4*4 .l f

172

PHILIPPE KOHN(Patak, Phlllppe és társa hirneres óragyárosok tanít-

ványa Gfnfben)dicséretesenn ginért

ÓRA-ÜZLETEPESTEM,

Durottya-uteza 2. sz. a., a „magyar kfrály"-hoz czimzettszállodával szemközt,

ajánlja legkitűnőbb, jó én olcsó órákkal gazdagon ellátott raktá-rát, Z évi jótállás mellett «z alább következő árjegyzék szerint.Minden tőlem vásárolt óra, legyen az függő, fekvő, vagy bármely

állásban levő, — általam a legpontosabban s a legszorgalmasban van kipróbálva.Egy általam kiadott könyvecske, melyben leírva van, miszerint miként lehet egyzsebórát hosszú ideig rendes állapotban fentartani - kiegyenlítési tabellával együtt,melyszerint az örak, a napórák szerint igazithatók,"— tisztelt vevőimnek ingyértadatik.Ezüst henger-órák 4 rubinra 10 — 11 forint

n „ arany-toglalvánnyal, rugóra 12—18„ „ hölgyek »zamara 13-15„ „ 8 rubinra U—15„ „ kettős födéllel . 15—16„ » kristály-üveggel 15—16,, horgony-órák IS rubinra 16, 17, 18„ „ kettős födéllel 18, 20, 22, 24„ angol horgony-órák kristály-üveggel 19, 20, 22, 24„ horgony tábori órák kettős födéllel 22, 24„ valódi remontoir órák (kengyelénél felhúzandó) . . . . 28—30„ ugyanazok kettős födéllel 85-88

Arany henger-órák (8 sz.) 8 rubinra 30—82„ henger-órák arany-köpennyel 34—36

órák hölgyek számára 4—8 rubinra 25—28„ tölgyeknek arany-köpennyel 8 2 - 8 8„ hölgyeknek, zomitncz és gyémánttal 40—45„ hölgyeknek kristály-üveggel 42—45

ugyanazok kettós födéllel 8 rubinra 40-45ugyanazok zománcz és gyémánttal 55 -57horgany-órák 15 rubinra 86—40ugyanazok, finom arany-köpennyel . 46—60horgony-ór»k kuttób tödéi el 65 — 58ugyanazok arany köpennyel . . ' 66, 70, 80, 90, 96

„ kristály-üveg s arany köpennyel 60-75horgony-órák hölgyeknek . '. 86 — 40ugyanazok kristály-üveggel . . . 48 — 52horgony-órák hölgyeknek kettős födéllel 50 -55remontoir-orák 70, 80, 90, 100ugyanazok kettős födéllel 110, 120, 13u, 150, 160

Inga-órák, hetenkinti felhúzásra 16, 20, 22, 24 „„ óra és félóránkinti ütőre 30-82 „,, óra és negyedóránkinti ütőre 48, 50,55 „

Hari regulatorok 80-82 „Ébr8§«fők 6 forint, órával 7 forint.Ezüit lánczok 4 ft. 60 kr., 5, 6, 6 ft. 50 kr. 7 ftig.Legfinomabbak franezia alakú 8, 8 ft. 50 kr., 9, 10, 15 ftigHoeazu nyaklánczok 7, 8 ft. 50 kr. 9, 10, 15 ftig.

SMT* Vidéki megrendelések a pénzösszeg előleges beküldése vagy utánvétmellett, gyorsan ét pontosan teljesittetnek.

SÜT" Órák cserében is elfogadtatnak.Q^F* Kijavítások, saját szerkezetű szerszámok és gépek segítségével, Genf,

Brflssel és Paris leghirnevesb óragyárakban 6 éven át szerzett tapasztalatok alap-ján 1 évi jótállás mellett, a legjobban eszközöltetnek s olcsóért számittatnak.

Órák, melyek nem tetszenének, kicseréltetnek. 35 (11—12)Egy inga-óra pakolásáért 1 ft. 60 kr. számittatik.

Érczkoporsóksírboltokba és minden kö&nnséps sirba valók,

mind szilárdságra, mind Ízletes kiállításra, és kiváltképen mégarra nézve is, hogy arányszerüleg jutányosabbak a fakoporsók-nál; úgymint: 30, 40, 50, 60, 80, 100, 150 egész 300 forintig

kaphatók

Beschorner A. ffl. és Társak. szab. érczkoporsó gyáruk-raktárában Pesten,

kis hid-uteza, a „Vadászkflrt" szálloda mellett.JJ3T Megrendelések vidékekről azonnal teljeeittetnek, és pedig

az ideje korán tett távirati megrendeléseknél a koporsó-küldemény méga megrendelési napon 30 mérföldön túl nem eső gőzhajózáai- vagy vas-úti állomásokra is megérkezik. 7 8 (2—17)

Heckenast Gusztávkönyvkiadó-hivatalában Pesten, egyetem-uteza 4. sz. a. megjelentek és ott, valamint

minden hazai könyvkereskedésben kaphatók a következő jeles

IMA- ÉS BUZGOSAGI KÖNYVELI. Katholikusok számára:

Tarkanyi Béla. VessércsillaK az üdv elnyerésére. Imakönyv a kath. nőnem hasz-nálatára. Kis nyolezadrét 452 lap, öt finom aczélmetszetü képpel, hires műreme-kek után a külföld legjelesebb művészei által metszve. Bőrbe kötve aranyvágással4 ft., franczia bőrbe diszkötésben 6 ft., ugyanaz zsebkiadásban, 2 finom kép-pel. (394 1., 16 ) Bőrbe kötve 2 ft. — Franczia bőrbe kötve kapocscsal 3 ft.

Tarkanyi Béla. A hajadonok őrangyala, katholikus imakönyv (272 lap, kis 8-rét.)Nyomtató papiroson két képpel. Vászonba kötve 1 ft, velinpapiron 5 képpel,bőrbe kötve aranyvágással 2 ft 50 kr , franczia bőrbe diszkötésben ő ft.

Tarkanyi Béla. Uj rózsáskert. Iraádságos és énekes könyv katholikus keresztény hivekhasználatára. Az egri érseki hatóság jóváhagyásával. (440 lap, 8-rét) színezettczimlappal és czimképpel. Velirpupiron, kas^tlen 2ft., bőrbe kötve aranyvágással8 ft., franczia bőrbe, kapocscsal 4 ft., fcstfükiadás velinpapiroson egy czimképpel,fekete bőrbe kötve arany vágással 2 ft., franczia bőrbe kötve, kapocscsal 3 ft.

1 Tarkanyi Béla. Nagyböjti kalauz. Krisztus kínszenvedésének és halálának negyven-napi megszentelésére a nagyhéti ájtatossággal együtt. (Az egri érseki hatóságjóváhagyásával). Négy finom aczélmetszetü képpel. Velinpapiron. (VIII. 312 lap,kis 8-rét). Bőrbe kötve aranyvágással 2 ft. 20 kr., franczia bórbe diszkötésben5ft.

Tarkanyi Béla József. Keresztény Areicek gyámola. Katholikus imádságos könyv.Egy czimképpel. (8-rét.) Kötetlen 80kr., bőrbe kötve 2 ft.,franczia bőrbe kötve 3ft.

Tarkanyi Béla. Ártatlanok öröme. Kathol. imakönyvecske kis gyermekek számára.Sok képpel. (16-rét 68 lap.) Kötve 20 kr.

Tarkanyi Béla Ifjúság kalanza az örök életre. Katholikus imakönyv énekekkel észsoltárokkal. Vászonba kötve, aranyvágás,sal 2 ít. 50 kr., Diszkötésben 6 ft.

Szikszay György. Keresztyén tanítások és imák mindkét felekezetü protestánsok lelkiépületére. A jelen szükséghez alkalmazva. (255 lap, 8-rét.) Nyomt. papiron vá-szonba kötve 1 ft. 20 kr., velinpapiron, bőrbe kötve 2 ft.

Kis János. Lelki áldozatok imákban és énekekben. Ujabb átnézett és megbóvitettkiadás (824 lap, 8-rét). Nyomt. papiron vászonba kötve 1 ft. 20 kr., velinpapiron,bőrbe kötve 2 ft.

Pap István, reform, lelkész. Istennel társalgás imákban. Magáu s családi használatra(800 lap, 16-rét.) Fűzve 2C kr., kötve 50 kr.

Gyory Vilmos, orosházi ev. lelkész. Emlékkönyv a conflrmatlohez készülő protes-táns hajadonok számára. Egy finom képpel, velinpapiron (292 lap, 16-rét.) Vá-szonba kötve, aranyvágással 1 ft. 20 kr. _ _ _ ^ _

Borsodi József. Templomi imák. Vasárnapokra, ünnepekre 8 más alkalmakra. Közistenitiszteleti használatú). Második kiadás. (276 lap, nagy 8-rét.)Keményen kötve2 ft., fűzve 1 ft. 40 kr.

Czelder Márton. Mindennapi es alkalmi imádságok. Templomi és családi haszná-latra. (8-rét, 187 lap.) Boritékba fűzve 80 kr., vászonba kötve, aranyvágással1 ft. 40 kr.

Zschokke. Henrik. Ahllat oral. Kiválogatva és fordítva Szász Károly, magyar tud.akad. tag által. Két kötetben, íüzve 2 ft. 60 kr., finom papír és kötésben 6 ft.

Wagner, Joh. Fr. KvangelUcbes Gebetbuch für die gottesdienstlichen Versamm-lungen in dur Kirche.. und fúr die in Kirche und Haus vorkommenden heiligenHandlungen. (383 S. Octav.) Geheftet 1 ft. Gebunden mit Goldschnitt und Titel-bild 2 fl.W^^^^ Megrendelések ezen könyvekre egyenesen a kiadó-hivatalhoz intéz-^PB^F hetók, a mely a szétküldést pontosan posta utón eszközlendi, és pedig"

azon esetben, ha a megrendelt könyvek összege legalább t forintot tesz, bérmen-tesen. - Az illető összeg vagy előre beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy a könyvekátvételekor a posta hivatalnak kifizetendő. (2—3).

Kiadó-tul*jdonoa Hvckenast Gusztáv. - Nyomato.tt saját nyomdájában Pesten 1868 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

15-ik szám. Tizenötödik évfolyam.

Pest, aprilis 12-én 1868.

Klöfizté->i föltételek: a Vasárnapi U.jsáv és Politikai Ujdoiisátfiik fsyíift: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasai-napi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Ejrész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'jság és Politikai l jrfoiiHásnkat illetőleg: Egy négyszer li;v»ábzott petit sir, vasry annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöriigtatásnál csak 7 krba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket ullopid BPCSIXII : Opptlik Alajos. Woiizeüe Nro. 22. én llaasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij különminden igtatás után 30 ujkrajezár.

Sok úgynevezett nagy embert láttunkragyogni a világesemények szinterén, s haa nemzetek és államok történeteinek szor-galmas tanulmányozója a szolgalelkü kor-társak magasztalásaira, a nagyok erkölcsifekélyein élősködő tányérnyalók hízelgé-seire, a „sikert" harsány örömrivalgás köztmegtapsoló udvaronezok és bűnrészesekujjongásaira, vagy egy megvesztegetett iro-dalom nem épen olcsó, de jó fizetésért mindigés bármely kalandornak kész köteles hirha-rangjaira hallgatna, könnyen elveszthetnéaz erkölcsi vezérfonalat, sköny-nyen nagy embereket vélnelátni ott is, hol szorosabb vizs-gálat után nagy szörnyek ésbűnök, vagy egy-egy torzalakuredves törzs, egy-egy szeszélye-sen kinyúló sziklacsúcs sötétárnyait pillantaná meg, vagymegpillantana más értéktelentárgyat, mely bizonyos távol-ságról és bizonyos kétes vilá-gításban a képzelödést néhameg szokta igézni. Szerencsérea felvilágosodott ész és a pol-gárosult emberiség lélekisme-rete mindig ébren őrködik, ésa világtörténelmet nem a ha-talom, nem a győztes bűn bé-renczei irják meg, s az emberinem élete felett itélő birószékelőtt szétfoszlanak mindazonphantasmagoriák, melyekből aszolgaiság és a legaljasabbszenvedélyek otromba szelle-mei a történelmet szőni igye-keznek, és a história hajthatla-nul igazságos szelleme mindenalakot illető talapzatára állit.

Mig azonban kellő megve-téssel, sőt erkölcsi undorodás-sal fordulunk el az tffele „meg-rendelésre csinált" és szemte-lenül bitorlóit nagyságoktól,annál nagyobb tisztelettel füg-gesztjük szemeinket ama nagyszerű erkölcsialakokra, melyeknek az emberiség lélekis-merete, a megvesztegethetlen történelemnyitotta meg a szeplőtlen dicsőség Pantheon-ját. Ki volna az, a ki egy Kodrust vagy egyTimoleont Caesarral egy mérték szerint mér-hetne? Ki volna elég eszelős Augustusi Mark

K o s c i u s z k o .

