hÍrlevÉl 4. 2014. mÁjus előszó tartalomkészít elő egy policy dokumentumot annak érdekében,...
TRANSCRIPT
Előszó
Stratégia-építés helyi szinten - 2014-2020
A SEEMIG projekt különösen jó időzítésben
tud hozzájárulni a városban folyó stratégiai
tervezési folyamatokhoz. Egy, a helyi szak-
embereknek tartott képzés során a helyi
kapacitásfejlesztés több vonatkozásában is
sikerült előrelépni. A SEEMIG projektben
kialakított indikátor-rendszer alapján össze-
állított történeti adatbázis és a közelmúlt
népesedési, munkaerő-piaci és migrációs
statisztikai adatai alapján áttekintettük a
trendeket és megvizsgáltuk azokat regioná-
lis, illetve országos kontextusban is.
A SEEMIG adatbázis helyi adatbankká tör-
ténő fejlesztésének lehetőségeit is részlete-
sen megvitattuk és áttekintettük a mintaként
figyelembe vehető hazai (pl. TeIR, STADAT),
illetve EU-s adatrendszereket (pl. Urban
Audit). A helyi humán erőforrás-fejlesztésre
vonatkozóan egyértelműen kirajzolódott az
igény a helyi tudásbázis összehangolására
és egyfajta önképzésre, a helyi társadalom
önismeretének folyamatossá tételére - ezt
egyfajta társadalom-monitoring rendszeré-
ben tartották elképzelhetőnek a résztvevők.
A konkrét eredmények között fontos megem-
líteni, hogy a SEEMIG projekt demográfiai,
munkaerő-piaci és migrációs (főként oktatási
migrációs) adatai nagyban elősegítették,
hogy a “Pécs 2030” címmel folyamatban
lévő városfejlesztési koncepciótervezés való-
ban tényeken alapuló legyen.
A helyi stratégia-tervezés következő lépése-
ként szervezett kormányzati-szakértői meg-
beszélés a képzés keretében elkezdett gon-
dolkodás vitte tovább. A migrációs adat-
rendszerek megújítását célzó reformjavasla-
tok között kiemelt figyelmet kapott az ad-
minisztratív adatrendszerek KSH-beli össze-
kapcsolásának lehetősége. A helyi adatstra-
tégia számára döntő fontosságú mozzanat-
ként rögzítésre került a KSH-val való együtt-
működés fontosság, a helyi humán erőforrás-
fejlesztés racionalizálása.
A 2014. június 2-án megrendezésre kerülő
pécsi kerekasztal egyfajta fejlesztési koalí-
ció kialakítására ad lehetőséget: a város
minden olyan szereplője bekapcsolódik az
adatstratégia kialakításába, aki adattal
rendelkezik, adatot használ a munkájában,
vagy más jellegű érdekeltsége van a migrá-
ciós, munkaerő piaci és helyi szolgáltatások-
kal kapcsolatos adatbank létrehozásában és
fenntartható működésében.
Füzér Katalin
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
FORESIGHT MŰHELY 2
EUROPEAN POPULATION
CONFERENCE 3
MENJEK/MARADJAK 3
NÉPESSÉG-
ELŐRESZÁMÍTÁS 4
TRANSZNACIONÁLIS
ADATBÁZIS 5
NEMZETKÖZI KEREKASZ-
TAL TRENTO-BAN 6
Tartalom
H Í R L E V É L 4 . 2 0 1 4 . M Á J U S
pontjából (foresight-műhely, fókuszcsoport).
Azonosítottuk a migrációs adatrendszerek
főbb hiányosságait, és cselekvési tervben
lépéseket javasoltunk a fejlesztés érdeké-
ben. Ezeket a lépéseket az államigazgatás
főbb szakértőivel megvitattuk. A nemzeti
stratégiaalkotás ezen szempontok tovább-
gondolásán alapul és közérthető formában
készít elő egy policy dokumentumot annak
érdekében, hogy készüljön nemzeti adatstra-
tégia, ami kellő erővel bír majd a kívánt
változások elérése érdekében.
