Agrárkultúra mindenkinek II. évfolyam 1. szám 2013. január

PrecIzÍós technIkaA kunsági sivAtAgbAnterjék LászLó, kiskunfélegyháza

Jövőnk a képzésen és az utánpótláson múlik

Interjú a KuKorIcaKlub elnöKével

perc tudomány

Melegedő európa–

oka az antropocénBúzás Bandi beavat a titkaibavArgA András, Polgár

„Csakis önerőből

fejlesztünk mindent” Vajda Gábor,

Nagycserkesz

Ökológiai

csodaeszköz:

íme a gyomfésű

TARTALOM-jegyzék

4–10a megbízhatóságot keresveTerjék LászLó – kiskunféLegyházA

2tartalomjegyzék

12–13Gyomfésűvel a nagyobb haszonért

14–17tűzzel, vassal, civilizációvala feLmeLeGedés eGyIk oka az aNTroPoCéN

18–23Gondosan, de takarékosanVarGa aNdrás – PoLgár

26–32a fejlődés útjánVajda Gábor – nAgycserkesz

34–36tudás és bizalom a fejlődés alapjaINTerjú dr. szIeberTh déNesseL

33 és 48Hírszemek

35–47a beforgatott jövőA bAktériumtrágyA heLye A termesztéstechnoLógiábAn

BEköszöntő„Nem szabad jósolni, nehogy számon kérjék”, tartja a szólás, pedig milyen jó is volna, ha valaki megmon-daná, mi várható 2013-ban. Mert ami az időjárást illeti, az elmúlt évek hol erre, hol arra döntötték a rekordokat, kaptunk fagyot, hőséget, aszályt, özönvizet. Meteorológiai témájú cikkünk éppen az egyik lehetséges okot elemzi tudományos igényes-séggel: az emberi tényezők hatását. Civilizációnk ugyanis olyan mértékben befolyásolja az időjárást meghatározó természeti rendszerek működését, hogy – noha azokba korábban is rengeteg változás volt belekódolva – napjainkban csak kapkodjuk a fejünket az újabb és újabb szélsőséges esemény láttán. Hogyan lehet ezekhez alkalmazkodni? Interjúalanyaink szerencsére többféle lehetséges utat is kínálnak a kockázat csökkentésére. Egyikük a precíziós technológiákra esküszik, mondván, ha anyagi okok miatt nincs lehetőség a kísérletezge-tésre, a pontosság csökkentheti a termésre lesel-kedő veszélyeket. A másik a vetésforgó kényszerét fordítja haszonná, míg a harmadik gazda azt vallja, nem szabad a takarón túl nyújtózkodni. Hárman háromféle megoldást keresnek a bizonytalanság ellen, de valamiben egyetértenek. Ezt pedig nagyinterjúnk alanya fogalmazta meg: a tudás mindennek az alapja – méghozzá bizalom-mal kiegészülve. A tudás java odakint, a szántóföl-dön szerezhető meg, de a „törzsanyag” frissítését érdemes megbízható tanácsadóktól begyűjteni. S igaz, hogy nem szabad jósolni, de azért az sejthető, hogy az idei év sem lesz mentes a mozgalmasságtól – legyen szó bár időjárásról vagy más mezőgazdasá-gi faktorról. Ha a gazdálkodó felelősségét nem is tudjuk átvállalni, jó tudni, hogy a döntéshozatalban immár nincs egyedül.

HÉ! – HOZAM & ÉRTÉK II. ÉVFOLYAM, 2013/1-ES SZÁM _ KIADJA AZ: PHYLAZONIT KFT. _ FELELŐS KIADÓ: A KIADÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA SZERKESZTŐSÉG CÍME: 4400 NYÍREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 6. I/I. _ ELÉRHETŐSÉGEK: (20) 275-5299; FAX: (42) 400-615; INFO@HEMAGAZIN.HU WEB: WWW.HEMAGAZIN.HU _ GRAFIKAI TERVEZÉS, FOTOGRÁFIA: VÁMOS CSABA _ NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: IPRESS CENTER HUNGARY KFT. 2600 VÁC, NÁDAS U. 4. _ FELELŐS VEZETŐ: LAKATOS IMRE _ MINDEN JOG FENNTARTVA! A SZERKESZTŐSÉG ÍRÁSBELI HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL TILOS A MAGAZIN BÁRMELY RÉSZÉNEK SOKSZOROSÍTÁSA, ILLETVE HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE! ENNEK MEGSÉRTÉSE PERES ELJÁRÁST VONHAT MAGA UTÁN!

ISSN 2063-2274

Termelői riport

Terjék LászlóKiskunfélegyháza

Kora: 51Családi állapota:

házas Ildikóval, lányuk Emese (11) és fiuk László (17)

Gazdaságuk: 400 hektár (kb. 125 hektár saját)

Talajminőség: 14-28 AK között, a zöme 17-20 AK között

Évi csapadékmennyiség: 500-600 milliméter

Termesztett növénykultúrák: kukorica, napraforgó, őszi árpa,

őszi búza, repce

a megbízhatóságotkeresve

hoGyaN s mIT LeheT oTT TermeszTeNI, ahoL

akadNak, akIk már az eLsIVaTaGosodás

rémkéPéT LáTják? ahoL eGyre NaGyobb

a szárazsáG, és eGyre keVesebb az eső?

a bakTérIumTráGya meLLeTT a PreCízIós TeChNoLóGIa LeheT

a meGoLdás.

noha a karácsonyi ünnepek előtt érkezünk Kiskunfél-egyházára, szomorú idő fogad bennünket. Míg dé-lebbre méteres hóhegyekkel küszködnek, itt a köd-

ben csak ónos eső szitál. Odafönt varjak köröznek, idelent sártenger, nehéz hát elképzelni, hogy olyan vidéken járunk, amelyet szinte az elsivatagosodás veszélyeztet – derül ki majd a Terjék Lászlóval folytatott beszélgetés során.

Akinek már a nagyszülei is foglalkoztak földműveléssel, parasztok voltak, sőt, kulákoknak is számítottak, de az egyé-ni gazdálkodás mégsem mondható teljesen folyamatosnak. Ám immár ő maga kétszázötven hektárt jegyez, felesége pe-dig százötvenet, vagyis a család mintegy négyszáz hektáron gazdálkodik. Növénytermesztésben nincs sok alternatíva e tájékon – igaz, a fóliás kertészkedés is népszerű –: kukorica, búza, repce, napraforgó, árpa. A talaj sem bír el többet. És itt is a víz az úr, vagyis hogy csak volna: gyakran hiányzik a csapa-dék, és ez határoz meg minden mást is, szögezi le többször is a gazda. Állattenyésztéssel sem igen foglalkoznak, noha a neje tart családi gazdálkodóként ötven-hatvan birkát, mi-után megszűnt a munkahelye a Major Coop Termelőszö-vetkezet felszámolásával.

nemcsak hagyománybólTerjék László 1993-ban másodállásban kezdte egyéni vállal-kozóként, s 2007 óta már csak földjeivel foglalkozik, igaz, nö-vényvédelmi tanácsadóként is jegyzik a környéken. Életútjá-ban tükröződik a régió sorsa: a Vörös Csillag Mezőgazdasági Szövetkezetben kezdte, amely 2007-ben már Kiskun Agrár-ipari Szövetkezet néven került a felszámolás útjára. Hogy fo-lyamatos tanulás nélkül nem megy, azt is jól bizonyítja Terjék László: 1983-ban Szarvason végzett növénytermesztőként, illetve korábban – mivel a szövetkezetben növényvédőre volt szükség – elvégezte a növényvédelmi és tápanyag- gazdálkodási szaküzem-mérnöki szakot a Kecskeméti Kerté-szeti Főiskolán. De, mint meséli, nem is a családi hagyomány

vezette ide, még ha a szünetekben a nagyszülőknél is volt, hanem az érdeklődés, illetve az osztályfőnök útmutatása, mert jól ment a biológia: legyen mezőgazdaság vagy élelmi-szeripar. „Szeretet nélkül nem megy a munka – teszi hozzá –, hisz’ az egykori tudás már mit sem ér, és kapa is igen rég volt a kezemben.” A mezőgazdaság átalakulása során üzletkötőként is alkalmazták volna, de inkább a nagygazdák útjára lépett.

A TERJÉK-GAZDASÁG GÉPPARKJA•John Deere W550 kombájn•Massey Ferguson 84-80 (310 LE) traktor•John Deere 6520 (1150 LE) traktor•Deutz-Fahr Agroplus (100 LE) traktor•MTZ 1025 traktor (105 LE) traktor•New Holland LM410 teleszkópos rakodó•IH72 nehéztárcsa•Kuhn Maxima vetőgép•Pöttinger Aerosem 4000 pneumatikus vetőgép •Hardi permetezőgép•Dondi hétkéses altalajlazító

5

A víz hiánya határoz meg minden mást is

Szeretet nélkül nem megy a munka

A tárolóépületben várja a munkába állást a Ferguson

Élet a szövetkezetek utánA kiskunfélegyházai térségben tehát szintén tönkrementek a szövetkezetek – a telephelyet is az utolsó hírmondóként megmaradt Petőfi szövetkezettől vette meg –, és ma már itt is csak a legalább két-háromszáz hektáron gazdálkodók ma-radhatnak talpon. Terjék László nem panaszkodik, legfeljebb az időjárásra. A telephelyen találjuk a magtárat, a tisztítót, a szárítót, amely ugyan nem korszerű, de még használható,

és jól jön az értékesítés során. És hát a gépesítés az, ami elő-revisz, a GPS, talán nemsokára a robotkormány használata. Hiszen azáltal, hogy a korszerű, többfunkciós gépekkel nem kell annyiszor a földre menni, nemcsak a talajt óvják, mivel nem tömörítik újra meg újra, hanem egyúttal időt, energiát, üzemanyagot spórolnak. Azaz a tetemes költségek lefaragá-sával tehető nyereségessé a vállalkozás. A régió egyik átka viszont, hogy az ő parcellái is negyven kilométeres térségben szóródnak szét – így a telephely melletti földeket nem ő műveli, annak tulajdonosa vi-szont a távolból jár ide –, ez sok időt, üzemanyagot visz el. Egyébként Matkótól a csongrádi határig két munkaválla-lója koptatja a traktorkerekeket, illetve idényben felvesz külön kombájnost is. Jómagának ugyan értékesítési gondjai nincsenek, de a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémájának a kiszámíthatatlanságot tartja: nem tudni, miből mennyi te-rem, a gazdák elhiszik a fél- vagy álinformációkat, amikor a külföldi behozatalról esik szó, aztán gyorsan túl akarnak adni a terményen. Terjék László e téren a megbízható kap-csolatokra épít, a bizalomra.

talaj, víz, fantáziaA talaj a gazdaságon belül már csak a szétszóródottság mi-att is igen különféle: a kiskunfélegyházai régió átlaga 17-20 aranykorona közötti, nincs ez másképp Terjékéknél sem. A terület zöme ilyen, akad ennél gyengébb is, főképpen a homokos talaj a matkói határban, de jobb, akár 28 aranyko-ronás föld is. A csapadékmennyiség az országoshoz közelít, azaz öt-hatszáz milliméternyi hullik évente – ami természe-tesen elmarad a nyugat- és dél-dunántúli területektől –, de 2010-ben itt is majdnem 1000 milliméternyi esett, míg 2012-ben csak negyedannyi, 220-230 milliméter. Ez helyenként igencsak „betett”, bár sávonként eshetett több csapadék is. Így a termésátlagok önmagukban csalókának mondhatók.

Hiába hát, hogy a minőségibb földeken kukoricát vetett, ha 50-60 hektárnyit egyszerűen odaadhatott a juhászoknak, li-batenyésztőknek, mert még lesilózni sem lett volna értelme. És hiába lát sok fantáziát a talajlazításban, a mulcsban, ha minimális a csapadék, az sem segíthet. Kísérletezni is igen nehéz így, minden év mást hoz. Emiatt is, mondja Terjék gazda, ő maradni fog a már megszokott növénykultúráknál – a legbiztosabbnak a búza tűnik e vidéken, hiszen bírja a szélsőségesebb időjárást, a csapadékhiányt is –, míg a kör-nyéken akadnak, akik megpróbálkoznak a lennel, a mustár-ral, kölessel, és jelentősebb mennyiségben silókukoricával az állattenyésztés miatt.

Kiskunfélegyháza központjáig vezet a páros fasor

A 30 ezer lakosú város a Duna-Tisza

közi homokhátság kö- zépső részén, a Kiskun-

ságban fekszik , Bács- Kiskun-megyében. Közvet-

lenül az M5-ös autópálya melett, Kecskemét és Szeged között –

előbbitől 28, utóbbitól 59 kilométerre. Itt született Móra Ferenc, de Petőfi városának is nevezik. Terjék László telephelye közvetlenül a településhez képest az autópálya-felüljáró túloldalán van.

6

Termelői riport

Komoly gond a kiszámíthatatlanság

A repcetermesztés ugyan nem tipikus ezen a vidéken, az őszi vetés harmadát most azonban a káposztarepce teszi ki nála, azaz mintegy 65 hektáron próbálkozik. Átlagban a földterület ötven százalékát teszik ki az őszi vetések, így mintegy száz hektáron őszi búzát, húszon pedig őszi árpát vet. A tavaszi vetések esetében a napraforgó és a takarmány-kukorica fele-fele arányban kerül a földbe a vetésforgó miatt is, azaz mintegy száz-száz hektáron.

Hagyományok és hibridekA napraforgó szívesen forog a nap felé, vagyis jobban bírja a szárazságot is, így az idén sikerült az országos átlagot, azaz a két tonnát elérni, de területtől függően itt is szélsőségesek voltak a hozamok, egy helyi gazda 5,2 tonnás termésről számolt be. Terjékék a 14-17 arany-koronás területeken hektáronként 1,1-1,2 tonnát tudtak betakarítani, míg a 20 aranykoronás, Gátér környéki föl-deken 2,1 tonnát, így lett az átlag végül 1,6 tonna.

Akár a kukoricánál és a repcénél, itt is fajtakísérlete-ket állít be, miután a fajtatulajdonos tudja, e terület-re milyen hibridek ajánlhatók. A napraforgónál tehát a piacvezető Syngenta hibridjeit termelik zömében, mind a hagyományos (Kondi), mind a pulzáros tech-nológia esetében (Alego, Neoma). A tőszám általában 55 ezres, a használati érték, illetve a vadkár után eb-ből marad mintegy 48-50 ezer. A vetéssel egy menetben starter műtrágyát adnak – korábban Pannon Starter ment, de azóta bővült a választék –, a vetőmag pedig már eleve rovarölővel kezelt. Manapság a napraforgó is meghálálja a gom-baölő szerek használatát, sőt, már „elvárja”. Terjék László már itt megemlíti, hogy egyre inkább a bak-tériumtrágyák használata kerül előtérbe. Emellett a biostimulátorok bevonása is egyre fontosabb, mint az Amalgerol vagy a Natúr Plazma. A kukoricatermesztés terén sincs különösebb trükk-jük. Szeretik a mélyszántást, egyre inkább próbálkoz-nak az őszi talajlazítással, de e térségben igen nehéz eltalálni, mikor vessenek. Ha korán, megfázik a növény, ha későn, beleszalad az aszályba. A 300-350 tenyészidejű, azaz FAO-szám körüli hibrideket vetik, vagyis az átlagosabbakat. A hibridek skálája ugyan-akkor ma már széles, van vagy kétszázféle, ami a magyar gazdákat zavarba hozza, hiszen a jövedelmezőség mégis prioritás számukra. A Pioneer és a Monsanto hibridjei a közkedveltebbek, mert a szárazságtűrést szem előtt tartják, a bőségesebb gyökérmennyiségre helyezik a hangsúlyt.

7

Minden év más, nehéz kísérletezni

A többfunkciós gépekkel időt és energiát spórolnak

Precíziós igényekVetésnél már a GPS sem elég, hanem a kétcentis pontos-ságú robotkormányra lenne szükség, amellyel a 76 centi-méteres sortávnál kialakítható a magház is – a traktornak mindenütt ugyanott kell elmennie ősszel és tavasszal is. Ez a precíziós technológia lesz a jövő, a térségben még nincs, de délebbre, Bácskában már igen, ahol tehetősebb gaz-dák – és külföldiek, jegyzi meg Terjék úr – vetnek s aratnak. A technológia egy gazdaság esetében úgy ötmillió forintra rúg, és akkor a géppark kialakításának horribilis összegéről még nem is szóltunk. A homokos talajon amúgy 7-8 centiméterre, míg a kötöt-tebb talajon 6 centiméter mélyre vetik a kukoricát. Noha egyes hibridek már a kissebb fagyot is elvárják, itt in-kább megvárják a 10-12 Celsius-fokos talajhőmérsékletet. A hozam a körzetben sajnos elenyésző, 5-6 tonna az átlag. Tavaly – mivel repcét nem vetettek – 158 hektá-ron próbálkozott kukoricával, de ebből csak 100 lett

letörve (mint említettük, a többit felajánlotta a pászto-roknak, akiknek pedig a legelőkkel volt problémájuk), és az átlag mindösszesen 605 kilogramm (!) lett, ez pe-dig csak a kombájnozás költségeit fedezte. Sajnos ez ilyen adottságú vidék, míg másutt azzal büszkélkedhet-nek, hogy hacsak nem felejtik elvetni, úgyis összejön a 10 tonna…

Az, hogy ennyi kukoricát vetett, egy korábbi szárazság számlájára írható, hiszen az előző évi száraz ősz miatt nem merte elvetni a repcét. 2012 őszén viszont 65 hektáron pró-bálkozott a Monsanto hibridjeivel, mert jobban hasznosítják a tápanyagot, a szárazsággal is megbirkóznak valameddig, jobban, mint a korábbi fajták. A másik nagyobb cég, amely jelen van, a KWS, de még Pioneert is vetnek a vidéken: megvannak a maga előnyei, például a féltörpe típusúaknak, amelyeknek a vegetációs felülete nem két méteres, hanem csak másfél, s így ke-vesebb tápanyagot és vizet igényelnek, ám termésben ugyanazt hozzák.

elsődleges a növényvédelemA repcénél sarkalatos a növényvédelem, hiszen elég „gyá-moltalan” – a környezeti tényezők után ez határozza meg leginkább a sikerességét. A repce eleve apró magvú, így a talaj-előkészítésre hatványozottan érzékeny, s mivel a gyommal együtt kelne, azt ki kell iktatni: gyomirtani kell kí-méletlenül. A bolha is pár nap alatt el tudja takarítani, ezért szükséges a rovarirtás; a repcedarázs is majd’ minden évben megjelenik. Sőt, új gomba is okoz károkat. Ősszel fontos volt

a reguláció, azaz a repce törpésítése – hogy ne a levélfelü-let növekedjék, hanem gyökérre „gyúrjon”. Tavasszal szintén a növényvédelem elsődleges, a rovar- és gombaölés, ezen felül a kén- és bórigénye is jelentős a növénynek, de ezt már az alaptrágyákkal meg kell kezdeni kielégíteni. A hozam 2,5-3 tonna volt átlagban, de ehhez a növényvédelemnek nagyon rendben kell lennie, hangsúlyozza a növényvédő végzettségű szakember.