Aurélhoz hasonlítani, vagy Ciacirmatust ésaz ifjabb Ca'ot Syllával és ALtriussal egy!latba vetni? Melyik erkölcsi mérleg szerintlehetne I. Napóleont' Washington Györgymellé állítani? — Amaz, miután anyját, aforradalmat meggyilkolta, egész Európátlábai zsámolyává akartavolna tenni, ha — azemberi végzetek szelleme hatalmasabb nemvolna a legdölyfösebb zsarnok önkényénél;mig az egyszerű amerikai polgár és hazafi,ki a legszabadabb és — emberileg szólva —legtökéletesebb köztársaságot alkotta meg,

K O S C I U S Z K O T Á D É .

melyet a világ valaha látott, ki előtt a pol-gárerénynek és egy nemzet közjólléténekmagasabb becse volt minden földi nagyság-nál és hiu dicsőségnél, —- ma is mindenütt,hol az emberek gondolkoznak, a legjobbakés legnemesbek ajkain és sziveiben él.

Oly jellemet mutatunk be maolvasóink-

mk, mely,- ha a sikert kiveszszük, mindentekintetben Washington mellé állítható; olyférfiút, ki hazah'sága, ember- és szabadság-szeretete, rettenthetlen bátorsága, nemeshadvezéri és államférfiul tulajdonai, nagylelkének az emberiség iránt tanúsított rokon-szenve, életének s ornoru végzetei és az ezekellen folytatott küzdésben k tüntetett ernye-detlen kitartás által mind honfiainak, minda polgárosult világ legtávolabb részein skmajdnem irnádással határos tiszteletét vivtaki magának. E férfiú a,nagy lengyel hazafi

és diktátor — Kosciuszko.Kosciuszko Tádé egy régi

nemes, de vagyontalan litváncsalád sarjadéka volt; 1746-ban febr. 12-én született, Brzesclitván vajdaságban, Siechnowi-ce nevű falusi jószágon. IdősbCzartoryski Ádám herczeg köz-benjárására bejutott a varsóikadét-iskolába, s ott csakhamaroly jelesen tüntette ki magát,hogy ösztöndijat nyert Fran-cziaországba utazhatás végett,hol a versaillesi katonai aka-démiában, s azután Parisban ésBrestben végezte tanulmányait.

Visszatérte után Lengyel-országba Kosciuszko a had-mérnöki karnál kapitány lett;de balvégzete nem engedte,hogy sokáig maradhasson ha-zájában. Szerencsétlen szerelemvolt az első csapás, mely érte shazafiui életpályáját, ugy szól-va, átmetszette. A fiatal mér-nök-kapitány szenvedélyes sze-relembe esett Sofnowski gróflitván marsai, egy felfuvalko-dott főúr leányával, Luizával.A szerelem kölcsönös volt, sKosciuszko tétovázás nélkülkérte meg a bájos grófhölgykezét; de a dölyfös szülők dur-ván utasiták el a vagyontalan

köznemest, ki kardján és kapitányi fizeté-sén kivül semmiről sem rendelkezett. Aszeretök azonban nem nyugodtak meg aszülői szigorban, és szökésre határoztákel magokat. Csakugyan sikerült is az éjleple alatt titkon távozniok, s a szeretőpár már-már azt hivé, hogy czélhoz ju-

! . * • • • t •'

174

tott, midőn sebesen vágtató lovnsok értékutol, kiket a felbőszült apa küldött, nyo-mukba. A szeretők nem akarván magokatmeg idni, kétségbeesett harcz támadt azüldözök és Kosciuszko közt, ki végre nemállhatván ellen a nagyobb erőnek, többsúlyos sebből vérezve, ájultán rogyott aföldre. Mikor eszmélete visszatért, magakörül tekintve, félig megtörött szemeivelkedvesét kereste; de nem talált semmit, mintegy végtelen ürt, mely őt földi boldogságá-tól örökre elválasztotta. De igen, mégistalált egy vérrel áztatott fehér kendőt, meíy-lyel a nemes hölgy kedvese sebeit megtö-rölte. Kosciuszko vallásos áhítattal rejtettea véres kendőt keblére, s szent ereklye gya-nánt viselte azt ott utolsó lehelletéig.

Ezen első és keserű csalódás után Len-gyelország földje égett Kosciuszko lábaialatt. Hazájában, hol a sors oly kegyetlenüljátszotta ki fiatal reményeit, ne n volt többémaradása. Sebzett kebellel hagvá oda hazá-ját, s Franciaországba utazván, a d'Estainggróf által szervezett és vezénylett hajórajhozcsatlakozotf, mely a függetlenségökérr Was-hington főve térsége alatt harczoló britt gyar-matok segélyére sietett. Kosciuszko e szentügynek ajánlá fel fegyverét, s egy New- Yorkmelletti ütközetben mint egy önkéntes szá-zadparancsnoka , csakhamar oly nemesentűnteté ki magát, hogv örökre megnyerteLafayette becsülését és barátságát. Kosci-uszko nemsokára alezredes és WashingtonGyörgy karsegéde lön, s az amerikai függet-lenségi háború folytában, melyet a harcolófelek különös elkeseredéssel és kegyetlen-séggel folytattak egymás ellen, nemcsakhősies vitézsége, de emberies magaviseleteáltil is kitüntette magát. A béke helyreálltával (1783.) mint amerikai dandarvezér, aCincinnatus-renddel diszesitve. nyugdíjjal ésegy értékes mezei jószággal megajándékozvatért viss'.a hazájába (1784.), hol honfitársaiáltal a legnagyobb lelkesedéssel fogadtatott,mert ez idő körül mar egész Európa, dekülönösen Lengyelország be volt telve anemes szabadsághös hírével A lengyel had-sereg szervezésekor (1789.) a lengyel kor-mány öt vezérörnagygyá nevezte ki.

Nemsokára következtek Lengyelországvégzetes nupjai. Az uj lengyel alkotmány(kelt 1791. május 3.), mely az eddigi leng\elköztársaságban az örökös es alkotmányosmonarchiát alapította meg, ujabb meghason-lást idézett elő egyfelől L-ng* elország, más-telöl II. Katalin orosz czárnö és Poroszországközt. E meghasonlást, miután Lengyelországvégszétdar.ibolása már ugy is el volt hatá-rozva, nemsokára háború követte. Koséiuszko az uj alkotmány mellett nyilatkozott,s mint altábornagy buzgó részt vett az oro-szok elleni háborúban Poniatowski Józsefherczeg alatt. Hadvezéri hírét Dubienkánálalapította me^, hol egy nyomornltan elsán-czolt táborban 40oO emberrel öt napig védtemagát 16,000 orosz ellen, s azután csekélyveszteséggel vonult vissza. :

Mikor az egészben véve nem rósz aka-ratu, de végtelenül gyönge jellemü Szaniszlókirály ("gykor II. Katalin kegyencze) 1793-ban Lengyelország szétdarabolásában meg-nyugodott: a höslelkii Kosciuszko, ki e szé-gyenfoltot nemzete becsületén nem valaképes elviselni, odahagyá a lengyel hadiszolgálatot, s visszautalván Oroszországfényes ajánlatait, Lipcsébe vonult. Ez időkörül ajándékozá meg öt a fran^zia törvény-hozó test franczia polgárjoggal.

Oroszország befolyása azonban súlyosannehezült a régi lengyel köztársaság azonrészére, mely Lengyelország név alatt mégárnyfüggetlenségben tengődött A lengyelhazafiak jobbjai felkelést szerveztek az orosz

zsarnokság ellen. E fordulat megint hazájaszéleire szólitá Kosciuszkot, s midőn a fel-kelés márez. 23-án 1794-ben tényleg kitört,ő haladék nélkül megjelent Krakóbm, hol afővezérséggel és diktátorsággal ruháztatottfel, s egy nevezetes kiáltványban az 1791-kialkotmány helyreállítására hivá fel a len-gyeleket. Csakhamar 6000 orosz sietett afelkelés elfojtására, kiket azonban Kosci-uszko 4000 többnyire kaszás lengyellel éstüzérség nélkül Radawioe mellett tökélete-sen megvert, s azután haladék néikül Var-sóba sietett, hol győzelme hírére a felkelésszintén kitört és az orosz örhad kiüzetett.A diktátor Varsóba érkezvén, rógtou a kor-mány rendezéséhez fogott, de a király jel-lemének gyöngeségénél fogva Kosciuszkoegész tekintélyével és befolyásával sem voltképes a növekedő rendetlenségnek és anar-chiának véget vetni. Kosciuszko, hogy e bal-jóslatú s mélyen szomoritó viszonyokért afelelőséget magáról a jelen- és utókor előttelhárítsa, lemondott a diktátorságról, s ahadsereghez sietett, mert csak a csatatérenhitt még szolgálatot tehetni hazája ügyének.Terünk sokkal szűkebbre van mérve, sem-hogy e Lengyelországra nézve oly végzet-szerű háború részleteit előadhatnók. Nagy ésvéres harczok után, melyekben Kosciuszkomind hadvezéri tehetségének, mint rettent-hetlen vitézségének bámulatos jeleit adta,rá viradt végre Lengyelországra a soha elnem felejthető nap, mely a szerencsétlenlengyel nemzet végzeteit, ugy látszik, örökremegpecsételte. Október 10-ke (17y4.) v.olt enap, midőn Kosciuszko Suwarow hasonlif-hatianul túlnyomó ereje által Maciejowicemellett megtámadtatván, hősies védelemután és súlyos sebekből vérezvr, ama jós-latszerü ..Finis Po/nni(jf- felkiáltással, lová-ról leesett és orosz fogságba jutott.

A feiingerült czárnö (II. Katalin) boszu-ját akarván tölteni a iiügy lengyel hazafin,elhatározta, hogy Kosciuszko holtig tartóállam fogságb m tartassék Orloff Gergelyegyik megerősített kastélyában. E terv azon-ban meghiúsult a czárnö halála következté-

i ben A külónczködő, de lovagias érzelmű ésKosciuszko jellemnagyságu által mélyenmeghatott I. Pál czár első fejedelmi tettevolt két legidösb fia (Sándor és Konstantin)kíséretében Oroszország nemeslelkü ellené-hez sietni, s visszaadni neki kardját követ-kező szavak kíséretében: „Je vous rémetsvotre épéé, inon generál, en vous detnandantvotre parole de ne jamais vous en.servircontre les Russes." (,,Visszaadom önnek,tábornok,kardját,'s csak becsületszavát, kivá-noin. hogy azt soha sem fogja az oroszok ellenhasználni.'•) De a valóban nemes indulatu^ á r nem állapodott meg itt, hanem vissza-adta szabadságukat a lengyel hadvezér fogoly-társainak is. Egyszersmind 1500 paraszt job-bágyot adományozott Kosciuszkon ik,s 12000ezüst rubellel ajándékozá meg, hogy magá-nak független állást szerezhessen. EgyébirántKosciuszko a czár ajándékainak legnagyobbrészét köszönettel visszautasította.

Mihelyt súlyos sebeiből felüdült, Kosci-uszko Angliába, innen pedig Amerikába uta-zott (1797.), hol mint amerikai dandárvezérés a köztársaság nyugdíjasa, n-igy és lelkestisztelettel fogadtatott. A kongressus őt1798-ban követséggel bízta m-g Franczia-országhoz, s mikor Kosciuszko Parisba érke-zett, a kormány és a nemzet képviselői párt-különbség nélkül ünnepélyes kitüntetésselfogadák öt. Honfitársai, kik az olaszországifranczia hadseregnél szolgáltak, SobieskiJános király kardját, melyet Sm Lőre'tó-ban fedeztek fel, mély tiszteletűk jeléülküldék meg neki. Kosciuszko ezentúl többévig Parisban tartózkodott.

