i · web view( kezdetektől 1848 októberig: ( alkotmányos monarchia ( nincs új alkotmány,...

Politikatudomány Szeminárium 2003 Nemzetközi Tanulmányok BKÁE

I. – II. SZEMINÁRIUM 2003. FEBRUÁR 4.

A ’90-es évek előtt a szovjet blokkban nem lehetett politikatudományt tanulni. A politológusok autodidakta módon képezték magukat 1992: Politikai Szemle megjelenése, negyedévente

A modern politikai gondolkodás kialakulása Magyarországon az 1790-es évekre vezethető vissza (Francia forradalom, felvilágosodás, Jakobinusok hatása)Első felvirágzását követően rövid időre feledésbe merült.A Reformkortól újra felfedezték. Legfőbb témái:

női emancipáció egyházpolitika ( állam és egyház különválasztása) jobbágyfelszabadítás szabadságjogok tekintélykritika

Sokfél eszme megjelent, ezekre mindig reagáltak az aktuális művek. Így 2féle koncepció is kialakult, ezek reprezentánsai:

Concha Győző Pasteiner Iván (1914): A magyar politikatudomány

A magyar politikai gondolkodás története 2 szakaszra osztható: 1790 – I. vh vége

hagyományos akadémiai alkotmánytan, közigazgatástan (~Mária Terézia) publicisztikai (heterogén) – normatív ( nincs benne tudományos alaposság) (~Széchenyi; Kossuth, kemény Zsigmond; Ráth Mátyás: 1. újság: Magyar Hírmondó) + olvasóegyletek, könyvtárak alapulása reformkortól organikus államfelfogás, és az államot egy erkölcsi kategóriaként értelmezték: állam~nemzet~erkölcs = szerves kapcsolat

1918 - 1990 + 1990 –

Jelentős politikai gondolkodók:

Széchenyi: Hitel republikánus nemzeti liberális felfogás Kemény Zsigmond rendszerezettebb, corteskedés vizsgálata Dessewffy Aurél konzervatív párt ~ Ellenzéki Nyilatkozat ~ Deák Eötvös József társadalmi szerződés ~ centralisták ~ nyugati eszmék ( vármegye elutasítása) 1851-54: A XIX. század uralkodó eszméi ~ milyen eszmék, milyen lenne a jó állam ~ fő eleme: szabadság, levelezett Millel. Asbóth János („magyar Burke”) 1895: Korunk uralkodó eszméi ~ liberalizuskritika; szabadelvű és konzervatív, de nem liberális. Erkölcs felől közelít a politikához. Concha Győző

III. – IV. SZEMINÁRIUM 2003. FEBRUÁR 11.

A1. – Magyar politikai gondolkodók a XIX. századbanA1. – Magyar politikai gondolkodók a XIX. századbanEötvös: A XIX. század uralkodó eszméi

liberális alapmű1 fő téma: szabadság I. kötet: milyen eszmék emberi természet adott, ebből alakulnak ki az intézmények

történeti institucionalista ( az államok kialakulása történeti)~ ötvözi a 2 irányzatot:

az emberi természet változatlan + történelem vizsgálata

a kor 2 szabadságfogalma: angol: egyéni szabadság ~ Lock (Eötvös elfogadja)

Politikatudomány Szeminárium 2003 Nemzetközi Tanulmányok BKÁE1


francia: népfelség elve ~ Rousseau ( eltorzul, tömegpolitizáláshoz vezet)

az egyenlőség megvalósítása fokról fokra nyomja el a szabadságot ( nincs lehetőség minden embert boldoggá tenni)

II. kötet: milyen lenne a jó állam erős, de koncentrált állam kell képviseleti elven alapuló törvényhozás alsóház(népképviselet)+felsőház(történelmi jogok

biztosítása) egyéni szabadság + kötelezettségek hisz a haladásban ~ törvényszerűségek: akkor létezik haladás, ha létezik interakció (~nyitott társadalom szükséges) + az uralkodó eszmék meghatározzák a haladást. haza VAGY haladás ? (és/vagy?) kollektivitás kell, az individualizmus nem célravezető.

Asbóth János: Szabadság minden felgyorsult, ezért eltűnik az emberség, a szemlélődés, az emberek az életet

hajhásszák. az egyéni szabadság áll a középpontban, de nem az eötvösi értelemben vett egyéni szabadság ~ a világra nyitottnak kell lenni. anglomán, de USA-ellenes ~ Eötvösi gondolatok: felsőház funkciója a megőrzés / kellenek bevált, modern eszmék átvételei + Kritika! / reformmal megvalósítása nem felső erőszak, néptudattal azonos reformok szükségesek. liberalizmuskritika: liberalizmus eltorzult, mert absztrakciókból indul ki. Növelte a szegénységet. ~ „ a reform tervezésénél liberalizmus, kivitelezésénél konzervativizmus kell”

Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi (~akadémiai székfoglaló) a liberalizmus 3 korszaka: Aranykor: Széchenyi, Vörösmarty ~szabadelvű politikai

gondolkodás Kossuth, Petőfi ~ francia eszmék hatására továbbléptek, káros, túlzások Deák, Arany ~ ismét mérsékelt

Eötvös műve azért rossz, mert régi eszméket használt, ezek már elkorcsosultak. Most: szabadság / egyenlőség követőinek harca folyik. ~ torzult, túlzott, nem eredeti (francia, német, angol közvetítés) 1830-as forradalom során a politikai liberalizmus zsákutcába jutott ~ burzsoá polgárok győzelme, a tömeg maradt, csak más irányítja következmény a jövőre: szocializmus térnyerése a gazdasági liberalizmus is eltorzult, mert nem foglalkozik a visszásságokkal, túl absztrakt. Elhanyagolta a nemzeti egészséges elosztását, tömegek gazdasági térnyerés a jellemző következmény a jövőre: szocializmus térnyerése megoldás: társadalmi reformok ( elfogadni a követeléseket, de nem engedni a rendszerváltást) + műveltség kiterjesztése ( =erkölcs, visszatérni a valláshoz) + szociális reformok

Σ: A nyugatról keletre áramló eszmék eltorzultak. A magyarok az angol eszmékhez a franciákon és németeken keresztül jutnak.

A liberalizmus a polgárok szűk osztályuralmát jelöli, ahonnan kizáródnak a műveletlen tömegek. A liberalizmus a fő okozója az egyenlőség eszméinek, ami a szocializmus felé löki az embereket.

laissez fair: absztrakció, amely nem foglalkozik az emberi természet árnyoldalaival társadalmi reformmal kell elejét venni a szocialista forradalomnak műveltség útján kell kinevelni a szocializmust az emberekből: a valláshoz való visszatérés fontossága.

VÉGE A1. – Magyar politikai gondolkodók a XIX. században VÉGE A1. – Magyar politikai gondolkodók a XIX. században

A3. A dualizmus politikai intézményrendszereA3. A dualizmus politikai intézményrendszerePolitikatudomány Szeminárium 2003 Nemzetközi Tanulmányok BKÁE2


1848-49-ben 3 kormányzati forma jött létre ~ összesen 6 kormányzati forma létezik: parlamentáris elnöki kancellári félelnöki kabinetkormány svájci kollegiális

kezdetektől 1848 októberig: Alkotmányos monarchia nincs új alkotmány, jogfolytonosság megtartása miatt nem választják szét a hatalmi ágakat, hanem az uralkodói jogokat szűkítik OH Bizottmány megalakulása: + kormányzati feladatok + államfői testület, de hivatalosan még monarchia áll fenn.

Svájci kollegiális rendszer a király miniszteri ellenjegyzés nélkül nem alkothat törvényt, nem oszlathatja fel az országgyűlést, nincs szentesítési joga az OHB határozatokhoz sem.

Parlamentáris rendszer trónfosztás, de hivatalosan nincs köztársaság. új: kormányzóelnök ~ Kossuth prezidenciálisat akart, de parlamentáris lett. a kormányzóelnök felelős az országgyűlésnek, nem oszlathatja fel azt, nincs kegyelmezési joga, kinevez, de csak miniszteri ellenjegyzéssel, kabineten keresztül.

