gazdaságtudományi kar Üzleti információgazdálkodási és ...‰rtékpapírok...feltételek...
TRANSCRIPT
Pénzügyi instrumentumok
számvitele
Füredi-Fülöp Judit
MISKOLCI EGYETEM
Gazdaságtudományi Kar
Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
Számvitel Intézeti Tanszék
Irodalom
Fülöp – Juhászné – Kántor – Musinszki – Pálné – Várkonyiné
– Verebélyi: Pénzügyi számvitel példatár
2. fejezet: Értékpapírok, befektetett pénzügyi eszközök
Fülöp Judit - Juhászné – Kántor – Musinszki – Pálné – Pál –
Várkonyiné : Mérlegtételek elszámolásai
4. fejezet: Befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok
Dr. Pál Tibor: Speciális eljárások
5. fejezet: Valós értéken történő értékelés
2012.02.13.
Szt. 3. § (8)
pénzügyi instrumentum: olyan szerződéses
megállapodás, amelynek eredményeként az egyik
félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi
kötelezettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum)
keletkezik.
Így különösen: a szerződéses megállapodáson
alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz,
az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő
befektetés), a származékos ügylet;
2012.02.13.
Szt. 3. § (9) 1. pénzügyi eszköz:
a) a pénzeszköz,
b) a szerződéses megállapodáson alapuló követelés
pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektől
való átvételére (ideértve a mérlegben szereplő követeléseket,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a
határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős
ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket is),
c) a szerződéses megállapodás alapján biztosított jog
pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező
feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az
opciós jog vevőjénél az opciós jog értékét),
d) a más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum
(más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő
befektetés);
2012.02.13.
2. pénzügyi kötelezettség:
a) a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség
pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek
részére történő átadására (ideértve a mérlegben szereplő
kötelezettségeket, valamint a határidős, opciós ügyletek,
illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló
mérlegen kívüli kötelezettségeket is),
b) a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség
pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen
feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az
opciós jog kiírójának egyoldalú kötelezettségvállalását is
pénzügyi elszámolással teljesülő ügyleteknél a záráskori
piaci ár és a határidős kötési ár különbözetében, illetve áru
vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő ügyletnél a
határidős kötési ár összegében);
2012.02.13.
3. tőkeinstrumentum: a tulajdoni
részesedést jelentő befektetés
kibocsátójánál a saját tőke (saját
tőkeelem);
4. más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő
instrumentum: más vállalkozóban lévő
tulajdoni részesedést jelentő befektetés a
befektetőnél, amely a kibocsátó
vállalkozó eszközeiben valamennyi
kötelezettség (beleértve a céltartalékot és
a passzív időbeli elhatárolást is) levonása
után fennmaradó részesedést biztosítja;
2012.02.13.
11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi
eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú
határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további
származékai, amelyek
a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal
történik,
b) értéke egy meghatározott kamatláb, hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő
befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszköz ára,
devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex,
hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló
tényezők (mögöttesek) függvényében változik,
c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben
igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci
tényezők függvényében változó ügyletekhez
(szerződésekhez) viszonyítva,
d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi
időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor
2012.02.13.
Nem minősül származékos ügyletnek az olyan
határidős és opciós ügylet, amely
kezdeményezésének, megkötésének és
fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező áru
beszerzése, értékesítése vagy használata, és
amely az ügylet tárgyát képező áru átadásával
(leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor (ide
nem értve azt, amikor a pénzügyi rendezés - a
záráskori piaci ár és a határidős kötési árfolyam
közötti különbözet, illetve a pénzáramlások
pénzügyi elszámolása - a felek közötti
megállapodás alapján, pénzeszköztől eltérő
pénzügyi instrumentum átadásával, rendelkezésre
bocsátásával teljesül, pénzmozgás helyett);
2012.02.13.
Az értékpapírok fogalma • Polgári törvénykönyv alapján: értékpapírnak csak olyan okirat vagy
– jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és
továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott
kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a
formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.
• Pénzügyi szempontból: jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret.
Csakis ebben az értelemben – de jogilag nem – értékpapírnak
(securities) tekinthetők az úgynevezett származtatott ügyletek,
elsősorban a határidős ügyletek (forward és futures) kontraktusai és
az opciók, valamint a különféle csereügyletek (swap).
• Egyéb értékpapír definíciók:
– egyoldalú és feltétlen kötelezettségvállalás a kibocsátó
részéről;
– amelyet a vonatkozó törvények hatálya alatt bocsátanak ki;
– valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő
forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg,
illetve elektronikus jel;
– különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszköze.
