megöl

katlan kötél

kat=csoport, kol=mind kat=megfog, katsán=verekedıs

katolikus köteles, kötekedı

katón=csökkent kóten = gyapot, kisebbedik

katáng /kóró: pótkávé/ kötény, Kötöny /király/

katám = levágta kat=nyél /nyelv/

katona kotnyeles

koter = bekerít kitur = pipázás kaparot = szárnyas

kátrány ki-túr kotor /kapar/

kutár = bekerített

kóter, katrinca /disznóól/

keta = szakasz kitá=elvágta, kotes=összezúz kóten = gyapot

kataszter két-es, kétség kötés

kotes = tör, zúz katut = eltörött kitati=tagozódó kotet=feldörzsöl

katasztrófa ketté, kettı kitt - gitt kotta kutat

kutá = szaggatott

kattan, kattog kettyint

Kitúr: kitor = gız, kitur = pipázás → kátrány.Kitt, gitt: ablak-, fa-, fémragacs. Képlékeny, gyorsan szilárdul, ragaszt, és tömít.

652

Beigazolódott Varga Csaba elmélete, hogy a kettı lehet rossz és jó értelemőis. Szerinte két külön szavunk is van erre: a "két" (ısibb alakja: "szét") – ez arossz kettı, és a "más" (második, egymás, hasonmás): a jó értelemben vettkettı. Héberben: mas-ál = példa, hasonló → másol.

KZ gyök, héber

A héber KZ gyök: kuz = kancsó – (kosz = pohár).

A KZ gyök: kize = nyereségrıl csökkentett összeg.

KZ, héber táblázat

ka-ze = mint ez, ilyen kaf KZ kaf kuz = kancsó, őrmérték

KZ /kuszá = letakart/ kize = nyereségrıl csökkentett /könyvelés/ kuf

kazáv = becsapta, hazudott, hazugság, lódítás kaf kozev=hazug, csalóka, ámító kaf

KZV kaf kizev = hazudott, koholta, becsapta, csalódást okozott, kiapadt /forrás/

kazván, -i = hazug, hazudó kaf kozák = kozák 2 kuf KZK

ka-zot = mint az, olyan kaf-alef KZR kaf kuzári = kazár

KZV kozazá = rög kuf KZZ

kizez / kizuz = nyereséget leír / nyer. leírása kuf

A kuzari, kazár: a 8.-10. században állítólag zsidó vallásra tért tatár nép.

KZ gyök, magyar

A z hang valószínőleg csak az utolsó Özönvíz óta használatos, így a héber és amagyar gyökszavak között nem lehet közeli kapcsolat.

A magyar KZ gyök: kéz, köz.

A KZ gyök kétszótagúvá válása

A magyar KZ gyök nem vesz fel v/b, c, f, h, j, sz hangot.

kz kz kzv kzr kzz

kz kzd kzp kzg kzk kzl kzm kzn kzr kz-s kzt

KZ, összehasonlító táblázat

óz=erı, k'osze=mint cselekvı kuz=őrmérték, koser=összeköt

kéz köz, köze van

653

kosze=betakar /rátámad/ mer-káz=közepe, központ kausz=haragos

kezd, kezdet /more=mutat/ közép, központ küzd

kóter = átló

közeg

kuszá=letakart kosze = betakar kutár=bekerített

kazal kezel közel, közöl

kiszlév=nov-dec hónap

közeledik

koszem=varázsló kozazá = rög

Kázmér kozmás /leégett/

k'aszán=haragos kaszum= 'elvarázsolt'

kazán közömbös, közöny /'nincs ott'/

kuzári=kazár, készár=császár koser=egybekapcsol

kazár /ráterjedı/ közös, község

kufszá = doboz kisz = tárca kozazá = rög

kazetta kezes kızet

Honnan eredhet a magyar kéz szó? Szuahéli: kazi = dolog, munka. K'osze =mint aki csinálja: a (két) kéz a tevékeny ágens. A köz pedig az a tér, ahol akéz tevékenykedik.

Kázmér Wikipedia: Az eredeti alak Kazimír, jelentése: alapít, hirdet + béke.

Kazár A kazárok elnevezése törökül hazar, héberül kuzári, középgörögkhadzarosz, latinul gazarus. Sokáig tévútra vitte nevük értelmezését, hogy aszóközi z -t tartották elsıdlegesnek. A kazárok török neve azonban kaszar volt– s a Caesar névre vezethetı vissza.

Megjegyzés: a készár szó értelme "a közre ráháruló hatalom" lesz.