hefop - 3.1.3 „felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”hefop - 3.1.3 „felkészítés a...
TRANSCRIPT
HEFOP - 3.1.3„Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”
SIMONYI KÁROLY SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁBAN
Humánerôforrás - fejlesztési Operatív Program
1
Tartalomjegyzék
„Aki kimarad, az lemarad!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5
Ezért aztán pályázunk! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7
Szövegértés szövegalkotás I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21
Szövegértés szövegalkotás II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29
Matematika I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40
Matematika II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47
Idegen nyelv - angol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59
Jó gyakorlatok a német nyelv tanításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .67
Szociális életviteli és környezeti kompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90
Jó gyakorlatok informatika I. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .97
Jó gyakorlatok informatika II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .111
3
„Aki kimarad, az lemarad!”
Iskolánk 1953-as indulása óta folyamatos változásokon ment át. A hajdanivájárképzô elôször a földalatti munkavégzéshez szükséges további szakképzése-ket indította, majd a 60-as évek végétôl folyamatosan bôvítette, módosítottaszakmakínálatát. A szakmunkások szakközépiskolájában a végzett szakemberekérettségi vizsgára készülhettek fel. Az épületgépészeti, a faipari szakmák mellett1981-ben kerültek az iskolához a szolgáltatóipar, a gyengeáramú szakmák kép-zései. 1984-ben indítottuk az elsô nappali rendszerû szakközépiskolai osztá-lyunkat. A 90-es évek közepén – kísérletképpen – bevezettük a szakmunkáskép-zés új formáját: szétválasztottuk a közismereti és szakmai oktatást. Kidolgoztuka szakiskolai 9-10. évfolyamok programját, és bevezettük a 10. osztály végén aközismereti vizsgát.
Részt vettünk Phare-, Világbanki-, és a Szakiskolai fejlesztési programokban(SzFP). Több szakképesítés programját dolgoztuk ki, illetve szaktanáraink bí-rálták, véleményezték a másutt kidolgozott tanterveket, melyeket országosan isbevezettek.
Mindez csak úgy lehetett sikeres, ha a pedagógusok azokat az ismereteket el-sajátították, kidolgozták, melyek a jó mûködéshez szükségesek. Ennek érdeké-ben a továbbképzésekre mindig jelentôs súlyt helyeztünk és a felhasználható ke-retnél lényegesen többet költöttünk.
Az iskolában a tantestület is sokat formálódott. Egy dolgon viszont sohasemváltoztattunk, ez a nyitottság, az új dolgok befogadásának képessége. Errôl ta-núskodik az a tény, hogy kollégáim ma már szívesen mennek továbbképzések-re, és az ott hallottakat, tanultakat kipróbálják, bevezetik munkájukba és ter-jesztik a kollégák között a tapasztalatokat.
Öt évvel ezelôtt – látva a tanulók hozzáállásának változását – kidolgoztunkés bevezettünk egy programot, melyet Szocializációs és felzárkóztató program-nak neveztünk el (rövidítése SzFP). Közben nyertünk a Szakiskolai fejlesztésiprogram (SzFP) pályázaton. Ezért a mi rövidítésünket kiegészítettük egy smi-lye-val: SzFPJ. Érdekes volt, hogy az SzFP-ben bevezetésre került egy, a miénk-hez hasonló program, így a tantestület innovativitásának köszönhetôen ismétkicsit elôrébb jártunk a többi iskolánál. A program nevébôl is kiderül, egy szo-cializációs részbôl és egy felzárkóztatási részbôl áll. Abból indultunk ki, hogy„mások ezek a mai fiatalok”. Hozzájuk más módszerek, más tartalmak kellenek.Ezért amikor megjelent a kompetencia-alapú oktatásra kiírt HEFOP 3.1.3 és
5
3.1.4 pályázat nagyon megörültünk. Éppen a továbblépést segítô ismereteketcélozta meg. Úgy döntöttünk, hogy nem csak az egyiket, hanem mindkettôtmegpályázzuk. Ha csak az egyikben nyerünk, az is elônyünkre szolgál, hamindkettôben, legfeljebb több kolléga kapja meg elsô kézbôl a munkájához, aváltozáshoz szükséges információkat. Az elmúlt idôszakban így 25 pedagógusismerkedett meg egy eredményesebb módszerrel. Ennek keretében nem csak ahasználható ismeretek átadására van lehetôség, hanem személyiség- és közösség-fejlesztésre, felzárkóztatásra, szocializációra is. A módszer segítségével kiegészít-hettük, hatékonyabbá tehettük öt évvel ezelôtt indított programunkat.
A tantestület felismerte, hogy a fogyatkozó gyermeklétszám következtébenkialakult versenyhelyzetben, az egyre romló elôismeretekkel érkezô diákokmegtartása, fejlesztése csak minôségi, korszerû pedagógiai munkával biztosítha-tó. Az ehhez szükséges ismereteket, módszereket a továbbképzéseken szerezhe-tik meg. Nagyon sok munkát igényel a kompetencia-alapú oktatás, de ez a be-fektetés az eredményességben, a napi és hosszú távú sikerekben többszörösenmegtérül. Kollégáim a megszerzett ismereteket és tapasztalatokat munkaközös-ségi szinten és belsô továbbképzések keretében adják tovább. A következô tan-évben a program kiterjesztésre kerül valamennyi szakiskolai és szakközépiskolaiosztályunkban, valamennyi közismereti tantárgyban.
Idô közben olyan ismeretek is beépültek napi munkánkba, mint a számítás-technika, a Internet, a korszerû audiovizuális eszközök használata, az interaktívtábla alkalmazása, melyre a pedagógusok körében egyre nagyobb az igény. Azeszközök használatához alkalmas szoftverre is szükség van. Feladatbankunkbanfolyamatosan gyûlnek, és az iskola belsô hálózatán mindenki számára hoz-záférhetôek a különbözô programok, feladatlapok, felmérôk, szimulációs és azinteraktív táblák mûködtetése során felhasználható demonstrációs szoftverek.Egy-egy tananyag feldolgozásához készült prezentációkat szintén a hálózatontesszük mindenki számára elérhetôvé.
Eredményeink is igazolják, hogy a pedagógusok folyamatos továb-bképzésébôl kimaradni nem szabad. Meg kell ragadni minden lehetôséget,mely a szûkös források pótlásával biztosítja a folyamatos fejlôdést. A megválto-zott körülményekhez alkalmazkodni nem képes iskolák lemaradnak, alkalmat-lanokká válnak feladatuk ellátására. Mi ennek mindig elémentünk, így biztosít-juk az elvárt minôséget.
6
igazgató
Ezért aztán pályázunk!
Helyzetfelmérés (Pécs, 2005. október 13.)
A fél évszázada mûködô iskola története során mindig középpontban állt aminôségi szakemberképzés. Az elmúlt tanévben (2004/2005) ünnepeltük isko-lánk fennállásának 50 éves évfordulóját. Ebbôl az alkalomból vettük fel aSimonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola nevet, avattunk új címert és is-kolazászlót, átadtuk rendeltetésének az új fodrász-kozmetikus tanmûhelyt. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétû, sokszínû és változó. Hat fôszakirányban – épületgépész, faipar, informatika, villamosipar, bôripar és vegyesszolgáltatóipar – területén képezünk évente 1500 tanulót iskolarendszerben és450 hallgatót felnôttképzésben, ahol egyre növekvô számú (30-40) szakma ok-tatása folyik, különbözô képzési idôvel. Szakiskolai, szakközépiskolai, szak-ésfelnôttképzés.A szakiskolában évfolyamonként 5 (4), a szakközépiskola nappali tagozatán 4,a szakképzô évfolyamaikon igényektôl függôen 11-13, a felnôttoktatás ifjúságitagozatán 1 és a levelezô tagozaton 2 osztályban folyik az oktatás. Az ifjúságiszakképzésben 49 szakma közül választhatnak diákjaink, melybôl jelenleg amunkaerô-piaci helyzet függvényében 34-36 szakmában folyik a képzés. Iskolánk akkreditált felnôtt szakképzô intézmény, a választási lehetôség itt to-vábbi 50 szakmával bôvül. E területen ISO 9001/2001 minôségbiztosítási ta-núsítvánnyal rendelkezünk. Otthont adunk akkreditált minôsítettmûanyaghegesztô bázisnak, ECDL vizsgaközpontnak és zöldkártya igazolványmegszerzésének.
Képzési irányaink:
I. Iskolarendszerû képzések:
1. Érettségire felkészítô nappali tagozatos képzések2. Érettségire felkészítô levelezô tagozatos képzés3. Szakiskolai képzés 4. Szakképzés5. Iskolarendszerû, levelezô tagozatos felnôtt szakképzés
II. Iskolarendszeren kívüli képzések:
1. Beszámoltató rendszerû felnôttképzés2. Felnôttképzés
7
Iskolánkra jellemzô a folyamatos fejlesztés, amely nemcsak az oktatási eszkö-zökben, hanem az oktatás módszertanában is megújulást jelentett.
Fôbb fejlesztési területek:
1.Tananyagfejlesztés /Tanulási útmutatók, modulfüzet, jegyzetírás, tankönyv-írás/• Szakiskolai Fejlesztési Program „A” és „B” komponense
2.Minôségfejlesztés: Minôségi céljaink összhangban vannak a pedagógiai cé-lokkal és a fenntartói elvárásokkal.• A modulrendszerû szakképzést 2008-ra a lehetô legtöbb szakmában beve-
zetjük.• Korszerû gyakorlati helyek, jól felszerelt tantermek kialakítása.• Színvonalas ismeretanyag közvetítése.• Tanulóink személyiségének fejlesztése.• Hátránykompenzációs program mûködtetése.• A tanulói szabadidô hasznos eltöltésére széleskörû lehetôség biztosítása.• Az intézmény külsô és belsô kommunikációjának javítása.• A szülôkkel való együttmûködés fejlesztése, interaktív kommunikáció ki-
alakítása.• Az elégedettségi mutatók javítása pedagógus, diák, szülôi, partneri, fenntar-
tói oldalon egyaránt.• Külföldi kapcsolataink fenntartása, elmélyítése, újabb kapcsolatok létesíté-
se.3. Felzárkóztatási programfejlesztés:
• Kulcskompetenciák, alapkészségek fejlesztése, • Tantárgyi felzárkóztatás, • A tanulók viselkedésének és hozzáállásának alakítása
4. Kapcsolatépítés, együttmûködés cégekkel, vállalkozókkal, szakmai ésmunkaügyi szervezetekkel, képzô intézményekkel.
5. Tanmûhelyi, vizsgaközpont akkreditáció, (ECDL, zöldkártya igazolványvizsga, minôsített mûanyaghegesztô-bázis)
6. Energia tagozat létrehozása:• Megújuló energia • környezetvédelemAz oktatást iskolánk 117 (106) fôfoglalkozású tanára, oktatója biztosítja,akiknek folyamatos képzését az évenként elfogadott humánerôforrás terv biz-tosítja. Intézményünk több épületegyüttesbôl áll. A fôépület négyszintes,szintenként 6-8 tanterem található, köztük szaktantermek is. A fôépülethez
8
tartozó három épületegyüttesben az informatika, épületgépész, villamos, fod-rász, kozmetikus, asztalos tanmûhelyek, laboratóriumok kerültek kialakítás-ra, itt akkreditált vizsgaközpontok is mûködnek, ECDL, zöld kártya, ésminôsített mûanyaghegesztô szakirányban.A tárgyi feltételek javítása és az eszközök fejlesztése permanens tevékenysége-ink közé tartozik. A gazdasági élet szereplôivel kialakított jó kapcsolat bizto-sítja, hogy a szakképzési alap összegét fejlesztésre tudjuk fordítani. A külön-bözô eszközbeszerzési pályázatokon sikeresen szerepelünk, mindez biztosítja,hogy korszerû oktatási eszközöket tudunk felhasználni a képzések során. Szá-mítástechnikai berendezések beszerzésével lehetôséget biztosítunk tanulóink-nak a korszerû informatikai ismeretek elsajátítására. Szervezetünk folyamato-san változik, megújul. Ilyen változtatás volt 2004. évben a Felnôttképzési Ta-gozat kialakítása.
Céljaink megvalósításához, feladataink végrehajtásához a következô gyermek-kép kialakítására törekszünk:
- nyitott mindenfajta ismeretre,- vegye komolyan a tanulást, törekedjék képességei szerinti maxi-
mális teljesítmény elérésére,- tudatosan készüljön az életre, legyen kitartó, és - ha szükséges - az
újrakezdésre képes,- legyen gondolkodó, kreatív, érdeklôdô,- késôbbiekben is érezze szükségét az önmûvelôdésnek,- legyen igényes környezetére és önmagára, kulturáltan nyilatkoz-
zék meg minden helyzetben,- tisztelje a felnôtteket és kortársait is.
Mindehhez sok – sok segítséget ad a:
Felzárkóztatási program
A 2003-2004-es tanévtôl kezdôdôen iskolánk felzárkóztatási programot veze-tett be. Ennek alapvetô célkitûzései a következôk:
1. A tanulók viselkedésének és hozzáállásának alakításaA 2003/04. tanév elején, még augusztusban, 3 napos tréningen vettek résztazok a 9. osztályban tanító kollégák és osztályfônökök, akik a felzárkóztatóprogram keretében kicsit másképpen kellett, hogy foglalkozzanak az év során agyerekekkel. A tréning koordinátorai olyan gyakorlati szakemberek voltak, akikkülönféle módszertani gyakorlatokkal (pl.: szocializációs, viselkedéskultúrával
9
foglalkozó, tanulás-módszertani és kommunikációs témakörök érintésével) se-gítették tanáraink felkészültségének növelését. Ezt a tréninget egy folyamat nyi-tányának szántuk: nem egyszeri alkalomnak, hanem egy, a pedagógiai tovább-képzések illetve egyéb önképzések területén való kiteljesedésnek.
2. Kulcskompetenciák, alapkészségek fejlesztéseAz elsô 1-2 hónapban a kerettantervek óraszám-lehetôségeit figyelembe vévenem a tanagyag letanítására koncentrálnak tanáraink, hanem felmérik saját tár-gyuk oktatásához szükséges kulcskompetenciák és a legfontosabb alapkészségekmeglétét és megpróbálják az osztály tanulóit közel azonos szintre hozni. (pl.:írás, olvasás, számolás).
Tantárgyi felzárkóztatásA következô szinten a nagyon gyenge tanulók továbbhaladásának biztosítása acélunk. Ezáltal egységesebb követelményeket igyekszünk elérni mind a kollé-gáknál, mind a tanulóknál is. Ez a lépcsôfok képezi a továbblépés alapját.A továbblépés eszközei: kis létszámú tanulócsoportok kialakítása, differenciáltoktatás, korrepetálás.
Erôsségeink:• A vezetés a jogi szabályozók változásának figyelemmel kísérését magas
szinten biztosítja, a jogszabálykövetéshez korszerû eszközöket használ. • Az intézményi szabályozó dokumentumok összehangolására a vezetés
minden tekintettben nagy figyelmet fordít. • Az intézmény küldetése, jövôképe, hosszú távú tervei a jogi szabályozók-
nak megfelelôen, a helyi sajátosságokat, igényeket figyelembe véve ké-szültek el.
• A Pedagógiai Program, a tantervek és a hosszú távú tervek kialakításakorkonszenzus alapján csoportmunkával készülnek a dokumentumok
• Az intézmény képzési kínálata, és az átjárhatóság biztosítása a képzésiszintek között. Az iskola tevékenysége és kapcsolatrendszere biztosítja,hogy minden tanuló piacképes szakmai tudást szerezzen
• A Pedagógiai Program és egyéb hosszú távú tervek felülvizsgálata és ak-tualizálása rendszeresen megtörténik.
• A nevelési-oktatási tevékenységek tervezése, fejlesztése, és az azokkalkapcsolatos igények felmérése.
• A tanulók szociokultúrális hátterébôl, tanulási céljaiból származó igényeknekmegfelelô tevékenységek és szabadidôs programok tervezése.
1010
• Az intézmény által kínált tanórán kívüli tevékenységek és szabadidôsprogramok összhangja a partneri igényekkel, a Pedagógiai Program cél-jaival, az intézmény lehetôségeivel.
• Az iskolaválasztáshoz szükséges információk biztosítása a leendô diákja-ink számára. Jól mûködô szakmai napok szervezésével járulunk hozzá,hogy teljes kínálatunkat bemutathassuk.
• A Felzárkóztató programunk hatásaként kimutathatóan csökkent a le-morzsolódás és a bukási arány, illetve jelentôsen nôtt az iskola tanulmá-nyi átlaga és javult fegyelmi helyzete.
Mire is vállalkozunk!?
Új tanítási-tanulási módszerek alkalmazása és a hozzájuk szükséges eszközökbiztosítása. Ennek érdekében pályáztunk sikerrel a Szakiskolai fejlesztési prog-ramra, illetve dolgoztunk ki korábban egy saját felzárkóztató, szocializációsprogramot, melyeknek a maguk területén már kézzelfogható és jelentôs ered-ményei vannak. Az említett a fejlesztéseknek is legfôbb célja a pedagógusokmódszertani kultúrájának fejlesztése volt. A HEFOP 3.1.3. „Felkészülés akompetencia alapú oktatatásra” pályázat jól egészíti ki megkezdett projektje-inket, és nem csak a szakképzés területén fejleszthetjük tanulóinkat, hanem azélethosszig tartó tanuláshoz elengedhetetlen alapkompetenciák területén is.Déri Tibor igazgató és a projektmenedzser Wéber László igazgatóhelyettes résztvesznek a számítógéppel támogatott tanítás lehetôségei közoktatásban és a szer-vezetfejlesztés, változásmenedzsment címû 60 órás képzésekben. Az egyes kompetenciaterületekhez közel álló pedagógusok (12 fô a pályázatnakmegfelelôen) az adott területhez legközelebb álló tantárgyakat tanítják (szövegér-tés-szövegalkotás: magyar nyelv és irodalom, matematikai logika: matematika, ide-gen nyelvi: angol, német, IKT: informatika, életpálya-építési és életpálya tervezés<ui. az iskolánkban folyik ilyen tantárgyi képzés>, szociális, életviteli és környeze-ti kompetencia). Az érintett Kollégák kitûnô osztályfônökök, illetve ilyen területiránt érdeklôdô, e területen elôképzettséggel rendelkezô pedagógusok.Miért szükséges a projekt?!A szakképzô iskolákba érkezô kontraszelektált tanulók körében jelentôs lemor-zsolódást, érdektelenséget és magatartászavarokat tapasztalhatunk. Megváltozott a tanulók környezete:
Szülôk elfoglaltságaIsmeretszerzés forrásaÉrtékrendek változása (tudatosulása)
11
12
A gyerekeket ért ingerek mennyisége és intenzitásaMotiváció, jövôkép hiányaTanulási szokásokA szakképzettséggel, a szakemberek kompetenciáival szemben tá-masztott követelmények.
A régi módszerek hatékonysága egyre csökken. A tanulók funkcionális ismere-tei nem elegendôek a mindennapokban történô eligazodásra, az új ismeretekmegszerzésére, a szakmában való fejlôdésre, a szakmaváltásra.Az iskola által kidolgozott fejlesztô programban hasonló témakörben szervez-tünk a tanév elején tréninget (Gyakorlatorientált szakképzés címmel), melynekkiterjesztését jelenti jelen pályázatban kínált lehetôség.A SzFP-ben és a saját fejlesztôprogramunkban tapasztaltakat szeretnénk új mód-szerekkel kiegészíteni és alkalmazni az egész tantestület bevonásával.Hosszú távú célok:
Kialakítani azokat a kompetenciákat, melyek alapján tanulóinkképesek lesznek az egész életen át tartó tanulásra.A régió munkaerô-piaci igényeinek kielégítése, magasan kvalifi-kált szakember utánpótlássalFoglalkoztatási színvonal javítása.
Rövid távú célok:A kompetencia alapú oktatás széleskörû elterjesztése.A programba bevont tanulók motiváltságának, munkához valóviszonyának javítása.
Célcsoportok:Az egyes évfolyamokon tanuló, mintegy 250 tanuló.Az iskola által oktatott szakembereket alkalmazó kb. 300 vállal-kozás.Az iskola több mint 100 pedagógusa.
A projekt rövid története:1. Megállapodást kötünk a képzést végzô szakmai szolgáltatókkal.2. Felmérjük a kiinduló állapotot, meghatározzuk a szükséges fej-
lesztéseket.3. A projekt idôtartama alatt kiképzést kap 12 szaktanár és 2
iskolavezetô.4. A kész programokat adaptáljuk és beépítjük a pedagógiai progra-
munkba.5. A projekt idôtartama alatt a tanult módszereket folyamatosan ki-
próbálják a kollégák a saját csoportjaikban.
