XX. Reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK)

Kolozsvár, 2017. május 18–21.

Fiatalkorúak ábrázolása a Minerva

sajtófotó-archívumban

Szerző:

Vicsi Judith

Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Politika-, Közigazgatás- és

Kommunikációtudományi Kar, újságírás szak, alapképzés, III. év

Témavezető:

dr. Vallasek Júlia, egyetemi docens,

Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Politika-, Közigazgatás- és

Kommunikációtudományi Kar, Újságírás Intézet

2

Tartalom

Bevezetés .................................................................................................................................... 3

Elméleti alapvetések ................................................................................................................... 5

A Minerva sajtófotó-archívum .............................................................................................................5

A sajtófotózás .......................................................................................................................................6

Történelmi kontextus ...........................................................................................................................8

Pionírok ábrázolás a Minerva Sajtófotó-archívumban ............................................................. 11

Kutatási módszer kidolgozása ............................................................................................................11

Eredmények ........................................................................................................................................12

Következtetések és összefoglalás .......................................................................................................15

Függelék ................................................................................................................................... 16

Irodalom ................................................................................................................................... 20

3

Bevezetés

Régi idők fekete-fehér fotóiról tekint ránk a múlt, ha a Minerva sajtófotó-archívumot1

böngésszük. A 2016-ban digitalizált és a nagyközönség számára is elérhetővé tett fotók egy

ma már nem létező világot tárnak elénk. Egy kép többet mond ezer szónál, hallottuk már

nagyon sokszor, így az archívum fotói amellett, hogy a kor dokumentumaiként szolgálnak,

betekintést nyújtanak a sajtófotó műfajába, a fotóriporterek munkájába és a kommunista

rendszer által cenzúrázott sajtó működési mechanizmusaiba is.

A sajtófotó, mint médiában megjelenített tartalom nem pusztán illusztratív, hanem informatív

jellegű, egyfajta képi tájékoztatás, amely esetünkben megjelenítni a múltat. Ugyanakkor a

szöveges tartalomhoz hasonlóan a propaganda eszközévé is válhat.2

A fotókat nézegetve azt tapasztaltam, hogy beállított képeken szereplő embereket látok,

legyen szó mezőgazdaságról, iparról vagy oktatásról. A tökéletes sorban kapáló munkásokról

vagy rendezett padok mögött ülő mintadiákokról nem az objektív hírközlés jutott eszembe,

ezért felmerült a kérdés, hogy milyen valóságot festenek le az archívum képei és még

konkrétabban, hogyan jelennek meg a gyerekek ezeken a fotókon.

Kutatásom által tehát azt szeretném feltérképezni, hogyan ábrázolják a gyerekeket a Minerva

sajtófotó-archívumban. A mintát címkék alapján választom ki, mivel az archívum minden

fotója címkékkel van ellátva. Az összes címkét és a hozzájuk tartozó képeket feltérképezve és

átnézve sikerült meghatároznom egy szófelhőt, amely alapján kiválasztom a vizsgált mintát.

A szófelhőben a gyermekek, gyerekek, tanulók, csecsemő, pionírok (pionír), fiatalok, óvoda,

és iskola szavak szerepelnek. A címkék témakörökként is szolgának, amelyeken belül

vizsgálom a képek beállítását (milyen nézőpontból fotózták: felül-, normál- vagy alulnézet),

kompozíciót, de főképpen tartalmilag elemzem a következő szempontok alapján:

Milyen kontextusban jelennek meg a gyerekek?

Előtérben vagy háttérben vannak?

Milyen öltözéket viselnek?

1 A Minerva sajtófotó-archívum elérhető a következő címen: www.photoarchive.minerva.org.ro

2 TASNÁDI Róbert, Miről szólnak a képek?, Médiakutató, 2012 tél, letöltés ideje: 2017.04. 04.

4

Szabadidős vagy kötött programon vesznek részt?

Milyen a gyerekek hangulata, milyen a kép hangulata?

Mennyire természetes a közeg, mennyire természetes a viselkedésük?

