FACULTASNASCITUR20 EVES A JOGASZKEPZES

MlSKOLCON

Miskolc, 2001

A MISKOLCI EGYETEMALLAM- ES JOGTUDOMANYI KARANAK

KIADVANYA

A KOTET MEGJELENESET TAMOGATTA:IGAZSAGUGYI MlNISZTERIUM

MISKOLC MEGYEI JOGU VAROS ONKORMANYZATA

SZERKESZTETTE: SZABADFALVI JOZSEF

TECHNIKAI SZERKESZTO: LAKOS ZSUZSA

KlADJA A BIBOR KlADO, MISKOLC

FELELOS KIADO: BORKUTI LASZLO

SOKSZOROSITOTTA A

MAXIMA Cs-A KFT., MISKOLC

ISBN 963 9103 78 7

STIPTA ISTYAN

AZ ABSZOLUTIZMUS ES A FELVILAGOSULT ABSZOLUTIZMUS

ALLAMSZERVEZETIJELLEGZETESSEGEI

I. FOGALOM ES ELHATAROLAS

Az ,,abszolutizmus" kifejezes tudomany-teremtette fogalom, amely — mai er-telmeben — a XIX. szazadban keletkezett. Az allamelmelet nezopontjabol elso-kent Georgjellinek1 irta koriil es ertelmezte jellemzo jegyeit. Felfogasanak dontoeleme, hogy a koncentralt allami hatalomgyakorlas ket valtozata kozott tettkiilonbseget. Sajatos jegyeket latott abban a tipusu abszolutizmusban, amelyetegy uralkodo testesitett meg, es fogalmilag elkiilonitette azt a despotizmust,amelyben az allam — mint szervezet — minden fontos hatalmi jogosultsagot amaga reszere tartott fenn. Az elso esetben az allamot a teljhatalmu uralkodovegrehajto eszkozekent, a masodik valtozatban minden kozjogi hatalom fogla-latakent, a totalitarizmusig terjedo koiiatlan hatalomteljesseg kifejez5desekentertelmezte. Az allamjogi abszolutizmus fogalmanak megalkotoja is utalt arra,hogy a hatalomegyseg eszmeje Ulpianus romai jogasz hires tetelere, a ,,Princepslegibus solutus" (,,az uralkodo akarata torveny") gondolatara vezetheto vissza.2

Az uralkodo teljhatalmat liirdeto keso-csaszarkori felfogast a rendi korszakvalsagos evtizedeiben, a 16. szazadban Jean Baden ujitotta fel. Allaspontja szerinta legitim uralkodo egyediil Istennek felelos, akitol meltosagat kegybol, de kote-lessegkent kapta. Tole szarmazik az a szuverenitas-felfogas, amely szerint azallami hatalom egyseges, ton^enyes gyakorlojat teljhatalom illeti meg. Ebben azellentmondasos idoszakban sziiletett Thomas Hobbes allamelmeleti felfogasa is.O is vedte a monarchikus abszolutizmust, azonban mar termeszetjogi alaponer\relt. A termeszetjogot az alatnralok vedelme erdekeben sziikseges eszkoznektartotta, masreszrol azonban — bibliai argumentumokkal — a hatalmat koncent-ralo rezsimben a patriarchalis elv folytatasat latta. Vele szemben John Locke azt afelfogast kepviselte, hogy az uralkodo koteles hatalmat alattvaloival megosztani,es — visszaeles eseten — tronjarol lemondani.

' Georg jellinek: Das Bjcbt ass modernen Staates. Berlin, 1900. Az nbszolutizmus lenj'egere vonatko-26 nezeteit bovebben a Die Politik des .\bszolutismus und die Radikalismus cimia tanulmanya-ban fejtette ki. (Ausgavablte Scbriftu:, 2. kot. Berlin, 1911.)

2 Dieter \X'yducke!: Princsps Legit/us Solutus. Eine \j ntersucbimg ^ttr Friibniodernen Recbts- und S taatskhre.Kiel, 1979.; Giinter Barudio: Das Zeitalter des Absolutismus und der Aufklantng. Miinchen, 1981.

402 STIPTA ISTVAN

Az abszolutizmus alatt tdgabb ertekmben ma is olyan hatalmat ertiink, amelyetmelle vagy folerendelt autonom hatalom, intezmenyes tarsadalmi tenyez5 nemkoiiatoz. Az allamtortenet tapasztalatait kovetve a meghatarozashoz nehanykiegeszitest kell tenniink. Mindenekelott latnunk kell, hogy az abszolutizmusolyan sajatos kormanyzati rendszer, amelynek tortenetileg tobb valtozata alakultki. A monanbikus abszolutizmus megkiilonbozteto sajatossaga, hogy ellentetben allminden organikusan szervezett vagy alkotmanyosan letrehozott egyiittes kor-manyzassal, a huberi rendszerrel, a rendi dualizmussal, es az ujkor alkotmanyosvagy paiiamenti monarchiajaval. Ide tartozik minden olyan uralkodasi forma,amely eredetet kozvetleniil az isteni hatalomra vezeti vissza (teokracia). Meg-jegyzest erdemel, hogy a legujabb nemet irodalom az abszolutizmust gyakran amonarchikus hatalomgjrakorlasra korlatozza, annak ellenere, hogy lenyegi ele-mei mas oligarchikus vagy centralizalo hajlamu testiileti uralomnal is fellelhetoek.3

Az abszolutizmus kialakulasanak allamelmeleti elozmenyei osszefuggesbehozhatoak a korabeli szekularizacios folyamatokkal. Az allamhatalom centrali-zacioja feltetelezte a fizetett es foallasu hivatalnoki reteg kialakulasat, amellyel arendek viszonylag koran erdekkonfliktusba keriiltek. A rendek es a kozpontihatalom kiizdelme sajatos karaktert kapott azzal, hogy a privilegizalt tarsadalmicsoportok es a vallasi ellenzek kepviseloi politikai szovetseget kotottek egymas-sal. Erre adott politikai valaszkent jott letre a feleke^eti abs^pluti^musrol, amelynemet foldon 1555-tol, az augsburgi vallasbeketol 1648-ig, a westfaliai bekeigtartott, es amelyet a vilagi hatalom lelkiismereti szferaba valo durva beavatkoza-sa jellemzett. A szemelyi uralom legismertebb valtozata, a klass^ikus abs%p/uti%-mus Richelieu elomunkalatai utan, XIV. Lajos uralkodasa alatt vette kezdetet.4