12
6. Az elért eredményekrôl folyamatosan tájékoztatjuk a tantestüle-tet.
7. A módszereket továbbadjuk kollégáinknak.8. A módszerek hatékonyságát folyamatosan mérjük.9. A kompetencia-alapú oktatás iskolai bevezetését és mûködtetését
rendszeresen ellenôrizzük.A pedagógiai programunkban megfogalmazott célok elérése e módszer alkalma-zásával biztosíthatónak látszik. Az intézmény célja a HEFOP 3.1.3 sz. pályázat keretében megvalósítandó pro-jekttel, hogy az iskola pedagógusait felkészítsék a kompetencia alapú képzésre.A projekt költségvetése úgy került összeállításra, hogy e cél elsôdleges teljesíté-se mellett a járulékos költségeket a minimálisan szükséges szinten tartottuk.Nem kértünk fel külsô szakembert a pályázat elkészítésére, a projekt lebonyolí-tásához sem veszünk igénybe külsô segítséget, hanem iskolánk - jól képzett -dolgozóit kérjük fel a feladatok végrehajtására.A képzés eredményeként széles tanulói rétegek számára nyílik meg a korszerûoktatási módszerek alapján folyó képzésbe történô bekapcsolódás. Végered-ményként a két iskolatípusban (szakiskola és szakközépiskola) tanuló évfolya-monként 9 (8) osztályban vezetjük be az elsajátított módszereket.
A szakiskola és szakközépiskola nappali tagozatán jelenleg összesen 740 diák tanul.Az elsô évben (a 2006/07. tanévben) a képzésben résztvevô 12 pedagógus 9 kilen-cedik osztályban vezeti be az új módszert. Ez várhatóan 245-250 tanulót érint,ezen iskolatípusokban tanuló diákok 33,8 %-át. A megismert módszert az egész is-kolára kiterjesztve 2007-ben a 9-10 évfolyam 18 osztályában alkalmazzuk,elôreláthatólag (az átlagosan 2%-ra tervezett lemorzsolódást is beszámítva) 480-500 tanuló fejlesztésében. Mely az itt tanuló diákok 64,9 %-a. Elképzeléseink sze-rint az új módszereket e két évfolyamon alkalmazzuk, így az érintett tanulók ará-nya a továbbiakban nem változik, de a felsôbb évfolyamokon tanulók természete-sen élvezik a kompetencia-alapú oktatás nyújtotta elônyöket.Hosszú távon a módszer alkalmazásával kiképzett szakemberek késôbb is képeseklesznek önálló ismeretszerzésre, arra, hogy saját szakmájukban továbbfejlôdjenek,új technológiákat sajátítsanak el, szükség esetén új szakképesítést szerezzenek. Ez-által növekszik elhelyezkedési esélyük, csökken a munkanélküliek száma.Középtávon képessé válnak tanulóink a szakma eredményes elsajátítására, ésolyan ismeretek, képességek birtokába jutnak, melyek segítségével keresettszereplôi lehetnek a munkaerô-piacnak, nem csak hazai területeken, hanemnyelvtudás birtokában Európa számos országában. Rövidtávon a jobb tanulmá-nyi eredmény, a sikerélmény javítja a tanulók és szüleik hangulatát, ezáltal biz-
1313
tosítva látják az oktatással, a szakképzéssel szemben támasztott igényeik kielégí-tését. Iskolánk az elmúlt idôszakban nem pályázott Európai Uniós projektekre,bár az ANK Szakmai Szolgáltató által benyújtandó HEFOP 3.1.4 pályázatáhozpartnerként csatlakoztunk. Miután kitûnô lehetôséget látunk a kompetencia-alapú oktatásban a régió (különös tekintettel az ezen belül található hátrányoshelyzetû kistérségek - pl.: Ormánság), a város munkaerô-piaci helyzetének javí-tására, a szakképzés színvonalának fejlesztésére, adjuk be pályázatunkat, és tár-sulunk az ANK pályázatához. Ezzel is nagyobb esélyt kívánunk szerezni iskola-használóink számára. A 9. és 10. évfolyamra járó tanulók mindegyike részesüle korszerû oktatási formában. Így mindenkinek, kivétel nélkül ugyanolyan esé-lye van megszerezni a szükséges kompetenciákat. Iskolánkba járó tanulók több mint fele bejáró, vagy kollégista. Beiskolázási terü-letünk elsô sorban Baranya megye, bizonyos szakmákban Dél-Dunántúl, s vantanulónk a Dél - Alföldi régióból is. Fô tevékenységünk a szakképzés. Miután aszakiskolákba jelenleg kontraszelektált réteg kerül felvételre, az eddig esélytele-nebb rétegeknek is lehetôségük nyílik a felzárkózásra, így mód nyílik az eddigiesélyegyenlôtlenségek csökkentésére. Voltaképpen ez volt a mozgatórugója aSzakiskolai fejlesztési programba való bekapcsolódásunknak, s ez késztetett ben-nünket a 3. éve sikeresen mûködô felzárkóztató programunk kimunkálására is.A különbözô szakterületek oktatása során fontos szerepet kap a munka- és kör-nyezetvédelem oktatása. Jó példával járunk elô több évtizede, ugyanis már akkor - ártalmatlanításra küldtük az iskolai tanmûhelyekben keletkezô veszélyes, vagy
(akkoriban) veszélyesnek vélhetô hulladékot, mikor még nem volt kötelezô. - Folyamatosan ügyeltünk közvetlen környezetünkre, parkosítottunk, - bevezettük a szelektív hulladékgyûjtést, - iskolazöldítési programba kapcsolódtunk be, ahol a tanulók ismereteinek
bôvítésén túl az ország érdeklôdô pedagógusai számára 4 napos konferenciáttartunk (2005. 10. 13-16.)
- természetjáró túrákat, tanulmányutakat szervezünk a Mecsekben, aSzársomlyón, a hulladék feldolgozó és szennyvíztisztító üzemekbe,
- a következô tanévtôl szeretnénk indítani az alternatív, megújuló energia hasz-nosításával, eszközeinek szerelésével, üzemeltetésével, karbantartásával kap-csolatos szakképzéseket, melynek döntô fontosságot tulajdonítunk tanulóinknevelése terén.
A kompetencia-alapú oktatás keretében átadott, mindennapok során hasznosít-ható ismeretek segítségével tovább tudjuk fejleszteni a jövô szakembereinek akörnyezettudatos gondolkodását.
1414
Személyi feltételek változása: betegség, GyES, GyED.Tárgyi feltételek: nem állnak rendelkezésre megfelelô számban a szükséges esz-közök (Laptop, hálózati hozzáférési pont, projektor, interaktív tábla, stb.).A fenntartó, a szülôi szervezet, a tanulók valamint az intézmény partnereinektámogatása.A szükséges források megléte.Az intézményi humánerôforrás mennyiségi és minôségi feltételei.Partnerségi kapcsolatok mûködésének feltételei.Külsô tényezôk és feltételek, amelyek szükségesek a projekt céljának eléréséhez;kivédendô veszélyekA belsô, intézményi környezet támogatása. A tantestület elkötelezetté válik-e azúj pedagógiai kultúra iránt?Az egész életen át tartó tanulás prioritásai.Új, ellentétes hatások érvényesülése.
A módszer kipróbálása után szakembereink továbbadják ismereteiket iskolánktanárainak, akik saját munkájuk során alkalmazzák a kompetencia-alapú okta-tást. A projekt segítségével módosítani, javítani tudjuk a már bevezetésre került,a kompetencia-alapú oktatással nagyon szoros rokonságban álló, iskolánkbankifejlesztett gyakorlatorientált szakképzési módszereinket.Elért eredményeinket - mint ahogyan tesszük ezt jelenleg folyó projektjeinkesetében is - publikáljuk, hirdetjük a megye iskolái körében. A programból ki-maradó intézmények pedagógusai számára bemutatjuk a módszer elônyeit,lehetôségeit, ezzel segítve ôket az igény felkeltésében, új módszerek elsajátításá-ban, szakmai szolgáltatók keresésében.
A módszer kipróbálása után szakembereink továbbadják ismereteiket iskolánktanárainak, akik saját munkájuk során alkalmazzák a kompetencia-alapú okta-tást. A projekt segítségével módosítani, javítani tudjuk a már bevezetésre került,a kompetencia-alapú oktatással nagyon szoros rokonságban álló, iskolánkbankifejlesztett gyakorlatorientált szakképzési módszereinket.Elért eredményeinket - mint ahogyan tesszük ezt jelenleg folyó projektjeinkesetében is - publikáljuk, hirdetjük a megye iskolái körében. A programból ki-maradó intézmények pedagógusai számára bemutatjuk a módszer elônyeit,lehetôségeit, ezzel segítve ôket az igény felkeltésében, új módszerek elsajátításá-ban, szakmai szolgáltatók keresésében.
15
Megvalósítás
HEFOP - 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”
A programfejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás elterjesztése közok-tatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alka-lmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelô motivációt biz-tosító attitûdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek,készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyezô oktatástértjük, mely lehetôvé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciákszervesüljenek, és alkalmazásuk életszerû keretet, értelmet nyerjen a gyerekekszámára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertanikultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás,vagy a cselekvésbôl kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztetô tanítás-tan-ulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A magyar közoktatás alapdokumentumaira és az Európai Bizottság élethosszigtartó tanulást megalapozó, kulcskompetenciákkal foglalkozó munkabi-zottságának dokumentumaira alapozva a programfejlesztés az NFT keretébenaz alábbi területeken indult el:
• Óvodai nevelés • Szövegértés-szövegalkotás • Matematikai-logikai kompetencia • Idegen nyelvi kompetenciák • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák • Életpálya-építési kompetencia • Info-kommunikációs technológiák (az Educatio Kht. feladata)
(az Educatio Kht. feladata)
A Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskolában a program bevezetése azalábbi területeken indult el:
• Szövegértés-szövegalkotás • kompetencia • Idegen nyelvi kompetenciák • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák • Életpálya-építési kompetencia • Info-kommunikációs technológiák
16
HEFOP - 3.1.3„Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” a
SIMONYIBAN
Humánerôforrás - fejlesztési Operatív Program
A programcsomagok típusai:
A típusAz adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló mûveltségte-rülethez kapcsolódó, azt teljes egészében lefedô (A1) mûveltségterületiprogramcsomagok, illetve az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kap-csolódó több mûveltségterületet átfogó, részben fedô (A2) programcsoma-gok. B típusKereszttantervi programcsomagok, amelyek az adott kompetenciát eltérômûveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik. C típusA tanórán kívül, de iskolai keretek között felhasználható programcsomagok.
A SIMONYI a programcsomagok közül minden kompetenciaterületen azA típust alkalmazza.
1717
Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület
A projekt és a fejlesztés célja:
Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek,szabályszerûségek, normák megtanítása és gyakorlása, hiszen a feladatmegoldás,az ellenôrzés, az értékelés folyamatos eszmecsere
Tevékenységcentrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kellmegtalálniuk a választ, hanem a különbözô típusú - akár maguk által el-gondolt - szövegekkel mûveleteket kell végezniük. Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden mûvelt-ségterület feladata!!! Differenciáltság. A foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni ké-pességek, problémák, tempó legyen. A tanulási folyamat hatékonyságanem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulókfejlôdésének ütemén mérhetô.Partnerség. A program lehetôvé teszi, hogy a pedagógus a munka nagyrészében a tanulókkal partneri viszonyban, segítô-tanácsadó státusbanlegyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.
Matematikai - logikai kompetenciaterület
A fejlesztés céljaA kidolgozásra és bevezetésre került programcsomagok az alább felso-rolt készségek, képességek közül a:
• számlálás, számolás,• mennyiségi következtetés, valószínûségi következtetés, • mérés, mértékegység-váltás, becslés, • szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, • rendszerezés, kombinativitás, • deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését
segítik elô.
Idegen nyelvi Angol - Német kompetenciaterület
A fejlesztés célja
Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében elônyös volt az isko-lában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompe-
18
tencia alapú nyelvtanítási programok egész iskolára kiterjedô fokozatos bevezeté-sével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztésétjelenti elsôsorban. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagok alkalmazá-sa került elôtérbe, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait,érdeklôdését és ismereteit. A témakörök beszédszándékok és szituációk körészervezôdnek így lehetôvé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kom-munikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet.
Legjellemzôbb módszerek és munkaformák iskolánkban az idegen nyelvikompetencia fejlesztésében:
• Felfedezés• Megbeszélés• Vita • Dráma• Játék• Pár- és csoportmunka• Projektmunka
A sikeres nyelvtanulás egyik alapvetô feltétele a nyelvileg és módszertanilag isjól képzett, motivált nyelvtanár. A program során kiemelkedô szerep hárul atanártovábbképzésekre, a mentorálásokra és a támogatói rendszer kiépítésére.
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület
A terület meghatározása, a fejlesztés célja
A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitûdök, készségek ésképességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belsô, sze-mélyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének.E terület lényeges attitûdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környeze-tért is felelôs magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demok-rácia tisztelete, a tolerancia és az ôszinte kommunikáció, az értelmes kocká-zat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevôi az egyén szintjén areális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyénicélok kitûzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak össze-hangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, adöntési képesség, a kezdeményezôkészség, az akaraterô és a kitartás.
19
A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperáci-ós készség, a vitázó- és érvelôképesség, a konfliktustûrô, -kezelô, -megoldóképesség, valamint a vezetô- és szervezôképesség kapott kitüntetett szerepet
Életpálya építési kompetenciaterület
Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja a SIMONYI-ban, hogy aközoktatásból kikerülô gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, megtudják fogalmazni a jövôjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján ké-pesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket fi-gyelembe véve fô feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elkép-zeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek le-gyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erôforrásaik átcsoportosításával akrízishelyzeteket elkerülni.Az életpálya-építés „A” típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórák-ban, a következô mûveltségterületek tartalmaiba ágyazva fejleszti:
Ember a természetben Ember és társadalom Mûvészetek Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Életvitel és gyakorlati ismeretek mûveltségterületen, valamint osztály-fônöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek:
• a pálya- és szakmaismeret, • a munkaerô-piaci ismeretek, • az álláskereséséi technikák fejlesztése.
HEFOP - 3.1.3. projektbe bevont tanulók
20
2006/2007
56 fõ
60 fô
244 fô
66 fô
62 fô
62 fô
60 fô
56 fô
60 fô
213 fô
66 fô
62 fô
62 fô
59 fô
9. évfolyam 10. évfolyam
2007/2008
62 fô
58 fô
218 fô
64 fô
62 fô
64 fô
60 fô
9. évfolyam
Kompetencia-terület
Szövegértés-szövegalkotás
Matematikai-logikai
Idegen nyelvi
Szociális, életviteli és környezeti
Életpálya építési
Info-kommunikációs
Összesen:
21
Szövegértés szövegalkotás I.
JÓ GYAKORLATOK? ... JÓ GYAKORLATOK!
HelyzetértékelésKompetencia alapú oktatás-, amikor elôször hallottam ezt a kifejezést, nem
mondott számomra sokat. Aztán a továbbképzések során kezdett megvilágo-sodni elôttem a lényege: TUDÁS+KÉPESSÉG+MOTIVÁCIÓ – ez a háromfeltétel szükséges ahhoz, hogy megvalósuljon az együttmûködésen alapuló ok-tatás.
Mit jelent ez a tanár számára? Egy szóval kifejezve: VÁLTOZ(TAT)ÁST. Er-re azért van szükség, mert az iskolába érkezô gyerekek készségei és képességeiradikálisan különbözôek. Ennek számos oka van (szülôk iskolai végzettsége,anyagi helyzete, elhanyagoló nevelési attitûd, a szülôk kommunikációja és an-nak minôsége), amelyek miatt a gyerekek tanulási problémákkal küzdenek. Ezteddig az iskolák még állandósították is: az eleve hiányokkal érkezô tanulók hát-rányát az iskola nem tudja kezelni, sôt még növeli is. Magas az egy pedagógus-ra jutó diákok száma, pedig ennek csökkentését a minôségi oktatás hosszú tá-von megtérülô befektetéseként kellene felfogni,s mint ilyet lenne fontos fenn-tartani vagy biztosítani. A mai pedagógusok módszertani kultúrája igen kevés-sé kidolgozott: egynemû és sok tekintetben korszerûtlen (leginkább a frontálismódszert alkalmazzák). A tudás iskolai kialakításában és megítélésében az isme-retközpontúság dominál, s rendszerint nem jár vele együtt, vagy csak formálismarad a készségek-képességek tudatos fejlesztése, illetve a szokásalakítás és azattitûdformálás. Nem elég elmélyült a tanár-diák kapcsolat, noha a tanulók ér-zelmi- fejlettségi szintje és személyes kötôdéseik az értelmi képességek fejlesz-thetôségére is hatással vannak.A közoktatás tömegessé válásával az alapkészségek- és képességek területén mu-tatkozó problémák egyre szélsôségesebben jelentkeznek a hazai iskolákban. Azazonos évfolyamra járó tanulók közötti különbségek egyre nônek. A hatéveskorban meglévô ötévnyi fejlettségbeli különbség 16 éves korra a duplájára nö-vekedhet.
A pedagógiai gyakorlatEzeket a problémákat a pedagógiai gyakorlat nem méri fel, és ezért nem is tud-ja megfelelôen kezelni. Jó példa erre az, hogy a tankönyvrendelésnél a tanuló-csoport ismerete nélkül rendeli meg az iskola a tankönyveket februárban szep-
temberre. Ez akadályt jelent a gyerekeket középpontba állító pedagógiai szem-lélet terjedésének.A hagyományos tankönyvek, tanmenetek, valamint a dominánsan az ismeret-átadásra koncentráló, a tanulókat passzív befogadónak tekintô pedagógiai gya-korlat sok esetben leszoktatja a gyereket a kíváncsiságról. Nem csoda hát, hogyáltalános problémaként régóta tapasztalható az érdeklôdés, kíváncsiság hiányá-ból fakadó tanulói motiválatlanság. Erre a pedagógustársadalom háromfélekép-pen reagálhat: a megszokott módon tanít tovább, a problémákat a „szônyeg alásöpörve”; az oktatási törvény keretein belül minden lehetséges eszközt igénybevesz a homogén tanulói csoportok kialakításához,tanításszervezési módjait,pe-dagógiai módszereit átalakítva, a pedagógiai gyakorlatát igyekszik alkalmassátenni a problémák megoldására. A pedagógusok növekvô sokasága szenved atársadalmi változások következtében megjelenô új kihívásoktól.
Az élethosszig tartó tanulásAz utóbbi évek nemzetközi összehasonlításra alkalmat adó mérései, kutatásai
azt jelzik, hogy az elsajátított tudás alkalmazásában gyermekeink átlagos telje-sítménye több területen is elmarad a kívánatostól.
A sikeres életpálya-építés és az élethosszig tartó tanulás feltételeként szüksé-ges a „jó tanuló” hagyományos jellemzôitôl eltérô vagy azokat kiegészítô másszemélyiségjegyek erôsítése: az önállóság, a belsô kontroll, az önszabályozóbelsô tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a toleráns attitûd,az együttmûködési készség.
Szövegértés- szövegalkotás A kommunikációs képességek meghatározó módon befolyásolják az iskolai,
a munkaerô-piaci és a társadalmi érvényesülést, a sikerességet, az egyén elége-dettségét, önbecsülését. Az OECD normák szerint a magyar diákok 48%-ánakszövegértési képességei nem érik el azt a minimumot, amellyel a munkaerô-piacra sikeresen beléphetnek. A fentebb említett okok miatt van szükség a vál-toztatásra, a fejlesztésre.
A programfejlesztés alapelvei:• Kommunikáció-központúság: a szövegértés-tanításnak nem pusztán
egyik szempontja a kommunikáció, hanem módszere is, hiszen a feladat-megoldások, az ellenôrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételez-nek a tanár és a diákok között.
22
• Tevékenységcentrikusság: a tanulóknak nem pusztán a kérdésekre kellmegadniuk a választ, hanem a különbözô típusú szövegekkel mûvelete-ket kell végezniük.
• Rendszeresség: a szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden mûvelt-ségterület feladata. A felelôsség és a fejlesztés egy tantárgyra szûkítése aprogram hatásvesztését okozza.
• Differenciáltság: a foglalkozások megszervezésének az alapja az egyéniképességek, problémák, tempó. A tanulási folyamat hatékonysága nem atanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlôdésénekütemén mérhetô.
• Partnerség: a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri vi-szonyban, segítô-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus ta-nár-diák viszonyt képviselje. A feladata a tanulási folyamat irányítása éssegítése. Fontos a tantestülettel és a szülôkkel való együttmûködés is.
• Kutatószemlélet: fontos eleme a kérdésfeltevés. Arra kell ösztönözni a ta-nulókat, hogy minden felmerülô gondjukkal kapcsolatban kérdéseket te-gyenek fel a tanárnak vagy egymásnak; és arra kell törekedni, hogy a fel-tett kérdésekre választ is kapjanak.
Ezeknek lényege a gyermekre irányuló figyelem, a fejlesztési lehetôségek általszabályozott tanítási stratégiák elterjesztése.Összefoglalva az eddigieket, tehát a változ(tat)ás három területen figyelhetômeg:
- A szemléletben: nem tanítunk irodalomtörténetet, és hagyományos érte-lemben vett nyelvtant.
- A szerkezetben: témaköröket tanítunk, amelyek meghatározott prog-ramcsomagokban találhatók, ezek pedig modulokra osztottak. A 9-10.osztályban nyolc-nyolc modult tanítunk.
