interkultÚrÁlis nvelÉsi szaktanÁcsadÓ tantÁrgyi...

UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2014. október 22.

INTERKULTÚRÁLIS NVELÉSI

SZAKTANÁCSADÓ

TANTÁRGYI ADATLAP

2014/2015. TANÉV I. FÉLÉV

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat:

A kultúra fogalma és dimenziói BTINT101 LEVELEZŐ

Az óra címe angol nyelven:

Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató:

BTK – Szociológiai Intézet Dr. Szepessy Péter Dr. Szepessy Péter

Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja:

K 1 11. 29. (szombat) 14-19

01. 09. (péntek) 9-19

Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel:

előadás kollokvium 15 2 -

Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban):

A tantárgy a kultúra fogalmának kialakulását és jelentéstartományait tárgyalja a

szaktudományok megszületésén keresztül bemutatva a kultúra kutatásának

kiszélesedését és kiemelve az interdiszciplináris kultúrakutatás jelentőségét. A kultúra

értelmezéseinek, illetve kultúrakutatás iskoláinak a számbavételével tárja fel a kultúra

univerzalista és relativista koncepcióinak alapvető kérdéseit, hogy a hallgatók

gondolkodásában a készség szintjére emelkedhessen a "kultúrafogalom" funkciója a

tudományos megismerés rendszerében.

A kultúrák közti érintkezések sokasodása az újkori embert érzékennyé tette a saját

kultúra mibenlétének, más kultúrákhoz való viszonyának a kérdéseire. Ezeknek a

tapasztalatoknak is tulajdonítható, hogy a „kultúra” fogalma újabban a

társadalomtudományok egyik kulcsfogalmává emelkedett. A kultúra már nem valami

statikus rendszernek, hanem inkább közösen alakított értelmi világnak számít. A kurzus

bemutatja a fontosabb társadalomtudományi – pszichológiai, antropológiai, szociológiai –

kultúrafelfogásokat, különös tekintettel azok pedagógiai vonatkozásaira és a kulturális

kommunikáció (multikulturalizmus, akkulturáció, inkulturáció) elvi problémáira.

Tantárgy tematikája:

1. Az emlékezés és a moralitás kultúrája

2. A kultúra pszichoanalízise

3. A kultúra szellemtudománya

4. A kultúraszociológia válaszútja

5. A kultúra tragédiája

6. A kultúra tudásszociológiája

7. Funkcionalista és strukturalista kultúrafogalmak a kulturális antropológiában.

8. A kultúra hermeneutikája

9. A filozófiai antropológia kultúrafogalma

10. Moralitás, kultúra, felvilágosodás

11. Multikulturalizmus, akkulturáció

Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.):

kollokvium

Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok):

Beadandó dolgozat 10 oldal terjedelemben a kötelező irodalom feldolgozása.

Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű):

NIETZSCHE, F.: Adalék a morál genealógiájához, Comitatus, Veszprém, 1998, 1–2. fej.

WEBER, A.: „A kultúra szociológiai fogalma”, in: Maróti A. (szerk.): Forrásmunkák a kultúra

elméletéből, ELTE, Budapest, 1980

WEBER, M.: „Bevezetés”, in: uő: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai

tanulmányok. Válogatás, GONDOLAT, Budapest, 2007, 51–85. o

MacIntyre, A.: Az erény nyomában. OSIRIS. Budapest. 1999. III.-VI: fejezet. 41-114. o.

DURING, S.: „A kritikai kultúrakutatás történetéről”, in: Replika, 1993, 17–18., 157–180. o.

ELIAS, N.: A civilizáció folyamata. Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálatok, Budapest,

GONDOLAT, 1987.

FREUD, S.: Rossz közérzet a kultúrában, Budapest, KOSSUTH, 1992.

HUNTINGTON, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Budapest, 2004.

Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű):

BOHANAN, P.–GLAZER, M. (szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában, Budapest,

PANEM, 1997.

