hermeneutika - hogyan értelmezzük az Írásokat?...

Logos-Hungary Keresztény Fıiskola - jegyzet 1

Budai Zsolt – jegyzet

Hermeneutika - Hogyan értelmezzük az Írásokat?

Tartalomjegyzék

Az írásmagyarázás kurzus céljai...............................................................................................1 Általában:..................................................................................................................................2

Miért kell tanulmányozni a Bibliát? .............................................................................................3 A Bibliatanulmányozás bibliai alapjai......................................................................................5 Érzéki ember rossz Bibliaértelmezı .........................................................................................6 Az ember fı célja......................................................................................................................7 Kell-e tanulmányoznunk az Igét? .............................................................................................8

Írásmagyarázás a Bibliától a korai iskolákon át a máig................................................................8 Hermeneutikai iskolák és képviselıik: .....................................................................................8 A mai protestáns teológia konfliktusa a Bibliával ....................................................................9

Személyes Bibliatanulmányozás és egyéni értelmezés.................................................................9 A személyes értelmezés kezdete...............................................................................................9 Ellenreformáció az egyéni értelmezés tagadása......................................................................10

A hermeneutika...........................................................................................................................12 Hermeneutika szabályai ..........................................................................................................13 A hit analógiája - az Írás értelmezi az Írást! ...........................................................................13 A biblia szó szerinti értelmezése ............................................................................................13 Szó szerinti értelmezés és típus analízis .................................................................................14 A hiperbola használata............................................................................................................14 A megszemélyesítés................................................................................................................14 A metafora problémája ...........................................................................................................15 A nyelvtani-történeti módszer ................................................................................................15 Forráskritika............................................................................................................................15 Szerzıség és keltezés..............................................................................................................15 Nyelvtani tévedések................................................................................................................16 A bibliaértelmezés gyakorlati szabályai .................................................................................16

A kulturális körülmények és a Biblia .........................................................................................20 A bibliatanulmányozás gyakorlati segédeszközei ..................................................................22

Az írásmagyarázás kurzus céljai Mit jelent a Biblia üzenete számunkra és hogyan kell azt alkalmazni?

1. A bibliaértelmezés alapelveinek megismerése (ésszerő irányelvek a Szentírás hasznos tanulmányozásához)

2. A Szentírás tanításának objektív megértése és a saját elıítéleteink szerinti értelmezés különbségei és haszna

3. Készség kifejlesztése a Bibliai üzenetének nemzedékünkre való alkalmazása céljából


Általában: A hermeneutika, mint tudományág tudatos mővelése az elmúlt évszázadra, azonban az

értelmezéskutatás évezredekre tekint vissza. A hermeneutika szerint nemcsak a tudományág képviselıi, hanem mindenki foglalkozik és képvisel valamilyen értelmezési iskolát (akarva vagy akaratlanul), aki magyarázza, értelmezi, pl. a Bibliát.

Hermeneutika fogalma Hermeneutika gör. 1. a megértéshez vezetı magyarázás, értelmezés és útmutatás mővészete és

módszertana 2. régi szövegek (különösen a Biblia) magyarázatának elveit és szabályait vizsgáló tudományág 3. az emberi kommunikáció bármely közlési formájának megértési szabályait kutató tudományág

(Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára.) Etimológia és görögszóhasználat

1. A szó származása vitatott: egyesek szerint herméneüó ige összefügg a latin verbum és sermo szavakkal, ekképpen minden beszéddel összefüggı dolog a szó jelentéséhez tartozik. Mások a görög mitológiából ismert Hermész isten nevére utalnak, mint gyökérre. Hermész az istenek hírvivıje volt, az ékesszólás patrónusa, küldött, aki tolmácsolja az embereknek az istenek akaratát. A mitológia gondolata, hogy Hermész találta fel az írást és a beszédet.

2. A görög szóhasználat már biztosabb: herméneüó megmagyarázni (Luk 24,27), ami elsısorban írott mőre vonatkozik. De jelenti azt is, hogy gondolatainkat, ismereteinket szavakba foglaljuk. További jelentése a tolmácsolás, fordítás. Mindhárom esetben a hermeneutika kapcsolatban van a beszéddel, és pedig annak magyarázása, értelmezése által.

Exegézis Bibliatudományon belül

1. A teológiai tudományoknak az az ága, amely a keresztény hit alapjául szolgáló Szentírást vizsgálja. Tárgya az ószövetségi és újszövetségi kánonba foglalt Bibliai könyvek.

2. A Biblia egyes könyvei egy több mint ezer évet átfogó idıszakon belül keletkeztek, eltérı földrajzi, politikai és szellemi-kulturális környezetben. Azok a tapasztalatok, amelyeket Izráel népe ill. a bibliai írók Isten történelmet alakító cselekedeteivel kapcsolatban szereztek, a legkülönbözıbb irodalmi formákban öltöttek alakot. A bibliai könyvek egymástól nagyon különbözı múltját és hagyományozási folyamatát csak tudományos módszerek alkalmazásával lehet feltárni.

A mai Bibliatudomány munkaterületei: 1. Nyelvészeti kutatások.

Ez a tudományág az Ószövetség héber, és az Újszövetség koiné- görög szövegét vizsgálja az összehasonlítható nyelvtudomány eszközeivel. Ennek a kutatómunkának a termékei a különbözı héber és görög szótárak az Ószövetséghez és az Újszövetséghez.

2. Szövegtörténet és szövegkritika. Egyetlen bibliai könyvnek sem maradt fenn az eredeti kézirata. Viszont mind az Ószövetség, mind az Újszövetség könyveihez késıbbi héber és görög nyelvő másolatok ezreit kutatták fel. Ezek a másolatok nem mindenütt azonosak, hiszen másolási tévedések, szándékos kisebb betoldások feltételezhetıek. Ebbıl adódik a tudományág feladata: a lehetı leghitelesebb eredeti szöveg meghatározása a kéziratok alapján.


3. Kortörténet Rendkívül nehéz az egyes bibliai könyvekben szórványosan elıforduló, históriai adatokat értelmezni, mivel azok különbözı feltételek között keletkeztek.

4. Exegézis (írásmagyarázat)

a. Azon tudományága a teológiának, amely az ószövetségi és újszövetségi kánonban elıttünk álló Szentírással, mint egésszel, s annak egyes irataival külön is foglalkozik abból a célból, hogy azt megértse, részleteiben és összefüggéseiben értelmezze, és a felismert értelmet, üzenetet összefoglaló módon, korszerően közvetítse.

b. Elnevezése a szakirodalomban: exegézis (a g. exégeomai = részletezni, leírni, ábrázolni igébıl), melynek jelentése „magyarázat”, „értelmezés”.

c. Az exegézis feltétele a magyarázandó irat kanonikus jellege, azaz, hogy az irat a hit és a mindennapi élet területén eligazító, útmutató tekintéllyel bírjon.

d. Az exegézis elsırendő célja ezért az, hogy a szent irat tartalmazta isteni eredető üzenet érthetıvé téve, és rendszeresen kifejtve eljusson a mindenkori olvasóhoz. Ezzel a céllal írta az Ókorban Filón a maga írásmagyarázatait az Ószövetség könyveihez, és ezzel a céllal íródott a qumráni közösség Habakuk-kommentárja, a legrégibbnek számító írásmagyarázati mő (ld. qumrán).

e. Természetesen a térben és idıben változó kultúra viszonyok, a nyelv stb. megnehezítik az iratok megértését, sıt, sokszor lehetetlenné is tehetik azt. Ilyenkor szükséges a fordítás és a magyarázat együttes alkalmazása.

f. A keresztyén teológia legelsı élet megnyilvánulásai az írásmagyarázati mővek voltak. A kezdetektıl napjainkig azonban sokat változtak az írásmagyarázat elvei és módszerei.

g. A hagyományos, allegorizáló írásmagyarázattal (Alexandriai Kelemen, Origenész) elıször a reformátorok (Luther, Zwingli, Kálvin) szakítottak, elıtérbe állítva az Írás szószerinti (sensus literralis, tkp. „bető” szerinti értelem) értelmét. A felvilágosodás korától egyre nagyobb mértékben érvényesül az iratok történeti szemléletmódja, egybekapcsolódva a modern tudományos módszerek kritikai szempontjaival. Az így kialakult, és „történeti-kritikainak” nevezett módszer napjainkban, legalábbis a teológiai fakultásokon, egyeduralkodóvá vált. Mellette azonban jelentkeznek egyéb irányzatok is, (pl. „pneumatikus exegézis”: a strukturális nyelvészet, mélylélektan stb. szempontjainak alkalmazása), jelezvén a módszer hiányosságait és határait.

h. Az exegézis szempontjainak elméletével a hermeneutika tudománya foglalkozik. i. Az egyes bibliai könyveket folyamatosan és összefüggéseiben értelmezı

írásmagyarázati mőveket kommentárnak nevezi a teológiai szaknyelv.

5. Teológia Mivel az egyes könyvek teológiailag egymástól eltérı kijelentéseket is tartalmazhatnak, szükséges ezeknek a kijelentéseknek a rendszerezése. Így, szükségképpen minden bibliai teológia alapja egy meghatározott teológiai koncepció.

(Keresztyén Bibliai Lexikon – dr. Bartha Tibor)

Miért kell tanulmányozni a Bibliát? Mindnyájan meg vagyunk-e gyızıdve a Biblia tanulmányozásának szükségességérıl? Akkor miért vagyunk figyelmetlenek irányában? Hangulatok, szeszélyek vezetnek, vagy Isten

Szent Szelleme?


