Etika

Az etika mint filozófiai diszciplína

Az ember (koncepciók)

Az erkölcs gyökerei

Etika

filozófiai gondolkodás gyakorlati filozófia része

(Arisztotelész tudományfelfogása)

első megjelenési formája: preszókratikus töredékek:

1. önismeret fontossága2. közösségi mivolt hangsúlyos

szerepe Etika mint önálló filozófiai

diszciplína: Arisztotelész /Nikomakhoszi Etika/

a világvallások szerves része

1. kínai (konfuciánus)

2. hindu

3. buddhista

4. iszlám

5. zsidó-keresztény Isten-és ember viszonya ember közösségi

kapcsolatrendszere etikai kódexek

Etika

Alapja: az adott korszak emberről alkotott felfogása (emberképek, filozófiai antropológia a XVIII-XX. században)

Tárgya:

1. erkölcs, erkölcsi norma természete

2. emberi cselekedetek az erkölcs szempontjából

3. erkölcsi értékek természete (axiológia)

4. premodern időszakban a társadalom minden területére kihat: társadalmi berendezkedés, politikai rendszer, jogszemlélet, gazdaság

Erkölcs

„mos” /szokás kifejezés (morál) = valamely nagyobb társadalmi

csoport erkölcse egyes ember erkölcse: erkölcsiség

(moralitás) ethosz: erkölcsi jellem, a helyes értékelés és

a döntés megszilárdult képessége, szokásokban és cselekvési mintákban ölt testet.

Az erkölcsi norma jellemvonásai társadalmi normák egyik meghatározó

csoportja egyéni magatartás fokmérője a csoport, vagy

társadalmi ideálhoz mérve (kritérium) a jó és rossz, helyes és helytelen diemnziójában

általános közerkölcs stabil, lassan változó társadalmi norma állami szankció, kikényszeríthetőség hiánya egyéb, un. társadalmi szankciók

Az erkölcsi értékek jellemvonásai kölcsönös tulajdonságok, relációk értékhordozók köre változatos értékmonizmus ↔ értékpluralizmus értékek összehasonlíthatóak értékek forrása: 1. belső motiváció: az ember vágyainak és

szükségleteinek a kielégítése (alap-és másodlagos szükségletek)

2. külső motiváció: környezeti hatások

Az erkölcsi értékek

történetileg változó képződmények

1. görög filozófia: bölcsességgel összefüggő értékek

2. kereszténység: hit és a szeretet

3. újkor: individuum önkibontakozása, önmegvalósítása, evilági boldogság, közösségi együttélés(?)

Szélsőséges álláspontok.1. teljes értékabszolutizmus(minden érték örök és

változatlan)1. teljes értékrelativizmus(minden érték helyi és változó)

Értékosztályok

Az értékek az ember szükségletei és vágyai alapján sorolhatóak egy adott osztályba:bioértékek (hedonista morálfilozófia)gyönyör – fájdalomérzet

vitális értékosztály (eudaimonizmus)öröm – bánatszociokulturális értékosztály (közösségi etika)jólét - balsors

Antik (görög) emberkép I.

klasszikus kori polisz polgár képe önmagáról

1. „zoon politikon” = a szabadság alapja a törvény (nomosz)

2. nomosz: jog és kötelesség3. alapja: a racionalitás nem a

történelmi hagyomány4. szabadság és rend

dialektikája5. politeizmus6. testkultusz (kalosz) jelentései

görög tudomány és filozófia emberképe

(Szókratész, Platón, Arisztotelész)

1. logosz + ethosz = kiváló ember

2. vita contempletíva / a bölcs az igazságot keresi

3. igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás

4. egyén és a kozmosz viszonyaarché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató

↔ösztönök, akarat, vágyak

Antik (görög) emberkép II.

Közös vonások nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív

elbeszélések = történelemfilozófia hiánya akaratszabadság hiánya nevelés (paidea) fontossága, amely racionális és erkölcsös lényt

nevel ki. hétköznapi élet fontossága egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az igazság

megismerése, nem a túlvilági életben keresendő a közösségnek való megfelelés = dicsőség bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése, vagy a megvetés szókratészi erények, önismeret fontossága

Bibliai emberkép I.

