A modul kódja: GYOR_30_1

AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET:FÖLDÖN KÍVÜL

A modul felhasználási területe: 8. évfolyam

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai: a világűrrel és az űrhajósok életével kapcsolatos ismeretek bővítése, rendszerezése, ok-

1

okozati kapcsolatok feltárása

Tartalmi fókusz: Tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek

Fejlesztési fókuszok: elemző képesség, tanulási képesség, tájékozódás, logikus gondolkodás, képzelőerő, önállóság, összpontosítás, szókincs fejlesztése, kifejezőkészség fejlesztése, prezentációs képesség fejlesztése, csapatmunka, szervezettség

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Az élettelen természet: Különleges időjárási jelenségekÉvfolyam: 5.Téma: Az élettelen természet: Természeti katasztrófákÉvfolyam: 6.Téma: Az élettelen természet: A Föld és a világűrÉvfolyam: 7.

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

csillagászat iránti érdeklődés

1. Részmodul címeAz űrkutatás története

2. Részmodul címeŰrhajósnak lenni

3. Részmodul címeLéteznek-e földönkívüliek?

Célok :A tanulók megismerjék az űrkutatás történetének legfontosabb állomásait

Célok:A tanulók megtudják, kiből lehet űrhajós, milyen az élet az űrben, és megismerjenek néhány híres űrhajóst

Célok:A tanulók érveket és tényeket gyűjtsenek a földönkívüliek létezésének alátámasztására vagy cáfolatára

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: elemző képesség

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: elemző képesség

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: elemző képesség

2

elméleti tudás alkalmazása rendszerszemlélet informatikai eszközök használata szókincs kifejezőkészség csapatmunka elemző képesség szövegértés

elméleti tudás alkalmazása rendszerszemlélet informatikai eszközök használata szókincs kifejezőkészség csapatmunka elemző képesség szövegértés kreativitás

elméleti tudás alkalmazása rendszerszemlélet informatikai eszközök használata szókincs kifejezőkészség csapatmunka elemző képesség szövegértés kreativitás vitakészség gyakorlása

Tartalmi egységek bemutatása1. Az űrkutatás története2. Minden, ami „űr”3. Mesterséges holdak

Tartalmi egységek bemutatása

1. Űrhajós szeretnék lenni

2. Élet az űrben

3. Ki vagyok én? – híres űrhajósok

Tartalmi egységek bemutatása

1. Marslakó a mostohám – avagy léteznek-e földönkívüliek

2. Nincs zűr az űrben

A részmodul időkerete2 óra

A részmodul időkerete

2 óra

A részmodul időkerete

2 óra

A modul összóraszáma: 6 óra

3

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.Alternatíva:Látogatás a budapesti Planetáriumba

csoportos belépő: 1000 Ft /fő + utazási költség

Tárgyi eszközökSzámítógép (internettel), színes nyomtató, lamináló

15–30 ezer Ft

AnyagigényPapír, lamináló fólia, íróeszköz, rajzeszköz, kartonlap, ragasztó, olló

20 ezer Ft

Egyéb, speciális igény

4

AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET: FÖLDÖN KÍVÜL

Bevezető A modul célja a tanulókat érdeklő, az űrhajósok életével és az űrbeli élettel kapcsolatos témák körüljárása, a témáról meglevő ismeretek rendszerezése, bővítése, elmélyítése. Mindez játékos formában, érdekes, változatos munkaformákat alkalmazó feladatokon keresztül történik. A feladatok elvégzése során fejlődik a tanulók szókincse, kifejezőkészsége, együttműködési képessége, önálló tájékozódási és felfedező képessége. A modul három részmodulból áll. Az első részmodul az űrkutatás történetére, a második az űrhajósok életére fokuszál, a harmadik pedig a sokakat érdeklő és foglalkoztató témát, a földönkívüliek létezésének kérdését járja körül. Az első részmodulban az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai, dátumai és az űrhajózás közlekedési eszközei kerülnek a középpontba. A második részmodulban az űrhajós létet járjuk körül, és híres űrhajósokkal ismerkednek meg a tanulók. A harmadik részmodulban a földönkívüliek létezéséről vagy nem létezéséről érvelnek a csapatok, érveiket alátámasztó cikkeket, híreket, tényeket keresnek az interneten. A modul zárásaként vagy előkészítéseként javaslom, hogy a tanulók tegyenek látogatást a budapesti Planetáriumban, ahol a világűrrel kapcsolatban különböző filmeket nézhetnek meg, melyek nagyon jó kiindulópontjai vagy zárásai lehetnek az egyes részmodulok feldolgozásának.