2012.02.13.
Az értékpapír fogalma – összefoglalóan
Forgalomképes
Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt
jogot
Átruházása a jog átruházását is jelenti
Nyomdai úton előállítható, vagy
dematerializált
2012.02.13.
Értékpapírok csoportosítása
Pénzkövetelést
(általában hitelviszony)
Részesedést
(általában tagsági viszony)
Árut, szolgáltatást
I. Tartalom szerint
2012.02.13.
Értékpapírok csoportosítása
Bemutatóra szóló
(a tulajdonos a jogok élvezője, átruházás
egyszerű átadással)
Névre szóló
(átruházási nyilatkozat szükséges
általában)
Rendeletre szóló
(az eredeti hitelező átruházza jogait más
személyre [„forgatás”])
II. Forgalomképesség szerint
2012.02.13.
Értékpapírok csoportosítása
III. Hozam szerint
Nem kamatozó
Kamatozó
– fix kamatozású
– változó kamatozású
– vegyes
– formailag nem kamatozó
2012.02.13.
Értékpapírok csoportosítása
IV. Lejárat szerint
Rövid lejáratú
Közép lejáratú
Hosszú lejáratú
Lejárat nélküli
2012.02.13.
Értékpapírok csoportosítása
V. Számviteli csoportosítás
Tulajdon (kibocsátás) szerint
– saját
– idegen
A beszerzés célja szerint
– befektetési
• tartós jövedelem szerzése
• befolyásolás, irányítás
– eladási
• forgatási célra vásárolt
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok különösen
• kötvény
• kincstárjegy
• letéti jegy
• pénztárjegy
• célrészjegy
• takaréklevél
• jelzáloglevél
• hajóraklevél
• közraktárjegy
– árujegy
– zálogjegy
• kárpótlási jegy
• zárt végű befektetési jegy
Tulajdoni részesedést jelentő befektetések különösen
részvény
üzletrész
részjegy
vagyonjegy
vagyoni betét
nyílt végű befektetési jegy
kockázati tőkealap-jegy
(tőkejegy)
kockázati tőkerészvény
Az értékpapírok fajtái – a számviteli
törvényben
Számviteli szempontból nem értékpapírnak
minősülő értékpapírok Váltó • Pénznem szerint
– forintra szóló tartozás
– devizára szóló tartozás
• Keletkezés jogcíme szerint
– kereskedelmi váltó (szállítói tartozás fejében adott váltó)
– fináncváltó (kölcsönnyújtás fejében adott váltó)
• Fizetésre kötelezett szerint
– saját váltó (a váltó kiállítója saját nevében tesz fizetési ígéretet)
– idegen váltó (a váltó kibocsátója egy harmadik személyt szólít fel fizetésre)
• Lejárat szerint
– megtekintésre szóló
– bemutatás után meghatározott idő elteltével esedékes
– kelet után bizonyos időre szóló
– határozott napra szóló
Csekk
2012.02.13.
Megjelenés a beszámolóban I. A/III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
3. Egyéb tartós részesedés
4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési
viszonyban álló vállalkozásban
5. Egyéb tartósan adott kölcsön
6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési
különbözete
2012.02.13.
Megjelenés a beszámolóban II.
B/III. ÉRTÉKPAPÍROK
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Egyéb részesedés
3. Saját részvények, saját üzletrészek
4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok
5. Értékpapírok értékelési különbözete
2012.02.13.
Nyilvántartásba vétel
Bekerülési (beszerzési) értéken
Elsődleges forgalmazás Másodlagos forgalmazás
Vásárolt,
átvett
Térítés nélkül
kapott,
apportként átvett
Kamattal csökkentett
beszerzési érték
Piaci érték, társasági szerz.sz.
(kamatot nem tartalmaz)
Vásárlás, jegyzés
Bekerülési érték meghatározása:
• általános meghatározás
• részesedések bekerülési értéke cégalapításkor, tőkeemeléskor
• bizományi díj és a vásárolt vételi opció díjának kezelése
• minősített többséget biztosító befolyás vásárláskor
• gazdasági társaság átalakulása esetén
• kamatozó értékpapírok beszerzése
• formailag nem kamatozó (diszkont) értékpapírok lejárat előtti forgalma
2012.02.13.
Nyilvántartásba vétel -
Sajátosságok
Közvetlen irányítást biztosító részesedés
vásárlásánál
– goodwill
+ badwill
Diszkont értékpapírok névérték alatti
vásárlásánál
(a különbség időarányos részét aktív időbeli
elhatárolásként kell elszámolni)
2012.02.13.