Melegh Attila
projektvezető
A SEEMIG projekt
lassan a nemzeti szin-
tű stratégiaalkotási
folyamat szakaszába
ér, amely számos belső munkálaton alapul.
A társadalmi kihívások körülhatárolása érde-
kében egyrészt figyelembe vesszük a térsé-
gen belüli hosszú távú fejlődési típusokat. A
régiós összehasonlítás érdekében komplex
adatbázist állítottunk össze. Kvalitatív szocio-
lógiai csoportok segítségével további infor-
mációkat gyűjtöttünk össze, hogy szakértők,
civilek és döntéshozók mely területek vizsgá-
latát tartják a legfontosabbnak a jövő szem-
A M I G R Á C I Ó É S A M I G R Á C I Ó S H A T Á S O K K E Z E L É S E D É L K E L E T - E U R Ó P Á B A N
A SEEMIG Working Papers sorozat második részeként meg-jelent a migrációs adatrendsze-reket és adatforrásokat bemu-tató, délkelet-európai szintű összehasonlító elemzés. A kiad-vány letölthető vagy honla-punkról vagy megrendelhető az [email protected] címen. Az elemzés fontos kiindulópont-ját képezte az adatrendszerek fejlesztését célzó cselekvési terveknek. www.seemig.eu/downloads
2
H A T Á R O K O N Á T N Y Ú L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A T É N Y E K R E A L A P O Z Ó S T R A T É G I Á K É R T
Előző hírlevelünkben beszámoltunk róla,
hogy minden SEEMIG országban szerve-
zünk egy-egy foresight-műhelyt. A mű-
helymunka feladata az volt, hogy a ki-
és bevándorlási folyamatok jövőbeni
alakulásának lehetséges forgatókönyveit
feltérképezzük. Ezek kidolgozásában
három csoporttal dolgoztunk: szakértők-
kel, döntéshozókkal és a civil társadalom
képviselőivel. A magyarországi műhely-
munka néhány érdekes eredményről szá-
molunk most be.
Első lépésként az érintett csoportok a
migráció meghatározó hajtóerőit vették
számba. A rengeteg összegyűjtött ténye-
ző csoportosítása után (a fő tématerüle-
tek: gazdasági fejlődés, társadalmi
egyenlőtlenségek, kulturális tényezők,
demográfiai tényezők, nemzetközi kör-
nyezet, oktatás, az állam szerepe) közös
munka során dőlt el, hogy melyik két haj-
tóerő a legfontosabb. A módszertani
részletek, az összegyűjtött és csoportosí-
tott tényezők, hajtóerők meghatározásá-
nak, rangsorolásának folyamata hamaro-
san részletesen megtalálható lesz honla-
punkon az angol nyelvű jelentésben. Itt és
most számunkra az a fontos, hogy a lépé-
sek során a következő két legfontosabb
tényezőt határozták meg a résztvevők: a
nemzetközi környezetet és a magyarorszá-
gi gazdasági helyzetet. A két tényező
kapcsán összesen négy forgatókönyv
kidolgozása adódott (lásd: táblázat).
A résztvevők mind a négy forgatókönyvet
kidolgozták makro-szinten 2025-ig: mi-
lyen folyamatok várhatók az elkövetkező
10-12 évben, ha e két tényező a meg-
adottak szerint alakul? Ehhez természete-
sen a csoport-tagoknak azt is meg kel-
lett határozniuk, mit értenek „fejlődő
gazdaság” vagy „migráció számára
kedvezőtlen nemzetközi környezet”
alatt. Fontos üzenete és eredménye a
műhelymunkának, hogy ez az a két terü-
let, amelynek folyamatai döntőek a
migrációhoz kapcsolódó stratégiák ki-
dolgozásánál, így kiemelten fontos,
hogy figyelemmel kísérjük őket. Az
egyes forgatókönyvek beszédes nevet
is kaptak, ami megpróbálja visszaadni
a kidolgozott szcenárió fő jellemzőjét,
hangulatát. A forgatókönyveket értékel-
ték is a résztvevők: mennyire valószínű,
hogy bekövetkeznek, hol helyezkednek
el egy pozitív-negatív skálán . A legpo-
zitívabb és a legnegatívabb forgató-
könyv kapcsán pedig egyéni szinten is
végig vezették a folyamatot a résztve-
vők: hogyan alakul az adott makrogaz-
dasági helyzetben egy-egy „hős” élete?