Mit árul ez az arckifejezésük?

Mennyire beállított a kép?

A tartalmi elemzés után pedig kvantitatív módszerrel is vizsgálnám a fotókat, tehát

számértékben is kifejezném a kapott eredményeket.

Jelen dolgozatban a tervezett kutatás egy adott témakörére összpontosítok, mégpedig a

pionírok (pionír) ábrázolására a Minerva sajtófotó-archívumban.

Az előzetes vizsgálatok és olvasmányok alapján az a hipotézisem, hogy a pionírok illusztratív

jelleggel vannak jelen a fotókon, mint a korszak ideológiájának pozitív, díszbe öltözött

képviselői és hogy számértékben is megmutatkozik az, hogy a többször látjuk mintadiákként a

gyerekeket, mint természetes közegben.

5

Elméleti alapvetések

A Minerva sajtófotó-archívum

A Minerva Művelődési Egyesület tulajdonába kerülő több mint harmincezer negatív, az

egykori Igazság és Făclia kolozsvári napilapok sajtófotóinak, valamint Deák Ferenc önálló

gyűjteményének negatívjai értékes dokumentumként szolgálnak, akár a kommunista rendszer

kortörténetét, akár a fényképek társadalomban betöltött szerepét vizsgáljuk.

A napilapok fotólaboratóriumának felszámolásakor (2010) megtalált negatívokat, amelyek

1965-1988-as időszakból valók, a kolozsvári Tranzit Alapítvány Conset Műhelyének és a

Romania One Alapítvány segítségével sikerült digitalizálni és egy internetes honlapon

elérhetővé tenni a nagyközönségnek. A 6x6 cm-es filmeken Kolozs, Szilágy, Beszterce-

Naszód, Fehér és egyéb környező megyékből származó felvételeket láthatunk az akkori

közélet mindennapjaiból.3

A képeket az adott lapok fotóriporterei készítették. Az évek során több fotóriporter is

megfordult a két napilapnál. Az Igazságnál Erdélyi Elemér kezdte, majd 1960 és ’65 között

Deák Ferenc fotózott, akit Csomafáy Ferenc váltott 1974-ig. A Făclia napilapnál Ionel David

dolgozott a kezdetekben, tőle vette át Wagner Rudolf 1960-ban, aki’74-től már mindkét

lapnak fotózott. Wagner után a ’80-as évek második felétől Nicolae Petcu és testvére, Ion

Petcu vette át a feladatkört, akik szintén mindkét lapnak fotóztak. Továbbá dolgozott mindkét

szerkesztőségnél Szabó Tamás, Ion Lespu és Ioana Miclea-Mihale. 4

A fotóriporterek középformátumú professzionális filmtekercset használtak (6x6), amelynek

előnye volt, hogy könnyen lehetett nagyítani és több lehetőséget adott a mélységélesség

állítására. Nehézséget jelentett viszont a film rövidsége, hiszen a 12 kockát megfontoltan

kellett felhasználni, a nehéz fényképezőgépek, s hogy mindent manuálisan kellett beállítani a

film érzékenységének függvényében. A fotósok jól ismerték a kompozíciós szabályokat,

3 TIBORI SZABÓ Zoltán, A kolozsvári Minerva sajtófotó archívuma =A kolozsvári Minerva sajtófotó-

archívuma, szerk. TIBORI SZABÓ Zoltán, Kolozsvár, Minerva Művelődési Egyesület, 2016, 7-8. 4 Uo., 9.

6

tudtak játszani a fénnyel, záridővel, a rekesszel és a mélységélességgel így a fotók nem csak

pontosak, de sokszor kreatívak is voltak.5

Az archívumban található fotók, egyenként megtekinthetőek eredeti formájukban, valamint a

szemlélőnek lehetősége van kiegészítésekre is, akár a helyszín, akár a képen szereplő

azonosságát illetően. Minden fotónak van egy azonosítója, címe és fotósa (amennyiben

ismert), valamint kulcsszavas címkéje, amelyek által könnyen lehet bizonyos témakörökre,

ünnepekre, stb. keresni.