- A módszertanban: a régi, bevált módszerek mellett fontos elsajátítanunkaz új módszereket, amelyek a kooperatív tanulási stratégiák alkalmazásá-ban hasznos segítôtársaink lehetnek.
- Az „új módszerek” alkalmazásai közül nálam a drámapedagógia vált bea legjobban.
„A drámapedagógia olyan pedagógiai és mûvészeti módszeregyüttes, amely-ben a dráma (természetesen nem az irodalom harmadik mûneme értelmében!)a cselekvô és kreatív-alkotó tanulás módja; a történeten és játékon keresztül va-
23
ló és gondolkodásra ösztönzô tanulás, mint a személyiség- és képességfejlesztésegyik lehetséges eszköze írható le.”
Mit jelent az „…élmény, az érzelmi-tapasztalati megközelítés útján a gyere-keket többlettudáshoz juttatni”?a) változás a megértésben b) változás a tantervi anyagban c) változás az erkölcsi, társadalmi tapasztalatokban/attitûdökben d) tanulás közös erôfeszítés útján e) tanulás játékon keresztül f ) tanulás színházi formákon, kifejezôeszközökön keresztül A játékok egy része nem csak üres perceink, óráink kitöltésére, hanem a közös-ség-és személyiségépítô folyamatok megkönnyítésére, gyorsítására is alkalma-sak. A tanítási órákon ezek a „játékok”a ráhangolódás és reflektálás szakaszában,de még a jelentésteremtés fázisában is alkalmazhatók Néhány jó gyakorlatotmost röviden ismertetnék:
- taps-labda: a tanulók körben állnak, a labdát (ami nem más, mint egy-egy taps) át kell adni atársnak, de úgy, hogycsak szemkontaktustvesz fel vele. Ilyen utasí-tások adhatók: Jegyezdmeg, hogy kitôl kaptadés kinek adtad a labdát!Szomszédnak nem ad-hatod! stb. (Ez a játék évelején pl. ismerkedéskoris jól alkalmazható, deórák kezdésekor is jó.
- taps-játék: a tanulók körben állnak, meghatározott, egyenletes ritmus-ban 9-et tapsolnak a térdükön, 1-et a tenyerükkel, majd 8-at a térden 1-et a tenyéren, 7-et-1-et, 6-ot 1-et, stb. A tapsolást a csoportnak egyszer-re kell elvégeznie, nem gyorsulhat, és nem lassulhat le. Aki elrontja, azkiesik (az felel!!!).
- Szobor-játék: zenére sétálnak a gyerekek, majd tapsra egy pózba kell me-revedniük, majd újabb tapsra folytatni a sétálást a teremben. Bonyolíta-ni is lehet a játékot úgy, hogy ketten- négyen alkotnak egy szoborcso-
24
portot, a többieknek ki kell találni, hogy mit ábrázolnak. Vagy a szobor-csoport – ha kitalálták a jelenetet vagy szituációt – megelevenedik. En-nek a játéknak még több variációja is van.
- hordó-játék: a gyerekek a teremben sétálnak, majd tapsra hordót kellformázniuk a kezükkel. Az utasítás lehet: Készíts tapsra 1-2-3-4-5 hor-dót! A társakkal kell több hordót alkotni úgy, hogy megfogják egymáskezét. (Ez a módszer a cso-portalkotásra is kiváló)
- Szerepjáték: pl. egy bíróságitárgyalás „eljátszása” valamelyirodalmi hôs „felett” (Antigo-né, A tékozló fiú, stb.). Afôbb szerepek: bíró, ügyész,ügyvéd, esküdtek.
Ezeknek a játékoknak az ismertetése csak ízelítôül szolgált. Leírásuk megtalál-ható: Játékkönyv; szerk: Kaposi László (Színházi füzetek/4); Rudas János: Delfiörökösei, Gondolat, Bp., 1990; Bagdy-Telkes: Személyiségfejlesztô módszerekaz iskolában, Tankönyvkiadó, Bp., 1988A következô óratervezetben drámapedagógiai módszerrel dolgoztuk fel azOdüsszeia egyik modulját.
Óratervezet
Készítette: Peti MónikaCsoport: 14-15 éves, 9.-es szakközépiskolai csoport (15 fô)Idô: 45 percTéma: Odüsszeusz jellemeCél: A diákok felismerjék, milyen vezetôje – elveszejtôje vagy megtartója-einkább – társainak Odüsszeusz. (A vezetés, a bizalom képességének fejlesztése.)Az óra menetének leírása:
I. Ráhangolódás: (10 perc)
1. „Ébresztôként” köszöntsd a társad! Csak érintéssel – beszéd nélkül –minél több kezet fogjál meg addig, amíg a zene szól! Ha a zenemegáll, te is mozdulatlanná válsz, míg újra elindul a zene!
25
2. Szoborjáték – zenére – az elôzô játék kombinálásával.3. Vakvezetô játék – a zene lassú és nyugalmat árasztó legyen!!!
(Páros játék)
A játék végén a gyerekek visszaülnek a helyükre.
- Hogyan érezted magad a játék alatt? - „Furcsa volt, mert eddig én irányítottam magam…”- „Eleinte féltem, hogy nekivezet valaminek…”- „Megbíztam benne…”
II. Jelentésteremtés: (15+10 perc)
Tanári magyarázat:
1. A mai órán mi is a bizalomról, pontosabban arról fogunk beszélgetni, hogyvajon Odüsszeusz mint vezetô, milyen tulajdonságokkal rendelkezett!
2. A munkatankönyv feladatainak megoldása következik:- Kapcsolj kalandokat vagy magyarázatokat Odüsszeusz állandó jelzôihez!(városokat dúló, leleményes, tûrôlelkû, bölcsszívû, stb.)- Csoportmunkában (színes Lego-kockák húzatása alapján három csoport-ban- 4 fôs csoportok)) dolgozzátok fel a munkatankönyv 60-62. oldal 2., 3.és 4. feladatát!
3. A közös megbeszélés során egy-egy feladatot más-más csoport ismertet, atöbbiek vitathatják, kiegészíthetik az elhangzottakat.(Kiemelt készségek: szövegértés, emlékezet, információkeresési,együttmûködési képesség)
4. Közös megbeszélés „Letettem a garast”játékkal.
III. Reflektálás: (10 perc)Nagyon sokat megtudtunk a mai órán Odüsszeuszról.1. A megismertek alapján készítsetek „névjegykártyát” Odüsszeusz számára!
Lehet rajzolni is! Arra figyeljetek, hogy inkább az egyedi tulajdonságaitemeljétek ki a hôsben!
2. Néhány kártyát felolvastatni, illetve a rajzokat bemutatni.
26
Kooperatív tanulási technikák:,
• Pókháló-, fürtábra, gondolkodástérkép: olyan grafikai szervezô, amely gon-dolatok, információk, fogalmak és a közöttük teremthetô kapcsolatok feltá-rulását mutatja egy adott téma (szó, kifejezés) vonatkozásában. Eredetilegolyan eljárás, amely a tanulókat egy adott témáról való nyílt és szabad gon-dolkodásra bátorítja. Készíthetô egyénileg, párban, csoportban vagy közö-sen, használható a rá-hangolódási szakasz-ban a meglévô tudásösszegyûjtésére vagyúj asszociációk kiépí-tésére, a jelentéste-remtés fázisában agondolkodási folya-mat, a megértés grafi-kus szervezôjeként, areflektálás szakaszá-ban összefoglaló tu-dáshálóként.
• Kerekasztal-körforgó: olyan eljárás, amelyben a csoport tagjai arra töreked-nek, hogy mindenki egyenlô mértékben járuljon hozzá a gondolatok kifejté-séhez. Sikerrel alkalmazható a tanulási folyamat mindhárom fázisában.
• Ötletbörze: olyan technika, amellyel bármely témáról összegyûjthetjük ötle-teinket. Lényeges, hogy olyan kreatív és elfogadó légkört biztosítsunk tanu-lóinknak, amelyben megvalósulhat a kötetlen közös gondolkodás és kom-munikáció.
• Utolsó szó joga: a reflektálás fázisában használható technika, amellyel egyadott szöveg csoportos feldolgozását vagy a szöveg feldolgozása utáni csopor-tos megbeszélést irányítja. Az olvasás utáni elmélyülést, reflektálást segíti elô,a személyes olvasói reagálás eszköze. Ez az eljárás jól használható,áttekinthetô keretet biztosít narratív vagy értekezô szövegek csoportvitájá-hoz. A kooperatív tanulás egyik formájának is tekinthetô, tapasztalatokat ada diákoknak egymás gondolatainak elfogadásáról, a mások gondolataihoz va-ló kapcsolódásra.
27
• Tudom, Tudni akarom, Megtanulom: a technika célja, hogy a tanulók isme-reteiket a már meglévôkhöz kapcsolják, illetve, hogy saját kérdések megfogal-mazásával motiváltabbá váljanak az új anyag elsajátításában. Az ismeretszer-zésben mások szempontjait is figyelembe véve tudják gyarapítani tudásukat(átlépés egy nézôpontból több nézôpontba).
A következô óravázlatban különbözô tanulási technikák alkalmazásával dolgoz-tuk fel Ady Endre: Harc a Nagyúrral címû versét.
Eredmények:• Verbális kommunikáció fejlôdése• Nyitottság• Önálló gondolkodás• Vitakészség, kritikai készség fejlôdése• Önértékelés fejlôdése• …• Érettségi … ???????
28
Szövegértés szövegalkotás II.
A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS CÉLJAI, ALAPELVEI ÉS ENNEK MEGVALÓSÍTÁSÁT
SEGÍTÔ JÓ GYAKORLATOK
Készítette: Hegedüs Krisztina(Dobszay Ambrus fejlesztése alapján)
29
CÉLKITÛZÉSEK:
Az aktív tanulás fontossága
Annak érdekében, hogy a gyerekek valóban aktív részesei legyenek a tanítási-tanulási folyamatnak, új megközelítésbôl kell vizsgálnunk az ismeretszerzésfolyamatát. Szakítanunk kell azzal a hagyományos felfogással, hogy a tanulásszervezése, irányítása, a tanítás kizárólag a pedagógus feladata. Ki kell alakítania gyerekekben a felelôsség érzését saját tanulásukkal kapcsolatban. Fontos,hogy érezzék, a tanulás az ô munkájuk, annak eredményessége nagymérték-ben rajtuk múlik. Ennek megtapasztalásához viszont sokkal jobban be kell von-nunk ôket saját tanulásuk megszervezésébe. A passzív, befogadó tanuló képét azaktív, cselekvô, felfedezni vágyó – és tudó – tanuló képe kell, hogy felváltsa.
A tanulási technikák
Az eredményes tanulás egyik feltétele, hogy tanulóink rendelkezzenek az önál-ló tanulás egyéni technikáival. Fokozatosan bevezetjük ôket saját munkájukellenôrzésének, a tanulásra szánt idô tervezésének, a kézikönyvekhasználatának gyakorlatába. Bôven szánunk idôt a kooperatív tanulásihelyzetekben történô munkavégzés, tanulás gyakoroltatására is.
Ezeket a tanulási technikákat nem elég egyszer elmondani, megmutatni,kipróbálni. Mindezt mindennapi tanulási helyzetek folyamatában kellgyakoroltatnunk, mélyítenünk. Nem szabad sajnálni az erre fordított idôt,hiszen az önálló és csoportos tanulás feltétele, hogy a gyerekek meg tudjákszervezni saját tanulásukat.
Fontos kialakítani az önellenôrzés igényét is.A differenciáló tanulásirányítás során különösen fontos, hogy a
gyerekek rendelkezzenek az önálló és a csoportos tanulás technikáival,hiszen csak így várható el tôlük, hogy önmagukban, gyakran tanári segítségnélkül legyenek képesek sikeres munkavégzésre.
A KOOPERATÍV ALAPELVEK
Az építõ egymásrautaltság
Építô egymásrautaltságról akkor beszélünk, ha az egyének vagy az egyes csoportokfejlôdése pozitívan összefügg egymással; ha az egyik diák fejlôdéséhez szükséges amásik diák fejlôdése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerétôl függ.
30
Az egyéni felelôsség
Az egyéni felelôsségtudat nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módsze-rek sikeréhez. Az erôs egymásrautaltságot létrehozó feladathelyzetekben min-denki felelôs a saját munkájáért, és egyben az egész csoport teljesítményéért. Acsoportcélt csak az egyéni teljesítmények optimális elvégzése hozhatja létre,erôsítik az egyéni felelôsséget, erôteljes javulást hoznak a tanulási teljesítmé-nyekben. Az olyan módszerek, amelyek csoportcélt tûznek ki és csoportos érté-keléssel jutalmaznak, de nem teszik az egyes diákokat felelôssé azért, hogy hoz-zájárulnak-e a közös cél eléréséhez, nem hoznak javulást a tanulási teljesítmény-ben.
Az egyenlô részvétel
A részvétel a tanulási siker egyik fontos feltétele. Magától nem jön létre azegyenlô részvétel, amint azt hagyományos frontális, vagy önkéntességen alapu-ló csoportmunkánál gondoljuk.
Az egyenlô részvételt általában szerepelosztással és/vagy munkamegosztássallehet elérni a szerepelosztás részvételi normákat alakít ki: pl. a „szóforgó” vagycsoportinterjú, melyek szerepelosztást eredményezô módszerek a munkameg-osztás elvén mûködnek. A munkamegosztás leginkább feladatok felosztásávalérhetô el (például az egyik diák az író származásával, gyerekkorával, az életpá-lyájával kapcsolatos ismereteket, a másik a tanulmányait gyûjti össze, a harma-dik a kiemelkedô mûveit stb. dolgozza fel). A munkamegosztás mindenkit a fel-adat egy részletéért tesz felelôssé, erôsíti a személyes felelôsséget, kiegyenlítet-tebbé teszi a részvételt.
A párhuzamos interakció
A kooperatív tanulás során a tanulók között egyidejû interakciók zajlanak.Az ún. „egy szálon futó, hagyományos módszereket”, alkalmazó tanórán leg-többször egyszerre csak egy ember beszél, általában. A diák akkor beszél, ha fel-szólítják. Elmondja a mondandóját, a tanár reagál, de interakció még köztük, afelelô és a tanár között is csak nagyon ritkán jön létre. A tanulók közti interak-ciók a beszélgetés, a súgás, stb. büntetendôk.
A kooperatív tanulási technikák biztosítják, hogy a pár vagy a csoport tagja-inak, ha szükséges, azonos lehetôségük legyen a kommunikációra: páros mun-kában az idômegosztással, ahol elôször a pár egyik, majd másik tagja szerepelelôre meghatározott ideig; vagy a páros forgószínpad módszer, ahol a pár tagjai
31
felváltva neveznek meg dolgokat vagy nyilvánítják ki ötleteiket. A csoportmun-ka során akár a szóforgók, akár a csoportos interjúk alkalmasak arra, hogy azórákon a tanulóknak lehetôsége legyen az aktív részvételre.
Értékelés a szakiskolai szövegértés-szövegalkotásmunkatankönyvekrôl
A munkatankönyvek minden fejezete a ráhangolódás-jelentésteremtés-reflektálás szakaszaira épül. Ezeken belül alapvetôen kétféle szövegértéstfejlesztô feladattípussal találkozunk: az egyik kifejezetten a tankönyvek végéntalálható tesztek feladatait gyûjti egybe és ezek megoldási módszereire koncent-rál, megmagyarázza például azok nyelvtani hátterét. Ezeket a nyelvtani ismere-teket viszont késôbb nem kéri számon, csak alkalmazásuk kerül elô újra afelmérôben, ez pedig azoknak a tanulóknak kedvez, akik amúgy is jobbak aszövegértô olvasásban.
A másik feladattípus – amelybôl jóval több van – nem kifejezetten afelmérôre gyakoroltat, hanem „észrevétlenül” ellenôrzi a megértést egy-egy szö-veg után adott kérdésekkel, feladatokkal. Ezek mindig jobban sikerülnek és afeladatok sokkal inkább közelítenek a más osztályoknál használatos szövegérté-sekhez és sokszor segít a páros vagy csoportos munka is, ezért az efféle felada-tok megoldásában jóval nagyobb fejlôdés érzékelhetô, mint a tesztekben.
Igen hatékony eszköz a sok páros munka, ha egy olvasásban és szövegértésifeladatokban kevésbé jó, illetve egy ezekben sikeresebb tanulót párosítunk ösz-sze. (Ez különösen a fiúk csoportjában volt hatásos.) A kezdetekben állandóprobléma, miszerint a gyengébbek „hagyják” dolgozni a jobbakat, jelentôsenvisszaszorult, és ennek csak egyik oka a rendszeres szövegértési dolgozat. A jobbtanulók általában szívesen magyarázzák a megoldást, segítik párjaikat.
A szövegalkotási feladatok esetében jóval nagyobb fejlôdést tapasztaltam,fôként a lányoknál. Ez megmutatkozik egyrészt a fogalmazásmódban, kife-jezôkészségben és a szövegek terjedelmében, másrészt ma már a legtöbben sok-kal merészebben vállalják véleményüket, gondolataikat, ötleteiket, és fantáziá-jukat sem szégyellik használni.
JÓ GYAKORLAT
A következôkben leírt témavázlat tökéletes példája az RJR-modellnek, a rész-egységek elosztása tapasztalatom szerint elôsegíti a tanulási folyamatot. A fel-adatok során igen nagy sikerrel alkalmaztam a differenciáló tanulásirányítást,
32
így mindenki képességének, tehetségének megfelelô feladatot tudott megolda-ni, ezáltal mindannyian sikerélményhez jutottak. A téma feldolgozása során na-gyon sokféle képesség és készség fejlesztésére nyílt lehetôség, konkrét szövegér-tési feladatoktól kezdve a dramatizálásig. Kiemelkedô szerepet kapott az óráksorán a kreativitás és a fantázia fejlesztése. Az órákon változatos munkaformá-kat és technikákat alkalmaztunk, sor került egyéni, páros és csoportos munká-ra is; volt ötletroham, INSERT, drámajáték, szövegértelmezés, szövegalkotás,rajzkészítés. Összességében az itt ismertetett témavázlat magában foglalja a ko-operatív – differenciáló – felfedeztetô tanulásirányítás velejét.
EGY TÉMA FELDOLGOZÁSA – A THÉSZEUSZ MÍTOSZ
1. Mit olvashatunk le egy képrôl?
Kiemelt képességek, készségek: fantázia fejlesztése, vizuális és verbális képességekösszehangolása
Célcsoport - differenciálás: Az önként jelentkezôket szólítsuk fel elsôsorban, deolyanokat is, akik általában nem szerepelnek, ám a sajátos feladat lehetôséget adnekik változtatni a berögzöttségen.
Munkaformák: frontálisMódszerek: képek alapján való szóbeli szövegalkotás: képek alapján történet-öt-letek alkotása
1. Mit olvashatunk le egy képrôl?Tekintsd meg a kiosztott képet, és próbáld megállapítani, mit történikrajta! Vajon milyen férfi az, akit látunk?
40 PERC2. Thészeusz élete
Tanári instrukciók:• Olvastassuk fel a szöveget. (Erre elôzôleg kérjük fel egy tanulót, illetve tanu-
lókat, hogy felkészülhessenek.)• A feladatokat a tanulók egyénileg oldják meg.• Meséltessük el a történetet – akár részenként – néhány tanulóval.
33
Kiemelt képességek, készségek: szöveg-egész áttekintésének képessége, informáci-ók visszakeresése
Célcsoport - differenciálás: Akinek nehezebben megy, ott egyénileg segítsünk.A leggyorsabb és jó megoldást nyújtó tanulók segíthetnek, de ne mondják mega megoldást.
Munkaformák: frontális, majd egyéni (esetleg páros)Módszerek: olvasmány közös meghallgatása, táblázat egyéni kitöltése: mítosz-ol-vasás, szöveg-egész áttekintése feladatok nyomán
2. Thészeusz életeOlvassátok el Thészeusz mítoszát, majd végezzétek el a feladatokat!
a) Elsô áttekintésMegértetted-e pontosan a történetet?Ellenôrizd az alábbi kérdések megválaszolásával! (Rövid, egy-egymondatos választ írj!)(1) Melyek voltak Thészeusz elsô hôstettei?(2) Mi a labirintus, és miért volt rá szükség?(3) Miért kellett Daidalosznak a levegôben elhagyni Kréta szigetét?(4) Milyen bika szerepel még a mítoszban a bika-emberen kívül?(5) Kik rendezték a fényes versenyeket?(6) Mit gondolsz, miféle versenyek lehettek ezek?(7) Milyen tanácsot adott Apollón isten az athéniaknak?(8) A mítosz hôsei közül kinek volt isten az apja?(9) Hogyan segített Ariadné Thészeusznak a Minotauroszmegölésében?(10) Miért átkozta meg Ariadné Thészeuszt?(11) Milyen körülmények között halt meg Thészeusz apja?
b) Második áttekintésA mítosz legfontosabb alakjai szerepelnek az alábbi táblázatban.Mindegyik mellé írj valamilyen emlékeztetôt, valamint egy nagyonfontos (legfontosabb) emberi tulajdonságát!