„Tanulságok”
Egy rövid cikk kapcsán nehéz visszaadni
azt, hogy mennyi kérdést válaszol meg
és vet fel ennek a módszernek a hasz-
nálata. A makro-szintű folyamatok mikro
-szintre vetítése sokat segít abban, hogy
a történések érthetőbbek, kézzelfogha-
tóbbá váljanak. A mikro-történetek
elemzését is használni lehet a makro
folyamatok kiegészítésére, értékelésére.
A pozitív történetben hősünk eredeti
célja a Siklósra való hazaköltözés és
családalapítás volt – ez a változat nem
látszott „életszerűnek”: a hazaköltözés
még a pozitív szcenárióban is a korláto-
zott munkaerő-piaci lehetőségek miatt
Budapest központú, a családalapítási,
gyermekvállalási tervek kitolódnak.
Negatív történetünk hőse hátrányos
helyzetű régióból, nőként, gyermekkel
az időszak végére a rendezett körül-
mények közül teljesen kiszolgáltatott
helyzetbe kerül. Ez utóbbi történet a
sérülékeny csoportok különös figyelem-
mel való kezelésére hívja fel a figyel-
met.
Simonfalvi Ildikó
SEEMIG projektmenedzser-helyettes
Foresight-műhely: várható migrációs folyamatok Magyarországon 2025-ig
Pozitív történet: „Migráció, mint lehetőség” A siklósi születésű Karcsi 2014-ben érettségizik, majd a Pécsi Egyetem IT szakán szerez diplomát három év múl-va. 2017-19 között Berlinben elvégez egy MA programot, majd rögtön egy multinacionális cégnél helyezkedik el jó pozícióban. Hamarosan Svájcban lesz új állása, ahol sokat túlórázik, és három év múlva „kiég”. Jól keres az évek fo-lyamán: közel 45 millió Ft-ot utal haza, a többiből egy jelentősebb összeget világkörüli utazásra költ. 2024-ben Karcsi 28 éves, és a hazaköltözés mel-lett dönt – itthon szeretne partnert ta-lálni magának. Barátaival alapít egy kis céget, melybe 25 millió Ft-ot fektet be, valamint vesz egy lakást Budapes-ten. 2025-ben van egy barátnője, és 2-3 főt alkalmaz cégében.
Negatív történet: „Szomorú valóság” Kata 30 éves, Mátészalkán él, tanár. Férje mérnök, van egy 2,5 éves gyer-mekük. Háromszobás házuk hitelből épült, melynek részleteit nem tudják törleszteni. Karcsi szülei még dolgoz-nak, Kata szüleit támogatni kell. Mivel Karcsi nem talál megfelelő munkát, Németországba megy szakmunkásnak; Katának nincs állása, magántanítványai után van némi keresete. Csak két év után tudják követni az apát, aki azon-ban hamarosan elveszti állását. Kata terhes lesz, de romló házasságukat ez nem menti meg - hazaköltözik. Időköz-ben szülei elhunytak, lakásukat eladja, s ebből tudja megoldani a hitel előtör-lesztését. Továbbra sincs állása, köz-munkásként helyezkedik el hosszabb-rövidebb időszakokra, helyzete bizony-talan, kiszolgáltatott.
