A gazdasági kamarák és a munkaadók együttműködése az új szakképzési

rendszerben

Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum

Gödöllő, 2011. 05. 25.

2010. november 11.: a Kormány és az MKIK közötti szakképzési keret-

megállapodás aláírása

Előzmények 1.: Nemzeti Szakképzés Fejlesztési Kezdeményezés - 2001

2001-2004. közötti időszakra szóló program

- Az iskola, a fenntartó és a felhasználó (gazdaság) szorosabb együttműködésének kiépítése, egymáshoz közelítése

- Fizikai szakmák presztízsének elősegítése- Szakképesítések tartalmi korszerűsítése- Gyakorlati oktatást végzők szakmai, pedagógiai, módszertani

továbbképzése- Kamarák szerepének erősítése a szakmai vizsgáztatásban- Szintvizsgáztatás rendszerének kialakítása

Nemzeti Szakképzés Fejlesztési Kezdeményezés hatása

és eredményei

- Jogszabályi változások: jelentős elmozdulás egy munkaerő-piaci irányultságú szakképzési rendszer irányába

- Tanulószerződés intézményrendszere általánossá vált- 16 gyakorlatigényes szakma gondozása átkerül a kamarákhoz- Szvk-k munkaerő-piaci követelményeknek megfelelő átalakítása- Gyakorlati szintvizsgáztatás rendszerének kidolgozása - teszt- 16 szakmából 14-ben a képzési idő növekedése (3 év)- Gyakorlati képzés minőségbiztosításának kidolgozása, bevezetése (ellenőrzés,

akkreditáció)- Gyakorlati oktatók pedagógiai, módszertani továbbképzése- OSZT támogatás: normatív finanszírozási rendszer- Kooperációs munkakultúra meghonosítása: szintvizsga szabályzat, on-line alapú

egységes szakképzési informatikai rendszer ISZIIR- Frontáttörés a gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködésben: OSZEB,

7 TESZEB- ROP 3.4.1. Régió specifikus képzések kifejlesztése: 10.000 fő képzésbe történő

bejelentkeztetése 7 régió versenyképességét erősítő húzóágazatban

Középtávú Szakképzési stratégia 2005-2013

„ A munkaerő-piac, a vállalkozások mindenkori igényeit és az egyén karrier lehetőségeit egész életen át biztosító szolgáltatás-centrikus, felhasználóbarát

szakképzési rendszer kialakítása” (MKIK Szakképzési Stratégiájának küldetése MKIK XIX. Küldöttgyűlése 2005.05.18.)

Középtávú Szakképzési stratégia 2005-2013 – célok- Szakképzés modernizációja- MKIK meglévő állami feladatainak szélesítése az elért eredményekre építve- Gazdálkodó szervezetek érdekeltségi rendszerének további javítása- Foglalkoztatással kapcsolatos komplex információs rendszer kiépítése- Pályaválasztáshoz szükséges információbázis megteremtése- Gyakorlatigényes, hiány-, és fizikai szakmák népszerűsítése- Felnőttképzési szakmaszerkezet gazdasági igény oldalról támogatott kialakítása- Mestervizsga reform

Előzmények - 16 szakmában vizsgaelnöki delegálás- További 11 szakma gondozása: 2008.01.01.- 16 szakma: SZKTV megszervezése- RFKB-k: társelnöki pozíció- Munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés igényeinek

összehangolása- Iskolai rendszerű szakképzés irányainak kidolgozása- Régiós beiskolázási arányok meghatározása- Iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok,

fejlesztési programok előkészítése és lebonyolítása- 2010/2011: SZKTV 31 szakmában- gyakorlati szintvizsgáztatás 24 szakmában- 48.000 tanulószerződés

Kereslet-vezérelt szakképzési rendszer, munkaadókkal való együttműködés

Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli

Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával

Az RFKB feladata a beiskolázási arányok meghatározása: iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

Fő aktivitási területek

1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése;

2. A szakmai záróvizsgáztatásban csak a szakma elsajátításához szükséges kulcskompetenciák értékelése és mérése szükséges , szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása;

3. Az OKJ rendszer korszerűsítése, a szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe;

4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében.