kenyér helyett takarmányBúzából most ősszel száz hektáron vetett. Az alapkérdés mindig az, hogy étkezési vagy takarmánybúzát vessenek-e errefelé. Az előbbit drágább volt előállítani, a gombaölésre

8

Termelői riport

A napraforgó is meghálálja a gombaölőt

Vetésnél már robotkormány kellene

Az utóbbi két évben katasztrofális volt a helyzet

oda kellett figyelni, kevesebbet is termett. Ezért aki sokat akar termelni, nagyobb területen, annak inkább jobb minő-ségű takarmánybúzával érdemes próbálkoznia. Ráadásul ez utóbbi ára közelít az étkezésiéhez, tehát nem biztos, hogy érdemes bevállalni az étkezési plusz költségeit. A sikértar-talmat ugyanis nagyban befolyásolja a talaj minősége és a csapadékmennyiség, így a csúcstechnológiával sem biztos, hogy az ember eléri a kenyérgabona-minőséget. „Nem szép dolog, hogy nem magyar búzákat termelek” – mondja félig nevetve a gazda, aki immár harmadik éve a Midas nevű fajtát veti, amellyel maximálisan elégedett. Étkezési minőséget is tud produkálni, kórtani szempontból is jó, kevésbé érzékeny a betegségekre ez a szálkás, korai érésű, télálló, jó állóképességű osztrák búza. Bőtermő, 4,6-5,3 tonna között hozott. A vetésidő ugyanakkor tolódik, mert a korai vetés túlburjánzik, és már decemberben sok búza megdőlhet. Általában október 20-a és 30-a közt vetik, a Midas esetében csökkentett vetőmagnormával dolgoznak, hektáronként 180-190 kilogramm az átlag. A vetőmagot sa-ját gazdaságában állítja elő, rovarölő csávázószer megy rá, például a kabóca ellen is. A csökkentett vetőmagmennyiség miatt ez egyre inkább sarkalatos követelmény lesz. Őszi árpa csupán 20-40 hektárnyi kerül a földbe, Laverda típusú, amely kórtani szempontból stabil, bő termő és jó beltartalmi értékekkel rendelkezik. A vetésnél fokozottab-ban oda kell figyelni, mert ha valaki az árpát elvetette szep-

tember végén, és az jól tudott fejlődni – akár most a búza –, akkor ott elengedhetetlen a levéltetű és a kabóca irtása. Marad a vetés idejének eltolása, október 10-12-e táján tör-

tént meg legutóbb. A hozam tavaly érdekesen alakult, mert a gyöngébb, homokos területeket hasznosította, de a 4,2 ton-na elfogadható eredmény.

aszály vagy sivatagosodás?A vetésforgóval e tájékon nem sokat lehet variálni, követi a hagyományosnak mondható szabályokat: az őszi káposzta- repce után mindig kalászos megy, ahogyan a naprafor-gó után is kalászos. A napraforgó esetében be kell tartani a 4-5 évet, a repcénél pedig a 2-3 évet. A kalászos után jö-het a kukorica, ami után, ha lehet, semmiképpen sem szabad erőltetni a kalászost. A repcét pedig csak jobb minőségű ta-lajba lehet vetni, hiszen már a bekerülési költsége is 150-200 forint között van errefelé. Az árpa viszont a gyengébb talaj-ba is mehet. Homokos területen pedig más gazdák is kipró-bálták már Kiskunfélegyháza környékén a kölest és a zabot. A haszon kalkulálásánál tehát döntő, mennyire humuszos a talaj, de akkor még az időjárásról nem is beszéltünk.

9

A gyom- és rovarkár mellett új gomba is megjelent

A hasznot befolyásolja a talaj humusztartalma

„Csodálatos kukoricát is termeltem már 14-17 aranykoronás talajon – mondja Terjék László –, de ehhez elengedhetetlen a rendszeres csapadék”. Magyarországot nézve e vidéken átlagon felüli a napsütéses órák száma, az átlaghőmérsék-let évek óta csak növekszik, a csapadékeloszlás meg szintén egyre rosszabb. Az utóbbi két évben Kiskunfélegyháza- Kecskemét vonalában katasztrofális volt a helyzet, lassan tényleg elsivatagodásról beszélhetünk. Csongrád felé jobbak a földek is, a vízgazdálkodása is jobb a terület-nek. Sajnos az öntözés megoldatlan, „több víz megy ki az országból, mint amennyi bejön”, így a gazda, és nagy baj, hogy a szakemberek képzése sem megoldott központilag. A fóliázó kertészeti gazdaságokon kívül plusz víz nem jut sehová a földekre. Úgy érzi, hogy a termőterületet pedig az ősszel vetendő növények javára kell növelni, bár a siker egyik kulcsa, hogy egy növényre sosem szabad tenni az összes zsetonunkat. A repce, a búza, az árpa a téli csapadékkal mégis korábban startolhat, így nagyobb lesz az esélyük is. A kukorica a legbi-zonytalanabb, a napraforgó viszont a legstabilabb.

baktériumok bevetésenDe ha víz sincs, mi lehetne a megoldás? Terjék László egyre többször próbálkozik baktériumtrágyával. Ez a vi-déken nem újdonság, legalábbis nem új hír, mert a kör-nyéken is akadt olyan tudós, aki vagy két évtizeddel ez-előtt komolyan foglalkozott a kutatásával. Sőt, dr. Szűcs István – az anyai nagybácsi – már Budapesten foglalko-zott ezek tenyészetével 15-20 esztendeje, tudhattak róla. A Phylazonitról is az elsők közt hallottak, Magyaror-szág e tekintetben a világelsők közt van. Több előadást megtekintett a témában, igaz, némileg túlzásnak tartja, ha azt mondják, hogy még a sivatagból is termőtalajt le-het varázsolni a baktériumtrágyával. „Bár én elhiszem, ha mondják – teszi hozzá viccelődve –, még ha tudjuk is,

hogy a baciknak kell azért valamennyi élővilág, ahol ki-fejthetik hatásukat”. Maga is folyamatosan kísérletezik a szerrel, tudván, hogy mekkora odafigyelést kíván meg a használata. Száraz, aszályos időszakban – mint példá-ul 2011-ben is – kár belekeverni a felső, homokos réteg-be, mint ami e vidéken van. A baktérium élő szervezet,

életfeltételeket is kíván hát, de a száraz homokban csak betokozódik, hatást nem tud kifejteni, csak a csapadék megjelenése után. 2012-ben az egész kukorica- és nap-raforgó-területet lebaktériumozta, körülbelül 120 hektárt Phylazonittal – hektáronként mintegy 10 liternyit adagolva. Gyönyörűen indult a fejlődés, és aki jobban megfigyelte, a baktériummal kezelt földön a kukorica-gyökérszőrök sű-rűbbek voltak 5-6 leveles korukban. Aztán az egészet el-vitte a mezőgazdaság ördöge, megégett, először alul, aztán felül is. És ősszel is lekezelt volna bizonyos területeket, de például szeptember első felében ezt megint nem merte megtenni az újabb esőhiány miatt. Terjék László meséli, hogy a szövetkezeti időszakban még bátrabban kísérleteztek, és hasonlították össze a hagyo-mányos műtrágyával, illetve a baktériumokkal kezelt föl-deket. Egy átlagos évjáratban sok különbség nem volt, de a száraz évjáratban a műtrágya gyakorta még károsította is a növényzetet, míg a baktériumos termékátlaga jobb lett. A műtrágyából még ma is a környéken kiteszik a bruttó 2,5-3 mázsát. Ha összehasonlítjuk az árakat, elég könnyű kiszámítani, hogy a baktériumtrágya szinte háromszor ol-csóbb – bár ez nem váltja ki az összes műtrágyát. Haszná-latához pedig ki kell várni 15-20 milliméternyi csapadékot, és így ez lehet a sikeres út egyik biztos alapköve. sz

öveg

: Sze

rbho

rvát

h G

yörg

y, f

otó:

Vám

os C

saba

Termelői riport

Egy növényre nem szabad mindent feltenni

A technológia kialakítása úgy ötmillió forintra rúg

A PhyLAzonit

szárazságban Is bIzonyÍt! Minden növénykultúrában

csökkenő AszáLykár, jAvuLó termésbiztonság

•Mélyebbre hatoló, szerteágazóbb gyökérzet.

•jobb vízháztartás.•tápanyag- és vízellátás nagyobb

területről, mélyebb talajrétegekből is.•Folyamatos nitrogénellátás

a kritikus időszakokban is.

ellenállóbb, gyorsabban fejlődő növény, jobb mInőségű, nagyobb mennyIségű termés, PhylazonIttal.

www.phylazonit.hu06 20 275 5299

sorozatunk korábbi (honlapunkon olvasható) részeiben már elemeztünk bizonyos alapvető talajművelési témá-kat. Ezek főként a mulcstechnológián alapulnak, amely-

nek lényege röviden összefoglalva a következő: a betakarítás utáni szármaradványokat lehetőség szerint egyenletes mély-ségben és eloszlásban keverjük vissza a talajba a megművelt mélységben, egy menetben a Phylazonit baktériumtrágya ki-juttatásával, ami segíti a szármaradványok lebontását. A fentiek együttesen javítják a talaj szervesanyag- ellátottságát, víz- és levegőháztartását, csökkentik a tömö-rödöttségét. Ehhez a rendszerhez szervesen kapcsolódik az a művelő eszköz, amely nem kap elegendő figyelmet a hazai gazdálkodásban: a gyomfésű. A 2012 őszén elvégzett szükséges talajművelések után a termelők elvetették a gabonákat, amelyek – hála az őszi csapadékoknak – szépen keltek és biztatóan indultak neki a télnek. Ideje tehát készülni a tavaszi munkákra, ame-lyekkel kapcsolatban megosztunk egy-két megfontolásra érdemes gondolatot. Az okszerű talajművelés fényében a gyomfésű különös je-lentőséggel bír. Használatát indokolják az ökológiai előnyök, mint a környezet-, víz- és integrált növényvédelem, valamint a biotermelés. Ezeken túl gazdasági előnyökkel is szolgál, ilyen a herbicid költségek csökkentése, és hogy minden gyo-mot kiirtunk vele (kivéve természetesen a mélyen gyökere-ző egy- és kétszikűeket).

kímélő gyomirtásA gyomfésű alkalmazásával elsődlegesen, ahogy a neve is jelzi, gyomot irtunk. Az eszköz kihúzza a még kelő, il-letve kezdeti fenológiai fázisban lévő gyomok gyökerét, vagy letépi és kiüti a gyomot, nagy részét pedig betakarja földdel, ilyen módon pusztítja el azt. Ennek köszönhető-en egyes területeken teljes egészében, másokon részben elhagyható a gyomirtó vegyszerezés. A gyomfésű másra is alkalmas: a kultúrnövény gyökerét finoman megszaggatja, így serkenti a növény intenzívebb gyökérnövekedését és a gabona bokrosodását. Az eszköz elvágja a kapilláris csövecskéket, így megőrizhető a talaj

a hazaI gazdálKodásban Méltatlanul háttérbe szorult Művelő eszKözzel KöltségtaKaréKosan Megvalósítható a talajFenntartó és -javító gazdálKodás.

a nagyobb haszonért

12

technológia

nedvessége (a művelet hasonlatos a kultivátorozáshoz). A felső két-három centiméter átmozgatásával javul a talaj levegőháztartása. Tavaszi fejtrágyázáskor a kijuttatott és a sok esetben köny-nyen elillanó műtrágya a gyomfésűvel bekeverhető a talaj felső rétegébe, így több hasznosul belőle. A keverő hatás hadra fogható gabonánál is: e kultúrák esetében eddig prob-léma volt a Phylazonit baktériumtrágya kijuttatása, de az eszközzel könnyűszerrel megoldható. Akárcsak az őszi és tavaszi cserepesedés megszüntetése. A gyomfésűt használhatjuk tavasszal és ősszel, kelés előtt és után a legkülönfélébb növénykultúrákban. Kelés előtt úgynevezett vakpásztázás ajánlott, amellyel a kelő gyomokat irtjuk, megszüntetjük a cserepesedést, levegőztetjük a talajt, vagyis gyorsabb melegedésre sarkalljuk. A köztudatba gabonakultúrák művelésére ajánlott esz-közként vonult be a gyomfésű, de bátran használható napraforgó, kukorica, szója, cukorrépa, repce, lóbab és burgonya esetében is. Sőt, elengedhetetlen technológia a gyepfelújításban.

Gyors megtérülésA gyomfésű használata odafigyelést igényel, hogy mindig optimális időben végezzük a talajállapot igényei szerint, a növényünk megfelelő növekedési fázisában, a gyomok fer-tőzöttségének és fenológiájának fényében. Gazdasági hasznát nem elhanyagolva kijelenthető, hogy na-gyobb területen és több kultúrában is alkalmazva az eszközre fordított beruházás egy éven belül megtérülhet, miközben a fenti előnyökre is lehet számítani. Mindez annak köszönhe-tő, hogy a gyomirtás költsége csökkenthető, elhagyható, illet-ve a talajnedvesség nem vész el, így nagyobb lesz a termés. Továbbá a jól fejlett és bokrosodott növény bővebben terem, valamint a kijuttatott műtrágya is kedvezőbben hasznosul. Végezetül pedig a gyomfésűvel kijuttatható a szintén termés-növelő és minőségjavító baktériumtrágya. A megfelelő műszaki színvonalú gyomfésűk sűrűn foga-zottak, a fogak strapabíróak, de kellően rugalmasak, nem törnek le. Emellett tagonként állítható fogdőlésűek, sorba vetett kultúráknál a soron futó fogak kiiktathatók, könnyen vontathatók, hidraulikusan összecsukhatók. Egy 12 méteres hidraulikusan összecsukható gyomfésű működtetéséhez egy 80 LE-s traktor elegendő. A gyomfésűk 1,5 métertől egészen 24 méter szélességben elérhetők. Eredményes gazdálko-dást kívánunk 2013-ra! sz

öveg

: Hor

váth

Tib

or

Min

d a

mul

cste

chno

lógi

a gé

pein

ek, m

ind

a gy

omfé

sűk

besz

erzé

sébe

n, il

letv

e ki

prób

álás

ában

szí

vese

n ál

lok

rend

elke

zésü

kre:

Hor

váth

Tib

or, +

36-7

0/37

5-48

23 v

rhod

@in

vite

l.hu

13

a gyoMFésű beállításaI

növény művelés/mikor

őszI gabonáK: • vakpásztázás, háromleveles állapottól ősszel, illetve tavasszal, amilyen korán csak rá lehet menni a talajra.

tavaszI vetésű gabonáK: • vakpásztázás háromleveles állapottól.kukorica: • vakpásztázás, 4-6 leveles állapottól.napraforgó: • vakpásztázás 7-18 centiméteres állapottól.repce: • vakpásztázás, 20 centiméteres fenológiától ősszel, tavaszi vegetáció beindulása előtt.cukorrépa: • vakpásztázás, 3-4 leveles állapottól.gyep: • vakondtúrások feloldása, • trágyamaradványok terítése, • bedolgozása, • gyomirtás, • szellőztetés, • felülvetés.

kétszázötven éve kezdődött egy olyan időszak, amelyben akár a föld túlsó felén

melegedő óceán aszályt okozhat a kárpát-medencében. az ember olyan hatással van

a környezetre, hogy róla nevezték el az új földtörténeti kort:

ez az antropocén.

14

METEOROLÓGIA

bolygónk éghajlata nem állandó, a múltban is változott, a jelen-ben is ezt éljük meg, és változ-

ni fog a jövőben is. A napjainkban tapasztalható változások mértéke csak az utóbbi tízezer évre vetít-ve rendkívüli, ha több tízmillió évre

visszatekintünk, ennél jelentősebb éghajlat-ingadozás is bekövetkezett a földi klímában. Igen ám, csakhogy a jelenkori változások üteme nagy-ságrendileg meghaladja a régmúlt változások gyorsaságát. Az elmúlt 1300 év távlatában az utolsó ötven

évben az északi félgömb átlaghőmér-séklete valószínűleg a legmagasabb a félszázados időszakok között. Ezen kívül a jelenleg végbemenő változásokat az is megkülönbözte-ti a korábbiaktól, hogy nagy való-színűséggel emberi tevékenység, vagyis antropogén tényezők okoz-zák. Az ipari forradalom előtt a vál- tozások okai egészen biztosan ter-mészetes eredetűek voltak, ezek elsősorban a Föld csillagászati pá-lyaelemeinek módosulásaival függ-nek össze. A csillagászati okok mellett vulkán-kitörések, meteorbecsapódások, a Napból érkező energia négyzetmé-terenként néhány tized watt értékű ingadozása is szerepelnek az eddig ismert kiváltó okok mögött.

Új kor – új kórA természetes éghajlati kényszerek az elmúlt évszázadokban is hatással voltak a globális éghajlatra, hatásuk azonban az antropogén tényezők mellett mindinkább másodlagossá válik. Az 1750-es évek idején az ipari forradalom kibontakozásával egy idő-ben köszöntött be az „antropocén” kor és egyben kór a Föld történeté-ben. Hozzávetőlegesen ettől kezd-ve növeli az emberi tevékenység az üvegházgázok mennyiségét. Bár már évszázadokkal az ipari forradalom előtt, az ókori Római Biro-dalom és Kína is erős üvegházgáz ki-bocsátónak számított, állítja egy friss tanulmány grönlandi jégfurat minták elemzése alapján. Az ételfőzés vagy a szántók égetéssel történő megtisz-títása során, valamint a fémek meg-munkálása következtében milliónyi tonna metán került a légkörbe évente az iparosodás előtti időkben is. Az üvegházhatást fokozó gázok mennyisége új rekordot ért el 2011-ben, mintegy 375 milliárd tonna szén került a légkörbe szén-dioxid for-májában az iparosodás kezdete óta, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során.

1. ábra: Az északi félgömb átlaghőmérsékletének 12 féle forrásból rekonstruált eltérése az 1961–1990-es referencia-időszak átlagától. Az 20. század száz év alatt 0,74 Celsius-fokot emel-kedő hőmérsékleti tendenciája kitűnik a megelőző kilencszáz év rekonstruált ingadozásából. Ezen belül a század második ötven évében a melegedés üteme ennek mintegy kétszerese, év-tizedenként 0,13 Celsius-fok. Forrás: IPCC 2007, 6.10 ábra

holo vagy antro?Hagyományos földtörténeti szem-pontból még a holocénben élünk, amely 11 ezer évvel ezelőtt kezdődött, közvetlenül a jégkorszak, a pleiszto-cén után. 2002-ben a kémiai Nobel-díjas Paul Crutzen kijelentette, hogy a Föld elért egy újabb korszakba, amelyet az ember jellemez, és ezért antropocén korszaknak nevezhető. Az ember ugyanis oly mértékben megváltoztatta a Földet az erdőir-tással, városépítéssel, iparosodással és az ezek nyomán bekövetkező klí-maváltozással, hogy mindenképpen új korról van szó.

