Gvadány i József Á l ta lános Iskola és Óvoda

BÓBITA TAGÓVODA és

NAPSUGÁR TAGÓVODA

NÉPHAGYOMÁNY İRZİ ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSRE ÉPÜLİ

HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

RUDABÁNYA 2008.

,, Azért vagyunk a világon, valahol legyünk

benne...

E világunkban csak benne legyünk, otthon is

érezzük magunkat

Szülıföldünkön, hazánkban, s ne szaladjunk el

annak múltjától, mert megszőnik nemzet lenni a

nép amelyik nem vállalja ezt az örökséget,,...

Tamási Áron

TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ...................................................................................................................... 5 II. AZ ÓVODA NEVELÉSI TERVE ........................................................................8

2.1 GYERMEKKÉP .......................................................................................................8

2.2 ÓVODAKÉP..............................................................................................................8

III. ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI ............ ............ 11

3.1 ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ............. ....................................11 3.2 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA ..........................................................15 3.3 ÉRTELMI NEVELÉS ............................................................................................20 3.4 NÉPHAGYOMÁNYİRZÉS, NÉPHAGYOMÁNYÁPLÁS ...............................22

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI .....................................25

4.1 JÁTÉK......................................................................................................................25

4.2 MOZGÁS .................................................................................................................28

4.3 MESE, VERS...........................................................................................................30

4.4 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK..........................................................................31

4.5 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA .................. ........................................35

4.6 KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE................................................37

4.6.1 Környezetvédelem.............................................................................37

4.7 MUNKA ...................................................................................................................40

4.8 TANULÁS................................................................................................................42

V. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ..............................................................................45

5.1 SZÜLİ, GYERMEK, PEDAGÓGUS EGYÜTTM ŐKÖDÉSE ..................45 5.2 ÓVODA – ISKOLA .........................................................................................46 5.3 PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT.............................................................47 5.4 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT..............................................................47 5.5 KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ..............................................................47 5.6 EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEK........................................................................47 5.7 KÖZMŐVELİDÉS.........................................................................................48 5.8 ÖNKORMÁNYZAT........................................................................................48

VI. A PROGRAM ERİFORRÁSAI

6.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK...........................................................................48 6.2 TÁRGYI FELTÉTELEK................................................................................49

VII. SAJÁTOS FELADATOK

7.1 GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

7.2 HÁTRÁNYOS HELYZETZ Ő GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE

VIII. AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ...............53

IX. ZÁRADÉK ....................................................................................................................56

A program átdolgozásában közremőködtek:

A nevelıtestület tagjai:

Kerekes Pálné

Holló Miklósné

Hajnal Lászlóné

Kenéz Béláné

Hegedősné Babik Zsuzsanna

Dr. Máté Bálintné Nagyné Svidró Ildikó Székelyhídi Jánosné

Sebestyén Mónika

Zima Lilla

Készült: Rudabánya, 2008. Június

5. oldal

I. BEVEZETİ

Az 1996 évi LXII törvény - a közoktatásról szóló 1993 évi LXXIX törvény módosítása értelmében az óvodánk az "Óvodai nevelés Országos Alapprogramja " címő dokumentum alapján nevelési programot készített.

Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja szellemében olyan saját helyi programot kívántunk készíteni, mely legmesszemenıbben figyelembe veszi az óvoda óvó-védı, szociális, valamint nevelı, személyiségfejlesztı funkcióit. Napi nevelımunkánkban a Bóbita Tagóvodában hangsúlyozottabban kerül elıtérbe a néphagyomány ápolás, a Napsugár Tagóvodában a környezeti nevelés, mely a programunk gerincét adja.

A helyi óvodai nevelési programunk megírásakor figyelembe vettük az eddig kialakult szokásainkat, meglevı értékeinket, a családi nevelést, a gyermeki személyiségfejlesztés legfıbb tevékenységét a JÁTÉKOT.

Meggyızıdésünk, hogy az óvodás gyermeknek is joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltetı hagyományokat megismerje, ezekrıl pozitív élményeket szerezzen, ezáltal követendı mintát kapjon. Ahhoz, hogy ezeket az értékeket megırizzük a következı generációk számára, szükséges a tudatos hagyományırzés. A természet közelségébıl fakadó élmények, az azokhoz kapcsolódó felelevenített szokások eljuttatják a gyermeket a hagyományok tiszteletéhez. Az életkori jellemzık a lelkes rácsodálkozás a jelenségekre a cselekvési vágy és kifejezési vágy mind felhasználható a tisztelet kialakításához.

A magyar nép kulturális értékeinek átadása, az alkotó harmonikus gyermeki személyiség kibontakozásának hatékony forrása. A gyermek játéka ami örömet és boldogságérzetet ad jól ötvözhetı a néphagyomány ápolással a környezet szeretetével és védelmével. Megjelenik az a környezet, amiben élünk, az adottságok, sajátosságok, melyek csak nálunk érvényesek és számunkra fontos értékek kerülnek megfogalmazásra. A környezet adott, az értékek bennünk vannak. Kerestük azt a nevelési módot, amelyben a gyermek kényszer nélkül önmagához viszonyítva optimálisan fejlıdhet. A mindennapi életre kívánjuk nevelni gyermekeinket, úgy érezzük, ezt csak családias érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet szervezésével biztosíthatjuk a gyermekeknek, ahol a személyiségük szabadon kibontakozhat. – Kerete a folyamatos napirend, mely biztosítja a rugalmasságot az egyéni, eltérı sajátosságok figyelembe vételét. Úgy gondoljuk, hogy a családias nevelés a részben osztott és a vegyes életkorú csoportokban hatékonyabban valósulhat meg.

Minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a gyermek megismerje önmagát, lehetıségeit, korlátait. Arra törekszünk, hogy az óvodánkban biztosított tevékenységi formák által, testileg - szellemileg egészségesebb személyiséggé váljon, ezáltal legyen képes a zökkenımentes iskolakezdésre.

A gyermek egészségét, harmonikus fejlıdését, a családdal együttmőködve a hagyományok, nevelési módszerek kölcsönös megismerésével, a tapasztalatok kicserélésével szeretnénk megvalósítani. Szeretnénk, hogy az óvodánkba járó gyermekek vidám, boldog, gondtalan gyermekéveket töltsenek el. Az értékeket a természetszeretetet a szép iránti fogékonyságot a múlt értékeinek megbecsülését a gyermekszeretet kaptuk a szüleinktıl, nevelıinktıl és mindazoktól akik valamiképpen hatottak ránk személyiségükkel.

6. oldal

Kitőzött céljaink csak szakmailag jól felkészült nevelıtestülettel valósíthatjuk meg, ezért törekszünk szaktudásunkat gyarapítani a korszerő pedagógiai módszerek megismerésével, és alkalmazásával. Minıségi munkát állandó önképzéssel és továbbképzéssel tudunk elérni, illetve szinten tartani.

Hisszük, hogy a mai társadalmi környezetben minden gyermeknek szüksége van arra, hogy képességeit a legoptimálisabb szinten alkalmazni tudja és képessége lassú fejlıdése miatt késıbbi életében ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Elkötelezettségünk megtartását csapatszellemünk erısítésével, a partnereinkkel való szoros és folyamatos együttmőködés által kívánjuk megvalósítani.

7. oldal

„Azokért élünk, akiket szeretünk, akik igaznak tartanak. A jövınek élünk a szépért a

jóért, amit tehetünk…” /Széchenyi István/

KÜLDETÉSNYILATKOZAT.

Óvodáink 2007. szeptember 1-jétıl a Gvadányi József Általános Iskola tagintézményeként a rudabányai Bóbita Tagóvoda és a felsıtelekesi Napsugár Tagóvodaként mőködik. Intézményeink természeti szépségekben gazdag területen helyezkednek el. A Napsugár Tagóvoda két részben osztott csoporttal, a Bóbita Tagóvoda két épületben négy vegyes csoporttal mőködik.

Feladatunk: a 3- 7-8 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlıdésének elısegítése,

személyiségük kibontakoztatása játékos cselekedtetés által. Családias, szeretetteljes, derős, nyugodt légkörbe a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése a legfontosabb feladatunk.

Hangsúlyt kap nevelési programunkban az esztétikus, természet közeli óvodai környezetben a természet szépségének / a hétköznapi csodák / felfedezésére: helyi értékek megismertetése / Múzeum, mőemlék templom, bányató /. A munka alkalmakhoz és jeles napokhoz főzıdı népszokások megszerettetése a mindennapokban, élményekben gazdag tevékenységeken keresztül.

Hiszünk abban, hogy a gyermekek személyiségének sokoldalú fejlesztése, a képességek kibontakoztatása a játékban a leghatékonyabb. Elfogadva a másságot, a hátrányos helyzető gyermekek számára is egyenlı esélyeket próbálunk teremteni a sikeres iskolakezdéshez.

Törekszünk a nevelésünkben arra, hogy az óvodába járó gyermekek élményben gazdag éveket töltsenek el szeretetben, érzelmi biztonságban. A sokszínő programok szervezésével megalapozzuk és elısegítjük a gyermekek fejlıdését a hátrányok csökkentését.

Garanciák: Az óvoda szakmai sokszínőségének további megırzése, sikeres megvalósítása a mindennapokban. Nyitott, szakmai megújulásra kész nevelıtestület, önképzések, továbbképzéseken való részvétel. Gyermekközpontú nevelés- egyéni bánásmód, szeretet, megértés, segítıkészség az óvoda dolgozói részérıl. Pozitív partnerkapcsolat fenntartása. Aktív együttmőködés a Néphagyományırzı Óvodák Egyesületével, szaktanácsadókkal, Gvadányi József Általános Iskolával, Telekes Béla Tagiskolával. Az óvodapedagógusaink hivatásszeretete. Mőködéshez szükséges anyagiak biztosítása.

8. oldal

II. AZ ÓVODA NEVELÉSI TERVE

2.1 GYERMEKKÉP

Gyermekeink számára olyan szeretetteljes, és élménygazdag gyermekkort szeretnénk biztosítani, ahol személyiségük kibontakozik. Jól érzik magukat a közösségben, érzelmileg kiegyensúlyozottak , akik elfogadják a másságot, toleránsak, segítıkészek egymással szemben. Szükségleteiket önállóan ki tudják elégíteni.

- Nyitottak, érdeklıdık a természet szépségére az új felfedezésére, a mindennapi csodák megismerése iránt. - A játékban és a különbözı tevékenységben egyre kitartóbbá, türelmesebbé válnak. - Fokozatosan kialakul szabály és feladattudatuk. - Betartják az alapvetı udvariassági szabályokat. - A hagyományápoló tevékenységek örömtelivé válnak számukra. - Az iskolai életmódhoz szükséges ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznek.

2.2 ÓVODAKÉP

Az óvodai nevelés a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció. Alapvetı célok:

- Az óvodások nyugodt, élménygazdag harmonikus fejlıdésének elısegítése az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve. -Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlıdésének biztosítása, elısegítése. - A néphagyomány értékének megismerése, ápolása örömteli tevékenységek szervezésével. - A természet szépségei iránt legyenek fogékonyak, védjék, óvják környezetüket.

Általános feladatok:

- Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, mely segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlıdését, együttérzés, segítıkésség, önfegyelem. - Egészséges életmódra nevelés, a gyermek testi szükségleteinek kielégítése, az ehhez szükséges szokások magatartásformák kialakítása. A gyermek testi-, lelki-, szociális szükségleteinek kielégítése. - Értelmi nevelés, a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése. - Néphagyományápolás, a népi kultúránk értékeinek ápolása. Gyermekeink számára örömteli tevékenységek biztosítása. Az óvodapedagógusok néprajzi ismereteinek bıvítése. Emlékezetesek legyenek gyermekeink számára a népi életmódhoz kötıdı jeles napok, ünnepek, helyi értékeink megismertetése. Természet szépségeinek felfedeztetése, környezetvédelemre nevelés, közvetlen környezetükbe való eligazodás segítése.

9. oldal

Alapelvünk: Óvodánkban a gyermeket derős, nyugodt, szeretetteljes, biztonságérzetet adó légkör veszi körül. Élménygazdag mindennapokat teremtünk számukra, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy „Tisztellek téged, fontos vagy nekem, segítek neked ha szükséged van a segítségemre.” Bizalmi kapcsolat kialakítása során igyekszünk megismerni a gyermeket, elfogadva másságukat. Nevelésünk középpontjába a gyermek került a saját egyéniségével, különbözıségével, sokszínőségével. Az egy szintre hozás helyett a másság elfogadását, az egyéni képességeknek megfelelı fejlesztést tartjuk a gyermek szempontjából eredményesnek és hatékonynak. A program megvalósításában a szeretet, a megértés, a türelem fontos helyet kap. Nevelıtestületünk egységes véleménye, hogy az óvónınek kettıs elvárásnak kell megfelelni:

- Empátiás, türelmes, gyermeket „tisztelı és okosan szeretı” pedagógus voltát személyében hordozza - Szakmai mőveltségében az alapot a fıiskola jelenti. A naprakészséget az önképzés, a továbbképzés, a gyakorlat hozza magával.

A3-7-8 éves életkor az iskolaérettség kialakulásának szakasza. A családi nevelést tiszteletben tartva azt szeretnénk elérni, hogy az óvodába járó gyermekek vidám, boldog, gondtalan éveket töltsenek óvodánkban. Hegyi Ildikó vezetı pszichológus szavaival azonosulunk: „Nem azért fog a gyermek iskolaéretté válni, ha te naponta iskolás jellegő munkát kívánsz tıle, hanem azért mert több éven keresztül különbözı feladatokban, folyamatosan jártasságok, készségek kialakításában segítesz neki, a gyakorlások, tevékenységek során és ha szükséges, célzott fejlesztést végzünk egyes területeken pl.: figyelemkoncentráció, közvetlen emlékezet, formaészlelés, testséma, mozgáskoordináció, finommotorika stb.: JÁTÉKKAL, sok-sok játékos feladatokkal nem kényszerítve ıket.” Óvodánk partnereink felé nyitott, fıleg a szülıkkel való együttmőködésre alapoz. Elıtérbe kerül a hátrányos helyzető és veszélyeztetett gyermekek óvása-védése. Nevelıtestületünk meggyızıdése, hogy az óvodás gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltetı hagyományokat megismerje, ezekrıl pozitív élményeket szerezzen, ezáltal hiteles követendı mintát kapjon. Hiszünk abban, hogy a 3-7 éves életkor érzelmileg és értelmileg fogékony idıszak az ÉN alakulása szempontjából. A gyerekek érzelmi fogékonyságára és aktivitására alapozunk. A gyermek játéka, ami örömet és boldogságérzetet ad, jól ötvözhetı a néphagyomány ápolásával, a környezet szeretetével, védelmével.

Programunkkal a helyi szükségleteket, az óvodába járó gyerekeket és a családokat kívánjuk szolgálni. Falusi gyerekeket nevelünk, akiknek a valóssággal való kapcsolata sok lehetıséget nyújt fejlesztésükre. Tiszteletben tartjuk és kiegészítjük a családi nevelést, aktív közremőködésükkel a még meglévı hagyományokat erısítve, mindennapi életre neveljük óvodásainkat élethelyzetekben. Arra törekszünk, hogy óvodánkban a gyerekeket érzelmi biztonság, szeretet, harmónia vegye körül. Boldog gyermekkort teremtünk nekik családias otthonná alakítjuk környezetüket.

A J Á T É K a legfıbb tevékenységi forma, mely eszköz és módszer is az ismeretek bıvítésében, személyiségük fejlesztésében. Nyugalmat, biztonságot sugárzó hely legyen, ahol a gyerek szeretetre, megértésre, harmóniára, segítıszándékú felnıttekre talál. Az óvodai nevelés egész folyamatában komplexitásra törekszünk, az ismereteket egymással összefüggésben kölcsönhatásban sajátítják el a gyerekek, úgy ahogy a világban, a valós életben elıfordul.

10. oldal

A differenciálás helyes szemlélete:

Elfogadjuk az egyéni eltéréseket, toleráljuk, de nem mondunk le a fejleszthetıségérıl. A gyermeket figyeljük és hozzá igazítjuk a követelményeket (a gyenge pontokat nem hibaként értékeljük, hanem a lassabb fejlıdés jeleként), sokszori ösztönzéssel, motiválással esélyt adunk a továbbfejlesztésre. A tévedéseket természetes jelenségnek tekintjük, segítjük a helyes megoldások felfedezésében, felismerésében. Aktivizáljuk, s nem lezárt megoldásokat közlünk. A gyermek egyéni fejlıdési ütemére épülı fejlesztés összefügg a gyermekek motiválásával és aktivizálásával, amely az óvodapedagógustól sokféle, sokszintő megoldásokban való gondolkodást kíván meg.

11. oldal

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

3.1 ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ

Helye a nevelési folyamatban

A 3-7 éves gyerek életkori sajátossága a magatartás érzelmi beállítottsága, vezéreltsége. A gyermek személyiségét érzelmei determinálják. Az óvodai nevelés során ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket érzelmi biztonság, szeretetteljes, otthonos, derős légkör vegye körül. A család alapozza meg és indítsa el a gyermeket a szocializáció útján, mely modell értékő a gyermek számára. Az itt átélt élmények - pozitív és negatív- hatására alakul ki a gyermek érzelmi élete, formálódik erkölcsi tulajdonsága. Arra törekszünk óvodánkban, hogy az esetleges otthoni negatív hatások elhalványuljanak, helyette érzelmekben gazdag pozitív hatások érjék a gyermekeket. Az "én" fejlıdésében a 3-7-8 éves szakasz kiemelt jelentıségő. Óvodai közösségben 7 éves kor végére eljut a gyerek a kezdeményezı, együttmőködı, szociális magatartás, viselkedés szintjére. Hagyományırzés sajátos teret nyújt a gyerek szocializálódásához. A játékban megjelenı hagyományápoló tevékenységekben gyakorolja az önkifejezés formáit, a társas érintkezés mintáit, a közös élmények hatására megérzi az Összetartozás erejét. Ha az óvónı szeretete átsegíti a gyermeket a kapcsolatfelvétel nehézségein, s mindezt melegséggel teli élményekkel, társaktól kapott elfogadó jelzések erısítik, a gyermekben létrejön az a biztonságérzet, ami a további szocializálódásnak az alapja. A szociális tanulás legfıbb eszköze óvodáskorban az utánzás, a mintakövetés, a felnıtt majd a társmodell viselkedésének érzelmi indíttatásból fakadó átvételé. Hagyományırzı szemlélető nevelésünkben a gyermekek érzelmi, értelmi, fogékonyságára alapozunk. Az érdekes élményekkel a gyermek érzelmi életében meghatározó változásokat idéznek elı. A népi mondókák ritmikussága, az énekes játékok mozgáselemei a kapcsolatırzı népdalok, a mesék varázslatos világa is sajátos érzelmi hatást hordoznak.