Indokok, hogy miért nem töltünk idıt a bibliatanulmányozással Tény, hogy a magukat keresztyénnek vallók óriási többsége soha nem olvasta el a teljes

Bibliát. Amikor el is kezdıdik egy Bibliaolvasási hullám a gyülekezetben, általában megáll. Pedig nagyon hasznos egy ilyen program kezdık számára. A kitartás problémáján túl a metódus nehézségével is szemben állunk. Jó, ha van valakinek látása erre. Olvasási program felügyelete mellett kellenek magyarázók is, és akkor elháríthatók a következı indokok, amit védelmükre hoznak a meglankadók: 1. A Bibliát nehéz megérteni, csak képzett teológusok felkészültek az üzenetének

definiálására (aki megérti az újságok ill. a média üzeneteit, megérti a Bibliát is) 2. A Biblia unalmas (a halottaknak valóban unalmas az élet könyve) Lehet régies a

szöveg, de inkább hozzáállásról szól a dolog, ki mit tart élvezetesnek, érdekesnek és izgalmasnak.

Ezzel szemben azt hirdetjük, hogy A Szentírás áttekinthetı és világos

1. Alapvetıen világos és érthetı minden írni és olvasni tudó ember számára 2. Tény, hogy vannak benne nehezen értelmezhetı igeszakaszok, de a lényeges tartalma

egyszerő és nincs elrejtve szimbólumokba, vagy misztikák mögé, ahol csak a különösen intellektuális vagy beavatottak kicsiny nyája ismerheti meg.

3. A Biblia elvetésének nemcsak (ó)emberi okai vannak, hanem nyilvánvalóan szólni kell a szellemvilág erıteljes negatív hatásáról, történetesen, hogy ezen Könyv hatásában ill. környezetében nyilvánvalóvá válnak, hogy Isten céljai és az ördög céljai ellentétesek. Az ördög célja megakadályozni az ember Bibliához való jutását. a) Fizikai és szellemi csapdák, hogy ne olvassák, ne tanulmányozzák, ne prédikálják,

és ne alkalmazzák annak tanításait! b) Kétségek terjesztése a Biblia igazságáról és fontosságáról, eredetérıl, és

szerzıjérıl. c) Maximum egy romantikus kapcsolat egy költıi és romantikus kultúrtörténeti

könyvvel. (békés, vallásos érzelmek keltése – ellentétben azzal, amit valójában mond!)

Ellenben a Biblia arra tanítja az embert, hogy keresse, megismerje, szeresse és szolgálja az

Istenét. A Biblia - a kinyilatkoztatás Könyve

a) A Biblia egyedi információ – kívülrıl való látás az emberrıl és problémáiról. b) Vele szemben az e világi tudás emberi, véges, szubjektív véleményt tartalmaz és

tekintélye viszonylagos. A Biblia Isten ön-kinyilatkoztatása: abszolút és döntı tekintély. c) Ismeretszerzés (emberrıl) lehetséges formái:

1. Másodlagos: hivatalok dokumentumai, ismerıseinek tapasztalatai és ismeretei 2. Személyes: találkozunk vele, megfigyelhetjük, külsejét és viselkedését 3. Bizalmas: beszélgetünk vele, beszél önmagáról.

d) A kinyilatkoztatás az önközlés alapelve: A Szentírásban Isten ön-közlıként, bizalmába

avatóként közeledik hozzánk. Nem kell másodlagos információknak „felülnünk” vagy bizonytalankodnunk, hogy kicsoda Isten, vagy mennyit is ér İ önmagában (nekünk).


Milyen motivációval nyúlunk a Szentíráshoz? Különbségtétel az olvasás és a tanulmányozás között:

1. Olvasás: kényelmesen kikapcsolódva alkalmilag 2. Tanulmányozás: rendszeres, komoly szorgalmas kutatás (munka)

Az igazi probléma a természeti ember jelleme: a hanyagság. Nem nehéz azt megérteni, nem is unalmas, nem is intelligencia vagy lelkesedés hiányzik, hanem a lustaság az ami megakadályoz. Általában három féle alapvetı emberi problémával állunk szemben:

1. Büszkeség (önhittség) 2. Tisztességtelenség 3. Lustaság

Óemberi bőnök, harcolni kell ellene mindvégig. A kitartás nem megy Isten kegyelme nélkül. Az egyházon belül kevesen olvassák a Bibliát, de még kevesebben tanulmányozzák! Még

kevesebben módszeresen. Sokan csak akkor nyúlnak hozzá, ha a problémákból való menekülési utat találjanak. Az egyházban komoly probléma a bibliai analfabétizmus. Ha ezeknek a gondolatoknak igazat adtunk, akkor nem ülhetünk tétlenül, nekünk magunknak kell „ringbe szállnunk” elıször.

A Bibliatanulmányozás bibliai alapjai 5Móz 6,4-9 – jól ismert minden zsidó elıtt Milyen szorgalommal kellett az Igét tanítani, hogy az behatoljon a szívbe. Milyen utat választott a Szentlélek? Felszólít a mindennapi gyakorlatra, a házban ülve, vagy

az úton, aztán fekve és ébren. A kézre, homlokra, a ház ajtófeleire és a kapukra rögzíteni, vagyis mindenféle módon, de állandóan a középpontban legyen az Isten Igéje.

Apostoli buzdítás a tanítványnak 2Tim 3,14-17 – Pál buzdítása Timótheus, a tanítvány számára

a) De te maradj meg azokban, amiket tanultál Pál a folyamatosságra teszi a hangsúlyt, ez nem egy felszínes, egyszeri átfutása a dolgoknak.

b) Amik reád bízattak.

El kell döntenünk, hogy Isten reánk bízta-e a szavait? c) Tudván kitıl tanultad.

Nem tudjuk biztosan a tanítók névsorát, de Pál benne van és az alapvetı forrás: Isten Szent Szelleme!

d) Szent írásokat, melyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre.

Pál a Szentírás bölcsesség adományozó szerepérıl beszél. Ez nem valami világi okosság, hanem olyan gyakorlati képzés, aminek a tárgya megtanulni azt, hogy hogyan lehet Istennek tetszı életet élni. Az ószövetségi bölcsesség irodalom kihangsúlyozza: a bölcsesség Isten félelme. Nem szolgai félelem, hanem tisztelet. Különbég van a bölcsesség és az ismeret között: Mindkettınek a megszerzésére felszólít a Biblia. Az ismeret szükséges a bölcsesség gyarapodásához. Az ismeret mellett még hiányozhat a bölcsesség. De bölcsesség nem lehet ismeret nélkül. Az ismeretek hiányában a személy tudatlan. A bölcsesség hiányában lévı pedig bolond. Ez egy erkölcsi kérdés a Bibliában, mert


Isten ítéletre vonja azt. Tehát a bölcsesség üdvösségi és ez által teológiai kérdés. A Szentírás által olyan bölcsességet szerezhetünk, ami a mi életsorsunkkal és beteljesedésünkkel van szoros kapcsolatban.

e) A teljes írás Istentıl ihletett.

Itt theopneuszt – Istentıl ihletettnek fordítanak, valójában inkább Istentıl kilehelt. Ez nem elmélet, hogy hogyan közölte akaratát emberi eszközein keresztül, hanem a forrásról beszél. Ez az İ szava, Tıle jön.

f) A Szentírás hasznos a tanításra.

Ez az ihletettség nem érzésekre indít elsısorban, hanem útbaigazítás szempontjából hasznos: Isten dolgaiban ad nekünk útmutatást. Ennek értéke és jelentısége van az elveszett ember számára. Miért kell nekünk teológiai értékeket tanulnunk? Tudni kell, hogy bármit is mondunk Istenrıl, az már teológia. Amikor ezt keresztények teszik, akkor ık, ha akarják, ha nem teológusok. A kérdés csak az, hogy jó vagy rossz teológusok.

g) A Szentírás hasznos a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre. A bibliatanulmányozás gyakorlati értéke, hogy elkerüljük a bőnt. Mivel vétkezı emberek vagyunk, szükségünk van feddésre, megjobbulásra, és ezt nem tudjuk a Biblia nélkül megtenni: İ a mi megfeddınk, javítónk, és nevelınk az igazságban.

h) Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített. Aki nem tanulmányozza a Szentírást, az tökéletlen marad. Egyszerően alkalmatlan, hogy Krisztus tanítványa legyen. A hozzáértést és az alkalmasságot egyszerően el kell tanulnunk a Mestertıl. Isten nem tudja felkészíteni a szolgálatra, sıt hogyan tegyen jót, amikor különbséget sem tud tenni a jó és a rossz között.

Láthatjuk tehát, hogy keresztényként egyszerően kötelezı tanulnunk az Igét!

Érzéki ember rossz Bibliaértelmezı 1Kor 2,14 - Érzéki (testi) ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert

bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen (szellemi módon) ítéltetnek meg.