A tekintelyes nemet (uj) Staatslexikon szerint az abszolutizmus napjainkra isenrenyes fogalmat Molndr Erik hatarozta meg5. Eszerint az abszolutizmus azuralkodoi akarat er\renyesitese az allam egesz teriileten a kiralytol fuggo biirok-racia, az allando hadsereg es a kiraly altal kivetett adok segitsegevel. A fogalmatki kell egesziteni azzal, hogy ebben a kormanyzati rendszerben a kiralyi szervekaz erdekeik szerint atalakitott — legtobb esetben modernizalt — itelkezesi teve-kenyseget is hataskoriikbe vontak. A defim'cioban a rendek es egyeb kozbiilsohatalomgyakorlo tenyezok (korporaciok, onkormanyzatok) nincsenek megem-litve. Ezek pedig gyakran keriiltek szembe a kozponti hatalommal, es altalabansem voltak erdekeltek az allami kozpontositasban. Tiltakozo politikai mozgal-muk, vagy — mint Magyarorszagon a XVIII. szazadban — passzivitasuk kontrollt

3 Karl Otmar von Aretin: Monarchic. In.: HailchvSrterbtich syr dsutschen Rechtsgescbtchte.I lerausgegeben Adalbert Erler und Ekkehard Kaufman. III. Band. Erich Schmidt Verlag. Ber-lin, 1984. 626-630. p.

4 Wilhelm Mommsen (Hg): Richelieu. Politisches Testament. Miinster,1926.; Heinz Durchart: PolitischeTestaments im Absolutismus. l-'reiherr-vom Stein-Cjediichtnisausgabe, Neuzeit (X\'III) 1987.

1 Staatslexikon. Recht, Wirtschaft, Ciesellschaft in 5 Banden. I lerausgegeben von der Gorres-Gesellschaft. 7., vollig neu bearbeitete Auflage. I. Band. Herder. Freiburg, Basel, Wien. 1997.40. p.

AZ ABSZOLUTIZMUS JOGI TERMESZETE 403

es korlatot is jelentett, esetenkent tenyleges ellensiilyt kepezett az uralkodoionkennyel szemben. A legtobb allamfilozofus ezen — kozponti hatalmat korla-tozo — tenyezoknek tulajdonitja, hogy a nyugat- es kozep-europai abszolut mo-narchiak cselekvesi kore limitalt volt peldaul az orosz vagy oszman despotiz-mushoz kepest.

II. VALTOZATOK: A KORAI, KLASSZIKUS ES FELVILAGOSULTABSZOLUTIZMUS

Egyes alkotmanytorteneti szerzok a 15-16. szazadban megerosodott europaiallamokat ,,korai abszolutista" allamoknak nevezik. Gerhard Oestreich, a nevesalkotmanytortenesz is ebbol a szempontbol tagolta a nemetorszagi allamfejlo-des lijkoii idoszakat6. Allaspontja szerint a bkodalom keso-kozepkori idoszakata korai modern allam elso periodusa, a 16. szazadi Finanzstaat koveti. Az allam-fejlodes harmadik idoszaka a harminceves haboru utan kezdodott, amikor let-rejottek a gazdasagot szabalyozo es korszeru es igazgatasi rendszert letxehozotagallamok. Ezt a periodust nevezi korai abs^pluti^musnak. Ennek megfeleloidoszak Franciaorszagban XIII. Lajos uralkodasa, Angliaban a Tudor periodus.Europai keretek kozott a klass^tkus abs^oluti^mus kifejezest elso izben II. Fiilopspanyolorszagi uralmara (1556-1598) hasznaltak. A nemet torteneti muvek nagyresze a nyugat-europai allamok 1648-tol 1789-ig tarto idoszakat nevezi klasszi-kus abszolutizmusnak, amelyet Kozep- es Kelet-Europaban, tovabba aMediterraneumban 1740 utan a felvildgosult abs^pluti^mus kovetett. A jelensegsegmodern kon valtozatakent XIX. szazadi Nemetorszaggal kapcsolatban szokasdllami abs^oluti^nmst emlegetni. Ez az uralmi forma jellemezte a delnemet alla-mokat az 1818/20-as alkotmanyokig, Poroszorszagot 1848-ig. Ausztria — Ma-gyarorszag belso allamjogi viszonyaira 1860-ig a neoabs^pluti^mus kifejezes allan-dosult.7

A reformacio es az ellenreformacio az abszolut fejedelmi hatalom kiepitese-nek nagy lendiiletet adott. Az abszolut fejedelmek erdeme volt, hogy a vallasha-bonik keseru tapasztalatai alapjan allami hatalmukkal vallasi beket biztositottakes elismertettek a kisebbsegek vallasgyakorlashoz valo jogat. (Franciaorszag IV.Henrik, 'Richelieu es Ma^aren alatt, Ausztria majd II Jo'^ft/idejen). A vallasi tiire-lem kesobbi visszaesese es a vallasiildozes az erintett tarsadalmak jelentos se-relmevel jart. Ez tortent Spanyolorszagban a XV. szazadban, Franciaorszagon

Gerhard Oestreich: Gslst and Gsstalt des friihmodsrnen Staates. Berlin, 1969. 45.p.; uo.:Strukturprobieme der fruhen Neuzeit. Berlin, 1980. 10-15. pp.Friedrich Berber: Das Staatsidial mi Wandel der Weltgescbicbte. 2., neubearbeitete Auflage. YerlagC.II.Beck, Miinchen, 1978. 372-3T4. pp.; Dietmar Willoweit: Rechtsffiitullagen derTemtorialgeivalt.Koln, 1975. 43. p.; Hberhard Weis: Der aufgleklarte Absolutismus in den mittleren undkleineren deutschea Staaten. In.: Zsitscbnft fiir bajerischs Landesgssfbichtt 42 (1979) 35-40. pp.