WESSELY, A. (szerk.): A kultúra szociológiája, Budapest, OSIRIS, 2003.

SAFRANSKI, Rüdiger: Mennyi globalizációt bír el az ember? Budapest, EURÓPA, 2004.

Egyéb tudnivalók:

-


Kisebbségi és többségi identitás BTINT102 LEVELEZŐ


MINOR AND MAJOR IDENTITY


BTK – Szociológiai Intézet Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth Kinga


K 1 11. 07. 9-19

11. 28. 14-19


előadás koll. 2/15 2 -


A félév során áttekintjük az identitás fogalmát, megközelítési módjait, leírására vonatkozó

elméleteket. A tárgy foglalkozik a nemi, szexuális, egészségi állapot szerinti, kulturális,

életmódbeli és más tényezők alapján kisebbségekhez tartozók helyzetének szociológiai

vizsgálatával, identitásuk alakulásának pszichológiai és társadalmi meghatározó

tényezőivel.


1. A társadalom többségre és kisebbségre való felosztásának szempontjai.

2. Az identitás alapkategóriái

3. Az identitásra vonatkozó elméleteke

4. A többségi és kisebbségi identitás

5. Identitás-stratégiák


-


Írásbeli vizsga a félév végén az órai anyagból és a kötelező irodalomból.


ERŐS, F.: Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitás-stratégiák. Osiris,

Budapest, 2001.

GEREBEN, F.: Identitás, kultúra, kisebbség. Felmérés a közép-európai magyar népesség körében.

Budapest, 1999.

TÓTH, K. D.: Kiemelkedett cigányok (Gypsy/Travellers) etnikai identitásának jellegzetességei

Angliában. Szociológiai Szemle, 2004/2.


PANKUCSI, M.: Kisebbségek, kohézió és az információs társadalom. Információs Társadalom

4/2006. 86-98.o.

TÓTH, K. D.: Sikeres cigányok identitása Angliában és Magyarországon. L’ HARMATTAN, 2008.

VÁRINÉ SZILÁGYI, I. – NIEDERMÜLLER, P. (szerk.): Az identitás kettős tükörben. Budapest, TIT,

1989.

Egyéb tudnivalók:

-


Kisebbségek a társadalomban BTINT103 LEVELEZŐ



BTK – Szociológiai Intézet Gyukits György Gyukits György


K 1

11. 14. (péntek) 14-19

11. 21. (péntek) 9-19

11. 29. (szombat) 9-14


gyakorlat gyj. 20 3 -


A tárgy megismertet a társadalmak kisebbségekre és többségre tagozódásának

folyamatával, bemutatja a különböző szempontok alapján elkülönülő kisebbségeket.

Részletesen foglalkozik a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a

határon túl élő magyarok helyzetével valamint a különféle életmódbeli kisebbségek

helyzetével.

Tárgyalja azokat a társadalmi problémákat, melyek a kisebbségek és a többség

együttéléséből fakadhatnak, így foglalkozik az előítéletekkel, a diszkriminációval, a

társadalmi egyenlőtlenségek rendszerévek, illetve a konfliktusok megelőzéséhez

nélkülözhetetlen empátiával és toleranciával.


1. Bevezetés, alapfogalmak, kisebbség - többség

2. Előítélet, diszkrimináció, konfliktusok, tolernacia.

3. Társadalmi inklúzió – exklúzió, társadalmi integráció.

4. Magyarországi főbb etnikai és nemzetiségi csoportok.

Németek,. Szlovákok, Szerbek…..

Nemzetiségi csoportok Borsodban, Miskolcon

5. A magyarországi roma népesség. Kultúra, hagyományok.

6-8. A roma népesség szociális helyzete.

9. Romák Észak-magyarországon, Borsodban, Miskolcon.

10. A romák integrációja és az ezt elősegítő társadalmi kezdeményezések.

11. Határon túli magyarok.

12. Fogyatékosok.

11. Civil társadalom és kisebbségek.

12. Összefoglalás.