Évezredek óta szennyezzük

a levegőt

év

hőm

érsé

klet

ano

mál

ia

hőm

érsé

klet

ano

mál

ia

év

15

nő a koncentrációA légkört antropogén eredetű több-letként terhelő üvegházgázok azért (is) károsak, mert többségüknek rendkívül hosszú a légköri tartóz-kodási ideje. Csak a metán kerül ki a légkörből 8-12 év elteltével; a dinitrogén-oxid mintegy 120 év után bomlik el a légkör felsőbb réte-geiben, a szén-dioxid-molekulák pe-dig akár 200 évig is ott tartózkodhat-nak, mielőtt elnyelné őket az óceán vagy a bioszféra.

A hosszú élettartam miatt ezeknek a gázoknak a koncentrációja a Föld különböző régióiban közel egyen-letes, mivel elegendő idő van arra, hogy a légáramlások a forrásoktól

távolabbi területekre is eljuttassák őket. Másik súlyos következmény, hogy még ha az emberiség képes is lesz megállítani az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának növe-kedését, a korábbi kibocsátások következményeit az utókor akkor is hosszú időn át tapasztalni fogja. A NOAA (Nemzeti Óceán- és Lég-körkutató Intézet, USA) éves üvegházgáz indexe azt mutatja, hogy 1990 és 2011 között a hosszú tartózkodási idejű üvegházgázok koncentrációja 30 százalékkal nőtt, és ennek mintegy 80 százalékát a szén-dioxid teszi ki – ezzel az ipari forradalom előtti szint közel duplá-jára emelkedett. Mostanáig a szénnyelők az em-ber által a légkörbe juttatott szén-dioxid közel felét elnyelték, de ez nem lesz biztosan így a jövőben is. A nagy szén-dioxid tározók, mint az óceán, több száz vagy ezer évre is csapdába ejthetik a szén-dioxid-molekulákat, így az óceánok egyre savasabbak lesznek.

melegedő európa A globális felmelegedés követ-keztében  a következő évtized-ben jelentősen csökkenhet a téli hómennyiség az északi félteke hegyvidéki területein. Ez súlyos-bítja a szárazságot, veszélyezteti a vízellátottságot, mivel a kora ta-vaszi olvadás a forrása a vízgyűjtők-ről származó legtöbb víznek. A tengerfelszín-hőmérséklet és a hótakaró változásai nyomán az utóbbi fél évszázadban módosult a mérsékeltövi általános légkörzés. Ezzel párhuzamosan a forró szél-

sőségek, a hőhullámok és heves eső-zések sok helyen gyakoribbá váltak. A nagymértékű tengerszint-emelke-dés a jövőben átalakíthatja Európa tengerparti régióit. Az Európai Környezetvédelmi Ügy-nökség (EEA) legújabb jelentése

szerint Európa átlaghőmérséklete az elmúlt évtizedben,  2002 és 2011 között 1,3 fokkal volt magasabb az ipari forradalom előtti idők átlagá-hoz képest. A megfigyelések kezde-te óta ez volt a legmelegebb évtized. A gyorsuló klímaváltozás szerte a kontinensen érezteti hatását, a Földközi-tenger térségében hőhul-lámok, míg Észak-Európában part menti és folyami árvizek jelentkeznek. Az északi területeken 1980 óta 325 nagy folyami árvízről vannak feljegy-zések, ezekből több mint kétszáz az ezredforduló után történt. Az utób-bi évtizedben a hőhullámok gyako-risága és hossza jelentősen növeke-dett, ami Európa-szerte több tízezer áldozatot követelt. 

a főbb Üh-gázokA légköri üvegházhatás antropogén eredetű erősödése miatt a jövő év-század közepére a globális hőmér-séklet magasabbra emelkedhet, mint a Föld története során valaha. A 21. század végére a Föld átlaghőmér-séklete az antropogén kibocsátás mértékétől függően 1,1 vagy akár 6,4 Celsius-fokkal is emelkedhet az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Tes-tület) jelentése szerint. Ezért elsősor-ban olyan üvegházhatást okozó (ÜH) gázok növekedő mennyisége tehető felelőssé, mint a szén-dioxid (CO2 ), a metán (CH4 ) , a dinitrogén-oxid (N2O) és a halogénezett szénhidrogének.

egyIk fűt, másIk hűtA különböző emberi tevékenységek folytán a légkörbe jutó aeroszolok (por, korom, szulfátok, tengeri sók stb.) is befolyásolják az éghajlatot. A napsugárzás egy részét visszave-rik, szórják, illetve magasabb réte-gekben elnyelik, ezáltal a felszínre érkező sugárzás csökkenését okoz-zák. Ily módon összességükben az üvegházhatással ellentétes, hűtő ha-tást fejtenek ki.

Délen hőség, északon árvíz

jelentkezik

A forrástól távol is szennyezi

a levegőt

16

METEOROLÓGIA

Hazai hőhullámokAz OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) éghajlati adatbázisa sze-rint hosszan tartó kánikulák régeb-ben is elofordultak Magyarországon, szembetűnő azonban, hogy az utób-bi két évtizedben szinte rendsze-ressé váltak. A múlt század elejétől átlagosan öt nappal több a hőség-

riadó 1. fokozatának megfelelő hő-hullámos nap (napi középhőmér-séklet 25 Celsius-fok feletti) évente Magyarországon. 2012-ben Budapes-ten 24 olyan napot számláltak, ami legalább három napig tartó, 27 fokot elérő (hőségriadó 3. fokozat) hőhul-lámból származott. Ennyit még soha nem regisztrál-tak, sőt a korábbi rekord ennél jóval kevesebb, 13 nap volt a budapesti mérések szerint. Az elmúlt nyáron a leghosszabb hőhullám 9 napig tar-tott, ennél hosszabban csak egyszer, 1994-ben (11 nap) kellett elviselni a hőséget a fővárosban. Az ilyen hosszan elhúzódó kánikulák rendkí-vül megterhelik az emberi szerveze-tet, különösen városi környezetben nehezen elviselhetők a hőségperió-dusok a hőtöbbletet eredményező városhatás miatt. A meleg periódu-sok mellett egyre jobban megsza-porodtak az aszályok és a pusztító szárazságok. 2011-ben rekordszáraz évet zártunk, az ország túlnyomó területén a szokásos mennyiségnek

a 70%-a hullott csupán. 2012-ben, szeptember végére ismét komoly aszály alakult ki. Ugyanakkor 2010-ben szokatlanul bőséges csapadék okozott áradásokat térségünkben.

A csapadék szélsőséges jellege foko-zódott az utóbbi évtizedekben, ára-dásokra és aszályokra egyaránt fel kell készülni.

szöv

eg: L

akat

os M

ónik

a, il

lusz

trác

ió: O

MSZ

2. ábra Harmadfokú hőségriadós napok éves összege Budapesten 1901-2012 az OMSZ éghaj-lati adatbázisa alapján

jégtakaróból hegy és táblaAz üvegházgáz-kibocsátás globális felmelegedéshez, a melegedés pedig a tengerszint folyamatos emelke-déséhez vezet, még több ezer évig. Az összes vizsgált éghajlatváltozási forgatókönyv esetében a tengerszint emelkedésének több mint feléért elsősorban a grönlandi jégtakaró olvadása felelős, másodsorban pe-dig a hőtágulás. A gleccserek és a szárazföldi jég olvadása csak kis mértékben járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. A globális tenger-szint évente átlagosan 3 millimétert emelkedett az utóbbi húsz évben, a 20. század egészére vetítve tapasz-talt 1,7 milliméterrel szemben. A sarki jégtakaró 65 méteres emelkedésnek megfelelő vizet tárol, és ha az ég-hajlat melegedése súlyos és tartós lesz, végül az összes jég elolvadhat. Az eddigi károsanyag-kibocsátás miatt a világóceán 3000-ig 1,1 méter-rel emelkedne, de ez több is lehet, attól függően, hogy a kibocsátás mi-ként változik a jövőben.

vontatott haladás A klímaváltozás tehát már nem egy jövőbeli fenyegető veszély, hanem a jelenben zajlik, így egyre sürgetőbb, hogy megállapodás szülessen a ki-bocsátás csökkentéséről világmé-retekben. Erre némi reményt ad az ENSZ 18. Klímaváltozási konferenci-ája, ami múlt év december 9-én zá-rult, és hosszú idő óta az első ered-ményesnek tekintő egyeztetés volt. A tárgyalások során megállapodás született a kiotói egyezmény meg-hosszabbítását jelentő kötelező erejű szerződés 2015-ig történő kidolgozá-sáról és aláírásáról. Ugyancsak meg-állapodás született a szegényebb országokat támogató  Zöld Klíma Alap felállításáról és működtetéséről. A siker elsősorban  az Európai Unió klímaügyekben tanúsított komoly, anyagi kötelezettségvállalásokkal is járó hozzáállásának köszönhető.

Rendszeressé vált a kánikula

Magyarországon

17

Varga Andrásügyvezető, Polgári földker kft.

családi állapot: házas, két lánya, 4 unokája vangazdasága: 860 ha (Polgár, Folyás, Görbeháza, Tiszapalkonya, Tiszaújváros, Újtikos)termesztett növénykultúrák: búza, tritikálé, tavaszi árpa, őszi árpa, zab, napraforgó, kukorica, repce, lucerna

Gondosan, de takarÉkosan

a polgári földker kft. gazdaságát szemlélve kiderül: hogyan lehet a többségében „pillanattalajokból” álló földeken

gazdaságos, stabil, folyamatosan fejlődő és erősödő gazdaságot működtetni.

Termelői riport

nincs egyszerű dolga annak, aki a Hajdú-Bihar megyei Polgáron és környékén akar gazdálkodni. Bár az inf-rastrukturális feltételek jók, a természeti adottságok

nem kedveznek túlzottan a mezőgazdaságnak. A Polgári Földker Kft. mégis sikeres – ám a telepére kanyarodva csak néhány lustálkodó kutya fogad bennünket. Mint kiderül, épp a talaj-előkészítő és vetési munkák zajlanak, így akárcsak a gépek egy része, a munkások is a földeken dolgoznak. Ki-véve a magtárast és a hatvanas évei elején járó, de rendkívül fiatalos ügyvezetőt, Varga Andrást, aki elénk siet, mire kiká-szálódunk a kocsiból. Az udvarra invitál minket, ahol kisebb-nagyobb munkagépek tucatjai sorakoznak.

A Fergusonokat, IH-kat és Rábákat szemlélve hamarosan kiderül: az egykori téesz-telepen sok minden megváltozott az évek alatt. A hajdani műhely épülete ugyan még áll, de ma már magtárnak használják. Van egy különálló, teljesen szige-telt, télen fűthető műhely is, ahol holt időszakban négy-hat gépet tudnak egyszerre javítani. Most azonban javításra váró gépek híján a termény egy részét tárolják itt. Az öreg gépek némelyikét újabbakra cserélték, de a szak-értelem a régi. Sőt! Míg a szövetkezeti időkben az anyagiak szűkös elosztása miatt nem tehettek, illetve nem vehettek meg akármit, az 1999-es kiválás óta a társaság megduplázta a terményhozamokat. „Amikor megkezdtük a munkát a té-eszben, csak annyi pénz volt, amennyit a főkönyvelő enge-dett. Amióta a magunk urai lettünk, az átlag harmincmázsás kukoricatermés hatvanra nőtt, búzából harmincöt helyett ötven-hatvan mázsát takarítunk be, és a napraforgó is tud harminc mázsát, pedig régen tizenöt mázsa volt az átlagter-més”, meséli a cégvezető.

Pozitív jövőképA Polgári Földker Kft. vezetője iskolás kora óta foglal-kozik földműveléssel. Mezőgazdasági technikumot vég-zett, majd a kötelező katonaságot követően megnősült, és a polgári állami gazdaságban kezdett dolgozni. 1972-től 1999-ig a Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetke-zet munkatársa volt, ahol ágazatvezetőként is dolgozott. A téesz megszűnését követően hat tulajdonostársával megalakították a kft.-t, amely három évig bérelte, majd meg-vásárolta az egykori szövetkezet hathektáros telepét a rajta lévő épületekkel, gépekkel együtt. Gazdaságuk alapját 860 hektár bérelt föld adja, emellett háromszáz hektárt integ-rálnak. A cégnek két ügyvezetője, egy adminisztrátora és tíz gépésze van, akik között akad villanyszerelő, esztergályos, hegesztő és adagoló is. Így összesen tizenhárom családot ké-pes eltartani a vállalkozás, amely mára olyannyira megerősö-

dött, hogy a téesztől átvett gépek egy részét le tudták cse-rélni. Tevékenységük kezdetén még forrást is nyertek erre, de ma már támogatás hiányában önerőből kénytelenek ki-gazdálkodni a fejlesztésre valót. Legfrissebb szerzeményük egy 290 lóerős Massey Ferguson, de a 34 millió forint értékű gépet csak lízingelik. Ennek ellenére pozitívan látják a jövőt. „Amennyiben nem üt be olyan rendkívüli év, mint a 2010-es, akkor tudunk fejleszteni”, vetíti előre Varga András, aki azt is elmondja, hogy a maradék MTZ-ket biztosan le kell cserélni. Szükség lenne egy hídmérlegre, és a tisztító berendezést is modernizálni kellene.

1999 óta megduplázták a terméshozamokat

1999 óta megduplázták a terméshozamokat

19

jelenlegI vetésszerkezet

• búza: 300 ha• Kukorica: 140 ha• napraforgó: 30 ha• őszi árpa: 13 ha• repce: 102 ha• tavaszi kalászos (árpa, zab):

most nincs tervezve• tritikálé: 65 ha• szója: 80 ha• lucerna mag: 130 ha

búzás bandi megmutatjaA sokéves tapasztalatokon nyugvó termesztéstechnoló-gia, a gondosan, de takarékosan kiválasztott termékek és a folyamatos fejlesztés a kulcsa a hosszú távon is sikeres vállalkozásnak. Az agrár-környezetgazdálkodási program részeseiként a gazdaság vetésszerkezete némileg kötött. Három fő nö-vényüket (búza, napraforgó és kukorica) csak a területük hatvan százalékán termelhetik, pedig – mint a cégvezető rámutat – száz százalékon is képesek volnának erre. A fenn-maradó negyven százalék területből tíz százalékon pillangós növényt kell vetni, a maradék harminccal szabadon gazdál-kodhatnak. „Kalászos gabonát lehet termelni, de annak nincs olyan piaca. Az árpa és a tritikálé is jó, de azok értékesítése szintén bizonytalan. Ezért próbálkoztunk meg a vetőmag-termesztéssel. Szóját két éve termelünk, mert pillangós, és korlátlanul lehet vetni. De rendkívül igényes, a párás levegőt és a laza szerkezetű talajt szereti”, avat be gazdálkodásuk nehézségeibe Varga András. „Búzás Bandi” – így nevezték őt a téeszes időkben, ami-kor a kalászos ágazat vezetője volt. Rendszeresen küldték továbbképzésre, így lett a búza „specialistája”. Csak eb-ből a növényből akkoriban 1200-1400 hektárt vetettek. Ma már „csak” 250-300 hektáron kell eredményesnek lenniük. Mivel vetőmag-termesztéssel is foglalkoznak, azt nem muszáj venniük, kivéve az elit magot. Az első fokra előállított magból nem adnak el, a másodfokból viszont fémzárolnak. A fajták tekintetében a Szegedi Csillagot és Békést részesítik előnyben, most azonban egy középéré-sűt is kipróbáltak, a GK Köröst.

Bár a vetőmagtermesztés szabályainak megfelelően a fajtákat külön kell vetni, műtrágyázni, aratni és tárolni, a kft.-nek mégis megéri foglalkozni vele. „A búza ára 2012-ben hatezer forint körül alakult, a fémzároltnak pedig 9,5-10 ezer forint volt mázsája. Igaz, hogy magasabbak a költségeink, de még így is nagyobb a haszon ezen, mint a sima búzán”, szögezi le a cégvezető.

elnyúló betakarításA búzát általában búza után nem vetik. Leggyakoribb elő-vetemény a napraforgó, szója és a kukorica, de előfordul, hogy repce után kerül a földbe. Minden növény után más talajművelés következik, mi most a szója és napraforgó utáni munkálatokra térünk ki részletesebben. „Tarlóhántás során a nehéztárcsára szerelt kiadago-ló berendezéssel hektáronként tíz liter Phylazonit CB-t juttatunk ki, amit 25-30 centiméter mélyen forgatunk A telephely melletti legelő még novemberben is zöldellt

20

Termelői riport

PolgárI hétköznaPok

a település az euró-pai uniós forrásoknak

(is) köszönhetően infra-strukturálisan évről évre

fejlődik, a tartalmi érté-kek valahogy lemaradóban vannak.

a hajdúsági város talán legismertebb vállalkozása az M3-as autópálya polgári csomópontjánál elhe-lyezkedő M3 outlet center, de a kezdeti fellendü-lést követően erős visszaesés tapasztalható. Ma már csak maroknyi autó parkol a világmárkák leér-tékelt áruit kínáló központ előtt. a város környékén található a Magyarországon egyedülálló tájtörté-neti és régészeti pihenő park, az M3 archeopark és az Ipari park is, de valahogy mintha ezek sem akar-nának benépesülni. talán a marketing kevés, talán az emberek pénztárcája nem olyan vaskos manap-ság, de tény, hogy a fellendülés még várat magára.

Megéri foglalkozni a vetőmaggal

a talajba a TopDown segítségével. Rendszerint ezt követő-en szükség van még egy sor tárcsára, majd a Multitillerrel készítjük el a magágyat, és a Rapiddal vetünk. Ha vala-mi oknál fogva kimaradt a Phylazonit a tarlóhántásnál – például nem volt elég gép a munkálatokhoz –, akkor a vetéssel egy menetben kerül ki az oltóanyag közvetlenül a maghoz juttatva”, magyarázza Varga András. A búzát október elején 230-250 kilogrammal vetik 5-6 cen-timéter mélyen, amiből 5-6 millió csíra keletkezik. A magot minden esetben csávázzák, ehhez rendszerint Vitamaxot használnak, de idén kipróbálták az Oriust is.