AndrogeoszAriadné
34
DaidaloszIkaroszMinószMinotauroszPasziphaeThészeusz
c) Harmadik áttekintésRendezd sorba az alábbi eseményeket!Ha vannak egyidejûek, azok számát írd egymás alá!(1) Aigeusz halála(2) Androgeosz halála(3) Ariadné megátkozza Thészeuszt(4) Az athéniak ifjak feláldozásával bûnhôdnek Androgeosz haláláért(5) Daidalosz elhagyja Krétát(6) Daidalosz labirintus épít(7) Ikarosz halála(8) Thészeusz átveszi apai örökségét(9) Thészeusz látogatást tesz a víz alatti palotában(10) Thészeusz legyôzi a Minotauroszt
3. Jelenetek Thészeusz történetébôl
Tanári instrukciók:• 4-5 fôs csapatokat állítsunk össze. Mindegyikben legyen játszó kedvû, ötletesgyerek.• Adjunk 10 percet a megbeszélésre, felkészülésre.• 1 perc alatt mutatja be minden egyes csoport az élô szobrot.• Számíthatunk brutális, esetleg obszcén jelenetre is. Ha az jól kapcsolódik aszöveghez, akkor el kell fogadjuk, de lehetôleg a felkészülés fázisában elôzzükmeg az ízléstelenséget.• Minden állókép után megkérdezzük a nézôket, felismerték-e a jelenetet. Kikit jelenített meg?
Kiemelt képességek, készségek: figyelmes szövegolvasás, memória, dramatizálásképessége, gesztusnyelv használata, kifejezô mozgás, kreativitás, szereplésikészségCélcsoport - differenciálás: A félénkebbek mellékszerepeket játszhatnak
35
Munkaformák: csoportmunkaMódszerek: drámajáték (élôszobrok, pantomim-jelenet bemutatása), egy megis-mert történet dramatikus feldolgozása, megbeszélés
3. Jelenetek Thészeusz történetébôlCsoportotok alkosson élô szoborcsoportot az alábbi jelenetek egyikébôl(néma szereplôkkel)!A) Daidalosz elhagyja KrétátB) Ikarosz halálaC) Thészeusz átveszi apai örökségétD) Thészeusz látogatást tesz a víz alatti palotábanE) Ariadné fonalgombolyagot ad át ThészeusznakF) Thészeusz legyôzi a MinotaurosztG) Az elhagyott Ariadné Thészeusz hajója után néz, és megátkozza ôtH) Aigeusz halála
4. Sorsok, panaszok, monológok
Tanári instrukciók :• A feladat kijelölésekor idézzük fel, miért is volt oka Ariadnénak panaszra.• Megbeszélhetjük, milyen érzések tolulhatnak fel benne, hogyan érvelhet,milyen jövôre számít.• Biztassuk a diákokat az erôteljes kifejezésre, de tisztázzuk, hogy irodalmiszöveget alkotnak,kerüljék a durvaságot, a megidézett kor hangulatának meg nem felelô maiszlenget.
Kiemelt képességek, készségek: kifejezôkészség, empátia, beleélô képesség
Célcsoport - differenciálás: alternatív feladat: 5.
Munkaformák: egyéniMódszerek: írásbeli szövegalkotás: történet folytatása, szereplô megszólaltatása,monológírás.
4. Sorsok, panaszok, monológokÍrjátok meg 4-5 mondatban (6-8 sorban)a) Ariadné vagy
36
b) Aigeusz, esetlegc) Minósz panaszát!
5. Képek Thészeusz történetébôl – alternatív feladat a 4-essel
Kiemelt képességek, készségek: verbális és vizuális ábrázolás összekapcsolásánakképessége, verbális információ áttevése vizuálissá
Célcsoport - differenciálás: alternatív feladat – lásd 4.
Munkaformák : egyéniMódszerek : rajzolás történet alapján
5. Képek Thészeusz történetébôlRajzoljátok le az alábbi jelenetek valamelyikét!a) Minotaurosz, a bika-emberb) A Minotaurosz és áldozataic) Daidalosz a labirintust építid) A labirintus alaprajzae) Daidalosz és Ikarosz elhagyja Krétátf ) Ikarosz végzeteg) Thészeusz és Ariadnéh) Thészeusz a labirintusbani) Thészeusz legyôzi a Minotaurosztj) Thészeusz hajójának kikötése, Aigeusz végzete
20 PERC6. A mítosz értelmezése
Tanári instrukciók• Ha az órán vesszük, akkor ezt mi olvassuk fel.• Bár elég nehéz szöveg, mégis fontos lenne: a tanulók szembesüljenek azzal,hogy „szimpla történetek” mögött mélyebb és elvontabb értelem is lehet. (Nemmellékesen a barbár ösztönösség és a mindenen átgázoló céltudatosság felis-merése önmagában is fontos lehet.)• A tanulók alkotta írásokban díjazzuk, ha az a szöveg megértését bizonyítja,valamint ha a diák képes ahhoz saját véleményt fûzni.
37
Kiemelt képességek, készségek: Esszé-szöveg értelmezésének képessége.Különbözô mûfajú szövegek összekapcsolása, átfogó értelem felismerése.Valóság és fikció szétválasztása és helyes összekapcsolása.
Célcsoport - differenciálás: Ha nehéz nyelvezete vagy elvontsága miatt a szövegmegértését reménytelennek tartjuk, a feladatot elhagyhatjuk, illetve fakultatívotthoni munkaként ajánlhatjuk egyeseknek.
Munkaformák: frontális, majd otthoni egyéni munkaMódszerek: szakszöveg értelmezése, írásos szövegmû alkotása: egy mítoszértelmezése, megértése, reflektálás
6. A mítosz értelmezése• Mennyire elfogadható számotokra a mítosz ilyetén értelmezése?• Fogalmazzátok meg véleményeteket 6-8 mondatban!
7. Mi a fantasy?
Tanári instrukciók:• A 7. és a 8. feladat tartalmilag témánk lezárására, a végsô tanulságok lev-onására szolgálnak.• A 7. a fantasy mûfajáról való ismereteket közvetít, a 8. a mítosz és a fantasyközös elemeinek összegyûjtésére szólít fel.• A két feladatot egymástól függetlenül is feladhatjuk (azaz bármelyik elhagy-ható), de a 8. könnyebben megoldható, ha elvégeztük a 7-t is.• A szöveg elolvasása során a diákok használják a jelölés nevû technikát!
Kiemelt képességek, készségek: szakszöveg nyomon követése és megértése
Célcsoport - differenciálás: az egész osztály
Munkaformák: páros munkaMódszerek : szakszövegek olvasása és jegyzetelése
7. Mi a fantasy?Az alábbiakban három szöveget olvashattok egyrészt arról, mi is a fanta-sy, illetve arról, melyek a legfontosabb jellemzôi. Olvassátok el ésbeszéljétek meg!
38
8. Thészeusz-fantasy?
Tanári instrukciók:• A feladat elsô részfeladatát – a) – párokban oldják meg a diákok, majd fron-tális megbeszélés után egészítsék ki saját jegyzeteiket.• A feladat második része – b) – egyéni szorgalmi házi feladat.• A fogalmazások értékelése során jutalmazzuk a személyességet is, azt, ha azírásmû kifejezi, hogy a tanulót megérintette a téma.• A megszületett írásmûvek mindegyikét olvassuk el, a jobbakat jutalmazzuk
Kiemelt képességek, készségek: a) két fogalom összekapcsolása, hasonlóságok éskülönbségek észrevétele; tulajdonságok párba állítása. b) kreatív írás
Célcsoport - differenciálás: a) az egész osztály; b) szorgalmi feladat
Munkaformák: a) páros munka, majd frontális; b) egyéni otthoni feladatMódszerek: a) vázlat készítése; b) folyamatos szöveg fogalmazása
8. Thészeusz-fantasy?Lehetne-e Thészeusz mítosza egy fantasy-regény vagy novella alaptémá-ja, ha elszakítanánk történelmi vonatkozásaitól? Miért?a) Gyûjtsük össze, melyek a mítoszok és a fantasy közös sajátosságai! Miaz, amiben a mítoszok és a fantasy-regények rokonok egymással!Véleményeteket fogalmazzátok meg 4-5 mondatban!b) Tudnál-e fantasy-novellát írni Thészeusz történetébôl? Próbáld meg!A fogalmazás megírása során elszakadhatsz a mítosz részleteitôl, egyeselemeitôl!
39
Matematika I.
„JÓ GYAKORLAT”
Császti Katalin
Pécs, 2008. május 20.
A függvények tanítása 9. osztályban alapvetôen 5 modulból épül fel:9. modul: Összefüggések, képletek, grafikonok,
tájékozódás a koordináta-rendszerben10. modul: Függvényfogalom, függvénytulajdonságok11. modul: Lineáris függvények12. modul: Abszolútérték-függvény13. modul: Másodfokú függvények
Tapasztalatom szerint a gyerekek jobban látják az összefüggéseket, ha a téma-köröket nem ennyire széttagoltan kapják kézbe. (Ezt a benyomást nem csupánerre a témakörre vonatkozóan állapítottam meg.)
Ezért gondoltam arra, hogy érdemes lenne a függvények tanításában egy ke-vésbé tagolt, de lényegében nagyon hasonló modulvázlatot készíteni.
Az eltérés abban van, hogy az egyes függvénytípusokat nem határolom el egy-mástól, hanem egy-egy újabb típus esetén a transzformációkat összehasonlítvahasonlóságot és eltérést keresünk a gyerekekkel a könnyebb elmélyítés érdeké-ben.
Az egyenletek grafikus úton történô megoldása során próbálok olyan típusúfeladatokat válogatni, amelyekben különbözô típusú függvényeket kell ábrázol-ni, és ott is inkább keverve, egyszerre több típusú egyenletet (például az egyen-let egyik oldala másodfokú, míg a másik oldal egy abszolútértékes kifejezés).
Az elsô két modult nem építettem bele ebbe a modultervezetbe, bár az egyesfüggvények bevezetésénél mélyül el igazán a függvényfogalom, illetve a függvé-nyek tulajdonságai, amelyeket folyamatosan vizsgálunk.
40
FÜG
GV
ÉN
YE
K(L
INE
ÁR
IS-,
AB
SZO
LÚT
ÉR
TÉ
K-
ÉS
MÁ
SOD
FOK
Ú-F
ÜG
GV
ÉN
Y)
Öss
zeál
lítot
ta: C
sász
ti K
atal
in(C
sákv
ári Á
gnes
mod
ulfe
ldol
gozá
sa a
lapj
án)
41
42
Mod
ul
célj
a
A l
ineá
ris
függ
vén
y t
ula
jdon
sága
inak
ism
eret
e. O
lvas
ása
graf
ikon
ról,
szöv
ege
s fe
lad
atok
ban
a li
neá
ris
függ
vén
y tu
lajd
onsá
gain
ak
alka
lmaz
ása.
Két
ism
eret
len
es li
neá
ris
egye
nle
tren
dsz
er m
egol
dás
a gr
afik
usa
n.
Az
absz
olú
tért
ék-f
ügg
vén
y t
ula
jdon
sága
inak
ism
eret
e, a
hoz
záre
nd
elés
i u
tasí
tás
leol
vasá
sa g
rafi
kon
ról. A
bsz
olú
tért
ékes
egy
enle
tek
, eg
yen
lôtl
ensé
gek
meg
old
ása
graf
iku
san
.
A m
ásod
fok
ú f
ügg
vén
y t
ula
jdon
sága
inak
ism
eret
e, le
olva
sása
gra
fiko
nró
l. M
ásod
fokú
egy
enle
tek,
egy
enl
ôtl
ensé
gek
meg
old
ása
graf
iku
san
.
Kép
lett
el m
egad
ott
egys
zer
û f
ügg
vén
yek
ábrá
zolá
sa é
rték
táblá
zatt
al é
s tr
ansz
form
áció
val.
A f
ügg
vén
y, m
int
mod
ell a
lkal
maz
ása
egys
zer
û
pro
blé
mák
ban
, a h
étkö
znap
i éle
tben
.
Óra
szám
9 ó
ra
Koro
sztá
ly
9. é
vfol
yam
Mod
ulk
apcs
oló
dás
i p
on
tok
T
ágab
b k
örn
yeze
tben
: F
izik
a, h
étkö
znap
i sz
itu
áció
k.
Szû
keb
b k
örn
yeze
tben
: E
gyen
es a
rán
yoss
ág, e
lsôf
okú
egy
enle
tekk
el m
egol
dh
ató
szöv
eges
fel
adat
ok. K
étis
mer
etle
nes
lin
eári
s eg
yen
lete
k, e
gyen
letr
end
szer
ek g
rafi
kus
meg
old
ása.
Alg
ebra
i át
alak
ítás
ok, g
rafi
kon
ok, i
nte
rval
lum
ok, p
onth
alm
azok
. Geo
met
riai
tr
ansz
form
áció
k.
Ajá
nlo
tt m
egel
ôzô
tev
éken
ység
ek:
Hoz
záre
nd
elés
ek, fü
ggvé
ny
def
iníc
iója
, in
terv
allu
mok
, egy
enes
ará
nyo
sság
. Geo
met
riai
tr
ansz
form
áció
k: t
ükr
özés
, elt
olás
, zsu
gorí
tás/
nyú
jtás
.
Ajá
nlo
tt k
öve
tô t
evék
enys
égek
: M
ásod
fokú
egy
enle
tek,
egy
enle
tren
dsz
erek
meg
old
ása.
Más
odfo
kú e
gyen
lôtl
ensé
gek.
Mag
asab
b f
okú
eg
yen
lete
k m
egol
dás
a. A
lgeb
rai át
alak
ítás
ok, n
evez
etes
pon
thal
maz
ok, g
rafi
kon
ok. M
ásod
fokú
gör
bék
egy
enle
tei.
Kép
essé
gfej
lesz
tés
fók
usz
ai
Szá
molá
s, s
zám
lálá
s, s
zám
ítás
: A
dot
t h
elyh
ez t
arto
zó f
ügg
vén
yért
ékek
kis
zám
ítás
a, ille
tve
a fü
ggvé
nyé
rték
ekh
ez t
art
ozó
x h
elye
k ki
szám
ítás
a. A
fü
ggvé
nyé
rték
ek k
özöt
ti r
elác
ió m
egh
atár
ozás
a.
Men
nyi
ségi
köve
tkez
teté
s: A
val
óság
fol
yam
atai
ról s
zóló
szö
vege
s fe
lad
atok
egy
enes
ará
nyo
sság
gal i
s ki
köve
tkez
teth
etôek
Bec
slés
, m
érés
, va
lósz
ínû
ségi
sze
mlé
let:
Ad
ott
függ
vén
yért
ékek
hez
tar
tozó
x h
elye
k sz
ámán
ak b
ecsl
ése.
A v
alós
ág f
olya
mat
ait
leír
ó gr
afik
onok
, és
a m
atem
atik
ai f
ügg
vén
yek
graf
ikon
jain
ak k
ülö
nböz
ôség
e, h
ason
lósá
ga s
zöve
ges
fela
dat
ok a
lap
ján
.
Szö
vege
s fe
lad
atok
, m
etak
ogn
íció
: A
val
óság
ból
mer
ítet
t sz
öveg
es f
elad
atok
alg
ebra
i meg
foga
lmaz
ása,
az
így
leír
t ké
tvál
tozó
s ös
szef
ügg
ések
ábrá
zolá
sa a
koo
rdin
áta
-ren
dsz
erben
, ért
éktá
blá
zatb
an. A
z el
mél
eti an
yag
feld
olgo
zása
, a s
zöve
g m
egér
tésé
nek
elle
nôr
zése
.
Ren
dsz
erez
és, k
om
bin
atív
gon
dolk
od
ás:
A v
alós
ág f
olya
mat
ait
leír
ó gr
afik
onok
öss
zeh
ason
lítá
sa, a
z eg
yen
es a
rán
yoss
ág é
s lin
eári
s fü
ggvé
ny
kap
csol
ata,
a g
eom
etri
ai t
ran
szfo
rm
áció
k al
kalm
azás
a fü
ggvé
ny
-tra
nsz
form
áció
kban
, lin
eári
s eg
yen
lôtl
ensé
gek
meg
old
ásh
alm
azán
ak m
egál
lap
ítás
a.
Ind
uk
tív,
ded
uk
tív
köve
tkez
teté
s: K
onkr
ét s
zám
okka
l ille
tve
össz
efü
ggés
ekke
l meg
adot
t lin
eári
s fü
ggvé
nye
krôl
átl
épés
az
álta
lán
os
kép
lett
el m
egad
otta
kra,
ille
tve
az á
ltal
ános
ítás
utá
n a
zok
kon
krét
alk
alm
azás
a.
Tám
ogat
ó re
ndsz
erek
:T
áblá
zato
k, g
rafik
onok
, koo
rdin
áta-
rend
szer
Dig
itál
is t
ábla
Óra
beos
ztás
:1.
óra
:E
gyen
es a
rány
ossá
g és
a li
neár
is f
üggv
énye
k ka
pcso
lata
2. ó
ra:
A li
neár
is f
üggv
ény
3. ó
ra:
Két
ism
eret
lene
s lin
eári
s eg
yenl
etre
ndsz
erek
és
lineá
ris
egye
nlõt
lens
égek
gra
fikus
meg
oldá
sa.
4. ó
ra:
Abs
zolú
tért
ék-f
üggv
ény
defin
íció
ja, t
ulaj
dons
ágai
5. ó
ra:
Abs
zolú
tért
ék-f
üggv
ény
graf
ikon
jána
k tr
ansz
form
álás
a6.
óra
:A
bszo
lúté
rték
es f
üggv
énye
k áb
rázo
lása
és
jelle
mzé
seA
bszo
lúté
rték
es e
gyen
lete
k, e
gyen
l?tle
nség
ek g
rafik
us m
egol
dása
7. ó
ra:
Más
odfo
kú f
üggv
ény
defin
íció
ja, t
ulaj
dons
ágai
8. ó
ra:
A m
ásod
fokú
füg
gvén
y gr
afik
onjá
nak
ábrá
zolá
sa f
üggv
ény-
tran
szfo
rmác
iókk
al9.
óra
:Fü
ggvé
ny-t
rans
zfor
mác
iók.
Más
odfo
kú e
gyen
lete
k ill
etve
egy
enlõ
tlens
égek
gra
fikus
meg
oldá
sa
43
44
L
épés
ek, t
evék
enys
égek
K
iem
elt k
észs
égek
kép
essé
gek
E
szkö
z, fe
lada
t
I. E
gyen
es a
rány
ossá
g és
a li
neár
is fü
ggvé
nyek
kap
csol
ata
(1 ó
ra)
H
ozzá
rend
elés
i sza
bály
ok á
tism
étlé
se
Ren
dsze
rezé
s, ko
mbi
natív
gon
dolk
odás
1,
3 m
inta
péld
a
Sz
öveg
es fe
lada
tok
R
ends
zere
zés,
kom
bina
tív g
ondo
lkod
ás, v
alós
zín
ûség
i sze
mlé
let,
szöv
egér
tés,
m
enny
iség
i köv
etke
ztet
és, s
zám
olás
2,
3 fe
lada
t
R
ends
zere
zés
Indu
ktív
, ded
uktív
köv
etke
ztet
és, r
ends
zere
zés
Hf.:
5, 6
fela
dat
II. A
line
áris
függ
vény
(1
óra)
A
line
áris
függ
vény
foga
lma
R
ends
zere
zés
4 m
inta
péld
a
Fü
ggvé
nyáb
rázo
lás
(tra
nszf
orm
áció
k m
egbe
szél
ése)
M
enny
iség
i köv
etke
ztet
és, d
eduk
tív k
övet
kezt
etés
, szá
mítá
s, k
ombi
natív
go
ndol
kodá
s
5, 6
min
tap
élda
10
, 11
fela
dat
III.
Két
ism
eret
lene
s lin
eári
s eg
yenl
etre
ndsz
erek
és
lineá
ris
egye
nlôt
lens
égek
gra
fiku
s m
egol
dása
(1
óra)
K
étis
mer
etle
nes
lineá
ris
egye
nlet
rend
szer
ek
Ren
dsze
rezé
s, ko
mbi
natív
gon
dolk
odás
, szö
vegé
rtés
, men
nyis
égi
köve
tkez
teté
s, sz
ámol
ás, s
zám
lálá
s, sz
ámítá
s 16
fela
dat
Li
neár
is e
gyen
lôtle
nség
ek
Szám
olás
, szá
mítá
s, ko
mbi
natív
gon
dolk
odás
21
, 23
fela
dat
IV. A
bszo
lúté
rték
–füg
gvén
y de
finí
ciój
a, tu
lajd
onsá
gai (
1 ór
a)
A
bszo
lúté
rték
-füg
gvén
y de
finíc
iója
, tul
ajdo
nság
ai
Szöv
egér
tés,
indu
ktív
gond
olko
dás,
kom
bina
tív
gon
dolk
odás
, ren
dsze
rezé
s
1 m
inta
péld
a
É
rték
tábl
ázat
ok k
itölté
se
Szám
olás
, szá
mítá
s, b
ecsl
és, d
eduk
tív–,
kom
bina
tív g
ondo
lkod
ás
1, 3
fela
dat
Mod
ulle
írás
:
45
V.
