1

A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági

Szakgimnáziuma és Kollégiuma

Szervezeti és Működési Szabályzata

2016

Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

1095 Budapest, Mester u. 56-58.

OM 203061/016

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezető rész ...................................................................................................................... 4

a) Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése .................. 4

b) Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok: ........................................ 4

c) A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

tagiskolai szervezeti felépítése ............................................................................................... 5

d) Szervezeti ábra ................................................................................................................... 8

2. A működés rendje ............................................................................................................... 9

a) A tanulóknak, az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való

benntartózkodásának rendje ................................................................................................... 9

b) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a

nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................................ 10

c) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 10

d.) Intézményi dokumentumok nyilvánossága ..................................................................... 11

e) Intézményi védő, óvó előírások ....................................................................................... 11

f) A benntartózkodás szabályai ............................................................................................ 13

3. A vezetői munka rendje .................................................................................................... 13

a) A vezetők közötti feladatmegosztás ................................................................................. 13

b) Feladat és hatáskörök kapcsolata ..................................................................................... 14

c) A kiadmányozás és a képviselet szabályai ....................................................................... 14

d) A hatáskörök gyakorlásának módja ................................................................................. 14

e) A helyettesítés rendje ....................................................................................................... 15

f) A helyettesítők felelőssége ............................................................................................... 15

g) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 15

4. A kapcsolattartás rendje ................................................................................................... 16

4.1. A belső kapcsolattartás rendje ....................................................................................... 16

a) A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézményei közötti kapcsolatok ....... 16

b) A vezetők és az intézményegység közötti kapcsolattartás rendje, formája ..................... 16

c) A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje: ............... 16

d) A szakmai munkaközösségek együttműködése ........................................................... 17

e) Kapcsolat a diákönkormányzattal ................................................................................ 17

f) Kapcsolat a szervezeti egységekkel .............................................................................. 18

4.2 A külső kapcsolattartás rendje ........................................................................................ 18

a) Kapcsolat a szülői szervezettel ..................................................................................... 18

b) Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .......................................................... 19

c) Kapcsolat a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel ...................................... 20

5. Eljárásrendek .................................................................................................................... 20

a) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők ................................. 20

3

b) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ...... 20

c) A fegyelmi eljárás részletes szabályai .............................................................................. 21

d) Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ........ 21

e) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .... 22

6. Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések ......................................................... 22

a) Az intézményvezető hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök .................................... 22

b) A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása ................................................... 23

c) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van .................. 24

Egyéb szabályozások ................................................................................................................ 24

a) Kollégiumi működési szabályzat ..................................................................................... 24

A kollégiumi vezető feladatköre: .................................................................................. 25

A csoportvezető feladata ................................................................................................ 26

b.) Felnőttoktatás .................................................................................................................. 28

c) Az iskolai könyvtár használatának rendje ........................................................................ 29

Záró rendelkezések………………………………………………………………………...30

Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai……………………………...31

Fenntartói nyilatkozat……………………………………………………………………..32

4

1. Bevezető rész

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezése-

ket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről

szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti

és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá

a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más ha-

táskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevé-

kenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati

rendszerét tartalmazza.

a) Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése

Az intézmény neve: Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgim-

náziuma és Kollégiuma

Székhelye: 1095 Budapest IX., Mester u. 56-58.

Iskola maximális létszáma: a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Alapító Okirata

szerint:

nappali tagozaton: 1160 fő

felnőttoktatás: 360 fő

A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

SZMSZ-e a Budapesti Gazdasági SZC SZMSZ-ével együtt érvényes.

b) Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok:

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről,

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról,

2011.évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről,

150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos

Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről,

315/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól,

2011. évi törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támoga-

tásáról,

59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés alapprogramjának kiadá-

sáról,

110/2012. (VI.4.) Korm.rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről

és alkalmazásáról,

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intéz-

ményekben történő végrehajtásáról,

2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről,

1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról,

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végre-

hajtásáról,

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról,

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának ki-

adásáról,

5

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvá-

nítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmémyek műkö-

déséről,

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabály-

sértési nyilvántartási rendszerről,

1990. évi törvény az illetékekről,

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információsza-

badságról,

362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról,

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról,

1993. Évi XCIII. Törvény a munkavédelemről,

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről,a pedagógus-

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezmé-

nyeiről,

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve higiéniás alkalmas-

ság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről,

Az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről,

A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata

A Budapesti Gazdasági és Szakképzési Centrum Alapító Okirata

c) A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és

Kollégiuma tagiskolai szervezeti felépítése

A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése, engedélyezett létszáma,

feladata

Nappali tagozat A jóváhagyott pedagógiai és szakmai program alapján feladata általános és szakmai művelt-

séget adó középfokú iskolai oktatás, amely érettségi vizsgával zárul. Lehetőséget nyújt felső-

fokú továbbtanulásra, illetve meghatározott munkakörök betöltésére, továbbá érettségire épü-

lő OKJ szerinti képzésre való bekapcsolódásra.

Felnőttoktatás

Érettségire felkészítő középfokú iskolai oktatás esti munkarendben. Lehetőséget nyújt felső-

fokú továbbtanulásra, illetve meghatározott munkakörök betöltésére, továbbá érettségire épü-

lő OKJ szerinti képzésre való bekapcsolódásra.

Diákotthoni, kollégiumi ellátás

Befogadóképessége: max. 80 fő

A kollégium feladata, hogy lehetővé tegye az iskolai tanulmányok folytatását elsősorban

azoknak a fiataloknak, akik a fővárosban működő iskola székhelyétől távol élnek, megfelelő

bejárási lehetőségeik nincsenek, illetve szociális körülményeik a tanuláshoz az otthoni feltéte-

lek miatt nincsenek biztosítva.

6

A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

A könyvtáros

Az iskola nevelőtestületének tagja. A közvetlen felettese az általános igazgatóhelyettes. Az

iskolai könyvtár fejlesztéséért, rendjéért, működéséért, teljes állományáért felel. Kapcsolatot

tart a nevelőtestület többi tagjával, a kollégiummal.

A könyvtár nyitvatartási, működési rendjére javaslatot tesz az igazgatónak.

Könyvtári órákat tart, a folyóiratok, egyéb kiadványok megrendelését és terjesztését végzi.

A diákönkormányzatot segítő tanár

Közvetlen felettese az iskola igazgatója. Összefogja a diákönkormányzatot, közvetlen kapcso-

latot tart a vezetőséggel. Bekapcsolódik az iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezésébe.

Megbízása az DÖK egyetértésével történik.

A rendszergazda

Közvetlen felettese az iskola igazgatója, az informatika munkaközösség tagja. Felügyeli az

iskola és kollégium teljes számítógépparkját, a külső és belső hálózatot, biztosítja a folyama-

tos működését. Fejlesztéseket, beszerzéseket javasol, figyeli az ezzel kapcsolatos pályázato-

kat, részt vesz azok elkészítésében.

A gazdasági ügyintéző

Munkaköri feladatait a pénzügyi referens közvetlen irányítása mellett, az iskola igazgatójával

együttműködve végzi.

Osztályközösségek A tanulók alapvető közösségei az osztályközösségek.

Minden osztály élén az osztályfőnök áll.

Az osztály tagjai megválasztják az osztály képviselőit,

az osztály diákbizottság titkárát

osztály diákbizottság helyettesét

Az osztályok választott képviselői vagy közvetlenül, vagy közvetve, az iskolai diákbizottsá-

gon keresztül képviselhetik érdekeiket.

A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére önkormány-

zatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kér-

désre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért segítő tanár támogatja,

fogja össze és segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-

oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett

részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított.

Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok

a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak

létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi

diákönkormányzat).

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a

diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gya-

korlásáról, javaslatot tesz egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi

7

diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a

tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (fele-

lős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja

el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak ak-

kor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési

szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezési és működési szabályzat jóváhagyásáról a

nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezési

és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestü-

let harminc napon belül nem nyilatkozik.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégi-

um helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését.

Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a

diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.

A diákönkormányzatot segítő tanárt a diákönkormányzat javaslata alapján az igazgató bízza

meg öt éves időtartamra.

A diákönkormányzat vezetőjét és tisztviselőit a küldöttértekezlet választja. A küldöttértekez-

leten részt vesz minden osztály diákbizottságának titkára (ODB titkár).

8

d) Szervezeti ábra

Igazgató

Általános igh. Szakmai igh.

Kollégium-

vezető

Munkaközösségek

Könyvtáros

Munkaközösségek Nevelőtanárok

Szülői Munka-

közösség DÖK

Rendszergazda

Iskolatitkár

Iskolatitkár

Reál

Humán

Idegennyelvi és

pályázatíró

Közgazdasági

Osztályfőnöki és iskolai ren-

dezvényeket szervező

munkaközösség

Testnevelés és

sport ágazat

szakmai

Felnőttoktatási

munkaközösség

Gondnok

Karbantartók

Technikai

dolgozók

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum

9

2. A működés rendje

a) A tanulóknak, az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való

benntartózkodásának rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától 21.05 –ig tart nyitva. (Esti

munkarend szerinti képzés és a kollégium miatt).

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – állandó éjjel-nappali portafel-

ügyelet mellett – zárva kell tartani.

Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre

az igazgató ad engedélyt.

A tanítás kezdete 735 . A tanítási óra 45 perces.

Az óraközti szünetek időtartama:

1. szünet 10 perc,

2. szünet 10 perc,

3. szünet 10 perc,

4. szünet 15 perc, (nagyszünet)

5. szünet 10 perc,

6. szünet 20 perc, (ebédelő szünet).

A tanítási órákat zavarni nem lehet. A közleményeket az osztályfőnökök segítségével tudatjuk

a tanulókkal. Felhasználjuk e-napló, az iskolai honlap és a hirdetmények nyújtotta lehetősé-

geket is. Indokolt esetben az igazgatói hirdetést az osztály előtt az órát tartó tanár olvassa fel,

megtörténtét aláírásával igazolja.

Ha pedagógiailag indokolt, az órák összevonva is megtarthatók, de kicsengetés előtt nem en-

gedhetők ki a tanulók a tanteremből, kivéve, ha az utolsó tanítási óráról van szó. Ezt az ügye-

letes igazgatóval előre közölni kell.

A folyosókon az óraközi szünetekben, továbbá - az ebédeltetés alatt – az ebédlőben tanári

illetve nevelőtanári ügyeleti rendszer működik.

A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke, osztályfőnök helyettese, távollétében az

ügyeletes igazgató, igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az épületet, amelyet

távozáskor a portán le kell adnia.

A szervezett foglalkozások 1630 óráig tartanak. Ez után tanulók az épületben felügyelettel

tartózkodhatnak.

Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje

az igazgató döntése szerint módosul.

Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendjét és használati rendjét a könyvtár működési szabályza-

ta tartalmazza.

Az iskola a tanítási szünetekben a kapuban kifüggesztett, honlapon megjelenített meghatáro-

zott ügyeleti rend szerint tart nyitva.

A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg. Általában szerdánként 900

és 1300 közötti. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhat-

nak az épületben.

Az intézményben a munka és tűzvédelmi felügyeletet a Budapesti Gazdasági Szakképzési

Centrum megbízott látja el.

A pedagógusoknak, az intézmény egyéb dolgozóinak minden tanévkezdéskor baleset és tűz-

védelmi oktatásban kell részt venni, részvételt aláírással igazolni.

A tanév első napján az osztályfőnökök – előre megadott tematika alapján – baleset és tűzvé-

delmi oktatásban részesítik az osztály tanulóit. Az oktatást az e- naplóban dokumentálják.

10

A tanév első szakóráján a szaktanár szakórájához kapcsolódóan – ugyanezt elvégzi, a napló-

ban dokumentálja.

A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 800 és 1600 óra között. Tanulók a

nagyszünetekben intézhetik ügyeiket 1105-1120-ig és 1300 – 1320-ig.

A vezetők benntartózkodása

Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 730 óra és du. 1600 között az igazgató vagy helyette-

sei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a

vezető beérkezéséig a gondnok köteles az intézmény működési körében szükséges, halasztha-

tatlan intézkedések megtételére. Az iskolavezetés tagjai a nyilvánosságra hozott beosztás sze-

rint ügyelnek 16 óra után az intézményben.

b) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogvi-

szonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

Az épületbe belépő azon személyeket, (szülők, látogatók, ügyintézők stb.) akik nem állnak

jogviszonyban az intézménnyel, a portaszolgálat tartja nyilván a következők szerint:

A portás a belépési engedélyre bejegyzi az érkező nevét, az érkezés időpontját,

illetve a keresett személy nevét,

telefonon felhívja a keresett személyt és bejelenti a vendég érkezését, majd út-

baigazítja (amennyiben a keresett személy az épületben tartózkodik és fogadó-

képes);

távozáskor a látogatót fogadó rávezeti a belépési engedélyre a távozás időpont-

ját és aláírja,

a látogató a portán leadja az így kitöltött engedélyt.

Az eljárásrendtől kivételt képeznek a munkarendben meghatározott iskolai rendezvények (pl:

szülői értekezlet).

A kollégisták látogatót csak a porta melletti vendéghelyen fogadhatnak, a kollégiumba csak a

szülők és testvérek mehetnek fel, az előbb leírtak szerint, a tanuló kíséretében.

A portás a kollégium lakóit telefonon értesíti, leérkezésükig a vendégnek a portán kell tartóz-

kodni.

A tanulókat az épületen belül ismerőseik nem várhatják.

c) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos

feladatok

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírne-

vének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A ha-

gyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre,

rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az

éves munkatervben határozza meg.

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:

tanévnyitó,

szalagavató ünnepély,

ballagás,

tanévzáró,

nemzeti és állami ünnepekről iskolai szintű közös megemlékezés:

o március 15.

o október 23.

osztály, ill. kisebb közösségi szintű megemlékezés:

11

o Aradi vértanúk napja (okt. 6.)

o Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja (febr. 25.)

o a Holokauszt áldozatainak napja (ápr. 16.)

o a Nemzeti összetartozás napja (jún. 4.)

Versenyek és egyéb hagyományos rendezvények:

házi tanulmányi versenyek,

bajnokságok,

gólyanap,

Istvános nap,

kirándulások,

táborok.

Időpontjukat és megszervezésük feladatait és felelőseit minden évben a tanév általános és

helyi rendje állapítja meg.

A hagyományápolás külsőségei

a./ - iskolazászló, címer

- Istvános plakett

b./ Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete:

- lányok: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág

- fiúk: fehér ing, sötét nadrág

c./ Az iskola hagyományos sportfelszerelése:

- fehér felső

- zöld sportnadrág

- fehér zokni

d.) Intézményi dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény pedagógiai programját, a Szervezési és Működési Szabályzatot és a házirendet

nyilvánosságra kell hozni. Oly módon kell elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szaba-

don megtekinthessék. Az említett dokumentumok hozzáférhetők nyomtatott formában:

- a titkárságon,

- a könyvtárban,

- a felnőttoktatási titkárságon,

- a kollégium tanári szobájában,

- az intézmény honlapján, figyelembe véve a személyes adatok védelmére vonatkozó

kötöttségeket.

A dokumentumok elektronikus formában is megtalálhatók az iskola belső kommunikációs

rendszerében és honlapján.

Mindezekről a szülők és a tanulók szóbeli tájékoztatást is kérhetnek az iskolavezetés, illetve a

pedagógusok fogadóóráin.