Cél:

- A gyermek pozitív "én" képének alakítása. - A gyermek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom, a szocializálódás elısegítése. - Aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira. - Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása. - Pozitív érzelmi viszonyulásra törekvés az akarati életük és erkölcsi tulajdonságaik alakításában

tiszteletben tartva a gyermek egyéniségét. - Mindenirányú nyitottság.

Feladat:

- az érzelmi nevelés és a szocializáció feltételeinek megteremtése. - A gyermekek társas kapcsolatainak alakítása baráti kötıdések erısítése. - Közös élmények forrásainak gazdagítása, csoportélet hagyományainak kialakítása, ápolás

szülık bevonásával. - A közösségi élet szokásainak és az együttmőködés szabályainak alakítása. - A kultúrához kötıdés erısítése, az értékek megbecsülésére nevelés.

12. oldal

- A gyermekek személyes ünnepeinek szervezése a csoportban. - A jeles napok, nemzeti ünnepek hagyományainak megteremtése az óvodai életben. - A tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: a tolerancia, a mások

érdekeinek figyelembevételére nevelés, az önzetlenség formálása. - A megkezdett tevékenységek befejezésére való ösztönzés. - A gyermek pozitív értékelése, az egyéni igényeikhez, szükségleteikhez és fejlettségéhez

igazodó hangsúlyokkal. - Észrevenni a félszeg, szorongó gyermekeket és segíteni a nemkívánatos magatartásmódok

csökkentését. - Példaadás a pozitív értékek megmutatására. - Kapcsolatok biztosítása, elısegítése, tiszteletben tartása. - Értékek, normák közvetítése.

A fejlesztés tartalma

Az érzelmi nevelés és a szocializáció feltételeinek megteremtése. Törekedni kell a derős, barátságos légkör kialakítására, mert ez ad a gyermek számára biztonságérzetet. A derős alaphangulat tevékenységre serkent. A folyamatos napirend is azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek kedvük szerint választhassanak a különbözı tevékenységek közül. Kivel, mit és hogyan játszanak. A várakozás, a túlszervezés kiküszöbölése nyugalmat eredményez. A gyermekek közösségi életének színterei legyenek otthonosak, barátságosak, legyenek összhangban az óvoda környezetével. Mindenütt legyenek kuckók, sarkok, bensıséges zugok, melyek a csoportszobák családias jellegét növelik.

Kapcsolatok biztosítása, elısegítése.

A felnıtt-gyerek kapcsolat az alapja és háttere minden pedagógiai munkának. Az érzelmekre épülı szeretetteljes kapcsolat lehet az alapja az új megértésének, az élmények feldolgozásának, a szociális viselkedésminták, szabályok elfogadásának, a konfliktushelyzetek megoldásának. Igen fontos ezért az érzelmi támaszt nyújtó, a függıségi törekvéseket kielégítı meleg nevelıi attitőd. Az óvónı személyiségének modell értékével hat a csoportszervezıdés folyamatára, serkentıje a gyermekek egyéni fejlıdésének. A gyermekek érzékenyen reagálnak az óvónı érzelmeire, viszonya egy-egy gyermekhez szándéka ellenére is hat a csoporton belüli kapcsolatokra, igyekezzék minden gyermekhez szeretettel, megértéssel fordulni.

A gyermekek érezzék meg, majd értsék meg, mit tart helyesnek, mit miért utasít el, mindezt fejezze ki cselekvéseiben, szavaiban: Magatartása legyen határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, ıszinte. A gyermekekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjék, követeléseiben vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét, törekvéseit, de tartsa szem elıtt fejlesztésük feladatait is.

Alapvetı követelmény, hogy az óvoda valamennyi dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, szeretetteljes, ıszinte, minden gyermek számára elfogadó és toleráns, tehát minta értékő.

Gyermek - gyermek közötti kapcsolat

Ahhoz, hogy a gyermek a csoport tagjának érezze magát, tapasztalnia kell, hogy ıt számon tartják, hogy a csoportnak szüksége van rá. Ehhez az óvodai nevelés semmivel sem pótolható szocializációs színteret biztosít a gyermekek számára. A gyermek-gyermek közötti kapcsolat az " én " fejlıdéshez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítási lehetıségeket. A csoportközeg segíti, lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, alkalmat ad a probléma többirányú megközelítésére, így rugalmas gondolkodásmódot alakít.

13. oldal

A szocializáció folyamatában figyelnünk kell, hogy a gyermekek "én" tudata megerısödjék, én képe a különbözı tevékenységek során és a kapcsolatokban differenciálódjék, egyetlen gyermek se tőnjön el észrevétlenül a csoportban. El kell érnünk, hogy figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat más gyerek helyzetébe, ez elısegíti, hogy minden gyerek önálló, aktív személyként élje meg önmagát, hogy az "én" és a "másik " elkülönüljön. Így a gyermekek a csoportban nem-névtelen, hanem egyéni tulajdonságokkal rendelkezı tagjai lesznek. Segítenünk kell az egymáshoz közeledı gyermekek tevékenységét, barátságok alakulását. A konfliktusok kezelését önállóan oldják meg, beavatkozásra csak akkor kerüljön sor, ha veszélyben van a gyerek. Segítsük elı, hogy a különbözı tevékenységek végzése közben együttmőködve közösen oldjanak meg feladatokat. Tapasztalják meg, hogy közösen örömtelibb és eredményesebb minden tevékenység. Fontos, hogy a gyermek elfogadja társaiktól eltérı külsejét, viselkedését, különleges állapotát. Törekedjünk arra, hogy az óvodába, de másik csoportba tartozó gyerekek is érezzék, hogy összetartoznak ezt közös tevékenységek szervezésével érhetjük el. Néphagyományra épülı programunkban nagyon sok lehetıség adódik erre.

Értékek, normák közvetítése

A közösségi szokások kialakítása szükséges ahhoz, hogy a gyerekek beilleszkedjenek a közösségbe. Figyelnünk kell arra, hogy pozitív érzelmekhez kapcsolódjanak és lassan felismerjék a szokás értelmét és minél önállóbban alkalmazzák a gyermekek. Ezeket ismerje az óvónı ( köszönés, kérés, segítségadás stb.) saját példaadásával adjon mintát a gyermekeknek az utánzásra. Akkor nevelünk hatékonyan, ha a szocializált viselkedés kialakítását alapvetı feladatnak tekintjük. Meghatározzuk az együttélés szokásait, normáit, elısegítjük azokhoz való alkalmazkodást, melyet példamutatással és következetes betartással alakítunk.

A FEJLESZTÉS SZINTEREI:

- Beszoktatás

- Mindennapi együttlétek

- Jeles napok, ünnepnapok.

BESZOKTATÁS

Beszoktatás idıszakában a gyermekek élményeket szereznek az új környezetrıl, mely segíti a gyerekek beilleszkedését a csoportba. Ez az idıszak az óvoda és a család kapcsolatában meghatározó. A beszoktatás idıszakában az a célunk, hogy a gyermekeket már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék, óvodánkban évtizedek óta lehetıséget biztosítottunk a szülıknek, hogy a beszoktatás idıszakában 1 -2 hetet délelıttönként együtt tölthettek gyermekükkel, a gyermekek egyéni igényeiktıl, szociális fejlettségüktıl függıen. Ismerkednek az óvoda dolgozóival, a csoportszobával, a játékokkal, általában a szokásrendszerrel. A gyermekek kedvenc játékaikat, tárgyakat, biztonságukat fokozó eszközöket magukkal hozhatják. Kedves báb segíti a kellemes közérzet és az érzelmi kötıdés kialakítását. Fontos, hogy az óvónı az új gyermekek fogadására érzelmileg hangolja rá a csoportban lévı társakat. Lényeges, hogy az óvoda minden dolgozója elfogadó magatartást tanúsítson szülıkkel, gyermekekkel egyaránt. A beszoktatási idıszakban szükség van mind a két óvónı jelenlétére, a gyermekek érdekében a munkarend is ehhez igazodik.

14. oldal

EGYÜTTLÉT A MINDENNAPOKBAN

A beszoktatás idıszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyerekeket a szocializálódás folyamatában. Az egyes gyermekeknél a szociális készség szintje függ a kommunikációs fejlettségétıl. A gyermek a mindennapi együttjátszás és tevékenykedés során a" mintha" helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez. A viselkedést megerısítı jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban. A közösen átélt élmények erısítik az újraélés vágyát, újra együttmőködésre serkentenek, ezáltal alkalmazkodó képességük és szociális készségük is fejlıdik.

JELES NAPOK ÜNNEPNAPOK

Programunk tartalmából fakad, hogy az óvodai élet hagyományait a néphagyományırzés a népszokásırzı és a természetvédı jeles napokkal gazdagítja. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülıdés elız meg. Ez az ünnepre hangoló Örömteli közös tevékenykedés a gyermek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A közös készülıdések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, az esemény tartalmától függıen a szülök is aktívan közremőködjenek.

Az ünnepek hagyományok négy témakörre épülnek: - a gyermekek ünnepei (születésnap, névnap, anyáknapja, gyermeknap, évzáró) - a társadalmi ünnepek, megemlékezés a bányásznapról, nyugdíjasok köszöntése, március 15. - természettel kapcsolatos jeles napok, állatok, világnapja, takarítási világnap, víz napja, föld

napja, madarak és fák napja, környezetvédelmi világnap - néphagyománnyal összefüggı ünnepek /melléklet ÉVKÖR/

Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda és az ünneplı ruhába öltözött gyermekek. A jó érzelmi elıkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás, maga az ünnepi együttlét, melynek hangulatát tovább fokozhatja a felnıtt közösség ajándéka (zene, báb stb.) A gyermekek megterhelı szorongással járó szerepeltetését elkerüljük. Az ünnepek csak a szülök együttmőködı támogatásával érhetik el hatásukat.

A cigánygyermekeknek fokozottan szükségük van, az empátiára, a féltı, gondoskodó szeretetre, hogy érezzék a nap minden percében, a velük foglalkozó óvodapedagógus elfogadta ıket. Akit megismernek, elfogadnak, ahhoz végérvényesen ragaszkodnak, nemcsak a gyermekek, a szülök is. Fontos, hogy az óvodapedagógus mutasson példát. Mert a cigánygyermek figyel, hiszen otthon az un. "néma neveléssel" nevel a szülı, a gyermek mintegy leutánozza, magyarázat nélkül. Fontos a személyre szóló kapcsolat. "A kisgyermekkel mindent elérhetünk személyes példa és tett által." -Brunszvik Teréz-

Bizalom, tisztelet, példaadás, következetesség elengedhetetlen a cigánygyermekekkel való nevelésben. A megaláztatásoktól mentesítsük a cigánygyermekeket. El kell érni, hogy ne féljen az óvodától. Hiszen az olyan gyermeket aki fél, nem lehet nevelni oktatni. Sokkal többre megyünk egy-egy bíztató jó szóval, kedves mosollyal, humorral, mint dorgálással. Minden gyermekben van érték, amiben ı tehetséges, ezeket kell felszínre hozni, megerısíteni. Haladni kell kis lépésekben elıre, együttesen Jókedvően - félelem nélkül- a másság elfogadásával.

15. oldal

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére

-Kialakul a gyermek "én' tudata, én érvényesítési törekvései. -Képesek kapcsolatteremtésre, elfogadják a másságot. -Szívesen tevékenykednek együtt társaikkal, elfogadják a tevékenység által megkívánt magatartásformákat. -Érdeklıdnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra. -Figyelnek egymás játékára, alkotására. meghallgatják a felnıtteket, társukat. -Tudják, hogy egy összetartozó csoport tagjai. -Örülnek a közösen elért sikereknek. -Bíznak önmagukban és társaikban. -Segítenek egymásnak és a kisebbeknek. öltözködés, étkezés, séta közben. -Alkalmazkodnak a szabályokhoz, tudják késleltetni szükségleteik kielégítését. -Feladattudatuk kialakult.

3.2 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA

Az óvodás korú gyermek testi fejlıdésének elısegítése, az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének, alakítása kiemelt jelentıségő. Segíti a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, elısegíti növekedését, fejlıdését, hozzájárul egészségének megırzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához és megteremti a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A fejlıdést befolyásoló fontos tényezık:

- veleszületett adottságok, - a biológiai érés sajátosságai, - a környezet hatásai (emberi, földrajzi).

A környezeti tényezık segíthetik vagy lassíthatják az öröklött adottságok kibontakozását, ezért nagyon fontos, hogy az óvoda feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elı, hogy a gyermek egyéni fejlettségének megfelelıen, legyen képes a környezetéhez való legoptimálisabb alkalmazkodásra. A családban, majd az óvodában megszerzett biztonságérzet, testi szükségleti kielégítése, megteremti a feltételét annak, hogy a gyerek derült, kiegyensúlyozott legyen, harmonikusan fejlıdjön.

Az egészséges életmódra nevelés célja és feladatai

- A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során a gyerekben alapozódjanak meg azok az egészségi- és test - kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek. - Egészségmegırzés fontosságának felismertetése.

A megvalósítás feladatai

- egészséges óvodai környezet kialakítása - egészségre nevelés, gondozás - betegségek megelızése, korrekciója - helyes életritmus biztosítása

16. oldal

A fejlesztés tartalma

Az óvodai környezet feltételei, jelentısen befolyásolják az egészséges életmód kialakulását, ezért gondoskodnunk kell a megfelelı tárgyi környezetrıl. Az óvodák, udvara tágas, gyermeklétszámnak megfelel. Homokozók, mászókák, pihenıhelyek, virágos és veteményeskertek fedett terasz áll a gyerekek rendelkezésére. Természetes anyagból készült udvari játékok telepítésére törekszünk. Udvaraink változatos felületőek:

-füves, -kövezett, -bitumenes, -kavicsos,

Az óvoda épületéhez vezetı utak burkoltak. A homokozás a gyerek udvari tevékenységének sorában elsıdleges helyet foglal el, így egészségük védelme érdekében fontosnak tartjuk a homok évenkénti cseréjét, lazítását, használat után lefedését. Távlati célunk, hogy a homokozók tetıvel fedettek legyenek. Az udvarok rendezése, takarítása a családok bevonásával történik.

Az óvoda épülete:

A helyiségek padló- és falburkolatai olyan anyagokból készültek, amelyek jól

tisztíthatóak, fertıtleníthetıek és nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, pasztell színőek, nagy ablakokkal, ami szolgálja a természetes fény besugárzását és a nap folyamán a többszöri levegıcserét lehetıvé teszi. Javasolt, párologtató beállítása, amely növeli a levegı páratartalmát.

-A berendezések a gyermekek méreteinek megfelelıek, könnyen tisztán tarthatók, természetes anyagból készültek (fa, nád, vesszı). Elhelyezésükkel is ügyelünk a baleset-megelızésre. A gyerekek által használt eszközök, játékok elérhetı magasságú polcokon helyezkednek el. Aktívan vesznek részt a tisztántartásunkban, rendrakásban.

-Az öltözı helyiségek méretei adottak, kissé szőkösek. A zsúfoltság elkerülése érdekében a folyamatosságot itt is biztosítjuk. Minden gyereknek, jellel ellátott ruhatartó zsákja van. Az öltözıben található táblákon értesítjük, informáljuk a szülıket a napi tevékenységekrıl, szervezett távlati programokról, étrendrıl.

-A mosdóban a gyermek jellel ellátott törölközıjét, fésőjét könnyen megtalálja. A WC helyiségeket válaszfal és függöny határolja, tiszteletben tartva a gyerek személyiségjogait. A mosdók fölött tükrök és szappantartók vannak elhelyezve.

-A Bóbita Tagóvoda saját konyhával, a Napsugár Tagóvoda melegítıkonyhával rendelkezik. Az étkezést az Öregek Napközi Otthona konyhájáról biztosítják. Olyan étrendet állítunk össze, amelyben megfelelı arányban van jelen a fehérje, növényi eredető zsírok, szénhidrátok, ásványi anyagok, rostos anyagok. Új ízekkel is ismerkednek a gyermekek.

Melegítı konyha:

Az étkeztetéshez szükséges eszközöket folyamatosan pótoljuk, az esztétikus étkeztetés feltételeit megteremtettük, (fehér színő tányérok, kancsó, kenyérkosár stb.) Az önkiszolgáláshoz minden csoportban fából készült tálalókocsi áll a rendelkezésünkre.

17. oldal

Egészségre nevelés, gondozás

Cél: - Az egészséges életmódhoz szükséges szokásrendszer kialakítása, készségek alapozása.