Ab
szolú
tért
ék–fü
ggvén
y g
rafi
kon
ján
ak
tra
nsz
form
álás
a (1
,5 ó
ra)
A
bsz
olú
tért
ék–fü
ggv
ény
tran
szfo
rmál
ása
(öss
zeh
ason
lítá
s az
ed
dig
tan
ult
fü
ggvé
nye
k
tran
szfo
rmác
ióiv
al)
Ren
dsz
erez
és, sz
öve
gér
tés,
in
du
ktí
v go
nd
olk
od
ás
3, 4 (
7)
min
tap
éld
a
G
rafi
kon
ábrá
zolá
sa k
éple
t al
apjá
n é
s a
függv
ény
jell
emzé
se
Ded
uktí
v go
nd
olk
od
ás,
szám
lálá
s, k
om
bin
atív
gon
dolk
od
ás
5,
6,
7 f
elad
at
A
hozz
áren
del
ési
uta
sítá
s al
apjá
n a
koord
inát
a–te
ngel
yek b
eraj
zolá
sa
Kom
bin
atív
gon
dolk
od
ás, sz
ámlá
lás,
szá
mít
ás
9 f
elad
at
VI.
Ab
szolú
tért
ékes
egyen
lete
k,
egyen
lôtl
ensé
gek
gra
fik
us
meg
old
ása
(0,5
óra
)
A
bsz
olú
tért
ékes
egye
nle
tek,
egye
nlô
tlen
ségek
gra
fiku
s m
egold
ása
Szá
molá
s, s
zám
lálá
s, k
om
bin
atív
gon
dolk
od
ás
13 m
inta
pél
da
12 f
elad
at
VII
. M
áso
dfo
kú
ala
pfü
ggvén
y d
efin
íció
ja, gra
fik
on
ja é
s tu
lajd
on
ságai
(1 ó
ra)
N
égyz
etre
em
elés
sel
kap
csola
tos
edd
igi
ism
eret
ek
átis
mét
lése
(sz
ámok n
égyz
ete,
hat
ván
yozá
s az
on
oss
ágai
)
Ren
dsz
erez
és
M
ásod
fokú
fü
ggvé
ny
def
iníc
iója
, tu
lajd
on
ságai
(e
lmél
eti
anya
gfe
ldolg
ozá
sa)
Szö
vegér
tés,
met
akogn
íció
1 m
inta
pél
da
F
üggvé
nyé
rték
ek k
iszá
mít
ása
adott
hel
yeken
, il
letv
e ad
ott
fü
ggv
ényé
rték
ekh
ez t
arto
zó x
hel
yek
kis
zám
ítás
a
Szá
mlá
lás,
szá
mít
ás,
bec
slés
, kom
bin
atív
-, in
du
ktí
v gon
dolk
od
ás
1,
2,
3 f
elad
at
VII
I. A
más
od
fok
ú f
üggvén
y g
rafi
kon
ján
ak
áb
rázo
lása
fü
ggvén
y-t
ran
szfo
rmác
iók
kal
(1,5
óra
)
A
z al
apfü
ggvé
ny
tran
szfo
rmác
iói
(elm
élet
i an
yag
feld
olg
ozá
sa, öss
zeh
ason
lítá
s az
ed
dig
i fü
ggvé
nye
k
tran
szfo
rmác
ióiv
al)
Szö
vegér
tés,
ren
dsz
erez
és, in
du
ktí
v, d
edu
ktí
vgon
dolk
od
ás
2, 4, 6 m
inta
pél
da
F
üggvé
ny
ábrá
zolá
sa, je
llem
zése
D
edu
ktí
v go
nd
olk
od
ás,
szám
lálá
s, s
zám
olá
s, k
om
bin
atív
gon
dolk
od
ás
12, 13, 14 f
elad
at
IX.
Máso
dfo
kú
egyen
lete
k i
llet
ve
egyen
lôtl
ensé
gek
gra
fik
us
meg
old
ása (
0,5
óra
)
E
gye
nle
tek, eg
yen
lôtl
ensé
gek
gra
fiku
s m
egold
ása
szám
egye
nes
en
Szá
mlá
lás,
kom
bin
atív
gon
dolk
od
ás
E
gye
nle
tek, eg
yen
lôtl
ensé
gek
gra
fiku
s m
egold
ása
síkb
an
Szá
mlá
lás,
kom
bin
atív
gon
dolk
od
ás
9, 10 m
inta
pél
da
17 f
elad
at
1.)
321
62
2−
≤+
−x
x
2.)(
)3
42
34
2−
−<
−−
xx
Matematika II.Modul: vektorok
Készítette: Papp Norbert
A modul célja: Ismerje és alkalmazza feladatokban a következô definíciókat, tételeket: vektorfogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett vektor, vektorok összege, különb-sége, vektormûveletekre vonatkozó mûveleti azonosságok, vektor felbontásaösszetevôkre. Vektorok jellemzése, alkalmazása feladatokban.
Idôkeret: 3 óra
Ajánlott korosztály: 9. évfolyam
Modulkapcsolódási pontok:Tágabb környezetben: Földrajz (térképészet), fizika, statika, dinamika.Szûkebb környezetben: Síkgeometria, koordinátageometria, térgeometria, al-gebrai kifejezések.Ajánlott megelôzô tevékenységek: Algebrai kifejezések összevonása, törtekkelvaló mûveletek.Ajánlott követô tevékenységek: Vektorok a koordinátasíkon, vektorok felbon-tása összetevôkre, koordinátageometria, síkidomok jellemzôi, térgeometria.
A képességfejlesztés fókuszai:Számolás, számlálás, számítás: Geometriai alakzatok mérôszámainak összeha-sonlítása, rendezése, a számolási készség alkalmazása a valóság tárgyain, illetveazok geometriai modelljein.Mennyiségi következtetés: A sík-és a tér- alakzatok építése, következtetésekmegfogalmazása mennyiségi jellemzôik között. A mennyiségek folytonossága,fogalmának továbbfejlesztése.Szöveges feladatok, metakogníció: Szövegértelmezés továbbfejlesztése alényegkiemelô képesség fejlesztése. A valóság tárgyainak geometriai modellezé-séhez szükséges képességek, a térlátás fejlesztése.Rendszerezés, kombinatív gondolkodás: Síkbeli és térbeli analógiák felfedezése.A valóság tárgyainak jellemzése a geometriai fogalmak segítségével, absztrakci-ós képesség fejlesztése.
47
Induktív, deduktív következtetés: Összefüggések, képletek felfedezése gyakorla-ti tapasztalatból kiindulva, azok általánosítása és alkalmazása más esetekben.
Támogató rendszerek: Interaktív tábla, Power Point-os elôadás.
A TANANYAG JAVASOLT ÓRABEOSZTÁSA:1. óra A vektor fogalma, jellemzôi, vektorok egyenlôsége, azonossága.Nullvektor, ellentett vektor, egységvektor. Vektormûveletek. Vektorok algebrá-ja, összevonások.2. óra Feladatok megoldása.3. óra A koordináta-rendszer elôkészítését, a bázisvektorok megértését és a vek-torfelbontást célzó feladatok.
ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK:Ismerje és alkalmazza feladatokban a következô definíciókat, tételeket:• vektor fogalma, abszolútértéke,• nullvektor, ellentett vektor,• vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa,• vektormûveletekre vonatkozó mûveleti azonosságok,• vektorok jellemzése, alkalmazása feladatokban.A számolási készség alkalmazása a valóság tárgyain, illetve azok geometriaimodelljein.
48
I. óra: Ismétlés, rendszerezés
1. Vektor fogalma, tulajdonságai• vektoralkalmazások gyûjtése (frontális);• vektor fogalma, abszolútértéke – 1. mintapélda (frontális);• vektorok egyenlôsége (frontális);• 1. és 2. feladatok kerekasztal módszerrel.Kiemelt készségek, képességek: Kooperáció, rendszerezés, induktív ésdeduktív következtetés, a valóság modellezése.Eszköz/Feladat/Gyûjtemény: 1. mintapélda, 1–2. feladat
Vektor: irányított szakasz, vagy azzal jellemezhetô mennyiség.
A vektorokat írásban aláhúzással ( a ), nyomtatásban megvastagítva (a) jelöljük.A vektor meghatározása után áttekintjük a vektorok tulajdonságait.
Vektor abszolútértéke: A vektorok kezdôpontjukkal és végpontjukkal kijelöl-nek egy irányt és egy távolságot. A távolságot a vektor hosszának vagyabszolútértékének nevezzük (jele | a | ), és mindig valamilyen hosszúságegy-séghez viszonyítjuk.
49
Mintapélda1Számítsuk ki az ábrán szereplô vektorok abszolútértékét!
Megoldás:A koordináta-rendszer derékszögû négyzetrácsa és a Pitagorasz-tétel segítségévelvégezzük a számítást:
12+62 = 37, azaz | a | . 6,1 egység.
Hasonlóan számítva | b | . 7,1 egység.
Vektor állása, irányaHa két vektor egyenese párhuzamos, akkor megegyezô állásúnak mondjukôket. Ezek az egyállású vektorok lehetnek azonos vagy ellentett irányúak,irányításúak.
Vektorok egyenlôsége:
Két vektor egyenlô, ha hosszuk és irányuk megegyezikA vektorok egyenlôsége és azonossága különbözô fogalmak. Két vektor azonos,ha kezdôpontjaik és végpontjaik páronként megegyeznek, jelölés: a �� b. Egyadott vektorral azonos vektor a síkon vagy a térben ugyanott helyezkedik el. Ez-zel szemben egy adott vektorral egyenlô vektort a sík vagy tér bármely pontjá-ból felmérhetünk, így egy adott vektorral egyenlô vektorból végtelen sok van.
50
37=
50=
Egységvektor (e): egységnyi hosszúságú vektor.Nullvektor (0): 0 hosszúságú vektor. Definíciója: olyan vektor, amelynek meg-egyezik a kezdôpontja és a végpontja. Irányát tetszôlegesnek tekintjük.
Az a vektor ellentettjének nevezzük azt a vektort, amelyik vele egyenlôabszolútértékû, egyezô állású, de vele ellentétes irányú. Jelölése: – a .
Feladatok
1. Keress egyenlô, ellentett és azonos vektorokat a kockán és a szabályos hat-szögön!
2. Keress egyenlô, egyenlô hosszúságú, illetve ellentett vektorokat az ábrán!
51
II. óra: Vektormûveletek
• összeadás módszerei (frontális)• mûveleti azonosságok: 2. mintapélda (diákkvartett)• kivonás, szorzás számmal (frontális)Kiemelt készségek, képességek: Kooperáció, rendszerezés, induktív és deduk-tív következtetés.Eszköz/Feladat/Gyûjtemény: 2. mintapélda, diákkvartett, 3-5. feladat.
Vektorok összeadásaToljuk el az ABC háromszöget elôbb az a, majd a b vektorral!
A két eltolás egymásutánját helyettesíthetjük egyetlen eltolással is. Ennek vek-torát a két vektor összegének nevezzük.Két vektor összegét kétféle módszer szerint szerkeszthetjük meg:
a) háromszög-módszer: az a végpontjából mérjük fel a b vektort; ekkor az a +b vektor az a kezdôpontjából a b végpontjába mutat.
b) paralelogramma módszer: az a és b vektorokat közös kezdôpontból mérjükfel, kiegészítjük paralelogrammává; ekkor az a + b vektor a paralelogrammaközös kezdôpontból kiinduló átló vektora.
52
Több vektor összeadásánál használható a láncszabály:
Egy a vektor és a nullvektor összege az a vektorral egyenlô: a + 0 =a.
Mintapélda2A vektorok összeadásának milyen (mûveleti) tulajdonságait tudod leolvasni akövetkezô ábrákról?
Megoldás: kommutativitás: a + b = b + a,asszociativitás: a + b + c = ( a + b ) + c = a + ( b + c )
53
A vektorok összeadását használjuk például vektor összetevôkre bontásakor afizikában. A szánkót húzó személy a kötélen keresztül F erôt gyakorol aszánkóra. Ennek az erônek a vízszintes komponense (Fv) a gyorsításrafordítódik, függôleges komponense (FF) a test talajra ható nyomóerejétcsökkenti. F felbontható erre a két komponensre!
Vektorok kivonása
Laci Párizsból Budapestre repül, Berlin érintésével. Útjának vektoraitbejelöltük. Felírhatjuk, hogy a = b + c. Ha a c vektort akarjuk kifejezni a és bsegítségével, vagyis az összeg és az egyik összeadandó segítségével írjuk fel amásik összeadandót, akkor a két vektor különbségét képezzük: c = a – b.a – b vektort úgy is megszerkeszthetjük, a vektorhoz hozzáadjuk b ellentettvektorát (–b vektort).
54
Az a és b vektorok különbségét úgy képezzük, hogy közös kezdôpontból mér-jük fel ôket. A végpontjaikat összekötô, a végpontja felé mutató vektor az a –b vektor
A vektorok kivonására nem teljesül sem a kommutativitás, sem az asszociativitás.
Vektor szorzása számmal
Az ábrán az a, b és c vektorok között összefüggések állapíthatók meg. Azellenetett vektor definíciójánál láttuk, hogy b = – a. c és b vektorok között aszámmal való szorzás teremt kapcsolatot: c vektor két b összeadásávalkeletkezett, így is írhatjuk: c = 2b.Az ellentett vektor helyett szorzással a b = –1·a összefüggést is felírhatjuk.Így tehát c = 2·(–1·a) = –2·a
További példák vektorok szorzására:
Módszertani megjegyzés:Érdemes átbeszélni a tanulókkal, hogy milyen összefüggés van az a vektor és a fentivektorok szorzótényezôje, illetve hossza között? Az a vektor k-szorosa (k ¸R, vagyis k egy valós szám) az a vektor, amelynekhossza |k|·|a|, iránya pedig k > 0 esetén a irányával megegyezô, k < 0 esetén airányával ellentétes. k = 0 esetén nullvektort kapunk.
55
Ha 0-val szorzunk egy vektort, nullvektort kapunk. 1-nél nagyobbabszolútértékû számmal megszorozva a vektor hossza növekszik (nyújtás), 0 és1 közé esô abszolútértékû számmal megszorozva csökken (összenyomás). A csupán szorzótényezôjükben különbözô vektorokat egynemûeknek tekint-jük, így azok öszszevonhatók: a + 2a = 3a .
Feladatok:
3. Mi az összefüggés a – b és b – a között?
4. Adj meg három vektort, és rajzold fel a – b – c, (a – b ) – c és a – (b – c)vektorokat! Segítségükkel igazold, hogy a vektorok kivonására nem teljesül azasszociativitás (felcserélhetôség)!
5. Vegyél fel egy tetszôleges a vektort, és szerkeszd meg a következô vektorokat!
III. óra: Vektorokkal kapcsolatos feladatok
1. Összefoglalás Power Point-os elôadással.
2. A 8-10. feladatokkal különbözô csoportok foglalkoznak, majd ismertetik amegoldásokat.
3. A 15. és 16. feladat (frontális)
Kiemelt készségek, képességek: Kooperativitás, feladatmegoldás, rendszere-zés, kombinatív gondolkodás.
Eszköz/Feladat/Gyûjtemény: 8-10. feladat, illetve a 15. és 16. feladat.
56
Idegen nyelv – angol
Ötletek, gyakorlatok a kompetenciafejlesztéshez
Készítette: Rostáné Jakab Edit
Egy átlagos középiskolában (nem elit és nem gyakorló iskolákról beszélünk) azidegen nyelv oktatatásakor többnyire három - kifejezetten az idegen nyelvikompetenciát érintô - problémával szembesülünk: (1) a tanulók nem mernek(2) nem akarnak, illetôleg (3) nem tudnak megszólalni az órákon. Az elsô prob-léma hátterében a gátlást, a másodikéban a tizenévesek általános közönyét, aharmadikéban a megfelelô ismeretek hiányát feltételezzük. A problémák nemújkeletûek: ugyanúgy szembesült vele a nyelvtanár 20 vagy 30 évvel ezelôtt,mint ahogy ma. Megfelelô osztálytermi hangulat kialakításával azonban, vala-mint a kooperatív módszer, és a drámatechnika elemeinek becsempészésével, atanulók cselekedtetésével – kisebb-nagyobb mértékben – mindegyik problémaorvosolható.
A) Egymás megismeréseCél: Empátia-fejlesztô tevékenykedtetés
A középiskola 9. osztályában egy újonnan szervezôdött csoport s a hozzájukrendelt – ismeretlen – tanár össze kell hogy csiszolódjon. A közösséggészervezôdés folyamatát számos vidám játékkal, mókás feladattal segítheti elô amoderátor-tanár. Ebben az „összeérlelô” idôszakban nagy tetszést szokott arat-ni az alábbi játékos feladat:
A feladat neve: I AM YOU (Én vagyok te)Szintje: kezdô-középhaladóRáfordított idô: 20-30 percEszközök: elôre elkészített és kinyomtatott kérdôív a csoport
minden tagjánakLebonyolítás: pármunka, amelyben mindenki a párja fejével gon-
dolkodva tölti ki a kérdôívet, anélkül, hogy annak bármely részletét a társával megbeszélné
59
A kérdôív lehet például a következô:
Megjegyzés: A játék itt nem ér véget. A kiegészítések a csoport elôtt felolvashatók, bôvíthetôk az I think he/she // his/her … kezde-tû mondattal, amelyre aztán a helyeslés / tagadás formuláit alkalmazva reagálhat az, akit a kérdôíven jellemeztek. A nyelv-tanulás késôbbi szakaszaiban is alkalmazható, mindig megújuló kérdôívvel.
További megjegyzés: Amikor már jól megismerték egymást a csoport tag-jai, a játékot érdemes a különféle viselkedésminták irányába vinni, pl:
60
I AM YOU Imagine you are your partner and complete the sentences I like the colour ___________________ and ___________________ . My favourite country is _____________________ . I enjoy _____________________ . I hate _____________________ . My favourite type of film is _______________________ . The kind of music I like best is _______________________ . My ambition is to ______________________ . People like me because I’m __________ _______________________ . I’ve come to this school because ________________________________ .
I AM YOU / IF I WERE YOU If I found a wallet with lots of money in the street I would ___________________ .
If I saw a snake in my garden I would ___________________________ .
If my best friend let me down I would _____________________________ .
If I saw a blind man at the zebra crossing I would _____________________ . If I could travel anywhere in the world I would __________________________ .
If I could choose between a boring but well -paid job and an exciting but bad ly-paid one
I would choose __________________________ .
B) Az interkulturális kompetencia erôsítése Mottó: „Ne idegenkedjünk attól, ami nem a megszokott”
Az angol ma az a nyelv, amit a világon mindenütt tanulnak, beszélnek –bôrszíntôl, státusztól és minden egyébtôl függetlenül. Az angol nyelvkönyvekkép- és szöveganyaga remekül adja vissza ezt a kulturális sokszínûséget –idônként furcsa (oda nem illô) megjegyzéseket váltva ki a mi tanulóinkból, akik- lévén hogy egy meglehetôsen homogén nemzet állampolgárai - nincsenekhozzászokva a sokszínûséghez. Egyértelmûen tudatlanságból fakadóellenérzésüket az ismeretlen iránt úgyszintén feladatunk helyesebb mederbeterelni. Kiváló lehetôségeink vannak erre az angolóra keretén belül is. Érdemesmegpróbálkozni a ONE WORLD (Egy a világunk) játékkal:
A feladat neve: ONE WORLD
Szintje: kezdô, középhaladó, haladóJátékidô: 1 tanóra elôkészítés + 1 tanóra játékEszközök: turisztikai kiadványok, jegyzetfüzet, elôrajzolt konti-
nens-kontúrok, égtáj-jelölôkA játék menete: 1. Az elôkészítô órára beviszünk turisztikai lapokat 3-
4 európai, 3-4 afrikai, 3-4 ázsiai és 3-4 amerikai országról. Ezeket a tanulók 4 fôs csoportokban áttanulmányozzák, majd vegyes csoportok alakulnak, amelyekben minden egyes kontinenst 1 fô képvisel, s ott megosztják egymással az olvasott információkat – akár jegyzetek alapján is. 2. Az ismeretek játékos feldolgozásának óráján a tan-terem közepén helyet csinálunk.3. A csoportot kétfelé osztjuk: vendéglátó országokra (1 tanuló = 1 ország) és világutazókra (2-3 fôs cso-portok). 4. A vendéglátó országok képviselôi úgy helyezked-nek el a terem közepén, hogy az feleljen meg a világtérképrôl is jól ismert elrendezésnek: konti-nensek és országok szerint. (Jelöljük ki az égtájakat is.)5. Indulnak az utazók világkörüli útjukra, amelyben 2-3 tetszôlegesen kiválasztott országot érintenek.
6161
6. Egy-egy állomáshoz érve beszélgetést kezdemé-nyeznek az ország képviselôivel, amelybôl ki kell de-ríteni sokféle hasonlóságot és különbséget a saját or-száguk és az újonnan megismert ország között (bôrszín, idôjárás, életritmus, zene, tánc, írás, pénz, öltözet, ételek, fûszerek, növények, sport stb.).