Isten – ember viszonyából értelmezhető

1. Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában

2. emberkép: esendő, véges, bűnös

3. történetiség /Szent Ágoston: Vallomások

4. bűn radikális értelmezése – eredendő bűn – megváltás lehetősége

A bibliai ember II.

lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója.

jóság = Isten iránti engedelmesség rossz = elfordulás Istentől, ember önértelmezése Istentől függetlenül

más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet

erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány szabadság = bűntől való megszabadulás

Alapproblémák az isten és ember viszonyából következően hit és tudás viszonya akarat szabadsága – predesztináció periférikus jellegű tanítás közösség = kiválasztódás, vagy univerzalizmus

Idealista emberkép

XVIII. század felvilágosodás, amely az antik ember „folytatása”

előzmény: a reneszánsz és a reformáció

Mirandola: Az ember méltóságáról

Rotterdami Erasmus: pacifizmus, személy méltósága

Luther Márton: „sola fide” elve – hit központú keresztény élet, intenzív vallásosság

Mirandola: Az ember méltóságáról Az emberi lét alapja a szabadság, amely a

létformák közötti választás képességében ölt testet. A választás racionális és hiten alapuló.

élet lényege:

1. etika

2. dialektika

3. teológia

Nem kérdőjelezi meg a hívő létmód jogosságát.

Az idealizmus emberképe

1. szellem primátusa: elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz

2. nevelés fontossága

3. esztétikum

4. szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing, Schelling)

A kanti emberkép

Immanuel Kant: Antropológiai írások1. Mit tudhatok?2. Mit kell tennem?3. Mit remélhetek?4. Mi az ember? Az ember kettős természete: heteronómia

(Sinnlichkeit) – autonómia (Geist) – érzékiség, fizikai test impulzusai, hajlam – kötelesség, jó akarat

Az emberben megvan a rosszra való hajlam - ténykérdés

Herder

A nyelv eredetéről (1772) Eszmék az emberiség történelmének filozófiájáhozAlap: ember és állat különbsége Mängelwesen (hiánylény) ész és szabadság (önkibontakozás és önmegvalósítás

lehetősége) nyelv mint eszköz, funkciói1. tökéletesíthetőség, 2. individualizáció, 3. kommunikációAz ember a „természet első felszabadult rabszolgája”

Realizmus emberképe

XIX. század / francia regényirodalom1. „olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel felfogható és

szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti” vizsgálódás alapjának

2. hétköznapiság3. ész mellett ösztönök (naturalista) 4. Az ember a természet terméke, fiziológiai sajátosságának

egyik része a szellem.5. történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az európai

civilizáció bírálata6. alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és

társadalomelméletnek7. természeti törvényszerűségek, kauzalitás

XIX. századi antropológia változatai Karl Marx: homo faber, munka Darwin: biológiai fejlődés csúcspontja, de az

emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás – Ernst Hackel: Világproblémák

Nietzsche: az ember meghatározatlan állat Schopenhauer: önfenntartás ösztöne,

öntudatlan életakarat (Wille zum Leben) Kierkegaard: döntés szabadság, vallási

stádium

Max Scheler

1922-28: „Az ember helye a kozmoszban” (TK)1. Értékfenomenológiája komoly hatással van a

katolikus egyházra Értékek = abszolút, változatlan létezők Értékek rangsora: bioértékek, szociális értékek,

lelki-szellemi értékek Személy fogalmának megalapozása/ értelmi

teljesség, szellemi nagykorúság, választás hatalma

kettősség: állattól származik, de istenkereső lény –metafizikai meghatározatlanság

szeretet – elmélet

Gehlen: Az ember természete és helye a világban (1940) M. Scheler alapján az ember és állat viszonyából

eredő sajátosságokat veszi alapul. fogyatékosság ↔ világra nyitottság természet ↔ mesterséges mű (kultúra)„Az ember nemcsak él, hanem életvitele is van”:

munkaeszköz, jog, gazdaság, társadalom, állam, család, házasság, tulajdon

1. Az ember ragaszkodása a társadalmi rendhez (fészek)

2. technika3. tehermentesítés - nyelv

Az erkölcs gyökereit vizsgáló elméletek

Az erkölcs gyökerei

approbáció erkölcsi érzelem és érzék evolucionista

teológiai szerződés szociális

Approbációs elméletek

Az erkölcs mint a helyeslés, (megerősítés) eredménye

teológiai(Isten tekintélye

szerződéselméletek(jogi aktus)

szociálisközmegegyezés, szokások

A teológiai approbáció elméleti megalapozása XIX/XX. század fordulója megújulás az egyházi tanításokban

1. 1879. XIII. Leó pápa: „Aeterni patris”