Magyarország gazdasági helyzete
Fejlődő Nem fejlődő
Nemzetközi környezet
Migráció számára ked-vező
1. „Migráció, mint lehetőség”
2. „Migráció, mint kény-szer”
Migráció számára ked-vezőtlen
3. „Félemelkedés” 4.„Szomorú valóság”
Geambasu-Sik: SEEMIG National Foresight Report in Hungary (hamarosan)
3
A M I G R Á C I Ó É S A M I G R Á C I Ó S H A T Á S O K K E Z E L É S E D É L K E L E T - E U R Ó P Á B A N
Az elmúlt két évtized alatt jelentősen
nőtt a külföldi munkavállalást vagy vég-
leges letelepedést tervező felnőtt ma-
gyarok aránya. A Speak Easy Project
filmes csapata úgy gondolta, hogy min-
denképpen érdemes dokumentarista
módon, filmes eszközökkel is feldolgozni
a külföldön munkát vállaló, illetve az ott
letelepedni készülő honfitársaink ta-
pasztalatát, és e fontos társadalmi je-
lenséget a lehető legszélesebb közön-
ség elé tárni.
A tervezett sorozat pilot epizódját ala-
pos előkészítés és kutatómunka után
New Yorkban forgatták 2012 decem-
berében egy mindössze háromfős stáb-
bal, teljes egészében saját forrásból. A
dokumentumfilm főhőse két magyar
fiatal: Mirjam (32), és Attila (39), akik
jellemző ugyanakkor jelentős kontraszt-
ban álló portréin keresztül feltárul a
közelmúltban Amerikába vándorolt ma-
gyarok élete is.
A következő epizód Londonban készült,
ahol jelentősebb számú hazánkfia vállal
munkát, tanul, illetve tervezi hosszabb-
rövidebb tartózkodását, esetleg végle-
ges letelepedését a nyolcmilliós metro-
poliszban. Az epizód készítését kiterjed-
tebb előkészítő munka és kutatás előzte
meg, amit könnyített a helyszín relatív
közelsége, továbbá a filmek közönsé-
gének adományai és néhány cég konk-
rét anyagi támogatása is.
A londoni epizód hat szereplő életét
követi közelebbről nyomon. A négy fia-
tal férfi és két fiatal nő között van sza-
kács-vállalkozó, diák, táncosnő, orvos,
zenész és egy sofőr. A szereplők kivá-
lasztásában a stáb arra törekedett, hogy
minél színesebben, ugyanakkor hűen tudja
bemutatni a Londonban élő magyarok
mindennapjait, személyes és általános
dilemmáit.
Filmbemutató: 2014. június 13. Trafó [email protected]
MENJEK/MARADJAK: dokumentumfilm-sorozat kivándorló magyarokról
A filmet rendező Imre Loránd Balázs,
Józsa Lászlóval egyben a film produce-
rei. Hernáth Csaba, a film vágó- opera-
tőre, a New York-i epizódhoz hasonlóan
törekedett a markáns, mozgalmas képi
világ megteremtésére. A film zenéjén az
Anima Sound System mellett Bognár
Csaba (Sabw) dolgozik, aki személyesen
is jelen volt a forgatáson.
www.epc2014.hu 2014-ben Budapesten lesz az Európai Népesedési Társaság kétévente megrendezésre kerülő konferenciája, amelynek szerve-zője idén a KSH Népességtudományi Kutatóintézet. Számos SEEMIG kutató is előadást tart a nemzetközi tudományos élet rangos eseményén. Blaskó Zsuzsa – Gödri Irén (KSH Népességtudományi Kutatóintézet): How to get better data on emigrants? Lessons learned from the
SEEMIG Pilot Emigrant Survey in Hungary and Serbia
Gödri Irén – Feleky Gábor (KSH Népességtudományi Kutatóintézet): Migration intentions – between dreams and definite plans. The impact
of life-course events on different types of migration potential
Heinz Fassmann (University of Vienna) – Melegh Attila (Központi Statisztikai Hivatal) - Ramon Bauer (Wittgenstein Centre) -
Elisabeth Musil (University of Vienna) – Kathrin Gruber (University of Vienna) Migration cycles and transitions in South-East Europe: from
emigration to immigration countries?