Az Alkotmány

Nem írott, történeti jellegű a jogfolytonosság megtartása miatt, a Pragmatica Sanctio-ból levezett:

közös ügyek + közös érdekű ügyek (pl.: osztrák államadósság, kereskedelem, vám, bank, kvóta, Bosznia-Hercegovina)

Szent Korona – tan: szuverenitás jelképe, koronában egyesült polgárok ~ egységes és oszthatatlan 3 pólusú kompromisszum: parlament visszanyerte hatáskörét / uralkodónak erős jogai maradtakszabadságjogok: van olyan, melyre nincs törvény, csak miniszteri rendelet

Törvényhozás

A közös érdekű ügyekben nincs teljes autonómiaAszimmetrikus 2 kamarás országgyűlés:

főrendi ház: vagyonhoz kötött, miniszteri tanács javaslatára összesen 50 tagot delegáltak, életfogytiglan képviselőház: 413 tag, minden ülés nyilvános, több karzat (Bródy Sándor utca) ~ nagy érdeklődés, sajtó, rendszeres ülés (10 hónap / év), a felnőtt férfi lakosság ¼-e választó (=6-7%)

~ képviselői jogállás: mentelmi jog / szabad mandátum / nem visszahívható / nincs frakciószabály / összeférhetetlenségek / interpelláció joga / parlamenti felelősség / azonnali válaszadás / fejből kellett beszédet mondani / nincs időlimit ~ obstrukció: technikai vagy erőszakos

Választójog

’48: 10% 20. évét betöltött, bevett valláshoz tartozó, vagyoni feltételeknek eleget tevő férfi~ nem lép életbe

’67: átvették + izraeliták is’74: Új választójogi reform : adócenzus 6%’90: reformok, követelések: pl.: kurális alapú választójog (mindenki, de többes szavazat is vagyon és műveltség alapján)

Államfő

’48: miniszteri ellenjegyzés bevezetéseA többséget szerző pártból javasolt miniszterelnök felkérése, mérlegelési jogkör, de általában nem él vele (kiv.: Fejérváry Géza)Összehívhatja / feloszlathatja a parlamentet



Szentesítési jog + előszentesítési jog (javaslatokra)

Kormányzat

Minisztériumok: Belügy Pénzügy KözmunkaügyiKözlekedési Földművelésügyi IpariKereskedelmi Vallási KözoktatásügyiIgazságügyi Király személye körüli Horvát-szlavón ügyekért felelősKözélelmezési (’17) Békére való átmenetet szervezőNépjóléti Választójog előkészítésével megbízott

+ szakigazgatóságok

Területi közigazgatás: helyi önkormányzat vármegyék (63) ~ főispán + hatósági jogú városok (26)

V. – VI. SZEMINÁRIUM 2003. FEBRUÁR 18.

Főrendiház: 800 tag (360 adó alapján)Alsó házban kevés az arisztokrata, a 413 képviselő 10-15%-a arisztokrata, 35-40%-a birtokos nemes, nagy része egyéb középosztálybeli, és néhány paraszti származású (1-2 személy)Képviselővé válás lehetőségei: ’48-as múlt

passzív rezisztencia alatt aktív ellenállás rokoni szálak (pl.: Szél Kálmán Deák) + baráti kapcsolatok szakmai karrier (Wekerle, Baross) országos ismertség (Ugron Gábor ~ Garibaldi, Barta Miklós ~ párbaj) egyetemi mozgalmak (Vázsonyi Vilmos) egyéb (mamelukok, zoltánok)

Képviselői fizetés 1893-ig: 4* szakmunkás, 2* szolgabíró, ezután nagy emelés: 2-3000 ft/év ~ csökken a korrupció, a politika gazdasági érdekké is válikDelegáció: nincs politikai szerepe, de nagy presztízst jelent, szerepe a korszakban tovább nő.

Σ: a dualizmus parlametarizmusában nem volt pluralizmus, de az országgyűlésen kívül jelen volt a sajtó, média és körök képében.

VÉGE A3. A dualizmus politikai intézményrendszereVÉGE A3. A dualizmus politikai intézményrendszere

A2. Magyar politikai gondolkodók a XX. századbanA2. Magyar politikai gondolkodók a XX. században Concha Győző

1906: A jogállamiság1895: A politika I.1905: A politika II.1880: Újkori alkotmányok I.-II.1928: 60 év tudományos mozgalmai között

~ jogász végzettségösszehasonlítja a publicisztikát és az alkotmányos politikai gondolkodást(főbb területei nem egyeztek meg a századforduló főbb politikai kérdéseivel: zsidókérdés / munkásság / föld – paraszt)államfelfogás

Hegelt tartja a legnagyobb politikai gondolkodónak Hegeli kiindulópont: a politikai erkölcs és a jog összefonódik a politika alárendelt az erkölcsnek és a jognak + az állam (politika) az ember felett áll (1 nincs állam szerződéssel) az állam fő szerepe: a közjó biztosítása ~ ha az emberek látnák, hogy mi a jó nekik, nem kellene állam – nem igaz, mert az állam erkölcsi kategória is

kormányzati formák



alkotmányos monarchia: hatalmi ágak közötti egyensúly cabinet prezidenciális: köztársasági elnök > miniszterelnök parlamentáris: az egyén etikai szabadság teljes

ideális forma: alkotmányosság kell + fő szervek hatáskörének rendezése + egyéni szabadságjogok

nemzetfelfogás a szabadságjogokat a nemzet határozza meg és az állam hajtja végre fő kérdés: államalkotás joga

~ fajelmélet, darwinizmus: a nemzetek között fejlettségbeli különbségek vannak, néhány nemzet még nem alkalmas az autonómiára (pl.: tót, román, németek lemondtak stb.) Az egyetlen alkalmas nemzet a magyar ~ kulturális fölény + erkölcsi fölény (’48 miatt) joga van uralkodni

háború és béke kérdése néha jó a háború, mert kiválasztódnak az alkalmasabb nemzetek. ~ Machiavelli

feltámadása zsidókérdés

Concha szerint létezik zsidókérdés, ez a korban nem egyértelmű

Tisza István (Ady: „geszti bolond”)

nyugathoz való viszony nem létezik külön magyar fejlődés, de kritikával kell átvenni, csak olyan mintákat, melyek kipróbáltak és beilleszthetőek

nemzet / osztály + nemzet / társadalom az nemzet egységes, az osztályok ezt megbontják, ezért rossz: elveti az osztályra alapuló irányzatokat a félműveltség terrorizmusa (materializmus) okozza az efféle irányzatok elterjedését szocializmus: eredeti értelmében elveti. De: 1903: „szocialistának kell lennünk” = javítani kell, nyitás a társadalom szociális igényei felé, szociálpolitika egység megteremtése

egyházcsak részben van fontos szerepe: kioltja a materializmus feszültségeit, de nem szabad engedni, hogy politikai résztvevő legyen ( a keresztényszocializmust elveti) cél: a felelősségérzet kialakítása, önkormányzatiság

parlamentarizmus a parlamentarizmus kiépítéséért küzd. A parlament és az uralkodó kiegyezésével létrejön egy egyensúly, aminek biztosítéka az alkotmány az obstrukciót elveti, a házszabály-revíziót pártolja

választójog nem szabd mindenkinek adni, mert a politikai jog nem egyenlő annak ésszerű gyakorlásával a választójog kiterjesztése előtt a szellemi nívót kell emelni, kiterjeszteni a politikai

gondolkodást egyenlőre nem megvalósítható az általános választójog a parasztság és a nők miatt (érzelmi alapokon döntenek, nem lehet cenzust megállapítani, fő feladatuk a család stb.)