2. neoskolasztika a katolikus egyházban

3. protestáns tanítások: Karl- Barth féle teológia

4. perszonalizmus (J. Maritain, Karl Rahner)

5. 1925. stockholmi konferencia

A teológiai approbációs elmélet tézisei és képviselői Az isteni kinyilatkoztatás, az Isten mint külső

tekintély az erkölcs alapja az embereknek Istennek tetsző életformát

kell választani, modern kor emberének szüksége van a hitre

Képviselői:

1. Emil Brunner (1889-1966)

2. Reinhold Niebuhr (1884-1962)

3. II. János Pál (1920-2005)

Emil Brunner és Reinhold Niebuhr elmélete etikai nihilizmus: az autonóm,

pusztán az emberi természetre hivatkozó és az észre alapozott morál

etikai normák nem alapozhatóak pusztán a hatalmi kényszer alapján (lsd. totális diktatúrák)

Az emberi jogok, a személy méltósága az emberi méltóság kantiánus etikai kategóriái ellen tiltakozik. (60.)

moralitás értelme a szeretet

forrás: Isten mint a legfőbb jó

a szabad lény alapja a szeretetben rejlik, előfeltétele: önzetlen egyenlőség, és a jóindulat

II. János Pál

Etikai elméletének előzményei:

1. egzisztencializmus, 2. scheleri értéketika, 3. neoskolasztika4. II. vatikáni zsinat emberi

természetről vallott nézetei

perszonalizmus irányzatának kidolgozása („Átlépni a remény küszöbén”)

Hit Isten tekintélyében Hit: erkölcsösségre

kötelez1. emberi méltóság

(62.o)2. igazság (62.o.)

keresése3. szabadság(62.o)4. lelkiismeret5. közösségi mivolt

A stockholmi világkonferencia1925 I. világháború utáni válságtudat (társ-i, pol-i,

szociális, gazd-i, kult-, erkölcsi, civ.) legyőzése válság oka: ember gondolkodás-és érzésvilága ateizmus, materializmus, individualizmus elutasítása erkölcsös cselekedet kizárólag hívő életmóddal,

Isten elfogadásával, közösségi kapcsolatrendszerben

a krisztusi szeretet állt a középpontban emberi kapcsolatok fontossága: családi-rokoni,

baráti

A szociális approbáció elmélete és képviselői szociológus, etnográfus nemzedék a (19/20.

század fordulóján):

1. Emile Durkheim (1858-1917)

2. Lucien - Levy Bruhl (1857-1939) az erkölcsi szabályok valamilyen közösség (nép,

nemzet, osztály, csoport) elismerését vagy elutasítását váltják ki.

az egyén alkalmazkodik a közösség által elfogadott normákhoz, külső kényszer belső kényszerré válik

Emile Durkheim elmélete

„A társadalmi munkamegosztásról” az etika alapja: a morális tények kimunkálása olyan szabályok és előírásokkal való

foglalkozás, amely a társadalomban ténylegesen hat - erkölcsszociológia

Mi az erkölcsi tény? a kérdés megválaszolása biztosítja az

erkölcsi valóság megismerését

Az erkölcsi tény természete és jellemvonásai

Magatartási szabályok (66 o.)

tekintélykötelező erejű

parancs jellege

hatással bír az egyéni érzékenységre

„jó”, „kívánatosság”

erkölcsi cselekedet

Az erkölcsi tudat összetevőiDurkheim erkölcsszociológiájában1. Nem minősíthető erkölcsi cselekedetnek, ami

kizárólag az egyén érdekét szolgálja, az egyénnek önös alapon szerzett tökéletességét biztosítja.

2. én, mint egyén (közösség nélkül) nem erkölcsi tulajdonságokkal felruházott lény

3. Erkölcs a társadalom vonatkozásában értelmezhető (67.o.)

4. A társadalomban található: tekintély és a jó jellege az erkölcsi – magatartási – szabályoknak.

Lucien-Levy Bruhl

„A morál és az erkölcs tudománya” Vizsgálódás kiindulópontja: erkölcsi tények (természeti

törvények) erkölcsi tények eredete és társadalmi szerepe

(erkölcsszociológia) Az erkölcsi ítéletek értelmét az adott társadalom

valóságában kell keresni. Az erkölcsi jó és helyes az uralkodó tetszéseket és

nemtetszéseket fejezi ki lelkiismeretben a társadalom erkölcsi ereje érhető

tetten

Bruhl: szociális approbáció elmélete társadalom fejlettségi foka a döntő tényező

(69. o) - az erkölcs három fejlődési foka1. vallási hiedelmek, intézmények, gazdasági

helyzet, környező feltételek (partikularitás)- kötelességek, tilalmak

2. megfontolások- erkölcsi elvek egyetemessé tétele, elméleti morál, erkölcsi rendszerek - elvek

3. kritikai és tudományos beállítódás (70.o) - önreflexió

A szerződéselméletek

szerződéskötés, mint jogi aktus1. három formája: (emberi természettel

összhangban) Hobbes Locke (Spinoza) Rousseau az erkölcs gyökerei a szerződés utáni időszakból

származnak. természeti állapotban nincs különbség jó és rossz,

helyes és helytelen között.