A hallgatók beszámolnak a szakirodalomból az órákon, ez alapján kapnak

gyakorlati jegyet.


Az értékelés a félévközi teljesítmény alapján: kiselőadás 50%, órai munka 50%


CSEPELI, Gy. – ÖRKÉNY, A. – SZÉKELYI, M. (szerk.): Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény

egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Minoritás Alapítvány, Budapest, 1997.

GIDDENS, A.-DIAMOND, P. (szerk.): Írások az egyenlőtlenségről, az egyenlősdiről – és az új

egyenlőségről. Budapest, Napvilág Kiadó, 2006.

KÖNCZEI, Gy.: Fogyatékosok a társadalomban. (Újabb adatok a kitaszítottság anatómiájához).

Gondolat, Budapest, 1992.


ANDORKA R. –HRADIL S. –. PESCHAR J. L. (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula, Budapest,

1995.

Cigánynak születni. Szerk. Szalai Júlia. Aktív Társadalom Alapítvány /Új Mandátum 2000.

LADÁNYI J.- SZELÉNYI I: A kirekesztettség változó formái. Budapest, Napvilág Kiadó, 2004.

Egyéb tudnivalók:

-


A multikulturalizmus kialakulása és a

multikulturális elméletek kritikái BTINT104 LEVELEZŐ


Development of Multiculturalism – Criticism of Multicultural Theories


BTK – Szociológiai Intézet Dr. Urbán Anna Dr. Urbán Anna


K 1 12. 05. (péntek) 9-14

12. 06. (szombat) 9-19


előadás koll. 15 2 -


A tantárgy foglalkozik a multikulturalizmus kialakulásának okaival, a bevándorlással,

annak társadalmi, kulturális hatásaival és kihívásaival. Az Egyesült Államokba, Európa

országaiba és hazánkba történő bevándorlás rövid történelmi áttekintése után a folyamat

következményeit és dilemmáit vizsgáljuk: vajon a bevándorlók integrációját és

asszimilációját, vagy a sokféle kultúra, vallás, hagyomány, világnézet együttélését

érdemesebb támogatni a befogadó kultúráknak a multikulturalizmus jegyében?


1. Bevezetés a kultúraközi kommunikáció-tanulmányokba

2.Az interkulturális kommunikáció- kutatások története

3. Az interkulturális kommunikáció iskolái (Hall, Hofstede, Kluckhohn, Trompenaars)

4. Proxemika

5. Nemzeti dimenziók

6. Maszkulin –feminin kultúrák

7. Individualista- kollekvtivista társadalmak

8. A kultúra tér- és idődimenziói (monokronisztukus – polikronisztikus, múlt – jelen-jövő

orientáció)

9. Bizonytalanságkerülés

10. Hatalmi távolság

11. Alacsony és erős kontextusú kultúrák

12. A kultúra és a kommunikáció összefüggései; a kulturális különbségek dimenziói

(etnocentrizmus- etnorelativizmus)

13. A kommunikációs folyamatot befolyásoló tényezők; elvárások: pozitív és negatív

sztereotípiák

14. Kommunkatív kompetencia és interkulturális kompetencia (fejlődési szakaszok)

15. Számonkérés


zárthelyi dolgozat, órákon való részvétel


Jeles és jó zárthelyi dolgozat a kiváltja a vizsgát


Falkné dr. Bánó, K. (2008.): Kultúraközi kommunikáció. Budapest: Perfekt

GHEORGHE, Nicolae − ACTON, Thomas (1996): A multikulturalitás problémái: kisebbségi,

etnikai, nemzetiségi és emberi jogok Replika (23−24),

FEISCHMIDT Margit (szerk.) (1997): Multikulturalizmus. Osiris, Budapest

HALL, Edward. (1966): T.: Hidden Dimension, Sage, London.

