ZSIDÓSÁGRÓL MÁSKÉPPEN

1

BEVEZETÔ

A „haver” szó magyarul és héberül ugyanazt jelenti. A Haver Informális Zsidó Oktatási Közhasznú

Alapítvány elsôdleges célja a társadalomban meglévô, a zsidósággal kapcsolatos tévhitek elo­

szlatása. Hiszünk abban, hogy a gondolkodó és a kulturális sokszínûségre nyitott fiatalság legyôz­

heti az elôítéletességet és az antiszemitizmust. Alapítványunk célja, hogy közvetítse az emberek

egymás iránti tiszteletének és a kultúrák közti párbeszéd fontosságának üzenetét. A Haver Alapítvány

– a zsidó hagyományokhoz híven – kérdésekkel igyekszik a hallgatóságát inspirálni, interaktív foglal­

kozásait az informális oktatás eszközeivel vezetik az oktatók. A Haver Alapítvány központi értéke

a világ sokszínûségébe és a minden embernek kijáró tiszteletbe vetett hit. A Haver Alapítvány hisz ab­

ban, hogy valós tanulás csak párbeszéd segítségével történhet, tapasztalás és aktív részvétel útján.

Az oktatási munka legnagyobb részét felkészült és lelkes fiatalokból álló önkéntes csapat végzi.

A Haver Alapítvány oktatóstábja elsôsorban középiskolai tanulóknak tart interaktív órákat informá­

lis oktatási eszközökkel. A programok során szituációs játékokkal, gondolatébresztô gyakorlatok­

kal, moderált vitával és videofilmekkel igyekszünk segíteni a résztvevôknek, hogy egymás vélemé­

nyére nyitottan, minél több új információval térjenek haza. Alapítványunk emellett informális oktatási

any a gok tematikai kidolgozását és a módszerek elterjesztését tûzte ki célul. A Haver Alapítvány

évente megközelítôleg 5000 diákhoz jut el foglalkozásaival és a különbözô fesztiválokon, valamint

kulturális eseményeken való szereplésével. A diákokkal való közvetlen munka mellett gyakran vállal

elôadást, mûhelymunkát konferenciákon és akkreditált tanártovábbképzéseken is. A Haver Alapít­

vány folyamatosan igyekszik innovatív ötletekkel fejleszteni és tökéletesíteni programjait, tevékeny­

ségét, valamint új feladatok és projektek kidolgozásával törekszik megfelelni a saját maga által tá­

masztott követelményeknek.

Ismersz zsidókat? Beszélgettél már velük? Tudod hányan élnek, éltek Magyarországon? Ismered

a zsidó közösséget/közösségeket? Ismered a zsidó tradíciót és kultúrát? Beszéljünk ezekrôl! Vannak

kérdéseid? Kérdezz minket, zsidókat, hogyan élünk, mit gondolunk. Programjainkon a saját tapasz­

talatainkból kiindulva beszélünk a zsidóságról. Tabuk és álszemérem nélkül kérdezz, és mi ôszintén,

nyíltan válaszolunk. Hisszük, hogy párbeszédünk jobbá teheti a világot!

A kiadvány, amit a kezedben tartasz, több témát és kérdéskört is érint. Egyrészt megjeleníti a Haver­

foglalkozások során is tárgyalt zsidó identitásformákat és definíciókat, másrészt pedig szó esik benne

a legfôbb zsidó ünnepekrôl és a hozzájuk kapcsolódó hagyományokról. A kiadvány szerkesztésekor

fontos szempont volt, hogy a megjelenített témákat szélesebb kontextusba helyezve, az olvasó nem­

csak zsidósággal kapcsolatos tudását bôvíthesse, hanem újfajta perspektívákkal és megközelítések­

kel is megismerkedhessen.

2/3

ROS HÁSÁNÁ

Ros hásáná, azaz a zsidó újév ünnepével kezdôdik meg a jom kipurig tartó megtérés tíz napja, ez az idôszakot félelmetes napoknak is nevezik. Ebbôl csakúgy, mint az ítélet napja elnevezésbôl (ez ros hásáná másik neve) egyértelmû, hogy a zsidó újév szellemében alapvetôen különbözik a polgári újév, a szilveszter hangulatától. A zsidó hagyomány szerint ezen az ünnepen az elmúlt év cselekedetei alapján Isten ítéletet hoz arról, hogy mi lesz a világ sorsa az elkövetkezô évben. Ros hásáná, melynek idôpontja tisré hónap elsô és második napja, elsôsorban a megtérés, az önvizsgálat és a közös­ségi illetve az egyéni élet újragondolásának idôszaka.

Ros hásáná mindkét napja fôünnep, melyek legfontosabb parancsolatai a (többnyire kos szarvából készült) kürt, a sófár hangjának meghallgatása, az önvizsgálat és a megtérés.

Mint már említettük, ros hásáná lényege a megtérés, az önvizsgálat és az, hogy a val­lásos ember úgy tekintsen magára, mint aki számot ad az egész elmúlt évérôl. A zsidó vallással kapcsolatban feltehetô az a társadalmi szempontból jelentôs kérdés, hogy inkább közösségi, kollektivista szemléletû­e, avagy az egyént helyezi a központba, vagyis individualista.