62
ONE WORLD
7. A tapasztalatok összegzése, azaz mit tudtunk meg a másik országról, plakátokon lehetséges, amelyeket az egyazon helyre utazók 2-3 fôs csoportja készít el.
Íme egy elektronikusan készített plakát Brazíliáról:
63
Brazil
It’s a beautiful country with lots of . It has white sandy beaches with palm trees. Girls in their bikinis are No1 in the world. Simply, a perfe ct place!
People speak Portuguese. The capital – Rio – is famous for its CARNEVALS!
Everybody dances salsa! They sing and dance all day and all night long! Happy people!
Brazilian rainforests are the home of
and
Let’s go to Brazil! See you there!
They Brazilian people are crazy for capoeira and football!
g o B r a z i l ! y o u
r z l
C) SzerepjátékCélja: Társas együttmûködés; gondolkodtatás; ítélôképesség tesztelése, dön-téshozatal
Szituációs játékok játszása hosszú idôk óta része a hatékony nyelvóráknak. Nemvéletlen, hogy az élônyelvi nyelvvizsgák szóbeli részében is szerepet kapnak,hiszen a ténylegesen alkalmazható nyelvtudás jól mérhetô rajtuk keresztül. Ámaz osztályterem falain belül számos esetben azt tapasztaljuk, hogy a tanulóknem kellôen motiváltak a szituációs feladatok eljátszásában. Mihelyt azonban aközösség egyazon feladaton dolgozik, kedvet kapnak azok is, akik egyébkénthárítják a feladatot. Kiváló lehetôség erre az ALIBI játék.
A játék neve: ALIBI
Szintje kezdô, középhaladó vagy afölöttJátékiô: 20-25 percEszközök: papír és íróeszközA játék menete: 1. Egy újsághír felolvasása révén egy bûntettrôl
értesül a csoport (ez lehet bármely bûntett: rablás, emberrablás, zsarolás, baleset okozása stb.). A bûntett elkövetôit szemtanúi bejelentés alapján elfogták. A tanulók közül kiválasztunk kettôt, ôk lesznek a gyanúsítottak.
64
GGiirrll DDiieess IInn HHiitt -AAnndd-RRuunn SSmmaasshh By Sky News SkyNews - SSaattuurrddaayy,, MMaayy 1177 0022::5544 ppmm
A six-year-old girl has been killed by a van in a hit -and-run crash.
The youngster was with a woman and a girl aged five when the crash
happened in Huyton, Liverpool, at about 9.50pm on Friday.
Merseyside Police said the driver of the vehicle, a dark -coloured
Fiat Ducato van, fled the scene in Astley Road.
A 24-year-old local man and his fellow were later arrested
on suspicion of causing d eath by dangerous driving.
2. A gyanúsítottak a termen kívül összebeszélnek, hogya kihallgatáson hogy valljanak: próbálnak maguknak alibit találni. Alaposan megbeszélnek minden részletet (hol voltak, mit csináltak, miért láthatták ôket együtt, milyen ruha volt rajtuk stb.).
3. Az osztálytermen belüli tanulók brainstormingkeretében gyûjtik a kérdéseket, amiket majd a kihall-gatáson feltesznek.
4. A gyanúsítottakat külön-külön hallgatja ki a testület, tehát nem hallják egymás válaszait.
5. Mihelyt összegyûlik 2-3 olyan válasz, amely a 2 vádlottnál eltér, szembesítik ôket. A lebuktatással vége a játéknak.
Megjegyzés: Talán maga az élethelyzet, az izgalom hogy bûntény történt, aztán a leleplezés izgalma teszi, de a játékot minden csoport megszereti: kérdeznek, aktívak, néhány tanulót már szinte le kell inteni, hogy más is szóhoz jus-son.
További megjegyzés: Magasabb nyelvi szinten bí-rósági tárgyalás is tartható: államügyésszel, védôügyvéddel, esküdtszékkel és tanúkkal.
D)Tapasztalat útján történô tanulásCélja: A kísérletezô tanuló önállósodása
A konkrét tapasztalások alapján történô nyelvtanulás a készségfejlesztésnekkiváló terepe. A tanuló saját érdeklôdésnek megfelelôen, saját érzékszerveit fel-használva szerzi meg ismereteit egy adott tárgykörben. Ehhez a célorientálttevékenységhez a nyelvtanár mintegy asszisztál, mégpedig oly módon, hogy (1) megpróbál megfelelôen motiváló tananyagot választani, (2) jól strukturálja azt, valamint (3) biztosítja a megismeréshez szükséges eszközöket.A kísérletezéssel történô tanulásnál a beépülési kvóciens jóval nagyobb, több azesélye tehát annak, hogy a tapasztalati úton megszerzett tudás a kognitív háló-ba szervesen beépül.
65
Érdekes feladat akár az angol mértékegységek, akár a különféle pénzérmékmegismertetése a tanulókkal.
A feldolgozás menete: 1. A pénzérmék/bankjegyek kézbevétele után (a) megállapítható a számrendszer, amelyben számolnak (b) megfigyelhetô az érmék fonákján található alakzat/a bankjegyek hátoldalán található alakzat/esemény, majd (c) ezek neve tanári segítséggel összegyûjthetô. 2. Memóriajátékkal, betûkiegészítéses feladványokkal mindez megerôsíthetô.3. Második kézbevétel után megfigyelhetô az egyes érmék színe, egymáshoz viszonyított nagysága, alakja (kerek, kissé szögletes), anyaga. (Érdemes egy darab papír és ceruza segítségével dombornyomatos raj-zokat készíteni.)4. Rövid szövegek kiegészítése következhet, amelyben az egyes pénzérmék/bankjegyek fenti tulajdonságai a kiegészítendô elemek. 5. Csoportokban poszter készítése az angol pénzér-mékrôl és bankjegyekrôl.6. Az elkészült poszterek bemutatása mindenki elôtt.
A válogatás a teljesség igénye nélkül készült. Igyekeztem azokat a feladatokatösszegyûjteni, amelyek ténylegesen beváltak, amelyeket szívesen csinálnak atanulók.
66
Jó gyakorlatok a német nyelv tanításához
Készítette: Fischerné Szabó ÁgnesPécs, 2008. május 19.
Amikor az egyik továbbképzésen feltették a kérdést a résztvevôknek, mit várnaka tanfolyamtól, többen is azt válaszoltuk, hogy többek közt új módszereket, jólhasználható gyakorlatokat szeretnénk megismerni. Természetesen nem könnyûújat hozni, hiszen számos jó könyv látott napvilágot a témában. A cél: minél változatosabb munkaformákkal a tanulókat nagyobb aktivitásraösztönözni. Legyen alkalmuk megszerzett tudásukat sokféleképpen felhasznál-ni, hogy valóban hasznos tudásra tegyenek szert. A törekvésnek összhangbankell lennie az érettségi követelményekkel, de távolabbi célként megfogal-mazhatjuk azt a törekvést. Hogy némelyeknek talán az idegen nyelv már nemcél, hanem eszköz, segítség lesz új dolgok megismeréséhez.Az alábbiakban összegyûjtöttem egy csokorra valót azokból a feladatokból,módszerekbôl, amelyek számomra hasznosnak bizonyultak, segítették amunkánkat, elnyerték a tanulók tetszését.
Párok kialakításaTapasztalatom szerint jótékony hatású, ha megmozgatjuk a tanulókat. Az átren-dezés történhet óra közben is, de ha az órát a páros munkára építjük fel,érdemes már a terembe történô belépéskor kialakítani a párokat. A tanulókhúznak egy-egy lapot, s az alapján keresik a párjukat:
- összetett szó elô- és utótagja talál egymásra;- mondat eleje és vége keresi egymást;- összetett mondatok fô- és mellékmondatai keverednek;- félbe vágott képekkel is dolgozhatunk;- különbözô színû mértani alakzatokat vágunk szét stb.
Amikor a tanulók helyet foglalnak, a lapok az elsô feladat alapjául is szolgál-hatnak. Pl. szavak ismétlése, névelôk gyakorlása, nyelvtani szabályok felis-merése, színek, melléknevek gyûjtése, témához kapcsolódó kép esetén képleírás(pl. a divat témakörben). Elôkészítés: 10 percAnyagigény: (színes) lapok, filctoll, képek, olló
67
Csoportok kialakításaTörténhet hasonló módon, mint a páros munkában, csak itt több embernekkell egymásra találnia.A csoport kialakítása pl. a melléknévfokozás tanításakor. A csoportokat 3-3 fôretervezzük. A húzólapokon a melléknév alap-, közép- és felsôfokú alakjai talál-hatók. Még izgalmasabban hangzik a feladat, ha elôrebocsátjuk, hogy mostmindenkit meg fogunk dicsérni, és csak pozitív jelentésû melléknevekkel dol-gozunk: schön (szép), klug (okos), gut (jó). Amikor a tanulók helyet foglalnak,sorba rendezik az elemeket: schön – schöner – der schönste/am schönsten. Ôkmaguk fogalmazzák meg a melléknévfokozás szabályait. A fenti melléknevekethasználva megtaníthatjuk egyben az Umlaut-os, ill. a rendhagyó fokozást is.
Néhány ötlet a csoportok kialakításához:- egy ige különbözô igeidôkben;- szófajok szerinti csoportosítás;- névelôk szerinti csoportosítás;- tematikus szócsoportok;- képekbôl puzzle;- a „klasszikus” családtagok: pl. Fehér úr, Fehérné, Fehér Tomika stb.
Ráhangolódást segítô feladatokA motiváció felkeltése nagyon fontos. A kezdeti szakaszban érdemes elbeszélgetni a tanulókkal arról, miért is érdemesidegen nyelveket tanulni, ezen belül hol hasznosíthatják német nyelvtudásukat.Az így megfogalmazott gondolatok a magyar órákon is hasznosíthatók, illetvekésôbb majd németül is megfogalmazhatók (érettségi tétel). MELLÉKLET 1: Érvek. Az összegyûjtött érveket be lehet ragasztani a füzet elsôoldalára. Kiegészíthetô olyan otthoni feladattal, hogy keressenek a napilapok-ban német nyelven feladott álláshirdetéseket.
Nyelvészkedjünk!Gyûjtsünk német eredetû jövevényszavakat a magyar nyelvbôl. Adjuk meg azeredeti német szót, s a diákok találják meg a magyar megfelelôt. Ha nehéznektaláljuk, segíthetünk rokon értelmû szó megadásával vagy körülírással.Pl. der Stall – istálló schlecht – selejt (rossz minôségû)
der Sturm – ostrom muss sein – muszáj (kell)Szívesen találgatnak a teljesen kezdôk is.MELLÉKLET 2: Jövevényszók
68
KÁRTYÁK A NYELVI ÓRÁKON
Villámkártya Kitûnôen alkalmazható a szótanulásban. Lényege, hogy a kártya mindkét olda-lát használjuk, s a látott információból kell a másik oldalon lévôt kitalálni. Ki-fejezetten páros munkára javasolt. Többféle kombináció is elképzelhetô.
- A legegyszerûbb, ha az egyik oldalon a magyar, a másik oldalon a né-met szót (esetleg mondatot) olvashatjuk.
- Egyik oldalon kép, a másik oldalon szó vagy mondat.- Fônév/névelô.- Jelen idô/múlt idô.- Egyes szám/többes szám.
A villámkártyák többféle formában is kivitelezhetôk:- Saját magunk készítjük. Idôigényes, de többször használható és pontosan azttudjuk gyakoroltatni, amit szeretnénk a tanulókkal elsajátíttatni.Személyre szabott. - Vannak gyárilag készített kártyák, lehet ezekbôl válogatni.- Kaphatók ilyen jellegû társasjátékok (esetleg akad otthon).- A legegyszerûbb, de nagyon hatékony, ha a kártyákat magukkal a tanulókkalkészíttetjük el.
DominóA kártyalapot két részre osztjuk, s olyan feliratokat készítünk rá, amelyek jólgyakoroltatják a tananyagot. Az egyik térfélen levô szó (mondat stb.) válasz va-lamire, a másik térfélen található szó (stb.) párja pedig egy újabb dominókár-tyán található. Az egész csoport egyszerre játszhatja, a tanári asztalon vagy né-hány összetolt padon kirakható. Jó, ha induláskor mindenkinek több dominóis van a kezében, hogy a játékot a végéig figyelnie kelljen.A kártyák elkészítése kissé idôigényes, de egy anyagrész tanulásakor sokszorhasznosíthatók, s a készlet bôvíthetô.
Kettenquiz - Kérdéslánc Az egész csoport foglalkoztatható vele. Ennél a feladatnál a tanulók a helyükönmaradnak. Mindenki kártyá(ka)t kap, melynek egyik oldalán egy válasz, a má-sik oldalán egy újabb kérdés olvasható. (Az elv hasonló a dominóéhoz, de itt atanulóknak hallás után kell rájönniük, mikor következnek soron, azaz jobbanoda kell figyelniük.)
69
A játék azzal indul, hogy valaki felolvas egy kérdést. Aki úgy gondolja, nála vana válasz, felolvassa. Aztán megfordítja a kártyát és felolvassa az újabb kérdést, ésígy megy tovább, míg a legelsô kérdezôhöz jutnak vissza.Gyakorlatilag tanári közbeavatkozás nélkül elvégezhetô. A hibás választ a cso-port javítja.Könnyebb a kártyákkal bánni, ha a kérdésekhez és a válaszokhoz két különbözôszínt használunk.Jól bevált módszer például a kezdô szakaszban, mikor a tanulók még önállóannem alkotnak mondatokat. Kész mondatokat tanulnak meg, amelyeket késôbbmár automatikusan tudnak alkalmazni; ezek a mondatok mintául szolgálnak,és megtanulják a kérdésfeltevést is.Bármelyik órát kezdhetjük vele.MELLÉKLET 3:Fragen-Antworten
FejbecsapósdiÖrökzöld. A nyelvtanulás bármelyik szakaszában használható. Eleinte az ismer-kedésre, egymás nevének megtanulására alkalmas, késôbb játszható szavak ta-nulása, gyakorlása céljából, esetleg országismereti elemekkel (pl. híres embereknevével).Az egész csoportot megmozgatja, kezdhetjük vele az órát, de „bedobhatjuk” ak-kor is, ha látjuk, hogy a tanulók már fáradtak.A játék azzal kezdôdik, hogy a tanulók kört alkotnak, és mindenki bemutatko-zik. A tanulók igyekeznek megjegyezni, ki milyen nevet/szót mondott. Egy já-tékos a kör közepére áll, kezében egy könnyû tárggyal: lehet egy összesodort új-ság. A játékvezetô mond egy nevet, a középen álló pedig igyekszik annak tulaj-donosát az újsággal fejbe csapni. A megnevezett személy ezt úgy akadályozzameg, hogy gyorsan egy másik játékost nevez meg. Nehezíti a játékot, hogy sema középen állót, sem azt nem szabad megnevezni, aki ôt szólította. Aki eltévesz-ti, helyet cserél a középen állóval.Fontos: a hangsúly a gyorsaságon van, nem szabad engedni, hogy a játék eldur-vuljon.
Ki marad a dobozban?A kártyalapokra nem tananyag kerül, hanem a csoport tagjainak a neve. Óraeleji ismétlésnél alkalmazható, az egész csoport együtt csinálja. A tanár a hát-térbôl irányít, ill. segít, ha szükséges. Elhangzik egy kérdés, aztán a kérdezô húzegy nevet a dobozból. Jó válasz estén a név visszakerül a dobozba, a hibás vá-laszt adó kiesik.
70
Érdemes valamiféle jutalmat kitûzni, pl. az utolsó három bennmaradó kisötöstkap. (Ha szerencséjük van, gyengébb tanulók is benn maradhatnak.)
Saját készítésû dokumentumokAz egyszerû feladatokat is vonzóvá teszi, ha nem mindig csak a füzetben kelldolgozni, hanem idônként színes papírra, kartonra lehet írni, rajzolni. Így ké-szíttethetünk névjegykártyát, személyi igazolványt vagy éppen étlapot.
PortfólióA portfólió készítése otthonra kiadható feladat. Bármilyen témakörben készít-hetô. Elôzôleg pontosan meg kell beszélni, milyen elemeket tartalmazzon, azanyagban milyen legyen a szövegek és a képek aránya.Egy bemutatkozó anyag tartalmazhat névjegykártyát, önéletrajzot, családi fo-tót, esetleg családfa ábrázolását, ez alapján a rokonság bemutatását, saját szobarajzát stb.MELLÉKLET 4: Das bin ichMELLÉKLET 5:LandkarteÉtkezéssel kapcsolatban: leírás a saját étkezési szokásokról, ételrecept, étlap, azétterem és a gyorsbüfé összehasonlítása, a német és a magyar konyha jellegze-tességei, tanácsok az egészséges táplálkozással kapcsolatban…
Szavakból képA szótanulást segítô módszer. A rajzba beépíti a tanuló az ábrázolt elem nevét.A kép és a fogalom egyszerre rögzül. Eleinte még nehezen megy, de aztán egy-re jobb ötletek születnek. MELLÉKLET 6: Körperteile.
STATIONENARBEITA cél: egy feladatsor elvégzése. Hasonlít az akadályversenyhez.A diákok a feladatokat az egyes állomásokon egyénileg oldják meg. Önállóandolgoznak. Képességeiknek megfelelôen maguk szabják meg mind a munka-tempót, mind a feladatok sorrendjét.A termet úgy rendezzük be, hogy annyi asztalunk legyen, ahány feladatot sze-retnénk elvégeztetni. Az asztalokra helyezzük a feladatlapokat, kártyákat stb., ésmindenhová odakerül a megoldókulcs is, de ez lefordítva, csak az ellenôrzéshezhasználható.
71
A diákok a „Menetlevéllel” (Laufzettel) mennek egyik állomástól (Station) amásikig, és oldják meg a feladatokat. A feladatlapokat nem kell magukkal vin-niük, csak a menetlevélen bejegyezni, mit teljesítettek. Maguk osztják be az ide-jüket.A feladatsor elemei különbözô nehézségûek, azaz lehet differenciálni. Meg le-het húzni a minimumszintet, amelyet mindenkinek teljesítenie kell. Az ügye-sebbek sem fognak unatkozni, hiszen a saját tempójukban haladva több felada-tot is elvégezhetnek.Olyan feladatokkal dolgozzunk, amelyeknek egyértelmû és könnyenellenôrizhetô megoldásuk van.Rejtvények, tesztek, párosítás, szövegkiegészítés stb.Országismereti vetélkedôt is készíthetünk így.A munkaforma elônyei:- a tanulási folyamatban nagyobb szabadságot és önállóságot kínál;- a széles kínálat többféle tevékenységi formát tesz lehetôvé: olvasás, írás, be-széd, hallás utáni megértés, rajzolás stb.;- a tanulásban többféle érzékszerv vesz részt;- megadja a differenciálás lehetôségét;- több tantárgyi terület összekapcsolható;- a tanulók saját magukat ellenôrizhetik;- a tanár háttérben marad, csak segítôi, tanácsadói szerepet tölt be.MELÉKLET 7-8: Uhrzeit
Országismereti vetélkedôA nyelvtanulás bármely szakaszában kipróbálható. Csoportban vagy egyénileg foglalkoztathatók vele a tanulók. Az egész osztály-terem felhasználható, az egyes feladatok kerülhetnek az asztalokra vagy éppen afalakra. Saját tempóban lehet haladni a feladatok megoldásában.Felhasználhatók hozzá térképek, szótárak, különbözô szövegek, vers(részlet)ek,képek stb.A feladatok lehetnek különbözô nehézségûek, így mindenki talál a képességei-nek megfelelôt. Totó, párosítás, szövegkiegészítés (pl. a nemzeti himnusz szöve-ge), keresési feladatok a térképrôl és a szótárból, puzzle híres mûalkotásokrólkészült képekbôl. Feladat lehet egy rövid szöveg megtanulása ott helyben. Írat-hatunk képzeletbeli üdvözlô lapot a látottakról.Az egyes feladatok megoldását pontozhatjuk, a végén összesítünk. A legügye-sebbeket jutalmazhatjuk.
72
Ez a feladattípus kiválóan alkalmas arra, hogy a különbözô mûvelt-ségterületeket összefogja: az idegen nyelv mellett nyelvtan, irodalom, zene,történelem, földrajz, képzômûvészet, sport stb. egyszerre lehet jelen az órán.