A fogadóórák pontos időpontját az elektronikus naplóban, illetve az intézmény honlapján kell

közölni.

e) Intézményi védő, óvó előírások

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A tanulók egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolaorvos végzi.

A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzésére az alábbi szűrővizsgálatokat kell megszer-

vezni:

12

- fogászati szűrés: A gyermekek, tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése a terü-

letileg illetékes fogászati rendelőben évente egyszer, szorgalmi (tanítási) időben történik. Fo-

gászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról

vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyele-

tét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.

- belgyógyászati vizsgálat évente egy alkalommal,

- szemészeti vizsgálat évente egy alkalommal.

A tanulók továbbtanulása előtti általános orvosi vizsgálatának megszervezéséről a tanuló ma-

ga gondoskodik.

Az iskola dolgozóinak egészségügyi felügyeletét szerződéses üzemorvos látja el a hatályos

jogszabályoknak megfelelően. Érvényes munkaalkalmassági bizonyítvány nélkül munka nem

végezhető.

A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén

A védő, óvó előírások a kollégiumra, mint intézményegységre is vonatkoznak.

Általános előírások

A munkáltató köteles dolgozóit évente egy alkalommal munkavédelmi, tűzvédelmi oktatásban

részesíteni.

Ezen ismeretek nyújtása tanárok, ill. adminisztratív dolgozók esetében előre elkészített okta-

tási anyag rendelkezésre bocsátásával történik.

Az iskola titkárságán található aktualizált évi tűzvédelmi, munkavédelmi oktatási segédlet

megismerését a megjelölt munkatársak az e célra rendszeresített „oktatási napló” aláírásával

igazolják.

Az intézmény diákjait évente egy alkalommal munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell

részesíteni. Ennek megtörténte az osztálynaplóban kerülhet rögzítésre.

Tűzvédelem

1. A munka és munkafolyamat tűzveszélyessége.

2. Megelőző tűzvédelmi rendelkezések.

3. Tűz esetén történő magatartási szabályok.

4. Tűzvédelmi berendezések, eszközök és felszerelések használata.

5. A tűzvédelmi szabályok megszegésének következményei.

6. Tűzriadó terv.

Munkavédelem

1. Általános munkavédelmi ismeretek

2. A tanulók munkavédelmi jogai és kötelezettségei

3. Balesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása

Minden tanulóbaleset esetén értesíteni kell az osztályfőnököt, az ügyeletes igazgatót, illetve a

munkavédelmi felelőst.

A vezetők feladatai a balesetek megelőzésében

A vezetők feladatai a balesetek megelőzésében a tárgyi és személyi feltételek biztosítása, az

oktatás és egyéb tevékenységek biztosítása, feltételeinek a megteremtése. Ezért az igazgató

vagy helyettese minden nap legalább egyszer az iskola gondnokának kíséretében végigjárja az

épületet, minden tantermet, minden irodát, öltözőt és egyéb munkahelyet az esetleges baleset

vagy tűzveszélyes helyzet feltárására, a veszélyhelyzet azonnali megszüntetésére.

A tanárok feladata az első tanítási órán felhívni a figyelmet az adott tantárgy gyakorlásában

rejlő baleset és tűzveszélyes lehetőségekre.

13

Különösen fontos az ügyeletes nevelő napi feladata, az osztályfőnök, a testnevelő tanár, a

fizikát, kémiát, informatikát tanító tanár odafigyelése és tevékenysége a balesetek megelőzé-

sében.

Baleset esetén az elsőnek tapasztaló pedagógus vagy technikai dolgozó azonnal értesíti az

igazgatót vagy helyettesét. Ha az iskolaorvos az épületben tartózkodik az igazgató vagy he-

lyettese őt értesíti, ha nem, akkor a baleset súlyosságától függően azonnal mentőt hív, vagy

átkísérteti, átviteti a balesetet szenvedettet az iskolával szemközti egészségügyi intézménybe.

Az ellátás után értesíti a munkavédelmi megbízottat, aki az esetet kivizsgálja, a jegyzőköny-

vet felveszi és megteszi a további, előírás szerinti teendőket.

f) A benntartózkodás szabályai

A benntartózkodás rendjében előírtakról az iskolával munka- vagy tanulói jogviszonyban nem

álló személyek a belépéskor a portán, valamint a felkeresett személyektől közvetlenül kapnak

felvilágosítást. Az így tudomásukra jutott magatartási szabályokat az intézmény egész terüle-

tén kötelesek betartani.

A szülők, vendégek, az iskolával jogviszonyban nem álló személyek épületben való tartózko-

dása csak az ügyintézés idejére korlátozódhat, céltalanul vagy az időt várakozással töltve az

épületben idegenek nem tartózkodhatnak.

3. A vezetői munka rendje

a) A vezetők közötti feladatmegosztás

Az intézmény vezetője

Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, egy kollé-

giumi vezető közreműködésével látja el.

Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jog-

körét a Nkt. állapítja meg.

Az igazgató

Az igazgató munkaköri leírását a Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési

Szabályzata tartalmazza.

A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben a

tagintézmény-vezető jogosult.

Hatásköréből átruházza:

az általános helyettesre

tantárgyfelosztás készítését,

beiskolázással összefüggő feladatokat,

tanügy-igazgatási feladatokat,

sporttal összefüggő feladatokat,

a továbbtanulással kapcsolatos feladatokat,

a felnőtt tagozat munkájának irányítását.

a szakmai helyettesre

az évközi és éves statisztikák elkészítését,

érettségi és szakmai vizsgák szervezését,

14

a szabadidős tevékenység irányítását,

túlmunka elszámolásának elkészítését,

a szakmai ágazati képzés-oktatás, nevelés irányítását, koordinálását.

a kollégiumvezetőre

a kollégiumi felvétel rendjét,

a kollégiumban folyó nevelő munka vezetését,

a nevelőtanárok irányítását, beszámoltatását.

Az igazgatóhelyettesek

Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet.

Az igazgatóhelyettesek és egyéb vezetők munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az igaz-

gató közvetlen irányítása alapján végzik.

Munkájukért felelősséget viselnek és az igazgatónak beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igaz-

gató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban

látják el.

b) Feladat és hatáskörök kapcsolata A feladatmegosztásban meghatározott ügyekben eljáró vezető teljes jogkörrel és felelősségi

körrel intézkedik, beszámolási és tájékoztatási kötelezettsége megtartása mellett.

c) A kiadmányozás és a képviselet szabályai A kiadmányozás a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum a kötelezettségvállalás, ellen-

jegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata alap-

ján történik.

A szakmai teljesítés igazolására jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, kollégium-vezető,

gondnok és a gazdasági ügyintéző.

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői

feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

d) A hatáskörök gyakorlásának módja Az iskolavezetőség

Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete, amelynek tevékenysége az

iskolai élet egészére kiterjed.

Az iskolavezetőség tagjai:

az igazgató,

az igazgatóhelyettesek,

kollégiumi vezető.

Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a kollégiumvezető heti

rendszerességgel - a hét első munkanapján – megbeszélést tart.

Kibővített iskolavezetőség

Az előbbiek, kibővítve a munkaközösség-vezetőkkel, a Közalkalmazotti Tanács vezetőjével

illetve a szülői szervezet elnökével.

A kibővített iskolavezetőség ülésének összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi

ponttól függően – tanácskozási joggal meg kell hívni a közalkalmazotti tanács elnökét, a di-

15

ákönkormányzat vezetőjét és az iskolai szakszervezet vezetőjét. A megbeszélésről, a határo-

zatokról a tantestületet, illetve az érdekelteket tájékoztatni kell.

A tájékoztatás történhet írásban hirdetmények útján, szóban az egész nevelőtestület számára

tartott tájékoztatón vagy a vezetőség tagjainak segítségével a hatáskörükbe tartozó szervezeti

egységek számára. A tájékoztatásra felhasználandó az iskola belső kommunikációs rendszere

is (levelezőlista, helyi hálózati mappák és e-napló).

Az iskola igazgatója vagy a helyettesítésével megbízott vezető hetente tájékoztató megbeszé-

lést tart a nevelőtestület tagjaival.

e) A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyet-

tesíti.

A BGSZC felé gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a szakmai

igazgatóhelyettes látja el.

Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató

helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata.

A helyettesítés során előforduló szükséghelyzetben bármelyik jelen levő munkaközösség ve-

zető megbízható.

A kollégium vezetőjét távollétében az általa esetenként megbízott alkalmazott helyettesíti.

f) A helyettesítők felelőssége A helyettesítés során eljáró vezető teljes szakmai és anyagi felelősséggel tartozik intézke-

déseiért.

g) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének tárgya a tanóra, valamint a tanórán kívüli fog-

lalkozások is.

A tanév során végrehajtandó feladatokat az éves munkaterv tartalmazza.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az

igazgató felelős.

Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészíten-

dő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:

- az igazgató,

- az igazgatóhelyettesek,

- a munkaközösség-vezetők.

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül el-

lenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtes-

tület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít az iskolához

újonnan érkezett pedagógusokra.

Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő

saját területükön végzik.

A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktár-

gyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az ille-

tékes igazgatóhelyettest.

Az ellenőrzés módszerei:

tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,

dokumentumelemzés,

16

kötelező adminisztráció vizsgálata,

beszámoltatás szóban, írásban.

belső mérések.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség

tagjaival közösen is meg kell beszélni.

Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi érte-

kezleten összegezni és értékelni kell.

4. A kapcsolattartás rendje

4.1. A belső kapcsolattartás rendje

a) A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézményei közötti kapcsola-

tok

A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma a

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézménye. A kapcsolattartás rendjét a

BGSZC Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó fejezete tartalmazza.

b) A vezetők és az intézményegység közötti kapcsolattartás rendje, formája

A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiumában

nappali rendszerű oktatás mellett esti rendszerű felnőttoktatás és kollégiumi intézményegység

található.

Az igazgató a kollégium és a felnőttoktatás tagjaival a kapcsolatot a kollégiumvezető, illetve a

felnőttoktatást irányító általános igazgatóhelyettesen keresztül tartja, iskolavezetői értekezle-

ten, illetve szükség szerinti tájékoztatók, beszámolók segítségével.

Az épületen belül telefon- és az iskolai belső számítógépes hálózat biztosítja a fizikai kapcso-

latot a különböző intézményegységek között.

Az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a kollégiumvezető heti rendszerességgel a hét első

munkanapján megbeszélést tart. A személyes kapcsolattartást elősegítik még az iskolavezető-

ség tanácskozásai is.

c) A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje:

Vezetők és pedagógusi közösség: az iskola elfogadott tanévi munkatervében (amely megte-

kinthető az intézmény honlapján és az informatikai hálózaton) szereplő havi ütemterv az ak-

tuális hónap első napja előtt kifüggesztésre kerül. A feladatokról heti rendszeres információ-

átadó, tájékoztató megbeszélés történik, melyen jelen vannak a vezetők és az aktív pedagógus

állomány.

A vezetők és a szakmai közösségek (munkaközösségek) közötti kapcsolatot az illetékes igaz-

gatóhelyettes és munkaközösség-vezetők tartják, szükség szerinti megbeszéléssel, tájékozta-

tással. Az igazgatóhelyettes részt vesz a hozzá tartozó munkaközösségek értekezletein.

A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartást elősegítő (informatikai) csatornák:

iskolai levelezőlista (pl. „kisbiro”)

e-napló,

röpgyűlés,

hirdetőtábla a tanáriban,

17

nevelési értekezletek

az I. és a II. félév végén – értékelő és beszámoló az elvégzett munkáról

a munkaközösség-vezetők és az önálló feladatkörrel rendelkezők (pl. DÖK se-

gítő tanár) beszámolói.

d) A szakmai munkaközösségek együttműködése

A pedagógusok jogait és kötelességeit az Nkt. 63. és 64. §-ai határozzák meg.

A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcso-

lódnak be az iskola vezetésébe.

A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola mun-

katervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását.

A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató pedagógusok által

megválasztott, és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. A munkaközösség-vezető

személyére a munkaközösségek tesznek javaslatot.

A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli szakmai megbeszéléseken, értekezle-

teken:

összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra – a munkaközösség

éves munkaprogramját, valamint a munkaközösség tevékenységéről szóló be-

számolót, értékelést, a tantárgyfelosztást,

a munkaközösség valamelyik tagjának hosszabb távolléte esetén segíti a szak-

szerű helyettesítés megtervezését.,

óralátogatásokkal segíti, illetve ellenőrzi az oktató munka hatékonyságát, a ta-

nítás–tanulás folyamatának eredményességét,

szervezi a tanulók szaktárgyi versenyét.

Az iskola beiskolázási, pályázati tevékenységét, a tanulók tehetséggondozását és felzárkóztató

munkáját munkacsoportok segítik. A tanévi munkatervhez kapcsolódóan is szervezhető mun-

kacsoport, melynek működése a feladat befejezéséig illetve az elvégzett munka értékeléséhez

köthető.

Az osztályfőnök:

Felelős vezetője az osztály közösségének.

Együttműködik az osztályban működő szaktanárokkal, kollégiumi nevelőkkel.

Lehetőség szerint látogatja az osztálya tanítási óráit.

Vezeti az osztály osztályozó értekezleteit.

Gondot fordít az osztályában tanuló tanulók felzárkóztatására, illetve a tehet-

séggondozásra.

Összehangolja a család és az iskola nevelőmunkáját, együttműködik a tanulók

szüleivel.

Fogadóórát, szülői értekezletet tart, együttműködik az osztálya szülői munka-

közösségével.

Elvégzi az osztályfőnöki tanügyigazgatási teendőket.

e) Kapcsolat a diákönkormányzattal

A diákönkormányzat vezetőjével a kapcsolatot, a diákönkormányzatot segítő tanár segítségé-

vel, az intézmény igazgatója tartja, és a működéséhez szükséges feltételeket biztosítja.

Így:

18

helyiséget biztosít az összejövetelek megtartására,

vezetőit meghívja a diákságot érintő értekezletre,

fénymásolási, sokszorosítási lehetőséget biztosít felhívásai elkészítésére,

diákönkormányzati hirdetőtáblát helyez el az épületben,

a diákönkormányzat részére rendelkezésre álló költségvetési keretből a vezetők

továbbképzésének anyagi fedezetét biztosítja, az év végén megmaradó össze-

get jutalmazásra fordítja.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diák közgyűlés.

Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza.

A diák közgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai. A diák közgyűlés levezető elnöke a

diákönkormányzatot segítő tanár. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkor-

mányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az

iskola igazgatójához.

Az írásban, illetőleg szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ.

A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend

megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeménye-

zéstől számított 10 munkanapon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a

napirend közzétételével.

f) Kapcsolat a szervezeti egységekkel

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartást jelentősen segítik a különféle közös informati-

kai csatornák: „kisbiro” nevű iskolai levelezőlista, ill. az e-napló. Ezt meghaladóan a nevelési

értekezletek az egész tantestület együtt-tanácskozásának színterei. A munkaközösségek tagjai

a munkaközösség-vezetőkön keresztül (a tájékoztató értekezleteken) értesülnek a heti/havi

feladatokról, aktualitásokról.