A továbbiakban a sajtófotó technikai és műfaji sajátosságainak bemutatása következik, amely

által jobban megismerhetjük a fotók elkészítéséhez szükséges előzetes feltételeket.

A sajtófotózás

,,A sajtóképek társadalmi jelentőségét mutatja, hogy néhány évtized alatt központi szerepet

kaptak a világ jelenségeinek leírásában, magyarázatában, amint a sajtó jelentős politikai

hatalomra és kulturális státusra tett szert a tudás és az információk elosztásában.”6 A 19.

század közepén a sajtónak készült képeket még csak szövegillusztrációként használták, de

tömegmédiummá, és önálló műfajjá válása után elnyerte végleges szerepét, mégpedig, hogy

objektíven, pontosan, információt tartalmazva bemutasson egy eseményt és annak lényegét. 7

A fotózásnak, így a sajtófotózásnak is különböző technikai feltételeknek kell eleget tennie. Az

élesség, mélységélesség meghatározza a sajtófotó értékét és növelheti az információs

tartalmát azáltal, hogy a bemutatni, megmutatni kívánt tartalmat előtérben, élesen mutatja

meg, háttérbe és homályba szorítva a mellékes tényezőket. A természetes és mesterséges fény

által történő megvilágítás is eszközként szolgált a fotóriporterek számára a megfelelő

témaábrázoláshoz. A fentebb említettek és a film érzékenységének hármasával lehetett

kiszámítani a megfelelő exponálási időt, ahhoz hogy megfelelő kép szülessen.

Segédeszközökként szolgáltak az állványok, a hosszú exponálási idők esetében, valamint a

5 Andreea Alina MAGOȘ, A fénykép, mint társadalmi dokumentum (Újvári Ildikó fordítása) =A kolozsvári

Minerva sajtófotó-archívuma, szerk. TIBORI SZABÓ Zoltán, Kolozsvár, Minerva Művelődési Egyesület, 2016,

23-27. 6 TASNÁDI, i.m.

7 Uo.

7

derítés technikája a sötét árnyékok megvilágításához. A fotóriporternek minden részletet

számba kellet vennie és jól arányolnia a képek elkészítésénél.8

A sajtónak készült fotók jelentős része a referenciális funkciót betöltő képek közé sorolható,

mivel ezeknél a fotóknál a kép tárgyán van a hangsúly. A felvételeket készítőknek pontos

elképzelésük van arról, hogy az adott helyzetben mi a legfontosabb és csak arra

koncentrálnak, kizárva minden mellékes tényezőt. A cél mindig az esemény legtisztább

visszaadása. A referenciális fotóknál megemlíthető néhány kategória: portré,

hírkép/eseménykép, dokumentumkép, tárgyfotó/reprodukció, szövegillusztráló kép, riporték

és képriport. Valamint néhány alfaj: politikai kép, társadalmi kép, ipari kép, mezőgazdasági,

közlekedési, sportkép, színházi kép stb.9

A fotónál is, akár egyéb sajtós műfajoknál vitatható lehet a teljes objektivitás kérdése. Ez alatt

nem azt értjük, hogy a fotós meghamisítja a valóságot, de mivel a megörökíteni kívánt

pillanat képe ugyanolyan mértékben függ a fotó készítőjétől, mint magától a tárgytól, a fotós

befolyásolja a képeken megjelenő valóságot. Emellett fontos tényező, hogy a hatalmat

gyakorlók befolyása kiterjed a sajtóra is, és a képek által kihasználja azt, hogy jóhiszeműen

bízunk abban, amit a saját szemünkkel látunk. Így találkozhatunk olyan eseményekkel,

amelyek az illusztrációs céllal jöttek létre és csak látszatot közvetítenek.10

A következőkben rátérek annak a történelmi környezetnek a vázlatos ismertetésére, amelyben

az adott képek készültek és (egy részük) publikálásra került a Făclia, az Igazság vagy akár

mindkét újság lapjain, és amelyben a fentebb említett látszat kihasználása cenzúraként (vagy

propagandaként) fogalmazódik meg.