Heller Mária – Rényi Ágnes: A nyilvános kommunikáció szociológiai modellje. Jel-Kép 1996/4, 3-

21. o.

HIDASI, Judit (szerk.) (1992): Kultúra, viselkedés, kommunikáció. Budapest, KJK, Bp.

Hofstede, G. (2008.): Kultúrák és szervezetek. Bp

URBÁN, A. (2007.): Interkulturális tanulmányok – Intercultural communication. Miskolci

Egyetem

URBÁN A. (2006.): Kulturális kompetencia - kommunikatív kompetencia - interkulturális

kompetencia. In: Nyelvi Kompetencia - kommunikatív kompetencia. Szerk. GECSŐ

Tamás. Tinta Könyvkiadó: Budapest. 380-385.


HUHTINGTON, S. (2005.): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa

Könyvkiadó, Budapest.

NIEDERMÜLLER Péter: (1999.): A kultúraközi kommunikációról. In: Béres István/Horányi

Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest: Osiris p. 96–111.

TOMPENAARS, Fons (1998.): Riding the Waves of Culture. Nicolas Brealey, London,

Egyéb tudnivalók:

-


Előítéletek és ideológiák BTINT105 LEVELEZŐ


Prejudices and ideologies


BTK – Szociológiai Intézet Dr. Furmanné dr.

Pankucsi Márta

Dr. Furmanné dr.

Pankucsi Márta


K 1

11. 14. (péntek) 9-14

01. 10. (szombat) 9-19

01.17. (szombat) 9-14


gyakorlat gyakorlati jegy 20 4 -


A tantárgy célja, hogy bemutassa az előítéletes gondolkodás és az ezt felhasználó

ideológiák kialakulásának folyamatát, valamint működésük mechanizmusát. A tárgy

ismereteinek elsajátítása során lehetőség nyílik a hallgatók saját előítéleteinek a

tudatosítására, továbbá a megértésre és megegyezésre irányuló kommunikáció

készségének erősítésére.


1. Az előítélet fogalma

2. Az ideológia fogalma

3. Az előítéletek kialakulásának szociálpszichológiai folyamata

4. A kategorizáció és a sztereotípiák

5. Az előítéletes gondolkodás társadalmi érvényesülése

6. Ideológiai rendszerek

7. Az ideológiák mindennapi működési mechanizmusa

8. Egyéni identitás és csoportidentitás

9. Saját csoport és mások csoportjai

10. A szociokulturális másság

11. Társadalmi mobilizáció és az egyéni státusz radikális változásai

12. A bűnbakképzési mechanizmus

13. A kisebbségek bűnbakká válása

14. Fajgyűlölet, antiszemitizmus, rasszizmus

15. A megértésre és megegyezésre irányuló kommunikáció


Órai prezentáció tartása a hallgató által választott kisebbségre vonatkozó előítéletek

kialakulásáról és az arra épülő ideológia működéséről. Zárthelyi dolgozat írása az utolsó

konzultáción.


A gyakorlati jegy megállapítására az órai prezentáció és a zárthelyi dolgozat alapján kerül

sor. A jegy megállapításába a két feladat megoldása 50-50%-os arányban számít be.

A prezentációval 50 és a zárthelyi dolgozattal is 50 pont érhető el.

A jeles gyakorlati jegyhez 86-100 pontot, a jóhoz 71-85 pontot, a közepeshez 56-70 pontot,

az elégségeshez 41-55 pontot kell elérni. A 0-40 pont közötti teljesítmény elégtelen.


ALLPORT, G.: Az előítélet. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977.

BAKÓ, B. és trsai (szerk.): Mindennapi előítéleteink. Társadalmi távolságok és etnikai

sztereotípiák. Budapest, Balassi Kiadó, 2006.

ERŐS, F. (szerk.): Megismerés, előítélet, identitás. Szociálpszichológiai szöveggyűjtemény.

Budapest, Új Mandátum Kiadó, 1998.