4.2 A külső kapcsolattartás rendje

a) Kapcsolat a szülői szervezettel

A tanulók osztályközösségeinek szülői automatikusan az osztály szülői munkaközösségét

alkotják. A szülői munkaközösség (legalább félévente) értekezleten vitatja, beszéli meg az

osztályközösséget érintő kérdéseket. Minden osztály szülői munkaközösségének választott

képviselője tagja az iskolai Szülői Munkaközösségnek. Az iskolában megalakított szülői

szervezet az általa elfogadott szabályok szerint működik.

Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a jogszabály véleményezési jogo-

sultságot biztosít, a szülői szervezet véleményét az igazgató kéri meg az írásos anyagok át-

adásával.

A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjának

tárgyalásához meg kell hívni.

Az osztályok szerinti szülői szervezetekkel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái: szülői értekezletek, fogadóórák, e-napló.

Az iskola a helyiségeit, berendezéseit, (számítógép, fénymásoló) a szülői szervezet üléseire,

értekezleteire, illetve az iskolát érintő kiadványok elkészítésére térítésmentesen bocsátja ren-

delkezésre

19

b) Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

1. Az intézmény egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval a kapcsolatot az

intézmény az iskolaorvoson keresztül tartja, rendszeres tájékoztatás, konzultáció formájában.

2. Az iskola igazgatója jelzi a lakóhely szerinti illetékes jegyzőnek, ha a tanköteles tanuló iga-

zolatlan mulasztásainak száma elérte a tíz órát.

3. A kapcsolattartás teljes rendszere a kollégiumra, mint intézményegységre is fennáll.

4. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői

feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatásának állandó

munkakapcsolatban kell állnia:

a fenntartóval,

a BGSZC vezetőivel és munkatársaival,

a pedagógiai intézetekkel,

helyi oktatási intézmények vezetőivel,

kerületi önkormányzattal.

Az eredményes oktató-nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart

fenn:

Kormányhivatallal,

Szakirányú felsőoktatási intézményekkel,

Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával, a Volt Istvánosok Baráti Köre Egye-

sületével,

A Szent István Sportegyesülettel,

Termelő, gazdálkodó szervezetekkel,

Pénzintézetekkel, biztosítókkal,

Az iskolaorvossal,

Sportegyesületekkel (FTC).

5. Az iskola hagyományainak ápolásában is nagy szerepe van a Volt Istvánosok Baráti Köre

Egyesületének, amely havi rendszerességgel, az iskolában tartja összejöveteleit. Ezen az ös--

szejövetelen az iskola vezetősége is képviselteti magát, ami biztosítja a közvetlen kapcsolatot,

információáramlást a régi és a jelenlegi Istvánosok között.

6. Az iskola által létrehozott Tanoda Jobbító Alapítvány közhasznú szervezetként működik.

Az Alapítvány kiemelt céljának tartja, hogy a BGSZC Szent István Közgazdasági Szakgim-

náziuma és Kollégiuma diákjait tanulmányi ösztöndíjjal és a rászoruló tanulókat anyagi segít-

séggel támogassa. Ezen felül több esetben segítette az iskola kulturális, művészeti és sportte-

vékenységét, pl. jutalmak, díjak megvásárlásával. A kuratórium havonta ülésezik és bírálja el

a beérkezett kérelmeket.

7. A Szent István SE önálló működése 2004-től kezdődött, a fiúk számára futball, a lányok

számára kézilabda szakosztály ad lehetőséget a versenyszerű sportolásra. A csapatok tagjai

túlnyomórészt az iskola tanulói közül kerülnek ki.

20

c) Kapcsolat a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel

A 2013. szeptemberében induló 9. osztályosok nyári szakmai gyakorlatot teljesítsenek a sport

ágazati kerettanterv szerint. Az iskola a különböző gyakorlati képzést biztosító sportegyesüle-

tekkel a szakképzési törvény előírásai szerint látja el a koordinátori feladatokat.

5. Eljárásrendek

a) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény (bombariadó) esetén az igazgató jogosult és köteles intézkedni. Akadá-

lyoztatása esetén a szervezési és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend

szerint kell eljárni.

Az iskola épületét ki kell üríteni, ha a benn tartózkodó tanulók vagy dolgozók testi épségét,

biztonságát veszély fenyegeti. Az épület kiürítése három kapun keresztül, az udvarra és utcára

történik. Rendkívüli esemény esetén az intézkedésre jogosult haladéktalanul értesíti a rendőr-

séget a központi (112) számon, vagy a Kerületi Rendőrkapitányság számát. Minden intézke-

désről feljegyzést kell készíteni.

Az elmaradt órákat pótolni kell.

Két elmaradt óra esetén a hét egy-egy napjának hetedik órájában, több elmaradt óra esetén

szombati napon, az igazgató által meghatározott, a fenntartó által engedélyezett, legalább 15

nappal előbb kihirdetett szombaton.

b) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási

rendje Elemi katasztrófa a természeti erők által létrejött katasztrófahelyzet bekövetkezte.

Az előre látható elemi katasztrófák esetében a hatóságok teszik meg az elhárításra, menekítés-

re vonatkozó intézkedéseket.

Váratlanul bekövetkező elemi katasztrófa esetében célszerű a központilag felállított válság-

stáb, katasztrófaelhárító bizottság felszólításait, utasításait követni. Ezért az iskola igazgatója

– a gondnokon és a munka- és tűzvédelmi megbízotton keresztül – kapcsolatot tart a kerületi

és központi polgári védelmi bizottságokkal.

Közvetlenül érzékelt katasztrófa bekövetkeztekor (pl. földrengés, tűz) elsődleges cél az épület

– lépcsőház, bejárat igénybevételével történő – pánikmentes elhagyása. Az épület bejárati

ajtóinak kitámasztott nyitva tartásáról a tűzriadó tervben előírt módon kell eljárni.

Az épületet elhagyók részére legnagyobb biztonságot nyújtó terület a legközelebbi – épüle-

tekkel nem határolt – szabad tér.

A veszélyhelyzet elmúltával, az igazgató,a munkavédelmi felelős, illetve az iskola gondnoká-

nak irányításával a közelben tartózkodók megkezdhetik az épületben rekedt társaik mentését.

Nukleáris támadás esetén a legközelebbi óvóhely a 3. sz. metró alagútja a Klinikák megállói

megközelítéssel.

Épülettűz esetén az épületből történő menekülés lehetőségeit, az ehhez kapcsolódó feladatokat

az intézmény tűzriadó terve tartalmazza. Ennek a dolgozókkal történő megismertetése a tűz-

védelmi oktatás keretén belül valósul meg.

Minden évben egyszer tűzriadó próbát kell tartani. A próba pontos idejét előre be kell jelente-

ni a fenntartó illetékes osztályára.

A tűzriadó próbáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

21

Erőszakos cselekedetek esetén (rablás, fegyveres rablás, robbantással történő fenyegetés,

túszejtés) lehetőleg higgadt viselkedéssel meg kell akadályozni a bűncselekmény megvalósu-

lását, valamint a legelső kínálkozó alkalommal értesíteni kell a rendőrséget.

c) A fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkor gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, il-

letve képviselője kérésére korlátozhatja. A fegyelmi eljárás lefolytatása a jogszabályban előír-

taknak megfelelően történik, a diákönkormányzat bevonásával. Az iskolai szülői szervezet és

az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az előbbi szerve-

zetek közösen működtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a

továbbiakban: egyeztető eljárás).

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a

szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyel-

mi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő

kiskorú, a szülő figyelmet fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére,

feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult.

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási na-

pon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A bejelentést az

iskola címére kell megküldeni a Diákönkormányzat elnökének címezve. Az egyeztető eljárás

célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a

kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljáráson részt vesz a szülői szervezet elnöke, vagy az általa delegált szervezeti

tag, és a diákönkormányzat elnöke, vagy az általa delegált vezetőségi tag, mint az eljárást

lefolytató személyek. Részt vesz továbbá a sértett, illetve annak képviselője, kiskorú sértett

eseten a szülő is, valamint a kötelességszegő, vagy annak képviselője, kiskorú kötelességsze-

gő eseten a szülő is (a továbbiakban az egyeztető eljárásban résztvevő felek), továbbá a fe-

gyelmi vétséget tárgyaló fegyelmi bizottság tagjai. A sérelem orvoslására az egyeztető eljá-

rásban résztvevő felek írásbeli megállapodást kötnek. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli

megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban

foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve nagyobb

közösségben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljá-

rásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a

sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a

felfüggesztés ideje alatt a sértett, vagy annak képviselője, kiskorú sértett esetén a szülő nem

kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást

le kell folytatni, ha a sértett vagy képviselője az egyeztető eljárás lefolytatásával nem ért

egyet, illetve ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába

történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett ered-

ményre.

d) Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének

rendje Az IKT fejlődésével az intézmény szinte valamennyi dokumentuma elektronikusan előállított

formában készül. Az intézmény meghatározó, alapvető dokumentumait – Pedagógiai Prog-

ram, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend - nyomtatott formában is elkészítjük, eze-

ket az igazgató aláírása és az iskola körpecsétje hitelesíti. A Pedagógiai Program és a Szerve-

22

zeti és Működési Szabályzat tartalmazza a diákönkormányzat vezetőjének és a Szülők Taná-

csa képviselőjének aláírását is.

Az eredeti dokumentumokat a rendszergazda hosszútávú megőrzésre alkalmas adatrögzítőre

(CD, DVD) másolja, a nyomtatott dokumentumok aláírt oldalait beszkenneli és ezeket is rög-

zíti a dokumentumok mellé. Az adattárolót az iskola páncélszekrényében helyezzük el, a

nyomtatott dokumentumokat az iratkezelés szabályzatnak megfelelően tároljuk.

Az első félév végén az elektronikus osztályozónaplóból az osztályfőnökök kinyomtatják a

félévi értesítőket, ezeket saját aláírásukkal és az iskola körpecsétjével látják el.

Az iskola elektronikus haladási és osztályozónaplóját a tanév végén a rendszergazda zárja,

adathordozón archiválja, majd kinyomtatja. A haladási naplókat az iskola igazgatója írja alá

és az iskola körpecsétje hitelesíti. Az előzően túlmenően, az osztályozó naplókat valamennyi,

az osztályban tanító pedagógus is aláírja.

Az év végi eredmények alapján kézzel kitöltésre kerülnek az előírt formanyomtatványok: a

törzslapok és a bizonyítványok, amelyeket kézhez kapnak a tanulók. Így az elektronikus napló

adatai bekerülnek a törzslapokra, szintén archiválva ezzel az e-napló adatait.

e) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési

rendje Az archivált adathordozók az iskola páncélszekrényébe kerülnek elhelyezésre. A páncélszek-

rény kulcsát az iskola igazgatója titkos, zárt helyen tárolja, csak az ő engedélyével lehet a

páncélszekrényhez hozzáférni.

A nyomtatott adatok az iratkezelési szabályzatnak megfelelően kerülnek elhelyezésre.

6. Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések

a) Az intézményvezető hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Hatásköréből átruházza:

az általános helyettesre

tantárgyfelosztás készítését,

beiskolázással összefüggő feladatokat,

tanügy-igazgatási feladatokat,

sporttal összefüggő feladatokat,

a továbbtanulással kapcsolatos feladatokat,

a felnőtt tagozat munkájának irányítását.

a szakmai helyettesre

az évközi és éves statisztikák elkészítését,

érettségi és szakmai vizsgák szervezését,

a szabadidős tevékenység irányítását,

ellenőrzi a tantárgyfelosztásban meghatározott tanórai és nem tanórai foglalkozáson túl a ne-

veléssel-oktatással le nem kötött részében elvégzendő feladatok elszámolását,

a szakmacsoportos alapozó képzés-oktatás, nevelés irányítását, koordinálását.

a kollégiumvezetőre

a kollégiumi felvétel rendjét,

a kollégiumban folyó nevelő munka vezetését,

a nevelőtanárok irányítását, beszámoltatását.

23

b) A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület Az intézmény pedagógusainak közössége, beleértve a mind a nappali, a felnőttoktatás, valamint a

kollégium pedagógusait.

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt. 70. para-

grafusa, valamint a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart.

A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a tanévnyitó, a félévi, a

tanévzáró, valamint a nevelési értekezletek.

A tanévnyitó értekezlet feladata az iskola igazgatója által előterjesztett éves munkaterv javas-

lat megvitatása és elfogadása.

A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időpont-

tal az iskola igazgatója hívja össze.

Az igazgató szükség esetén rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet,

vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat.

Az értekezletek, megbeszélések ideje általában a hét első napjának délutánja, meghatározott

kezdési időponttal.

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha azt az iskolaigazgató, a kollégiumvezető, to-

vábbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, iskolai diákön-

kormányzat vagy a kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestületi értekezlet

összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

A nevelőtestület a Nkt. 54. §)5)-(6) bekezdésében biztosított jogát a 20/2012 (VIII. 31.) EM-

MI rendelet 117. § (1) bekezdése alapján az egy-egy osztályban tanító tanárok közösségéből

létrehozott bizottságokra ruházza át minden tanév szeptember 1-től augusztus 31-ig terjedő

időszakra.

Azaz a félévi és az év végi osztályozó értekezlet osztályonként zajlik az osztályban tanító

tanárokból álló bizottsági tagok részvételével.

Az osztályozó értekezleten felmerülő vitás kérdésekben az osztályban tanító tanárok és az

értekezletet vezető igazgató vagy helyettese is szavazati joggal bír.

A bizottságok a tantárgyfelosztás alapján minden tanév elején újjá alakul.

A rendelkezést a nevelőtestület vonhatja vissza.

A nevelőtestületi értekezlet lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő.

A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és

működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés,

beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatá-

nak jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.

Az igazgató az előterjesztést a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 5 munkanappal koráb-

ban nyilvánosságra hozza a belső kommunikációs hálózat segítségével.

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési

jogot gyakorló szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. Meg kell hívni a véleményezési

jogkört gyakorló diákönkormányzat képviselőjét is.

A nappali tagozat nevelőtestületi értekezletein részt vesznek a kollégiumi és a felnőttoktatás

tanárai, a megbeszéléseken képviseltetik magukat.

Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletke-

zik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el.

A nevelőtestület döntéseit határozati formában a jegyzőkönyvvezető szövegezi meg.

A határozatokat sorszámozni kell, és nyilván kell tartani.

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a felkért jegyzőkönyvvezető vezeti.

24

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 5 munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőköny-

vet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá.

A félévi- illetve év végi nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a fenntartónak meg kell kül-

deni.

A nevelőtestületi feladatok átruházása, a feladatok ellátásával kapcsolatos beszámolók

A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből

a.) a nappali rendszerű oktatás nevelőtestületére átruházza a kizárólag őket érintő kérdé-

seket,

b.) a felnőttoktatás nevelőtestületére a kizárólag őket érintő kérdéseket,

c.) a kollégium nevelőtestületre a kizárólag őt érintő kérdéseket,

d.) a szakmai munkaközösségekre ruházza:

- a tantárgyfelosztás elfogadása előtti és

- a pedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatos, a köznevelési törvény-

ben biztosított véleményezési jogkörét

e.) a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben való döntést átruházza a fegyelmi bizottságra.

A szakmai munkaközösségek a nevelőtestület előtt a tanév végén számolnak be tevékenysé-

gükről és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

c) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van Az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel a szülői szervezetet az alábbi ügyekben:

SZMSZ véleményezése

Pedagógiai Program véleményezése

Házirend véleményezése

Fegyelmi tárgyalásokon az ügyben véleménynyilvánítás

Tankönyvrendelés nevelőtestület által javasolt listájának véleményezése

Tankönyvtámogatás elveinek és módszereinek véleményezése

Egyéb szabályozások

a) Kollégiumi működési szabályzat

A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azok-

nak:

- akiknek a nevelési- oktatási intézményben való tanulásukhoz lakóhelyükön nincs le-

hetőségük, illetve

- akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.