Jászi Oszkár

radikális, zsidó származású „2 Magyarország” eszméje: Budapest + elbutított parasztság

~ félszívvel folyik az asszimilálódás és a befogadás, súlyos társadalmi problémák (túlzó). Ezeket le kell rombolni, meg kell nyitni az utat a progresszió előtt

liberális szocializmus híve: szövetkezeti tulajdonok / minimális állam / antikapitalista formáció kommunizmus elítélése, legfeljebb a fejlett országokban lehet, mert ott van művelt munkásság (Magyarországon nincs) demokratikus viszonyok mellett (= nincs erőszak) általános választójog az ideális (~tömegek meggyőzése) 1912: A monarchia jövője = Keleti Svájc Koncepió (~ a királyi Magyarország területi épsége csak területi autonómiával oldható meg. Föderalisztikus elképzelés, tiszta faji alapon felálló kantonális szerkezet, eredetileg Erdélyre találta ki)

Németh László



híres esszéíró, társadalomtudós, író a minőség forradalma: ha a civilizáció nem újul meg, akkor radikalizmus lesz Magyarországon egyik oldal sem vált be, ezért új Magyarország kell, „a kert Magyarországa” (tömegtermelés nélkül)

Lukács György

A legjelentősebb XX. századi marxista gondolkodó 1960: a társadalmi élet ontológiája (kusza) zsidó származású, nagypolgári (a világon mindenhol nagy százalékban zsidók a radikális gondolkodók) Max Weber tanítványa hat rá Marx a zsidóságról írott műve, bírálja is. 1920: Az ifjú Marx 1918: A bolsevizmus, mint erkölcsi probléma

marxista, de a követendő utat maga határozza meg: radikális ( végcél elérése azonnal, hogy a politikusok is élvezhessék ennek hasznát) / demokratikus ( erkölcsileg tiszta, mivel lehet, hogy az érte tevő nem éri meg a kialakulását: ez a követendő) 1945: visszatér Magyarországra, kiábrándul a rendszerből, de az eszméből nem: Nagy Imre kormányának tagja lesz „Lukács óvoda”: Heller Ágnes, Kiss János

Bibó István (1911-79)

Szegeden jog, 1934-től közigazgatásban dolgozik publikációi: 1. korszak: 1934 - 1945 ~ jogelmélet

2. korszak: 1945 - 48 ~ nemzetközi jog, államelmélet, közigazgatástan, politikatörténet, Erdélyi Ferenc titkára, választási törvény előkészítése

Pécsett a Teleki Intézet igazgatója 1949 után minden pozícióját elveszti (politikusi, tudományos) 1956: miniszter lesz Nagy Imre kormányában, november 4. után egyedül ő marad a kormányból, 1958-ban elítélik ~ életfogytiglani szabadságvesztés 1963-ig (Gönczcel együtt ítélik el) újra csak könyvtáros, írásai nem jelenhetnek meg A magyar demokrácia válsága

„demokratának lenni annyit tesz: nem félni” a magyar demokrácia mérlege „közéleti erkölcsök teljes demoralizálása” kelet-európai kisállamok nyomorúsága – hogyan hatott a térségben a nemzettéválás ~ torzulások; hogyan deformálódott a térség politikai kultúrája ~ békekonferencia kell: etnikai elv érvényesítése, igazságosabb határok + kombinálva a népszavazással

Az államhatalmak elválasztása akkor és most a magyar társadalomfejlődés és az 1945 évi változás értelme: keleten a társadalomfejlődés zsákutcája, 1945 után van lehetőség a kiútra. Zsákutcák: Kiegyezés, Horthy korszak, hamis teoristák.

Emlékirat: Magyarország helyzete és a világhelyzet Zsidóság Magyarországon 1944 után

VÉGE A2. Magyar politikai gondolkodók a XX. században VÉGE A2. Magyar politikai gondolkodók a XX. században

A6. 1918-19 magyar politikai rendszereiA6. 1918-19 magyar politikai rendszereiA Monarchia felbomlása

Sok elképzelés született az átalakításraÉletbelépő tervezet:

az új hatalom a Nemzeti Tanács, a legitimációs vákuum áthidalása érdekében választások ~ Alkotmányozó Nemzetgyűlés Kormány megalakulása

Ebből megvalósult:



1918. november 16: köztársaság kikiáltása Nemzeti Tanács lett a vezető szerv ~ népkormány (teljhatalom, nincs államfő) 1919. január 11: Károlyi Mihály ideiglenes köztársasági elnök, törvényhozó + végrehajtó hatalom, prezidenciális elnöki hatáskörök 1919. november 23: választójogi törvény: általános ( 21 év felett, nők 24 év felett) soha nem alkalmazzák új: külügyminiszter + nemzetiségügyi miniszterek (külön: vallás / oktatás) + népgazdasági / népjóléti kormány

Tanácsköztársaság

Ideiglenes alkotmány: 1919 június: Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya.Internacionalista jelleg: 7 blokk (alapelvek + dolgozók jogai és kötelességei + központi szervezetek + helyi szervezetek + választójog + költségvetés + nemzetek jogai)Választójog: 18 évtől / titkos / csak dolgozók / közvetett (megyei és városi tanácstagok, 1 képviselő / 50.000 lakos)SzTOGy (Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése): a központi szervezetekkel foglakozik, 2 ülés/év, mentelmi jog, 2 ülésszak között SzKIB (Szövetséges Központi Intéző Bizottság) a bírói a végrehajtó és a törvényhozó hatalom. Kormányzótanács megválasztása Forradalmi Kormányzótanács: Kormányzótanács + Népgazdasági Tanács. Cél: a régi, elavult polgári struktúrák lebontása, új erőszakszervezetek, tulajdonviszonyok9 népbiztos (=kormány) + Népgazdasági Tanács (kiemelt népbiztosok ~ gazdasági ügyek összevonása) + tanácsosok helyi rendszere

VII. – VIII. SZEMINÁRIUM 2003. FEBRUÁR 25.

Koalíció

Sok új probléma vetődött fel Szekfű Gyula: Három nemzedék (1934)

Konzervatív Negatív történetfilozófiai munka (~ visszafejlődés): Magyarország történelme a Reformkor óta hanyatlás 3 liberális generáció = a ’48-as eszmék elkorcsosulása A magyar politikai elit csődöt mondott. Okok:

etnikai hibák: önzés, szalmaláng-lelkesedés, hiúság

dekadencia. Liberális radikális közjogi nemzetiségi ellentétek korrupció Budapest centrumszerepe nagybirtokrendszer maradt gentryk kisajátították

megjelenik a politikai antiszemitizmus és a bűnbakképzés (új irányzatok) Laswell: Politika: ki, mit, mikor, hogyan kap (1936)

se nem ideologikus, se nem normatív pozitivista, leíró, állapotok rögzítése: a politika = elosztás + befolyásolás a társadalomtudomány akadémiai szintjének kezdete behaviorizmus – politikai magatartás elemzése

Kornis Gyula: Az államférfi (1933) nem a tömegdemokráciák jelenségeit írja le, hanem egy normatív bírálat a modernség értékrontó. Tömeg = nyáj. a politikus feladata: kiragadja a tömegeket a posványból (~ hivatástudat), „vigyázó

személy”

Bibó István jogász a politikai rendszerek szisztematikus vizsgálata



VÉGE A6. 1918-19 magyar politikai rendszereiVÉGE A6. 1918-19 magyar politikai rendszerei

A8. A Horthy korszak politikai rendszereA8. A Horthy korszak politikai rendszere

A két világháború közötti magyar politikai rendszer

Andics Mária 1919-21: őrjöngő államterrorizmus, 1921- államterror ’80-as évekig a hivatalos álláspont (pl.: Horthy-rendszer fasiszta)

Ránki György Horthy rendszer diktatúra volt, de keveredtek a konzervatív és a fasiszta elemek

(~félfasiszta)

Laczkó Miklós Horthy rendszer nem fasiszta, hanem autoratív.