Ros hásánához a zsidó hagyomány világában elválaszthatatlanul hozzákapcsolódott az a nem is kevéssé folklorisztikus metafora, hogy Isten a világ bírájaként ítéletet hoz. Ezt a hangulatot jól tükrözi az ima, amelyben a közösség minden tagja kedvezô ítéletért fohászkodik, és amely részeként elhangzik a következô mondat: “Az ima, a jótékonyság és a megtérés megmentenek a kedvezôtlen ítélettôl.”

E szövegrészlet alapján megválaszolhatjuk a társadalmi kérdést: a zsidó hagyomány szerint az ideális közösséget olyan, reflektált és önmagukkal szemben is kritikus egyé­nek alkotják (erre utal a megtérés szó), akik a közösség többi tagja iránt felelôsséget vállalnak, velük szolidárisak (jótékonyság), és akiket összekapcsol a hagyomány továb­bvitele (ima). E három társadalmi érték tükrözi a zsidó hagyománynak azt a törekvését, hogy megtalálja a helyes egyensúlyt az individualizmus és a kollektivizmus között.

4/5

SORSKÖZÖSSÉGTe azt gondolod, hogy a zsidókat sokszor közös nehézségek, az elszenvedett sérelmek, üldöztetések és azoknak emléke tartja össze.

Nem árt, ha tudod: sok zsidó azért tartja magát a zsidó közösséghez tartozónak, mert a társadalom rámutat zsidóságára, s dacból vállalja a sorsközösséget.

„Zsidóságomat nem tagadtam meg (zsidó felekezetû) vagyok ma is,

de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szük-

ségletem, nem gyakorlatom a fajt, vérrögöt, a talajgyökért, az idegek-

ben remegô ôsi bánatot baromságnak tartom…

A zsidóságom (életproblémám), mert azzá tették a körülmények,

a törvények, a világ. Kényszerbôl probléma. Különben magyar költô

vagyok, (…) s nem érde kel, hogy mi a véleménye errôl a mindenkori

miniszterelnöknek… kitagadhatnak, befogadhatnak, az én (nemze-

tem) nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám

tájai kinyílnak elôttem… így érzem ezt ma is, 1942-ben háromhónapi

munkaszolgálat és tizennégy napi büntetôtábor után is (…) kiszorítva

az irodalomból… S ha megölnek? Ezen az sem változtat.”

Radnóti Miklós levele Komlós Aladárhoz, 1942

illusztrációk / roskó gábor

6/7

JOM KIPUR

Jom kipur napján ér véget a ros hásánával kezdôdô, a megtérés tíz napjának nevezett idôszak, melyet félelmetes napoknak is hívnak. A zsidó vallás talán legismertebb ünnepe jom kipur, amelyet magyarul az engesztelés napjának, vagy hosszúnapnak is neveznek. A nap legfontosabb parancsa a megtérés. A ros hásánákor megkezdett önvizsgálati és önjobbítási folyamatnak ez a csúcspontja és a beteljesedése. A zsidó vallási szabályok erre a napra teljes böjtöt (ez egyaránt jelenti az evés és az ivás tilalmát) és a fizikai örömöktôl való önmegtartóztatást írnak elô, ezzel is serkentve a megtérésre.

A vallásos zsidók a nap nagy részét imával töltik a zsinagógában, de fontos észben tartani, hogy a böjt, az önsanyargatás és az ima csak eszközök, amelyek a megtérés intellektuális­spirituális célját szolgálják. Az ünnep dátuma: tisré hónap 10, minden szombati tilalom érvényes erre a napra, sôt, noha általában szombaton tilos böjtölni, ha jom kipur szombatra esik, akkor a böjtölés kötelezô.

Minden közösség és társadalom számára alapvetô kérdés, hogy milyen hatékonyság­gal és milyen erkölcsi normák szerint tudja kezelni a tagjai között keletkezett konfliktu­sokat. A zsidó társadalom számára a rendszeres konfliktusrendezés olyan fontos volt, hogy erre külön idôszakot is kijelölt: a félelmetes napokat. A hagyomány forrásai azt hangsúlyozzák, hogy jom kipur hatása nem automatikus. Hiába tér meg valaki „belül­rôl”, hiába tér meg Isten elôtt, és bánja meg összes „tisztán” vallási vétkét, hogyha ezt megelôzôen nem rendezi konfliktusait az embertársaival – jom kipur nem lesz a teljes engesztelés napja a számára. Az emberek közötti kapcsolatokról és konfliktuso­król azt gondolhatnánk, hogy pusztán társadalmi, erkölcsi jellegûek, azonban a zsidó hagyomány ezeket is beépíti vallási rendszerébe. A félelmetes napokhoz kapcsolódó, a bocsánatkérés kötelességével foglalkozó vallási törvények célja a hagyományos tár­sadalomban elfogadott erkölcsi normáknak megfelelô konfliktusrendezés: nemcsak a bocsánatkérést írják elô ugyanis, hanem a megbocsátást is vallási kötelességgé teszik.

A bocsánatkérés, saját hibánk elismerése sem könnyû feladat, de idônként a megbo­csátás, a sérelmen való felülemelkedés még nehezebb. Valószínûleg éppen ennek ne­hézsége magyarázza azt, hogy a zsidó vallásjog Isten elôtti kötelességgé teszi az em­berek számára az egymással való megbékélést; azt hogy egyfelôl elismerjék hibáikat és elnézést kérjenek egymás iránt elkövetett vétkeikért, másfelôl viszont megtanuljanak túllépni a múltban elszenvedett sérelmeiken, és a jövôre összpontosítsanak.