8 RADICS Vilmos, Képszerkesztés, sajtófotó, mek.oszk.hu, Kiadja A Magyar Újságírók Országos Szövetsége,

letöltés ideje: 2017.04. 11., 39-43. 9 Uo., 96-99.

10 VITÉZ Ferenc, Hazudik-e a sajtófotó?, Médiakutató, 2012 nyár, letöltés ideje: 2017.03. 29.

8

Történelmi kontextus

A sajtó helyzete

,,A kommunizmus időszaka alatt Romániában gyakorlatilag az egész nyilvánosság a párt

irányítása alá került, amely meghatározta a nyilvános kommunikáció terét, tematikáját és

jellegét, ugyanakkor nagymértékben korlátozta az alapvető információkhoz való

hozzáférést.”11

A cenzúrának és propagandának köszönhetően központi irányítás alatt állt a

médiarendszer és tudatformáló szerepet töltött be. A nyilvánosság nélkül, ami a polgári

kezdeményezések hiányában nem alakult ki, nem volt mi megfékezze a rendszer

uralkodását.12

A cenzúra mellett, amely külső hatásként befolyásolta, mi kerülhet és mi nem az újságok

lapjaira, meg kell említeni az öncezúrát is, amelyet a következő képen határoz meg a Larousse

Enciklopédia: ,, A tulajdon beszédeiben, írásaiban stb. saját maga által alkalmazott cenzúra,

megelőzve egy feltételezett cenzúrát.”13

Romániában a Sajtóigazgatóság (Direcția pentru Presă și Tipărituri) 1977-es megszűnése után

ugyanúgy megmaradt az információ korlátozása és ellenőrzése csak ezúttal nagyobb

felelősség hárult a szerkesztőségekre és kiadókra, ami az öncenzúrát elsődleges korlátozó

eszközzé tette.14

Az archívum nagy részben dokumentálja Nicolae Ceaușescu kormányzói időszakát, amikor

minden a tökéletesnek vélt ideológiát hirdette, és amely szerint Romániában virágzott a

gazdaság, az ipar és az életszínvonal fokozatosan nőtt. ,, A sajtó hozzájárult a kommunizmus

idillikus képének a kialakításához, találékonyan elrejtve annak sötét árnyait. „15

11

GYŐRFFY Gábor, A romániai sajtónyilvánosság rendszerváltása = Me.dok, 2011/4, IV. évfolyam, 4. szám,

Kolozsvár, Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet, 5. 12

Uo., 5-6. 13

TAKÁCS Róbert, Sajtóirányítás és újságírói öncenzúra az 1980-as években, Médiakutató, 2005 tavasz,

letöltés ideje: 2017.04. 04. 14

GÁSPÁR Sándor, Adalékok a Sajtóigazgatóság működésének szempontjairól. Szocialista cenzúra a

Marosvásárhelyi Rádióban = A Tudomány Napja tiszteletére rendezett konferencia tanulmányaiból 2008.

november 10., szerk. KÖTÉL Emőke, Budapest Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, 2009 (PhD

Konferencia), 85-86. 15

MOGOȘ, i.m., 24.

9

A sajtó helyzetének vázolása utána a továbbiakban áttérek a pionírok életének,

tevékenységeiknek ismertetésére, valamint a szocialista rendszerben betöltött szerepük

felvázolására.

A pionírok

Az öncenzúra vagy akár önkontrol kiterjedt a hétköznapi életbe is. Nem lehetett nyilvánosan

vélemény mondani, aki mégis megtette, az különböző szankciókkal nézett szembe. Ez a fajta

önmegtartóztatás már a nevelés része volt és a gyerekeknek kiskorúktól fogva szigorú

szabályok szerint kellett viselkedniük a nap jelentős részében. Mivel a rendszer szabálykövető

polgárokat akart nevelni az ifjú nemzedékből, nem csak a nekik szánt kiadványokat

korlátozta16

(mint, ahogy minden más sajtóterméket és bármilyen formában közölt tartalmat),

hanem a közösségi életük nagy részét is.