Nemes Dezső Horthy rendszer fasizmus volt, ettől nem lehet eltekinteni. A rendszer tisztára mosása a célja annak, aki mást állít. (1976)

Romsics Ignác A Horthy rendszer nem volt fasizmus, hanem korlátozott parlamentarizmus, tekintélyelvi elemekkel. (~ Bethlenről írt)

A politikai rendszer deklaráltan próbált visszatérni a dualizmus jogrendjéhez. (~jogfolytonosság) nincs új alkotmány, de vannak új törvények. Az államfő személye és szerepe kérdéses:

legitimisták: IV Károly legyen a király (nincs realitása) 1920/I.: alkotmányosság helyreállítása, állami főhatalom ideiglenes

rendezése 1920: nemzetgyűlési választás (~40%-os választójog, Nemzetgyűlés 2 évre, kormányzó: kis jogkör)

Bethlen kormányfő 1921-

befolyásos, vezető személyiség, elitista: a magyar társadalom nem érett a tömegdemokráciára, önigazgatásra. parlamentarizmus, törvényalapúság kell (~ túl sok a 40%) radikalizus-ellenes, liberális-konzervatív dualizmus-kori felfogás kell: parlamentnek felelős kormányzat + nemzet egységét jelentő vezető

előzmények: jogfolytonosság, nincs háború, nincsenek külföldi csapatok sokk baloldali irányzatokHorthy az egyetlen lehetőség ~ nem baloldali múlt, stabil rendszer lehetősége

Friedrich-féle választójog: 24 év, minimum 6 év állampolgárság, helyben lakás (nők is), titkos 40 % (<Anglia, Ausztria, Finnország, Norvégia, Csehszlovákia, máshol 20-25%) demokratikus elem.Bethlen szerint ez túl sok. Célja: nők kizárása + nyílt szavazás Bethlen-féle választójog ~ kormányrendelet + alkotmánybírósági testület is elfogadta (1925): 24 év feletti férfiak, 2 éve 1 helyben lakás, 10 éve állampolgár, 4 elemi végzettség, 30 év feletti nő 6 elemivel. Nem szavazhat: csendőrök, rendőrök, csőd alatt állók, közsegélyből élők, erkölcsrendészeti eljárás alatt állók, 2* részegség miatt botrányt okozók, munkakerülők

Budapest + agglomeráció arányos listás titkos25 vármegye egyéni, nyílt12 törvényhatósági város egyéni, titkos (1 fordulós, relatív többségi)

A titkos szavazás kötelező, aki nem ment el, azt megbírságolták. A listára kerüléshez 5000 aláírás kellett, zárt lista.



1922: Egységes Párt nyer (245-ből 199-et nyílt szavazással, csökkent az arisztokraták, nőtt a gentryk, köznemesek, nagybirtokosok aránya)

Parlamenti pártok:Egységes Párt: egypárti kormány, de sokkféle irányzatNemzeti Egység Pártja 1932 – GömbösMagyar Élet Pártja 1939Szociáldemokrata Párt: 1922-ben a legerősebb ellenzéki párt (25 mandátum), utána csökken

(145)Független Kisgazdapárt 1922 – Nagyatády – Parasztpárt követelései, TildyPolgári Liberális Párt – Grassay Károly, Vázsonyi Vilmos (1939: 73%)Jobbos PártokKeresztény Nemzeti Egység Pártja – gyorsan eljelentéktelenedik

A radikalizmus elkerülése végett a Nemzetgyűlésen módosításokat hajtottak végre:Kormányzói jogkör kiterjesztése (~uralkodói felségjogok)1937: + relatív vétójog ( 6 hónapig visszatarthatott, 2*visszaküldhetett egy törvényt), utódajánlás1937: felsőház jogkörének kiterjesztése, 260 képviselő (135 egyéni), titkos és kötelező választások költségvetést kivéve a két ház együtt döntött

választójogi törvény módosul: megváltozik a képviselők száma 135 egyéni 125 listás + 1939 mindenhol titkos és köt választani, 5 évre, bővített választójog + ffi: 26 év (elemivel), 21 év (középiskolai végzettségl), egyetem után nők: 30év 26 vagy egyetem után 1939: nyilasok: 49 képviselőt jutattak a parlamentbe egyre szigorúbb házszabály: száműzik az obstrukciót, egyéni képviselők jogai és szigorítva, nem beszélhetnek annyit bevezették a klotürt: bizonyos feltételek mellett: ha van is felszólaló, be lehet rekeszteni 19 bizottság: a többi párt félt, hogy a korm párt felett elvesztik a kontrollt interpelláció: kötelező a viszontválasz (egyszer)aztán szavaztak vagy elfogadták a kormány válaszát vagy napirendre tűzés frakciók: legalább 4 képviselőből 1 vezérszónok

VÉGE A8. A Horthy korszak politikai rendszereVÉGE A8. A Horthy korszak politikai rendszere

IX. – X. SZEMINÁRIUM 2003. MÁRCIUS 4.

A9. Koalíciós évek A9. Koalíciós évek

Koalíciós időszak (1945 november 4 után)

1944 decembertől ideiglenes hatalom ( német és orosz jelenlét egyszerre Debrecenben), átmeneti törvényhozó hatalom.

1944 december 2: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (6 tag: Konzervatív, Szocdem, Polgáridem, Szakszervezetek, Kisgazdák, Parasztpárt )

1944 december 21: Ideiglenes Nemzetgyűlés: ideiglenes törvényhozó testület. 1945 szeptemberig 8 ülést tart. Rendeleteket hoznak, 230 képviselő, 108 újjal egészül ki (Budapest). Házelnököt (Zsedényi Béla) és 2 alelnököt (Juhász Nagy Sándor, Sánta Kálmán) választanak, mind professzor. Cél: előkészíteni a választásokat. Törvények szeptembertől, addig rendeletek.

Politikai Bizottság: 23 tag (5 kisgazda, 4 konzervatív, 4 szocdem, 3 parasztpárt, 2 polgári demokrata) A nemzetgyűlést alkotó pártokból alakul. Sokkal hatékonyabb annál. Tagjai a pártok vezetői és az ideiglenes nemzeti kormány miniszterei. Döntései a Nemzetgyűlés döntéseivel egyenértékűek. Eredeti szerepe: levezényelni a kormányalakítást de!: törvényhozó szerv, kormány ellenőrzése, bizottságok létrehozása ( Alkotmányjogi, Gazdasági, Mentelmi, Védelmi, Politikai), szeptemberben 31 főre bővítik.



1944 december 22: Ideiglenes Nemzeti Kormány: 12 fős (4 párton kívüli, ebből 3 a Horthy-rendszer tábornoka), elnök: Dálnoki Miklós Béla. A baloldali pártok kisebbségben voltak. 370 kormányrendeletet adtak ki, államfői tisztség megosztott, egyes szerepeit a Politikai Bizottság és a Nemzeti Kormány tölti be.

Nemzeti Főtanács: államfői testület 1945 végéig, 3 fős: Nemzetgyűlés elnöke + miniszterelnök + Politikai Bizottság olyan tagja, aki nincs benne a kormányban (Zsedényi Béla, Dalnoki Miklós Béla, Gerő Ernő majd Révai József); reprezentatív, szimbolikus feladatok, de kell a Politikai Bizottság jóváhagyása

Σ: törvényhozó, végrehajtó és államfői funkciók fuzionálnak egymással, hiányzik az ellenzék

1945 szeptember: Új választójogi törvény: 4 éves ciklusra a Nemzetgyűlést (16 választási körzet, listás szavazás, nincs egyéni körzet, minden 12.000 voks után adnak 1 mandátumot) Az országos lista alapján 50 fő kerülhetett a parlamentbe. Összesen 421 tag. 12 ember képviselte a felsőházat. Életkori cenzus: 20 év, igazolható antifasiszta tevékenység esetén 18 év, nincs vagyoni vagy műveltségi cenzus, de nemzetiségi cenzus (pl.: németek kizárása). Közvetlen, titkos, egyenlő és nem kötelező = demokratikus. A pártok szűrése: Országos Nemzeti Bizottság: dönt, hogy mely párt indulhat

Σ: állandó országgyűlés, házelnök stb…+19 állandó bizottság (legfontosabb: Politikai)

Nemzetgyűlés: minden törvényjavaslatról 3* szavaz, képviselő beszédideje limitált ( a házszabály végleg megszűnteti az obstrukció lehetőségét), interpelláció szabályozása megmarad ( nincs kötelező válaszadás, általában 1 hónapon belül, írásban kellett válaszolni – 2* éltek a nemválaszolás jogával: Rajk, hogy B-listás-e) Évente kb 70 ülés volt, 1949-ig 142 törvényt hoztak.