A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti az iskolai és családi nevelést, a tanulók teljes

körű ellátását biztosítja. Segíti a tehetségük kibontakozását és érdeklődésüknek megfelelően a

szabadidő tartalmas eltöltését. Gondoskodik a tanulók sokirányú művelődéséről. Feladatát a

nevelőtanárok vezetésével a tanulói közösségek közreműködésével látja el. A kollégium a

tanítási szünetekben zárva tart. A kollégium napi-, heti- és éves munkarend alapján működik,

amelyet minden tanévet megelőzően a nevelőtestület hozzájárulásával alakít ki a kollégium-

vezető. Az intézmény 3. emeleti helyiségeiben ad otthont a tanulóknak.

A kollégium a Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és

Kollégiumával közös igazgatású kollégium, melynek vezetését az iskola igazgatója által kine-

vezett kollégiumvezető látja el.

25

A kollégiumi vezető feladatköre:

- a kollégium képviselete, a kollégiumi intézményegység nevelőtestületének vezetése,

- a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, szervezi és vezeti a nevelőtestületi

értekezleteket,

- koordinálja a tanulói csoportok kialakítását; a nevelői feladat felosztását,

- előkészíti az éves munkabeosztást, a munkatervet, megvalósulását felügyeli, ellenőrzi,

- dönt a kollégium működéséről minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más

hatáskörébe,

- előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, ellenőrzi, megszervezi végre-

hajtásukat,

- támogatja az éves szabadságolási terv elkészítését,

- igazolja rendkívüli munkaidőben végzett munkát a nevelési napló bejegyzései és a ne-

velők által elkészített havi munkaidő kimutatás alapján,

- kapcsolatot tart a közös igazgatóval, más intézmények igazgatóval,

- közreműködik az intézmény működését szabályozó dokumentumok elkészítésében,

- együttműködik a kollégiumi intézményegységgel kapcsolatos iratkezelésben,

- közreműködik az adatszolgáltatási kötelezettség előkészítésében,

- gondoskodik a kollégium helyiségeinek, eszközállományának optimális kihasználásá-

ról, valamint a működéshez rendelkezésre álló anyagi erőforrások takarékos felhaszná-

lásáról,

- részt vesz a kollégiumi felvételi eljárás lebonyolításában,

- részt vesz az esetleges pályázati munkákban,

- irányítja a kollégiumépület állapotának ellenőrzését,

- irányítja a kollégiumi intézményegység takarításának, karbantartásának ellenőrzését,

- biztosítja a lakhatási körülményeket az edzőtábor ideje alatt,

- együttműködik a diákönkormányzattal, illetve szülői közösséggel,

- irányítja a kollégiumi diákok tanuló- és gyermekbalesetének megelőzésével kapcsola-

tos tevékenységet és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását,

- eseti ellenőrzést tart a kollégiumi étkeztetéssel kapcsolatosan,

- közreműködik a kollégiumi diákok étkeztetésének szervezésében,

- nyilvántartja a nevelők és a többi dolgozó távollétét, gondoskodik a helyettesítésükről.

Nevelőtestület – a kollégium pedagógusainak közössége, amely a kollégiumot érintő kérdé-

sekben jár el. Részt vesz az iskolai értekezleteken, a szülői szervezet munkájában.

Kollégiumi nevelőtanár - a kollégiumban a nevelési feladatokat – a Nkt. - ben meghatározott

végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus. A nevelőtanárt az igazgató nevezi

ki.

- Heti kötelező 32 órában, egyenlőtlen napi beosztással, a kollégiumvezető által előírt munka-

beosztás szerint végzi munkáját, munkanapokon, pihenő és munkaszüneti napon, éjszakai

ügyeletben.

- Munkaterv alapján végzi munkáját. A rábízott tanulócsoportokban csoportfoglalkozásokat,

szakkört vezet, szabadidős foglalkozásokat tart.

- Elősegíti a diákönkormányzat munkáját, kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel, szakta-

nárokkal és a szülőkkel, más iskolák osztályfőnökeivel, szükség esetén az iskola pszichológu-

sával, a kerületi Nevelési Tanácsadóval, a rendőrség Ifjúsági osztályával.

Feladatai:

- a kollégiumi nevelés-oktatás keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai

célú közvetlen foglalkozás.

26

- a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, sajátos nevelési igényű tanuló ese-

tén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

- hogy rendszeres továbbképzéssel tudását, módszertani kultúráját sokoldalúan fej-

lessze, szaktárgya korszerű tudományos eredményeiről tájékozódjék.

- a rábízott diákokat tanulmányaik ideje alatt segíti, támogatja, figyelemmel kíséri a

diákok tanulmányi teljesítményét, személyiségfejlődését, folyamatosan fejlesztve

csoportjának közösségi szemléletét,

- rendszeresen tart csoportfoglalkozásokat,

- ellátja a munkakörével kapcsolatos adminisztrációt,

- felelősséggel tartozik a tanulók biztonságáért, támogatja a szakma elvárásainak meg-

felelő egészséges életmód kialakítását,

- kapcsolatot ápol a szülőkkel, osztályfőnökökkel, mesterekkel, együttműködik a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel.

- Feladatai elvégzése során a tudomására jutott belső információt, az iskola kapcsola-

tai, partnerei vonatkozásában nem adhatja tovább, kívülálló személlyel nem közöl-

het. Kötelezettsége a személyes adatok kezelése esetén (alkalmazottakat, tanulókat,

hallgatókat érintően) is fenn áll.

- Felelős:

- a feladatkörébe tartozó tevékenységek színvonalas teljesítéséért,

- feladatainak megszabott határidőre történő elvégzéséért,

- a Mt-ben, a Kjt-ben, a Nemzeti köznevelési törvényben, a Kollégiumi ne-

velés országos alapprogramjában, az SZMSZ-ben és a kollégium más belső

szabályzataiban meghatározott követelmények teljesítéséért, betartásáért,

- adatkezelési feladatait az adatbiztonsági követelmények betartásával végzi,

azokért felelősséggel tartozik.

Az éjszakás nevelő munkaidő beosztása

- Hétfőtől csütörtökig 21.30 – tól másnap 9.00 óráig, péntek, szombat, vasárnap, ün-

nepnap 20.00 – tól másnap 8.00- óráig, hétfőn 9.00- óráig tart.

- A munkaidőből hétköznap reggel 6.30 - 9.00 óráig napindító feladatokat, hétfőtől

csütörtökig 21.30 – 22. 30-ig, vasárnap 20.00 - 22.30-ig napzáró feladatokat lát el.

- Péntek és szombat este 20.00 - 22.00-ig, szombat, vasárnap és ünnepnap reggel

6.00-8.00-ig ügyeletet lát el.

- Felelős a tanulókért, gondoskodik a betegek ellátásáról, biztosítja a zavartalan pihe-

nést, az időben történő eltávozást, egyéni törődést biztosít.

- A tanulók, a szülők jogai és kötelességei a törvényben meghatározottak szerint érvé-

nyesülnek.

A csoportvezető feladata

- a rábízott diákokat tanulmányaik ideje alatt segíti, támogatja, figyelemmel kíséri a

diákok tanulmányi teljesítményét, személyiségfejlődését, folyamatosan fejlesztve

csoportjának közösségi szemléletét,

- rendszeresen tart csoportvezetői foglalkozásokat,

- ellátja a munkakörével kapcsolatos adminisztrációt,

- felelősséggel tartozik a tanulók biztonságáért, támogatja a szakma elvárásainak meg-

felelő egészséges életmód kialakítását,

- kapcsolatot ápol a szülőkkel, osztályfőnökökkel, együttműködik a gyermek- és ifjú-

ságvédelmi felelőssel

27

A diákönkormányzatot segítő nevelő feladatai

- támogatja a tanulóközösséget – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával,

- az önkormányzat szervezésében, tisztségviselők megválasztásában és visszahívásá-

ban segítő feladatot lát el,

- segíti a közösség jogainak érvényesülését az új, a jó kezdeményezések kibontakozá-

sát.

A Kollégium működési rendje

- A kollégium munkarendje alkalmazkodik az iskola munkarendjéhez, valamint a

sportolók edzési és mérkőzési rendjéhez.

- A tanulók az iskola útján vagy közvetlenül kérhetik kollégiumi felvételüket.

- A kollégiumba való felvételről a kollégium vezetője dönt, kikérve a nevelőtestület

véleményét.

- A felvett tanulók csoportbeosztásáról a kollégium vezetője dönt, figyelembe véve

azt, hogy az átlaglétszám 25, de 27-nél nem lehet több a csoportlétszám.

- A tanulók az iskolai tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba és ott

tartózkodnak az elméleti és gyakorlati oktatás időtartama alatt.

- A kollégiumi felvétel egy tanévre szól.

A kollégium pedagógiai programja - a partner iskolák pedagógiai programjára építve tar-

talmazza

- a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit,

- a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenységének

tervét,

- a kollégiumi közösségi tevékenységek programját.

Tanulói közösségek:

A diákönkormányzat - havonta egy alkalommal ülésezik, munkaterv alapján végzi munkáját.

Az évfolyamcsoportok - nevelői foglalkozási terv szerint működnek.

Az ügyeleti csoportok - az éves beosztás alapján - 4 hetenkénti váltásban végzik közösségi

feladatukat.

A kollégium hagyományai:

ünnepségek, - aktuális megemlékezések, - ismerkedési est, - Mikulás est, Karácsony

est, - terítési verseny, - farsang, - szobadekorációs verseny, - egészséghét,

környezetvédelmi hét, - őszi, tavaszi népszokások, hagyományok, - szakköri munka

eredményeinek bemutatása.

Adminisztráció - a kollégiumban az alábbi dokumentumokat vezetik:

- törzskönyv,

- ügyeleti napló

- a nevelői feljegyzési napló

- a napi tanulói eltávozások vezetése

- a hazautazások regisztrálása

- a tanulói hiányzások ügyeleti naplóban történő vezetése

- a kollégiumban hét végén maradók naplója,

- helyettesítési napló,

- vendégkönyv,

- szakköri naplók,

28

- könyvkölcsönzés nyilvántartása,

- szobarend értékelési naplója,

- hibabejelentő napló,

A kollégium napirendje

Ébresztő: 6.30

6.30-7.30: tisztálkodás, szobarend

6.45-7.45: reggeli

7.30 - tól a tanulók távozása a tanítási órára

12.30-14.30: ebéd

14.30-15.30: ebéd a külsős diákok számára

14.30 -15.30: szabadidős tevékenységek, foglalkozások

14.00-15.20: kimenő

15.30-18.30: szilencium

18.30-19.00: a napi felkészülés ellenőrzése, könyvtárhasználat, pótszilencium-

igény felmérése, pótszilenciumra való irányítás

18.30-20.30: vacsora

19.30-21.00: diákköri, szakköri foglalkozások, csoportfoglalkozás

20.30-21.30: pótszilencium a szilenciumtermekben

20.30-21.30: szabad foglalkozás

21.30-22.00: készülődés a lefekvéshez.

22.00: villanyoltás

A napirendtől történő eltérést indokolt esetben a diák számára a csoportvezető-

nevelőtanár engedélyezheti.

Gépterem használat:

o 14.00 – 15.30

o 15.30 – 18.30 tanulási céllal

o 19.00 - 21.00

o Minden más esetben csak külön nevelői engedéllyel

Tanítási időben a tanulók csak rendkívüli esetben jöhetnek fel a kollégiumba.

b.) Felnőttoktatás Közgazdasági ágazati érettségire felkészítő középfokú iskolai oktatás esti rendszerű oktatás-

ban. Lehetőséget nyújt felsőfokú továbbtanulásra, illetve meghatározott munkakörök betölté-

sére, továbbá érettségire épülő OKJ szerinti képzésre való bekapcsolódásra.

A tanítás 1600-kor kezdődik és 2105 órakor ér véget.

A tanítási órák 40 percesek, 5 perces szünetekkel.

A tanulók a tanítás megkezdése előtt ½ órával jöhetnek be az épületbe.

A tanítás hetente két napon: hétfő – szerda, illetve kedd – csütörtök napokon zajlik. Eseten-

ként, a munkatervben előzetesen meghirdetett módon tömbösítve, általában pénteki napokon

is van tanítás.

A tanulók évente 3 alkalommal írásbeli és szóbeli beszámolókon, illetve vizsgákon vesznek

részt. Az évközi beszámolók kezdési időpontja legkorábban 1430 lehet. Előtte ¼ órával érkez-

hetnek az épületbe.

A tanév rendjét, a vizsgáztatást, javító-pótló vizsgák rendjét a felelős igazgatóhelyettes felter-

jesztése alapján az intézmény igazgatója hagyja jóvá.

29

c) Az iskolai könyvtár használatának rendje A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

könyvtárának tagja lehet az iskola minden tanára, dolgozója és az iskolával jogviszonyban

álló, minden tanuló.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

A könyvtárba lépés feltétele, hogy az olvasó elfogadja a Házirendben foglaltak könyvtárra

vonatkozó részeit. Személyi adatainak változását minden olvasónak kötelessége jelezni.

A könyvtárba tanszeren kívül más nem vihető be.

Minden könyvtárhasználó köteles megőrizni a könyvtár rendjét.

A könyvtárban étkezni TILOS!

A könyvtárban lehetőség van a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos használatára.

Csak helyben használható dokumentumok: a kézikönyvtári könyvek (szótárak, atlaszok, al-

bumok).

Kölcsönzés A könyvtár bármely dokumentumát a könyvtárból csak a könyvtárostanár által a számítógé-

pes rendszerben történt rögzítést követően lehet kivinni.

Minden tanuló csak saját részére kölcsönözhet. A kivihető könyvek száma nem maximált. A

kölcsönzési határidő legfeljebb 1 hónap. A tartós tankönyvek esetén a kölcsönzési határidő a

tanév vége.

A helyben használható dokumentumok a szaktanár jóváhagyásával tanítási órára kivihetők, de

ezeket az óra végeztével a könyvtárba vissza kell vinni.

Könyvtartozás A tanuló köteles az általa kikölcsönzött dokumentumokat a kölcsönzési határidő lejártáig

visszaszolgáltatni a könyvtárnak.

Az állományvédelem érdekében a tanuló kizárható a könyvtári szolgáltatásokból, ha 3 db le-

járt kölcsönzési határidejű dokumentum található nála. Ha a tanuló visszaszolgáltatta a tartozó

dokumentumokat, ismét igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait.

Ha a tanuló a kölcsönzött dokumentumot a kölcsönzési határidő lejártával nem viszi vissza a

könyvtárba, ill. a kölcsönzést nem hosszabbítja meg, a kölcsönzési fegyelmet sérti meg,

amely fegyelmi vétségnek minősül és fegyelmi intézkedést von maga után.

A kölcsönzési határidő lejárta után a következő intézkedés történik:

kölcsönző értesítése,

osztályfőnök értesítése.

Amennyiben szükséges, a házirendben található összes fegyelmi intézkedés és fegyelmi bün-

tetés alkalmazható.

Az elveszített, vagy megrongált könyv azonos (című) könyvvel térítendő.