Az 1806-ban kitört háború alkalmávalremény támadt, hogy Lengyelország függet-lensége megint helyre fogna állíttatni. Mivolna természetesebb, mint hogy Kosciuszkomegragadja az alkalmat, hazája, feltámadá-sának előmozdítására. De s >kkal ma^asb ésnetnesb fogalma volt a becsületről, semhogyPál czárnak adott szavát megszegje, és sok-kal mélyebben látott Napóleon önző politi-kájába, semhogy hajlandó lett volna csalfareményekkel ámítani a lengyeleket. Napó-leon ismételt ajánlataira azt válaszolá, hogycsak azon es-tbeu ajánlhatná fel szolgálataitLengyelország ügyében, ha szabad nemzetialkotmány és régi határai biztosíttatnánakhazájának. A ravasz Fouché mindent elköve-tett, hogy Kosciuszkot Lengyelországba csal-hassa. Csillogó ígéretekkel igyekeztek őtarra bírni, hogy nevét ezégül engedje átegy Napóleon czéljainak eszközül szolgálólengyel mozgalomra. De Kosciuszko szi-lárdul ellent állott minden kísértésnek; smidőn Fouché értésére adá, hogy neve aka-rata ellenére is fel fogna használtatni, anagy lengyel hazafi ekkép válaszolt: „Am,ha így van a dolog, ugy meg fogom a len-gyeleknek mondani, hogy nem vagyok sza-bad." E nyilatkozat daczára Napóleon, ki azeszközökben soha sem volt válogató, ] 806 kinovember 1-én a hivatalos ,,Moniteur"-benKosciuszko neve alatt egy proclamariot bo-csátott ki a lengyelekhez, melyről » szigorúrendőrségi felügyelet alatt levő lengyel hőssokáig nem tudott semmit, s melyet csaknyolez év múlva, 1814-ben, mikor Napóleoncsillaga már leáldozott, volt képes ugyan-csak a „Moniteur"-be.n hivatalosan visszahuzatni.

Sándor czár Parisba vonulása utánKosciuszko nagy kitüntetésben részesült emélyen számító fejedelem részéről. A czárt. i., ki a bécsi kongresszusban egész Len-gyelországot óhajtotta önmaga Í számárabiztosítani, e czélra erkölcsi támaszt igye-kezett a lengyelekben szerezni, s ezt legsi-keresebben vélte elérhetni a lengyel szabad-ság hősének kitüntetése által. Ez idöcájbanirta Kosciuszko ama híres levelet, melybena czárt felscólitá, hogy Leugyelországnakaz angolhoz hasonló szabad alkotmányt ad-jon, a hűbéres személyszolgaságot szüntessemeg, nyilvános közoktatást alapítson a föld-nép számára stb. Szép szavak és határozat-lan ígéretek — ezekből állott mindé;;, a mita nemeskeblü lengyel hazafi az érdem felettnagylelkűnek kürtölt ezártól hazája számárakinyerni képes volt. Mély belátása az euró-pai visszonyokba csakhamar kiábrándi'áforrón szeretett honára nézve addig tápláltreményeiből, s annyi hazafiui csalódás utánKosciuszko 1815-ben lord Stewart társasá-gában Olaszországban keresett szórakozást,s azután Solorhurnban telepedett le végkép1816-ban. Itt, a helvét köztársaság havasaiközt. élte le végnapjait, a mindig buzgónápolt tudományoknak, egy szűk de melegragaszko lásubaráti körnek, és a legnagyobbbőkezűséggel gyakorolt jótékonyságnakszentelvén minded idejét és nem jelentékte-len vagyonának legnagyobb részét.

A hetven éves aggastyán azonban éreznikezdé erejének hanyatlását. Közelgő kimú-lásának elöérzetében 1817-ki april 2-án adáki ama nevezetes okmányt, mely által Siech-nowice nevű jószága jobbágyait felszabaditá,és egy tollvonással szabad földbirtokosokkáteve.

Ugyanazon évben öszszel járványoshagymá-í uralkodott Solothurnban, s ez ve-tett véget október 15-én ama nemes életnek,mely az emberiségnek volt szentelve. Nagyvolt a fájdalom mind az Egyesült-államok-ban, mind Európában az elhunyt hős halála

175

felett, s a polgárosodott világ majdnemvalamennyi fővárosában gyászü'inepélyektartattak a nagy halottért. Sándor czár, Za-jonczek herczeg, akkori lengyelországi hely-tartó közbenjárására, saját fökamarása, Jab-lonowski herczeg által Lengyelországbahozatá a hős hulláját, mely aztán ünnepé-lyesen temettetett Leng) elország hős kirá-lyai közé a krakói székesegyház sírboltjába.Szívét Solothurn kanton letartóztatá, hogy„azon szívhez, mely az egész emberiségértvert, szabadon járulhasson mindenki, ki azelhunyt emlékét meg akarja tisztelni.1' Ahős s/.ive Solothurn mellett a zuchwili sír-kertben temettetett el, hol egyszerű emlékjelzi a sírt, melyben e szent ereklye nyug-szik. Krakó mellett a lengyelek egy többszáz lábnyí magas hegyet emeltek nemzetihősüknek, s e hegy és a zuchwili sírkertazóta ezer meg ezer lengyel hazafi zarán-doklásának lett czélpontjává. í*l

Tavasz jöttén.Nem első, .hogy a lég újra enyhül,Nem első, hogy újra szól az ének,Nem első, hogy a szelid melegtülOlvad a jég s virulnak a rétek.De a mi ezek láttáraA kebelben támad:Mindig uj, és mindig drága,Mint későbbi kor szakán aFeltűnt gyermekálmak . . .

Oh a tavasz nem magáért szép csak,Nem azért, hogy minden újra éled,Nem, mert elszáll a rút. téli évszak,Melyben oly bús s elzárt volt az élet.De mert ennek vidám képeVisszavisz a múltba,S a mit szivünk évrül-évreBánatost, vagy édest érze,Átérezzük újra!

Ki ne tudná, ki ne emlékeznék,Mit érzett a legelső tavaszkor?!Oh én tudom, én emlékezem még,— Képzeletem mindent elém rajzol. —Ily szép, enyhe nap volt épen,Ily szine az égnek . . .Csepp felhő sem ült a légen . . .Szemem járt a messzeségen . . .S jólesett, hogy élek. —

Ekkor még csak kicsi gyermek voltam,És eszmélni tán először kezdtem,Ámde nőttem, mindig, egyre jobban ,Mi alatt több tavasz szállt felettem.Ah, de jött uj, ép mint elébb,S mi más volt ez nékem!Azt hivém, hogy fecske, verébÉrtem csipog, és a lepekÉrtem vannak, értem . . .

Ez is elmúlt néhány év multával,És mint máskor, jött a tavasz ismét;Észrevevém, hogy az idő szárnyalS nem űzhetek örökösen pillét.Kibolyongtam a pusztákraS a sok munkást látva:Felgyűlt bennem a tett vágya,S építettem egyremásra!Kopott a sok kártya . . .

És azután, alig hogy a tájonMinden újra zöld ruhákat öltött,Oly jól esett a szomszédlányt látnom!— No mert épen szemembe ez ötlött. -Nem tudám, hogy mi ielt engem,A szellő is bántott;Ugy zajogtam, ugy epedtem . . .Ekkor láttam az éjekben

^Legtöbb furcsa álmot . . .

Ifjú lettem! és azóta mindigKz a vágy tart legerősben fogvaS ez kísér el egész le a sírig,Ez visz harczba, ez csal nyugalomra . .Ez tesz mindent, s nem jő tavaszS nem megy el a nélkül,Hogy örömet, avagy panasztNe találna s ne vésné aztSzivembe emlékül.

íme most is tavasz van. A napnakMelege már ablakomon áthat . . .Szemem előtt szép álmák suhannak;Nem jelen, csak múlt és jövő álmák . .Olyanok, mik rég letűntekS mik tán el se jőnek.Oh de a mik jelenünketÓvják s abba, a ki csüggedt,Ujabb hitet óntnek !

• . . Mig majd eljő az a kor is végre.Midőn sem hit, sem álom már nincsen!Midőn csak a múlt idők emlékeAdhat, a mi áldjon, f'ölenyhitsen.Midőn, ha a tavasz eljő8 nem hoz ily emléket:Semmi sem oly fanyar, meddő,S még maga is a teremtőMegszánná ez éltet. —

Oh, a tavaöz nem magáért szép csak,Nem azért, ho

« ( • • ) ;

- , . - . . : . . : , : ! • . : ; » • • * : : < • . :

Ötezer oroszlán alig néhány száz egérre? jUgy még a diadal sem lenne dicsőség. Hat- jszázat választok csupán, s ha meglátjátok |mire képes hatszáz, gondoljátok el, milyencsodára lesz képes hatezer.

És ugy lön.György belátta, hogy remé-

nyei a kívülről jövő segítségrenézve napról-napra fogyatkoz-nak, s ha táborát együtt akarjatartani, tennie is kell már vala-mi elbatározó s diadalra vezetőlépést; kiválasztá serege leg-ügyesebbnek iíélt hatszáz fér-fiát, s azokkal másnap reggelnyomban útnak indult Bala-Szent-Miklós felé.

Az egész tábor elkísérte őketegy darabig, s a meddig csakláthaták, köszöntgetett utánuk.

A gyenge, igénytelen vá-racs mintegy három napi járóföldre lehetett táboruktól Leg-alább két éjszakát a szabad égalatt kellett tölteniök.

Vidáman ment a sereg azelső napon egy darabig, de amint az idő alkonyaira hanyat-lék, nagy hiányt, nagy feledé-kenységet vettek észre soraik-ban.

A küzdelem, s diadal remé-nyében minden szükséges ele-ségröl megfeledkeztek. Senkisem hozott magával semmit, sa hoszszú, fáradalmas út utánaz egész hadcsapat megéhezett.

A sík pusztaságon, akár-merre nézett a szem, egyetlenfalucska, egyetlen emberlaktahely sem volt látható. Az éhséggyötrött. A sereg zúgni kez-dett. Vezérüknek rótták fel hibául, hogynépéről elfelejtett gondoskodni. A zúgáseleinte csak lassú mormogásból állott,utóbbélénkebb neszszé lön s midőn ez felhangzott,György egy-szerre megál- _^ =-ĝ -=-_- _ _litá táborát. _ = p IfcrVJÍ?/

— Arczaitok j£p£fé!=9^ i^TTelkomolyultak,fiaim — szólthozzájok— aj-kaitokon szo-katlan zúgásthallottam tá-madni. Mond-játok meg atyá-toknak, leghí-vebb baráto-toknak mi ba-jotok ?

— Éhezünk,uram, — vi-szonzá a leg-vakmeröbbek

egyike — sú-lyos az utazásétlenül.

György ko-molyan nézettvégig harczo-sain.

— A napugy is leha-nyatlik nemso-kára — viszon-zá — megnyu-godhatunk. Ál- 'lapodjunk meg itt s erősítsük meg a lelketimádsággal, a testet eledellel.

— De honnan, de miből? — kiálta húszhang is egyszerre — mi nem hoztunk fegy-

vereinken kívül semmi egyebet magunkkai.

— N'-m hoztatok? — kiállta fel Györgymeglepetve — három napi útra semmi ele-

Japáni zarándokok.

séget ? --- • - v •' — Táboráról a vezérnek kötelessége

gondoskodni! —szólt legalább is háromszorannyi hang, mint előbb.

Besnyői zárda. — (Keleti Gusztáv eredeti rajza.)

A/, elégületlenség növekedtével, növeke-dett a vakmerőség ic.

György jó darabig gondolatokba mé-lye ívtt.

— Gyűljetek közelebb hozzám — mondaleszállva lováról, s ennek kantárát egyiktestőre kezébe adva — mondani akarokvalamit.

A harezosok tág gyürüt ala-kítottak körülötte.

— Gyermekkoromban szü-lőföldem erdeinek mélyén jár-tam egykoron — kezdé Györgyrejtelmes hangon — s midőnelesteledtern, íme egy barlangnyílásához érkezem. A barlang

.- " ~ előtt ősz, öreg remete térdeltés imádkozott. Ezüst szakállaselyem háló gyanánt omolt leszéles mellére, sáhitatos szemeit

-: buzgóari emelte ég felé. Ugymeghatott engemet az ősz imád-

; kozó, hogy térdeim mintegyakaratlanul meghajoltak, kezemösszekulcsolódott s ajkaim ön-kénytelenül vele együtt rebe-gék buzgó imádsága hangjait.Az ősz remete észrevett, halláfelhangzó szavamat, de azértnyugodtan tovább folytatá buz-góságát. Mikor bevégezte azt,fejét háromszor le a földig hajtá,s aztán felemelkedék. Felemel-kedtem én is s távozni akartam,de ő lányszelid szavával magá-hoz inte engemet. Ki vagy te,gyermek — kérdé nyájasan —ki olyan ihletten tudsz imád-kozni Istenedhez? Megmondámnevemet. Ö sokáig vizsgálta ar-ezomat s én nem vettem le rólafélénken szemeimet, hiszen öszarcza oly szelid, oly nyájas vala.Sokáig nézett reám, azután meg-fogta jobb kezemet, s a csilla-gok rezgő világánál mély figye-

lemmel vizsgálta kinyitott tenyerem voná-sait. Boldog gyermek! — sohajta fel azutánolyan hangon, mintha még most is imádkoz-nék —- téged nagy dolgokra hívott el Iste-

ned. Borulj le^=_-=i^_ ^ W^-=-ÍZ.-^-=- és éh megálda--" ~ --^"-~^s^S>=r~J—- lak. Leborul-

_ - __-̂ _i Z=—^^= t a n i aztán, s ö- ~ _ ^g^^y^g=z=Ikii% fejemre tette

_%=-~S. =,-—"" ̂ F^¥l==iifi lágy kezét, és-=^?-?^^-£ __-"i"!""33 megáldott en-

: - - - ^ ^ j ^ ; - ^ ^ - ^ gémet ezen sza-~~^jp^^z^IiS1-"~ _ ~-__ vakkal: Isten

~ ~^Zz=~sTJ=ẑ -=Z_-~- mindig veled^ - "t- "": legyen, légy te

mindig Iste-,•; neddel; hozzá

; ha szólsz, meg-hallgassa, tőlemit kérsz, tel-jesítse! Fiaim,az ösz remete

; áldása, mindez1 óráig minden-

hová elkísértengemet.