5

1. RÉSZMODUL: AZ ŰRKUTATÁS TÖRTÉNETE

A részmodul időkerete 2 óra (+ előadás a Planetáriumban)A részmodul célja A tanulók megismerjék az űrkutatás

történetének legfontosabb állomásait

Tanári tevékenységek A tanár lemásolja az 1. sz. mellékletből „Az űrkutatás története” című szöveget a kérdésekkel.Lemásolja, szétvágja és laminálja a 2. sz. mellékletben található „Minden, ami űr” feladatlapot.A tanár felírja a táblára a mesterséges holdakkal kapcsolatos kérdéseket.

Tanulói tevékenységek A tanulók elolvassák az 1. sz. mellékletben található, az űrkutatás történetét feldolgozó szöveget, és válaszolnak a kérdésekre.A tanulók párosítják az űreszközöket a leírásukkal, és mindegyik űreszközhöz keresnek képet, amit kinyomtatnak és a meghatározások mellé teszik.A tanulók internet segítségével megkeresik a választ a mesterséges holdakról szóló kérdésekre.

Munkaformák kooperatív munka frontális munka

Szükséges eszközök internet, színes nyomtató, papír, lamináló, lamináló fólia, íróeszköz, rajzeszköz, kartonlap, ragasztó, olló

6

A menete:A tanulók 3–5 fős csapatokban dolgoznak tovább.

1. Az űrkutatás történeteA tanár kiosztja a csapatoknak a feladatlapot, a tanulók elolvassák, és válaszolnak a szöveg után feltett kérdésekre. Ezután közösen megbeszélik a válaszokat.

2. Minden, ami „űr”A tanár kiosztja a laminált lapokon levő űreszközök neveit és a meghatározásukat, melyeket a csapatok párosítanak (használhatják az internetet!). A tanulók, miután párosították az űreszközöket a leírásukkal, mindegyik űreszközhöz keresnek képet, amit kinyomtatnak és a meghatározások mellé teszik.

3. Mesterséges holdakA tanár felírja a kérdéseket a táblára, és a csapatok utánanéznek az interneten (zárójelben a válaszok): Mit nevezünk mesterséges holdnak (műholdnak)? (A bolygók körül

keringő mesterséges égitest) Milyen típusú műholdak léteznek és mi a szerepük? (távközlési, időjárási,

katonai stb.) Melyik volt az első mesterséges hold? (Szputnyik-1) Mi az a Landsat? (földfelszín feltérképezése a feladat)

4. Alternatíva:Az osztály egy látogatást tehet a budapesti Planetáriumban.http://www.planetarium.hu/musor_listaPlanetárium Budapest előadásai (időtartam: 40–50 perc): Az űrkutatás története

7

2. RÉSZMODUL: ŰRHAJÓSNAK LENNI

A részmodul időkerete 2 óra (+ előadás a Planetáriumban)A részmodul célja A tanulók megtudják, kiből lehet

űrhajós, milyen az élet az űrben, és megismerjenek néhány híres űrhajóst.

Tanári tevékenységek A tanár lemásolja a 3. sz. mellékletből az „Űrhajós szeretnék lenni” c. szöveget, és a hozzá tartozó „Ami elvárás egy űrhajóstól” táblázatot.1. lehetőség:A tanár lemásolja a 4. sz. mellékletből az „Élet az űrben” c. részt és a hozzá kapcsolódó „Igaz vagy hamis?” feladatot.2. lehetőség:A tanár megadja az „Élet az űrben” internetes elérhetőséget, és felírja a táblára, hogy milyen témákról gyűjthetnek információt a csapatok.A tanár az 5. sz. mellékletből lemásolja a híres űrhajósokról szóló táblázatokat, szétvágja, és lemásolja a 6. sz. mellékletet („Adatlap a híres űrhajósokhoz”).A tanár az 5. sz. mellékletből kimásolja, nagyítja, kinyomtatja és laminálja a híres űrhajósok képeit (ez kell majd a „Ki vagyok én?” játékhoz).Elmondja a „Ki vagyok én” játék szabályait.