A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi és Kereskedelmi Iparkamara (PMKIK) és a megyei munkaadók közötti együttműködés lehetőségei

- A képzési igények közös tervezése

- A tanulók gyakorlati képzésére vonatkozó információk biztosítása, tanácsadás (tanulószerződés kötésének folyamata, a képzés költségeinek elszámolhatósága, előadások, továbbképzések stb.)

- A térségi szakképző intézményekkel való közös együttműködés

- A munkaadói oldal javaslatainak tolmácsolása az illetékes hatóság, illetve minisztérium felé

- Szakképzéssel kapcsolatos adatszolgáltatás

- Pályázati lehetőségek kihasználása

- Külföldi tanulmányutak szervezése

Modern 3éves szakképzés bevezetése 2011. szeptemberétől

Ács,állványozó, Árnyékolástechnikai szerelő, Bádogos, Automatikai technikus, Bolti eladó, Burkoló, Bútorasztalos, Cukrász, Épületlakatos, Elektrolakatos és villamossági szerelő, Elektromos gép- és készülékszerelő, Elektronikai műszerész, Épületgépészeti rendszerszerelő, Erősáramú elektrotechnikus, Épületgépészeti technikus, Fényképész és fotótermék kereskedő, Fodrász, Festő- díszítő, mázoló és tapétázó, Gumiipari technológus, Gépi forgácsoló, Hegesztő, Hőtechnikai berendezés üzemeltető, Kályhás, Kárpitos, Kereskedő, Kőműves, Könnyűipari technikus, Kozmetikus, Külszíni bányász, Látszerész és fotócikk kereskedő, Magasépítő technikus, Mechatronikai technikus, Mélyépítő technikus, Pincér, Robbanásbiztos berendezés szerelője, Szabó, Szakács, Szárazépítő, Szerkezetlakatos, Szerszámkészítő, Tetőfedő, Vendéglős, Vendéglátó eladó, Villanyszerelő, Tisztítás-technológiai szakmunkás, Géplakatos

www.mkik.hu (szakképzés, szakmagondozás)

Jelenlegi helyzet (példa: kőműves szakképesítés)

Modern 3éves szakképzés - tervezet

Célunk a képzési követelmények átalakítása a gyakorlati óraszámok növelésével, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelésével:

Foglalkoztatottság – szakképzés összefüggései -A szakképzés, mint a foglalkoztatás eszköze

Az egyik legfontosabb társadalompolitikai cél 10 év alatt 1 millió munkahely létrehozása,

A szakképzés egyben foglalkoztatás-politikai kérdés is, hiszen a jó szakképzési rendszer a foglakoztatás növelésének és a munkanélküliség kezelésének egyik eszköze

Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglakoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen!

Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség.

Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. A tipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglalkoztatást és a gyermeknevelést.

Foglalkoztatottság – szakképzés összefüggései

2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125.000 fő volt. 25.000 főnek 8 osztályos vagy annál alacsonyabb végzettsége volt (20%)!

A jövőbeni cél:

Az MKIK, illetve a területi kamarák 10 év óta folyamatosan jelzik a szakképzés problémáit –

Magyarországnak nincs több ideje újabb elméletek és elemzések gyártására.

Partner-centrikus szakképzési politika – állam vezető szerepének megtartása mellett.

Célunk, hogy a magyar szakképzés felzárkózzon az élenjáró szakképzési gyakorlattal rendelkező

országok élmezőnyébe!

Gödöllő 2011. 05. 25.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Tóth Ferenc

szakképzési főelőadó

Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK)

1/317-8749

toth.ferenc@pmkik.hu

www.pmkik.hu