Táplálkozás

A táplálkozás a növekedés és a fejlıdés alapvetı feltétele. A gyerekek az óvodában napi háromszori étkezéssel, kellı összetételben és elosztásban a napi tápanyagszükséglet 65-70%-át kapják meg. Saját konyhánk van, az étlapot közösen állítjuk össze az egészséges táplálkozásnak, a gyerekek ízlésének megfelelıen, zöldség feldolgozó napokat tarunk: A közös csemegézés formálja a gyerek szemléletét, a szülık figyelme is ráirányul a nyers zöldség és gyümölcsfogyasztás a rágás, fontosságára. Próbáljuk kiküszöbölni az indokolatlan édesség és cukorfogyasztást, pl. javasoljuk születésnapon, gyümölcs hozását. Hagyományápolásunkban vonzó feladat az ünnepek hagyományos ételeinek elkészítése, fogyasztása, pl.: farsangi-fánk, karácsonyi mézeskalács, bejgli, mákosguba, cipósütés, (kukoricakása, fonott kalács) Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységekkel valósulnak meg. Fontos, az esztétikus terítés és a kultúrált étkezési szokások betartása. A megjelölt idıkereten belül a gyermek az étkezés idıpontját a tízórainál és az uzsonnánál maga választja meg, a déli étkezést is egyéni tempóban fejezi be.

Testápolás

A testápolást a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és a tisztaság iránti igényüket fejleszti. Az óvónı szükség szerint maga is közremőködik az ápolási szokások kialakításában, közben bensıséges kapcsolat alakul ki a gyerek és az óvónı között, ezek eleinte kapcsolatfelvételt szolgálják késıbb a tevékenység megtanulását segítik. Alkalmazkodunk a gyermek egyéni igényeihez, egyéni irányban befolyásoljuk az otthoni szokások alakulását. Utánzási hajlamuk lerövidíti a szokás-tanulás folyamatát (körömkefe használat, kéztörlés, fésülködés, WC-használat, orrtörlésre papír zsebkendıt használunk, mely a gyerek által elérhetı helyen van, használat után vécébe kerül. A gyermekek a WC-t a nap bármely idıszakában igényük szerint használják. Fontos a felnıtt állandó segítıkész jelenléte. Öltözködés

Az öltözködés védekezés az idıjárás hatásai ellen, de fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. A gyermek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az idıjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel és levehetı legyen. Csereruha, cserecipı, tartalék fehérnemő, tornaruha, szabadidıruha a gyermekek számára a szülök által biztosított. A lúdtalp megelızése érdekében nem javasoljuk a sarok nélküli cipıben járást, azért papucs használatát kívánjuk meg.

Mozgás

A mozgás belsı igény, élmény a gyermekek számára, amit felszabadultan, jókedvően, örömmel végeznek. A gyermekek mozgásigénye egyénileg eltérı. Változatos tevékenységekkel biztosítjuk a mozgásigény kielégítését. Hagyományápolás által a mozgásanyagban helyet kapnak a

18. oldal

népi sportjátékok, küzdıjátékok, dalosjátékok és népi játékok is.

Edzés

Az edzés nagyon fontos az egészség megırzéséhez. A légfürdızés a tornaruhában végzett testnevelés és a szabadban töltött minél több idı, hozzájárul a gyermekek egészségének, erınlétének fokozásához. A jó levegı, a napfény, és a víz a gyermek egészségét segítik. İsztıl nyárig nagyon sok idıt töltünk az udvaron a délelıtti, délutáni órákban egyaránt. A környezeti adottságokat kihasználva sokat sétálunk, kirándulunk.

Pihenés, alvás

A pihenés elıtt mesével, énekkel altatunk. Halk andalító zene szól alvásidı alatt. Figyelünk a zaklatott, nyugtalan gyermekre - simogatás - irányul. Alvási szokásaikat tiszteletben tartjuk /apróbb tárgyak, kendık, játékok /. Megfelelı mérető ágyakon csendben pihennek a gyermekek. A helyiség folyamatos szellızését biztosítjuk gyermekek otthonról hozott saját párnán jellel és névvel ellátott takaróval pihennek. A nem alvó, korán ébredı gyerekeknek lehetıséget nyújtunk a csendes tevékenységhez / rajzolás, mesekönyv nézegetés, szövés /.

Napirend

A helyes életritmus megteremthetı a folyamatossággal, amelyet a napirend rugalmassága jellemez. A folyamatos játéktevékenységben azonos idıpontban és intervallumban ismétlıdnek: az étkezések (reggeli, ebéd, uzsonna) a mindennapos testnevelés, mese, levegızés, séta, kinti játék, a pihenés. Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet. Figyelünk arra, hogy egyéni testi szükségleteik kielégítést nyerjenek. Az évszakhoz igazodó napirendben az idıkeretek rugalmasan alakíthatóak pl.(szabad levegın való tartózkodás). A mozgás lehetıség biztosítása különösen a téli hónapokban rendkívül fontos, hiszen a gyermekek több idıt töltenek a csoportszobában és kisebb a mozgástér .

Napirend:

19. oldal

TEVÉKENYSÉGEK Idı-

keret 3-4 évesek 4-5 évesek 5-6 évesek 3-7 évesek

7-8.00 órától

12.00 óráig

SZABAD JÁTÉK

-Mozgásfejlesztés

-Felajánlott, választható tevékenységek

-Folyamatos vagy kötött tízóraizás

JÁTÉK A

SZABADBAN

SZABAD JÁTÉK

-Mozgásfejlesztés

-Felajánlott, választható tevékenységek

-Folyamatos vagy kötött

JÁTÉK A SZABADBAN

SZANBAD JÁTÉK

- Mozgásfejlesztés

- Választható kötelezı v. kötelezıen választható felajánlott tevékenységek

- Folyamatos v. kötött tízóraizás

JÁTÉK A SZABADBAN

SZANBAD JÁTÉK

- Mozgásfejlesztés

- Választható kötelezı v. kötelezıen választható felajánlott tevékenységek

- Folyamatos v. kötött tízóraizás

JÁTÉK A SZABADBAN

12.00 órától

15.00 óráig

15-16.30 -ig

Ebéd (kötött formában elıtte testápolás)

PIHENÉS

SZABAD JÁTÉK

(Felajánlott tevékenység)

JÁTÉK A SZABADBAN

Ebéd (kötött formában elıtte testápolás)

PIHENÉS

SZABAD JÁTÉK (választható, felajánlott tevékenység)

JÁTÉK A SZABADBAN

Ebéd (kötött formában elıtte testápolás)

PIHENÉS

SZABAD JÁTÉK

JÁTÉK A SZABADBAN

Ebéd (kötött formában elıtte testápolás)

PIHENÉS

SZABAD JÁTÉK

JÁTÉK A SZABADBAN

20. oldal

Az idıkeretek az életkortól és egyéb tényezıtıl függıen rugalmasan változnak.

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére

-Igényesek lesznek a tisztaság iránt, önállóan mosakodnak, törölköznek, használják a körömkefét, a fésőt, rendben tartják hajukat.

-Helyesen használják a zsebkendıt.

-Mindennapi szükségleteiket önállóan kielégítik.

-Tisztán étkeznek közben kultúráltan viselkednek.

-Megfelelıen használják az evıeszközöket, csukott szájjal rágnak.

-Önállóan öltözködnek, vetkıznek, ruhanemőikkel gondosan bánnak cipıjüket megkötik.

-Ügyelnek saját személyük és a környezetük rendjére gondozottságára. -Az eszközökkel, berendezésekkel óvatosan bánnak.

A különbözı, családi háttérbıl érkezı gyermekek higiénés szokásainak alakítása – testápolás, tisztaságigény kialakítása / kézmosásnál szappan, körömkefe, WC használat utáni kézmosás, gondozási mőveletek gyakorlása, sorrendiség /Személyes gondozottság igényének kialakítása. Igényszint alakítása önmagukkal szemben. Túlöltöztetés helyett-réteges öltözködés. Fontos a cigánygyermekek esetében, a mozgás és a pihenés összhangjának megteremtése, az életkornak megfelelı helyes életritmus kialakítása- rendszeresség.

3.3 ÉRTELMI NEVELÉS

Az óvodába lépı gyermek személyiségének bontakozása, viselkedésének alakulása, értelmének nyiladozása elválaszthatatlan dolog. Az értelmi képességek kibontakoztatása az önálló, az alkotó, az aktív gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos helyet foglal el az óvodai nevelésben. A gyermek tevékenységének az állandóságát a kíváncsisága, érdeklıdési vágya tartja fenn, az érzelmi állapot mindig a cselekvés akarásának elindítója. A gyermek ami iránt érdeklıdik, törekszik megismerni, így indul a megismerés folyamata. Érzékszervén keresztül szerzi a gyerek az érzelmi benyomásokat és a tapasztalatokat. Ugyanígy cselekvésre készteti a mozgás által szerzett tapasztalat, amikor a mozgásöröm készteti újabb és újabb próbálkozásra. Ezek az érzékszervi - mozgásos témák tapasztalatai indítják el a tanulás folyamatát. Ezt a tanulási folyamatot felgyorsítja a környezet érzelmi hatástöbblete. A gyermek értelmi képességei fejlıdnek.

Az értelmi nevelés célja

- A gyermek értelmi képességeinek alapozása, fejlesztése. - Olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, hogy az élet egyre változó

helyzeteiben jelentkezı feladatokat meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban.

21. oldal

Az értelmi nevelés feladata

- Változatos tevékenységek biztosítása, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhet a környezı világról a valós életbıl. -A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlıdésének biztosítása. - A megismerı tevékenységet segítı képességek / a figyelem, megfigyelıképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás / fejlesztése.

A fejlesztés tartalma

Az óvodai nevelésben a feladatok megoldása szerves egységben valósul meg. Nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet a megismerés egész folyamatát, az egész embert. A fejlıdésre döntı hatással van a nevelés- tanulás-tartalma, az ismeretanyag jellege, formája és módszerei. Kiinduló pontunk az óvodába érkezı gyermekek értelmi fejlettségének megismerése. Az óvónı a játéktevékenységen keresztül megismeri a rábízott gyermekek egyéni sajátosságait. A megfigyelések alapul szolgálnak az egyéni fejlesztéshez. Azokat a gyermekeket, akiknél nem tapasztalunk belsı szükségletbıl fakadó érdeklıdést, alkotó tevékenységet, nem kezdeményeznek társas kapcsolatokat a családdal együttmőködve alakítjuk ki a gyermekekhez igazodó módszereket, mellyel elindítjuk a fejlıdés útján.

3-4 éves korban elsısorban a megismerı tevékenységet erısítjük, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük / érzékelés, figyelem, emlékezet, képzelet / manipulációs játékok, gyakorló játékok, helyszíni megfigyelések alkalmával sokrétő tapasztalatszerzés biztosításával.

5-6-7-8 éves korban a gondolkodás az ok - okozati Összefüggések, a képzelet valóságnak megfelelı ellenırzése irányába tolódik el. A gyermekben kialakítjuk azt a képességet, hogy a környezı világ dolgaiban összefüggéseket keressen, meglássa a különbségeket, hasonlóságokat, következtetéseket vonjon le, mely a helyes gondolkodás feltétele is.

A helyes fogalmak kialakításához a tárgyak elemzése /analízis / és az egyes elemek összekapcsolása egésszé / szintézis / vezet. Az óvodás gyermek képes kiemelni a tárgyak jegyeit, ha jó a megfigyelıképessége. Segíti az elemzı képességét, ha a gyakorlatokban megtapasztalhatja az adott tárgy vagy jelenség tulajdonságait. A gyermek gondolkodásának legfıbb mozgatója az érdeklıdés fenntartása. Minél többet lát és tapasztal, annyival tágabb lesz érdeklıdési köre, meglátja a problémákat és igyekszik azokat a maga erejébıl megoldani. Ezáltal érdeklıdésük, tudásvágyuk egyre nagyobb lesz.

A gyerek érzékszervén keresztül tapasztalat útján ismeri meg az ıt körülvevı világot. A sikerélmények hatására, az emlékezeti bevésés erısebb lesz és újra átélésre ösztönzi a gyereket. Az érzelmi többlet fokozza értelmi fogékonyságát. Többszöri megfigyelés után tapasztalatait alkalmazni tudja, ezt beszédével megerısíti, beszédfejlıdése ezáltal fokozatosan új irányt ad a gyermek gondolkodásának. A gyerek értelmi fejlıdésének, fejlesztésének a feltétele a környezet nyújtotta érzelmi biztonság. Az érzelmi stabilitás, a felnıtt mintája, a motivációs helyzetek, a gyereket cselekvésre késztetik. Különös hangsúlyt kell fektetnünk az ingerszegény környezetbıl kikerülı, cigánygyerek értelmi képességeinek fejlesztésére. Speciális fejlesztı feladatokkal - melyeket egyénileg a gyermekekkel - próbáljunk elérni, hogy a gyermekek önmagukhoz képest fejlıdést érjenek el. A cigánygyermekek korrekciós fejlesztése játékos tevékenység közben fokozatosan és tervszerően történik

22. oldal

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére

-Az észlelı funkciók épsége mőködıképessége feltétele az értelmi képességek fejlıdésének.

-Kialakul tér- és idıészlelésük.

-A dolgok közötti összefüggéseket , lényeges jegyeket képesek meglátni és kiemelni.

-Felismerik az ok-okozati összefüggéseket.

-Képesek a valóság és a képzelet világát megkülönböztetni.

-Kialakul a problémamegoldó képességük.

-Képessé válnak emlékképek felidézésére, újraalkotására.

-Összefüggı beszédre képesek. -Képesek analitikus és szintetikus gondolkodásra.

- A gyermek oldott, nyugodt derős környezetben anyanyelvét az egész nap folyamán gyakorolja. - Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. Másokat is képes meghallgatni. - Élményeit képes elmondani, kifejezni mondatokban. Helyesen használja a nyelvtani kifejezésmódokat, a tapasztalatok során bıvült szavakat ismeri, aktívan használja. - Figyelme, koncentráló készsége fejlıdik, gondolkodása fogalmi szintre tevıdik. - Beszédüket érzelmeik által kiválasztott természetes gesztus és mimika kíséri. - A gyakori mondókázás elvezeti a gyereket a beszéddallam, az anyanyelv megértéséhez. A szokásırzı tevékenységekhez főzıdı kifejezések a gyakorlás során valódi tartalmat kapnak. - A mesefordulatok kifejezései és a néphagyományokból átvett szavak átkerülnek a gyermek mindennapi szóhasználatába.

Cigánygyermekeink beszédükben csak a magyar nyelvet használják. A cigány családok egy része nyelvhasználati hátrányban van, melynek oka az egyszerőbb szőkebb kódú nyelvhasználat. Ez gátja az ismeretek elsajátításának. Beszéd és kommunikációs készség hiányosságai, szókincs fejletlensége, kiejtési hibák, rossz névelı használat, igekıtök, határozószók, ragok helytelen használata, tetszés szerinti szórend, szavak összeillesztésének nincs rendszere mondatszerkesztésük gyenge. Saját családjukban begyakorolt kommunikációs stílust hoz a gyermek az óvodába, mely sokszor elleniéiben áll az óvoda gyakorlatával. Ezeket a hátrányokat iskolakezdésig korrigálnunk kell! Ezért feltétlenül foglalkozni kell a beszédkészség fejlesztésével, beszédhibák javításával. Sajnos logopédushoz nem viszik a gyermekeket. Nagyon fontos az óvodapedagógus, a dajka példaadó beszéde, megfelelı hangképzés, hangerı.

3.4.NÉPHAGYOMÁNYİRZÉS, HAGYOMÁNYÁPOLÁS, KÖRNYEZETI NEVELÉS

Óvodai nevelésünkben a néphagyományırzés folyamatos, mely a mindennapok hagyományırzı tevékenységében és jeles napok alkalmával jelenik meg. A népi kultúra azon elemeit építjük be, amely igazodik a gyermek életkori sajátosságaihoz és a mindennapi életét gazdagítják. Az egész nevelési folyamatot áthatja a népi hagyományok ápolása és a mindennapok gyakorlatában is jelen van.

Gyermekeink csak déd és nagyszüleiktıl hallottak a régi életrıl, szokásokról, hagyományokról, ünnepekrıl. Ahhoz, hogy ezeket az értékeket megırizzük a következı generáció számára szükséges a tudatos hagyományırzés.

23. oldal

A természet közelségébıl fakadó élmények az azokhoz kapcsolódó felelevenített szokások eljuttatják a gyermekeket a hagyomány tiszteletéhez. Fontos a minél több, minél sokoldalúbb tapasztalatszerzés. "Kinyitni elıttük a világ kapuját", sok - sok sétával, kirándulással tesszük minél színesebbé mindennapjaikat. Ismeretszerzés közben szerepek, magatartási módok elsajátítására, a környezeti értékek felismerésére is mód nyílik Természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos szokások, az élet tisztelete, állat és növényvilág védelme, igényszint kialakulása a környezetükkel kapcsolatban / környezetesztétika /

Cél:

A népi kultúra értékeinek megismertetése a gyermekekkel. A népi életmód megismertetése játékos tevékenységek szervezésével. A régmúlt idık eszközeinek és ezek használatának megismertetése.

Feladat:

-Örömteli tevékenységek szervezésével ismerjék meg a hagyományokat, a népszokásokat, népi életmódot.

-A népi hagyományok gazdag zárházából értékek átadása: a gyermekek korához igazodó népdalok, mondókák, népzene, díszítı motívumok.

-Népi kismesterségekkel való ismerkedés, lehetıség szerint ezek gyakorlása.

-Népszokásırzı és természetóvó jeles napok szokásainak megismerése. A gyermekek számára legyenek ezek a napok emlékezetesek.

-Az óvodapedagógusok ismereteinek bıvítése a néphagyomány-ápolás terén.

-Helyi értékeink, természeti szépségeink megismertetése a gyermekekkel.

-Környezetvédelmi szemlélet alapozása.

-A természeti és társadalmi környezet megfigyelése, pozitív élmények biztosítása – tapasztalatszerzés.