Tanulói tevékenységek A tanulók elolvassák az „Űrhajós szeretnék lenni” c. szöveget, majd kiegészítik az „Ami elvárás egy űrhajóstól” c. táblázatot.

8

1. lehetőség: A tanulók elolvassák az Élet az űrben szöveget, és eldöntik, melyik állítás igaz, melyik hamis.2. lehetőség: A tanulók az interneten olvasottak alapján kidolgoznak egy-egy témát az űrhajósok életével kapcsolatban, és kiselőadást tartanak a többieknek.A tanulók az internet segítségével felragasztják a „Adatlap a híres űrhajósokról” táblázatba a kapott neveket, képeket, és az űrhajósra jellemző állítást.Részt vesznek a „Ki vagyok én?” játékban.

Munkaformák kooperatív munka frontális munka

Szükséges eszközök internet, papír, lamináló, lamináló fólia, íróeszköz, rajzeszköz, színes nyomtató, kartonlap, ragasztó, olló

9

1. Űrhajós szeretnék lenniA csapatok elolvassák a szöveget, majd kiegészítik az „Ami elvárás egy űrhajóstól” c. táblázatot.

2. Élet az űrben1. lehetőség: A csapatok megkapják az „Élet az űrben” szöveget, és megoldják

az igaz/hamis kérdéseket. Ezután közösen ellenőrzik a megoldásokat.2. lehetőség:A tanár megadja az alábbi internetes elérhetőséget:

(http://iho.hu/hir/tubuskaja-csozuhany-plazmakiserlet-elet-az-urben-111020), amely az űrhajósok életével foglalkozik. Minden csapat választ egy témát, amit kiselőadás formájában ismertet a többiekkel is. Ez azoknak ajánlott, aki szeretnek sokat olvasni, és mélyebben érdekli őket az űrbeli élet.

Témák: Súlytalanság, űrbetegség Étkezés és ételek az űrállomáson Alvás Testgyakorlás Higiénia Munka Szkafander

3. „Ki vagyok én? – játék híres űrhajósokkalA tanár kiosztja a csapatoknak a 11 üres „Adatlap híres űrhajósokhoz” táblázatot, és az űrhajósokra jellemző adatokat szétvágva. A tanulók az internetről gyűjtött adatok alapján beragasztják az adatlap hiányzó elemeit. „Ki vagyok én?” - játék: Egy tanuló hátára ragasztják az egyik híres űrhajós képét, a tanuló eldöntendő kérdéseket (pl. Orosz vagyok? Jártam a Holdon?) tesz fel a többieknek, és kitalálja a személyazonosságát.

Alternatíva:Az osztály egy látogatást tehet a budapesti Planetáriumban.http://www.planetarium.hu/musor_listaPlanetárium Budapest előadásai (időtartam: 40–50 perc):

A világűr meghódítása

10

3. RÉSZMODUL: LÉTEZNEK-E FÖLDÖNKÍVÜLIEK?

A részmodul időkerete 2 óra (+ előadás a Planetáriumban)A részmodul célja A tanulók érveket és tényeket

gyűjtsenek a földönkívüliek létezésének alátámasztására vagy cáfolatára.

Tanári tevékenységek A tanár lemásolja a 7. sz. mellékletből a földönkívüliekkel kapcsolatos képeket, és kiosztja a csapatoknak.Felírja a táblára a bemutatók témáit.

Tanulói tevékenységek A tanulók érveket és ellenérveket gyűjtenek földönkívüliek létezésére.Plakátot vagy PPT-t készítenek a modulban tanultakról.

Munkaformák kooperatív munka frontális munka

Szükséges eszközök internet, papír, lamináló, lamináló fólia, íróeszköz, rajzeszköz, színes nyomtató, kartonlap, ragasztó, olló Internet, papír, íróeszköz

11

Menete:

1. „Marslakó a mostohám” – avagy léteznek-e a földönkívüliekA csapatok az internet segítségével érveket és ellenérveket gyűjtenek a földönkívüliek létezésére. Ezután vitát kezdenek egymással a csapatok. Alternatíva:A filmeseket is foglalkoztatja a földönkívüliek létezése. Erre sok példa van. Gyűjthetnek a csapatok olyan filmeket, meséket, ahol ez a központi téma. Megbeszélhetik a csapatok, hogy a filmkészítők milyennek képzelik az űrlényeket.

