Új kÖnyveink - cdn.heyzine.com

Harlan Coben

Az ártatlan

ÚJ KÖNYVEINK a Katona József

Könyvtárban Szépirodalom

"Az Idegen után újabb Netflix-sikersorozat Harlan Coben-regényéből!

Egy éjjel Matt Hunter megpróbál véget vetni egy verekedésnek, és véletlenül megöl egy embert. Kilenc évvel később az exfegyenc Matt Hunter már semmit nem vehet biztosra. Felesége, Olivia várandós, s épp megvenni készülnek álmaik házát, de elég egyetlen furcsa, megmagyarázhatatlan hívás Olivia mobiltelefonjáról, és Matt élete újra darabokra törik...

A kertváros fehér kerítései mögé pillantó regény fordulatos, érzelmekben gazdag krimi, s ugyanakkor lenyűgöző mese választásainkról és azok következményeiről, melyektől nem szabadulhatunk.

HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. Eddig megjelent több mint húsz regényét, köztük a méltán népszerű Myron Bolitar-sorozatot a

műfaj gyöngyszemeiként tartják számon. Könyveit negyven különböző nyelvre fordították le, és közel ötvenmillió példányt adtak el belőlük világszerte.

"Coben zseniálisan vezeti be az olvasót karakterei szívébe és lelkébe. Főhősei hétköznapi emberek, akik hétköznapi életükből váratlanul zuhannak bele egy bűnnel és szörnyűségekkel teli világba." - USA Today

"Elképesztő fordulatok... Matt Hunter zuhanását követni olyan, mint a hulllámvasút: rémisztően szórakoztató." - Kirkus Reviews

A parti kezd leülni. Egy ponton elindultok a kabátotokért. Duff kezében ott a söre. Felkapja a kabátját, és a vállára veti. Ekkor löttyen ki a söre. Nem nagyon. Épp csak egy kicsit. De ez is elég.

Kecskemét, Piaristák tere 8.

Kölcsönzési igény bejelentése >>

Kölcsönzési ablak

http://web.kjmk.hu/kjmk/kolcsIgeny/

Fayer Sándor

A Mars pokla



Az Afganisztánban szolgáló magyar őrnagy, Márk és ötfős, harcedzett csapata egy látszólag egyszerű megbízatást kap: át kell adniuk a magyarok felelősségi területét Kabulban az amerikai erőknek. De Afganisztánban nincs rutinfeladat, itt minden nap újabb kihívásokat tartogat. A végrehajtás közben váratlanul bekövetkező, rendkívül szokatlan időjárás-

változás, egy irtózatos erejű elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés olyan irányba tereli a magyar katonák sorsát, ami az egész emberiségre is drasztikus fenyegetést jelenthet. Márk és osztaga hamar szembesül azzal, hogy van rosszabb a földi pokolnál.