404 STIPTA ISTVAN

XIV. Lajos alatt, Angliaban a Stuartok idoszakaban, a XVII. szazadi Habsburgtartomanyokban.

A nemet csaszar kiserlete az abszolut hatalom birodakm szintu kiepitesere1635 utan vegkepp eredmenytelen lett. Nemetorszagban a klasszikus abszolu-tizmus csak az egyes tartomanyi fejedelemseg kereteben jelent meg. Ellentetbena legtobb kontinentalis allammal, a rendi jellegu angol parlament csak a forra-dalmak (1642/49, 1688) reven tudta visszaverni az uralkodok abszolutisztikustorekveseit. Mas allamokban nem is alakult ki klasszikus abszolutizmus: a svajcikantonok, a Holland kereskedo-koztarsasag, a velencei arisztokratikus koztarsa-sag, a lengyel nemesi koztarsasag belso hagyomanyaik szerint szervesen fejlod-tek. Koziiluk kiilonosen az utobbi harom allam szenvedett sokat a hatalomgyengiilesetol, amely a tarsadalmi megmerevedes, kasztosodas es a reformokatkikenyszerito allami kepesseg hianya miatt kovetkezett be. Ezen allamok peldaiigazolhatjak az abszolutizmus szuksegesseget, amely — minden karos kovetkez-menye mellett — a tarsadalmi innovacio osztonzoje, az allami onvedelem megte-remtoje es a kozponti akarat hatekony vegrehajtoja is volt.8

Az europai abszolutizmus megerosodesenek meghatarozo mozzanata volt,hogy az uralkodok a XVI. szazadtol mar nem csupan a hagyomanyos nemes-segre, hanem a jogaszilag kepzett polgari tiszudselokre es a kereskedo polgar-sagra tamaszkodhattak. Franciaorszagban es Poroszorszagban 1740 tajan azon-ban a polgarsag ismet hatterbe szorult. Az abszolut uralkodo ebben a helyzet-ben ismet dontobiroi szerepet jatszhatott a nemesseg es a polgarsag kozottNoha a nemesseg valtozadanul megtartotta es az allammal vedetni kivanta tar-sadalmi elojogait, gazdasagilag es politikailag viszonylagos fiiggetlensegre tettszert a koronatol. Az abszolutizmus legtobbszor kedvezo volt a kiilso biztonsagszempontjabol, kiiktatta a polgarhaborut es az anarchikus allapotokat, az esetektobbsegeben valosagos belso beket teremtett. A XVIII. szazadban ugyan ismet,,kabinethaboruk" alakultak ki, de ezek tobbsege nem befolyasolta nagy mer-tekben a lakossag eletviszonyait. Az abszolutizmus — allando hadseregen nili —legfontosabb intezmenye egy uj. kepzett, barmikor mozgosithato hivatalnokre-teg volt, amelyet a kiraly nevezett ki, fizetett, es csupan az uralkodonak voltalarendelve. (Franciaorszagban az intendansok legjelentosebb csoportja a,,commissakes", Brandenburg-Poroszorszagban komisszarok). A klasszikusabszolutizmus a kozigazgatas, hadsereg, igazsagszolgaltatas es az egyhazkor-manyzat atalakitasa mellett fontos reformokat hozott a gazdasag teriileten, elsoizben kiserelve meg egy koherens gazdasagi es kereskedelmi politika kialakitasat.Franciaorszagban es Ausztriaban az abszolutizmus uralkodo gazdasagi doktri-naja a merkantilizmus volt. Mas nemet allamokban a kameralizmus kereteben

8 Detlef Liebs-Klaus Luigi: Das Profit dcs]imsten in tier europaiscben Tradition. Koln, 1980. 40. p.

AZ ABSZOLUTI'/MUS JOGI TERMESZETE 405

zajlottak gazdasagi reformok, amelybol kialakult az igazgatas es kormanyzastana, a rendeszet (Polizenvissentschaft).9

III. AZ ABSZOLUTISTA ALLAM JELLEMZ6I

Az ujkori allam legmarkansabb sajatossaga, hogy megteremtette a hatalomegyseget,hatterbe szoritotta a rendi tenyezoket. Ez a torekves Franciaorszag eseten XIV.Lajos idoszakaban teljes es tortenelmileg peldaado volt. A Tudor abszolutizmusebben a tekintetben is kivetel, hiszen ebben a periodusban is tovabb mukodotta parlament, nem epiilt ki egyseges kozponti igazgatas, az allam nem szedetttobb adot, mint amennyire feltetleniil sziiksege volt. A klasszikus abszolutizmusidejen minden esetre a torvenyhozo, vegrehajto es biroi hatalom az uralkodokezebe keriil.

Az allami hatalom azonban egyeden europai allamban sem fajult diktaturava.Az uralkodo felelos volt Isten elott, sot sajat orszagaban Kiisztus felelos foldihelytartojanak tekintette magat. Koteles volt az allam alapton^enyeit tiszteletbentartani. Ezen ,,mersekelt egj'eduralom" franciaorszagi ismertetojegyei a tarto-manyi rendi gyulesek, a parlament es az alaptorvenyek (Lois fondamentales) voltak.Nemetorszagban a koiiadan hatalommal szemben a tartomanyi fejedelmek, abkodalmi alkotmany, a ket birodalmi birosag, es a felteden tiszteletet kovetelotartomanyi alkotmanyok kepeztek hatekony ellensulyt. Minden nyugat-europaimonarchia teljhatalmat korlatoztak a testiiletek (provinciak, rendek, cehek)privilegiumai es az uralkodo vallas normai.

Az uralkodoi legitimitas alapja, a hatalomkeletke^tetesi felfogas is megvaltozott.A korszakra jellemzo patriarchalis elv szerint a dinasztia es az orszag iigyei va-lamint tulajdona nem kiilonult el egymastol. Igaz, az orszag elvi tulajdonlasaertaz uralkodo gondoskodni volt koteles alattvalokol. A korabeli felfogas — jogiertelemben — nem tett kiilonbseget monarchia es allam, alkotmany es a dinasz-tia hazi alaptorvenyei, politikai vegrendelete kozott.

A hatalomgyakorlds modja teren is alapveto valtozas tortent. A monarchikushatalom hatterbe szoritotta a teriileti onallosagot, minden orszagban egysegesigazgatasi rendszer bevezetesere torekedett. Az udvar az allami elet allandosultkozpontja lett. Az allami mechanizmus mukodese racionalis, az igazgatas orsza-gos hataskoru, egyseges lett. Kiilonosen az adobevetelt biztosito penziigyi es azabszolutizmus biztositekat jelento katonai igazgatas korszerusodott. Lassankialakult egy kozpontbol kanyithato, rendi allastol fuggetlen szakkepzett vegre-hajtoi apparatus.

Az abszolutizmus idejen valtozott az allam es a% alattvalok vis^pnya is. Elsoizben kellett az alattvalok eleterol, testi epsegerol es tulajdonarol gondoskodni.

