informatikai alapismeretek 20 13 . ősz

49
Informatikai alapismeretek 2013. ősz Betyár Gábor http://www. edu.u-szeged.hu/betyar [email protected]

Upload: landry

Post on 02-Feb-2016

20 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Betyár Gábor http://www. edu.u-szeged.hu/betyar betyar@inf .u-szeged.hu. Informatikai alapismeretek 20 13 . ősz. Információ. Számítógép: információk tárolására és feldolgozására szolgáló eszköz. Információ: A címzettje számára új, vagy általa nem ismert adat, hír közlés vagy tájékoztatás. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Informatikai alapismeretek2013. ősz

Betyár Gáborhttp://www.edu.u-szeged.hu/betyar

[email protected]

Page 2: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Információ ...

Számítógép:

információk tárolására és feldolgozására szolgáló eszköz.

Információ:

A címzettje számára új, vagy általa nem ismert adat, hír közlés vagy tájékoztatás.

A releváns adat, amely valamely bizonytalanság megszüntetéséhez elegendő. Nem minden adat információ! Csak az értékes (fontos) adat.

Alapegysége: bit, Mérése: byte-okban

Page 3: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Adat:Valakinek vagy valaminek a megismerését,

jellemzését segítő tény, részlet.

Valamilyen formában rögzített ismeret = potenciális információ.

Jellege szerint kvantitatív(mennyiségi) vagy kvalitatív(jellemzői).

Információ sokfélesége

(numerikus adatsor, szöveg, zene, egyetlen elektronikus jel, kép, videofelvétel,…)

Információ ...

Page 4: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Példák

Információ tárolása?

Page 5: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Információ tárolása

Memória

ideiglenes tárolás

kikapcsoláskor tartalma elvész

kisebb kapacitás

gyors elérés

Háttértárak

hosszútávú, biztonságos tárolás

lassabb elérés

általában nagyobb tárkapacitás

Page 6: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

A számítógép erőforrásai

Software (szoftver): A szg.-n futó programok (+adatok) összefoglaló neve

Hardware (hardver) A szg.-fizikai alkatrészeinek összessége, beleértve a mechanikus és elektronikus részegységeket is

Meghatározza:

•Alkalmazói software-ek körét,

•Sebességet

•tárolókapacitást

•Szolgáltatások körét

•Felhasználói felületet

Page 7: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Számítógépek típusai

Személyi számítógép (personal computer, PC) Kiszolgáló, szerver (server) Terminál Nagyszámítógép Szuperszámítógép

Page 8: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

A számítógépek felépítése

Központi vezérlő egység, processzor (Central Processing unit, CPU): a számítógép legfontosabb belső alkatrésze

Memória, tár (memory): a számítógépek fő ideiglenes tárolója

Perifériák: kiegészítő egységek, pl. billentyűzet, monitor, merevlemez, nyomtató, CD/DVD olvasó, szkenner, stb.

Page 9: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

A számítógépek felépítése(folyt.)

Alaplap: a gép alapvető áramköri elemeit tartalmazza(CPU, memória), ide csatlakoznak a bővítőelemek is

Bővítőkártya: az alaplapra merőlegesen helyezkedik el, általában különböző perifériák vezérlésére szolgál, rendszerint a vége kiér a gépházból. Pl. videokártya, hangkártya, hálózati kártya (ez a három típus újabban az alaplapokban van beépítve)

Port: a számítógép külső csatlakozási pontja

Page 10: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Portok

Soros port: lassú, régi Párhuzamos port, széles, 25 pólusú, nagyobb

adatátvitel, pl. nyomtató USB (Universal Serial Bus): újabb, gyorsabb,

sokféle eszköz csatlakoztatható, a csatlakoztatáshoz nem kell kikapcsolni a számítógépet, kényelmes

Page 11: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Processzor

A számítógép gépi szintű számításait végzi Meghatározza a számítógép típusát alapvetően Fő processzorgyártók: Intel, AMD, Sun Intel processzorok: 8086, 80286, 80386, 80486,

Pentium, Pentium, Pentium II, Pentium III, Pentium 4, Core2Duo, stb.

Architektúrák: pl. x86, x86_64, ARM Az Intel processzorok lefelé kompatibilisek, a

régebbi programok futnak az újabb processzorokon is gond nélkül

Page 12: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Processzor(folyt.)