Alice Munro

A Jupiter holdjai



Négy szabadszájú unokanővér, akik egy családi találkozón vaskos tréfákkal és mulatságos történetekkel szórakoztatják egymást és vendéglátóikat. Egy baráti látogatás, ahol mindenki elbeszél egymás mellett. Egy középkorú nő, aki egy szakítás után egy kis szigeten beszélgetésekbe bocsátkozik különféle férfiakkal. Két bogaras öreg hölgy, akik nyolcvan év ismeretség után különös barátságot kötnek az idősotthonban. Nők, akik ilyen vagy olyan értelemben úton vannak, és szenvedélyesen igyekeznek megfogalmazni a saját történetüket. Lélegző, hús-vér alakok, akiknek szerelmei, szorongásai, csalódásai és ébredései egyszerre ismerősek és idegenek ezekben a hajszálpontos lélektani megfigyelésekkel megírt, az emberi viszonyok kínját fanyar humorral bemutató történetekben. ,,A szüleinkről beszélgettünk, a gyerekkorunkról beszélgettünk, csak a saját házasságunkról nem beszélgettünk jó darabig. Emlékszem, mennyire részletesen kitárgyaltuk az apáinkat és az anyáinkat, mennyire rosszallóan nyilatkoztunk a házasságaikról, az elhibázott ambícióikról és az ambícióktól való félelmeikről, mennyire könnyen leírtuk őket mint változásra képtelen, reménytelen eseteket. Hogy lehettünk ennyire önhittek." ,,Ha Alice Munro valamelyik szereplője belép egy házba, akkor mindjárt azt is megtudjuk, hány szobás a lakás, milyen bútorok vannak benne és hogyan kerültek oda, ha elhúznak egy függönyt, látjuk a mintázatát, érezzük az anyag textúráját. Mindez azonban nem puszta információ, hanem nagyon is fontos építőeleme az elbeszéléseknek. Elsősorban azért, mert az emlékezet nem a nagy képet őrzi, hanem az apró részletekbe kapaszkodik." Vallasek Júlia, Holmi Négy szabadszájú unokanővér, akik egy családi találkozón vaskos tréfákkal és mulatságos történetekkel szórakoztatják egymást és vendéglátóikat. Egy baráti látogatás, ahol mindenki elbeszél egymás mellett. Egy középkorú nő, aki egy szakítás után egy kis szigeten beszélgetésekbe bocsátkozik különféle férfiakkal. Két bogaras öreg hölgy, akik nyolcvan év ismeretség után különös barátságot kötnek az idősotthonban. Nők, akik ilyen vagy olyan értelemben úton vannak, és szenvedélyesen igyekeznek megfogalmazni a saját történetüket. Lélegző, hús-vér alakok, akiknek szerelmei, szorongásai, csalódásai és ébredései egyszerre ismerősek és idegenek ezekben a hajszálpontos lélektani megfigyelésekkel megírt, az emberi viszonyok kínját fanyar humorral bemutató történetekben. ,,A szüleinkről beszélgettünk, a gyerekkorunkról beszélgettünk, csak a saját házasságunkról nem beszélgettünk jó darabig. Emlékszem, mennyire részletesen kitárgyaltuk az apáinkat és az anyáinkat, mennyire rosszallóan nyilatkoztunk a házasságaikról, az elhibázott ambícióikról és az ambícióktól való félelmeikről, mennyire könnyen leírtuk őket mint változásra képtelen, reménytelen eseteket. Hogy lehettünk ennyire önhittek." ,,Ha Alice Munro valamelyik szereplője belép egy házba, akkor mindjárt azt is megtudjuk, hány szobás a lakás, milyen bútorok vannak benne és hogyan kerültek oda, ha elhúznak egy függönyt, látjuk a mintázatát, érezzük az anyag textúráját. Mindez azonban nem puszta információ, hanem nagyon is fontos építőeleme az elbeszéléseknek. Elsősorban azért, mert az emlékezet nem a nagy képet őrzi, hanem az apró részletekbe kapaszkodik." Vallasek Júlia, Holmi





Jerome Coctoo

A nő mosolya



"Jelen, múlt, jövő. Párizs, a napfényes Itália és az Atlanti óceán rejtelmei. Találkozások, ereklyék és gasztronómia. Mindezek fonata teszi különös eszenciájúvá Jerome Coctoo A nő mosolya című regényét. Miközben több évszázadra visszanyúló történeteket tár fel és kalandozik a Templomos lovagok korában, rámutat a létezés magasabb dimenzióira, amelyek bár léteznek, ám még nem érzékeljük azokat. Úgy vagyunk velük, mint kutya a szivárvánnyal. A történések közben, kérdések sora merül fel, amelyek attól fogva, hogy kérdésekké fogalmazódtak, léteznek és megválaszolásra várnak. A regény az összefüggések, kapcsolódások és a szinkronicitás húrjait pengeti, és rámutat, hogy semmi sincs véletlenül. Előbb utóbb ezek az "előfutárok" a helyükre kerülnek és értelmet nyer minden.