Az iskolával jogviszonyát megszüntető személy köteles minden általa kikölcsönzött könyvtári

dokumentumot visszaszolgáltatni. Ennek megtörténtét a könyvtárostanár az ún. „sétáló cédu-

lán” aláírásával igazolja.

A könyvtári környezet és az ott folyó munka minden tanulótól fegyelmezett magatartást

követel.

1

1. sz. melléklet

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szabályzat hatálya

1.1. A szabályzat a Budapesti Gazdasági SzC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és

Kollégiuma a nyílt iratok átvételének, készítésének, iktatásának, nyilvántartásának,

tárolásának irattározásának, selejtezésének és levéltárba történő átadásának szabályait rögzíti.

1.2. A gazdálkodás során keletkező pénzügyi bizonylatok, számlák, a költségvetési beszámoló

valamint az azt alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások tekintetében a számvitel

bizonylatokról szóló rendelkezéseket kell figyelembe venni.

2. Az iratkezelési szabályzat alkalmazása során használt fogalmak

2.1. Beadvány: a szervezetünkhöz érkező hagyományos (vagy elektronikus) irat, amely

rendeltetésszerűen szervezetünknél marad.

2.2. Csatolás: a nem ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különböző iratok átmeneti jellegű

összekapcsolása.

2.3. Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával - elektronikus formában

rögzített - elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai

adathordozón tárolnak.

2.4. Érkeztetés: az írásbeli ügyvitelnek az iktatást megelőző fázisa, amelynek során rögzítik

a beadvány beérkezésének keltét, elektronikus irat beérkezése esetén kitöltik az érkeztető

képernyőrovatokat.

2.5. Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyeket az intézmény vagy

személy végez az ügyintézési munkafolyamat során.

2.6. Gyűjtőív: a több más szervhez és/vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre

beérkező válaszokat - külön új iktatószám adása nélkül - együttesen nyilvántartó ív, amely az

ügyirat részét képezi, abban van elhelyezve; a gyűjtőív tartalmazza az alap(kezdő)irat

iktatószámát, tárgyát, továbbá a rovatokat a beérkező válaszok sorszámainak, a beküldők

iktatószámainak (azaz az idegen iktatószámoknak) a beérkezés keltének nyilvántartására.

2.7. Gyűjtőszám: az az iktatási sorszám, amely alatt a több más szervhez és/vagy szervezeti

egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat - külön iktatás nélkül - a beérkezés ideje

szerinti folyószámmal ellátottan, az ügyiratban lévő gyűjtőíven tartjuk nyilván; a

gyűjtőszámként használt iktatószámot az iktatókönyv „kezelési feljegyzések” rovatában

jelölni kell.

2.8. Iktatás: az iratkezelésnek az érkeztetés és az azt követő postabontás utáni fázisa, az

iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a saját keletkeztetésű

2

iratot iktatószámmal látják el a szervezetnél és kitöltik az iktatókönyv, illetve az

iktatóbélyegző lenyomat rovatait; (elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik

ki.)

2.9. Iktatókönyv: a szervezetünk rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála

keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső

ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként

hitelesen megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv.

2.10. Iratnak kell tekinteni és e szabályzatban előírt módon kell kezelni minden olyan

szöveget, számadatsort, térképet, tervrajzot és vázlatot - a megjelentetés szándékával készült

könyv jellegű kézirat kivételével - amely valamely működésével, illetőleg személy

tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával

és bármely eljárással keletkezett.

Nem kell iratnak tekinteni a rendszeresen kapott hivatalos lapokat (közlönyöket)

napilapokat, folyóiratokat, könyveket, reklám- és propagandaanyagokat.

2.11. Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség

szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos

megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába

foglaló tevékenység.

2.12 Irattár: a szervezetünknél megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag

szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség.

A kézi, átmeneti (operatív) irattár a 2 évnél nem régebbi iratok őrzésére, tárolására szolgál,

mely a gazdasági irodán és a pénztárhelységben van kialakítva.

Központi irattár a 2 évnél régebbi keletű iratok tárolására szolgáló helyiség

Irattári anyag: a szervezetünk működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és

rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége.

2.13.Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő

válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi

csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez,

valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető

irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem

selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét.

2.14. Központi iktatás: az egész szervezetre egy helyen, folyamatosan és egy

iktatókönyvben, illetve számítógépen történő iktatás. (Csak akkor kell rögzíteni, ha az

iratkezelési feladatok ellátása ilyen szervezeti keretek között történik.)

2.15. Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, (elektronikus úton

érkezett, illetve küldött elektronikus irat.)

2.16. Láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát,

véleményezését (javítását, tudomásul vételét jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy.

3

2.17. Maradandó értékű irat: a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi,

nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki és egyéb szempontból jelentős, a

történelmi múlt kutatásához, megismeréséhez illetőleg a közfeladatok folyamatos ellátásához

és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak

részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat.

2.18. Másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya,

amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít.

2.19. Másolat: valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás

(szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítő záradékkal ellátott)

iratmásolat lehet.

2.20. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely

elválaszthatatlan attól.

2.21. Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól -

elválasztható.

2.22. Minősített adat:

a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben

meghatározott köziratban szereplő államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat,

b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ,

c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz,

d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ,

eljárási mód vagy más ismeretanyag, közirat.

2.23 Mutatózás: a nyilvántartási munkának az iktatást követő szakasza, célja: az irat

iktatószámának megállapítása a visszakeresésnél.

2.24. Osztott iktatás: a központi irodában, de belső szervezeti egységenként, vagy belső

szervezeti egység önállóan, saját iktatókönyvvel, illetve elektronikusan történő iktatás.

2.25. Selejtezés: az iratoknak az irattári tervben szereplő őrzési idő lejártát követően történő

megsemmisítésének előkészítése.

2.26. Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló

adathordozó (mágnesszalag, hajlékony és merevlemez, CD stb.), amely az adatok

nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja.

2.27. Szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különféle ügyiratdarabok (elő- és

utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon

egyaránt jelölni kell.

2.28. Szignálás: az ügyben intézkedni, eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző

kijelölése az ügyben kiadmányozni jogosult részéről, akinek hatáskörébe tartozik az

elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasítás kiadása, az ügy kiadmányozása.

2.29. Ügyintézés: az intézményünk valamely szervezeti egységének működésével, vagy

személy tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő

4

tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata,

összessége.

2.30. Ügyintéző: az ügy(ek) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az

ügyet döntésre előkészíti.

2.31. Ügyirat: az intézmény rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező

irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza.

2.32. Ügyiratdarab: az ügyiratnak az a része, amely az ügy intézésének valamely, egy-egy

fázisában keletkezett iratokat tartalmazza.

2.33. Ügykör: az intézmény, annak belső szervezeti egysége vagy személy hatásköre és

illetékessége által meghatározott, összetartozó vagy hasonló egyedi ügyek összessége,

csoportja.

2.34. Ügyvitel: az intézmény folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni

résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés

formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában.

2.35. Vegyes iktatás: részben központilag, részben szervezeti egységenként történő iktatás.

3. Irattári tételszám (jel): az ügy típusát, ágazati hovatartozását, továbbá az irat

selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja, egyúttal meghatározza az iratok irattári helyét

is.

4. Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szervezetünk

működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó

iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi.

5. Kapcsolatos szám: ugyanazon iratképző valamely másik ügyiratának száma, amely

ügyiratnak tárgya, illetve annak ismerete közvetve segítséget nyújt a kérdéses ügy

elintézéséhez.

6. Kezelési (ügyviteli) feljegyzések: az ügy(ek)ben keletkező ügyviteli iratokon tett

feljegyzések, többnyire utasítások, amelyek az ügyek tartalmi és/vagy formai intézését érintik.

7. Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről

hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat.

8. Kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés)

tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a

kiadmányozásra jogosult részéről („K” betűjellel).

9. Kiadmányozó: a kiadmányozásra vonatkozó szabályok szerint az intézményvezető

részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe

tartozik a kiadmány aláírása.

10. Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat,

amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott.

5

II. AZ ADAT MINŐSÍTÉSE

1. Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell.

Minősítés: az a döntés, amelynek meghozatala során az államtitokról és a szolgálati titokról

szóló törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat a tartalmánál fogva a

nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik.

Az intézményünkben az adatok minősítésére. az intézmény vezetője jogosult.

2. A minősítés során az állami és szolgálati titokról szóló, valamint a minősített adat

kezelésének rendjéről szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.

3. Az államtitkot tartalmazó adat hordozóján „Szigorúan titkos”, a szolgálati titkot képező

adat hordozóján pedig „Titkos” jelölést kell feltüntetni.

4. A minősített adat kezelésének rendszerét, rendjét külön "Titokvédelmi Szabályzat" rögzíti.

III. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE ÉS FELADATAI

1. Intézményünkben az iratkezelési feladatok ellátása - a szervezeti tagozódásnak, valamint

az iratforgalomnak megfelelően – központosított, illetve vegyes iratkezelési szervezetben

történik.

1.2. Az iratkezelés módja: hagyományos.

2. Az iratkezelés felügyelete

2.1. Az intézményben az iratkezelés felügyeletét a nappali oktatás titkárság látja el, aki

felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei

rendelkezésre álljanak.

2.2. Az iratkezelés felügyeletével megbízott

évente ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartását,

intézkedik a szabálytalanságok megszüntetésére,

szükség esetén kezdeményezi az iratkezelési szabályzat, irattári terv módosítását,

ellenőrzi, hogy a személyes és különleges adatok kezelése megfelel-e a személyes adatok

védelméről és közérdekű adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló

törvényben, foglaltaknak gondoskodik arról, hogy az iratkezelésben és az irattárban

középiskolai végzettségű iratkezelő, irattáros szakképesítésű munkaerőt alkalmazzanak.

2.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó személy feladatait az intézmény vezetője által kijelölt

személyre átruházhatja.

Az iratkezelés felügyeletével kapcsolatos jogkör átruházása csak írásban, az átruházott

feladatok, hatáskörök felsorolásával történhet.

2.4. A nappali oktatás titkárnői távollét esetén egymást helyettesítik.

IV. A KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE ÉS FELBONTÁSA

1. Az iratok, küldemények átvétele

6

1.1. Az intézményünk címére vagy annak munkatársai nevére postai vagy kézbesítés,

futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve az ügyfél személyes

benyújtása útján érkezett küldemények átvételére jogosult:

a.) az intézmény vezetője,

b.) az „s.k. felbontásra” jelölés esetén a címzett, vagy az általa megbízott személy,

c.) az iratkezelést felügyelő vezető, illetve az általa megbízott személy,

d.) a postai meghatalmazással rendelkező személy,

e.) az ügyfélszolgálati iroda dolgozója,

f.) az ügyeleti szolgálatot teljesítő személy,

1.2. Minősített adatot tartalmazó küldeményt csak a titkos ügykezeléssel megbízott személy

veheti át.

1.3. Az intézmény bármely dolgozójához közvetlenül érkező (kézbesített) hivatalos

küldeményeket az átvétel után haladéktalanul továbbítani kell az intézmény vezetőjéhez.

1.4. A küldemények átvételével megbízott, úgynevezett postai meghatalmazással rendelkező

dolgozó feladata minden munkanapon

14 óráig a bérelt postafiók kiürítése (a küldemények postahivatalban történő átvétele), az

átvett postaanyag zárható táskában történő hiánytalan beszállítása az intézménybe.

A postai meghatalmazás kiadásáról és nyilvántartásáról az igazgató, távollétében a általános

igazgató helyettes köteles gondoskodni.

1.5. A postaátvevő az érkezett küldeményeket átadja a nappali oktatási titkárságán az

intézményvezető részére.

1.6. A hivatalos munkaidő lejárta után, illetve munkaszüneti napokon érkezett iratokat csak az

intézményvezető által megbízott portás ( a portanaplóba történő bejegyzés mellett veheti át.

Az így átvett küldeményt bontatlanul, a legközelebbi munkanap munkakezdésekor át kell adni

az intézmény vezetőjének

1.7. A küldeményeket átvevő személy köteles ellenőrizni, hogy:

a címzés alapján jogosult-e a küldemény átvételére,

a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel egyezőségét,

az iratot tartalmazó boríték, illetve egyéb csomagolás sértetlen-e,

1.8. Az átvevő a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának

feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és a „sürgős” jelzésű küldemények átvételi

idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni.

Tértivevényes küldemények esetén gondoskodik a tértivevény feladóhoz történő

visszajuttatásáról.

Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt

köteles haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap kezdetén az illetékes

iktatóegységnek iktatásra átadni.

1.9. Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy képviselő útján nyújtja be, kérésére az átvételt -

átvételi elismervénnyel - igazolni kell.

7

1.10. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét az átvételi okmányon jelölni kell, és

soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy

mellékletekről a küldő szervet, személyt - jegyzőkönyv felvétele mellett - értesíteni kell.

1.11. A téves címzés vagy helytelen kézbesítés következtében érkezett küldeményt azonnal

továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges vissza kell küldeni a feladónak.

1.12. Az intézménynek címzett, a gazdálkodásra vonatkozó pénzügyi és számviteli

bizonylatokat (bankbizonylatok, szállítói számla stb.) az iktatást végző személy érkeztető

bélyegzővel látja el, és iktatás és az intézmény vezetőjének szignálása után továbbítja azt az

igazgatóhoz

2. A küldemény felbontása

2.1. Az intézményhez érkezett valamennyi küldeményt – az intézményvezető által megbízott

személy- nappali oktatás titkárság - bonthatja fel és látja el érkeztető bélyegzővel.

2.2. A „nem bontható” küldemények köre:

a névre szóló, magánjellegű,

az „s.k.” felbontásra szóló,

2.3. A „nem bontható” küldeményeket minden esetben felbontás nélkül kell a címzetthez

továbbítani.

2.4. A szervezeti egységek szerint csoportosított, hivatkozási számmal ellátott és ajánlott

küldeményként hivatkozási szám, illetve ajánlási ragszám szerint, a többit pedig a feladó neve

szerint kell bevezetni az iktatókönyve, és átadni a szervezeti egységeknek.

2.5. A felbontott postát az intézmény vezetője szignálja, név szerint, vagy szervezeti egység

megjelölésével.

2.6.A faxon érkezett irat esetében először gondoskodni kell az információkat tartósan őrző

másolat készítésről. A másolat elkészítéséért az iskolatitkár felelős.

A faxon érkezett irat kezelésére az általános rendelkezések az irányadók.

2.7. Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz,

a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iraton feltüntetni, és a pénzt,

illetékbélyeget és egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott

dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni.

2.8. A küldeményhez felragasztatlanul mellékelt illetékbélyeget - ha a beadvány illetékköteles

- a 2.13. pontban foglaltak előzetes figyelembevételével az ügyintéző a beadványra

felragasztja és az illetékjogszabályoknak megfelelően értékteleníti.

2.9. A beadványra ragasztott illetékbélyeget a keltezés tintával történő átírásával kell

értékteleníteni.

Ha az illetékköteles iraton az illetéket részben vagy egyáltalán nem rótták le, az

illetékjogszabályok szerint kell eljárni.

2.10. A küldemény borítékját véglegesen az ügyirathoz kell csatolni, ha

az ügyirat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik,

a beküldő nevét vagy pontos címét csak a borítékról lehet megállapítani,

a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett meg,

bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel.

