Harmadik számunkból hadd ajánljuk elsőként a Légrádi Miklóssal készült írást, amely a részletekbe menően mutatja be a repcetermesztés Euró-pa-hírű mesterét. Kimagasló eredményeit annak köszönheti, hogy túllép a rögeszméken és megszokásokon, kizárólag a valóságon alapuló követ-keztetései mentén halad előre.

A szakmai kíváncsiság hozta Dr. Máté Sándort az ország átellenében található Nyíregyházára, a Phylazonit üzemébe. A Kaposvári Egyetem Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékének mestertanára ha-zatérve aztán két esztendőn átívelő kísérletezésbe kezdett, amelynek a lapunkban szemlézett kedvező eredményei megerősítik a korábbi vizs-gálatokat.

A külhoni kitekintésünkben szereplő arizonai földműves hopi indiánok különleges szárazművelési módja ötletadó lehet a Magyarországon mind gyakrabban tapasztalható aszályok közepette. Franciaországban sokhe-lyütt ellenkezés fogadta a növényvédő szerek alkalmazásának csökken-tését előíró uniós irányelveket, de a hosszú távú vizsgálatok az ökológiai gazdálkodás képviselőit erősítik. A kelet-szlovákiai mezőgazdaság kihívá-sait taglaló írásunkban pedig hírt adunk azokról a tanulságokról, amelye-ket a magyar és szlovák gazdák közötti eszmecsere hozott a felszínre.

Nem véletlen, hogy következő írásunk a talajművelés tudományát mutat-ja be. A helytelen művelés komoly mértékű vízveszteséget vagy a talaj-élet szintjének csökkenését okozhatja. Az ezzel kapcsolatos ismeretek azonban oktatási intézményben nem sajátíthatók el, csak a saját kárán tanulhatja meg a gazda – vagy a Horváth Tiborral készült cikkünkből.

Az újdonságok között érdeklődésre tarthat számot, hogy a repceter-mesztés területén a KWS fiatalos, lendületes gondolkodással milyen friss technológiát tud nyújtani a termelőinek.

Reméljük, érdekes és hasznos időtöltést nyújtunk a Hozam és Érték magazinnal, amellyel kapcsolatban örömmel fogadjuk Olvasóink vélemé-nyét, javaslatait.

BEVEZETŐObjektív És Hitelesez volt célkitűzésünk, amikor a közelmúltban útnak indítottuk a Hozam és Érték magazint. Hisszük, hogy a gazdálkodók tudása olyan kincs, amit minél szélesebb körben érdemes megosztani. A lapunkban megszólaltatott agrár-szakemberek közös jellemzője, hogy lankadatlan figyelemmel vizsgálják a talaj és a növények állapotát. széles körű tapasztalataik kiállják az idő próbáját, s talán másnak is hasznára válnak.

HÉ! – HOZAM & ÉRTÉK I. ÉVFOLYAM, 2012/3-AS SZÁM _ KIADJA AZ: AGROVA-BIO KFT. _ FELELŐS KIADÓ: A KIADÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA SZERKESZTŐSÉG CÍME: 4400 NYÍREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 6. I/I. _ ELÉRHETŐSÉGEK: (20) 275-5299; FAX: (42) 400-615; INFO@HEMAGAZIN.HU WEB: WWW.HEMAGAZIN.HU _ GRAPHIC DESIGN, FOTÓ: VÁMOS CSABA _ NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: VESZPRÉMI NYOMDA ZRT., 8200 VESZPRÉM, ŐRHÁZ U. 38. _ FELELŐS VEZETŐ: TÓTH GÁBOR _ ISSN: 2063-2274 _ MINDEN JOG FENNTARTVA! A SZERKESZTŐSÉG ÍRÁSBELI HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL TILOS A MAGAZIN BÁRMELY RÉSZÉNEK SOKSZOROSÍTÁSA, ILLETVE HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE! ENNEK MEGSÉRTÉSE PERES ELJÁRÁST VONHAT MAGA UTÁN!

VÍZ NÉLKÜL NINCS ÉLET A KINCS MEGŐRZÉSÉNEK TITKA A REPCETERMESZTÉS DUNÁNTÚLI HELYTARTÓJÁTÓL

„A repce a növények kurtizánja. Már kiskorában a nyakát rágják, lyukat fúrnak belé, hernyók és kukacok ke-resik folyamatosan helyüket benne. A kellemes tavaszi napokon az ud-varlás folytatódik, a csábító sárga ruhában pompázó, buja növény körül millióan legyeskednek, hogy elvégez-zék ösztönös feladataikat, melyet a természet a fajfenntartó szaporodás miatt nekik rendelt.”

Légrádi Miklós

Segíteni, de nem beavatkozni! – akár ez is lehetne Légrádi Miklós mezőgazdász mottója, aki a Balatonboglártól mindössze néhány kilométerre fekvő Lengyeltóti községben él és dolgozik. Munkája nyilvánvalóan egyben a szerelme is, hiszen a növénytermesztés minden egyes mozzanatát a nőkkel való bánásmódhoz ha-sonlítja. Mint mondja: tudni kell közeledni hozzájuk, tudni kell békén hagyni őket, és tudni kell azt is, mikor mire vágyik az adott növénykultúra. Hiszi, hogy - akár egy hölggyel való ismerkedés esetén - meg van az udvarlás időszaka, szükség van egy jó stratégiára, ki kell alakítani azokat a körülményeket, amelyek közt jól érzi magát az elvetett mag, amelyek között képes növekedni, érni, tápanyagokban gazdag, egészséges növénnyé fejlődni.

HOZAM & ÉRTÉK

Légrádi Miklós

4 - 5

A mezőgazdaság Don Juanja – talán nem haragszik meg a kifejezésért - földműves családból származik. Ezt nem szégyelli, sőt! Szerinte minden, az ipar, a tudomány és a kereskedelem is az ősi „parasztmunka” miatt indult meg. Mert az igazi javak - a napfény, az eső és egyéb nagyhatalmak jóvoltából - itt tudnak termelődni, nem pedig a keres-kedelemben. Vénájában mindig benne csordogált a mezőgazdaság szeretete, kis kitérők után mégis úgy döntött gé-pésznek tanul. Ma már szerencsésnek érzi magát, hogy gépészként kezdte, mert úgy véli, ez csak szolgálja mai éle-tét.

Vállalkozásában Miklóst elsősorban felesége segíti, aki leginkább az admi-nisztrációval foglalkozik. A munkából viszont kiveszi a részét két lánya is, akik két unokával ajándékozták meg az

évek alatt. Kisebbik unokája – aki most harmadikos az általános iskolában – reményeik szerint a Légrádi-szakérte-lem örököse lehet.

A család Miklós irányítása mellett 520 hektáron gazdálkodik, ebből 300 hek-tár saját tulajdonú, a többi föld bér-lemény. A két terület között azonban nem tesz különbséget, a bérleménnyel is hasonlóképp jól bánik, mint a saját földdel. Nem csak a jó gazda gondos-ságának elve miatt, hanem - mint fogal-maz - ezt kívánja meg a szakma és saját önbecsülése is.

Vállalkozása öt alkalmazottat tart el. A teljes komplexitás követeli meg a viszonylag nagy létszámot, Miklósék ugyanis a legkisebb munkáktól a szá-rítás-raktározásig mindent elvégeznek, ráadásul szolgáltatnak is.

A Légrádi-földek kezdetben szétszór-tan, 20-22 kilométeren belül helyez-kedtek el. Mára viszont – cserével és vásárlással - sikerült koncentrálni a területeket, amelyek most már 5-6 ki-lométeres körön belül, Lengyeltótin és határában vannak. Ez energiatakaré-kosabb és költségkímélőbb gazdálko-

dást tesz lehetővé. Nagy előnyt jelent például akkor, amikor a nagy gépekkel ködös, csapadékos időben kell a köz-utakon mozogni.

Birtokát a rendszerváltás óta fejleszti. Korábban egy barátjával őszi fokhagy-mát és fűszerpaprikát is termesztettek

kertészetükben, de volt a helyi termelő- szövetkezet vezetője is. A rendszervál-tást követően a kárpótlásból földeket nem vett, növénytermesztésbe az ősi 12 hektáros, és a hozzá bérelt közel 50 hektáros területen kezdett. A birtok többi részét a vállalkozás hozadékából vásárolta tulajdonosaiktól.

„Olyan tudást szereztem, ami elengedhetetlen a mai gépesített, automatizált világban. És ehhez könnyebb hozzátanulni az agronómiai tudományokat. Ma-napság a technológiák sorról sorra le vannak írva. De a gondolkodásmódot gé-pész módon kell csinálni! És az emberben megmaradnak az alapos, precíz moz-dulatok, formák. Szerencsés választás volt a gépészettel kezdeni, így könnyebb adaptálni a mai tudományokat.”

KONCENTRÁLT BIRTOK

lengyeltóti a Balaton partjától 12 km-re, a lankákkal körülvett Csalogá-nyok völgyében fekszik. Nevét 1116-ban az almádi monostor alapító ok-levele említette először Villa-Tout alakban, később Thoty, Thothy néven fordul elő. A középkorban a Lengyel család birtokolta. Temploma a 12. század második felében épült. A 18. század eleji összeírás mindössze 20 háztartást talált a településen.1871-1950-ig járási székhely volt. Vasútállomása 1896-ban épült. 1977-ben nagyközséggé nyilvánították. Hét faluval közös tanácsot alkotott, majd több község visszakapta az önállóságát.Lengyeltóti 1992-től város. A település mezőgazdasága a 19. század elejétől híres. Akkor báró Fechtig Ferdinándnak háromszáz lóból álló arab ménese, négyszáz szarvasmarhája és tizenkétezres juhászata volt. 1895-ben a szőlőterület nagyságában csak Badacsonytomaj előzte meg. A virágzó mezőgazdaság elindította a polgári fejlődést, megváltoztatta a település arculatát. 1945 után a környéken három me zőgazdasági nagyüzem foglalkoztatta a keresőképes népességet. A szántóföldi kul-túrák mellett igen jelentős nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények keletkeztek, illetve jelentős állattartás volt. A 90-es évek privatizációja következtében a volt nagyüzemek egy része dolgozói tulajdonba került. (forrás: lengyeltoti.hu)

LENGYELTÓTIA termőföld átlagosan 21 aranykoronás, kö-zepesnek mondható minőségű. A terület csapadék tekintetében változó, rapszodikus: van, amikor túl sok, máskor pedig nagyon ke-vés esik. A térségben gazdálkodóknak ehhez kell alkalmazkodni a termesztett növénykul-túrák, és az alkalmazott technológiák tekinte-tében is. Légrádi Miklós ennek megfelelően az elmúlt években vízmegőrző technológiát alakított ki.Földjein legnagyobb részt – 230-250 hektá-ron – kukoricát, kisebb részt – 150-170 hek-táron - búzát termeszt. A maradék területen a napraforgó és repce osztozik. Utóbbi ter-mesztését olyan professzionális szintre fej-lesztette, mellyel méltán vált Európa-szerte ismert termelővé.

Hírnevét kísérleti parcellán produkált re-kordmennyiségű 7,19 tonna repcéjének kö-szönheti, ezt az eredményt azóta sem sike-rült megdönteni senkinek. Részt vett egy repce olimpián is, ahol táblában 6 tonnát ért el hektáronként.

Annak ellenére, hogy csapadékban nem mindig bővelkedik a térség, minden évben sikerül szép eredményeket produkálnia. A búza termésátlaga soha nem megy a 6 ton-na alá, a repcéből is megtermeli a 4 tonnát. A napraforgó 3,5, jó esetben 4 tonnát is ké-pes produkálni, míg a kukorica rendszerint 9-10 tonnát ér el hektáronként.

GÉPESÍTÉS ÉSSZERŰ HATÁROKON BELÜL A balatoni gazda úgy véli, nem mindegy, milyen eszközökkel műveljük a földeket. 30 év alatt ugyanis óriási változások történtek, és ezt a változást a gépparknak is követnie kell.

„A klasszikus szerszámokkal, ekékkel, tárcsákkal kezdtük. A mulcskultivátor akkor még mutatóban sem volt. De voltak normális esők, záporok, tudtuk mi-kor kell vetni, mikor következik az aratás. Az utóbbi 15 évben ez a rendszer megkeveredett, és sokszor csak a fejünket kapkodjuk az időjárás alakulása láttán. Hol nem bírunk a hirtelen lezúduló csapadékkal, hol pedig heteket, hónapokat várunk az esőre. A csapadékot ami van, ezért úgy kell megőriz-nünk, hogy a növényt életben tartsuk vele. Ehhez kellenek az újfajta eszközök, újfajta technológiák, újfajta gondolkodás.”

Az újfajta gondolkodás azonban nem azt jelenti, hogy Miklós a legautomati-záltabb gépeket is hajlandó megvásárolni. Fontosnak tartja, hogy a gazdál-kodó kapcsolatban maradjon a növénnyel, és az azt körülvevő környezettel:

„Egy sötétített ablakú, légkondicionált gépben ülve nem lehet látni, mennyire tűz a nap, hány fok van odakint. Honnan tudná a bent ülő, hogy 30 fok fölé ment a hőmérséklet, és már nem szabad permetezni? Itt már minden a gazda kényelmét szolgálja, pedig az a legfontosabb, hogy érzi magát a növény, neki mire van szüksége.”

HOZAM & ÉRTÉK

Filozófiájának megvalósulását szolgálja gépparkja is. Jelenleg egy 280 ló-erős 8330-as John Deere, egy 190-es és egy 160-as New Holland, egy tavaly beszerzett 110 lóerős és egy 80 lóerős traktor tulajdonosa. A kisebb „fut-kosó” munkákra tart még egy Zetort. A rendelkezésre álló 280 lóerős trak-tor a Ferro-Flex gyártmányú, kompletten felszerelt mulcskultivátort húzza. Magától nem reklámozza, de tény, hogy Miklós is hozzájárult a kultivátor létreho-zásához először egy 4, majd egy 5 méteres prototípus megalkotásával. A sokolda-lú gép lényege, hogy egyszerre lehet vele baktériumot és gombát szórni, valamint zöldtrágyát vetni. Ezzel egymenetben tudja táplálni és védeni a talajt, valamint lezárni a minél biztosabb vízmegtartás érdekében. A gazdálkodó szerint további előnye még, hogy ez az eszköz utánozza legjobban a természetes mozgatást, így legkevésbé árt a talajszerkezetnek. Saját tapasztalataira és Dr. Birkás Márta pro-fesszor ezen a területen végzett kutatására alapozva állítja: a mulcskultivátoros technológia egyfajta kitörési lehetőség a mai rapszódikus vízellátási körülmények között.

NEM BEAVATKOZNI, SEGÍTENI KELL Légrádi Miklós termesztéstechnológiájának egyik alappillére, hogy a talajélet fenntartásához a természetes talajéletet kell segíteni. Ezt azonban csak követ-kezetes talajműveléssel lehet: télen-nyáron biztosítani kell a felszín alatti organiz-musok életfeltételeit. Nyáron például a kiszáradástól kell védeni a talaj organikus „munkásait” egy úgynevezett „szellős szalmakalap” használatával (a módszerrel bővebben a repce termesztéstechnológiájánál foglalkozunk – a szerk.).2011-ben különösen nagy szükség volt erre a technológiára, januártól betakarításig ugyanis erre a területre mindössze 58 milliméter csapadék hullott. A gazdálkodó véleménye szerint be kell látni, hogy az időjárás a legnagyobb hatalom, azt befo-lyásolni nem lehet. Az embernek kell alkalmazkodnia hozzá, és megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a legkedvezőbb feltételek teremthetők a növények-nek. Nem mindegy azonban, mit mikor csinálunk. „Elkapkodni soha nem szabad semmit – magyarázza -, mert az visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Ki kell várni azt az időt, amikor a föld, a növény alkalmas arra, hogy hozzáérjenek.”

KEDVENC NÖVÉNYE A REPCEÍgy például a repce vetését augusztus 25-től szeptember 10-ig be kell fejezni. Eh-hez gondosan előkészített talaj szükséges, mert Miklós filozófiája a vetett mag igényeit tartja a legfontosabb tényezőnek.

„A repce nagyon kicsi mag, olyan föld kell neki, ami nincs tele olyan gyomokkal, amitől nem tudom megvédeni. Ismernem kell ezért a tábla előéletét. A vízmegőrzés legyen a legfontosabb szempont. Az aratás után ezért legsürgősebben elvégez-zük a tarlóhántást szögben, és a kombájn által szétszórt szármaradványokat ily módon is elterítjük, részben bedolgozzuk nem túl mélyen. Mi ezt mulcskultivátorral

6 - 7

végezzük, melynek befejező eleme a henger, így egy percet sem marad lezáratlanul a talaj. Ezáltal kialakítunk egy kívá-natos védőréteget, úgynevezett „szellős szalmakalapot” bo-rítunk a talajra, ami megvédi a talajt a kiszáradástól abban az időszakban, mikor a legnagyobb a napnak a sugárzása és a szárító ereje.”