Mérlegérték meghatározásának általános sémája
Értékpapírok nyilvántartása
Leltár összeállítása
Év végi értékelés
átsorolás
Bekerülési érték (aktivált érték)
- évközi csökkenés
= Bekerülési érték év végén (könyv szerinti érték)
- értékvesztés
+ értékvesztés visszaírása
± devizás tételek árfolyam – különbözete
=Mérlegérték
2012.02.13.
Értékpapírok
értékvesztésére,
és annak visszaírására
vonatkozó szabályok
2012.02.13.
Tulajdoni részesedést jelentő
befektetéseknél - Értékvesztés
Ha a mérlegkészítés időpontjában a könyv
szerinti érték tartósan és jelentősen
meghaladja a piaci értéket.
Az értékvesztés megítélésének szempontjai:
– piaci tendenciák, tőzsdei árfolyamok
– megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő
összeg
– saját tőke / jegyzett tőke aránya
– könyv szerinti érték / névérték aránya
2012.02.13.
Tulajdoni részesedést jelentő
befektetéseknél - Visszaírás
Ha a befektetés mérlegkészítéskori piaci
értéke tartósan és jelentős összeggel
nagyobb a könyv szerinti értéknél.
– Max. az eredeti bekerülési értékig
(értékhelyesbítés lehet!)
2012.02.13.
Hitelviszonyt megtestesítő
értékpapíroknál - Értékvesztés
1 évnél hosszabb lejárat
Ha a mérlegkészítés időpontjában tartósan és
jelentősen meghaladja a felhalmozott kamattal
csökkentett piaci értéket.
Az értékvesztés megítélésének szempontjai:
– a felhalmozott kamattal csökkentett tőzsdén, vagy azon
kívüli árfolyam
– a kibocsátó piaci megítélését, annak tendenciáját
(beváltásakor megtérül-e az ára)
Rövid lejárat
Értékvesztést kell elszámolni, ha a névérték + a
kamat visszafizetése nem valószínűsíthető.
2012.02.13.
Értékvesztés, visszaírás
Értékvesztés
T 87 - K 17,18,19, 37
Visszaírás
T 17,18,19,37 - K 87
2012.02.13.
Devizás tételek értékvesztése
Külföldi pénzértékben nyilvántartott
részesedés, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír esetében:
1. lépés:
értékvesztés, visszaírás megállapítása devizában,
átszámítás nyilvántartási árfolyamon
2. lépés:
év végi átértékelés, árfolyamváltozás összegének
megállapítása
Példa: Részesedések értékvesztésének
elszámolása saját tőke arányos érték
figyelembe vételével
A társaság tulajdonában lévő részesedés könyv szerinti
értéke 900 eFt, névértéke 1.000 eFt.
Annak a társaságnak amelyben a befektetés van a
jegyzett tőkéje 10.000 eFt, a saját tőkéje
a) 11.000 eFt
b) 9.500 eFt
c) 9.000 eFt
d) 8.000 eFt
Vizsgálja meg, hogy a fenti esetekben indokolt-e
értékvesztés elszámolása!
Megoldás: Saját tőke = 11.000 eFt
Részesedés könyv szerinti értéke / Részesedés névértéke
90 %
Saját tőke / jegyzett tőke 110 %
Részesedés piaci értéke 1.000 eFt*110% = 1.100 eFt
Részesedés könyv szerinti értéke 900 eFt
Értékvesztés elszámolása nem indokolt
Saját tőke = 9.500 eFt
Részesedés könyv szerinti értéke / Részesedés névértéke
90 %
Saját tőke / jegyzett tőke 95 %
Részesedés piaci értéke 1.000 eFt*95% = 950 eFt
Részesedés könyv szerinti értéke 900 eFt
Értékvesztés elszámolása nem indokolt
2012.02.13.
Saját tőke = 9.000 eFt
Részesedés könyv szerinti értéke / Részesedés névértéke
90 %
Saját tőke / jegyzett tőke 90 %
Részesedés piaci értéke 1.000 eFt*90% = 900 eFt
Részesedés könyv szerinti értéke 900 eFt
Értékvesztés elszámolása nem indokolt
Saját tőke = 8.000 eFt
Részesedés könyv szerinti értéke / Részesedés névértéke
90 %
Saját tőke / jegyzett tőke 80 %
Részesedés piaci értéke 1.000 eFt*80% = 800 eFt
Részesedés könyv szerinti értéke 900 eFt
Amennyiben a tendencia a társaság számviteli politikája
alapján tartósnak és jelentősnek minősül, 100 eFt
értékvesztés elszámolása indokolt
2012.02.13.