9 Rudolf Vierhaus: T)eutschland im Zeitalter des -Absolutismus (1648-1763). 2., durchgesehene undbibliographisch erganzte Auflage. Ruprecht, Gotdngen, 1975. 147-150. pp.

406 STIPTA IsivAN

Ez a jellegzetesseg kuloniti el az abszolut monarchiakat a modern kori totalita-rius allamoktol.

A teruleti partikularizmus felszamolasa utan csaknem minden erintett or-szagban sor keriilt az tga%sqgs%plstUtatds egysegesitesere es kozpontositasara. A ko-rabban is kozponti elbiralas ala eso kiralyi iigyek (cas royaux- felsegsertes, hut-lenseg, tiltott maganharc, penzhamisitas) esetein nil megkezdodott a koztorve-nyes buncselekmenyek allami iildozese. Az allam kiterjesztette biintetohatakniigenyet a tarsadalom es maganszemelyek erdekeit erinto kozossegellenes csele-kedetek megtorlasara. Ebben az idoben alakult ki az inkvizitorius, nyomozoelvieljaras, amely a buncselekmenyeket hivatalbol iildozte es a biinteto eljarasbanhatekonyan ervenyesitette az allami erdekeket.10

IV. A FELVILAGOSULT ABSZOLUTIZMUS FOGALMA

A felvilagosult abszolutizmus kifejezes, mint a legtobb korszakjelzo tortenelmikategoria, filozofiai eredetu, az etikai idealizmus termeke. Voltaire, Holbach, estielvetius muveiben mar gyakran talalunk utalast a felvilagosult kormanyzatszuksegessegere. Diderot fejtette ki reszletesen, hogy az uralkodo kello hatalombirtokaban vegrehajthatja a tarsadalom szamara sziikseges reformokat, legyoz-heti a muveledenseget, biztosithatja nepe joletet es boldogsagat. Az allamotmegszemelyesito kiraly koteles alavetni magat a torvenyeknek, miniszterei semelhetnek vissza a hatalommal. Az eszmenyitett rendszer elso kritikusa Rousseauvolt; 5 a ket ellentmondo fogalom — a felvilagosodas es egyeduralom — ossze-kapcsolasat illuzorikusnak tartotta. Kesobb ez a fenntartas megjelenik a tudo-manyos irodalomban is.11

A filozofusok altal elkepzelt monarchia eszmejet & fi^iokratdk emeltek a for-mulazott allamelmelet rangjara. A francia szohasznalat szerinti felvilagosultdespotizmus alatt olyan kormanyzati rendszert ertettek, amelyben a termeszet-jog keretei kozott egy teljhatalmu uralkodo kormanyoz. A francia forradalomutan a felvilagosult abszolutizmus a napi politika sikjarol adceriilt a politikaikategoriak koze. A forradalom hatterbe szoritott minden abszolutizmust, akozep-europai monarchiak gyakoiiata is diszkreditalta e fogalmat.

Az uj kormanyzati rendszer a tudomanyos irodalomban Wilhelm Roscher1847-es tanulmanya reven jelent meg eloszor. A szerzo az abszolutizmusonbeliil megkiilonboztette az ,,aufgeklarter Absolutismust", amelynek elkiilonitoismerve az allamnak a gazdasag szabalyozasara kanyulo torekvese volt.

1(1 Gerhard Deimling: Cesare Beecana. Die Anfcinge moilmier Strafrechtspflege in Europa. Trier, 1989. 32-45. pp.; Heinz Ilolzhauer: Wilhnsfreiheit mid Strafe. Das Problem der WUlensfnibeit in derStrafrechtlehre des 19. Jahrbiinderts iind seine Bedetttt/ngfiir den Schuletistreit. Miinster, 1970. 12. p.

11 Iring i'etscher: Rousseaits politiscbe Philosophic. Zur Geschihle des demokratischen Freiheitsbegriffs. 2.Aufl., Bonn, 1968. 1-5. pp.; Giinter Mensching: Voltaire. Republikanische Idem. Uegensburg, 1979.12-34. pp-

AZ ABSZOLUTI'/MUS JOGI TERMESZETE 407

Az 1928-as osloi torteneszkongresszuson Michel -L/je'rifier referatumarol le-folyt vitaban keriilt szoba eloszor, hogy a filozofusok es fiziokratak programjamilyen mertekben valosult meg a gyakorlatban. Itt alakult ki egyseges allaspontarrol, hogy a felvilagosult abszolutizmus specialis europai jelenseg, amely az1760-as evektol a francia forradalomig terjedo idoszakot fogta at.12

Az allamtudomany szempontjabol Frit% Hartung 1955-ben megjelent tanul-manya kepezi a kovetkezo szakaszt.13 A szerzo a fogalom lenyegenek a rendistrukturatol torteno eltavolodast tartja. O tisztazta eloszor, hogy a felvilagosultabszolutizmus eseteben egy sajatos kormanyformarol van szo, 6 elemezte maigervenyes modon az allami szervek es a kozigazgatas korabeli szerepet.

Az eddigi legteljesebb tudomanyos osszefoglalast az 1974-ben megjelent,Karl Otmar von Aretin szerkesztette kotet jelenti.14 Ez a mu ugyan kisebb hang-sulyt fektet a felvilagosult abszoludzmus allamtorteneti vonatkozasaira mint azelozo, de az egyes erintett orszagok bemutatasaval lehetoseget kinal az ilyenszempontu megkozelitesre. A tanulmanykotet abban az ertelemben hozottfordulatot, amennyiben a felvilagosodast nem szukiti a filozofiara, a kifejezesalatt az egesz korszellemet erd.

V. A FELVILAGOSULT ABSZOLUTIZMUS ALLAMANAKISMERVEI

Europa foldrajzi peremvideken a X\rIII. szazad elso harmadatol a francia for-radalomig eltelt idoszak a felvilagosult abszolutizmus jegyeben telt el. Mig fold-resziink centrdlis regioiban a polgari atalakulas gazdasag-atalakito, tarsadalmat,allamszen^ezetet korszerusito szerves folyamatai zajlottak, a perifmdn egy ujtipusu kormanyforma alakult ki. A fejlodesben elmaradt ko^ep- es kelet-europai, amediterrdn es skandindv terseg orszagaiban az allam vallalta magara a korszerusitesfeladatat. A politikai, hatalmi es jogi eszkozokkel megkiserelt, eroszakot semnelkulozo modernizacios torekves egyik legfontosabb eszkoze a kozigazgatasvolt. 1'ersegiinkben a korszeru adminisztracio, a celszeruen mukodo biirokrati-kus igazgatasi rendszer kialakitasanak igenye es elso kiserlete a felvilagosultabszolutizmus idejere esett.15

12 If]. Barta Janos: A. fetvildgosult abs^ohitiy/nus agrarpolitikaja a Ilabsburg es a I-lohen^pllem monarchidban.Budapest, 1983; Kosary Dornokos: Miive/oiles a Xl-^JIL sapspdi hiagyarors^agon. Akademiai Kiado.Budapest, 1983. 272-275. pp.

