magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Bella Szabolcsmeteorológus-hidrológus hallgató

Témavezetők:Szalai Sándor (OMSZ)

Ács Ferenc (ELTE)


2

1. Bevezetés2. Probléma ismertetése3. Aszály fogalma, karakterisztikái

a) def.b) térbeli-időbeli kiterjedésc) aszálygyakoriság Mo.-n

4. Módszertan5. Eredmények

a) Földhasználatb) Lejtésviszonyok, kitettség


3

c) Fizikai talajféleségd) Talajadatoke) Térképek illesztésef) 2 megye aszályérzékenységi térképeg) Ellenőrzés

6. Összefoglalás


4

1.) BevezetésBevezetésA társadalom az extrém időjárási és klimatikus

események tekintetében több időskálán is sebezhető.

A természeti csapások jelentős károkat okoznak. Csökkentésük.

1991-2000 számos meteorológiai, hidrológiai katasztrófa. (aszály, árvíz…)

Anyagi kár tekintetében aszály 4.Jelenség által érintett emberek száma alapján 2.Míg a meghalt emberek számát tekintve 1. helyen

áll.==> Megismerése fontos (http://reliefweb...)

http://reliefweb/


5

2.) Probléma ismertetéseProbléma ismertetése

Somogy, Baranyát választva, módszer kidolgozása (elsődleges)

Számszerű kifejezést kapunk az érzékenységre a területre vonatkozóan, kijelölhetők az aszály iránt érzékenyebb területek.

3.a) Aszály fogalma, karakterisztikáiAszály fogalma, karakterisztikái

Def.: Sokféle, 80-as években már 150 (Jones,2000)Minden tudományterület megalkotta saját definícióját. Egyes

területek között is (sokszor) ellentétes értelmezés .


6

b.) Térbeli-időbeli kiterjedésTérbeli-időbeli kiterjedés

Térbeli aszály közel áll a szárazság fogalmához, kapcsolat a domborzattal. Lakosság évszázadok óta szembenéz vele.

Időbeli kiterjedés:Az év melyik részen; milyen intenzitással; milyen hosszú

ideig.


7

c.) Aszálygyakoriság MagyarországonAszálygyakoriság Magyarországon

Aszályhajlam hazánk éghajlati sajátossága. Éves összegben 2-3x eltérés Alföld-Ny-i országrész között.

Tenyészidőszakban még nagyobb változatosság (Bussay, 1999). 1983-1995 között ’87, ’88, ’91 csapadéka volt az átlagosnak megfelelő.


8

4.)MódszertanMódszertanAz aszályérzékenység meghatározásához (Wilhelmi, 2002)

adta a kiindulópontot. Nebraska aszályérzékenysége, GIS alkalmazással.

Cél:• kulcstényezők megállapítása,• az egyes faktorok súlyának megbecslése,• klasszifikálás, térképen való ábrázolás.


9


10

5. EredményekEredmények

a.) Földhasználat

Földhasználatra vonatkozó térképet CORINE Land Cover adatbázisból. Nomenklatúra átdefiniálása (44 --3 osztály).

A térkép EOV-ben készült 1:100000 méretarányú.

Térképeket Arc View 3.2 és AV Spatial Analyst programok segítségével készítettük.


11


12

b.) Lejtésviszonyok, kitettségMagyar Honvédség Térképész Szolgálata által készített

DDM-100-t használtuk.Ez alapján készítettük el a 2 térképet.Északi lejtő 316-450

Keleti 46-1350

Déli 136-2250

Nyugati 226-3150

Illetve lejtőkategóriák esetében:0-100

10-200

…50-600


13


14

c.-d.) Fizikai talajféleségAz MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete által

készített Agrotopológiai (AGROTOPO) adatbázis került felhasználásra. (ME-Természetföldrajz-Környezettani Tanszék)

1:100000Ebből készült a fizikai talajféleség térkép.• Homokos talaj• Vályogos talaj• Egyéb


15


16

e.-f.) Térképek illesztése

Térinformatika legnagyobb előnye, hogy különböző forrásból származó adatokat tudunk vele összekapcsolni.

4 térképet összeillesztettük ArcViewsegitségével.Az egyes tulajdonságokhoz a térképen számértékek lettek

hozzárendelve. Az összeillesztés után az azonos cellák egymás fölé kerültek, s a cellákban lévő értékeken egyszerű összeadást végeztünk.

Pl.Terület füves terület, 450 lejtéssel, északias kitettséggel,

homokos talajféleséggel: 1+4+1+4=10-nek adódott.


17

Térkép Kategória Szubjektív számérték

Földhasználat Füves 1

Termőföld 2

Víz, erdő, település… 50

Lejtőkategória 0-100 1

10-200 2

20-300 2

30-400 3

40-500 4

50-600 5

Kitettség É 1

K 2

D 3

Ny 2

Sík 1

Fizikai talajféleség Vályogos talaj 3

Homokos talaj 4

Egyéb 2

Nincs adat 20


18

• Kevésbé érzékeny <8• Közepesen érzékeny 8-9• Erősen érzékeny >10• Egyéb terület >50• Nincs adat


19


20


21

Baranya nagyrészt közepesen érzékeny. Kevésbé érzékeny terület jóval kevesebb. Erősen érzékeny aránylag sok, DDM finomítással kiküszöbölhető.

Somogyban az érzékenységi osztályok vártnak megfelelően alakultak. (Belső-Somogy - homokos talaj)

Erősen érzékeny t. csak a megye északi részén.Meridionális völgyek.

g.) Ellenőrzés:

Terméseredménnyel próbáltunk ellenőrzést végezni.


22


23

Baranyában a 4 településre csak 1963-1967 között állt rendelkezésre adat.

Búza, árpa, kukorica, cukorrépa.

Települések átlagos érzékenységét meghatározva (ArcView):Villány(8,34)<Siklós(8,36)<Bikal=Szigetvár(8,52)Terméseredmény alapján: Szigetvár<Siklós<Villány<Bikal

Somogyban: (1961-1967)Kaposvár(7,05)<Siófok(7,2)<Nagyatád(7,8)<Lengyeltóti(7,92)


24

6.) Összefoglalás:

A mintaterület aszályérzékenységének meghatározása megtörtént. Aszályérzékenységi térkép elkészült. Másrészt technika kidolgozása a többi megye érzékenységének meghatározására.

További célok:• DDM nagyobb felbontású változatának alkalmazása• U. így a CORINE adatbázisnál• Más tényezők esetleges figyelembevétele• Súlyszámok pontosítása• Verifikáció pontosítása


25

Források:• Bussay Attila, Szinell Csaba, Szentimrey Tamás: Az aszály előfordulásainak

vizsgálata és mérhetősége, Éghajlati és agrometeorológiai tanulmányok 7, 1999 Budapest, Országos Meteorológiai Szolgálat

• http://www.reliefweb.int/w/rwb.nsf• Jones R. J. A., Zdruli P. and Montanarella L.: The estimation of drought risk in Europe

from soil and climatic data, in Drought and Drought Mitigation in Europe edited by Vogt Jurgen V. and Somma Francesca, 2000, Netherland, Kluwer Academic Publishers

• Vermes László, Fésűs István, Nemes Csaba, Pálfai Imre, Szalai Sándor: Status and progress of the national drought mitigation strategy in Hungary, in Proceedings of the central and eastern eurepean workshop on drought mitigation edited by Vermes László and Szemessy Ágnes, 2000, Budapest, RePRINTSTudio Ltd.

• Whitmore J. S.: Drought management on farmland, 2000, Netherlands, Kluwer Academic Publishers

• Wilhelmi Olga V. and Wilhite Donald A., Assessing Vulnerability to Agricultural Drought: A Nebraska Case Study, 2000, in Natural Hazards 25: 37-58, 2002 Netherland, Kluwer Academic Publishers

magyarország egyes tájainak aszályérzékenysége

Documents