A repce vetése 2012-ben októberre tolódott

21

tavasszal a belvÍz okozza a legtöbb kárta polgári Földker Kft. földjei 30 kilométeren belül helyezkednek el, a terület nagyon elaprózódott. zömmel harminc hektár nagyságúak, de akad köztük egyhektáros is. Minőségük általában 10 aranykoronás, csupán nyolcvan hektárra jellemző a 14-16 aK közötti érték. a talajszer-kezet változó: van szikes, agyagos vályog, réti kötött, némi öntéstalaj és elenyésző mennyi-ségű homokos. legnagyobb részük úgyneve-zett „pillanattalaj”, amely esetében nagyon oda kell figyelni, mikor végeznek munkát rajta. a tisza-menti öntéstalajok esetében a tavaszi belvíz okozza a legtöbb kárt: a belvíztől leve-gőtlenné válik a talaj, megszűnik a talajélet. a kft. termőföldjeinek 15-20 százaléka ilyen. varga andrás negyven éve vezet csapadék-naplót. 2010-ben kivételesen sok, közel 1000 milliméter hullott. akkor 300 hektáron nem is vetettek, mert nem tudtak rámenni a területre. ez azonban szélsőséges eset, nagy általános-ságban 400-500 milliméter csapadék esik egy évben. a legjobb évi 600 milliméter lenne, plá-ne, ha akkor esne, amikor a növény fejlődése szempontjából is ideális. Ilyen volt 2009-ben, amikor rekordtermés született. búzából 56, ku-koricából 120 mázsát sikerült betakarítani, ami „rettenetesen nagy szám” náluk. a csapadék 2011-ben 437 milliméter volt, és en-nek megfelelően a termés is közepesen alakult.

A magtisztítónak nagy szerep jut a vetőmag-termesztés során

A vetéssel egy menetben műtrágyát is szórnak a sor mellé: „2012 őszén a Fertiliával kevertettem egy 8:20:8 arányú NPK műtrágyát, amiben volt még hat százalék kén és UMG, vagyis új műtrágya generáció. Ahová ebből nem jutott, oda NPS 49-es Timac műtrágyát tettünk”, folytatja a cégvezető. Február végén, március elején fejtrágyaként adnak ki két mázsa pétisót, amit április közepe táján újabb 1,5 mázsával kipótolnak. Gyomirtózni április elején szoktak Sekatorral, szinte mindig lombtrágyával kiegészítve. Gombaölő szert csak akkor használnak, ha korai fertőzést vesznek észre. Fuzárium ellen olyan szerrel védekeznek, amely levélbetegség ellen is jó. Ha gombaölőznek, akkor lombtrágyáznak is újra – minőségjavítás céljából.

Bár úgy tartják, egy gazdaságban olyan gépparknak kell rendelkezésre állnia, hogy három-öt nap alatt el lehes-sen végezni az aratást, a Polgári Földker Kft. földjein általában tíz napig tart a betakarítás. „Muszáj volna gyor-san dolgozni, mert ha bejön egy eső, vagy nagy a hőség, akkor oda a sikér. De az eső is okozhat terméscsökke-nést”, figyelmeztet Varga András.

kényszerből is haszonEzek a területek nem repcének valók, kényszerűségből mégis termelik. „Errefelé elég savanyú a talaj, a repce pedig inkább a meszes talajt kedveli. Nyolcvan-száz hek-táron termeljük, általában oda kerül, ahova a vetésforgó miatt épp beszorul”.

elIt magA szabványnak megfelelő vetőmag, a szuperelit ve-tőmag első szaporulata. Különös gonddal állítják elő és óvják leromlástól, keveredéstől. Az elit magot a nemesítő a vetőmag-szaporító gazdaságoknak adja ki, hogy az árutermelőket ellássák a belőle szárma-zó másod- vagy harmadfokú szaporulattal. (Forrás: agraroldal.hu)

FéMzárolása vetőmag-minősítési folyamat része. A „fémzárolt vetőmag” minősített, azonosító függőcímkével ellá-tott, forgalomképes vetőmagot jelent, függetlenül attól, hogy a lezárása milyen módon történt. (Forrás: tankonyvtar.hu)

22

Termelői riport

Néha vetéskor kerülki a baktériumtrágya

Rendszerint a Syngenta Bold fajtáját választják, rövid-soron pedig kísérletet állítanak be. Legutóbb a Dekalb DK Exwill hibridjét próbálták ki, ami 3,2 tonnát adott az éves 2,4 tonnás átlag mellett. A repce magot szeptem-ber 20-a körül vetik, de 2012-ben a munkálatok október elejére tolódtak. „Szépen kikelt, most már 2-4 leveles állapotú – büszkélkedik ottjártunk idején, november ele-jén a cégvezető. – Rapid vetőgéppel vetjük, ahogy a búzát is. Azzal precízen, pontosan ki lehet tenni az esetenként két kilogrammot, dupla gabona sortávval.” A vetéssel egy menetben NPS 49-es (3:22:24) Timac műtrágyát is kiszórnak hektáronként két mázsa mennyi-ségben. Ősszel, ha szükséges, regulátoroznak is Alerttel vagy más gombaölő szerrel, ami regulátor is egyben, 2012-ben azonban nem volt erre szükség. A kétszikű gyomok ellen Alerttel, az egyszikűek ellen Galerával védekeznek. „Előfordul, hogy a pipacsot, a tyúk-húrt és az apróbb gyomokat nem irtja ki, de ezek nem nyom-ják el a repcét. Inkább az árvakelésű búza okoz gondot, a kétszikűek közül pedig a ragadós galaj.” Tavasszal kénes műtrágyával fejtrágyáznak, tavaly a Fertiliával kevertettek 12 százalék kénből és 26 nitrogénből álló elegyet. Ebből két mázsa kerül ki tavasszal, később pe-dig még 1,5 mázsa pétisót juttatnak ki. A repceszár-ormányos bogár ellen piretroid-tartalmú szerrel védekeznek. Virágzáskor a repcefénybogár okoz-hat problémát, ennek hatékony ellenszere lehet a Sumi-Alfa, a Decis Mega vagy a Fendona. Amennyiben deszikkálásra van szükség, és a terület erősen fertőzött évelő kétszikűvel, akkor a műveletet totál gyomir-tóval végzik. Ha nem, akkor például Reglone Airt használnak. „A lényeg az, hogy ne kelljen szárítani, és tíz százalék alatt legyen a nedvességtartalom”, hangsúlyozza Varga András.

géPPark• 1 db claas Mega kombájn• 1 db new holland tX 66 kombájn• 1 db laverda kombájn• 2 db rába traktor• 1 db 290 le Massey Ferguson• 1 db vaderstad topdown kultivátor,

hozzá vogel & noot középmély lazító, 2 db Ih tárcsa (mindegyik fel van szerelve phylazonit kiadagoló berendezéssel)

• 1 db amazon nz aggressive kombinátor, 8 méteres

• 1 db Kombi 8,3-as kombinátor• 1 db 140 le Massey Ferguson• 1 db vaderstad rapid vetőgép• 1 db Kuhn szemenkénti vetőgép• 1 db rau Multitiller magágykészítő• 1 db Kverneland váltvaforgató eke• 1 db 90 le case Ih traktor, ehhez van egy

váltvaforgató eke és egy kombinátor• 1 db 160 le zetor, ehhez szintén tartozik

kombinátor és váltvaforgató eke• 1 db güttler henger

(szántás elmunkáló és növényápoló)• 8 db Mtz (homlokrakodós, sima)• 1 db uno 180-as rakodógép• 5 db 8 tonnás és

3 db 6,5 tonnás szállító pótkocsi• 5 db bálaszállító• ndK gyártmányú tisztító gépsor és egyéb

„aprógépek”

23

szöv

eg: K

ocsi

s Ki

nga,

fot

ó: V

ámos

Csa

ba

Mindent maguk javítanak, esztergaműhelyük is van

A mezőgazdasági munkások mellett szerelőket is alkalmaznak

Vajda Gáborügyvezető, cserkeszi szövetkezet

Családi állapot: házas, egy nyolcéves fiú és egy négyéves kislány édesapjaGazdasága: 1150 hektár (Nagycserkesz külterülete)Termesztett növénykultúrák: őszi búza, napraforgó, kukorica, repce, zöldborsó, csemegekukorica

a fejlődÉs Útján

NÉGY LÁBA VAN A LÓNAK, MÉGIS MEGBOTLIK – TARTJA A MONDÁS.

SZERENCSÉRE NEM MINDENRE IGAZ: A CSERKESZI SZöVETKEZET TöBB

LÁBON ÁLL, MÉGSEM BOTLADOZIK, SŐT, IGYEKSZIK KIHASZNÁLNI

A LEHETŐSÉGEIT ÉS KAPACITÁSAIT A STABILITÁS ÉRDEKÉBEN.

Termelői riport

megállíthatatlanul tombol a dermesztő szélvihar, de Vajda Gábor ügyvezető fikarcnyit sem törődik vele, miközben körbevezet a szövetkezet raktárépületek-

ből, laboratóriumból, szerelőműhelyből, gépszínből, szárító-ból és benzinkútból álló hatalmas telephelyén. Nem kérdés, hogy számukra az önellátás legalább olyan fontos szempont, mint a több lábon állás. Szinte mindent önerőből fejlesztenek, igaz, ezért kell várni a gépműhely tatarozására is. Felújítottak ugyanakkor több épületet, és tavaly adták át a szintén önerőből épített, hat-ezer tonna termény befogadására alkalmas új raktárt is. „Utolsó pillanatban készült el, de szükség is volt rá, mert a kukoricatermés olyan bő volt, hogy majdnem meg kellett állni a kombájnokkal”, mutat rá a szövetkezet vezetője. A Bábolna 15 típusú szárító sem mai darab, de óránként tizenöt tonnás teljesítményével így is képes egymaga ellátni a szövetkezet által betakarított, vagy épp a szolgáltatásban érkező termények tisztítását vagy szárítását. Az egyik 2500 tonna termény befogadására alkalmas rak-tárban jelenleg is búza „parkol” – már eladták ugyan, csak a szállítása húzódik. Egyértelmű, hogy itt minden helyre szükség van, mert a kukorica egy részét még mindig tárolják: kivárnak a legjobb ár érdekében. A régi darálóépületből is tárolóhelyiség lett, ugyanakkor a sokat megélt, ikerfa-szerke-zetű raktár – amelyet nagy valószínűséggel a hetvenes évek-ben építettek – lebontásra vár. A benzinkút létesítése nem saját ötlet volt. Egy vállalko-zónak adták el a területet, amikor nem ment olyan jól a szö-vetkezetnek. Aztán jött a válság, és a vállalkozó félbehagyta az építkezést, ezt vásárolták vissza, a töltőállomást befejez-ték, és 2011 márciusa óta üzemeltetik. „Valamennyit ez is hoz a konyhára”, magyarázza Vajda Gábor. A szövetkezet kiegyensúlyozott működéséhez járul hozzá a csomago-lóüzem is – itt főleg cukrot csomagolnak –, amely jelenleg tizenegy embernek ad munkát.

elképzelés és realitásVajda Gábor ügyvezető Tiszaeszláron született, a nyír-egyházi Mezőgazdasági Szakközépiskola elvégzése után a Szarvasi Főiskolán szerzett növényvédelmi szakmérnöki diplomát. 1991-ben gyakorlati agronómusként kezdte pályá-ját Tiszaeszláron, de üzletkö-tőként is kipróbálta magát. A növényvédőszert, vetőma-got és műtrágyát forgalmazó kft,-nek – főállása mellett – mai napig dolgozik vállalkozóként. A Cserkeszi Szövetkezetnél 2007-ben helyezkedett el növénytermesztési főágazat-veze-tőként. A szövetkezet alaptevékenysége a növénytermesz-tés, fő növénykultúrái az őszi búza, napraforgó, kukorica és repce. 2008-ban kiegészítésként kezdtek zöldborsóval és csemegekukoricával foglalkozni. A kistermelők emellett

dinnyét is termesztenek 50-60 hektáron. „Nagycserkeszen hagyománya van a dinnyének. Valamikor a szövetkezet is foglalkozott vele, de fokozottan kézimunkaerő-igényes és kényes növény: nézegetni kell, szedni kell… Az utóbbi három évben szóba került, hogy újra meg kellene próbálni, de eddig az elképzelés szintjén maradt”, mondja az ügyvezető. A szövetkezetben jelenleg körülbelül negyvenen dolgoz-nak, beleértve a kapuszolgálatot, a telep nappali és éjjeli őrzését, a benzinkút személyzetét és a csomagolóüzem dolgozóit is. Ez a településen jelentősnek számít, hiszen

a térségben nagyarányú mun-kanélküliség Nagycserkeszt sem kíméli. Bár – mint Vajda Gábor fogalmaz – a községet dolgos emberek lakják, akik

közül sokan rendelkeznek saját földdel, amin nemcsak szán-tóföldi növénytermesztéssel, hanem zöldség- és gyümölcs-termesztéssel is foglalkoznak. Régebben több száz hektáron termeltek almát, őszibarackot, meggyet a téeszben is. Kis parcellákon még itt-ott találni gyümölcsöst, és sok helyi ter-mel olyan növényt, ami más településeken nem igazán jel-lemző, például burgonyát.

27

Szinte mindent önerőből fejlesztenek

A környékről is ide hozzák szárítani a terményt

aszályrekordNagycserkesz térségében a talaj heterogén: a homokos vá-lyogtalajtól a jó minőségű csernozjomon át a barna erdő-talajokig minden megtalálható. A környék 3600 hektáros szántóterületének körülbelül 60 százaléka kifejezetten jó minőségűnek mondható, 20 százalék, ami homokos vályog-talaj, és alig 20 százalékra jellemző a kötöttség. Ez aránya-iban a szövetkezet termőföldjeire is igaz: vannak jobb, és vannak gyengébb területek is. Általánosságban azonban elmondható, hogy minőségük átlagosan 20 aranykorona kö-rül mozog (15-30 AK). Az évi átlagos csapadékmennyiség 500-600 milliméter, ám erre rácáfolt a 2011-es 465 milliméter. „Az utóbbi nyolc esztendő legaszályosabbja volt, csak 2003-ban esett kevesebb a tér-ségben”, emeli ki Vajda Gábor. 160 milliméter esett vetéstől március végéig, holott en-nek legalább a duplája elvárható errefelé. Az aszály meg-mutatkozott a termésátlagokban is, elsőként a repcénél: 140 hektáron vetettek, s mindössze 55 hektáron tudtak arat-ni. A csapadékban szegény ősz miatt ugyanis hiányosan kelt ki a növény. A korábbi évek hektáronkénti három tonna fe-letti átlagához képest 2,5 tonnás termésátlag született.

nem volt búzás évA 390 hektáron vetett őszi búza hozamát már a vetés utá-ni időszak meghatározta. Az aszályos ősz vontatott kelést okozott, az állomány nem lett elég sűrű, fejlett. A tél sem bővelkedett csapadék-ban, a talaj nem töltődött fel, és márciusban – amikor a búza leginkább igényelte volna az esőt – alig egy milli-méter esett Nagycserkesz vidékén. Ehhez képest értek el 4,5 tonnás hektáronkénti átlagot, szemben a 3,5 tonnás országos átlaggal. Eredményük azonban csak a körülmé-nyekhez képest mondható jónak, mert a korábbi években

rendszerint 6 tonna felett tudtak betakarítani. Kukoricát 400 hektáron vetettek 2011-ben, és a szélsőséges időjárás ellenére is hozták a „szokásos” hektáronkénti tíz tonnás át-lagot. Vajda Gábor szerint szerencséjük is volt, mert annak a 90 hektárnak a zömét, amin nem lett repce, szintén ku-koricával vetették be. Utólag elmondhatják, hogy jól jártak: a kukoricánál bő terméshez rekordár párosult. A 200 hektáron vetett napraforgóból hektáronként átlag három tonnát takarítottak be, ami a korábbi évek 3,5 tonnás

átlagához viszonyítva szintén nem ad okot panaszra. Nem alakult ilyen szerencsésen a zöldborsó és a csemege-kukorica hozama. Előbbit

30 hektáron vetették, és a korai fagy, illetve a gyomirtó szer miatt a hektáronként megszokott hat tonna feletti átlaghoz képest csupán négy tonnát termett. A búza után vetett csemegekukorica is csak 16 tonnát hozott, míg korábban 20 tonna felett voltak az átlagok.

a jövő útjánA 2011-es év bebizonyította, hogy egy termelő sosem bízhat pusztán az időjárásban vagy a szerencséjében. Így Vajda Gábor is igyekszik – szakmai tudásához, tapasztalatához és lehetőségeihez mérten – a legszélsőségesebb körülmények között is odaadóan gondoskodni növényeiről. Ez a gondoskodás már a talaj előkészítésénél elkezdődik: szántással, illetve újabban lazításos, úgynevezett mulcstech-

nológiával készítik elő a talajt a következő vetemény számá-ra. Utóbbi megoldás költség- és eszköztakarékos, kiiktat-hatóak általa a hagyományos

műveletek, ugyanakkor a talaj mégis pihenten, biológiailag „beérett” állapotban kész a vetőmag befogadására. A művelet során a talajt nyár végén, ősz elején lazítják 45 centiméter mélyen, majd késő ősszel egy könnyű tárcsá-val az esetleges gyomokat, nagyobb rögöket is elütik, azaz

Termelői riport

Az aszály megmutatkozott a termésátlagokban

A térségben nagyarányú a munkanélküliség

28

egyenletesebbé teszik a talajt. Ekkor még egy alapműtrágyát is kiszórnak, ami tavaly és tavalyelőtt lengyel, 6-20-30-as ösz-szetételű Polifoska volt. Tavasszal ugyanúgy kezdik az elmunkálást, mint a szántásos- forgatásos talajművelésnél: amikor rá tudnak menni a területre, kombinátorral zárják le a felszínt. Kukorica veté-sekor a Germinátorral és két RAU kombinátorral végzett művelettel egy menetben juttatják ki a hektáronként 10-15 liter dózisban adagolt Phylazonit baktériumkészítményt is. Az oltóanyagot a kom-binátorra szerelhető kijuttató berendezés 600 literes tartá-lyába töltik – 10 liter készítményt ugyanannyi vízzel keverve így 30 hektárt tudnak egy körben kezelni.

bízik a hagyományosbanA magágy-előkészítést követően a vetést a napraforgóval kezdik, időjárástól függően április 1-je és 15-e között. Míg a ko- rábbi években a hagyományos gyomirtású fajták domináltak, tavaly már 200 hektárból 150-en Clearfield technológiájú faj-tákat vetettek. Utóbbiak közül az NK Neomát és a Limagrain

5658-ast, míg a hagyományos gyomirtású fajták közül az NK Briót választották. Az 58 ezer tőszámmal történő vetéssel egy menetben Pannon Star-

tert szórtak ki hektáronként 15-18 kilogramm mennyiségben. A hagyományos fajtát vetés után, kelés előtt Gardoprim Plus Golddal gyomirtózták hektáronként 4 literes dózis-ban, míg a Clearfield technológiájút kelés előtt 1,6 literes

A mulcstechnológia költség és eszköztakarékos

Elbontásra vár a régi magtár

29

dózisban Duál Gold 960 EC-vel. A Brio esetén nem volt szük-ség további kezelésre – még aznap délután érkezett húsz milli-méter bemosó eső, ami betakarításig gyommentesen tartotta a területet –, a Neoma és a Limagrain igényelt még hektáron-ként 1,2 liter Pulsart. Az időzítés ebben az esetben is jól sike-rült, így a gyomokkal nem volt probléma a napraforgóban. Adódik a kérdés, miért termelnek két, eltérő gyomirtású napraforgót? „A Clearfielddel kevesebb a kockázat, nem igényel bemosó csapadékot, főleg a gyomirtható naprafor-gónál. A helyesen időzített Pulsarral megoldott a gyomir-tása. Olcsóbb is, mint a hagyományos. Ám a hagyományos többet terem. Tavaly ugyan nem ezt tapasztaltuk, de ko-rábban a szövetkezet területein és a saját földeken is hek-táronként 4-5 mázsával többet adott. Emellett a Pulsarról hallani, hogy következő évben gondot okozhat más kultú-ráknál, például a búza sárgulása megfigyelhető. Ezt magam is tapasztaltam. Ezért nem hagyjuk el teljesen a hagyomá-nyost”, magyarázza az ügyvezető.