A repcét általában – ahogy 2011-ben is - búza után veti Miklós, de volt már rá példa, hogy kukoricamulcsba került a vetemény. Eröltetett vetésforgóban végzi a repce termesz-tését, a normális ötéves kivárást - amit a régi technológia előírt - nem tudja kivárni. Előfordul, hogy repce-búza-repce forgóban végzi a termesztést.Vetőmag tekintetében leginkább Monsanto hibridekkel dolgozik, mert a céghez régi kapcsolat fűzi. Emellett termé-szetesen évről-évre más hibrideket is kipróbál, mert – mint mondja – „az üzlet az üzlet, a barátság az barátság”.A talaj előkészítése előtt elvégzik az alapműtrágyázást, majd mulcskultivátorral egymenetben baktériumot is juttat a talaj-ba. Utóbbiból Phylazonit esetén hektáronként 12 litert hasz-nál. Van, amikor ezeket a műveleteket éjszaka végzi, mert így a lehető legnagyobb mennyiségű vizet tudja megőrizni a talajban.

„A repce nagyon kicsi mag, 5 centiméter alatt nem kel ki, ezért 2 centire vetjük a földbe. Rizikós itt megőrizni a talajnedves-séget. Ha más módja nincs a vízmegőrzésnek, éjszaka, az éj leple alatt kell végezni a munkálatokat” – szögezi le.

Vetés után egy hengeres talajlezárás történik, ennek célja, hogy a mag a talajkapillárisokon keresztül vízhez jusson. „A szeptember elején szokásos éjszakai lehűlések folytán a nedvesség a felszín felé igyekszik, majd visszacsapódik. Eb-ben a párában ki tud kelni a repce. Nem kell az esőre várni. Aki a kelesztő esőre vár, az rizikózik” – véli a szakember.Vetés után preemergens kezeléssel biztosítja a növény gyommentes környezetét. Ehhez Butisan Star gyomirtószert használ emelt, 3 liter/hektár dózisban. Ezzel azoknak a gyo-moknak a blokkolását is biztosítja, amelyek 2 liternél már „előszemtelenkednek”.A betakarítást július 5 és 10 között végzi - időjárástól füg-gően. Végeznek úgynevezett „becőragasztást” is Elastic-kal, amivel a természetes magelhullást akadályozzák meg. „Ha az állomány megdőlt, és nagy tömegű, akkor végzünk állományszárítást is. Közelebb hozza az aratási időpontot és összehozza a becőknek az érését is. Mert ahogy a virágzás is eltart 3 hétig, úgy a becők érése között is van számottevő különbség” a gazda tapasztalatai szerint.A repcénél nagyon fontos a megfontolt nitrogénadagolás. Az eltúlzott nitrát adagok a stabilitási gondok mellett termés- kiesést is okozhatnak a vegetatív részek túltáplálása miatt.

Ezzel a termesztéstechnológiával 2011-ben 4 tonnát produ-kált a repce, de egyes kísérleti parcellákon elért 4,8 tonnás terméseket is. Minősége is nagyon jó volt, mert időközben megkapta azokat a bór és kén utánpótlásokat is, amelyek a növény olajképzéséhez szükségesek.A búzát rendszerint repce és kukorica után veti Miklós, 2011-ben repce volt az elővetemény. Magyar fajtákkal dolgozik, általában 6-7 tonna körül alakul a terméshozam. Tavaly 6,8 tonnát sikerült produkálni annak ellenére, hogy nem volt egy ideális év. Akkor MV Kolot vetett Antonius-szal a terület egynegyedén. Mindkettő jó minőséget produkált, így tavaly szinte az összes búzát javító minőségben tudta értékesíteni. Eltérések természetesen voltak: azokon a területeken, ame-lyek jó esőt kaptak a búza ki tudta magából hozni a poten-ciális lehetőségeket, de például 5-6 kilométerrel odébb már másfél tonnával kevesebb termett, mert nem volt csapadék.

Mivel a repcének nincs akkora mulcstömege, hogy a fentebb említett szalmakalap kialakítására alkalmas legyen, Miklós a sekély talajművelés helyett a mélyebb tarlóhántást része-síti előnyben, melynek célja, hogy a kihullott magok térben eloszlódjanak a mélyebben művelt talajrétegekben. Ily mó-

BÚZATERMESZTÉS KÉTSZERES ZÖLDTRÁGYÁZÁSSAL

HOZAM & ÉRTÉK

don gyakorlatilag lecsökkenti azoknak a magoknak a számát, amik kelési pozícióban vannak azért, hogy ne a teljes mag-mennyiség keljen ki, hanem csak egy része. Ez ugyanis ideá-lis zöldtrágyának. Amikor ez a növény megnő 20-25 centimé-teres állapotába, a nyár folyamán visszamulcsolják a talajba, mellyel pozícióba hozzák az alatta lévő rétegben található magokat is. A művelettel ki tud kelni egy újabb garnitúra, amivel – vetés előtt - ismételten zöldtrágyázást végeznek. Így mire elvetik a búzát, kétszeri zöldtrágyázáson esik át a talaj. Tele van szerves anyaggal, laza, humuszos szerkezetű, amiben a mag jól fogja magát érezni.A gondos előkészítés részeként műtrágya felhasználásra is szükség van, ehhez a lengyeltóti gazda foszfortúlsúlyos, 60-80 kiló hatóanyagot tartalmazó alapműtrágyát juttat ki hektáronként. Szereti a földet „megkínálni” egy kis kálium-mal is, mert a legtöbb esetben a búza után olyan növény következik, ami tudja hasznosítani a maradékot. Ez egyben az ellenállóképességét is javítja a búzának.Fejtrágyának kénes műtrágyákat alkalmaz, mert a talajvizsgá-latok eredményei szerint a talajok egyre kénszegényebbek. Ezért szinte minden növénynek juttat kéntartalmú nitrogén műtrágyát. Ezt a műveletet általában február 20. után lehet megkezdeni, de ez esetben is érvényes, hogy az időjárás ha-tározza meg a kijuttatás időpontját. Miklós szerint van olyan eset, amikor az utolsó reggeli fagyokra már célszerű kijut-tatni, mert ilyenkor - főleg az alacsonyabban fekvő területe-ken - még két hétig nem lehet rámenni a területekre, és az megint időveszteség.

Vetés után hengerezés, majd őszi gyomirtás következik. Ezt már GPS technikával végzik, így nem marad gyomirtatlan csík. Miklós ehhez legtöbb esetben Logrant használ 55 gram-mos dózisban. A csökkentett adag azért fontos, mert ősszel még elegendő, de az utóveteményt már nem fogja sanyar-gatni a szer.

A kártevők ellen hagyományos módon védekezik, már a legkisebb imágó fertőzés esetén is alkalmazza a rovarölő szereket a gombaölő szerekkel egymenetben. Utóbbit 2-3 alkalommal végzi el a kalászvédelemmel együtt. A terület nagy részén DuPont szereket használ, mint például a Talius, Aconto vagy az Alert, de alkalmazza a BASF-tól a Tango Start, némely esetekben pedig még Prosarot is a kalászfuzárium ellen. A Syngenta termékeit is kedveli Miklós, szerinte min-den forgalmazónak vannak kiemelkedően jó szerei.

A betakarításhoz két kombájn áll a gazda rendelkezésére: egy New Holland és egy Claas típusú. A repce és a búza esetén mindkettőt üzembe helyezi, a kukoricánál viszont elég a New Holland használata. Az ugyanis ellátja egyedül a szárítót, de a repce és búza esetében ha megérett, minél gyorsabban biztonságban kell tudni a termést. A repcénél kiegészítésként repceasztalt és kétoldali oldalkaszát hasz-nál a veszteség minimalizálásáért. Ha ezt nem tenné meg, a veszteség akár 15 százalék is lehetne a betakarítás során.

Kocsis Kinga

iDeOlÓGiA

Légrádi Miklós termesztéstechnológiájának alapja, hogy víz nélkül semmiféle élet nem létezik. Ennek a „közvetítő közegnek” a megtartása létfontosságú, erre kell törekedni minden esetben. Fontos még a talaj „organikus munkásainak” kiszol-gálása is: olyan körülményeket kell teremteni, amiben képesek életben maradni, szaporodni és tevékenykedni.A munkafolyamatok során arra törekszik, hogy adott feladatot a legoptimálisabb időben kezdje meg, és a lehető leghamarabb végezzen vele. Ehhez szerinte leg-alább dupla kapacitású gépparkra van szükség.Ezzel az ideológiával indította a 2012-es évet is, amit eddig igen biztatónak talál: „Eddig jó a helyzet. A növények szépek. Ha továbbra is így kapunk esőt, akár még nagyon komoly termés is lehet. Várjuk még tehát az aranyat érő esőket, és egy kellemes betakarítási időszakot.”Ha az ember évről évre jól teljesít, felfigyelnek rá. így volt ez légrádi Miklóssal is, aki szerint a jó termésátlagokhoz nem csak tudás, de szerencse is kell, a kö-rülmények kedvező együttállása. A siker receptje ennek megfelelően: gondos előkészítés, a növény igényeinek állandó szem előtt tartása, avagy „meg kell kérdezni a magot, és a növényt, mit szeretne”.

8 - 9

HOZAM & ÉRTÉK

A 2010-es rekordcsapadékos év után a 2011-es év ismét rekordot döntött, ezúttal azonban nem a bőséges csapadékkal, hanem épp ellenkezőleg, szélsőségesen száraz időjárásával. A lenti grafikonok az 1970-2000 évig tartó csapadék és hőmérsékleti átlagok, valamint az

elmúlt két évben mért adatok százalékos és relatív különbségét mutatja.

Forrás: http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/

A KÉT ÉV MERŐBEN ELLENTMONDÓ IDŐJÁRÁSA SZÁMTALAN KIHÍVÁS ELÉ ÁLLÍTOTTA A REPCETERMESZTŐKET

Ezek a következők voltak:•A magágyelőkészítés (időben és minőségben),•az optimális vetésidő meghatározása,•az optimális tőszámok beállítása az adott fajtához,

hibridhez,•az optimális, környezeti és szublokális igényeknek

megfelelő vetéstechnológia megválasztása.

Az itt említett változók közül a második és harmadik pontról nagy mennyiségű információval rendelkezik a KWS Magyar-ország Kft., amelyeket a KWS Európai nemesítői és hazai tesztelési hálózat többéves eredményei alapján fogalmaztak meg. Úgy gondolják, hogy a KWS hibridrepcék termésbiz-tonságának a német minőség, a magas szintű genetikai hát-tér és a széles vetésidő intervallum az alapja.

A „normál” repcetermesztés technológiát választó part-nerek számára megbízható adatokkal szolgálhatnak a fajta repcék vagy hibridek tőszám ajánlása terén. A negyedik és egyben a legszélesebb területet lefedő kutatási-teszte-lési cél 2009 óta a kisparcellás fejlesztési sorok, valamint a nagyüzemi méretek között tesztelni kívánt vetéstechnoló-giai kísérletekben rejlik. A KWS Magyarország Kft. elsőként adaptált olyan megoldásokat, melyek nemcsak a genetikai oldalról való megközelítést tartják szem előtt, hanem az agrotecnikai paraméterekre is fókuszálnak.Mindezen agrotechnikai módszerek együttes elemzése ré-vén egy megbízható és egyedülálló, a termelők lokális igé-nyeinek megfelelő hibrid és termesztéstechnológiai cso-maggal állnak a gazdálkodók rendelkezésére.

A 2011-es őszi káposztarepce vetések időszakában az aszá-lyos nyarat követve a termelők zöme már augusztus 18. körül elkezdte a vetést. Az ország nagyrészén az első jelentősebb

25-30 mm csapadék csak október második felében hullott. A nyári hónapok átlaghőmérséklete 1,5-2 ºC-al volt magasabb, mint az elmúlt 30 éves átlag. A csapadékmérleg az elmúlt 30 év átlagának csupán a 98%-a volt országosan, de a tradi-cionális repcetermesztő vidékeken ez csak 70-75% körülire tehető.

A KWS már 2009-ben elkezdte feltérképezni azokat az addicionális lehetőségeket, amelyekkel nemcsak genetikai oldalról lehet támogatni egy hibrid életpályáját, hanem a termesztés-technológia oldaláról is. Amikor a szántóföldi kísérletek vizsgálati céljait megfogalmazták, több összefüg-gést akartak megismerni annál, mint ami a vetésidő kísérle-tekben, tőszámreakciós kísérletekben és a tápanyag reakci-ós kísérletekben rejlik. Ezért a vetéstechnológiában is olyan korrelációt kerestek, amely más szemszögből közelítheti meg a repcetermesztést a közeljövőben.

„Az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy van lét-jogosultsága a vizsgálatoknak, hiszen az egyre inkább szél-sőséges és hektikus időjárás hatásaira reagálni lehet egy jó fajt, amely flexibilis vetésidő optimummal rendelkezik és egy tökéletes vetéstechnológia kombinációjával.”

A kísérletek alapján mind a sűrűsoros, mind a dupla gabonasoros, a cukorrépa és már a 75 cm-es kukorica sortávra vetett fejlesztési és üzemi kísérletek is másként reagálnak a környezeti hatásokra. A 2011-es csapadékhi-ányos ősz és az azt követő hótakaró nélküli fagyos napok mind-mind a nagyobb sortávolságra vetett állományoknak kedveztek.

A cukorrépa technológiával (1) vetett parcellák korai fejlő-dése intenzívebb volt és homogénebb, mint a sűrű (2) vagy duplagabona sortávra (3) vetett parcelláké.

10 - 11

HOZAM & ÉRTÉK

A korai fejlődési erély elsősorban genetikai alapokon nyug-szik, de azt erősen befolyásolhatják külső tényezők is. 2011 őszén a csíranövények között erős versengés folyt a nedves-ségért. A homogén és fejlettebb állomány betudható annak, hogy a cukorrépa és kukorica sortáv esetén nem volt oly mértékű az elnyomás növény és növény között a térállás és az alacsonyabb hektáronkénti tőszám miatt.

Milyen egyéb előnyökkel jár egy homogén állomány?

• Az őszi regulátorozás egyformán hat az állományra.• A téli kifagyás nem fenyegeti a későn kelő és gyengébb

növényeket.• A tavasszal kijuttatott lombtrágyák, gombaölőszerek

egyforma fejlettségű állományba kerülnek.• Egyszerre történő virágzás és egyidejű érés.

A 2011-es év tapasztalatai alapján azokban a lokációkban, ahol a vetéseket követő 1 hónapban nem hullott csapadék, ott a cukorrépa technológiával elvetett kísérletek (1) és a 75 cm-es kukorica sortávra vetett állományok (2) is homogén állományt mutatnak ellenben a „versenyző” növények állo-mányaival (3).

Egyéb, feltehetőleg a különböző vetéstechnikákon alapuló eltérések a parcellák között:• Alacsonyabb állomány a cukorrépa és a kukorica tech-

nológiánál,• nagyobb átmérőjű tőlevélrózsák,• vastagabb gyökérnyaki rész,• több oldalhajtás,• pár nappal korábban várható virágzás.

A további eredményekről és megfigyelések összegzését megtalálja a www.kws.hu honlapon, illetve érdeklődhet sze-mélyesen a regionális üzletkötőknél.

VCs

A Phylazonit baktériumtrágya hatását sokan tapasztaljuk ugyan, de nem ismerjük pontosan működésének hátterét. Ezért is szerencsés, ha néha egzakt kísérleti eredményekre hagyatkozhatunk. Dr. Máté Sándor, a Kaposvári Egyetem mestertanára évek óta vizsgálja e baktériumtrágya hatását különféle kultúrákban. Vele beszélgettünk az egyetemen végzett kísérletekről.