A Román Szocialista Köztársaság pionírjai 7-14 éves tanulók, akik második osztálytól lépnek

be a Pionírok Szervezetébe, miután 4-7 éves korukban a Haza Sólymai nevű csoporthoz

tartoztak. A pionírok legfőbb feladatai közé tartozott a hatalmon lévő kormány politikájának

megismerése és megértése. Abban a szellemben nevelték őket, hogy harcoljanak a nemzet

szabadságáért és függetlenségéért, tiszteljék és szeresség a munkát, őrizzék meg a javakat és

az eszméket, vegyenek részt a tudományos és kulturális életben, valamint táplálják

tudásvágyukat.17

A pionírok egyenruháját sötétkék nadrág/ rakott szoknya, fehér ing, rangoknak megfelelő

színű vállpánt, jelvények, piros nyakkendő zászlós emblémával, valamint háromnegyedes

fehér zokni és sapka alkotta, amelyet nem csak a pionírtevékenységeken, de ünnepeken,

rendezvényeken és sokszor szabadidős tevékenységen is hordaniuk kellet, mivel gyakran az

elméletileg szabadidős programok is szervezettek voltak.18

16

VALLASEK Júlia, A gyermekkép alakítása a Gheorghiu-Dej korszak ifjúsági lapjaiban = A sztálinizmus

irodalma Romániában, Kolozsvár, Komp-Press, 2007 (Tanulmányok), 173-174 . 17

BODA Gherghina, YOUTH ORGANISATIONS IN THE „GOLDEN AGE”, Annals of the Constantin Brâncuși

University of Targu Jiu-Letters & Social Sciences Series, Supplement 3/2015, Déva, Academica Brâncuși, 2015. 18

Uo.

10

Adorjáni Anna cikkében19

egy kolozsvári magyar iskola pionírtevékenységeiről számol be a

’70-es és ’80-es évekből. Az iskolában mindennek kifogástalanul kellet működnie, kezdve

azzal, hogy rendezetten és tisztán jártak. A leszakadt gomb vagy piszkos ruha nem volt

elfogadható és az igazgatónő ellenőrizte is minden reggel az udvaron összegyűlt diákokat. Az

ifjúsági rendszer hierarchikus formában működött, büntetésben és jutalmazásban értékelt. A

pionírprogramokba beletartoztak a szabadidős tevékenységek is, amelyek elmosták a

határokat a privát és nyilvános élet között. Minden tevékenységen kötelező volt a jelenlét, és

a hiányzásokat számon tartották, akár csak az iskolában. A szigorú elvárások és a gyerekekre

nehezedő nyomás hatása megmutatkozik a kirándulások leírásában is, ahol a gyerekek szinte

sémaszerűen áradoznak a csakis pozitív élményekről.

A párt tökéletes képet festett le a pionírokról a sajtó által a külvilágnak és az volt a feladatuk,

hogy megfeleljenek ennek a képnek, így szerves részei voltak az ünnepségeknek és

eseményeknek, ahol talpig díszbe öltözött mintadiákokként szerepeltek.

Dolgozatom következő részében, a kutatás szemléltetésében azokat a fotókat vizsgálom,

amelyek ezeken az ünnepeken, eseményeken és ,,szabadidős” pionírtevékenységeken

készültek.

19

ADORJÁN Anna, Pionírtevékenység egy kolozsvári magyar iskolában a '70-es, 80-as években, tarnsindex.ro,

2011. 01. 22., letöltés ideje: 2017. 04. 22.

11

Pionírok ábrázolás a Minerva Sajtófotó-archívumban

Kutatási módszer kidolgozása

Jelen tanulmányban a fotókat elemezve próbálom körülrajzolni a pionírok társadalomban

betöltött szerepét a vizsgált korszakban, és bemutatni a róluk festett képet a sajtófotó-

archívumban. A vizsgált anyagot címkés kereséssel választottam ki az archívumról, amely

183 fotót eredményezett, 167 a pionírok címke keresésére, és további 16 találat a pionír

kulcsszóra. A fotókat elemzési kódlap alapján tanulmányoztam, majd kvalitatív és kvantitatív

tartalomelemzés módszerével vizsgáltam.

