81RÁDIÓTECHNIKA 2017/03.

Alig ismert, hogy Thomas AlvaEdison jövőt formáló találmányai-nak európai bevezetésében je-lentős szerep jutott két magyar-nak. Puskás Tivadar a képviseletiirodát vezette Párizsban, Fodor Ist-ván pedig az egyenáramú villany-világítást mutatta be a párizsiNemzetközi Elektrotechnikai Ki-állításon 1881-ben. Majd követ-kezett Algír, Belgium, Finnor-szág, Hollandia, Németország ésOroszország, ahol úttörő mun-kát végzett e téren. Az Edisonrólszóló könyv1 előszavában Fodoreképpen emlékezett a hőskorraés önmagára:

„Ne vétessék szerénytelenségnek,hogy felemlítsem, hogy magyar ember-nek jutott osztályrészül, hogy számosországba elsőnek vigye el az új fényt ésmint az új iparnak úttörője és inst-ruktora ott szerepelhessen.”

A párizsi világkiállításon része-se volt a fonográf bemutatásánakis, amelynek híreit igen-igen vitat-ta a közvélekedés Európában.Először divatos amerikai dalt(There was a little girl) énekelteka készülékbe, de a tolongó soka-ság hallani akart franciául is. Efeladat Fodorra hárult, aki nemállta meg, hogy a fonográf meg-szólaljon magyarul is.

Néhány év Edisonnak végzettmunka után Fodort Athénban ta-láljuk. A város villamosításán dol-gozik, kiépíti a villamosművet,amelynek vezérigazgatója az 1888-94-es években. Ebben az időszak-ban megoldotta a Korinthoszi-csa-torna villanyvilágítását, görögor-szági munkásságát az állam magaskitüntetéssel jutalmazta.

Két évtized külföldi munkaután 1894-ben hazatért, hogy lét-rehozza a Budapesti ÁltalánosVillamossági Rt.-t. Negyedszáza-don át állt a Részvénytársaságszolgálatában, előbb vezérigazga-tó, nyugdíjas éveiben pedig mű-

szaki tanácsadóként tartottakigényt munkájára. Ezekben azévekben a főváros villamosításavilágszínvonalon épült ki; a fény -árban úszó esti Budapest foga-lommá vált külföldön.

A Rádiószakosztály élén

Fodor István 1908-ban alapító tag-ként vett részt a Magyar Elektrotech-nikai Egyesület (MEE) létrehozásá-ban. A szakma ezzel adott választ aszázadfordulón gyors fejlődésnekindult villamosipar és kereskede-lem ügyeinek átfogó kezelésére.

Másfél évtizeddel később ha-sonlót követelt a döntő részben vil-lamos kereskedelemre épülő rá-dió térhódítása is. Az Elektro-technikai Egyesület vezetésébenaz 1924-es esztendő jelentős vál-tozásokat hozott, a választmány-ban helyet kapó Kolozsváry Endre2javaslatot tett az MEE Rádiótechni-kai Szakosztály létrehozására. Fo-dor Istvánt ajánlotta elnöknek, azalelnök Paskay Bernát3 lett, a titkárpedig Erdős Gyula postamérnökés Karsa Béla egyetemi tanár.

Fodor rádiós múltjáról nem tu-dunk. Azonban széleskörű külföl-di kapcsolatokkal rendelkezettFrancia- és Németországban, ahola rádió kelet-közép-európai elter-jedésén leginkább munkálkodtak.Ez lehetett megválasztásánakegyik oka, a másik pedig társadal-mi tekintélye. A munkásságát fel-dolgozó írásokból a rádiófejezet tel-jesen hiányzik, bár vezetésével az

Elektrotechnikai Egyesület Rádió-szakosztálya fontos szakmai alapo-kat rakott le, és a kezdeti évekbenállást foglalt rádiójogi ügyekben.Alább röviden kitérünk e tevé-kenység néhány kérdésére.

A szabványosítási jogkörrel fel-ruházott Elektrotechnikai Egye-sület feladatai a rádiószakosztályhatósági kapcsolataiban jelent-keztek, ahol az elnök egy sze-mélyben képviselte az ismert rá-diós szakembereket tömörítőszakosztályi szabványbizottságot.A szabványosítási elképzelések el-ső tanulmányát Baczinszky Istvánkészítette és „Irányelvek légan-tennák elkészítésével kapcsolat-ban” címmel jelent meg.

A Magyar Rádió Ujság (MRU)1927. november 5-én vezércikk-ben hozta Fodor szakmatörténetijelentőségű írását. A rádióvételzavarás törvényi tiltásának szükséges-ségéről írt abból kiindulva, hogy arádió rendkívüli helyzetekben(természeti katasztrófa, politikaiokok stb.) közhasznú fontosságú.Bizonyosan e cikk is közrejátszottabban, hogy létrehozták a hatósá-gi jogkörrel felruházott zavarvizs-gáló (zavarelhárító) szervezetet.

A rádió egyéves működésénektapasztalatai szerint az előfizetőiérdeklődés elmaradt a várakozás-tól; a probléma áttekintésére kon-zultatív megbeszélést hívtak össze.Az MEE rádiószakosztályi elnök ittkét intézkedésre tett javaslatot. Azorvhallgatók ellen – mivel tulaj-don elleni vétséget követnek el –határozott, de addigi tevékenysé-güket nem szankcionáló lépésekettartott szükségesnek. Másfelől pe-dig az 1925 novemberben kihirde-tett rádiórendelet egyes előírásai-nak újragondolását szorgalmazta.Kifejtette, hogy azok sok esetbennem segítik, hanem inkább gátol-ják a rádióügy fejlődését.