Példa: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
bekerülési és névértéke közötti különbözet
kezelése
A vállalkozás 20X1. év július 1-jén 100 db tartós
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vásárol, melynek
névértéke 10.000 Ft/db.
A vételbárban lévő kamat összege 600 Ft/db, kamatfizetés
január 1, hátralévő futamidő 30 hónap, kamatláb 12%.
Az értékpapír vételára
– 10.300 Ft/db (névérték alatti vásárlás)
– 11.000 Ft/db (névérték feletti vásárlás)
Határozza meg a kötvénnyel kapcsolatos tételeket,
amennyiben a társaság. él a tartós hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok vételára és névértéke közötti
különbözet elhatárolásának lehetőségével! 2012.02.13.
Megoldás I.:
Névérték alatti vásárlás esetén (vételár 10.300 Ft/db)
Vételár: 10.300 Ft/db*100 db = 1.030 eFt
Vételárban lévő kamat: 600 Ft/db*100 db = 60 eFt
Bekerülési érték 1.030 eFt – 60 eFt = 970 eFt
Névérték 10.000 Ft/db*100 db = 1.000 eFt
Bekerülési érték és névérték különbsége
1.000 eFt – 970 eFt = 30 eFt (nyereség)
Tárgyévre jutó (elhatárolható) nyereség
30 eFt / 30 hó * 6 hó = 6 eFt
Tárgyévet követő évre jutó (elhatárolható) nyereség
30 eFt / 30 hó * 12 hó = 12 eFt
2012.02.13.
Névérték feletti vásárlás (vételár 11.000 Ft/db)
Vételár: 11.000 Ft/db*100 db = 1.100 eFt
Vételárban lévő kamat: 600 Ft/db*100 db = 60 eFt
Bekerülési érték 1.100 eFt – 60 eFt = 1.040 eFt
Névérték 10.000 Ft/db*100 db = 1.000 eFt
Bekerülési érték és névérték különbsége
1.000 eFt – 1.040 eFt = 40 eFt (veszteség)
Tárgyévre jutó (elhatárolható) veszteség
40 eFt / 30 hó * 6 hó = 8 eFt
Tárgyévet követő évre jutó (elhatárolható) veszteség
40 eFt / 30 hó * 12 hó = 16 eFt
2012.02.13.
Megoldás II.:
Saját tőkével szemben elszámolt
értékhelyesbítés elszámolásának szabályai
a befektetett pénzügyi eszközök között
nyilvántartott, tulajdoni részesedést
jelentő befektetés piaci értéke jelentősen
meghaladja a könyv szerinti értéket,
az adott eszköz piaci értéken is felvehető
a könyvekbe
– az eszközök között értékhelyesbítésként
– a források között értékelési tartalékként
Az ÉRTÉK-S Kft. nyilvántartásában a következő, befektetési célú részvények szerepelnek:
„A” jelű részvény (a kft. térítés nélkül kapta anyavállalatától)
– a részvény névértéke 1.000.000 Ft
– az átadó által közölt nyilvántartási érték 1.200.000 Ft
– a piaci érték az átvételkor 1.100.000 Ft
– a fordulónapi piaci érték 1.050.000 Ft
– mérlegkészítéskori piaci érték 1.000.000 Ft
„B” jelű részvény (apportba kapta a vállalkozás)
– a részvény névértéke 2.000.000 Ft
– társasági szerződés szerinti értéke 2.500.000 Ft
– a kibocsátó saját tőke/jegyzett tőke aránya fordulónapon 127%
– a kibocsátó saját tőke/jegyzett tőke aránya mérlegkész. 128%
„C” jelű részvény (20X1-ben vásárolta a vállalkozás)
– beszerzési ár 800.000 Ft
– névérték 700.000 Ft
– piaci érték fordulónapon 850.000 Ft
– piaci érték mérlegkészítéskor 900.000 Ft
Feladat:
Fenti információk alapján határozza meg a részvények mérlegértékét, és kontírozza a
szükséges könyvelési tételeket, amennyiben a kft. számviteli politikája alapján a fenti tételek
hatása tartósnak és jelentősnek minősül, és
1. a vállalkozás él az értékhelyesbítés lehetőségével!
2. a vállalkozás nem él az értékhelyesbítés lehetőségével!
2012.02.13.