Az érzéki szót a következıképpen határozza meg a szótár: Ami az érzékkel és az érzékelhetı

dolgokkal összefügg. Érzéki keresztény jellemzıi: a) Az ilyen személy fogékonyabb az érzékek által tapasztaltakra, mint Isten Igéjének

mondanivalójára. Az érzékei által él. Ez befolyásolja mindennapjait, ez alapján dönt, és ez a mozgatórugója cselekedeteinek.

b) „Úgy érezem” - vezetés, ami természetesen szubjektív, hozzá képest a Biblia objektív. Ilyenkor a lelki élmények keresése hozzátartozik keresztény életének mindennapjaihoz.

c) Az igazság megítélését belsı élményei által gyakorolja. Nem megismerni akarja Istent, hanem tapasztalni, érezni. Ebbıl lesz az élményvallás. İ azt mondja gyermeki hit, mi azt ez tudatlanság.

d) E lelki mozgalom hirdetıi gyermeki hitet kérnek követıiktıl, de a gyermeki hit, nem egyenlı a tartalom és az értelem nélküli hittel!


e) Az érzéki keresztény belsı élményeire helyezi a hangsúlyt, és nem érzékeli a világ és Isten Igéje közötti konfliktust, és amikor beköszöntenek ezek a nyomások, fájdalmak, akkor összeesik. Az érzéki keresztény kialakuló legszentebb törvénye, hogy mindenáron el kell kerülni a rossz érzéseket.

Az újjászületés után A Biblia felhív bennünket egy értelmi fordulatra, egy megújulásra. 1Tessz 4,13 - Nem akarom

továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek… Róm 12,1-2 - változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

a) Látjuk, hogy a bibliai üzenet a gondolkodásunk felé fordul, Isten elvárja, hogy másképp gondolkozzunk. Sıt tanuljuk Isten dolgait.

b) A tanulással szemben létezik egy anti intellektuális áramlat a kereszténységen belül. Szerepet kap a lustaság, az odaszánás hiánya és egy hibás teológiai lenyomat: ellenszenves az ész használata a hit dolgaiban, mintha ez ellene állna Isten dolgainak.

c) Félelem, hogy a hit, a Szentírás kijelentései nem fognak megállni az intellektuális vizsgálódás szintjén. „Mi van, ha kiderül, hogy amiben hittem, az nem igaz?” Ezt a kérdést az Írásban járatlan - „írástudatlan” embereknek lehet csak beadni.

d) Egy sikeres keresztény életvitelt nem lehet csupán feltételezésekre, érzelmekre,

szenvedélyre építeni. Ne az érzelmeinken keresztül keressük Istent, inkább a megújított értelmünkhöz igazodjunk

e) Hisszük, hogy szükségesek az öröm, a hála, a szeretet érzései, de csak arra válaszok, amit hittel, szellemmel és értelemmel már elfogadtunk.

f) Krisztus megtapasztalása elsırendő kívánalom egy keresztény életében, de a megismerése ad erıt! Kijelentéseibe, hogyan kapaszkodjunk, ha nincs ismeretünk felıle:

Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek! (Mát 14,27) Mi van, ha ellentétben állnak az érzéseim azzal, amit Isten Igéje mond? Mit tegyek?

1. A kereszténység arról szól, hogy azt tesszük, ami Isten mond, ha jó, ha rossz érzések kísérik. Azt cselekedjük, amit megértettünk és elvárja Isten tılünk, vagy azt, amihez épp a kedvünk telik? A kedvtelés és a boldogság közti különbség: mindkettı jóérzés, de csak az egyik maradandó. Sokan nem ismerik fel a különbséget, a boldogsághoz vezetı út nem kedvtelésekkel van tele. Ha nem törıdünk a különbséggel, akkor biztosan érzéki keresztények vagyunk! A Biblia tanulmányozásakor rájövünk, hogy kapcsolat van az Istennek való engedelmesség és a boldogság között.

2. Sátán elsı cselvetése a boldogságról szól, és azt hazudta, hogy az engedelmesség soha nem adhat boldogságot. Ma is sokan hiszik ezt, ha azt teszed, amit Isten mond, soha nem leszel boldog. Ha azt teszed, amit én mondok, és úgy élsz, ahogy kedved telik, akkor felszabadulsz és megismered az igazi boldogságot.

3. A bibliai kereszténység azonban nem az élet tiltásairól szól, hanem azt tanítja meg az embernek, hogy hogyan éljen Isten szerint.

Az ember fı célja A Szentírás tanítása szerint, az ember fı célja az Istennel való életben, Isten dicsıítésében, és

a neki való engedelmességben kap értelmet.


a) Ha a boldogság az Isten szavának való engedelmességünktıl függ, akkor hogyan engedelmeskedjünk, ha nem tudjuk, hogy miben is engedelmeskedjünk? Láthatjuk, hogy szükséges az Írás ismerete!

b) Az Isten ismerete nem garantálja, hogy cselekedni is fogjuk azt, amit megismertünk, de legalább tudni fogjuk. Az emberi élet beteljesedésének kérdése tehát a megismerésen áll vagy bukik elıször. További kérdésünk, hogy bízunk-e benne annyira, hogy teljesen rá hagyatkozzunk? Hiszünk-e annak az Istennek, akiben hiszünk?

Kell-e tanulmányoznunk az Igét? A Biblia tanulmányozásának - láttuk - gyakorlati értéke van, ez a személyes épülés, aztán

erkölcsi kérdés is egy keresztény számára, sıt a boldogság elıfeltétele. De valami több is! Kötelesség. Ez a fı indíték, hisz Isten maga parancsolja nekünk, és ha a világ legunalmasabb

könyve lenne, és lényegtelen dolgokról szólna, akkor is kötelességünk lenne, mert maga Isten bízott meg bennünket ezzel a munkával.

A kötelesség nem szabad választás kérdése. Ha nem válaszoltál erre a megbízásra, akkor most kérd Isten bocsánatát, és kezd el e kötelesség teljesítését!

Írásmagyarázás a Bibliától a korai iskolákon át a máig Az írásmagyarázás már a Bibliában megkezdıdik, hisz az ószövetségi igéket értelmezik, sıt

alkalmazzák az újszövetségi kereszténység idejében. A messiási ígéretektıl egészen az apostoli levelekig.

Hermeneutikai iskolák és képviselıik: 1. Az alexandriai iskola, a hellenista zsidóság központja: Idealizmus és a Biblia

tévedhetetlensége hatotta át a magyarázatokat. Az értelmezésben három lépcsıt különböztettek meg: a szó szerinti, erkölcsi, allegorikus, (késıbb Origenész hatására a negyediket is beleolvastak: ez volt az anagógikus értelmezés.

2. Antiókhiai iskola: reál-exegéták csoportja, értelmezési típusok megjelenése – szembehelyezkedtek az alexandriai irányzattal

3. Középkor: Augustinus, jellemzıi: allegorizálás, kétértelmőség, sıt késıbb a szentháromság, vagy a hit, remény, szeretet viszonyából magyarázták bibliai szövegeket. Kialakult a középkori quadriga

Quadriga négyszeres értelmezési módszertan a korai egyháztörténelemben. Képviselıi Kelemen és Origenész különösen allegorizáló módszert használnak bibliaértelmezésükben.

Négy jelentés irányában vizsgál meg minden textust: 1. szó szerinti, 2. erkölcsi, 3. allegorikus és 4. anagógikus értelemben. 1. Szó szerinti, mint világos, nyilvánvaló jelentés. 2. Az erkölcsi jelentés oktatta az embereket, hogyan kell viselkedni. 3. Az allegorikus jelentés kinyilatkoztatta a hit tartalmát, 4. az anagógikus pedig a jövı reménységét fejezte ki.

Például: Jeruzsálemrıl tettek említést, négy különbözı jelentés tartalmat adtak neki:


1. A szó szerinti jelentés Júdea fıvárosára utal. 2. Jeruzsálem erkölcsi jelentése az ember lelke. 3. Jeruzsálem allegorikus jelentése az egyház. 4. Az anagógikus jelentése a mennyország.

Valakik felmentek Jeruzsálembe azt jelentette, hogy az ı lelkük „felment” egy erkölcsileg kimagasló helyre, ill. buzdítást olvasnak ki belıle, hogy gyülekezetbe kell menniük, vagy valakik felmentek a mennybe.(?) Ezek túlkapások.

Hisszük, hogy egy egységes jelentése van az írott Igének, de lehet (sıt kell) egy sereg alkalmazása életünk különbözı dolgaira.

Amikor visszatérünk az elsıdleges kijelentéshez, akkor védekezünk a féktelen spekuláció és a szubjektív értelmezéssel szemben.

A Biblia újraértelmezése mindig veszélyes, ilyenkor az átvitt értelmezést olyan szakaszokra is erıltetik, amellyel bármely irányba elferdíthetı a Biblia.

4. Aquinói Tamás szerint a bibliai mondanivalót az Ószövetség és az Újszövetség

kapcsolatában, Krisztus és a keresztények kapcsolatában, ill. az egyház és a végsı idıkre nézve kell magyarázni.

5. Reformáció kora: Luther a középkori quadriga-t teljesen elveti. A Bibliát önmagából kell megismerni. El kezdik felszabadítani az írásmagyarázást a középkori dogmatika alól. Krisztusközpontúság és üdvtörténeti látás egységes rendszere jelenik meg.

A mai protestáns teológia konfliktusa a Bibliával amit vitat:

a) ihletettség b) tévedhetetlenség c) a kommunikálás módja és formája d) a tartalma se nem megbízható sem nem igaz, üzenete nem következetes e) gyakorlati eredményei nem világosak, bizonyíthatóak

Liberális teológia: olyan értelmezési módszert alkalmaznak, amely magába foglalja „a Biblia

korszerősítését” újraértelmezése által, a Szentírás eredeti értelme elhomályosodik és az üzenet a mai irányelvekhez igazodik.