1946: 1. törvény: Magyarország államformájáról köztársaság, a többi § a köztársasági elnökről szólt (gyenge hatáskör, 1.: Tildy Zoltán – közfelkiáltással szavazták meg, minden döntésnél miniszteri ellenjegyzés)1946: 7. törvény: Köztársaság védelméről szóló büntetőjogi törvény (eredetileg kisgazda javaslat, az ellen szól, aki a rendszer ellen izgat, vagy a köztársasági elnököt szóban vagy tettlegesen bántalmazza)

1947-es választás: Budapesti önkormányzati választások voltak a lakuszpapír: kisgazda többségmegijednek kisgazdák 44%-ra csökkennek MKP a többséget mégsem kapja meg’45-ös választójogi reform a baloldalnak kedvez, de + durva adminisztratív beavatkozások: kékcédulák, 400 embert kihagytak a névjegyzékből.A koalíciós pártok indulását megnehezíti az ajánlási rendszer.Prémiumos rendszer: 12-ről 14.000-re növelik a szükséges aláírások számát képviselők számának csökkenése

Országgyűlésre módosítják a Nemzetgyűlést. (411 tag)

VÉGE A9. Koalíciós évek VÉGE A9. Koalíciós évek

XI. – XII. SZEMINÁRIUM 2003. MÁRCIUS 11.

A11. Rákosi politikai rendszereA11. Rákosi politikai rendszere

Kommunista hatalomátvétel

4 szakasz: 1948-50: kierőszakolt rendszerváltás 1950-53: sztálini korszak 1953 július – 1955 tavasz: Nagy Imre, reformkísérletek 1955 tavasz – 1956 október: Rákosi restauráció



1948 nyara: Magyar Dolgozók Pártja (MDP) (2 párt fúziója) megpróbálják egybegyűjteni a társadalmi csoportokat1949 január: Magyar Függetlenségi Népfront (MFP): ’49-es választásokon ők indítanak jelülteket, elnök: Rákosi, főtitkár: RajkÚj országgyűlés új alkotmány (1972-ig)Az MFP hivatalosan nem csak az MDP szervezete, hanem egyfajta közös szervezet. Ezzel kiküszöbölték a versenyt.

Választójog: listás rendszer, 4 évre, 18 év a korhatár, mentális cenzus + dolgozó nép ellenségeinek kizárása (~ 100% 18 év felettiek). Cél: választási eredmények legitimációja (96%-os részvétel)

Alkotmány: Magyarország népköztársaság, a munkások és a dolgozó parasztok állama. (~ sztálini ’38-as alkotmány szerkezete)

Legfőbb szerv: Országgyűlés (400453 tag), minimum 2 ülésszak/év törvények, költségvetés, államtestület + minisztertanács megválasztása: nincs érdemi szerepe (16 nap / 5-6 törvény évente… demokrácia?) Interpellációk a gyakorlatban megszűntek, 194 bizottság ~ látszattevékenység (kulturális, jogi, külügyi, gazdasági-pénzügyi)Köztársasági elnök Népköztársaság Állami Tanácsa (~elnöki tanács 21 fő) elnöke és titkára írta alá a törványeket. Országgyűlés választja, de ez is formális szavazás. Amikor nincs ülés, akkor az elnöki tanács megkapja a teljes jogkört (TVR: törvényerejű rendelet), kivéve alkotmánymódosítás. gyakorlatban a törvényhozó testület (140 TVR/év)Kormány: Minisztertanács (15 minisztérium + tanács elnöke + államminiszterek) ~ 20 vagy több tag.

Σ: valóságban a politikai döntések az MDP-ben születnek

MDP: kongresszus: hivatalosan a legfontosabb szervezete (1 db / 3 év) (~800.000 fő, mert szocdemeket kizárták) 21.000 helyi alapszervezet, 1000 delegált: politikai döntések, 3 éves program, személyi összetétel + beszámoló. = szavazógép.

Központi Vezetőség (KV): 71 tag, 1 ülés/hó. Kongresszus helyett lehetett rendelkezni, de szintén nem kapnak meg minden információt, szintén szavazógép.

Politikai Bizottság (PB): 1 ülés/hét, 10-15 tag. Lényegi döntések.Titkárság jelentős hatalma: 3-4-5 tag

Bolsevik típusú párt? Kiválasztott élcsapat: sejtszerű szerveződés, akkor is, amikor már állampárttá alakult

~ demokratikus centralizmus: (by Lenin) párton belüli demokratikus döntések, nem alulról jövő kezdeményezések, sokan vakon hittek az eszmében, dem central: legitimál mintha alulról jönnének a javaslatok

Rákosi:a párthierarchia csúcsán: a párt főtitkára (1945-től hazaérkezése után)1953 első titkáraminiszterelnök helyettes, majd miniszterelnök1949 Független Népfront elnöketotális állam: az ellenlábasokkal leszámolni: Belügymin.: ÁVO, 1948 szept: ÁVH (1950-től a Honvédelmi Bizottság alá tartozott, először a ’valódi’ ellenségek ellen dolgozik majd Rajk felé fordul(49től, ebben is a USSR-t utánozva) intézmények: nincs szuverén politizálás, Sztálin halála után Rákosi megy

VÉGE A11. Rákosi politikai rendszereVÉGE A11. Rákosi politikai rendszere

A12. Kádár politikai rendszereA12. Kádár politikai rendszere1956 után

november 2.: MSzMP a Kongresszusig Előkészítő Bizottság (7 fő – eddig visszaszorított kommunisták) ~ Kádáron kívül mindenki eltűnt november 4. után



Forradalmi Munkás Paraszt Kormány – 15 pontos program: nemzeti függetlenség, szuverenitás amnesztia munkásigazgatás mezőgazdasági termelés fejlesztése, egyéni parasztok segítése szovjet csapatok kivonása a nyugalom beálltával

~ kettős hatalom, kormányt nem támogatják: UKÁZ ~ 56=ellenforradalom + bűnbakok ~ legitimitást megszerzik

További szakaszolás: 1956 november – 1962 : posztsztálinista megtorló időszak, Szuez / Kuba

1963 – 1968: Kádár stabilizáció 1968 – 1973: gazdasági irányítás reformja 1973 – 1978: reformok megtorpanása, ellenreformok, SzU politikájával

összhangban 1978 – 1981: reformok újbóli meggyorsítása 1981 – 1985: látens válságok, brezsnyevi pangás vége, kis hidegháború 1985 – 1987: rendszer válsága 1988 – 1990: átmenet 1990 – : parlamenti ciklusok

1956 november – 1962Rákosi – mentesített, de ugyanolyan típusú diktatúra, terror. Nincs legitimációja önigazodás

keresése.A társadalom beletörődik, hogy 1 párt, szovjet sereg, tervgazdaság stb…, de a politikai rendszer megszünteti a terrort. Passzív tűrést várnak el.A politika kivonul a társadalomból, van lehetőség az anyagi gyarapodásra = kompromisszum, ehhez azonban gazdasági teljesítmény szükséges, a terv nem megoldás dilemma, hogyan lehetne a lényeget megtartva reformálni.