A sorközművelés során hektáronként 120-130 kilo-gramm nitrogénműtrágyát juttatnak ki pétisó formájában. A gombaölőzést rendszerint két lépésben végzik: először 6-8 leveles állapotban szántóföldi gépekkel, majd ha az idő-járás indokolja, helikopterrel is elvégzik a műveletet. Tavaly nem volt indokolt a kétszeri kezelés, ezért citroméréskor hidastraktorral permetezték ki a hektáronként 4 deciliteres dózisban adagolt Sferát a terület egészére. Betakarítani már 10-12 százalékos nedvességtartalomnál elkezdik a napraforgót, mert nemcsak a szövetkezet által termesztett területeken, hanem integrált földeken is dol-goznak. Tavaly ugyanannyit, vagy még többet szolgáltattak. A termesztés során odafigyelnek a megfelelő olajtartalom elérésére is, mert ez az értékesítésnél felárat jelent.

összetett technológiaA 2011-ben rendkívül sikeres kukorica termesztéstechnológi-ája a napraforgóénál összetettebb. Előveteménye lehet szin-te minden, amit a Cserkeszi Szövetkezetben termelnek, így búza, napraforgó, repce, legkisebb területen saját maga (ta-valy mindössze 30 hektáron vetettek kukoricát kukorica után). A talajmunkák megegyeznek a napraforgónál ismerte-tettel, és az őszi alapműtrágyázás is hasonló. Tavasszal azonban Többféle módon oldják meg a tápanyag-utánpót-lást. Tavaly cseppfolyós ammóniát juttattak ki körülbelül 100 hektárra, itt vetéssel egy menetben nem kapott nitro-génműtrágyát a növény. Ha a kukorica magot SPC vetőgéppel vetik, amely nem al-kalmas műtrágya szórására, akkor Amazon műtrágyaszóróval

Fél évszázada egyesítették a környékbeli tanyabokrokat

a község szabolcs-s z a t m á r - b e r e g megyeszékhelye,

nyíregyháza közelé-ben helyezkedik el. a te-

lepülés 1952-ben alakult a nyíregyháza határában

fekvő 18 tanyabokor egye-sítésével, a Károlyi család cserkesz

nevű pusztája helyén. neve az írott források szerint oszmán-török eredetű. nagycserkesz 1952–1983 kö-zött a nyíregyházi járás önálló tanácsú községe volt, majd 1984-től nyíregyháza város környékének önálló tanácsú községe. 1990-ben önálló községi besorolást kapott. nagycserkeszt a 36. számú főút közvetlenül érinti – mintegy kettészeli. területének – 4150 km2 –jelentős része (97%) külterület, melyet jelenleg 16 bo-kortanya alkot. belterülete mindössze 3%, mely két központi bokortanya (siposbokor és bundásbokor) összevonásából jött létre. (Forrás: nagycserkesz.hu)

30

Termelői riport

Többféle módon oldják meg a tápanyag-utánpótlást

juttatnak ki magágy-készítés előtt hektáronként 250-300 kilogramm nitrogénműtrágyát. A vetéssel egy menetben még hektáronként 11-12 kilogramm Force talajfertőtlenítőt is kiadagolnak. A John Deere vetőgép viszont képes a vetéssel egy me-netben kijuttatni a hektáronként 200 kilogramm nitro-génműtrágyát, ami tavaly a Timac 8-14-16 összetételű starter keveréke volt. A vetési munkálatokat április 20-a körül kezdik. Az NK Luciust korábbi, míg a Pioneer P9494-et, a Dekalb DKC4590-et, és a két RAGT-t, a Phileaxxot és Oxxyigent középkorai érésűként vetik hektáronként 68 ezer szem mennyiségben. Gyomirtásuk tavaly 70 százalékban korai posztemergensen történt Lumaxszal hektáronként 4,5 literes, 30 százalékban pedig posztemergensen Laudisszal hektáronként 2 literes dózisban. A sorközművelés célja a kukorica esetében is a talaj megszellőztetése, illetve a hektáronkénti 100-130 ki-logramm műtrágya kijuttatása. Tavaly és tavalyelőtt új elemként jelent meg a kukorica agrotechnikájában a lombtrágyázás, ami a cinkutánpótlás okán fontos. Korábban ugyan nem volt jellemző, de ta-valy már a vetett 400 hektárból 300 hektáron használták a lombtrágyát. Vajda Gábor szerint erre azért van szükség, mert a kukorica cinkigényes növény, és Magyarország ta-lajai cinkszegények. A szakember azt mondja, előbb vagy utóbb – akár öt éven belül – már gombaölővel is kezelni kell majd a kukoricát.

31

A Cserkeszi Szövetkezet története 1949-ig nyúlik vissza, ekkor hozták létre Nagycserkeszen az első termelőszö-vetkezetet. Halmosbokorban jött létre az Új Élet TSZ, majd 1961-ben Púposhalmon megalakult a Rákóczi TSZ, a központban pedig a Kossuth TSZ. A három termelő-szövetkezet 1972-ben egyesült, így jött létre a Cserkeszi Szövetkezet elődje, a „Kossuth” Mezőgazdasági Terme-lőszövetkezet. Ekkor az üzemi méret 3500 hektár felett volt. A törvényi előírásoknak megfelelően a termelőszö-vetkezet 1992. december 10-i dátummal új szövetkezeti formában működő vállalkozássá alakult, amelynek neve Cserkeszi Mezőgazdasági Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet lett. A szövetkezet ma mintegy 1150 hektáron gazdálkodik. Alaptevékenységen kívül jelentős mértékben végez szolgáltatást, valamint ter-ményszárítást, tisztítást, felvásárlást.

A településen jelentős munaadónak számít a szövetkezet

alázat, tapasztalatAz óriási szárazság miatt a betakarítást tavaly szeptember végén kezdték a Cserkeszi Szövetkezetben. A nedvesség-tartalom már akkor 16 százalék körül volt, később 14-re is csökkent. A munkálatokat október 20-25-e körül fejezték be, addigra learattak 400 hektár integrált területet is. Ez önma-gában is jó árbevételt jelent, de a szolgáltatást igénybe ve-vők nagy része a szövetkezet szárítójába viszi a terményeit, ami plusz haszonként jelentkezik. Ez mind alátámasztja azt a vélekedést, amely szerint egy mai mezőgazdasági szövetkezet nem elégedhet meg azzal, hogy a növénykultúrákra, az időjárásra és a szerencsére bízza működését. Nemcsak a kiegészítő tevékenységek – a Cserkeszi Szövetkezet esetében a benzinkút, illetve a csomagolóüzem – fontosak, hanem a szolgáltatói műkö-dés is. Ez sem lenne azonban önmagában elég, ha a több lábon állás nem párosulna szakmai tudással, alázattal, a hagyományok és a személyes tapasztalatok mellett az újítások iránti fogékonysággal. Phylazonitot a szövetkezet 17 éve használ, amit Vajda Gábor elődjétől „örökölt” meg és 2008 óta használ folya-matosan, elsősorban a napraforgónál és a repcénél. Általá-ban hektáronként 10, esetenként 15 literes dózisban juttatja ki, főleg tavasszal, a repce esetében pedig a magágy-előké-szítéssel egy menetben. Javítja a talajszerkezetet, a növény kezdeti fejlődése jobb, gyökértömege nagyobb lesz. Az ügyvezető szerint Phylazonit használata mellett harmadá-val csökkenthetők a műtrágyaadagok. sz

öveg

: Koc

sis

King

a, f

otó:

Vám

os C

saba

Termelői riport

GÉPPARK• 1 db Claas Mega 204 és 1 db 360 kombájn• 1 db John Deere W650 le kombájn (és ezek adapterei:

gabona betakarító, napraforgó és kukorica adapter)• 1 db Fendt 360 traktor - utána 8 fejes Gregoire

Besson eke• 1 db John Deere 7810 traktor

– utána 4 fejes Kühne eke • 1 db John Deere 4755 traktor

– utána 5 fejes Kuhn eke• 6 db MTZ traktor• 1 db 9,8 m széles könnyű IH tárcsa• 1 db 7,2 méter széles nehéz IH tárcsa• 1 db 7 késes Maschio lazító• 2 db RAU 8.4-es kombinátor• 1 db 6,7 m munkaszélességű Kongskilde kombinátor• 1 db 7 m munkaszélességű Synchrogerm

magágykészítő• 1 db SPC vetőgép• 1 db John Deere vetőgép• 2 db Amazon műtrágyaszóró• 1 db Horsch Tiger szántóföldi nehézkultivátor

(forgatás nélküli talaj-előkészítésre alkalmas)• 2 db teleszkópos homlokrakodó (Manitou, JCB)• Hardi típusú permetezők

(szántóföldi és gyümölcsösre való) • 5-7 tonnás pótkocsik

32

A hagyománytisztelet párosul az újítások iránti fogékonysággal

„A világ élelmiszertermelésének 35 százaléka, közte kétszáz milliárd dollár értékű szántóföldi termény előállítása a méhek végezte beporzáson múlik”, mondja Gretchen LeBuhn, a San Francisco Állami Egyetem biológusa. Más rovarok és denevérek mellett a méhek munkája nélkül legalább száz növényfaj nem lenne képes termést hozni, így a repce, napraforgó, szója, len, alma, barack, káposzta, paprika, hagyma, tök. A méhkolóniák azonban egyre gyorsuló mértékben pusztulnak, az okok között a növényvédő, rovarirtó és más vegyszerek felelőtlen használata áll. A méhál-lományok csökkenéséről az elaprózott tartás miatt nehéz pontos és széles körű képet nyerni. Az ENSZ felkérésére

ezért LeBuhn világméretű megfigyelő-hálózatot hozna létre, amely a következő öt évben kétszáz hely-színen számolná a beporzásért felelős rovarokat. Ez elegendő ahhoz, hogy a méhpopuláció akár 2-5

százalékos csökkenését is kimutassák, és az egész hálózat kiépítése kétmillió dollárba kerülne. A méhek jelentőségét már Albert Einstein is felismerte, szállóigévé vált mondása szerint: „Méhek nélkül nincs beporzás, akkor pedig nem lesznek növények, nem lesznek állatok, nem lesznek emberek”.

emberek a méhekért

A gyökérélősködő napraforgó-szádor (vajvirág) ellen hatásos biológiai

fegyver lehet a kukorica, mivel úgynevezett „öngyilkos csírázásra” készteti

a gyomnövényt, számoltak be eredményeikről a kínai Északnyugati A&F

Egyetem agrármérnökei a Crop Science folyóiratban. Akár a termés fe-

lét is elviheti a szádor, amely klorofill híján a gazdanövényen élősködik.

A kutatók napraforgó sorok közé válogatott kukoricahibrideket ültettek,

amelyek csapdanövényként először 60-90 százalékkal fokozták a gyom

csírázását, majd elnyomták és életképtelenné tették a fejlődő élőskö-

dőt. A kukorica azért lehet különösen alkalmas erre, mert hasonlóak

a termesztési igényei, mint a napraforgónak, ám ellenálló a szádorral

szemben. A kínai kutatók szerint a kukoricát vetésforgóban is érde-

mes alkalmazni a gyom föld alatti magbankjának csökkentésére, illet-

ve a napraforgó közé vetve takarmányként hasznosítható.

kukoricával a gyom ellen

forr

ás: S

cien

ceD

aily

.com

Az üzemanyaggyártás mellett a kőolaj fontos alapanyag a vegyipar számára kenőanyagok, fagyállók és emulgeálók előállításához, jelenleg évente mintegy 400 millió tonna kőolajat fordítanak erre a célra. A németországi Leunában működő Fraunhofer Kémiai-Biotechnológiai Intézet szerint óriási lehetőség rejlik a növényekben, mert olcsóbban előállítható belőlük az említett vegyületek alapjául szolgáló etilén-oxid, nevezetesen a mustár, a bodza, az etióp mustár (Brassica carinata), illetve a sárkányfű (Dracocephalum parviflorum) magjából sajtolt olajból. A kőolajalapú etilén-oxid gyártásához ugyanis 250-300 Celsius-fok és 1-2 MPa nyomás szük-séges, ezzel szemben a kutatóknak sikerült egy szobahőmérsékleten és normál légköri nyomáson is hatékony módszert kifejleszteniük a növényi olaj feldolgozására. A laboratóriumi kísérlet nagyüzemi mennyiségekre történő adaptálása már folyik, végleges eredmények 2014-re várhatók. A kiválasztott négy növényfaj termesztése nem veszélyezteti az élelmiszer- nyersanyagok termesztését. Így tehát az új módszer több szempontból is környezetkímélőnek ígérkezik, érdemes volna az erre a célra jelenleg előállí-tott évi 14 millió tonna növényi olaj mennyiségét növelni.

Fagyálló mustárból

hírszemek

Tű alakban kikris-

tályosodó tenzidek

(felületaktív

anyagok) a növényi

olajból kivont

etilén-oxidban.

Forrás: Fraunhofer

intézet

33

34

interjú

HOZAM&ÉRTÉK: A kukorica nagy jelentőségű Magyaror-szágon, több mint egymillió hektáron termesztik, ám az utóbbi évtized időjárása mintha nem kedvezne neki. SZIEBERTH DÉNES: A globális klímaváltozás megmutat-ta, hogy a Kárpát-medence nem valami elzárt védett öböl, hanem egy komplex rendszer része. Ahogy a Föld átlag-hőmérséklete emelkedik, változik az időjárás rendszere, és ez mindenhol megnyilvánul, de nem szükségszerűen ugyanúgy.Fölborul a régi rend? Szerintem sohasem volt régi rend az időjárásban. Abban mindig is trendek és altrendek voltak. De az kétségtelen, hogy napjainkban nagyobbak a kilengések, gyakoribb az extrém időjárási esemény. De a kukorica tekintetében régen is az volt a szabály, hogy Magyarországon tíz évből nagyjából három

kedvező, kettő-három a kiemelkedően jó, és a többi kedve-zőtlen. Az utóbbi időben a statisztika romlása figyelhető meg.Milyen termelési hibákat tud fölerősíteni a szeszélyes időjárás? Az első a talajműveléssel kapcsolatos; ha valaki már az elején hibázik, azaz veszni hagyja a talaj legfelső rétegéből a nedvességet, akkor ki sem kel a kukorica vagy hiányosan kel. A következő tévedési lehetőség a növényszám meg-választása, amennyiben szárazságban többet vet az opti-mális mennyiségnél. Ilyenkor a növények elszívják egymás elől a tápanyagokat, egymást akadályozzák a fejlődésben. A következmény az lesz, hogy nem fejlődik termés. De ilyen hiba, hogy nem jól választja meg a növényvédő szert. Lehet, hogy a kiválasztott szer nem pusztítja el a gyomo-kat, vagy túl későn gyomirtózik, és addigra a növekedő gyom a talajnedvesség jelentős részét elpárologtatta, te-hát a haszonnövény fejlődéséhez nem maradt. A növény-védő szerek alkalmazása egyébként is behatárolt, szűk az az időtartam, amíg a kukorica eltűri – utána már éppen a szertől károsodhat.A termésversenyben az időjárási körülmények miatt kel-lett visszavonni nevezéseket?Sajnos elég sokat, Baranya, Tolna, Fejér, Bács-Kiskun megyében. 2009-ben és 2011-ben is sokan vonták vissza a nevezést, hasonló arányban, mint most, pontosan ezekről a területekről, éppúgy a szárazság miatt.Vannak még olyanok, akik azt gondolják, hogy elég ki-szórni a műtrágyát, gyomirtót, vetőmagot, aztán pár hó-nap múlva lehet aratni? Alapvető emberi tulajdonság, hogy egyes cselekedete-

2012 decemberében hirdette ki A mAgyAr kukoricA kLub egyesüLet A negyedik ALkALommAL megrendezett kukoricA termésverseny díjAzottAit. A verseny céLjA, hogy ráviLágítson A kukoricAtermesztés Lehetőségeire, néPszerűsítse és eLterjessze A Legeredményesebb termesztési módszereket. ennek kAPcsán beszéLgettünk dr. szieberth dénesseL, Az egyesüLet eLnökéveL.