A Phylazonit baktériumtenyészettel az elmúlt két évben végeztünk szántóföldi kísérleteket. A helyszín a Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti Üzeme volt, silókukoricában vizs-gáltuk a hatását. A silókukorica az egyetem tehenészetében szolgál takarmányul, s éppen ezért nagyon fontos, hogy mi-lyen a beltartalmi értéke. Zömében tejhasznú állománnyal etetjük meg a szilázst, így egyáltalán nem mindegy, hogy mennyit és milyen minőségű tejet termelnek.A megszerzett tapasztalatunkhoz hozzátartozik, hogy az elő-ző évben szerves trágyát (hektáronként 35 tonna) juttattunk ki a területre, így a talaj szervesanyag-tartalma számottevő volt. A föld agyagbemosódásos barna erdőtalaj, 17–25 kö-

zötti aranykorona értékkel. A kísérleti terület teljesen sík, erodációtól mentes. A kísérletben négy kezelést alakítot-tunk ki. Az egyikben frissen szerves trágyázott földbe vetet-tük a silókukoricát. A második blokk nitrogén-, foszfor- és káliumfeltöltést kapott (hektáronként 90–90–90 kg-ot), míg a harmadik kísérleti blokkon használtuk a Phylazonitot, hek-táronként 20 literes adagban. A negyedik kezelésnek a kont-roll számított. A kísérlet körülményeihez hozzátartozik, hogy akkor még nem használtuk azt a speciális kijuttatóeszközt, amit azóta már beszereztünk a baktériumtrágya szakszerű kiszórásához. Így annak hiányában a készítményt szántóföldi permetezőgéppel szórtuk ki, majd aláműveltük.

AZ ELSŐ ÉV TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI

HOZAM & ÉRTÉK

A terület 2009 őszén kapott egy mélyszántást, majd tavasz-szal az első tárcsázás után, még a magágy-előkészítésnél jut-tattuk ki a Phylazonitot, azaz a vetés előtt. Nagyon fontos, hogy utána kombinátorral azonnal bedolgoztuk. Feltétlen szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha valamilyen ok miatt hígítani kell a Phylazonitot a kijuttatásnál, akkor ehhez csak természetes vizet használjunk, mert a csapvíz klórtar-talma károsan hat a baktériumokra. A vizet mi a saját fúrt kutunkból nyerjük, tározóban pihentetjük, ezzel tudunk hígí-tani, ha szükség van rá.

MIRE TERJEDT KI A VIZSGÁLAT?A vizsgálataink több részből álltak. Először június elején, a kukorica 3–5 leveles állapotánál azt néztük meg, hogy milyen a gyökérképződés. Mindegyik kezelésből kiástam 50–50 tövet földlabdával együtt. A kísérlet elvégzésekor a gyökér-zetről a talaj már lehullott, ezt követően a maradványt le-mostam, majd kicsit szikkasztottam. Ezután külön mértem grammos pontossággal a gyökértömeget és a szártömeget is. Ebből ki tudtam számolni egy gyökér-szár tömegarányt.

A négy kezelés eltérő eredményeket hozott. Legnagyobb gyökértömeget a phylazonitos talajról begyűjtött kukoricá-nál tapasztaltam, ennek az lehet az alapvető magyarázata, hogy a nitrogénmegkötő baktériumok abban az időben már munkához láttak. Azt is tudjuk, hogy a Phylazonitban a há-rom legfontosabb baktériumtörzsön kívül még természetes úton keletkező növényi hormon (gibberellin) is található, amelynek jól ismert a növekedésserkentő hatása. Az ered-ményből levonható következtetés, hogy így több a gyökér, ami ráadásul mélyebben hatol le a talajba, azaz több vizet és tápanyagot tud felvenni, és végeredményben több termés-re számíthatunk. Itt kell megemlítenem, hogy amikor mono-kultúrában termeljük a kukoricát, akkor elkerülhetetlen az amerikai kukoricabogár kártétele. Ha ilyen esetben a rovar nagyobb gyökérzeten károsít, akkor a rágásból eredő kárt könnyebben kiheveri a növény, jobban regenerálódik.

A következő vizsgálatot a betakarítás időszakában végez-tem el. Ugyanazokból a sorokból, ahol korábban a gyökér-vizsgálathoz vettem mintát, újfent 50–50 tövet levágtam. Megmértem a szárhosszúságot, a szártömeget, és külön a

kukorica csőtömegét, csuhésan, hiszen ez silóba kerül. A leg-első tapasztalatom ekkor az volt, hogy a Phylazonittal kezelt talajokon a kukorica majdhogynem a tövéig zöld volt. Ez an-nak a következménye, hogy a több nitrogénmegkötő bakté-rium hatására a növények több nitrogént tudtak felvenni, s ezért a kukoricának a termés és szárrész növeléséhez nem kell nitrogént kivonnia az alsóbb levelekből. Tehát a kukori-canövény végig zöld maradt, ez pedig a szilázs készítésnél gazdasági előnyt jelent, ráadásul egy kicsit tovább lehetett kint hagyni a területen, ami munkaszervezési előnnyel is járt. A hosszabb tenyészidő eredményeképpen pedig még több tápanyag rakódik be a silókukoricába. Bár a szárhosszúság-ban nagy eltérés nem mutatkozott az egyes kezelések kö-zött, mégis feltűnő, számottevő eltérés mutatkozott a szár tömegében a phylazonitos kezelés javára. A kukorica vasta-gabb, robosztusabb, zöldebb volt, s a pozitív eltéréseket a cső tömegvizsgálatánál is érzékeltem.

Ezután a laboratóriumi vizsgálatok következtek, a beltartalmi értékeket a Kaposvári Egyetem kémiai és analitikai laborató-riumában mérték meg. Végeztek Wendei-analízist, amellett rost-, fehérje-, nitrogénmentes kivonható anyag és zsírtarta-lommérést, végezetül a teljes ásványianyag-tartalmat is ki-mutatták, makro-, mezo- és mikroelemekre egyaránt. A fon-tosabb meghatározó elemeknél mindenütt a phylazonitos kezelésnél kaptuk a legjobb eredményeket. Nagyon érde-kes volt – s a következő évben is ezt tapasztaltuk –, hogy a nátrium mennyisége rendkívüli módon megnövekedett. Ez számomra több mint meglepő. Már a statisztikai próba el-végzése előtt kiderült, hogy itt a különbségek megbízhatóak.

14 - 15

A MÁSODIK ÉV TAPASZTALATA ÉS EREDMÉNYEI

A második kísérleti évben már nem csak silókukoricát vizs-gáltunk. Változást jelentett az is, hogy újabb elemeket is megmértünk. Így az első évben a kalcium, foszfor, mangán, magnézium, kálium, nátrium, réz, cink és vas szerepelt a programban, a második évben pedig kiegészítettük ezeket szelénnel és krómmal. Nagy különbségeket tapasztaltunk a vasnál, a phylazonitos kezelésben majdnem háromszoros mennyiséget mértünk. Érezhetően több szelént és krómot tartalmazott az a silókukorica, amelyik a baktériumtrágyával kezelt talajra került. Kissé meglepő, hogy a 2011-es silókuko-ricában a kontrollban is jó eredményeket kaptunk fajlagosan, de ha azt vizsgálom, hogy a Phylazonittal kezelt parcelláról jóval nagyobb termést takarítottunk be, akkor több fontos elemet tudtunk a növénnyel lehozni a talajról egységnyi te-rületet vizsgálva.

Szárazanyag-, fehérje-, nyers-rost- és nyerszsírtartalomban a legtöbbet arról a területről kaptuk, amelyet a Phylazonittal kezeltük, hektáronként 20 literes adaggal. Ha az össztermést nézzük, akkor 2011-ben (aszályos évben) a silókukorica kont-rollparcellájának eredménye 35 tonna lett, a kezelté pedig 47 tonna, 1 hektárra vetítve. Ez a 12 tonnás többlettermés önmagában is óriási eredmény lenne, de ez még kiegészül azzal, hogy a megnövekedett makro-, mezo- és mikroelem-tartalom miatt a takarmány értéke is nő.

Vizsgáltunk külön búzát és gyepet is. Az őszi búzánál phylazonitos felülkezelést végeztünk közvetlenül a bokroso-dás után, 1–2 nóduszos állapotban. A levélzetre juttattuk ki a baktériumtrágyát akkor, amikor még a sorok nem záródtak le, s ezért a talaj felszínére is jutott belőle. Fontos tapasz-talat, hogy ezt a munkát akkor kell elvégezni, amikor látjuk, hogy érkezik az eső, mert így a Phylazonit be tud mosódni a talajba. A termésvizsgálatnál kiderült, hogy a kezelés kedve-zően hatott mind a hozam mennyiségére, mind a növények beltartalmára. Hektárra vetítve körülbelül fél tonnával mér-

tünk nagyobb hozamot a búzánál, miközben a különböző fontos beltartalmi mutatók is növekedtek.

Amikor az ásványi elemeket vizsgáltuk, a baktériumos ke-zelés kedvező hatása megmutatkozott a foszfor- és kálium-többletben. A szelén és a króm esetében szintén nagyobb értékeket regisztrálhattunk. Amennyiben ezt hektárra vetít-ve vizsgáljuk, akkor a búzánál a kalciumból, a nátriumból, a cinkből, a vasból és például a szelénből is többet regisztrál-tunk.

A gyepterületünkön is beállítottunk phylazonitos kezelést. A baktériumtrágyát közvetlenül a tavaszi gyepboronálás, tisz-títás után juttattuk ki, hektáronként 15 litert, még mielőtt a zöldnövekedés megindult volna. Zöld mintát az első kaszálás előtt vettem, grammra pontosan mértem le mindent, s elvé-geztük a beltartalmi vizsgálatokat. Ezután a füvet lekaszál-tuk és szénát készítettünk belőle, abból átlagmintát vettünk, amit ugyancsak laboratóriumi vizsgálatnak vetettünk alá. Ki-derült, hogy a baktériumtrágyás kezelés hatására 20–30%-kal több száraztömeget takaríthattunk be már az első ka-száláskor. Ennek a nyersfehérje-tartalma hektáronként 209 kg-ot mutatott, ugyanez a kontrollparcellában 163 kg lett. Az ásványianyag-tartalom vizsgálatánál azt tapasztaltuk, hogy több a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a réz, a cink és a vas is. Nagyon fontos, hogy magasabb lett a szeléntar-talom, a krómtartalom pedig a kezelt szénánál meghárom-szorozódott.

A második kísérleti évben is elvégeztük a silókukorica vizs-gálatát. Ismételten kiderült, hogy a baktériummal kezelt te-rületek adták a legnagyobb termést, miközben a beltartalom is határozottan javult.

HOZAM & ÉRTÉK

HOZAM & ÉRTÉK

A hopi indiánok évezredek óta sikeresen termelnek kukoricát szárazműve-lésnek nevezett módszerükkel a félsivatagos Arizonában. Magyarország egyes vidékeit is gyakori aszály fenyegeti, ezért érdemes kitekinteni, ők hogyan birkóznak meg ezzel a problémával.

EXKLUZÍV TARTALOM – MAGYARORSZÁGON ELŐSZÖR

18 - 19

Arizona északkeleti szegletében, a Grand Canyontól keletre mintegy 6,5 ezer négyzetkilométeren terül el a hopi indiánok rezervátuma, a wes-tern-filmekből jól ismert navajo terü-let szomszédságában. A kanyonokkal szabdalt fennsík nyári átlaghőmérsék-lete 35-38 Celsius-fok, a páratartalom átlagosan 15-20 százalék.

Az évi csapadékmennyiség átlag 300 milliméter - összevetésül: a Duna-Ti-sza közében 2011-ben hozzávetőleg szintén ilyen kevés eső hullott. A hopi terület klímája télen enyhe, nyáron pedig forró és száraz, az alkalmankén-ti zivatarokból jelentős mennyiségű csapadék eshet, amely végigrobog az időszakos vízmosásokon.

Mezőgazdasági célokra éppen ezek a szélesen elnyúló vízmosásos völgyek alkalmasak, amelyek természetes vízgyűjtőként szolgálnak az aszályos időszakok közepette, továbbá a fenn-síkokról lemosott föld is felhalmo-zódhat bennük. A vidékre jellemző agyagos talaj nem túl jó minőségű, kémhatása lúgos, vízmegtartó képes-sége kedvezőtlen, szerves anyag- és

tápanyagtartalma alacsony. Szerke-zetére jellemző, hogy a felszíni lazább réteg alatt rendkívül tömör, mint a cement. Ezt az akár két méter vastag meszes-szikes réteget caliche-nak nevezik, kézzel feltörni emberfeletti erőfeszítést igényel. Az ilyen talajban megtelepedő növényzet nem képes mély gyökeret ereszteni, emiatt véde-lem nélkül nehezen áll ellen a heves esőzések okozta eróziónak.

A férfiAK öröKsége A földműVelés tudományAA hopik elődei, a mexikói aztékoktól eredeztethető anasazi indiánok öt-tíz ezer esztendeje vándoroltak be erre a vidékre. Állattenyésztésre kevéssé al-kalmasak a körülmények, de növény-termesztésben mindig is jeleskedtek. Nem tudni pontosan, mikor fejlesz-tették ki a kizárólag a természet adta csapadékon alapuló dry farming, azaz szárazművelés nevű módszert. Jól-lehet a régészeti leletek között akad négyezer éves kukoricamaradvány, az ültetési mód legrégibb képi ábrázolá-

sa körülbelül hétszáz évesre tehető. Ezt az ősi tudományt örökölték meg a hopik, akik fennmaradásukat egyedül annak köszönhetik, hogy a legaszályo-sabb években is képesek voltak ele-gendő kukoricát, babot, napraforgót termelni. A szárazműveléssel a föld alatti természetes tározók, ezáltal a források vízhozamát is kímélték, en-nek köszönhetően pedig nemcsak embernek és jószágnak jutott ivóvíz a sivatag közepén, hanem a jobb víz-megtartó képességű homokdombo-kon öntözött teraszokat alakíthattak ki, ahol tököt, paprikát és dinnyét ter-mesztettek.

A földművelési ismeretek apáról fiúra szálltak, mivel hagyományaik szerint a férfiak dolgoztak a földeken, míg az asszonyok az otthoni teendőkért voltak felelősek: a háztartás vezetése mellett a begyűjtött termény eltáro-lásáért, tartósításáért, a következő évi vetőmag biztosításáért. A ház és a föld tulajdonjoga a nőket illette, akárcsak a gyermekek feletti rendel-kezésé.

HOZAM & ÉRTÉK

Az ültetés mindenmozzAnAtA indoKoltA hopi szárazművelés lényege, hogy az egymástól nagyjából egy mé-ternyire kialakított sorokban sakktáblaszerűen egymástól legalább két lépés távolságra felkupacolt fészkeket alakítanak ki. Ezekbe 6-7 kuko-rica vagy napraforgó szemet vetnek 30-45 centiméter mélyen: ott lenn sokáig megmarad a nedvesség a téli csapadékból (hazánkban a vetés szokásos mélysége 6-9 centiméter). A fészekből kikelő növények így egymás számára nyújtanak védelmező árnyékot a kíméletlen arizonai napsütés ellen, valamint a fészek körül is árnyékot vetnek a talajra, csökkentve annak kiszáradását.

A fáradságos munka hajtás után veszi kezdetét, hiszen a termény gon-dozása és védelme a hopi férfiak legfőbb hivatása. A kukorica sok tö-rődést igényel: a hopi gazda árgus szemmel kutat a zsenge hajtásokat károsító hernyók után, ritkítja a túlburjánzó növényeket, vízzel hígított kutyaürülékkel trágyázza a fészkeket, ragacsos levelű és mérgező kí-gyófűből kerít köréjük védőkorlátot a tejeskukoricára odasereglő pré-rifarkasok, ürgék és más kártevők ellen.

Az anasazik és a hopik 42 kukoricafajtát tartottak számon, közülük a saját nemesítésű kék változatot szentként tisztelték. Noha az afféle modern kifejezéseket, mint fajtagazdagság vagy genetikai változatos-ság az indiánok nem ismerték, a gyakorlatot alkalmazták: a termény jó minőségének fenntartását szolgálták az évenkénti vásárok, ame-lyeken az elszórt településeken, pueblókban élő hopik találkoztak, és egymás között csereberélték a különféle magokat. Generációk százai óta lényegében élő vetőmagbankként óvják az eleiktől rájuk maradt agrárkincset.

Hopi érdemeK A mAi VilágbAnA kék kukorica vizsgálatát a közelmúltban laboratóriumban is elvégez-ték, és megállapították, hogy a táplálkozás-élettanilag tekintve lénye-gesen kedvezőbb tulajdonságokkal bír, mint az Európában közismert fehér vagy sárga kukorica. A kimondottan édes ízű kék változatnak 20 százalékkal magasabb a fehérjetartalma, és alacsonyabb a glikémiás indexe, azaz nagyobb tápértéke mellett sem emeli meg hirtelen a vér-cukorszintet – ezért nem is okoz rövid idő elteltével újbóli éhségérze-tet a visszaeső vércukorszint.