24. oldal

Fejlesztés tartalma:

A népi kultúra ápolása, a hagyományırzés elsısorban az óvodapedagógusok feladata. Az óvodapedagógus építse be az óvodai nevelésbe mindazon értékeket, amelyeket a könyvek megıriztek, vagy a flórklór az óvodások számára megırzésre érdemesnek tart. Az óvodapedagógus teremtse meg azt a miliıt amelybe az óvodába lépés elsı pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvözıdve tovább él népünk kulturális gyökere, s a mai gyermekek is megismerhetik szépségét és értékét. Olyan óvodapedagógust igényel programunk, aki ragaszkodik népünk múltjához és képes azzal azonosulni. Tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát és jelentéseit. Számos népi játékot, népmesét, népdalt, mondókát ismer, jártasságot szerez a kézmővességben. Nagyon fontos lakóhelyünk hagyományának átörökítése. A hagyományırzés úgy marad fenn, ha családtól- családig, gyermektıl- gyermekig, óvodapedagógustól-óvodapedagógusig, szájról- szájra terjed.

25. oldal

IV. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

4.1 A JÁTÉK

A játék az óvodás gyermek legjellemzıbb tevékenysége, az iskola elıtti kor legfejlesztıbb alaptevékenysége, nevelési eszköz, módszer, szervezeti keret. A játék a gyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérı módon, hosszan, tartósan és lehetıleg zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermekek egész napját átszövi, ebben zajlik le tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozása. Utánozza a körülötte levı felnıtteket, eseményeket, helyzeteket. Társakra talál és közösen végezhetı tevékenységekbe fog.

Élményforrás és egyben lehetıséget biztosít az élmények feldolgozására. Segíti az éntudat fejlıdését és a szocializációt. Önismeretet fejleszt, tanulási lehetıséget biztosít. A játék életszükséglet, mely leginkább biztosítja a 3-7-8 éves gyermek harmonikus fejlıdését. A játék a személyiségfejlesztés legfıbb eszköze, általa fejlıdik tökéletesedik a gyermek mozgása, térészlelése, kézügyessége, önállósága, kitartása, helyzetfelismerı képessége, értelmi képességei. A "mintha" helyzet gazdagítja a gyermek képzeletét, fantáziáját, sokféle tapasztalatot szerez a tárgyak tulajdonságairól, képessé válik a dolgok jegyeinek / hasonlóság, különbség / kiemelésére, jelenségek összefüggéseinek és a cselekvések egymásutániságának felfedezésére.

A játék során átélt érzelmek szintén hatással vannak az egyénre. Formálódik erkölcsi ítéletalkotásuk, megtanulnak alapvetı viselkedési szabályokat. Társaival szemben toleránsak, alakul szabálytudatuk, morális ítélet-rendszerük, önmagával és másokkal szemben is nı a kezdeményezı és kritikai készségük.

A közös játék során tapasztalatokat szereznek a társas kapcsolatokról. Alakulnak a játékhagyományok, amelyek a "mi-tudat" létrejöttét erısítik, így a játék a közösség fejlesztésének alapvetı eszköze. A játékot kísérı érzelmek közlési vágyat ébresztenek, a gyermek beszédkedve fokozódik. A beszédkedv ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlıdését.

A játék és a hagyományırzés kapcsolata:

Régen a gyermekek nevelése több generáció együttélésébıl adódóan nem csak a szülık feladata volt. A nagyszülık, a saját gyermekkorukban játszott játékok továbbadásával nemcsak szórakoztatták, tanítgatták unokáikat, hanem egyben lehetıvé tették ezeknek a játékoknak a fennmaradását , a hagyomány továbbéltetését.

A régen feledésbe merült, vagy a mai generáció számára ismeretlen játékok, népszokások, néphagyományok, hagyományırzı tevékenységek, játékeszközök készítése felelevenítésre kerülnek. Ezzel színesedik, gazdagodik a gyermek élete, bıvül a nevelés eszköztára. Ez a komplex hatásrendszer, nyugodt játéklégkörben kiegyensúlyozott derős, óvónıi viszonyulással érhetı el.

Cél:

Maga a játék. Önmagáért való, Örömet okoz maga a cselekvés, manipuláció, elképzelés. A játéköröm nagyon gyakran a kellemes élmény újraélésébıl fakad.

26. oldal

Feladat: - Élménynyújtás és tapasztalatszerzés biztosítása. - A játék feltételeinek megteremtése, megfelelı légkör, hely, idı, eszközök. - Az óvónı pozitív viszonyulása a gyerek játékához. - A fejlıdést elısegítı játékfajták biztosítása.

A játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja az életben is elıforduló szituációkat az İt érı élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti élményeit. Nevelıtestületünk által elfogadott játékra vonatkozó szokásrendszer: -A gyermekeknek módjukban áll kiválasztani a számukra legvonzóbb játéktevékenységet, módjukban áll nézelıdni, válogatni.

-Elmélyülhetnek a választott tevékenységben, kijátszhatja pozitív és negatív érzelmeit.

-Minden gyermek szabadon választhat társakat a játékhoz.

-A játékeszközöket szabadon használhatja, a játszók dönthetnek arról, hogy mikor és kinek adják át a náluk lévı játékot.

-A játékban az óvónı sok esetben a játszótárs szerepét tölti be, együttmőködik vagy segít, de csak annyit amennyit a játékhelyzet vagy a gyermekek igénye megkíván.

-Az óvónı a gyermekek segítségével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakít ki, ügyel arra, hogy a játszó csoportok ne zavarják egymást.

-Egymás testi épségének veszélyeztetése esetén az óvónı beavatkozik, akadályoz.

-Játékelrakás, rendrakás a gyermekek bevonásával történik.

A gyermekek fejlıdését elısegítı játékfajták

-GYAKORLÓJÁTÉK

-SZEREPJÁTÉK

-ÉPÍTİ ÉS KONSTRUKCIÓS JÁTÉKOK

-BARKÁCSOLÁS, NÉPI JÁTÉKOK

-DRAMATIZÁLÁS, NÉPSZOKÁS İRZİ DRAMATIKUS JÁTÉKOK

-BÁBOZÁS

-SZABÁLYJÁTÉKOK

A cigánygyerekek - mint minden gyermek - fejlesztésének leghatásosabb eszköze a játék. Itt alakulnak a játéktevékenység, valamint a társas kapcsolatok szokásai:

- Egymás testkörzetének, játéktevékenységének, játékeszközének, játék körzetének tiszteletben tartása.

- Társas kapcsolatok szokásai: udvariasság, segítıkészség, alkalmazkodó kézség, empátia,

27. oldal

bizalom, a másik elfogadása, „másság" elfogadása .

A cigánygyermekekkel foglalkozó óvodákban különösen fontos a játék, hiszen felszabadítja a gyermekeket a megterheléstıl, a pszichés feszültségektıl. A tudattalan konfliktusokat "kijátssza" magából, pozitív érzelmi töltést ad. Óvodába lépéstıl ismerkedjenek a játékszerekkel, használatukkal. Gyakorlójáték fontossága: ismerkedés a játékszerekkel. A gyermek játéka tükrözi otthoni tevékenységét, élményét, A szerepjátékukban tükrözıdik, hogy a családi munkamegosztás aktív tagjai a gyerekek, pld.: etetik a kisebbeket, sepregetnek, boltba mennek, fát vágnak. Úgy gondoljuk, hogy ezt az "életközelibb" játékot használhatjuk fel a személyiségfejlesztésében, a többi gyermek élményanyagával, verbális készségeinek fejlettségével kiegészítve. A szerepjátékok körében addig nem ismert játéktémákhoz élményt biztosítunk, tapasztalatszerzésre adunk lehetıséget, élményszerzı sétákat, kirándulásokat szervezünk, /fodrász, posta, vásár, varroda, stb... Az óvónıvel való közvetlen játék megindítja a gyermek érdeklıdését egy tágabb ismeretkör iránt, majd megalapozza az önálló és kitartó tevékenységet. Gyakorlójáték fontossága: ismerkedés a játékszerekkel, eszközökkel. Szerepjáték: közben fejlıdik képzeletük, szervezıkészségük, élménynyújtás fontossága ismerethiány miatt. Építı konstruáló játék során fejlıdik kreativitásuk, megfigyelıképességük, képzeletük. Az összerakást igénylı eszközök segítik a finommotorika fejlıdését, szem-kéz koordinációt, tapasztalja a rész-egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni. A játékban az alkotás öröme, az "én csináltam" tapasztalata biztonságot nyújt a saját képességeirıl, megnöveli a biztonságérzetüket. Szabálytudatuk labilis, a szabály hézagos ismerete, illetve a lényegének meg nem értése miatt. Játék közben megértik a szabályok betartásának fontosságát, és tapasztalatokat győjtenek arról, hogy mindenkinek van erıs és gyengébb oldala, hogy mindenki lehet valamiben sikeres. Feladataink: ismerjék meg az óvoda játékszokásait, a szabályokat, legyenek képesek nyugodtan játszani, a gyermekeket a játékeszközök elrakására és megbecsülésére nevelni, a fejlesztés egyéni ütemének megtervezése, minél több élményhez juttatni a cigánygyerekeket, hogy szerepjátékaik gazdagabbak legyenek,

A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére

- A gyermekek képesek több napon keresztül is elmélyülni ugyanabban a tevékenységben - A környezetükben megfigyelt, tapasztalt jelenségeket képesek feldolgozni és újraalkotni. - Önállóan kezdeményeznek szerepjátékokat, magabiztosak a szerepek eljátszásában. - Alkalmazkodni tudnak egymáshoz a játékhelyzetekben. - Szabályjátékokat önállóan is kezdeményeznek, betartják a szabályokat, alkalmazkodnak azokhoz. - Képesek problémahelyzeteket megoldani / dominó, kártya, puzzle/ - Egyszerőbb eszközöket önállóan készítenek, melyet felhasználják játékukban. - Kedves meséjüket önállóan is bábozzák, dramatizálják. - Viselkedésükben tükrözıdnek a kialakult szokások, szabályok - Kitartás, és a késleltetés képességük erısödik

28. oldal

4.2 MOZGÁS

Helye a nevelés folyamatában

Az óvodába kerülı egészséges gyermekek szeretnek mozogni, tevékenykedni. További fejlıdésükben az óvodáskor egész idıszakában is jelentıs szerepet tölt be a mozgás. A kisgyermekkorban az egészséges növekedéshez és fejlıdéshez rendkívül fontos a szabad mozgás állandó biztosítása. Nem szőkül le a testnevelési játékok, mondókás, énekes, játékok körére jelen van az óvodai élet minden területén. Így az egészséges életmódra nevelés, az értelmi nevelés és a szociális fejlıdés terén különbözı feladatok valósíthatóak meg.

Többféle nehézségő, differenciáit feladatok adásával segíthetjük elı, hogy minden gyermek megtalálja a képességének legmegfelelıbb mozgásos feladatot. Fontos szempont a tevékenység szervezésénél, hogy a lehetı legkevesebb várakozási idıvel folyamatosan mozogjanak.

A mozgásfejlesztés célja: - Jobb-bal begyakorlása. - A természetes mozgáskedv fenntartása a mozgásigény kielégítése és az egyéni fejlettségi

szintjük tiszteletben tartása. - Mozgástapasztalatok bıvítése . - Testi képességek, fizikai erınlét fejlesztése.

A mozgásfejlesztés feladatai: - A gyermekek természetes mozgáskedvének, szükségletének kielégítése. - A rendszeres, aktív mozgással egy egészséges életvitel kialakítása. - Differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, a ritmusérzék, a motorikusképességek fejlesztése, a

testséma és a helyes testtartás alakítása. - Térbeli, idıbeli tájékozódás.

A mozgásfejlesztés színterei:

1, A szabadon választott mozgás: Melyet a gyermekjátékként él meg, melyhez felhasználhat minden eszközt, természet adta lehetıséget, érdeklıdésének és fejlettségének megfelelıen. A különbözı életkorú és fejlettségő gyerekek számára egyaránt lehetséges, hogy a szervezett testnevelésen kívül is játszhassanak testnevelési mozgásos játékokat. A rendszeres nevelımunka hatására kialakulnak a kedvelt mozgásos játékok, melyet maguk is kezdeményeznek, sıt meg is nevezik. 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlesztését kívánjuk segíteni. 4-5 éveseknél szem - kéz, szem - láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni.

2,Mindennapos testnevelés: Lehetıségei: -szabad mozgások az udvaron és a csoportszobában -zenés, mozgásos percek, melyek utánzásra épülnek (gimnasztikai elemekkel) -kocogás, futás -mozgásos szabályjátékok, eszközös kéziszeres játékok

3,Testnevelési foglalkozás: Heti 1 alkalmat jelent kötelezı szervezeti keretben. A kötelezıség természetesen nem jelenthet kényszert a gyermek számára pl.: betegség vagy más okból kifolyólag. Szervezése hasonlít a mindennapi testneveléshez. Az eltérés a foglalkozás anyagában és idıtartamában jelentkezik. Idıtartama kb. 35-45 perc, felépítésében megjelenik: járás-futás gyakorlatok, gimnasztikai gyakorlatok, kéziszeres gyakorlatok és tornaszereken való természetes

29. oldal

mozgások irányított mozgásos játékok, testedzı játékok.

A fejlesztés tartalma:

A rendszeres örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk. Alkalmanként a szülıkkel közösen mozgásos programokat szervezünk /pl.: gyermeknap játékos családi sportversenyek pld.: kihívás napjára stb. /. A nap folyamán lehetıségük nyílik az életkoruknak megfelelı természetes játékos mozgásokra: futásra, ugrásra, kúszásra, dobálásra, mászásra, függeszkedésre: a mindennapi benti és kinti játékban egyaránt. Célszerő, a csoportszobát könnyen mozgatható, többfunkciós bútorokkal, padokkal is berendezni.

Óvoda udvarainkon a mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök biztosítottak gyermekeink számára. Az óvoda környéke alkalmas a séták, kirándulások szervezésére, kihasználjuk a természeti adottságainkat. Koordinációs képességüket fejleszti a dombmászás, az egyenetlen terepen való járás, erdei túrák, famászás, árok átugrás. Mindig használjuk ki a jó idıt, tornázzanak minél többet a szabad levegın. Ismertessük meg a gyerekeket különbözı tornaszerek használatával /pl.: kötél, szalag, pad stb. /. A szabadban más játék és tevékenység mellett lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a gyermekek minél többet futkározzanak, ügyességi mozgásos szabályjátékokat is játszanak, megfelelı tornaszereken minél többet másszanak, kússzanak stb.

Programunkból adódóan elıtérbe kerültek a népi játékok, mozgásos ügyességi játékok /ugrókötelezés, ugróiskola, kakasviadal, adj király katonát stb. /, és a jeles napokhoz kapcsolódó verseny és ügyességi játékok pld.:

- Pünkösdi királyválasztás, erıpróba. - Szüreti kirándulás: tolvaj megbüntetése játékos mozgás elvégzésével. - Gyermeknapi akadályverseny: szülök gyerekek együtt versengenek.

A testi fejlıdés érdekében nagy figyelmet fordítunk a cigánygyermekek mozgásfejlesztésére, mely egész tevékenységüket áthatja. A tervszerően szervezett a fizikai állóképességet fejlesztı fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitást is meghatározó sikeresen megoldott mozgásos feladatok hatással vannak az önbizalom, önértékelés fejlıdésére. Óvodánknak nincs tornaterme, de a mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök rendelkezésünkre állnak / részben pótlásra szorul /. Ezek rendszeres használatával a gyengébb fizikumú gyerekek fokozott edzése, állóképességük, kitartásuk fejlesztése folyamatosan történik. A foglalkozások jókedvő, vidám hangulata biztosítja a csekély önbizalommal rendelkezı gyerekeknek is az örömet a sikerélményt. Az idıjárás függvényében a foglalkozásokat a szabadban tartjuk, mellyel fokozzuk szabadságérzetüket. A cigánygyerekek ugyanis többnyire a szabadban, udvaron utcán vannak.

A cigánygyermekek fejlesztésénél elsıdlegesek és meghatározóak alaklátás-formaállandóság fejlesztése, formaalakítás mozgással különbözı alakzatok végigmozgása, körmozgás. Kinesztétikus mozgásészlelés fejlesztése, behunyt szemmel bizonyos mozgások végzése. Elengedhetetlen a TÜKÖR a csoportszobában, ahol egész testképüket mozgásukat, a társakhoz, tárgyakhoz való viszonyukat figyelhetik meg, tapasztalhatják. A különbözı ügyességi játékok szabálytudatukat is növeli, pozitív élményt nyújt és újabb mozgásra, mozgásorra készteti ıket. Mozgás során fejlıdnek a pszichikai, testi, értelmi és szociális képességeik - a testi képességek fejlıdésén túl - szokásukká válik az egészségesebb életmód is.

30. oldal

A fejlıdés várható jellemzıi

- Szeretik és igénylik a mozgást, ellenálló képességük, edzettségük, alkalmazkodóképességük kifejlıdött.

- A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult.

- Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. - Betartják a szabályokat a különbözı versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. - Tudnak ütemtartással járni gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. - Helyesen és biztonságosan használják a mozgásfejlesztı eszközöket.

4.3 MESE, VERS

Helye a nevelés folyamatában

Az irodalmi nevelés szorosan összefonódik az anyanyelvi neveléssel az óvodai élet egészét áthatja. A mesék, versek, az anyanyelv eszközei, melyeknek szókészlete gazdagítja a gyermek szókincsét, segítik a világ megismerését. A népmeséknek erkölcsi tartalma van, de emellett hozzásegítenek a gátlások oldásához, képzelet erısödéséhez. Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. A beszoktatási idıszakban a dúdolók, ringatók, altatók az óvónı - gyerek kapcsolatát nagymértékben erısítik és a gyermek biztonságérzetét is megalapozzák. Hagyományápoló tevékenységek közben, élmények nyújtása során a gyermekek szókincsének gazdagítása a népi kultúra tárházából történik. Cél:

- Az irodalom iránti, érdeklıdés felkeltése és az anyanyelv szépségének, kifejezıerejének megismerése. - A szellemi szükségleteik kielégítése mellett a kommunikációs készségük fejlesztése, közlési vágyuk növelése. Irodalmi nevelésünk igazán akkor ér célt, ha a gyermek befogadóból elıadóvá válik.