Az új hermeneutikai gondolkozás könnyedén lép át a vitatott anyagon és humán történelemtudomány kezébe adja az Írások hitelességét, tartalmát és üzenetének tanúságait.

Személyes Bibliatanulmányozás és egyéni értelmezés Ma szinte minden otthonban van Biblia, egy bestseller. (Van, hogy csupán dísz, egy feltőnı

helyen vagy alkalmas hely fénykép tárolására.) Könnyen elfelejtjük azt a félelmetes árat, amelyet fizettek keresztények egy olyan saját

nyelvünkön írt Biblia birtoklásának kiváltságáért, amelyet mi már olvashatunk és értelmezhetünk.

A reformáció kora elıtt nagyon nehezen, mondhatnánk kevesek birtoka volt a Szentírás tanulmányozása.

A személyes értelmezés kezdete A reformáció két nagy vívmánya:

1. az egyéni értelmezés alapelve, 2. a Biblia lefordítása a nemzet nyelvre,


Nagy harcok, üldözések és mártírok vére volt a fizetség. Luther Márton is azzal a céllal tette, hogy bármely írni-olvasni tudó, olvashassa Isten Igéjét. Központi kérdéssé tette a Biblia egyéni értelmezésének problémáját a XVI. században. Korábbi vitákban, Lipcsében és Augsburgban Luther már merte maga értelmezni a Szentírást

a pápák és zsinatok által képviselt értelmezésekkel ellentétben. 1. Számára csak egy tévedéstıl mentes igazság-forrás volt. „A Szentírás soha nem

téved.” 2. Becsületbeli kötelességének érezte követni azt, amirıl saját lelkiismeretét meggyızte a

Szentírás.

Ellenreformáció az egyéni értelmezés tagadása A tridenti zsinat protestánsok elleni határozatok meghozatalában volt híres. Szerintük: A római katolikus egyház tanítóhivatalának felelıssége a Szentírás kifejtése és a

Szentírás értelmének kinyilatkoztatása. 1. A zsinat határozatában a „zabolátlan kedélyekre” hivatkoztak, mint a Szentírás

értelmezık belsı motivációjára. Támogatták-e a reformátorok a zabolátlanság elvét? Az egyéni értelmezés azt jelenti, hogy bárkinek joga van a Szentírást úgy értelmezni, hogy az neki megfeleljen? Szeszélyes, önfejő módon, korlátozás nélkül? A reformátorokat is foglalkoztatta a szabadosság kérdése. Keményen dolgoztak a bibliai értelmezés egészséges alapjainak felvázolásán. Ám a következtetéseiben nem értettek egyet a római felfogással: megfékezésének módja nem az, hogy az egyház embereinek tanításait csalhatatlannak jelentsék ki.

2. A mások az elferdítés szó a zsinat határozatában. Egyetértünk: senkinek nincs joga elferdíteni a Szentírást. Az egyéni értelmezés engedélyt ad az értelmezésre, de nem az elferdítésre.

3. A római egyház sok jó szándékú embert is belekevert a történelem folyamán e mőveletbe. Az egyház a testi fenyítéshez folyamodott, egészen a kivégzésig.

Luther és a reformáció továbbvivıi meg voltak gyızıdve a Szentírás áttekinthetısége felıl.

Ha a sokaság elé kerül az evangélium alapvetıen tiszta üzenete, akkor ennek elınye sokkal több, mint végsı romlása.

Felismerték az iskolázott lelkipásztorok fontosságát. Az ótestamentumi és újtestamentumi gyakorlatban és tanításban jelentıs helye volt a rabbinak, az írástudónak és a tanítás feladatának. A tanítóknak jártasnak kell, hogy legyenek az ókori nyelvekben, szokásokban, történelemben és irodalmi elemzésben. De még fontosabb, hogy engedelmesek legyenek Istennek!

Baj, ha az egyháznak nincsenek felügyelıi vagy tanítói. Objektivizmus és szubjektivizmus Akkor és ma, a szubjektivitás a jelenlevı legnagyobb veszély a bibliaértelmezés területén. A szubjektivizmus szellemisége: „Ez az én véleményem. Ez a te véleményed” - mondja

neked. Ez egyben egy kimondatlan cáfolat. Arra gondol, amit mondasz természetszerően téves. (Miért lenne az, ha megindokoltad?)

„Sıt, (így folytatja) lehet a te értelmezésed helyes és az én értelmezésem egyaránt érvényes. Mindkettı igaz lehet. Neked az tetszik, nekem ez.”

Tehát mi igaz az én számomra? Ki dönti el? Én. - Ez a szubjektivizmus. Mi a különbség a szubjektivitás és a szubjektívizmus között?


1. Más, ha az igazságnak van egy szubjektív eleme, 2. És megint más, hogy az igazság teljesen szubjektív.

Amikor egy tétel igazsága elevenemre tapint és megragad, akkor ez egy szubjektív dolog. Ellenben a szubjektivizmus az, ha elferdítjük a fogalmak objektív értelmét, hogy saját érdekeinknek feleljen meg.

A szubjektivizmus egy állítás igazságát nem csak, hogy kiterjeszti, vagy alkalmazza a tárgyra,

hanem teljesen ez a tárgy határozza meg azt. A Szentírás objektív megértése A Szentírás objektív megértésére való törekvésünk sorozata.

1. Megpróbáljuk megérteni, mit mond az Ige a maga szövegösszefüggésében. Lehet számos lehetséges személyes alkalmazás, de lehet csak egy helyes értelme. Isten beszéde nem többirányú.

2. Ismernünk kell az egészséges bibliaértelmezés céljait. Elérni a Szentírás objektív értelmét és elkerülni az elferdítés azon kelepcéit, amelyek akkor fordulnak elı, amikor az értelmezéseket a szubjektivizmus uralja.

3. Különbség felismerése az exegézis és az eiszegézis között. a) Exegézis megmagyarázni, amit a Szentírás mond. A szó jelentése „kivetni”. Az

exegézis kulcsa az „ex” elıragban található, jelentése „ból-bıl” vagy „valahonnan, valamibıl ki”. Az jelenti, megnevezni a szavakból az ott levı értelmet.

b) Az eiszegézisnek ugyanaz a gyöke, de más az elıragja. Az elırag eisz, jelentése „bele”, valami olyannak a szövegértelmezésbe való beleolvasását, egyáltalán nincs is ott. Exegézis egy objektív vállalkozás. Eiszegézis a szubjektivizmusban való gyakorlottságot tételezi fel.

4. A biblia gyakran mond olyan dolgokat, amelyeket nem akarunk hallani. Tehetünk

fülvédıket és szemellenzıket. Fájdalom mentesebb kritizálni a Bibliát, mint engedni, hogy a Biblia kritizáljon minket.

Deduktív vagy induktív bibliatanulmányozási módszer?

1. Az exegézist megelızıen két eljárásmód szerint nyúlhatnak emberek a Bibliához, az egyiket deduktív, a másikat induktív bibliatanulmányozási módszernek nevezzük.

2. A deduktív elıfeltételezésbıl indul ki, és utána veszi szemügyre a bibliai versek tartalmát, azért hogy alátámassza a kezdeti feltételezést. Dedukció, jelentése: levezetés, olyan érvelési folyamat, amelyben az ismert fogalomból haladunk az ismeretlen felé. Tehát az elsı az elıfeltételezés, aztán kinyitja a Bibliát és keres olyan verseket, amelyek ezt igazolják. Jellemzıi a győjtögetés, szelektálás és bizonyítás. Nem a legjobb, mert mi van, ha rossz az elıfeltételezés? Létezik, hogy valamit hiszünk, elképzelünk egy igeversrıl, és az egyébként egész mást mond. A cél itt nem a felfedezés, hanem önmagunk igazolása. Szubjektivizmushoz vezet.

3. Induktív (felépítés, következtetés) gondolatmenet: Elıször megfigyeljük a szöveget, és utána értelmezzük, (mielıtt alkalmaznánk.) Kérdezünk: Mit higgyek a bemerítkezésrıl? Nem válaszolok rá és bizonyítom, mert ez a deduktív módszer, hanem tanulmányozzuk a Szentírás összes idevonatkozó versét a következtetés elıtt. Az induktív módszer lehetıséget ad arra, hogy megragadjuk a szerzı mondanivalóját, és nem határozzuk meg, hogy szerintünk mit mondott.


4. A sorrend döntı: megfigyelés és értelmezés (következtetés) ez egy helyes exegézis lehet, de ha megfordítjuk a sorrendet, akkor deduktívvá válik, és eiszegézisbe torkollik a bibliatanulmányunk.

5. A szubjektivizmus gyakorlata az eiszegézis: nem veszélytelen. Két fı következménye lesz:

1. tévedést és elferdítést okoz, 2. önteltséget is szül.

6. Ha nézeteim nem állhatják meg az objektív vizsgálat és bizonyítás tesztjét, az alázat azok feladását követeli. A magánvéleményeket a külsı bizonyítékok, és vélemények fényében kell mérlegelni. Senki sincs e Föld színén, aki tökéletesen megértené a Szentírást. Talán ha pontosan tudnánk, hogy mely nézeteink ellentétesek Istennel, elhagynánk azokat. Szükségük van más emberek kutatására és szakvéleményére.

A gyülekezeti tanító szerepe

1. Különbség van tanító presbiterek és vezetı presbiterek között. Az utóbbi a gyülekezet ügyeinek kormányzását és igazgatását végzi, míg a tanító presbiterek, vagy pásztorok a szentek szolgálatra való felkészítéséért felelnek.

