Ép lélek épp a testben: A megtestesülés paradigmája

A MPT VIII. Nemzeti Kongresszusa2014. január 24.

Dr. Frecska EdeDebreceni EgyetemPszichiátriai Klinika

AstraZeneca Kft. – tanácsadó, előadóCSC Pharma – előadóEgis Nyrt. – előadóJanssen-Cilag Kft. – tanácsadó, előadóLilly Hungária Kft. – előadóPfizer Kft. – előadóRichter Gedeon Rt. – előadóSanofi-Aventis Rt. – előadóServier Hungary Ltd. – előadó

Érdekeltségek

Megtestesülés vagy testesültség?Egy kis terminológia:

• Az első használata keveredhet teológiával

• Embodiment ≠ incarnation

• Ugyanakkor a folyamat jelleget jobban tükrözi

• Testiesülés is lehet, de ritkábban használt

Ami a lényeg: Testünk alapjában határozza meg érzéseinket, élményeinket, sőt kogníciónkat is.

A megtestesülés kérdésével szembe kellene néznie a pszichológia egészének, kiváltképpen azon ágának, amely pozitívnak és/vagy kognitívnak neveződik.

Hefferon and Mutrie, 2012; Resnick et al., 2001

A megtestesülés fogalma a filozófiában

Elsősorban fenomenológiai gyökerek

• Edmund Husserl

• Martin Heidegger

• Alfred Schutz

• Helmuth Plessner (Körper-Leib distinkció)

• Maurice Merleau-Ponty

• Shaun Gallagher

A kartéziánus elme felfogással szemben lépnek fel. Megközelítésükben az elme a külső és belső világ interakciója közben bukkan felszínre.

Értelem (meaning) és cselekvés (action) 1

A kartéziánus felfogás szerint:

• Az értelem az elme birodalmába tartozó jelenség

• A cselekedet a (külső/belső) megfigyelő révén kap értelmet

• A cselekvés belső mentális reprezentációk kifejezője (értelem rejlik mögötte)

Értelem és cselekvés 2A fenomenológiai koncepció szerint az értelem:

• Része a világnak is, mert tükrözi

‒ a világhoz való viszonyunkat

‒ szociális előtörténetünket.

• A cselekvés folyománya, mert

‒ tapasztalás előzi meg

‒ úgy alakul, ahogy kapcsolatba lépünk a világgal.

• Szoros kapcsolatban áll a megtestesüléssel, mert

participációra és akcióra alapoz.

A megtestesülés fogalma a pszichológiában

• Szomato-pszichotherápia„Az emberi lény egésze egy komplex memória, hiszen az ember minden szinten magán viseli saját élettörténete lenyomatait. Az emlékek nem csak az agyban raktározódnak el, hanem a test egészében. Testtartásunk, mozdulataink, hangunk, izom- és ízületi elváltozásaink, jellegzetes arckifejezésünk, ráncaink mind a minket ért hatásokról, élményeinkről mesélnek.” (Reich, 1949)

• Gestalt terápia

• Humanisztikus pszichológia

“Examines somatic influences and the fundamental role played by states of the body in the ability to attain and especially to sustain a positive frame of mind.” (Warmoth et al., 2001)

Miben vagyunk top-on?

Jók vagyunk:

• Mintafelismerésben, mozgás- koordinációban és manipulálásban

Kevésbé vagyunk jók:

• Logikai érvelésben és tervezésben (a kognitív pszichológia fő tárgya)

Problémamegoldó képességünket a környezet strukturálása révén javíthatjuk.

A megtestesülés fogalma a neurobiológiában

Előfutára Francisco Varela1,2 a korábbi fenomenológiai és pszichoanalitikus hagyományokra alapozva

• Dialógust teremt a Buddhista meditatív tanítások és a kognitív tudományok között

• Bevonja a mesterséges intelligenciát is, és a tangibilis (tapintható) komputáció felé nyit

1. Autopoiesis and Cognition (1973)2. The Embodied Mind (1993)

Megtestesült kogníció 11) kiterjesztett (extended),

2) szituációs (situated),

3) osztott (distributed) kogníció néven is ismeretes.

Ez a paradigma válasz az elme klasszikus kognitivista felfogására, ami a kogníciónak merev szabályokra alapozott információ-feldolgozó modellje és amely:4) A problémamegoldást bemenet és kimenet oldaláról fogja fel

(számára fix a kint és a bent)

2) Szimbolikus, kódolt belső reprezentációk létét feltételezi [csak], amelyek képessé teszik a rendszert komputációs megoldásokra

3) Lényegében a megismerő tevékenységet [csak] belső mentális (agyi) tevékenységből vezeti le azaz

kogníció = belső reprezentációkon végzett komputáció

Az előzőekkel ellentétben a megtestesült kogníció koncepciója azt feltételezi, hogy a kognitív folya-matoknak szenzori-motoros gyökerei vannak és a környezettel való célirányos, aktuális (real-time, on-line) testi interakciókból erednek.

Az információ-processzálás felől a hangsúly áttolódik a megosztott aktivitás irányába.

A megtestesülés módja, mikéntje kihat a klasszikus értelemben vett off-line komputációs kognícióra, tehát az is testi meghatározottságú.

Megtestesült kogníció 2

Megtestesült kogníció 3

• Kogníció és mozgás elválaszthatatlanok

• Fejünkben nem ül problémamegoldó homunculus

• Az agy nem is annyira modellező mint inkább koordinációs és transzlációs feladatokat lát el

• Kogníció és mozgás közösen kibontakozó (emergens) tulajdonságai a test és környezet reciprok kölcsönhatásának

• A környezet inherens része szociális

• Az elme meg van osztva az agy, a test és a környezet között

Megtestesülés a vak bottyán

Amint a bot megszokott eszközzé válik, a perceptuális világ határa eltolódik és nem a kéz bőrénél, hanem a bot végénél kezdődik…

A bot többé már nem a percepció tárgya, hanem annak eszköze. Azzá lesz – mintegy szervesül – a test kiterjesztése révén.

Merleau-Ponty, 1962, pp. 175-176

A kiterjesztett elmeA megtestesülésből fakad, hogy:

• A kognitív munka kivetül a környezetre

(episztémikus akció)

• A környezet saját magának modellje

• A kogníció nem annyira reprezentációs, inkább interaktív (pontosabban enaktív) tudást jelent

A megtestesült elme egyben szituált elme is, a személyközi kapcsolatokra kivetülve azok visszahatnak, szabályozzák a szubjektív testtapasztalatokat (Leib-érzeteket), melyek a ‘self’ előrétegének is tekinthetőek.

A diffúz ‘self’A megtestesült kogníció paradigmája: • Fellazítja a ‘self’ fogalmát

– Hiszen elmossa a határokat az agy és test, a szervezet és a környezet között

Példák: • A percepció az agy és a környezet közötti

rekurzív interakciók eredménye

• Bizonyos (non-occurrent) memórianyomok externalizáltak

• A számolás, vagy olvasás tanulásának közismerten van motoros fázisa

• A ‘self’ egy narratív ‘gravitációs központ’

Megtestesülés és tudatosság

A megtestesülés koncepciója a tudatosságot nem elmeállapotként, hanem dinamikus viszonyulási folyamatként fogja fel. A tudatosság problémájának könnyűre és nehézre való szétválasztásában (pszichológiai vs. fenomenális [szubjektív] tudat – Chalmers, 1995) így foglal állást:

• Tudatunknak a tartalma az, ami externalizált, nem pedig a szubjektív tapasztalás

• Mivel a szubjektív érzet (kvália) külső-belső interakció eredménye, ezért „a macska se kint se bent nem fog egeret”

Tudatosság és ‘self’ kapcsolata a megtestesülés fényében

A következő feszültség generálódik:

• A szubjektív tudatosság szervezeten belüli

Ellenben

• A ‘self’ (minden emlékével, beállítódásával, hitrendszerével, személyiségvonásával, etc.) nem csak a szervezetre lokalizált

Önmagunkat szubjektív tudatosságunkkal azonosítjuk intuitív alapon.

Nos, ez nem állja ki a megtestesülés próbáját.

A palackból szabadult szellemA ‘self’ és a pszichológiai tudatosság externalizálása közös tőről fakad:

mentalitás ≠ mentális objektumok/állapotok egy tárban

A ‘self’ nem a gondolatok és személyiségvonások konténere, ahogy a kogníció sem pusztán belső processzálás eredménye. A fenomenális (szubjektív) tudatosság ebből kilóg, ui. a megtestesülés szeretne, de nem tud megszabadulni a belső médiumtól ezen a téren. A „belső élményekre” nem igazán fordít figyelmet. Az álom, vízió, hallucináció stb. a világ nélkül is felbukkan, sőt éppen a világ kizárásával, az agy-test-környezet interakció hiányában keletkeznek. Tehát mégiscsak kellene egy „belső médium”, egy elme ami ezeket tartalmazza!

A disembodiment jelenség

• ‘Testetlenedés’ (Frecska, most)?

• Közömbösség a test iránt (Frank, 1998)

• Negatív viszonyulás a testhez (Orbach, 2012)

• Negatív testkép (Impett et al., 2012)

• Túlzott plasztikázás (BAAPS, 2011)

• Az evészavarok terjedése (Orbach, 2012)

• Önkárosító viselkedés (Favazza, 2011)

• Traumatizáció hatása (Goldenberg et al., 2006)

Hogyan eredményezhet testi trauma, betegség, vagy rokkantság pozitív, transzformatív változást (eudaimonia)?

Súlyos fizikai trauma megtöri a Leib-et és a testre irányuló figyelemmel (Körper) mód adódik egy új megtestesülésre (re-embodiment):

„Trauma után a test két egyformán fontos elme-állapotot generálhat: emlékeztethet bennünket a halálra és emlékeztethet az életre.”

Ez a pozitív egzisztenciális (újra) megtestesülés helyzete. A testi rekonnekció eredménye poszt-traumás növekedés.

A megtestesült kín: trauma, re-embodiment és növekedés

Szkizofrénia mint disembodiment 1Jelenleg domináns neuropszichológiai elmélet a ToM.

Ez egy magas szintű kognitív jellegű, meta-reprezentációs megközelítés.

A fenomenológiai felfogás szerint az alapprobléma alacsonyabb szintű, a ‘self’ megtestesülésének problémájával (disembodiment) a középpontban.

1) Szkizofréniában hibásak a perceptuális-exekutív mechanizmusok (Frecska et al., 2004), így sérültek lehetnek a megtestesülés szenzori-motoros gyökerei

2) Deficites lesz a vitális, megtestesülésen alapuló interakció (enakció) a külvilággal következményes ‘self’-zavarral

ToM = nem találja magát más fejében

Disembodiment = nincs otthon saját testében így a külvilágban sem!

Szkizofrénia mint disembodiment 2A disembodiment-ben elvesztett kontaktus a realitással Wahn-szerű, réveteg, ködös tudatállapot formájában manifesztálódhat:

• „Láthatatlan falak vesznek körül.”

• „Minden olyan idegen.”

A szkizofrén disembodiment-nek gyakori megnyilvánulása az éntudat zavara, szélsőséges formája pedig a cönesztopátia.

Torzul a megszokott helyzetek, mintázatok, tárgyak appercepciója.

Túlterhelődik részletekkel. Saját percepcióját is appercipiálja:

• „Kamerán keresztül szemlélek mindent.”

A saját érzékelésétől való elidegenedés a környezet object-jeit fantomizálja.

Motoriumától való hasonló elidegenedés révén a hétköznapi szokások elvesztik automatizmusukat. Súlyos formában robot.

Depresszió mint hyperembodiment

• Fuchs szerint depresszióban megszűnik a testnek mint közvetítő médiumnak a fluiditása és transzparenciája

• Inercia lép fel az egyén intencióival és impulzusaival szemben

• A Leib többé már nem „légies”, viszkózussá válik

• Így a test nem kapu a környezet felé, hanem blokád

• Többről van szó mint parkinzonos gátoltságról

• Hyperembodied szeparáció áll be

• A személykörüli tér eltűnik minden lehetőségével és „libidó tárgyával” Fuchs and Schlimme, 2009

A megtestesülés paradigmájának hozama

Rámutat a biológiai megközelítések korlátaira:

• A klinikai gyakorlatban nem agyakkal, hanem elmékkel érintkezünk

• Szélsőséges redukcionizmus (tudat = agyepifenorém)

• Reifikáció, dologi léttel való felruházáspl., érzések gondolatok helye kimutatható agyleképező eljárással

• Izoláció, az interperszonalitás kihagyása

A ‘soul cluster’ (Frecska et al., 2011) irányába mutat.