A fotón szereplők részletesebb vizsgálata előtt meghatároztam a fotók műfaját az esemény és

a fotó természetét. A műfaji besorolásnál portré, eseményfotó és egyéb kategóriákkal

dolgoztam. Az eseményfotó kategóriába tartozott minden olyan kép, amely láthatólag

valamilyen rendezvényen készült. A portréhoz közeli arcfotók kerültek, a nem tiszta műfajú

képeket az egyéb kategóriába soroltam. Az esemény természeténél a kötött és szabadidős

változókat használtam, ahol az utóbbiba azok az eseményekről szóló képek is bekerültek,

amelyek szervezett szabadidős tevékenységek voltak, mint például egy tábortűz, ahol

egyenruhában vettek részt a pionírok (Függelék: 1. fotó). A fotót egészében vizsgálva

fontosnak tartottam megállapítani, hogy pillanatképről vagy beállított képről beszélünk.

Ebben az esetben a beállított képnél nem azt vizsgáltam, hogy a fotón szereplő alanyok a kép

kedvéért pózolnak-e, hanem, hogy maga a szituáció, amelyben a fotós megörökítette őket,

mennyire volt természetes. Így ebben a kategóriában találunk olyan képeket is, amelyek

ugyan egy pillanatot örökítenek meg, de olyan helyzetben, amelyben a pionírok egy

meghatározott pozíciókban vannak (Függelék: 2. fotó).

A képen szereplő pionírok vizsgálatánál fontos tényező volt a képen való elhelyezkedésük,

mégpedig, hogy háttérben vagy előtérben vannak, ezzel próbálva felmérni, hogy mennyire

voltak mellékszereplők a történésekben. (Az egyéb kategóriába soroltam azokat a fotókat,

amelyeken részesei egy bizonyos eseménynek, de pontosan nem meghatározható, milyen

szerepkörben.) Ugyancsak a mellékszereplő faktor megállapításához vizsgáltam a pionírok

számbeli megjelenését a fotókon. Ebben a kategóriában meghatároztam a csoportkép, a

12

néhány szereplős és az egyéni változókat, ahol a csoportképekhez nem csak a kimondottam

pionírokról készült fotók kerültek, hanem azok is, amelyeken ugyan nem csak ők vannak, de

mint egységes csoport jelennek meg. Továbbá külső tényezőként vizsgáltam a

megjelenésüket. Előzetes feltételezés alapján, miszerint a pionírok éltének minden

mozzanatából találok fotót az archívumban, az öltözékek vizsgálatánál két változót

határoztam meg: egyenruha és szabadidős.

Végül, de nem utolsó sorban azt próbáltam megállapítani, hogy milyen a gyerekek, valamint a

kép hangulata. A gyerekek hangulatánál használt változók: vidám, vegyes, komor, nem

azonosítható. Utóbbihoz soroltam azokat a képeket, amelyeken vagy a távolság, vagy a

beállítás miatt nem leolvasható az alanyok hangulata (Függelék: 3. fotó). A fotók egészét

figyelme véve a következő változókat határoztam meg: vidám, hivatalos, vegyes, semleges.

Eredmények

A vizsgált fotók túlnyomó többsége az eseményfotó kategóriába sorolható. A pionírok

különböző eseményeken vesznek részt, mint például koszorúzás, felvonulás, megnyitók stb.

(Függelék: 4. fotó). Nagyon kis mértékben találunk portré fotókat, és a kategória felét

személyes használatra készült fotónak tekinthetjük. (Az archívumban megtalálható minden

fotó, amelyet a fotóriporterek készítettek, így azok is, amelyeket otthon, családi körben

örökítettek meg.) Továbbá az események jellegét tekintve dominálnak a hivatalos, kötött

programok. A fotók összességének csupán tizenhárom százalékát képviselik a szabadidős

fotók, amelyek közül, ahogy fentebb is említettem, nagyrészt szervezett szabadidős

tevékenységről beszélhetünk.