1963 – 19681964: piacosítási reform, szakemberek bevonása 1966: elfogadják, 1968: bevezetik: Új Gazdasági Mechanizmus

1968 – 1973Csehszlovákia lerohanásaBrezsnyev doktrina: korlátozott szuverenitás elve1973: olajválság

1973 – 19781974: Bősi beruházás1975: hitel felvételek állandósulnak: 8milliárd dollár 5 év alatt: mindenkinek joga van dolgozni, teljes foglalkoztatottság, elfojt hitelek1978-ra újra felemlegetik az Új Gazdasági Mechanizmust, tabuk feszegetése, társadalmi tűrőképességek szondázása

1978 – 19811979 radikális áremelés: megijedtek: kompenzációk! Nincs érdemi változás: megint nincsellenzéki mozgalmak: szűk körűek, de léteznek. Nincs nagy hatósugaruk, nincs különösebb retorzió, probléma: mi legyen az ellenzékkel? Egyszerűen az ismeretlenben tartják őketreformálni vágyók: pl. Pozsgai Imre: ref kom politikai reformokat szorgalmaz a gazd-on kívül, ref közgazdászokNépi Írók Csoportja, jó kapcsolat a ref komikkal, Kádár korszak hiányossága: van állampolg, de nincsen nemzet polg., feléledt felelősség a határon túli magyarok iránt, a rurális Mo. megsegítése. Illyés Gyula, Csoóri Sanya, Sütő Andrásdemokratikus ellenzék: főv-i értelmiségi csop: bölcsészek, filozófusok, népi írói hagyományok, urbánus felfogás továbbvivői.80as évektől aktivizálódnak

VÉGE A12. Kádár politikai rendszereVÉGE A12. Kádár politikai rendszere



XIII. – XIV. SZEMINÁRIUM 2003. MÁRCIUS 18.

B1. A Kádár korszak szakaszainak jellemzőiB1. A Kádár korszak szakaszainak jellemzőiSzakaszok. 1. 1956-1962-63 2.1960-19881968 Új Gazdasági Mechanizmus1972-74 reformellenes intézkedések, ref megtorpanása (később olyan külpol és diplomácia, amely a magyar mozgástér kibővítésére törekedett1980-as évekre új ref szellem1985 modellváltás (1982 ref: magántulajdon részint rehabilitálva)

VÉGE B1. A Kádár korszak szakaszainak jellemzőiVÉGE B1. A Kádár korszak szakaszainak jellemzői

B2. Rendszerváltozás 1985-1990B2. Rendszerváltozás 1985-1990A rendszerváltás előzményei

1985: parlamenti választások – a demokratikus ellenzék aktiválódik (~ monori ellenzéki találkozó). Világossá válik, hogy az életszínvonal növelése nem tartható ígéret (Gorbacsov)XIII. Pártkongresszus Hazafias Népfront Parlamenti választások

nincsenek személyi változások: kiv: Pozsgai és Nyers bekerül a PB-be, de Kádár marad. a reformok kerülnek előtérbe

De! Nem történt pozitív változás. Hogyan növelhető az életszínvonal? Extenzív módon kell növelni a gazdaságot, mivel belső források nincsenek még több hitelt kell felvenni. 1985-86: megduplázódik a hitelállomány, de nem hatékony a felhasználás, az árszínvonalat mesterségesen stabilan tartják.

Szavazás: lajstromos listás szavazás = Hazafia Népfront jut mindig hatalomra 1966: új választójogi törvény: Áttérés egyéni választói körzetekre (1 jelöltre lehetett szavazni) mindig a Hazafias Népfront + MSzMP jelöltjei kerültek be. 1985: Választások: + országos lista (30 fő – vezetők így kerültek be ~ versenyt kikerülve), 340-350 egyéni területi képviselő = 380 képviselő. Bevezették a kötelező kettős jelölést (2 képviselő jelölt) választás is egyben a szavazás. Spontán jelölőgyűlések a választási kerületekben, ahol szintén jelölteket állíthattak. (kb. 70-80 esetben jelöltek így, és ebből 40 jutott be valóban ~ ellenzék is szerephez juthatott, kimondhatták véleményüket, de soha nem jutottak be. Pl.: Tamás Gáspár Miklós)

Hazafias Népfront kongresszusa: Pozsgaiék a hangadók, ezután fokozódik a reformer hangulat.Monori találkozó: Minden ellenzéki csoport megjelent: 4 előadás: Kiss János, Bauer Tamás, Csoóri Sándor, Csurka István

XV. – XVI. SZEMINÁRIUM 2003. ÁPRILIS 1.

A rendszerváltás

1981: Kiss János – Beszélő1985: Monor – Donáth Ferenc kezdeményezésére, utolsó nagy ellenzéki találkozó, reformkommunisták, reformközgazdászok részvételével.1985 után Kádár korszak válsága: komplex gazdasági válság / nemzetközi körülmények / kialakul az ellenzékből egy új politikai elit / generációk, utódlási, ideológiai harcok az MSzMP-ben

A XIII. pártkongresszus tervei csődöt mondtakÍrott programok:

1986: Fordulat és Reform: reformközgazdászok gazdasági elemzése ~ (1985 Monor).



Pozsgai Imre 1982-ig kultuszminiszter volt, ő kezdeményezte. Fő tanulmányok: Antal László / Csillag László / Matolcsy György / Bokros Lajos / Lengyel László / Sinkovits Imre / Bod Péter Ákos / Hankiss Elemér / Kéri László / Csoóri Sándor / Szűcs Jenő / Tamás Gáspár Miklós / Rajk László / Haraszti Miklós / Havas Gábor / Halda Aliz / Für lajos / Fekete gyula / Elek István / Bauer Tamás / Bence György / Benda Gyula / Benda Kálmán / Csengery Dénes / Csurka István / Demszky Gábor / Donáth Ferenc / Havas Gábor / Kenedi János / Kis János / Konrád György / Kósa Ferenc / Laki Mihály / Levendel László / Litván György / Mészöly Miklós / Perjés Géza / Radnóti Sándor / Réz Pál / Sára Sándor / Vekerdi László / Solt Otília / Szabó Miklós / Szalai Erzsébet / Tardos Márton / Tornai József / Varga Domokos / Vargha János / Vargyas Lajos / Vági Gábor 1986: Reform és Demokrácia: Bihari Mihály ~ politika világának megreformálása, fokozni az országgyűlés szerepét, törvényerejű rendeletek megszűntetése, képviselőcsoportok kialakítása, autonómabb és egységes kormány 1987: Társadalmi szerződés: Kiss János / Kőszeg Ferenc / Solt Otília. ~ demokratikus ellenzék munkája. Politikai program: Kádárnak mennie kell

1987 szeptember 27: Népi Írók kezdeményezése: meghívják baráti eszmecserére a másként gondolkodóakat, reformkommunistákat: Lezsák Sándor – Lakitelek. ~ 180 résztvevő, de nem összellenzéki találkozó, csak pár demokrata ellenzékit hívtak meg. Pozsgai is jelen van (Hazafia Népfront vezetője) = legitimáció Lakitelki Nyilatkozat: a magyarság történetének súlyos válsága van, létre kell hozni egy magyar demokrata fórumot, ami nem egy protopárt, hanem a társadalmi nyilvánosság fóruma.Kádár tud róluk: 1986: PB gyűlés: Mi legyen az ellenzékiekkel? kevesen vannak, bebörtönözhetőek lennének, de az emberi jogi megítélés miatt el kell tűrni őket. pártvizsgálat kellKádár utódjelöltjei: Grósz (önjelölt ~ rugalmas) / Berecz János (~ kádári ideológia)/ Pozsgai Imre

1987: Grósz Károly kormányfő lesz1988: nyitás nyugatra – USA látogatás (~Reagan, Bush)

szja bevezetése társasági törvény ~ állami vagyon átmentése kft-be = spontán privatizáció egyesülési törvény

Szövetkezik Pozsgaival, hogy Kádárt megbuktassák, és hogy a PB-ben túlsúlyra jussanak. (Nyers Rezső is részt vesz)1988: Új Márciusi Front ~ Nyers Rezső: ~ platform (párton belüli csoportosulás)Pozsgai leírta a Magyar Nemzetben a lakitelki találkozót1988 április: ellenzéki gondolkodókat zárnak ki látványosan a pártból: Lengyel László / Bihari Tamás / Bíró Zoltán / Király Zoltán. Ezt követően pártértekezletet tartanak, de a kádári retorziók nem hatnak, az értekezlet a másként gondolkodók győzelméhez vezet.