Melegh Attila (Központi Statisztikai Hivatal): Biopolitics, region and demography
Németh Zsolt (KSH) - Füzér Katalin (Pécsi Tudományegyetem): Urbanization, internal migration and segregation in Hungary between 1990
and 2011
Soltész Béla (Központi Statisztikai Hivatal): Political transitions and migration transitions: a comparative analysis of post-socialist Europe
and Latin America
Vladimir Nikitovic (Institute of Social Sciences, Belgrade): Migration transition in Serbia: a realistic future or just a hypothetical model?
Földházi Erzsébet (KSH Népességtudományi Kutatóintézet): Realisation of birth intentions and its effect on population of Hungary in the
next 50 years (poszter)
Berkő Péter(Miskolci Egyetem) - Joubert Kálmán (KHS Népességtudományi Kutatóintézet) - Gárdos Éva (KSH) - Gyenis Gyula (ELTE): Effect of
intrauterine development and nutritional status on perinatal, intrauterine and neonatal mortality (poszter)
Nada Stropnik (Institute for Economic Research): Slovenia: the case of a long-term co-existence of a well-developed family policy and a
(lowest) low fertility (poszter)
A MENJEK/MARADJAK egy független,
hazai produkcióban készülő dokumen-
tumfilm-sorozat a kivándorló, illetve
kivándorolni készülő magyarok életta-
pasztalatairól, motivációiról és dilemmá-
iról. A londoni epizód premierje
2014. június 13-án lesz a budapesti
Trafóban. A bemutatót követő beszél-
getésen részt vesz Soltész Béla migrá-
ciókutató, aki a SEEMIG projektmene-
dzser-helyettese.
www.menjekmaradjak.hu
www.speakeasyproject.com
Fotó: Bakonyi Zsuzsa
4
H A T Á R O K O N Á T N Y Ú L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A T É N Y E K R E A L A P O Z Ó S T R A T É G I Á K É R T
volumenű népességmozgást is eredmé-
nyezhetnek viszonylag rövid időtávon.
A SEEMIG projekt azonban igazolta,
hogy fel lehet rajzolni hosszú távú tren-
deket és azok alapján érdemes ezt a
hipotézist történeti alapon megfogal-
mazni, az adatok bizonytalanságának
figyelembevételével.
A SEEMIG keretében kísérletet tettünk
arra, hogy az eddigieknél megbízha-
tóbb módon mérjük a migrációt, köze-
lebb kerüljünk a tényleges vándorlási
folyamatokhoz, és így jobban meg tud-
juk alapozni a vándorlásra vonatkozó
feltételezéseket is. Az eddigiekben
szokásos eljárás helyett – amikor is a
vándorlásra vonatkozó országos nép-
mozgalmi statisztikából indultunk ki – új
becslési módszert dolgoztunk ki. Külön
kezeltük a külföldiek és a magyarok
vándorlását, a külföldiek esetében a
népszámlálási eredményeket és a hono-
sításokat is figyelembe vettük. A legna-
gyobb bizonytalanság az elvándorló
magyarok számában tapasztalható,
A migráció szerepe az országos népesség-előreszámításban
hiszen az elvándorlók gyakran nem je-
lennek meg a magyar vándorlási statisz-
tikában; ezért a Magyarországon szüle-
tettek esetében a magyar elvándorlási
statisztikák mellett a külföldön élő ma-
gyarok ENSZ által nyilvántartott számát
is figyelembe véve becsültük a vándor-
lást. Az ebből kiinduló „reális migrációs”
hipotézisben a jelenlegi negatív vándor-
lási egyenleg tartós fennmaradását
feltételeztük, amely csak a 2030-as
évek közepétől válik ismét pozitívvá. A
népesség-előreszámítás alapváltozának
vándorlási hipotézisét ezzel az új hipo-
tézissel helyettesítve alakítottuk ki a
„reális migrációs” előreszámítási válto-
zatot. Ez a változat az alapváltozathoz
viszonyítva további 600 ezer fős népes-
ség-veszteséget jelez előre 2060-ra, 7
millió 330 ezer fő körüli népességszám-
mal.