Feladat:

- A gyermek irodalomhoz főzıdı pozitív viszonyának kialakítása. - Élménynyújtás mindennap. - Drámajátékok, dramatikus játékok segítségével irodalmi mővek feldolgozása. - Igényes irodalmi alkotások összeállítása, fıként a népköltészet tárházából. - A hagyományápoló tevékenységek során szókincsük gazdagítása.

A fejlesztés tartalma:

Óvodánkban évek óta jól bevált szokás, hogy naponta mesélünk a gyermekeknek kötött formában. Spontán helyzetekben és tevékenységek közben verselünk és mondókázunk. Egy mesét több napon keresztül hallgatnak a gyerekek. Ezáltal a mese fordulatai, a cselekmény mondanivalója minden gyermek számára érthetıvé válik, elısegíti a bábozás és dramatizálás létrejöttét. Fontosnak tartjuk, hogy az óvónı helyesen beszélje a magyar nyelvet, pontosan, egyértelmően fogalmazzon. A

31. oldal

metakommunikáció eszközeivel kísérje a mesélést, közvetítse a mesékben rejlı üzenetet. Teremtse meg a hangulatos mesehallgatáshoz szükséges feltételeket. Igényesen válogasson, csak nyelvileg tiszta, értékes irodalmi alkotásokat halljanak a gyermekek. /Magyar népmesék, Grimm, Andersen, Illyés Gyula, Móra Ferenc/. A könyvek nézegetése is élményt nyújt a gyermekeknek, képolvasás képességének kialakulását elısegíti. A játékidı tartalmasabbá tételére, a mindennapi tevékenységek színesítésére jól szolgálnak a lírai népköltészeti alkotások: mondókák, ujjsorolók, altatók stb. növényekhez, állatokhoz kapcsolódó ritmusos szövegek. A mese közel áll a gyerekekhez, hiszen bele tudják élni magukat a szereplık helyzetébe. A mesékbıl a gyermekek magukba szívják a gondolkodásmódot, furfangosságot. A mese kiválasztásánál a gyermek fejlettségét figyelembe véve a rövid állatmeséktıl jut el a hosszabb fordulatos meséken át a tündérmesékhez. A verseket, népi mondókákat, rigmusokat mozgással kísérik, mely gyakorlással jól rögzül, szívesen tanulják ezeket.

Az irodalmi élmény nyújtásához használt eszközök felkeltik érdeklıdését, fokozzák figyelme tartósságát és önkéntelenül aktivitásra késztetik a cigánygyerekeket is. Az anyag kiválasztásánál domináns a népmese, népi mondókák, verses mesék. A népmesékben sok olyan elemet találunk, amelyek a cigány hagyományokban is megtalálhatók. Pld: varázsló, sárkány, ördög, táltos, ló, így közel tudnak kerülni az érzelmi világukhoz. Cigánygyermekeink beszédükben csak a magyar nyelvet használják. A cigány családok egy része nyelvhasználati hátrányban van, melynek oka az egyszerőbb szőkebb kódú nyelvhasználat. Ez gátja az ismeretek elsajátításának. Beszéd és kommunikációs készség hiányosságai, szókincs fejletlensége, kiejtési hibák, rossz névelı használat, igekıtök, határozószók, ragok helytelen használata, tetszés szerinti szórend, szavak összeillesztésének nincs rendszere mondatszerkesztésük gyenge. Saját családjukban begyakorolt kommunikációs stílust hoz a gyermek az óvodába, mely sokszor elleniéiben áll az óvoda gyakorlatával. Foglalkozni kell a beszédkészség fejlesztésével, beszédhibák javításával, mely logopédus bevonásával helyben megoldott. Nagyon fontos az óvodapedagógus, a dajka példaadó beszéde, megfelelı hangképzés, hangerı.

A fejlıdés jellemzıi óvodáskor végére

- A gyermekek szívesen és türelmesen hallgatják a meséket. - A mese szófordulatait beépítik játékaikba. - Kezdeményeznek önállóan bábozást, dramatizálást a hallott irodalmi alkotások felhasználásával - Mindennapi beszédüket az irodalomban hallott kifejezésekkel, színesítik, anyanyelvüket egész nap folyamán gyakorolják. - Türelmesen hallgatják a felnıtt vagy társaik mondanivalóját. - Képesek önállóan is elmondani mondókákat, verseket, meséket, történeteket. - Figyelme, koncentráló készsége fejlıdik, gondolkodása fogalmi szintre tevıdik. - Beszédüket, gesztus és mimika kíséri

4.4ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK

Helye a nevelési folyamatban

Az óvodai ének - zenei nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, az évszakokhoz, népszokásokhoz, mozgáshoz, az óvodai élethez. A zene hatása olyan emberformáló erı, amely kihat egész személyiségére. Az értékes zene fogékonnyá teszi az embert a szép befogadására, formálja ízlését és emberi magatartását. A mondókák, népi játékok, a népdalok hozzátartoznak az emberek mindennapjaihoz, érzelmeiket, örömüket, bánatukat is eképpen fejezik ki. Programunk a néphagyományokra építve alakítja ki zenei nevelését, juttatja a gyerekeket sajátos élményekhez, teszi gazdagabbá érzelmi, zenei, esztétikai világukat.

32. oldal

Cél:

Megszerettetni a gyermekekkel a szép tiszta éneklést, az énekes játékokat. Fejleszteni a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját. Kodály Zoltán "zenét mővelı, zenét élvezı és érzı magyar közösség kimővelése, amely kisgyermekkorban kezdıdik.”

Feladat:

- A zenei nevelés alapvetı feltételeinek megteremetése. - A gyermekek zenei érdeklıdésének felkeltése, élménynyújtása. - A gyermekek hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, mozgáskultúrájának,

önkifejezésének fejlesztése. - Énekes népszokások megismertetése. - Óvodai életünk szerves részét képezze a közös mondókázás, a közös dalok és- örömteli játékok. - A gyermekek életkorának és képességeinek megfelelı mondóka és dalanyag kiválasztása. - A zenehallgatás az óvoda napi életéhez, a gyermekek spontán megnyilvánulásához kapcsolódó

hangulatfokozás, dal és zeneanyag igényes tervezése. - Hangszerek megismertetése, használata.

A fejlesztés tartalma

A zenei nevelés lehetıségeit az egész nap folyamán ki kell használnunk a gyermek óvodába lépésének pillanatától az eltávozásig. A jó zenei légkör átszövi az egész napot, pozitív érzelmi állapotba juttatja a gyermeket. Énekeljünk, dúdoljunk, hangulatkeltés, vagy a gyermek érzelmi állapotának megváltoztatása céljából. Az óvónı hangja, hangszíne, hangereje, egész viselkedésmódja minta a gyermek számára. Biztosítson megfelelı feltételeket az énekes játékokhoz - teret, eszközöket /fejdíszek. szoknyák. botok, ritmushangszerek stb. / Az énekelgetés a személyes kapcsolat, az énekes játék a legjobb módszer a gyermekek (zenei érdeklıdésének felkeltésére. Azok a gyerekek dúdolgatnak énekelgetnek szívesen, ahol az óvónı is dalos kedvő és szeret a szavakkal, dallamokkal játszani. Zenei élményeket szerezhetnek a gyermekek játék közben, spontán, kötött és kötetlen kerető szervezett foglalkozásokon. A környezet hangjainak megfigyelése, felismerése, az éneklés a zenélés felkelti a gyermek zenei érdeklıdését, formálja zenei ízlését esztétikai fogékonyságát.

A fejlesztés eszközei:

- Népi mondókák. - Pentaton karakterő, 6 hang terjedelmő népi dalos-játékok. - Zenehallgatás dalanyaga / hangulatokat, érzelmeket közvetítenek, mintát nyújtanak /. - Énekes népszokások. - Készségfejlesztés zenei elemei.

Mondókák: ölbevevıs cirógatók, altatók, csiklandozók, tapsoltatók, ujj és tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók stb.

Dalos játékok: állathívogatók. naphívogatók, esıvárók, sípkészítık, játékra hívogatok, leánykérık, kifordulós játékok, ludas játékok, kapus játékok, küzdı játékok, sportjátékot, csúfolók.

Hangszerekkel való ismerkedés örömet jelent a gyerekek számára, mely szerepet játszik a zenei készség fejlesztésében is. Lehetıség nyílik a népi hangszerek megismerésére, készítésére is, ilyenek: pld. köcsögduda, doromb, citera, hegedő, lopótök duda, dob, levélsíp, nádsíp, főzfasíp, furulya.

33. oldal

A gyerekek által önállóan elkészíthetı pld. dióhéj pengetı, kukorica hegedő stb. Hagyományápoló programunkban fokozatosan építünk népi gyermekjátékokra, mondókákra, dalokra, néptáncra népszokásokból adódó egyéb zenei anyagra. A gyermekjátékokban elıforduló egyszerő táncos mozgások, változatos játékmozdulatok és térformák kényszer nélkül fejlesztik a gyerekek ritmusérzékét, mozgását, elıkészítik a késıbbi néptánc tanulást.

Zenehallgatás anyaga: az óvónı igényes válogatását tükrözi. Az anyagot népdalok és mődalok alkotják élı elıadásban.

Az óvodában játszható énekes népszokások

Azok az énekes népszokások fordulhatnak elı, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, azaz nagyrészt játékos elemeket tanalmoznak. Kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérı naptári ünnepekhez. Nem a szereplés hanem a játék és az összetartozás öröme az ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését az óvodában.

Óvodában játszható énekes népszokások: -Lucázás, pásztorjáték, farsang, komatálazás,

Pünkösdölés, lakodalmas.

A képességfejlesztés zenei elemei

- Éneklési készség fejlesztése / tiszta éneklés , a gyermekhang ápolása. - Zenei hallás fejlesztése / magas és mélyhang különbsége, halk - hangos közötti különbség,

hangszínek felismertetése, a belsı hallás fejlesztése /. - Ritmusérzék fejlesztése/ az egyenletes lüktetés, az egyenlete lüktetés és a ritmus

összekapcsolása, tempóérzékelés, mozgáskultúra fejlesztése, gyermekhangszerek alkalmazása /. - Zenei formaérzék fejlesztése / motívumhangsúly kiemelése mozgással, dallammotívumok,

ritmusmotívumok kiemelése különbözı módon. - Zenei hallásfejlesztés / a környezetben fellelhetı zörejek, hangok megfigyelése,

megkülönböztetése, a természet hangjai, emberi - állati hangok, hangszerek hangjai.

Fejlesztés tartalma:

A zenei nevelés megkívánja, hogy az óvónı szeressen és tisztán tudjon énekelni / rendelkezzen hangszeres tudással /biztosítsa a feltételekkel a mozgásos játékokhoz / hely, eszköz /. Fontos az igényes dalanyag kiválasztása, mely a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelıen évszakhoz, hagyományhoz kapcsolódjanak. Biztosítsuk, hogy a gyerekek mindennap lehetıséget kapjanak a zenei tevékenységek gyakorlására. Segíti a gyerekek önmegvalósítását, önállóságát, kreativitását, képzeletének és fantáziájának fejlıdését. A tanult mondókák, dalok, mozgáselemek gyakorlása mellett segíti az egyéni improvizációs megnyilvánulásokat szövegben, dalban ritmikus mozgásban. A szerepcserés játékoknál lehetıleg mindenki kerüljön sorra. A gyerekekkel való ismerkedés során, a személyes kontaktus kialakításában az új környezet elfogadtatásában segítséget nyújt az éneklés. A mindennapos éneklés az óvónı belsı igényébıl fakad, mely kapcsolódhat spontán játékhelyzetekhez, kezdeményezheti a gyerek vagy az óvónı. Fontos az óvónı módszertani kulturáltsága és naprakészsége, a dalanyag igényes válogatása. Az óvónı gyakran

34. oldal

énekel népdalokat, amelyek hangulatfokozói lehetnek egy-egy hagyományırzı tevékenységnek, az ünnepvárás és készülıdés hangulata énekléssel, zenéléssel, zenehallgatással teljesedik ki. A képességfejlesztı feladatok egymásra épülnek az év folyamán ismétlıdnek. A zenében, mozgásban feloldódó, önmagát kifejezı, boldog gyermek látványa a legnagyobb öröm, mely célunk és eredményünk egyaránt. A természetben, erdın, mezın kezdeményezett dalosjátékok élménytelivé, színesebbé válnak

A cigánygyerekekre jellemzı a zenei érdeklıdés, hiszen aktívan benne élnek. A zenei nevelés terén több sikerélményhez jutnak. Örömmel vesznek részt dalos játékokban. Nemcsak az óvodában tanult dalokat kedvelik, hanem a cigány folklórt is. Spontán kezdeményeznek táncokat. A mondókák, dalok nagy része mozgással is eljátszható. Ez segítséget ad a mozgáskoordinációhoz, egyensúlyérzékhez, térészleléshez, az egymásra figyeléshez, valamint a gyermek és az óvónı közötti érzelmi kötıdés megszilárdításában. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére A gyermekek önként, belülrıl fakadó késztetésként énekelnek. Egyszerő dallammotívumokat, mondókákat a magyar beszéd ritmusa szerint mondogatják. Ismert dalok egyes motívumait fölismerik.

Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást változatos formában alkalmazzák. Hangos - halkéneklést, gyors - lassú tempó érzékelését, felelgetıs játékot, magas - mély éneklés közötti különbséget egyedül is képesek érzékeltetni.

Belsı hallásuk kifejlett dallam bújtatásra, természethez kapcsolódó hangok utánzására, hangszínek megkülönböztetésére, hangszerek hangjának felismerésére képesek. Megérzik a zenei motívumok hosszát, azt mozgásban és térben szemléltetik.

Egyöntetően körben járnak, szép testtartással és kézfogással is. Egyszerő láncos mozgások elemeit, ismerik / dobbantás, koppantás, páros forgó, kilépés stb. /

Változatos térplasztikák kialakítására képesek. Dalokhoz egyszerő játékokat, mozgásokat kitalálnak. Élızenét, népi dalokat, mődalokat figyelmesen hallgatják, örömet jelent számukra a zene.

35. oldal

4.5 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

Helye a nevelési folyamatban A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különbözı fajtái, mőalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermekek külsı világról szerzett tapasztalatai és az ıket ért környezeti hatások különbözıek.

Manipulációs készségeik genetikailag meghatározottak. Vizuális érzékelésük, esztétikai érzékük, képi gondolkodásuk, fantáziájuk is eltérı.

Ezen képességek alakulásának, fejlıdésének érdekében fontos a környezı valóság megfigyelése a természet szépségeinek fel fedeztetése, észrevetetése.

Cél:

- Alakuljanak a gyermekekben az alkotáshoz, a kreativitáshoz szükséges készségek. - legyenek fogékonyak a múlt és a jelen értékei iránt. - Fejlıdjön esztétikai érzékük és váljanak képessé a mővészi értékek meglátására és

befogadására. - Finommotorika fejlesztése.

Feladat:

- A látó érzékelı rendszer keresztcsatornák térpercepció testséma fejlesztése. - Alaklátás és formaállandóság fejlesztése. - Nagy és kis mozgások finommotorika kialakítása. - manuális érzékelés, szín észlelés fejlesztése. - Szem fixációs mőködésének erısítése. - Feltételek biztosítása: -tapasztalat, élmény, lehetıség, eszközök. - Technikai ismeretek elsajátítása. - Ismerkedés hagyományos népi játékokkal, ezek készítésével, népi mesterségekkel,

technikáival, eszközeivel.

A fejlesztés tartalma Az óvodás gyermek a környezet spontán vizuális ingerei, a szervezett tevékenységek hatására egyaránt fejlıdik, tapasztalatokkal gazdagodik képi világa A tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétő ábrázoló tevékenysége során mindegyiket újra alkotja.

A megfelelı vizuális önkifejezés kiteljesedéséhez szükség van a test séma, test fogalom minél pontosabb kialakulására, a kinesztetikus észlelés és a térpercepció fejlıdésére. Mindezek tudatos fejlesztéséhez sokféle ötletes-játékot választhatunk, s - mivel az óvodai élet korai szakaszában az ábrázoló tevékenység szervesen beépül a játékba - szinte észrevétlenül "a szabad" játék közben bármikor elıvehetjük, segíthetjük a gyermekek ez irányú fejlıdését.

Minden csoportban rendelkezésükre állnak különféle eszközök, amelyeket szabad akaratuk szerint használhatnak A hét minden napján gyakorolhatják a gyerekek a következı tevékenységeket: agyagozás. rajzolás, nyomtatás, festés, kézimunka, varrás, nyírás, ragasztás stb. Természetesen ha kívánják segítséget nyújtunk nekik. A különbözı technikákat a fokozatosság elvének figyelembevételével ismertetjük meg a gyerekekkel / pld. ollóval, elıször csak nyirkálnak, késıbb kinyírnak " a valamit ", majd ezután következhet a díszítı nyírás pld. terítı / Az eszközökkel kapcsolatos ismeretek elsajátítása történhet egyénileg vagy csoportosan is. A tanulás folyamata egyénre szabott. Gyakran alkalmazzuk a mikrocsoportos tevékenykedtetést is. A bemutatás és a pontos magyarázat után elegendı idıt biztosítunk a gyakoroltatásra. A különbözı

36. oldal

anyagok beszerzésében a hagyományırzı technikák megismerésében a szülök, családok segítségére is számítunk.