2. A nagy igehirdetık korszakából beléptünk a nagy gyülekezet korszakába. Ezt jelzi, az un. laikus megújulási mozgalom, a házi bibliatanulmányozó kiscsoportok megjelenése. Az evangélium célját nézve eredményesek voltak. Világszerte egyre nagyobb gyakorlottságra tesznek szert a Biblia megértésében és értelmezésében. Nem ellene kell állni, hanem céllá kell tenni, hogy az emberek képzett tanításban részesüljenek.

3. A szolgálók képzésén túl a tanítóknak mindenkihez szóló tanításban is kell forgolódniuk. A múlt században, a klérus fogságban tartotta a Bibliát. Nem szabad ide visszatérni.

4. Maga Krisztus rendelt egyeseket gyülekezete számára, felruházva ıket a tanítás ajándékával. Ezt az ajándékot és tisztséget becsülni kell. A tanítóknak kell, hogy megfelelı neveltetésük legyen. Vannak, akik tanítóknak kiáltják ki magukat, de egyszerően nem képesek tanítani. Kritikus fontosságú a jellem, az életmód és a képviselt teológia.

A hamis tanító veszélye Izráel veszedelme a hamis próféta vagy hamis tanító megjelenése volt. Mi a helyzet az

Egyházzal? 1. A hamis próféta olyan volt, akit sokkal inkább foglalkoztatott a saját bére, mint a

juhok jóléte. 2. Rosszakaratból, tudatlanságból, hamis szellembıl tanította Isten népét. (Jer 23,25-32) 3. Az egyik legnagyobb áldás, amikor Isten saját szíve szerinti tanító prófétákat és

tanítókat küldött nekik. (Jer 3.15)És adok néktek szívem szerint való pásztorokat, és legeltetnek tudománnyal és értelemmel.

4. Az újtestamentum így figyelmeztet: Jak 3,1-ben: Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.

Milyen tanítókra van szükségünk? Akiknek ismeretük alapos, és akik szíve nem ellenkezik

Isten igéjével.

A hermeneutika


Hermeneutika feladata: A hermeneutika tudománya a bibliaértelmezés tudománya. Hermész isten volt az istenek

hírnöke. Az ı feladata volt értelmezni az istenek akaratát. Így a hermeneutika is egy olyan üzenet közvetítésével foglalkozik, amely megérthetı.

Hermeneutika célja: Célja irányelveket és szabályokat adni. Technikaivá és bonyolulttá válhat. Írásos okmányt

lehet hibásan értelmezni, ezért szabályokat fejlesztettünk ki, hogy ezek segítségével elkerüljük az ilyen hibás értelmezéseket.

Hermeneutika szabályai Biblia kell, legyen az egyház legfelsıbb tekintélye. Az értelmezés alapelveit tisztázták:

1. Elsıdleges szabálya „a hit analógiája” , 2. Biblia szó szerinti értelmezése, 3. Típus analízis, 4. Metaforák, 5. Nyelvtani-történeti módszer, 6. Forráskritika 7. Szerzı és keletkezés

A hit analógiája - az Írás értelmezi az Írást! 1. A Szentírásnak kell értelmeznie a Szentírást: „Sacra Scriptura sui interpres”, vagyis a

Szentírás semmilyen részét nem lehet oly módon értelmezni, hogy ellentétbe kerüljön azzal, amit a Szentírás világosan tanít más helyen. Pl. egy adott igevers, több eltérı módon értelmezhetı, és az egyik értelmezés ellentétben áll a másikkal (többivel), akkor a második értelmezést kell használni.

3. Korábbi bizalom elve. Isten soha nem mond ellent önmagának, nincs változó értelmezés. Ez védelem az igék kiforgatása, lejáratása érdekében. Az átlagos illendıség egyszerő szabályainak meg kellene védeniük minden szerzıt az ön-ellentmondás jogtalan vádjaitól. Valakirıl a legjobbat kellene feltételezni. Ugyanolyan érzékenyeknek kellene lennünk mások szavaira, mint ahogy szeretnénk, hogy ık legyenek a mieinkre.

4. Következetesen értelmezni a szavakat. A Biblia természetérıl és eredetérıl való véleményünknek jelentıs befolyása lesz arra, hogyan fogunk nekilátni annak értelmezéséhez.

A biblia szó szerinti értelmezése Nemcsak megkérdıjelezik, hanem vádolják az evangéliumi kereszténységet, mert

„természetesen” a Bibliát szó szerinti értelmében értelmezi. 1. Luther: sensus literalis. A szó szerint kifejezés a latin litera szóból ered, jelentése

bető. Figyelni a használt betőkre és szavakra, irodalomként értelmezni. 2. De ez az ihletés nem alakítja bővös kifejezésekké a szavak betőit vagy a szakaszok

mondatait. Egy fınév fınév marad, és egy ige ige marad. A történelmi elbeszélések nem válnak allegóriává.

3. Lehet, hogy a textus legszorosabb irodalmi megvizsgálását követeli. Amit típus analízisnek neveznek.


Szó szerinti értelmezés és típus analízis A típus szó „fajta”, „féle” vagy „faj”. A típus analízis az olyan dolgok tanulmányozását jelenti, mint

1. irodalmi forma, 2. beszédfordulatok és 3. stílus.

Nem szabad összekeverni a lírai költészet és a jogi tájékoztatás, a napilap aktuális eseményekrıl szóló tudósításait és a hısköltemények.

Különbség van a történelmi elbeszélések és a prédikációk között, az élethő szemléletes leírás és a túlzó elbeszélés között. Egy sereg értelmezési probléma ennek elmulasztásából ered.

Pl. Jónás történetisége, nem hiszik, hogy Jónást ténylegesen lenyelte egy bálna /vagy nagy

hal/. Az irodalmi analízis nem dönthet a hit kérdéseiben.

A hiperbola használata Az irodalmi konfliktusokból keletkezı problémák másik példája látható a hiperbolák bibliai

használatából. A hiperbola szó szerinti jelentése „túllövés” . „Különösen túlzott állítás, hatás elérése céljából”. Ez egy nyelvészeti jelenség. Pl. Mt 9,35 Jézus minden egyes falut meglátogatott? Lehet, de kétséges. Vagy: Márk 4,31

Egyesek szerint Jézus tévedett, a mustármag a legkisebb minden mag között. Tudjuk, hogy vannak a mustármagnál kisebb magok is. Vagy: Jn 21,25 Maga a világ sem foghatná be a könyveket, a melyeket írnának Jézus cselekedeteirıl?

Világos itt a hiperbola használata azt jelenti, hogy elmulasztottuk az irodalmi analízist felhasználni az értelmezés során.

A megszemélyesítés A megszemélyesítés is egy költıi fogás, mely által élettelen tárgyak vagy állatok emberi

tulajdonságokkal lesznek felruházva. Pl. a hegyek ugrálnak, a fák tapsolnak, stb. de más a helyzet Bálám beszélı szamarával. 1. Nem szabad szubjektív módon válaszolni ezekre, mert eleve megítéljük azokat abból a

szempontból, amely elismerjük vagy elvetjük a csodákat. 2. Objektív módon válaszolni az elhangzott kérdésre annyi, mint alkalmazni az irodalmi

szabványt a texusra. Ha valamit megszemélyesítésnek nevezünk, ami magán viseli a történelmi elbeszélés minden

jegyét, eiszegézisben vagyunk bőnösök. Ha a Biblia állítja, hogy valami tényleg megtörtént, (lásd a szamár beszél) semmi jogunk nincs „elmagyarázni” úgy, hogy azt megszemélyesítésnek nevezzük.

Egy másik minket zavaró téma, ami megtörtént: a beszélı kígyó a 1Mózesben. Történeti irodalom jegyeit viseli, elbeszélés földrajzi-történeti pontossággal, de szimbólikus

irodalomban található szóképfajtát is alkalmaz. A személy szimbolikus ábrázolása nem jelenti azt, hogy a személy nem valóságos, vagy, hogy

nem történt meg. Meg kell értenünk a különbséget a Biblia valóságos mondanivalója, felfogása és azon kérdés között, hogy vajon amit mond, azt hogyan közli velünk.


A metafora problémája A metafora egy szókép, egy szót vagy mondatot, amely szó szerint egy dolgot vagy gondolatot

jelent, másik helyett használnak, így sugalmazza a kettı közötti hasonlóságot vagy analógiát. „Én vagyok az ajtó, ha valaki rajtam át megy be, az biztonságban lesz.”

Itt Jézus a lenni ige formáját metaforikus módon használja. Például: „Ez az én testem.” Betőszerinti értelmezése komoly viszályokra vezetett az

egyházban. A Szentírás szó szerinti értelme keresésének klasszikus módszere, rájönni arra, mit közöl a

bibliai irodalom a különbözı formák és szóképek segítségével. Ezzel nem gyengítjük Szentírás tekintélyét, hanem megértjük üzenetét, hogy sokkal hatásosabban szolgáljon Isten népének hite és gyakorlata irányítására.

A nyelvtani-történeti módszer A név is sugalmazza, hogy itt a nyelvtani szerkezetekre és a történelmi összefüggésekre

figyelünk. Az írott bibliai üzenet valamilyen nyelvtani szerkezetben maradt ránk. 1. A nyelvtani szerkezet határozza meg, a szavakat

a) kérdésként (kérdı), b) parancsként (felszólító), c) vagy nyilatkozatként (kijelentı) kell-e felfogni.(?)