S azzal le-emelte fóvegét,kezeit imárakulcsolá s sze-mei mély áhí-tattal tekinte-nek ég felé.

Az előbbmár-már zúgo-lódó csapat, atábori szokás-

i ként mint egy önkénytelenül térdre bo-! CSátkozék . (Folytatása következik )

177

Japáni zarándokok.Mióta Japán a -világkereske-

delem számára megnyilt, nincsmüveit nemzet a föld kereksé-gén, melynek lapirodalma e ti-tokszerü birodalom intézmé-nyeivel, sajátságos szokásaivals népének a nyugotiakétól egé-szen elütő miveltségével s tár-sadalmi fogalmaival ne foglal-koznék. — Az igaz, hogy mimagyarok nem igen számithat-juk magunkat a kereskedő nem-zetek közé, mindazáltal a pol-gárosultságnak ama nagyszerűvívmánya, hogy egy eddig egé-szen elzártan, elszigetelten ál-lott gazdag, önálló műveltségűországot a nyugati czivilizáczió-val való érintkezésnek ugy szól-va megmentett, megnyert vagytalán meghódított: mondjuk, evilágtörténelmi nevezetességütény lehetetlen, hogy némi te-kintetben minket is ne érdekel-jen. Már több izben közöltünkolvasóinknak egyet - mást ekülönös országról s annak la-kóiról ; ez alkalommal pedigkét japáni zarándokot muta-tunk be.

Az egyik zarándok éltes-koru férfi, a másik fiatal nő,mindketten a japániak sajátsá-gos öltözetében. Százanként,ezerenként zarándokolnak a val-lásosabb, de rendesen a társada-lom szegényebb, alsóbb osztá-lyaihoz tartozójapániak mindenévben Fusiyama negyéhez, melyelőttök a legnagyobb szentséghirében áll. A zarándokokrólnem sokat mondhatunk, ők isolyan emberek, mint a többi, detalán nem lesz egészen érdek-telen, ha az emiitett szent he-gyet körülményesebben megis-mertetjük.

Csodásán magasztos lát-ványt nyújt, a yeddói kikötő-bői Fusiyama, a japániak szent hegye, főképha a lenyugvó nap búcsusugáraitól rózsaszinrefestve, fehér felhőréteg közepéből emelkedik ki,mig az alantabb fekvő völgyek már sötétes ho-mályba vannak burkolva. A Fusiyama valóban„olyan hegy, melyhez hasonló nincs", miként ajapáni szent lelkesültségében mondani szokta, skétségkívül avilág legszebbtüzokádó he-gye.Távolságaa parttól va-lami ötvenmérföldet teszés fenséges ma-gányban emel-kedik a ma-gasba. Csúcsa14,177 angollábnyira fek-szik a tengerszine felett. —AiméHumbertez irja róla:„A benyomás,melyet ezen

örök hóval fe-dett pyramis anézőre tesz, le-írhatatlan. Epompás hegy-óriás az egésztájnak magasz-tosán ünnepé-lyes szint köl-csönöz." Azangol követ,Alcock, egy ki-rándulást ren-dezett a szenthegyre, melyetaztán Japánról

szerkesztettkönyvében kö-

rülményesen

fogadók többé nem voltak al-kalmasok oly előkelő vendégekellátására, mert arrafelé márcsak is zarándokok (azok is, amint emiitettük, többnyire csak;iz alsóbb osztályokból) szoktakjárni a Fusiyama szent helyei-hez. Felette rósz benyomásttett a népre, hogy az angolok» szent helyeket nem tartottákeléggé tiszteletben.

A terjedelmes töltsér(töbör,kráter), a mint beszélik, 350 láb-i yi mély lehet. A japáni hagyo-mány szerint a hegy Kr. előtt28(5 évvel egyetlen egy éjszakánemelkedett ki a földből, mialattugyanazon időben Nippon szi-get közepe táján terjedelmes• larab föld sülyedett el és azOomi nevű nagy belföldi tavatképezte. Az évkönyvek 800 és8(54 között Kr. után borzasztó-Ing pusztitó kitöréseket említe-nek. Az utolsó 1707-ben történta azóta a vulkánt kialudottnaktartják.

Hogy a japániak e hegyetmiért tartják szentnek s miértzarándokolnak még most is hoz-zá oly nagy áhítattal, az utazóknrm említik, — hihetőleg azérttisztelik oly nagyon a japániaka Fusiyamát mivel előálltábanaz isterá hatalom, szépségébenpedig az isteni tökéletesség meg-lepő jelét látják. S. L.

Gyula-fehérvári képek: 3. A székesegyház.

leirt. Az utazókat mindenütt tisztelettel s udva-riasan fogadták; a hűbérurak (daitniók) területökhatárain tisztelgő őröket állítottak fel az idege-nek üdvözletére és elfogadására; a néptömeg ba-rátságosan s tiszteletteljesen viselte magát. A holutasaink a főutat elhagyták, az ösvények terhe-sekké, szinte járhatatlanokká váltak s a vendég-

A honvéd-éleiből. — (Thán Már olajfestménye után.)

A honvéd-életből.Szegény hon véd-fiúk! Meg-

esett az ember szive rajtok, mi-kor látta e szegény gyerekeket,némelyiknek becsületes ruhájasem volt, télvíz idején ázni-fázni, heteken keresztül kitévea hortobágyi szél sanyaruságai-nak, egy ritka zprdonságu télfagyának, hajlék nélkül, fekhelynélkül, rendes ellátás nélkül,

minden nélkül. Sok volt közöttük tizenöt és húszév közötti ficzkó, kinek még alig pelyhedzett azálla, alig tetszett a bajusza, a kinek még iskolá-ban lett volna a helye, nem háborúban. — Piros-pozsgás legények még az őszszel, kik egész télenát a fonóban meg a kukoricza-morzsolóban mulat-tatták s bolonditották volna a leányokat, most

halványan,véz-nán, fáradtanvánszorogtak

egy-egy fárad-ságos nap utánes i fekhely ök-re, hol párnais, derekalj isfris hóból voltalattok, s reg-gelre felázott,a mint testökmelege meg-fekvé; mikorfölkeltek, még

fáradtabbakvoltak 8 job-ban fájt min-den csontjuk,mint a mikorlefeküdtek. —Aztán volt kö-zöttük úgyne-vezett ,. jó ház-ból valÓ" fiuis elég, otthonbőséghez, a jól-lét kényelmei-hez és szeszé-lyeihez szokottkényes urfics-kák, a kiknekmég a czipőtis inas húztale a lábukról,illatos szap-pannal mosdot-tak, s ha a

it••! '.i.

178

finom posztó-frakkon 'egy pehely maradt volna— fidonc! talán nem tudom hová lettek volnaboszusá^okban. Most ezek a szerencsétlenek iscsak ugy kénytelenek voltak osztozni a többiszegény honvéd nyomoruságában! ők is pusztaföldön háltak, magok suvixoliák a bakancsot,ha ugyan facsaróra nem volt ázva, aztán hatféleassietto, kompót, meg dessert helyett, boldogok-nak vallák magokat, ha egy kis avas szalonátpiríthattak a tűznél. Olyan halványak, olyan ron-gyosak, olyan kopottak voltak; az édes mamájukbizony nem ismert volna reájok!

Szegény honvéd-fiuk, bizony isten megesettaz ember szive rajtok.

De bezzeg ha megperdült a dob s meghar-sant a trombita, hogy ..csatára!" — ha a tisztekelkiáltották, hogy „sorakozz!" — akkor egyik semvolt fáradt, kimerült; ugy felugrottak s oly vidámkedvvel siettek a csatarendbe, mintha már meg-elégelték, sőt meg is unták volna a sok heverést;8 ha távolról megdorrent az ágyú vagy ellenségessisakok reze csillant föl a téli nap sugarában, ahalvány, sovány arczok egyszerre kigyúltak, abágyadt szemekből villám lövellt, s a vezér szava:előre, mint a srtűz, futott végig az egész harcz-élen. Előre, előre! s már farkasszemet nézettellenségével a honvéd; már kezdődik akis-puska-tűz ropogása; itt is elesik egy, ott is elesik egy,sebbel homlokán va^y mellén, mosoly lyal ajakán;társai szeretettel pillmtanak utána, de nem érnekreá megsiratni; összébb kell szorulni a sornak,hogy hézag ne maradjon s — Előre! ismét. Sismét egy elesik, s ismét egy. Neon lehet így tűrnitovább, — Szuronyt szegezz! hangzik egyszerre.S mosr a szegény, éhes, rongyos, bágyadt, véznahonvédfiuból, a kin a szived megesett volt, rette-netes oroszlán lett egyszerre, a kinek láttára féle-lem fog el. Szemébe húzza vörös sipkáját, neki-szegi fejét, hogy se lásson, se halljon, s előretartvaszuronyos puskáját, raozdithatlan falat képezve,összeszfti-itott könyöknél fogva, társaival, ugynyomulnak előrelépésről lépésre sebesedő roham-ban, hogy zavarba hozzák a legedzettebb ellensé-get is, melyet ágyutűz meg nem zilált, lovasságiroham meg nem riasztott. A honvéd rohama, az

* utolsó ölnél, mikor már szuronya vége az ellenségszivét keresi, bősz futássá változik,' hasonlóanazon frenetikus tánczokhoz, melyekben a nekibőszült szenvedély mindent felejtve, inaszakadtáig8 lélekzet-fogytáig viszi tombolását. Aszuronyon,a puska csövén, agyán, a honvéd karján, keblénvéfig csurog a vér, sokszor az önmagáé — de őnem tagit, nem lankad nem kegyelmez, a ha magaösszerogyik is, csak azt kiáltja: „csak előre! fiuk!"

Ilyen volt az a szegény honvédgyerek, a kinmegesett a szivünk, de a kinek lelkesedése, bátor-aága csodákat, még pedig ugyancsak véres és ret-tenetes csodákat mivelt! Ez volt az a fiatal hon-végsereg, melyről egy egykorú költemény méltánmondhatta:

,,Táboroztak egész télen,Elnyütték a ruhát;De még jobban elnyütték aNémet armádiát!"'

E költői színezetű világból közlünk ma egyképet olvasóinkkal. Thán Mór eredeti festményeután van véve rajzunk, ki a forradalmi táboriéletet közvetlen szemléletből s művészi tanulmá-nyozásból ismerve, annak itt egy érdekes pillana-tát leste el. Hideg, havas éjjel, tábortűz körül vangyűlve az előőrsi legénység. Egyik a közeli erdő-ből száraz ágakat hozott a tűz táplálására, mely-nél ázott talpát száriigitja egy vitéz, inig a nvísdsszalonnát pirít, s a többi édesden melegszik. Afris hóra ültek, mert nincs mit terítsenek magokalá, a mi meleg; ruháoskájok van, abba uiagokburkolóztak; egyik egy kulacsból enyhíti belsőfagyát. A jóbpl mimleuik részt vesz, csak az afiatal suhancz nem, a kinek őrön kell állnia ; láb-nyomai árnyalják a szűz havat: olyan fiatal,egészséges arcz, kerek mint az alma, s egészség-től és hidegtől piros, mint a rózsa.

Szép idők, hogy elmúltatok. Gyász és dicső-ség emlékei vannak hozzatok tapjdva. S a vérből,mely omolt, a múlt vegytani lombikján aranyszűrődik le, a dicsőség aranya, bűvós fénykort•vonni a hősök halántéka köré. —á — r—

A besnytii zárda.A magyar királyi koronái birtokká vált gö-

döllői kastélytól keletre, mintegy félórányira,kies helyen, gyönyörű fasorok árnyékában fekszika bucsujárasról is híres besenyői templom és zárda,nielyet 1763-ban gr. Grassalkovich Antal épitte-

te11 a kapuczinus szerzet részére. Az egyház alattvan a Grassalkovichok rövid ideig fénylett s márkihalt nemzetiségének sírboltja. E regényes fek-vésű templomot és zárdát ábrázolja Keleti Gusz-táv jeles festészünk által készített tájképünk.