8/9

SZEMÉLYES ÉRZÉSTe azt gondolod, hogy zsidó az, aki zsidónak érzi magát.

Nem árt, ha tudod: A zsidóságon belül ma már van-nak olyan megengedô irányzatok, melyek nem veszik szigorúan a vallási elôírásokat, így ezeknek a közösségeknek bárki tagja lehet, aki zsidónak érzi magát.

„Mi élô zsidók, függetlenül attól, hogy sanyargatjuk-e magunkat az

Engesztelés Napján, tartjuk-e magunkat az Ótestamentum erkölcsi-

ségéhez, hithû tanítványok vagyunk-e vagy hitetlenek- nem szûnünk

meg zsidóként érezni, zsidó életet élni, zsidó munkát végezni, zsidó

nyelven beszélni…”Chaim Brenner

10/11

SZUKOT

Szukot a három zarándokünnep közé tartozik. A szukot szó jelentése: sátrak; ezért nevezik magyarul gyakran Sátoros ünnepnek. Az ünnep mezôgazdasági szempontból jelentôs aspektusára utal másik neve: A betakarítás ünnepe. Szukot az utolsó az ôszi nagyünnepek sorában, tisré hónap 15­én kezdôdik és tisré 21­éig tart, majd rögtön utá­na kezdôdik egy szorosan hozzá kapcsolódó, de önálló ünnep: smini áceret. Izraelben szukot elsô, Izraelen kívül elsô két napja fôünnep, a következô napok pedig az ünnepi idôszak hétköznapjai, a magyarul – kissé pontatlanul – félünnepnek nevezett napok. Szukot hetedik napjának külön neve van: hosáná rábá. Az ünnep legjellegzetesebb parancsolata a sátorban lakás és az ünnepi csokor kézbevétele valamint megrázása.

Szukot másik jellegzetes parancsolata elôírja, hogy minden felnôtt zsidó férfi köteles kézbe venni a négy növénybôl álló ünnepi csokrot. A Tóra leírása meglehetôsen sejtelmes: „Vegyetek magatoknak az elsô napon nemes fákról való gyümölcsöt, pálmaágakat, sûrû lombú faágakat és fûzfagallyakat, és örvendezzetek hét napon át Istenetek, az Örökkévaló elôtt.” (Mózes III. 23:40) A négy különbözô növényt a Talmud korának bölcsei Izrael népe jelképeként értelmezték. A négy növény négy embertípust jelenít meg. Az elsô típus a társadalmi elit, akik példaként szolgálhatnak mind tudásuk­kal, mind cselekedeteikkel a közösség minden tagjának. A második típusba azok az emberek tartoznak, akik szellemi, intellektuális szempontból követendôek, de cseleke­deteik erkölcsi értéke nem tükrözi tudásukat. A harmadik kategóriába kerülnek azok, akik noha példamutató életmódot folytatnak, de intellektuális szempontból mégsem szeretnénk rájuk hasonlítani. És végül a negyedik csoportba azok az emberek tar­toznak, akiket semmilyen szempontból nem állítanánk példának magunk vagy gyerme­keink elé, de ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy minden társadalomban, így a zsidó közösségekben is megtalálhatóak.

A parancsolat teljesítésének technikai részletei elárulják ennek szimbolikus jelentését is. Az ünnepi csokor parancsolatának teljesítéséhez a zsidó jog azt várja el, hogy a négy különféle növény úgy összefogva vegyük kézbe, hogy azok egységet alkos­sanak. Ez arra tanít, hogy az ideális társadalom a zsidó hagyomány szerint a családhoz hasonló: az egymás iránti közösségi felelôsség akkor is megmarad, ha a család vagy a nagyobb csoport egyik tagja kevésbé tehetséges és/vagy nem él példamutató életet. Sôt, egy teljes értékû társadalom mindig különféle egyénekbôl áll, akiknek más­más erényeik vannak és más­más miatt van szükség rájuk és a zsidó hagyomány szerint az ideális társadalom nem kizárólag a „nemes fákról való gyümölccsel” (azaz a citrus­félék közé tartozó etrog) szimbolizált elit tagjaiból áll. A jó közösség az, amely tagjainak különbözôségét, hátrányait és hibáit is képes elfogadni.

12/13

HAGYOMÁNY ÉS KULTÚRATe azt gondolod, hogy a zsidók nem feltétlenül gyakorolják vallásukat, vagy érzik a közös történelem súlyát, viszont mind a vallási szokások-ból, mind a közös történelmi tudatból megôriztek számukra fontos elemeket.

Nem árt, ha tudod: hogy sok zsidó ismeri és szereti a maceszgombócot vagy a sóletet, de ezeket az ételeket csak kedvtelésbôl és nem val-lási kötelezettségbôl fogyasztja. A zsidók egy része nem jár zsinagógába még a fontos ünnepeken sem, viszont turista útjuk során fontosnak tartják, hogy megnézzék a zsidó vonatkozású emlékhelyeket.

„(A zsidóság számomra) hagyományt jelent, vagyis azt, hogy habár

héberül csak egypár szót tudok, s habár sok minden másban többet

tudhatnék és szeretnék tudni a zsidó hagyományról, hogyha valakivel

beszélek, észre tudom venni, hogy zsidó, és ô is ugyanezt bennem.