Adorno,T.W.et al. 1950. The Authoritarian Personality. New York, Harper and Row.


CSEPELI, Gy (szerk.): Előítéletek és csoportközi viszonyok, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1980.

CSEPELI, Gy: Antiszemitizmus és előítélet. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 1998.

Egyéb tudnivalók:

-


Szenzitivitás tréning BTINT106 LEVELEZŐ


SENSIBILITY TRAINING


BTK – Szociológiai Intézet Dr. Osváth Andrea Dr. Osváth Andrea


K 1 12. 19. (péntek) 9-19

01. 30. (péntek) 9-19


gyakorlat gyj 20 4 -


A tréning célja az, hogy a résztvevők felismerjék, hogy mi a különbség a kulturális és az

interkulturális szenzitivitás között; hogyan lehet kulturálisan eltérő önazonosságú

egyéneket megerősíteni abban, hogy egy adott szituációban megfelelnek az elvárásoknak.

A résztvevők megismerkednek azzal, hogy hogyan válhatunk érzékennyé egy másik

kultúra tudnivalóira, normáira, értékrendjeire; melyek azok a lépcsőfokok, melyeknek

bejárásával eljuthatunk az interkulturális érzékenység szintjére.


A tréning rövid elméleti és csoportos ill. egyéni munkából áll.


aktív részvétel a tréningen


Aktív részvétel a tréningen


A TRÉNING ANYAGA

FEISCHMIDT, M. (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris, Budapest, 1997.

URBÁN, A.: Kulturális kompetencia - kommunikatív kompetencia - interkulturális

kompetencia. In: Nyelvi Kompetencia - kommunikatív kompetencia. Szerk. Gecső Tamás.

Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2006. 380-385.

O’CONNOR J. – SEYMUR, J.: Training with NLP. Skills For Managers, Trainers and

Communicators. Thorson. 1994.


TORGYIK Judit: Fejezetek a multikulturális nevelésből. Eötvös József Könyvkiadó Bt.

Budapest. 2005.

www.academia.edu/3313781/Multikulturalis_tartalmak_a_pedagogiaban

Ch. TAYLOR – HABERMAS: Multikulturalizmus. Osiris Budapest. 1997.

Egyéb tudnivalók:

-

http://www.academia.edu/3313781/Multikulturalis_tartalmak_a_pedagogiaban


Kulturális és kulturális összehasonlító

pszichológia BTINT107 LEVELEZŐ



BTK – Szociológiai Intézet Dr. Osváth Andrea Dr. Osváth Andrea


K 1 12. 13. (szombat) 9-19

01. 24. (szombat) 9-19


előadás koll. 20 3 -


A tárgy célja a pszichológia egyik új ágának, a kulturális összehasonlító

pszichológiának a megismertetése a hallgatókkal annak eredményein, kutatásain,

elméletein keresztül.

A félév során az egyes kultúrák, illetve kulturális jelenségek közötti hasonlóságokat

és különbségeket pszichológiai szempontból vizsgáljuk meg Megismerkedünk a fenti

témák hazai és nemzetközi kutatási eredményeivel, kitérünk a nemzet-karakterológia

alapkérdéseinek és kritikájának bemutatására.

Az előadás további célja, hogy képet adjon az emlékezet, a kulturális emlékezet és

az identitás különböző elméleteiről, történetéről, kapcsolódási pontjairól, kitekintést adva

azok filozófiai, pszichológiai és szociológiai vonatkozásaira, ill. érinti más

tudományterületek az emberi személyiség jövőjére vonatkozó elképzeléseit is


1. Identitás, tudat, kommunikáció, kultúra, hagyomány 1-2.

2. Szociális emlékezet: történelem, elbeszélés, identitás

3. A történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás

4. A személyes emlékek és a kollektív emlékezet kapcsolata 1-2.

5. A kulturális reprezentációk értelmezése 1-2.

6. A szociális reprezentáció elmélete

7. A nemzet-karakterológia alapkérdései

8. Narratív pszichológia 1-2.

9. A szociális reprezentáció narrációja

10. Hiedelemrendszer és identitás


-


kollokvium


BILLING –KOVÁCS, M.: „Rivális” rokonok: Kulturális pszichológia és szociális

reprezentáció elmélet. Magyar Pszichológiai Szemle, 1999, 54 (4), 625–637.