Alternatíva: Az osztály a vita előtt megtekintheti a Planetárium műsorát. http://www.planetarium.hu/musor_listaPlanetárium Budapest előadásai (időtartam: 40-50 perc):

Földönkívüliek

2. Már nincs zűr az űrben - PPT vagy plakát készítéseA csapatok az űrkutatásról, az űrjárművekről, az űrhajósokról, a létező vagy nem létező űrlényekről vagy a földönkívüliekkel foglalkozó filmekről, mesékről készítenek egy-egy plakátot vagy PPT-t. A plakátok különböző technikák felhasználásával készülhetnek. Ezután az elkészült munkák bemutatásra kerülnek.

Az alábbi témák közül választhatnak a csapatok:1. Az űrkutatás főbb állomásai2. Az űrkutatás nagyjai3. Űrjárművek 4. Híres űrhajósok5. Kiből lehet űrhajós6. Élet az űrben7. Földönkívüliek léteznek8. Földönkívüliek nem léteznek9. Földönkívüliek filmekben, mesékben

A modul várható eredménye:

12

A tanuló a modul elvégzése után képes lesz: Önálló ismeretszerzésre Csapatmunkára Kulturált vitára Elméleti tudásának gyakorlati alkalmazására Rendszerszemléletre Általánosításra Elméleti tudás alkalmazására Kreativitása, kézügyessége fejlődik Az informatika órán tanultak alkalmazására

13

MELLÉKLET

Források:1. Csillagok és bolygók. Elektra Kiadóház, 1997

2. Az űrkutatás története:http://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%B0rkutat%C3%A1s 3. Űrhajós szeretnék lenni:http://index.hu/tudomany/2013/07/05/hogyan_lehetek_urhajos/http://megablog.hu/10-dolog-amit-eddig-nem-tudtatok-az-urhajosokrol/

4. Élet az űrben:http://megablog.hu/10-dolog-amit-eddig-nem-tudtatok-az-urhajosokrol/http://iho.hu/hir/tubuskaja-csozuhany-plazmakiserlet-elet-az-urben-111020

5. Planetárium Budapest előadásai (időtartam: 40-50 perc): A világűr meghódítása Az űrkutatás története Földönkívüliek

http://www.planetarium.hu/musor_lista

6. Űrhajósok adatai és képei:http://www.hu.wikipedia.org http://www.femina.hu/terasz/hires_urhajosok1?img=7&code=0000132096uhew#kepgaleria

7. Földönkívüliek képei:https://www.google.hu/search?q=földönkívüliek

14

1. sz. melléklet

Az űrkutatás története

Az űrutazás mindig is izgatta az emberek fantáziáját. A Föld elhagyásához olyan nagy teljesítményű hajtóművet kellett építeni, amely képes a Föld gravitációs vonzásának legyőzésére. A világ legnagyobb, űrkutatással foglalkozó szervezetei az amerikai NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Orosz Űrügynökség (RKA). Az űrkorszak 1957-ben kezdődött a Föld első mesterséges holdjának (Szputnyik–1) az indításával. Azóta sok műhold, űrszonda, űrhajó, űrállomás és másűreszköz jutott el a világűrbe. Az űrkutatás másik két fontos eseménye az ember első űrrepülése (Vosztok–1, 1961) és az első holdra szállás (Apollo–11, 1969). Az űrtevékenységet személyzetes és személyzet nélküli űreszközökkel megfelelő arányban végzik. Az űrhajósok nélküli szerkezetek a felderítést és a beprogramozott műveleteket végzik, az összetettebb tevékenységet az emberekkel repülő űrhajók és űrállomások.Konsztantyin Ciolkovszkij, Robert Goddard és Hermann Oberth a 20. század elején fektette le a rakétakutatás alapjait. A német V–2 rakéták voltak az első szerkezetek, amelyek eljutottak a világűrbe. A második világháború után ezt a technológiát és a szakembereket az Amerikai Egyesült Államok  és Szovjetunió szerezte meg. 1961-ben az első szovjet űrhajós repülése után már köztudott volt, hogy űrverseny alakult ki az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, amely végül igazságos döntetlennel végződött. Wernher von Braun volt a II. világháborúban a német V-2 rakéta projekt irányítója. A háború utolsó napjaiban több társával együtt feladta magát az amerikaiaknak. Az Egyesült Államokba került, ahol részt vett a rakétafejlesztésben. Megkapta az amerikai állampolgárságot és az első amerikai műhold, az Explorer–1 fejlesztését és indítását végző csoportot irányítója lett. Később a NASA Marshall Űrközpontjában vezette a Saturn V holdrakéta fejlesztését. Szergej Koroljov vezetésével fejlesztették ki a Szovjetunióban az R–7 Szemjorka és a Szojuz hordozórakétákat, amelyeket napjainkban is használnak. Az űrrepülés szemszögéből, a legtöbbször használt meghatározás szerint a világűr 100 km magasságban kezdődik. Az első sikeres orbitális indítás a személyzet nélküli szovjet Szputnyik–1 küldetés volt 1957. október 4-én. Lajka volt az első pályára állított állat 1957. november 3-án. Az első ember által végzett repülés a Vosztok–1 volt, Jurij Gagarinnal, 1961. április 12-én.