8

V. AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSA

1. Az iktatási rendszer

Az iratok iktatása sorszámos rendszerben történik.

2. Az iktatás

2.1. Az intézményhez érkező, illetve ott keletkező iratokat - ha jogszabály másként nem

rendelkezik - iktatással kell nyilvántartani.

Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból:

- az irat beérkezésének pontos ideje,

- az intézkedésre jogosult ügyintéző neve,

- az irat tárgya,

- az elintézés módja,

- a kezelési feljegyzések, valamint

- az irat holléte

megállapítható legyen.

2.2 A nem papír alapú, elektronikus adathordozón érkezett iratokon (pl. magnetofonszalag,

hajlékony lemez, CD ROM, stb.) az ügyirat számát és tárgyát is rögzíteni kell. Az iktatókönyv

„Irat jelleg” rovatába be kell jegyezni, hogy pl. „magnetofonszalag”, a „kezelési feljegyzések”

rovatba pedig annak tárolási helyét.

2.3. Az iratkezelő az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon

iktatja be. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a határidős iratokat, táviratokat, express

küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat.

3. Iktatókönyv

3.1. Iktatás céljára minden év kezdetén újonnan nyitott, hitelesített, oldalszámozott

iktatókönyvet (1. számú melléklet) kell használni.

Intézményünk két oktatókönyvet használ:

- központi iktatásra szolgáló,

- gazdasági ügyintéző által vezetett.

Az iktatókönyvet használatba vétel előtt az intézmény vezetője ( központi iktatásra szolgáló),

(gazdasági ügyintéző által vezetett )hitelesíti.

3.2. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a

bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad.

Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az

eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.

3.3. Téves iktatás esetén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az

érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett - kétségtelen legyen. Meg

kell azt is jelölni, hogy a tévesen beiktatott ügy iratát mely számra iktatták át.

9

3.4. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az iktatásra felhasznált utolsó számot

követően aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével, keltezéssel, aláírással és a

hivatalos bélyegző lenyomatának elhelyezésével kell lezárni.

Az iktatókönyv év végi lezárását az intézmény vezetője írja alá.

4.Az iktatószám

4.1. Az iktatást minden évben 1-gyel - kell kezdeni és megszakítás nélkül kell folytatni az év

végéig.

4.2. A gazdasági egység iktatószámait betűjellel különböztetik meg a központi iktatás

számjelétől.

5. Az iktató bélyegző

5.1. A beérkező iratok iktatásakor az iktatóbélyegző lenyomatát az iraton el kell helyezni, és a

lenyomat rovatait ki kell tölteni.

A bélyegző lenyomatot az irat első oldalára úgy kell elhelyezni, hogy írást ne fedjen és

rovatait pontosan ki lehessen tölteni.

5.2. Az iktató bélyegző lenyomata tartalmazza:

* az intézmény nevét, székhelyét,

* az iktatás évének, hónapjának, napjának,

* az iktatás sorszámának (alszámának),

* az ügyintéző, vagy ügyintéző szervezeti egység nevének, valamint

* a mellékletek számának

feltüntetésére szolgáló rovatokat.

6. Iktatási adatok

6.1. Az iktatás során az iktatókönyvben , az iraton, és az előadói íven, továbbá az ügyintézés

különböző fázisaiban fel kell tüntetni:

* az iktatás sorszámát (iktatószámát),

* az iktatás időpontját,

* az irat küldőjének (ügyfélnek) azonosító adatait, (x)

* a küldő iktatószámát (hivatkozási szám), (x)

* az irat tárgyát,

* az elő- és utóirat korábbi azonosító (iktató) számát,

* az ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző azonosító adatait,

* az elintézés határidejét,

* az elintézés módját, idejét,

* az esetleges címzett(ek)et, (x)

* a kezelési feljegyzéseket (csatolás, határidő, visszaérkezés, stb.)

* az irattári tételszámot és az irattárba helyezés keltét,

* az iratnak és mellékletének számát (ha korábban nem került rögzítésre) (x).

(x) csak az iktatókönyvben feltüntetendő adat.

10

6.2. Az ügy tárgyát csak egyszer, mégpedig a sorszámra bejegyzett első irat iktatásánál kell a

„Tárgy” sorba (tárgyrovat) rövid, de érthető szöveggel beírni. A bejegyzésnek az ügy tárgyát

legjobban jellemző szavakat kell tartalmaznia.

6.3. Az ügyiraton előírt határidőt az iktatókönyv „határidő” rovatába a kitűzött hónap és nap

feltüntetésével, grafit ceruzával kell bejegyezni. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok

szerint elkülönítve, a számuk sorrendjében kell kezelni. Ha a válasz a kitűzött határidőre vagy

a határidő lejárta előtt beérkezik, az ügyiratot a határidős ügyiratok közül ki kell emelni, és a

határidő feljegyzést az iktatókönyv „határidő” rovatában ceruzával át kell húzni.

A határidő lejártának napján azt a határidős ügyiratot, amelyre válasz nem érkezett, az

iratkezelő kiemeli a határidős ügyek közül és átadja az ügyintézőnek.

7. Az iratok szerelése és csatolása

7.1. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e elő irata.

7.2. Az iratot a kezelőnek szerelni kell.

7.3. Ha az ügy lezárása után az összetartozó iratok véglegesen együtt maradnak (szerelés), ezt

is az iktatókönyvben jelölni kell. A jelölés az irattárba vagy határidőbe helyezés tényének

áthúzásával és a „kezelési feljegyzések” rovatban az irat új helyének megjelölésével történik.

8. Mutatózás

8.1. Az iktatott iratokat az év kezdetén újonnan nyitott, bekötött, regiszteres

(betűbeosztásos) név- és tárgymutató könyvbe mutatózni kell.

8.2 A tárgymutatókönyvbe az iktatókönyv tárgy rovatába bejegyzett szöveget az ott

kiemelt szó (név, hely, tárgy) kezdőbetűjének megfelelően az irat iktatószámának feltüntetése

mellett kell bevezetni. Ha a tárgyrovatban több név, hely vagy tárgy szerepel, azokat

valamennyi megfelelő betűnél mutatózni kell.

8.3. A mutatózás megtörténtét az iktatókönyvben a sorszám mellett jelezni kell.

8.4. Mutatózni az iktatás napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon kell.

9. Ügyintézői munkanapló

9.1. Az érdemi ügyintézőnek a náluk levő nyílt ügyiratok nyilvántartására előadói

munkanaplót kell vezetni. (4. sz. melléklet)

9.2. Az ügyintézők kötelesek az irattárból kivett, ügyintézésre átvett és irattárba visszaadott

iratok keltét, iktatószámát az előadói munkanaplóba bejegyezni.

9.3 Az iktatott iratok bármiféle olyan mozgatása, amelynek eredményeként az irat - ha csak

ideiglenesen is - elkerül az iratkezelőtől, illetőleg az ügyintézőtől, csak munkanaplóval

történhet.

9.4. Az ügyintéző munkaviszonyának megszűnésekor az előadói munkanaplót köteles - az

ügyiratokkal együtt - az iratkezelés részére leadni.

11

VI. IRATKEZELÉSI FELADATOK AZ ÜGYINTÉZÉS FOLYAMATÁBAN

1. Az ügyintéző kijelölése

1.1. Az iratkezelő az érkező iratot az ügyintéző kijelölése (szignálás) végett köteles az irat

szignálása jogosult személynek bemutatni.

Az irat szignálására jogosult személy(ek): intézményvezető, illetve a helyettesei.

1.2. Az irat szignálására jogosult személy:

kijelöli az ügyintézőt (hivatali egységet, vagy részleget, illetve személyt),

közli az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (az ügy tárgyának

meghatározása, határidő, sürgősségi fok, stb.) Ezeket a szignálás idejének megjelölésével

feljegyzi az előadói ívre, és aláírja.

1.3. Azt az iratot, amelynek iktatott előzménye van. Vagy ha az ügy, ügycsoport

feldolgozására illetékes szervezetei egység (személy) már korábban ki volt jelölve,

közvetlenül a szervezeti egységhez (személyhez) kell továbbítani.

1.4. Iktatás után az átadás napját, majd emelkedő számsorrendben az ügyiratok iktatószámát

az átadókönyvbe be kell írni. A központi iktató az átadókönyvvel továbbítja az iratokat az

illetékes ügyintézőhöz.

1.5. Elektronikus iratforgalom esetén, ha az irat nem iktatóhelyhez (pl. előadóhoz) érkezetett,

iktatásra az iktatásra illetékes iratkezelőhöz kell irányítani., Ha az érkezett irat előzményéből

az ügyintéző nem azonosítható, az iratkezelő az elektronikus iratot is köteles az illetékes

vezetőnek szignálásra bemutatni.

2. Másolat, kiadmány

2.1. A másolat vagy kiadmány hitelesítését a központi iratkezelő végzi.

2.2. Kiadmányozáshoz az intézmény hivatalos bélyegzőjét kell használni. A kiadott

bélyegzőkről és az érvényes aláírásokról nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartás vezetéséért az iratkezelő a felelős.

2.3 A kiadmányozáshoz az ügyiratot a következő szerkezetben kell elkészíteni:

az ügyirat bal felső sarkában kell megjelölni

az ügyiratot kibocsátó szervezet megnevezését, címét, postai irányítószámát, postafiók

számát, a távbeszélő számát

az iktatószámot

az ügyintéző nevét

az iktatószám, valamint az ügyintéző neve alatt jelenik meg a címzett szerv (vezetőjének

neve, beosztása) címe,

az ügyirat jobb felső sarkán szerepel

a tárgya,

= a hivatkozási szám vagy jelzés,

= a mellékletek száma,

a szöveg alatt baloldalon

a keltezés (hely, év, hó, nap)

az „sk” jelzésű kiadmányon a "kiadmány hiteléül" záradékot és a ......(leíró, iratkezelő)

sajátkezű aláírása szerepel,

12

a szöveg alatt jobb oldalon a kiadmányozó nevét és beosztását kell feltüntetni,

az ügyirathoz készített mellékletet, annak jobb felső sarkán „Melléklet a .... számú

ügyirathoz” szöveggel kell ellátni.

4. Az irat továbbítása, postázása (expediálása)

4.1. A kiadmányozott ügyiratokat a tisztázatokkal együtt kell átadni az iratkezelőnek, és az

átvételt az előadói munkanapló „visszaadás elismerése” rovatban kézjeggyel igazolni kell.

4.2. Az irat továbbítása (expediálása) előtt az iratkezelőnek ellenőrizni kell, hogy az aláírt,

illetőleg hitelesített és bélyegzőlenyomattal ellátott leveleken végrehajtották-e minden kiadói

utasítást. Ellenőrizni kell, hogy a mellékleteket csatolták-e.

Az ellenőrzési feladat elvégzése után az irat másolatán fel kell jegyezni a továbbítás keltét, és

ennek tényét a hagyományos átadó könyvben is rögzíteni kell.

4.3. A postázó iratkezelő az iratokat a továbbítás módja szerint csoportosítja (posta,

kézbesítés, stb.)

4.4. A postai továbbítás esetén a borítékokat közönséges, elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes,

érték nélküli küldemény stb. szerint külön kell választani, majd a szükséges bérmentesítésről

gondoskodni kell. A küldemény tértivevényét csatolni kell a borítékhoz.

4.5. A küldemények postai úton történő továbbítása esetén a posta által rendelkezésre

bocsátott feladókönyvet kell használni.

4.6. A kézbesítő útján továbbított (címzetthez eljuttatott) küldeményeket a - sorszámozott és

hitelesített - kézbesítő könyvbe (6. sz. melléklet) kell bejegyezni. A címzett által történő

átvételt abban kell igazolni.

4.7. A helytelen címzés, átvétel megtagadása stb. okból visszaérkezett iratokat és

küldeményeket az iratkezelő az illetékes ügyintéző szervezeti egységhez (személyhez) soron

kívül köteles továbbítani, aki a további intézkedésről gondoskodik.

4.8. A szervezeti egységek, ügyintézők között ügyiratokat csak átadókönyvvel (vagy

előadói munkanaplóval) lehet átadni.

Az átadott iratokat újból iktatni nem szabad, nyilvántartásuk az eredeti iktatószámon történik.

4.9. Az iratkezelőnek határidős nyilvántartásba kell helyezni azokat az iratokat, amelyeke

meghatározott idő múlva vagy időnként intézkedést

igényelnek.

Az ügyiraton előírt határidőt az iktatókönyv „határidő” rovatába a kitűzött hónap és nap

feltüntetésével grafit ceruzával be kell jegyezni.

4.10. A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, határidős irattartóban a

számuk sorrendjében kell kezelni.

4.11. A határidő lejárta előtti napon azt a határidős ügyiratot, amelyre válasz nem érkezett, ki

kell emelni a határidős ügyiratok közül. Ha az ügyiraton (előadói íven) sürgetésre vonatkozó

utasítás szerepel, a kezelő az ügyiratot munkanaplóval (előadói ívvel) az ügyintézőhöz

továbbítja és határidőre vonatkozó feljegyzést az iktatókönyv „határidő” rovatában ceruzával

áthúzza.

4.12. Irattárba tétel előtt valamennyi határidő bejegyzést törölni kell.

4.13. Az irattári terv alapján az ügy tárgyának ismeretében az érdemi ügyintéző meghatározza

az irattári tételszámot, és rögzíti az előadói ív megfelelő rovatában. Az irattári tételszámot az

iratkezelő feljegyzi az iktatókönyv vonatkozó rovatába is, majd az iratot elhelyezi az átmeneti

operatív irattárba.

13

VII. IRATTÁROZÁS

1. Irattározás

1.1. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő

válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi

csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat- és hatásköréhez,

valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető

irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem

selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét.

Az intézmény az illetékes közlevéltárral együttműködve készíti el irattári tervét.

1.2. Az iratkezelési szabályzat és irattári terv módosítása előtt az illetékes közlevéltár

egyetértését be kell szerezni. Az egyetértés beszerzéséért az igazgató felelős.

1.3. Az irattári tervben meg kell határozni az egyes irattári tételszámokhoz tartozó iratok

körét, azok megőrzési idejét. Az irattári tételszámokat feladat és ügykör szerint kell

csoportosítani.

Az irattári tervet évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a tárgy év december hó 01-ig

kell elvégezni. A feladat teljesítéséért az igazgató a felelős.

1.4. Az egyes irattári tételszámokhoz kapcsolódóan meg kell határozni, melyek azok a tételek,

amelyek nem selejtezhetők, és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyagok

védelméről szóló törvényben foglaltak értelmében mikor kell ezeket a levéltárnak átadni.

A nem selejtezhető, maradandó értékű iratok körét az illetékes közlevéltár egyetértésével kell

meghatározni.

A nem selejtezhető iratok körére vonatkozó javaslat elkészítéséért, és annak az illetékes

közlevéltárral történő egyeztetéséért. az igazgató a felelős.

Az irattári terv a szabályzat 8. számú mellékletét képezi.

2. Az iratok elhelyezése az átmeneti (operatív) irattárban

2.1. Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba kell elhelyezni az elintézett, további érdemi

intézkedést nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott iratot.

Az átmeneti irattár a központi irattárba még le nem adott, de az ügyintézők rendelkezésére

álló iratok tároló helye.

Az ügyintéző az iratot átmeneti irattárba iktatókönyv adja át, illetve szükség esetén, azonos

módon kapja vissza.