1988: Kádár pártelnök lesz (új tisztség), Grósz 1. titkár lesz (MSzMP első embere) ~ áprilistól pártitkár + kormányfő egyben.1988: személyi változások: Gáspár Sándor + Németh Ferenc: ki a pártból / Pozsgai + Nyers: be a pártba. A párton belül erős volt a rivalizálás Pozsgai és Grósz között. Végül Grósz elfogadja a többpártrendszer létrejöttét, de saját pártjának hegemón szerepet szán.1988 tavasz: létrejönnek az első protopártok:

FiDeSz: Bibó Szakkolégiumként 1983 óta működött, Strumpf István volt az igazgatója, de nem mondták ki, hogy párt. ~ KISzszel szembeni alternatíva. (Fodor Gábor, Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kéri László) A Századunk című folyóiratot szerkesztették Demokratikus Ellenzék: Szabad Kezdeményezések Hálózata (SzKH) ~ vidéket is integrálja, értelmiségi csoportok MDF: 1988 szeptember – 2. lakitelki találkozó: Szervezetként definiálták magukat, nem pártként. Kisgazdák + Kereszténydemokraták + Parasztpárt utódja: 1988 december – 1989.

Σ: de facto többpártrendszer, az alkotmányban azonban még mindig 1 párt szerepel

1988 ősz: Grósz Németh Miklós (gazdaságpolitikai aktivitás, de nincs jelentős személycsere)SzKH SzDSz: 1000 tag, a tagság 10%-a nem hajlandó az SzDSz-be átlépni, a többi 90% párttá akar alakulni. 1989 január: Grósz külföldi tartózkodása alatt Pozsgai a rádióban kijelenti, hogy 1956 forradalom, és nem ellenforradalom volt. (~elég erős a támogatottsága)



1989 március 15.: tömeglélektani fordulópont: 1, erdélyi falurombolás elleni tüntetés Budapesten 2, nemzeti függetlenség és szuverenitás 3, népszavazás novemberben.

1989 március: Ellenzéki Kerekasztal (EKA) ~ háromoldalúMegszűnik a KISz, helyette DEMISzKádárt leváltják pártjából

1989 május: Németh Miklós 2. kormánya személycsere: Horn Gyula külügyminiszter, Békési pénzügy

1989 június 16.: Orbán Viktor beszéde – nagy hatás + Nagy Imre újratemetése1989 július: nem kötelező az orosz1989 nyár: Nemzeti Kerekasztaltárgyalások ~ lengyel példától eltérően teljes rendszerváltás, 1990 tavaszán az összes mandátum újraosztása (EKA: Tölgyessy Péter, Szabad György, Orbán Viktor, Antall József, Pozsgai)EKA: mindenkinek vétójoga volt. Szeptember: FiDeSz és SzDSz nem írta alá

~ 6 kérdésben egyeztek meg:Alkotmány módosítása (80%) + Alkotmánybíróság létrehozása + párttörvény + választási törvény + büntető törvénykönyv + eljárási törvények

~ nem egyeztek meg:köztársasági elnök + választások etikai kódexe + közszolgálati televízió

Σ: Magyarország köztársaságÚjra bevezették a bizalmatlansági indítványt (interpellációval / negációval)Elnöki Tanács megszüntetéseÁllami Számvevőszék + Alkotmánybíróság felállításaKöztársasági elnök: gyenge szerep, levezényelje a választásokat, majd döntenek, hogy közvetetten, vagy közvetlenül választják.

1989 november: népszavazás 4 kérdés: Egyetért-e ön azzal, hogy felszámolják a Munkásőrséget? Egyetért-e ön azzal, hogy az MSzMP elszámoljon a vagyonával? Egyetért-e ön azzal, hogy a pártok kivonuljanak a munkahelyekről? Egyetért-e ön azzal, hogy a köztársaság elnökét a parlamenti választások után válasszák

meg?

MSzMP átalakul MSzP (első elnöke: Nyers Rezső): demokratikus, a centralizmus elvével felhagy ~ keleti tömb kezd felbomlani.

6 párti parlament alakult meg, 2 képviselő nyert mandátumot az 1. fordulóban, 174 a 2.-ban Sarkalatos törvények kategóriája: 2/3-os többség szükséges. Pl.: költségvetés, párttörvény, gyülekezési, kisebbségi stb. (túl széles körű) 20 db Alkotmánymódosítás

1990 április 29: MDF – SzDSz paktum

Miniszterelnököt csak a kormány vonhatja felelősségre Koronás címer a hivatalos (nem a Kossuth) 380+8 kisebbségi képviselő, meghívásos alapon (nem valósul meg) Közvetett elnökválasztása, az SzDSz adja (ellenzék) Göncz Árpád (Antall József javaslatára)

VÉGE B2. Rendszerváltozás 1985-1990VÉGE B2. Rendszerváltozás 1985-1990

XVII. – XVIII. SZEMINÁRIUM 2003. ÁPRILIS 8.

B4. Választási rendszer B4. Választási rendszer A magyar választási rendszer

Egyéni + területi lista + arányos – kompenzációs lista (~torz)



KAT-n született, próbálták ötvözni az európai választási rendszerek pozitívumait (Pl.: Az egyéni választókörzetben 2 fordulósak a választások, ez francia minta)Igazságtalan, és nem arányos. A nagy pártokat preferálja, a kicsiket kiszűri. eltérő érdekek, igények a tárgyalófelek között:

MSzP: egyéni válaszókörzeteket akar ~ tradíciók, ismertségi előny országszerte SzDSz: szintén egyénit akar Kisgazdák (és a történelmi pártok): arányos, listás rendszert szeretnének Fidesz: vegyes rendszer mellett áll

Σ: Fidesz érvényesül, vegyes lesz.Bejutási küszöböt emelték, 4%-ról 5%-ra (~ német Grundgesaetz alapján)Állandó napirenden volt a választási törvény reformja ~ de kivitelezhetetlen

Egyéni választókörzetek:

352 volt, melyeket összevontak 176 lett, ezek a választójog egyenlősége miatt nagyjából ugyanannyi választót foglalnak magukba (~60.000 fő), de nem lépnek át megye- vagy közigazgatási határokat.

Jelöltindítás: 750 db kopogtatócédulát kell összegyűjteni (2002-ben így már csak 22 párt tudott jelölteket indítani)

területi lista állítása: 19 megye + Budapest 152 kiosztható mandátum (pl.: Nógrád: 4db; Bp: 28 db)

országos lista állítása: Az kerül rá, aki legalább 7 területi listát tudott felállítani (7 megyében). 58 mandátum osztható így ki, erre nem közvetlenül a polgárok szavaznak, hanem a töredékszavazatokból állítják össze. Az a párt, aki nem tud országos listát állítani, esélytelen a parlamentbe jutásra a küszöb miatt.

Választás menete:

akkor érvényes, ha a választók abszolút többsége részt vesz, ezt megyénként számítják. Ha nem áll fenn ez a feltétel, akkor automatikusan 2. forduló van. (’98-ban 2 megyében nem volt meg, ezért a listás választásokat is megismételték, ekkor már elég a 25% is) ~ Magyarországon a részvételi arány mindig alacsony, a többi közép-kelet-európai országhoz képest is.