A szárazművelés elveinek nagyüzemi alkalmazhatósága tekintetében nagy kérdés, hogy gépesítéssel megoldható-e a fészekbe való telepí-tés. Amennyiben igen, akkor talán érdemes megvizsgálni, vajon a több ezer esztendős indián tudomány segítségünkre lehet-e napjaink sebe-sen változó időjárási viszonyainak ellensúlyozásában.

zsuzsanna Hiver’t-Klokner

HOZAM & ÉRTÉK

22 - 23

www.phylazonit.hu06 (20) 275 5299

rezes gábor

A lassan folydogáló Berettyón túl már látszanak a Bihari he-gyek. A szebb időket is megélt váncsodi TSZ felé vezető úton a juhász frissen nyírt juhokat terel-get. Némelyiken nagy “R” betű. Aki idevalósi tudja, a jószágok a Rezes famíliáé. A család közis-mert, nemcsak azért mert a csa-ládfő itt született, hanem mert több száz hektáron gazdálkod-nak. Nem is akárhogy.

A HÉ magazin Rezes Gábornál tett

látogatást.

Aki Manchesterben is a váncsodi földekkel álmodott...

HOZAM & ÉRTÉK

AMIKOR EGY ÜZLET BEINDULRezes Gábor 10 hektár földet kapott vissza kárpótlásként, 1992-ben. Mivel korábban a bi-harkeresztesi állami gazdaság termelési igaz-gató-helyetteseként dolgozott, fel sem merült benne, hogy a földet eladja. Inkább azon törte a fejét, mit lehet ezzel a 10 hektárral kezdeni. A korábbi munkatársaival közösen ugyanis azt tervezgették, összefognak és közösen művelik majd meg a visszakapott földeket. Ehhez ka-póra jött, hogy az egyik ismerős cég vezetője arra kérte, segítsen nekik eladni egy John Deer

gépsort. A traktort és a hozzá eladásra kínált ekét, tárcsát, kombinált vetőgépet, végül Rezes Gábor és barátai vették meg, miután négyen alakítottak egy betéti társaságot. A visszakapott földek mellé további parcellákat vásároltak. Egészen a kilencvenes évek végéig gazdálkod-tak így, azonban ekkora a Bt. tagjainak egyen-ként is több mint 100 hektárosra hízott a földál-lománya, ennek pedig az lett a következménye, hogy a tagok kiváltak a gazdasági társaságból, önállósultak.

“Létrehoztam egy Kft-ét, vettem egy MTZ traktort, majd még egyet, pótkocsikat, kisebb gépeket és magam ültem be a gépbe. 2001-ben pedig megvettem életem első saját John Deere gépsorát, mivel a korábbi is bevált. Ez egy 160 lóerős trak-tor volt, egy négy fejes, váltva forgató ekével, kombinátorral.”

Névjegykártya Rezes Gábor 1948-ban született Váncsodon. Két fia van és két leányunokával büszkélkedik. Végzettsége szerint általános agrármérnök, Debrecenben szerzett 1973-ban diplomát. A rendszerváltás után lett mezőgazdasági vállalkozó. Jelenleg családi alapon dolgozik, a két fia és mindkét menye kiveszi a részét a földdel járó munkából, adminisztrációból.

A képen rezes gábor és fia, rezes gergely

26 - 27

TALAJMŰVELÉS FELSŐFOKON

Rezes Gábor földjei a Berettyó és Sebes-Körös ölelésben találhatóak. A földeket erek, kisebb vízfolyások, kanálisok szabdalják. A talajok nagy része öntéstalaj, gyakori a szikes rész, kisebb parcellákon pedig agyag és csernozjom találha-tó. A talajok kötöttsége errefelé igen magas, az Arany- féle szám szerint az 55-60-at is elérik. A művelésük ezért nehéz, nagy vonóerőt igényel. Szárazság idején ez még hatványozó-dik, így idén még az is előfordult, hogy 30 milliméteres, acél talajlazító kések rövid idő után egyszerűen elkoptak, pedig még kopásálló réteget is hegesztettek rájuk. Jellemző, hogy a kések úgy felforrósodtak, hogy akár tojást is süthettek vol-na rajta a traktorosok.

Periodikus földművelést alkalmazunk, az időjárás függvé-nyében. Ez azt jelenti, hogy 4, maximum 5 évente, 50-60 centiméteres altalajlazítást végzünk: lemegyünk az eketa-lap alatti mélységekbe. Ezekben az években nem is szoktunk szántani. Nehéztárcsával megműveljük a mélyszántott földe-ket, és a lazítással készítjük elő. Tavaly a nagy szárazságot kihasználva így műveltük a földeket, mert az eke egyszerű-en nem ment bele a földbe, aki meg ennek ellenére megpró-bált szántani, annak csak összetöredezett, rögös lett a földje.

Amikor a tél nem teszi tönkre a szántást, nehézfogassal elműveljük a parcellákat és a munka többi részét a kom-binátor végzi el. A magágy készítéshez a kombinátorral nem is megyünk mélyre, csupán 3-5 centiméterre, mert ezek a talajok tavasszal alul nyersek, vizesek. Így a felső réteget porosítjuk meg, hogy a bejuttatott vegyszer hatékony le-gyen és a magágy le tudjon záródni. Amikor jön a vetőgép, a tárcsás csoroszlya, itt megfelelő mélységű magcsatornát nyit. Ugyan a mag a nyers talajba jut, de azt a réteget nem hozzuk a felszínre.

Rezes Gáborék az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy a ta-laj szerkezete javult a korábbihoz képest. Úgy vélik ezt annak köszönhetik, hogy több szerves trágyát juttattak ki a földekre és a felhasznált Phylazonit is bizonyította jótékony hatását.

A BIRTOKOK: ŐSI FÖLDEKEN

HOZAM & ÉRTÉK

Normál esetben 30 centiméteres szántással készítik elő a földeket, ezt minden évben elvégzik, így próbálják lazíta-ni a termőréteget az optimális víz-levegő arány eléréséhez. Erre azért is szükség van, mert itt Hajdúság déli részén ha-mar tömörödik a talaj.

Az állatállományunknak köszönhetően évente 15 hektár föl-det istállótrágyázunk, emellett a baktériumtrágya is bevált, így lehetséges az, hogy ezeknek a nagyon kötött talajoknak javult a szerkezete. Baktériumtrágyát használunk a nyári tarlók bedol-gozásánál is. Persze a harmadik tényező sem elhanyagolható, hogy a saját gépeinkkel az igényeknek megfelelően műveljük meg a földeket, mindig időben és a megfelelő helyen dolgoznak a trak-torok. A könnyebb művelhetőség a gázolajfogyasztásban is kimu-tathatóan jelentkezik. A másik meglepő eredmény, hogy tavaly ősszel már a kombinátorral is el tudtuk készíteni a magágyakat, amire korábban nem volt példa a göröngyök, egyenetlenségek és a talaj minősége miatt. 3-4 éve kezdtük el a földeket ilyen for-mában művelni és úgy tűnik az eredmény már kézzelfogható az aszály ellenére is. Annyira bevált ez a kombinált módszer, hogy a felhasznált műtrágya mennyiségét is csökkenthettük. A legna-gyobb eredmény mégis az, hogy ennek ellenére a hozamszintek stabilabbak lettek és a termésátlagok kiegyenlítődtek.

Rezesék ezt számokkal is bizonyítani tudják. 2008-ban, amikor egy hasonlóan aszályos évet éltek meg, akkor a kukorica termésátlaga 4,5 tonnára rúgott hektáronként, ezzel szemben a tavalyi nagy szárazság idején 7 tonna/ha termésátlagot értek el, ami önmagáért beszél. A különböző minőségű parcellák között sem volt már olyan ordító különb-ség. 2011-ben a legrosszabb helyen is 6,5 tonna termett átlagosan, míg a legjobb minőségű terüle-teken 10 tonnát arattak hektáronként. Mindez azt bizonyítja, hogy a szélsőséges időjárás ellenére is stabilabb lett a hozamszint. A gazdálkodó hozzá-fűzte, ezekben a szélsőséges években gyakorlattá vált náluk, hogy a kalászosokat és a repcét is lomb-trágyázzák, mert a felülről táplálás is elengedhe-tetlen a jobb termés érdekében.

Gépesített hadtestA Rezes birtokokat jelenleg egy 200 lóerős és egy 110 lóerős John Deere traktorral, egy MTZ 82-sel valamint egy 550-es traktorral mű-velik meg. A betakarításokat egy John Deere kombájnnal végzik. Jelenleg 330 hektár saját földön dolgoznak és a gépparknak köszönhe-tően további 100 hektárt képesek bérmunká-ban megművelni. Rezes Gábort büszke arra, hogy valóban korszerű eszközökkel művelik a földeket, mivel többek között Kuhn Maxima vetőgéppel Amazone aprómag vetőgéppel, Cambridge hengerrel valamint egy 2000 lite-res Kertitox vegyszerezővel is rendelkeznek. A gépállomány a jelenlegi formában 4-500 hek-tár műveléshez elegendő.

28 - 29

Már negyedik éve baktériumtrágyázok a kalászo-sokban és repceföldeken még bokrosodás előtt. A tények makacs dolgok, amikor nem használtam a baktériumtrágyát 3-sal kezdődtek a termésátla-gok, ahogy el kezdtem a földekre kijuttatni rögtön négyes lett belőle. A csapadékszegény években egyszerűen muszáj használni.

ADD MÁR URAM AZ ESŐT A múlt évben Váncsod környékén 460-470 mm csapadék hullott, ami önmagában nem lett volna rossz, azonban az eloszlása már nem kedvezett a növényeknek. Tavasszal esett errefelé komolyabb eső, majd valamennyi ősszel, a vege-tációs időszakban alig, összesen 120-150 millimétert mé-rtek. A csapadékos 2010-es esztendőben azonban 850-860 milliméter égi áldás hullott a földekre, ami viszont duplája a szokásosnak. Ez éppúgy nem kedvezett a növényeknek, mint a szárazság. A kanálisokra, vízfolyásokra kifutó, vagy mélyebben fekvő földeken állt a víz, a szárazság idején el-lenben szikesedés kezdődött el.

Idén a tavaszi aszály miatt mintegy 100 milliméter csapa-dék hiányzik a bihari földekről. Az elmúlt hetekben azon-ban kedvezőbb volt a helyzet, mert egy-egy alkalommal akár 10 milliméter, vagy ennél is több esőt kaptak a földek.

Rezes Gábor szerint ennyi víz arra már elegendő, hogy a földek körülbelül egy hetet kibírjanak. Ha azonban újra jön egy szárazabb ciklus, akkor azt meg fogják sínyleni a növé-nyek és persze a termés is. A vízhiány főként a kalászosokon látszik, a csapadékosabb időjárás megérkezése előtt egyes részeken már felsültek a növények. Az első nóduszon min-denütt látszott a szárazság, de volt, ahol már a második nódusz is sárgulni kezdett, és ezt nem a gombásodás okozta. Rezes Gábor mindezek ellenére bizakodó, azt mondja, amit az időjárás elront, azt ki is tudja javítani.

Bízom abban, hogy nem lesz rossz évünk. Tisztában vagyok azzal, hogy ezeken a földeken 40 mázsa búza már elfogad-ható mennyiség hektáronként. Persze nekünk is termett már 50-55 mázsa, meg egy-egy táblán akár 60 is, de ez ritkaság. A felméréseink alapján jelenleg 45 mázsa búzára lehet számítani, az árpa pedig 40 mázsa körül lehet. A repcéről azonban már nem tudok nyilatkozni, mert amilyen idő volt, minden mázsa ajándék!

Rózsa sándor földjénA 330 hektár föld, négy község (Váncsod, Gáborján, Mezőpeterd, Hencida) határában helyez-kedik el, és összesen 40 parcellát tesz ki. A legkisebb parcellák 2-3 hektárosak, a nagyobbak pedig 10-15 hektárosak. A földeket úgy vásárolták meg, hogy egy útvonal mellett helyezked-jenek el. A művelésnél így nem kell fölösleges ide-oda járkálni a gépekkel. Ennek megfelelően alakítják ki a vetésszerkezetet is. Négy embert alkalmaznak a gazdaságban, három fizikai mun-kást és egy adminisztrátort. A Rezes földek érdekessége, hogy az egyik parcella a Gáborjáni erdőnél ér véget, ahol a helyi szájhagyomány szerint Rózsa Sándor, a híres betyár bujdosott a pandúrok elől.

HOZAM & ÉRTÉK

EGY KIS MATEMATIKA Összehasonlításképpen a Váncsod környéki földeken 2011-ben 4,0 tonna búza termett, az árpa termésátlaga pedig 4,8 tonna volt. A kukoricából 7 tonnát takarítottak be, ami el-maradt a több mint 9 tonnás rekordtól. Rezes Gáboréknál ugyanis volt olyan év, amikor 100 hektár átlagában is több mint 9 tonna kukoricát sikerült betakarítani. A váncsodi mezőgazdasági vállalkozó 19-20 aranykorona értékű földe-ket művel meg. Azt mondja, ezek az átlagok megfelelnek a föld minőségének, persze egy-egy jobb fekvésű parcellában errefelé is előfordul, hogy a gondos művelést 100 mázsás termésátlaggal hálálják meg a földek. Amikor 100 hektár át-lagában sikerült a közel 10 tonnás átlagot elérni kukoricából, akkor is nagy volt a szórás a földek között, mert a rosszabba-kon csupán 6-7 tonna, míg a kiváló minőségűeken 13 tonna is megtermett hektáronként. A napraforgó esetében az utóbbi években erre 2,5-3 tonna termett hektáronként. Rezes Gá-bor hozzáfűzte, ebben szerencsére nagy változás nincs és ezt a megfelelő agrotechnika, valamint baktériumtrágyázás számlájára írja.

BAKTÉRIUM- TRÁGYÁVAL KÍSÉRLETEZNEK Idén kísérletezgetünk is: egy közel 20 hektáros parcellát vetettünk be úgy búzával, hogy alaptrágyát nem használ-tunk, csak Phylazonitot dolgoztunk bele. Tavaly itt repce termett, és azt kell hogy mondjam, gyönyörű a búza. Ha-sonlóan jártunk el egy másik parcellán is, ott a kukoricát kellett silózni tavaly. Ez sem kapott trágyát a Phylazoniton kívül, ám a búza itt is rikítóan zöld. Ezeket most összevetjük azokkal a hasonló minőségű földekkel, amelyeknél a 3x15-ös műtrágyát alkalmaztunk, közel 2 mázsát hektáronként. Ta-valy volt egy másik kísérletünk is, repcével. Műtrágya nélkül 3,1 tonnát értünk el hektáronként, ami ahhoz képest, hogy a közelben kétszeri műtrágyázással is csak 4 tonnát sikerült termelni, egyáltalán nem rossz eredmény.

A baktériumtrágya Rezes Gábor ismerőseinél is bevált, Váncsod és környékén sokan esküsznek arra, hogy a Phylazonittal kezelt földeken jobb eredményt érnek el, mint ahol műtrágyát használnak. Hangsúlyozta, mindenkinek saját magának kell meggyőződnie és kipróbálnia, hogy egy adott földön mi jó a növényeknek.

z. pintye zsoltfotó: Vámos Csaba

A lOki szurkolóRezes Gábornak a mezőgazdaság mellett van még egy mániája, ez pedig a foci. Egészen fiatal kora óta Loki szurkoló. Olyannyira imádja a debreceni együttest, hogy nemcsak a hazai mérkőzésekre látogat ki rendszeresen, még külföldre is elkíséri kedvenc csapatát. Szurkolt már a DVSC-nek a manchesteri szentélyben, az Old Traffordban és a horvát Hajduk spliti stadionjában is.

30 - 31

Hazánkban a kalászos gabonák betakarítása a nyári mezőgazdasági munkák legnagyobb körültekintést, figyelmet és leggon-dosabb szervezési munkát igénylő része. A gabona betakarításával azonban a technológiai munkálatok korántsem érnek véget, ugyanis a visszamaradt tarló legalább ennyire gondos és szakszerű kezelést kíván.

Még a közeli múltban is elterjedt és általánosan használt gyakorlat volt a gabonatarlóink égetése, mely a lehető legrosszabb megoldás a talaj szempontjából. Ma már ezt az eljárást a törvény is tiltja.

Mára jelentősen csökkent a magyarországi állatállomány, a gabonaszalma ilyen célú hasznosítása is ennek következtében jelentősen visszaesett, ami egyrészről sajnálatos, másrészről pedig, ha a talajba megfelelően visszadolgozzuk a szalmát, kifejezetten pozitív hatást érhetünk el. Szemtermés tömegéhez viszonyítva a talajba visszajuttatható szalma mennyiségebúzánál 1:0,7-0,8, árpánál 1:0,5-0,6.