A besnyői zárda arról is nevezetes, hogyFessler egykori történetírónk, még mint a kapu-czinus szerzet tagja, 1774-és 1775-ben e magány-ban tanulmányozta azon történelmi források egyrészét, melyekből utóbb nevezetes és irodalmieseményt képező történelmi munkáját: A magya-rok történetét megirá, élvezvén tudós társalgásátés készségét a szomszédságban lakó hires báróPrónay Sándornak; míg utóbb a nevezetes szer-zetes hazáját a rideg Oroszország lege éghajlatá-val cserélé föl.

A zárda mellett néhány zsellér ház is van.Maga a besnyői puszta a gödöllői uradalomhoztartozik, s mintegy 500 holdnyi szőlőhegyén jóbor terem.

G y u 1 a-F « h é r v á r.I. Gyula-Fehérvár rövid története.

1013-ban okt. 4-én a Bethlent Báthor i G á b o rellenében segitő S k e n d e r é* M a g y a r Ogl i pasák afehérvári félrom fejedelmi p i ló tában reggeliznek,s az, ki m a g á t e helyen már , ,gazdának" tek inté ,t. i. Bethlen G á b o r , már akkor tervezheté , mikéntfogja e r o m o k a t királyi fényű egyházzá s palo-t á k k á emelni. Csakugyan, már

1615. máj. 3-án t a r t o t t országgyűlésen azoneszközökről gondoskodik, melyekkel a fejedelmilakhelyet és egyházat romjaiból kiemelje.

1622-ben pedig Z e t e l a k á t csak azon felté-tellel veszi ki a közterhek alól, ha F e h é r v á r r aminden évben 100,000 zsindelyt szállít. Beth lenfehérvári építkezéseit ekként irja le Szalárdy:.,Ugyan Fehervárott az öreg templom (a főegyház)és fejedelmi ház kapuja előtt faragott kőből épít-tetett, a mely igen szép és magas torony, azromlásokban megégvén, pusztában állott, azt feje-delemsége kezdetében mindjárt nagy szépen meg-építtetvén, abban órát harangjával helyeztetett.Azon torony másikát is azon egyház éjszakrólvaló szarvánál, az másik mellett lévőt, mely régiidőktől fogva, félig való romlásban, állott, igenfrisa épülettel folyosósan, szép csúcsosau, pléhosenmegépíttetvén, oly harangokat öntetett volt belehatot, s Váradról is vitetett hetediket, minemüekegyütt, annyi számmal alig hallottathatnak; azöregebbik nyomott 100 mázsát, másik 60 mázsát,a váradi 40 mázsát, az többi is mind igen szépszavú, középszerű harangok voltak; ki nagyobb,ki kisebb, mind különb különb zengésüek, ugyhogy midőn mind egyszersmind megvonszák (von-jak) vala, nem kevéssé gyönyörködtetnék elmé-jét (1) is embernek. Mely tornyot is nem akartvala óra nélkül hagyni, hanem az öreg harangraigen szép fertályos órát, hogy a másik toronybelicsengetyüs volna, állíttatni."*) Bs ugyancsak pársorral alább: „az fejedelmi házakat és udvart ittis székeshelyen, nagy friss és pompás épülettel,kivül olasz-fokosan, belül különbnél-különb szépképirásos, aranyos és mész-metszésbeli mesterségesinenyezetekkel és azokat sok ezer tallér érő különb-nél-különb velenczei drága kárpitokkal megéke-sitvén, melyekben holmi római és Július császárhistóriái voltak csudálatos szép mesterséggelszőtetvo.

..Es hogy ezen fejedelmi székhely is ugyanderekas bástyákkal, árkokkal meiíerősittethetnék,nagy szorgalmntossággal vala rajta és a városnakdel felől való két szegletin, melynek napnyugatfelől való szegletében a fejedelmi udvar és házakfoglaltatnak vala, két igen nagy hosszú szárnyasbástyákat téglából meg is épittetett vala**) stb."Alább:

,,A napnyugot felől való nagy hegyekbőlpedig, a szőllőhegyeken által, csőkön föld alattigen szép bő forrásvizet vitetett volt be, melyelsőben a konyhaudvarban a megirt tornyok elle-nében öntötte ki szép bőséggel magát; onnét pediga templom oldala mellett elővivén, az város belsőpiaczára deriválódott és a várnak azon piaczrúlaz fejedelem istállói udvarára bemenő alsó kapujaelőtt, nem messze az öreg templom faránál öntő-dött ki" •*•).

1629. szept. 2-án Fehervárott tévé azon nagy

*) „Ujabb nemzeti könyvtár" Szalárdy munkái33-8-t

*•) Ugyanott.•"*) Ugyanott.

leikérői tanúskodó végrendeletét Bethlen Gábor,,mely által Erdély tudományos miveltségének alap-ját egy Fehérvártf (ma Enyeden) felállítandóegyetem által igyekvék biztosítani.

1630. jan.25 én volt a nagy fejedelem ünne-pélyes temetése, melylyel Erdély legfényesebbkorszakának utolsó napját érte el.

1642 ben /. Rákóczi György elhatározvánmagát a harmincz éves háborúban részvételre, fiátII. Rákóczi Györgyöt febr. 16-án fejedelmi utód-jául választatja.

1644. febr. 2-án dicsvágytól égő és a lel-kiismereti szabadság kivívásának előérzetétől lel-kesült tábor indult ki Fehérvár piaczárói, melyTordán a megyék dandáraival egyesülve, nem-sokára Magyarországon s m a jd Morvában lengetidicskoszoruzott zászlóit.

1645-ben pedig szeptember végén már újraFehérvártt volt Rákóczi, a nevezetes linczi béke-kötés tervezetével, mely a protestánsok lelkiisme-ret-szabadságát biztositá.

1648-ban oktob. lL-kén meghal; ünnepélyestemetése.

1649 ben jan. 10 én a fehérvári főegyházban,mely mellé országházat építtetett (talán a maifegyvertár egyrészt;). Ezenkívül a fejedelmi palo-tát is megujittatá.

1655-ben II. Rákóczi György Heriza mold-vai vajdán nyert győzelme után, a kér más oláhvajdától Konstantin és Istvántól kisérve az elfog-lalt 33 ágyút és 55 zászlót maga előtt vitetve^római triumpháló hadvezérként vonul be Fehér-várra. De már a következő

1656 ik tívben a febr. 20-kán tartott ország-gyűléssel serget s pénzt szavaztat meg szerencsét-len lengyel hadjáratára. Szerencsétlenül, a valahaErdélyből kiállott legszebb sereg vesztére ütvénki ez:

1657. novemberében, Rhédey Ferencz válasz-tása után, sirva hagyja el a fehérvári palotát.

1658-ban Rákóczi György második fellép-tére, a török boszuálló sereget küld be, mely anéptelenül hagyott Fehérvárt feldúlja ; a mégotthon talált aggokat, nyomorultakat leöli, a feje-delmi sírokat feldúlja; Bethlen Gábor hires könyv-tárát s az országos levéltárat is elégeti, vagyszéthányjsi, még a főegyház tornyait is felgyújtja.

1661-ben a még félromban lévő Fehérvártújra nagy csapás érte: Ali szerdár, a miatti boszu-jában, hogy a f'ejedelem-választásr>t, Kemény Jánosellenében, az ország nem akart melléje gyulai, azegész Erdélyt s Fehérvárt is teljesen feldúlatta skiraboltatá.

1674-ben novemb. 18 án itt történik a németpárti Bánffy Dénes feletti tanácskozás. Deczem-ber 17-kén, mint „titkosan egyezkedőt (praktiká-lót), a.i ország békéjének felzavaróját" stb. halálraítélik.

1681-ben a változott politika gyűjti össze arendeket. I. Apaffy Mihály s hatalmas miniszt- reTeleki Mihály a mellett buzognak, miért néhányév előtt Bánflpyt kivégeztetek. Apaffy királyság,Teleki nádorsággal biztatja magát, s mielőtt tettrekelnének I. Rákóczi példájára az öt éves kisApaffy Mihályt fejedelemségre választatják. Minttudva van, ő volt utolsó névszerinti, Erdélybenlakó fejedelme Erdélynek (II. Rákóczi Ferenczcsak küzdésben és száműzetésben \ iselte fejede-lemségét), s ez idő óta megszűnik Fehérvár feje-delmi székhely lenni.

A Ríkóczi-féle (1603 —11) jogharcz után,határozattá lőn Fehérvárnak az ujabb erőditésimodor szerinti felépítése.

1713 ban az ország 54,000 forintot és 4000palisada-gerendát ajánlott e czélra.

Az építkezést Steinville ezredes vezető, ki adologban I. Péter czár-féle modorban jártéi. Elő-ször is a régi falakat hányatja ki alapjaikból;aztán reáparancsolt a városra, hogy a vár nyugatioldaláról a keletire költözzék; s hogy egy csapás-sal két legyet sújtson, a reformáltak kezén lévőtemplomot, — mi több a Bethlen-Rákóczi-féletanodái épületet is elfoglalta, kárpótlás ígéretemellett, a mely azonban sohasem következett be.Csak akkor (1715. nov. 4-én) tétette le az Euge-nius terve szerinti csillagvárhoz az alapkövet.

A várnak hét szegletbástyát s két kaput épít-tetett kelet és nyugat felől, melyek a régi neve-ket „sz. György" és „sz. Mihály" megtarták.

1785-ben Hóra és Kloska a vérengző pórlá-zadást előidézett főnökök ide hozattak s a hagyo-mány szerint a sz. György-kapu feletti üregbenállottak ki a vizsgálati fogságot. Itt történt kivé-geztetésök is.

1848- és 49-ben a fehérvári vár nevezetesszerepet játszott. Ez volt fegyvertára a császár

179

seregeknek; végső és egyetlen támasza a reactió-nak. Rendszeres ostroma ennek dac-ára, csakakkor kezdődött, midőn Erdély földén, a havasifelkelőkön kivül nem vala magyarellenes elem.

Stein ezredes (később Ferhád pasa) vezettea májusban kezdett ostrom-munkálatokat. A^czer-nirozás tökéletes is volt, de az ostromszer mind-össze is kevés. Mozsara még volt négy darab, defalrontó ágyúja csak egyetlen jó 18 fontosbólállott. Június 23. és 24-én megki-érlé Stein ágyúihatékonyságát; a mozsarak csakugyan fel is gyuj-ták a vár legtöbb középületét, de valódi ostrom-ról falrés hiányában szó sem lehetett. Az éhség,ha az orosz be nem tör, pár hó alatt csakugyanmagyar kézbe ejtette volna. De az oroszok elő-nyomulása a szebeni utón, határozott s július elsőnapjaiban az ostrom teljesen felbomlott.

(Folyt. kSvetk.l

A gyermek-világ húsvétja.(Pilátus verés. — A római harangok. — Loc3olás.)

A gyermekvilágnak mindenben kijut a része;lakomáknál, yigalmakban az apró népnek min-denütt megvan a maga szerepköre, s az elevengyermek-elme ezer apró ártatlan mulatságot találki magának, melyek aztán gyakorlat és szokásutján lassankint polgárjogot nyernek a gyermek-birodalomban.

A gyermek-mulatságok nagyobb része a kispolgárok pezsgő természetében lévő utánzási haj-lamnak köszöni létét; nézzük el őket zártkörűkompániájukban, s mulatságaikban a gúnyolódást smajmolást nem kis mértékben látjuk, min! moz-gató erőt.

A nagyobbak példájára esküvöt, keresztelésttart az ifjú sereg, s némely kujonabb még misé-zik is.

Akárhány népszokás van már, melynek sze-replői régenten felnőttek voltak, s ma már csak agyermek-szokások és játékokban él. S ma, midőnmár jóformán csak könyvekből ismerjük régi szép

é k á i k é é i b j d l k

Nagy tehén-kolompokat, csengőket aka

180

Irodalom és művészet.** (Baritiu György ^Magyar-román szótára')

sajtó alatt van Brassóban, s már az ötödik iv meg-jelent. Ezen hasznos munka, mint a „Gnzetta'--beli közlésből látjuk, különösen azon érdekbőladatik ki szerző által, hogy a román ifjúság amagyar nyelv tanulására segédkönyvül használ-hassa.

±£ (A székely föld és székely nép) sok kincá-csel, nagybecsü drága tulajdonokkal ékeskedik;de azok még kevéssé ismeretesek nagy Ma-gyarországon. Nem volt ösmertetőjök. BáróOrbán Balázs hat év óta kutat és gyűjt ebből aczélból; becses gyűjtemény áll már rendelkezé-sére. A történelmi társulat apr. 2-diki gyűlésénolvasott is a Jornandes által emiitett Bonta ésTava szorosokról. Egyébiránt ez csak kis töredékb. Orbán nagy munkájából, melylyel ő a székelyföldet történelmi, régészeti, helyrajzi és népismeitekintetben ismerteti; e mű számos illustratióval,összesen hat kötetre terjed (Udvarhelyszék, Há-romszék, Csik és Gyergyó, Marosszék, Aranyos-szék és a Barczaság.) Bár mielőbb napvilágotláthatna!

