Egyes szerződésekVillamosmérnök szak

DE TTK

Debrecen, 2010. március 23.

Adásvételi szerződés□ Fogalma: az egyik

fél, az eladó köteles az általa eladott dolog tulajdonjogát a másik szerződő félre, a vevőre átruházni és a dolgot átadni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.

□ Alanya: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szerv; eladó - vevő

□ Általában nincs formához kötve az adásvételi szerződés DE! ingatlan adásvételi szerződései csak írásban lehet megkötni.

Eladó kötelezettségei

Vevő kötelezettsége

iA dolog

tulajdonjogának a vevőre történő

átruházása.

Vételár megfizetése.

A dolog átadása. A dolog átvétele.Tájékoztatási

kötelezettség a lényeges

tulajdonságokról.

Költségek és közterhek viselése.

Okirat-szolgáltatási kötelezettség (pl.

használati utasítás).

A szerződéssel összefüggő

költségek és illetékek viselése.

Kellék- és jogszavatosság.

A tulajdonosváltozásn

ak az ingatlan-nyilvántartásba

történő bejegyzésének

költségei.Átadással,

tehermentesítéssel járó költségek.

Átvétellel, elszállítással kapcsolatos költségek.

Vállalkozási szerződés□ Fogalma: a vállalkozó valamely dolog

tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, magjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására (pl. beruházás kivitelezése, ruha készítése a szabónál), a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

□ Alanyai: vállalkozó – megrendelő.□ Vállalkozó főkötelezettsége: eredmény

előállítása, melynek létrehozása során köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gyors és gazdaságos befejezését.

□ Megrendelő főkötelezettsége: vállalkozói díj megfizetése.

Vállalkozási szerződés II. –Felek jogállása

□ Megrendelő utasításainak szerepe: szakszerűtlen utasítás → figyelmeztetés → fenntartás → vállalkozó eljár (a megrendelő kockázatára) vagy elállhat vagy köteles elállni (ha a munka folytatása jogszabályt sértene vagy mások élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetné).

□ A munkaterületet a megrendelőnek kell alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.

□ A megrendelő ellenőrizheti a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot.

□ Felek együttműködési kötelezettsége különösen jelentős.

Vállalkozási szerződés III. –Szerződésszegés

□ Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy olyan késedelem fog bekövetkezni, amely miatt a teljesítés a megrendelőnek már nem fog érdekében állni, a megrendelő elállhat, kötbért és kártérítést követelhet akkor is, ha a késedelem nem róható föl a vállalkozónak.

□ Az előzőhöz hasonló módon nyilvánvalóvá válhat az is, hogy a teljesítés hibás lesz. Ilyenkor a megrendelő köteles a vállalkozónak megfelelő határidőt tűzni a hiányosságok kiküszöbölésére, s ha ez a határidő eredménytelenül telik el, gyakorolhatja az előbb említett jogait.

Megbízási szerződés□ Fogalma: megbízási szerződés alapján a

megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni (pl. ügynöki tevékenység, ügyvédi képviselet).

□ Alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között, hogy míg a vállalkozó eredményt köteles szolgáltatni és díjra csak eredményessége esetén tarthat igényt, addig a megbízott gondos és szakszerű tevékenységre, tehát nem eredményre köteles, így díjra eredménytelen megbízás esetén is jogosult.

□ Alanyai: megbízott - megbízó.

Megbízási szerződés II. –Kötelezettségek

1. Megbízott kötelezettségei:□ a rábízott ügy személyes ellátása DE!

kivételes esetekben más személyek közreműködését is igénybe veheti;

□ megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesítenie a megbízást;

□ tájékoztatási kötelezettség;□ elszámolási kötelezettség a

megszűnéskor.2. Megbízó kötelezettségei:□ díj megfizetése, kivéve, ha ingyenes a

szerződés;□ együttműködés a megbízottal.

Megbízási szerződés III. – Megszűnés

□ Teljesítéssel szűnik meg a megbízási jogviszony, vagyis akkor, ha az ügyet ellátták.

□ Teljesítés nélküli megszűnés leggyakoribb esete a felmondás:

1. Megbízó részéről: bármikor azonnali hatállyal felmondhatja DE! köteles helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért.

2. Megbízott részéről: felmondási idővel mondhatja fel a szerződést, hogy a megbízó gondoskodhassék az ügy további intézéséről. Azonnali hatállyal a megbízott súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel.

A biztosítási szerződés fogalma és jellemzői

□ Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek (biztosítási összeg) a megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére köteles.

□ Kockázati elemeket hordozó szerződés.biztosítási esemény bekövetkezése

□ Helytállási kötelezettség dologszolgáltatás.

□ Vonatkozó szabályok: Ptk. + Bit. + biztosítási szabályzat + konkrét biztosítási szerződés.

A biztosítási szerződések főbb sajátosságai

□ Gyakori az általános szerződési feltételek alkalmazása.

□ A Ptk. bizonyos feltételek mellett megengedi a hallgatólagos szerződéskötést.

□ A szerződéskötés és a hatálybalépés időpontja elválik egymástól.

□ Széleskörű és többirányú együttműködési kötelezettség.

□ A biztosított szándékos és súlyosan gondatlan magatartása a biztosító mentesülését eredményezheti.

A biztosítási jogviszony alanyai

□ A szakmai és gazdasági fölénnyel rendelkező biztosító, vagyis az a szervezet, amely a biztosítási tevékenységet végzi.

□ A gazdaságilag gyenge és jogban járadan ügyfél: szerződő fél (aki a szerződést köti), biztosított (akinek vagyonára vagy személyére vonatkozik a szerződés), kedvezményezett (a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult), károsult.egyoldalú

kógencia□ Biztosítási ügynök:

biztosító alkalmazottjaként vagy megbízottjaként közvetít.

□ Alkusz: a biztosítási szerződést a

szerződni kívánó fél megbízása

alapján közvetíti.

A biztosítási szerződés létrejöttének speciális

szabályai□ Az írásba foglalás érvényességi kellék.□ A szerződéskötést megelőzően a biztosítót

tájékoztatási kötelezettség terheli.□ A törvény több létrehozatali módot is

szabályoz, melyek egyenrangúak (a leggyakoribb, hogy a szerződő fél írásbeli ajánlatára, annak tartalmával egyezően a biztosító kötvényt bocsát ki).

□ A hatálybalépésre vonatkozó megoldások.

Általános szerződési feltételek

□ ügyletek nagy száma

egyedi alkudozások +□ olyan

veszélyközösség létrejötte, amely a kockázatot arányosan osztja meg

szerződési feltételek egységesítése, ún. általános szerződési feltételek alkalmazása

előnyei + gyakorlati problémái

Tájékoztatási kötelezettség□ Mindkét fél érdeke a megfelelő tájékoztatás:

■ a biztosító csak úgy tudja megfelelően felmérni a kockázatokat, ha valamennyi szükséges feltétellel tisztában van;

■ az ügyfélnek is az az érdeke, hogy ismerje azokat a kikötéseket, melyekkel szerződését megkötheti.

□ Szabályozása:1. Ptk.: alapelv + általános + különös

szabályok.2. Bit.: a biztosítót terhelő tájékoztatási

kötelezettségre vonatkozó előírások → feladat teljesítése: záradék aláíratásával.

A biztosítási díj□ A szerződő fél főkötelezettsége a biztosítási díj

fizetés.□ Főszabály szerint a szerződés

hatálybalépésének időpontja is a díjfizetéshez igazodik.

□ Az első díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a későbbi díj pedig azon időszak első napján, melyre a díj vonatkozik.

□ Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés megszűnik, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában követelheti az egész évi díjat

□ A díj nemfizetése automatikusan megszünteti a szerződést.□ Reaktiválási jog: ha a szerződés a díj

nemfizetése miatt szűnt meg, és a megszűnésétől számított 6 hónapén belül befizetik az elmaradt díjat, a szerződés változatlan tartalommal hatályba lép. DE! A biztosító fizetési kötelezettsége csak a jövőre nézve áll be, vagyis a köztes időszakban bekövetkező biztosítási eseményre nem vállal teljesítést.

A biztosítási szerződés tartalma, megszűnése

1. Tartalma:■ készenléti szakaszban: a biztosító

készenlétben áll, a másik fél fizeti a díjat;■ biztosítási esemény bekövetkeztekor: a

biztosítottnak bejelentési kötelezettsége van;

■ teljesítési szakaszban: a biztosító teljesítésre köteles.

2. Megszűnése:■ határozott idő lejár;■ felek közös megegyezése;■ életbiztosítás esetében a biztosított halála;■ díjfizetés késedelme;■ lehetetlenülés;■ biztosítási érdek megszűnése;■ rendes és rendkívüli felmondás.

Vagyonbiztosítási szerződés

□ A szerződő fél valamely vagyontárgy épségben tartása érdekében köt szerződést a biztosítóval, amely a biztosított vagyontárgy károsodása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén pénzfizetésre vagy más szolgáltatás teljesítésére köteles.

□ Tipikus kockázatuk: betöréses lopás, rablás, földrengés, árvízkár, jégverés, villámkár.

□ Biztosítási érték (biztosított vagyontárgy valóságos értéke) meghatározása:■ túlbiztosítás tilalma: a biztosítási összeg nem

haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét;

■ alulbiztosítás megengedettsége: a felek a vagyontárgy értékét a valóságosnál alacsonyabban jelölik meg, s ezt tekintik biztosítási összegnek, ilyenkor a biztosító térítési kötelezettsége is arányosan csökken.

Életbiztosítás□ A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a

biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeget megfizeti a kedvezményezettnek.

□ Fajtái:■ halál esetére szóló életbiztosítás;■ elérési életbiztosítás (a biztosított valamely életkor pl. nyugdíj

elérésével hozzájut a biztosítási összeghez).

□ Kedvezményezett: szerződésben megjelölt személy, ennek hiányában a kötvény birtokosa, végül a biztosított örököse.

Balesetbiztosítás□ Baleset: a biztosított akaratán kívül fellépő

olyan külső behatás, mely egy év alatt a biztosított halálát, állandó rokkantságát, időleges munkaképtelenségét okozza.

□ Főszabály szerint a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni, de vannak kivételek, amikor a életbiztosítás szabályai irányadók.

Felelősségbiztosítás□ A biztosított követelheti, hogy a biztosító

mentesítse őt a szerződésben megállapított mértékben olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős.

□ A biztosító jogai és kötelezettségei a szerződésből következően a biztosítottal szemben állnak fent, de a károsultnak teljesít.

□ Regresszjog = visszakövetelési jog: a biztosító a biztosított szándékos vagy a szerződésben meghatározott súlyosan gondatlan magatartása esetén jogosult a kifizetett kártérítési összeget visszakövetelni.

□ Önálló fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Önellenőrző kérdések□ Határozza meg az adásvételi szerződés

fogalmát!□ Hogyan alakul a megrendelő utasításainak

szerepe a vállalkozási szerződésben?□ Mi az alapvető különbség a vállalkozási és a

megbízási szerződés között?□ Határozza meg a biztosítási szerződés

fogalmát!□ Mit jelent a reaktiválási jog a biztosítási

szerződések körében?□ Mit jelent a túlbiztosítás, illetve az

alulbiztosítás a vagyonbiztosítás körében? Ezek megengedettek a magyar jogban?