FÜLÖP, M: A kultúraközi és a kulturális összehasonlító pszichológia Magyarországon.

in:Magyar Pszichológiai Szemle, Akadémiai Kiadó, 2009/március.

FÜLÖP M.: A versengés kulturális tükörben. In HALÁSZ, L., MARTON , M., CZIGLER ,

I.(szerk.) Az általánostól a különösig. 337–356. Books-in-Print, Budapest, 2002.

GERVAI, J., TURNER, P. J., HINDE, R. A.: Kisgyermekek személyisége a szülők és óvónők

megítélése szerint: nemi különbségek, kultúrközi összehasonlítás és kapcsolat a

megfigyelt viselkedéssel. In:Pszichológia, 1999, 14 (1 ), 85–107.


HUNYADY, Gy.: A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák. In: HITSEKER, M. – SZILÁGYI,

Zs. (szerk.) Mindentudás Egyeteme 4. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 2005. pp. 127-

147.

NGUYEN LUU , L. A.: Lehet-e összehasonlító a pszichológia, ha kulturális? In NGUYEN

LUU , L. A., FÜLÖP M. (szerk.) Kultúra és pszichológia . 15–53. Osiris Könyvkiadó,

Budapest, 2003.

SZILÁGYI, GY .: A kultúra és a pszichiátria kapcsolata: kulturális pszichiátria. MAGYAR

Pszichológiai Szemle, 2009, 64 (1), 111–137.

Egyéb tudnivalók:

-


Társadalmi nemek szociológiája BTINT108 LEVELEZŐ



BTK – Szociológiai Intézet Dr. Szabó-Tóth Kinga Dr. Szabó-Tóth Kinga


K 1

10. 03. 14-19

10. 10. 14-19

10.17. 14-19




A félév során a hallgatók megismerkednek a gender alapú szemlélet legfontosabb

alapfogalmaival, kutatásaival, elméleteivel.


1. A társadalmi szerepek kialakulására vonatkozó elméletek

2. Társadalmi szerepek és kultúrák, idők

3. A nemi szerepek biológiai, pszichológiai meghatározottsága

4. Nemi alapú társadalmi egyenlőtlenségek

5. Feminizmus és férfikutatások


-


Írásbeli vizsga az előadások anyagából és a kötelező irodalomból.


BALOGH, M. - S. NAGY, K.( szerk.): Asszonysorsok a 20. században. BMR Szociológia és

Kommunikációs Tanszék, Szociális és Családvédelmi Minisztérium Nőképviseleti

Titkársága, Budapest, 2000.

HADAS, M. (szerk.): Férfiuralom: Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról. Replika Kör,

Budapest, 1994.

H. SAS, J.: Nőies nők és férfias férfiak. A nőkkel és férfiakkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák

élete, eredete, szocializációja. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.


LÉVAI, K.: A nő szerint a világ. Osiris, Budapest, 2000.

PALASIK, M. – SIPOS, B. (szerk.): Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása

a 20. századi Magyarországon. Napvilág Kiadó, Budapest, 2005

PETŐ, A. (szerk.): A nők migrációja Keletről Nyugatra. Balassi Kiadó, Budapest, 2008.

Egyéb tudnivalók:

-


Interkulturalitás a gyakorlatban I. BTINT109 LEVELEZŐ



BTK – Szociológiai Intézet Dr. Havasi Virág Dr. Vas Enikő


K 1 09. 13. 14-19

11. 15.9-14


gyakorlat gyj. 2/15 3 -


Európa, benne Magyarország illetve az Észak-kelet magyarországi régió egyik

jellegzetessége a multikulturalitás, az etnikai és nemzetiségi szempontok alapján való

heterogenitás. A heterogenitásból fakadó előnyök és hátrányok igazi kihívást jelentenek az

itt élők számára.