Ez hagyomány és ez az odatartozás érzete fontos.”

Teller Ede

SÁLOM = BÉKE

SMINI ÁCERET ÉS SZIMCHÁT TÓRÁ

Smini áceret egyike a legkevésbé ismert zsidó ünnepeknek, noha szerepel a Tórában. A tórai leírás szerint smini áceret a hét napos szukot ünnepet követô ünnepnap, innen származik a neve is: nyolcadik (smini) záróünnep (áceret).

Ennek a napnak nincsen igazán jellegzetes vallási parancsolata, kivéve a Szentélyben bemutatott áldozatokat, amely természetesen a Szentély lerombolása óta (i. sz. 70) nem teljesíthetô parancsolat. Mint a zarándokünnepek mindegyike esetében, smini áceretet Izraelben egy, a diaszpórában két napig ünneplik. Az ünnep második napját egyre kevésbé vették komolyan a zsidó közösségek, ezért a bölcsek úgy döntöttek, hogy ezen a napon érjen véget és kezdôdjön újra mindenhol a Tóra olvasás egyéves ciklusa. Népszerû örömünneppé vált e nap (mely tehát smini áceret a diaszpórában megtartott 2. napja), ezért is nevezték el szimchát tórának, azaz a Tóra örömünne­pének. Az ünnep tisré hónap 22­re és 23­ra esik. Jellegzetes parancsolatai az esôért mondott ima és az örömtánc a Tóra tekercsekkel.Smini áceret a zarándokünnepek (szó szerint: három alkalom) egyike. A Tóra elôírja, hogy amikor a Szentély áll, minden zsidó férfi évente háromszor, a zarándokünnepeken vigyen ajándékot a jeruzsálemi Szentélybe.

Könnyû megérteni, hogy miért képvisel társadalmi szempontból fontos értéket ez a parancsolat: a világ bármely pontján élô zsidók kötelesek voltak elutazni a közösségi kultuszhelyre és megtapasztalni azt, hogy minden különbség ellenére ugyanazon a módon, ugyanazon a helyen és ugyanakkor szolgálják ugyanazt az Istent. A zarán­doklatoknak nem csak a zsidó vallásban van közösségképzô ereje, hiszen minden monotesita vallás nagy jelentôséget tulajdonít a „közösen tett utazásnak”. Az utazás azt szimbolizálja, hogy az adott társadalom a benne létezô különbségek ellenére egysé ges, ugyan különbözô helyekrôl indulnak el a tagjai, de útközben összeta­lálkoznak, mert a céljuk közös.

Noha napjainkban nem áll a Szentély, de megmaradt Jeruzsálem kiemelkedô fontossá­ga a zsidó nép számára és a zarándokünnepeken a különbözô diaszpórában élô zsidók nagy része fontosnak érzi, hogy Jeruzsálembe utazzon. Noha a zsidó társadalomban és vallásban mindig is voltak különbözô irányzatok, ezek a különbségek soha nem látott mértékben nôttek meg a Szentély lerombolása után. Az egységes kultusz végét követôen elszaporodtak a viták és a különbözô vallási gyakorlatok. A zsidók 2000 éven keresztül nem, vagy csak alig tudtak elzarándokolni Jeruzsálembe és Izrael Állam egyik nagy vívmánya az, hogy ismét lehetôvé tette a világ bármely pontján élô zsidók számára, hogy rendszeresen ellátogassanak a zsidóság legszentebb helyére.

16/17

18/19

NÉPTe úgy gondolod, hogy zsidónak lenni olyan, mint magyarnak, angolnak vagy franciának lenni, azaz, aki zsidó, az zsidónak születik.

Nem árt, ha tudod: A zsidó nép valaha egy országban élt, egy nyelvet beszélt, törvényei a nép minden tagjára vonatkoztak. A történelem viha-rai nyomán azonban szétszóratott a világban és közösségeket alkotott. A legtöbb országban csak a 19. században lettek teljes jogú állampolgárok. Magyarországon az elsô zsidó emlék a római kor-ból származik. 1867-ben lettek a magyar zsidók a társadalom egyenlô jogokkal bíró polgárai.

„A zsidó nép nem az egyetlen, mely szétszóratást

szenvedett; s a számüzetésbôl való visszatérés sem csak a

zsidóságra jellemzô. Kevés olyan nép van azonban, mely elmondhat-

ja magáról, hogy tömegeket hozott vissza hazájába, s még kevesebb

olyan, mely elvesztette függetlenségét, szétszóratott és a számüze-

tésben is meg tudta tartani egyedi nemzeti öntudatát. Csak egyetlen

olyan nép van, mely a függetlenségét és az anyaföldjét is elvesztette,

s mégis fennmaradt: a zsidó nép.”Eliyah Elon

20/21

HANUKA

Hanuka noha vallási szempontból a csekélyebb jelentôségû a Tórában említett ünnepeknél, egyike a legismertebb zsidó ünnepeknek. Meglehetôsen késôn (i.e. 2. század) keletkezett, és a Szeleukida görög­szír hatalom (és a velük szövetkezô hel­lenizált zsidók) ellen vívott gyôztes szabadságharcra emlékeztet. A háborút a Chás­moneus család tagjai vezették, akiket Makkabeusoknak is neveztek, hanuka történetét a Makkabeusok könyvei mesélik el, amelyek a zsidó Bibliának nem képezik a részét (benne vannak viszont a Katolikus Bibliában, amely több, a zsidó kánonból kimaradt könyvet is magába foglal). A görögök bálványimádó kultuszt vezettek be a Szentélyben, ezért Jeruzsálem visszafoglalása után a Szentélyt újból fel kellett avatni ahhoz, hogy ismét az Örökkévalót, Izrael Istenét szolgálhassák benne, erre utal a hanuka szó (igaz­ság szerint chánukának kellene ejteni), amely felavatást jelent. Az ünnep kiszlév hónap 25­tôl tévét 2­ig tart, legjellegzetesebb szokása az ünnepi gyertyagyújtás, hanuka min­den estéjén az elôzô estéhez képest eggyel több gyertyát gyújtanak meg.