13 Fritz Ilartung: Der Aufgeklarte Absolutismus. In.: Uistoriscbe Zeitscbriften, 180 (1955) 16. p.14 Karl Otmar von Aretin: Der AuJffktaTte Absoktlsmus. Koln, 1974.15 Poor lanos — Nyan- Gabor: I\jiigat-Eur6pa is aQ'armatbirodalmak kialakuldsdnak kora (1500-1800)

Budapest, 1990.; Ilajnal Isft-an: L'jkor tortenete. Budapest, 1988.; Moman Balint es SzekfuGjoila: Itlagfar tortir.et. Budapest, (e.n.) ^^I. kotet.; Biiroknicia is koytga-^gcitdsi reformok Magparhon-ban. Kozreadja Csizmadia .\ndor. Budapest, 1979.; Kosary Domokos: Ujjdepites is polgdrosodds1711-1867. Magyarok Europabnn III. kotet. Budapest, 1990.; Jaszi Oszkar: A llabsburg-MoKanbia felbcmlasa. Budapest, 1983.; Hermann Bald: Ostemicbiscbe Rechtsgeschichte. Graz, 1979.;OskarLehner: OsterrsMsbs Verfassugs-uiid VenvahungsgssMcbts. Linz, 1992.

408 STIPTA IsivAN

A korssyrit dllam sziiksegleteit a felvilagosult abszolutizmus torekvesei hata-roztak meg. A vegrehajto allarni apparatus letrehozatalanak modja, szervezeti esmukodesi rendje a terseg egyes orszagainak jellegzetessegei szerint alakult. Atortenelmi veledenek, az orszagok eltero tortenelmi hagyomanyai ellenere fel-lelhetoek olyan kozos sajatossagok, amelyek azonos modon ervenyesiiltek min-den erintett allamban.

A felvilagosult abszolutizmus legfontosabb celkituzeseit csak a rendi struk-turatol torteno eltavolodas reven valosithatta meg. Ez az igeny a kozigazgatasranezve evszazados szervezeti es mukodesi elvek attoreset eredmenyezte. A szii-letesi elojogok dominanciaja, a rendek, kulonosen a forendek hivatalvisslesi mono-poliuma lenyegi ellentetbe keriilt a korszerusito allamszervezesi torekvesekkel. Ahivatalnokok ktvd/as^tdsdndl nagyobb teret kapott a tanult polgari reteg, a s%ak-kep^ettseg kovetelmenye egyre inkabb hatterbe szoritotta a szarmazason nyugvokivalasztasi rendszert. Az egyseges kozponti kanyitas a kozepkori privilegiumo-kon nyugvo, teriileti kiilonallasban is megnyilvanul6j£a«'/<4#/arcj««Jt kezdte ki. Akozigazgatasban csokkent rendi s^pkdss^emseg, a kivaltsagokhoz kotodo hagyomd-nyok szerepe.

Az etatfcfffltts a felvilagosult abszolutizmus jellegado ismerve lett. Az allam apolitikai, tarsadalmi, gazdasagi folyamatok iranyitasaban donto szerepet vallalt.Szervezo tevekenyseget, kozhatalmi jogosinranyait en^enyesitette olyan teriilete-ken is, amelyek korabban s^abdljo^atlanok voltak. Ebben az idoszakban valt anepjolet Mstatusuggye", az egeszsegiigy allami feladatta. A kozponti igazgatashataskoroket es feladatokat vont el az egyhaztol (oktatas), korlatozta a maganfol-desurak itelkezesi tevekenyseget. Az allami akarat ervenyesitesenek fontos esz-kozei lettek a mindenkivel szemben azonos kotelezettseget megallapito, nemestes jobbagyot, egyeneket es testiileteket egyforman kotelezoyi '̂ normdk.

A felvilagosult abszolutizmus meghatarozo jeOegzetessege a felvilagosodaseszmeinek befolyasa az uralkodo es tanacsosai tevekenysegere. A felvilagosultabszolutizmust uj uralkodoeszmeny jellemezte. Az ,,isten kegyelmebol" uralko-do kkaly helyebe a hivatasat tevekenysegevel igazolo allamfo lepett. A hatalomradikalisan csokkentette vagy kiiktatta a kozponti kormanyzat rendi korlataitAz uralkodas /^^^/jellege erosodott meg; a — tobbsegiikben — muvelt, onalloszellemisegu kiralyok alanyi erdekeltseget es felelosseget ereztek alattvaloik es akoz iigyeiert. Az orszagok zomeben ez a felfogas a legfontosabb allamiigyeks^emelyes intezesenek igenyevel parosult, amely altalaban jotekony hatassal voltaz egyseges, centralizalt kozigazgatas kialakitasara. II. Frigyes nem csupan Istenkegyelmebol uralkodott, hanem a nep es kozotte letrejott (egyebkent felbont-hatatlan) szerzodesre hivatkozott. Maga II. Frigyes, a neki tulajdonitott mondasszerint az allam elso szolgaja volt, kormanyzata idejen elkiilonult az allam es adinasztia vagyona, az uralkodo nem csupan tulajdonos, hanem az allam legfobbkepviseloje is volt.