Példa: Részesedések értékelése
Megoldás „A” jelű részvény - Mindkét esetben:
T 874. - K 179. 100.000 Ft
„B” jelű részvény
1. esetben
T 177. - K 417. 60.000 Ft
2. esetben – SEMMI!
„C” jelű részvény
1. esetben
T 177. - K 417. 100.000 Ft
2. esetben – SEMMI!
2012.02.13.
Példa Az KIS-INVESZT Kft. 20X1. augusztus 1-jén
részvényt vásárolt 10.400 eFt vételáron forgatási
céllal. A részvény névértéke 10.000 eFt, piaci
értéke:
Feladat:
Kontírozza a részvénnyel kapcsolatos valamennyi
lehetséges tárgyévi gazdasági eseményt, ha a kft.
számviteli politikája alapján a könyv szerinti érték
és a piaci érték közötti eltérés tartós és jelentős,
továbbá a kft. él az értékhelyesbítés
alkalmazásának lehetőségével!
2012.02.13.
Dátum 1.eset 2.eset
Fordulónapon 10.500 eFt 11.500 eFt
Mérlegkészítéskor 10.000 eFt 11.000 eFt
Megoldás
2012.02.13.
0. Beszerzés
T 372. Egyéb részesedés 10.400 eFt
K 384. Elszámolási betétszámla 10.400 eFt
1. Mérlegkészítéskori érték megegyezik a
névértékkel
Értékvesztés elszámolása (10.400 eFt- 10.000 eFt)
T 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek
értékvesztése 400 eFt
K 378. Értékpapírok értékvesztése 400 eFt
2. Mérlegkészítéskori érték magasabb a névértéknél
A forgóeszközök kimutatott értékpapírokat – a
valós érteken történő értékelés alkalmazása
esetét kivéve – felértékelni nem lehet.
2012.02.13.
Értékpapírok
főkönyvi elszámolása
Állománynövekedések
Értékpapírok bekerülésének módjai
és bekerülési értéke
T Értékpapírok K
– Vásárlás,
– Cégalapítás,
tőkeemelés (csak
részesedések,
részvények)
– Csere
– Apport átvétele
– Térítés nélküli
átvétel (többlet,
ajándék,
hagyaték)
Kapcsolódó főkönyvi elszámolások I.
1.) Részvény, részesedés vásárlása (másodlagos
piacon)
1a.) értékpapír nyilvántartásba vétele
1b.) Saját részvények, saját üzletrészek
visszavásárlásához kapcsolódóan lekötött tartalék
képzése (osztalékfizetési korlát!)
2.) Cégalapítás (tartós részesedések, részvények
növekedése)
2a.) nem pénzbeli hozzájárulás (apport) átadásával
2b.) részesedésekre befizetés alapításkor,
tőkeemeléskor (pénzbeli hozzájárulás)
T 413 - K 415
Példa Az ALAPÍTÓ Zrt. 20X1. augusztus 1-jén részt vesz egy kft.
alapításában, amelynek jegyzett tőkéje 10.000.000 Ft, a
megszerzett üzletrész 20%. A zrt. ezen a napon a jegyzett
tőkét egyrészt apporttal, másrészt átutalással teljesítette. Az
apport címén átadott forgatási célú egyéb részvény névértéke
1.000.000 Ft, beszerzési ára 950.000 Ft volt, a társasági
szerződés szerinti értéke 1.000.000 Ft. 20X1. augusztus 3-án a
kft. cégbírósági bejegyzése megtörtént.
Feladat:
Kontírozza a részesedéssel kapcsolatos valamennyi
lehetséges tárgyévi gazdasági eseményt, amennyiben:
1. a kft. veszteségesen gazdálkodott, így saját tőkéje
8.000.000 Ft-ra csökkent!
2. a kft. már az első évben nyereséges volt, saját tőkéje
11.000.000 Ft-ra nőtt!
A számviteli politika alapján a könyv szerinti érték és a piaci
érték közötti eltérés tartós és jelentős, továbbá a zrt. él az
értékhelyesbítés alkalmazásának lehetőségével! 2012.02.13.
Megoldás 1. Apportálás
A részvény kivezetése a nyilvántartásból
T 881. Társaságba bevitt eszk. Nyilv. Sz. értéke 950.000 Ft
K 372. Egyéb részesedés 950.000 Ft
Az apport ellenében kapott részesedés elszámolása
T 368. Különféle egyéb köv. 1.000.000 Ft
K 981. Társaságba bevitt eszk. létesítő okiratban
meghat. értéke 1.000.000 Ft
2. A pénzbeli betét ellenében kapott részesedés elszámolása
T 368. Különféle egyéb köv. 1.000.000 Ft
K 384. Elszámolási betétszámla 1.000.000 Ft
3. 20X1. augusztus 3-án a cégbírósági bejegyzés alapján
T 171. Tartós rész. kapcs. Vállalk.-ban 2.000.000 Ft
K 368. Különféle egyéb köv. 2.000.000 Ft
2012.02.13.