15

Kérdések:1. Melyek a világ legnagyobb, űrkutatással foglalkozó szervezetei?2. Mikor kezdődött az űrkorszak?3. Melyik az űrkutatás másik két fontos eseménye?4. Hogyan végeznek űrtevékenységet?5. Kik fektették le a rakétakutatás alapjait?6. Ki volt Wernher von Braun? Milyen szerepet töltött be az űrkutatásban?7. Ki volt Szergej Koroljov?8. Hol kezdődik a világűr?

16

2. sz. melléklet

Minden, ami „űr”

űrszonda a Föld gravitációs terét végleg elhagyó űreszköz.

űrhajó embereket szállító űreszköz.

űrrepülőgép többször felhasználható,repülőgéphez hasonló űrhajó.

űrállomás emberek tartósbefogadására is alkalmas, egy bolygó körül keringő űreszköz.

űrközpont űrkutatással kapcsolatos kutatási telep és/vagy hordozórakéta indítótelepe.

17

3. sz. melléklet

Űrhajós szeretnék lenniNincsenek űrhajósképző iskolák. Akiknek ez az álmuk, azok az egyetem után jelentkezhetnek a nagyobb űrügynökségekhez, az európaiak az Európai Űrügynökséghez, az amerikai állampolgárok a NASA-hoz. A jelölteknek ki kell tűnniük tanulmányaikban, esetleg publikációkkal vagy nemzetközi versenyeken elért helyezéssel. Az űrhajósoknak a csillagászati ismeret sem árt, de sokkal fontosabb, ha a jelölt valamilyen természettudományi területen szakértő: főleg a fizika, kémia, biológia vagy orvosi szakokat érdemes keresni az egyetemeken. A másik út a mérnöki képzés, ezen belül is azokat a szakirányokat kell választani, amelyek kapcsolódhatnak az űrhajósok munkájához: gépész, vegyész, villamosmérnök, mérnök-fizikus. Azért ezek a területek a legfontosabbak, mert ilyen irányú kísérleteket folytatnak például a Nemzetközi Űrállomáson. Biológusok és orvosok vizsgálják az űrrepülés és a súlytalanság élőlényekre gyakorolt hatását. Az egyik kísérletben például arra keresték a választ, hogyan lehetne előre jelezni vagy megelőzni az ájulásokat, amelyek a súlytalansághoz hozzászokott űrhajósokkal fordulnak elő, miután visszatértek a Földre.A tanulmányoknál maradva: az angol mellé oroszul is érdemes megtanulni, mert a Nemzetközi Űrállomás hivatalos nyelve az angol és az orosz. Európában még a francia és a német is fontos, mert az Európai Űrügynökségnél előbbi is hivatalos nyelv, az űrhajósok kiképzőközpontja (European Astronaut Centre, EAC) pedig Németországban, Köln mellett van. A követelményei között szerepel még az amerikai, orosz és japán kultúra ismerete is, mert ezek fontosak lehetnek a Nemzetközi Űrállomáson.Az űrhajósoknak nagyon szigorú pszichológiai és egészségügyi követelményrendszernek kell megfelelniük. Pszichológiainak azért, mert a küldetések igencsak hosszúra is nyúlhatnak úgy, hogy közben kis helyen van összezárva néhány ember. Egészségügyi szempontból pedig azért kell megfelelni, mert a szervezet szélsőséges hatásoknak van kitéve az űrhajó kilövésétől a súlytalanságon át az egyhangú étkezésig. Mivel az űrhajósok sokat szerepelnek nyilvánosság előtt, a feltételek között szerepel, hogy élvezze a sajtótájékoztatókat, nyilvános eseményeket.A kiképzésMaga a kiképzés három részből áll, egy 16 hónapos alapozó képzéssel kezdődik, ami főleg elméleti képzés, amelybe beletartozik az űrkutatás története, jelenlegi és múltbeli küldetések és űrrel kapcsolatos jogszabályok ismerete, valamint a