Gyorsítótár(cache): gyors elérésű, kis kapacitású memória, a program újabb és újabb részletei másolódnak ide, így nem kell mindig a lassabb memóriákhoz fordulni

Órajel: a processzorok szabályos időközönként kiküldött impulzus alapján működnek, minden egyes ilyen alkalommal egy nagyon elemi művelet végrehajtódik. Ha a processzor órajele 100MHz, akkor egy másodperc alatt 100 millió ilyen utasítást tud végrehajtani (minél több, annál hatékonyabb).

Page 13: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Memória (tár)

Random Access Memory (RAM), azaz közvetlen elérésű tár, az egyes memóriarekeszeket közvetlen címzés segítségével tudja elérni

Ideiglenes tároló, a számítógép kikapcsolásakor elveszti tartalmát

ROM = Read Only Memory, csak olvasható memória, pl. BIOS=Basic Input Output System

Flash memória: tartalmát megőrzi áramellátás nélkül is

Page 14: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Monitor

A számítógép megjelenítő egysége Típusai:

CRT(Cathode Ray Tube): soronként állítja össze a képet, 3 katódsugárcsővel.

LCD(Liquid Crystal Display, folyadékkristályos): többnyire hordozható gépeknél, mátrixban elrendezett folyadékkristály-cellák. Ha aktív mátrixos, TFT(Thin Film Transistor)-nek nevezzük, ekkor minden cellát külön tranzisztor vezérel

Page 15: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Megjelenítési üzemmódok

A monitort a számítógépben elhelyezett(vagy alaplapra integrált) videokártya vezérli, ez tartalmaz videomemóriát, mely a megjelenítendő képet tárolja.

Szöveges(text) mód: a videó memória egy bájtja egy karakter ábrázolását teszi lehetővé

Grafikus üzemmód: apró pontokból raszeresen áll össze a kép

Színmélység: a képpontok tárolása hány biten történik pl. 8, 16, 24, 32

Page 16: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Megjelenítési üzemmódok(folyt.)

Felbontás: a vízszintesen és függőlegesen elhelyezkedők képpontok(pixelek) száma az adott módban, pl. 640x480, 800x600, 1024x768

Page 17: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Szoftverek

Kereskedelmi: boltban vásárolható, esetleg havidíjas, pl. Microsoft Office

Shareware: egy ideig szabadon használhatók, de egy idő után fizetni kell érte pl. Total Commander

Freeware: tetszőleges ideig ingyenesek, de nem értékesíthetők és módosíthatók pl. Freeciv

Open source: ingyenes, forráskódja publikus, így szabadon módosítható és terjeszthető,pl. Linux, OpenOffice.org,

Page 18: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Szoftverek(folyt.)

Alkalmazói programok: jól meghatározott, komplex felhasználói igényt kielégítő programrendszer, pl. szövegszerkesztő, böngésző, fájlkezelő, játékok, stb

Meghajtóprogramok (eszközvezérlők): egy adott hardver működését kezeli, pl. nyomtatómeghajtó, hálózati meghajtó, stb.

Page 19: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Microsoft Office

Irodai szoftvercsomag, főbb elemei: Word – szövegszerkesztés Excel – táblázatkezelés PowerPoint – prezentáció Access – adatbáziskezelés Fő alternatívák: OpenOffice.org, StarOffice

Page 20: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Microsoft Office(folyt.)

Különböző verziói vannak, ezek közül néhány (időrendi sorrendben):Office 98, Office 2000, Office XP, Office 2003, Office 2007

Fő kiterjesztések:.doc (Word), .xls (Excel), .ppt (PowerPoint),.mdb (Access)

Page 21: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz
Page 22: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

A gépi adatábrázolás

A számítógépes világ alapja a kettes (bináris) számrendszer

Tízes számrendszerbeli egész példa:326d = 3 x 102 + 2 x 101 + 6 x 100

Kettes számrendszerbeli egész példa:1101b = 1 x 23 + 1 x 22 + 0 x 21+ 1 x 20

Általánosan egészek:xn = an * qn + … + a1 x q1 + a0 x q0

N-es számrendszerbeli számban 0..n-1 számjegyek szerepelhetnek

Page 23: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

A gépi adatábrázolás(folyt.)