Az erkölcsi érzelem (érzék) mint az erkölcs gyökere az erkölcsi cselekedet alapja az érzelmi

motívumokban kereshető, az érzelmi érettség foka: az erkölcsi érzék

Képviselői:1. Shaftesbury: „Értekezés az erényről és az

érdemről” (1699)2. Adam Smith: „Az erkölcsi érzelmek elmélete” 3. E. Westermarck: „Etikai relativitás” (1932)

Shaftesbury

erkölcs hierarchikusan elrendezett rendszer, harmonikus egész

morális jó: hajlam, mi összhangban áll az emberi természettel (metafizikai optimizmus)

hajlam: egoista – altruista (saját és mások javainak szolgálata)

egyensúly megteremtése → egyetemes emberi érzék a jóra (common sense)

erkölcsi készség egy önálló lelki készség, nem függ a hasznosságtól (Mandeville)

Adam Smith

erkölcsi érzelmek nem pusztán individuális és pszichológiai jelenségek,

társadalmi jelleg erkölcs: az a mozgástér, ahol az emberi

cselekedetek kölcsönösen korrigálják egymást (másik ember nézőpontja)

szimpátia, másik érzelmeivel való azonosulás

Westermarck

történeti módszertani megközelítés: társadalmi csoportok és egyének morális ítéleteinek nagyfokú változatossága

erkölcsi eszmék: retributív érzés jellegűek Vizsgálat alapja:1. vizsgált csoport nagysága2. vizsgált csoport tevékenységi módja3. csoporton belüli és csoportközi érdekkonfliktusok tagadja az erkölcsiség objektív mércéjét Oka: különböző élethelyzetek, amelyek formálják a

morális cselekedetekről vallott nézeteket

Az evolucionista etika

fejlődéselmélet és viselkedéselmélet eredményeinek az átültetése

1. Charles Darwin2. Herbert Spencer3. Thomas és Julian Huxley4. Pjotr Kropotkon5. Albert Schweitzer

etikai fogalmak objektív kategóriák

természet folyamataiból vezethetőek le

az ember természeti lény, törvényei a természeti törvények mintái

testi és szellemi erő, alkalmazkodás, rugalmasság, érzelmi gazdagság és akarati szilárdság

erkölcsileg rossz?

Thomas és Julien Huxley

„Fejlődés és etika” a társadalmi etika nem a

kozmosz, a természet fejlődésének utánzata, nem a létért folytatott harcból fejlődik ki

etika különbözteti meg a civilizációt a természettől (51. o)

„Evoluciós etika”

1. erkölcs forrása: az egyén és a világ kapcsolata

2. gyökerek: biológiai eredetűek, de a társadalmi nyomás meghatározó szerepet játszik

3. Érési és racionalizációs folyamat, emberi nem tökéletesedése

Pjotr Kropotkon és Albert Schweitzer „A kölcsönös segítség

mint természettörvény”1. realisztikus etika, amely a

közösség fejlődését és boldogulását szolgálja

2. fejlődés fő tényezője: a kölcsönös segítség, nem a darwini létért folytatott harc

3. erkölcsi érzés forrása: segítség (állatvilágban is megfigyelhető)

4. jó és a rossz fogalma erkölcsi absztrakció, a természetből vetítik le

„Kultúra és etika” új etika megteremtése élet akarása, minden

élőlény tisztelete mint erkölcsi parancs (56.o)

Darwin és Spencer

„Az ember származása”

1. társas ösztönökből eredezteti az erkölcsi tulajdonságokat

2. természetes kiválasztódás

3. segítségnyújtás, rokonszenve méltánylás, hibáztatás

4. Erkölcsi képesség alapja: az értelem fejlettsége (48.o)

„Az etika adata”

1. fejlődés

2. utilitarizmus

3. erkölcsi jó: viszonylag fejlett életmód

4. erkölcsi rossz: fejletlen, primitív életmód

Etika (2)