A görög nyelv szerkezete szerint eldönthetı, hogy pl. Jézus egy jövendıbeli próféciákat

mond, vagy egy parancsot ad ki. 2. A történelmi analízis a környezet és a helyzet megismerésérıl szól.

A bibliai könyvet ki a szerzıje, mikor keletkezett és kik a címzettjei? Ha válaszolunk a „ki, kinek, milyen körülmények között, milyen szakaszában írt egy könyvet”

c. kérdés sorozatra, sok mindenre választ kapunk. Pl. tudjuk, hogy Máté a zsidó testvéreinek írta az örömhírt, hogy bemutassa, hogy a Názáreti Jézus Krisztus, a megígért messiáskirály. Lukács doktor ellenben inkább a korabeli görög érdeklıdıket célozta meg az evangéliummal.

Forráskritika Tudjuk, hogy a Márk evangéliuma volt az elsı írott evangélium. Mindig fontos elolvasni az

író elıszavát, mivel általában ott találhatók meg az írás indítékai és céljai, és ez nagy segítség üzenetének megértésében.

Máté zsidó közönségnek írt, ezért fontos Jézus törzsi családfája, hogy a messiási jogigényt a származástanilag is bebizonyítsa.

Szerzıség és keltezés Mivel a nyelv megváltoztatja értelmét nemzedékrıl nemzedékre ezért fontos szerzıség és

keltezés idejének megállapítása. Jövendölı próféciát is tartalmazhat, és a kritikusok olyan dátumra kelteztetik, amely a

prófétált eseményekkel egyidejő vagy azok után való. Ha tudjuk, hogy ki írt egy bizonyos könyvet és tudjuk, mikor élt ez a személy, és ismerjük a

könyv megírásának idıszakát egészséges értelmezéshez jutunk.


Nyelvtani tévedések Nyelvtannak kapcsolatos probléma: Sokakat kételkedıvé tett a Biblia ihletettségével

kapcsolatosan, mert pl. a Jelenések könyve, amely nyelvtani szerkezetét tekintve nyers és csiszolatlan, hogy lehet ez Istentıl?

Az ebben való botlás biztatott sokakat, hogy megtámadják a Szentírás ihletettségének fogalmát, tévedhetetlenségét.

De, tudnunk kell, hogy az ihletettség és a tévedhetetlenség alapelvei megfogalmazásuk szerint

megengedik a nyelvtani hibákat. 1. A Biblia nem „Szent Lélek görögben” lett írva. 2. A Szentlélek nem „diktálta” az emberi szerzık szavait és „stílusát”. 3. A szerzık nem gépszerő automaták.

A tévedhetetlenség a Szentírás „legteljesebb igazmondását” jelenti. Vagyis soha nem téved az általa hirdetett igazságra vonatkozólag.

Ha pl. egy ártatlan embert megkérdeznek bőnössége felıl a tanúk padján, és ı így válaszol: „Én nem megöltem senkit soha” - bizonyára nem lehet hamis esküvel vádolni azért, mert nyelvtanilag helytelenül nyilatkozott.

Összefoglalva: A három elsıdleges értelmezési alapelvrıl beszéltünk.

1. A hit analógiája szem elıtt tartja a teljes Bibliát, nehogy a Szentírás egyik részének eltúlzása miatt a többi rész kizárásának hibájába essünk.

2. A szó szerinti jelentés korlátozza képzeletünk szeszélyes értelmezések irányába történı elkalandozását és felszólít arra, hogy közelrıl vizsgáljuk meg a Szentírás irodalmi formáit.

3. A nyelvtani-történeti módszer a textus eredeti jelentésére összpontosítja figyelmünket, nehogy „beleolvassuk a Szentírásba” a jelenben kialakított gondolatainkat.

A bibliaértelmezés gyakorlati szabályai Legalapvetıbb és legszükségesebb gyakorlati szabályokról: 1. Elsı szabály: A Bibliát úgy kell olvasni, mint bármilyen más könyvet.

a) Nem azt jelenti, hogy a Biblia minden tekintetben olyan, mint más könyv. (világosság, imádság) Egyedülálló módon ihletett és csalhatatlan.

b) De a Biblia nem vesz magára semmilyen különleges varázslatot. Nem egy misztikus irodalom. A titokzatos, rejtélyeskedı fellobbanások általában nem nagyon hasznosak az exegézis alapmunkájában.

c) Még rosszabb a „találomra felütés” úgynevezett lelki módszere. Egészséges mód kialakítására ösztönzünk a Biblia forgatásával kapcsolatban.

2. Második szabály: Olvasd a Bibliát egzisztenciálisan.

a) Mit értünk alatta? Egzisztenciális – lat. (létfontosságú, a megélhetést, életlehetıséget érintı) Amint olvassuk a Bibliát, személyesen és szenvedélyesen kellene bekapcsolódnunk abba, amit olvasunk, hisz meghatározza életmodellünket. Tanulmányozzuk személyre szóló alkalmazása céljából (a megtérés és követés miatt). Értheted úgy, hogy ez egy levél saját részedre megcímezve, és kipostázva. Mintha minden részletét neked írták volna.

b) Megpróbáljuk magunkat a Szentírás személyinek élethelyzetébe képzelni, jobban megérthetjük, amit olvasunk. Átérezve a tanulmányozott személyek érzéseit. Az


ilyen sorok közötti olvasás nem tekinthetı magának a Szentírás szövege részének, de segít megérteni az események légkörét, valódi hiteles értelmezését. Ezért a „sorok közötti olvasás” megengedett eszköz az igehirdetésben.

c) Ellenben, ha természetünknél fogva ellenségeskedésben vagyunk Istennel, vigyáznunk kell e hajlamra, amikor Igéjéhez közeledünk. Hibák: Itt a kinyilatkoztatás nem a történelem folyamán megy végbe, hanem inkább az én személyes döntésem pillanatában. (itt és most) „idıtlenség teológiája” ez: Nem számít, Jézus egyáltalán élt-e a történelemben. Ami számít, az a jelenleg felénk irányuló üzenet. Jézus nem egy történelmi személyt „jelent”, hanem a „felszabadítást” a nyomasztó belsı és külsı erık alól.

d) Nagyon is számít az, hogy Jézus tényleg élt, meghalt és feltámadt-e a történelemben vagy nem. Az 1Kor 15-ben olvassuk, ha Krisztus fel nem támadt, „ami hitünk semmit sem ér”.

3. Harmadik szabály: A történelmi elbeszéléseket a didaktikus szövegeknek kell

értelmezniük. a) A „didaktikus” szó a „tanítani” vagy „oktatni” jelentéső görög szóból ered. A

didaktikus irodalom, tanít vagy magyaráz. Ilyenek Pál írásai. b) Az evangéliumok megörökítették azt, amit Jézus tett, a levelek pedig értelmezik

tetteinek a jelentıségét. Az evangéliumok tanítanak és értelmeznek, elbeszélik a történetet. A levelek a bibliai eseményeket – ószövetségi ill. evangéliumi történeteket, mint oktatástani feljegyzéseket értelmeznek tantételeként, a bátorítások és a gyakorlati alkalmazások terén.

c) Protestáns álláspont, hogy „a leveleknek kellene értelmezniük az evangéliumokat”. Ez volt a gyakorlati alapelv.

d) Nem tulajdonítottak nagyobb tekintélyt sem a leveleknek, sem az evangéliumoknak. Késıbb divatos lett Jézus tekintélyét szembeállítani a levelek tekintélyével.

1. Figyelemreméltó, hogy Jézus nem írt az Újtestamentumba, tetteinek és beszédeinek megismeréséhez az apostoli tanúvallomásra vagyunk rászorulva.

2. Hasonló probléma, mint amit Jézus felvetett a farizeusoknak. İk állították, hogy Istent tisztelik, miközben elutasították azt, akit Isten küldött, és akirıl tanúskodott. Kritizálni azokat, akiket Isten küldött, miközben arra hivatkoznak, hogy ık Isten követik – nem új dolog. Elutasítani azoknak tekintélyét, akik pont Istentıl nyerték azt – ez a magaválasztotta istentisztelet lényeges eleme.

3. Sokan kérdezik: „Mit tenne Jézus ebben a helyzetben?” Helyesebb lenne: „Mit akarna Jézus, hogy tegyek ebben a helyzetben?” Miért veszélyes megpróbálni életünket egyszerően Jézus cselekedeteinek mintájára alakítani? A mi feladataink, mint Isten gyermekei, nem egyeznek pontosan Jézus küldetésével. Küldetésem-e, hogy megváltsam a világot az embereket bőneikbıl? Soha nem beszélhetek mindenrıl teljes tekintéllyel, mint Isten. Feladatom-e, hogy egy korbáccsal kizavarjam a korrupt lelkipásztorokat a templomból? Nem, nem vagyok az egyház Ura.