Az MEE Rádiószakosztály állás-foglalásai siettették, hogy a keres-

NO

SZ

TA

LG

IA

Régiekre emlékezünk...

Fodor István (1856-1929)Wlassits Nándor rádiómérnök, HA8QC

Tordelt 2017_03_Radiotechnika 2017. 02. 23. 19:26 Page 81

82 RÁDIÓTECHNIKA 2017/03.

kedelemügyi miniszter 1927. ápri-lis 5-én kiadja a 9557/X számú mó-dosított rádiórendeletet. Az új elő-írás II. részének 14. paragrafusamagába foglalta a „nem közhaszná-latú” adóberendezések létesítését,beleértve a kísérleti amatőradást. Avilágban ekkor tájt példaértékű-nek tekinthető intézkedés történt,mert lehetővé tette az alanyi jogontörténő rövidhullámozást.

Fodor István az MRAE elnöke

1927 nyarán Bibó Dénesnek kiad-ták az első adóengedélyt, s azEWH-44 hívójelet rövidesen kö-vette EWH-1, EWH-2; Abonybólpedig már egy éve „unlis” rövid-hullámozott Fábián István (WAA)és Perényi Sándor (WAB). A szakla-pokban rövidhullámú témájú cik-kek jelentek meg felkeltve és fo-kozva az ez irányú érdeklődést. Amozgalom szervezeti kereteineklétrehozása nem váratott sokáigmagára, 1928. január 2-án azalábbi tisztségviselőkkel megala-kult a Magyar RövidhullámúAmatőrök Egyesülete (MRAE):

Elnök: Fodor IstvánAlelnök: Kemény István (EWH-2)Titkár: Nekolny Kurt (EWH-1)

Nem tudjuk, hogy kinél (vagy kik-nél) pattant ki Fodor elnökké jelö-lésének ötlete, de átgondolt válasz-tás történt, a közelebbi és távolabbicélok érdekében. Utóbbit tekintveaz egyesület hazai és külföldi elismer-tetésére gondolunk, amiben a ko-moly kapcsolatokkal rendelkezőFodor István személye jelentőség-gel bírt. Másfelől pedig az MRAE

szervezeti működésének megteremté-se olyan elnököt kívánt, akinek ke-zében ehhez lehetőségek voltak.

A Rádiószakosztály vezetője er-re is alkalmas volt. Létrehozta azegyüttműködést az Elektrotech-nikai Egyesülettel, amelynek Er-zsébet krt.-i székházában tarthat-ták összejöveteleiket a rövidhullá-mok magyar úttörői, mégpedigköltségtérítés nélkül.

Ez volt az indulás, amelynekígéretes perspektívája Fodor sú-lyos megbetegedéséig tartott.Ami ezután történt, már egy má-sik történet, de nem csorbítja azMRAE alapító elnökének érde-meit. Fodor Istvánra emlékezniilyenformán is szükséges.

Életrajzi mozaikok

Középiskolai tanulmányait csa-ládja nehéz anyagi körülményeimiatt abbahagyta, tehetsége akárel is kallódhatott volna. De a sorsmást írt számára. Iskoláit szülővá-rosában, Pozsonyban mégis betudta fejezni támogatással, majdPárizsba került, ahol mérnökivégzettséget szerzett. Folyamato-san képezte magát a gyakorlatimunkában, s közben nyelvekettanult. Szorgalma révén egyremagasabbra jutott az elektrotech-nika akkor még merőben újnakszámító világában.

Tudományos munkái angol,német és francia szaklapokbanjelentek meg, mindhárom nyel-vet jól beszélte. Európában első-ként írt könyvet az izzólámpa vilá-gításról „Das Glühlicht” címmel1885-ben. Bécsi kiadója ezutánmég hat német nyelvű munkáját

jelentette meg. Magyar nyelven1907-ben a „Füstnélküli város ésipar” című könyvét adták ki.

Szakmai sikerekben gazdagéletútját elismerések sora övezte.Görögországban végzett munká-ját Lovagkereszt kitüntetéssel is-merték el, tulajdonosa lett a Fe-rencz József Rend Középkeresztjének ésa királytól „várkonyi” előnévvel m.kir. udvari tanácsos5 címet kapott.

Nehézségekkel tarkított életútjá-nak kezdete nagyon hasonló a sike-reit elindító Edisonéhoz. Erről isbeszélgethettek 1911-ben Edisonmagyarországi látogatásakor,amelyre az európai körutat tevő fel-találót Fodor hívta meg. Ellátogat-tak Pozsonyba és Budapestre, a fő-város mély benyomást tett Edison-ra. E látogatás során készült közösfénykép kuriózum értéke a magyartechnikatörténetnek. A magyarelektrotechnikai ipar nagy alakja ésaz ország villamosításának úttörője1929-ben hunyt el Budapesten.

Jegyzetek:

1.Balla Ignác Edisonról szóló könyve(Bp., 1913)

2.Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke3.Posta Kísérleti Állomás vezetője4.Az EWH-4 hívójelnek külön történe-

te van.5.A közjogi méltóságokat megillető

címet Ferencz József 1908-tól kitün-tetésként is adományozta. Megszó-lítása „Nagyságos”.

Forrásirodalom:

– Balla: Híres feltalálók, Singer ésWolfner kiadása Budapesten (1913)

– Magyar Rádió Ujság 1926-28-as év-folyamok, Budapest

– Elektrotechnika 1924-28-as évfolya-mok, Budapest

NO

SZ

TA

LG

IA

Edisonnal Budapesten Fonográf kísérlet Edison műhelyében

Tordelt 2017_03_Radiotechnika 2017. 02. 23. 19:26 Page 82