Tevékenységi formák: Agyagozás, gipszmunkák készítése festése, rajzolás, nyomtatás, festés, kézimunka, varrás, nyírás, ragasztás

Népi játékok készítése: csutkababa, csuhébaba, rongybaba

Népi hangszerek: főzfasíp, nádihegedő

Ünnepek, jeles napok elıtti készülıdések során a gyermekek szívesen vesznek részt az ünnephez kapcsolódó jelképek elkészítésében: szüreti koszorú, adventi koszorú, mézeskalácssütés, karácsonyfadíszek készítése, farsangi maszkok álarcok, szalmabáb készítése, tojásdíszítés, májusfa díszítése szalagokkal, pünkösdi koszorú készítése stb. Nemcsak a jeles napi elıkészületekben, hanem a mindennapi tevékenységekben is fontos szerepet kapnak a természetes anyagok:

- Termések; kukorica, makk, gesztenye, csuhé. - Növények: nád, gyékény, szalma, vesszı, sás galagonya, kökény, szárított virágok. - Állati eredetőek: gyapjú,, toll, méhviasz, bır, stb. - Egyéb anyagok: textilek, fonalak, spárgák, vásznak, parafa, homok, csiga kagyló stb.

A cigánygyermekek alkotás közben gazdagodnak, fejlıdnek manuálisan, érzékszerveik funkcióit tekintve, valamint gondolataikban és érzelmeikben. Ugyanakkor edzıdik akaratuk, kitartásuk. Fontosnak tartjuk manuális képességeik fejlesztését, a görcsös, merev kézmozgás finomítását. Biztosítani kell a sokoldalú tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket. Minél változatosabb technikák alkalmazásával lehetıséget adni az önkifejezésre és miközben átélik az alkotás örömét, buzdítani kell ıket, hogy be is fejezzék a munkát. Ez sikerélményt ad, Önbizalmuk erısödik és újabb alkotásra serkent. Ösztönzı, motiváló környezetben örömmel tevékenykednek. Közben finommotoros készségük, képzeletük, ábrázolási készségük fejlıdik. Mindenképpen elıtérbe kell helyezni az eszközök pontos, balesetmentes használatát / tő, olló ... /. Az eltérı kultúra, élményvilág sajátos színhasználatukban is megmutatkozik.

Fejlıdés várható jellemzıi

- A vizuális technikák gyakorlása során átélt sikerélmény újabb alkotásra ösztönzi, formálódik alkotó képzelete, ábrázolókészsége, önkifejezési módja. - Fejlıdik finommotoros készsége. - Képesek élményeiket, tapasztalataikat, vizuálisan megjeleníteni. - A rendelkezésükre álló tér alakításában ötletesek, célszerőek. - Emberábrázolásuk részletezı. - tevékenységük kitartó, egymás munkáit értékelik. - kollektív munka elkészítésében együttes, alkotásban, egyre gyakrabban részt vesznek. - Játékaikhoz játékeszközöket konstruálnak. - A balról - jobbra haladás a díszítımunkák - szín, forma, mennyiségi - ritmus tartásával nem okoz problémát. - Díszítı jellegő feladatokat szívesen oldanak meg.

37. oldal

4.6 A KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Helye a nevelési folyamatban

A külsı világ megismerésének elsıdleges forrása, maga a természet és a társadalmi valóság, a gyermeket körülvevı szőkebb és tágabb világ, amelynek vannak általános jellemzıi, de jelentısebb eltérésekkel tapasztalhatja meg a gyermek mindezt, a település, a táj jellegétıl függıen. Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elısegíteni. A világ megismerése elsısorban észlelésen alapszik. Az észlelés az érzékelések bonyolult összessége. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, lehetısége nyílik, hogy maga fedezze fel a dolgok tulajdonságainak Összefüggéseit és önállóan szerzett ismereteit környezetében alkalmazza. Ezért fontos, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek az ıket körülvevı természeti és társadalmi környezetbıl az életkoruknak megfelelı szinten. Ez azért szükséges, hogy a gyermekek teljes biztonsággal tájékozódjanak és igazodjanak el környezetükben. Tapasztalataikra élményeikre támaszkodva kell új ismereteket nyújtani illetve a meglévıket mélyíteni, rendezni. Eközben építhetünk a gyermekek spontán érdeklıdésére kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyaira.

Cél:

A közvetlen és tágabb környezet felfedeztetése közben a természethez közel kerülı, azt megismerni akaró és szeretı gyermek nevelése. Az élı és élettelen világ megismertetése, megszerettetése. A természeti, emberi és tárgyi világ értékeit védı, pozitív érzelmi viszony alapozása. A környezet megszerettetése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli tér- és síkbeli szemléletének alakítása.

Feladat:

- természeti és társadalmi környezet megfigyelése, pozitív élmények biztosítása - tapasztalatok szerzése - helyi lehetıségek feldolgozása. - Néphagyományok ápolása, népszokások felelevenítése. - Környezetvédelmi szemlélet alapozása. - A 3 - 6 - 8 éves korban aktuális élményszerzés biztosítása. -A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során. -A gyermekek matematikai érdeklıdéseinek felkeltése, összefüggések felismertetése, megtapasztalása. Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása.

A fejlesztés tartalma:

- Természeti és társadalmi környezet megfigyelése, tapasztalatok szerzése. - Óvoda és környékével való ismerkedés, óvodai dolgozók munkája. - A család összetartozása, ismerkedés a felnıttek munkájával. - Látogatások a környezetünkben lévı, orvosi rendelıbe, szolgáltató üzletekbe intézményekbe,

állomásra, könyvtárba, múzeumba, mőemlékként nyilvántartott 600 éves református templomba. - Ilyen vagyok: tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék az érzékszerveket és

funkciójukat. - Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Ismerjék a közlekedési eszközöket - természetes

környezetben figyelhessék meg. Viselkedési formák gyakorlása - Növény és állatvilág megfigyelése természetes környezetben - fejlıdésük, életmódjuk. - Az évszak változásainak megfigyelése - idıjárás változás- megfigyelése során hıfok,

38. oldal

halmazállapot összefüggések, fagyás – olvadás. - Színismeret – színárnyalatai. - Kisebb nagyobb idıegységek: évszak, év, hónap, nap, napszakok. - Folyamatos hagyományápoló munka, környezetvédelmi jeles napok: Föld, Állatok, Víz,

Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap stb.

Az ember és a természet szoros kapcsolatban áll a hagyománnyal. Ezt a kapcsolatot a következı tevékenységek ırzik, erısítik:

- Az évszakok változásából fakadó idıjárás megfigyelı tapasztalatszerzések egy-egy jeles naphoz kapcsolódó természeti jelenségek.

- Az idıjárás változásaiból fakadó, a hagyományos népi életmódot utánzó környezet átalakító munkálatok / növénygondozás, ültetés, palántanevelés /.

- Termések, gyógynövények - győjtése az óvoda udvarán és környékén. Szüretelések családoknál, befızések.

- Télen a madarakról való gondoskodás. - Jeles napok elıtti készülıdés. - A rendszeres környezetmegismerı séták, táj megismerı kirándulások - szervezett

megfigyelések.

A népszokások többsége a naptári évhez, az évszakok változásaihoz, az emberi élet sorsfordulóihoz és az egyházi ünnepekhez főzıdik. Közülük jeles napoknak nevezzük azokat az évente visszatérı naptári ünnepeket, amelyet az egyes közösségek megünnepelnek, számon tartanak.

Az egyes névnapok ezáltal váltak jeles napokká, hogy hozzájuk:

- Idıjósló megfigyelések. - Valamilyen munkafolyamatok elvégzésének idıszerősége esedékessé vált A jeles napok az ıszi. a téli, a tavaszi és a nyári napforduló köré csoportosultak.(Lásd az évkörben).

A természeti és társadalmi környezet megismerése a gyermekekhez érzelmileg közelálló, megtapasztalható, élményeket nyújtó legyen. Minden jeles napot egy hosszabb elıkészület vezet be, amelybe a gyerek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítjuk a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolás közben történı együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás idıszakát. Maga az ünnep külsıségeivel együtt sem lehet erıltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell hogy legyen .Nevelıtestületünk a tanév elején dönt arról, milyen egyéb jeles napokat kívánnak megünnepelni és milyen formában. A matematikai tapasztalatszerzés a természetes környezetben a legeredményesebb. Jól fejleszti a gondolatok tevékenységgel, szóval történı kifejezését. A közös feladat közös élményt jelent a gyermekek számára, miközben az egyéni feladatmegoldás egyéni sikert biztosít, mely növeli a feladatvállalás kedvet, segíti az önkontroll kialakítását. A gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával észreveszik, hogy a tárgyak, személyek, halmazok Összehasonlíthatók, szétválogathatok tulajdonságaik szerint, illetve saját szempontok alapján. Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetıségek a matematikai, tapasztalatok szerzésére. A manipulációs tevékenységekhez a gyermekek számára rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel egyénileg is tevékenykedhetnek, ill. az óvónı közremőködésével részképességeik fejleszthetık. Az egyéni, mikrocsoportos foglalkoztatás alkalmával az óvodapedagógus differenciáltabban foglalkozhat a gyerekekkel. Kis csoportokban dolgozva maximálisan

39. oldal

figyelembe tudjuk venni az egyes gyermekek munkatempóját is. Igyekszünk minél több problémahelyzetet teremteni, hiszen így tudjuk aktivizálni a gyermekeket a logikus gondolkodásra. A tevékenység és a megerısítés hatására sikerélményhez jutnak a cselekvésben és a gondolkodásban. Ez azonban napjainkban már, a többi foglalkozáshoz hasonlóan nem ismeretek száraz közlése, unalomig való gyakorlást jelent, hanem játékos cselekvést, mely minden érzékszervüket bevonja a tapasztalatszerzésbe.

A cigánygyermekek matematikai nevelésében célunk, hogy ismerjék fel a mindennapi élet mennyiségi értékeit, összefüggéseit, állandó változásai között tudjanak összefüggéseket felfedezni. Az otthoni környezet hátrányai ezen a területen a legszembetőnıbbek. Ezért az ismeretek bıvítésénél a gyermekek kíváncsiságára, érdeklıdésére építve próbáljuk tapasztalataikat a matematikai összefüggések szemszögébıl is megfigyeltetni. Valamennyi megismerési folyamat közben nagy hangsúlyt fektetünk a vizuális és akusztikus percepció fejlesztésére. Matematikai játékokkal a felfedezés az egyéni megoldás sikeréhez juttatjuk el a gyermekeket. Tapasztalatszerzés során ellentéteket fedeznek fel, alacsony - magas, kicsi - nagy, kevés - sok, sima - érdes, stb. Irányok ismerete, jobb - bal, föl - le, elé - mellé, stb. pld.: mesekocka kirakása, kirakó, dominójáték, stb. Tárgyak egymáshoz való viszonya a térben, az asztal alá, jobbra - balra. Stb. Saját testéhez viszonyítva. Társakhoz viszonyítva, majd a síkban. Alak - színfelismerés, színes dominó, bohóckártya, mesekártya. Vendéglátás közben - megfeleltetés, színfelismerés, párosítás. Építkezés közben, tárgyak összemérése, sorba rendezés. Manipuláció közben, Összehasonlítás, szétválogatás. Számfogalom erısítése, dominó és társasjáték.

A fejlıdés várható jellemzıi

- Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását.

- Tudják saját születési helyüket, és idejüket.

- Tudják óvodájuk nevét.

- Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben, felismerik a napszakokat.

- A gyerekek ismerik a környezetükben lévı intézményeket szolgáltatókat, üzleteket.

- Ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat.

- Ismerik környezetük növényeit és azok gondozását.

- Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket.

- Ismerik az alapvetı viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, és megóvásához szükségesek.

- Ismerik, és megnevezik a környezetük színeit, a sötét, és világos árnyalatait.

Ismernek néhány jellegzetes hagyományt, jeles napot, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat. - Jól ismert tulajdonságok szerint válogatást, összehasonlítást, sorba rendezést végeznek. - Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket, / több, kevesebb, ugyanannyi, egy, semmi / nulla /, rövidebb, hosszabb, stb. /. - Meg tudnak számolni tárgyakat legalább 10-ig., oda – vissza. - Megkülönböztetik a jobbra- balra irányokat, értik a helyeket kifejezı névutókat (alá, fölé, közé, stb.).

40. oldal

4.6.1.Környezetvédelem

A gyermekek érzelmi kötıdésen keresztül jutnak el a környezetük megbecsüléséhez és védelméhez. Fontos nevelési feladat, hogy a gyermekek óvják - védjék az élı környezetet, ne rongálják, hanem gondozzák, gondoskodjanak az életfeltételek biztosításáról. A környezetvédelemre nevelés nem csupán a gyermekek kizárólagos feladata. Az óvoda minden dolgozójától, sıt a szülıktıl is meg kell kívánni a példamutatást. Fontos, hogy már a kisgyermeknek felhívjuk a figyelmét az emberi alkotásokra, az öt körülvevı világra. Mutassunk rá arra, hogy mi mindent alkotott az ember. Tanulják meg értékelni, megbecsülni mások munkáját. Hagyományápoló munkánkban még a családokban fellelhetı tárgyi értékek / köcsög, korsó, szıttes, vasaló, mángorló stb. / összegyőjtése, védelme, ápolása. A külsı világ megismerési folyamatában a gyerek cselekvésein, érzelmein keresztül szerzi környezetébıl az ismereteket. 4.7 MUNKA

A munka az önként és szabadon választott tevékenység, melynek kézzelfogható, valódi eredménye van. Ez az eredmény vagy a gyermek vagy a csoport számára fontos, mivel segíti a különbözı feltételek megteremtését, illetve továbbfejleszti a már meglévı feltételrendszert. Az óvodáskorú gyermek számára kezdetben a munka játék. Egy - egy tevékenységet nem az eredményért végez, hanem magáért a tevékenységért, a tevékenység közben átélt érzésekért, a sikerért. A fejlıdés egy bizonyos pontján megjelenik az eredményességre való törekvés, mint ösztönzı erı. Jó érzéssel tölti el és további cselekvésre motiválja, mikor rájön, hogy egyre több mindenre képes egyedül másoktól függetlenül, aki képes feladatot és felelısséget vállalni önmagáért és másokért. A néphagyományırzı életmód tevékenységei gazdagítják a gyermek cselekvési lehetıségeit. A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnıtti munkacselekvéseket játékban utánozza. A munka közben megfigyeléseket végeznek tapasztalatokat szereznek környezetükrıl. Minden munkatevékenység újabb tapasztalatok forrását jelenti. A kedvvel végzett munka hatására alakul ki a munkavégzés készsége és szokása. Az óvodában a munka elsısorban a közösségért végzett tevékenység, melyben alakulnak a társas kapcsolatok. Fontos nevelési eszköz, elısegíti a gyermekekben a munka játéktól eltérı jellegének felismerését. A munkavégzés eredményeképpen létrejövı esztétikumok észrevetetése a gyermek ízlésvilágát formálja és fejleszti esztétikai alkotó képességét is.

Cél:

- A gyermeki személyiség formálása, fejlesztése. - Társas kapcsolatok kialakulásának elısegítése szocializáció. - Kötelezettségvállalás, munkafegyelem alakítása. - Az elvégzett munka megbecsülése értékelése. - Társak által végzett munka tisztelete. - Jártasságok szerzése az eszköz használatban. - Munkamegosztásra nevelés.

Feladat:

- Lehetıség biztosítása a gyermekek számára a munkák végzéséhez. - Feltételek megteremtése, eszközök biztosítása.

41. oldal

- Az óvónıi példamutatás, segítségnyújtás, baleset megelızés. - Éljék át az én csináltam, mi csináltuk sikerélményt. - Munkához való pozitív viszony kialakítása.

A fejlesztés tartalma

A gyerekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért munkalehetıséget teremtünk. Lehetıségekhez képest kapnak tartalmilag gazdag, változatos feladatokat. A gyermekek saját személyük illetve a csoport érdekében maguk végezhetnek minden olyan munkát, melyre egészségük károsodása nélkül képesek. Mindezekhez eszközöket biztosítunk, melyek könnyen kezelhetık, gyermekméretőek, és ne okozzanak balesetet. Megteremtjük a munkához szükséges nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. Önálló munkavégzésre adunk módot, hogy a gyerekek a szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják. A közvetlen segítés a gyerekek önállóságának és a munka elvégzéséhez szükséges ismereteinek, készségeinek fejlesztésében nyilvánul meg.

Napirendünk kialakításakor megfelelı idıt biztosítunk a gyermekeknek, hogy a különbözı feladatokat egyéni tempójuknak megfelelıen végezhessék. Az óvónı és a dajka példát mutat a gyermekeknek a pontos és kitartó örömteli munkavégzésre.

Munkafajták - munka jellegő tevékenységek

a, Mindennapi élettel kapcsolatos munkák:

-ökiszolgálás

-terítés -törölgetés -söprögetés -játékválogatás -eszközök elrakása -teremrendezés

b, Évszakhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó alkalomszerő munkák:

-kerti munkálatok -rendrakás ábrázoló tevékenység után -növények gondozása -játékeszközök készítése javítása -teremdekoráció -süteménykészítés

A gyermekek életkoruknak megfelelıen a szemlélıdéstıl a konkrét munkáig terjedı folyamatban szabadon választhat.

Minden esetben figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségi szintjét, teherbírását a kisebb gyermekek önállósulási törekvéseit. A kisebbeket kezdetben a cselekvés vonzza, az eszköz inspirálja a munkára, míg a nagyobbak tudatosan végzik feladatukat. A közösségi kohéziót erısíti az együttmunkálkodás élménye mely pozitívan befolyásolja a baráti kapcsolatok alakulását is. A felnıtt pozitív megerısítései a tevékenységek folyamán a gyermekeket mindig újabb és újabb munkatevékenységek elvégzésére ösztönzi.