4. Tıle megköveteltetett az Ószövetség minden törvényének betöltése. Ha engem körülmetélnek, megtagadom Krisztus befejezett munkáját és magamat az ótestamentumi törvény átka alá. Komoly bőnöket


követhetünk el, ha megpróbálnánk pontosan utánozni Jézust. Sokan felszólítanak minket Jézus utánzására. Továbbá: Jézus nıtlen maradt, de az ı nıtlensége nem követeli a házasság elutasítását, ahogy ezt a levelek világossá is teszik.

e) A Biblia tele van sztorikkal, melyeket értelmeznünk kell. Ami benne van, az nem mind követni való. Utánoznunk kellene-e Dávid házasságtörését vagy Jákob tisztességtelenségét? Isten ırizzen. Ez a tantételeké kiemelt történetek problémája. A Szentírás didaktikus részei elejét veszik az ilyen következtetéseknek. Veszélyes dolog tantételt építeni kizárólag az elbeszélésekbıl.

f) Nyelv problémája a történelmi elbeszélésben. Nyelvünk lehet, hogy nem tökéletes, de megfelelı. Ez egy nagy krízist okozott, megkérdıjelezve a Szentírás hihetıségét is. Nekünk nincs ilyen problémánk.

g) A természettudományos ismereteket megpróbálták ráerıszakolni a Szentírásra. Következménye: viták és emberéletek. A Biblia nem tudományos kézikönyv: fizika vagy csillagászati, földrajzi szakkönyv, nem is akar ennek megfelelni.

4. Negyedik szabály: A „magától értetıdıt” a konkrétan megfogalmazott dolgokkal

kell értelmezni. a) Hol mondja a Biblia, hogy az angyalok nem nélküliek? Általában a Mk 12,25-bıl

következtetik ki. Tény, hogy a mennyben nem lesz nısülés vagy férjhez menés. Szükségszerő következtetéssel vigyázni kell: szektásódáshoz vezethet.

b) A gondosság szabálya: gondos elolvasása annak, amit a szöveg valójában mond, sok eltorzítástól megkímél. A józan és egyszerő alkalmazás.

5. Ötödik szabály: Állapítsd meg gondosan a szavak jelentését

3. Az ember szavakon keresztül közli az információit. Minden egyes szó hozzájárul valamivel a kifejezett tartalom egészéhez. A szavak téves használata és a félreértés együtt jár.

4. Mi tehetünk annak érdekében, hogy világosan megértessük magunkat? Meg kell tanulnunk azt mondani, amit gondolunk és azt gondolni, amit mondunk.

5. Legnagyobb haladás a bibliai tudományokban a szótárírás volt. A szavak jelentésének megértése rögzült. Többek számára elérhetıvé vált.

6. Újtestamentumban található kulcsszavak ilyen vizsgálat alá estek és több oldalon át a szó minden alkalmazásának és finom árnyalatának részletes magyarázatát és leírását megtalálhatjuk (Sajnos ezek magyarnyelven nem hozzá férhetıek).

7. Két alapvetı módszerrel nyúlnak a szavakhoz: etimológiai (eredet és a származtatás) és a szokásos használat szerint. Az etimológia a szavak származtatásának tudománya. A szavak gyökereinek és eredeti jelentéseinek nagyon hasznos lehet. „Dicsıség” héber szava eredeti jelentése „nehéz” vagy „nyomós”. Jellemzı ez Isten „nyomóságával” vagy „jelentıségével”. Nem vesszük İt „könnyedén”. Az eredet és a származtatás mellett meg kell figyelni a szokásos használatát a bibliai nyelvezetben.

6. Hatodik szabály: Jegyezzük meg a parallelizmusok jelenlétét a Bibliában

7. Héber irodalom mindennapos jellemzıje. Könnyő felismerni a gondolatok ritmusát.

8. A parallelizmus olyan két, esetleg több mondat vagy mellékmondat közötti kapcsolat, amely összhangban van hasonlóságában.

9. Parallelizmus típusai szerint: szinonim, ellentétes és szintetikus.


a. Szinonim: Különbözı sorai vagy részei ugyanazt a gondolatot mutatják be más kifejezési módon. Pb 19,5 Zsolt 95,6

b. Ellentétes parallelizmusban a két rész ellentétben van. Ugyanazt a dolgot mondhatják, de tagadás útján teszik ezt. Pb 13,1 Pb 10,4

c. A szintetikus parallelizmus: A szakasz elsı része egy várakozást érzékeltet, kibıvül a másodikban és un. „lépcsıház” szerően egy végkövetkeztetéshez jut a harmadik sorban. Zsolt 92,10 Mt 7,7

Hogyan értette a héber gondolkodás az áldás fogalmát? 4Móz 6,24-26

a. Az áldásmondás párhuzamos szerkezetében a béke, a könyörület és a megırzés szavak szinonimaként szerepelnek.

b. Egy zsidó számára az áldás legfıbb állapota az, amikor olyan közel állhat Istenhez, hogy láthatja orcáját. Mózes láthatta Istent hátulról, de arca nem volt látható. De Izráel reménysége – a végsı és legmagasztosabb áldás – Istent meglátni szemtıl-szembe.

c. Isten közelsége áldás, Isten távolléte átok. 7. Hetedik szabály: Vegyük észre a példabeszéd és a törvény közötti különbséget

a. Szokásos tévedés, ha egy közmondást felruházunk egy erkölcsi szabály súlyával.

b. A példabeszédek célja gyakorlati kézenfekvı igazságokat kifejezni. Az istenfélı életbölcsesség alapelveire tanít.

c. Pb. 26 4-5 tipikus példája annak, hogy lehetnek ellentétesek Bölcsesség kell alkalmazásához.

d. Különbséget kell tennünk a különbözı törvényformák között. A két alapvetı törvényforma, az apodiktikus törvény és a kazuisztikus.

e. Az apodiktikus törvény abszolút, független törvényeket, közvetlen személyes formát követ: „Cselekedd” „Ne cselekedd”. Világosan érthetı.

f. A kazuisztikus törvényt a „ha…akkor” feltételes kijelentési forma jelzi. Általában „példát” hoz fel, irányelveket ad az igazságszolgáltatáshoz. pl. 2Móz 23,4 Az elsı mellékmondat kazuisztikus. A kazuisztikus törvény az alapelvet láttatja meg példa segítségével.

8. Nyolcadik szabály: figyeljük meg a Lélek és a törvény betője közötti különbséget.

a. A farizeusok kínosan pontosak voltak a Törvény betőjének megtartásában, de megszegték annak szellemiségét.

b. Törvényeskedı, aki szabályokat és szabályzatokat alkotott azon túl, amit Isten parancsolt. Baj, hogy a rabbik hagyományainak olyan tekintélyt tulajdonítottak, mint Mózes törvényének. Isteni tekintéllyel való felruházása az emberi tanításoknak a fı típusú törvényeskedés.

c. A betőnek való engedelmesség a szellemiség megsértése közben külsıleg igazzá, de valójában bukottá teszi az embert.

d. A másik irányzat az, amikor figyelmen kívül hagyjuk a betőt. Minden leírt törvény el van vetve a szent parancsolat (pl. az elsı, vagy a szeretet, stb.) nevében.

e. A bető és a Lélek elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Megsemmisítik a betőt.

f. Több tartozik a bőnhöz, mint a külsı cselekedetek. Istent éppúgy foglalkoztatja a szív. Mt 5,17-19 Nem csupán a bető fontos, hanem a legkisebb bető (ióta) vagy „vesszıt” be kell tartani és tanítani.


g. Mi a helyzet a Mesterrel? Elvetette a betőt? Vagy a Lelket? Hozzáadta a Lelket a betőhöz. Itt a kulcs. Mt 5,20

9. Kilencedik szabály: Légy óvatos a példázatokkal

a. A legkönnyebben érthetınek és értelmezhetıek a példázatok. Élvezhetıvé teszik az igehirdetéseket. Konkrét élethelyzetekre vonatkoznak.

b. Egyedülálló nehézségeket okoznak azonban az értelmezésben. Felvetıdik a példázat eredeti céljának kérdése.

c. Azzal a céllal hangzott el, hogy megértsék, legalábbis azok, akik nyitottak voltak elıtte.

d. Nagyon fontos tényezı: a feltámadás elıtt élı hallgatósághoz szóltak. Még nem volt Újtestamentum.

e. A példázatok zöme az Isten országára vonatkozik. Sok népszerő tévképzet élt arról, hogy mit is jelent Isten országa. Nem volt könnyő megérteni, még a tanítványoknak is Jézust kellett megkérniük azok részletesebb magyarázatára.

f. Az értelmezésben probléma az allegóriával való kapcsolatuk. Minden részletnek van egy különleges „lelki” értelme? Természetesen nem. Ha minden példázatot allegóriaként kezelünk, hamarosan fel fogjuk fedezni, hogy Jézus tanítása összevisszasággá válik. Legbiztonságosabb és talán legpontosabb módja az, ha egy alapvetı központi igazságot keresünk bennük. Több igazságot akar megláttatni.

10. Tizedik szabály: Légy óvatos a még be nem teljesedett próféciákkal

1. A legtöbb visszaélés területe az egyházban. Van, aki minden jelenkori eseményben a bibliai prófécia „világos” beteljesedését látja.

2. Kritikusok szerint: A próféciákat a „beteljesedés” utáni idıpontban írták vagy iktatták közbe. Ez a klasszikus az „elıítélet”, amikor a szövegvizsgálat elıtt már véleménye van.

3. Konzervatív gondolkodók a másik csoport, miszerint a prófécia minden részletének bető szerint kell beteljesednie, a még a szimbolikus jövendöléseknek is

4. Némely esetben kötelezı a betőszerinti beteljesedés (mint a Messiás születése Betlehemben) néha szélesebb hatáskörő beteljesedés történik (mint Malakiás próféciája Illés visszajövetelérıl).V.ö.: Mal 4 5-6; Jn 1,19-28; Márk 9,12-13; Mt 11,13-15; Lk 1,17 János nem volt Illés tényleges újra megtestesülése, ı Illés lelkületével és erejével jött. Jézus kezelte az ótestamentumi próféciákat.