„Márpedig a föld ügye nem egyszerűen magánügy, akkor sem, ha értelemszerűen magánkézben van. Hogy mitől különleges? Mert a talaj, a termőföld, a rajta élő nép hosszú távú fennmaradásának élelmiszerrel kapcsolatos – tehát az elsődle-ges életfeltételekkel kapcsolatos – természeti erőforrása, ezért sem megőrzésének, sem rombolásának folyamata nem lehet magánügy.”

(Dr. Nagy Bálint)

Hamarosan következik a betakarítás a kalászos gabonáinknál, érdemes egy kis figyelmet szentelnünk a betakarítás után rögtön szükséges talajművelési lépésekre, készülve a repce vetésére és majdani, remé-nyeink szerinti sikeres kelésére, mely az egyik legkényesebb pont a repce életciklusában.

HOZAM & ÉRTÉK

32 - 33

A tarlóhántás alkalmazásának céljaként vázlatosan a követ-kező pontokat említhetjük:•a visszamaradt tarló bedolgozása a talajba, a talaj szerves

anyagának növelése,•a terület gyommentesítése,•a kártevők, kórokozók élettevékenységének csökkentése,•a talaj nedvességtartalmának megőrzése,•a talaj hőforgalmának szabályozása,•a talajban élő mikroorganizmusok tevékenységének foko-

zása.

MIÉRT FONTOS A SZERVES ANYAG?

•Táplálékforrásként szolgálnak a talaj állatvilága számára, olyan tápanyagokat raktároznak, mint a nitrogén, a foszfor és a kén, ezek járulnak hozzá leginkább a talaj termelé-kenységéhez!

•A szerves anyagok felszívják a vizet, tömegük hatszoro-sát képesek megkötni, jelenlétük ezért elengedhetetlenül szükséges a növény számára.

•Jobb a talaj szerkezete, ami elősegíti a víz beszivárgását, valamint csökkenti a talaj tömörödésre, erózióra való haj-lamát

Természetesen elsődleges cél a tarlómaradványok talajba keverése, a talaj szerves anyagának növelése, amelyet köz-vetlenül az aratás után kell elvégezni, mielőtt még a talaj ki-száradna. Ily módon biztosíthatjuk a talajban lévő vízkészlet megőrzését is, mely 40%-kal is több lehet mint a kezeletlen tarlók esetében. Ha sikerül a talaj felületén egy-két ujjnyi aprómorzsás réteget teremteni, akkor a földtakaró alatt az alsóbb rétegekből feljutó nedvességtől még szárazságkor is átnyirkosodik a talaj.A tarlóhántásoknak további kiemelt célja a gyomirtás, ill. a gyommagvak kikelésre való serkentése, majd a kikelt növé-nyek elpusztítása. Ennek következtében a kelő és a növe-kedésnek indult gyomok mechanikai megsemmisítésének tudunk később majd eleget tenni. Tarlóállapotban nyílik le-hetőség ugyanis arra, hogy talajainkban csökkentsük a gyom magvakat és megszabaduljunk egyes igen kellemetlen gyom-fajoktól.

Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a sok tarló-maradvány (magas tarló) - hasonlóan a szalmás istállótrágya alkalmazásához - kiválthatja a talaj átmeneti tápanyagkész-let-csökkenését. Hiszen a tarlómaradványok és az istálló-trágya lebontásában résztvevő mikroorganizmusok az élet-tevékenységeikhez szükséges nitrogéntápanyagot a talajból veszik fel.

Fő szempontunknak kell legyen, hogy az alábbi Magyaror-szágon is meglévő, a talaj termőképességét rontó degradáci-ós folyamatokat megállítsuk ill. javítsuk. Úgymint: •erózió (víz, szél),•tömörödés,•szikesedés, savanyodás,•talajszennyezés (nehézfémekkel, preszticidekkel),•szervesanyag-tartalom csökkenés.

Fenti problémák megelőzése érdekében ajánlatos a mulcs technológiát előtérbe helyezni.

Mi a mulcs technológia lényege: Egyenletes mélységben történő, szármaradványokat a mű-velési mélységben egyenletesen elkeverő, talajszerkezet kímélő és javító talajművelési eljárás. Azáltal, hogy csök-kentjük a művelési meneteket, csökkentjük a tömörödést, javítjuk a talaj levegő és vízháztartását. A szármaradványok egyenletes elkeverésével előbbiek javulnak, valamint nő a talaj humusztartalma, és kíméljük a talajban lévő hasznos élőlényeket. Továbbá csökken az erózió és szikesedési haj-lam is.Eszközei a különböző kialakítású szántóföldi kultivátorok azaz a mulcs grubberek:•lazítók,•mulcs vetőgépek.

1. kép. KÖCKERLING VEKTOR mulcsgrubber

A TARLÓHÁNTÁS CÉLJA, NÖVÉNYVÉDELMIJELENTŐSÉGE

Tárcsázás hátrányai: •porhanyósítja a talajszerkezetet,•nem tökéletes a keverőhatása,•egyenetlen, hullámos talajfelszín a művelt talajszelvény

alján,•tömörítőhenger kevésen található,

A tárcsázás hátrányainak a kiküszöbölését érhetjük el az úgynevezett mulcskultivátorokkal vagy mulcsgrubberokkal, melyek egyenletes mélységben, egyenletesen keverik be a szármaradványt aprómorzsás talajszerkezetet hagyva, továb-bá kompakt tömörítő hengereikkel lezárják a talajt. A tarló-hántást kisebb területen, de ekével is végzik.

Szántás hátrányai:•magas munka- és energiaráfordítás,•szármaradványokat paplanszerűen a barázda aljára forgat-

ja, nem tökéletes lebontás, toxikus hatások elősegítése,•forgatáskor károsodnak a talajban élő hasznos élőlények,•növeli a talaj elporosodását és kérgesedését.

Ezen hátrányok kiküszöbölése szintén a megfelelő mulcskul-tivátorokkal illetve mulcsgrubberokkal ajánlott.Fontos megjegyezni, hogy a megfelelő mulcseszköz gázolaj-fogyasztása 1 ha-ra vetítve ugyanannyi mint a tárcsázás ese-tén, sekélyszántáshoz viszonyítva viszont cca. 50 %-al keve-sebb.

HA A KÖVETKEZŐ KULTÚRÁNK A REPCEEnnél a technológiánál alkalmazhatunk vetőágy készítésre közép mélylazítót is, amennyiben a talajállapotunk igényli ezt, melynek olyan műszaki kialakításúnak kell lennie, hogy aprómorzsás szer-kezetet hagyjon maga után és legyen keverő hatása is a lazítónak.

A hagyományos művelésnél ez általában ápoló tárcsázás, szántás,

majd vetőágykészítés. A problémát ez esetben a tárcsázásnál és szántásnál már említett hátrányok jelentik. A minimum egy mun-kaművelettel több művelés költségnövekedést illetve a talaj ned-vességének drasztikus csökkenését vonja maga után, mely a kelés egyenetlenségét, vontatott növekedését eredményezi.

Következő lépés a repcevetés, melynél fontos az egyenletes mély-ségtartás, az esetleges szármaradványok nem befolyásolhatják ezt, ezért erre a műveletre a legalkalmasabb egy úgynevezett késes mulcsvetőgép, mely a tárcsással szemben nem ugrik át a szármarad-ványon, nem torkollik be, megfelelően elő- és utótömörít és nedves körülmények között is nagy pontossággal tud dolgozni.Szeretném megjegyezni, hogy napjainkban a gépgyártóknál is egyre fontosabb a különféle szántóföldi kultivátorok, mulcs-grubberok gyártása, de nem mind felel meg azoknak az elvárá-soknak, amiket egy felelősen gondolkodó gazda elvár, azaz kiváló anyagminőségű legyen, megfelelő legyen a keverőhatása, tartsa egyenletesen a mélységet, vontatási igénye optimális legyen. Fenti megállapítás igaz a lazítókra is.

Fentiekre figyelemmel összefoglalásként az alábbi szempontokat tartsuk szem előtt a költségeink csökkentése, a talajállapotunk javí-tása, a nagyobb beltartalmú hozamok elérése érdekében. Tarlóhántás betakarítás utáni minél hamarabbi elvégzése mulcskul-tivátorral vagy grubberral, Phylazonit baktériumtrágya kijuttatásá-val egymenetben:

•tarlóápolás,•vetőágykészítés mulcsgrubberral vagy lazítóval,•vetés mulcsvetőgéppel.

Horváth tibor

2. kép. KÖCKERLING ULTIMA 600 CS mulcsvetőgép

BETAKARÍTÁS UTÁNI GÉPI MŰVELETEK

A mai gazdálkodási gyakorlatban az úgynevezett hagyo-mányos talajművelési eljárások a használatosak főként. Ennek eszközei a tárcsák, ekék, vetőágykészítők, tár-csás vetőgépek. A tarlóhántás X tárcsával, V tárcsával vagy az utóbbi időben elterjedt egyenes tárcsával tör-ténik.

HOZAM & ÉRTÉK

A debreceni Farmer-expo szakkiállítást idén augusztus 17-20. között szervezzük a Debre-ceni egyetem Agrártudományi Centrumának területén.

A kiállításra kilátogatók már megszokhatták, hogy a Farmer-expo-n átfogó képet kapnak az ágazat aktuális helyzetéről, megismerhetik a legújabb gépeket és technológiákat, tájékozód-hatnak a növénytermesztéshez és állattenyész-téshez kapcsolódó legfrissebb módszerekről, eszközökről. A V-Trade Kiállítások Kft. arra törek-szik, hogy ebben az évben is a szakma egészének szóló fórumot szervezzen, ahol sikeres partner-kapcsolatok és üzletkötések születnek.

A kiállításon részt vevő cégek a hazai gépfor-galmazók és gépgyártók legjobbjaival verse-nyezhetnek, az ország egyik legnagyobb állatte-nyésztési kiállításán több száz állattenyésztővel találkozhatnak, a kertészeti szakma egyetlen önálló fórumán pedig a zöldség- és gyümölcs-termesztők széles fajtakínálatát ismerhetik meg. Jelen lesznek továbbá a legújabb növényvédel-mi technológiákat, vetőmag típusokat, valamint a termesztés és tárolás gépeit, berendezéseit gyártó és forgalmazó vállalkozások.

A Hortico szakkiállítás keretein belül a terme-lők számára konferenciát rendezünk. Az integ-rált és az ökológiai zöldség- és gyümölcster-mesztés helye a hazai kertészetben címmel. A színvonalas szakmai előadások minden évben több száz hallgatót vonzanak, így kiállítóink a konferencia résztvevőivel új üzleti kapcsolatokat alakíthatnak ki, valamint megismerhetik a helyi piac sajátosságait és a konkurenciát. A zöldség- és gyümölcstermesztők mellett megjelennek a kertészethez kapcsolódóan a termesztő beren-dezéseket, a tárolás és csomagolás eszközeit valamint az öntözés és növényvédelem gépeit gyártó és forgalmazó cégek is.

Idén tovább szeretnénk növelni a kisebb hazai élelmiszeripari kiállítók körét, hiszen a látogatók is egyre inkább tudatosan keresik a jó minőségű magyar élelmiszeripari termékeket. A cél a hely-színi értékesítés mellett természetesen a termé-kek széles körű megismertetése a fogyasztókkal, amire kiváló alkalom a napi többezres látogatott-ságú kiállításon való részvétel.

A szakmai programokat tovább gazdagítja a ter-vezett méhészeti konferencia, a fiatal gazdák konferenciája és a szaktanácsadók számára a kiállítás keretében szervezett képzés.

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően idén is támogatjuk a kiállításon tartott partnertalál-kozók szervezését, lehetőséget teremtve kiállí-tóinknak a még hatékonyabb kommunikációra. Ezen felül külföldi résztvevőkre is lehet számíta-ni, lesz többek között ukrán-magyar üzletember találkozó és gazdacsoportok jelezték érkezésü-ket Romániából.

A résztvevő cégek ebben az évben is több tíz-ezer látogatónak mutathatják be termékeiket, szolgáltatásaikat, az augusztus 20-i hétvégén tehát ismét a mezőgazdaságé és az élelmi- szeriparé lesz a főszerep. A rendezvénnyel kapcsolatban további információk olvashatók a www.farmerexpo.hu weboldalon.

A Farmer-expo és a Hortico szakkiállítások, mint a szakma találkozási színhelye, kiváló üz-leti lehetőségeket nyújtanak Önöknek.

Vaszkó lászlóKiállítás Igazgató

21. FARMeR-expO És 7. HORtiCO szAkkiállítás DebReCeNbeN

Jelentkezés és bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft. • Tel./fax: 52/436-012 • farmerexpo@farmerexpo.hu

„még KeressüK Az utAt…”AVAGY A KELET-SZLOVÁKIAI MEZŐGAZDASÁG KIHÍVÁSAI A SZALÁNCI-HEGYSÉG ÁRNYÉKÁBAN

Az AT Zemplén a szlovák Agro Trade Group leányvállalata. Az anyavállalat egyaránt foglalkozik mezőgazdasági gépek forgal-mazásával és gazdálkodással is. A cég résztulajdonosa és egyben vezetője Palágyi Sándor, aki termesztéstechnológiájuk rejtelmeibe, gazdálkodásuk nehézségeibe és a problémák megoldásának lehető-ségeibe avatott be.

palágyi sándorAz At zemplén résztulajdonosa

HOZAM & ÉRTÉK

Idén töltötte be 40. életévét, gyermekkora óta élete a mező-gazdaság. Mára egy kisebb mezőgazdasági birodalom résztu-lajdonosa, vezetője és elsőszámú kritikusa is egyben. Mindent megtesz azért, hogy földjének igényeit kiszolgálja, de a teljes körű „ellátásért” cserébe elvárja, hogy a terméshozamok iga-zolják a termesztéstechnológia helyességét.

36 - 37

Sándor mezőgazdász család sarja, édesapja nyugdíjba vonulásáig, 40 évig volt igazgatója egy 9000 hektáros álla-mi gazdaságnak. Gyermekkora óta fog-lalkozik növénytermesztéssel, iskolái is a földhöz kötik: mezőgazdasági szak-középiskolába járt, felsőfokú tanulmá-nyait pedig a Nyitrai Főiskolán végezte mérnök szakon. 1995-ben diplomázott, ezután két évig – ahogy fogalmaz - ke-reste a helyét. 1998-ban csatlakozott az Agro Trade Rozsnyó-hoz, ahol ele-inte üzletkötőként kereste a kenyerét. 2005-ig mezőgazdasági gépeket érté-kesített, majd amikor lehetősége nyílt rá, az anyavállalattal közösen vásárolt földeket, és lett az AT Zemplén résztu-lajdonosa.Az általa vezetett cég 95 százalékban növénytermesztéssel foglalkozik, de minimális részben mezőgazdasági gé-peket is forgalmaznak. Feleségével – akivel egy 18 éves fiút és egy 12 éves lányt nevelnek – a főiskolán ismerkedett meg, ő is a társaságnál dol-gozik gazdasági vonalon. Ahogy Sándor mondja: „Nála van a pénz, én meg köl-töm”.A cég 2005-ben vásárolt területeket a magyar határmenti Kazimír térségé-ben (később terjeszkedtek Dúbravkára is). Itt eleinte állattenyésztéssel is foglalkoztak, több mint 1200 sertést számláló állományuk volt. Az alacsony felvásárlási árak azonban ellehetetlení-tették a tenyésztést, így 2007-ben úgy döntöttek, felszámolják az állományt: „Minden évben 10 százalék mínuszt produkált a tenyésztésük. Hiába volt jó állományunk, ha a felvásárlási ár alacsonyabb volt, mint amennyibe ne-künk került a tartásuk. Évente 150-200 ezer eurós veszteséget könyveltünk el, amit a növénytermesztéssel kellett kompenzálnunk” – emlékezik a kezde-tekre. Azóta bebizonyosodott, hogy jól dön-töttek, és ma már arra törekednek, hogy a több mint 2100 hektár szántó-

földön kizárólag piacerős növényeket neveljenek. Az anyacéghez hasonlóan ők is intenzív mezőgazdaságot folytat-nak. A „rizikósabb” növényeket - mint például a repce – nem vetik túl nagy arányban, igyekeznek elosztani a koc-kázatot: ha valamelyik növénnyel prob-léma adódik, a másik tudja pótolni a veszteséget. Ennek megfelelően alakí-tották ki fele-fele arányban az őszi és a tavaszi vetést. Ősszel körülbelül 350 hektáron repcét, 700 hektáron pedig búzát vetnek, és idén először 90 hektáron tritikálét is. Tavasszal 350-400 hektáron kukoricát, 150-200 hektáron tavaszi árpát, több mint 400 hektáron pedig szóját vetnek. Utóbbit az elmúlt néhány évben ter-mesztik azért, mert alacsonyak a költ-ségei, kiváló előveteménye a búzának, és az elmúlt két évben a felvásárlási ára is jól alakult.