18

legfontosabb kapcsolódó tudományok alapjai. Már ebben a szakaszban megkezdik a gyakorlati képzést is, amely többek között a Nemzetközi Űrállomás beható ismeretéből áll, ez egyébként a következő lépcsőfok legfontosabb eleme, akkor tanulnak meg mindent, amit az űrállomásról tudni kell. A harmadik szakasz csak akkor következik, ha a már kiképzett űrhajóst beosztják egy küldetéshez, az azzal kapcsolatos felkészülés zajlik ekkor.Hasonlóan történik a NASA-nál is a kiképzés, az amerikai űrügynökség általában kétévente hirdet felvételt, civilek és pilóták is jelentkezhetnek. A programra amerikai állampolgárságúakat várnak, illetve a listán szereplő űrügynökségeken keresztül is lehet jelentkezni – Magyarország nincs a listán. Alapvető kitétel a jó fizikai kondíció, a 140/90-es vérnyomás és a 147–190 centiméter közötti magasság. Nincs életkori korlátozás, bárki jelentkezhet, annyit érdemes figyelembe venni, hogy a múltban 26–46 év közöttieket választottak ki a programra. A hivatásos pilótáktól sokkal többet várnak, például ezer óra repülés parancsnoki beosztásban sugárhajtású repülőgépen.Ha valakit kiválasztanak, következik a kétéves kiképzés, amikor alaptudományokat (matematika, fizika, csillagászat, meteorológia, oceanográfia), alkalmazott tudományokat (navigáció, anyagfeldolgozás, űrtechnika) és nyelveket (például oroszt) tanulnak. A fizikai állóképességet katonai kiképzéshez hasonló gyakorlattal, búvárképzéssel növelik. Alacsony és magas légnyomású kamrákban gyakorolnak, különböző súlytalansági gyakorlatokat végeznek, szimulátorokban gyakorolják a normál és vészhelyzetben követendő teendőket és több órát repülnek vadászgépeken.Az űrügynökségek azért ügyelnek kínosan arra, hogy a legjobbakat válasszák ki, mert a leendő űrhajósok kiképzése nagyon hosszú és drága folyamat.

