A család, a pedagógus, a gyógypedagógus együttműködése az

integráció sikeres megvalósítása érdekében

TÁMOP 3.1.6.-11/1-2011-0002

Dr. Perlusz Andrea

ELTE BGGYK

Hallássérültek Pedagógiája Tanszék

A SNI tanulók egyéni megsegítésének lehetséges modelljei

Egyéni fejlesztés gyógypedagógussal

(a gyerekekre irányuló figyelem szempontjából nagyon hatékony, de a tanulóra nehezedő nyomás, az osztálytársakkal való szociális kapcsolatok hiánya, az osztálytermi helyzetekből való kimaradás stigmatizáló és költséges)

Kiscsoportos oktatás (koncentrált figyelem, nyugodt és támogató

atmoszféra. De negatív hatásai, pl. egyes tanulók stigmatizálónak érezhetik, hogy el kell hagyniuk az eredeti osztályukat, kimaradnak abból a tananyagból, amivel az osztály többi tanulója éppen foglalkozik, illetve nem biztos, hogy kellőképpen figyelembe vehetők az egyéni különbségek a csoportos tanítás miatt. Kevés idő jut a többségi pedagógussal történő közös tervezésre, hiányos a tárgyi tudás.)

Együttműködő tanítás (kéttanáros modell)(két pedagógus egyidejű részvételével az

osztályteremben – ezt a formát általában mindkét fél üdvözítőnek tartja, az osztály több tanulója férhet hozzá a segítségnyújtáshoz, nem érzik úgy, hogy kimaradnának az osztály történéseiből. A tervezés jobb színvonalú, ugyanakkor a közös tervezés időigényes is, a gyógypedagógus asszisztensnek érezheti magát.)

A gyerekek iskolai teljesítményét pozitív irányba befolyásolja az, ha a szülők is részesei az iskolai létnek, és aktív szerepet játszanak gyermekük iskoláztatásában .

Ha bevonjuk a szülőket az oktatás folyamatába… pozitívabb viszonyulás jobb teljesítmény magatartási problémák csökkenése házi feladatok hiányzások számának csökkenése kevesebb tanulónak kell külön megsegítés elégedettebb pedagógusok jobb kommunikáció a szülők és a gyerekek között ha az emberek informáltak és bevonódnak a döntéshozatalba, jobban támogatják

a meghozott döntéseket az önkéntesség mintája a közösséghez való hozzájárulásra tanítja a

gyerekeket • ha a szülők rendszeresen előfordulnak az iskolában, az a gyermekeik

számára azt jelenti, hogy az otthon és az iskola szorosan összekapcsolódik, és az iskola fontos szerepet tölt be a család életében.

(Berla,1991; Henderson, 1994; San Diego County Office of Education, 1994)

A szülői bevonódás formái az Európai Bizottság szerint

Részvétel– a törvényes tanácsadó és döntéshozó testületek

munkájában (iskolaszék, szülői munkaközösség),– az iskolai minőségértékelés folyamatában,Bevonódás– önkéntes egyesületek, közösségek munkájába,Önkéntes részvétel – az iskola utáni programokban,– az osztálytermi tevékenységekben.

A szülők bevonásának szintjei

Formális Konzultatív Aktív Iskolavezetés szintjére is kiterjedő

(Daniels – Labon – McGovern, 1995.)

Hátráltatók Erőforrások Partnerek Megrendelők

(Ainscow, 1993.)

Lehetőségek a bevonásra Iskolai előadások Sportprogramok (szülő-tanár-diák mérkőzések) Multikulturális estek (zene, tánc, kiállítás, ételek,stb.) Szülők, mint előadók „Kire miben számíthatunk” táblázat (nem anyagi természetű) A „diák árnyéka” Önkéntesek számára rendezett „köszönő ünnepség” Ismétlő programok (pl. matematika) Skype, mail – szülői óra Aktualizált honlap, újság, videotéka Szülők számára fenntartott szoba

a pedagógusok segíthetnek a szülőknek énhatékonyságuk növelésében és abban, hogy szülői szerep-konstrukciójuk része legyen a gyermek tanulásának támogatása (Hoover-Dempsey és Sandler, 1997)

Joyce Epstein (Johns Hopkins University, Center on School, Family, and Community Partnerships) Az Amerikai Egyesült Államok 14 államának több mint 1000 iskolájában működő Partneriskola Hálózatban (National Network of Partnership Schools; Sanders és Epstein, 2000) végzett kutatások szerint: a szülők valószínűbben vonódnak be gyermekeik iskoláztatásába, amennyiben az intézmény nyit a szülők felé, vagy aktívan „utánuk nyúl”.

Az együttműködés jellemzői az SNI tanulók esetében

laikus → „társ-terapeuta”

A szülő a saját gyermekének szakértője

(Sodogé-Eckert, 2004)

A sajátos igényű gyermekek szülei

Gyakran a szülő nem választja az adott intézményt.

A szülő estenként maga is érintett. Elhárító mechanizmusok:elfedés, túlféltés,

mártír szerep, támadás, belebetegedés, hárítás, bűntudat, stb.

A családok gyakran a periférián élnek,munkanélküliség, HH, HHH)

A sajátos nevelési igényű gyermekek szülei Találkozás szakemberekkel Speciális eszközök, segédanyagok megismertetése

(pl. közös játék) Információk biztosítása (kétnyelvű/lefordított

anyagok, könnyen érthető verzió, nyelvet tudó munkatársak, stb.)

Szakértői vélemény értelmezése Könyvtár/eszközkölcsönző Segítő személyzet (pl. másik SNI gyermek szülője) Társadalmi kapcsolatok színhelye (más szülőkkel

találkozás)

„A gyermekem egész életében velem volt. Úgy

érzem, ez feljogosít arra,hogy bármelyik

szaktekintéllyel beszéljek róla.”

Köszönöm a figyelmet!

perand@t-online.hu