A SZÉLSŐSÉGEK FÖLDJE: DÚBRAVKA ÉS KAZIMÍRAz AT Zemplén művelési területe gyakorlatilag két részre osztható: 50 százalék produktív, a többi 50 kevés-bé produktív terület. Míg a dúbravkai 800 hektáron Kelet-Szlovákia legprog-resszívabb, legjobb minőségű földjei találhatók, addig a Szalánci-hegység lábánál elhelyezkedő kazimíri 1400 hektár tele van kötött, nehéz talajok-kal. Ráadásul az utóbbi időben igen szélsőséges az időjárás is: az elmúlt 4 évben minden előfordult itt. 2011 száraz év volt, de 2008, 2009 és 2010 rendkí-vül csapadékos. „2010 összességében volt katasztrofális. Egy év alatt 1278 mm csapadék hullott a mezőinkre, és aki mezőgazdasággal foglalkozik tud-ja, mit csinál ennyi víz a nehéz, kötött területeken. Nem tudott lefolyni, volt olyan terület, amit be se tudtunk vetni. Ami pedig már be volt vetve, azt sajnos

a víz nagyon megviselte. Kazimíren keresztülfolyik egy patak (mindenki más folyónak veszi), a Ronyva, ami a Szalánci-hegyekből jön és Magyaror-szágra megy át. Voltak napok, amikor a patak miatt kétszer volt elöntve a te-rületünk vízzel.”A szélsőségek 2011-ben sem kerülték el Kazimírt. Pedig eleinte pozitívan ala-kult minden, a növények szépek voltak. Májusban azonban beállt az aszály, jú-nius 23-án 16 órakor pedig érkezett egy olyan erős jégeső, ami a cégnek 300 ezer eurós kárt okozott. A kazimíri rep-cét szinte száz százalékban elpusztítot-ta, és a búzából is tönkretett 150-160 hektárt. A szójából sem maradt semmi, a növény azonban megmutatta erejét: szeptemberig olyan mértékben rege-nerálódott, hogy a majdnem lekaszált területről sikerült 2 tonnát betakaríta-ni.Dúbravkán már könnyebb a talaj, de ez nem azt jelenti, hogy itt nincsenek gon-dok. 2010-ben például a magas talajvíz okozott galibát, ami a Latorca, Ondava és Ung folyók alkotta háromszög terhé-re róható. Ha ugyanis az egyik vízszintje emelkedik, akkor a másik kettőé is, és a talajt annyira latyakossá teszik, hogy gyakorlatilag művelhetetlenné válik.

EMELKEDŐ TERMÉSHOZAMOK

A nem túl ideális talaj és a szélsőséges időjárási körülmények ellenére az AT Zemplén által művelt területeken a terméshozamok emelkedő tendenciát mutatnak. Bár a kazimíri földeket szin-te csődbe ment cégektől, elhanyagolt állapotban vásárolták, a hozamok évről évre pozitívabb képet mutatnak. A két területen összességében a búza 4,5-5 tonna körül alakul hektáronként, míg a repce stabil 2,7 tonnát produkál. „Ez ugyan a mai feltételekhez képest ala-csonynak mondható, de a dúbravkai vidéken biztosan hozza a 3 tonnát. Haladunk felfelé, keressük az utat a technológiával, a vegyszerekkel, a mű-trágyákkal, kutatjuk, miből tevődnek össze a földjeink, mit adjunk hozzá, hogy még jobb eredményeket érjünk el. Sokat invesztálunk a földbe, de egy-előre nem értük azt el, hogy amit be-leteszünk, azt ki is tudjuk venni belőle termésben” – vallja be a szakember, aki hiszi, hogy amit az iskolákban tanítanak és ami a szakirodalomban le van írva, csak egy alap. Ahhoz, hogy még többet ki tudjanak hozni a földből, ismerni kell az összetételét, tudni kell, mi hiányzik belőle és azt meg kell adni neki.Ehhez Szlovákiában segítséget nyújt a Mezőgazdasági Minisztérium kontroll részlege is, ahol a növénytermesztés során felhasznált műtrágyák és vegy-szerek minőségét és mennyiségét el-lenőrzik, és ahol 10 évente ingyenesen vizsgálják be és elemzik a hozzájuk el-juttatott talajmintákat. Az AT Zemplén termőföldjeiről 3 évvel ezelőtt kiderült: igen savanyúak a talajok, nagyon rossz a ph-értékük. A talajminőség javítása érdekében a meszezés, és a Phylazonit baktériumtrágya alkalmazása mellett döntött a vállalat, valamint egy nyitrai céggel is felvették a kapcsolatot, akik ezután rendszeresen ellenőrzik majd a

talaj minőségének alakulását.Baktériummal ugyan korábban is kezel-ték a talajt, de Sándor szerint többfélét és rendszertelenül alkalmaztak. Ezút-tal eldöntötték: kizárólag Phylazonitot fognak használni, és adnak legalább 3-4 évet a termésnek, hogy bizonyít-son, és kiderüljön: jó irányba terelték-e termesztéstechnológiájukat. A bakté-riumok segítségére elsősorban a szár-maradványok lebontásánál számítanak: „Mivel már nem foglalkozunk állatte-nyésztéssel, minden növényi rész kint marad a mezőn. Mi ezt bedolgozzuk a földbe, de főleg a búzánál, az árpánál és a kukoricánál nagyon nagy tömegű a szalma, rengeteg nitrogént kivesz a földből a lebontása. A kihívás az, hogy a hozzáadott nitrogént ne a lebomló szalma vegye ki a talajból, hanem a nö-vény vegye fel magának. Itt látunk na-gyon nagy fantáziát a Phylazonitban.”

MENNYISÉG ÉS MINŐSÉG A GÉP- ÁLLOMÁNYBAN ISMivel az anyacég és leányvállalata is foglalkozik mezőgazdasági gépek for-galmazásával, a választás egyértelmű: Massey Ferguson és Challenger gé-pekkel dolgoznak a földeken is. Erőgé-peik között fellelhető egy 340 lóerős Massey Ferguson, egy 300 lóerős Chal-lenger, két 230 lóerős Challenger, egy 200 lóerős Massey Ferguson és egy 150 lóerős Massey Ferguson traktor is. Két Massey Ferguson és egy Challen-ger típusú kombájnnal rendelkeznek, és van két önjáró Tecnoma permetező-jük is. Az egyik 120 cm magas 24 méte-res szárnyakkal, a másik pedig 140 cm magas, szintén 24 méteres szárnyakkal.A vetőgépek és egyéb talajművelő gé-pek tekintetében a Vaderstad márkát preferálják. A géppark része 2 db 4 méteres vetőgép, egy Top Down talaj-művelő, egy Carrier tarlóhántó tárcsa

és egy TerraDisc a Pöttingertől, vala-mint egy 6-os és egy 7-es eke szintén a Pöttingertől.A felsorolt gépek mellett akad az ál-lományban műtrágyaszóró, és nemrég vásároltak egy meszező vontatógépet 12 méteres szárnyakkal, mely az új irány, vagyis a talajjavítás elengedhetetlen munkaeszköze.S hogy miért ez a hatalmas géppark? Sándor tapasztalatai szerint az extrém időjárási körülmények miatt nagyon le-csökken azoknak a napoknak a száma, amikor talajmunkákat tudnak végezni. Amikor alkalmas az idő, igyekeznek minél több munkát minél rövidebb idő alatt elvégezni. Így például aratáskor 8-9 kombájn is dolgozik egyszerre.

HOZAM & ÉRTÉK

38 - 39

KI KORÁN VET, JÓL ARAT

Bár a szakirodalom a különböző nö-vénykultúrák vetési és aratási idejét is pontosan behatárolja, Palágyi Sándor úgy véli: az előírtakhoz képest mindent 7-10 nappal korábban kell elvetni.Búza esetében ez nagyjából szeptem-ber 20-i kezdést jelent. Mivel csak őszi búzát vetnek, az elővetemény a terület 30-40 százalékán repce, 60-70 száza-lékban szója. Ez 2011-ben 350 hektár szóját, 150 hektár kukoricát és némi repcét jelentett. Az eltérő elővetemény eltérő talajelőkészítést tesz szükségessé. Amennyiben szója az elővetemény, betakarításkor deszikkálják egy totál herbiciddel, alacsonyan kaszálják, így minimális tarló marad. Aratás után egy tökéletesen „összeszedett” talaj marad, amit nagyon könnyű megdolgozni. En-nek megfelelően Sándor a szója után könnyű tárcsázást ír elő, melynek során maximum 10 centiméter mélységben mozgatják meg a földet. „A szójának van egy olyan tulajdonsága, hogy a szabadradikális nitrogént leköti a gyökeréhez, nagyon könnyűvé teszi a talajt, ezért a vetés nagyon jó a szója után” - mondja. „Kukorica után kicsit problémásabb, használunk zúzógépet is, ami a maradék kukoricát zúzza ösz-sze. A Top Down géppel előkészítjük a földet, majd még egyszer használjuk keresztbe művelésre, és úgy vetünk.” – teszi hozzá.Ha a búzát megelőző évben repcét ve-tettek, a betakarítását követően tarló-hántást végeznek 5-6 centiméter mély-ségben. Utána következik a Top Down művelés, majd azt követően a vetés.A cég Vaderstadt vetőgépei C típu-súak, azaz kombinált gépek, műtrágya adagolásra is alkalmasak. Így a vetés-sel egymenetben Ammofosz márkájú nitrogén műtrágyát juttatnak ki a búza

alá másfél, a repce alá 2 mázsa körüli mennyiségben.A vetés során a Saatbau Linz terméke-it, az Antoniust, Augustust, Saturnust kedvelik, de idén kipróbáltak lengyel vetőmagokat is. A kazimíri területeken szinte kizárólag „bajuszos” búzát vet-nek, ott ugyanis a hegy közelsége miatt elég nagy lehet a vadkár, ami ellen vé-dekezni kell. Dúbravkán ilyen probléma nem áll fenn.Az ősz folyamán még egyszer sor kerül műtrágyázásra, akkor a búzára 1 mázsa Močovina kerül. Ebben 46 százalék na-gyon hosszú lebontású nitrogén van. Ezt a lehetőséget a Szlovákiában gaz-dálkodó németektől „lesték el”, akik emellett a DAM-ot is használják, ami folyékony 39%-os nitrogén.A búzát tavasszal nem permetezik, feb-ruár vége, március eleje táján kap vi-szont kéntartalmú nitrogén műtrágyát hektáronként másfél mázsa mennyi-ségben. Utána már a betegségek ellen permeteznek - két részletben. Több-nyire a BASF-től beszerzett permetező szerhez saját igényeik szerint kialakított levéltrágyát adagolnak. Kétfajta levél-trágyát használnak, az egyik a mikro, ebben nincs nitrogén, csak foszfor, kálium és egyéb ásványi anyagok. Ez a kezelés ellenállóbbá teszi a növényt, jobban fogja tűrni a szárazságot vagy a megnövekedett vízmennyiséget. A má-sik az energia típusú levéltrágya, mely-nek nagyobb része nitrogén, de van benne kálium is, amit a növény a leve-lein keresztül tud felvenni. Ezzel a ke-zeléssel a nitrogénhiány pótolható és a minőség is javítható. Stresszoldásra kétszer használnak Tonikot, ez a műtrá-gya felvételét is megkönnyíti.Ezzel a termesztéstechnológiával a búza esetében igen jó évet zárt az AT Zemplén 2011-ben, Dubravka területén 5,7-7,5 tonna között arattak. Kazimírnél – a jégesővel sújtott 160 hektártól el-tekintve - átlagosan 4,5 tonna körül alakult a terméshozam. A két udvar

összesen stabil 5-5,5 tonnát szokott produkálni, ez az átlag 2011-ben 4,78 tonna volt.Ezzel a kezeléssel a nitrogénhiány pótolható és a minőség is javítható. Stresszoldásra kétszer használnak To-nikot, ez a műtrágya felvételét is meg-könnyíti.

„OLCSÓBB A FÉKEZÉS, MINT A PUMPÁLÁS”A repce esetében az „olcsóbb a féke-zés, mint a pumpálás” alapelvet köve-tik, ami azt jelenti, hogy már augusztus 10. körül vetnek, nem várják meg az ál-talában javasolt 20-i dátumot. A vetés előtt tarlóhántással készítik elő a talajt, ezt követi a szántás, amit Vaderstadt Carrier tárcsával dolgoznak el. A szán-tás után 24 órán belül igyekeznek le-zárni a talajt, és ezután kezdik a vetést. Amennyiben nagyon szárazak a viszo-nyok, vetés után hengerelik is a földet.A búzához hasonlóan a repce esetében is alkalmaznak óvatos alapműtrágyá-zást, a cél az, hogy a növény induljon fejlődésnek, de ősszel ne legyen túlada-golva. Késő ősszel 1,5 mázsa Močovina következik, ahogy a búzánál, a repcénél is bevált az extra nitrogén.Vetőmagok tekintetében az utóbbi években Pioneer és KWS hibrideket használnak. Pioneerből törpe és fél-törpe hibrideket fele-fele arányban vetnek.

Vetés után kétszer végeznek őszi her-bicid permetezést. Először a tarló fel-növése ellen, ezt akkor végzik, amikor a növény már kidugta a fejét. Másodszor a gyomok ellen fújnak. A tarló és a gyo-mok elleni védekezést igyekeznek egy lépésben végezni, de mivel egy száraz ősszel nehezebben jön a tarló, és köny-nyebben a gyom, előfordul, hogy két-szer kell a parcellába menni. A védeke-zésre többnyire a BASF (Butisan Star, Galera Ősz) és a Bayer szereit használ-ják, minden fajtát az előírt dózisban. A gombás betegségek ellen ősszel kap egy fungicid kezelést is a növény, ami egyben retardáló anyag is. Erre a célra a BASF Caramba termékét használják, ami visszafogja a repcét, jobban be-gyökeresedik, nem magasságba megy, hanem szélességbe.

Tavasszal műtrágyázás és permete-zés következik. Ahogy a búzánál, úgy a repce esetében is főleg nitrogén és kéntartalmú műtrágyát tesznek ki, de itt már 2 mázsa/hektár dózisban. Ezt követően levéltrágyával kiegészített permetszerrel kezelik. Kétszer használ-nak még stresszoldásra Tonikot, ami a műtrágya felvételét könnyíti meg.

Kártevők ellen a repcében tavaly nem kellett védekezni. Virágzáskor Karate Zeonnal (Syngenta) kezelték a növényt, és az ki tudta védeni a bogarakat. Sán-dor tapasztalatai szerint számottevő kártevőre akkor kell számítani, amikor csapadékosabb az év. Szárazabb idő-ben nem okoznak különösebb problé-mát.

BETAKARÍTÁSBetakarításhoz a szomszédos leányvál-lalatok biztosítanak plusz kombájnokat, így az AT Zemplén 7-8 kombájnnal tud-ja megkezdeni a munkát július 10-e kö-rül. A búzát a repce betakarítása után folyamatosan aratják. „Mivel nagy a terület, nem szokott egyszerre minden beérni. Van elég idő arra, hogy nyu-godtan be tudjuk takarítani. Az utóbbi 3-4 évben az aratást mindig megsza-kítja egy hét eső. Ezért igyekszünk minél többet betakarítani addig, amíg nem jön a csapadék” – ecseteli a cég vezetője.Az elmúlt években 8-10 ezer tonna befogadására alkalmas raktárépülettel bővült a dúbravkai telep, itt szárító és tisztító is működik. Sándor vallja, hogy érdemesebb a növény egy részét leszá-rítani, és így biztosan jó minőségű ma-rad, minthogy megvárja míg a földeken szárad le, de megkockáztatja, hogy el-ázik és ezáltal romlik a minősége.A rövid idő alatt minél több munka elvégzésének elvéhez alkalmazkodva az elmúlt 2 évben átrakodó kocsikat is vásároltak. Így a kombájnok menet

közben ürítenek, és a szállító járművek hordják a raktárba. A feldolgozás teljes egészében a dúbravkai telepen zajlik, így a kazimíri részről át kell szállítani a terményt a 40 kilométerre található Dúbravkára.2011-ben a kazimíri földeket fehér ten-gerré változtatta a jégeső, ennek elle-nére kaszálás után 1,8 tonna repcét ösz-sze tudtak szedni rajta. Ebből kiindulva - Sándor szerint - ha nem lett volna a jégeső, akár 4 tonnát is arathattak vol-na hektáronként. Dúbravkán nem volt jég, ott a repce a leírt termesztéstech-nológia mellett 3,5 tonnát produkált. A repce értékesítése során Szlovákiában az olajtartalmat egyelőre nem figyelik, mert az értékesítés során a felvásárlók nem kíváncsiak rá, az árat nem befolyá-solja. Ennek ellenére a vállalat igyek-szik mindig jó minőségű, a legmagasabb olajtartalmat ígérő magokat vásárolni. Így ha időközben változnak a felvásárlá-si feltételek, akkor is meg tudnak majd felelni.