1 polgár 2 szavazatot adhat le: megyei listára

~ kötött lista (max. 58 név), legismertebb, politikai pártra kell szavazni, de listát mellékelnek a párt mellé (lehet, hogy valaki egyéni és pártlistás is, de ha megkapja az egyéni mandátumot, akkor a listáról törlik)(más országokban létezik zárt lista is, ahol a választó felcserélheti a lista rangsorát / vagy nyitott lista: a választók hozzá is írhatnak a listához, és ki is húzhatnak)~ a mandátumelosztás nem felel meg a szavazatoknak, pl.: a be nem került pártokra leadott szavazatok mandátumértékét szétosztják a bekerültek között.~ 2/3-os szabály: aki eléri a 40.000 2/3-át (26.700) az kap egy mandátumot, de annak a különbsége a 40.000-hez képest negatív előjellel szerepel a töredékszavazatos területi listára (~ kis pártok hátrányban)

egyéni lisára~ érvényességi és eredményességi kritérium (részvétel + érvényes szavaztok abszolút többségének elnyerése) nehéz teljesíteni~ 2. forduló: 2 héttel az első után, nincs eredményességi kritérium, már csak minősített többséggel lehet nyerni. Csak egyéni jelöltek indulnak. Legjobb három indul + aki elérte a 15%-ot.

országos lista~ 2. forduló után újra előveszik az 1. forduló eredményeit, s a töredékszavazatok felkerülnek az országos listára~ az itteni mandátumok 80% az egyéni körzetekből származik nem csak a megyei lista igazságtalanságait igyekszik kompenzálni, hanem az egyéni listáét is.

VÉGE B4. Választási rendszer VÉGE B4. Választási rendszer



B5. Választói magatartás B5. Választói magatartás A választói magatartás elmélete:

Választói magatartások:

kandidátusorientált: egyént preferálja pártválasztó issue szavazó: nincs személy- és pártszimpátia protest szavazó ingadozók politikai kívülállók, névtelenek

3 iskola elemzi a választói magatartásokat: michigani modell ~ pártidentifikációs

egyénileg döntenek, szocializáció a meghatározó racionális választás elmélete

egyének racionálisan döntenek, mint a piacon, attól függően, hogy mi a hasznos a számukra

szociológiai modelltársadalmi csoportokhoz való tartozás determinálja a választást

~ Magyarországon egyik modell sem jellemző.

VÉGE B5. Választói magatartás VÉGE B5. Választói magatartás

XIX. – XX. SZEMINÁRIUM 2003. ÁPRILIS 29.

B3. ÁtmenetelméletekB3. ÁtmenetelméletekÁtmenet-elméletek

Fukuyama

„történelem vége” elmélet ~ az USA és a világdemokrácia győzelme a többi rendszer felett, egyszer majd létrejön egy globális demokrácia

Huntington

„civilizációk harca” elmélet + művek az átmenettel kapcsolatban (~ civilizációs paradigma) The Third Wave – 1991: 100 év alatt a demokrácia hullámokban terjedt (egyes időkben egyes térségekben hullámok, ezeket ellenhullámok követik, e során egy részük visszaalakul)

1. hullám: 1818 – 1926: Nyugati világ protestáns része demokratizálódik (Anglia, USA, stb) + néhány katolikus ellenhullám: 1926 – 1965: gyenge lábakon álló politikai kultúrák kirajzolódnak (főként a katolikus) 2. hullám: 1945 – 1965: kényszer az USA nyomására (pl.: Japán) ~ „forced to be free” + gazdasági segítség ~ egy bizonyos gazdasági jólét szükséges a demokráciához (= 2000 USD/fős GDP) 3. hullám: portugál szekfűs forradalom, Franco halála, ezredesek diktatúrája Görögországban. ~Dél-Európa + Kelet-Európa 1990-ig ellenhullám? ~ ortodox államok

Tranzitológia

Huntingtonnal ellentétes érvelés. 3 területet lehet összevetni: Latin – Amerika / Dél – Európa (óriási esélyek) / Közép – Kelet – Európa (nincs külső segély, ezért nincs esély)



Σ: néhány civilizációs kör át tudja venni a demokráciát, de csak lassan~ EU vezénylése alatt

Huntington: civilizációs elitek – transplacement / replacement / transformation

Schmitter-O’Donell – nem csak az elit lehet a levezénylő + lehet békés és erőszakos is. 4féle átmenet van, ebből 4féle kialakuló demokrácia

Intézménycentrikus = determinisztikus elméletek az intézményi alapon van a hangsúly minimum 3 választást meg kell érnie a rendszernek

Politikai kultúra centrikus = posszibilista elméletek tradíció a meghatározó

Moncloá egyezmény – Spanyolország: meg tudtak állapodni a gazdasági oldal szereplői, és belátták az átmeneti visszaesés után következő fellendülés költségeit. = elitek megállapodása

Schmitter-féle demokráciatípusok

elektoralista demokrácia ~ forradalom által alakul ki, alulról konszenzuális demokrácia ~ reformok révén jön létre, felülről korporatív demokrácia ~ paktum eredménye elitista demokrácia ~ oktroj, erőszakkal

Robert Dahl demokráciaelmélete

összesen 2féle rendszer létezik: diktatúra / demokrácia. Ebben a döntő a politikai verseny és a részvétel dimenziója. Ritka a tiszta típus.Féldemokrácia-típusok:

formális demokrácia ~ van észvétel, de nincs verseny, hegemón párt, de tömeg legitimálja

elitista demokrácia ~ nincs részétel, de van verseny, 2-3 elit csoport verseng (pl.: oktroj)

zsarnoki többség ~ van részvétel, de nincs verseny partitokrácia ~ pártelvű féldemokrácia, pártok összefognak, egyeduralkodóvá válnak

Rustow

az átmenet általában összetett: gazdasági / társadalmi / politikai / nemzetépítési részei vannak.

az átmenet 3 szakasza: átmenet előtti válság (pretransition crisis) ~ 1-2 év, előtte látens, első szabad választásokig tart. átmenet ~ 2 cikluson keresztül (6 év), még visszafordulhat. „angyali kör” = gazdasági fejlődés elindulása. konszolidáció ~ mezo- és mikropolitika, irreverzibilis (40 év)

Dahrendolf

gazdasági rendszerváltozás 6 év, de a demokratikus kultúra megszilárdítása 60 év. tapasztalat: az emberek képesek 15-20 év alatt váltani!

Átmenet – forgatókönyvek

Csipkerózsikaoptimista, 1989-90 táji. Közép-Európa (hajdani visegrádi államok) mindig is Nyugat-Európa részét alkották, néha a történelem átcsatolta őket, de azonnal képesek visszaváltani nyugatra.

Mélyhűtőpesszimista, 1992-93 táji (~válságok). „Tévedtünk”, Ez a térség nem a nyugat része. Vannak elválasztó vonások. A szovjet rendszer befagyasztotta ezeket az elválasztó jegyeket, de most előtörnek. „A kelet az kelet”, a nyugat bezárkózik.



Latin-Amerikanizálódásolyan változások történtek 1950 óta, hogy leszakadt a térség. A fejlődő országok szintjére fog

esni.Claus Offe: 4-es átmenetből már a társadalmi és gazdasági sem valósul meg önerőből, külső segítség kell.

Europanizációs1998: a volt szocialista tábor nem homogén tömb, Közép-Európa képes önerőből felépülni.

+ alforgatókönyvek: germanizációs program: Németországnak lesz nagy befolyása a volt szovjet blokkban törökösítési folyamat: a balkáni államok vezetője Törökország lesz jugoszlavizációs folyamat: pl.: Koszovó, Kalinyingrád ~ háborús gócpontok lesznek a vezetők a térségben.

VÉGE B3. ÁtmenetelméletekVÉGE B3. Átmenetelméletek

XXI. – XXII. SZEMINÁRIUM 2003. MÁJUS 5.

XXIII. – XXIV. SZEMINÁRIUM 2003. MÁJUS 13.

Magyarországi pártrendszer

történelmi pártok csoportjamegkésve pártosodtak, nem nyertek választást, 2002-re eltűntek a parlamentből.

XXVII. – XXVIII. SZEMINÁRIUM 2003. MÁJUS 20.

Az államfő

Magyarországon a köztársasági elnök nem része a hatalomnak.

Σ


i · web view( kezdetektől 1848 októberig: ( alkotmányos monarchia ( nincs új alkotmány,...

Documents