1. ábra. Fotók műfaja 2. ábra. Esemény típusa

13

A fotók természetét vizsgálva, aszerint hogy mennyire beállított a kép, nem mutatható ki

annyira nagy aránykülönbség, mind az előző tényezőknél, de itt is többségben vannak a

beállított képek. Hasonló többségi százalékban figyelhetőek meg a csoportképek, és csupán a

fotók negyedénél beszélhetünk néhány szereplős, vagy egyéni képekről. A pionírok

csoportokban vagy sorokba rendeződve, legtöbbször vigyázban állva, olykor szalutálva

mutatkoznak (Függelék: 5. fotó), a helyzetek több mint hatvan százalékában résztvevőként, a

katonai, politikai alakulatok, személyek mellett.

3. ábra. Fotó természete 4. ábra. Pionítok elhelyezkedése a fotókon

5. ábra. Pionírok számbeli megjelenítése a fotókon

14

A fotókon megfigyelhető, hogy a pionírok megjelenése mindig kifogástalan, továbbá a

vizsgált fotók közül csupán egyet találtam, amelyen nem egyenruhát viselnek. Minden

megjelenített eseményen a pionír öltözéket viselik, szépen vasalt inget, a lányok összefogott

hajjal, vagy hajpánttal hátra simított frizurával jelennek meg még az egyetlen szabadidős

tevékenységnek mondható eseményt ábrázoló fotón is, amikor a tábortűz körül ülnek.

A fotókon szereplő pionírok hangulatát vizsgálva nehezebb volt pontos eredményeket

meghatározni, mivel a kutatási anyag felénél ez nem volt azonosítható főleg a távolról készült

képek miatt, de maguk a képek hangulatának meghatározása ezt pótolta valamilyen szinten. A

képek alanyai nagyon kicsi arányban mondhatóak vidámnak, a felmérések alapján csupán a

fotók hét százalékán. Bár a komor kategóriába soroltak aránya nem sokkal nagyobb, a vegyes

és a nem azonosított kategóriával együtt a képek hangulata inkább negatív irányba mozdul.

A fotók által keltett benyomásoknál a hivatalos kategóriában jegyeztem a legtöbb fotót (84%)

és csupán a fotók 4%-ról mondható el, hogy vidám kisugárzással rendelkezik (Függelék: 6.

fotó).

6. ábra. Pionírok hangulata a fotókon

7. ábra. A képek hangulata összeségében

15

Következtetések és összefoglalás

Hipotézisem, miszerint a pionírok illusztratív jelleggel vannak jelen a fotókon, mint a korszak

ideológiájának pozitív, díszbe öltözött képviselői tarthatónak bizonyult az eredmények

alapján. Az archívum fotóit megvizsgálva megbizonyosodtam, hogy a pionírok valóban

mindig egyenruhában, kifogástalan megjelenéssel vettek részt a kötött programokon, amelyek

nagyrészt koszorúzások, megnyitók, felvonulások és politikai jellegű megnyilvánulások

voltak. Legtöbbször csupán részvevőként, néhányszor a háttérben, de összességében nagyon

ritkán jelennek meg előtérben.

Ennek oka lehet az is, hogy a városi/megyei eseményekről tudósító napilapok számára a

„pinoírkorú”, iskolás gyermekek életének eseményeiről való beszámoló nem tartozott a

prioritásként kezelt témák körébe. Ugyanakkor ez azt is jelentheti, hogy csak azok a képek

voltak fontosak vagy rendelkeztek értékkel a cenzúra irányította sajtó számára, amelyeken a

pionírok egyenruhában, jól nevelt tanulóként és a szocialista párt ideológiájának hirdetőjeként

jelentek meg.