42. oldal

A közösségért végzett munkát megelızi az önkiszolgálás, ezt kívánjuk olyan szintre hozni, hogy szokássá váljon. A hatékony munkára nevelés a cigánygyermekeknél is a személyiségfejlesztés fontos-eszköze. Úgy alakítjuk a csoport életét, hogy mindent amit tudnak önállóan vagy kis segítséggel maguk végezzék. A gyermekek motiváltsága kedvezı alap a munkavégzés folyamatainak, munkaszokások elmélyítésének. A felnıttek és egymás munkájának megbecsülésére tiszteletben tartására neveljük a cigánygyerekeket. A munkavégzés során a felnıtt dicsérete, elismerése, buzdítása ösztönzıleg hat a gyerekekre.

A fejlıdés várható jellemzıi:

- A gyermekek képesek szükségleteiknek megfelelıen ellátni magukat.(öltözködés, önkiszolgálás) - Az alkalomszerő tevékenységeket szívesen látják el. - Önként vállalnak megbízatásokat. - Segítséget nyújtanak kisebb társaiknak. - Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában. - A munkavégzéshez szükséges szerszámok használatát ismerik. - Minden területen segítenek, ahol erre szükség van.

4.8 A TANULÁS

Óvodánkban a tanulás nevelésközpontú, a gyermekek nem elméleti síkon ismerkednek az ıket körülvevı környezettel és nem egymástól elszigetelt ismereteket szereznek. A tanulás nem önálló tevékenységformaként jelenik meg, a spontán és sajátosan szervezett tanulás az egész nap folyamán jelen van. Alapját az érzékelés, észlelés útján szerzett tapasztalat képezi. A tanulási folyamatban figyelembe vesszük a gyermek életkori sajátosságai mellett a mindenkori fejlettségi szintjét az esetleges fejlıdésbeli lemaradásokat, ez alapján készíthetjük el az egyénre kiszabott feladatokat. A 3 – 7 – 8 éves korú gyermek életkori sajátosságából adódó kíváncsiság, a tevékenykedési és utánzási vágy a gyermekeket aktivitásra készteti. A fejlesztéshez jó alapul szolgát a gyermek érzelmi fogékonysága. Ezek az összetevık egy olyan önkéntelen tanulási helyzetet teremtenek, melyben a gyermek ismerete bıvíthetı. A gyermekek saját cselekvései eredményeként a változásokat megtanulják szavakkal is kifejezni, ezzel a gondolkodás és a beszéd tudatossá válik, mely értelmi képességek fejlesztésének fontos eszköze.

Cél:

- Sokoldalú tevékenység közben fejleszteni az értelmi képességeket. - Új ismeretek nyújtása, ismeretszerzéshez való pozitív viszony kialakulása. - Tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása. - társadalmi együttélés szabályaihoz szükséges viselkedés és magatartásformák alakítása.

Feladat:

- A tanulás feltételeinek megteremtése. - A tanulás megszervezése – tervezés. - A tanulás irányítása.

43. oldal

A fejlesztés tartalma:

A nyugodt tanulás feltételeit az óvónınek kell kialakítania. A tanulás hatékonyságát elısegíti a meleg - korlátozó attitőd, a szeretetteljes elıítélet mentes légkör, melyben tiszteletben tartjuk az elmélyülten játszó gyermeket, szándékát és döntési jogát. Elfogadjuk másságukat. Az egyes tevékenységeket igyekszünk mindig egy meghatározott helyhez kötni ezek is a gyermekek biztonságérzetét és a rendszerességet erısítik. A fejlesztı tevékenységeket játékidıben megközelítıleg azonos idıben szervezzük. Emellett mindig kihasználjuk a spontán helyzeteket, a gyermekek figyelmét az érdekes és aktuális témára irányítjuk, így ismeretük folyamatosan gyarapszik. A tanuláshoz ismeretnyújtáshoz sokféle eszközt használunk. A készen vásárolt szemléltetı manipulációs eszközök mellett nagyon sok " házilag" készíteti eszközbıl válogathatunk. Eszköztárunkat folyamatosan bıvítjük. Lehetıség szerint a természetes anyagok felhasználására törekszünk. Programunk tervezéséhez a néphagyomány megismerése szolgál alapul. A népi kultúra napjainkban megérdemelten újra hangsúlyt kap, felfedezése a gyermekek számára sok örömet rejt magában. A természeti környezet és népi kultúra szépségeinek felfedezése, tapasztalatszerzésre, újabb ismeretek megszerzésére, és alkotásra készteti a gyermekeket. A népszokásokon keresztül a gyermekek újra és újra átélik az összetartozás örömét, megismerik a régmúlt idık életét. Ízelítıt kapnak a népi mesterségek, kézmőves munkák tárházából. Tervezımunkánk során számba vesszük a várható természeti változásokat az ehhez kapcsolódó tevékenységformákat, népszokásokat, jeles napokat. A tanulás tervezése havonkénti felosztásban történik. Egy-egy téma többször is feldolgozásra kerül. Ez lehetıvé teszi az ismeretanyagok elmélyítését és a különbözı készségek hatékony elsajátítását. Az ismeretek újra feldolgozása más-más módon, többféle eszközzel történik.

A tanulás szervezése, irányítása:

Óvodánkban a testnevelés foglalkozás és a mese - vershallgatás kötött formában valósul meg. A többi tevékenységi formát kötetlen illetve kötött formában szervezzük meg. Több éves gyakorlati munkánk alapján úgy gondoljuk, hogy a gyermekeknek szükségük van a mindennapi mesehallgatásra. A kötetlen óvónıi kezdeményezések tevékenységbe ágyazottak, képszerőek, szemléletesek, minden tevékenység játékos, és utánzásra épül. A tanulási folyamatban kialakítjuk a szükséges munkafegyelmet az önálló feladatvégzést segítjük és halk beszédre esetenként türelmes várakozásra szoktatjuk a gyermekeket. Folyamatosan figyelünk arra, hogy minden nap minden gyermek vegyen részt valamilyen fejlesztı tevékenységben. Velük szembe követelménynek tartjuk, hogy feladataikat befejezzék, az önfegyelemre épülı szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás erısítése érdekében. Mindezt az elıbbiekben megfogalmazottak szerint nem iskolai módszerek alkalmazásával kívánjuk elemi. Arra törekszünk, hogy minél több sikerélményhez juthassanak a gyermekek, ezért egyéni adottságaikat figyelembe véve differenciált feladatokat is végezhetnek. A sikerélmény minden gyermeknél motivál, újabbnál-újabb feladatok elvégzésére serkent.

A gyermekek fejlıdését folyamatosan figyelemmel kísérjük. A kimeneti mérés eredménye alapján elkészítjük a gyermekek pedagógiai jellemzését a fejlettségérıl. Az óvodai nevelés alatt a gyermekek több alkalommal megtapasztalhatják ugyanazt az eseményt / idıjárás változás, szokás változás, természetváltozás stb. /, és így egyre inkább elmélyülnek ismereteik. Korcsoportonként figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét és ennek alapján határozzuk meg az aktuális feladatokat nevelési területenként. Az ingerszegény környezetbıl jött gyermekek részére a tanulás terén speciális feladatokat tervezünk, hogy szegényes és más irányú ismereteiket az átlagos gyermekek szintjére emeljük.

Általában egyéni és mikrocsoportos formába szervezzük a személyiségfejlesztésüket, természetesen a másságukat az egyéni fejlettségi szintjüket figyelembe véve. A játékot mint a személyiségfejlesztés

44. oldal

legfıbb eszközét náluk is elıtérbe helyezzük.

A családi nevelés hiányosságait a gyermekek hiányzó ismereteiket illetve lemaradásukat akkor tudnánk igazán kiküszöbölni, ha a cigányszülık már 3 évesen beíratnák gyermeküket az óvodába.

A fejlıdés várható jellemzıi:

- Képesek azonosulni az óvónı által meghatározott feladattal. - Kialakul bennük az igény , hogy a feladatokat sikerrel oldják meg. - Kialakul a tanuláshoz való pozitív viszonyuk. - Kitartókká válnak, az elkezdett feladatokat befejezik. - Szándékos figyelmük tartóssá válik. - Az együttélési szabályokat önmagukra és társaikra nézve is betartják. - Türelmesek egymás iránt, figyelmesek, segítenek egymásnak. - Alakul önellenırzı és önértékelı képességük. - Rendelkeznek az iskolai tanuláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, önfegyelemmel.

45. oldal

V. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

5.1 SZÜLİ-, GYERMEK-, PEDAGÓGUS EGYÜTTM ŐKÖDÉSE

Cél:

Érzelmi kötıdésen alapuló kapcsolat kialakítása a gyermek és az óvodapedagógus között. Pozitív partnerkapcsolat kialakítása a szülı és az óvoda között. A családi nevelést kiegészítve segítjük a gyermek harmonikus fejlıdését.

Feladat:

- Szülıkkel közösen kialakított együttmőködés formáinak szabályozása. - Folyamatos információáramlás a szülık felé, szemléletformálás. - Az óvoda tartalmi munkájának megismertetése. - Napi kapcsolattartás, a gyermekek fejlıdésének közvetítése a szülık felé.

A szülıkkel való kapcsolattartás elvei:

1. A 3T elve (Türelem+Tolerancia+Titoktartás)

2. Ismerjük el a szülık elsıdleges szerepét

3. Ismerjük meg a kölcsönös elvárásokat

4. A család erısségeire építsünk

5. Juttassuk kifejezésre elismerésünket

6. Legyünk tekintettel a szülıi igényekre

7. Tegyük érdekessé a szülıi értekezletet

8. Idıben adjunk reális, de tapintatos információkat

9. Segíts megoldani a szülıi nevelés problémáit

10. Tételezd a legjobbat a szülırıl, erısítsd szerepét

A kapcsolattartás formái:

-Napi beszélgetések – interaktív kapcsolat

- Családlátogatás: új gyermek érkezésekor, még óvodába lépés elıtt,(a problémás gyermeknél szükség szerint visszatérı látogatás). Minden gyermeket látogasson meg az óvónı az óvodás évek alatt. - Anyás beszoktatás: az óvodai élet és szokásrendszer megismerése. - Szülıi értekezlet helyett beszélgetı körök szervezése. - Elıre egyeztetett idıpontban betekintést nyerhetnek az óvodai nevelésbe, mindennapjainkba. - Bizonyos rendezvényeket, ünnepélyeket a szülıkkel közösen szervezünk, melyeken ık is

46. oldal

részt vehetnek. - Az SZMK segít az óvoda- család kapcsolattartásában, melyben az óvónık, és a vezetı hozzáállása meghatározó. - Igény- és elégedettségi vizsgálatok kétévente.

Az együttmőködést gazdagító tevékenységek:

- Közös programok a családnál: szüret, gyümölcsszedés. - Munkadélutánok: ajándékkészítés, Mihály- napi vásárra portékák. - Ünnepi elıkészületekbe való aktív részvétel (Karácsony, Húsvét, gyermeknap). - Közös családi sportnapok. - Farsang a kultúrházban. - A környezet szépítésére tervezett munkálatok. - Kirándulások, a község értékeinek és szépségeinek megismerése. Gyalogtúrák a természetbe.

Alapvetı, hogy a cigány szülıkkel elfogadtassuk az óvodát és magunkat, hiszen idegenre nem bízzák gyerekeiket: Ezen helyzetekben az óvónı a szülık óvónıje is: Meg kell gyızni ıket, hogy járjanak szülıi értekezletekre, estenként számukra külön szervezett beszélgetésekre, fontosak a családlátogatások. Ha természetességgel látogatjuk a cigány családokat is a szülıben nem kelt félelmet, visszautasítást. Ha nem kioktató a hangnem, ha nem számonkérésnek hat az óvónı mondanivalója, akkor a cigány család megérti, hogy nem ellenségként, hevem segítıként érkezett-e. Az ıszinteség, a segítıkész emberi hangnem bizalmat kelt a szülıkben. Bizalmassá akkor válik a cigány szülı ha látja, hogy gyerekét elfogadták.

A cigány család szokás és értékrendje különbözı. Ha bevonjuk İket az óvodai életbe, más fajta modellt nyújtunk nekik gyermekük nevelésével kapcsolatosan. Az a szülı aki maga is járt óvodába gyermekét is szívesen , természetes módon küldi, nem kell meggyızni.

5.2 ÓVODA ISKOLA KAPCSOLATA

Kapcsolatunkat környezetünk adottságai meghatározzák. Megismertetjük az alsós nevelıkkel óvodai nevelésünk feladatait, nevelési elveinket. Közös érdekünk, hogy az átmenet ne okozzon gondot az óvodásoknak, ezért szükséges a folyamatos kapcsolattartás, a NAT közelítése az óvodai neveléshez néhány területen, összehangolás a tevékenységformákban. Mindkettınek érdeke, hogy a gyerekek érdeklıdéssel várják az iskolát. A hatékony együttmőködés érdekében szeretnénk mi is megismerni az iskolai nevelés elveit / 1-2. osztály / mi is lehetıséget nyújtunk a tanító néniknek, hogy mélyebben megismerjék a helyi programunkat. Csoportjainkba bármikor ellátogathatnak, ahol tapasztalhatják, hogy a gyermekek személyiségfejlesztése játékos keretek között történik.

- Tájékoztatjuk a tanító néniket a gyerekek fejlıdésérıl, fejlettségi ütemérıl, egyéni bánásmód tapasztalatairól, a várható beilleszkedési, alkalmazkodási nehézségekrıl. - A nagycsoportos korú gyerekek ellátogatnak az iskolába, megismerik leendı tanítónıjüket, valamilyen közös tevékenységben is részt vehetnek. - Az óvónık is ellátogatnak az elsı osztályba még év elején megfigyelik a gyerekek beilleszkedését. - Beiskolázásnál figyelembe veszik a gyerekek fejlettségének mulatóit, az óvónı tapasztalatait. A szakvélemény alapján, ha szükséges kapjon 1 év felmentést az iskolába lépés alól. / a szakvéleményt erısítse meg az igazgató is / Ha kiegészítı vizsgálatra van szükség a beiskolázáshoz forduljon a Nevelési Tanácsadóhoz.

47. oldal

5.3 PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

- Szükség szerint igénybe vesszük a szolgáltatásaikat. - Mivel óvodánkban nincs logopédus a beszédjavításra szoruló gyerekeket a Szakszolgálat logopédusa foglalkoztatja. - Problémás gyerekeket pszichológiai vizsgálatra küldjük / beilleszkedési, magatartási, viselkedési zavarokkal küzdı, intellektuálisan visszamaradott gyerek stb. /. - Iskolaérettségi vizsgálatot kérünk olyan esetekben, ha a gyerek fejlettségi szintje miatt eltérı tantervő osztályba látjuk biztosítottnak a fejlesztését, ill. fejlıdését. - Tanköteles korú – részképesség hiányosságokkal küzdı – tanulási zavar, veszélyeztetett gyermekek vizsgálatának kérelme a beiskolázáshoz illetve sajátos nevelési igényővé nyilvánításához. - A Pedagógiai Intézet által szervezett továbbképzéseket igénybe kívánjuk venni.

5.4 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGALAT

Községünkben sok a szociálisan hátrányos helyzető, ingerszegény körülmények között élı gyermek. A veszélyeztetett gyerekek száma is növekvı tendenciát mutat, ezért a folyamatos kapcsolattartás nélkülözhetetlen nevelési feladataink megvalósításában. A szociálpedagógussal folyamatos munkakapcsolatban vagyunk, melynek célja: speciális segítséget igénylı gyerekek és családok komplex gondozása, a szociokultúrális ártalmak enyhítése. Az óvodai nevelésben részt vevı gyerekek felvételére javaslatot tesz /ha a gyerek halmozottan hátrányos helyzető és a gyerek kora 5 évet még nem éri el/. Jelzırendszerként mőködünk, veszélyeztetettség észlelése esetén. A gyermek hét nap igazolatlan hiányzása esetén jelzılap küldése. Az etnikumhoz tartozó gyerekeknél elıtérbe kerül a gyerek beovodázása, gondozása.

5.5 KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

A cigány gyerekek fejlıdése és fejlesztése érdekében szükség van az együttmőködésükre. Az óvodai nevelésünkkel szeretnénk megismertetni az önkormányzatot.

Alapelveink:

- Együttmőködés, a családok meggyızése a gyerek óvodai nevelésben való részvételérıl. - A társadalomba való beilleszkedés elısegítése. - A mentális és mentálhigiénés hiányosságok csökkentése, esélyegyenlıség biztosítása a sikeres iskolai kezdésre is, mely csak rendszeres óvodába járással segíthetı elı. ezért ajánlott lenne 3 éves kortól részükre is az óvodai nevelés.

5.6 EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEK: védını, orvos, családgondozó

Kapcsolattartás formái:

- Idıszakos szőrés az óvodában, ill. tanácsadóban. A gyermekek gondozottságának ellenırzése. - Adatok győjtése a várható óvodás gyerekekrıl, szükség szerint javasolja a gyerekek felvételét, hatékony meggyızése a családban. - Iskolaérettségi vizsgálatok elıkészítése. Pedagógiai szakszolgálathoz szükség esetén küldje be a problémás gyerekeket. - A problémás gyerekek családjainak meggyızése a szükséges feladatokról. - Közös elıadások, fórumok szervezése az egészséges életmóddal kapcsolatban. - Iskolaérettségi vizsgálat elvégzése.

48. oldal

5.7 MÚZEUM, KÖNYVTÁR, M ŐVELİDÉSI HÁZ

Látogatások az Érc- és Ásványbányászati Múzeumba, ahol megismerkednek a bányász életmód hagyományaival, használati tárgyakkal és bútorokkal. Az élettelen környezet szépségeinek megcsodálása a Földvári Aladár kiállító teremben. Megismerkednek a könyvtárral, irodalmi élmények nyújtása, mesehallgatás, könyvek nézegetése a helyszínen. Havonta a Mővelıdési Házba bábelıadásokat, kiállításokat tekintünk meg. Ha fellendül a kulturális élet a gyerekek igényeinek megfelelıen résztveszünk rendezvényeiken.