** (Beküldetett szerkesztőségünkhöz:) ,,A bi-róságitk szervezéséről", különös tekintettel a bí-rósági választási rendszerre, egy bírósági szerve-zési törvényjavaslattal kisérve, irta Pósfai Károlyköz- és váltó ügyvéd. Kiadta Pfeiffer Ferdinánd.Az ilynemü röpiratok — midőn e nagyfontosságúkérdés rendezése küszöbén áll — igen korszerűek.

** (E. Kovács Gyula) költeményeire, barátjaSzépfaludi Örlősi Ferencz előfizetést hirdet. Atehetséges fiatal szinész és költő, kinek nevévellapunkban is találkoztak olvasóink, szép remé-nyekre jogosit s méltó a pártolásra. Költeményei13—14 ivén jelennek meg még e hóban, s az elő-fizetési ár, mely a kiadóhoz — Pest, magyar-utcza37. sz. küldendő, fűzött példányra 1 frt, diszkötés-sel 2 ft.

** (Czigány nyelvtan.) Wratislaw Rudolf gr.cs. kir. udvari tanácsos most adott sajtó alá egyczigány nyelvvel foglalkozó 168 lapra terjedő mun-kát. A czigányok körüli tapasztalait a gróf mégmint politikai hivatalnok szerezte s Erzsébet fő-herczegné kívánságára jegyezte fel, a kinek a jelenmű ajánlva is van.

*b (Parisban élő zongoraművész hazánkfiaBertha Sándor,) ki néhány év előtt Lipcsében saztán Rómában (Lisztnél) tett tanulmányozásiután a nevezett városba ment, közelebbről kétzeneművet bocsátott közre, melyek mindenike —alapos tanulmány, jó izlés, meleg érzés szülemé-nye s a mellett különös érdekkel is bir. Az egyik„Palotás" czim alatt királyné ő felségének Erzsé-betnek tiszteletére Íratott, s őfelsége által kegy el-mésen el is fogadtatott; a másik eredetileg akoronázási ünnepek alkalmára irt hymnusz zon-gora-átirata ily czim alatt: „Hymne du sacre duRoi de Hongrie." E hymnuszt — miután rendel-tetése idején bizonyos akadályok miatt elő nemadathatott — mint értesülünk, alkalomszerüleg anemzeti színházban fogják énekelni. Mindkét műPesten Rózsavölgyi s társa kereskedésében kap-ható. A Palotás ára 1 fr. A hymnuszé 1 fr. 20 kr.

** (Színi felhívás.) Tisztelettel felhívom avidéki szyiészeket, színésznőket, hogy a kik anyári idény folytán az Uj-Pest-szigeti szinkörbenműködendő társulatomhoz szerződni óhajtanak,

, Veszprémbe intézett bérmentes leveleikkel szi-veskedjenek megkeresni. — Kömives Imre, szín-igazgató.

Közintézetek, egyletek.t£ (A magyar tud. akadémiában) apr. 6-kán

a math. és term. tud. osztály tartott ülést; egy-szeremind összes ülés is volt. Az osztályülés egyet-len tárgyát Nmdtvich Károly felolvasása ké|ezéki ,,A szepesi Érczhegység növényzeti jelleméről'Kalchbrenner Károly munkáját mutatta be. EzutánSzabó József olvasta fel azon kérvényjavaslatotmelyet a math. és természettudományi bizottság imeteorológiai észleldék tárgyában a minisztéri-umhoz fölterjesztetni kivan. Ebben azt ajánlja,hogy a fenálló 22 vidéki észleldéhez állittassékmég 5, és mindannyi bizassék a távirdai hivatal-nokokra. A terv második része egy központnagyobb észlelde fölállítását hozza javaslatba. Agyűlés az egész javaslatot a minisztériumhoz föl-terjeszteni határozta, Aztán a titkár jelenté, hogya Vitéz-féle pályázatnál — a haltenyésztésre

T Á R H Á Z .vonatkozólag — dicséretre méltatott két mű szer-zői bejelentek nevöket: egyikök Kenessy Albert,a másik Tasner Dénes. A Sztrokay — telekkönyvitárgyú — pályázaton dicséretet nyert mű szer-zője dr. Vida Lajos szintén bejelenté nevét. —Ezután a PuUzky-fele régiség-gyűjtemény tár-gyában tett jelentést Toldi) Ferencz. Ok néhányanPulszkyhoz vo tak küldve, hogy kérjék meg, neküldje becses gyűjteményét külföldre, mert re-mélhető, hogy kormányunk és egyesek áldozat-készsége megszerzi a nemzeti múzeumnak. Pulszkyerre nem állott rá. Ugy nyilatkozott, hogy gyűj-teményét kénytelen eladni vagyoni viszonyai mi-att; az országnak nincs pénze rá, hogy luxusarti-kulusra költsön; a közönség nem érzi szükségétaz ilyféle gyűjteményeknek, ezért ő meg nemengedheti, — annyival kevésbbé, mert pártember— hogy nevével kéregessenek. Annyit megtesz,hogy néhány példányt a múzeumnak ajándékoz; atöbbit külföldre küldi. Pulszky egész felelete a mél-tatlankodás hangján van tartva: panaszolja, hogyhevesen látogatták gyűjteményét, főkép a társa-dalom felsőbb osztályabeliek és tudósok, irók;panaszolja, hogy a „Borsszem Jankó" élczlapkigu-nyolta őt és a közönség indignatio helyett nevetés-sel fogadta. Elhatároztatott a lapokban közzéten-ni Toldyék, jelentését Pulszky feleletével együtt.— Végül Gyulai Pál tett jelentést azon javaslatfölött, melyet a múlt évi ősz körül a drámai pályá-zatokra nézve Jókai Mór tett, s mely Gyulainakadatott ki véleményezés végett. Jókai csak szín-padi előadatás után szeretné kiadatni a jutalma-kat. Gyulai kimutatja, hogy amaz eljárásnak épenugy megvannak hátrányai, mint a mostaninak.Különben a Karácsonyi jutalommal meg lehetnekísérteni, az alapi tó beleegyezése után, ha csak azértis, hogy a Jókai nézetén levők megnyugodjanak.Miután Toldy is csatolt még néhány érvet Gyu-aéihoz, Jókai indítványa nem fogadtatott el.

4̂ : (A központi honvédegylet) is kibocsátottaelentését az elnökkel támadott viszály felől; alá-Tták a Perizel-ellenes tagok mindnyájan. El vanvetve a sárkányfog, megnyitva a tér — a viszál-kodásnak. Már is mutatkozik a szakadás az országkülönböző honvédegyletei közt. Mig néhány Per-jelhez csatlakozott: a czeglédi a bizottság eljárá-

sát helyesli. Perczel pesti beszédére a következőnyilatkozatot igtatá jegyzőkönyvbe: ,,A tábornokáltal márczius 29-ikén tartott botrányos és ha-zafiui fajdalommal eltöltő beszédére vonatko-zólag vitába nem ereszkedhetik a czeglédi hon-rédegylet, nem akarván a tábornok által sárbaronszoltatni akart nagy férfiút még jobban meg-jérteni az által, hogy bárki ellenében is védelmérekeljen." Régi viszály, régi keserv: — „Átok vertemeg a magyart."

** (A pesti „nemzeti torna'1 és a „tűzoltó1'egyletek) egyesültek, s az egyesülés folytán át-dolgozottalapszabályokatmegállapitották; elhatá-roztatott egyúttal egy telek megvásárlása, s meg-választatott az egylet elnökévé Batizfalvi Samu,tűzoltó főparancsnokul gr. Széchenyi Ödön.

** (Gr. Nádasdy Lipót) mint az országoslelenczügyi társulat elnöke egy f. hó 5-dikén keltfelhívásban felkéri az ország összes lakosságát,hogy a legmagasabb szülés alkalmával, az orszá-;os lelencz-ügyre is oly kegyeletes áldozatkész

jgyeimet fordítson, mint azt a haladó kor, az em-beriség s a haza becsülete s jólléte megkívánja.

Egyház és iskola.** (Gr. Széchenyi István emlékére) f. hó 8-án

a főváros valamennyi kath. templomában gyász-misét tartottak.

** (Az erdélyi gör. nem-egyesült érseki con-sistorium,) mint hirlik, a Szentháromság-félebrassói templomot — az ottani görögök s bolgá-rok heterodoxiája miatt ínterdictum alá vetette saz említett egyház vagyonát zár alá vetette.

jfr (Egyetemi tanárok.) Dr. Rómer Flórián,Télfy János és Horváth Árpád rendkívüliekbőlrendesekké neveztettek ki; Vámbéry Ármin, a ke-leti nyelvek tanitója, rendkivüli tanár czimet nyert.

•* (Gr. Batthyányi Géza) szép összeget aján-dékozott népnevelési czélra Egyed községének.5000 forintot tőkésített egy második tanító fizeté-sére; vásárjoga haszonélvezetét is átengedte, hogyaz azokból bejövő jövedelem részint a tanítói fizetéspótlékául, részint szegény gyermekek segélyezé-sére forditassék, végül 200 forintot abból a czélbolalapított, hoo-y kamatja évenkint jutalmul adas-sék ki.

Közlekedés.•f (Az állam- és déli vasút) az észak-német

szövetséges államban áru-kiállitási irodákat léptetéletbe, melyek nemcsak az állam- és déli vasútforgalmát fogják közvetiteni, hanem nevezett vo-nalok állomásaival jegycserében is állandnak. Azegyenesen feladott podgyász egy e részben létre-jött egyezmény folytán az illető pálya-igazgató-ságoknál közvetlenül fog cartiroztatni.

f (Mozgó omnibuszok) felállítására alakultlegközelebb a fővárosban egy részvénytársulat.Ennek kocsijai a főváros bizonyos végpontjaiközt szünet nélküljárnak, állomást sehol sem tar-tanak, hanem ott állnak meg, a hol valaki felakar ülni.

Mi njság?— (Pákh Albert sir ja.) F. hó 8-kán reggel

helyeztük át, egész csendben, Pákh Albert holt-tetemét eddigi ideiglenes nyughelyéről a számárakészített sirboltba, szintén a kerepesi temetőben,hová a tervezett s már készülőben levő emlék fogállíttatni fölébe.

•* (A húsvéti szünet után) az országos költ-ségvetéssel együtt az igazságügyminiszter is elő-terjesztendi a földesúri viszonyok megszüntetésé-ről készitett törvényjavaslatot.

** (A közlekedésügyi minisztérium) azon in-tézkedése, mely egy magyar vasúti-hivatalnokiszemélyzet kiképezését czélozza, az ország min-den részében a legélénkebb viszhangra talál, s azegyelőre szervezett 50 gyakornoki állomásra akir. vasúti felügyelőséghez már eddig is 400 kér-vénynél több érkezett. Ezek közt még végzetttechnikusok és jogászok kérvényei is vannak, mivilágos bizonyságául szolgál annak, hogy törekvőés értelmes elemekben nincs szükség hazánkbanaz ifjúság között sem.

±j: (Kossuth Lajos) levelet intézett a „Magy.Újság-' szerkesztőjéhez, melyben kijelenti, hogya „Magyar Újság" ban megjelent s Klapka tábor-nok által neki tulajdonított névtelen czikket nemő irta; ő nem ir névtelenül. Egyszersmind kije-lenti, hogy miután Klapka a jobb oldalhoz csatla-kozott, ő sem személyével, sem politikai állásávalnem törődik. — Klapka a „Századunk" 82-dikszámában felel Kossuthnak, s egyebek közt eztírja: „Kívánatos volna, ha mások is arra gondol-nának, hogy mily hatást tesznek a szabadsághíveire, ha az általános tisztelettel, melyben része-sülnek, meg nem elégedve, ezenkívül a választotthaza-mentők gondviselésszerü szerepét is akarnákjátszani. Mahomed ideje lejárt! Mai napság a,higgadt nézetek és józan ész korszakában élünk.A ki kérlelhetlen törvényüknek ellenáll, azt a vi-szonyok hatalmas áradata vagy összetöri, vagy —félrelöki."

-j-|- (Kossuth felöl) az a hir terjengett — Bécs-ből származva — mostanság, hogy haza fog jőni;képviselői helyét elfoglalja és Perczellel szembenélő szóval lép föl ő is mindazon testületek előtt,a hol Perczel ellene beszélt. E hírt Pesten nemtartják valószínűnek.