Nemere István

A Turul nemzetsége – Árpád és fiai



Nemere István új történelmi regénye a honfoglalástól Árpád fejedelem haláláig terjedő időszakot dolgozza fel, részben a rendelkezésre álló szűkös források, részben az írói képzelet alapján. A X. században a Kárpát-medencébe érkező magyar törzsek előtt két sorsdöntő feladat állt: az új hazában való végleges berendezkedés, illetve a határok biztosítása, különös tekintettel a Keleti Frank Királysággal határos nyugati gyepűre.

A szerző árnyaltan és átfogóan örökíti meg a történettudományban sokáig csak a "kalandozások korának" nevezett időszak első évtizedeit. Fordulatokban gazdag történetében felmutatva azt az egyre inkább elfogadottá váló tényt, hogy a nyugati hadjáratok legalább annyira szóltak a frankokkal, különösen Arnulf királlyal kötött szövetség katonai kötelezettségeinek teljesítéséről, illetve később, a magyarokkal szemben ellenséges Gyermek Lajos uralkodása idején a nyugati határok megszilárdításáról, mint a puszta zsákmányszerzésről.

A nagyrészt sikeres nyugati hadjáratok közepette a hátországban is a magyarság sorsát évszázadokra meghatározó változások kezdődtek, melyek hatásait a szerző a fejedelmi családtól és a vezérektől kezdve a törzsek harcosain, kézművesein és asszonyain át a honfoglalók minden rétegének életében bemutatja.





Kereder Márk

Mike Overton, a Rendszerenkívüli



Mióta lejöttünk a fáról, valamilyen formában mindig Istent kerestük. Az eddigi korok emberéhez képest ma még nagyobb szükségünk lenne tudni, miért is vagyunk a kék bolygón. Az író szerint nem lesz ez másképp a jövőben sem. A technológia fejlődése nem fogja elrabolni istenkereső lényegünket, hisz ez lelkünkbe van kódolva, soha senki és semmi sem fogja tudni onnan kigyomlálni. Stílszerűen: hála Istennek. E mű ennek a probléma(dehogy probléma!)körnek a fiatalok által könnyen emészthető, látványos, trendi megfogalmazása. Egy lehetséges válasz. Egy válasz, amit a főhős nem keresett, mégis megtalált.





Nagy Gáspár

Összegyűjtött versek



Nagy Gáspár a kései népi és a katolikus líra képviselője, az ötvenhatos magyar forradalom emlékének hűséges őrzője. A Kossuth-díjas költő nyolcvanas években megjelent közéleti versei jelentősen hozzájárultak a

rendszerváltás szellemi előkészítéséhez. "Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni - eme szemléleti alapelvek szerint épül Nagy Gáspár költészetének morális és poétikai rendje. Verseinek gazdag metaforikus világába az általa "helybenzsákbanfutós" -nak nevezett kor égette bele az ítélkező játék, a keserű groteszk és irónia szilánkjait." (Görömbei András)

Jelen kötet Görömbei András szerkesztésében, a Püski Kiadó gondozásában 2007-ben Nagy Gáspár összegyűjtött versei címmel megjelent könyv javított újrakiadása.





Nádasdy - Csontos Elek

Az ördög keresztje



A regény cselekménye 1849 júniusától október elejéig tart. Főhőse Intzem, visszahúzódó alkat, keveset beszél, nem barátkozik. Brünn város alkalmazjs, foglalkozását sokáig nem ismerjük. Az osztrák-orosz hadsereg

nyomában halad, elvégzi parancsban kapott feladatait. Bécsből indul, onnan katonai batárral Pozsonyba utazik, később Kőszegen, majd Győrben tartózkodik. A Duna mentén folytatja útját Budára, Pestre. A fővárosból elindulva Szolnok, Gyula érintésével érkezik az utolsó helyszínre, Aradra. Miután eltávozik egy városból, minden esetben tragédia történik utána, amiről ő mit sem sejt.