Dr. Szieberth Dénes beszámol az eredményekről a Magyar Kukorica-klub rendezvényén

35

inkben törekszünk valamiféle rutinra, csakhogy vannak olyan területek, ahol ez nem kivitelezhető. A kukoricater-mesztés nem olyan, mint a futball, hogy mindenki ért hoz-zá, aki már kétszer járt lelátón. Sokkal inkább hasonlít az autóvezetésre, minden pillanatban figyelni kell, értékelni a helyzetet, gyors döntéseket hozni.A gazda életében tehát csak egyvalami állandó, mégpe-dig a változás? A mezőgazdaságban semmi sem úgy ismétlődik meg, mint az előző évben, ez a munka nem végezhető robotszerűen.Akkor miért figyelhető meg, hogy a kukorica termésver-senyben visszatérő díjazottak vannak? Ők mit tudnak? Tekintet nélkül az alapszakmára, hogy valakinek honnan kanyarodott az életútja a mezőgazdaság felé, itt is ugyan-azok az értékek teszik kiemelkedővé a teljesítményt, mint az élet más területein. A díjazottak között van olyan, aki eredetileg cukrász volt, más pedig asztalos, és egyikük sem tagja valamely nagy szervezetnek, ahol futószalagon mennek a dolgok. Ők annak köszönhetik az eredménye-ket, hogy igyekeznek elsajátítani a szakma fortélyait. Min-dig utánanéznek, hogy az adott helyzetben mi a teendő, folyamatosan figyelemmel kísérik a kukoricát, és igénybe vesznek külső tudást.Mi teszi még a jó gazdát? Előre tervez, és felkészül arra, hogy rossz is jöhet, és ezt beépíti a gazdálkodásba. Utána pedig naponta járja a határt, sokszor négykézláb – nem azért, mert berúgott, hanem mert közelről vizsgálja a talajt, a növényt. Mit tanácsol a termelőknek 2013-ra? Készüljenek a legrosszabbra. Most ugyan van a talaj felső rétegében nedvesség, de ezt nem szabad kifüstölni. Gyen-ge termés valószínű, érdemes a vetőmagot műtrágyával megtámogatni. A harmonikus tápanyagellátás majdnem felére képes csökkenteni a kukorica vízigényét az egy kilo-gramm szárazanyag előállításhoz. Az átlagos vízigény 300-350 liter kilogrammonként, és ez lemehet 250 literig is. A termésverseny célja a versenyparcellán a lehető legna-gyobb termés realizálása. A minőség nem számít? A kukorica a legrosszabb beltartalmi értékű mezőgazda-sági termény. A napraforgó és a repce az olajtartalma miatt fontos, a búza a sütőipari jelentősége, a fehérje- és mikro-

elem-tartalma okán. A kukorica viszont az energiahaszno-sításban jeleskedik.Hogyan lesz gazdaságos a termelő munkája? Létezik egy költségszint, aminél kevesebbet nem le-het költeni. Drága a gép, a műtrágya, a növényvédő szer. A belső üzemági kapcsolatok elhaltak, nincs állattenyész-tés, nincs trágya – de munkaerő sincs, aki bekapálná. Hek-táronként nagyjából kétszázezer forint alatt nem lehet kukoricát termelni. Ha egy gazda mindent jól csinál, akkor ezzel is elérhet átlagon felüli eredményeket, de ahhoz sze-rencse is kell. Aki tehát nem akarja pusztán a szerencsére bízni a termés-hozamot, az gondolkodjon el pótlólagos ráfordításokon? A ráfordított egy forint többet hozhat, mint egy forint – de ez azon múlik, hogy minél többet költ a gazda, annál precízebben hajtsa végre a munkafolyamatokat. Csak így szavatolható az átlagon felüli eredmény. A költségekkel jellemzett beavatkozások másik tulajdonsága ugyanis az, hogy az eredményük egy pillanat alatt semmivé foszlik, amennyiben valamely más területen, például a kiegészítő műtrágyázás idejének megválasztásakor téved a gazda. Ilyen esetben a pótlólagos ráfordítás a visszájára fordulhat, veszteséget okoz.A plusz ráfordítás szükségességének megítélése min múlik? Hogy a gazda miről és milyen információkat kap. A világ fejlettebb oldalán a gazdákat tanácsadókból és szakértők-ből kiépített rendszer segíti a döntéshozásban. Azokon a területeken, amihez nem feltétlenül ért, tanácsot kaphat.

Az aszályos 2012-es év Kukorica Termésversenyé-nek győztes parcelláján betakarított 16 t feletti ered-mény a nyírderzsi Papp György termesztéstechnoló-giáját dicséri (DKC4490, 16,5 t/ha). Az országos második helyezett Papp Mihály, György testvére lett (DKC4995, 15,7 t/ha), míg a harmadik helyen is Papp György végzett (DKC4590, 15,5 t/ha). Mindhárom versenyparcellára 15 l/ha Phylazonit bak-tériumtrágyát juttattak ki a vetéssel egy menetben. Gratulálunk!

36

interjú

Mennyire elérhetők a korszerű technológiák és a ta-nácsadók az átlagtermelő számára? A technológia teljes körben elérhető, leszámítva az törvénnyel tiltott GMO-t. A tanácsadók igénybe vétele már más tészta. A genetikához, biológiai alapokhoz köt-hető tanácsadás szorosabb együttműködést hoz: hiába jó ugyanis egy hibrid, ha helytelenül termelik, akkor nem fog teremni. Milyen termelési hibákat képes a kukorica kompenzálni? Az egyik a tőszám. Lehet kisebb tőszámmal is neki-menni az évnek, feltéve, ha az jó eloszlású. Ekkor elkép-zelhető, hogy nem veszít a gazda olyan nagy termést – tizenhat tonna helyett lesz, mondjuk tizennégy, de nem lesz a tizenhat helyett kettő. A rekordcsapadékos 2010-es évben nyolcvanezres tőszám mellett bőven tíz tonna feletti eredmények születettek, a termésversenyben 18,3 tonna volt a csúcs. Az aszályos 2012-ben ugyanez a tőszám elvezethetett akár a nullához. Ezt kell kihasznál-nia a gazdának, de csak annak, aki tudja, hogy mit lehet kompenzálni.És mit nem lehet? Nem lehet kompenzálni a talajnedvesség hiányát, az elrontott gyomirtást, ha talajfertőtlenítés híján a rovar-kártevők kieszik a talajból a növényt. Van összefüggés az időjárás, a fajtaválasztás és a ter-mésversenyben elért helyezés között? Az időjárás alapvetően meghatározó. A fajtaválasztás tekintetében érdekes a helyzet. A modern hibridekkel szép eredményeket lehet elérni, a kiváló fajták tűrés-kompenzálása, más tulajdonságaik megelőzik a többit.Akkor miért nem azokat használja mindenki? Tudomásul kell venni, hogy egyetlen „legjobb” fajta nincs. Van egy fajtakör, amit célszerű volna használni, de ez is hordoz magában veszélyt, hiszen manapság nincs lehetőségünk elég ismeretet szerezni egy-egy hibridről, mert azok túl rövid ideig vannak a termesztésben, hogy minden alkalmazhatóságukat kiismerjük. Általában el-mondható, hogy az élvonalbeli gazdák nem használnak öt évnél idősebb hibridet.De ezzel éppen az állandó bizonytalanságot tartják fenn…? Minden versenyre való készülés – és a gazdálkodás is egy verseny – idegeskedéssel jár. Bízni kell abban, hogy a tanácsadók, a kutatók és a forgalmazók felelősen nyi-latkoznak. Ennek a bizalmi rendszernek ki kell alakulnia, és nem szabad sérülnie.Mi a helyzet az ötven éve sulykolt takarékoskodással? A hatása máig érezhető, abban is megnyilvánul, hogy sokan vesznek olcsóbb hibridet, abban a hitben, hogy ezzel megspóroltak valamit. Nem önmagában a taka-rékoskodással van baj, hanem azzal, hogy senki nem mondja meg pontosan, mivel is kellene takarékoskodni.

Ám a gazdálkodásnak nemcsak kiadás oldala van, hanem bevételi is; márpedig ha nincs bevétel, akkor kár volt ta-karékoskodni a kiadásokkal.Vagyis a takarékoskodás visszaüthet? Inkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy tudni kell, az adott takarékoskodási mód milyen következményekkel járhat. Például nem biztos, hogy mindegyik termésnö-velő szer hozza azt, amit ígér. S megfordítva: a legjobb kiegészítő támogatás sem feltétlenül ellensúlyozza a nem optimális kiindulási helyzetet.Mi a véleménye a talajkímélő művelési módokról? Szerencsések lehetnek, de oda kell figyelni az alkalma-zásukkor. A mulcsban például benne lehet a fuzárium, a kukoricamoly lárvája, akár kukorica is, ha az volt az elő-vetemény. Jól betakarja a földet, márpedig a kukorica nem szeret mulcs közül kijönni. Ezzel az odafigyeléssel megint visszakanyarodtunk az emberi tényezőhöz… A mezőgazdaság is komplex rendszer, ezért komplex szemlélet kellene. Hogy tudja a termelő, ha valahol be-avatkozik a gazdálkodás rendszerébe, akkor számos más helyen is be kell avatkoznia – ám csakis az összefüggések ismeretének birtokában tudja eldönteni, hogy hol. Ezért van szükség a tanácsadói hálózatokon felül az oktatói és kutatói bázisra. A mezőgazdaság résztvevőinek kép-zésére több energiát kellene fordítani. De ennél is na-gyobb probléma az utánpótlás hiánya; legfeljebb minden tizedik gazda mögött látok utódot. Pedig a tudás átörökí-tése rendkívül fontos.

Bővebb információ a termésversenyről és a Magyar kukorica klubról az egyesület honlapján található:

www.magyarkukoricaklub.hu

szöveg: Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

A Magyar Kukorica Klub Egyesület 2005-ben kezdte működését. Az alapítók szándéka az volt, hogy ha-tékony információterjesztési módszert vezessenek be, amelynek segítségével érdekes tudnivalókat kö-zölnek a kukoricaágazat szereplőivel. Az internetet választották ehhez, ám a világháló túlzsúfolt az elér-hető és megszerezhető tudásforrással. A Kukorica-klub honlapja ezért exkluzív információk közlésére törekszik, ilyen az AgrInfo Rendszer keretein belül működő Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs Rendszer, a Kukorica Termésverseny, a Termésta-núsítás. A honlap mellett a Kukorica Barométert is kiadják. A 18 fős alapító tagság vonzereje azon is mérhető, hogy a klubtagság létszáma ma már meg-haladja a százat. A klub tevékenysége immár a hatá-ron túlra is átnyúlik.

1

2

4

5

6

3

7

10

8

11

9

12

13

14

15

16

2417

18

1920

2122

23

25

26

1. Saidi Réda Tamás06 (20) 533 9699saidi.reda.tamas@phylazonit.hu

2. Rezsek Attila06 (20) 524 9300rezsek.attila@phylazonit.hu

3. Sipőcz András06 (20) 353 3972sipocz.andras@phylazonit.hu

4. Bárczy László Imre06 (20) 521 9500barczy.laszlo@phylazonit.hu

5. Szalay Ernő06 (30) 351 9696szalay.erno@phylazonit.hu

6. Füleki László06 (20) 540 9809fuleki.laszlo@phylazonit.hu

6. Fülekiné Biró Beáta06 (70) 453 7415fulekine.beata@phylazonit.hu

7-8. Kovács Zsolt06 (20) 260 9616kovacs.zsolt@phylazonit.hu

9. Csősz Zoltán06 (30) 277 8593csosz.zoltan@phylazonit.hu

10. Papp József06 (20) 522 8444papp.jozsef@phylazonit.hu

11. ifj. Ónodi Tamás06 (20) 522 8444onodi.tamas@phylazonit.hu

12. Szarvas József06 (20) 534 6860szarvas.jozsef@phylazonit.hu

13. Wágner Flórián06 (20) 526 7788wagner.florian@phylazonit.hu

14. id. Ónodi Tamás06 (20) 530 6044idonodi.tamas@phylazonit.hu

15. Károssy András06 (30) 383 5813karossy.andras@phylazonit.hu

16. 06 (20) 275 5299

17. Gulyás Gábor06 (70) 414 4595gulyas.gabor@phylazonit.hu

17. Gulyásné Bódi Erika06 (70) 946 5483bodi.erika@phylazonit.hu

18. Horváth Tibor06 (70) 375 4823horvath.tibor@phylazonit.hu

19. Tarnai Gábor06 (70) 209 7058tarnai.gabor@phylazonit.hu

20. Horváth Tibor06 (70) 375 4823horvath.tibor@phylazonit.hu

21. Böröczi Károly06 (20) 972 89 02boroczi.karoly@phylazonit.hu

22. ifj. Erdős Tamás06 (20) 529 3600ifjerdos.tamas@phylazonit.hu

22. Erdős Tamás06 (20) 521 7276erdos.tamas@phylazonit.hu

23. Kegye Sándor06 (30) 21 31 444kegye.sandor@phylazonit.hu

24. Tóth Csaba06 (20) 53 77 998toth.csaba@phylazonit.hu

25. Lengyel Sándor06 (70) 940 3276lengyel.sandor@phylazonit.hu

26. Illés Péter06 (30) 958 2215illes.peter@phylazonit.hu

Phylazonit országos tanácsadói hálózataKözponti információ és megrendelés:06 (20) 275 5299info@phylazonit.hu

Bővebb információ:www.phylazonit.hu

MEGJELENT a talajközpontú gazdálkodás hiánypótlónak és úttörő-nek szánt könyve, A beforgatott jövő. A 76 oldalas kötet szemlélete-sen és mindenki számára érthető módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható. Az alapszintű talajbiológiai ismeretek megszerzésében is segítséget nyújtó kötetbe Ön is belelapozhat a www.bakteriumtragya.hu/konyv weboldalon.

A könyv többek között megvásárolható a 2012-es év valamennyi jelentő-sebb mezőgazdasági kiállításán a Phylazonit Kft. standjain. További infor-máció: 06 (20) 275 5299.

Magazinunkan rendszeresen megjelentetjük a könyv egyes fe-jezeteit.

„A termőtalaj a növénytermesztés, ezáltal az emberi élet alapja De tud-juk-e valójában, milyen folyamatok zajlanak a talajban? Ismerjük-e a ter-melés sikerét meghatározó alapvető összefüggéseket? Megőrizhető-e hosszú távon talajaink termékenysége?

Könyvünk segít a talaj életének megismerésében és megértésében: köz-érthetően bemutatja, milyen kölcsönhatások működnek a termőföld és a termesztett növények között, egyben feltárja, hogyan folytatható intenzív, mégis környezetkímélő gazdálkodás. A megfelelő talajélet kialakítása, a talaj termékenységének megőrzése napjainkra a fenntart-ható növénytermesztés meghatározó tényezőjévé vált. Ehhez nyújt meg-oldást a baktériumtrágyázáson alapuló tápanyag-utánpótlás.

A tudományos ismereteken túl gyakorlati tapasztalatokon keresztül sze-retnénk hasznos és alkalmazható tudást nyújtani a rutinos és kezdő gaz-dálkodók részére egyaránt. Célunk az, hogy segítsünk eredményesebbé tenni a mezőgazdasági termelést.”

A BEFoRGAToTT JövőTalajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek

Szakmai közreműködők: balázsy sándor, bartók tibor,benedek szilveszter, biró borbála, keresztes zsolt,máté sándor, szécsi árpád, zászlós tiborIllusztráció: nagy diána

beforgatott jövő

A Phylazonit alkalmazási szempontjai•a talaj­erő újjáéledése

kijuttatási technológia • A TECHNOLÓGIÁBA ILLESZTVEKijuttatáskor fontos gazdasági követelmény a trágya keverhetősége más készítményekkel, így gyomirtók-kal, növényvédő szerekkel és talajfertőtlenítőkkel, ennek a Phylazonit eleget tesz. Műtrágyával viszont nem keverhető, mert az savas kémhatása miatt elpusztítja a baktériumokat. Természetesen nem keverhető baktericid hatású készítmé-nyekkel sem. Ugyanakkor a szerves és műtrágyákkal egy menetben történő kijuttatása, illetve a kijuttatás talajmű-velési eljárásokba való beillesztése megoldott, optimális eszközök állnak hozzá rendelkezésre.

KIJUTTATÓSZERKEZET • A készítmény kijuttatásához beszerezhető egy elektromos szivattyús szórószerkezet, melyet az adott művelőgépre lehet szerelni. Ezzel akár hí-gítás nélkül, megfelelően adagolva juttatható ki a bakté-riumtrágya. Vetés során a tartály töltése összehangolható a vetőmag feltöltésével, egyéb talajmunkáknál pedig – tar-tálymérettől és kijuttatási mennyiségtől függően – elég 10–60 hektáronként újratölteni. Például 15 l/ha dózis felhasz-nálása esetén egy 600 literes tartály 40 hektárnyi területre elegendő lehet.

A kijuttatószerkezet használatával a termék hatékonysá-ga növekszik. A munkaműveletekkel egy menetben lehet kijuttatni a készítményt (vetés, kombinátorozás, tárcsázás, szántás, sorközművelés stb.). Ez nemcsak olcsóbbá teszi a kijuttatást, de a szórást követően egyből megtörténik a be-forgatás is, ezért a baktériumok pusztulása nem jelentkező veszély. Vetéskor közvetlenül a mag közelébe tudjuk juttatni a készítményt. A kijuttatószerkezet tartályát és a szivattyút más gépekre is át lehet szerelni.

KIJUTTATÁS SZÁnTÓFöLDI PERMETEZővEL • A bak-tériumtrágyák kijuttathatók hagyományos szántóföldi per-metezővel is, de ennek használata csupán kis területek mű-velésénél ajánlott. Egyrészt különálló műveleti elemként költséges, másrészt rendkívül fontos a technológiai fegyelem betartása, mivel a talajra permetezés után szinte azonnal be

kell dolgozni a készítményt, hogy ne érje hosszan a Nap ult-raibolya (UV) sugárzása.

HATÁSMECHAnIZMUSA Phylazonit bármilyen növénykultúrában használható ter-mészetes anyag – erre utal a szintén elterjedt biotrágya el-nevezés is, ugyanis a készítmény semmilyen mesterséges ösz-szetevőt nem tartalmaz, csakis élő baktériumokat, valamint az életben maradásukhoz szükséges táptalajt. Felhasználása ezért az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban is engedélye-zett, rendelkezik a Magyar Biokultúra Szövetség tanúsítvá-nyával. A Phylazonit olyan élő baktériumokat tartalmaz, ame-lyeknek optimális esetben nagy mennyiségben kellene jelen lenniük talajainkban ahhoz, hogy a növényeket nitrogénnel, ásványi foszforral és káliummal lássák el. Az így kialakított biológiai alapokon nyugvó tápelemellátás – különösen a nitrogén vonatkozásában – sokkal egyenletesebb, mintha csak a műtrágyázáson nyugodna a tápanyag-gazdálkodás. Ezáltal mind a növényi szövetek stabilitását, így ellenál-ló képességét csökkentő túlzott őszi nitrogénellátottság, mind pedig az ugyanannyira káros nitrogénhiány elkerül-hető. A baktériumtrágyás kezelés minden növény esetében évente többször alkalmazható, a technológiai beépíthetőség függvényében:• magágy-előkészítésnél,• vetésnél,• sorközművelésnél,• tarlóhántásnál.

A baktériumtrágya által élő baktériumokat juttatunk a ta-lajba, melyek ott képesek felszaporodni. A növények tá anyagellátásában alapvető fontosságúak a talaj–növény–mikroorganizmus kölcsönhatások. A mikroorganizmu sok, elsősorban a baktériumok igen nagy mértékben hatnak a növény növekedésére és fejlődésére. Hatásuk függ a mik-roorganizmusok típusától, a növénytől és a környezeti té-nyezőktől. A baktériumtrágyázás tehát nem közvetlenül a növényt trágyázza, hiszen nem adott mennyiségű tápele-met viszünk be általa. Sokkal inkább talajtrágyának nevez-hető, lévén, hogy fizikai, biológiai és kémiai módon is ja-vítja a talaj tulajdonságait, értve ezalatt a talaj szerkezetét, felvehető tápelemtartalmát és biológiai aktivitását. A bakté-riumtrágyázás mindezen hatásai maximálisan kihasználhatók, ha helyesen illesztik be azokat a növénytermesztés rendsze-rébe. Ennek eredményeképpen pedig jelentősen csökkent-hető a műtrágya-felhasználás, javítható a talaj állapota, és jobban hasznosíthatók a talaj természetes adottságai.

A Phylazonitbaktériumtrágya helye a termesztéstechnológiában

39

HOZAM & ÉRTÉK

Részletes termesztéstechnológiai ajánlások•hogy elérjük a kívánt célt

SZÁnTÓFöLDI növÉnyTERMESZTÉSMinden növénykultúrában évente többször beépíthető a termesztéstechnológiába a baktériumtrágyával történő kezelés. A készítmény kijuttatható tarlóhántásnál, magágy-előkészítésnél, vetésnél, sorközművelésnél, és alkalmazható az őszi vetésű növények kora tavaszi felülkezelésére is.