Megoldás- folytatás
1. Veszteséges gazdálkodás esetén
20X1. december 31-én az értékvesztés elszámolása
(2.000.000 Ft - 8.000.000 Ft x 20%)
T 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek
értékvesztése 400.000 Ft
K 179. Részesedések értékvesztése 400.000 Ft
2. Nyereséges gazdálkodás esetén
20X1. december 31-én az értékhelyesbítés elszámolása
(11.000.000 Ft x 20% - 2.000.000 Ft)
T 177. Részesedések értékhelyesbítése 200.000 Ft
K 417. Értékelési tartalék 200.000 Ft
2012.02.13.
Kapcsolódó főkönyvi elszámolások II.
3.) Cégvásárlás – goodwill
3a.) Megvásárolt részesedés piaci értéke
(megvásárolt befektetésre jutó – az adott
társaság eszközei és kötelezettségei piaci
értékének figyelembevételével meghatározott
(számított) – saját tőke értéke)
3b.) Szerződés szerinti vételár kiegyenlítése
4.) Negatív üzleti vagy cégérték
4a.) Szerződés szerinti vételár
4b.) A negatív üzleti vagy cégérték elszámolása
4c.) Kiegyenlítés
Kapcsolódó főkönyvi elszámolások III.
5.) Átalakulás – részesedéscsere
5a.) A jogelőd társaságban lévő részesedések
könyv szerinti értékének kivezetése
5b.) A jogutód társaságban szerzett
részesedések állományba vétele
6.) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
vásárlása
6a.) bekerülési érték
6b.) vételárban lévő kamat elszámolása
kamatbevétel csökkentő tételként
2012.02.13.
T 18,37 - K 384,381,479
Kamatozó értékpapír esetében az utolsó
hozamfizetéstől a vásárlás napjáig, az eladónak
fizetett kamat:
T 97 - K 18,37
névérték
alatti vásárlás
esetén:
T 39 - K 97
névérték
feletti vásárlás
esetén:
T 87 - K 48
Vételár
– Fizetett kamat
Bekerülési érték
– Névérték
±
Időarányos:
± XII. 31.
hátralévő * hátralévő
futamidő hónapok
Példa: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
bekerülési és névértéke közötti különbözet
kezelése
A KÖTVÉNY-FÜGGŐ Kft. 20X1. év augusztus 1-jén megvásárolt egy vállalati kötvényt, amely 20X3. május 1-jén jár le. A kötvény névértéke 10.000 eFt, kamata 9 %, a kamatfizetés minden év május 1-jén történik.
Feladat:
Kontírozza a kötvénnyel kapcsolatos valamennyi lehetséges gazdasági eseményt a lejáratig, amennyiben a kft. él a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözet elhatárolásának lehetőségével, és számviteli politikája szerint a könyvelésben is átsorolják az éven belül lejáró értékpapírokat!
A kötvény vételára:
1. 10.393 eFt,
2. 9.385 eFt,
3. 10.225 eFt!
2012.02.13.
Egyéb állománynövekedések
7.) Apportként behozott értékpapír
– cégbírósági bejegyzésig
– cégbírósági bejegyzés után
T 17,18,37 - K (359) 411
8.)Térítés nélküli átvétel
– Az eszköz állományba vétele piaci értéken
– A rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása (az a. lépéssel
egyidejűleg)
– A rendkívüli bevétel időbeli elhatárolásának feloldása
(az eszköz értékének kivezetésével arányosan)
T 17,18,37 - K 989
elhatárolás T 989 - K 48
2012.02.13.
Értékpapírok
főkönyvi elszámolása
Állománycsökkenések
Az értékpapírok állományból való
kivezetésének esetei
T Értékpapírok K
– Értékesítés
– Beváltás
– Csere
– Értékpapír apportálása
– Térítés nélküli átadás
– Jegyzett tőke
csökkentése
Bruttó elszámolás elvének érvényesülése:
• értékpapírok állományból való kivezetésekor
eredmény elszámolása ráfordításként, illetve
bevételként, (általános szabály: ráfordítás a könyv
szerinti érték, bevétel az ellenérték);
• a devizás értékpapírok nem realizált
árfolyamkülönbözete
a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt összevont
árfolyamkülönbözet része;
2012.02.13.