Az erintett orszagok torteneteben eloszor kezd az ,,alattvalo" fogalma al-lampolgari ertelmet nyerni. Az allam es a teriileten elo lakossag kozotti viszony-

A/ ABSZOLUTI/MUS JOGI TERMESZETE 409

ra nezve lassan kialakult egy kolcsonosseget feltetelezo allaspont, amely a kor-manyzat gondoskoddsi kotelezettseget is magaban foglalta. A rendi struknirankiviili tarsadalmi csoportok tagjai allamilag szamon tartott alanyok, emberbarati,vallasi-humanisztikus vagy celszerusegi-penzugyi okokbol a kozigazgatas tenye-zoi lettek. A vegrehajto apparatus tevekenysegenek s^emelji hatdskore jelentosenkitagult. Kiilonlegesen fontos volt a felvilagosult abszolutizmus felfogasa akotott jogallasu termelocsoportokkal kapcsolatban. Egyes allamok megakada-lyoztak a paraszti telkek felvasarlasat es kisajatitasat. II. Frigyes a jogvedelmetcsak az uradalmi jobbagyokra es a telepesekre terjesztette ki, mert katonai er-dekbol igyekezett dszteletben tartani a nemesseg erdekeit. II. Jozsef, es reszbenmar Maria Terezia is, ezzel szemben fokozatosan felszamolta a nemesi ado-mentesseget, es a robotot. A jobbagyvedelem teriileten II. Jozsef jutott el leg-messzebb: 5 deklaralta elso izben a tor\Teny elotti egyenloseget, es sziintettemeg a jobbagysag szemelyi kotottsegeit. Dania (Norvegiaval es Schleswig-Holsteinnel) es Svedorszag a XVIII. szazad vegere szinten jutott el a felvilago-sult szellemu jobbagyfelszabaditasig. Oroszorszagban a reformigeretek es aKatalin-fele birtokreformok ellenere rosszabbodott a jobbagyok helyzete.16

A felvilagosult abszolutizmus nem csupan az allamrezon igenyeibol es afelvilagosodas gondolataibol indult ki. Kialakulasaban meghatarozo szerepetjatszottak egyes vallasi iranyzatok (janzenizmus, pietizmus).

Az uj szellemi kanyzatot befogado allamok intezkedeseiben megjelentek aszekularizacio jelei. Az uralkodok szemelyes beallitottsagatol fuggoen a vallaspozitiv szabalyai eltero mertekben hatottak az allamvezetes elvi iranyitasara,vegrehajtasi tevekenysegere. A valldsirdnyitds reszben allami feladat lett, kiserlettortent a tokrancia szervezeti, jogszabalyi garanciainak kialakitasara. A IlabsburgBirodalomban II. Jozsef idoszaka alatt megerosodott az allami kontroll az egy-haz felett, az allam reszt kert az egyhaziak kepzeseben, sajat szenreivel elleno-riztette a vallasi kotelezettsegek teljesiteset. A reformokat nem a valla selleness egmotivalta. Az egyhazi eletbe valo drasztikus beavatkozast alapvetoen gazdasagierdek motivalta.17

Gyakran olyan gondolatokat is a felvilagosodas javara irunk, amelyek a ka-meralistak es allamelmeleti gondolkodok mar a XVII. szazadban koveteltek. Afelvilagosult abszolutizmus kormanyzati gj'akorlata nagy reszben hatasukravaltozott meg. Az esetszeru, szer%rezetlen allami gazdalkodas, az udvar sziik-segleteit eloterbe allito, esedeges penzug)i gyakorlat helyebe a legtobb helyen

16 Kutbarina tier Ziveiten Kaiserin ttnd Ceset^sebenn von fjissland Instruction f/ir die ^ti Vertiefung desEntivurfs *?( einem mum Geset^bacbs uerorclnete Comtsslon, lliga/Mietau 1768.; Maria Tberesia undJoseph II. Ihre Corresponding hrsg. \'on Arnulf von Arneth, Bd.2. Wien 1867. 165-180. pp.;Wehrner Kiitder: Gesellscbatfiiche Voraussets^mgen und Enlwickhingstyp des Absolutismus in fjtisland.Jahrbuch fur Geschichte der sozialistischen Lander Europas. Bd. 13/2. 1162-1169. pp.

17 Hugo Hantsch: Die Eutivickluiig Osterreicb-Ungciriis ^ur Grossmacht (Geschichte der fuhrenden\rolker, Bd. 15) Herder, Freiburg 1922. 223. p.; Otto Stolz: Grundriss der ostemiscbcnVerfassuiigsgssMchte. Tyrolia, Innsbruck-Wien, 1951. 85-86. pp.

410 STIPTA IsrvAN

atgondolt, racionalizalt allamhaztartasi rendszer lepett. Koltsegvetesi gazdalko-das ugyan meg nem alakult ki, de a kiaddsok teren a takarekossag es hatekonysagkovetelmenye ervenyesult, a bevetelek meghatarozasa es behajtasa soran eloszorjelent meg a kozos telierviseles igenye. Az allamszervezet gyors korszerusitesereezen a teriileten volt a legnagyobb szukseg. Az elkeriilheteden adoreformokat alakossag teljes koru szambavetele elozte meg, amely az allami apparatus feladatavolt. A tervszeru allami cselekves nyomait is ezen a teren fedezhetjiik fel.18

Az uj kormanyzati iranyzat felhagyott a hagyomanyos beveteli forrasok ero-szakos emelesevel. A gazdasag korszerusitese erdekeben tamogatta a kereske-delmet, adoreformot dolgozott ki, megnyirbalta az egyhaz gazdasagi kivaltsaga-it. A fi^iokmta szemlelet nyoman serkentette a mezogazdasagi termelest es —rendi allastol fiiggetleniil — vedte a termeloket. Szovetseget keresett a varosok-kal. Az ujonnan kialakitott egyseges suly es mertekrendet kozigazgatasi hivata-lok ellenoriztek. Az allami bevetelek biztositasara korszeru %ramszervrezet ala-kult.

A vegrehajtas eszkozei kozott a jogi szabalyozas fontos szerephez jutott.Megnott az egysegesito, normatw rendelkezesek szerepe. Az allami eletben erve-nyesites igenyevel kesziilt mukodesi s^abdlyok jelentek meg. A jogalkotas es al-kalmazas reven radikalisan megnovekedett a szakemberek kanti igeny. ^V felvi-lagosult abszolutizmus nilszabalyozo hajlama jotekony hatast gyakorolt z jogioktatdsra, a korszeru biirokracia megteremtesere. A kozigazgatassal szembentamasztott allami kovetelmenyek a ko%iga%ga.td$-tudomdriy kialakitasat is serken-tettek.