Gyakran használt számrendszerek:q = 2 (bináris)q = 8 (oktális)q =10 (decimális)q =16 (hexadecimális, pl. 18D2F0x)

Átváltás a számrendszerek között

Lebegőpontos számok: IEEE 754

Page 24: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Fix pontos számábrázolás

Tizedesjel helye rögzített

Tört szám Egész szám

Page 25: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Lebegőpontos számábrázolás

Tizedesjel helye változó

Felírási mód:

vagy

Példák:

kqmmantissza

karakterisztika(exponens)

számrendszer alapjamEk

13*108

0.13*1010

0.654*10-2

normalizált alak

Page 26: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

A gépi adatábrázolás

Túlcsordulás: egy művelet során túl nagy szám keletkezik, ez a szám a rendelkezésre álló tárolóterületen nem fér el

Alulcsordulás: túl kicsi érték keletkezik, a gép már nullának tekinti

Page 27: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Használt mértékegységek

Bit – egyetlen bináris jegy

Byte (bájt) – egy 8-bites egység(8 jegyű bináris szám)

1 Kbyte (kilobájt, KB) = 1024 byte

1 Mbyte (megabájt, MB) = 10242 byte

1 Gbyte (gigabájt, GB) = 10243 byte

1 Tbyte (terabájt,TB) = 10244 byte

Page 28: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

A gépi adatábrázolás

Bitek Név Ábrázolható intervallumLegtöbbszámjegy

8 byte, octetElőjellel:[−128; +127] 3

Előjel nélkül:[0; +255] 3

16 halfword, wordElőjellel:[−32,768; +32,767] 5

Előjel nélkül:[0; +65,535] 5

32 word, doubleword, longword

Előjellel: [−2,147,483,648; +2,147,483,647] 10

Előjel nélkül:[0; +4,294,967,295] 10

64doubleword, longword, long

long, quad, quadword

Előjellel:[−9,223,372,036,854,775,808; +9,223,372,036,854,775,807] 19

Előjel nélkül:[0; +18,446,744,073,709,551,615] 20

Page 29: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

ASCII kódolás

American Standard Code for Information Interhange

Szövegek kódolására használt legelterjedtebb szabvány

Minden karaktert egy bájton ábrázol, így28 = 255 féle karakterünk lehet, ezek a kódok fel vannak osztva:

0..127: alap karakterkészlet (tördelés, betűk, számok, kötőjel, kérdőjel, pont, vessző, stb.)

128..255: nem egyértelműen rögzített, ezért különböző kódlapok vannak (pl. ISO-8859-2)

Page 30: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

ASCII tábla

Forrás: asciitable.com

Page 31: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Unicode szabvány

1 karakter 2 byte

65536 elemű kódtábla (fix)

első 128 elem: ASCII kódtábla első fele

többi elem: minden más egyidejűleg

Kódolási változatok

UTF-32

UTF-16

UTF-8

Page 32: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz
Page 33: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz
Page 34: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Operációs rendszer

Operating System (OS)

A számítógép kezeléséhez szükséges alapvető funkciókat látja el

Fő feladataik:a számítógép hardverelemeinek kezelése

kommunikációs felület biztosítása a felhasználó részére

fájlkezelés

programok futtatásának biztosítása (betöltés, elindítás, felügyelés, igények kiszolgálása)

Page 35: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Operációs rendszer(folyt.)

A számítógép bekapcsolásakor a BIOS program az alábbiakat végzi:

Memóriateszt

Setup beállítási lehetőség (Del, F10, F12, stb.)

Operációs rendszer betöltése („boot”)

Munkakörnyezet beállítása

Page 36: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Multiprogramozás

Taszk: memóriába került, futó program. Az operációs rendszer indítja, felügyeli és állítja le.

Multitasking: az operációs rendszer egyidejűleg több taszkot is képes futtatni. Valójában nem egyidejűleg futnak a programok, hanem váltakozva kapna egy-egy szeletet a CPU-időből, így a párhuzamosság látszatát keltik.1 processzor – látszólagos multitasking

Több processzor – valós multitasking

Prioritás, valós mód, védett mód

Page 37: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Virtuális tárkezelés

A számítógép a fizikai memória használata mellett a merevlemezt is használhatja memóriának

A merevlemezen elhelyezett „swap file” („lapozófájl”) és a fizikai memória együttesen alkotják a virtuális memóriát.

Ezt a tárterületet egyenlő részekre, lapokra osztjuk, ezeket az operációs rendszer tartja nyilván.