KÉPÖSSZEHASONLÍTÁSPárban végezhetô feladat. A páros tagjai nem szólalhatnak meg magyarul. Egy-egy képet kapnak, amelyek néhány részletben eltérnek egymástól. Ki kellderíteni, mik ezek az eltérések.A feladat azzal kezdôdik, hogy az egyik fél elkezd mesélni a saját képérôl. Amásik ellenôrzi, hogy mi látható az ô képén, és folyamatosan visszajelzéseket ad.Aztán szerepet cserélnek.Fontos, hogy a páros tagjai ne láthassák egymás lapját. Ülhetnek egymássalszemben, és maguk közé az asztalra állítanak egy könyvet.A feladat hasznos lehet bármilyen témában a szókincs gyakorlására, a képleírástechnikájának fejlesztésére. Az elöljárószók tanításakor is jól alkalmazható.MELLÉKLET 9: Unterschiede
KépkiegészítésVariáció az elôzô feladatra. Végezhetô párban, kiscsoportban vagy az egészosztályban.Egyvalaki beszél, a többiek az ô elmondása alapján rajzolnak.Például: a beszélô kezében egy berendezett szobát ábrázoló kép van. A töb-bieknél csak egy vázlat vagy alaprajz található, amelyet az elmondás alapján kellkiegészíteni. Izgalmas dolog összehasonlítani a végén, kinek a munkája hason-lít a leginkább az eredetihez.(165 ötlet fáradt nyelvtanárok számára)Szókincs, szövegértés.MELLÉKLET 10: Zimmer
TársasjátékA klasszikus társasjátékok mintájára készített játékok a nyelvi órákon is használ-hatók. Egy-egy téma lezárására, összefoglalásra, gyakorlásra alkalmas. Segít a be-szédkészség fejlesztésében. Elôny, hogy nem a tanár kérdez folyton, nem lehetelôre kiszámítani, kinek melyik kérdés jut, egyszerre többen is szóhoz jutnak.Kész játéktáblák találhatók különbözô könyvekben: Interviewspiel (Themen 1),Erzähl uns über… (165 ötlet…) lásd MELLÉKLET 11-12.
73
Játéktáblát készíthetünk saját magunk is. Az egyes játékmezôkre különbözô kér-dések és feladatok kerülnek. Érdemes A3-as méretben készíteni, s néhány pél-dányban másolni. 2-6 fô játszhat együtt. Dobókockák és figurák kellenek hozzá.
Nyomozás a szótárbanA kezdô szótárhasználókat több dologról lehet felismerni. - Ha végre kézbe veszik a szótárt, nehezen tudják letenni, nemcsak az adottszót, kifejezést keresik ki belôle, de szívesen lapozgatnak benne, érdekességekután kutatnak. - Sokszor nem találják, amit keresnek, bizonytalanok az ábécében, könnyenbeletörôdnek, hogy nincs is benn a szótárban. - Ha megtalálják a keresett szót, automatikusan az elsô jelentést írják ki aszótárból, sokszor nem törôdve azzal, illik-e az adott szövegkörnyezetbe. (Pl.:Telefonleitung ’telefonvezetés’ – ’telefonvonal’ helyett).- Gyakran nem tudnak mit kezdeni a szótárban található jelekkel,rövidítésekkel.Érdemes idôt szánni a szótár megismerésére. A tanári magyarázat helyett azon-ban érdekesebb a saját tapasztalat. A Grimm Kiadó legújabb kétnyelvûszótárához egy feladatsort is készített Nyomozás a szótárban címmel (lásdMELLÉKLET 13-15). Hasznos lehet, de összeállíthatunk mi magunk is fela-datsort.
MEMÓRIAFEJLESZTÔ GYAKORLATOK
Látás utánNagyméretû lapot, esetleg kivetítôt használhatunk. A lapra különbözô, de egytémakörhöz kapcsolódó szavak kerülnek (pl. számok, családtagok megnevezé-sei stb.). A tanulók tíz másodpercig tanulmányozhatják a lapot, ezalatt nemjegyzetelhetnek. A tíz másodperc letelte után minél pontosabban kell felidéznia látottakat:
- a látott szavakat;- milyen színnel volt a szó felírva;- a lapon hol helyezkedett el (oben, unten , rechts, links, in der Mitte);- megtalálni a kakukktojást (pl. a Freund ’barát’ nem illik a családtagok
közé).Ilyen memórialapok találhatók a MELLÉKLET 16-17-ben: Memória
74
Történetalkotás és -elmondásMemóriafejlesztés hallás után. Az elsô tanuló elkezd egy történetet. A másodikmegismétli az elsô mondatot, majd hozzáteszi a magáét. A harmadik tanulómár két mondatot ismétel, utána folytatja a történetet, így végig a csoporton.A feladat egyre nehezebb. A tanulók érdeklôdését ébren tartja, ha kilátásba he-lyezzük, hogy a végén mi magunk is el fogjuk ismételni az elhangzottakat. Té-ma lehet pl. a napirend, az elôzô órán olvasott szöveg, vagy egy épp akkor kita-lált történet.Egy könnyített változata a feladatnak, hogy a kiinduló mondatot kell variálni.Ugyanazt a mondatot, amelyet az elsô tanuló jelen idôben mondott el, a máso-dik múlt idôbe teszi, a harmadik felszólító módba és így tovább. A tanulókelôzôleg kártyákon kihúzhatják, hogy mi lesz az ô feladatuk.
HírvivôCsoportmunka. A csoport asztalától viszonylag távoli helyen kiragasztott szöve-get kell leírni. A „hírvivô” mehet csak oda a szöveghez, s amennyit egyszerremeg tud jegyezni belôle, annyit lediktál a csoportjának. Minél többet tud egy-szerre megjegyezni, annál kevesebbszer kell az utat megtennie, így annál hama-rabb készülnek el. Versenyszerûen érdemes csinálni.
DIALÓGUSOKMinimaldialogePáros ill. csoporton belüli közös munkaforma. A pár megalkot egy minimális-ra redukált párbeszédet. Például:
- Preis?- 450 €.- Teuer.- Hochmodisch.
(Papíron felkerülhet a táblára, hogy késôbb is szem elôtt legyen.)Ezt elôadják a csoportnak. A csoport többi tagja kitalálja a szituációt: hol ját-szódik, kik között zajlik a párbeszéd, mik lehettek az elôzmények.A következô lépésben az egyszavas közlésekbôl egész mondatokat kell alkotni.Vélemény-, érzelemkifejezés lehetôségei, módosítószók, indulatszók. A vég-eredmény is bekerül a füzetbe.
75
Szétvágott párbeszédMeghallgat a csoport egy párbeszédet (kazetta, cd). Aztán a diákok megkapjáka párbeszéd mondatait külön-külön, s ezekbôl kell összeállítani az eredetiszöveget. A legfontosabb a szövegösszefüggés felismerése. Adhatunk nehezebbszövegeket is. A végrehajtás során együtt kell mûködni a csoport tagjainak,véleményt formálni, meggyôzni a társakat, korrigálni. A megoldást a szövegújbóli meghallgatásával ellenôrizhetjük.MELLÉKLET 18: Dialog - zerschnitten
Helyes sorrend megállapításaEgy párbeszéd összekevert mondataiból kell az eredetit rekonstruálni. Atankönyvek számos ilyen típusú feladatot tartalmaznak. A diákok maguk iskészíthetnek ilyen feladatot a többiek számára.MELLÉKLET 19: Dialog - Reihenfolge
TARTALÉKFELADATOKGyakran kerülhetünk az órán olyan helyzetbe, hogy a kiadott feladatotnéhányan jóval gyorsabban oldották meg, mint a többiek. Ilyenkor jó, ha vana tarsolyunkban néhány bevethetô feladat: viccek; rövid, csattanós történetek;rejtvények (lásd MELLÉKLET 20: Idôkitöltô).
Óra végi értékelésA munka értékelése nemcsak a diákoknak, de nekünk tanároknak is fontos.Érdemes kicsengetés elôtt kiosztani egy-egy kis lapot, amelyre rárajzolhatják,hogyan érezték magukat azon az órán. A lapot bedobják egy dobozkába,mielôtt elhagyják a termet. Mivel a véleménynyilvánítás név nélkül történik,számíthatunk arra, hogy többségükben ôszintén fognak nyilatkozni. S ha sok amosolygós arc, akkor mi is örülhetünk.?
76
Szociális életviteli és környezeti kompetencia
SZERINTEM
„JÓ GYAKORLATOK”
A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE TERÜLETÉN
Készítette: Wéber Lászlóné
1. BevezetôA HEFOP .3.1.3. „Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra” - címû EU
pályázat keretében iskolánkból több kolléga (14 fô) vett részt továbbképzése-ken. „A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése” témakörbenketten tevékenykedtünk 2006 ôszén a „Kompetencia alapú oktatási program-csomagok alkalmazása – szociális, életviteli és környezeti programcsomag a 7-12. évfolyam számára” címû továbbképzésen.
A késôbbiekben lehetôségünk volt más, 30 órás továbbképzések elvégzéséreegyéni érdeklôdésünk alapján. Az általam választott továbbképzések akövetkezôk voltak: „Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisá-nak kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában”, „Multimédiásszoftverek és eszközök alkalmazásának segítése a pedagógiai munka hatéko-nyabbá tétele érdekében” és a „Kooperatív módszertanra épülô együttmûkö-dés”.
Számomra ez utóbbi továbbképzés adta a legtöbb - tanórákon is jól alkal-mazható - ismeretet.
A továbbképzések célja az volt, hogy olyan új módszereket ismertessenekmeg velünk, melyek segítségével iskolás gyermekeinket hatékonyabban készít-hetjük fel az iskolai és iskolán kívüli életükre.
Kisebb – nagyobb csoportokban, egymás tanulását segítve, megvalósíthattákötleteiket, gyarapították tudásukat, miközben képessé váltak csapatmunkára,együttmûködésre a társaikkal. A közös munka során fejlôdtek a képességeik,készségeik, növekedett önbizalmuk, fejlôdött kritikai érzékük és nyilvánvalólett számukra is, hogy egy jó csapat tagjaként eredményesebbek lehetnek.
Röviden szeretném kifejteni, hogy a „Polgár a demokráciában” programcso-mag keretében milyen „jó gyakorlatok” segítségével sikerült - véleményem sze-rint - fejleszteni a gyerekek alapkészségeit és kulcskompetenciáit!
90
„POLGÁR A DEMOKRÁCIÁBAN” CÍMÛ PROGRAMCSOMAG
A program fô célja a felnôttkori demokratikus cselekvésre való felkészítés.
A legfontosabb attitûdök: - kíváncsiság,- tolerancia,- szociális érzékenység- autonómia igénye,- cselekvésre és a felelôsségvállalásra való
belsô késztetés.
Nélkülözhetetlen képességek: - információkezelés,- kritikai gondolkodás,- véleményalkotás,- döntés,- együttmûködés,- konfliktuskezelés,- hatékony kommunikáció és problé-
mamegoldás képessége.
2. TémaválasztásA képességfejlesztés különféle mûveltségi területekhez, illetve tantárgyakhozkapcsolható. Mivel én földrajzot tanítottam ebben az osztályban, ezért a fel-dolgozandó témákat elsôsorban úgy választottam meg, hogy kapcsolódjon atantárgyamhoz.
- „Távol és közel” – a csillagászathoz,- „Az elsô három perctôl az utolsóig” – földtörténethez,- „Maszkok tánca”, a Kilimandzsáró gyermekei és a „80 nap alatt a Föld körül”– kontinensek földrajzához,- „Szûkebb hazám” – Városunk nevezetességeihez és közvetlen környezetünktermészeti szépségeihez.
Késôbbi témaválasztásoknál hangsúlyt kaptak azok a témák, melyek akörülöttünk lévô természeti és társadalmi környezet problémáival, visszásá-gaival foglalkoztak. Pl.:„Az energia termelése és elosztása”, „Hulla-hulla-hul-ladék”, „Betiltható-e a koldulás?”.
Ezek a témák, bár élô problémákat érintenek, akkor lettek igazán vonzók atanulók számára, amikor úgy döntött az osztály, hogy minden csoport egy-egy
91
társasjáték formájában dolgozza fel a saját témakörét. Igazi siker feladatnak, „jógyakorlatnak” tartottam a társasjáték készítést!
A 15-16 éves gyerekekhez még igen közel áll a játék.
Néhány az elkészült társasjátékokból
Az elôkészítô munka során behatóan ismerkedtek meg a csoport tagjai a va-lós problémákkal. A témák alapos körüljárása során az egyéni adottságaikat,szociális érzékenységüket és lehetôségeiket kihasználva gyûjtötték az ismeret-anyagot, majd közösen tervezték meg a társasjáték formáját, alkották meg a já-tékszabályokat.
92
Egy szabály a négy közül
A segédanyagban szereplô témákat kiegészítettük olyan témákkal is, melyekaz osztályt, - illetve a korosztályukat érdeklik, érintik, foglalkoztatják. Pl.: kele-ti kultúra, kábítószer, foci, homoszexualitás. „Jó gyakorlatnak” bizonyult azönállóan választott projekt téma, mivel nagyobb lelkesedéssel dolgoztak, a ma-guk által választotta projekten.
3. A tanulás szervezése A témák feldolgozása során általam leggyakrabban alkalmazott tanulásszer-
vezési forma a kooperatív csoportmunka volt és a munkaformák közül a pro-jektkészítés.
(Az elôzô tanévben több továbbképzésen ismerkedtem a módszerrel – rend-kívül hatékonynak és személyiség fejlesztônek tartom.)
A munkaforma legfontosabb erénye, hogy a feladatok személyre szabottak,(egyéni felelôsség, egyenlô részvétel, párhuzamos interakció, építô egymásra-utaltság) valamint az önértékelés és a társak értékelése is kapcsolódik hozzá.Csoport alkotás elve: - téma iránt érdeklôdôk,
- szívesen együtt dolgozók,- véletlenszerû csoportalkotás.
A munka folyamata a csoportban: - feladatok szétosztása- önálló ismeretszerzés- gyûjtött anyag ismertetése a tár-
sakkal- részterületek egymáshoz illesztése- kész projekt bemutatása
93
Csoportmunka
A véletlenszerû csoportalkotás megadhatja az óra alaphangulatát. „Jó gyakor-latnak” bizonyult, ha valamilyen tréfás, vidám szempont szerint alkottunk cso-portot. (Pl.: cipô mérete szerint, viselt ruhák színe szerint, testvérek száma sze-rint stb.).
Egy közös cél érdekében bármilyen csoport összetétel esetén is megvalósultaz együttmûködés. „Jó gyakorlatnak” tûnt, ha olyan osztálytársak kerültek egycsoportba, akik nem kedvelték egymást, de együtt dolgoztak a közös projekten,és a közös munkának köszönhetôen, a társak értékelése során, az a tanuló isképes volt csapattársának munkájáról pozitívan nyilatkozni, aki egyébként aziskolai hétköznapokban eddig csak bántó megjegyzéseket tett rá.
„Jó gyakorlatnak” tartottam a tanulók egyéni értékelésében a „Csak így to-vább!” értékelô lap alkalmazását. (szakma módszertár)
4. Alkalmazott módszerek és tapasztalataimA legfontosabb feladatomnak azt tekintettem, hogy a gyerekek tevékenyen
vegyenek részt a témák feldolgozásában.Szinte minden feldolgozott téma megkövetelte az önálló információszer-
zést. Leggyakrabban az internetet használták az önálló ismeretek begyûjtésére. Gyakori hiba volt, hogy az interneten talált anyagot egy az egyben kinyom-
tatták, és átdolgozás nélkül alkalmazták a téma feldolgozása során. A hibából is
94
lehet erényt kovácsolni, így „jó gyakorlatnak” tûnt, hogy az elôbb említettnyomtatott anyagot a csoport tagjai az órán együtt dolgozták át, és csak a tény-legesen szükséges részeit vették bele a projekt kidolgozásába.
A könyvtári gyûjtômunkára legtöbbször csak akkor került sor, ha tanórárólküldtem gyereket a könyvtárba, szabadidejükbôl nem szívesen áldoztak akönyvtári kutatómunkára.
Voltak, akik a „Szûkebb hazám” témakörön belül verset írtak, ez a kreativi-tás megnyilvánulása a téma kapcsán. Mások az adott területet bejárva szemé-lyes tapasztalatokat szereztek, és fotók készítésével szemléltették a tájat.
A „Hulla-hulla hulladék” témákban a személyes tapasztalatok gyûjtése mel-lett helyet kapott az interjú készítés és a beszélgetés módszere is.
A projekt a szociális kompetenciák kialakítása szempontjából sok lehetôségetbiztosít. Lehetôség nyílik a projekt készítés során az önálló munkára, az önállódöntésre, csoportban az együttmûködésre, az egymástól tanulásra, a közös ter-vezésre.
A tanulók egyéni ötletességét, kreativitását mutatta, az elkészült projektektartalma és kivitele.
Ausztrália téma projektjei
A csoportban végzett munka során – véleményem szerint – fejlôdött a gyerekekkommunikációs és problémamegoldó képessége. Egy-egy projekt elkészítéseközben csoporton belüli problémás helyzetek elô segítették a konfliktuskezelésképességének fejlôdését.Mibôl adódtak a konfliktusok?
Az egyik legjellemzôbb problémát az év során az jelentette, amikor a csoportegy vagy néha több tagja nem készítette el a vállalt feladatát, ezért a többiek semtudtak haladni a közös munkával.
A kooperatív csoportmunka és a projektkészítés során a pedagógus hagyomá-nyos szerepe csökken, csupán háttérbôl figyeli a munkát, csak akkor avatkozika csoportok tevékenységébe, ha elakadnak, és segítséget kérnek tôle. „Jó gyakor-latnak” tartom az ilyen típusú munkaszervezést, mert a tanulók valóságos önál-lósággal rendelkeznek, és a valódi döntéshelyzetben fejlôdhet igazán afelelôsségérzetük.
Megemlítenék egy olyan témát, amely a parázs vitát eredményezett az osz-tályban. A szervátültetésrôl olvasott szemelvény kapcsán érveltek a szervátülte-tés ellen, a szervátültetés mellett, de abban mindannyian egyetértettek, hogy azállati szervek emberbe ültetése nem elfogadható.
95
Ennél a témánál határozottan éreztem azt, hogy olyan nélkülözhetetlen ké-pességek, mint az információkezelés, kritikai gondolkodás, véleményalkotás alegtöbb egészséges lelkületû gyermek alapképessége, csak egy ehhez hasonló iz-galmas téma és megfelelô körülmény kell, hogy véleményét komolyan, megfon-toltan kifejthesse. „Jó gyakorlat” volt erre a „Virtuális világok” témakör.
Végül szeretném elmondani, hogy számomra nagyon nehezen indult az úgy-nevezett „Hefopos” tanítás!
Nem találtam magamra, nem tudtam, hogyan és mit kéne tennem a gyere-kekkel, de a folyamatos „rákészülésnek” köszönhetôen úgy érzem, mára élve-zem a közös munkát, és remélem, a gyerekeknek is sokat jelentenek ezek azórák!
Igazán „jó gyakorlat” a tanárok számára is, ha az ajánlott témákat különbözômódszerekkel, más-más osztályokban dolgozzák fel.
Pécs, 2008. május 19. Wéber Lászlóné
96
Jó gyakorlatok Informatika I.
Készítette: Ferencz ZitaSimonyi Károly Szakközépiskola és [email protected]
Célok és feladatok
Napjainkban még a felnôtteknek sem könnyû eligazodni az információk özö-nében, és megfelelôen alkalmazni a lépten-nyomon felbukkanó új információ-technikai eszközöket.
A gyermekeket, a mai iskolarendszerben tanuló diákokat még inkább fel kellkészítenünk az információs kor kihívásaira, arra, hogy felnôttként élni, dolgoz-ni, alkotni, tanulni, mûvelôdni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és érték-telen információkat megkülönböztessék.
El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának,továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi ésetikai szabályait.
Szinte nap mint nap halljuk, milyen fontos a 21. század információs tár-sadalmában az ún. informatikai írástudás, amelynek elsajátítását minél fiatalabbéletkorban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az infor-matikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbekerül társaival szemben.
Az informatika tantárgy az informatikai mûveltség alapjainak elsajátításárahivatott.
A tantárgy célja felkelteni és fokozatosan ébren tartani a tanulók érdeklôdésétaz informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit, fogalmait, amelyeklehetôvé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Fontos,hogy a tanulók ne csak megismerjék, hanem megszeressék az informatikaikörnyezetet (a számítógépet), megismerve annak hatásait, elônyeit.
97
A tantárgy további célja az informatikai tudás megszerzése, a készség- ésképességfejlesztés, valamint az ismeretek alkalmazásának támogatása más tan-tárgyakban, a késôbbi tanulmányokban, majd a mindennapi életben, amunkában.
Mivel eszközeit és módszereit tekintve egy állandóan, rohamléptekben fejlôdômûveltségterületrôl van szó, ezért elengedhetetlenül fontos olyan tanulóiattitûd kialakítása, amely a megszerzett ismeretek folyamatos bôvítésére,megújítására, az élethosszig tartó tanulásra ösztönöz.
A következô oldalakon a 9. évfolyam szakiskolai osztályában megtartott órák-ból mutatok be egyet.
98
I. ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKA VILÁGÁVAL
9. évfolyam szakiskola
Csoportalkotások
1. Véletlenszerûen2. Szimpátia alapján3. Irányítottan
„A játék az aktív tanulás egyik formája” /Eibl-Eibesfeld/. A mi társadal-munkban a diáknak is, de az ötven éves TV-szerelônek is tanulnia kell.Totális tanuló- és dolgozó világunkban a játék egyre nagyobb jelentôségetnyer, és nem csak a tervezett játék.