Minden allam centralizalt kozigazgatasi rendszert epitett ki, vagy ennekmegteremtesere torekedett. A kozponti akarat vegrehajtasara ko%eps%intu es hejylvegrehajtasi szervek letesiiltek, hatterbe szorultak a rendi intezmenyek, parriku-laris jellegu teriileti onkormanyzatok. Megszunt a varosok, cehek, egyetemek,nagybirtokok korabbi kulonallasa. Felmeriilt az igeny az igazgatas es biraskodaselvalasztasara. A testiileti elv\rel szemben az egyenifeleldsseg keriilt eloterbe, meg-kezdodott a kozponti igazgatas il^tipusok szerinti tagolasa. Elkiilonulnek egy-mastol az oeconomia, a juridica, a politika, az ecclesiastica es a militare szerveies normal. K6nronalaz6dtak az allami apparatussal szembeni uralkodoi elvara-sok, az igazgatas hivatah^eruve, mukodese egyre inkabb dllandovd valt. A hivatalibiirokracia jogallasa megvaltozott: az allami alkalmazottak megbizasukat hataro-zatlan idore kaptak, munkajukat fofoglalkozasban lattak el, a tevekenysegiikkelkapcsolatos elvarasok egyertelmuve valtak. Ebben az idoszakban formalodnak ahivatalnokokkal szembeni szakmai kovetelmenyek, valik az allami szolgalatfizetett tevekenysegge.

Adam Wandruszka - Kurt Skalnik (FIrsg) Ostemicb 1S4S-T91S, II. Bd. (A'erwaltung undRechtwesen) Wien, 1976.; lirnst C. [fellbling: Osterrtichuche Verfassungs- und Vmvaltitngsgeschichte.Zweite, verbesserte undergan^e Auflage. Springer \'crlag, Wien/New York, 1974. 287-301. pp.

A/, ABS/OLUTI/MUS JOG I TERMKS/ETK 411

A felvilagosult abszolutizmus humanizalta a biintetojogot, megujitotta azeljarasjogot es elokeszitette az egyseges civiljogi kodifikaciot. A legtobb erintetthatalom tamogatta a tudomanyt, az iskolaiigyet, muveszeteket, ipart, manufak-nirakat, es a mezogazdasagot. A nemet birodalmon beliil kiilonosen eredme-nyes volt ez a tevekenyseg egyes jol kormanyzott tartomanyokban, mint Baden,Szaszorszag. Spanyolorszagban (III. Karojy) Portugaliaban (Pombal), Franciaor-szagban (Choiseul), Napolyban (Tanucd), Parmaban (Dutillot), Toszkanaban (LJpotiiqsyherceg) es Ausztriaban (II. Jo^sef) az allam fontos reformokat hozott a jezsui-tak mas rendek ellen, az uralkodok befolyast nyertek az orszagon beliili vallas-kanyitasba a papal udvarral szemben.

A klasszikus abszolutizmus az egyenek jogait a testuleti szabadsag kereteikozott ervenyesitette. (Karl von Raumer). A felvilagosult abszolutizmus ezzelszemben megkiserelte a testuleti elojogokat es az onkormanyzat maradvanyaitlebontani. Kiemelkedo kepviseloik azonban nem tudtak azt az ellentmondastfeloldani, amely abban allt, hogy minden alatt\ralot egyenlonek nyilvanitottak, esaz uralkodot csak sajat szemelyes kepessegevel legitimaltak, addig hatalmukalapja a dinasztikus oroides volt, kormanyzatuk egyeduralomra epiilt.

VI. OSSZEGZES.

Az abszolutizmus az europai torteneti fejlodes fontos korszaka volt. Nem vi-tathato szerepe a belso beke megteremteseben, a szethiizo rendi hatalom allamialarendeleseben, az igazgatas kiepiteseben, az igazsagszolgaltatas, a kulnira, agazdasag, a videk fejleszteseben, nem utolso sorban — eltekinU^e Oroszorszagtol— a jobbagyok tamogatasaban. Az abszolutizmus elosegitette, hogy az emberekracionalis, ceka orientalt tevekenysegre (munkara) es a tarsadalomba valo integ-raciora szokjanak. Lehetove tette a vallasi tiirelmet, tamogatta az infrastrukturat,harcolt a visszaelesek ellen. Az is igaz, hogy sok reformelkepzeles torzo maradt,es eppen akkor, amikor az uralkodok a tarsadalmi viszonyokat radikalisan akar-tak megvaltoztatni, eredmenytelen is volt. Nem ez volt az utolso olyan kor-manyzati rendszer, amelyben nil nagy volt a tavolsag a torvenyekben, rendele-tekben megfogalmazott elkepzelesek es a valosag kozott.

412 STIPTA IS'IVAN

ZUSAMMENFASSUNG

Das Absolutismus wie auch die aufgeklarte monarchische Regierung sindeuropaische Erscheinungen gewesen. Nur der 'Ilieorie nach beruhte sie auf derungeteilten und uneingeschrankten Gewalt einer Person, die als Gesetzgebernicht den Gesetzen unterworfen ist, keiner Kontrolle unterliegt. AbsoluteGewalt ist souverane Gewalt, ,,summa perpetuaque potestas", wie Jean Bodensie definiert hat. Begrifflich und rechtlich schliesst sie Konkurrenz undWiederstand aus — und tatsachlich hat das Bediirfnis nach einer Gewalt, dieBurgerkriege zu vermindern, Ordnung, Besitz, Nahrung zu sichern,Wiederaufbau und Yerbesserung der Lebensverhaltnisse zu bewirken.

Seit Jellinek unterscheidet man einen Absolutismus im Staat, den derMonarch ausiibt, und einen Absolutismus des Staates, wenn der Staat alssolcher alle Rechtsfiille fiir sich beansprucht. Im ersten Fall erscheint der Staatmehr oder weniger minder als Objekt herrscherlicher Vollgewalt, im zweitenFall als Inbegriff aller offentlich-rechtlichen Funktionen, die bis zum totalitarenMachtanspruch emportgefiirt werden kann.

Der Absolutismus war eine wichtige Durchgangstufe der europaischenEntwicklung. Seine verdienste um die innere Befriedung, die Einordnung derfeudalen Gewalten in den Staat, den Ausbau der Verwaltung, die Forderungvon Rechtsprechung, Kultur, Wirtschaft und Landesentwicklung, nicht zuletztdie Rettung des Bauerstandes.

Den Begriff „ aufgeklarter Absolutismus" wurde von Wilhelm Roscher imJahre 1847 in die wissenschaftliche Terminologie eingefuhrt. Die Franzosensprachen von ,,aufgeklarter Despotismus", welcher Terminus aus derphysiokratischen Literatur stammt, und zuerst von Diderot in seinen Briefengebraucht wurde. Fritz Hartung tritt mit Recht fur Trennung der beidenBegriffe ein, weil im deutschen Sprachgebrauch Despotismus reineWillkurherrschaft bedeutet, aufgeklarter Absolutizmus aber eine ,,sich freiwilligan Gesetze bindende und Rechte der Untertanen anerkennendeRegierungsform" dargestellt.

Grundsatzlich bedeutet der Begriff ,,aufgeklarter Absolutismus" einenWiederspruch in sich. Tatsachlich griffen die Monarchen dieser Epoche nureinzelne spezifische Forderungen der Aufklarung auf, namlich die, die demAusbau des Machtstaates dienKch waren und zu einer hoheren Rationalitat dergesellschaftlichen Organisation fuhrten. Weitgehend unberiicksichtigt bliebenhingegen jene Gedanken der Aufklarung, die sich nut Kontroile undBeschrankung der monarchischen Macht auseinandersetzten.

AZ ABSZOLUTIZMUS JOGITERMESZETE 413

Wenn man die Staatskonzepzion und Reformziele des AufgeklartenAbsolutismus sieht, konnte man folgendes sagen. Allgemeines Ziel dieserRegime war die Forderung des Gemeinwohls, also der ,,nutzen der grossernzahl" der Burger.

Der Staat wird ein zentralisierter Venvaltungsapparat mit ausgebildeterBehordenorganisation und gleichmassigem rationalem, daher leichtiiberblickbarem funktionellem Aufbau.

Der Staat des aufgeklarten Absolurismus greift normierend und befehlendin alle Lebensverhaltnisse der Untertaten ein. Die Untertanen wurden alsUnmiindiger aufgefasst, die in alien ihren Lebensausserungen belehrt, dirigiertund kontrolliert werden miissen. Die Reformen erfolgten daher nach demMotto ,,Alles fur das Volk, aber nichts durch das Volk" weitgehend ohne aktiveBeteiligung des Volkes.

Der Monarch griindete seine Herrschaft nicht auf gottliches Recht, sondernleitete aus der Natur des Menchen, aus sozialen Notwendigkeiten und aus derGeschichte her. Er verstand den Staat als rationale Institution, Politik alsverniinftiges Handeln, und bemiihte sich, das fortgeschrittene ,,aufgeklarte"Denken seiner Zeit in seinem Staate zur Geltung zu bringen, namlich inReformen umzusetzen. Reformen freilich, die das bestehende soziale undpolitische System nicht aufiosen, sondern modernen Anforderungen anpassensoil ten.

Was die Verwaltugsreformen anbelang, bin ich iiberzeugt, dass diewichtigsten Anderungen bei der Beamtenschaft- Biirokratie geschehen.Die Zahl der Beamten war im 17. und beginnenden 18. Jahrhundert verglichenmit der spateren Entwicklung noch relativ gering. Die hoheren Positionenbefanden sich fest in der Hand des Hochadels, der sich starker den eigenenStandesinteressen als dem Staat verpfiichtet fuhlte. Die Entlohnung derBeamten erfolgte meist aus ihrer Tatigkeit heraus durch Naturalien, und nur zueinem geringeren Teil durch ein fixes Gehalt. Ublicherweise musste ein Beam-ter zunachst mehrere Jahre unentgeltlich arbeiten, um sich durch die praktischeTatigkeit die Kenntnisse anzueignen. Es gab keine Altersversorgung. Haufig'wurde iiber die fachliche Inkompetenz, mangelnden Arbeiteinsatz sowie dieweitverbreitete Korruption geklagt.

Die Reformkonzepte der aufgeklart- absoluten Herrscher bauten darauf auf,die Beamtenschaft zur Stiitze der staatlichen Herrschaft zu machen und alsintegrativen Faktor zur Schaffung eines einheitlichen Staatskorpers einzusetzen.Die Beamtenschaft sollte als Waffe gegen die Stande dienen und den Wandelvom Standestaat zum Beamtenstaat herbeifuhren. Weiters solle sie alsTransmissionsriemen fungieren, um die politischen Konzepte desLandesfiirsten ins Volk zu ttagen. Die Ausweitung der staatlichen Tatigkeit aufneue Aufgabengebiete sowie die Errichtung staatlicher Behorden auf mittlererEbene fuhrten zu eiiier wesentlichen Vermehrung der Zahl der Beamten.

414 STIPTA IsivAN

Dieses Konzept konnte jedoch nur aufgehen, wenn die Stellung derBeamten insgesamt reformiert wurde. Dem dienten eine Vielzahl vonMassnahmen, die einen Beamtentypus schufen, der im wesentlichen bereitsmodernen Vorstellungen entsprach: lebenslange Daueranstellung,Beamtentatigkeit als Hauptberuf, Verbot der Geschenkannahme, allgemeineBeforderungsrichtlinien, Einruhrung einer Alters- und Hinterbliebenen-versorgung, Erfordernis einer fur die angestellte Funktion entsprechendqualifizierenden Ausbildung. Unter Joseph II. kam es zu einer deutlichenZurtickdrangung des Adels in der Bikokratie und einer Zunahme der Beamtenbiirgerlicher Flerkunft.

Neben den personellen Massnahmen erfolgte eine Moderniesierung derArbeitsmethode der Biirokratie: Einfuhnjng des aktenmassigen Verfahrens beiden Unterbehorden (schriftliche Protokolle und Entscheidungen),Archivierungsvorschriften, schrieftliche Aufzeichnungen iiber die Ausfuhrungeiner Weisung,us\v.

Die durch die Aufklarung vorangetriebeiie Sakularisierung des offentlichenLebens lokkerte auch die religiose Bindung des Absoluten Herrschers. ImNamen des Staatsutilitarismus wurde das Religionswesen reformiert. Eine von\vichtigs te Veranderung der Reformara bildete die Unterordnung der Kircheunter den Staat. Das Motiv hierfiir bildeten weder Kirchen- nochReligionsfeindlichkeit. Die drastischen Eingriffe in das Kirchenleben waren amGemeiwohl orientiert, dienten der Steigerung der wirtschaftlichen Produktivitiitund sollten den auslandischen Einfluss auf die heimischen Glaubigenverringern.

In der Zeit des Aufgeklarten Absolutizmus wurde auch die Finanz- Steuer,Wirtschaft, Schul, und Militarwesen reformiert. Bei der Verwkklichung dieserBestrebungen spielt das Verwaltungsystem eine entscheidende Rolle.