Page 38: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Többfelhasználós környezet

Többfelhasználós OS: egy gépen több személy egyidőben vagy egymás után biztonságosan dolgozhat

Két dolog szükséges:

multiprogramozás időosztással

széles körű védelem

Page 39: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Windows

Egyfelhasználós: Windows 95, Windows 98, Windows Millenium (Windows ME)

Többfelhasználós: Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista, Windows Server 2003, Windows 7

Page 40: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Tömörített adattárolás

Célkitűzés: kevesebb területfoglalás (a merevlemezen, a memóriában, a hálózaton, stb.)

Nem mindegy, hogy 5Mbájt, vagy 20Mbájt, a file tartalmától függően egy-egy eljárás 20-80%-kal is csökkentheti a file méretét

Tömörítő eljárásokkal, programokkal csökkenthetjük az adatok tárolásához szükséges területet, lényegi adatvesztés nélkül, ám a tömörített anyagok kezelése CPU-igényes

Page 41: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Tömörítő eljárások

A tömörítő eljárásokkal kapcsolatban kétféle műveletről beszélhetünk:Kódolás (tömörítés, becsomagolás): az eredeti fájl,

átalakítása (kisebb méretű) fájlba

Dekódolás (kicsomagolás): a tömörített fájlból az eredeti visszaállítása

Tömörítéskor jellemző, hogy a fájlokat egy állományban, egy archívumban tároljuk, mely egy speciális formátum, megőrzi a fájlneveket, jogosultságokat, a fájlokon egyenként végezhetünk dekódolást, stb.

Page 42: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Tömörítő eljárások(folyt.)

Alapvetően kétféle tömörítő eljárás létezik:

Veszteségmentes tömörítés: a dekódolás után „bitről bitre”, azaz teljes egészében visszakapjuk az eredeti állományokat. Ez olyan esetekben jön jól, mikor nem engedhetünk meg hibát, pl. szöveges dokumentumok, futtatható állományok

Veszteséges tömörítés: az eredeti és a dekódolt adat között kisebb minőségbeli különbségek vannak, ám a felhasználó ezt legtöbbször észre sem veszi, így nem zavarja, pl. hang- és videóállományok

Page 43: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Néhány tömörítő eljárás

Huffman-kód: betűstatisztikát végez az állományon, fix bitméretű karakterek helyett változó méretet használ, a gyakoribb betűkhöz rövidebb bitsorozatot rendel, így a végső szorzatösszeg kisebb lehet. Veszteségmentes tömörítés, de ismerni kell az egész állományt.

ZIP, GZIP, RAR, ARJ, BZIP: veszteségmentes tömörítési eljárások, parancssorból és grafikus felületről is vezérelhető alkalmazások léteznek.

MPEG, MP3, XviD, DivX: veszteséges tömörítő eljárások, multimédia fájlokhoz.

Page 44: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Huffman-kód (példa)Legyen adott 5 karakter előfordulási gyakorisága egy szövegben:a: 3, b: 2, c: 1, e: 6, n:2

Ezeket az előfordulási gyakoriságokat arányaiban felírva: a: 3/14, b: 2/14, c: 1/14, e: 6/14, n: 2/14. 

Page 45: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Total Commander

DOS előd: Norton Commander (nc)

Unix variáns: Midnight Commander (mc)

TC eredeti neve Windows Commander volt

Shareware program

Page 46: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Total Commander(az adattömörítés szempontjából)

Archívumokat meg tud nyitni (ENTER), hasonlóan alkönyvtárakhoz, az állományokkal műveleteket végezhetünk

Képes külső tömörítő programmal együttműködni (ZIP, RAR, GZIP, stb)

Fájl/Becsomagolás (Alt-F5)

Page 47: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Fájlkezelés Total Commanderrel

Fájlok között mozgás: kurzor (fel, le),egér (görgő is)

Néhány gyorsbillentyű:

F1-F8, Ins, Tab, Del, Enter

Page 48: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Internet története

• Internetwork, hálózatok-hálózata(átlátszóság)

• kevésbé sebezhető számítógép hálózat szükségessége

• többközpontú, csomagkapcsolt hálózati kommunikációs rendszer

• 1969 ARPANET

• 1972 Első e-mail

• 1988 Első worm

Page 49: Informatikai alapismeretek 20 13 .  ősz

Internet

• Sok számítógépet összekötő hálózat

• Minden számítógépnek egyedi azonosítója van:

domain. Pl. sirius.cab.u-szeged.hu

• Domain név emberi „fogyasztásra”, valójában ún.

IP-cím segítségével azonosítunk

• 4 bájtos szám

• 160.114.55.240