Minden saját megmaradást értéknek tekintô társadalmi csoport számára fontos identitásának megôrzése. Ugyanakkor különbözô interpretációi lehetnek egy közös­ségen belül a fennmaradás kívánatos formájának, illetve a közösség létét képezô olyan alapvetô tartalmaknak, amelyek nélkül a fennmaradás már elképzelhetetlen. Az i.e. 2. században a zsidóság egy része a hellén kultúrát átvette, és elképzelhetônek tartotta a zsidóság megôrzését akkor is, ha a tradicionális elemek egy része eltûnik és átadja helyét más kultúrákból átvett szokásoknak, értékeknek. A Chásmoneusok és követôik, ha nem is utasították el teljes egészében a hellenizmus kultúráját, de a hagyomány megôrzése nagyobb szerepet kapott világnézetükben.

Hanuka példáján jól szemlélhetû az a napjainkban is aktuális társadalmi kérdés, hogy az egy közösséghez tartozó, de különbözô interpretációkat valló csoportok vajon med­dig mehetnek el a saját felfogásuk érvényesítésének érdekében. A hellenizmus korában a különbözô zsidó csoportok közötti nézeteltérés egészen a polgárháborúig fajult, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy napjainkban ez a követendô példa.

Hanuka annak a pozitív társadalmi értéknek is lehet a példája, hogy a közös hagyo­mány egy eleme egyszerre szolgálhat értelmezési és hivatkozási alapul a közösség lényegérôl vallott jelentôsen eltérô interpretációknak is. A nézetkülönbségek megmar­adnak ugyan, heves vita is folyhat arról, hogy melyik interpretáció a hitelesebb, de a közös hagyomány teszi lehetôvé magát a párbeszédet.

22/23

VALLÁSTe úgy gondolod, hogy a zsidó ember annyiban más, mint a többi, hogy a zsidó vallást gyakorolja, tehát zsinagógába jár, a zsidó ünnepeket ünnepli, az élet fontos kérdéseiben a zsidó szertartások alapján cselekszik.

Nem árt, ha tudod: A zsidó vallás szerint zsidó az, aki zsidó anyától született, vagy hivata-losan betért a vallásba. A vallásos zsidó ember életét 613 parancsolat szabályozza, kóser háztar-tást vezet, háromszor imádkozik egy nap és meg-tartja a Sabatot (Szombat) valamint az ünnepeket.

„Köteles vagyok az isteni parancsolatok szerint élni, mert ez

az egyetlen módja, hogy zsidóként éljek. (…) Chesterson szavaival:

- Ha akarjátok, szabadítsátok ki a tigrist ketrecébôl, de ne sza-

badítsátok meg csíkjaitól. Ne szabadítsátok meg a tevét a púpjától,

mert elveszitek tôle teveségét.-”Jacob Jacobs

24/25

PURIM

Purim ünnepének neve az akkád puru, azaz sors szóból származik. Az ünnep idô­pontja ádár hónap 14­e (Jeruzsálemben ádár 15­e), a polgári naptár szerint e dá­tum februárra vagy márciusra esik. Purimot gyakran zsidó farsangnak is nevezik.Az ünnep keletkezésének történetét nem a Tórában, hanem a Biblia egyik utolsóként írott könyvében, Eszter tekercsében találjuk. E könyv cselekménye, noha bôvelkedik fordulatokban, alapvetôen egyszerû. Az események színtere Áchásvéros perzsa király (pontos azonosítása lehetetlen, de talán I. Xerxészrôl lehet szó, aki i.e. 485­464­ig uralkodott) birodalma. (Ha ez így van, akkor az események i.e. 483 és i.e. 473 között, hozzávetôleg 100 évvel a Salamon király által épített elsô jeruzsálemi szentély lerom­bolása után játszódnak.) A cselekmény egyik szála szerelmi történet: Áhchásvéros elsô felesége, Vásti királyné kegyvesztett lesz, és helyére egy fiatal zsidó nő, Eszter kerül, aki meghódítja az egész udvar és a király szívét is, de mindeközben titokban tartja származását. A cselekmény politikai szála egy Hámán nevû udvari elöljáró és a zsidó Mordekháj, egy másik udvari politikus konfliktusával indul. Hámán nemcsak Mordekháj halálát kívánja, hanem a birodalom összes zsidó lakosának kiirtását tervezi, és Eszter királyné Mordekhájjal együttmûködve csak nagy nehézségek árán tudja meghiúsítani Hámán szándékát. Végül Hámán és a zsidók ellenségei elbuknak, Mordekháj királyi helytartó lesz, és a zsidók sorsa jóra fordul.