2.2. Az átmeneti (operatív, kézi) irattárba helyezése előtt az iratkezelő köteles az iratok

átvizsgálni abból a szempontból, hogy

a kezelői utasítások végrehajtása megtörtént-e,

az előadói ívben meg van-e valamennyi irat (előirat, melléklet),

az előadói ívben nincsen-e olyan ügyirat, amely nem az adott ügyhöz tartozik.

2.3. A postán tértivevénnyel küldött levelek irattári példányait csak akkor szabad irattárba

helyezni, ha az átvételt igazoló tértivevény visszaérkezett és az irathoz való csatolása

megtörtént.

14

2.4. Az iratokat az irattári tételszám szerinti csoportosításban, az alapszámok növekvő

sorrendjében kell lerakni.

2.5 Az átmeneti irattár (kézi irattár) 2 évig őrzi az iratokat, ennek letelte után át kell adni

az iratokat a központi irattárnak.

3. Az iratok elhelyezése a központi irattárban

3.1. A 2 évnél régebbi keletű, teljes naptári év ügyiratait az azokhoz tartozó iktató- és

segédkönyvekkel a központi irattárba kell elhelyezni. A kézi irattár érintett ügyiratainak

központi irattárba történő elhelyezését az ügykezelő köteles elvégezni a tárgyévet követő év

március 01-ig.

3.2. A központi irattárba helyezés előtt az ezzel megbízott iratkezelő köteles az iratot

megvizsgálni abból a szempontból, hogy az az irattározási szabályoknak megfelel-e, teljes-e,

stb.

3.3. A központi irattárban az irattári terv szerint elkülönülő csoportokba tartozó iratokat

külön-külön kell kötegelni és minden kötegen fel kell tüntetni az irattári jelet.

4. Az irattár működése

4.1. Az irattárat tűz, víz és külső behatolás ellen védetté kell tenni. Az irattár ajtóinak kulcsát

az iratkezelő őrzi. Az irattárban télen-nyáron biztosítani kell a megfelelő páratartalmat (55’-

65’) és a 17-18 C˙0 hőmérsékletet. Az irattárban a tűzbiztonsági szabályzat „C” kategóriájára

vonatkozó előírásokat kell betartani. Az irattár helyiségein közművezetékek nem haladhatnak

keresztül.

4.2. A központi irattárban az irattár kezelőjén kívül más személy csak a kezelő jelenlétében

tartózkodhat.

4.3. Az iratkezelő(k) személyében beálló változás esetén az irattárat át kell adni. Az átadásról

- átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

4.4. Az irattárból ügyiratot kiadni csak hivatalos használatra, szabályosan kitöltött

„Ügyiratpótló” lap (7. sz. melléklet) ellenében lehet, maximum

10 napra. Ugyanezt kell alkalmazni, ha az irat jogszabály alapján nem

helyezhető iratárba.

4.5. Más szerv (esetleg személy) részére betekintés céljából iratot kölcsönözni csak az

intézményvezető engedélyével lehet. A betekintés engedélyezéséhez is az „Ügyiratpótló”

lapot kell használni.

A betekintésre engedélyezett ügyiratot az iratkezelő helyiségből nem szabad kivinni. Azt az

irattárból történő kivétel napján oda vissza kell adni.

4.6. Az „Ügyiratpótló” lapot az irattárban a kiadott (betekintésre kiadott) ügyirat helyére kell

tenni.

A kiadott (betekintésre kiadott) ügyiratról kölcsönző naplót kell nyitni, amelybe

15

az ügyirat számát,

az ügyirat tárgyát,

az átvevő nevét,

a visszaadásra megjelölt határidőt és

a tényleges visszaadás időpontját

kell bejegyezni.

A betekintésre kiadott ügyiratok esetén a nyilvántartás megjegyzés rovatában meg kell jelölni,

hogy „betekintésre”.

4.7. Az „Ügyiratpótló” -val kivett anyagokat - legkésőbb - a visszaadásra megjelölt

határnappal vissza kell adni az irattár részére. A visszaadási határidő letelte után - rendkívüli

esetben - az engedélyezőtől hosszabbítást lehet kérni.

4.8. Amennyiben az ügyirat a visszaadásra megjelölt határidő leteltéig nem érkezett vissza, az

ügyirat visszaadását az irattár kezelőjének sürgetni kell. Amennyiben a sürgetést követő 5

munkanapon napon belül sem érkezik vissza az irattárba az irat, ezt a tényt az

intézményvezető részére be kell jelenteni.

4.9. Az irattárból kivett ügyiratot csak az iratanyag teljességének ellenőrzése után lehet

irattárba helyezni.

4.10. A megelőző években készült és az irattárból kivett ügyirat alapján tett intézkedést új

iktatószámon kell iktatni és az irattárból kivett ügyiratot az új iktatószámhoz kell csatolni.

VIII. AZ IRATOK SELEJTEZÉSE, LEVÉLTÁRI ÁTADÁSA

1. A selejtezés

1.1. Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot megsemmisítés céljából csak iratselejtezés útján

szabad kiemelni.

1.2. Az irattárban elhelyezett iratanyagot - selejtezés szempontjából – legalább öt évenként

felül kell vizsgálni és azokat az iratokat, amelyek nem minősülnek levéltári anyagnak, és az

irattári terv szerinti őrzési idejük lejárt, ki kell selejtezni.

Az őrzési idő az ügyirat keletkezésének évét követő január 1-től egész évekre kell számítani.

1.3. A selejtezési szándékot az illetékes levéltárnak a munka megkezdése előtt legalább 30

nappal be kell jelenteni. A bejelentés teljesítéséért az irattár kezelője felelős. A bejelentésnek

tartalmaznia kell a selejtezés alá vonható iratok évkörét, tárgykörét és hozzávetőleges

mennyiségét.

1.4. Amennyiben a selejtezés során egyes iratok tartalmának és őrzési idejének elbírálása

vonatkozásában kétely merül fel, úgy az ügyviteli döntést a levéltári szakértő véleményének

figyelembevételével a intézmény vezetője hozza meg.

1.5. Az iratselejtezésről - az iratkezelést felügyelő vezető által megbízott - selejtezési

bizottság három példányban selejtezési jegyzőkönyvet készít, amelyet iktatás után meg kell

küldeni az illetékes közlevéltárhoz, a selejtezés engedélyeztetése végett.

A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

az intézmény megnevezését,

* a selejtezés időpontját,

16

* a selejtezés alapjául szolgáló jogszabály és irattári terv számát,

a selejtezésre kerülő iratok irattári tételszámát, évkörét és mennyiségét,

a selejtezést végző és ellenőrző személyek nevét és aláírását.

A jegyzőkönyvben külön tételben kell felsorolni a kiselejtezett kép- és hangfelvételeket

valamint a gépi feldolgozás adathordozóit.

1.6. A közlevéltár kiküldötte a kiselejtezhető iratok közül iratokat kiemelhet abból a célból,

hogy azt a közlevéltár őrizze.

Ha a közlevéltár a kiselejtezett iratok közül valamely iratot további őrzés céljából kiemel,

akkor azt a nem selejtezhető iratok közé vissza kell sorolni, és a levéltári átadásig ott kell

őrizni. Ezt a tényt a selejtezési jegyzőkönyvre fel kell jegyezni.

1.7. A selejtezés megtörténtét az iktatókönyvben az adott irat iktatószámánál „S” jelöléssel,

valamint a selejtezési jegyzőkönyv iktatószámának és a selejtezés időpontjának

feltüntetésével jelezni kell.

2. Megsemmisítés

2.1. A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési

jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. Az elektronikus

adathordozón lévő iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint

történik.

2.2. A megsemmisítés szabályairól az iratkezelést felügyelő az adatvédelmi szabályozás

figyelembevételével gondoskodik.

3. Az iratok levéltárba adása

3.1. A nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait a keletkezés naptári évétől

számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

Kivételt képeznek ez alól a tizenöt évnél régebben keletkezett, államtitkot vagy szolgálati

titkot tartalmazó nem selejtezhető iratok, amelyeket a minősítő által meghatározott

érvényességi idő lejártát követő naptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni.

3.2. Azoknak a nem selejtezhető iratoknak a használatát, amelyek a köziratokról, a

közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény bekezdésében

meghatározott kutatási korlátozási idő eltelte után is a polgármesteri hivatal őrizetében

vannak, a közlevéltárban lévő anyagra vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani.

3.3. A nem selejtezhető köziratok átadásának - átvételének időpontjáról az intézmény és az

illetékes közlevéltárral közösen állapodik meg.

A megállapodás előkészítéséért az irattár kezelő a felelős.

3.4. A levéltár számára átadandó iratokat teljes, lezárt évfolyamokban, ügyviteli

segédletekkel együtt, annak mellékletét képező iratjegyzékkel, az átadó költségére az átadás-

átvételi jegyzőkönyv kíséretében teljes, lezárt évfolyamban kell átadni.

17

Az átadásról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni a következő tartalommal:

az átadó neve, az átadott iratok évköre, mennyisége,

az átadott anyagokról készített raktári egység szintű (doboz, kötet) jegyzéket kell készíteni

dobozszám, tárgy, tételszám, évszám feltüntetésével. A hosszú ügyviteli érték miatt

visszatartott iratokról (pl. alapító okirat, tervdokumentáció) külön jegyzék készül.

az átvevő levéltár neve,

az átadónak az iratok kezelésére vonatkozó kikötései,

az átadó és átvevő hiteles aláírását.

Az átadás-átvételi jegyzőkönyv 1-1 példányát mindkét fél nem selejtezhető tételként kezeli.

3.5. Amennyiben a levéltár az elektronikus iratok tárolásához és kezeléséhez szükséges

technikai feltételekkel nem rendelkezik, az elektronikus adathordozón lévő iratokról

legkésőbb levéltárba adás előtt hitelesített másolatot kell készíteni tartós, időtálló papír

adathordozóra.

IX. EGYÉB IRATKEZELÉSI FELADATOK

1. Intézkedések az intézmény megszűnése esetén

1.1. A közfeladatot ellátó intézmény megszüntetése vagy feladatkörének megváltozása esetén

a rendelkező intézménynek kell intézkednie az érintett intézmény irattári anyagának további

elhelyezéséről, biztonságos megőrzéséről, kezeléséről és további használhatóságáról.

1.2. Az intézményi feladatok átadása esetén az erről felvett és iktatott jegyzőkönyvben fel kell

tüntetni az utolsó iktatószámot (számokat) és tételesen fel kell sorolni az átadott, illetőleg

átvett ügyirathátralékot.

2. Intézkedések munkakör átadása esetén

2.1. Azt a munkatársat, akinek munkaköre megváltozik, vagy munkaviszonya megszűnik,

a részére kiadott iratokkal, ügyiratokkal - munkanaplója alapján - el kell számoltatni.

A munkakört átadó ügyintéző az iratokat, ügyiratokat az intézményvezető által megbízott

személynek jegyzőkönyvileg köteles átadni.

A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, melyből

* az első példányt az átadó,

* a második példányt az átvevő,

* a harmadik példányt pedig az iratkezelő kapja.

2.2. Ha a munkakört átadó ügyintéző az intézményből eltávozik, a munkanaplóját be kell

vonni.

3. A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése

3.1. Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást

illetve fegyelmi büntetést von maga után.

3.2. Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit

- az irat eltűnésének észlelésétől számított 3napon belül az intézmény vezetőjéne ki kell

vizsgálnia.

18

4. Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések

4.1. A szervezetnél a hivatalos bélyegzőt a hivatalos kiadványokra, a kiadmányozási jogkörrel

rendelkezők sajátkezű aláírásához, illetve a kiadmányok (másolatok) hitelesítéséhez, valamint

a küldemények lezárásához és átvételéhez lehet használni.

4.2. Tilos üres lapokat, ki nem töltött nyomtatványokat bélyegzővel ellátni, illetve a

kiadmányt hitelesíteni, ha azt a kiadmányozó még nem írta alá.

4.3. A bélyegző használója felelős a bélyegző rendeltetésszerű használatáért és biztonságos

őrzéséért.

Ezért a bélyegzőt

* csak munkájával kapcsolatban használhatja,

a munkaidő befejezése után illetve a munkahelyről való távozáskor köteles elzárni,

munkaviszony megszűnésekor köteles a bélyegzők nyilvántartásával megbízott személynek

átadni,

ha elvesztette (vagy az valami oknál fogva eltűnt), köteles vezetőjének azonnal jelenteni.

4.4 a Bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a bélyegző

lenyomatát

használatra átadás időpontját

átvevő aláírását

visszaadás időpontját

selejtezés (használatból kivonás) módját, időpontját

Budapest, 2016. szeptember 15.

1

A Budapesti Gazdasági SzC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és

Kollégiuma elektronikus naplójának

Adatvédelmi Szabályzata

2

1. Bevezető

A Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

elektronikus napló rendszerében nyilvántartott személyes adatok kezelésének jogszerűsége, az

adatkezelés célhoz kötöttségének biztosítása, valamint az érintettek jogainak

érvényesíthetősége érdekében, az Adatvédelmi, a Közoktatási, az SzJA, a TB törvény,

valamint a diákigazolványról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján az alábbi

szabályzatot alkotja:

2. A szabályzat hatálya

A jelen szabályzat hatálya kiterjed a Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági

Szakgimnáziuma és Kollégiuma közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi személyre,

továbbá mindazokra, akik valamely egyedi vagy általános engedély vagy felhatalmazás

alapján jogosultak az elektronikus napló használatára, a rendszerbe való belépésre, az abban

fellelhető adatok megtekintésére, adatok bevitelére, feldolgozására vagy továbbítására,

illetőleg a rendszer műszaki-technikai üzemeltetésére, karbantartására.

A jelen szabályzat hatálya alá tartozó személyek kötelesek a szabályzat rendelkezéseinek

maradéktalan betartására.

3 . A Z E LE KT RO NI KU S N A PLÓ A DA TBÁ ZIS ÁBA BE KE RÜ L Ő

A D AT O K KÖ RE

Az adatbázisba az alábbi adatalanyok következő adatai kerülnek be:

Az Intézménnyel közalkalmazotti vagy egyéb jogviszony alapján tanári, oktatói, nevelői

tevékenységet végző személyek

Az Intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek, akiknek

feladatkörébe tartozik az elektronikus napló bármilyen formájú használata, karbantartása.

Az Intézménnyel tanulói jogviszonyban állók.

Az adatbázisba a fentebb felsorolt adatalanyok következő adatai kerülnek be:

Az Intézménnyel nem tanulói jogviszonnyal rendelkező személyek esetében:

név / leánykori név

személyre szóló kód

belépési jelszó

Egyéb adatok csak az érintett hozzájárulásával rögzíthetők az elektronikus rendszerben.