A vetőmagok, műtrágyák és növény-vé-dőszerek kiválasztásakor fontos szem-pont, hogy a lehető legkedvezőbb fel-tételeket kínáló forgalmazó termékét válasszák. Mivel az anyavállalat nagy területen gazdálkodik, nagy tételben könnyebb jó feltételekkel üzletet kötni. A kedvező ár azonban buktatókat is ta-kar. Az Agro Trade Group földjei a Ma-gas Tátrától a Dunáig helyezkednek el, és nem biztos, hogy adott vetőmag az ország minden pontján ugyanolyan jól teljesít. Ezt figyelembe véve a központi vásárlás csak az alap, de a saját terüle-tén mindenki a föld igényeihez alakítja a rendelését. A mozgástér mindeneset-re megvan.

HOZAM & ÉRTÉK

40 - 41

BIZAKODVA TEKINT 2012-REAz idei év egyelőre jól alakul az AT Zemplén területein: szépek a vetések, a hul-lott csapadékmennyiség is kedvező volt (áprilisban 50-57, májusban közel 50 mm hullott). Ezzel Sándor teljesen elégedett, mert az időjárás mostani arca sze-rint idén nem kell szélsőséges viszonyokra számítani. Bár Nyugat-Szlovákiában, a Szalánci-hegység túloldalán az extrém időjárási körülmények miatt máris rossz-nak mutatkozik a termés, a hegy innenső oldalán nagyon szépen alakul. Sándor tapasztalatai szerint az ő termőföldjeiknek jobban megfelel a száraz év. A nehéz, kötött talajon ugyanis a vízzel nem tudnak mit kezdeni. A száraz évben viszont az a kis nedvesség a talajban jobban le van kötve, ami megmarad, azt a növények jobban fel tudják venni.

Nagy reményekkel állnak tehát a táblák előtt, de a tapasztalat nem hagyja, hogy elbízzák magukat. „Tavaly is minden szép volt, de az időjárás bebizonyította, hogy 5-10 perc alatt tönkre tudja tenni az egész éves igyekezetet. Eddig az év jól néz ki, szárazabb ugyan, de pár milliméter csapadék már esett. A 400 hektár repcéből is csak 50 hektárt kellett kiszántani, a többi -ami megmaradt,- nagyon szépen néz ki. Kártevők és betegségek sem bántották eddig. A búza betakarítása még nagyon messze van, de az aszály ellenére eddig nagyon szépek a vetések. Az elvárások megvannak, de meglátjuk, hogy mi lesz” – mondja a gazdálkodó, aki nyilvánvalóan nem iszik előre a medve bőrére.

AZ AT ZEMPLÉN FILOZÓFIÁJA„Mi gazdák vagyunk, szeretjük a földet, szeretünk rajta gazdálkodni. Hál’ Isten-nek megvan a lehetőségünk, hogy a kockázatot el tudjuk osztani. Üzletelünk és dolgozunk is a földön. Amit tudunk, maximálisan megadjuk a földnek” – szögezi le Sándor, aki az Agro Trade Group tagjaként nem híve az extenzív gazdálkodás-nak. „Ha már megvan ez a föld, csináljuk maximálisan, amit meg kell rajta csi-nálni. Azzal, hogy az egyik oldalon megadjuk a földnek, amire szüksége van, bízunk abban, hogy meghálálja majd. Többnyire be is szokott jönni. Mindenből a legjobbat, a maximálisat választjuk. Mert ha nagyok az elvárásaink, azért tenni is kell. Egyelőre ahhoz képest, amennyit a földbe invesztáltunk, még nem kaptuk meg a száz százalékot. De keressük az utat, és remélem, hogy valójában már rá is léptünk a megfelelőre.”

Kocsis Kinga

MEGJELENT a talajközpontú gazdálkodás hiánypótlónak és úttörőnek szánt könyve, A beforgatott jövő. A 76 oldalas kötet szemléletesen és mindenki számára érthető módon taglalja azokat az elméleti és gya-korlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi nö-vénytermesztés folytatható. Az alapszintű talajbiológiai ismeretek meg-szerzésében is segítséget nyújtó kötetbe Ön is belelapozhat a www.bakteriumtragya.hu/konyv weboldalon.

A könyv többek között megvásárolható a 2012-es év valamennyi jelentő-sebb mezőgazdasági kiállításán a Phylazonit Kft. standjain. További infor-máció: 06 (20) 275 5299.

Magazinunk következő számaiban rendszeresen megjelentet-jük a könyv egyes fejezeteit.

„A termőtalaj a növénytermesztés, ezáltal az emberi élet alapja De tud-juk-e valójában, milyen folyamatok zajlanak a talajban? Ismerjük-e a ter-melés sikerét meghatározó alapvető összefüggéseket? Megőrizhető-e hosszú távon talajaink termékenysége?

Könyvünk segít a talaj életének megismerésében és megértésében: köz-érthetően bemutatja, milyen kölcsönhatások működnek a termőföld és a termesztett növények között, egyben feltárja, hogyan folytatható inten-zív, mégis környezetkímélő gazdálkodás. A megfelelő talajélet kialakítá-sa, a talaj termékenységének megőrzése napjainkra a fenntartható nö-vénytermesztés meghatározó tényezőjévé vált. Ehhez nyújt megoldást a baktériumtrágyázáson alapuló tápanyag-utánpótlás.

A tudományos ismereteken túl gyakorlati tapasztalatokon keresztül sze-retnénk hasznos és alkalmazható tudást nyújtani a rutinos és kezdő gaz-dálkodók részére egyaránt. Célunk az, hogy segítsünk eredményesebbé tenni a mezőgazdasági termelést.”

A beFORGAtOtt jÖvőTalajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek

HOZAM & ÉRTÉK

Szakmai közreműködők: Balázsy Sándor, Bartók Tibor,Benedek Szilveszter, Biró Borbála, Keresztes Zsolt,Máté Sándor, Szécsi Árpád, Zászlós TiborIllusztráció: Nagy Diána

A talajok fizikai tulajdonságainak fontossága

A tAlAjOk szeMCseÖsszetÉtele, szerkezetessége • TALAJSZERKEZETA talajok három különböző halmazállapotú fázisból (szi-lárd, légnemű és folyadék) állnak. A szilárd fázisában igen sokféle méretű komponens található, a különböző nagyságú talajszemcsék mennyisége, illetve részaránya döntően befo-lyásolja a talaj sajátosságait. Alapvetően más feltételek ala-kulnak ki a talajban akkor, ha például durva homokszemcsék, vagy ha az igen kisméretű kolloidrészecskék dominálnak. A talajszemcsék mérete között fokozatos és folyamatos az át-menet, a fizikai sajátosságok viszont bizonyos mérethatárok fölött és alatt ugrásszerűen változnak.

A talaj szerkezetének minősége függ a szerkezeti egysé-gek alakjától, mennyiségétől és a szerkezet vízzel és mecha-

nikai hatásokkal szembeni ellenálló képességétől. Az aggregátumokon (sok talaj-szemcse által alkotott na-gyobb részecskék) belüli és a közöttük kialakult héza-gok többsége összekötte-tésben van egymással. Ezt a pórusteret részben víz, részben levegő tölti ki.

A talajaggregátumok egyesülésével jön létre a földművelési szempontból legértékesebb, tartósan morzsás talajszerkezet. A talajmorzsáknak elsősor-ban a víz fizikai és kémiai romboló hatásával szem-ben kell elég tartósnak lenniük, ennek elérésében legtöbbször a biológiai és a kémiai kötőanyagok segí-tenek. A morzsás szerke-zet növeli a talaj víztároló képességét, javítja a leve-

gőgazdálkodását, kedvezőbb feltételeket teremt a mikro-biológiai folyamatokhoz és a növények tápanyagfelvételé-hez. Ezzel szemben a poros, tömődött talajszerkezet egyedi részecskékből épül fel. A túl szorosan illeszkedő részecskék közötti térben meglehetősen levegőtlen körülmények ala-kulnak ki a növény számára.

A szeMCsÉk kÖzÖtti tÉR, A leveGő- És víztartalom • TALAJNEDVESSÉGA talaj pórusterének a nedvesség által el nem foglalt részét levegő tölti ki. A levegőtartalom állandóan változik: átnedve-sedéskor a pórusok egy részéből a víz kiszorítja a levegőt, a száradó talajban pedig fokozatosan nő a levegő térfogata. A talajlevegőnek fontos szerepe van a növény oxigénellátá-sa, illetve egyes biológiai és kémiai folyamatok intenzitása szempontjából. Fő komponensei: nitrogén, oxigén, szén-di-oxid és vízgőz.

A talaj a hőenergia legnagyobb részét a Nap sugárzó energiájából nyeri. A felszínre jutó fénysugárzás zömét a ta-laj elnyeli, kis részét visszaveri. Annál többet nyel el a talaj a sugárzásból, minél sötétebb a színe. A nagyobb víztartal-mú agyagtalajokban ugyanaz a hőmennyiség kisebb felme-legedést okoz, mint a kevesebb nedvességet tartalmazó homoktalajokon. Így a homoktalajok gyorsabban, az agyag-talajok pedig lassabban melegednek fel. Ezért tartotta az egykori tapasztalat a homoktalajokat „meleg”, az agyagtala-jokat pedig „hideg” talajnak.

A talaj,mint a fenntartható növénytermesztés közege

1. ábra. A talaj szerkezete1. levegő, 2. porszemcse, 3. gyökér gyökérszőrökkel, 4. kolloid ragasz-tóanyag (agyag, humusz, más szerves anyagok), 5. homokszemcse

42 - 43

A talajok kémiai tulajdonságai és a talajfunkciók

A HuMusz És A szeRves ANyAGOk • A TALAJTERMÉKENYSÉG KULCSAA talajban található szerves anyagokat a következő nagy csoportok alkotják:• a talaj élőlényei, és a növények talajban található gyöke-

rei,• az elhalt növényi és állati maradványok,• a maradványok lebomlása során felszabadult és újrakép-

ződött vegyületek.

A szerves maradványok átalakulása bonyolult lebontó és építő mikrobiális folyamatok, és az ezeket kísérő biokémi-ai reakciók eredménye. A lebontás során a nagy molekulá-jú vegyületeket a mikroorganizmusok kisebb vegyületekre szabdalják, majd végül szén-dioxiddá és vízzé alakítják. A nehezen bontható vegyületek összekapcsolódnak nitrogén-tartalmú anyagokkal. Az így létrejövő nagy molekulájú, szén-tartalmukból kifolyólag sötét színű, viszonylag stabil vegyü-leteket nevezzük humusznak. A talajban található humusz felosztható valódi és nem valódi humuszanyagokra. Valódi humuszanyagok alatt értjük a fulvosavat, a huminsavat és a humint. Ezek széntartalmukban, és ezáltal kémiai oldha-tóságukban különböznek egymástól. A nem valódi humusz-anyagok csoportjába ezzel szemben fehérjék, szénhidrátok, szerves savak, lignin és zsírok tartoznak, olyan anyagok te-

hát, amelyek a humuszképződés során hozzákapcsolódnak a humusz alapvegyületeihez.

A talaj mikrofaunája a humuszvegyületekkel táplálkozik, a vegyületek egy része eközben teljesen lebomlik, további ré-szek pedig kisebb-nagyobb mértékben módosulnak. Ebben a folyamatban fontos szerepet töltenek be az enzimek. A könnyen bontható szerves anyagokból optimális feltételek között gyorsan felszabadulnak, és ásványi formákká alakul-nak a tápelemek (például a nitrogén).

A szerves anyagok felhalmozása teszi lehetővé a talajban az energia raktározását, a mállás és a lebomlás során felsza-baduló tápanyagok és a víz megtartását, az élőlények számá-ra legkedvezőbb környezet kialakítását, a morzsás szerkezet létrehozását. Ennek oka egyrészt az, hogy a humuszanya-gok tömegükhöz képest igen nagy felülettel rendelkeznek, amelyen a víz és a tápelemek képesek megkötődni a talajon belül, innen pedig hozzáférhetőek a növények számára. Az egyes talajszemcséket összeragasztva pedig javítják a talaj szerkezetét, morzsalékossá teszik azt. Mindezt akkor értjük meg igazán, ha összehasonlítjuk a humuszt nem tartalmazó homokot egy humuszos talajjal: a homokban gyorsan kiszá-radnak a növények, és tápelemben szegény, hisz nincs ben-ne ezek tárolására alkalmas anyag. De a homokban a szer-ves maradványok is nehezebben bomlanak le, mert hiányzik belőle a humusz, és az abból táplálkozó mikroorganizmusok sokasága.

száRMARADváNyOk És szÉN kÖRFORGAlOM • LEBONTÁS ÉS ÚJRAALAKULÁS

A betakarítást követően a szántóföldön maradó szárma-radványok értékes anyagokat jelentenek a talajokban. Amennyiben lebomlanak, egyrészt a talaj humusztartalmát gyarapítják, másrészt pedig tápelemek szabadulnak fel belőlük. Ha viszont nem kezdenek el kellő gyorsasággal lebomlani, nehezítik a következő növényi kultúra számára szükséges talajművelési és vetési műveleteket. Képzeljünk el egy kukorica-, vagy napraforgószárakkal borított talajfel-színt: szinte alig művelhető, amíg ezek jelentős része le nem bomlott. A lebontási folyamatok jelentős mértékben gyor-síthatók baktériumtrágyák kijuttatásával, amelyek a szár-maradványokat különböző enzimek segítségével lebontani képes baktériumtörzseket is tartalmaznak. A szármaradván-yok lebontása fokozatosan történik az időben előrehaladva, a lebomlásban lévő maradványok pedig olyan méretcsök-kenésen mennek át, amely végén már kevésbé jelentenek nehézséget a talajművelés során. Ezzel párhuzamosan ja-vítják a talajszerkezetet is. A talaj felszíni rétegébe (10–15 cm) bedolgozott növényi maradványoknak (mulcsnak) kedvező hatása van a talajok víztartalmának megőrzésében, és a gyo-

2. ábra. A szerves anyag bomlása és a humuszképződés1. növényi és állati maradványok, 2. talajlakó állatok (aprítás, megbontás), 3. mikroszervezetek: baktériumok, gombák és sugárgombák (lebontás, humifikálódás, ásványosodás), 4. humusz, 5. baktériumok (ásványosodás), 6. ásványi tápanyagok és növényi felvételük

HOZAM & ÉRTÉK

A pentozán hatásPentozán hatás alatt azt értjük, amikor a talajba dolgozott magas széntartalmú szármaradványok lebontása akadozik, nem a megfelelő ütemben zajlik. Ennek oka a lebontást akadályozó átmeneti nitrogénhiány. A talajban ugyanis az optimális szerves-anyag-lebontó folyamatokhoz a C:N aránynak általában 25:1-nél kisebbnek kell lennie. Csak ebben az esetben biztosított, hogy a mikroorganizmusok a lebontás közben a felszabaduló szenet (cukrok és fehérjék, azaz C- és N-forrást adó anyagok formájában) a testükbe építsék. Ha kevés a talajban a nitrogén ehhez a folyamathoz, akkor a mikroorganizmusok képesek elvonni a talajban lévő ásványi nitrogént a növényektől, akadályozva, nem pedig segítve ezzel a sikeres növénytermesztést.

A pentozán hatás már régóta ismert jelenség, ez a magyarázata annak is, hogy miért nem célszerű éretlen istállótrágyát juttatni a talajba. A még éretlen istállótrágyában ugyanis lebontatlan formában vannak jelen a nagy széntartalmú molekulák, amelyek lebontása, ásványosítása során a mikroorganizmusok elvonják a talajban lévő nitrogént a növények elől. Ennek kivédésére célszerű az istállótrágyázást baktériumtrágyázással egybekötni.