Földházi Erzsébet
Népességtudományi Kutatóintézet
A népesség-előreszámítás során a né-
pesség nagyságának és szerkezetének
jövőbeli alakulását modellezzük. Az
előreszámítás alapja a kohorsz-
komponens módszer, amelynek során a
népesség változásának alapvető össze-
tevőit vesszük figyelembe: a születése-
ket, a halálozásokat és a nemzetközi
vándorlást. A számítások elvégzéséhez
szükség van e három összetevő jövőbeli
alakulására vonatkozó feltételezésekre:
ezek alkotják a kezdeti hipotézisek
rendszerét. A hipotézisek kialakításához
segítséget nyújthat a múltbeli tendenciák
elemzése, a szakértői vélemények fi-
gyelembevétele, vagy más országokkal
való összehasonlítás, amelyek hasonló
fejlődési utat jártak be. Az előreszámí-
tás összetevőire vonatkozóan háromféle
feltevést szokás megfogalmazni: az
alaphipotézis a legvalószínűbbnek tar-
tott jövőbeli változást mutatja, míg az
alacsony és a magas változatok a válto-
zásnak az előreszámítás készítésének
időpontjában elképzelhető határait
jelölik ki. Az azonos típusú hipotézisek
kombinálásával általában három válto-
zatot számolnak ki: a magas, az alap-
és az alacsony változatot.
A legutóbbi, 2013-as előreszámítás
eredményei szerint az alapváltozatban
2060-ban várhatóan 7 millió 920 ezer
fő lesz Magyarország népessége; a
magas változat 8 millió 590 ezres né-
pességszámot jelez, az alacsony válto-
zatban 6 millió 920 ezer fő szerepel. Az
alapváltozatban hosszabb távon évi 10
ezer fős vándorlási többlettel számol-
tunk.
A népesség-előreszámítás során a mig-
ráció tekintetében a legbizonytalanab-
bak az adatok: míg a termékenységi és
halandósági viszonyok lassan változnak
és változásuk jól leírható a demográfia
törvényszerűségeivel, addig a vándor-
lást sokkal inkább befolyásolják olyan
gazdasági és politikai tényezők, ame-
lyek bekövetkezése illetve hatása ke-
véssé látható előre, ugyanakkor nagy
1. ábra: Magyarország népessége 1990-2060 között a népesség-előreszámítás
alapváltozata és „reális migrációs” változata szerint
5
A M I G R Á C I Ó É S A M I G R Á C I Ó S H A T Á S O K K E Z E L É S E D É L K E L E T - E U R Ó P Á B A N
A SEEMIG projekt keretében létrejött
transznacionális adatbázis egy új adat-
forrás a régiót elemző szakemberek
részére, olyan adatokat és változókom-
binációkat publikálva, amelyeket más
nemzetközi adatbázisok esetében nem
feltétlenül találnak meg ilyen formában.
Célunk kettős volt: egyfelől a projekt
keretében közreadott elemzések,
országtanulmányok mellé megfelelő
háttérinformációkat kívántunk biztosítani
az egyes témák részletes bemutatásá-
hoz. Másfelől olyan új információkat is
szerettünk volna összegyűjteni és elérhe-
tővé tenni, amelyek a régió szempontjá-
ból relevánsnak tekinthetők, mégis nehe-
zen elérhetők. Az adatokat részben a
statisztikai hivatalok szolgáltatták, ezál-
tal biztosítva az egységes fogalomhasz-
nálatot és az összehasonlíthatóságot
például az Eurostat adataival.
Az adatbázis tartalmi elemeinek kivá-
lasztása a projekt keretében kidolgo-
zott elméleti háttéren alapult. Ezt követ-
te egy újabb egyeztetés, amelyben
kiválasztottuk azokat a mutatókat, amik
nemzetközi szinten is összehasonlíthatók
és megfelelő minőségben állnak rendel-
kezésre. A legfőbb, legszélesebb adat-
kör a népesedésstatisztika, ezen belül
részletezve a népességet kor, nem és
terület (NUTS 3 szintig) szerint, valamint
természetesen a honos és a külföldi po-
pulációt összehasonlítva mind állampol-
gárság, mind születési ország alapján.