5. Jellemzıje az apokaliptikus forma. Magasfokú szimbolikus szóképek alkotják. A három legkiemelkedıbb könyv, amely beleillik ebbe a kategóriába, Dániel könyve, Ezékiel könyve és a Jelenések könyve. Dániel könyvének szimbólumai és a Jelenések apokaliptikus drámája sok hasonlóságot mutat. Legtöbb képe megtalálható másutt, különösen az Ótestamentumban.

6. Hermeneutikailag: az általános hangsúly itt is szintén a gondosságon van. Józan magatartással kell közelednünk és nem található megoldás minden technikai problémára, inkább segítséget és irányelveket adnak tanulmányozásunkhoz a módszerek.

A kulturális körülmények és a Biblia Milyen irányban és mértékben befolyásolja a Bibliát a kultúra? A Biblia csak az elsı század keresztyéni számára íródott vagy minden kor emberének?


A „kulturális rés”

Amikor tanulmányozni kezdjük szembesülni fogunk a kulturális különbséggel. A Biblia saját napjai kultúráját tükrözi. A kérdés akkor azonban az, hogy milyen módon lehet napjainkban tekintélye felettünk?

Egy biztos: a „kulturális rés” korlátozó tényezı. Kérdéseink: a) Mi napjainkban az értelme és mértéke a Biblia ókori élet, történelem és

világegyetem nézetének? b) Ez a lényeges része a Szentírás üzenetének? c) Tanítása a kultúrát felülmúló üzenet?

Feladatunk ennek ellenére az, hogy létrejöjjön a bibliai szöveg pontos exegézise, a ma embere megértse a mondottakat és a jelentéseket, stílus, mondattan, történelmi és földrajzi összefüggés, szerzı, címzett és irodalmi mőfaj kérdéseiben. Analízis ne vagy kevés kárát szenvedje annak, ami az elsı és a huszadik század kulturális körülmények között tátong.

A kulturális körülmények és az olvasó

a) Nemcsak az Írást határozza meg annak kulturális környezete, hanem engem is meghatároz a saját kulturális környezetem. Olyan nézeteket vallok és tanítok, amelyeknek semmi közük nincs a keresztény gondolkodáshoz, és nehéz a saját környezetembıl, nézeteimet kiválogatni.

b) Hibás látásmódunk újból és újból vakká teszi saját hibánk iránt. Ez része a világi gondolkodásmód hatásának. Ki az, aki meghallja a Szentírás üzenetét anélkül, hogy saját elıítéleteimet vegyítené bele.

c) A racionalisták állítják, hogy modernizálni kell a Bibliát, mielıtt számunkra is használható lenne. E nélkül nem tudjuk biztosan, hogy ránk is vonatkozik-e az, amit parancsol? Szerintem kihagyják a Szentlélek munkáját és teljesen az emberre bízzák, hadd erılködjön. Amit viszont idıtıl függetlenül tapasztalunk, és itt nem számít a kulturális háttér, az az, hogy a Szentírás valamilyen mértékben csak meghatározza lelkiismeretünket.

Alapelvek vagy szokások? El kell döntenünk, hogy az egész Szentírás alapelvekbıl tevıdik össze és ezért kötelezı

mindenki számára minden idıben, vagy helyi szokásokból tevıdik össze, nincs semmilyen fontossága számunkra.

Például nézzünk egy-két példát, ami nyomott hagyott az egyháztörténelemben: Pl. lehet a Luk 10,4 A lábmosás szertartását illetıen. De az 1Kor 11 - híres „fejbefedés”

üzenetére vannak még jobb variációk: 1. Csak szokás. A fej kitakarása a paráznaság helyi jelzése volt. Többé

nem szükséges, hogy az asszony alárendelje magát egy férfinek. 2. Ez egy alapelv. Az imádság alatt, az asszonyoknak mindig jelezniük

kell ezt , sıt fátyollal kell befedniük a fejüket. Gyakorlati irányelveket várnak az egyháztagok a teológusaiktól, tehát hogyan látjuk a

történeteket. A Bibliában föl kell ismerni a nyilvánvaló szokási területeket, a keresztyén sajátosságokat az elsı században. Vigyáznunk kell, hogy ne engedjük a kultúra megismerése iránti buzgóságunkkal elhomályosítani azt, ami tulajdonképpen meg van írva. Kieszelt indoklásunk könnyen válik exegézisbıl eiszegézissé. Megoldásban segít az ún. „teremtési rend”.

A teremtési rend jelzi a kultúra felett álló alapelveket. Nézzük Jézus eljárását a válással kapcsolatosan, amikor a farizeusok próbára tették. Mt 19,4-6


A levonható következtetés az, hogy a teremtési parancsok ma is elıírások, hacsak azokat nem módosítja határozottan a késıbbi bibliai kinyilatkoztatás.

A bizonytalanság területein használd az alázatosság alapelveit. Nem mindig lehetünk biztosak a textus alapelv vagy szokás jellege felıl. Segítségünkre lehet

az alázatosság bibliai alapelve. Itt választhatunk, mi jobb(?):

a) Bőnösnek lenni abban, hogy túl lelkiismeretesek vagyunk Isten iránti engedelmességünkben?

b) Bőnösnek lenni a lelkiismeretlenségben, Isten követelményét „lerendezzük” a puszta emberi szokás szintjére?

Segítség: a) Nincs jogunk törvényekkel lekötni a keresztyének lelkiismeretét ott, ahol Isten

szabadon hagyta azt. Különösen ott, ahol a Szentírás hallgat.(!) b) Tartsuk azonban szem elıtt, hogy a kultúra akadálya nem érvénytelenítheti az İ

Igéjének erejét.

A bibliatanulmányozás gyakorlati segédeszközei Minden munkásnak szüksége van jó szerszámokra munkája elvégzéséhez. Milyen fordítást olvassak? Milyen konkordanciák kaphatók? Az emberek nagyon komolyan veszik az egészséges bibliatanulmányozást. Inkább építınek,

mintsem nehéznek vélik a görögöt és hébert tanulni ahhoz, hogy hasznát vegyék az értelmezésben.

Nagyon értékes tudományos eszközeink: Bibliafordítások Négy fı fajtával találkozunk, mindegyiknek van elınye és hátránya. Jellemzıik:

1. Szó szerinti pontosság. Erıssége a szó szerinti pontosságban található. A gyengesége kényelmetlen és ügyetlen irodalmi stílusa. Az olvasása nehézkes - gondolj csak a Károly fordításra.

2. Fogalom-pontosság. Túlsúlyban van a modern fordításokban, folyékony olvasási stílusra törekszik minimális eltorzítással.

3. A körülírás. Ki van bıvítve és ki van dolgozva, hogy biztosítva legyen annak megfelelı kommunikálása. Kitőzött cél az olvashatóság és a modern gondolkodási képekre való alkalmazás. A kiadója meghatározza az értelmezést.

4. Jegyzetekkel ellátott Bibliák. A széljegyzetek és lábjegyzetek, magyarázatok, szavak, szokások. Utalások, egy gondolatmenet követését az egész Szentíráson keresztül. Segítenek a Kommentár jegyzetek. (Pl. Scofield Reference Bible.) De mindenképpen vigyázni kell ezek használatával. A probléma az, hogy valaki kinyitja a Bibliáját és elolvassa a nyomtatott szöveget. Az átlag ember gyakran nem tesz különbséget a Szentírás szövege és az emberi megjegyzések között. Ilyen a katolikus bibliafordítás, ahol végig kísér, hogy mirıl mit gondolj. Fordítások és kommentárok tükrözik az értelmezési iskolát: római-katolikus-e, liberális teológia szülötte vagy a konzervatív hajlamú.(?)

Külföldön a King James Biblia, itthon a Károlyi Gáspár. Kimagaslónak fogadják el a

szöveghibák tudomásul véve.


Kommentárok Kommentárok használata nélkül visszaélek az „egyéni értelmezés” alapelvével, kizárólagosan

a saját kritikai képességemre támaszkodom a Szentírás megértéséhez. Jó ezek használata, mert ellenırzik és egyensúlyban tartják elfogultságra való hajlamaimat.

a) Vannak egykötetes kommentárok. Olcsóbb, a gazdaságosság elınye. Hátrányai: tömörségük rövidsége, valamint általában egyetlen személy írta, ez az ı látása.

b) Kommentársorozatok. Drága, de biztonságosabb a több író. c) Egyéni kommentárok. Ez még drágább.

Konkordanciák, Bibliai szótárak és Atlaszok. Egy Biblia tanulmányozó házi könyvtárának tartalmaznia kell egy jó konkordanciát, egy jó

bibliai szótárt és egy jó atlaszt. De ezek a segédeszközök is akkor érnek valamit, ha közvetlenül ismerjük a Bibliát.

Felhasznált irodalom: R.C. Sproul – A Szentírás megismerése (KIA) Dr. Bartha Tibor - Keresztyén Bibliai Lexikon I.-II. (Kálvin J. Kiadó) BEE - Hogyan tanulmányozzuk a Bibliát? (KIA) Dr. A.G. Carr – Hermeneutika (elıadás jegyzet ill. audiókazetták) Bakos Ferenc:- Idegen szavak és kifejezések kéziszótára.

hermeneutika - hogyan értelmezzük az Írásokat?...

Documents