Purim a zsidó nép fizikai megmenekülésének emléknapja; legfontosabb szokásai ezt a tartalmat tükrözik: mindenki köteles 1. ajándékot küldeni egy ismerôsének (héberül: misloách mánot, jiddisül: slách monesz), 2. adományt adni két rászorulónak (héberül: mátánot láevjonim), és 3. lakomát (héberül: szeudá) tartani. E szokások megtartása erôsíti a társadalmi szolidaritást, a sorsközösség érzését, az egymás iránti felelôsséget.

Külön érdemes megjegyezni, hogy a koldusok, akik maguk is adományokból élnek, szintén kötelesek adományt adni egy másik rászorulónak. E parancs értelme éppen az, hogy mint a társadalom minden egyéb tagja, ôk is megtapasztalhassák az adás örömét, a mások iránti felelôsségvállalás kötelességét, és semmiképpen ne érezhessék úgy, hogy ôk csak a másokra rászoruló, haszontalan élôsködôi a társadalomnak.

illusztráció / shoboshobo

KI ZSIDÓ? HÁNY ZSIDÓ ÉL MA A VILÁGON? HÁNY ZSIDÓ ÉL MA MAGYARORSZÁGON? HÁNYAN ÉLTEK MAGYARORSZÁGON A XX. SZÁZAD

ELEJÉN? MIÉRT ÉLNEK SZÉTSZÓRTAN A VILÁGBAN? A ZSIDÓSÁG NÉP? A ZSIDÓSÁG VALLÁS? A ZSIDÓSÁG KULTÚRA ÉS HAGYOMÁNY?

A ZSIDÓSÁG SORSKÖZÖSSÉG? A ZSIDÓSÁG SZEMÉLYES ÉRZÉS? LEHET VALAKINEK ZSIDÓ VÉRRE? A ZSIDÓK SZEMITÁK? MIÉRT ÉLNEK SO-

KAN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN? VAN AZ ANTISZEMITIZMUSNAK DEFINÍCIÓJA? MI AZ ANTISZEMITIZMUS SZÓ EREDETE? VAN SZEMITA VAGY

PRO-SZEMITA? MILYEN RÉGI AZ ANTISZEMITIZMUS? MIK A LEGGYAKORIBB ANTISZEMITA MÍTOSZOK ÉS LEGENDÁK? MI AZ OKA A ZSIDÓK-

KAL SZEMBENI GAZDASÁGI SZTEREOTÍPIÁKNAK? MI A GYÖKERE A ZSIDÓ VILÁG ÖSSZEESKÜVÉS ÉS KONSPIRÁCIÓ ELMÉLETNEK? MI AZ

IGAZSÁG AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ERÔS ZSIDÓ LOBBIRÓL? A WALL STREET ÉS HOLLYWOOD ZSIDÓ IRÁNYÍTÁS ALATT VAN? AZ ÖSSZES

(MINDEN) ZSIDÓ GAZDAG? A ZSIDÓK ÉS A KERESZTÉNYEK MINDIG ELLENSÉGEI VOLTAK EGYMÁSNAK? A ZSIDÓK ÉS A MUSZLIMOK MINDIG

ELLENSÉGEI VOLTAK EGYMÁSNAK? A ZSIDÓK A MÚLTBAN JOBBAN ÉLTEK MUSZLIMOK ALATT, MINT A KERESZTÉNYEK ALATT? AZ ÚJ TES-

TAMENTUM ANTISZEMITA? MIÉRT LÁTJA SOK KERESZTÉNY A ZSIDÓKAT JÉZUS GYILKOSAIKÉNT? A KATOLIKUSOK ANTISZEMITÁBBAK, MINT

A PROTESTÁNSOK? MIT MOND A KORÁN A ZSIDÓKRÓL? MIÉRT TÉRT ÁT MÁS VALLÁSRA SOK ZSIDÓ A TÖRTÉNELEM SORÁN? LÉTEZIK MA AZ

ISZLÁM- ANTISZEMITIZMUS? MILYEN VOLT A ZSIDÓK HELYZETE AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN? MILYEN VOLT A ZSIDÓK HELY ZETE

ERDÉLYBEN? MILYEN VOLT A ZSIDÓK HELYZETE MÁS SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN? MIT JELENT A HOLOKAUSZT ÉS A SOÁ? MI A KAPCSO-

LAT A SOÁ ÉS AZ ANTISZEMITIZMUS KÖZÖTT? VANNAK E KÜLÖNBSÉGEK A HITLERI ANTISZEMITIZMUS ÉS A KORÁBBAN LÉTEZÔ ZSIDÓGYÛLÖ-

LET KÖZÖTT? A HITLERI GYÛLÖLET ÉRVÉNYES VOLT MÁS ÚGYNEVEZETT SZEMITA CSOPORTOKRA? A SOÁ EGYEDI VOLT? ELFOGADHATÓ-E

A HOLOKAUSZT TAGADÁS? MI A CIONIZMUS? VAN-E KAPCSOLAT A CIONIZMUS ÉS AZ ANTISZEMITIZMUS KÖZÖTT? A CIONIZMUS A GYARMA-

TOSÍTÁSNAK EGYIK FORMÁJA? A CIONIZMUS A RASSZIZMUS EGYIK FORMÁJA? AZ IZRAEL – PALESZTINOK KONFLIKTUSA VALLÁSI ALAPÚ?