Az ebből nyert képet egészítik ki a be-
és kivándorlásokat leíró flow jellegű,
adott évre vonatkozó adatok. A nem-
zetközi vándorlás bemutatását teljessé
téve, részletes információkkal szolgálunk
a menedékkérőkről és a nemzetközi
védelemben részesítettekről is.
A demográfiai folyamatok mellett a
migráció a munkaerőpiacot is számotte-
vően befolyásolja, így az európai mun-
kaerő-felvételen (Labour Force Survey)
alapuló, nemzetközileg összehasonlítha-
tó adatok a gazdasági aktivitásról szol-
gálnak információval. Ezek mellett alap-
vető gazdasági indikátorok is a felhasz-
nálók rendelkezésére állnak.
Az adatokat a projektpartnerek meg-
küldték a Népességtudományi Kutatóin-
tézetnek, itt történt az összesítés, a kon-
zisztencia-vizsgálat, valamint a meta-
adatok pontosítása.
A jövőbeni cél mindenképp az adatbá-
zis fenntartása, bővítése lenne a projekt
lezárulta után is (jelenleg a 2001 –
2011-es időszakra vonatkozóan elérhe-
tők az adatok). Ehhez elengedhetetlen
egyrészt az adatkörök revíziója: meg
kell határozni, hogy melyek azok az
információk, amelyek kevésbé releván-
sak és összeállításuk erőforrásigénye
esetleg aránytalanul nagy befektetést
igényel. Meg kell vizsgálni ugyanakkor
azt is, hogy milyen új adatokat lehetne
még összegyűjteni, amelyek a felhasz-
nálók számára érdekesek lehetnek a
régió szempontjából – ilyen lehet pél-
dául vándorlási mátrixok létrehozása a
térségre. Hasonlóan fontos fejlesztési
irány lehet a minél részletesebb, máshol
ilyen bontásban nem elérhető regionális
adatok bemutatása. Ennek keretében
lehetséges például a SEEMIG helyi szin-
tű fejlesztéseinek kiterjesztése, és sta-
tisztikák közlése a régió főbb nagyvá-
rosairól. Másrészt hasonlóan fontos lehet
az adat-közzétételi módszerek szélesí-
tése: ide tartozhat például a dinamikus
táblák bevezetése, hogy a felhasználók
maguk választhassák ki a kívánt válto-
zókat. Végül a partnerek körét is felül
kell vizsgálni: az adatok elérhetőségé-
nek megkönnyítése érdekében közvetle-
nül a statisztikai hivatalokkal kell felven-
ni a kapcsolatot, párhuzamosan az érin-
tett országok körének kibővítésével.
Kajdi László
Központi Statisztikai Hivatal
SEEMIG transznacionális adatbázis – egy új, átfogó adatforrás a régióról
AZ ADATBÁZIS AZ EGÉSZ
RÉGIÓRA KITERJEDŐ
TÖRTÉNETI MIGRÁCIÓS
ELEMZÉS ADATAIBÓL KÉ-
SZÜLT TÉRKÉPEKKEL IS
KIEGÉSZÜL.
Az adatbázissal kapcsolatos észrevételei fontosak számunkra. Kérjük, írja
meg, mennyire találta hasznosnak a feltöltött adattartalmat, és milyen további fej-lesztések segítenék az adatbázis használatát. [email protected]
www.seemig.eu/data
Nemzetközi kerekasztal Trento-ban
KSH Népességtudományi Kutatóintézet
H-1024 Budapest, Buday László utca 1-3.
Tel.: +36 1 345 6593
A SEEMIG a South East Europe Programme stratégiai projektje, amelynek célja Délkelet-Európa hosszabb távú migrációs, humán erő-forrás és demográfiai folyamatainak és hatásuknak a vizsgálata a munkaerő-piac, valamint a nemzeti és regionális gazdaságok szempontjából. A SEEMIG széleskörű partnerségre épít. A közreműködő partnerek köre kiterjed a kutatóintézetekre, egyetemekre, statisztikai hivatalokra, valamint helyi önkormányzatokra nyolc országból (Ausztria, Bulgária, Magyarország, Olaszország, Romá-nia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia), és megfigyelő státuszú partnerekre további három országból (Albánia, Grúzia, Ukrajna).