•• (Perczel útjáról.) Veszprémből apr. 6-rólírják a „Sz—k"-nak: Perczel tábornokot tegnapszintoly nagy lelkesültséggel fogadták, mint Sz.-Fehérvárott. A város lobogókkal volt feldiszitve,a nők az erkélyeken várták, a férfiak elébe kocsi-káztak; Palotán Ranolder püspök négyes fogatjavárta, mely Őt Veszprémbe vitte. A bevonulás avárosba megható volt, elől lovas bandérium s atábornokot kisérő kocsik hosszú sora. Dörgő élje-nek foo-adták. Első beszédét a tábornok a Fülöp-féle ház előtt tartotta még utiöltönyben. Estenagy fáklyásmenettel tisztelték meg, a mely alka-lommal vagy 5000 ember előtt erős philippikáttartott a szélső balpárt ellen, a mely viharos visz-hangra talált. Lelkesülten beszélt a király éskirályné, a kiegyenlítés, Deák, Ghyczy és Tiszamellett. A honvédegylet aznap tartott ülésébenPerczelhez csatlakozott, helyeselvén eljárását.

** (Király Ó Felsége) apr. 4-én reggel koránhadsegédei kíséretében Gödöllőre rándult vadász-ni. Királyné Ö Felsége a nápolyi királyné társa-ságában csendes misét hallgatott a várkápolnában,azután pedig, mint rendesen többször napjában,rövid sétát tett a várkertben. A születendő királyicsecsemő leendő ápoló személyzete már-már telje-sen rendben van munkájával; élükön hirszerintFerenczy kisasszonynak egy rokona fog állani,ennek segéde pedig egy angol nő, Miss Connolyleend.

181

Melléklet a fasárnapi Újság 15-ik számához 1868.** (Honvédfogadási kötések érvénye.) Win-

dischgrátz tábornagy köztudomás szerint 1849.márcz. 14-kén rendeletet adott ki, mely szerint ahonvédfogadási kötések és kötelezések feloldat-tak. Számtalan ide vonatkozó eset fordult megazóta törvényszékeink előtt, s a kötelezettségekama rendelet alapján rendesen nem létezőknektekintettek. Legközelebb azonban a királyi táblamegítélte egy honvédhelyettes követelését, Win-dischgriitz rendeletét ez által törvénytelenneknyilvánítván. Nem szenved kétséget, hogy ezelőzmény száz meg száz elutasitottat fog perénekmegújítására indítani, s azok valószínűleg mostmár nyerni is fognak.

^ (Beust báró) is megérkezett f. hó 8-ikáneste Budára az udvarhoz.

** (Egy német, ki magyarrá akar lenni.) Azországgyűlés elé terjesztett kérvények közt ilyentis jelentettek be: Alsó-ausztriai, neusirli születésűMayr Lőrincz hittudor, cs. kir. főkáplán és a fens.királyi gyermekek hittanára és lelkésze, ki az utóbbikoronázás ünnepén , mint udvari szertartó résztvett, meghatva az alkotmányos és nemzeti szel-lem nyilvánulásai által, lelkében forró vágy keltezen nemzet fiai sorába számíttatni, s e czélból aképviselőházhoz a honfiusitás megadásáért folya-modik. A belügyminisztériumhoz tétetett át to-vábbi intézkedés végett.

^ (Gr. Péchy Manó) erdélyi királyi biztos,a vaskorona első osztályú rendjelét nyerte ő Fel-ségétől. — Kállay Béni főkonzul pedig cs. kir.kamarási méltóságot.

:££ (Katonatisztek házassági biztositéka.) ÖFelsége megengedte, miszerint a cs. kir. katona-tisztek házassági biztosítékai ezentúl m. földhitel-intézeti záioglevekben is elfogadtathassanak.

j~j- (A németh-ürögi választókerületben) egy-hangúlag Simonyi Ernő választatott képviselővé,miután Perczel Miklós visszalépett.

** (A Margitszigeti fürdő) kiépítése és éke-sitése nagyban halad előre, s a nap forró sugaraielől menekülő fővárosinak sok gyönyört fog szer-zeni. A mit a rácz-fürdő képes nyújtani, azt ittmég a pompa és izlés fogja emelni. Sósfürdőketis épitnek, s a közlekedést a szigeten lóvonatuvaspálya könnyitendi. Légszeszvilágitás is lesz aszigeten s 600 vendéget befogadni képes épülete-ken kivül gond van fordítva oly építményekre is,melyek a közönség élvezetére számitvák: kávéhá-zak, táneztermek, restauracziók stb-re.

** (Ó-Budán) néhány római sirt találtak. De-rék régészünk Rómer Flóris azonnal kirándult alelet megvizsgálására.

** (Némethy.) a hires oroszlánszeliditő, amúlt napokban a helybeli izr. kórházban tüdő vész-ben meghalt.

** (A sümegi sírkertben.) Kisfaludy Sándor-hoz illő emiékot bajos emelni, mivel a költő sirjaépen a kápolna szögletén van. Ennélfogva mostaz a terv merült föl, hogy a temetőbe csak kis már-vány emléket kellene emelni, s ezenkívül Sümegfőterére egy szobrot, melyet Izsóra lehetne bízni.A síremlékre most háromezer forint van együtt, sha még ugyanannyit össze tudnának gyűjteni,akkor e kettős tervet ki lehetne vinni.

** (Rablás, gyilkosság.) Hogy alföldünk köz-biztonsága épen nem alegjobb lábon áll, rég halljuk,de csaknem hihetlen, mit egy közelebb a buziásiországúton elkövetett merényről irnak, hol hatfegyveres rabló egy csárda mellett a vásáros ko-csikat sorban megállítván, a rajtalevőket leszállnikényszeriték, mindenükből kifosztották, végreletérdeltették, rájuk lődöztek és a daruvári birótmeg is ölték. Minden ujabban érkező kocsi ugyan-azon sorsban részesült, s midőn végre néhánymenekült egy szomszéd községből segélyt hozott,már csak a holttestet találták.

** (Koudelka) letett altáborszernagynak abüntetésnek kegyelmi utón leendő elengedésevégett benyújtott kérvényét ő felsége visszautasi-totta, e szerint Koudelka már közelebb el fog vi-tetni valamely csehorsági várbörtönbe. Betegsé-géből már annyira felüdült, hogy az ágyat el-hagyhatja.

** (A porosz király) Humbert olasz korona-herczegnek nászajándékul egy 5000 tallért érőparipát küldött.

** (A pápa és Viktor Emanuel.) Olaszországitudósítások szerint a szent atya régóta beteges.Nem egyszer hitték már biztosnak halálát, s e bajmost ismét megújult. Viktor Emánuel király nagyegészsége is betegségre vált. Olaszország legjele-sebb orvosai őrködnek ágya mellett, s mindentelkövetnek, hogy a vértolulást megakadályozzák.Egy ideig sikerült is ez, de a legújabb hirek sze-rint újra s nagyobb mérvben fogták elő a szélhü-dési rohamok, ugy hogy az orvosok sem állnakjót: vájjon a jövő perez nem hoz-e halált?

** (Pestvárosban) ez évi február hó folytán659 halálesetben 278 kereskedő és iparos és 250munkás és szolga halt meg, tehát az egész halálo-zást 31 kivételével a munkás osztály szolgáltatta.

** (Ausztriában is,) mint köztudomású, meg-szüntették vágre az adóssági fogságot. A kiszaba-dultak mindenünnen távirda utján köszönik megő felségének, Herbst igazságügyminiszternek, s aképviselőháznak a vissza adott szabadságot.

— (Halálozás.) Maros-Vásárhelyről értesü-lünk özv. báró Kemény Pálné, gr. Teleki Rákhelhaláláról. Az elhunyt egyike volt Erdély leglel-kesebb asszonyainak, kiben az ész és sziv kitűnőtulajdonai egyesültek; nemes, jótékony, szeretőlelke f. hó 2-án hagyta el sárházát, több évi gyön-gélkedés után, élete 74-dik évében. Gyermekein,unokáin, rokonain kivül is végtelen azok száma,kik a ritka nemeslelkü nő halálát őszinte részvét-tel siratják. Holtteste f. hó 4-kén tétetett le amalomfalvi családi sírba, férje, két fia s egy leányaporrészei mellé. Áldás és béke hamvaira !

— (Adakozás.) Erdélyi János síremlékéreJénából 3 ft. 92 kr. küldetett be szerkesztősé-günkhöz. Ez összeghez járultak : Blázy Lajos lft.10 kr., Cirják Albert 27 kr., Gallé Elek 55 kr.,Kernuch Adolf 27 kr., Kohuth Mihály 27 kr.,Kozma Ferencz 30 kr., Molnár Albert 16 kr.,Felméri Lajos 1 ft. — összesen 3 ft. 92 kr.

Adakozások Pákh Albert sírem-lékére.

XXVIII. közlés. A „Vasára. Újság" szerkesz-tőségéhez beküldettek:

H.-Böszörményből Balogh Gábor 50 kr. — TulcsárólBodó Ferenoz 30 kr. — Kétegyházáról Jox> István 50 kr.— Debreczenből Dalnoki Kovács Mihály 1 ft. — Lököshá-záről Edelsbacher Imre 2 ft.

A XXVIII-ik közlés összege 4 ft. 30 kr.Az /—XXVIl-ik közléssel együtt begyült ed-

dig összesen 1274 ft. 5 kr. 7 db. ezüst húszas ésegy db. bajor tallér.

Nemzeti színház.Péntek, apr. 3. „Nőuralom." Vígjáték 3 felv. Irta

Szigligeti.Szom,bali a P r - 4. ,,Don Carlos." Opera 5 felv. Zenéjét

szerz. Verd'-VasdrnaPi a P r - 5. A pesti bölcsőde és a nem. színházi

segélypénztár javára, rendkivüli előadásul: „LamermouriLucia." Opera 3 felv. Zenéjét szerz. Donizetti. — Luciaszerepében mint vendég Murazka Ilma k. a. a bécsi udvarioperaszínház énekesnője lépett föl.

Hetfö, apr. 6. A színház zárva volt.Kedd, apr. 7. A magyar gazd. asszonyok és a színházi

segélypénztár javára, rendkívüli előadásul: ,.Rigoletto."Opera 4 felv. Zenéjét szerz. Verdi. Mui-szka Ilma föllépte.A vendég művésznő ez este ép ugy, mint első föllépte al-

I kalmával, általános tetszésben részesült. Koszorúkkal,virágokkal és tapsokkal fogadták Legélénkebb hatást tetta 2-dik felvonás szerelmi dalával, s annak végén mesteritrilláival. Ez előadás nagy bevétele bizonyára szép össze-get fog juttatni mind a gazdasszonyok egyletének, mind aszínházi segélypénzfárnak.

Apr. 8. és 9-én a színház zárva volt.

Szerkesztői mondanivaló.— Sz.-Fehérvár. K. S. üdvös eszmék; s igen dicsé-

rendő dolog, hogy a népkörökben ily tartalmú és modorúfelolvasások tartatnak. Közlésében csak az hátráltat, hogylapunk e tárgyat (a szeszes italok túlságos élvezeténekkáros hatásait) már több izben érintette, tüzetesen is.

— Rigyáez. A megbízásban eljártunk s az illető he-lyekre átszolgáltattuk a küldeményt.

— Deé«. P. F. Sajnáljuk, hogyaz érdekes tárgyú nép-ismertető czikket föl nem használhatjuk; de ugyané tárgy-ról képeink s azokhoz tartozó szövegünk is van.

— 111. Incze végperczei. Hasonlóság. Sem egyik,sem másik nemben nem buzdíthatjuk a verselés foly-tatására.

— Kassa. Névnapomon. líem közölhető.— A!.-Bánya. K. L. A F- U. legközelebbi számában

adjuk a tudósítást.— Kecskemét. X. Y. Magán levél megy pár nap alatt.

Az ígéret teljesítését mi is elvárjuk.— Sz.-Varalja, P. P. K. A nyilatkozat nem volt ugr

szerkesztve, hogy a nyilttérben is közölhető legyen. Amellékletről tessék rendelkezni.

— A „Vasárnapi Újság" régi évfolyamai. Eladó:a „Vasárnapi Újság" 12, évfolyama (1856—1867.) Teljesés ép példány, bekötve. Ara: 42 ft. A megrendelések F. J.jegy alatt Pestre, e lapok szerkesztőségéhez intézendők.

SAKKÜÁTÉK.437-dik sz. f. — Gold S a m u t ó l ,

(Kővágó-Eörsön).Sötét.

a b c d e f g kVilágos.

Világos indul és 2-ik lépésre matot mond.

A 432-dik számú feladvány megfejtése.(Lehner H.-tól, Bécsben.)

Világos. Sötét.1. Hh4-g2f Kf4-g32. Hg2-e3 hö—h4A)8. Ke6 —eő h4—hS4. He3-föfmat.

A)2 Kg3-f43. Ve2-f2t Kf4- gő4. Vf2—f6fmat.

Világos. B) Sötét.2. c6—c53. Ve2—g2f tetsz. sz.4. He3—d5 v. f5fmat.