TARLÓHÁnTÁS•Azidőbenvégzetttarlóhántáshoznemin-dokolt nitrogénműtrágya használata, ha a következő növény-kultúra vetése legkorábban három hét múlva következik. A nitrogénkötő baktériumok talajban történő felszaporodá-sához ekkor elegendő idő áll rendelkezésre. Amennyiben viszont a tarlóhántás és baktériumtrágyázás a következő nö-

vény vetésével közel egy időben történik, és nagy mennyi-ségű a tarló, akkor indokolt 30–40 kg/ha nitrogén hatóanyag műtrágya formájában történő kijuttatása is. Ilyenkor ugyanis szinte egyszerre jelentkezik a tarlóbontáshoz és a kezdeti növekedéshez szükséges nitrogénigény.

Lássuk, melyik tarlóra mennyi baktériumtrágyát használ-junk.

Kalászos tarló (búza, árpa, zab, tritikálé, rozs) és repce:• Amennyiben őszi vetés következik utána, 15 liter/hektár

Phylazonit használata indokolt.• Amennyiben csak a következő év tavaszán vetünk utána,

akkor elegendő 10 liter/hektár is, hiszen több idő áll ren-delkezésre a lebontáshoz.

Napraforgó és kukorica tarlója:• Amennyiben őszi vetés következik, 20 l/ha Phylazonit

használata indokolt.• Amennyiben tavaszi vetés, akkor 15 l/ha Phylazonit hasz-

nálata is elegendő.

kijuttatószerkezet

13. ábra. Baktériumtrágyázás speciális kijuttatószerkezettel

a kijuttatószerkezet optimális adago­lással a megfelelő helyre juttatja ki

a készítményt. az elemek elhelye­zésére számos lehetőség van,

az minden esetben az erőgép vagy a munkagép kialakításá­tól függ.

1. a–d szórócsöves változat (pl. tárcsára), 2. injektáló csöves változat (pl. szemen­kénti vetőgépre). 3. 200 vagy 600 literes tartály (be­öntő szűrővel), 4. szivattyú­egység (membránszivattyú, nyomásszabályozó, szűrők),

5 gumicső, 6. injektáló egység (elosztók, injektálócsövek stb.),

7. szórócső (kpe cső, szórófejek, fúvókák stb.)

40

Egyéb tarlók (dohány, burgonya, mák, borsó, szója, bab, pil-langós növények stb.)• 10 l/ha Phylazonit használata indokolt.

A leírtaknál nagyobb mennyiségű baktériumtrágya hasz-nálata növeli a talajélet hatékonyságát, a humuszképzési folyamatot, a növények tápanyagellátását.

MAGÁGy-ELőKÉSZíTÉS ÉS vETÉSKalászosok, pillangósok és mák:• Magágy-előkészítésnél 10 liter/hektár mennyiségben

a technológiai lehetőségeknek megfelelő kijuttatással és bedolgozással.

Árukukorica, silókukorica, cirok és csemegekukorica:• Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy

menetben a technológiába való beilleszthetőségnek meg-felelően, 10–20 liter/hektár mennyiség; kultivátorozás al-kalmazása esetén 10 liter/hektár mennyiség ajánlatos.

Hibrid kukorica:• Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy

menetben 20–30 liter/hektár baktériumtrágya +2–4 q mű-trágya (komplex és nitrogén együtt). 30–40% terméstöbb-lettel hálálja meg a nagyobb dózisú baktériumtrágyázást.

Napraforgó:• Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy

menetben 15 liter/hektár baktériumtrágya + maximum 1–1,5 q műtrágya használatos.

• Kultivátorozás alkalmazása esetén 10 l/ha baktériumtrá-gya alkalmazása elterjedt. A leírt műtrágyadózisok betar-tása esetén egyenletes a beérés, nincs szükség érésgyor-sító használatára és szárításra! 20–25% terméstöbblet az általános.

Burgonya:• Bakhátazáskor 10–20 liter/hektár baktériumtrágya hasz-

nálata ajánlott, 25–30% terméstöbblettel lehet számolni.

Olajtök:• Vetéssel egy menetben, vagy vetés előtti magágy-előké-

szítésnél 15–20 liter/hektár. 30–40% terméstöbblet is el-érhető a technológia betartása mellett.

Dohány:• Ültetés előtti talajműveleteknél javasolt a talajba bedol-

gozni 15–20 liter/hektár mennyiségben.• Ültetéssel egy menetben az ültetővízbe keverve 15–20 li-

ter/hektár mennyiség ajánlott.• „Úsztatásos” palántanevelésnél a vízbe juttatható az

előbb leírt mennyiség.

FELüLKEZELÉS • A Phylazonit baktériumtrágya eredmé-nyesen alkalmazható az őszi vetésű kalászos növények (búza, árpa, rozs, tritikálé), a repce és a különböző gyep-területek kora tavaszi felülkezelésére. A baktériumkezelés ilyenkor művi (szintetikus) úton nem pótolható lombtrágya-ként működik. A felülkezelés hatásának biológiai magyará-zata, hogy a tél végére elgyengült növények új hajtásainak, leveleinek kutikula rétege vékony, a sztómák nyitottak, nagy a növényen a felszívó felület, így a baktériumkészítmény táp-talajául szolgáló ásványi anyagok, elsősorban mikroelemek, továbbá vitaminok és egyéb, a növényi növekedést serkentő anyagok könnyedén fel tudnak szívódni. A kijuttatás szán-tóföldi permetezővel, 100–200 liter vízzel, 10  l/ha mennyi-ségben kipermetezve történjen borult időben vagy este. 6–8 óra idő álljon rendelkezésre a leveleken keresztüli felszí-vódásra, és a baktériumok talajba hatolására.

Mettől és meddig eredményes a használat felülkezelésre? Attól kezdve, hogy az új hajtások, levelek megjelennek, bok-rosodnak (általában március közepétől). Egészen addig, amíg

A kijuttatás fontos szabályai• Amennyiben vízzel keverik a szert, különösen fontos, hogy klórmentes legyen a hígításhoz használt

víz, mert a klór fertőtlenítő anyagként a baktériumok pusztulását idézi elő.• Kijuttatáskor a nedves, nyirkos, borult idő, vagy a naplemente utáni időpont az optimális, hogy ne

száradjon ki a baktériumtenyészet, különösen, ha nem kijuttató szerkezettel történik a művelet.

Virágzó repcetáblaa baktériumtrágyázás minden szántóföldi növénykultúrában beépíthető a termesztéstechnológiába: tarlóhántásnál, magágy­előkészítésnél, vetésnél, sorközművelésnél, de tavaszi felülkezelésnél is

a talaj nem teljesen fedett a bokrosodás által (többnyire áp-rilis elejéig, közepéig). A lombozaton keresztüli felszívódás, és a talajba hatolt baktériumok gyökereken keresztüli akti-vitásának eredményét számos termelő pozitív tapasztalatai tükrözik:• kalászosoknál 10–15 q/ha terméstöbblet is elérhető opti-

mális idejű kijuttatás esetén,• repcénél 5–10 q/ha terméstöbbletet is mértek,• füveknél magasabb beltartalmi értékek mellett nagyobb

hozam (+15–20%), egészségesebb takarmány az ered-mény.

A fejtrágyaként használt műtrágya mennyiségét csökken-teni lehet a Phylazonit baktériumtrágya felhasználásával, például: 3–6 q nitrogénműtrágya helyett 1–2 mázsával keve-sebbet lehet használni. A kezelés a többlettermés mellett bizonyos fokú biológiai védelmet is nyújt: árpánál a vírusos fertőzések, búzánál pedig fuzárium ellen.

Őszi vetésű növények ta

rlóh

ántá

s

ma

gá

gy

elők

észí

tés

veté

s

so

rk

öz

­m

űvel

és

búza 10–20 10

árpa 10–20 10

tritikálé 10–20 10

rozs 10–20 10

repce 10–20 10

Tavaszi vetésű növények

borsó 10 10

árpa 10–20 10

zab 10–20 15

napraforgó 15–20 15 10

kukorica 15–20 10–20 10

silókukorica 15–20 10–20 10

hibrid kukorica 15–20 10–20 10

csemegekukorica 15–20 10–20 10

szójabab, bab 10 10

burgonya 10

olajtök 20

LEGELő- ÉS GyEPGAZDÁLKoDÁSA baktériumtrágya olyan területeken is felhasználható, ahol a műtrágyázás egyáltalán nem megengedett. Kijut-tatása kora tavasszal célszerű, amikor már nincsenek éj-szakai fagyok, de már rá lehet menni a talajra. Amennyiben fűszellőztetés van, akkor azt követően 10 liter/hektár bakté-riumtrágya kijuttatása ajánlott. Ennek hatásaként 2–3 q/ha nitrogénműtrágyával egyenértékű fűtömeg várható, amely környezetkímélőén került megtermelésre. A legelésző állat nem nitrátos takarmányt eszik, az így termelt füvek tápérté-ke a kísérletek alapján akár 30–40 százalékkal is magasabb lehet.

üLTETvÉnyTELEPíTÉSBármilyen ültetvény (erdő, szőlő, gyümölcs) telepítésé-nél komoly előnyöket jelent a baktériumtrágya kijuttatása: a csemeték gyökereinek beiszapolásához az ültetőgödörbe adva, ültetővízbe bekeverve 20–30 liter/hektár mennyiség-ben. Gyorsabb gyökérnövekedés, biztonságosabb eredés várható. 3–4 év alatt 1 évvel erősebb lesz az ültetvény, és hamarabb termőre fordul.

GyüMöLCSöS ÉS SZőLőIntenzív termesztésben a csepegtető öntözés során az ön-tözővízbe célszerű tenni a baktériumtrágyát:• rügypattanás után 10 liter/hektár,• virágzás időszakában 10 liter/hektár,• terméskötődést követően 10 liter/hektár mennyiségben.

Hagyományos termesztésben rügypattanást követően, lehe-tőleg virágzás előtt a gyökérzóna területére ajánlott kiper-metezni, majd azonnal bedolgozni. A talajművelő eszközre rászerelt elektromos pumpával ellátott szórószerkezettel a kijuttatás és a bedolgozás egy menetben megoldható. Ja-vasolt baktériumtrágya dózis: 20 liter/hektár. Szamóca és málna esetében az utolsó talajműveletnél bedolgozva a ta-lajba, vagy palántázáskor az ültetővízbe juttatva 20 l/ha ki-juttatása ajánlott.

A gyümölcsös és szőlőültetvények baktériumtrágyázá-sával kapcsolatban további fontos szempont, hogy a lomb-hullás, illetve a metszés során nagy mennyiségű növényi maradvány kerül a talajra, melyek lebontását jelentősen felgyorsítja és kiteljesíti a baktériumtrágyás kezelés. Az agrár-környezetgazdálkodási programokban résztvevőknek mindez a növényi maradványok lebontása által keletkező szerves anyagon és tápelemeken túl azért is fontos, mert esetükben nem megengedett a levelek és a metszési hulla-dékok elégetése.

SZABADFöLDI ÉS üvEGHÁZI ZöLDSÉGTERMESZTÉSParadicsom, paprika, uborka, hagyma, káposztafélék, gyö-kértermésűek és egyéb zöldségfélék esetében a technoló-

42

beforgatott jövő

giába való beépíthetőség függvényében úgy kell kialakítani a baktériumtrágya kijuttatását, hogy az a vetendő maghoz, vagy az ültetendő növény gyökeréhez közel kerüljön. Ennek hatására 20–30 százalékkal magasabb, egészségesebb ter-més várható. 20 liter/hektár mennyiség használata ajánlott. Szabadföldi zöldségtermesztés esetében a szántóföldi nö-vénytermesztés technológiájához hasonlóan a talaj-előkészí-tés folyamán, illetve a növényvédelmi beavatkozásokkal egy-bekötve juttatható ki a baktériumtrágya. Intenzív kultúráknál ajánlott az osztott kezelés, hogy a fontos növényi fejlődési szakaszokban minél erőteljesebb legyen a baktériumok ál-tal végzett tápanyagfeltárás. Csepegtető öntözés esetén az öntözővízbe keverve célszerű alkalmazni a vetéskori hasz-nálaton kívül is. Üvegházi, illetve fólia alatti zöldségtermesz-tésben különösen fontos lehet a termesztőközeg baktérium-trágyával történő kezelése. A termesztőközegként használt tőzeg-, illetve földkeverékek ugyanis magas szervesanyag-tartalommal bírnak, így jó táptalajt jelentenek a baktérium-tenyészetek számára, amelyek elősegítik a szerves anyagból a növények számára felvehető tápelemformák feltárását.

Sárgarépa, petrezselyem, zeller:• 20 l/ha bedolgozva az utolsó talajművelési munkafolya-

matnál.

Uborka, paprika, paradicsom, káposztafélék:• 20 l/ha az utolsó talajműveletnél, vagy öntözővízbe belo-

csolva osztott kezeléssel.

Intenzív burgonyatermesztés:• Bakhátoláskor a bakhátba belocsolva, vagy csepegtető

rendszeren keresztül 0,5–1 l/100 méter közötti dózis jut-tatandó ki. Ez a folyamat megismételhető háromhetente.

A Phylazonit felhasználásával elértgyakorlatieredmények•mert kiállta a gyakorlat próbáját

üZEMI EREDMÉnyEKMEZőFALvAI TERMELő, SZoLGÁLTATÓ ÉS KERESKE-DELMI ZRT. (Mezőfalva, Fejér megye) • Mezőfalván 2010-ben összesen 3200 hektáron juttattak ki baktériumtrá-gyát tarlóhántáskor és vetés-előkészítéskor. Zászlós Tibor vezérigazgató és Keresztes Zsolt termelési vezérigazgató-he-lyettes pozitív tapasztalatokról számolt be a kezelés hatá-sára. A tarlóhántással egy menetben végzett baktériumtrá-gyázást repce, kalászos, borsó, napraforgó, silókukorica és kukorica után alkalmazták. A legmagasabb dózis a legnehe-zebben lebomló, legnagyobb mennyiségű szármaradvány esetében került kijuttatásra. Nagyobb cellulózbontó arányú baktériumkészítményt használtak, ami azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban a leghangsúlyosabb a szármarad-ványok lebomlásának gyorsítása volt, de már ekkor is szük-ség van nitrogénmegkötésre és foszformobilizációra is. Ezért kisebb részben a készítmény nitrogénkötő és foszformobi-lizáló baktériumtörzseket is tartalmazott. Egyrészt, mert a talaj megnövelt tápelemtartalma (elsősorban a nitrogén) a mikroorganizmusok aktivitását is növeli, így tovább gyorsít-ja a lebontó folyamatokat. Másrészt a tápelemek feltáródá-sa időben elhúzódó, így az idejekorán elkezdett kezelés már a növényi fejlődés kezdetére is megnöveli a talaj felvehető tápelemtartalmát. A baktériumtrágya második kijuttatására vetés előtt, a vetőágykészítéssel egy menetben került sor. Ekkor a nitrogénmegkötő és foszformobilizáló baktériumtör-zsek domináltak, de kisebb részben szárbontó baktérium-törzseket is tartalmazott a készítmény. A vetés időszakában a talaj felvehető tápelemtartalmának növelése volt elő-térben, ez indokolta a baktériumtrágya fenti összetételét. Ilyenkor sem szabad azonban megfeledkezni a szárbontás-

Silókukorica táblák Mezőfalván (2011 júniusában)a mezőfalvai zrt.­ben 2010 tavaszától kezdve 3200 hektáron kezelnek phylazonit baktériumtrágyával különböző kultúrákat. ennek hatása ponto­san tetten érhető a talaj ásványinitrogén­szintjében. a képen silókukorica látható a vegetációs időszakban

44

beforgatott jövő

ról, hiszen vetéskor még vannak nem lebomlott növényi ma-radványok a talajban, melyekből egyrészt értékes növényi tápelemek szabadíthatók fel, másrészt lebomlásuk pozití-van hat a talaj fizikai szerkezetére és biológiai aktivitására is. A baktériumtrágyával kezelt területeken alaptrágyaként 40 t/ha mennyiségben almos istállótrágya került kijuttatás-ra, tavasszal pedig nitrogénmű trágyázásban részesült a nö-vényállomány.

A tapasztalatokat két, egymástól függetlenül végzett la-boratóriumi talajvizsgálat eredményei (lásd táblázat értékei) is megerősítették. Ezek szerint a 0–60 cm-ig terjedő talaj-szint kétszer annyi ásványi nitrogént tartalmaz a bakté-riumtrágyával kezelt silókukorica után, mint a kezeletlen előveteményt követően. A borsó esetében még nagyobb, négyszeres a különbség a kezelt és a kezeletlen terület kö-zött. Megállapítható volt, hogy a baktériumtrágyázott te-rületek magasabb ásványinitrogén-szinttel rendelkeztek a nem trágyázott területekhez képest, aminek egyik oka a baktériumtrágyás kezelés.