A projekt az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.
I M P R E S S Z U M
Az itt közölt tartalom a szerzők véleményét tükrözi és a South East Europe Programme nem felel a kiadványban szereplő információk bármilyen további felhasználásáért.
H A T Á R O K O N Á T N Y Ú L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A T É N Y E K R E A L A P O Z Ó S T R A T É G I Á K É R T
További információért kérjük, látogasson el honlapunkra: www.seemig.eu
6
2014. május 7-én az olaszországi Trentóban került
megrendezésre a „Délkelet-európai migrációs kerek-
asztal” elnevezésű rendezvény, melynek célja a migrá-
cióval, migráns integrációval és munkaerőpiaccal fog-
lalkozó szakértők, döntéshozók és civil szereplők ta-
pasztalatcseréjének elősegítése volt. A házigazda
Trentói Egyetem professzora, Dr. Bruno Dallago
nagyívű előadásában bemutatta azokat a gazdasági,
demográfiai és társadalomszerkezeti változásokat,
amelyekkel Európának a gazdasági válság nyomán
szembe kell néznie. A trentói migráns integrációért fe-
lelős szervezet, a CINFORMI igazgatója, Pierluigi La
Spada pedig a helyi szinten jelentkező kihívásokat elemezte: a vál-
ság a bevándorlás dinamikáját csökkentette, a migráns népesség
létszámát az adott munkaerő-piaci körülményekhez illeszkedő egyen-
súlyi szinten stabilizálta. Mindezek következtében Trentóban jelenleg
a közpolitika-alkotás az újonnan érkező migránsok integrációjáról a
második generáció esélyegyenlőségének megteremtése felé tolódott
el. A kerekasztalon két, Trentóban élő migráns is felszólalt: a marok-
kói származású, muszlim nőként olasz kormánytisztviselővé vált Aicha
Mesrar saját élettörténetét osztotta meg a hallgatósággal, míg a
kameruni származású Julien Fanseu, a Trentói Egyetem végzős hall-
gatója egy kutatás eredményeit ismertette, amelyben a Trentóban
élő migránsok nyugdíj-előtakarékossághoz való viszonyát vizsgálta.
A meghívott vendégek közül a magyar Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, Dr. Németh Zsolt a társadalomstatisztika előtt álló módszertani kihívásokat mutatta be, míg a Norvég Bevándorlásügyi Igazgatóság szakértője, Eivind Hoffmann a skandináv ország gya-korlatából és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az EUROSTAT tapasztalataiból merítve értékelte a szakterület számára kínálkozó lehetséges konkrét fejlesztési irányokat. Mindkét előadó reflektált a SEEMIG projekt keretében eddig elkészült tanulmányokra és reformjavaslatokra, utóbbiakat Dr. Melegh Attila projektvezető és Dr. Vesna Lukic, a szerbiai Társadalomtudományi Kutatóintézet főmunkatársa ismertette.
Soltész Béla
SEEMG projektmenedzser-helyettes
TÖRTÉNETI ELEMZÉS
Honlapunkon már elérhetők a hosszú távú migrációs, humántőke és munkaerő-piaci folyamatokat bemutató ország -tanulmányok, amelyek alapján régiós szintű, nyolc országra kiterjedő összeha-sonlító elemzés is készült.
ADATRENDSZEREK FEJLESZTÉSE
A fejlesztésre irányuló munkát komoly elemző munka előzte meg, amely során mind a nyolc ország áttekintette a mig-rációs adatforrások és rendszereket. Az ország-tanulmányokból régiós szintű összehasonlító elemzés készült, amely már a cselekvési tervek irányába mutat.
PILOT-KUTATÁS
Magyarországon és Szerbiában kísérleti-jellegű kutatás segítségével próbáltunk meg többet megtudni az elvándorlásról. A módszer tapasztalatait bemutató kuta-tási jelentés letölthető honlapunkról.
www.seemig.eu/downloads