5.8 ÖNKORMÁNYZAT

A képviselı-testület felé meghatározott idıszakokban beszámolunk az óvodai életrıl, az ott folyó nevelımunkáról. Alkalmanként meghívjuk ıket óvodánkba, hogy betekinthessenek mindennapjainkba, a gyermeknevelés és személyiségfejlesztés folyamatáról tapasztalatokat szerezzenek. Nevelési céljaink és feladataink megvalósításához anyagi lehetıségeikhez képest támogatják az óvoda tárgyi és személyi feltételéinek javítását, a mőködési feltételeket biztosítják az éves költségvetésben.

VI. A PROGRAM ERİFORRÁSAI

6.1 Személyi feltételek Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Személye minta a nevelésben. Értékfelfogása erısen ha a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran elıfordulnak értékellentétek a szülık és az óvoda között. Az óvodapedagógus vállalja fel a tapintatos meggyızést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. E programot megvalósító óvodapedagógus közvetítse a mővészetek tradicionális értékeit. Az óvoda tágabb környezetében is vállalja fel az ízlésformálást. Az óvodapedagógus legyen képes énekével, mesemondásával, bábozásával, alkotásaival esztétikai élményekhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz alkalmazzon egyéni módszereket, egyéni fejlesztési programokat úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az óvodapedagógusoknak legyen igénye az önmővelésre, a körülményekhez mérten teremtsen lehetıséget a szakmai tájékozottságának, szaktudásának fejlesztéséhez. Használja ki a szakmai egyesület által nyújtott fejlıdési lehetıségeket. A személyiségvonásaiban jelenjen meg a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhetı a hitelesség, tapintat, és az empátia. A különbözı szociokulturális hátterő családokból érkezık iránt megnyilvánuló szeretet. Rendelkeznie kell az együttmőködés, egymásra figyelés képességével a mindennapok során, hogy példát nyújtson számukra. Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. Az óvodapedagógusok gondoskodjanak a közös tervek elkészítésérıl, a gyermekek

49. oldal

képességének felmérésérıl, az egyéni fejlesztések biztosításáról, az eredmények rögzítésérıl. A szülıket mindezekrıl folyamatosan tájékoztassuk! Az óvodapedagógusok vonják be a dajkákat az erkölcsi és szociális képességek fejlesztésébe és az egészséges életmód szokásainak alakításába. A dajkák legyenek teljes partnereik az óvoda szépítésében, higiéniájának megteremtésében. Az óvodapedagógusok, a közösség tagjaként valamennyien vállaljanak felelısséget a közösen kitőzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, döntéshozatal elıtt ıszinte, nyílt véleménnyel segítsék a gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását. A tagóvoda vezetı feladata: a nevelıtestület vezetése, koordinálja, irányítja ellenırzi az óvodában folyó pedagógiai, tanügy-igazgatási, minıségirányítási feladatokat. Kapcsolatot tart a fenntartóval, a bázisintézménnyel, tagintézményekkel, érdekképviseleti szervekkel, szakmai szervezetekkel, nevelési tanácsadóval, pedagógiai szakszolgálattal.

Alkalmazotti közösség

Bóbita tagóvoda: Napsugár tagóvoda: -óvodapedagógus: 8 fı -óvodapedagógus: 3 fı -dajka: 3 fı -dajka: 2 fı

6.2 Tárgyi feltételek

Az óvoda épülete, elhelyezkedése: Bóbita Tagóvoda: Óvodánk két épületben mőködik. Az 1-es számú óvoda 1948- ban épült, melyben 2 csoport mőködik. A csoportszobákhoz öltözı, mosdó, iroda és melegítı konyha kapcsolódik. Felszereltsége megfelelı. A 2-es számú óvoda 1983- ban épült, két csoportos, 50 férıhelyes. A csoportszobákhoz tartozik folyosó, öltözı, mosdó, iroda, felnıtt öltözı, fızıkonyha a szükséges elıkészítı raktár helyiségekkel. Napsugár Tagóvoda: Az óvoda 1985-ben orvosi rendelıbıl átalakított épület, amely Felsıtelekes elején helyezkedi el. Két csoportszoba, folyosó, mosdó, melegítıkonyha, iroda és pince helyiségek találhatóak benne, 50 férıhelyes. Óvodánk három község gyermekeit fogadja: Alsótelekes, Felsıtelekes, Kánó. A bejáró gyermekek busszal közelítik meg az óvodát. A csoportszobák több funkciót töltenek be, a játék, a különbözı tevékenységek, torna, étkezés, és a pihenés színtere is. Felszereltsége megfelelı. A bútorokat szükség szerint folyamatosan cseréljük ki. Az utóbbi idıben minıségi fejlesztı játékokkal, tornaszerekkel bıvült az eszközállományunk (önkormányzati, pályázati és alapítványi összegekbıl). Könyvállományunkat gyermek és szakmai könyveket a program megvalósításához eredményes munkánkhoz az újonnan megjelent kiadványokkal bıvítjük.

50. oldal

Mindkét tagóvodában rendelkezésünkre állnak az alábbi eszközök - Bábtartók, paraván, esztétikus mesekönyvek stb. - Hangszerek: furulya, metallofon, dob, ritmusbot, csörgı, triangulum, cintányér, kisebb- nagyobb csengı, népi hangszerek, hangsíp vagy hangvilla, csengısor, csörgıdob, doromb, sípok, kasztanyetta - Alkotó sarok, képalakításhoz különbözı mérető rajzlapok, színes papírok, ragasztók, cikk- cakk ollók, tompa hegyő ollók, festékek, színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, viaszkréták, fonalak, madzagok, nemez, körmöcske, szövıkeretek, különbözı anyagok, agyag, mintázó eszközök, eszköztárló lehetıségek, a gyermeki munkának kialakított polcok. - Plasztikai munkákhoz: agyag, gyurma, fadarabok, termések, magok, kavicsok, szövıkeretek, fonalak, a népi kismesterségek gyakorlásához szükséges anyagok pl. nemez. - TV, videokamera, fényképezıgép, videó- és magnófelvételek lejátszási lehetıség: a gyermek önmegismeréséhez, zenei élményközvetítéséhez, vadállatok életének megismertetéséhez, az óvoda ünnepeinek többszöri megtekintéséhez. - Esztétikus polc a természet kincseinek győjteményével - Hagyományırzı munkákhoz „mini- múzeum” néhány régi használati tárgy, dísztárgy, terítık kiállítása.

- Különbözı kéziszerek a zenés- mozgásos percekhez, pl: labda, babzsák, kisebb- nagyobb karika, rövidebb- hosszabb szalag, bot, különbözı színő kendık - Szakkönyvek közül elsısorban a programhoz felhasznált irodalmjegyzéket ajánljuk, amit még gazdagíthatunk más módszertani kiadvánnyal. - Az óvoda színvilágának megkomponálása. Ehhez szükséges festékek, textíliák, díszek beszerzése. - Esztétikus babasarok, fabútorok, fonott székek, természetes anyagokból készült eszközök. Óvodai udvarunkat esztétikus fajátékokkal fejlesztettük. 2008- ra megvalósulandó eszköztervezetünk éves bontásban:

51. oldal

VII. SAJÁTOS FELADATOK

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY Ő GYERMEKEK

Fogalom értelmezése: Ktv. 121§ (1) 29. Sajátos Nevelési Igényő az a gyermek, tanuló aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos b) A pszihés fejlıdés zavarai miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus, vagy kóros aktivitás zavar) Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelésének feltételei: -Az országos szakértıi és rehabilitációs bizottság véleménye alapján integrált nevelésben részesülhet (szakértıi papírja van) -az intézmény Alapító Okirata tartalmazza az SNI-s gyermekek integrált nevelésének biztosítását -A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése, mint alapfeladat megfogalmazása, elfogadtatása a helyi önkormányzat képviselı testületével, rendelet formájában -személyi feltételek (gyógypedagógus, terapeuta stb.) sérülésspecifikusan -Gyógypedagógus irányításával az integrált nevelés rendszerének kialakítása az óvodai nevelés idıkeretein belül (fejlestrédi terv, ellenırzés, értékelés) -Finanszírozás – tárgyi feltételek, (normatív támogatás, pályázati összeg) -Sajátos neveléshez szükséges feltételek megteremtése az intézményben Az óvoda feladata: -Empatikus magatartás másság elfogadása és elfogadtatása a szülıkkel és a gyermekekkel -Érzelmi élet gazdagítása (értékek, mintakövetés, szocializáció) -Értelmi képességek területén megmutatkozó hiányosságok eltérések kiegyenlítése -A pszichikus funkciók részképességek fejlesztése -Sokoldalú harmónikus személyiség fejlesztés differenciált módszerekkel -Egyéni fejlesztés gyógypedagógiai terápia kétszemélyes kapcsolatban, mikrocsoportosan, és makrocsoportosa -Elızetes diagnosztizálás fejlettségi szint felmérése óvodába kerülés után -együttmőködés a gyógypedagógiai szakszolgálattal (szakvélemény, kontrollvizsgálatok, az óvónık részére szaktanácsadás) -Együttmőködés a családokkal, másság elfogadása, gyógypedagógiai tanácsadás, családgondozás Amennyiben az adott fogyatékossággal szemben az óvodánk feltételei adottak, a gyermek integrált nevelését biztosítjuk.

52. oldal

7.1 GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

Községünkben a gazdasági és társadalmi átalakulások következtében megnıtt a mindennapi gondokkal, megélhetéssel küzdı családok száma. A munkanélküliség nıtt és ezzel egyenes arányban a veszélyeztetett, hátrányos helyzető családok száma is emelkedett. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5.§- ának n) pontja szerint veszélyeztetettség az olyan magatartás mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, mely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlıdését gátolja, vagy akadályozza.”

Veszélyeztetettek:

- alkoholista, züllött, elmebeteg, pszichopata, vagy krónikus szülık gyermeke - felbomlott, és ezzel talajt vesztett családok elhanyagolt gyermekei - bölcsödébe, óvodába és iskolába tartósan kirívó magatartású neurotizálódott gyermek

- fejlıdésben lemaradt gyermek Hátrányosak azok a családok, akiknek a szükség kielégítési lehetıségei, életkörülményei a társadalom szükségénél lényegesen rosszabbak. De a hátrányos helyzet tartós fennállása veszélyeztetettséget okozhat. Cél: Hátrányok csökkentése, esélyegyenlıség, a problémák kezelése. A másság elfogadása. Feladat: - egészségmegırzéshez szükséges szokásrendszer kialakításában (WC használat, kézmosás, körömkefe használat, fésülködés) nagyobb gondot kell fordítani - az iskolázatlan szülık gyermekeinek értelmi képességének fejlesztésére különös gondot fordítunk - szükség szerint közös családlátogatások a csládgondozóval - hiányosságok jelentése a Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálat felé - feltárjuk, hogy kik a veszélyeztetett gyermekek a Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálat vezetıjével, és az Önkormányzat gyámügyi elıadójával a gyermekvédelmi felelısön keresztül - helyzettıl függıen próbálunk segíteni, és közösen megoldást találni

7.2 HÁTRÁNYOS HELYZET Ő GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE

Cél: A hátrányos helyzető gyermekek személyiségfejlıdésének segítése, a hátrányok csökkentésével esélyteremtés számukra, hogy alkalmassá váljanak az iskolai életre. Önmagához képest fejlıdjön minden gyermek, a játék személyiségfejlesztı hatásának kihasználása. Feladat: Egyéni, és mikrocsoportos fejlesztések során képességeik szerint differenciált feladatok, tevékenységek végzése. Egyéni fejlesztési napló vezetése, fejlıdésük nyomon követése. A játékban sokszínő tevékenységek felkínálása.

53. oldal

ALAPELVEK:

- Rendszeresen járjanak az óvodába, lehetıleg már 3 évesen kerüljenek be a közösségbe. - Képességfejlesztı játékokkal a részképességek fejlesztése, melyben az óvónı aktív játszótárs. - A gyermekek utánzáson alapuló vágyára építjük az ismeretszerzést. - Tapasztalatszerzés, a sokszínő tevékenységek felkínálásával, fıleg játékban. - Élmények nyújtása a mindennapokban. - Az óvónıi attitőd modellértékő, mintakövetı legyen a számukra. - Alternatív lehetıségek ajánlása, és választási lehetıségek felkínálása az irányított és kötetlen tevékenységekben. - Egyéni képességeiket figyelembe véve mikrocsoportban lehet eredményesebben differenciáltan fejleszteni, segítséget nyújtani, hibákat javítani. - Önfeledt boldog tevékenységhez sok buzdítás, dicséret, pozitív megerısítés szükséges. - Testi épségük veszélyeztetése esetén kivonás a játékból

VIII.AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

A gyermek általában három éves korra éri el az óvodai élethez szükséges testi, lelki és szociális fejlettséget. 24.§(1) Az óvoda a gyermek 3 éves kortól a tankötelezettség- e törvény 6.§-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint-kezdetéig nevelı intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Óvodánkba 3 éves kortól vesszük fel a gyerekeket. A gyerekek többsége szeptemberben kezdi meg az óvodai életet, de lehetıséget biztosítunk a folyamatos óvodai felvételre azoknak a gyerekeknek akik év közben töltik be a 3 évet. Néhány esetben a Gyermekjóléti Szolgálat és a védını javaslatára kerül felvételre a hátrányos és veszélyeztetett gyerek. Az óvodai felvételnél a védını, az orvos és a pedagógus szerepe fontos, a szülık megfelelı felvilágosításában a gyerek folyamatos fogadásában. A törvény másik fontos szabályozása az 5 évesekre vonatkozik. " A gyermek abban az évben, amelyikben betölti az 5. évet az óvodai nevelés elsı napjától óvodai nevelésben köteles részt venni." Ennek betartatása az óvodavezetı egyik fontos feladata. Az új törvényi szabályozás teret enged a "rugalmas" iskolakezdésnek, mellyel mi is egyetértünk, hiszen a gyerek érdekeit figyelembe véve az iskolakezdést két tényezı " a gyerek fejlettségének és életkorának együttes figyelembe vételéhez köti.

Sajátos nevelési igényő gyermek - amennyiben normál közösségben gondozható, felvételt nyer óvodánkba. Szeretetteljes bánásmóddal elfogadjuk a sérült gyerekeket. Beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdı gyerekeket türelemmel egyéni szeretetteljes bánásmóddal neveljük. A cigány családok közül egyre többen vannak akik önként íratják be gyereküket óvodába.

54. oldal

Az iskolába lépés fettételei:

Az iskolába lépésnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

a, A testileg egészségesen fejlıdı gyermek hatéves kora körül eljut az elsı alkatváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdıdik a fıváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erıteljesen fejlıdik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b, A lelkileg egészségesen fejlıdı gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklıdéssel készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlıdnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. / Különös jelentısége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságának, térbeli mozgásfejlettségének a testséma alakulásának a lelkileg egészségesen fejlıdı gyermeknél /

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnı a megırzés idıtartama felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés

- megjelenik a tanulás alapját képezı szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele

- a cselekvı - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van

Az egészségesen fejlıdı gyermek:

- Érthetıen, folyamatosan kommunikál, beszél: gondolatait érzelmeit mások számára érthetı formában, életkorának megfelelı tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különbözı mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, ;tisztán ejti a magán és mássalhangzókat / a fogváltással is összefüggı nagy egyéni eltérések lehetségesek /, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

- Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl: tudja nevét és lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetı szabályait, ismeri szőkebb lakóhelyét, a környezetében élı állatokat, azok gondozását és védelmét látja el, felismeri az öltözködés és idıjárás összefüggéseit, ismeri a viselkedés alapvetı szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek természeti és társadalmi környezet megóvásához megbecsüléséhez szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.

- Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlıdı gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes fokozatosan kialakuló együttmőködésre, kapcsolatteremtésre felnıttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetıvé teszi. A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

Az ötéves kortól kötelezı óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamai célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlıdésének elısegítése. Neurológiai és egyéb hátránnyal küzdı gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhetı csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. A sajátos nevelési igényő gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülı gyermekekkel szemben.

55. oldal

8.1 A GYERMEKEK ISKOLAI FELVÉTELÉNEK GYAKORLATA

1, Minden évben a szükséges vizsgálatokat elvégzi a védını és az óvoda orvosa, hogy testileg egészségesen fejlıdött-e a gyermek. Az óvónık a nevelımunka során megfigyelések tapasztalatok alapján megállapítják, hogy a tanuláshoz szükséges képességek megfelelı-szintre jutottak-e el. Ha szükséges teszt lapokkal is végeznek felmérést.

2, A problémás gyerekeket, a pedagógiai Szakszolgálathoz irányítjuk, iskolaérettségi vizsgálatot kérünk részére.

3,A gyermek érdekeit figyelembe véve megbeszéljük azokkal a szülıkkel ahol a gyermeknek még javasolunk 1 év óvodai nevelést, hogy használják ki ezt a lehetıséget, mert a gyermekük valamilyen területen még nem érett az iskolai élet megkezdésére.

4,A csoportban dolgozó óvónık elkészítik a tanköteles korú gyermekekrıl a pedagógiai szakvéleményüket, mely sokat segít az elsıs tanító néniknek.

5, Az óvodavezetı megküldi az iskola igazgatójának évente a tanköteles korú gyermekek névsorát. A szakvéleményeket mellékeljük hozzá, vagy a szülı viszi beiratkozáskor. Az iskola igazgató dönt a gyermek felvételérıl a szakvélemények és az óvodapedagógus véleménye alapján.

6, Minden év áprilisában történik a beiratkozás az iskolába.

56. oldal