Növényi kultúrakezelt terület

kezeletlen terület

silókukorica, kukorica

32–34 16–18

borsó 60–64 16–18

ARAnyKALÁSZ 1955 MEZőGAZDASÁGI KFT. (Mező-keresztes, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) • A baktérium-trágyák felhasználása két fő területet érint a gazdaságban,

úgymint a szár- és növényi maradványok lebontásának gyorsítását, és a makro-tápelemek közül elsősorban a lég-köri nitrogén biológiai úton történő megkötését, ezáltal hasznosítását a növénytermesztésben. A tapasztalatokat Pető István növénytermesztési főágazatvezető összegez-te. A szármaradványok lebontásának gyorsítása érdekében őszi káposztarepce, illetve őszi búza vetése előtt juttattak ki baktériumtrágyát. A repce előveteménye búza volt. A búza-szalmát lehordták a területről, mert az alomanyagként fel-használásra került az állattenyésztésben. A távoli táblákról gazdaságilag nem éri meg a szalma behordása, így ezeken a területeken az lezúzásra került. Ebben az esetben különös hangsúlyt kap a szármaradványok lebontásának gyorsítása, hogy megfelelő vetőágy legyen készíthető a repce számá-ra. E célból a vetés előtti talajmunkák során a Carrier ta-lajművelő eszközzel végzett műveleti sorral egy menetben baktériumtrágyát is kijuttattak. A kijuttatás egy erre a célra kifejlesztett, a talajművelő eszközre szerelt permetező szer-kezet segítségével történik. Az alkalmazott készítmény na-gyobb részben szárbontó baktériumtörzseket tartalmazott, de nitrogénkötő baktériumok is voltak benne. A gazdaság-ban egy 200 hektáros táblán táblafelezési kísérletet is vé-geztek repcével, melynek eredményei alapján a következő két fő tapasztalatot lehet levonni: A baktériumtrágyával ke-zelt táblarészen két héttel a készítmény kijuttatása után már barnás színű volt a szalma, amiből a folyamatban lévő bomlásra következtettünk, mivel a kezeletlen részen nem volt érdemben észlelhető változás. Már ez előrevetíti, hogy a kezelés hatására gyorsabb a lebomlás. Másik fontos meg-állapítás, hogy a kezelt területen ősszel duplája volt a repce gyökere a kezeletlen táblarészhez képest. A búza esetében három növényfaj szokott előveteményként előfordulni: rep-ce, napraforgó vagy silókukorica. A repce-szármaradványok-nál elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a búza vetéséig

3. táblázat. A Mezőfalván vizsgált területek ásványinitrogén-tartalma a 0–60 cm-es talajszintben (kg/ha)

Mi legyen a szármaradványokkal?A betakarítás után visszamaradó szármaradványok kapcsán napjaink egyik legaktuálisabb kérdése, hogy azok a tarlón ma-radjanak, vagy lekerüljenek onnan. Elsősorban a búza és árpa után visszamaradó szalma kapcsán merül fel a bálázás és elszállítás lehetősége, hiszen ezeket keresik az erőművek, a kukorica, napraforgó és repce utáni szármaradványok egyéb alternatív felhasználás hiányában rendszerint a tarlón maradnak. Noha a szalma értékesítése bevételt jelenthet, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azokban a gazdaságokban, ahol nincs állattenyésztés, és így a lehordott szalma helyére nem kerül istállótrágya a talajba, a bedolgozott szalma jelenti a legjelentősebb szervesanyag-forrást. Hazai és németországi trá-gyázási tartamkísérletek adatai azt mutatják, hogy azon kezelések esetében, ahol a műtrágyázás mellett vissza lett forgatva a szalma, magasabb a talaj humusztartalma, mint a csak műtrágyázott kezelések esetében. A humusztartalom növekedésé-hez az is hozzájárul, hogy a beforgatott növényi maradványok lazítják a talajt. A levegőzöttség tovább javítja az aerob viszo-nyokat kedvelő baktériumok aktivitását, ezzel közvetve is hozzájárul a jobb talajbiológiai aktivitáshoz. Ahhoz azonban, hogy a talajfelszínen hagyott nagy mennyiségű szármaradvány mellett is megfelelő talajművelést lehessen végezni, illetve időben felszabaduljanak ezekből a tápanyagok, a lebontásukat gyorsító beavatkozásokra van szükség. A lebontás gyorsításának különös jelentőséget ad a környezetkímélő, forgatás nélküli talajművelési eljárások terjedése, amikor is a szármaradványok nem kerülnek beforgatásra viszonylag mélyen a talajfelszín alá.

45

lebomoljanak, napraforgó és kukorica esetében azonban rö-videbb az idő, illetve maguk a szármaradványok is nehezeb-ben bomlanak, különösen a szemes kukorica, ami esetenként szintén elő szokott fordulni előveteményként. Ezért utóbbi esetekben a fentebb leírtakkal megegyező módon baktéri-umtrágyát juttattak ki, így gyorsítva a lebomlást. Szemes ku-korica előveteménynél 34 kg/ha körüli nitrogénadag kijutta-tására is sor kerül, a többi esetben viszont nem végeznek ősszel nitrogénműtrágyázást. Napraforgó és kukorica eseté-ben tavasszal, vetéssel egy menetben juttatnak ki nitrogén-kötő baktériumokat tartalmazó baktériumtrágyát (a fentebb említett permetező szerkezet vetőgépre helyezésével) a kb. 34 kg/ha nitrogénadag mellett. Itt a légköri nitrogén meg-kötésén van a hangsúly, hiszen ennek mennyiségével csök-kenthető a műtrágya mennyisége. Számításaik szerint ol-csóbb, ha baktériumtrágyát is alkalmazunk, és a kijuttatott nitrogénkötő baktériumok végzik a nitrogénfixáció jelen-tős részét, mint ha műtrágya formájában kiadagoljuk az igen költséges mennyiségeket.

KAPoSvÁRI EGyETEM TAn- ÉS KíSÉRLETI üZEME (Ka-posvár, Somogy megye) • A Kaposvári Egyetemen Dr. Máté Sándor mestertanár vezetésével 2010-ben különféle keze-lésekkel állítottak be szabadföldi kísérletet silókukoricával. A kezeletlen kontroll mellett három területen három eltérő kezelést alkalmaztak:

1. szerves trágya (35 t/ha)2. 3 × 15 NPK (600 kg/ha)3. Phylazonit baktériumtrágya (20 l/ha)

A kísérlet eredményei alapján megállapítható, hogy a kukorica termésmennyisége a baktériumtrágyá-zás használata esetén a legmagasabb. A silókukoricát azonban nemcsak a termésmennyiség minősíti, takar-mányozási szempontból legalább ugyanennyire fontosak a beltartalmi mutatók, hiszen a legfőbb cél a jó minőségű, egészséges takarmány előállítása. Ebben a tekintetben ki-emelendő, hogy a nyersrosttartalom kivételével az összes beltartalmi mutató, úgymint a szárazanyag-tartalom, a nyers-fehérje-tartalom, a nyerszsírtartalom, a nyershamutartalom és a nitrogénmentes kivonható anyagok mennyisége a phylazonitos kezelés esetében mutatta a legmagasabb ér-tékeket.

A takarmányok ásványianyag-tartalma nagyban meg-határozza értéküket, hiszen az állatok megfelelő fejlődésé-hez alapvető fontosságú, hogy ezeket elegendő mennyiség-ben kapják meg. A jó ásványianyag-tartalommal rendelkező takarmányok felhasználása esetén kisebb mennyiségben szükséges a tömegtakarmányok melletti kiegészítés ásványi anyagokat tartalmazó tápokkal, ami költségmegtakarítást is jelent. A kálium kivételével az összes makro- és mikroelem

esetében, így a foszfor-, kalcium-, magnézium-, mangán- réz-, cink- és vastartalom tekintetében a baktériumtrágyás keze-lés mutatta a legmagasabb ellátottságot.

De kiemelten fontos a megnövekedett gyökértömeg, il-letve -hosszúság is, hiszen így a növény a mélyebb talajszin-tekben lévő tápanyagok és víz felvételére is képessé válik

A silókukoricában a Phylazonit alkalmazása jelentős, 13 százalékos többletet eredményezett a tömegnövekedésé-ben egy 2011-es kísérletben.

Silókukorica20 l/ha kezelt

területkezeletlen

terület

gyökértömeg 767 696

szártömeg 2014 175514. ábra. a) termés beltartalmi értékei, b) ásványianyag-tartalom silókuko-ricában különböző kezelésekben

• szerves trágya (35 t/ha) • npk (3 × 15­ös, 600 kg/ha)

• phylazonit (20 l/ha)

2011-ben, szintén Dr. Máté Sándor mestertanár vezetésével Phylazonit baktériumtrágyázási kísérletet végeztek gyep-területen is, a Phylazonit kijuttatása 10 liter hektáronkénti adaggal történt, borús, délutáni időszakban.

A kezelésnek pozitív hatása volt a mennyiségi és minő-ségi mutatókra egyaránt. A kezelt terület nagyobb zöld-tömeget (105,26 %) és szénatömeget (119,27 %) adott, mint a kontroll terület. A mennyiség növekedésének oka a pázsit-fűfélék jobb bokrosodása.

A nagyobb zöld- és szénatömeg mellett a takarmá-nyozási mutatók is magasabbak voltak a kezelt területen. A Phylazonittal kezelt zöldtakarmánynak és szénának egy-aránt magasabb a nyersfehérje-, nyerszsír- és nyersrosttar-talma (zöld gyepben: 109–121%-kal, szénában: 120–145%-kal).

Széna beltar­talmi értékei

10 l/ha kezelt terület

kezeletlen terület

termés (t/ha) 3676 3082

szárazanyag 3381,92 2801,54

nyersfehérje 209,53 163,35

nyerszsír 62,49 43,15

nyersrost 1220,43 952,34

A kezelt területen emellett egyenletesen magasabb volt a takarmány mikroelem-tartalma is. Szénában a magnézium kivételével minden ásványianyag-tartalmi mutató meghalad-ta a kontroll terület értékeit (117–272%-kal).

Széna ásványi­anyag­tartalma

10 l/ha kezelt terület

kezeletlen terület

Ca 16,54 14,08

P 7,76 5,92

Mg 4,30 4,38

K 67,05 53,35

Cu 0,014 0,011

Zn 0,055 0,047

Fe 0,87 0,314

Se 0,00010 0,00007

Cr 0,000008 0,000003

A kísérlet 2011. évi eredményei – bár a csapadékszegény idő-járás miatt alacsonyabb abszolút termésmennyiségekkel – ugyanezt a tendenciát erősítik meg. fuzáriumfertőzés megelőzése • Termelői tapasz-talatok alapján a baktériumtrágyával kezelt területeken a fuzárium gombával való fertőzés esélye is jócskán le-csökkenhet. A fuzárium napjainkban különösen jelentős betegség, amit felerősít a meleg és csapadékos idősza-kok mostanában tapasztalt hirtelen váltakozása. A gom-ba megtelepszik a növényen, és kedvezőtlen élettani hatá-sa csökkenti a termésátlagokat és a termés minőségét is. A kukoricanövények fonalas gombákkal (főként Fusarium és Aspergillus fajok) történő fertőzése során mikotoxinok képződnek, amelyek az állati és humán táplálékláncba ke-rülve komoly megbetegedéseket képesek okozni. Emiatt az EU illetékes bizottsága több mikotoxinra vonatkozóan is kötelező határértékeket (élelmiszerek és élelmiszer-alap-anyagok esetében) és ajánlásokat (takarmányok esetében) fogalmazott meg. Előkísérletek keretén belül sor került kontroll és Phylazonittal kezelt talajon fejlődött kukoricanö-vények szemeinek mikotoxin-tartalom vizsgálatára is. Mint

46

beforgatott jövő

Silókukorica betakarítása a Kaposvári Egyetemena phylazonit baktériumtrágyás kezelés pozitív hatása egyaránt megmutatkozott a terméstömegben és a takarmány beltartalmi mutatóiban

A tudomány is visszaigazolta a Phylazonit pozitív hatásaitA debreceni, szegedi és a stuttgart-hohenheimi egyetemeken végzett kísérletek is bizonyítják, hogy a Phylazonit 10 l/ha mennyiség kijuttatása esetén képes 10–40% többlettermést elérni, dúsabb, bokrosabb, mélyrehatóbb gyökérzetet, vasta-gabb, erősebb szárat produkálni. Ezt több száz termelő több éves tapasztalata is alátámasztja több tízezer hektáron.

ahogy a fenti ábra is mutatja, a kontroll (kezeletlen) talajról származó mintákban fumonizin toxinok (FB1-3) voltak kimu-tathatók.

Gombás megbetegedés azonban csak a legyengült kon-díciójú növényeken alakulhat ki. Dr. Koltai Attila mikrobio-lógus, aki nyugdíjba vonulásáig figyelemmel kísérte az egész világon úttörőnek számító talaj-tápanyagutánpótlási fejlesz-téseket az állami Phylaxia-Pharma laboratóriumaiban és kí-sérleti telepein, magyarországi, németországi és hollandiai tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a Phylazonit bak-tériumtrágyával kezelt területeken nem találkozott fuzárium fertőzöttségű kultúrnövényekkel, mivel az egészségesebb, gyorsabban szaporodó aktív talajközösség mellett a gombák már nehezebben szaporodnak el. Esősebb, csapadékosabb időszakokban emiatt a Phylazonit kezelésnek még nagyobb létjogosultsága van.

talajhibák javítása • HOGy EGÉSZSÉGES LEGyEN A TALAJA baktériumtrágyázás a talaj szervesanyag-tartalmának és biológiai aktivitásának növelésén keresztül nemcsak a tápelemtartalmat, hanem a fizikai-szerkezeti és a kémiai tu-lajdonságokat is képes pozitív irányban befolyásolni.

KÉMHATÁS • A megfelelő szervesanyag-tartalom puffer-,azaz kiegyenlítő hatással rendelkezik a kémhatás tekinteté-ben. A megnövelt talajélet a szármaradványok lebontásán keresztül növeli a szervesanyag-tartalmat, illetve a mikroor-

ganizmusok által kibocsátott anyagok is szabályozzák a kém-hatást.

TöMöRöDöTTSÉG • A tömörödött talajon számottevőmértékben csökken a növénytermesztés produktivitása, hiszen csak korlátozottan tud növekedni a gyökér, csökken a talaj levegőzöttsége, és nehezebben tudnak áramolni a tápelemek és a víz. A talajtömörödöttség mérséklésében a lazítás mellett jelentős szerepet kap a szervesanyag-ellátás is. A szervesanyag-tartalom javítja a talaj szerkezetét, táp-elem- és vízgazdálkodását. A baktériumtrágyák alkalmazása a fentiekben leírt módon növeli a talaj szervesanyag-tar-talmát is azáltal, hogy a nagyobb növényi produktum miatt több szár- és gyökérmaradvány marad vissza a talajban.

víZnyoMÁS ÉS BELvíZ • Víznyomás, illetve belvíz alattálló területeken amellett, hogy a tartós és nagy kiterjedésű vízborítás miatt nem lehet rámenni a gépekkel a talaj felszí-nére, az jelent fokozott problémát, hogy nem jut oxigén a ta-lajba. Ezáltal csökken, szélsőséges eseten meg is áll a gyökér légzése, ez pedig gyakorlatilag a növényi élet végét is jelenti, hiszen a tápelemek és a víz felvétele a gyökéren keresztül történik. Az ilyen területek baktériumtrágyával történő ke-zelése képes a talajélet növelésére, és az így a talajba jutta-tott mikroorganizmusok légzésén és egyéb élettevékenysé-gein keresztül a talaj tulajdonságainak javítására.

47

Hígtrágya kezelése baktériumtrágyávalA baktériumtrágyák alkalmazásának új területét jelentheti a jövőben a hígtrágyával történő együttes kijuttatás, illetve a biogáz előállítás során visszamaradt iszap ilyen módon történő kezelése. Mindkét esetben a tápelemek növényi felvehe-tőségének növelése és az anyag mikrobiológiai aktivitásának növelése várható. Ilyen módon értékesebb, a talajéletet növelő trágyát juttathatunk ki.

15. ábra. Kukoricaszemek mikotoxin-vizsgálata

• kontroll és • phylazonittal kezelt talajról betakarított kukoricasze­mek kivonatainak mikotoxin­vizsgálata hplc/esi­ms eljárással. a kontroll (kezeletlen) mintában fumonizin mikotoxin­ (fb1, fb2 és fb3 toxin­) szennyezés volt kimutatható

Fuzáriumfertőzés kukoricábana baktériumtrágyás kezelés jelentősen csökkenti a gombás megbetegedé­sek valószínűségét

Kanadában a 2012-es év meteorológiai szempontból még éppen átlagosnak volt mondható, de a csapadék-

hiányos nyár lerontotta a talaj vízmérlegét. Az országban alapélelmiszer az árpa, amelynek a sörfőzés és

takarmányozás okán is nagy a jelentősége. „Hozzá kell szoknunk az aszályhoz, ezért új fajtákkal kísérlete-

zünk”, mondta Scott Chang, az Alberta Egyetem Megújuló Erőforrások Tanszékének munkatársa. Az árpa

géntérképének elemzésével kutatótársaival arra keresik a választ, miként fokozható a növény

vízhasznosító képessége és terméshozama. A növényi szövetekben kimutatható 13-as szén-

izotóp ugyanis fordított arányban áll az árpa vízhasznosítási képességével, ezzel viszonylag

könnyen jellemezhető, hogy egy-egy újonnan kinemesített árpafajta mennyire lesz képes

elviselni a klímaváltozás miatt mind gyakrabban bekövetkező csapadékhiányt, olvasható

a Theoretical and Applied Genetics folyóiratban közölt tanulmányukban.

aszálytűrő árpa kerestetik

Ahogy nő bolygónk népessége, úgy fokozódik az elvárás a mezőgazdasággal szemben – egyszersmind az ágazatra

nehezedő nyomás. Az ENSZ becslései szerint 2050-re kilencmilliárd embert kell táplálni, miközben mind több és

jelentősebb abiotikus tényező (klímaváltozás, talajminőség-romlás) veszélyezteti a terméshozamokat. Elképzel-

hető, hogy a megoldás kulcsa egy kis gyomnövény, a lúdfű, írják a Penn Állami Egyetem kutatói az

International Journal of Plant Sciences folyóiratban. A világszerte elterjedt lúdfűből ugyanis nem

lett haszonnövény, így megőrizte ősi génkészletét, nem esett át ezernyi nemesítésen, mint például

a búza. A nemesítés válogatást jelent, amelynek során óhatatlanul is fogyatkozik a növény génkészle-

te. A lúdfű azonban változatlan, ennek köszönhetően a vizsgálatok szerint jobban elviseli a fokozódó

hőséget, a növekvő légköri szén-dioxid-szintet, az aszályt, a talaj szikesedését, tápanyaghiányát és

mérgező vegyületekkel való erősebb telítettségét. Génkészletének tanulmányozása – különös tekin-

tettel a haszonnövényfajták esetében „feleslegesnek” vagy „szemétnek” minősített és ezért kiselej-

tezett génekre – választ adhat arra, miért ellenállóbbak egyes fajták a társaiknál, és hogyan képesek

fenntartani termőképességüket.

jótevő gyom

Ideje túllépni azon a szemléleten, amely elkülönítve tekint a növényekre és a talajéletre – helyesebb

metaorganizmusként kezelni a növényt és mikrobiomját, hívják fel a figyelmet a Milánói Egyetem kutatói. Ko-

rábban számos tudományos felmérés foglalkozott az aszály növényekre gyakorolt hatásával, ám keveset tudni

arról, miként reagálnak a gyökér körüli talajbaktériumok a vízhiányos állapotra. Az olasz kutatók vizsgálatai arra

derítettek fényt, hogy amikor kevés a csapadék, a növény gyökerei sajátos szövetségre lépnek a talajmikrobák-

kal, amelyek elősegítik a növekedést még a legszárazabb periódusokban is. A vízhiány baktériumokra kifejtett

hatását paprikapalántákon figyelték meg: stresszes állapotban a kellő mennyiségű baktérium akár negyven

százalékkal növelte a növény fotoszintézisét és a biomassza mennyiségét. „A baktériumok révén serkentett

szárazságtűrő képesség az öntözés csökkentését is megengedheti változatlan terméshozam mellett”, mondta

DanieleDaffonchiobiokémikus,akutatásvezetője.

szövetkező gyökerek

forr

ás: S

cien

ceD

aily

.com

48

hírszemek

Gyökérkolonizációs kísérlet zölden fluoreszkáló génnel megjelölt baktériumtörzzsel

Forrás: Milánói Egyetem

phy_HE ́!_202x270.indd 1 1/30/13 2:32 PM