C)1 »Kf4-g52. Ve2—e4 Kgö—h63. Ke6—f7 tetsz. SJE.4. Ve4- göimat.

Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József.— Harasztiban: Gr.Festetics Benno. - Miskolczon: CzentheJózsef. — Petédén: Kády György. - Csákváron: KlingIván.— Oelsén: Grlesinger Zsigmond. — Pe*ten: RakovszkyAladár és G. S. — A pesti sakk-kör

Melléklet: Édes Albert nyilt levele adoháHye^yedáruskodásról és előfizetési felhí-vás a „Munkások Újsága" 1868. folyamára.

Hónapi- éshetinap

12ia1415161718

Vasár.IlétlöKeddSzerdaCsőt.PéntekSzóm.

Katholikns és

Hprotestáns

ÁprilisD Husvétvas.HúsvéthétfőTiborcz, ValérNeste BZÚZTuribiusRudolf (Rezső)Appolón. Eduár.

Hold

I) Hasv. vas.Husv. hétfőTiborczNesteTuribiusRezsőEdeváltozásai. £

E T l - N *Görög-orosz

naptár

Márczius (ó)311234í)a

F Hnsv.vas.Apr. Hu8v.li.KlimachusTitusNicetasTheodolus !Eutich .

.PTÁR.Izraeliták

naptára

Nizán R.2021 Husv. 7.22 [fln.23 Neheiniás24 Nátán252ö S. 1. per.

Utolsó negyed 14-éo, 10 óra 4

N ihossza

f.9,9,23249,a262728

p-48474544434140

1ó.5555555

x pLéi

P-17151411

975

ó.6666(i66

P-444546485052

If.htm9,77289301313324

531336jerczkor délelőtt.

P-14252213

25556

H« ld| kél

6.re011223

P-íg-13

042205322

nyűg.

á.89

1011

P-4128l19121

este !12

8|111

TARTALOM.Kosciuszko (arezkép). — Tavasz jöttén. — A fekete

ember (folyt.). — Japáni zarándokok (képpel). — A hon-véd-életből (képpel). — A besnyői zárda (képpel). —Gyula-Fehérvár (folyt, képpel). — A gyermek-világ hús-vétja. — Hála és kérelem — Egyveleg. — Tárnáz.- Iro-dalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyházés iskola. — Közlekedés. — Mi újság? — AdakozásokPákh Albert síremlékére Nemzeti színház. — Szerkesztőimondanivaló. - Sakkjáték. — Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós.*

iát-

182

HIRDETÉSEK.

Legolcsóbb finom női-vászonIno-ek4 5 6 8 10 forintig; lepedők és vánkosok minden áron: éjjeli köntösök (Corset) 2 ft.,2 ft. 75'krl, 4, 6, 10 ftig; alsó szoknyák 4 ft. 50 kr., 6, 8, 10. 14 ftig: zse; kendők és harisnyák

minden áron:

összeállított menyasszonyi készletek 400, 690,1000,3000 fiig.Rumburgi, hollandi, creas vászon minden áron.

Pesten, vaczi-iitcza ^ i i r s e i a . w - a nagy Kristóf incllstt.f̂ "* Részletes árjegyzéket bernien! vr küldőin. * ^ B • *o(»-6)

Dr. GROSSMANN,szem- és fülorvos

PESTEN.József-tér 11-ikszám alatt, G-rosz-féle

házban.g^*" Rendel hétköznapokon dél-

előtti 11 —12 és délután 2 - 4 óráig. -Szegények számára ingyen minden va-sárnap délelőtti órákban. 70 (4-12)

Pezsgöborközvetlen Franciaországból behozva,vámmentesitve, ládákban Ópulaczkjávaía feljebb a Champagne leghirnevesb

gyáraiból, u. m.Moet AChandon a Epcrnay orímant

rosé t ft. 50 kr.Napóleon grand vin á Ay cré «ant

rosé £ ft. 50 kr.A fentebbi fajokból Vi palaczkok-

ban 1 ft. 5« kr.A pénzösszeg beküldése vagy- utánvét

mellett alulírottnál megrendelhető.A pakolás ingyen. 20 paiaczk vétel-Bél 5% engedtetik. 2289 (23-50)

Alexander Fioch,In Wien, Ober Döbling Nr. 28.

Rock István gépgyára Pesten^Ferenczváros, soroksári ut 20. sz.

Ajánlom a t. ez. gazdaközönség figyelmébe, minden a tavaszi idényre szükségeltető gazdaságigépeimet, nevezetesen mindennemű szántásra alkalmas vasekéimet, taligával vagy anélkül, fa- és vasboro-nákut, rögtörő és vetőgépeket, valamint kukoriczamorzsoló, szecskavágó, zuzó-gépeket.

Ajánlom továbbá clösinert jelességii Röck-féle tisztító s zsákoló cséplőgépeimet. Hensman ésamerikai cséplőket, hajtő-gépeket (Göppel), kisebb és nagyobb lóerőre alkalmazott őrlőmalmokat, különösenajánlom a két köves 8 lóerejü gőzgép vagy Locomobilhez alkalmazott őrlőmalmaimat, bel- vagykülföldi kövekkel. Készülnek s nagyrészben készen is kaphatók gyáramban mindenféle nagyságú gőzgé-pek, kazánnal vagy anélkül, olaj- és borsujtók, vasesztergák és kisebb vagy nagyobb szivatyuk;elvállalok bármily nagyságú gőzmalmok akár egyszerű, akár egész finom őrlésrei berendezését.

A fent elősorolt gépek gyáramban többnyire készen kaphatók, s azoknak czélszerüségeés szilárdsága valamint czélnak megfelelő munkaképességéről kezeskedem.

Tisztelettel felkérem azon t. ez. földbirtokos urakat, kik a bekövetkező cséplési idényre akár gőz, akárpedig lóerejü eséplőket szándékoznak tőlem venni, avagy hamar ily fajta gépeknek birtokukban vannak, becsesmegrendeléseiket ugy ez utóbbiaknai szükséges javítási intézkedéseiket, mielőbb megtenni szíveskedjenek,hogy én azoknak a kellő illőre megfelelhessek. Egyúttal kérem figyelembe venni, miszerint gépjavítás végettutazó gépész-segédek közül csupán azok megbízhatók, kiknek gyáramból írásbeli meghatalmazásuk, 8 ezérben 1868. jegyzett s gyári pecséttel ellátott könyvecskéik vannak.

81 (2—6) gépgyár tulajdonos.s. k.

Képes árjegyzékekkel hérmentve ingyen szolgálok. *^Ü!

KLEMM ISTVÁNkir. kizár, szabadalm.

kolompér-, tengeri- s répamag-vetö-gépeegyszerű, czélirányos 8 szilárd szerkezetű.

flj^F Bővebb tudósítást ad gyártója: Hácsek Mór, sza-badalom-tulajdonos, irodája: Pesten, nádor-utcza, 19. sz. 71 (2-4)

Víz által légzárolt

SZOBA-ÜRSZÉKEK,melyek által a búz tökéletesen elzáratik, darabja 5 ft., lakkozott 8 ft., csiuos szer-kezet* s finoman lakkozva 15 ft. , . , , , .

Készületek, melyek minden árnyék*zékhez alkalmazhatók, s mely által a lég-vonal és búz tökéletesen eltávolittatik , darabja 8 ft. Mindkét, tárgyat illetőleg egykir. szabadalommal Hibáztattam fel. ,

Eeésíen teljes és díszes Angles-ek víztartóval, porczellán-CTesievel erős hor-gany -érczból szilárd gépezettel, famunkálattal együtt, minden híz, árnyékszékhezkönnyen alkalmazható, helyben általam fölállítva egyévi jótállás mellett 30 ft.Mustrák mindenkor készen tartatnak.

Ezerszeresen megpróbált, általam feltalált és szabadalmazott

KÉMÉNY-FEDÉLZETEK,gömbölyűk vagy négyszögüek, melynek alkalmazása által a fást a konyhából s lak-helyiségekből nyomtalanul eltűnik, egy darab ára 10 ft.

A pakolásért darabonkint ládával együtt 1 foirnt- számittatik.Továbbá folytonosan készen kaphatók fürdő- és ü l ő k á d a k a legerősebb

horcanye'rczből. . .SÜT Moderateur én petróleum lámpák nagy választékban, valamint nagy

készlet a legfinomabb amerikai petróleumból, a lehető legjutányosb árért.

MIKSITS KÁROLY,45 (6—6) bádogos-mester.

Raktár: róisatér í. SÍ. a., a városháza mögött.

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában Pesten (egyetem-uteza 4. sz.) megjelentés minden könyvárusnál kapható:

Vándorlásaim és élményeim

PERSIABAN.Irt»

VÁMBÉRY ÁH UN.(6 fekete és 2 színezett fametsivéiiynyel.)

Nagy 8-rét (X. és 399 lap), fűzve 3 ft. 50 kr.

Előfizetési felliiv«á8

MAGYAR ÚJSÁGapril —júniusi folyamára.

E l ő f i z e t é s i f ö l t é t e l e k :postán vidékre vagy helyben házhoz vitetve:

April—juuiusra 5 forint.April—szeptember 1° »April-deczember I 5 »

p a p — A pénzes leveleket bérmentesítve küldeni kérjük. — Pest, márczius 1868.

A Magyar Újság kiadó-hivatala.,n 20 ' * ' * * i' (Pest, egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

183

Előfizetési felhívás

VASÁRNAPI ÚJSÁG- POLITIKA! ÜJIDKSÁfiOK

1868-ik évi april—jnniusi folyamára.(Ismeretterjesztő és politikai hetilap. Az egyik eredeti képekkel dúsanillusztrálva; a másik '„Országgyűlési Beszédtár"-ral s más rendkívüli

mellékletekkel bővítve.)

f E l ő f i z e t é s i f e l t é t e l e k :Április elejétől kezdve előfizethetni, postán küldve vagy Buda-Pesten

házhoz hordva:

A két lapra együtt:Évnegyedre (april—június) 2 ft. 50 kr.Félévre (april — szeptember) . . • ' • . . 5 „ — ,,

Csupán a Vasárnapi Újságra:Évnegyedre (april—június) 1 ft. 50 kr.Félévre (april—szeptember) 3 „ — „

Csupán a Politikai Újdonságokra:Évnegyedre (april—június) 1 ft. 25 kr.Félévre (april—szeptember) 2 „ 50 „

•>•* A pénzeslevelek bérmentea küldése kéretik.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala(Pest, egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Die in Wien 1866 pramiirte SAMENHANDLUNG

Brüder Franki in Prag,Schillingsgasse (Porié) 1074-11, Hotel „Englischer Hof"

kauft und verkauítKiefern-, Fit hten-, Tiniothec-, Klee-Samen, Wechselweizeii, Stauden-

roggen (Korn), schwarzen Ilafer etc. etc.empfiehlt sich zumBezuge von Auftrage auf die vorzüglich bewahrtea,

echtín Magdebutger und Queíllinburger 1 25- bis S5faehes Ertr£gniss liferndenZucker- und FutterriibenSamen, rothen j 1867er Probsfeier(Brabanter und steierischen), weissen Klee-', Saatgerste and Saathafer,satuén, franz. Luzerner, Pern&uer und Ri- j in plombirten Originalsaeken von circa 2V»gaer Kron-Süe-Leinsamen, amerikstnischen |Pferdezahn-Mais, Kukurutz. Lupinen, Wi- jcken, Buchweizen, Esparsette, Raigrassrn,Honiggras,Wiesenfueh88chwanz, Ceratoch-lea austraiis, Acker- u. Riesen-Spörgel, Se-radella, chines. Oelrettig, engl Turnipssa-

men, Klee- ond Gras-Mischungen,überhaupt von allén Arten

Klte-, Orat-, Futterpflanzen, Ftdler- undBunkclrüben; Futterwurzdn; Futtermöhren-,Oekonomie-, Handtls-, Wald- und Gemüse-

Samen,so wie aueh von

Portland-Cement, Sts ir kohlen-Thí'er, be!-gischemWagenfett,Braupech, Fichtenpecb, S heti tinfS, werden im Frühjahre bei frost-Futterwickfn, Raps-Kuchen, Peru-Gaano,! frei

~ •#•, rr-T

184

M!

Heckcnast Gnszlávlönyvkiadtí-hÍTatalában Pesten, egyeteni-utcza 4. sz. a. megjelentek és ott, valamint

minden hazai könyvkereskedésben kaphatók a következő jeles

IMA- ÉS BUZGÓSÁGI K I M VEK.I. Katholiktisok számára:

Tarkanyi Béla. Vezércsillag az üdv elnyerésére. Imakönyv a kath. nőnem hasz-nálatára. Kis nyolczadrét 452 lap, öt finom aczélinetszetü képpel, hires műreme-kek után a külíöld legjelesebb műv