További kutatási lehetőségként szolgál a bevezetésben említett kutatási terv, amelynek célja,

hogy feltérképezze az archívumban található összes olyan képet, amelyen fiatalkorúak

szerepelnek, kezdve a csecsemőktől egészen a líceumi diákokig. Valamint a jelen dolgozatban

vizsgáltak még pontosabb feltárásához, egy nagyobb lélegzetvételű kutatás része lehetne az

egykori pionírokkal, valamint fotóriporterekkel készített interjúk vizsgálata, valamint

részletesebb elméleti háttér feldolgozása.

16

Függelék

Elemzési kódlap

1. Fotók műfaja

portré

eseményfotó

egyéb

2. Esemény típusa

kötött

szabadidős

3. Fotók természete

pillanatkép

beállított

egyéb

4. Pionírok elhelyezkedése a fotón

előtér

háttér

egyéb

5. Pionírok számbeli megjelenítése a fotókon

csoportkép

néhány szereplős

egyéni

6. Pionírok megjelenése öltözékük szerint

pionír egyenruha

szabadidős

7. Gyerekek hangulat a képeken

vidám

vegyes

komor

nem azonosítható

8. A kép hangulata összességében

vidám

17

hivatalos

vegyes

semleges

1. fotó

2. fotó

18

3. fotó

4. fotó

19

5. fotó

6. fotó

20

Irodalom

A Minerva sajtófotó-archívum elérhető a következő címen: www.photoarchive.minerva.org.ro

TASNÁDI Róbert, Miről szólnak a képek?, Médiakutató, 2012 tél, letöltés ideje: 2017.04. 04.

TIBORI SZABÓ Zoltán, A kolozsvári Minerva sajtófotó archívuma =A kolozsvári Minerva

sajtófotó-archívuma, szerk. TIBORI SZABÓ Zoltán, Kolozsvár, Minerva Művelődési

Egyesület, 2016

Andreea Alina MAGOȘ, A fénykép, mint társadalmi dokumentum (Újvári Ildikó fordítása) =A

kolozsvári Minerva sajtófotó-archívuma, szerk. TIBORI SZABÓ Zoltán, Kolozsvár, Minerva

Művelődési Egyesület, 2016

TASNÁDI Róbert, Miről szólnak a képek?, Médiakutató, 2012 tél, letöltés ideje: 2017.04. 04.

RADICS Vilmos, Képszerkesztés, sajtófotó, mek.oszk.hu, Kiadja A Magyar Újságírók

Országos Szövetsége, letöltés ideje: 2017.04. 11.

VITÉZ Ferenc, Hazudik-e a sajtófotó?, Médiakutató, 2012 nyár, letöltés ideje: 2017.03. 29.

GYŐRFFY Gábor, A romániai sajtónyilvánosság rendszerváltása = Me.dok, 2011/4, IV.

évfolyam, 4. szám, Kolozsvár, Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet

TAKÁCS Róbert, Sajtóirányítás és újságírói öncenzúra az 1980-as években, Médiakutató,

2005 tavasz, letöltés ideje: 2017.04. 04.

GÁSPÁR Sándor, Adalékok a Sajtóigazgatóság működésének szempontjairól. Szocialista

cenzúra a Marosvásárhelyi Rádióban = A Tudomány Napja tiszteletére rendezett konferencia

tanulmányaiból 2008. november 10., szerk. KÖTÉL Emőke, Budapest Balassi Intézet Márton

Áron Szakkollégium, 2009 (PhD Konferencia)

VALLASEK Júlia, A gyermekkép alakítása a Gheorghiu-Dej korszak ifjúsági lapjaiban = A

sztálinizmus irodalma Romániában, Kolozsvár, Komp-Press, 2007 (Tanulmányok)

21

BODA Gherghina, YOUTH ORGANISATIONS IN THE „GOLDEN AGE”, Annals of the

Constantin Brâncuși University of Targu Jiu-Letters & Social Sciences Series,

Supplement 3/2015, Déva, Academica Brâncuși, 2015.

ADORJÁN Anna, Pionírtevékenység egy kolozsvári magyar iskolában a '70-es, 80-as

években, tarnsindex.ro, 2011. 01. 22., letöltés ideje: 2017. 04. 22.