IZRAEL ÚGY BÁNIK A PALESZTINOKKAL, MINT AHO GYAN A NÁCIK BÁNTAK A ZSIDÓKKAL? ÖSSZEHASONLÍTANI A ZSIDÓKAT A NÁCIKKAL ANTI-

SZEMITIZMUSNAK SZÁMIT? KRITIZÁLNI IZRAELT ANTISZEMITIZMUSNAK SZÁMÍT? IZRAEL EL AKARJA FOGLALNI MAGYARORSZÁGOT? VAN-E

ANTISZEMITIZMUS MAGYARORSZÁGON? A MAGYAROK ANTISZEMITÁK? VOLT ZSIDÓÜLDÖZÉS MA GYARORSZÁGON? EGYÜTTMÛKÖDTEK A

MAGYAROK A NÁCIKKAL? HÁNY ZSIDÓ HALT MEG A HOLOKAUSZT ALATT? HÁNY MAGYAR ZSIDÓ HALT MEG A HOLOKAUSZT ALATT? HOGYAN

VISELKEDTEK A MAGYAROK A HOLOKAUSZT ALATT? MIÉRT ÜLDÖZTÉK A NÉMET NÁCIK A ZSIDÓKAT? MENTETTEK A MAGYAROK ZSIDÓKAT

A HOLOKAUSZT ALATT? MIÉRT NEM HARCOLTAK A ZSIDÓK A NÁCIK ELLEN? ELKERÜLHETÔ LETT VOLNA A HOLOKAUSZT? FOLYTATÓDOTT

MAGYARORSZÁGON A ZSIDÓÜLDÖZÉS A 1945 UTÁN? HÁNY ZSIDÓ VOLT RÉSZE AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZERVEKNEK 1945 UTÁN? HÁNY ZSIDÓ

MENEKÜLT MAGYARORSZÁGRÓL 1945 ÉS 1989 KÖZÖTT? TANÍTANAK A HOLOKAUSZTRÓL A MAGYARORSZÁGI ISKOLÁKBAN? MIT TANÍTANAK A

HOLOKAUSZTRÓL A MA GYARORSZÁGI ISKOLÁKBAN? MIT TUDNAK A MAGYAROK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚRÓL? MIT TUDNAK A MA GYAROK

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN ELKÖVETET ANTISZEMITA GYILKOSSÁGOKRÓL? VANNAK HOLOKAUSZT TAGADÓK MAGYARORSZÁGON? ZA-

VARJA A MAGYAROKAT A HOLOKAUSZT TÉMA? ZAVARJÁK A MAGYAROKAT A HOLOKAUSZT MEGEMLÉKEZÉSEK? MI A KAPCSOLAT MA A

MAGYAROK ÉS A ZSIDÓK KÖZÖTT? VANNAK MAGYAROK AKIK HARCOLNAK AZ ANTISZEMITIZMUS ELLEN? MIT GONDOLNAK A MAGYAROK

IZRAELRÔL? MIT GONDOLNAK AZ IZRAELIEK MAGYARORSZÁGRÓL? MILYEN A KAPCSOLAT MA MA GYARORSZÁGON MAGYAROK ÉS ZSIDÓK

KÖZÖTT? KÁRPÓTOLTÁK A ZSIDÓKAT MAGYARORSZÁGON? AKARJÁK A ZSIDÓK VISSZASZEREZNI A TULAJDONAIKAT MAGYARORSZÁGON?

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓK LOJÁLISAK MAGYARORSZÁGHOZ VAGY IZRAELHEZ? HOGYAN TUDNAK ÉLNI A ZSIDÓK EGY OLYAN ORSZÁGBAN

AHOL, ELÔDEIKET ÜLDÖZTÉK ÉS GY ILKOLTÁK? MI AZ IZRAELI – PALESZTIN KONFLIKTUS ALAPJA? ÉRVÉNYESÜLNEK AZ EMBERI JOGOK IZ-

RAELBEN? MIÉRT ÉPÍT BIZTONSÁGI FALAT IZRAEL? ELFOGADHATÓ IZRAEL SZÁMÁRA EGY PALESZTIN ÁLLAM?

PÉSZÁCH

Pészách ünnepének több neve is van, és a nevek magyarázatán keresztül fogjuk ismertetni az ünnep különbözô jelentéseit. A pészáchhoz kötôdô parancsolatok közül az egyik legfontosabb, a kovászos étel fogyasztásának tilalma már niszán hónap 14­én érvénybe lép, de az ünnep valójában csak niszán 15­én kezdôdik el, és hét (Izraelen kívül nyolc) napon át tart. Izraelben elsô és utolsó, Izraelen kívül elsô és utolsó két napja fôünnep, a közbülsô napok pedig az ünnepi idôszak hétköznapjai, a magyarul pontatlanul félünnepnek nevezett napok.

Az ünnep második neve – A kovásztalan kenyér, pászka ünnepe

Ez az elnevezés egy másik bibliai idézetbôl származik: „Az elsô hónapban, a hónap tizennegyedikén naplementekor van az Örökkévaló pészáchja. E hónap tizenötödik napja pedig az Örökkévaló kovásztalan kenyereinek ünnepe. Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek.” (Mózes III, 23:5­6) Az idézet szövege alapján úgy tûnik, eredetileg két külön ünnep volt: niszán hónap 14­én este pészách, és 15­étôl hét napon át a kovásztalan kenyér ünnepe. A kovásztalan kenyér egy harmadik bibliai forrás szerint (Mózes II, 12:33­34, 39) arra emlékeztet, hogy a zsidóknak sietve kellett elhagyniuk Egyiptomot és ezért még meg nem kelt kenyeret kellett magukkal vinniük útravalóként.

Minden nép történelmében alapvetô fontosságú kérdés a nemzeti eredet megha­tározása. A kivonulás Egyiptomból a zsidó nép számára az elsô nagy, közös cseleke­det, a népnek mint közösségnek a születése. E név üzenete elsôsorban a zsidó nép történetére való emlékezés, a közös múlt rituális újraélése. A kivonulás mítosza egyesíti a különbözô társadalmi és vagyoni osztályokhoz tartozókat, és megteremti az összetar­tozás érzését a régen élt, a ma élô és a jövôben születendô generációk között. Az ün­nep által teremtett, a történelmi korok és a jelen társadalmi korlátainak határait megha­ladó “mi” élmény pészách legfontosabb társadalmi értéke. Az elôzô, vallási alapelvvel összhangban a megemlékezés a kivonulásról arra is utal, hogy az Örökkévaló nemcsak a teremtô Isten, aki a természet ura, hanem a történelmet irányító Isten is.

28/29

Hágádá

33

SÁVUOT

Sávuot a három zarándokünnep közé tartozik. Az ünnepnek a Tórában és a zsidó hagyomány késôbbi forrásaiban több neve van is van, ezek közül a legfontosabbakat fogjuk áttekinteni. A sávuot, azaz a „hetek” elnevezés (lásd pl. Mózes II. 34:22) arra utal, hogy ez az ünnep hét héttel követi pészáchot. A két ünnepet az ómerszámlálás köti össze.

Az „az aratás ünnepe” elnevezés (lásd Mózes II. 23:16) arra utal, hogy az ünnephez közel fejezôdött be a búzaaratás Izrael földjén. Az „az elsô termés bemutatásának ünnepe” elnevezés (lásd Mózes IV. 28:26) arra utal, hogy ezen a napon mutatták be a Szentélyben az elsô kenyérrôl hozott áldozatot, és sávuottól kezdve (chánuká ün­nepéig) hozták az úgynevezett „hét fajta” gyümölcsbôl és gabonából az áldozatot.

Az imákban a sávuot név mellet szerepel a „Tóránk adásának ideje” – zmán mátán toráténu) elnevezés is, arra utalva, hogy a hagyomány szerint a Szináj hegyi kinyilatkoz­tatásra sávuot napján került sor.

A Tóra a többi ünneptôl eltérôen nem határozta meg pontosan sávuot dátumát, de a hagyomány szerint sziván 6­án (a diaszpórában sziván 6­án és 7­én) ünnepeljük. Sávuot napjainkban legjellemzôbb ismertetôjegyei (mint például az éjszakai tanulás és a tejes ételek fogyasztása) inkább folklorisztikus szempontból jelentôsek, nem tar­toznak az ünnep lényegéhez.

Minden közösség számára (és e tekintetben nem különböznek egymástól a vallási, a nemzeti vagy a civil közösségek) létfontosságú, hogy legyenek tagjai számára az összetartozás érzését biztosító szimbólumok, gondolatok, események. Az ókori zsidó társadalomban, amikor a nép többsége mezôgazdaságból élt, gondolkodásuk, vallási értékeik is a földmûveléshez kapcsolódtak. A vallási kultusz központja a zsidó állam fôvárosában található jeruzsálemi Szentély volt, a kötôdés a közös szent helyhez biz­tosította a különbözô országrészekben, illetve a diaszpóra országaiban élôk számára az összetartozás tudatát. A hellenizmus korában a földmûvelés szerepe csökkent, megnôtt a városi lakosság száma, a mezôgazdaság fokozatosan vesztett jelentôségé­bôl, így a földmûveléshez kapcsolódó tapasztalatok és vallási fogalmak sem voltak már mindenki számára magától értetôdôek. A Szentély lerombolása (i.sz. 70) után megszûnt az áldozati kultusz, így felvetôdött a kérdés: a mezôgazdasághoz és a Szentélyhez kötôdô sávuot hogyan tudtovábbra is a zsidó társadalom tagjai számára releváns, a közösséget összetartó ünnep maradni?

HAVER

INFORMÁLIS ZSIDÓ

OKTATÁSI KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

alapító

DR. SCHWEITZER JÓZSEF

kuratóriumi elnök

LÁNYI ESZTER

kuratóriumi tagok

DOFFEK TAMÁS, FRITZ ZSUZSA,

KOVÁCS LEVENTE, SCHÔN EDINA, VERÔ TAMÁS,

ILLY LUCA, DR. MANDL JUDIT

ügyvezetô

CERNOV MIRCEA

mircea.cernov@haver.hu • +36 30 2225559

oktatási program koordinátor

TORDAI BENCE

tordai.bence@haver.hu • +36 30 4708951

design

FÁBIÁN ÁKOS

nyilvántartási szám: PK. 63.543/2002

adószám: 18494259-1-42

bank: 10918001-00000012-33670002

1075 Budapest, Károly krt. 25. I/4

haver@haver.hu • +36 1 785 2534

haver.hu

támogatók: