Egy csipEt Magyarország…

MInden élMénnyel több leszel

Kerüljön képbe!Látogasson el az ország több mint 120 Tourinform irodája bármelyikébe,ahol munkatársainktól hasznos információkat kaphat pihenése,kikapcsolódása minél élménydúsabb eltöltéséhez! tourinform.hu

Szeretettel várjuk!

Contact Center H–P: 8-20 + 36 1 438 80 80

facebook.com/elmenyitthon

turinform_210x297_A4_JAV131212.indd 1 12/12/13 1:55 PM

1Egy csipet Magyarország... » Fenséges ízek és illatok | Magyarország » itthon.hu

Nemhiába mondják, hogy a vál-tozatosság gyönyörködtet – hi-szen mi másért is szeretnénk utazni? Ha valami különlegesre vágyik, ha kíváncsi már-már fe-ledésbe merült régi ízekre vagy éppen meglepő és új kulináris élményekre, gyönyörű tájakra és barátságos emberekre, induljon útnak bátran a hazai ízek felfe-dezésére, és válogasson kedvére Magyarország gazdag és változa-tos étlapjáról!

A messze földön híres magyar gasztronómia a legízletesebb kin-csünk és örökségünk, amelyet évszázadokon át alakított a tör-ténelem, a népi hagyomány és a szakácstudomány. Egyes íze-

ket, ételeket mindenki ismer. Ha azt mondjuk valahol, „gulyás”, mindenki tudni fogja, hogy mi-re gondolunk. A sokszínű hazai konyhaművészet számos részle-tét azonban csak az ország egyes területein lehet megkóstolni. A paletta sokszínű és változatos a vendéglátóhelyek tekinteté-ben is: legyen szó kockás terítős

kisvendéglőről vagy trendköve-tő Michelin-csillagos étteremről, hagyományos magyar étkekről vagy nemzetközi fúziós kony-háról, testes vörösborokról vagy tokaji aszúról és furmintról, ma-gyarországi kalandozásaink során számtalan lehetőség kínálkozik, hogy a kulináris élvezeteknek hó-dolhassunk.

A borkészítés ősidők óta a magyar kultúra részét képe-zi, melyről mára többgenerációs borászcsaládok és ifjú tehetsé-gek gondoskodnak. Bármely étel mellé találunk kedvünkre valót az ország 22 borvidékén, amelyek közül kettő – a tokaji és a soproni – a világörökség részét is képezi.

Pálinkák, kézműves sörök és pezs-gők színesítik hazánk italválasz-tékát, emellett nyaranta ízletes gyümölcsök , zöldségek kínálják magukat a hazai piacokon.

Akinek kedve támad végig-kóstolni Magyarországot, vál-tozatos fesztiválok és tematikus gasztronómiai utak kínálatából csemegézhet.

Képzeljen el egy kellemes vasárnapi ebédet, amely egy étvágygerjesztő aperitiffel, például pálinkával indul, majd következnek a hideg és meleg előételek, jön a leves és a főfogás, akár kettő is. Az ételek mellé természetesen kívánkozik egy-két pohár magyar bor, mely karakterével tovább fokozza a kulináris élményt,

melyet desszerttel, sajttal illik meg- ko ro náz ni. Végül koccinthatunk hazai pezsgővel, vagy leöblíthetjük magyar kézműves sörrel ezt a csodás menüt.

Fenséges ízeK és IllAtoK

KóstoljuK végig Magyarországot!

Kulináris élmények: édes csábítás és ellenállhatatlan kísértés, természetesen itthon, Magyar országon. gasztronómiai körutazá-sunk a helyi termékeken alapuló specialitásoktól a világhíres ételköltemé-nyeken át a borok és a hungarikumnak számító pálinkák világáig vezet.

2 Egy csipet Magyarország... » Magyar konyha dióhéjban| Magyarország » itthon.hu 2

MAgyAr KonyhA dIóhéjbAn

HagyoMányos ízEK

Egytálétel jellegű leveseink a gulyásleves, a bableves és a pa-lócleves, nagy hagyománya van nyáron a könnyű gyümölcsle-veseknek, mint például a hideg meggyleves.

A magyar konyha egyedülál-ló eleme a zöldségből készült fő-fogás, a főzelék. Szinte bármilyen zöldségféléből készülhet: burgo-nya, spenót, sóska, tök, zöldbab, bab, káposzta, kelkáposzta, len-cse, sárgaborsó, vagy ritkábban brokkoli és karfiol.

Nyugodt szívvel kijelenthet-jük, hogy legismertebb, már-már hazánkat szimbolizáló magyar húsételünk a pörkölt, más néven paprikás hús, mely paraszti étel-ből vált nemzeti szimbólummá a 18. század végén. Alapja a ser-tészsírban pirított vöröshagymá-

hoz adott hazai fűszerpaprika, készülhet sertés-, marha-, bá-rány-, csirkehúsból vagy halból, néha gombából is. A csirkéből és halból készült pörkölteket papri-kásnak is nevezzük.

Az édes-nemes és az erős fű-szerpaprika mellett használt legjellemzőbb fűszereink a vö-röshagyma, amely sok magyaros ételnek képezi alapját, a fekete és fehér bors, a fokhagyma, a pet-rezselyem, kapor, majoránna, kakukkfű, fűszerkömény, babér, tárkony, borsikafű, lestyán, tur-bolya, ecet, a citromlé és a cit-romhéj, mandula, vanília, fahéj és a méz. További ízesítőszerek: a koriander, rozmaring, borókabo-gyó, ánizs, bazsalikom, oregánó, szegfűbors, torma, szegfűszeg és a szerecsendió.

A legismertebb hagyományos nemzeti ételeink közé tartozik a pörkölt, a gulyás, a halászlé, a töltött káposzta, a paprikás csirke, a paprikás krumpli, a disznótoros, a bableves és a túrós csusza.

Kedvelt magyar édességek a dobostorta, a rigójancsi, a somlói galuska, a Rákóczi- túrós, a különféle piték, a mákos guba, a gesztenyepüré, a bejgli, a palacsinta, a kürtőskalács, az aranygaluska, a fánk és a rétes. Utóbbinak ezernyi változata ismert: almás, meggyes, cseresznyés, mákos, túrós, tökös, káposztás és az Őrségben ismert változat, a tökös-mákos rétes. Különleges karácsonyi cseme-génk a változatos töltelékkel készülő szaloncukor.

3 Egy csipet Magyarország... » Magyar konyha dióhéjban | Magyarország » itthon.hu

A Jókai bableves Jókai Mór nevét viseli, aki ennek a  remek fogásnak nagy kedvelője volt. Igazi klasszikus, névadója leginkább csülkösen, kolbászosan, tejfölösen és az elmaradhatatlan csipetkével szerette fogyasztani.

Édes-nemes és csípős paprika - a magyar konyha lelke.

Az Újházi-tyúkhúsleves Új-házi Ede színművész nevé-hez fűződik. Kedvenc helyén, a Wampeticsben készült először a híres leves tyúkdarabokkal, ap-rólékokkal, tésztákkal és jó sok zöldséggel, bár egyes feljegyzések szerint tyúk helyett kakas dukál a levesbe.

A székelykáposzta története is meglepő, egyik kedvenc ma-gyar ételünknek semmi köze az erdélyiekhez, nevét ugyanis Székely József újságíróról kap-ta. Az Arany Sas fogadó vendé-gének javaslatára készült először a paprikás, tejfölös lében főtt sertéshúsos káposzta, amely

azonnal óriási sikert aratott, és hamar az ország egyik ked-venc ételévé vált.

1896-ban egy fővárosi cuk-rászmester készítette el a rigó-jancsi süteményt a cigányprímás és a gazdag szépasszony szerelmi történetének ihletésére. A szere-lem kapcsán kirobbant botrány minden lapban megjelent, a sü-temény is hamar ismertté vált.

A Rákóczi-túrós sütemény sosem volt a híres fejedelem ked-vence. Rákóczi János alkotása, akit az 1958-as világkiállításon Brüsszelben a hatvanhat nem-zetközi szakácshíresség közül beválasztottak a legjobb hatba.

sztorIK A Konyhából »

4 Egy csipet Magyarország... » Mi micsoda| Magyarország » itthon.hu

Érdekességként egy somogyi lakodalom

nem éppen fogyókúrás étrendje: Sáfrányos húsleves

Főtt tyúk tormamártással Töltött káposzta

Marhahús fokhagymás ecetesen Sült disznóhús savanyúsággal

Perec, kuglóf, rétes, sütemények

5 Egy csipet Magyarország... » Mi micsoda | Magyarország » itthon.hu

évszázados HagyoMányoK, Kulináris öröKség

Érdekes szokás volt az ország nyugati vidékén a paszita, vagy-is a keresztelői lakoma, amelynek hagyományos étrendjében sze-repelt a tikleves (tyúkhúsleves), a főtt tikhús paradicsom- vagy zsemlemártással, mákos, diós, tú-rós, káposztás rétesek, sült húsok, hajdinakása, aprósütemények és a fumu. Ez meglepő módon nem

egy japán szusibár terméke, ha-nem kelt tésztából készült feldí-szített baba alakú kalács, amit a keresztszülők vittek ajándékba: lányos családnak fiú, fiúgyermek-nél pedig lány fumu dukált. A Dunántúlon maradva, Somogy-ban találkozhatunk a bubutával. Ez a bájos elnevezésű édesség összeaprított maradék kenyér-ből, kalácsból vagy más kelt tész-tából tejjel leforrázva, túró- vagy máktöltelékkel megtöltve készült. Másik jellegzetes ételük a krump-ligánica, vagyis a liszttel elkevert főtt burgonya hagymás zsíron át-sütve.

Észak-Magyarországon a pa-lócok egyik kedvenc étele volt a sült pép, más néven görhe vagy málé, amelyet kukoricaliszt-ből készítettek tejjel leforrázva, majd kizsírozott tepsibe öntve, sütőben sütötték, és szeletelve tálalták. A burgonyából készí-tett ételek között legismertebb a tört pép vagy krumpligan-

ca, amelyet itt tejjel kevernek, és tepertős, sőt túros változata is ismert. Innen származik a gom-bóta vagy „öreg reszelt tíszta” is, melynek puritán alapváltoza-ta úgy készült, hogy sós vízben főztek reszelt tésztát, amit addig kavargattak, míg a levét elfőtte. Aztán tányérba szedték, meg-hintették egy kis szalonnapörc-cel, és kész is volt. Gombótát, hagymát és krumplit használtak az öhöm készítéséhez is, amely a paprikás krumplihoz hasonló népszerű egytálétel volt.

Egy alföldi mondás szerint a magyar ember annyira kedveli

a szalonnát, hogy: „Reggelire ke-nyér van szalonnával, ebédre sza-lonna van kenyérrel, vacsorára a kettő együtt.” Szegedről min-denkinek a halpaprikás jut az eszébe, amelyet a tiszai halászok készítenek bográcsban a Tisza partján. Az egész Alföldön elter-jedt, de Szeged környékén külö-nösen, a török eredetű tarhonya.

MI MIcsodA

Mi fán terem a fumu, a bubuta, a gánica, a görhe, a málé, a gom-bóta, az öhöm, a dödöl-le, a prósza, a laska, a herőce vagy a legény-fogó krumplitalpas? ha a fenti nevek hallatán azt sem tudjuk, hogy eszik-e vagy isszák, éppen ideje felkerekedni, és ország-járás közben megkós-tolni néhányat közülük.

„egyszer volt egy kemence, belebújt a kis bence…” – fesztiválok kemencéiben sülnek a kenyerek, péksütemények, a malac, a szárnyasok és mindannyiunk nagy kedvence, a kenyérlángos vagy langalló, legismertebb nevén a töki pompos.

6 Egy csipet Magyarország... » Ünnepnapok| Magyarország » itthon.hu

A hideg téli hónapokban van sze-zonja a disznóvágásoknak, hur-ka, kolbász, toros káposzta készül és kerül ilyenkor a vendégek asztalára. A magyar néphagyo-mány kiemelt időszaka a farsang, amelynek talán legkedveltebb étele a farsangi fánk. Fánkszen-vedélyünknek hódolhatunk, ha részt veszünk az ilyenkor ren-dezett farsangifánk-fesztiválok valamelyikén. A farsanghoz kap-csolódó népszokások a „regé-lő hétfő” vagy a „farsang farkát” jelölő három jeles nap, a húsha-gyókedd, a hamvazószerda és a Torkos Csütörtök, amelyen a far-sangi maradékok elfogyasztása a cél. Húsvétkor nem csak a hí-mes tojások készítésének forté-lyait idézhetjük fel, de húsvéti finomságokat: sonkát, tojást és

foszlós kalácsot is végigkóstol-hatjuk például a skanzenekben és tájházakban az ilyenkor rende-zett ünnepeken. Nemzeti ünne-pünk, augusztus 20-a környékén országszerte a kenyéré a főszerep a Szent István koronázására és a kenyér tiszteletére szervezett ren-dezvényeken. Az adventi időszak-ban egymást érik a karácsonyváró rendezvények, minden nagyobb városban rendeznek ilyenkor illa-tos süteményekkel, ínycsiklandó sült kolbászokkal és forralt borral hívogató vásárokat. Ünnepi étele-ink karácsonykor főételként a hal vagy a töltött káposzta, desszert-ként a bejgli vagy a foszlós kalács, illetve a mézeskalács. Az óév vé-gén, szilveszterkor pedig virsli, lencseleves, lencsefőzelék és ko-csonya dukál.

A farsangi, húsvéti, karácsonyi népszokásokkal, hagyományokkal legjobban az ünnepek alkalmából rendezett jó hangulatú vásárokon és mulatságokon ismerkedhetünk a szabadtéri néprajzi múzeumokban, tájházakban.

Az évet végigkísérik ünnepeink és népszo-kásaink, melyek elkép-zelhetetlenek finom enni- és innivalók nélkül. legyen újév, farsang, húsvét vagy karácsony, kulturális örökségünkhöz ételek, rituálék, különféle étkezési szokások és előírások is kapcso-lódnak, érdemes az országot járva megismerni és kipróbálni őket.

ÜnnepnApoK

népHagyoMányoK

7 Egy csipet Magyarország... » Ünnepnapok | Magyarország » itthon.hu

A Tisza mellett, a Duna két oldalán, a Balatonnál, a halásztanyá-kon és a polgári konyhákon különféle halászlé - készítési hagyományok alakultak ki.

Őshonos magyar halaink a ponty, harcsa, süllő, csuka, kecsege és keszeg. A vízpartokon – a Duna és Tisza mellett, a Balaton körül – élők fő tápláléka a hal volt, ame-lyet rendkívül változatosan lehet elkészíteni. Egyik legnagyobb ku-lináris értékünk a halászlé, amely különböző fajtájú halak, burgo-nya, zöld- és pirospaprika gaz-dag keveréke, van szegedi, bajai és balatoni változat is belőle. Bár-melyik készítési módot is ked-veljük, a jó halászlé titka három dologban rejlik. A legfontosabb a hal, ami főképp ponty, a hagyma, amelynek „öregnek” kell lennie, és a jófajta paprika. Kiváló hal-ételeink a balatoni fogas, a ponty-paprikás, a rác ponty, a ropogósra sült pisztráng.

Nem csak a halak, de a vadak húsa is nagy népszerűségnek

örvend nálunk, köszönhetően annak is, hogy erdeinkben gaz-dag vadállomány él. Szerencsé-re nem kell feltétlenül puskát ragadnunk, ha mi is kipróbál-nánk egy fácánlevest, szarvas-combot áfonyamártással, nyulat vadasan vagy egy borókabogyó-val ízesített vaddisznópörköltet. Mindegy, hogy a Vértesben, a Mátrában, a Bükkben vagy épp a Zemplénben járunk, mindenhol akad egy jó kis vadételeket kíná-ló vadászház vagy vendéglő. Nem is beszélve a Bakony sűrű erdei-ről vagy a Zselic lágy lankáiról, dimbes-dombos tájairól. Széplel-kűeknek, de akár a vadhús ked-velőinek is nagy élmény lehet, ha a Zselicben járva útba ejtik a szarvasfarmot, amelynek szelíd lakóit akár meg is simogathatják és etethetik a látogatók.

hAlAK és VAdAK »

8

így MulAt A MAgyAr

gasztronóMiai fEsztiváloK országszErtESe szeri, se száma a hazai gaszt-ronómiai fesztiváloknak, akár ezért indulunk útnak, akár „csak úgy” épp arra járunk, egy kóstoló erejéig mindig érdemes bekukkantani valamelyik ren-dezvényre.

Ha szeretjük a húsokat, ja-nuártól decemberig lesz miből válogatnunk bőven. Januártól márciusig a disznóvágások ide-jén böllér- és hentespárbajok, kolbász- és hurkafesztiválok vár-ják a sertéshús kedvelőit. Buda-pesten és több vidéki helyszínen is külön fesztivált szentelnek az elmúlt években újrafelfedezett

őshonos állatunknak, a manga-licának, amelynek húsa az egyik legegészségesebb táplálék. Aki még nem kóstolta a belőle ké-szült kolbászt, szalámit vagy ép-pen töpörtyűt, feltétlenül tegye meg! Böllérfesztiválok szemta-núi lehetünk Siklóson, Győrben vagy Abádszalókon, a szennai skanzenben hurkafesztiválon

bor, pezsgő, pálinka, kocsonya, libamáj, manga-

lica, hal, gulyás, kolbász, csokoládé, rétes, méz,

cseresznye vagy hagyma, dió, szilva és torma?

Akinek kedve támad végig-kóstolni Magyarországot,

változatos fesztiválok és tematikus gasztronó-

miai utak kínálatából csemegézhet évről évre.

vehetünk részt, ha viszont in-kább a kolbászkészítés fortélyait szeretnénk megismerni, vár Fo-nyód, Baja és a két leghíresebb, a Gyulai és a Csabai Kolbász-fesztivál. S hogy az örök riváli-sok közül hol készül a finomabb kolbász, könnyedén eldönthet-jük, ha mindkettőre ellátoga-tunk, hiszen előbbi tavasszal, utóbbi ősszel várja a kíváncsi vendégeket.

A magyar emberek egyik nagy kedvence a töltött káposz-ta, amely gyakran kerül ünnep-, de akár hétköznapokon is az asztalra, készítéséből kapunk

ízelítőt, ha októberben Szar-vasra látogatunk. Aki inkább másik nemzeti eledelünket, a gulyást kedveli, annak szeptem-berben Szolnokon van a helye, ahol minden évben nemzetkö-zi gulyásfőző és hagyományőrző fesztivált tartanak. A négylábú-ak között ne feledkezzünk meg a többi állatról sem: Karcagon

és Kunszentmiklóson birkafő-ző fesztivál tárja elénk elődeink hagyományos gasztronómiai kultúráját. A Balatonnál járva ne hagyjuk ki a látványos prog-ramokkal és kirakodóvásárral csábító tihanyi Kecskeköröm-ünnepet, ahol – neve ellené-re – nem kecskét, hanem birkát főznek, az aranyszőrű nyájat le-geltető leány és a tihanyi vissz-hang legendáját felelevenítve.

Változatos konyhánkban a szárnyasoknak is fontos sze-rep jut, nincs ez másként a fesz-tiválok kínálatában sem. Ha kíváncsiak vagyunk a pulyka el-

készítésének módjaira, ahogy a dal is mondja, valóban Debre-cenbe kell mennünk érte. Me-cseknádasdon és Tardon pedig kakas- és tyúkfőző fesztiválon torkoskodhatunk.

A Karcagi Birkafőző Fesz-tiválon közel száz bográcsban rotyog a birkapörkölt évről év-re. A karcagiak valamit nagyon

Egy csipet Magyarország... » így mulat a magyar| Magyarország » itthon.hu

9 Egy csipet Magyarország... » így mulat a magyar | Magyarország » itthon.hu

Jókedv. Kacagás. Ünnep. Emberek. Barátok. Család. Gyerekek és felnőttek. Muzsika és tánc. S minden, mi szem-szájnak ingere.

10 Egy csipet Magyarország... » így mulat a magyar| Magyarország » itthon.hu

tudnak, ha birkafőzésről van szó, nem véletlen, hogy a szelle-mi örökségünk részévé nyilvá-nították e nemes hagyományt. Persze nem csak a csodás bir-kahúsok kerülnek i lyenkor terítékre, hamisítatlan folklór-fesztivál, koncertek, kézműves vásár, gyermekprogramok és utcabál gondoskodik az ínycsik-landó ízek mellé a valódi szóra-kozásról.

A halászatnak és a horgá-szatnak is nagy hagyományai vannak itthon, nem csoda hát, hogy tavasztól késő őszig egy-mást érik a halas fesztiválok. Legtöbbjük természetesen leg-nagyobb tavunkhoz, a Balaton-hoz és környékéhez kötődik,

Füredtől Keszthelyig, Szigliget-től Tapolcáig rendezik a leg-jobb halas fesztiválokat. Aki a halat leginkább leves formájá-ban, folyóból fogva kedveli, an-nak a Bajai Halfőző Fesztiválon a helye, de ha a Tisza ízeire va-gyunk kíváncsiak, választhat-juk a Szegedi vagy a Szolnokon megrendezésre kerülő halfesz-tiválokat is. Nem csak egy-egy hozzávaló vagy étel, de nép-szokások köré is szerveznek eseményeket. Ilyenek példá-ul a hagyományos Mihány-na-pi vásárok, ahol gémeskutak, szürkemarha-gulya, csikósok, bográcsban rotyogó slambuc és más ínycsiklandó pásztorétkek, hamisítatlan pusztai hangulat

várja az érdeklődőket, akik előtt megelevenednek a hagyomá-nyos pásztor- és lovasélet csak-nem elfeledett mindennapjai is. A szőlőművelés védőszentjei is alkalmat adnak az ünnepekre, januárban Szent Vince napján, májusban Szent Orbán-napon, augusztusban Szent Donát-kor, novemberben Márton-na-pon tartanak borfesztiválokat országszerte. Nem múlhat el a november anélkül, hogy vala-milyen libaételt – sült libacom-bot, ludaskását, libatepertőt vagy lúdgégetésztás levest – ne ettünk volna például Szombat-helyen, a Márton-napi legenda szülőhelyén vagy a Nyíregyhá-za melletti Sóstói skanzenben,

Fesztiválok.Minden évszakban.tavasszal, nyáron, ősszel, télen. Amikor bepillantha- tunk Magyarország élés kamrájába, felejt- hetetlen élményekkel is gazdagodhatunk.

Hogy milyen egy jó gasztro-fesztivál? Győződjünk meg róla személyesen, Magyarorszá-gon!

11 Egy csipet Magyarország... » így mulat a magyar | Magyarország » itthon.hu

Debrecenben, Zalaegerszegen és nem utolsósorban a Szentend-rei Szabadtéri Néprajzi Múze-umban.

A legenda szerint Szent Márton palástját egy didergő koldusnak adta, később misz-szionárius lett, majd Tours püs-pökévé választották. Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké válasz-tása elől, de a ludak gágogá-sukkal elárulták, így elvállalta a püspökséget, innen a „Már-ton lúdja” elnevezés. A Már-ton-napi libalakoma a paraszti év végével függ össze, amikor a cselédek megkapták bérüket és hozzá ráadásként egy libát. Or-szágszerte lakomákat rendez-

tek, hiszen „aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Ehhez kötődik az újbor fogyasztásának hagyománya, mivel épp novemberre fejező-dik be a must borrá alakulása is, ezért Márton az újbor védő-szentje is. Szent Vincét janu-ár 22-én ünnepeljük, nevének etimológiája: Vin-Cent, amely százszoros bort jelent. A népi hiedelem szerint, ha az utolsó fagyosszent, Szent Orbán napja, május 25-e derűs, az jó termést és még jobb bort ígér. Szent Do-nát a szőlőskertek, szőlősgaz-dák védőszentje, névünnepe a régi naptárban augusztus 7-ére esik, a szőlősgazdák különösen a villámcsapás és jégeső távol-

tartásáért imádkoztak hozzá. És az italok után ismét ételek: hívhatjuk cinkének vagy dödöl-lének is, a krumpliból és lisztből készült paraszti étek tiszteletére számos fesztivált rendeznek, de választhatunk a laska-, tócsni vagy, ha tetszik, lapcsánkafesz-tiválok közül is. Az étlap ezzel nem ér véget, oly bőséges, csak győzzünk válogatni a külön-böző gyümölcsök, zöldségek, a medvehagyma-, sütőtök-, perec- vagy éppen gyógynövényfesz-tiválok kínálatából. Egyszerű paraszti ízekre vágyók és való-di gurmanok egyaránt megta-lálják kedvenc ízeiket, érdemes üres gyomorral érkezni, mert kóstolni mindenhol kötelező.

Egy régi mondás szerint: ,,Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince''

12 Egy csipet Magyarország... » ízek, illatok kavalkádja| Magyarország » itthon.hu 12

ízeK, IllAtoK KAVAlKádjA

piacoK, aMiKEt nEM szabad KiHagyni

A látogatás pedig nem csak az ínycsiklandó finomságok mi-att nyújt maradandó élményt: a piacok modern korunk aprócs-ka, de barátságos, színes kö-zösségi terei, ahol átadhatjuk magunkat az ízek, illatok, szí-nek csábításának. A finom fala-tok kóstolgatása mellett jólesik egy-egy szóra vagy beszélgetésre megállni egymással, megismer-kedni helyiekkel, a termelőkkel, kézművesekkel. A  piac mind-az, ami sokszor hiányzik ko-runk rohanó világából: egy sokszínű, jó szagú, mozgal-mas, mégis békés és maraszta-ló hely. Termelői piacok várják

a látogatókat – többek között – Budapesten, a Vidékfejleszté-si Minisztérium árkádjai alatt, a Szimpla kertben vagy a Ró-zsák terén, de mára már orszá-gos hírnevet szerzett magának vidéken a káptalantóti Liliom-kert, a gyenesdiási balatoni vagy a budaörsi halpiac, a nagymaro-si termelői piac, de igazi külön-legesség a ráckevei vízipiac is. Aki nem vízparton lakik, annak valódi élményszámba megy a látogatás, itt ugyanis a vásárlók egy része csónakon érkezik, de akad olyan kereskedő, aki áru-ját is ladikon hozza. Helyi ter-mékekért érdemes körülnézni a

országszerte egyre több helyen nyílnak ínycsik-landó, a helyiek által megtermelt, illetve készített finomságokat árusító, különleges hangulatú termelői piacok. Valóságos reneszánszukat élik napjainkban a helyi piacok.

A piacokon különféle szörpök, mézek, lekvárok, olajok, ecetek, házi sajtok, kolbászok, sonkák és kenyerek látványa és illata csábítja kóstolásra, majd pedig vásárlásra a kíváncsi látogatót, nem is beszélve az ehető finomságokat kiegészítő egyedi kézműves portékákról.

13 Egy csipet Magyarország... » ízek, illatok kavalkádja | Magyarország » itthon.hu

Lehet folyékony, kristályos vagy akár tömör. A méz kétségte-lenül a termé-szet csodái közé tartozik.

Csípős, lángolt, paprikás. Sertés, szürke marha, mangalica, netán szarvas vagy pulyka. A piacok egyik nagy kedvence: a kolbász – csak húsimádóknak.

fesztiválok és a nemzeti parkok háza táján is, hiszen egyre több rendezvény és nemzeti park tűzi zászlajára a népi gasztronómia, a helyben termelt alapanyagok és a kézművesek termékeinek népszerűsítését. Etyek neve ösz-szekapcsolódott a „slow food fesztiválokkal”, Kőszegen az Írottkő Natúrpark termékeit kí-nálják az októberi Orsolya-napi vásáron, az Őrségi Tökfeszti-válon pedig az Őrségi Nemzeti Park védjegyével kitüntetett ter-melők és kézművesek termékei-vel találkozhatunk.

Egy hangulatos piacozás, a helyi ízek és emberek megisme-rése után pedig érdemes felke-rekedni és felfedezni a vidéket,

amely mindezen kincseket rejti – próbáljuk ki hát mi is a lassú turizmust! Vidéken járva a ter-melői és biopiacok mellett a fa-lusi vendéglátók által nyújtott ún. falusi vendégasztal kereté-ben fedezhetjük fel a legauten-tikusabb vidéki ízeket. A falusi vendégasztal keretében jól főző helyi emberek helyi alapanya-gokból látják el a vendégeket, asztalra kerülnek a vidék hagyo-mányos, tájjellegű ételei, de van, ahol a házi disznóvágásba, ökör-sütésbe, bográcsozásba, kemen-cés sütögetésbe is bevonják az arra járó turistát.

Egyre több helyen pillantha-tunk bele a hagyományos, még-is modern és nem utolsósorban

fenntartható gazdálkodás rejtel-meibe. Bio- és ökofarmok várják országszerte a mai falusi életbe belekóstolni vágyó vendégeket, akik megnézhetik, akár gondoz-hatják is a háziállatokat: kecs-két, birkát, tehenet, szárnyas és más jószágot, és természetesen megkóstolhatják a belőlük há-zilag készített biotermékeket, a helyben termett zöldséget, gyü-mölcsöt. A Zselicben hazánk első ökológiai faluja, Gyűrű-fű is várja a vendégeket. A fes-tői környezetben épült farmok környéke számtalan kirándu-lási lehetőséget tartogat min-denkinek, de a pihenésre vágyó vendégek is elvonulhatnak ide a rohanó hétköznapok elől.

14

HatvanTata

Hajdúszoboszló

Törökszentmiklós

Budaörs

Siófok

Szentendre

Karcag

Várpalota

Keszthely

Dombóvár

Paks

MonorGyál

Komárom

PannonhalmaHortobágy

Göncz

Mohács

Bóly

Sárköz

Mezőtúr

Csongrád

Balmazújváros

Tapolca

Balassagyarmat

Szarvas

Kalocsa

Mátészalka

Tiszaújváros

Kisvárda

Vecsés

Mezőkövesd

Sátoraljaújhely

Püspökladány

Gyomaendrőd

SárvárBerettyóújfalu

Dunaharaszti

DabasAbony

Bátonyterenye

Sárospatak

Kiskőrös

Mór

Tiszafüred

Tiszavasvári

Gőd

Sárbogárd

Újfehértó

Sajószentpéter

Balatonfüred

Nyírbátor

Dorog

Kisújszállás

Hajdúhadház

Marcali

Gyömrő

Körmend

Barcs

Pilisvörösvár

Nagyatád

Kaposmérő

Nagykáta

Tolna

Kőszeg

PécelMende

Tiszaföldvár

Heves

Mezőberény

Szigetvár

Lajosmizse

Edelény

Albertirsa

Bicske

Kapuvár Csorna

Pásztó

Szeghalom

Szerencs

Békés

Őriszentpéter

Hódmezővásárhely

Makó

Mezőhegyes

Dunaújváros

Sopron

Nagykanizsa

Érd

ÓzdIpolytarnóc

Hollókő

Borsod-nádasd Tokaj-

Hegyalja

Baja

Cegléd

Pápa

Herend

Moha

Vác

Gyula

Gyöngyös

Kazincbarcika

Orosháza

Kiskunfélegyháza

Hajdúböszörmény

Szentes

Kiskunhalas

Gödöllő

Dunakeszi

Esztergom

Mosonmagyaróvár

Jászberény

Nagykőrös

Sziget-szentmiklós

Százhalombatta

SZÉKESFEHÉRVÁR

TATABÁNYA

GYŐR

VESZPRÉM

SZOMBATHELY

ZALAEGERSZEG

KAPOSVÁR

PÉCS

SZEKSZÁRD

KECSKEMÉT

SZOLNOK

SZEGED

BÉKÉSCSABA

DEBRECEN

NYÍREGYHÁZA

MISKOLC

EGER

SALGÓTARJÁN

BUDAPEST

Fe

rt

ő

Rába

Mura

Dráva

Kapos

Dun

a

Sió

Dun

a

Zag

yva

Tarna

Tisza

Tisza

Maros

Körös

Fekete-Körös

Sebes-Körös

Beretty

ó

Szamos

Tisza

Tisza

Bodrog

Hernád

Fehér-

Körös

Sajó

Sió

DunaLajta

Velencei-tó

Tisza-tó

21

16

15

14

13

5

67

11

1210

4

98

3

2

1

19 18

17

20

22

AUSZTRIA

SZLOVÉNIA

HORVÁTORSZÁG

SZERBIA

SZLOVÁKIA

ROMÁNIA

UKRAJNA

CSONGRÁD

HAJÓS-BAJA

KUNSÁG

ÁSZÁR-NESZMÉLY

BADACSONY

BALATONFÜRED-CSOPAK

BALATONFELVIDÉK

ETYEK-BUDA

MÓR

PANNONHALMA

SOMLÓ

SOPRON

DÉL-BALATON

PÉCS

SZEKSZÁRD

VILLÁNY

BÜKK

EGER

MÁTRA

TOKAJ

ZALA

TOLNA

BORVIDÉKEINK

Gasztrofesztiválok

Jellegzetes helyi ételek

Eredetvédett pálinkák

Cukrászdák, kávézók

15

14

13

12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

17

16

18

19

20

21

22

Egy csipet Magyarország... » térkép| Magyarország » itthon.hu

Magyarország „íztérképe”

15

HatvanTata

Hajdúszoboszló

Törökszentmiklós

Budaörs

Siófok

Szentendre

Karcag

Várpalota

Keszthely

Dombóvár

Paks

MonorGyál

Komárom

PannonhalmaHortobágy

Göncz

Mohács

Bóly

Sárköz

Mezőtúr

Csongrád

Balmazújváros

Tapolca

Balassagyarmat

Szarvas

Kalocsa

Mátészalka

Tiszaújváros

Kisvárda

Vecsés

Mezőkövesd

Sátoraljaújhely

Püspökladány

Gyomaendrőd

SárvárBerettyóújfalu

Dunaharaszti

DabasAbony

Bátonyterenye

Sárospatak

Kiskőrös

Mór

Tiszafüred

Tiszavasvári

Gőd

Sárbogárd

Újfehértó

Sajószentpéter

Balatonfüred

Nyírbátor

Dorog

Kisújszállás

Hajdúhadház

Marcali

Gyömrő

Körmend

Barcs

Pilisvörösvár

Nagyatád

Kaposmérő

Nagykáta

Tolna

Kőszeg

PécelMende

Tiszaföldvár

Heves

Mezőberény

Szigetvár

Lajosmizse

Edelény

Albertirsa

Bicske

Kapuvár Csorna

Pásztó

Szeghalom

Szerencs

Békés

Őriszentpéter

Hódmezővásárhely

Makó

Mezőhegyes

Dunaújváros

Sopron

Nagykanizsa

Érd

ÓzdIpolytarnóc

Hollókő

Borsod-nádasd Tokaj-

Hegyalja

Baja

Cegléd

Pápa

Herend

Moha

Vác

Gyula

Gyöngyös

Kazincbarcika

Orosháza

Kiskunfélegyháza

Hajdúböszörmény

Szentes

Kiskunhalas

Gödöllő

Dunakeszi

Esztergom

Mosonmagyaróvár

Jászberény

Nagykőrös

Sziget-szentmiklós

Százhalombatta

SZÉKESFEHÉRVÁR

TATABÁNYA

GYŐR

VESZPRÉM

SZOMBATHELY

ZALAEGERSZEG

KAPOSVÁR

PÉCS

SZEKSZÁRD

KECSKEMÉT

SZOLNOK

SZEGED

BÉKÉSCSABA

DEBRECEN

NYÍREGYHÁZA

MISKOLC

EGER

SALGÓTARJÁN

BUDAPEST

Fe

rt

ő

Rába

Mura

Dráva

Kapos

Dun

a

Sió

Dun

a

Zag

yva

Tarna

Tisza

Tisza

Maros

Körös

Fekete-Körös

Sebes-Körös

Beretty

ó

Szamos

Tisza

Tisza

Bodrog

Hernád

Fehér-

Körös

Sajó

Sió

DunaLajta

Velencei-tó

Tisza-tó

21

16

15

14

13

5

67

11

1210

4

98

3

2

1

19 18

17

20

22

AUSZTRIA

SZLOVÉNIA

HORVÁTORSZÁG

SZERBIA

SZLOVÁKIA

ROMÁNIA

UKRAJNA

CSONGRÁD

HAJÓS-BAJA

KUNSÁG

ÁSZÁR-NESZMÉLY

BADACSONY

BALATONFÜRED-CSOPAK

BALATONFELVIDÉK

ETYEK-BUDA

MÓR

PANNONHALMA

SOMLÓ

SOPRON

DÉL-BALATON

PÉCS

SZEKSZÁRD

VILLÁNY

BÜKK

EGER

MÁTRA

TOKAJ

ZALA

TOLNA

BORVIDÉKEINK

Gasztrofesztiválok

Jellegzetes helyi ételek

Eredetvédett pálinkák

Cukrászdák, kávézók

15

14

13

12

11

10

9

8

7

6

5

4

3

2

1

17

16

18

19

20

21

22

Egy csipet Magyarország... » térkép | Magyarország » itthon.hu

16 Egy csipet Magyarország... » érik a szőlő…| Magyarország » itthon.hu

A magyar szőlő- és bortermelés évezredes múltra tekint vissza. e hagyomány őrzői a mai szőlészek és borászok. A bor egyben a magyar történelem, kultúra és gasztronómia egyik meghatározó eleme.

A bikavér olyan magyar fajtákat tartalmaz, mint a kékfrankos, a portugieser és a kadarka.

Magyarország 22 borvidéke vál-tozatos tájakkal, ízekkel, él-ményekkel várja a látogatókat. A magyar borvidékek sokszínű-ségének köszönhetően világhírű

érIK A szőlő…

16

borvidéKEinK

magyar termékeink a tokaji aszú, az egri bikavér, a debrői hársleve-lű és a badacsonyi szürkebarát. Nem csoda hát, ha nehezünkre esik a választás. A megoldás rop-pant egyszerű: itthoni kalando-

zásaink során körbekóstolhatjuk az egész országot.

A fővárosiak örömére az Etyek–budai és a pezsgőborok ha-zájaként emlegetett Ászár–nesz-

mélyi borvidék is csak egy ugrás Budapestről. Etyeken mindig ta-lálunk nyitott pincéket, és egy-re gyakoribbak az ún. slow food fesztiválok errefelé. Hazánk leg-régebbi pezsgőgyárába is részben

innen érkezik a szőlő, amely-ből a híres Törley pezsgő készül. Felfedezőutunkon Móron ezer-jót, távolabbra merészkedve, a Dél-Alföldön olyan magyar faj-tákat kóstolhatunk, mint a kövi-

17 Egy csipet Magyarország... » érik a szőlő… | Magyarország » itthon.hu

dinka vagy a kadarka. Villányban a pincék ajtaja mindig nyitva áll a szomjas utazók előtt. Könnyen rabul ejt a mediterrán éghajla-tú vidék és persze a kiváló vö-rösborok. Szekszárdon az ország legszebb kadarkáit és bársonyos kékfrankosokat találunk. Eger a bikavér hazája, amelyet számos pincében kóstolhatunk. A bada-csonyi szőlőhegyen akár busszal is körbejárhatjuk a pincéket, és a finom borokat ízlelgetve a ba-zaltorgonákban és a Balaton lát-

ványában is gyönyörködhetünk. Füreden nyaranta több héten át várják a borfesztivál kiállítói a korzón sétálgatókat egy-egy po-hár hamisítatlan balatoni borra. A Balaton-felvidéken járva, válo-

gathatunk a gomba módra nö-vekvő kis családi borászatok kínálatából: olaszrizling, rózsa-kő és kéknyelű fajtákból. A déli parton, a boglári hegyről szintén nem csak a csillogó víztükör-re és a szemközti hegyekre nyíló panorámát élvezhetjük, de kivá-ló borokat is iszogathatunk. Pan-nonhalmán a világörökség részét képező apátság szerzetesei gon-doskodnak a helyi borkészítés hagyományainak megőrzéséről. Az ország legkisebb borvidéke az

egyetlen szőlőhegyből álló Somló, mely a nagytestű száraz fehérbo-rok hazája. Itt terem a legautenti-kusabb szőlőfajtánk is, a juhfark, amely nevét az alakjáról kapta. Sopron és környéke a kékfran-

kos fellegvára. A Mátrai borvidék az elmúlt években került fel újra Magyarország bortérképére friss fehérborainak és elkötelezett fi-atal borászainak köszönhetően. A Hajós–bajai borvidéken törté-nelmi pincesor vár felfedezésre.

És mit hagytunk a végére? A desszertet, hiszen a Tokaj-hegy-aljai borvidék első számú és legis-mertebb bora itthon és külföldön is még mindig az aszú. Emellett furmint és hárslevelű fajtákból készülnek a borvidék száraz borai.

Varázslatos hely ez, csakúgy, mint a többi borvidékünk, amelyeknek lankái között élmény felfedezni a táj szépségeit, és megpihenni va-lamelyik hűvös pincében egy jó pohár bor mellett.

17

18 Egy csipet Magyarország... » rejtett kincsek| Magyarország » itthon.hu

rejtett KIncseK

szEMEt gyönyörKödtEtő pincEfalvaK, borutaK

Aki egyszer ellátogat valame-lyikbe, valószínűleg rabja lesz az itt található pincefalvak ki-sugárzásának és bájának. A pár házból álló pincesortól kezdve a több hektáron elterülő, dimbes-dombos vidéken elszórt pincé-kig, a többszintes, girbegurba utcákon sorakozó színes házakig sokféle pincesor és pincefalu ta-lálható Magyarország területén. Mindegyik egyforma és mind-egyik egyedi is egyben. A leg-több hazai pincefalu pincéiben a helyi lakosság és a környező területek szőlősgazdái készítik az egyszerű asztali borokat, de szép számmal akadnak kiemel-kedő termelők is, akik bár nem

törnek a csúcsborászatok babér-jaira, minőségi borokkal színesí-tik a helyi kínálatot. Építészeti, népművészeti és néphagyomá-nyi értékeik igazi látványosság-gá, izgalmas turisztikai úti céllá avatják ezeket a helyeket, ahol a pincék között sétálva valóban egy másik világba csöppenhet az ember. Nem csak borozni, de kirándulni, kerékpározni, építé-szeti és helytörténeti értékeket és nem utolsósorban a helyi em-bereket megismerni is érdemes ezeken a helyeken, ahol szív-vel és lélekkel fáradoznak azon, hogy e gyönyörű és összetett örökség még sokáig fennmarad-jon. Baráti társasággal, romanti-

bölcske, bóly, csá szártöltés, cserépfalu, gyöngyöspata, györ köny, hajós, Monor, paks, palkonya, si ó a gárd, solt, tibolddaróc. többségükben talán még az egyre növekvő borkedvelő közönség számára is ismeretlenül hangozhatnak e településnevek…Vajon mi köti össze őket?

„Szüret utánPihen a prés.Mustszag bódít.Zenél a csönd,hallgatom.Szőlőszem ésrészeg darázshempereg az udvaron.”(Csanádi I.: Szüret után)

kicsi felbontású

19 Egy csipet Magyarország... » rejtett kincsek | Magyarország » itthon.hu

kus kettesben vagy családostul, mindenkit szeretettel várnak hazánk pincefalvai.

Hazánk gazdag szőlőkultúrá-ját, borvidékeit megismerni hálás elfoglaltság, ha erre vállalkozunk, Magyarország 30 bejegyzett bor-útján indulhatunk útnak. Finom borok és falusias ételek mellett a tájjal, a kultúrával és a hagyomá-nyokkal is találkozhatunk, akár a legrégebben működő Villány-Sik-lósi, akár más, hangulatos borút bejárását választjuk. Egy biztos: az élmény felejthetetlen lesz.

Ahogy Márai Sándor írja: „Ha megérem és nagyon öreg leszek, de magas koromhoz megkapom azt a nyájas és derűs bölcsességet is, amelyet annyira el kívánok ér-ni, meg fogom írni a magyar bo-rok kimerítő katalógusát, mert ezt megírni nagy-nagy tapasztalat, és még nagyobb nyájasság, derű és bölcsesség nélkül nem lehet.”

A borászokkal legjobb személyesen megismerkedni. Senki nem tud olyan szenve-déllyel és lelkesen mesélni a borokról, mint készítőik...

„Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlő-vesszein Nektárt csepegtettél.” (Kölcsey F.: Himnusz)

bor ászoK » A Magyar Bor Akadémia 1991 óta ítéli oda minden évben az Év Bortermelője címet, amelyet a dí-jazott több éven át tartó, kiemel-kedő szakmai teljesítményéért, borainak állandó kiváló minősé-géért, azok hazai és külföldi si-keréért érdemel ki. A kitüntető címet elsőként Tiffán Ede nyerte a Villányi borvidékről, a legutób-bit, 2012-ben Áts Károly, aki a to-kaji borok nagymestere.

Egyre több elismerést tud-hatnak magukénak az egyes pincészetek is, a borászokhoz hasonlóan minden évben meg-választják az Év Pincészetét is. A termelők érdemeinek elismeré-sére a legfiatalabb, de igen rangos díj a Borászok Borásza cím el-nyerése, itt nemcsak a már nagy szakmai múlttal rendelkező borá-szok, de fiatal, ígéretes tehetségek is megmérettetnek évről-évre.

20 Egy csipet Magyarország... » szóda, fröccs, pezsgő, habzóbor, sör…| Magyarország » itthon.hu

buboréK a palacKban

Fröccs » Bakteranyós, hosszúlépés, házmester, házi-úr, Krúdy, Puskás, polgármester, instant… Úton-útfélen, nyáron, forróságban, barátokkal vagy ro-mantikus kettesben, jólesik egy hideg fröccs. Lehet rozé vagy akár fehér, a könnyed és üdítő ital óriási népszerűségnek ör-vend hazánkban, ami nem csak a szódavíz magyar vonatkozásá-nak köszönhető. Egyre több bor-fesztiválon is kapható, de külön rendezvényeket is szentelnek a tiszteletére Győrben, Miskolcon, Csopakon, Dunaszerdahelyen és persze Budapesten is.

pezsgő » Nincs is kel-lemesebb kikapcsolódás, mint egy langyos nyári estén a köny-nyű, pezsdítő italt kortyolgatni a nyaralás alatt. A pezsgő igen népszerű hazánkban, szeretjük üdeségét, édességét és boros za-matát. Közismert a legenda Dom Perignonról, a bencés szerzetes-ről, aki állítólag véletlenül „ta-lálta fel” a pezsgőt Champagne vidékén. A mi legendánk 125 év-vel ezelőtt kezdődött: Magyar-országon volt ideje kialakulni a  pezsgőkultúrának, amiben nagy szerepe van Törley József-nek, az alapítónak, akinek ne-ve mára egyenlő lett a magyar pezsgővel. Budafok 1887-ben el-

nyerte a Borok és Pezsgők Nem-zetközi Városa címet. Aki még nem járt itt, feltétlenül érde-mes felkeresnie a magyar pezs-gőgyártás fellegvárát egyszer. Nem könnyű eligazodni a pezs-gőkategóriák között, az egyre szaporodó pezsgőfesztiválokon mindenki megtalálja kedven-cét, legyen szó száraz, fanyar ízű vagy édesebb pezsgőről. Pezsgő-nek azokat a másodlagos erjesz-tési eljárással készülő must- vagy boralapú italokat nevezzük, amelyekben a buborékképződés kizárólag az erjedésből szárma-zik. Ha mesterséges úton kerül bele a szén-dioxid, akkor az italt már habzóbornak hívjuk.

sör » Miközben egymást érik a bor-, pezsgő- és pálinka-fesztiválok országszerte, a sör népszerűsége is töretlen. A leg-több sörfesztivál nyáron várja a szomjas vendégeket, érdemes be-térni egy korsóra, akár Budapes-ten, akár Békéscsabán, Egerben, Mohácson vagy Zalaegerszegen járunk. Amikor éppen nincs sör-fesztivál a környéken, akkor is benézhetünk az egyre szaporo-dó kézműves sörfőzdék valame-lyikébe. A nyaralás ráérős estéin ne csak a borospohár legyen te-hát kéznél, a magyar sörök terén is van mit kipróbálni, megkóstol-ni itthon.

«

szódA, Fröccs, pezsgő, hAbzóbor, sör…

jedlik ányos 1826-ban, hogy rendtársait meglepje, szerkesztette meg „apparatus acidularis” nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas víz volt előállítható. Az apparátust magyarul „savanyú vízi készület”-nek nevezte. Később tervei alapján épült fel az első szik vízüzem.

Miközben egymást érik a bor-, a pezsgő- vagy éppen a pálinka-

fesztiválok országszerte, a sör népszerűsége is töretlen. A már

ismert nemzetközi márkák mellett egyre több magyar főzdével

és termékeikkel találkozhatunk.

21 Egy csipet Magyarország... » szóda, fröccs, pezsgő, habzóbor, sör… | Magyarország » itthon.hu

Tudta-e?Pezsgő szavunkat Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, aki 1822. március 13-án Wesselényi Miklóssal közösen meglátogatta a híres francia Moët pezsgőgyárat. 1835-ben az Echs és Társa pezsgőgyár Széchenyi nevű pezsgőt hozott forgalomba, a legnagyobb magyar ekkor magyarította a „sampányer” kifejezést „pezsgő-borra”.

22 Egy csipet Magyarország... » nemzeti értékeink| Magyarország » itthon.hu

neMzetI értéKeInK

pálinKa

Eredetvédett pálinkáink több-ségét a Dunától keletre kóstol-hatják a pálinka szerelmesei. A békési szilvapálinka a Körösök völgyében termett vörös szilvá-ból, évszázados hagyományú kis-üsti rendszerű pálinkafőzéssel készül. A gönczi barackpálinka különleges illat- és zamatanyag-ban gazdag, amely különbözik más régiók barackpálinkáitól. Kecskeméten is barackpálin-ka terem, méghozzá világhírű, a városban és környékén ter-mesztett kajszibarackból készí-tik. Szabolcsban hagyományos

réz kisüstön párolják a friss gyü-mölcsízű és -illatú, kellemes aromájú almapálinkát. Ez a kör-nyék bőkezűen kapott a termé-szet adományaiból, itt készül a szatmári szilvapálinka is, amely évszázadok óta a szatmár-be-regi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Egy helyi mondás szerint aki iszik belőle, minden kortytól egy évvel fiata-labb lesz. Aki még nem telt el a gyümölcsök ízével, az kóstolhat újfehértói meggypálinkát, göcse-ji körtepálinkát vagy pannonhal-mi törkölypálinkát.

Világhírű, egyedülállóan zamatos, Magyarországot reprezentáló égetett szeszes italunk a pálinka. 2004 óta az európai unióban csak a Magyarországon, illetve négy osztrák tartományban eredeti gyümölcsből, alkoholos erjedés útján, lepárlással és desztillált víz hozzáadásával készült színtiszta gyümölcs- vagy törkölypárlatot lehet pálinkának nevezni.

Tudta-e?A szőlőtörköly a szőlő mag-jából, héjából és kocsányá-ból származó karakteres ízt és zamatot, a szőlőfajták gyü-mölcsösséget, a borseprő pedig az aljborra és a boros erjedésre jellemző telt ízt köl-csönöz a törkölypálinkának. Tudta-e?A pálinkát szobahőmérsékle-ten, 19-22 °C-on érdemes és kell fogyasztani, mivel a gyü-mölcs, a zamatok, az érleltség így érvényesül igazán. A pálin-ka aperitif és digesztív ital is egyben, étkezés előtt és után is fogyasztható.

23 Egy csipet Magyarország... » nemzeti értékeink | Magyarország » itthon.hu

A pálinka reneszánszáról mi is meggyőződhe-tünk az egyre szaporodó fesztiválokon. Ne gondoljuk, hogy egy ilyen fesztiválról saját lábunkon már nem távozhatunk, a pálinkakósto-lásnak is vannak szabályai, amiket ha betartunk, sokféle ízt megkóstolhatunk.

A pálinka elfoglalta méltó helyét a hungari-kumok között is. Országszerte több helyen látogathatunk el a manufaktúrák-ba, bepillantást nyerve az ízletes ital tradicionális előállításának titkaiba.

Méltán lehetünk büszkék ha-zánkra, melyben oly sok kuli-náris értékre lelhet a kíváncsi utazó. Az országot járva érdemes megismerkedni a Magyar Érték-tárban található nemzeti gaszt-ronómiai értékeinkkel. Vannak köztük híresek és ismertek, mint például – a teljesség igénye nél-kül – a csabai és a gyulai kolbász, a hízott víziszárnyas-termékek, a hajdúsági torma, a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika, a szür-ke marha húsa, a makói vörös-hagyma vagy a pozsonyi kif li. És akadnak igazi rejtett kincsek is, mint az egyedülálló alföldi kamillavirágzat. Italok is szép

számmal szerepelnek a nemzeti értékek között, eredetvédett pá-linkáink és Magyarország bor-vidékeinek borai - régi magyar fajtáink közül például a debrői hárslevelű és az izsáki arany sár-fehér - is gazdagítják a palettát.

A Hungarikumok Gyűjtemé-nye is folyamatosan bővül: olyan nemzeti értékeink, mint a pálin-ka, a törkölypálinka, a csabai és a gyulai kolbász, illetve vastagkol-bász, a magyarországi tokaji bor-vidéken előállított tokaji aszú, a hízott libából előállított termé-kek, a szikvíz és a kalocsai fűszer-paprika őrlemény is szerepelnek már a hungarikumok listáján.

A gyógynövények bár nem az értéktár részei, a természet aján-dékaként óvják, védik egészségün-ket. A mai napig ősi receptúrák alapján készülnek a gyógyteák a Majki Kamalduli Remeteség-ben és a Pannonhalmi Főapátság-ban, ám nemcsak a szerzetesek, a bükki füvesember is ismeri a gyógynövények titkait. A Kárpát-medence rendkívül gazdag magas drogtartalmú növényekben, innen is származik a mondás: fűben, fá-ban orvosság lakozik. A gyógynö-vényeket mindig is nagy becsben tartották, mert bár némelyikük termeszthető, legtöbbjüket erdő-kön, mezőkön lehet begyűjteni.

hungArIKuMoK, gyógynöVényeK »

24 Egy csipet Magyarország... » Múltízlelő, jelenkóstoló| Magyarország » itthon.hu

A bajorországi születésű Gundel János vendéglős, a híres gasztro-nómiai dinasztia alapítója 1857-ben érkezett Magyarországra, pikolófiúként kezdte fényes pá-lyafutását. Híres vendéglőjében, a Virágbokorban Lotz Károly, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Szilá-gyi Dezső, Tisza Kálmán és Tisza István is megfordult. Fia, Gundel Károly Európa leghíresebb ven-déglőiben tanulta a mesterséget, 1910-ben vette át a városlige-ti Wampetics-vendéglőt. Gundel étterme az 1939-es New York-i világkiállítás magyar pavilonjá-nak hivatalos étterme is volt.

A New York Times korabeli száma így tudósított az étterem szerepléséről: „A Gundel-ven-déglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint

egy hajórakomány turistapros-pektus.” A tulajdonosról így ír egy korabeli feljegyzés: Gundel Károly „…a magyaros vendég-látás, konyha és szakácsművé-szet első mestere. Jó ízek, békés örömök, dús esték, meleg han-gulatok, csillogó italok, az élet lucullusi élveinek első karna-gya s fővárosunk egyik legkivá-lóbb hírverője. Nevének hallatára nyugodt, békés és elégedett derű ül az arcokra.” A Gundel számos más, nagy múltra visszatekintő étteremmel együtt ma is része a főváros színes gasztronómiai kínálatának.

Budapest híres éttermeiről, bisztróiról, bárjairól és feszti-váljairól, ahol az ország kiemelt borvidékeiről érkező remekmű-veket is megkóstolhatjuk.

Tudta-e? Gundel János kreációja a palócleves, mely zöldbabos ürüleves tejföllel habarva, kaporral ízesítve, amit Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc” tiszteletére alkotott, aki azt kérte tőle, hogy olyan levessel lepje meg, amilyet még sosem evett.

Múlt és jelen, hagyomány és újdonság találkozása a gasztronómia. egy nép étkezési kultúrája, szokásai, konyhájának fejlődése az adott nép történelmével szorosan összefügg.

Múltízlelő, jelenKóstoló

Kis Magyar gasztrotörténElEM

25 Egy csipet Magyarország... » Múltízlelő, jelenkóstoló | Magyarország » itthon.hu

Kultikus helyek a pesti éjszaká-ban, mulatságos, beszélő nevekkel, törzsközönséggel és turistákkal. Ezek a rom-kocsmák.

A fővárosban a klasszikus ma-gyaros éttermek mellett virá-goznak az újragondolt magyar konyhát kínáló bisztrók. A szó-rakozóhelyek között egyre több a romkocsma, a sör a fesztivá-lok itala lett, a bor és a fröccs pedig a városé. Az Andrássy út villáiban szórakozóhelyekre és lakáséttermekre lelünk, a Rá-day utca bárok és éttermek, bár-színházak, gin- és fröccsbárok, nemzetközi gasztronómiai mű-helyek otthona. Budapestet is el-érte a gasztronómiai forradalom. A pörkölt vagy a somlói galuska még mindig menő, épp csak né-mi átalakuláson estek át a fővá-rosi konyhákon. Egyik percről a másikra nyitnak új helyek, ahol sokszor jól ismert, de újragon-dolt ételekkel találkozhatunk. A Michelin Guide és a Gault Mil-

lau által is elismert csúcsgasztro-nómiát kínáló éttermeken kívül igazi „őszinte” konyhákat is ta-lálunk: klasszikus piros-fehér kockás vendéglőket, sonkabárt, zsidó bisztrót, libaéttermet vagy kolbászozót. A főváros gasztro-nómiai életének egyik legfonto-sabb eleme a bor lett, így igazán különböző borbárokat és boro-zókat találunk városszerte, ahol kedd délben ebédelhetünk a kol-légákkal, péntek este pedig kel-lemesen beszélgethetünk pár pohár bor mellett. A gasztronó-mia és az étteremkultúra meg-újulásával Budapesten az evés igazi kulináris élvezet, egész es-tés program, sőt igazi tanul-mány. Nehéz megmondani, hogy melyik lesz holnap a kedvenc ét-termünk…

«

bIsztró, borbár, roMKocsMA »

26 Egy csipet Magyarország... » Kultúra vízparton| Magyarország » itthon.hu Egy csipet Magyarország... » édes élet| Magyarország » itthon.hu

gerbaud, Auguszt, daubner, hadik, hauer… és még sorolhatnánk a neves cukrászdinasztiákat és üzleteket, amelyek generációk óta váltanak ki elégedett sóhajt vendégeikből egy-egy szelet torta, sütemény vagy fagylalt elfogyasztásakor. nemcsak a fővárosban, de vidéken is számtalan helyen torkoskodhatunk.

Eszterházy-torta, somlói galuska –

két örök klasszikus.

Vácott a gyönyörűen felújított főtéren letelepedve kreatív és formabontó desszertekre csodál-kozhatunk rá, Gyulán a patinás Százéves Cukrászda és Manufak-túra bonbonkínálatából szemez-

gethetünk, Balatonfüreden járva két kifinomult cukrászda közül is választhatunk, Egerben pedig megcsodálhatjuk Kopcsik Lajos marcipánműremekeit. Nagy él-mény és remek szórakozás vár

édes élet

26

cuKrászoK, aKiK bElopjáK MaguKat a szívünKbE dEsszErtjEiKKEl

27 Egy csipet Magyarország... » Kultúra vízparton | Magyarország » itthon.hu Egy csipet Magyarország... » édes élet | Magyarország » itthon.hu

ránk: a Barokk szoba impozáns berendezéseinek darabjai, a pad-ló, a tapéta, a függöny, a falakon lévő képek, a stukkó, a csillár, a kályha, a kanapé, az asztal mind-mind marcipánból készültek. A gyerekek örömére itt a mesefi-gurák is marcipántestet öltenek, van Kisvakond és Lúdas Ma-tyi is, a képtárban pedig olyan marcipán-reprodukciók tárul-nak elénk, mint például Van Gogh napraforgói. Apropó mar-cipán! A Szamos név – finomabb-

nál finomabb süteményei mellett – szinte egyet jelent a marcipán-nal, országszerte számos helyen fogyaszthatunk belőle. Kugler Henrik egykori cukrászdája a Vörösmarty téren fogalom.

„De szeretnék gazdag lenni,Egyszer libasültet enni,Jó ruhába járni kelni,S öt forintér kuglert venni.Mig a cukrot szopogatnám,Uj ruhámat mutogatnám,Dicsekednék fűnek fának,Mi jó dolga van Attilának.”– írja József Attila versében. Ma is betérhetünk a nagynevű cukrászdába, amelybe 1884-ben társult be a svájci származá-sú Gerbeaud Emil. Tortája a kor kedvelt, keresett édessége volt.

Ő vezette be a francia desszer-tet, a minyont, amit a hazai kö-zönség átkeresztelt Kuglernek. A Kugler Cukrászdában töltöt-te uzsonnadélutánjait a magyar arisztokrácia színe-java, művé-

szek, írók is megfordultak az üz-letben. Süteményei világhírre tettek szert, habos, csokoládés kávéja, különleges likőrjei, vala-mint cukorbonbonjai vonzották a közönséget. A fagylaltot nyáron az üzlet előtt, az utca kövezetére állított asztaloknál fogyaszthatta a nagyérdemű. Nincs ez másként ma sem, Budapest belvárosában járva mindenképp érdemes kicsit megpihenni a nagynevű cukrász-dában egy kávé és sütemény tár-saságában. Nem csak a Gerbaud,

de sok más hely is édes „bűnözés-re” csábít, ilyen az Auguszt csa-lád cukrászbirodalma is. Auguszt Elek 1870-ben indította cukrá-szatát, később fia, Auguszt József, majd unokája, Auguszt Elemér

27

28 Egy csipet Magyarország... » édes élet| Magyarország » itthon.hu

vette át a bolt vezetését. A csa-lád immár öt generáció óta őrzi a tudást, a hagyomány és a ven-dégek tiszteletét, amit bárki meg-tapasztalhat, ha betér hozzájuk. A Gerbeaud pesti versenytársa-ként tartották számon az 1890-ben alapított Rákóczi úti Hauer cukrászdát, ahol megkóstolhat-juk a híres Hauer-krémest vagy éppen a „sarokházat”. A Daubner budapesti cukrászda elődjét Da-ubner Béla 1901-ben Orosházán nyitotta meg. A Daubner kiváló minőségű alapanyagokból, sze-retettel és hozzáértéssel készü-lő, ínycsiklandozó édességeivel csábítja messze földről a közön-séget. Pest-Buda legrégebbi cuk-rászdájának tartják az 1827-ben nyílt Ruszwurmot a budai Vár-ban. A biedermeier berendezés még az eredeti, s a cukrász ne-véhez fűződik a linzersütemény, melyet egyik törzsvendége, Lin-zer Rudolf főhadnagy tiszteleté-re készített először. A történelmi cukrászdákon kívül is rengeteg hely várja az édesszájúakat or-szágszerte és a fővárosban is, ha egy somlói galuskát vagy egy do-bostortát szeretne elfogyasztani.

Nemzeti büszkeségünk, a dobostorta egy véletlennek kö-szönheti létezését. A legenda szerint Dobos mester inasa vé-letlenül cukrot tett a vajba só

helyett. Dobos megkóstolta, és igen ízletesnek találta, kísér-letezni kezdett vele, és így al-kotta meg az akkor hatalmas újdonságnak számító vajas kré-met, hiszen addig csak a főzött krémet ismerték és használták. A  világhíres dobostorta öt ré-teg habkönnyű piskótalapból, vajas csokoládékrémből és a te-tején roppanós karamellből áll „mindösszesen”. 1885-ben, I. Fe-renc József és Erzsébet királyné elsők között kóstolhatták meg a tortát, amelynek receptjét min-denki meg akarta fejteni. Bár a recept már bárki számára elér-hető, sehol nem készítik olyan tökéletesen a világon, mint ná-lunk, idehaza.

Évről évre cukrászok és cuk-rászdák versengenek azért, hogy elkészítsék hazánk születésna-pi tortáját, amelyet több száz cukrászdában egész évben lehet kapni. Az ünnepi desszertkü-lönlegességet hagyományosan augusztus 20-án mutatják be a  nagyközönségnek. 2007-ben a  madártejtorta, 2008-ban a szatmári szilvatorta, 2009-ben a pándimeggy-torta, 2010-ben a szilvagombóctorta, 2011-ben a kecskeméti barackos kölestorta, 2012-ben pedig szabolcsi almás máktorta nyerte el az Ország Tortája címet.

Budapest egykor kávéháza-iról volt ismert, a millennium évében már 249 kávéház és 426 kávémérés működött, a fővárost „kávévárosnak” is nevezték eb-ben az időben. Érdekesség, hogy a nők az 1910-es évektől járhat-nak kávéházba, ez azelőtt csak a férfiak privilégiuma volt. Ma, ha végigjárjuk Budapest utcáit, újra megtalálhatunk néhányat a legendás hírű kávéházak kö-zül. A New Yorkba vagy a Cent-rál kávéházba betérve egy röpke félórára akár a múltba is repül-hetünk, de választhatjuk a tren-dibb, modern kávéházakat is, a kínálat igazán színes.

Akinek mindez nem elég, keresse fel valamelyik csoki-fesztivált, egyre több van belő-le országszerte! Édességfronton erős a felhozatal, szerencsére évről évre ellátogathatunk Sze-rencsre, ahol a kerítés nem kol-bászból, hanem csokoládéból van a helyi csokoládéfesztivál idején. Egyik kedvenc mesehő-sünk, Gombóc Artúr is elámul-na, ha ősszel betévedne a lassan hagyománnyá váló budapesti csokoládéfesztiválra, ahol ked-vünkre válogathatunk a lyukas, kerek, lapos, töltött és megannyi más csokoládéból és más kézmű-ves finomságokból.

«

A somlói galus-ka elkészítése – bár a Gundel étterem legen-dás főpincére találta ki – Szőcs József Béla cukrászmester érdeme volt. A nevet is ő adta a süteménynek, a fóti Somlyó hegyről, amely-nek lábánál élt.

Impresszum » Magyar Turizmus Zrt., Belföldi Igazgatóság – Ter mék menedzsment Iroda » Előkeszítés: WOW Stúdió Kft. » Nyomdai munkák: Grafit Pencil Nyomda Kft. » Térkép: Freytag-Berndt » Fotók: Magyar Turizmus Zrt. fotóarchívuma » Idézetek: 18. oldal – Csanádi Imre: Szüret után; 19. oldal – Márai Sándor: Magyar borok; 19. oldal – Kölcsey Ferenc: Himnusz; 27. oldal – József Attila: De szeretnék... » Ingyenes kiadvány!

A gasztronómia görög szó, jelentése ínyenc-ség, az ételek és italok szakértő ismerete, kifinomult élvezése, az étkezés művészete.

» itthon.hu

gasztronóMia. egy nép étkezési kultúrája, szokásai. Múlt és jelen, hagyoMány és újdonság találkozása.