Az etika és a társadalomtudományok kapcsolata

Alkalmazott etika

Alkalmazott etika I. Politika és etika kapcsolata

EtikaPolitika

emberi cselekedetekközösségi mivolturalom /hatalom

Politika és etika Az ember közösségi mivoltából és a hatalom természetéből

eredő etikai problémák:1. Létezik erkölcsös politika?2. Szükséges- e az erkölcsös politika?3. Az adott politikai rendszeren belül hogyan valósítható meg a

szabadság? Az adott politikai rendszeren belül hogyan valósítható meg az

egyenlőség? Mit jelent az igazságosság (joggal is érintkezik)? Mit jelent a közjó? erőszak, háború létjogosultsága (Igazságos- e a háború?)

A politika és erkölcs viszonyából adódó etikai problémák ókor és a középkor: erényes és bölcs uralkodó, illetve politikai rendszer kidolgozása Etika és politika egymást kiegészítő filozófiai diszciplínák (un.

gyakorlati filozófia) közösségi ember szabadsága, amely a társadalom egy adott

rétegét illeti meg (privilégium) közjó minőségileg más kategória, mint az egyéni boldogság,

(alá-és fölérendeltség) emberek közötti egyenlőtlenség a természet mintájára háború megengedhető a jó cél érdekében?

Etika és politika különválása

Machiavelli: A fejedelem

1. uralkodás, hatalom szükségszerű a közösségi együttélés szempontjából

2. eredményesség a döntő kritérium

3. Erkölcsileg helytelen cselekedetek is alátámaszthatják az uralom szükségességét

4. „machiavellizmus”

A modern kor jellemvonásai

Etika és politika autonóm filozófiai diszciplínák1. hatalom evilági, racionális legitimációja

(felvilágosodás)2. jogszerűség (felvilágosodás, demokrácia)3. béke a racionális és erkölcsös egyén természetes

állapota, konfliktusok feloldása 4. egyén, individuum szabadsága mindenekfelett5. utilitarizmus

Erkölcs és politika határán a XX. században totális diktatúrák tapasztalata: egyéni

szabadságjogok diadala után a modern kor diktatúrák sorozatát hozta létre

tömegtársadalom korszaka, amely nivellálja az egyéni különbségeket

1. MacIntyre2. J. Rawls

MacIntyre: Az erény nyomában(1981) kommunitárius etika kidolgozása célkitűzés: premodern etikai koncepciók

felelevenítése (arisztoteliánus etika (ker-ben és az iszlám vallásban is tovább élt)

bírálta a marxi szocializmus és a liberális individualizmus eszmerendszerét.

premodern és modern kor különbsége

A modern kor sajátosságai MacIntyre koncepciójában kortárs viták jellegzetességei:1. fogalmak összemérhetetlensége2. személytelenség (objektív normák hangoztatása)3. történelmileg különböző eredetű premisszák4. végeredmény: emotivizmus (szubjektív érzések,

beállítottságok, puszta akarat és önkényes döntés)

5. értékpluralizmus: erkölcsi értékek kaotikus volta

Az arisztoteliánus etika előnyei teleologikus: „az ember ahogyan éppen van” „az

ember, amivé válnia kell, ha meg akarja valósítani lényegét”

közösség meghatározó volta: a polisz polgár felelős a közügyekért, nem mentes a közösség döntéseiért való felelősség vállalásban

tevékeny ember: tudomány, politika, művészet, sport

Alkalmazott etika II.Gazdaság és etika viszonya Arisztotelész: „Nikomakhoszi etika”I. gazdálkodás két típusa: családok közötti termékcsere kifejezetten haszonszerzés céljából folytatott gazdasági

tevékenység középkor: haszonra törekvő gazdálkodás alantas foglalkozás protestantizmus: evilági puritán életmód célkitűzése tőkés gazdaság: Adam Smith „A nemzetek gazdagságáról…”

ha mindenki az önérdeket követi egy szabad piaci rendszerben, akkor a közjót szolgálja

Gazdasági etika

Modern irányzat, 1960-as évek

USA, Nagy-Britannia (Institute of Business Ethics – (50 gazdasági etikai probléma)

racionális, önérdekkövető, hasznosságmaximalizáló ember (gazdasági ember)

A tőkés gazdaság alapmotívumai:

1. termelési eszközök magántulajdona

2. profit mint a gazdasági cselekvés alapmotivációja

3. piac mint a gazdaság működésének színtere

Gazdaságetika emberképe

Kritika: (empirikus kísérletek – fogoly dilemma típusú élethelyzetek)

1. 10 dolláros játék2. elveszített levél3. két számla esete4. 15 dollár esete végeredmény: gazdasági emberkép fikció

„Fogolydilemma” típusú helyzetek Alapstruktúra1. 1950-es évek2. 2 egymás irányában idegen

játékos3. játékszabályok ismerete

adott4. szimmetrikus játszma

(azonos helyzet és azonos feltételek)

5. egyszeri alkalom 6. Eredmény: 40-60%

együttműködik, 42-66%)

vall – nem vall

0-10 év

vall - vall

5 – 5 év

nem vall – vall

10-0 év

nem vall – nem vall

1 - 1 év

2 tettes

1. tettes

Személy a közösségben paradigma „szocio – ökonómia”1. ember döntései és cselekvései mindig egy adott

közösségi kontextusban játszódnak le: egyén és közösség feltételezi egymást

2. Emberi motiváció forrásai: hasznosság általános értékek (esztétikai, morális, vallási) egyensúlyi helyzet megteremtése a kísérletek által

igazolt alaptulajdonság

Hasznosság és morál

viselkedés etikussága: cselekvő morális karaktere

etikus cselekvés relatív költségei

erős morális karakter etikus cselekvés relatív költsége kicsi gyenge morális karakter etikus cselekvés költsége kicsi

hasznosság ↔ morál

viselkedés

etikus cselekvés

etikátlan cselekvés

A tőkés gazdaság etikája

etikus cselekedetek a gazdaságban:

1. csökkentik a gazdaság működésének a társadalmi költségeit, mivel etikai normák alapján cselekszenek

2. figyelembe veszik az érintettek érdekeit és elvárásait.

Etikai konfliktushelyzet a gazdasági életben három tényező együttes jelenléte:

1. adott helyzetben mérvadó etikai norma

2. döntéshozó érdeke, célja

3. érintett által elérni kívánt jó (lsd. Ford esete az 1970-es években)

Soros György: „piaci fundamentalizmus” értékek?: közjavak, természeti környezet, jövő

generációja

Alkalmazott etika III.Jog és etika viszonya

EtikaJog

jogok katalógusaelső- másod és harmadik generációs jogok

emberi cselekedetek:jogok és kötelességek

jog ↔ jogjog↔ kötelesség

kötelesség ↔ kötelesség

Jogfelfogások

természetjogi: isteni eredetű, vagy az ember alkotta törvényektől független magasabb rendű normák (erkölcsös, ami megfelel ezen normáknak)

utilitarista: az tekinthető jogosnak, ami előnyös kantiánus: az ember mint racionális és értelmes

lény önmagának ad törvényt (erkölcsi törvény – ebben áll a szabadság, jogrend biztosítja a szabadságot és az ember méltóságát)

Az igazságosság típusai

kommutatív (kölcsönös): az emberek egymáshoz való viszonyában

disztributív (osztó): az állam, a kisebb közösség és az egyén vonatkozásában realizálódik: a nagyobb közösség megadja a kisebbnek a közjóból megillető részt

kompenzatív (kiegyenlítő): a közjóból minden egyénnek érdemeitől függetlenül juttat valamit

J. Rawls igazságosság felfogása

„fair” vagy méltányos eljárás1. minden személynek egyenlő joga van az alapvető emberi

jogokhoz, ha összeegyeztethető mások jogaival2. társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek: legkevésbé előnyös helyzetben lévők legnagyobb nyeresége olyan pozíciókhoz és hivatalokhoz kapcsolódjék, amely

egyenlő eséllyel elérhető mindenki számára3. méltányosság: mindenkivel jogai és érdemei

függvényében bánnak

Etika (3)

Etikai irányzatok

A görög filozófiától a modernkori etikai koncepciókig

Mitikus világkép – a mítoszok, archaikus görög embere Az emberi személy méltósága, egyedisége és

megismételhetetlen valósága Az ember a természet szerves része Az emberi és isteni világ metafizikai egységének

lehetünk tanúi A mítosz a görög vallásosság korai formája, amely

az ember létéről és létezésének rendeletetéséről árul el lényeges információkat. Az emberi lét végső kérdéseire adott válaszok.

Az archaikus ember jellemvonásai intuitív, spontán cselekedetek sorozata. A felismerést azonnal

cselekvés követte. paideia = nevelés fontossága, amelynek középponti eleme a

rend, azaz a szélsőségektől való mentesség, túlzásokat elkerülő kiegyensúlyozott magatartásforma.

ebben az összefüggésben a vágy, a pozitív cselekedetek előmozdításának eszköze.

mintakép: hős, amely ember és isten között helyezkedik el. areté / erény = isteni normáknak megfelelő magatartás

A racionális görög ember etikai koncepciói preszókratikus filozófia a racionális és

mértéktartó magatartást állítja középpontba. az isteni szférától való elkülönülés, az ember

világára koncentrál. Thalész és Hérakleitosz töredékei az

önismeret parancsáról szólnak.

Arisztotelész etikája

Platon – Szókrátész követője Fő műve: Nikomakhoszi Etika Etika helye a tudományok között:1. Gyakorlati filozófiai diszciplína2. „Jellem meghatározása”, „jó jellem

kimunkálása”3. Érintkezik a görögök emberfelfogásával

A Nikomakhoszi Etika szerkezete1. az emberi élet célja (teleologikus szemlélet)2. jó jellem minősége: hogyan jön létre a jó jellem?3. szándékos tett és az elhatározás (intencionalitás)4. erkölcsi erények5. észbeli erények6. igazságosság7. fegyelmezettség és fegyelmezetlenség8. élvezet9. barátság10. tökéletes élet

Az arisztotelészi etika szerkezete az ember cselekvő lény, tevékenysége valamilyen

célra (telosz) irányul cselekvéseink célja a jó, ám a legtöbb cselekvés

csak eszköz jellegű egy magasabb rendű cél elérésére (pozitív emberkép)

végcél: eudaimonia (önmagáért, nem másért kívánjuk elérni)

1. boldogság2. szerencse, gazdagság3. jól - lét

Életformák

élvezet (állatok, rabszolgák) kitüntetés (államférfiak) gazdagság szemlélődő élet, tudomány

szolgálata

eudaimonia(funkció, munka)1. aktualitás2. teljes élet során jelen van3. szándékos cselekvés4. erényes 5. „helyes közép”6. „to logon ekhon” –

„szabályt megértő és annak engedelmeskedő”

külső javak

Az erények „katalógusa”

Lélekrészek

vegetatív

önfenntartás

akarat, vágy

erkölcsi erények

értelem

észbeli erények

bátorság mértékletesség becsvágy

igazságosság

ész okosság

bölcsesség

Az erkölcsi erények

bátorság: félelem fölötti uralkodás Típusai:1. politikai (államférfi)2. tapasztalaton alapuló (katona)3. haragból fájdalomból táplálkozó4. vérmes vérmérsékletből fakadó5. tudatlanságból eredő mértékletesség: élvezetek, fájdalom feletti önuralom becsvágy (büszke ember)

Élvezet

élvezetre alkalmas dolgok

jó elkerülendő

semleges

táplálkozás szexualitás

gazdagságkitüntetés

győzelem

Barátság

típusai:

1. haszon, önérdek végett

2. élvezet végett

3. jó: érdekmentes és rokonszenv alapú a barátság előfeltétele az erénynek élethez szükség van rá.

Tökéletes élet

elmélkedő, szemlélődő életforma hétköznapi élet:

„Az erkölcsi erények és az okossággal berendezett élet, amely a testi természetünkből fakadó érzéseinkkel összhangban valósul meg.”

A hellenizmus etikája

etikai program kettőssége:

1. epikureizmus: hedonizmus (ataraxia)

2. sztoicizmus: szenvedélymentesség (apatheia)→ kereszténységben tovább él

3. szkepticizmus: kételkedés az etikai princípiumokban

A sztoikus etika elemei

természetnek megfelelő élet: értelmes élet: egyetlen erény és egyetlen boldogság

közömbösség (külső és múlandó dolgok) affektusok az észhasználat korlátait jelentik,

szenvedélyektől meg kell szabadulni Bölcsesség: szabadság állapota igazságosság emberszeretet kozmopolitizmus

Az epikureizmus etikája

etika feladata: képessé tenni az embert a földi élet valódi élvezetére

élet célja: boldogság, derűs lelki nyugalom ész irányítja a szenvedélyeket különbség: test és a lélek örömei között lelki béke fontossága

A természetjog mint az etika alapja középkori keresztény vallás (ókori hagyományokra

támaszkodva) Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae1. emberi természet az isteni természet lenyomata

(örök törvényben való részesedés)2. ember erkölcsi kötelessége természetének

megfelelően cselekedni3. emberi természet szociális

Descartes és a természeti törvény Értekezés a módszerről: ideiglenes etika iránti

igény1. Engedelmeskedj az országod törvényeinek és

ragaszkodj a katolikus hithez2. Cselekedj szilárdan és határozottan, ha valamibe

belekezdtél3. Győzd le inkább magadat mint a külső dolgokat

vagy a szerencsét4. Evilági boldogság: gyakorlati tudás: Isten, lélek

természete, világegyetem, társadalom

deontológiai (kötelességmodalitás) elméletek kötelesség az erkölcsi cselekedet alapja Fő képviselője: Immanuel Kant Művei:1. Antropológiai írások2. A gyakorlati ész kritikája3. Az erkölcsök metafizikájának alapvetése Kiinduló probléma: Mi határozza meg

cselekedeteinket? törvények: heteronómia - autonómia

A gyakorlati ész és az erkölcsi cselekedet

ész

elméleti gyakorlati

megismerés maxima törvény

hipotetikus

kategorikus

A kanti etika alapfogalmai

maxima: egyetlen ember cselekedetét határozza meg gyakorlati törvény (imperatívusz): minden ember cselekedetét

meghatározza típusai:1. feltételes: ha…akkor 2. kategorikus: feltétel nélkül érvényes kötelesség és kötelességszerűség különbsége Alaptétel: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor

egyúttal egy általános törvényhozás alapjául szolgáljon.” (nem materiális, hanem formális definíció) ↔ értéketika

forma: tartalmazza az akarat meghatározási alapját! Előnye: bármely tartalommal feltölthető

A szabadság fogalma Kant etikájában lelkiismeret felismerése a kategorikus

imperatívusz követelményének

jó: erkölcsi akarat: belső beállítottság problémája

kötelesség: cselekedet motorja (akaratszabadság alapja)

kötelességek szintjei:1. önmagunkkal mint fizikai

lénnyel2. önmagunkkal mint morális

lénnyel3. lelkiismeretünkkel (morális

önmegismerés)4. más emberek iránti

kötelesség: szeretet, tisztelet, barátság

Az utilitarizmus

Történelmi gyökerek:

1. szofizmus: erkölcsi normák gyökerei az egyén érdekeiben és élvezetében.

2. Epikureizmus: élvezettre való törekvés, fájdalomtól való menekülés, lelki béke

1-2: hedonizmus: utilitarizmus individualizált változata utilitarizmus: hedonizmus univerzális változata:

mások boldogságára tekintettel

Újkori utilitarista gondolkodók Helvétius (1715-1771)1. Cselekedeteink erkölcsi értéke attól függ, hogy a

boldogság létrejötte szempontjából mennyire hasznosak.

2. Társadalom boldogulásának prioritása J. Bentham (1748-1832)1. élvezetek „kalkulusa”2. számítás alapja: intenzitás, tartalom, biztosság,

közelség, termékenység, tisztaság3. nagyobb élvezetértékkel rendelkező öröm:

erkölcsileg magasabbrendű

Mill és az utilitarizmus

élvezetek minőségi különbsége közösségi mivolt elsőbbsége az egyénnel

szemben: „emberiség java” cselekedeteink minősége attól függ:

mennyire mozdítják elő a boldogságot. boldogság: élvezet, szenvedés hiánya

Etika és a marxizmus

Karl Marx – Friedrich Engels:

1. erkölcs: a gazdasági javak termelési módja határozza meg.

2. társadalmi osztályok érdekeit fejezték ki: ideológiai jelentőséggel bírnak

3. etikai fogalmak és tartalmak történelmi változása

4. ateizmus

Értékelméletek

jó, helyes, kötelező stb. fogalmak jelentésüket önmagukban hordozzák

intuíció módszere Képviselői:

1. Moore

2. Scheler

3. Hartmann

Moore értéketikája

utilitarista a cselekedet helyességét

következményeinek jóság határozza meg. „jó” nem definiálható helyesség olyan magatartás, amely a jóhoz

vezet

Scheler: materiális értéketika kanti formalizmus legélesebb hangú bírálója cselekvés→célok→értékek értékek jellemvonásai:1. abszolút2. változatlan értéktartományok: értékek nem izoláltan jelennek

meg értékosztályok: magasabb és alacsonyabb rendű

értékek

Hartmann értékelmélete

Platón hatása érték, vagy generikus jó (idea) intuíció módszere értékek objektivitása (nem a fizikai létezés

tartományában foglalnak helyet) „lenni kell”→”tenni kell” szubjektum értéket megvalósító természete