Állományból történő kivezetések esetén az értékpapírok
elszámolásához használt kapcsolódó egyéb számlákat is ki
kell vezetni, meg kell szüntetni:
a tartós részesedések értékhelyesbítését,
a kapcsolódó időbeli elhatárolásokat:
a névérték alatt (felett) vásárolt hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözet
időbelileg elhatárolt összegét,
a forgatási célú értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódóan
fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben figyelembe nem vett,
jelentős összegű, várhatóan megtérülő bizományi díjnak,
vásárolt vételi opció díjának elhatárolt összegét,
a korábban térítés nélkül átvett értékpapírok piaci értékének
elhatárolt összegét,
a visszavásárolt saját részvényhez, üzletrészhez kapcsolódó
lekötött tartalékot,
az értékesíthető pénzügyi eszköznek minősített értékpapírok
értékelési különbözetét.
2012.02.13.
Az állományból történő kivezetés kapcsolata
az eredménykimutatással
Részesedések árfolyamkülönbözetét (a befektetés
eladási ára és könyv szerinti értéke közötti
különbözetet):
befektetett pénzügyi eszközök között lévő
tulajdoni részesedés esetén
– „Részesedések értékesítésének
árfolyamnyeresége”
– „Befektetett pénzügyi eszközök
árfolyamvesztesége”
forgóeszközök között lévő tulajdoni részesedés
(ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is)
esetén
– „Pénzügyi műveletek egyéb bevételei”
– „Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai” 2012.02.13.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamkülönbözetét
(kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal
csökkentett eladási ára és a könyv szerinti értéke közötti
különbözetet):
befektetett pénzügyi eszközök között lévő hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír esetén
– „Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,
árfolyamnyeresége”
– „Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége”
forgóeszközök között lévő hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír esetén
– „Pénzügyi műveletek egyéb bevételei”
– „Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai”
Diszkont értékpapírok lejárat előtti értékesítéskori
árfolyamkülönbözetének meghatározása :
– az időarányos „kamattal” csökkentett névérték és könyv szerinti érték
különbsége
2012.02.13.
Eladás, beváltás
1.) Részvények, részesedések értékesítésének elszámolása
1a.) értékpapír eladási árának elszámolása
1b.) értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése a
nyilvántartásból
1c.) eredmény összevezetése (a kisebbik összegében)
Eladás, beváltás II.
2.) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítése
2a.) értékpapír eladási árának elszámolása
2b.) eladási árban lévő kamat elszámolása
2c.) értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése a
nyilvántartásból
2d.) eredmény összevezetése (a kisebbik összegében)
Kamatozó értékpapír esetében eladási árban lévő kamat:
T 379 - K 97
T 379 - K 17,18,37 (nyilvántartási ár)
Árfolyam különbözet:
T 379 - K 97
vagy
T 87 - K 379
T 384,36 - K 379 (eladási ár)
Eladás, beváltás III.
3.) Diszkont értékpapír beváltása
3a.) értékpapírért kapott érték (névérték)
3b.) értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése a
nyilvántartásból
3c.) eredmény összevezetése (a kisebbik összegében, a
különbözet lesz a kamat)
3d.) az időbeli elhatárolás megszűntetése
4.) Értékpapírok apportként történő
átadása
a.) részvények, részesedések,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
kivezetése a nyilvántartásból
b.) a kapott részesedés nyilvántartásba
vétele a létesítő okiratban
meghatározott értéken
– cégbírósági bejegyzésig
– cégbírósági bejegyzés után
5.)Értékpapírok térítés nélküli átadása
(kivezetés a nyilvántartásból).