19

Ami elvárás egy űrhajóstól

Külső és belső tulajdonságok

(jellemzők)Tudás, ismeretek, nyelvek, kultúrák A felkészülés

20

4. sz. melléklet

Élet az űrben

Az űrnek van szaga. Az űrhajósok azt állítják, hogy nagyon is fémes, egyesek szerint sült húsos szaga van. Az űrhajósok nőnek az űrben. A fenn töltött idő alatt 4-5 centivel is magasabbá válhatnak, mint korábban – emiatt a testre szabott űrruhát eleve valamivel hosszabbra készítik. Az űrben megszűnik az ízlelés – sok űrhajós számolt be arról, hogy mindennek egyeníze van az űrben, mások csupa olyan dologra kívántak rá, ami a földön eszükbe se jutott volna. Állítólag extrém mennyiségű tabasco szósz fogy az űrhajókon, mert tényleg mindenhez ezt fogyasztják, hogy az eleve fura állagú, tubusos, szárított, lemezes ételeket javítani tudják, legalább egy kis csípősséggel. Az űrhajósok speciális pelenkával indulnak az űrsétákra, ami 2 liternyi folyadékot képes biztonságosan elnyelni az űrruhában. Mielőtt nekiindulsz az utazásnak, beöntést kapsz, hogy egy darabig gondolni se kelljen az ürítésre. Ha pedig már az űrben vagy: a régebbi űrhajókon még társaid intim közelségében és a súlytalansággal küszködve intézhetted a dolgod, manapság már egy kis mellékhelyiség, az szippantja fel a melléktermékeket. Itt bizony előfordulnak balesetek, de a megállapodás szerint mindenki szépen feltakarít maga után. Térjünk a divatra: az űrruhák között nincs női és férfi. Egyelőre csak a méreteik különböznek. Viszont ezek olyan ruhák, amiben a reggeli készülődés a férfiaknak is legalább 45 perc. Annyi alsóruha, kiegészítő és összecsatolnivaló van rajtuk, hogy maga a felöltözés is egy csomó időt elvesz, de a nyomáskülönbség miatt további egy órát is el kell a szkafanderben tölteni, mielőtt nekiindul az ember az űrsétának. Legvégül tudnotok kell, hogy az űrben nem lehet sírni. Pontosabban előjönnek az űrhajós könnyei, de aztán ott lebegnek a szeme előtt, és ahelyett hogy lecsordulnának az arcán, csak összegyűlnek egy lebegő könnygömbbé.

21

Igaz vagy hamis

1. Az űrsétához speciális pelenka kell, ami sok folyadékot képes elnyelni.2. Az űrruhát mindig nagyobbra szabják, mert az űrhajósok 4-5 cm-t nőhetnek

az űrben töltött idő alatt. 3. Szkafanderbe öltözés után egyből lehet űrsétára indulni.4. Az űrben nem lehet sírni, mert a könnyek ott lebegnek az űrhajós szeme

előtt.5. Van női és férfi űrruha.6. Az űrben ugyanúgy működik az ízlelés.7. A férfiaknak is legalább 45 perc szükséges az űrben a reggeli öltözködéshez.8. Az űr szagtalan.9. A tabasco (csípős szósz) kelendő az űrben, mert mindennek egyeníze van. 10. Az ételek szárítottak és tubusban vannak.

Igaz vagy hamis – megoldások

igaz: 1., 2., 4., 7., 9., 10.hamis: 3., 5., 6., 8.

22

5. sz. melléklet

Híres űrhajósok

Jurij Gagarin orosz

Alan Shepard amerikai

Valentyina Tyereskova

orosz

Neil Armstrong amerikai

23

Mark Shuttleworth dél-afrikai /brit

Valerij Kubaszov orosz

John Glenn amerikai

Farkas Bertalan magyar

24

Michael Collins amerikai

Edwin Buzz Aldrin amerikai

Leonyid Kadenyuk ukrán

Jurij Gagarin az első ember a világűrben, aki a Vosztok-1 űrhajóval indult 1961. április 12-én Bajkonurból

Alan Shepard az első amerikai asztronauta, aki kijutott a világűrbe, a Holdon is járt 1971-ben

Valentyina Tyereskova az első nő, aki járt a világűrben, 1963. június 16-án a Vosztok-6 fedélzetén elhagyta a Föld

25

légkörétNeil Armstrong 1969 júliusában részt vett az első

holdraszálláson az Apollo 11 fedélzetén, az első ember, aki a Holdra lépett

Mark Shuttleworth a második űrturista, az első afrikai, aki az űrben járt (dél-afrikai-brit kettős állampolgár)

Valerij Kubaszov orosz űrhajós, három űrrepülésen vett részt:1969-ben, 1975-ben és 1980-ban Farkas Bertalannal

John Glenn ő a 3. amerikai, aki a világűrben járt, és az első amerikai űrhajós, aki meg is kerülte a Földet.

Farkas Bertalan az első magyar űrhajós, aki 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén

Michael Collins 1969 júliusában részt vett az első holdraszállásban, de a fedélzeten maradt

Edwin Buzz Aldrin 1969 júliusában részt vett az első holdraszálláson az Apollo 11 fedélzetén, a második ember, aki a Holdra lépett

Leonyid Kadenyuk ukrán űrhajós, aki a Columbia űrrepülőgép fedélzetén járt a világűrben

26

6. sz. mellékletAdatlap a híres űrhajósokhoz

Űrhajós neve

Képe

Nemzetisége

Neme

nő/férfi

Miről híres?

7. sz. melléklet

27

Földönkívüliek

28