Az Intézménnyel tanulói jogviszonyban álló személyek esetében:

Tanuló neve

Tanuló tanügyi azonosító száma

Tanuló iskolája - kollégiumi tanuló esetén

3

Osztály / csoport

Születési hely

Születési idő

Állampolgársága

Anyja neve:

Anyja foglalkozása

Anyja telefonszáma

Lakóhely

Lakcím

Megye

Irányítószám

Apa / Gondviselő neve

Apa / Gondviselő foglalkozása

Apa / Gondviselő telefonszáma

Apa / Gondviselő értesítési címe

Beiratkozás dátuma

Diákigazolvány száma

Diákigazolvány kiadási dátuma

Személyi igazolvány száma / külföldinél útlevélszám

Tartózkodási okirat / külföldinél /

Társadalombiztosítási Azonosító Jel

Adóazonosító

Beírási napló száma

Tanuló előző iskolája

Tanuló szakmacsoportja

Tanuló fényképe

Tanuló tantárgyai

Tanuló tantárgyak szerinti osztályzatai

Tanuló tantárgyak és dátum szerinti hiányzásai

Tanuló dicséretei, fegyelmi fokozatai

Elvált szülők

Magántanuló

Vendégtanuló

Térítési díjat fizető

Tandíjat fizető

Jogviszonyt szüneteltet

4

Kollégista

Évismétlő

3, v. több gyerekes család

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

Tartósan beteg

Állami gondozott

Veszélyeztetett

Mozgássérült

Beszédfogyatékos

Hallássérült

Diszlexia

Diszkalkúlia

Diszgráfia

A fenti felsorolásban nem szereplő adatok csak az érintett írásbeli hozzájárulása alapján

kerülhetnek be az adatbázisba.

Az adatbázisba bekerülő adatok kezelésének jogalapja:

Az Intézménnyel nem tanulói jogviszonyban álló személyek adatai közül:

A név adata a Közoktatási törvény 2. sz. melléklete alapján

A tanulói jogviszonyban álló személyek adatai közül a felsoroltak:

a Közoktatási törvény 2. sz. melléklete alapján kerülhetnek be az adatbázisba. (Ezen

belül a hivatkozott törvényhely alapján a tanulók jövedelmi és szociális helyzetét

igazoló, illetve az egyes juttatások megállapításához szükséges adatoknak minősülnek a

fentebb megjelölt adatok.)

a diákigazolványról szóló 30/1999 (II. 15.) Kormányrendelet 6. 5.bek-ben foglalt

rendelkezés alapján kerülhetnek az adatbázisba

a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. tv.36.-ban, valamint Az adózás

rendjéről szóló1990.évi XCI. Tv. 45. (2) - (5) bek.-ben foglalt rendelkezés alapján

kerülnek be az adatbázisba

a társadalombiztosítási ellátásokról szóló 1997.évi LXXX. tv. végrehajtására kiadott

195/1997 (XI. 5.) Kormányrendelet 24. -ban foglalt rendelkezés alapján kerülhetnek be

az adatbázisba

4. AZ ADATBÁZISBA BEKERÜLŐ ADATOK FELVÉTELÉNEK FORMÁJA, AZ

ADATOK FORRÁSA, AZ ADATBEVITELRE JOGOSULTAK KÖRE, AZ

ADATBEVITEL MÓDJA

4 . 1 . A Z AD AT FELV ÉTE L FO R MÁ JA

Az adatbázisba bekerülő adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik. Szóbeli

közlés alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be.

5

4 . 2 . A Z AD AT O K FO R R Á S A

A nem tanulói jogviszonyban álló személyek adatainak forrása minden esetben a Budapesti

Gazdasági SzC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma által kezelt

nyilvántartás.

A tanulói jogviszonyban álló személyek esetén:

A Felvételi Jelentkezési Lap

Az Intézményi Adatközlő Lap

Adatváltozás jelentő Lap

Haladási Napló

Csoportnapló

4 . 3 . A Z AD AT BEVI TEL RE JO GOS U LT A K KÖRE

Azon adatok bevitele, amelyek forrása az alkalmazotti nyilvántartás, az adatok bevitele az

iskolatitkár és az tanügyi adminisztrátorok feladata.

Azon adatok bevitele, amelyek forrása a Felvételi Jelentkezési Lap, az Intézményi Adatközlő

Lap, és az Adatváltozás jelentő Lap, az adatok bevitele az iskolatitkár és az tanügyi

adminisztrátorok feladata.

Azon adatok bevitele, amelyeknek forrása a Haladási Napló, vagy Csoportnapló, az adatok

bevitele az osztályfőnök, illetve az igazgató, és helyettesei feladata.

4 . 4 . A Z AD AT BEVI TEL MÓD J A

Az adatbázisba bevitt adatok nem térhetnek el az adat forrásául szolgáló iratban szereplő

adattól. Az adatok egyezőségéért az adatbevitelt végző személy felelősséggel tartozik.

Amennyiben az adatok forrásául szolgáló iratban szereplő adat értelmezhetetlen,

olvashatatlan, ellentmondásos vagy hiányos, abban az esetben az adat nem vihető be az

adatbázisba. Ilyen esetben az adat forrásául szolgáló irat kijavítását illetve kiegészítését kell

kérni az adatalanytól.

A kijavítás minden esetben Adatváltozás jelentő Lap kitöltésével történik.

Az adatbázis adatainak kiegészítése az eredeti Adatközlő Lap kiegészítésével történik azzal,

hogy a kiegészítést csak az adatalany (vagy az eredeti irat kiállítója) végezheti el és a

kiegészítés tényét és időpontját sajátkezű aláírásával igazolja.

Az adatok kijavítása, illetve kiegészítése szóbeli közlés alapján nem történhet.

Az adatok bevitele során olyan körülményeket kell biztosítani, hogy az adatokhoz illetéktelen

személyek ne férhessenek hozzá.

6

Az adatok bevitele után az adat forrásául szolgáló iratokat az Iratkezelési Szabályzatnak

megfelelően kell tárolni és megőrizni.

A fentiekben leírt körülmények és feltételek biztosítása az adatbevitelt végző személy

közvetlen felettesének kötelezettsége.

5. Adathelyesbítés, adatváltozás

Tekintettel az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének és valódiságának

követelményére, az adatbázisban szereplő adatok helyesbítésére, illetve az adatok

változásának átvezetésére az adatkezelés időtartama alatt bármikor mód van.

5 . 1 . A Z AD AT O K HE LY E SBÍ TÉSE

Az adatok helyesbítése történhet az adatalany kérésére, illetve akkor, ha az adatkezelő

hivatalból észleli, hogy az adatbázisban nem valós adat szerepel.

Az adatalany kérésére történő helyesbítés esetén a helytelen adat törlésére és a valós adat

bevitelére csak az adatalany írásbeli bejelentése alapján kerülhet sor.

Az adatalany bejelentéséhez köteles csatolni az általa bejegyezni kért adat valódiságát

alátámasztó dokumentumot.

Az Intézmény által kezdeményezett adathelyesbítés esetén a valótlan adat törlésére és a valós

adat bevitelére csak akkor kerülhet sor, ha a törölni kívánt adat valótlansága minden kétséget

kizáró módon megállapítható és a bevinni kívánt adat valódiságát igazoló dokumentum az

adatkezelő rendelkezésére áll.

5 . 2 . A Z AD AT O K V Á LTO ZÁS A

Az adatbázisban szereplő adatok megváltozása esetén a változás tényét és a megváltozott adat

pontos tartalmát az osztályfőnökök havonta az Adatváltozás jelentő Lapon kötelesek írásban

bejelenteni.

A bejelentés elmulasztásával, kapcsolatos jogkövetkezmények az adatalanyt terhelik.

6. Adatbiztonság

A rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért az Intézményi Rendszergazda

felelős.

Ezen tevékenysége során köteles biztosítani azt, hogy a rendszer az alábbi adatbiztonsági

követelményeknek folyamatosan megfeleljen.

A rendszergazda

kizárólagosan engedélyezi bármely személy számára a hozzáférési jogosultságot

gondoskodik a szükséges, rendszeres karbantartásról

7

gondoskodik arról, hogy az adatbázis-szerver megfelelő fizikai védelemmel ellátott zárt

helyiségben kerüljön elhelyezésre

biztosítja, hogy az adatbázis-szerver közvetlen hálózati úton ne legyen elérhető és a

rendszer feltörése hálózati hozzáféréssel ne legyen lehetséges

biztosítja, hogy minden felhasználó csak egyéni azonosítás után léphessen a rendszerbe

gondoskodik arról, hogy a legutóbbi adatmódosítás tényét, időpontját és elvégzőjét a

rendszer naplózza ( a naplózási bejegyzés rögzítése 3 hónap után törölhető)

biztosítja, hogy az adatokról naponta biztonsági mentés készüljön

7. HOZZÁFÉRÉSI JOGOSULTSÁGOK

7 . 1 . CÉ LHO ZKÖTÖT TSÉ G

Az Elektronikus naplóban kezelt személyes adatokhoz való hozzáférés a célhoz kötöttség és

az önrendelkezés elvén, valamint a hivatkozott jogszabályok rendelkezésein alapul. Minden

felhasználó a meghatározott adatkezelési célhoz szükséges mértékben és ideig férhet hozzá a

személyes adatokhoz.

Minden adatalany jogosult közvetlen számítógépes hozzáféréssel megismerni a rendszerben

kezelt adatainak teljes körét, továbbá felvilágosítást kérni az adatkezelés céljáról, az adatok

továbbításáról, az adattovábbítás címzettjéről és időpontjáról, s e joga csak törvényben

szabályozott esetekben korlátozható.

Az Intézmény közalkalmazottainak és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban

foglalkoztatottainak neve, beosztása, feladatköre, illetőleg az általuk oktatott tárgyak az

Intézmény honlapján bárki által korlátozás nélkül megismerhetők.

7 . 2 . A HO ZZÁ FÉ RÉS GY A KO RL ÁSA

A rendszer felhasználói - jogosultsági szintjük alapján - az egyes adatfajtákhoz csak olvasási,

vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá.

A megismert adatokról az adott adattal kapcsolatban hozzáférési jogosultsággal rendelkező

személy nyomtatványt készíthet.

A nyomtatást végző személy köteles gondoskodni a kinyomtatott adatok célhoz-kötöttségen

alapuló felhasználásáról, továbbá arról, hogy a kinyomtatott adatok ne kerülhessenek

illetéktelenek tudomására.

A hozzáférési jogosultságok gyakorlása az Elektronikus naplóban személyre szóló kód és

jelszó alkalmazásával történik.

7 . 3 . S ZE MÉL Y RE S ZÓLÓ JO GOS ULTS Á G KÉ RÉS E, ME GA D ÁS A

A felhasználók személyre szóló jogosultságukat, illetve személyes kódjukat a

rendszergazdától kapják igazgatói utasítás alapján.

8

A tanulók hozzáférési jogosultságának megállapítása, illetve kódjuk generálása adataiknak a

rendszerbe való bevitelét követően, külön kérés nélkül történik.

A kódot az Intézmény a tanuló gondviselőjével, illetve nagykorúság esetén a tanulóval írásban

közli.

A tanulók kivételével a felhasználók jogosultságuk megadásával egyidejűleg nyilatkozatban

vállalják hozzáférési jogosultságuk jogszerű felhasználását. A nyilatkozat szövege a jelen

szabályzat Mellékletét képezi.

7 . 4 . JO GOS ULTSÁ GI S Z IN TE K

A számítógépes tanulmányi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés az alábbi

jogosultsági szintek alapján történik:

7.4.1. Az adatkezelés törvényességéért és a jelen szabályzat betartásáért felelős igazgató,

valamint a rendszer számítástechnikai üzemeltetését végző Rendszergazda a rendszerben

tárolt összes adathoz, írás és olvasási jogosultsággal hozzáférhet, a Rendszergazda azonban e

hozzáférési jogosultságát csak az igazgató eseti engedélyével használhatja.

4.2. Az Intézmény minőségügyi csoportvezetője, iskolatitkára és tanügyi adminisztrátorai

olvasási joggal hozzáférhet az összes tanulói adathoz, az iskolatitkár és a tanügyi

adminisztrátorok írási joggal a beiratkozási adatokhoz.

4.3. Az Intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesei a felvett tanulók összes adatához olvasási

jogosultsággal hozzáférhetnek, a tantárgyi érdemjegyek téves bejegyzéseinek javítására írási

jogosultsággal rendelkezek.

4.4. Az Intézmény tanárai, oktatói olvasási joggal hozzáférhetnek az összes tanuló adataihoz,

írási joggal az általuk oktatott tantárgy érdemjegyeihez, hiányzásaihoz. Tantárgyak felvételére

csak az osztályfőnök jogosult. Tantárgyak érdemjegyeinek módosítása csak az

igazgatóhelyettesek hozzáférési jogosultságán keresztül lehetséges.

4.5. A tanuló és gondviselője olvasási joggal hozzáférhet saját adataihoz, valamint tantárgyi

érdemjegyeihez és hiányzásaihoz.

8. Adattovábbítás

A számítógépes tanulmányi rendszerből egyedi adatok személyazonosításra alkalmas módon

az alábbi adatkezelőknek továbbíthatók:

a TB törvény felhatalmazása alapján a társadalombiztosítási jogviszonnyal összefüggő

adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a Budapesti

Társadalombiztosítási Igazgatóságnak;

az SzJA törvény felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok az APEH

Budapesti Igazgatóságának;

9

a Közoktatási törvény felhatalmazása alapján a tanulók nevét, születési helyét és idejét

tartalmazó nyilvántartás adatai a KIR nyilvántartása számára;

a normatív finanszírozásához szükséges adatok a fenntartó Fővárosi Önkormányzat

számára a Közoktatási törvény felhatalmazása alapján

a diákigazolványról szóló kormányrendelet felhatalmazása alapján a rendeletben

megjelölt adatokat a diákigazolvány kibocsátójának,

A rendszerben tárolt adatok statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan

módon más adatkezelőnek továbbíthatók.

9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Elektronikus napló koordinációjáról, a rendszer működtetésében, fejlesztésében,

karbantartásában közreműködő szervezetek munkájának összehangolásáról az erre kijelölt

igazgatóhelyettes gondoskodik.

Az Intézményi Rendszergazda gondoskodik az Elektronikus napló adatvédelmének

rendszeres ellenőrzéséről, a műszaki, illetőleg a jogi környezet változásai által szükségessé

tett változtatások végrehajtásáról és dokumentálásáról.

Budapest 2016. szeptember 15.

dr. Nagyné Horváth Márta

igazgató

10

Melléklet:

Adatkezelői nyilatkozat:

A tárolt adatokat Budapesti Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és

Kollégiuma az Adatvédelmi Törvény és a Közoktatási Törvény rendelkezései és a "Budapesti

Gazdasági SZC Szent István Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma Elektronikus

naplójának Adatvédelmi Szabályzata" szerint kezeli.

A jogszabályban foglaltak szerint az adatkezeléssel megbízott személyek csak a munkakörük

szerint előírt adatokat kezelhetik. Azt a számítógépet, amelyre a fenti jogosultság érvényes,

biztosan zárható helyiségben kell elhelyezni, a számítógépet belépési védelemmel kell ellátni

és biztosítani kell, hogy csak a feljogosított személy férhessen hozzá az adatokhoz.

Gondoskodni kell arról, hogy a belépési jelszavak ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.

Gondoskodni kell arról, hogy amikor a számítógépen az adatbázissal dolgoznak,

illetéktelenek ne olvashassák le a képernyőről az adatokat.

Az adatbázisból nyomtatni csak olyan adatokat szabad, amire a munka végzéséhez

közvetlenül szükség van. A kinyomtatott adatokat kizárólag az Intézmény használhatja fel,

más intézménynek vagy magánszemélynek továbbadni nem szabad.

Amint az a munkafolyamat befejeződött, amelyhez a nyomtatványra szükség volt, a

nyomtatványt meg kell semmisíteni. Bármilyen adat harmadik személynek való átadása csak

az Intézmény igazgatójának írásos engedélye alapján lehetséges.

Budapest, 2016. 09. 15.