Jegyzett tőke csökkentése
Tőkeleszállítás miatti részvény bevonás
a.) a részvények könyv szerinti értékének kivezetése
b.) a bevont részvényekre jutó jegyzett tőke kivezetése
c.) visszavásárolt saját részvények esetén kapcsolódó tétel a
lekötött tartalék feloldása
Tőkekivonás miatti jegyzett tőke csökkenés, eszközátadással való
rendezés esetén
a.) jegyzett tőke kivezetése T 411 – K 98
b.) átadott eszköz kivezetése könyv szerinti értéken T 88 – K 4
c.) átadott eszköz piaci értékének rendezése az értékesítés
szabályai szerint
d.) eredmény összevezetése
Értékpapírokkal kapcsolatos kamatok, hozamok
elszámolása
Állománynövekedéskor
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlása
a.) bekerülési érték
b.) vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevétel csökkentő
tételként
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlása
a.) bekerülési érték
b.) vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevétel csökkentő
tételként
Állománycsökkenéskor
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivezetése, értékesítéskor
a.) Értékesítés ellenértéke
b.) Értékesített értékpapírok kivezetése
c.) Értékesítésig járó kamat
d.) Értékesítés árfolyamkülönbözete
Év közben, év végén
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után év közben megkapott kamat
elszámolása
Mérlegkészítéskor meglévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után
tárgyévre időarányosan járó kamat elszámolása
A részvények, részesedések osztaléka
Tárgy évben befolyt osztalékelőleg könyvelése
a.) pénzügyi teljesítéskor
b.) osztalék jóváhagyásakor
Kapott, járó osztalék, kamat
T 384,39,36 - K 97
Váltóval kapcsolatos
elszámolások
A váltó
FOGALMA:
Hitelnyújtásból származó követelés,
értékpapírba foglalva.
FELHASZNÁLÁSA:
– benyújtás fizetésre
– fizetési eszközként
– leszámítoltatás
A váltó sajátossága
számviteli szempontból
Követelést vagy kötelezettséget jelent
Nyilvántartása
Váltókövetelés Váltótartozás
(Kiváltott követelés értéke) (Fizetendő összeg)
A váltókövetelés éven belüli
elszámolása
KIVÁLTOTT KÖVETELÉS ELSZÁMOLÁSA:
– nyilvántartásba vétel:
T 34 - K 31 kiváltott követelés
értéke
– lejáratkor fizetés:
T 384 - K 34 kiváltott követelés
értéke
T 384 - K 97 kamat
A váltótartozás éven belüli
elszámolása
KIVÁLTOTT KÖTELEZETTSÉG
(TARTOZÁS) ELSZÁMOLÁSA:
– nyilvántartásba vétel:
T 454 - K 457 kiváltott kötelezettség értéke
T 87 - K 457 kamat
– lejáratkor fizetés:
T 457 - K 384 a váltó névértéke
A váltó elszámolása évek
közötti áthúzódás esetén
IDŐBELI ELHATÁROLÁS
Összemérés elve
A gazdasági események eredményre gyakorolt hatását meg kell osztani az évek
között, a reális eredmény kimutatása érdekében
Az eredményhelyesbítés – korrekció,
helyesbítő könyvelés
Tárgyidőszakban
ke-letkezett, de
részben v. egészben
a követ-kező
időszakot terhelő
ráfordítás.
Tárgyidőszakot
illető, de még el nem
számolt bevétel.
Tárgyidőszakot terhe-lő, de részben vagy egészben el nem számolt ráfordítás.
Nem a tárgyidőszakot illető, de a tárgy-időszakban elszámolt bevétel.
Átmenő aktíva
Átmenő passzíva
+
ered-
mény
+
ered-
mény
-
ered-
mény
-
ered-
mény
Ráfordítás változás Bevétel változás
Csökkentés
Növelés Csökkentés
Növelés
A VÁLTÓ-ZOO Zrt. 20X1. évi váltókkal kapcsolatos
gazdasági eseményei az alábbiak:
1. A vállalkozás az egyik szállítójával szemben fennálló – 2.000
eFt összegű – kötelezettsége fejében váltót (V1) állít ki 20X1.
szeptember 1-jén, 20X2. június 30-i lejárattal. A váltó
névértéke 2.220 eFt.
Tárgyév
20X1. 09. 01. T 454. - K 457. 2.000 eFt
T 872-873. - K 457. 220 eFt
20X1. 12. 31. T 392. - K 872-873. 132 eFt
(220 eFt − (220 eFt / 10 hó x 4 hó))
Tárgyévet követő év
20X2. 01. 01. T 872-873. - K 392. 132 eFt
20X2. 06. 30. T 457. - K 384. 2.220 eFt
2012.02.13.
2. A társaság 5.000 eFt vevőkövetelés
kiegyenlítésére váltót (V2) fogad el. A váltó
névértéke 5.400 eFt. A váltó kiállításának kelte
20X1. október 1., a váltó futamideje 5 hónap.
Tárgyév
20X1. 10. 01. T 341. - K 311. 5.000 eFt
20X1. 12. 31. T 391. - K 974. 240 eFt
((5.400 eFt – 5.000 eFt) / 5 hó x 3 hó)
Tárgyévet követő év
20X2. 01. 01. T 974. - K 391. 240 eFt
20X2. 02. 28. T 384. - K 341. 5.000 eFt
T 384. - K 974. 400 eFt
2012.02.13.