Az utolsó fejezetben minden értelmet nyer: Intzem valójában Franz Bott,

brünni hóhér. Október 6-án ő végzi ki a tizenhárom aradi vértanú közül a kilenc kötél általi halálra ítélt tábornokot. Az utolsó órákban - akarva vagy

akaratlanul - meg is kínozza őket. A végzete beteljesül: császári megbízói által megalázva, csaknem kifosztva hagyja el hóhéri tevékenysége utolsó helyszínét. Hitét megtagadja, magyargyűlölete hosszas vívódás után az elfogadás, a közös sors felvállalása lesz.





Sajó Sándor

Szülőföldem szép határa



Kevés olyan magyar költőnk van, aki ennyire mélyen és szívbemarkolóan ragadta volna meg azt a lelkiállapotot, amit minden magyar érez, ha meghallja ezt a szót: Trianon.

- Ki is volt Sajó Sándor?

- Miért nem hallottuk a nevét az iskolákban, amikor hazafias verseket tanultunk?

A válasz egyszerű és egyben igazságtalan: mert szavai Trianon fájdalmáról is szólnak. Verseivel visszaköveteli az elszakított magyar területeket, és olyan húrokat pendít meg a szívünkben, amelyre csak kevés költő volt képes a magyar történelemben.

Dr. Domonkos János ny. iskolaigazgató, szaktanár így írt erről "Trianon és Sajó Sándor költészete" című írásában:

"Elhallgatták, elfelejtették, betiltották Sajó Sándor verseit is, kinek költészetében ott tükröződött Trianon minden szomorúsága és embertelen igazságtalansága..."

1945 után nem volt szabad még csak az asztalfióknak sem megismerkednie ezekkel a gondolatokkal, és még az irredenta jelzőt is kerülték a magyar irodalom nagyjai, félve az akkori rendszer ilyen irányban mindent és mindenkit eltipró módszerei miatt.

Pedig nem volt mindig tilos kimondani a nevét, ugyanis 1933-ban így köszöntötte Négyesy László professzor az új tagot, Sajó Sándort:

"Akadémiánk mindig válogatós volt a költőkkel szemben. A választással ebben az esetben is hangsúlyozta azt, hogy Téged kiemelkedő egyéniségnek ismer el a magyar költészet terén. Köteteidnek sorában igazi eredeti lírai tehetség szólal meg. Magyar lelked a művészet varázsával szólalt meg nemcsak a szorosan vett hazafias költészetedben, fájdalmasan időszerű irredenta dalaidban, továbbá ünnepi ódáidban, hanem a tisztán személyi élményekből fakadó költeményeidben is. (...)

Mi költészetedben a művészi értékeket helyezzük mindenek fölé, a tartalom és a forma benső összhangját, a nyelv muzsikáját. Te megmutattad azt, hogy a nyelv erőszakolása nélkül, keresett

szimbolizmus nélkül is lehet a költői szónak új színt adni. Szóművészeted iskolázta a stilisztikai tudatosságot..."

Sajó Sándor tiltólistás szerző volt, akinek csodálatos szavait, szívbemarkoló verseit nem ismerhették és tanulhatták meg a gyermekeink, és mi magunk sem.





Rejtő Jenő

Trópusi pokol



- Sok szépet látott maga, Herr Haftl. De bizonyára meg is szenvedett érte. Azt mondják, a légióban szörnyű sorsuk van az embereknek. - A

légióban! Kvatsch! Sohasem lesz olyan jó dolgom, mint ott volt. Mióta eljöttem, hat és fél kilót fogytam... A walesi herceg már négy napja nem ment ki a kapun, mert rongyos volt a nadrágja. Nem a jó megjelenés szabályait becsülte ennyire, hanem inkább attól tartott, hogy a káplár, akitől nagyon félt, kihallgatásra küldi, és két hét celulle-büntetésre terjeszti fel. Barátom, Rézfejű egy pálinkásüveggel könnyedén fejbesújtotta a Kormányost, aztán a tőle megszokott udvariassággal, mintegy kedvesen invitálva, ahogy a fogorvosok szólítják a kövekző pácienst, vigyorogva odaszólt az uraknak: "Parancsol még valaki?"





Új kÖnyveink - cdn.heyzine.com

Documents