A kurzus ezt a sajátosságot figyelembe véve nagy hangsúlyt fektet a különféle etnikai,

nemzetiségi, életmódbeli és kulturális kisebbségek sajátosságainak bemutatására illetve a

többség és kisebbség együttélése, együttműködése és az együttülésből fakadó

konfliktusok bemutatására a társadalmi élet különböző területein.

A kurzusok során az esettanulmányok módszerére építve figyeljük meg és elemezzük

az interkulturalitás gyakorlati megvalósulását.

Az első félévben az interkulturalitás működését, szabályszerűségét és folyamatait

családokban, iskolákban, különböző szervezetekben figyeljük meg és elemezzük.

A második félévben a hangsúlyt az interkulturalitásból fakadó esetleges konfliktusokra

helyezzük. Megismerkedünk a konfliktusok kezelésének különböző módjaival,

technikáival, a mediáció sajátosságaival.


1. Interkulturalitás értelméze, közös fogalmi rendszer kialakítása.

2. A saját viszonyulás feltárása, elemzése a célcsoportokkal kapcsolatosan.

3. Társadalmi távolságok.

4. Értékek azonosítása.

5. A kulturális másság elismerésének akadályai

6. Interkulturális kompetencia, kompetenciák szociális területen

7. A szociális megismerés, az empátia, az önértékelési képesség és mások értékelésének

fejlesztése kooperatív csoportmunkában.


Beadandó: Néhány hazai illetve helyi program bemutatása


A gyakorlati jegyet a beadandó dolgozat és a gyakorlatokon való részvétel adja.


BAKÓ, B és tsai (szerk.): Mindennapi előítéletek. Társadalmi távolságok és etnikai sztereotípiák.

Budapest, Balassi Kiadó, 2006.

HERCZOG, M.: Gyermekvédelmi kézikönyv. Budapest, KJK KERSZÖV. Jogi és Üzleti kiadó, 2001.

KOLOZSVÁRI, J.: „Más” gyermek, „más” szülő, „más” pedagógus. Budapest, OKKER, 2002.

SÁRINÉ DR. SIMKÓ, Á. (Szerk.): A mediáció - A közvetítő tevékenység. HVG-ORAC Lap- és

Könyvkiadó Kft., Budapest, 2003.


-

Egyéb tudnivalók:

-


Demográfia BTINT110 LEVELEZŐ


Demographics


BTK – Szociológiai Intézet Mihályi Helga Mihályi Helga


SZV 1 12. 12. 9-19




A kurzus során a hallgatók megismerkednek a demográfia alapfogalmaival és forrásaival,

a népesség fő ismérveivel, valamint a népesedési folyamatokkal, összehasonlítva az

európai és hazai tendenciákat.


1. A demográfia tárgya, fogalma

2. A demográfia forrásai

3. A népszámlálás

4. A népesség száma

5. A népesség összetétele 1.



8. Népesedési folyamatok 1.

9. Népesedési folyamatok 2.

10. Népesedéselméletek

11. Népesedéspolitika

12. Történeti demográfia


Zárthelyi dolgozat


A gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat és a gyakorlatokon való részvétel adja.


MIHÁLYI Helga: Bevezetés a demográfiába. In.: Szociológiai olvasókönyv, Bíbor Kiadó,

Miskolc, 2008


KLINGER András (szerk.): Demográfia, KSH, Budapest, 1996

VUKOVICH György: A demográfia alapjai, Miskolci Egyetem, Miskolc, 1997

Egyéb tudnivalók:

-

interkultÚrÁlis nvelÉsi szaktanÁcsadÓ tantÁrgyi...

Documents