A pentozán hatás kiküszöbölésére fejlesztették ki azokat a mikrobiális készítményeket, amelyek egyaránt tartalmaznak cellulózbontásért felelős, illetve a légköri nitrogént megkötni képes baktériumtenyészeteket. Az előbbi csoportba tartozó baktériumok felgyorsítják a szár- és gyökérmaradványok bontását, lerövidítve az ehhez szükséges nitrogénigényes időszakot. Ha ezek mellett nitrogénkötő baktériumtenyészeteket is juttatunk a talajba, azok a légköri nitrogén megkötésén keresztül növelik a talaj nitrogénkészletét, így fedezik a szármaradvány-bontáshoz szükséges nitrogént, és ráadásul optimális esetben még a növény kezdeti növekedéséhez is rendelkezésre fog állni az így létrejött tápelemtőke.

44 - 45

mokkal szembeni küzdelemben. A mulcshagyó talajművelés, és a baktériumtrágyázással gyorsított szármaradvány-bon-tás tehát nemhogy nem zárja ki, hanem épp ellenkezőleg, erősíti egymás hatását. A szármaradványok intenzívebb bomlása hozzájárul a mulcsréteg kialakulásához.

A bontási folyamatokban szén-dioxid, víz, energia és ás-ványi sók keletkeznek. A szén körforgása szempontjából a keletkező szén-dioxidot kell kiemelni, hiszen ez a légkörbe távozva ismét a növények rendelkezésére fog állni a foto-szintézishez. A szén körforgása természetes körülmények között lassú folyamat, hiszen a szerves anyagok lebomlása során a szén igen hosszú ideig marad megkötve a humusz-ban. A talajművelési eljárások eredményeképpen oxigénnel

dúsul fel a talaj, ez pedig felgyorsítja az oxidációs folyama-tokat, amelyek hatására viszonylag rövid idő alatt felsz-abadul a humusz széntartalma, azaz a humusz e folyamat-ban lebomlik. Ezzel magyarázható, hogy ahol van rendszeres szervesanyag-utánpótlás, mint például a lombhullató erdők esetében, ott a lebontóképesség nem tud lépést tartani a nagy mennyiségű szerves anyaggal, ezért magas lesz az adott talaj humusztartalma is.

NitrogéN a talajbaN • SZERVES ANYAGBÓL SZERVES ANYAG

A nitrogén – amint azt az előző fejezetekben is láttuk – a leg-fontosabb növényi tápelem, de ha a többi tápelem hiányban van, akkor önmagában nem elegendő a növény zavartalan fejlődéséhez. A vegetatív növekedést elsődlegesen megha-tározó tápelemként a nitrogénnek köszönhető a növények zöldtömeg-képzése. Termesztett növényeink termésszint-jét a harmonikus tápelemellátás biztosítja, a tápelemek kö-zül pedig legnagyobb mennyiségben a nitrogén szükséges a növények számára. Fontos, hogy a termésképzés szem-

„Az enzimek olyan fehérjék, amelyek az élő sejtekben végbemenő kémiai

folyamatokat gyorsítják.”

A humusz-elméletAz ókori Egyiptomból származó források is beszámolnak olyan megfigyelésekről, hogy a talajnak van egy sötét színű alkotórésze, amely jelentősen befolyásolja termékenységét. A középkorban ezért misztikus erőt tulajdonítottak ennek az anyagnak. A XIX. század első felében még inkább a humuszra terelődött a figyelem, Albrecht Thaer nevéhez kötődik a humuszelmélet, ő azt hirdette, hogy humusz nélkül nem tudnak táplálkozni a növények. Ezt megdöntötte Justus von Liebig felismerése a növények ásványi táplálkozásáról, ugyanakkor ma is igaz, hogy mind a mikroelemek, mind a humusz jelentősen hozzájárul a talajtermékenységhez.

pontjából jelentős időszakokban elegendő – a növény szá-mára felvehető – nitrogén álljon rendelkezésre. Ezt szol-gálja például az őszi búza nitrogén fejtrágyázása esetében a három-négy részre osztott nitrogéntrágyázás. A kielégítő nitrogénellátottság tehát a növények hozamának legfonto-sabb alapfeltétele. Hiányában nem képződik fehérje, a nö-vények elsárgulnak és fejletlenek maradnak, ami csökkenti a termés mennyiségét és minőségét is.

A talajok összes nitrogéntartalma 0,02–0,4 tömegszáza-lék között ingadozhat. A művelt rétegben az összes nitro-génnek több mint 95 százaléka szerves kötésben van jelen, ennek mennyisége a humusztartalommal arányos. A növé-nyek a talaj összes nitrogéntartalmának azonban csak tört részét képesek hasznosítani. Ezek a szervetlen nitrogénfor-mák, a nitrát (NO3−) és az ammónium (NH4+). A talaj szerves-nitrogén-tartalma a mikroszervezetek tevékenysége révén alakul át szervetlen nitrogénné. A szerves anyagok lebom-lását, és a szerves nitrogénvegyületek átalakulását szervet-len formákká mineralizációnak (ásványosodásnak) nevezzük. Ennek során a nitrogén mobilizálódik, a növények számára hasznosíthatóvá válik. A növények nitrogénellátásában ugyanakkor a légköri nitrogénnek is fontos szerepe van. A levegő nitrogénjét a növények nem tudják közvetlenül hasz-

nosítani, csak a mikroszervezetek közreműködésével válik hozzáférhetővé, amelyek képesek ennek biológiai úton tör-ténő megkötésére. Ilyen mikroszervezetek megtalálhatók a pillangósvirágú növények (lucerna, borsó, szójabab, bab) gyökérgümőin, de baktériumtrágya formájában minden nö-vényi kultúrába bevihetőek szabadon élő nitrogénkötők. A nagy növényi igény miatt nincs realitása a nitrogénműtrá-gyák teljes nélkülözésének, azok túlzott használata azonban környezeti szempontból negatív hatásokhoz vezethet: nitrát kimosódás a talajvízbe, ammónia és nitrogén-oxid emisszió a légkörbe, mely erősíti az üvegházhatást. Ezért fontos szerep jut a műtrágyák mellett az olyan környezetkímélő nitrogén-trágyázási módszereknek, mint az előbb említett baktéri-umtrágyák.

FOszFOR A tAlAjbAN • ÁSVÁNYOSÍTJÁK A MIKROORGANIZMUSOK

A foszfor elsődlegesen a növények generatív fejlődését, így termésképzését határozza meg, továbbá jelentősen hat a gyökérképződésre is. A szárazság okozta stresszhelyzetek-ben felértékelődik annak jelentősége is, hogy a megfelelő foszforellátottság javítja a vízhasznosulást, bizonyos hatá-rig ellensúlyozza tehát a szárazság kedvezőtlen hatását. To-vábbá jelentős energiaforrást jelent, hiszen megtalálható minden energiahordozó molekulában. Hiányában gátolt a gyökérfejlődés és a lombképződés, a gabonafélék gyengén bokrosodnak, ritkulnak. A gyengébb gyökérfejlődés megne-hezíti a tápelemek és a víz felvételét, így romlik a termés mennyisége és minősége, valamint a növény betegségekkel szembeni ellenálló képessége.

A foszfor a talajban szerves és szervetlen kötésben for-dul elő. A két frakció aránya változó, többnyire azonban 50–50%. A szerves kötésű foszfor legnagyobb része egy összetett, úgynevezett fitinszerű anyag, a másik része pedig a humuszanyagokhoz kötve van jelen. A talaj pillanatnyi fel-vehető foszfortartalma alig haladja meg a növények számára egy vegetációs időszak alatt szükséges mennyiség 1%-át. A szerves foszfor ásványosodásának üteme lassú, a mikroor-ganizmusok tevékenysége által azonban jelentősen gyorsít-ható. A műtrágyákkal a talajba juttatott foszfor a talajban viszonylag gyorsan lekötődik, nehezebben oldható kémiai formákká alakul. Meszes talajokban kalcium-foszfátok, sava-nyú talajokban vas- és alumínium-foszfátok képződhetnek.

„A talaj szervesnitrogén-tartalma a mik-roszervezetek tevékenysége révén alakul

át felvehető, szervetlen nitrogénné.”

„A növények nitrogénellátásában a biológiai úton megkötött légköri nitrogénnek is fontos szerepe van.”

3. ábra. A nitrogén körforgása a talajban1. légköri nitrogén, 2. szabadon élő nitrogénkötő baktériumok, 3. oldott nitrát és ammónium, 4. növényi nitrogénfelvétel, 5. állat, 6. szerves trágya, 7. növényi és állati maradványok, 8. gyökérgümő nitrogénkötő baktériumok-kal, 9. nitrogénműtrágya, 10. baktériumtrágya, 11. ionizált légköri nitrogén, 12. pillangós virágú növény. • nitrogénnyereség, • nitrogénveszteség

HOZAM & ÉRTÉK

46 - 47

Ebből az is következik, hogy a műtrágya formájában kijutta-tott foszfor hatóanyag csak részben hasznosul. Több gazdál-kodó is beszámolt olyan tapasztalatról, hogy a talajvizsgálat szerint jó, megfelelő foszforellátottságú a területe, mégis foszforhiányosak a termesztett növények. Ez azzal magya-rázható, hogy a foszfor a növények számára nem felvehető formában van jelen, amit a jelenleg is rendelkezésre álló baktériumtrágyázással orvosolhatunk.

kálium a talajbaN • FELSZABADUL A SZÁRMARADVÁNYOKBÓL IS

A kálium jelentős mértékben meghatározza a növények víz-gazdálkodását, a jó káliumellátottság előnyei így főleg aszá-lyos években érvényesülnek. Hiányában gátolt a növekedés, a nitrogén és a foszfor beépülése, a szénhidrá tok – azaz pél-dául a cukor, a keményítő, a nyersrost – képződése. Emiatt romlik a minőség, a télállóság, a betegség-ellenállóság és fő-ként a szárazságtűrés.

A nagy kvarctartalmú homoktalajok és a szerves tala-jok (láptalajok) káliumban szegények, a szikes talajok ezzel szemben nagy káliumtartalmúak. A talajban lévő kálium nagyrészt a szilikátokban kötve található, ezért az agyag-tartalom növekedésével növekszik a káliumtartalom. Így például viszonylag magas a csernozjom és a réti talajok ese-

tében. A növények számára csak a talajoldatban, illetve a talajkolloidok felületén ionos formában lévő kálium felvehe-tő. Az agyagásványokban gyakran nagy mennyiségű kálium kötődik meg, ez azonban nem hozzáférhető a növények számára. A talajoldat káliumtartalma és a kicserélhető ká-liumtartalom között viszonylag gyorsan beáll az egyensúly, a tartalékformákból viszont csak nagyon lassan jut oldatba újabb kálium, ugyanakkor a műtrágyával a talajba vitt kálium egy része szintén lekötődik. Ennek során a káliumionok meg-határozott agyagásványok rétegrácsai közé épülnek be, és bár a talajban vannak, nem felvehetőek a növény számára.

A talaj káliumtartalmának növelésében a műtrágyázás mellett jelentékeny szerepet játszanak a szerves marad-ványokat elbontó baktériumok, amelyek akár évi 100 kg/ha káliumot mobilizálnak. A szármaradványok – különösen a kukoricaszár – jelentős mennyiségű káliumot tartalmaznak, mivel a növény által felvett káliumnak számottevő része a szárba épül be. A szárban a káliumnak fontos szerepe van a szilárdság kialakításában és a vízháztartás szabályozásában. A táblán maradt szármaradványok ezért fontos káliumfor-rásnak tekinthetők.

4. ábra. A foszfor körforgása a talajban1. foszforműtrágya, 2. baktériumtrágya, 3. növényi és állati maradványok, 4. mikroszervezetek: baktériumok, gombák és sugárgombák (foszformobilizá-lás), 5. humuszanyagok, 6. elsődleges ásványok, 7. vízoldhatatlan foszfor-vegyületek, másodlagos foszfátok, 8. oldott dihidrogén-foszfát (H2PO4−) és hidrogén-foszfát (HPO42−). • foszfornyereség, • foszforveszteség

5. ábra. A kálium körforgása a talajban1. káliumműtrágya, 2. baktériumtrágya, 3. növényi és állati maradványok, 4. mikroszervezetek: baktériumok, gombák és sugárgombák (káliumfel-szabadítás), 5. humuszanyagok, 6. agyagásványokban kötött kálium, 7. kicserélhető kálium a talajkolloidok felszínén, 8. oldott kálium (K+). • káli-umnyereség, • káliumveszteség

N P2O5 K2O

őszi búza 25 11 18

őszi árpa 27 10 26

tavaszi árpa 24 10 22

szemes kukorica 22 9 20

napraforgó 46 30 80

repce 50 30 80

borsó 60 15 40

lucerna 25 7 20

silókukorica 3,5 1,5 4

mezo- és mikroelemek a talajbaN • HOGY TELJES LEGYEN A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS

Mikroelemek alatt többnyire a cinket, a rezet, a vasat, a mangánt, a bórt, a szilíciumot, a szelént, a kobaltot és a molibdént értjük. A klórt és a nátriumot szintén képes felvenni a növény, de azok kevésbé szükségesek az életfo-lyamataihoz. Legelőkön a nátrium ugyanakkor a takarmány beltartalmi értékei miatt fontos.

A teljesség igényével itt kell még megemlítenünk a ként, a magnéziumot és a kalciumot is. Ezeket mezoelemnek tekint-jük, mert a makroelemeknél kisebb, de a mikroelemeknél nagyobb mennyiségben igénylik őket a növények. A mikro-elemek szerepét akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk, hogy a sejtek életműködéséhez nélkülözhetetlenek az enzimek és vitaminok. Az enzimek olyan fehérjék, amelyek az élő sej-tekben végbemenő kémiai folyamatokat gyorsítják. Ezzel a szervezet anyagcseréjét és energiaforgalmát szabályozzák, és így javítják a növények egészségi állapotát is. A jól sza-bályozott anyagcsererendszer ugyanis jobb kondíciót, a be-tegségekkel szemben nagyobb ellenálló képességet jelent. A katalizálás ebben az esetben azt jelenti, hogy bár az enzi-mek nem vesznek részt az adott kémiai folyamatban, mégis növelik annak sebességét. A növényi sejtek képesek önál-lóan mind az enzimek, mind pedig a vitaminok előállítására. Ugyanakkor valamennyi enzim és vitamin csak akkor képes betölteni élettani funkcióját, ha azokat a megfelelő mikro-elemek aktiválják, minden enzimet és vitamint más és más. A mikroelemeket viszont a növényi és állati szervezet nem tudja előállítani, azokat csakis a környezetből tudja felvenni.

Tehát hiába van meg valamennyi enzim és vitamin a szer-vezetben, ha azokat nem tudja aktiválni a megfelelő mikro-elem. A baktériumok, a gombák, illetve a növényi gyökér is szerves savak kiválasztásával képes oldani, így a növény szá-mára is felvehetővé tenni a talajban lévő mikroelemeket. Ennek is feltétele azonban a megfelelő talajállapot (például a víztartalom) és a megfelelő talajélet. Vannak olyan mik-roelemek, amelyek felvehetőségét egy másik elem nagyobb mennyiségben való jelenléte gátolhatja. Ilyenkor relatív hi-ányról beszélünk, a megoldást pedig az adott mikroelem mennyiségének növelése jelenti. Példák erre az antagoniz-musnak nevezett jelenségre: foszfor indukálta cinkhiány, ká-lium indukálta magnézium-, vagy kalciumhiány.

A növények jó mikroelem-tápláltsági állapota ahhoz is hozzájárul, hogy azok állati, illetve humán elfogyasztásával az élelmiszerláncba is elegendő mennyiségű mikroelem ke-rüljön. Ez kiemelten fontos az egészséges élelmiszerek elő-állításának szempontjából, hiszen a mikroelemek az állati és humán szervezetben ugyanazokat a kulcsfontosságú funkci-ókat töltik be, mint a növényeknél.

6. ábra. A mikroelemek körforgása a talajban1. mikroelem-tartalmú műtrágya, 2. baktériumtrágya, 3. növényi és állati maradványok, 4. mikroszervezetek: baktériumok, gombák és sugárgom-bák (mikroelem-felszabadítás), 5. humuszanyagok, 6. talajásványok, 7. kicserélhető mikroelemek a talajkolloidok felszínén, 8. oldott mikroelemek (Fe2+, Fe3+, Mn2+, Zn2+, Cu2+ stb.). • mikroelem-nyereség, • mikroelem-veszteség

1. táblázat. Növények tápanyagigényeA főbb termesztett növények nitrogén- (N), foszfor- (P2O5) és kálium- (K2O) igénye kilogrammban megadva 1 t terméshez (magában foglalva a hozzátar-tozó szármaradványokat)

HOZAM & ÉRTÉK