99
a) KiselôadásokIsmerkedés a különféle informatikai eszközökkel
• A tanulók a borítékban elhelyezett darabokból húznak egyet.• Megnézik a számot a hátán, az azonos számot húzók egy csoportba
kerülnek.A csoportok a terem különbözô részein, jól elkülönülve egymástól, egy-egy padnál foglalnak helyet.
• A tanulók elkezdik kirakni a képeket. Amikor a kép elkészült, megbeszé-lik, hogy mit tudnak az adott eszközrôl, ezt leírják magunknak.
• A feladat befejezéseként a csoport egyik tanulója a táblánál elôadja a cso-port által megbeszélteket, bemutatja az eszközt.
• Az osztály végighallgatja a kiselôadást, és véleményezi, majd a következôcsoport elôadása következik.
• Miután minden csoport bemutatkozott, közös értékeléssel fejezôdik be afeladat.
Tapasztalatok, értékelés• A csoportalakításkor az év eleji kialakult szimpátia megléte miatt voltak
kisebb konfliktusok, melyeket kezelni kellett.• A puzzle darabok kirakását a tanulók nagy kedvvel végezték, és nem is
okozott különösebb gondot a feladat.• A kirakott informatikai eszköz bemutatása már nehézségekbe ütközött.
Volt olyan csoport, melyben a tanulók nem tudtak megbirkózni a fela-dattal. Tudták az eszköz nevét, de 2-3 mondatnál többet nem tudtak rólabeszélni. Az ilyen esetben az elôadás sem volt több 1 percnél.
• A közös értékelésben tudásuknak megfelelôen vettek részt. Ennek soránvégül minden eszközrôl minden információ elhangzott.
100
Elôkészítés:• A terem elôkészítése.• Különbözô eszközök képeinek kinyomtatása, darabokra vágása, hátukra
a csoport-számnak megfelelô számok írása.
b) Barkochba játék• Egy tanuló kimegy a terembôl pár percre.• A bent maradt tanulók kitalálnak egy informatikai eszközt.• A kint lévô tanuló visszajön, és kérdéseivel megpróbálja kitalálni.
Tapasztalatok, értékelés• Szívesen játszották a játékot. Szinte mindenki a kitaláló szerepkörét
szerette volna.• Az eszköz kitalálásakor adódtak problémák, a teremben meglévô
eszközökön kívül más eszközöket nem tudtak megnevezni.• A játék során majdnem minden kérdezô tanulóról kiderült, hogy
nehezen fogalmazza meg a kérdését. Ez el tudta rontani az adott játékota válaszadók türelmetlensége miatt.
II. A PREZENTÁCIÓS PROGRAM HASZNÁLATA
„A prezentáció (vagy bemutató) készítése, mint számítógépes alkalmazás azüzleti és a tudományos életben meglehetôsen elterjedt, mivel ez az információkközzétételének egyik szokásos, közvetlen módja.”
„Elônyök”:• statikus szövegek helyett képek, animációk, videók bemutatása• az elkészített bemutató könnyen közreadható, akár az Interneten is pub-
likálható• a bemutató könnyen szerkeszthetô, módosítható, aktualizálható
101
• interaktív elemekkel felruházva az önálló tanulást segítô eszközként ishasználható
„Hátrányok”:• Számítógép, projektor szükséges hozzá.
Az általam tanórára elkészített bemutató célja lehet:• valamely kiválasztott témakör számítógéppel történô feldolgozása és
bemutatása, amely a szokványos elôadás kiegészítôje lehet• interaktív bemutató esetén a diákok differenciált foglalkoztatása
A diákok által elkészített prezentációk is több célt szolgálnak. Felhasználhatjukpéldául a tanulók által tartott „kiselôadások” illusztrálására, vagy például egybemutató kiscsoportban való elkészítése egy témazáró dolgozatra történôfelkészülés egyik lépéseként is.
Az ehhez szükséges ismeretek:• Szövegformázási lehetôségek ismerete• Dokumentum létrehozása, elmentése, nyomtatása• Képek kezelése, Internetrôl történô lementése
Figyelemmel kell lennünk a következô hibák elkerülésére:
• A tartalom alárendelt szerepet játszik a formához képest.
A következô oldalakon a 10. évfolyam szakiskolai osztályában megtartottórából mutatok be egyet.
102
Osztálykirándulás tervezése
Óravázlat
Idôtartam: 2x45 percTéma: Osztálykirándulás megtervezése EgerbeA csoport megnevezése: 10/4, szakiskolaCél: tervezés csoportmunkában, kompetenciák
fejlesztése, IKTElôkészítô munka:
• A terem és a gépek ellenôrzése • Egy lehetséges osztálykirándulás tervének bemu-
tatása
103
Terv-elem Módszer Tartalom
eszköz
Milyen készségek fejlôdnek?
Elôkészítés 5’
Csoportalakítás irányított
szerepek kiosztása Szállás, étkezés Utazás Program pénzügyek
Figyelem
Ráhangolás 5’
Diasor Egerr ôl Tanári útmutatás a számítógépes munkához (tartalmi és technikai)
Vetítés
Képek
Figyelem
Irányított keresés 30’
egyéni munka csoportmunka
Internet IKT kompetencia
A gyûjtött anyag rendszerezése és megjelenítése 30’
egyéni munka csoportmunka
Problémamegoldás számítógéppel
Problémamegoldó gondolkodás
Bemutatás, értékelés 10’
frontális Kivetítés projektorral Szállás, étkezés - Lehetôségek Közlekedés Költségek Program
IKT kompetenciák, kommunikációs képesség
Értékelés 10’
frontális
Óravázlat
1. Témakör kiválasztása: Osztálykirándulás tervezéseÉrdeklôdés felkeltése, közös tervezés.Ha sikerül, akkor az ô ötletük alapján, ha káosz van, tanári döntés alapján.
2. RáhangolódásPélda levetítése a tanulóknak. (Eger-program.ppt)A készítendô bemutató formájának, céljának és szerkezetének meghatározása.
3. CsoportalakításA terem berendezése, számítógépek elhelyezkedése miatt a csoportok 2 fôbôlállnak, ülésrend alapján.
Irányított csoportalakítás, és végeredményben egyéni munka.
1. tanuló: idegenvezetés: programok2. tanuló: utazás, szállás, pénzügyek
4. A feladat megoldásaAz idô leghosszabb részét egyéni és csoportmunka teszi ki. A feladat ter-mészetétôl függôen elôször egyénileg dolgoznak a tanulók, majd közösen. Azutóbbi esetben szabad a beszélgetés, és a csoportok saját ütemezés szerint dol-goznak feladaton. Ennek célja a felkészülés a csoport elôtti bemutatásra.A munkafolyamat elsô pár lépését irányítom, figyelmüket felhívom az elôfor-dulható hibákra. Az óra nagyobb részében egyénileg dolgoznak.
• Információk, képek összegyûjtése az Internetrôl.• Vázlat elkészítése, az anyag diakockákra történô felosztása.• Egységes külalak megtervezése és elkészítése.• Az elkészített vázlat megvalósítása, az összegyûjtött anyagok beépítése.
Áttûnések, animációk beállítása.
5. BemutatásA diákok munkájuk során többször is levetítik maguknak a bemutatótellenôrzésként, és módosítják azt. Az elkészült bemutatók többféle formában iselmenthetôk, az eredeti munkák megôrzésére természetesen a program saját pptformátumát használjuk.
104
Amennyiben szélesebb közönség számára tesszük hozzáférhetôvé a bemutatót,figyelemmel kell lennünk a szerzôi jogok betartására is.
6. Tapasztalatok, értékelés
Elkészült munkák
1. tanuló munkája 2. tanuló munkája 3. tanuló munkája
• Mindegyik elkészült munkát együtt néztük meg. Ez alatt ôk is értékeltékegymást (legtöbbször nagyon reálisan), majd legvégül értékeltem én is,mindenkiét újra levetítve.
• A feladatot megértették és általában tetszett nekik. A munkák nagyonhasonlóak lettek. Általában a bemutatott példát igyekeztek megvalósí-tani, és nem volt saját elképzelésük. A feladat megoldása közben sokatbeszélgettek, kérdeztek egymástól, megnézték a másik alakuló munkáját,és visszafordulva dolgoztak tovább.
• Kevés volt az idô, nem sikerült végezni a feladattal a 2 óra alatt. A tudás-beli hiányosságok, hozzáállásuk és a feltételek mind közrejátszottakebben. A teljes feladatot senkinek sem sikerült megoldania, a bemutató,Eger városának bemutatása volt, ami mindenkinél elkészült. A szállásokmegkeresése, az utazás feltételei már nem készültek el, erre egy újabbórát kellett szánni.
105
Jó gyakorlatok Informatika II.
Készítette:Rónai TiborSimonyi Károly Szakközépiskola és [email protected]
BevezetôMindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ társadalmi szere-pe, és felértékelôdött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy idôbenhozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz,képes legyen azokat céljának megfelelôen feldolgozni, és alkalmazni. Az infor-mációs társadalom „kapujában” elengedhetetlen, hogy az iskola felkészítse a di-ákokat az információszerzési, -tárolási és -átalakítási technikákra, továbbá meg-ismertesse velük az információkezelés jogi és etikai szabályait.
Nagyon sokan, és egyre többen használják az Internetet, köszönhetôen a gyara-podó oldalaknak és szolgáltatásoknak. A hatalmas adatmennyiséget azonbannem könnyû kezelni, és fôleg nem mindig egyszerû meglelni azt a tût a széna-kazalban, amire épp szükségünk van.
Keresés az Interneten
Az Interneten tárolt információ mennyisége robbanásszerûen növekszik. A leg-ismertebb információ tárolására, közvetítésére és megjelenítésére alkalmas rend-szer a Web (World Wide Web), amelyben a dokumentumokat szolgáltató szer-verek száma milliós, a tárolt dokumentumoké pedig százmilliós nagyságrendû,s mindezen számok nagyjából hat havonta duplázódnak.
A Web rendszerekben tárolt dokumentumok többsége szöveges formátumú,melyek egy része “sima” szöveg, a többsége viszont megjelenítési és Web kap-csolati utasításokkal teletûzdelt speciális formátumú szöveg, ún. hipertext(HTML). Alapvetôen a keresés ezekre a formátumokra korlátozódik. Ezeket adokumentumokat egészíti ki kép, videó, hang és ezernyi más formátumú anyag(Postscript, PDF, VRML, programkód, stb, stb), melyek letöltésére és megjele-nítésére a Web böngészôk (Netscape, Internet Explorer, Lynx, stb) használha-tóak.
111
Keresési módszerek
Nincs bevált, és mindenki által követendô módszer. Mindenki saját magánakalakítja ki kedvenc stratégiáját.
Minden keresés egyedi: még ugyanaz az ember sem biztos, hogy valamit kétszerugyanúgy talál meg, sôt az sem biztos, hogy másodjára megtalálja, amit elsô al-kalommal igen.
A. A szövegszerkesztô program használata
A szövegszerkesztés talán a legelterjedtebb alkalmazás napjainkban, ezért kívá-natos, hogy a diákok elsajátítsák ennek fortélyait.Az ismeretek begyakorlása és gyakorlati alkalmazása más tantárgyak óráival isösszekapcsolható az alapismeretek, az alkalmazott program lehetôségeinek in-formatika órán történô megismertetése után.Szükséges megtanulni a következô mûveleteket:
- Szövegek bevitele- Szövegek elmentése és visszatöltése- Szövegek javítása, beszúrás, törlés- Helyesírás-ellenôrzés- Egyszerû formázási mûveletek (lapméret, margók beállítása, karakterek,
bekezdések formázása, stb.)- Grafikus objektumok (képek, rajzok) beillesztése- Táblázatok használata- Az elkészült dokumentum nyomtatása
A szövegszerkesztô programmal igényes kivitelû, egyéni feladatlapok készít-hetôk, melyek kiegészíthetik a tankönyvek, munkafüzetek feladatait. Néhányilyen elkészítésével lehetôség nyílik diákok differenciált foglalkoztatásra is.A középiskolásoknál megfelelô hozzáférés esetén elvárható a komolyabb dolgo-zatok számítógépen történô elkészítése és lemezen vagy nyomtatott formábantörténô beadása.
112
B. A prezentációs program használata
Szükséges megtanulni a következô mûveleteket:- Dokumentum létrehozása, elmentése, visszatöltése- Képek kezelése, Internetrôl történô lementése, a diákra történô beillesz-
tése, formázása- Szövegformázási lehetôségek- Áttûnések, animációk használata- Vetítési lehetôségek
A továbbiakban bemutatom a csoportban kiadott feladatot és annak értékelé-sét. A 9. évfolyamon a tanulók megismerkedtek a Microsoft Office Word és aMicrosoft Office PowerPoint használatával.
Évfolyam: Szakiskola 10. évfolyamCél: Csoport: 10/1, 10/4Idô: 10 óraFeladat: Keresés az Interneten, a feladatsor megoldása szövegszerkesztô
és prezentációs program használatával
KERESÉSI FELADATOK
- Készíts egy mappát Képek néven!- A feladatok megoldása során a megtalált képeket mentsd el ebbe a map-
pába! A képek, szövegek forrását minden esetben jelölnöd kell!- Hozz létre egy dokumentumot a szövegszerkesztô programmal, vagy egy
bemutatót a prezentációs programmal keresés néven! A megoldásaidatide gyûjtsd, sorszámozva, formázva!
- A feladatokat nem kell sorban megoldanod!- Lehetôség szerint otthon is, végezheted, folytathatod a munkádat, ebben
az esetben gondoskodj a konvertálhatóságról, a tárolásról és a hordozha-tóságról!
1. Keress pár képet lakóhelyedrôl!2. Keresd meg lakóhelyet címerét és leírását!3. Keress 1-1 képet kedvenc zenekarodról, színészedrôl!
113
4. Ki írta a Nemzeti dalt? Válaszolj a kérdésre, töltsd le verset, és keressképet a vers írójáról!
5. Hol található a Mecseki Kisvasút? Keresd meg a kérdésre a választ, éskeress rövid történetet, képeket róla!
6. Hol található Pécsett a napóra? Válaszolj a kérdésre, keress róla képet, ésleírást!
7. Tölts le 3 db képet Párizs nevezetességeirôl!8. Magyarázd meg a következô fogalmakat: Land, Pit9. Milyen filmeket tudnál ma megnézni a Pécs Pláza moziban?
Tanulói munkák
1. tanuló munkája2. tanuló munkája3. tanuló munkája4. tanuló munkája
Értékelés
- A tanulók órán és otthon is foglalkoztak a feladattal. Volt olyan tanuló,aki csak otthon, volt olyan, aki csak órán, és volt olyan is, hogy órán is,otthon is. Ez a tanulók hozzáállásától, napi hangulatától, otthonikörnyezetüktôl egyaránt függött.
- A feladatot a képek keresésével kezdték. A keresés nagyban függött atanóra órarendben elfoglalt helyétôl, elsô órákon mindig gyorsabbanfolyt a munka, a késôbbi órákon volt, hogy elvette kedvüket a továbbimunkától az Internet lassúsága. Ilyenkor a fegyelmezettebb tanulók afeladat másik részével foglalkoztak, de voltak, aki bizony egyszerûenfeladták a munkát.
- A képek keresése közben megbeszélésre került a képek felbontása,mérete, a letöltés hogyanja, a mentési lehetôségek. Voltak elkalandozá-sok, más témában is kerestek képeket megtanulva a lehetôségeket.
- Az összegyûjtött anyag rendszerezése már okozott problémákat.Felmerültek, elôjöttek a szövegszerkesztési hiányosságok mind a szöveg-szerkesztô, mind a prezentációs program használatakor. Ezeketátismételve születtek meg a kész dokumentumok, prezentációk.
- Összességében a feladatot minden tanuló megoldotta saját képességeinekmegfelelôen.
114
5, Mecseki kisvasút
Története: talán kevés embernek kell bemutatni dél-nyugat Magyarországlegnagyobb városát, Pécset. A várost, mely a Mecsek árnyékában nôtte ki ma-gát az elmúlt több mint 6 ezer évben. Ahhoz, hogy a kisvasút születésének a ta-núi legyünk egy jó nagyot kell ugornunk az idôben. 1960-an augusztusábannyílt meg a város Állatkertje, melyet a város lakói áldozatos, egy évi munkájuk-kal hoztak létre. Az állatkertért szinte mindenki tett valamit, a diákok, az üze-mek, a város vezetôi, egyszóval mindenki. Ez 130 ezer munkaórát jelentett. Azállatkert specialitása a kutyafajták, a kisragadozók valamint a vidrák. De láthat-juk a kedvenc állatainkat is (macik, zebra, tigris stb.). Most hogy megismertükaz egyik végállomást, kell még egy, ez pedig nem más, mint a vidámpark. Ezt1961-ben kezdték el építeni szintén a városlakók. A 60-as, 70-es években a lá-togatók száma meghaladta a 158 ezret! A kisvasutat szintén társadalmi munká-ban építették 1962-ben, de képviseltette magát a MÁV Pécsi igazgatósága is. A650 méteres (Magyarország legrövidebb (még mûködô) kisvasútja) pályát úgyépítették direkt, hogy minél ívesebb, kanyargósabb legyen. A vonalra a meg-szüntetett dalmandi kisvasútról érkezett egy C-50-es. Ezen kívül három darab,fedett személykocsi tartozik még az állományhoz.
Sajnos 2002. ôszén a hatóságiengedélyek lejártak, továbbá amozdonyt és a kocsikat is fel kelle-ne újítani, azonban jelenleg errenincsen pénz, így nem is közleke-dik a vasút. Azóta, a vasút ismétközlekedik, fôképp nyáron, általá-ban 15 percenként 10-18-ig.
6, Párizs nevezetességei:
119
7, Mozifilmek amelyeket ma tudok megnézni:
01 terem február 15.14:30 16:30 18:30 20:30 22:30 Aliens vs. Predator - A halál a ragadozó ellen2
02 terem február 15.14:00 Mézengúz
03 terem február 15.14:00 16:00 18:00 20:00 22:00 9 és 1/2 randi
04 terem február 15.13:00 15:00 Alvin és a mókusok
05 terem február 15.14:15 16:15 18:15 20:15 22:05 Cloverfield
06 terem február 15.13:15 15:30 17:45 20:00 22:15 Asterix az Olimpián
07 terem február 15.17:00 P.S. I Love You
08 terem február 15.13:45 16:30 19:15 22:00 Szerelem a kolera idején
120
09 terem február 15.19:30 Vágy és vezeklés
10 terem február 15.19:45 21:45 Kalandorok
A vertikális napóra: 42 négyzetméter területû, így jelenleg a pécsi napórahazánk legnagyobb ilyen szerkezete. A 11 méter magasra szerelt idomacélárnyékvetôje felületkezelt, az idôjárásnak ellenálló anyagból készült. A vízszin-teshez 46 fokos szöggel, azaz Pécs földrajzi szélességével hajlik. A napórafelületén az idõegyenlet (a napórai idõ és a zónaidõ közötti eltérés) perceitmutató grafikon látható.
121
A Cinemacity-ben ma vetítik a következô filmeket:
Cinemacity Charlie Wilson háborújaCukrosnéni John Rambo Aliens vs. Predator Asterix az olimpián KalandorokAmerikai gengszterP.S. I Love YouA nemzet aranya 2.
Land: FöldPit: Bánya
Pécs címere és leírása
124
Petôfi Sándor Nemzeti dal
A Nemzeti dal Petôfi Sándor egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyulaszerint – magának a költônek is egyik legkedveltebb költeménye volt.
„Talpra magyar, hí a haza!Itt az idô, most vagy soha!Rabok legyünk vagy szabadok?Ez a kérdés, válasszatok!A magyarok istenéreEsküszünk,Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk!” (1. vszk.)
Petôfi a verset 1848. március 13-án, két nap-pal a forradalom kitörése elôtt írta, eredetilegarra a népgyûlésre, melyet március 19-ére ter-vezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom híréreazonban felgyorsultak az események. 15-énelôször Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fela verset.A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az elsô volt,amit a szabad sajtó kinyomtattatott az elfoglalt Landerer-nyomdában (Petôfiegyébként ide elfelejtette magával vinni a verset és emlékezetbôl diktálta le). Aversbôl több ezret szétosztottak a nép között.
125
„Talpra magyar, hí a haza!Itt az idô, most vagy soha!Rabok legyünk vagy szabadok?Ez a kérdés, válasszatok!A magyarok istenéreEsküszünk,Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,Jobban ékesíti a kart,És mi mégis láncot hordunk!Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenéreEsküszünk,Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,Kárhozottak ôsapáink,Kik szabadon éltek-haltak,Szolgaföldben nem nyughatnak.A magyarok istenéreEsküszünk,Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk!
126
A magyar név megint szép lesz,Méltó régi nagy hiréhez;Mit rákentek a századok,Lemossuk a gyalázatot!A magyarok istenéreEsküszünk,Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk!
Sehonnai bitang ember,Ki most, ha kell, halni nem mer,Kinek drágább rongy élete,Mint a haza becsülete.
A magyarok istenéreEsküszünk,Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,Unokáink leborulnak,És áldó imádság mellettMondják el szent neveinket.A magyarok istenéreEsküszünk,Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk