h b hitkÖzsÉgi hÍradÓ · 2021. 7. 7. · az első és a második jeruzsálemi szentély...

Szerkesztőigondolatok

h́ ́ b

2021. JÚNIUS-JÚLIUS – IJÁR-TAMMUZ 5781. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XIX. REG. ÉVF. 6-7. SZÁM, 301-302. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

Amikor tavaly jú-niusban elha-l a s z t o t t u k a

Mártírnapot, biztosakvoltunk benne, hogy2021 nyarán minden-képpen találkozunk atemetőben. Ott leszneka helyiek és a távolban élők is, mint akorábbi években. Bíztunk benne, hogya koronavírus járványnak gyorsan vé-ge lesz, közösségi életünk hamar visz-szatér a régi kerékvágásba. Nem ígylett sajnos. 2020 januárja óta nem ta-lálkoztunk személyesen. Az 1944-benelhurcolt, meggyilkolt hittestvéreink-re ősszel a Zoomon emlékeztünk aZsidó Kultúra Európai Napján.

Eltelt hát egy újabb év, ezúttal semérett meg még a helyzet a temetői,Menházban tartandó közös, szemé-lyes emlékezésre. A vírus még min-dig itt rejtőzik közöttünk, a határoknehézkesen átjárhatók, a légi-, tá-volsági közlekedés újra indulása vá-rat magára.

Dédszüleink, nagyszüleink generá-ciójának tragédiáját azonban mégezekben a nehéz hónapokban sem fe-ledjük. Itt vannak velünk az áldozatok,a Holokauszt túlélői minden hitközsé-gi virtuális rendezvényen is. Azzal,hogy 77 évvel a komáromi zsidóságdeportálása után programokat tar-tunk, azt mutatjuk meg, hogy mégennyi idővel a szörnyű történéseketkövetően is van zsidó élet településün-kön. Együtt tanulunk, ünnepelünk,emlékezünk. Tovább visszük a hagyo-mányokat, ápoljuk az örökséget. Adja az Ö´való, hogy 2022 júniusábanújra együtt legyünk mindannyian azAranyember utcájában, egészségben,az újbóli személyes találkozásoknakörvendve. A tervek szerint augusztussorán sort kerítünk az első offlineprogramra a Menház kertjében. �

Virtuális tanulás

� Június 7-én visszatértünk a Magyar Zsidó Múzeumba. Toronyi Zsuzsanna, az intéz-mény vezetője az újonnan fejlesztett online tárlatvezetői felület segítségével az imák nyo-mában kalauzolta a megjelenteket. Az Amida áldásaihoz kapcsolt húsz tárgyat ismertünkmeg a gyűjteményből. A vallási magyarázatokkal, személyes történetekkel tarkított ve-zetés nagy sikert aratott a klub résztvevőinek körében. További részletek a 3. oldalon.

PASZTERNÁKANDRÁS

Tisá BeÁv az év legszomorúbb napja

Az első és a második jeruzsálemi szentély lerombolására emlékezünk áv hónap9-én. Az év legszomorúbb és legtragikusabb napja Tisá BeÁv böjtje, idén 2021.július 17. (20:35) szombat estétől július 18. (21:12) vasárnap estéig tart. Az ezt

megelőző három héten, tammuz hó 17-től gyásznapok vannak, ebből az utolsó kilencnapban nem fogyasztunk húsételeket (szombat kivételével). �

Nagyünnepi előzetesNe szervezzen más programot!

Reméljük, hogy idén újra ott lehetünk az őszi ünnepeken. Az 5782-es zsinagógaiév 2021. szeptember 6-án, hétfőn este kezdődik. 18:00-kor találkozunk a Men-házban. Az esti ima után ünnepi vacsora lesz.

2021. szeptember 7-én Rosh Hasanah első napján (kedden) lesz Taslich és közöstanulás szintén 18:00-kor.

Kol Nidre - Jom Kippur előestéje szeptember 15-én, szerdán 18:00-kor, Mazkir JomKippurkor szeptember16-án, csütörtökön lesz. �

Zsidó Kultúra Európai Napja 2021

AZsidó Kultúra Európai Napjára 2021. augusztus 22-én, vasárnap kerül sor. Ameny-nyiben a vírushelyzet megengedi, hagyományainknak megfelelően színes prog-rammal várjuk az érdeklődőket. Terveink szerint ekkor kerül sor a júniusban el-

maradt Mártírnapra is. A részletes meghívót augusztusi számunkban közöljük. �

2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2021. JÚNIUS-JÚLIUS

KÖZÖSSÉG | HÍREK

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

A KZSH-t, a HH-t és a Shalom klubotanonimitásukat kérő adakozók támo-gatták. Köszönjük!

�A vírushelyzet javulásával májusban és

júniusban újra érkeztek látogatók a Men-házba. Továbbra is szívesen látjuk vendé-geinket, előzetes bejelentkezés után.

�A KZSH irodája nyári szabadság miatt

augusztus közepéig zárva tart.�

Folyamatosan zajlik a 2020. évi pályá-zataink elszámolása és új igények be-nyújtása, mivel a pandémia miatt min-den ilyen tevékenység a szokásosnál ké-sőbbi időpontra csúszott.

�Nagymegyeren a városi önkormányzat

szervezésében június elején idén is meg-tartották a Holokauszt Emléknapot a vá-rosközpontban található emléktáblánál.

Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás ([email protected]),Paszternák András ([email protected]), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ: Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft., Komárom,a KZSH címe: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: [email protected],tel.: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Támogatóink / naši sponzori:

Fa li új ságrö vid hí rek

� 2011-ben történt: június 12-én került sor az évenként megrendezett megemlé-kezésre Komáromban. A temetőben gyülekeztek a túlélők, a leszármazottak, azemlékezni kívánók a városból, a környező településekről és többen külföldről is.Paszternák Tamás köszöntő szavai után Pasternák Antal, a hitközség elnöke em-lékezett. Deutsch Róbert főrabbi szívhez szóló beszéde elgondolkodásra késztet-te a megjelenteket. A szertartást Tóth Emil főkántor éneke tette emlékezetessé. Agyászima után Dr. Novák Tamás vezetőségi tag a város alpolgármestereként szólta jelenlévőkhöz. A temetői megemlékezés után a Menházban lévő emlékműnélgyertyagyújtásra került sor. Ezt követően levetítették Scheiner Péter Zürichben élőhittestvérünk Emlékezések a jövőért - Zsidók Komáromban című filmjét.

Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -

„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúrynárodnostných menšín“

Látogatás

Június 16-án Komáromba látogatott Ri-chard Duda, a Szlovákiai Zsidó Hitköz-ségek Központi Szövetségének elnöke

és Martin Kornfeld, a szervezet titkára. AMenházban Pasternák Antal elnök fogad-ta a vendégeket, elbeszélgettek a közösséghelyzetéről, megtekintették a zsinagógátés a ház többi termét. A látogatás temetőibejárással zárult. �

PZs

2021. JÚNIUS-JÚLIUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3

KÖZÖSSÉG | HITÉLET

Megtudtuk, miként ragadta magávalvendégeinket a hórázás, hogyan kezdtekhozzá a nagyvilágban is jegyzet MacholHungaria táborok szervezéséhez. Megis-mertük a Camp Jichak nyári élményprog-ramok történetét. A házaspár elkötele-zettsége, tenni akarása a közösségértmagával ragadta a hallgatóságot. A prog-ram végén Ubul vezetésével táncra per-dültek a résztvevők otthonaikban.

A hitközség történetének fontos fejeze-tével foglalkoztunk május 10-én. Schwei-tzer Gábor előadásából Schnitzer Árminkomáromi főrabbi életéről és koráról ta-nultunk: „A magyarországi rabbik sajnosritkán írták meg visszaemlékezéseiket.Schnitzer Ármin (1836-1914), a komáro-mi izraelita hitközség főrabbija a kivéte-lek közé tartozott, hiszen „Jüdische Kul-turbilder” – „Zsidó kultúrképek” címen1904-ben tette közzé memoárjait. A szer-ző szerencsés kézzel ötvözte a visszaem-lékezés, a korrajz és az életkép műfaji je-gyeit. Anekdotikus elemekkel tarkítottkönyve éppen ezektől a vonásoktól válik

élvezetessé a mai olvasó számára is.Schnitzer Ármin azon rabbik közé tarto-zott, akiknek sikerült áthidalniuk kétkorszak – a hagyomány és a haladás –partjait. Az emancipációs és asszimiláci-ós törekvések miatt ugyanis éppen a tra-díció és a modernitás közti viszony meg-határozása okozott sok fejtörést az akko-ri zsidóság vezetőinek és gondolkodói-nak. Schnitzer Ármin viszont szerencsésösszhangot teremtett a zsidó hagyomá-nyok a kulturális értelemben vett haladásközött. Az előadás során Schnitzer Árminéletét és korát elsősorban a néhány év ótamagyar és szlovák nyelven is hozzáférhe-tő visszaemlékezések alapján kívánombemutatni.” A prezentációt követőenszámos kérdést megbeszéltünk vendé-günkkel a témával kapcsolatban.

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egye-tem tanáraival (Goldmann Márta és Ba-logh István) együttműködve szerveztükmeg a május 24-i programot. Pintér And-rea a közösségszervező szak elsőéves hall-gatója Ember Mária emlékezete – Strass-

hof címmel hozta közelebb hozzánk azírónő munkásságát, a strasshofi munkatá-bor mindennapjait. A megható előadásmély érzelmeket hozott felszínre mindenjelenlévőben. Bevezetésként hallottunk azegyetemi szak képzési programjáról Gold-mann Mártától, Andrea is megosztotta ve-lünk a felsőoktatási intézménnyel kapcso-latos tapasztalatait. Az előadáson az egye-tem több hallgatója részt vett.

A jubileumi, huszonötödik összejöve-telre május 31-én került sor. A nyárhozközeledve a Balatonhoz tettünk virtuáliskirándulást. Szeszler Anna és Olti Ferenca balatonfüredi közösség történetéről, je-lenéről mesélt nekünk. Megismertük ahelyi zsinagógánál létrehozott Zsidó Ki-válóságok Háza célkitűzéseit, a híres zsi-dó tudósokat bemutató tárlat kialakításá-nak lépéseit. Hallottunk a látogatói visz-szajelzésekről, a település kulturális, val-lási életét gazdagító rendezvényekről, aközeljövő tervezett fejlesztéseiről. Él-mény volt hallgatni vendéglátóinkat!

Június 7-én visszatértünk a MagyarZsidó Múzeumba. Toronyi Zsuzsanna, azintézmény vezetője az újonnan fejlesztettonline tárlatvezetői felület segítségével azimák nyomában kalauzolta a megjelente-ket. Az Amida áldásaihoz kapcsolt húsztárgyat ismertünk meg a múzeum gyűj-teményéből. A vallási magyarázatokkal,személyes történetekkel tarkított virtuá-lis vezetés nagy sikert aratott a klubrésztvevőinek körében. Zárásként a fel-merült kérdésekre is választ kaptunk.

A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz-ponti Szövetségének elnöke, Richard Du-da osztotta meg gondolatait a klub részt-vevőivel június 14-én. A koronavírusbólfelépült közösségi vezető a nehéz hóna-pok tanulságait, az újrakezdés lehetségesútjait összegezte. Számba vette a szlová-kiai hitközségek előtt álló kihívásokat,értékelte a jelenlegi helyzetet. A beszél-getést szlovákról Vadász Magda tolmá-csolta magyarra.

A közös tanulások után, minden alka-lommal elbeszélgettünk az online klubrésztvevőivel, meghallgattuk mi mindentörtént Komáromtól Nagykanizsán átKassáig, Dunaszerdahelytől Pozsonyon,Budapesten át Izraelig, Svájcig. �

PA

Ajvé, hétfő! – túl a huszonötödikonline klubon

Májusban és júniusban is folytatódott a Komáromi Zsidó Hitközség onlineprogramja, hétfőn 18 órakor az alábbi rendezvényekkel vártuk az érdeklő-dőket: Május 3-án Családi kalandok, hórás élmények címmel Andor Anná-

val és Forgács „Ubul” Györggyel beszélgettünk az általuk szervezett izraeli tánc- észsidó családi táborokról.

Andor Anna és Forgács „Ubul” György

Pintér Andrea és Goldmann Márta


EMLÉKEZÉS | ZSIDÓSÁG

1903. augusztus 9-én Dr. Lipscher MórKomáromban főispáni engedéllyel házas-ságot kötött Adler Margit, 18 évét éppenbetöltő izraelita hajadonnal, Adler HenrikVilmos és Lőwy Szidónia elsőszülött leá-nyával. Az egyházi szertartást SchnitzerÁrmin főrabbi vezette. Két gyermekükszületett; Mária 1904. szeptember 6-án,Loránd 1906. július 17-én.

Dr. Bányai Lipót kórházigazgató 1906-ban bekövetkezett halála után kineveztékkórházigazgatónak is. Új hatáskörébenlegfontosabb teendője a kórházban ren-det, fegyelmet teremteni és minden esz-közzel fenntartani. Nemcsak a műtő fog-lalta el idejét, de mindennap megvizsgál-ta a kórház többi osztályait, figyelme alegapróbb részletekre is kiterjedt.

1927. szeptember 20-án 25 éves kórhá-zi jubileuma alkalmából Dr. Singer Dezsőkórházi főorvos szervezésében az orvos-szövetség meleg ünneplésben részesítet-te. (Részletesen lásd. Komáromi Lapok1927. szeptember 22. 1-4 oldalak) A me-leg ünneplést száznál több terítékes dísz-ebéd zárta a Dózsa-féle vendéglő emeletinagytermében. A jubileum alkalmával Dr.Lipscher a város rendelkezésére bocsáj-tott 2000 koronát, azzal a céllal, hogy aszegények közt osszák szét. A tanács öt-ven szegény között osztotta fel, mind-egyik 40 koronát kapott.

A nagyobb szabású ünneplések mellettkávéházi asztaltársasága szép kivitelűemlékalbumot készíttetett 1902-1927felírással, melyet humoros versike kísé-retében adtak át. A házhoz (Dunarakpart9.) váratlanul a zsidó egyházi énekkar -minden tag égő gyertyával a kezében! –három magyar dal előadásával szerená-dot rendezett az ünnepelt tiszteletére.

A jubileumi ünnepség utolsó akkordjavolt szeptember 25-én a közkórház lép-csőházában ünnepélyesen felavatottLipscher Mór mellszobor, Berecz Gyulakomáromi szobrászművész alkotása.Lipscher doktor volt az első és egyedülikomáromi polgár, akinek még életébenszobrot emeltek! Sajnos a szobrot 1938.októberben a nemi osztály három ápoltjarészegen randalírozva ízzé-porrá zúzta!

A Gyógyászat orvosi folyóirat 1939. évi33-36. számaiban folytatásokban megje-lent: „Dr. Lipscher Mór - Egy orvos életé-nek két legkínosabb eseménye” című tár-cája, ebben olvasható „…csehszlovák ha-tóságok három évvel ezelőtt hatalmi szó-val nem fosztottak volna meg állásomtól”.1936 őszén kényszernyugdíjazták. Többettudnék írni kórházi működéséről, nyugdí-jazásáról, ha rendelkezésre állna „Komá-romi Városi Közkórház iratai 1906-1960”iratanyag, mely Ógyallán, a révkomáromilevéltár raktárában nem hozzáférhető!?

Aztán következtek a zsidóüldözések,sárgacsillag, a gettó, majd 1944. június12., 15-i bevagonírozás. Különféle forrá-sok szerint a 76 éves Dr. Lipschert egyhordágyon tették a vagonba. Reményked-jünk, hogy a Kassán át Auschwitzba tartóút végét sem ő, sem felesége nem értemeg. Így végződött minden idők legjobbkomáromi orvosának élete!

A hitközség őrzi emlékét: 2014-ben aMenház épületében termet neveztek el ró-la, és kezdeményezésükre 2016. szeptemer4-től kétnyelvű márványtábla őrzi emlé-két a kórház sebészetének külső falán, ta-lán én is őrzöm írásommal emléküket.

Loránd fiúk 37 évesen 1943. januárban,mint munkaszolgálatos a Don-kanyarbanvesztette életét. Mária lányukat nagy-anyám bújtatta Budapesten, majd 1952-ben Adonyba kitelepítették őket, ott haltmeg 1976. június 1-én.

Nevük megörökítve a budapesti Pávautcai Zsinagóga Áldozatok Falán találha-tó: 8. sor 295. és 296. oszlop, Loránd fiúk6. sor 370. oszlop alján.

Ne felejtsétek el! �

Dr. Wágnerné Mohácsy Erzsébet

Dr. Lipscher Mór komáromi kórházigazgató,sebész-főorvos élettörténete – 2. rész


ZSIDÓSÁG | INTERJÚ

2012-től dolgozom az OR-ZSE Egyete-mi Könyvtárban, 2013-2015 között meg-bízott igazgató voltam, az utóbbi hat év-ben feldolgozó könyvtárosként tevékeny-kedem. Hobbim a családfakutatás, errőlmár sok előadást tartottam, az utóbbiidőben online. Kuratóriumi elnöke va-gyok a Tiszafüredi Menóra Nyílt Alapít-ványnak, amely 1995 óta ápolja a zsidóhagyományokat, gondozza a temetőt, ésszervezi a helyi rendezvényeket, dr. Le-bovits Imre és Zám Lajosné Ildikó, többkorábbi és mai kuratóriumi társunk ésönkéntesünk segítségével.

Hosszú évtizedek óta sokat tesz a vidékizsidóság történetének, hagyományainakmegőrzéséért. Melyek voltak az Ön szá-mára legkedvesebb projektek?

Kedvenc projektem volt a tiszafüredi zsi-dó temető felújíttatása 1995 - 2000 között,az utolsó könyvem, az Egri zsidó polgárokmegírása, a tiszafüredi mártírünnepségekés a tiszafüredi Zsidó Kultúra Napja 2006-tól, ahol a zsidó vallást, kultúrát megis-mertettük a résztvevőkkel előadások, kiál-lítások, koncertek keretében. Három Hevesmegyei város, Eger, Gyöngyös és Tiszafü-red zsidóságának emlékét örökítettük megangol nyelvű honlapjainkon, az általamírottak alapján, rengeteg fotóval. 2014-benkészítettünk egy vándorkiállítást a Heves-és Szolnok megyei zsidóság történetéről,szerepéről. Ezt már több helyen tudtuk ki-

állítani a két megyében. A legújabb projekta két esztendeje indított Zsidó Múlt - Csa-ládfakutatás Facebook csoport, jelenlegmintegy 2200 magyarországi és külfölditaggal, ahol egymást segítjük őseink életé-nek felderítésében.

Azokon a településeken, ahol ma márnincsenek működő hitközségek, mikéntviszonyulnak a helyiek a múltkutatáshoz?

A nyolcvanas években keresztény, helyibarátaim bíztatására kezdtem kutatni atiszafüredi zsidóság történetét, ekkor in-kább még titokban. A kilencvenes évek-ben már ezekkel a barátaimmal forgat-tunk dokumentumfilmet a témáról, azutolsó pillanatban. 1994-ben körbejártuka Tisza-tavat egy kamerával, mindenüttkedvesen fogadtak bennünket, meséltekaz idősebbek. A fesztiválunk népszerűsé-ge is meglepő, nemcsak helyiek jönnekmegtekinteni. Az egri könyvem megírásátis egriek kezdeményezték és segítették,de tartottam előadást Debrecenben, He-vesen, Egerben, Szolnokon, Kunszent-mártonban, Budapesten, Szegeden, Szom-bathelyen, Kőszegen és Sopronban is,mindenütt komoly érdeklődés mellett,nemcsak zsidók részvételével.

Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egye-tem Liturgia tanszékének és a Könyvtárá-nak a munkatársa, mennyire vonhatók beaz egyetem hallgatói a kutatásokba?

Korábban tanítottam az egyetemenkönyv-, könyvtártörténet, levéltári isme-retek témakörben, ma már csak a könyv-tárban dolgozom. Ha bárki megkeres,akár az OR-ZSE, akár más egyetem hall-gatója, szívesen segítek a kutatásban. Sokszép helytörténeti szakdolgozatot láttamaz egyetemünkön, többnek a létrejötté-ben segítettem.

A koronavírus járvány erősen korlá-tozta a személyes találkozásokat, sike-rült az online térben is folytatni az érté-kek mentését?

Tavaly március óta home office-bandolgozom. Az utóbbi időben több, család-történettel foglalkozó előadásra kértek felonline, többek között a MACSE – MagyarCsaládtörténet-kutató Egyesület zsidóősökkel rendelkező tagjai és hitközségiklubok is.

Vannak olyan települések, közösségek,melyek múltjának feltárásán jelenleg isdolgozik? Hallhatunk a jövőbeli tervekről?

Jelenleg próbálunk pályázni a tiszafüre-di temető ravatalozója – egyúttal mártíremlékhely felújítására, együttműködve atulajdonos MAZSIHISZ-szel és a város ve-zetésével, akik évtizedek óta segítik mun-kánkat. A MAZSÖK szintén sok éve támo-gatja tevékenységünket, ennek keretében aHeves megyei zsidóság emlékét szeretnénkmegörökíteni egy honlappal, nem csak arendelkezésre álló könyvem szövege, sokfotó, hanem családtörténetek segítségévelis. Ha bárkinek a témába illő dokumentu-ma, fotója van, szeretettel várjuk. �

PA-PT

A zsidó múlt örökségeSzegő Ágnessel beszélgettünk

Tiszafüreden nőttem fel, vallásos családban. 37 évig dolgoztam a helyikönyvtárban, 2003-2012 között igazgatóként. Özvegy vagyok, két fiam in-formatikus, három unokám van. Történészként a Heves megyei zsidóság

történetét kutattam, ebből doktoráltam a Debreceni Egyetemen, több könyvemis megjelent a témában.


TRADÍCIÓ | TÖRTÉNETEK

A Lehr családról, az anyai ágrólNem tudok sok adatot róluk, valószí-

nűleg Csehországból, Morvaországbólvagy Németországból jutottak a 18., 19.században a mai Szlovákia területére. Azállandó vándorlások során olyan helyetkerestek, ahol tisztességesen meg tudtakélni. Szenyica városában, Észak-Szlová-kiában telepedtek le. Nagyanyám, SteinerRozália 1879-ben született, nagyapámFülöp 1867-ben. A Lehr család sokkal val-lásosabb volt, mint apám családja. Tar-tották a szombatot, az ünnepeket, mind-ezek ellenére felvilágosult, modern néze-teket vallottak. A szolgálólány mindig el-vitte a csirkét, kacsát a sakterhoz vágat-ni, a libát apám szállította el hozzá kocsi-val. Fülöp nagyapám, mind a vallási,mind a világi dolgokban tanult embernekszámított. Jól beszélt németül, nagy-anyámhoz és anyámhoz hasonlóan. Oda-haza, ellentétben más családokkal, csaknémetül beszéltek. Könyvtárukban meg-találhatók voltak a nagy német klassziku-sok művei (Goethe, Schiller, ThomasMann). Mivel Fülöp sokat betegeskedett,nagyanyámra jutott a munka oroszlánré-sze. Igazi, szorgalmas, bátor, élesnyelvűzsidó asszony volt, aki eltartotta a csalá-dot. Az üzletből származó bevétel nemfedezte a kiadásokat, így kocsiba fogta alovat és eljárt a szomszéd falvakban lévővásárokba, ahol a piacokon felállított bó-déban árulta az edényféléket. Ez nagyonfárasztó munka volt, később a lányok isbesegítettek neki. Nagyszüleimnek öt lá-nyuk (Kata, Mariska, Anna, Emma és Ir-ma az édesanyám) és két fiuk (Izsák, és ahuszonötévesen tüdővészben elhunyt Si-mon). Természetesen a gyerekeknek volthéber nevük is. Izsáknak, a sikeres építő-anyag-kereskedőnek két lánya volt. Aszülők és egyik gyermekük a Holokausztáldozatai lettek, az 1942-ben született le-ányka csodás megmeneküléséről még ír-ni fogok. Judit, vallásos életet él Jeruzsá-lemben. Nagyanyám 62, nagyapám 66éves korában halt meg 1938-ban.

Csecsemő a Herzog családbanSzüleim 1930-ban házasodtak össze, a

szenyicai városházán található, szlovák

nyelvű anyakönyv szerint. A polgári es-küvő után a rabbi összeadta a fiatal párt ahüpe alatt. Apám felhúzta a gyűrűt anyámujjára, megitatta a borral. A hagyományszerint a vőlegény, egy szalvétába gön-gyölt poharat taposott össze, a jeruzsále-mi szentélyre emlékezve. A vidám fiatal-asszony új lendületet hozott a család éle-tébe, felújították a házat, új bútorokat vá-sároltak. Apám mindent elkövetett, hogymegfelelő környezetet biztosítson. Folyó-víz és áram még nem volt akkoriban, kb.tizenkét évvel később vezették be ezeket afaluba. Anyámnak nagy változást jelen-tett, hogy elhagyta a zsúfolt szülői házat.Hamar beilleszkedett, beletanult a ház-tartás vezetésébe, igazi úrnővé vált. Se-gítségére volt a szolgálóleány, aki együttlakott a családdal. Szórakozásként klasz-szikus hanglemezeket hallgatott a rugósgramofonon, szeretett kertészkedni.Apám megtanította a fogathajtásra, miu-tán a béres befogott, anyám bejárta a kör-nyéket, meglátogatta a földeken dolgozó-kat a kocsival. Nyaranta a nyitott fedelűautóval ellátogattak a környező városok-ba a férjével.

Télen csengettyűs szánnal, bundábaburkolódzva száguldottak a friss hóban.Nyáron a Dunában fürödtek, frissen fo-gott halból fűzték a halászlevet, rántottáka pontyot. Munka után, néha romantikuscsónakázásra indultak a mólóhoz kötöttkis csónakkal. Édesapám az árral szem-ben evezett fél órát, majd lecsorogtak afolyón, miközben anyám, apám ölébehajtotta a fejét, nézték a csillagokat, a te-

liholdat. A szerelmes csendet csak egy-egy elhaladó személyszállító hajó általkeltett hullámok zavarták meg. A fent le-írtak és a sok olvasnivaló kárpótoltaanyámat a falusi „magány” miatt. Segí-tett a könyvelésben és a gépírásban,többször átlátogatott sógornőjéhez, Re-zsin nagynénémhez. Tőle tanulta meg amagyaros konyha rejtelmeit. Nagyszüle-im a harmincas évek közepén haltak megröviddel egymás után, így egy pár évigörülhettek a fiuk boldog házasságának.

Az 1932-33-as tél különösen hideg volt,csak a füstölő kémények jelezték, hogy vanélet a faluban. A folyó befagyott, viharosszelek fújtak, állandóan szakadt a hó. Agazdaságban csak a legfontosabb felada-tokat végezték el, például a jószágok ete-tését, fejését, a libatömést és a tűzifa fűré-szelését. A házban kellemes meleg volt,reggelenként el kellett lapátolni a bejáratiajtót eltorlaszoló havat. Anyám a terhességutolsó két hónapjában a karosszékben ül-dögélt, horgolta, kötötte a várt újszülöttruháit. Akkor még nem volt ultrahang,nem lehetett tudni a csecsemő nemét.December első napjaiban a szüleim meg-beszélték, ha fiú gyermekük születik, La-josnak nevezik majd, a héber neve pedigJichak lesz. Anyám elbeszélése szerintapám nem volt túl vallásos, de a szomba-tot és az ünnepeket megtartotta. A sóletetelvitték a pékhez a többi zsidóhoz hason-lóan. Anyai nagyanyám szerette volna, haapám vallásosabb lett volna, hiszen anyámortodox családból származott.

(Folytatás a következő oldalon.)

Zsidó gyerek a Duna-partrólSzemelvények Herzog Itzhak kéziratából – 4. rész

Herzog Itzhak a Technion virtuális Yom HaShoah megemlékezésén

TRADÍCIÓ | HITÉLET


(Folytatás az előző oldalról.)Decemberben, Rezsinnel és Ernővel

együtt, nagy izgalommal várták a baba ér-kezését. Anyám mindig szeretettel emlé-kezett vissza, hogy apám milyen gyengéd,megértő volt vele szemben, kényeztette,bókolt neki, bátorította és megnyugtatta,hogy minden rendben lesz a szülés során.Megbeszélte az asztalossal, hogy ha min-den rendben lezajlik, néhány napon belülelkészül majd a bölcső is. Az összecsukha-tó babakocsit is kinézte, de nem vásároltameg előre. Anyám édesanyjától levél érke-zett, melyben jelezte, hogy számíthat majda segítségére a szülés után, neki nagy gya-korlata volt ebben. A faluban nem voltolyan a családban, aki segíteni tudott vol-na a gyereknevelés terén. Rezsin nagyné-ném nem ment férjhez. A szülési fájdal-mak jelentkezésekor, december 9-én es-tefelé apám előkészíttette az autót, Julis-kával párnákat is tetetett bele, akkor mégnem volt fűtés a gépkocsikban. Cudar idővolt, apám aggódott, nehogy a hó eltorla-szolja az utat. Bár a távolság csak harminckilométer volt Komáromtól.

Az ismétlődő rohamok csak reggel je-lentkeztek, az autót nehezen lehetett be-

kurblizni, végül minden szerencsésenalakult, megszületett e sorok írója. Apáma városban lévő egyetlen szállodában töl-tötte az éjszakát, anyám a kórházban ma-radt még egy napot. Apám finomságokatvitt neki, óvatosan, szeretettel ölelt en-gem. Másodnapra visszatértek a faluba,még mindig zord volt az időjárás. Az útmajdnem szerencsétlenséggel végződött,apám ráhajtott a Duna jegére tévedésből,mely be is szakadt. Szerencsére nem me-rültünk el a folyóban. Apám kisegítetteanyámat a hátsó ülésről, a karjában vittbennünket a biztonságot jelentő házba.

Bokán felül gázolt a jeges vízben. Juliskafelkiáltott, mikor meglátott bennünket.Apám csizmát váltott, megpróbálta ki-menteni az autót, de nem sikerült beindí-tania. Befogtak a kocsissal, végül sikerültkihúzniuk a járművet. Pár napba beletelt,mire kiszáradt a motor. A házban nagyvolt az öröm, hogy megúsztuk, ittak a kisLajcsi egészségére. Ott volt Rezsin és Er-nő is, nagyanyám sajnálta, hogy a férjenem érhette meg ezt a napot. �

(a részletet a szerzőengedélyével közöljük)

Munkálatok aMenházban

Kollár Zoltán, a KZsH vezetőségi tag-jának irányításával sikerült feltárnia Menház folyosóján tapasztalt vi-

zesedés forrását. Lapunk megjelenéséig ahelyreállítási munkálatok már befejeződ-tek. Lezajlott a kert tavaszi rendbetétele,bízunk benne, hogy a járványhelyzet eny-hülésével, mihamarabb újra használatbaveheti ezt közösségünk. �

AKomáromi Zsidó Hitközség és aZsblog.hu közös pályázata! Megnyíl-nak az országhatárok, így lehetőség

van arra, hogy külföldön is megörökíthes-sük azt, amit csak szeretnénk. Három ka-tegóriában hirdetünk fotópályázatot:

1. Zsidó közösség – a világ bármelyikélő zsidó közösségének életéről várunkfotókat

2. Zsidó emlékek – temetők, sírok,zsinagógák, egyéb épületek

3. Zsidó jövő – ebben a kategóriábannem adunk leírást, légy kreatív

Minden kategóriában 1 fő 1 képetküldhet! A képeket a háromtagú zsűrinekcsak a fotó címével továbbítjuk, a kép ké-szítőjének neve a mi titkunk marad azeredményhirdetésig! Minden kategóriaelső három helyezettje értékes nyere-ményben részesül!

A fotókat az alábbi címre várjuk: [email protected] Beküldési határidő: 2021.szeptember 1. (szerda) éjfél.

A beküldött fotók alkotói nyilatkoznakarról, hogy a képek saját szellemi termé-kek, melyeket a pályázat kiírójának rendel-kezésére bocsátanak mindenféle anyagikövetelés nélkül, hozzájárulnak azok kiál-lításon való bemutatásához, nyomtatottvagy elektronikus közléséhez. Valamint tu-domásul veszik, hogy a fényképeket a kiírópromóciós tevékenységei során is felhasz-nálhatja. A fotó vízjelet ne tartalmazzon. �

-zsb-

Fókuszálj a zsidóságra!Fotópályázat


IZRAEL | ÉLMÉNYEK

106. fejezet: Gyufa nélkül nehéz

(2012. december 15.)

Zakatol a vonat Ashkelonból Tel-Avivfelé múlt hét szombat este. Hirtelenrádöbbenek, se chanukiám, se gyer-

tyáim nincsenek odahaza, annak ellenére,hogy ma este beköszöntött az ünnep. A kilenc ágú gyertyatartómatEurópába „menekítettem” a legutóbbi, váratlan utazásomkor. Ab-ban bízom, hogy az Azrieli Centerben, a HaShalom pályaudvarmellett kapok majd egy készletet. Tévedtem, minden volt, csakchanukia nem, az ünnep első napján. Hát akkor idén 7 napon áttartom csak az ünnepet – összegzem a tanulságot a 63-as busz fe-délzetén. Időközben befutnak az otthoni gyertyás képek, pislákola láng a barátnőm Jeruzsálemben közösen vásárolt gyertyatartó-jában, a tesómnál, s odahaza Komáromban is.

Vasárnap az egyetemi ebédszünet alatt végre beszerzem a hiány-cikkeket. Van már 44 gyertyám és 14,99 sékelért gyertyatartóm.

Este a Drory könyvtár szülinapjára vagyok hivatalos, gyalogo-san sietek hazafelé, hogy még az oda indulás előtt fellobbantsam alángokat. Varázslatos ezekben a napokban Ramat Gan. Tavalyról,első izraeli chanukámról megmaradt a kép, amint átvágok BneiBrakon, s mindenfelé az ablakokban fényeket látok a buszból. Ha-sonló érzés fog el ezúttal saját városomban. Családok ülnek a tera-szokra kitett „lámpásoknál”, a kapuk előtt kis sámlira helyezettakváriumokban pislákolnak a mécsesek. A Negba utca boltjaitminden este gitárral, dobbal felszerelt vallásos fiatalok látogatjákvégig, s nyomukban ott világítanak az ünnep fényei a fodrászatok,műkörmösök, fotósok, ruhások kirakataiban. Mintha betleheme-ző gyerekeket látnánk valahol a vidéki Magyarországon.

A gyertyák ott sorakoznak az új szerzeményben, nincs sok időm,előveszem a gyufás skatulyát. Ne máá… – képedek el a dobozt ki-nyitva, amit gyufának hittem a szuperben, valójában kis úszó ka-nócokat tartalmaz. Ez nem lehet igaz, nincs idehaza egyetlen szálsem. Azon tűnődöm, nincs-e valamelyik táskám zsebében egy la-borból menekített öngyújtó, de arra sem akadok rá. Az idő egyremúlik, lassan indulnom kéne, de az ünnepi gyertyákat muszáj fel-lobbantanom. Felforgatok minden, s a legutolsó dobozban rálelekaz unokatesóm tavaly szeptemberi esküvőjéről magammal hozottünnepi feliratú tűzforrásra. Már azon törtem a kobakom, kémiaireakcióval vagy az elektromos áramot felhasználva hogyan isgyújtanám fel/meg a chanukiát.

A hét másik fontos kelléke a fánk. Akad belőle mindenféle mé-retű, töltelékű és díszítésű. Az olajban sült finomságot kapjuk a Ké-miai Tanszék ünnepi összejövetelén; a csütörtök este az egyik di-ák új otthonában tartott kutatócsoporti „bulin”.

Ott van a kilenc ágú fényforrás szinte minden útkereszteződés-ben, az épületek tetején, de pislákolnak a lángok az irodákban,áruházakban, közintézményekben is.

A hétvégén ismét dél felé veszem az irányt. Chanuka utolsó nap-jait együtt töltöm a családunk itt élő tagjaival. Az ünnepnapok mel-lett a házigazda kerek születésnapja is emeli az események fényét.Megható, felemelő pillanatokat élek át. A péntek esti szombat-fo-gadást követően húszan üljük körbe az asztalt.

Másnap reggel, a család férfi tagjaitól kicsit elmaradva, egyedülbaktatok a még kihalt ashkeloni utcákon a zsinagóga felé. Azon tű-nődöm milyen szerencsés vagyok, hogy itt a távolban is akad többolyan hely, melyet második otthonomnak tekinthetek. Közös ebéd,gyerek zsivajjal teli délután, Havdala és chanukai gyertyagyújtás.

Ez volt 5773 nyolc fényes napja idekint a Szentföldön, kár lettvolna kihagyni.

(2012. december 22.)Mielőtt belevágok az elmúlt 48 óra történéseinek részletes tag-

lalásába, előre kell bocsátanom, hogy a mostani bejegyzés bizo-nyára sosem született volna meg, ha februárban nem megy csőd-be a Malév, és a repülési jogait nem osztják szét a piac más szerep-lői között. Szóval az Európai Unió és Izrael Nyitott égbolt szerző-désének életbelépéséig nem indulhatott volna menetrend szerin-ti fapados járat a két ország között.

A WIZZAIR megváltoztatta mindazt, amit eddig a szentföldiutazás alatt érthettünk. Újra van alternatívája a biztonsági el-lenőrzés miatt sajátos atmoszférával bíró ELAL-nak. A Malévtovaszállt, de az izraeli légitársaság is sokat változott, főleg mi-óta a magyarhoz képest bőséges ebédet vagy reggelit felváltot-ta az egyre csak zsugorodó melegszendvics korszaka. Egyszóvalaz új légitársaság, a rózsaszín-lila fapados elsöpörte azt a pá-toszt, amelyet az Erechez ezer szállal kötődő hittestvér érzett,amikor felült egy-egy tel-avivi járatra. Helyette itt van most egy– ha szerencsénk van a foglalásnál – jóval olcsóbb, a „távolsá-gi buszozás” élményét nyújtó új szolgáltató. �

Folytatjuk.

PASZTERNÁKANDRÁS

Kék-fehér hétköznapok


KÓSER KONYHA | HITÉLET

Löwinger Manci szakácskönyvébőlIzraeli napok

A 20. század elején sokan kivándoroltakKelet-Európából Amerikába. Cili nagyné-ném, aki a 19. század kilencvenes éveibenszületett, 16 éves korában két nővérével ésfivérével hagyta el a kontinenst. A tenge-rentúl alapított családot, három fia és egylánya született. Akkor ismertem meg őket,amikor a hatnapos háború után ellátogat-tak Izraelbe. Később én is eljutottam Ame-rikába, megismertem a többi családtagot.Helén unokatestvérem elvitt egy bevásár-lóközpontba körülnézni. Akkor még itt, Iz-raelben csak egy ilyen nagy központ volt.Mikor egy nagyon elegáns fehérnemű üz-lethez értünk, bevitt, és ajánlotta, hogy

válasszak magamnak valamit ajándékba.Nem értettem, hogy miért kell ilyen drága,szép fehérneműt vásárolni. Helén megma-gyarázta, hogy ők mindannyian ebben azüzletben vásárolnak, mivel Cili néninek azvolt az egyik legfontosabb életfelfogása,hogy az emberen olyan fehérneműnek kelllennie, melyet egy váratlan helyzetben ismegfelelőnek tart. Hirtelen rosszullétesetén a kórházba kerülve, ne szakadt,olcsó fehérneműben lássák az orvosok,ápolók az embert.

Cili néni és Helén már nincsenek velünk,de Helén lánya telefonon érdeklődött amostani nehéz helyzet során arról, hogy

vagyunk. Beszélgetés közben felidéztük Ci-li néni vasszabályát, megnyugtattam, hogyén még most is betartom azt, barátnőim ismegtanulták az intő szavakat. Minden reg-gel úgy öltözünk, mintha munkába vagymás fontos helyre mennénk.

Nem csak az öltözködésünkkel kell tö-rődnünk ezekben a rakétás napokban, ha-nem az étkezésünkkel is. Ezúttal egygyorsan elkészíthető sütemény receptjétosztom meg az olvasókkal.

Könnyű ízletes cupcakeHozzávalók: 1 pohár liszt, 1 kávéskanál

sütőpor, 1/2 kávéskanál só, 1/2 pohár cu-kor, 1/2 pohár mazsola, 1/2 pohár csoko-ládé apróra vágva, 1 pohár instant zabpe-hely, 1 pohár tejföl vagy kefir, 1 tojás és 1/2pohár olaj.

Elkészítés: Összekeverjük a zabpelyheta tejföllel, három percig pihentetjük. Ad-dig összekeverjük a lisztet, a sütőport, asót és a cukrot. A zabpehelyhez hozzáad-juk a tojást, az olajat, a mazsolát és a cso-koládét. Összekeverjük a nedves és a szá-raz hozzávalókat, addig keverjük míg ösz-sze nem áll. Sütőpapírral bélelt tepsibevagy cupcake formába öntjük a tésztát, éselőre melegített 180 fokos sütőben 20 per-cig sütjük. A csokoládé helyett diót ishasználhatunk. �

Mikor elkezdtem a Löwinger Manci szakácskönyvéből című rovatot megígértem magamnakmeg kedves olvasóimnak, hogy nem fogok politikai témákról írni. Mindenkinek megvan akedvenc hírforrása. Amikor ezeket a sorokat írom a biztonsági szoba közelében, folyamato-

san légiriadók vannak Ashkelonban, Dél-Izraelben. Nehéz elvonatkoztatni az itteni helyzettől. Mártizedik napja megállás nélkül lőnek bennünket a Gázai-övezetből, a Vaskupola megvédi az embere-ket, de nyugalom az nincs.

DR. ORNAMONDSCHEIN

Kehila-díjVárjuk a jelöléseket!

Az egyesített Kehila és Kehila Ha-ver-díj kiosztásával vallástól füg-getlenül díjazzuk azokat, akik so-

kat tettek a régió zsidó közösségeiért.Javaslataikat a díjazottak személyére [email protected] elektronikus postacím-re várjuk 2021. július 25-ig. �

Nyár a Menház udvarán

Forrás: Wikipédia

JÚN-JÚL 2021 | SPRAVODAJCA | 7

ROZHOVOR | KOMUNITA

Z čoho bude podcast „kóšer“? Napriek tomu, že sme Kóšer podcast

rozbehli spolu s rabínom Mišom Kapus-tinom, samozrejme, to neznamená, žepodcast má nejaký kašrut certifikát. Nie jeani orientovaný na židovskú ortodoxiu -aj keď aj jej sa chceme venovať. Hľadalisme nejaký dobrý, výstižný a krátky ná-zov pre podcast o židovstve, ako sa vravív jidiš, o yidishkeit. A slovo kóšer je uni-verzálne, sympatické a všeobecne známeaj pre laickú verejnosť. V širšom význameako niečo čo je vhodné alebo správne čidokonca sympatické.

Kde a ako často môžeme nájsť nové re-lácie?

Kóšer podcast vychádza pravidelne uždruhý rok každú nedeľu. Rozbehli sme hona jeseň 2019, keď sa práve začínal novýžidovský rok 5780. O rok neskôr, pri prí-ležitosti rozbehnutia druhej sezóny sme ktomu mali aj živú diskusiu v Novej Cver-novke. https://www.facebook.com/watch/live/?v=3290322677717703&ref=watch_permalink.

Kóšer podcast sa nájsť na stránkachDenníka N medzi viacerými reláciami naviacerých spomínaných platformách.Najjednoduchšie sa však dá počúvať ceznašu stránku Kóšer podcast na Faceboo-

ku, kde vždy upozorňujeme na nové dielya máme tam aj článok so všetkými epizó-dami na jednom mieste, k dnešnému dňuje ich už okolo 80.

Denník N Podcasty s viacerými popu-lárnymi reláciami nájdete na Apple –Spotify – Google – Podbean – Deezer –RSS. https://www.facebook.com/kosher-podcast/

Kto je cieľovou skupinou? Pre koho súrelácie pripravené?

Podcast sme rozbehli najmä pre tých,čo sa z rôznych dôvodov zaujímajú o ju-daizmus, židovskú kultúru, históriu atradíciu. Našou ambíciou s rabi Kapusti-nom bolo ukázať židovský svet v celej je-ho kráse s humorom aj smutnými strán-kami, ktoré súvisia s históriou šoa v na-šom regióne alebo nikdy nekončiacimantisemitismom. Ako sme uviedli, keďsme spustili podcast - za nenávisťou ječasto nevedomosť a nezáujem spoznaťnepoznané. Najľahšie sa útočí na niekoho,koho sme nikdy nestretli a ani sa s nímnerozprávali. A práve preto sme rozhodli,že sa pokúsime zbúrať predsudky, mýty akonšpirácie, ktoré sa šíria o židoch, v špe-ciálnom podcaste.

Aké sú reakcie od poslucháčov?

Máme verných poslucháčov a fanúšikovmedzi židmi aj nežidmi. Som tiež miloprekvapený, že sme sa doteraz nestretli santisemitizmom. Možno preto, že je to takotvorená "židovská" relácia. Pravidelnenás počúva niekoľko tisíc ľudí. Jednu epi-zódu sme nahrali vo výške 9-tisíc metrovnad morom s prezidentkou Zuzanou Ča-putovou, keď sa vracala v lietadle z Izraela,čo bol jeden z najpočúvanejších dielov.

Aké témy pripravujete v budúcnosti? Stále máme čo doháňať. Obľúbil som si

napríklad špeciálne rozhlasové reportážeon the road, keď cestujem za zaujímavýmimiestami za židovskou históriou. Boli smetakto na Spiši, v Košiciach, Trnave, ne-dávno na strednom Slovensku, vlani včeskej Vysočine aj Prahe. Veľmi radi bysme to v tom pokračovali - chceli by smeurčite spraviť židovský (a maďarský) juhSlovenska, Bardejov, s Mišom Paľkom zMojše Bandu židovský Šariš, rovnako má-me v pláne vyraziť na Horehronie aj Ora-vu. Cestovanie nám komplikovala posled-ný rok pandemická situácia. Láka nás ži-dovská Morava aj Sudety. Čo sa týka juda-izmu - tam máme ešte veľa čo doháňať, poepizóde o kóšer jedle a šakšuke chceme sBoazom v Bratislave spraviť ďalšiu o hum-muse. Samozrejme, veľmi obľúbené súosobné príbehy. Nedávno sme sa rozprá-vali so synom poslednej krajčírky zAuschwitzu, ktorá nedávno zomrela nacovid. Posledné mesiace sme mali viacerorelácií s preživšími, ktorí očarili mnohýchposlucháčov. V tom chceme tiež pokračo-vať. Vždy sa potešíme, keď sa nám niektoozve s dobrým tipom kam vyraziť alebootázkou pre rabína. �

PT-PA

Kóšer podcast – Mirek Tóda

Podcast je v podstate niečo ako rozhlasová relácia - zvukový záznam, ktorý sadá jednoducho stiahnuť alebo sledovať na internete. Dá sa počúvať kedykoľveka v podstate kdekoľvek - ak máte prístup na internet, pri sebe mobil, tablet

alebo počítač a v ušiach sluchátka. Dá sa počúvať na rôznych platformách ako je Spo-tify, Podbean, Apple či Google podcast.

Foto: Vladimír Šimíček, Denník N

6 | SPRAVODAJCA | JÚN-JÚL 2021

KOMUNITA | ŽIDOVSTVO

Otca o niekoľko dní po vypuknutíprvej svetovej vojny povolali k jehojednotke. Bojoval v delostreleckom

pluku ako veliteľ dela. Zúčastnil sa bitiekproti Talianom v povodí rieky Soča. Paľ-bou pomáhali v napredovaní pechoty. Vbojoch padlo na oboch stranách mnohovojakov. Otec preukázal svoje veliteľskéschopnosti, odvahu a vynachádzavosť. Zatieto vlastnosti získal vojenskú záslužnúmedailu Signum laudis a bol povýšený nanadporučíka. Kvôli kanonáde prišiel sčas-ti o sluch. Bol skutočným vlastencom,prehra ho celkom položila. Väčšinaštátnych cenných papierov, do ktorýchinvestoval svoje úspory, stratila svojuhodnotu. Z rozprávania mojej nebohejmatky viem, že otec mal pomer s dcérouvysokého dôstojníka, mal s ňou vážneúmysly. Rodičia slečny by so sobášom bo-li súhlasili iba s podmienkou, že sa otecvzdá svojej viery. On to jednoznačne od-mietol. Po odzbrojení bol v krajine veľkýchaos a nezamestnanosť. Sklamaný sa te-da vrátil do rodnej dediny. Skutočnosť, že

obec v dôsledku trianonskej dohody pri-padla Československu, ho tiež nepotešila.

…Vrátim sa k rodine Herzogovej v Moči.

Otec vedie hospodárstvo, pílu a prijíma ajstavebné objednávky. Pracuje spoločne sbratom Ernestom, obaja sú zarytí starímládenci. Rodičia im sústavne dohovára-jú, aby sa oženili. Čas beží, otec má už 45rokov. Moji starí rodičia už boli úplneskormútení, že ich tri deti (Režin, Miku-láš a Ernest) zostanú osamelí. Dcéra Emaumrela v mladom veku, v tom čase už bo-li Janka a Ester vydaté. Janka sa vydala doNovohradskej župy do rodiny Fischeroveja Ester do Budapešti do rodiny Blauovej.

Rodina v Moči žila v blahobyte, navysokej úrovni, otec mal vlastné auto – vtom čase to bolo skutočnou zriedkavosťouv celom okolí. Napriek tomu, že bol skla-maný kvôli pripojeniu obce k Českoslo-vensku, ocenil demokratické snaženia tu-najšieho systému. Bol v priateľskom vzťa-hu s významnými osobnosťami obce, snotárom, s katolíckym a reformovaným

farárom, s riaditeľom školy a s učiteľkou.Miestni obyvatelia si ho vážili, pochopilich želanie, aby sa obec čo najskôr vrátilak materskej krajine. Dohadzovačka veľak-rát nepochodila, ale nevzdávala sa. Nac-hádzala ďalšie a ďalšie adeptky na man-želstvo. Musí sa to podariť, našla vynika-júcu partiu – hovorievala často. Otcoviodporúčala 18-ročnú dcéru chudobného,ale poctivého predavača riadu zo Senice.Inteligentná adeptka vyštudovala obc-hodnú strednú školu v Skalici. Starý mlá-denec tentoraz urobil výnimku, neodmi-etol stretnutie. Irma Lehrová sa mu zapá-čila. Čitateľ si určite všimne veľký vekovýrozdiel, veď mohla byť jeho dcérou, bolaod neho mladšia o 26 rokov. Na moju ma-mu urobil bohatý ženích dobrý dojem,nebolo jej zaťažko opustiť pritesný rodi-čovský dom, v ktorom žila so štyrmi sest-rami a dvoma bratmi. Ani majetkový anivekový rozdiel nemohol byť prekážkou. �

(úryvok uverejňujeme so súhladom autora)

Židovské dieťa z brehu DunajaÚryvky z rukopisu Itzhaka Herzoga – 3. časť

Zabudnutýpríbeh slávnej

herečkyPokračovanie zo strany 5.Počas jubilejnej desiatej výstavnej se-

zóny budú predstavené aj ďalšie predmetyprvého židovského múzea. Patria semveľmi vzácne tlače z Bardejova, ktoré bo-lo hlavným centrom hebrejskej tlače namedzivojnovom Slovensku a fragmentvzácnej knižnice Mórica Grünwalda zDolného Kubína, ktorá bola venovanáprešovskému múzeu. Maličká knižkaprvého prešovského rabína SolomonaMarcusa Schillera-Szinessyho popisujeprvú židovskú konfirmáciu v Uhorsku,ktorú rabín v Prešove viedol. Na výstaveuvidia návštevníci tridsaťdva exponátov,ktoré boli preskúmané, zreštaurované azachránené pre ďalšie generácie.

„Desať výstav nášho malého komunit-ného múzea bolo vzrušujúcim zážitkom

spolupráce s poprednými odborníkmi zrôznych vedeckých oblastí zo Slovenska izo zahraničia. Sme im zaviazaní, pretožeprostredníctvom tejto tímovej práce smemohli výrazne posunúť hranice našichvedomostí o bohatom židovskom kultúr-nom dedičstve Slovenska,“ uzatvára zak-ladateľ a riaditeľ múzea Maroš Borský pripríležitosti desiateho výročia existencieŽidovského komunitného múzea.

Návštevníci si výstavu môžu pozrieť vŽidovskom komunitnom múzeu každýpiatok a nedeľu od 10 h. do 16 h. (okrem18. júla) do 10. októbra 2021. Jedinečnýprojekt realizuje Židovské komunitnémúzeum v spolupráci s Židovskou nábo-ženskou obcou Prešov a Židovským kul-túrnym inštitútom.

Viac informácií nájdete na stránke výs-tavy stránke ŽKM www.synagogue.sk a Fa-cebookovej stránke www.facebook.com/zi-dovske.komunitne.muzeum.bratislava. �

Židovské komunitné múzeum

Pred vysokýmisviatkami

Neorganizujte siiný program!

Dúfame, že v tomto roku budememôcť jesenné sviatky osláviť opäťspolu. Židovský rok 5782 začína v

pondelok 6. septembra 2021. V Menhá-ze sa stretneme o 18.00 hodine. Po ve-černej modlitbe bude sviatočná večera.

Prvý deň Roš Hašana 7. septembra2021 (v utorok) bude tašlich a spoločnévzdelávanie tiež o 18.00 hodine.

Kol Nidre – predvečer Jom Kipuru sabude konať v stredu 15. septembrao 18.00 hodine, Mazkir bude vo štvrtok16. septembra. �


ŽIDOVSTVO | KOMUNITA

Veľké fináleNová výstava Poklady Židovského mú-

zea v Prešove III ponúkne návštevníkomv bratislavskej synagóge na Heydukovejulici od 2. júla do 10. októbra 2021 vyšetridsať vzácnych exponátov, ktoré pochá-dzajú zo zbierky historicky prvého ži-dovského múzea na Slovensku, ktorévzniklo pred takmer sto rokmi. Židovskékomunitné múzeum aj tento rok pokra-čuje v bádaní života a diela priekopníkaochrany židovského kultúrneho dedičst-va na Slovensku Eugena Bárkánya, naktorého odkaz a sen o židovskom múzeuv Bratislave nadväzuje.

Aktuálna výstava je „veľkým finále“ ni-ekoľkoročného projektu výskumu apredstavovania jeho zbierky, ktorá ste-lesňuje ozajstný klenot medzi európsky-mi zbierkami judaík.

Vrcholom je historicky prvé vystaveniestarostlivo zreštaurovaného divadelnéhokostýmu z prelomu 19. a 20. storočia zparížskeho krajčírskeho salónu – veľko-lepej róby hereckej divy Márie Bárkány zroly Márie Stuartovej. V rámci slovens-kých zbierok ide o nateraz jediný známyzachovaný divadelný dámsky kostým aodev zhotovený v Paríži - na jednej znajprominentnejších adries sveta.

Znovuobjavenie divadelnej divyMária Bárkány bola pratetou Eugena

Bárkánya, narodila v roku 1852, pochá-dzala z Košíc. Po Máriinej smrti venovalajej neter Irma Weile Židovskému múzeu vPrešove osobné listy, fotografie, ale nap-ríklad aj štóly, niektoré z nich aj s výšiv-kou s dátumami konkrétnych predstave-ní a iniciálami obdivovateľov, či zopár ex-ponátov civilného oblečenia aj divadel-ných kostýmov. Jedným z nich je kostýmtitulnej škótskej kráľovnej zo Schillerovejtragédie Mária Stuartová, ktorý sa nechalzreštaurovať špeciálne pre výstavu a ak-tuálne je po prvýkrát vystavený pre verej-

nosť. Na vnútornej strane kabátika veľko-lepej róby sa nachádza našitá etiketa svytkaným názvom parížskeho salónu –ateliéru, kde boli šaty zhotovené. Išlo osalón Mmes de Beauvais na ulici Faubo-urg St. Honoré. Táto adresa je dodnes veľ-mi prominentná, okrem Elyzejského pa-láca je sídlom luxusných módnych do-mov. Už koncom 19. storočia to bola jed-na z najlepších adries chýrnych krajčírs-tiev, v tom čase už inštitucionalizovanýchdo Haute Couture.

„Koncom 19. storočia bola v divadel-níctve bežná prax, že si herečky zadová-žili kostýmy pre svoje role samy, a aj navlastné náklady. Je zrejmé, že tento kos-tým si dala Mária Bárkány zhotoviť špeci-álne pre svoje parížske turné. Fakt, žekostým ostal v jej pozostalosti a nie v gar-deróbe divadla alebo jej divadelného an-sámblu nasvedčuje tomu, že si ho finan-covala sama,“ píše v katalógu k výstaveEva Hasalová zo Slovenského národnéhomúzea, ktorá pre výstavu študovala kos-tým a jeho históriu.

„Skúmanie života takmer zabudnutejherečky je vzrušujúcim putovaním deji-nami divadelnej Európy prelomu 19. a 20.storočia. Po úvodnom sklamaní, že jejmeno sa neobjavilo v historických štúdi-ách o jej rovesníčkach ako Sarah Bern-hardt, obrovské množstvo článkov v do-bových nemeckých, francúzskych, tali-anskych, maďarských či amerických pe-riodikách potvrdili, že určite nešlo o ne-významnú umelkyňu,“ napísala v objav-nej štúdii v rozsiahlej publikácii k výstaveZuzana Koblišková. Mária Bárkány malatiež fotografie svojich súčasníčok – nap-ríklad vlastnoručne podpísaný portrétSarah Bernhardt, ktorý jej venovala. „Bo-lo by zaujímavé zistiť, či si fotografievymenili navzájom, a či aj Sarah vlastnilafotografiu Márie s jej podpisom. Tentovýskum totiž naznačuje, že boli v tom ča-se rovnako populárne a medzinárodne

uznávané herečky, tak to vôbec nie jevylúčené,“ dodáva.

Aj ďalšie pokladyNetradičným exponátom na výstave je

aj obraz známeho maliara židovskéhopôvodu Ferdinanda Katonu, ktorý sa v ro-ku 1864 narodil do chudobnej židovskejrodiny v Spišskej Starej Vsi. Jeho talent sivšimol aj uznávaný maliar Ladislav Med-nyánszky z neďalekých Strážok. Popri je-ho učení sa Katona vzdelával aj v Buda-pešti, žil v Paríži, Barbizone, navštívilAnglicko, Belgicko, Holandsko a Rusko.Po návrate do Uhorska zachytával príro-du dnešného južného Slovenska či ma-ďarského Balatonu. Žil s pocitom nedoce-nenia a krivdy, hoci jeho diela sa v dneš-nej dobe nachádzajú aj v zbierkach Slo-venskej národnej galérie či Maďarskej ná-rodnej galérie. Obraz Pri Váhu zo zbierkyprvého židovského múzea predstavuje je-ho charakteristický krajinársky námet.Pre nedostatok financií maľoval často namenej kvalitný materiál, v tomto prípadena lepenku. Diela nerád predával a posmrti sa v jeho ateliéri našli stovky mali-eb. „Zadná strana obrazu je splnenýmsnom každého historika umenia. Údaje znej nám umožnili vypátrať skoro celý ži-votopis diela a aj jeho názov,“ hovorí ku-rátorka ŽKM Jana Švantnerová.

Pokračovanie na strane 6.

Židovské komunitné múzeum prináša do synagógyaj zabudnutý príbeh slávnej herečky

Patrila medzi medzinárodne uznávané herečky, objavovala sa aj na titulnýchstranách významných časopisov, no pre dnešnú divadelnú históriu je takmerv zabudnutí. Reč je o dive Márii Bárkány, rodáčke z Košíc, ktorá zožala úspech

hlavne v Nemecku, ale so svojimi úlohami precestovala svet od Petrohradu až poNew York podobne ako jej legendárna súčasníčka Sarah Bernhardt. Židovské komu-nitné múzeum teraz prináša aj jej príbeh.


KOMUNITA | ŽIDOVSTVO

Dňa 1. septembra 1900 odovzdali doužívania verejnú nemocnicu „Láskyk ľuďom” so 150 lôžkami, ktorá ma-

la okrem poschodovej hlavnej budovy ajdva pavilóny pre choromyseľných a pre ná-kazlivých pacientov. Okrem riaditeľa pôso-bili v nemocnici dvaja primári, dvaja se-kundárni lekári a ošetrovatelia. Počas 1.svetovej vojny rozšírili kapacitu nemocni-ce na 250 lôžok.

Prvý riaditeľ komárňanskej verejnejnemocnice Dr. Lipót Bányai hľadal na če-lo chirurgického oddelenia vhodného od-borníka. Spomedzi viacerých uchádzačovvymenoval župan Aurél Sárközy do funk-cie primára chirurgie od septembra 1902mladého Dr. Móra Lipschera. Pred jehopríchodom do Komárna v meste nevyko-návali žiadne operácie, ba ani nemohli,nakoľko v starej budove nemocnice žiad-ne potrebné vybavenie k operačným zák-rokom nemali. Dr. Lipscher si vytrvalou aťažkou prácou dokázal získať dôveru oby-vateľov, čoho dôkazom je skutočnosť, že vprvých rokoch jeho pôsobenia vykonáva-li ročne 250-300 operácií, a toto číslo za25 rokov prekročilo tisícku!

Na návrh Dr. Lipschera mesto v roku1903 zakúpilo prvý röntgenový prístroj.Pacienti prichádzali do komárňanskej ne-mocnice z ďaleka, z celého územia župy adobrá povesť tamojšieho chirurga sa rých-lo šírila. Jeho znalosti prospievali nielenpacientom a komárňanskej nemocnici, aleaj lekárskej vede. Svojim kolegom pri via-cerých príležitostiach prezentoval zaují-mavé prípady, pravidelne publikoval svoječlánky v odborných časopisoch. Žil presvoju profesiu, jeho meno nenachádzamev žiadnom spoločenskom hnutí, pretože saich z dôvodu zaneprázdnenosti nezúčast-ňoval. Jeho pracovné zanietenie bolo ob-rovské, a keď operoval neskoro do noci,asistenti pri ňom padali od únavy z nôh.Zaujímavosťou a skutočnou raritou bolo,že skalpel držal v ľavej ruke!

V tom čase býval na Palatínovej ulici.Kultúrne podujatia mesta podporoval príp-latkami, bol členom združenia na pomocštudentom Katolíckeho gymnázia sv. Be-nedikta, dlhé desaťročia finančne podporo-val stravovanie študentov, v rámci ktorého

dostali vidiecki i miestni študenti obed-ve-čeru a týždennú stravu. Knižnými darmiprispel do fondu učiteľskej knižnice.

Správu o jeho zasnúbení so slečnouMargitou Adlerovou v máji 1903 uverejnilitri periodiká hlavného mesta. Dr. MórLipscher sa 9. augusta 1903 s povolenímžupana zosobášil so slobodnou slečnou ži-dovského pôvodu Margitou Adlerovou,prvorodenou dcérou Henricha Viliama Ad-lera a Sidónie Lőwy, ktorá práve dovŕšila 18rokov. Cirkevný sobášny obrad vykonalhlavný rabín Ármin Schnitzer. Z manželst-va sa narodili dve deti; Mária 6. septembra1904 a Loránd 17. júla 1906.

Po smrti riaditeľa nemocnice Dr. LipótaBányaiho v roku 1906 ho vymenovali aj zariaditeľa tejto inštitúcie. Za najdôležitejšiuúlohu v novej funkcii považoval vybudova-nie a udržanie poriadku a disciplíny vše-možnými prostriedkami. Popri chirurgic-kej práci každodenne kontroloval všetkyoddelenia nemocnice, jeho pozornosti ne-unikla žiadna drobnosť.

Pri príležitosti 25. výročia jeho pôsobe-nia v nemocnici mu kolegovia pod vede-ním primára Dr. Dezső Singera pripravilidňa 20. septembra 1927 vrúcnu oslavu.(Podrobnejšie pozri číslo novín Komáro-mi Lapok zo dňa 22. septembra 1927,strany 1-4.) Oslava končila slávnostnýmobedom pre viac ako sto hostí vo veľkejsále na poschodí Dóžovho hostinca. Pripríležitosti svojho jubilea Dr. Mór Lipsc-her daroval mestu 2000 korún s tým, abypeniaze rozdali chudobným občanom.Mestská rada darovanú sumu rozdelilamedzi päťdesiatimi nemajetnými občan-mi, každý z nich dostal 40 korún.

Jeho kaviarenská spoločnosť mu dalavyhotoviť krásne pamätné album s nápi-som 1902-1927, ktorý mu kamaráti odovz-dali v sprievode vtipnej básničky. Pred jehodomom (Dunajské nábrežie 9) sa nečakane– v rukách s horiacimi sviecami! – objaviličlenovia židovského cirkevného spevácke-ho zboru a v rámci serenády zaspievali napočesť oslávenca tri maďarské piesne.

Posledným akordom jubilejných sláv-ností bolo dňa 25. septembra slávnostnéodhalenie busty Móra Lipschera, diela ko-márňanského sochára Gyulu Berecza, umi-

estnenej na schodišti nemocnice. DoktorLipscher bol prvým a jediným Komárňa-nom, ktorému ešte za života postavili soc-hu! Žiaľ, bustu v októbri 1938 rozbili nakúsky traja opití pacienti oddelenia pohlav-ných chorôb!

V číslach 33-36 ročníka 1939 lekárske-ho časopisu Liečiteľstvo (Gyógyászat)uverejnili na pokračovanie jeho fejtón„Dr. Mór Lipscher – Dve najtrápnejšieudalosti v živote jedného lekára”, v ktorejsa píše: „keby ma československé úradypred tromi rokmi mocenským slovomnezbavili zamestnania...” Na jeseň roku1936 ho poslali do núteného dôchodku. Ojeho pôsobení a odchode do dôchodku bysom mohla písať viac, keby som mala kdispozícii spisový materiál „Spisy Verej-nej mestskej nemocnice v Komárne1906-1960”, ktorý sa nachádza v hurba-novskom sklade komárňanského archívua je nedostupný!?

Nasledovalo prenasledovanie Židov,žltá hviezda, geto a 12. a 15. júna 1944 na-loženie do vagónov. Podľa viacerýchzdrojov 76-ročného dr. Lipschera naloži-li do vagóna na nosidlách. Dúfajme, žekonca cesty vedúcej cez Košice do Osvien-čimu sa ani on, ani jeho manželka nedo-žili. Takto skončil život najlepšieho ko-márňanského lekára všetkých čias!

Židovská obec zachováva jeho pamiatku:v roku 2014 po ňom pomenovali sálu v bu-dove Menházu a vďaka jej iniciatíve zdobíod 4. septembra 2016 dvojjazyčná mramo-rová tabuľa stenu budovy chirurgickéhooddelenia nemocnice. A možno svojímčlánkom prispievam k zachovaniu ich pa-miatky aj ja sama.

Ich syn Loránd prišiel o život v pracovnejslužbe ako 37-ročný v januári 1943 v Do-necku. Ich dcéru Máriu ukrývala moja bab-ka v Budapešti, neskôr bola v roku 1952 in-ternovaná do obce Adony, kde zomrela 1.júna 1976.

Ich mená sú zvečnené na Stene obetí vSynagóge na Pávej ulici v Budapešti: 8. ria-dok 295. a 296. stĺpec, syn Loránd 6. riadokna spodku 370. stĺpca.

Nezabudnite! �

Dr. Wágnerné Mohácsy Erzsébet

Životný príbeh riaditeľa komárňanskej nemocnicea primára chirurgie Dr. Móra Lipschera – 2. časť

ŽIDOVSTVO | KOMUNITA


Dozvedeli sme sa, ako ich nadchlo ho-rovanie, ako sa pustili do organizovaniatáborov Machol Hungaria, známych pocelom svete. Spoznali sme históriu let-ných zážitkových táborov Camp Jichak.Angažovanosť a odhodlanosť manželské-ho páru urobiť niečo pre komunitu, nadch-la poslucháčov. Na konci podujatia siúčastníci klubu pod vedením Ubula zatan-covali vo svojich domovoch.

Dňa 10. mája sme sa venovali významnejkapitole histórie našej obce. Z prednáškyGábora Schweitzera sme sa učili o živote adobe hlavného komárňanského rabína Ár-mina Schnitzera: „Rabíni pôsobiaci v Ma-ďarsku, žiaľ, veľmi zriedka spísali svoje pa-mäti. Ármin Schnitzer (1836-1914), hlav-ný rabín komárňanskej izraelitskej komu-nity, patrí medzi výnimky, svoje memoárevydal v roku 1904 pod názvom „JüdischeKulturbilder” – „Zsidó kultúrképek” (Ob-razy židovskej kultúry). Autor šťastnou ru-kou skĺbil žánrové rysy pamätí, opisu dobya obrazov zo života. Kniha spestrenáprvkami anekdot sa stáva práve vďaka to-muto skĺbeniu záživnou aj pre dnešnéhočitateľa. Ármin Schnitzer patril medzi ra-bínov, ktorým sa podarilo preklenúť brehydvoch období – tradícií a pokroku. Kvôliemancipácii a asimilačným snahám spô-sobovalo vtedajším židovským vodcom amysliteľom problémy určenie pomerovmedzi tradíciami a modernosťou. ÁrminSchnitzer však vytvoril veľmi dobrý súlad

medzi židovskými tradíciami a kultúrnympokrokom. Gábor Schweitzer vo svojejprednáške prezentoval život a dobu Ármi-na Schnitzera najmä podľa jeho pamätí,ktoré sú už niekoľko rokov dostupné v ma-ďarskom i slovenskom jazyku.” Po pre-zentácii sme s naším hosťom hovorili omnohých otázkach na danú tému.

Stretnutie dňa 24. mája sme zorganizo-vali v spolupráci s pedagógmi Židovskejuniverzity v Budapešti (Márta Goldmann aIstván Balogh). Poslucháčka prvého roční-ka odboru komunitný organizátor AndreaPintér nám vo svojej prednáške s názvomPamiatka Márie Ember – Strasshof priblí-žila dielo spisovateľky a každodenný životv pracovnom tábore Strasshof. Dojímaváprednáška vyvolala v každom poslucháčo-vi hlboké emócie. Na úvod sme si od MartyGoldmann vypočuli informácie o danomuniverzitnom odbore a o svoje skúsenostizískané počas štúdia sa s nami podelila ajAndrea. Na prednáške sa zúčastnilo viacposlucháčov univerzity.

Jubilejné dvadsiate piate stretnutie sauskutočnilo 31. mája. Blížilo sa už leto, vir-tuálne sme teda navštívili Balaton. O his-tórii a súčasnosti komunity v Balatonfüre-de nám porozprávala Anna Szeszler a Fe-renc Olti. Dozvedeli sme sa o cieľoch Domužidovských osobností, zriadeného prisynagóge, ako aj o vzniku výstavy predsta-vujúcej slávnych židovských vedcov. Ho-

vorili aj o odozvách od návštevníkov, o po-dujatiach obohacujúcich kultúrny a nábo-

ženský život celej obce, ako aj o plánoch nanajbližšie obdobie. Ich prednáška bolaskutočným zážitkom!

Dňa 7. júna sme sa vrátili do Maďarskéhožidovského múzea. Riaditeľka inštitúcieZsuzsanna Toronyi nás pomocou novéhoonline sprievodcu sprevádzala po stopáchmodlitieb. Zo zbierky múzea sme sa oboz-námili s dvadsiatimi predmetmi spájajúci-mi sa s požehnaním Amida. Virtuálne spre-vádzanie spestrené náboženskými vysvet-livkami a osobnými príbehmi zožal v ra-doch poslucháčov veľký úspech. Na záversme dostali odpoveď aj na otázky, ktoré sav nás vynorili.

Dňa 14. júna sa s účastníkmi klubu o svo-je myšlienky podelil predseda Ústrednéhozväzu židovských náboženských obcí vSlovenskej republike Richard Duda. Vedúcifunkcionár, ktorý prekonal koronavírus,hovoril o ponaučení z uplynulých ťažkýchmesiacov a možných smeroch nového za-čiatku. Vymenoval výzvy, ktorým slovens-ké židovské obce musia čeliť a vyhodnotilsúčasnú situáciu. K úspešnému priebehudvojjazyčného podujatia prispela tlmoče-ním Magda Vadász.

Po každom vzdelávacom večere sme sas účastníkmi online klubu porozprávali,vypočuli sme si, čo sa udialo od Komárnacez Nagykanizsu až po Košice, od Dunajs-kej Stredy cez Bratislavu a Budapešť poIzrael a Švajčiarsko. �

PA

Ajve, pondelok! – máme za seboudvadsiaty piaty online klub

Online program Židovskej náboženskej obce v Komárne pokračoval aj v máji av júni. Každý pondelok o 18. hodine sme záujemcov očakávali s týmito téma-mi: Dňa 3. mája sme sa na tému Rodinné dobrodružstvá a horové zážitky

rozprávali s Annou Andor a Györgyom „Ubul” Forgácsom o izraelských tanečnýcha židovských rodinných táboroch, ktoré organizujú.

Gábor Schweitzer

Anna Szeszler

Ferenc Olti

MOZAIKA | SPRÁVY


Náboženskú obec, Klub šalom a vydá-vanie Spravodajcu podporili anonymnídarcovia. Ďakujeme!

�Zlepšením pandemickej situácie sme

v Menháze v máji a v júni opäť mohliprivítať návštevníkov. Po predchádzajú-com ohlásení sa naďalej srdečne očaká-vame našich hostí.

�Kancelária obce bude z dôvodu letnej

dovolenky do polovice augusta zatvorená.�

Postupne odovzdávame vyúčtovaniadotácií za rok 2020 a podávame nové ži-adosti o finančnú podporu, nakoľkokvôli pandémii sa každá aktivita posu-nula na neskôr.

Nástenkakrátke správy

Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Žiadame Vašu podporu

Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756. (1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák ([email protected]),András Paszternák ([email protected]), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr. Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra: Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková (Nitra), tlaè: Nec-arte Kft., Komárno, adresa ŽNO:Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: [email protected], tel.:/fax: 00421/35/7725-355.Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.

� 2014: Svetové stretnutie komárňanských Židov sa začalo na radnici. Veľkú sá-lu radnice 6. júna zaplnili rodinní príslušníci bývalých Komárňanov a členoviaŽNO. Prichádzajúcich vítal primátor mesta dr. Anton Marek, viceprimátori dr.Vojtech Novák a Béla Szabó. Žiaci Umeleckej školy predniesli hudobné diela. Pouvítacích slovách primátora prehovorili viacerí, ktorí prišli zo zahraničia, napr.teta Teri Vajnorsky, Katalin Hardy a Ági Feuerlicht Holczer. V mene ŽNO sa za po-zvanie poďakoval predseda Anton Pasternák… V cintoríne sme na pamiatku obe-tí zapálili šesť fakieľ. Po smútočnej modlitbe kantora Imanuela Zuckera sme za-pálili sviečky pri pamätnej tabuli v synagóge. V zaplnenej synagóge sa uskutoč-nilo otvorenie výstavy.

Komunitná mozaika - fotografie z minulosti našej obce -

Hostiav Komárne

Dňa 16. júna zavítal do Komárna pred-seda Ústredného zväzu židovskýchnáboženských obcí v Slovenskej re-

publike Richard Duda a tajomník organizá-cie Martin Kornfeld. Hostí v Menháze pri-vítal predseda Anton Pasternák, hovoril snimi o situácii komunity, pozreli si synagó-gu a ďalšie miestnosti budovy. Na záverstretnutia navštívili cintorín. �

PZs

h́ ́ b

JÚN-JÚL 2021 – IJAR-TAMMUZ 5781. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XIX. REG. ROČNÍK 6.-7. ČÍSLO, 301.-302. ČÍSLO

SPRAVODAJCAAjve, pondelok! Myšlienky

redaktora

Keď sme vlani vjúni odložili ko-nanie Dňa mar-

týrov, boli sme si istí,že v lete 2021 sa nacintoríne určite zíde-me. Budú tam miestni,návštevníci zďaleka,podobne, ako počas uplynulých rokov.Verili sme, že pandémia sa rýchloskončí a náš spoločenský život sa za-krátko vráti do svojich starých koľají.Žiaľ, nestalo sa tak. Od januára 2020sme sa osobne nestretli. Na našich sú-vercov, odvlečených a zavraždených vroku 1944, sme spomínali na zoomepri príležitosti Európskeho dňa ži-dovskej kultúry.

Uplynul teda ďalší rok a ani terazešte situácia nedozrela na osobnéstretnutie a spoločné spomínanie nacintoríne a v Menháze. Vírus sa eštestále ukrýva medzi nami, cez hraniceprechádzame len s obmedzeniami, naopätovné spustenie diaľkovej a letec-kej dopravy stále čakáme.

Na tragédiu generácie našich pra-starých rodičov a starých rodičov všaknezabúdame ani v týchto ťažkých me-siacoch. Obete, tí, ktorí prežili holo-kaust, sú tu s nami na každom virtu-álnom podujatí našej obce. Tým, že 77rokov po deportácii Židov z Komárnausporadúvame podujatia, prezentuje-me, že aj po takom dlhom čase pouplynutí týchto strašných udalostí je vnašom meste aktívna židovská komu-nita. Spoločne sa učíme, oslavujeme,spomíname. Pokračujeme v tradí-ciách, ochraňujeme dedičstvo.

Nech Všemohúci dá, aby sme v júni2022 mohli byť všetci opäť spolu vUličke zlatého muža v zdraví, tešiac saz opätovného osobného stretnutia.Podľa našich plánov v auguste uspo-riadame prvé offline podujatie v zá-hrade Menházu. �

ANDRÁSPASZTERNÁK

� Dňa 14. júna sa s účastníkmi klubu o svoje myšlienky podelil predseda Ústredné-ho zväzu židovských náboženských obcí v Slovenskej republike Richard Duda. Ve-dúci funkcionár, ktorý prekonal koronavírus, hovoril o ponaučení z uplynulých ťaž-kých mesiacov a možných smeroch nového začiatku. (strana 3.)

Tiša be-av, najsmutnejší deň roka

Vdeviaty deň mesiaca av si pripomíname zbúranie prvej a druhej svätyne v Je-ruzaleme. Najsmutnejším a najtragickejším dňom je pôst Tiša be-av, ktorý vtomto roku trvá od soboty večera 17. júla 2021 (20:35) do nedele večera 18. jú-

la (21:12). Počas troch týždňov predchádzajúcich pôstnemu dňu od 17. dňa mesiacatamuz sú smútočné dni, počas posledných deviatich dní nekonzumujeme mäso (svýnimkou soboty). �

Kehila – cena komunityČakáme nominácie!

Udelením zjednotenej ceny Kehila a Kehila Haver odmeňujeme nezávisle od viero-vyznania tých, ktorí urobili mnoho pre židovské komunity regiónu. Vaše nominá-cie na ocenených očakávame do 25. júla 2021 na adrese [email protected]. �

Európsky deň židovskej kultúry2021

Európsky deň židovskej kultúry sa uskutoční v nedeľu 22. augusta 2021. Ak pan-demická situácia dovolí, návštevníkov budeme očakávať v duchu našich tra-dícií pestrým programom. Plánujeme v tento deň uskutočniť aj Deň martýrov,

ktorý sa v júni konať nemohol. Podrobnú pozvánku uverejníme v augustovom číslenašich novín. �

PA

h b hitkÖzsÉgi hÍradÓ · 2021. 7. 7. · az első és a második jeruzsálemi szentély...

Documents