Hálózati együttműködés, egy eredményesNyugat-dunántúli klaszter
Dr. Fábián AttilaNyugat-Magyarországi Egyetem
Közgazdaságtudományi Kar
Soproni Regionális Tudományi Műhely
MTA-MRTT V. vándorgyűlésMiskolc, 2007. október 25-26.
2
Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség (Globális versenyképesség)
A kicsi szép, de gyenge is!
Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a klaszterekben biztosítható
További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság)
Budapesten kívül ez nemzetközileg még a kalszterekben „látható” és megfelelő politikával talán versenyképessé te-hetőek!
3
A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése
ERŐSSÉGEK• a régió Magyarország egyik legfejlettebb régiója, • a régió földrajzi adottságát tekintve is az egyik legkedve-
zőbb helyzetben van, • képzett munkaerő, (MOST!, JÖVŐ??)• jelentős külföldi és hazai beruházás,• viszonylag erős közoktatás, növekvő számú felsőoktatá-
si intézménnyel,• megújuló energia, környezeti adottságok kedvezőek,• jövedelmi szint magas (termelt GDP),• erős feldolgozóipari koncentráció, klaszteresedési folya-
matok egyes ágazatokban.
4
A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése
GYENGESÉGEK • koncentrált munkanélküliség, növekvő regionális
eltérések,• tengelyproblémák a közlekedési infrastruktúrá-
ban, nagy leterheltség (pl. 84,85,86-os utak)• alacsony K+F és innovációs tevékenység• a KKV-k változatlanul nem kapcsolódnak a mul-
tinacionális cégekhez,• a fejlett intézmények nem tudnak megfelelően
integrálódni
5
A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése
LEHETŐSÉGEK • javuló közlekedési lehetőségek, elérhetőség, • turisztikai fejlesztések • további klaszterek kialakulása• K+F központok fejlődése, egyetemi integráció és
fejlődés,• környezetileg fenntartható fejlődés biztosítása,• határokon átnyúló regionális kapcsolódások ki-
aknázása
6
A nyugat-dunántúli régió versenyképességi SWOT elemzése
VESZÉLYEK• magas hozzáadott értékű beruházások eltelepülé-
se, és a szellemi tőke külföldre vándorlása • a tranzit szerep fennmaradása a fejlettebb szom-
szédok mellett• A szétaprózódott településszerkezet további bomlá-
sa• a kereslettel egyre kevésbé képes szintet tartani
a munkaerő kínálat minősége és szerkezete, és ennek tartós hatása van a régió vállalatainak nemzetközi versenyképességére
7
Versenyképességi problémák
A tartós növekedési tényezőknél jelentős az abszolút, illetve relatív lemaradás
• az országos átlagnál jobb foglalkoztatási ráta mellett is jelentős feszültségek jellemzik a munkaerőpiacot (mun- kaerőhiány, strukturális rések a kereslet és kínálat között,
stb.) • az alacsony kutatás-fejlesztési kiadások és helyi kapaci-
tások, a felsőfokú képzés szerkezeti problémái és néhol alacsony színvonala a növekedés és versenyképesség egyre erőteljesebb korlátai a régióban.
8
A 15 éven aluliak aránya (2005)
9
A munkanélküliek aránya (2005)
10
A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások
A migráció – a belső migráció erősítése• Infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztése,• A térségi centrumok fejlesztése a kistelepüléses
szerkezet miattMunkahelyteremtés (különösen KKV), • helyi foglalkoztatás és kapcsolódó oktatás• integrált regionális kistérségi munkaerőpiaci és
szakképzési információs rendszer • humán és szociális információs rendszerek kiala-
kítása
11
A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások
A szakképzés, élethosszig tartó tanulás segítése szak-képzési programokkal
• regionális gazdaság, szakképzés, felsőoktatás és felnőtt-képzés koordinálása
• a gyakorlati oktatás és a gyakornoki foglalkoztatás elő-térbe helyezése
Az oktatás, képzés és gazdaság kapcsolatainak erősí-tése
• regionális együttműködési hálózat a felsőoktatásban• szakképző intézmények, a közszféra és a gazdaság
szereplőinek együttműködése
12
A fejlesztési fókuszokon belüli regionális prioritások
Az egyetemi – üzleti – innovációs tudás-központok kialakítása
• regionális tudásközpontok a meglévő felső-oktatási hálózat mentén
• térségi innovációs és technológiai közpon-tok hálózatának kiteljesítése
• regionális innovációs és befektetési alap létrehozása
13
Pannon Termál Klaszter
Alakuló ülés 2001. június 2-án Bükfürdőn,alapító tagok száma 27, csatlakozók száma 7,
A klaszter céljai:
• piaci helyzet erősítés, • új piacok• termékfejlesztés támogatás, • a humán erőforrás, és a szervezet fejlesztése
14
POZSONYPRÁGA
BÉCS
BERLI
N
GRAZMÜNCHEN
LJUBL
JANA
TRIE
SZT
ZÁ
GR
ÁB
A Pannon Termál Klaszter piaci A Pannon Termál Klaszter piaci korridorjaikorridorjai
15
A RÉGÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI ERŐSSÉGEIA RÉGÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI ERŐSSÉGEI
CÉL: KIHASZNÁLNICÉL: KIHASZNÁLNI
A földrajzi elhelyezkedés, természeti adottságok
Termálvízkincs volumene, minősége
A fürdőhelyek magas száma
Hévízi tó, mint világattrakció
Magas termálvendég létszám
Gyógy- és wellness-szállodai kapacitás és vendéglétszám
folyamatos bővülése
Magas a kereskedelmi szálláshelyek férőhely kapacitása
Települési, kistérségi együttműködések
Határon átnyúló együttműködések
Erőteljes turisztikai háttérbázis
16
A RÉGIÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI GYENGESÉGEIA RÉGIÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI GYENGESÉGEI
CÉL: LEKÜZDENICÉL: LEKÜZDENI
A közlekedési infrastruktúra fejletlen
A vonzerők kidolgozatlanok, tematikus kínálat, komplex termé-kek
A szabadidő eltöltés lehetősége hiányos, koordinálatlan
Információs csatornák hiányosak
A települési turisztikai felkészültség hiányos (humán, marketing, stratégia, forrásfelhasználás, stb.)
Regionális, közös hovatartozás szemlélet hiánya
Egységes regionális arculat, imázs hiánya
A közös marketing kialakulatlansága (régió, kistérség, település)
Humán erőforrás részleges hiányosságai
Gyenge együttműködési hajlandóság (magán, állami szféra, stb.)
17
Egészség-turizmus
Ausztria Csehország Románia Szlovákia Szlovénia
Ár/érték arány
R R R E E
Gyógyhatás R E E E ESzolgáltatási színvonal
J E R R J
Infrastruktúra J E R R JProgramok J E R R EElérhetőség J J R R RImage J J R R E
EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VERSENYTÁRSAK A EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VERSENYTÁRSAK A NÉMET PIACON HAZAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBANNÉMET PIACON HAZAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN
18
Eredmény a mutató számok értékelése alapján
Összes látogatók és változásuk 2003-2006 évek között• Négy éves időhorizontban a bázis év teljesítményéhez
képest, az ügyfelek száma nőtt. Ez a növekedés összességében 118,4%-t jelent.
2003-ban 3.405.210 fő 2006-ban 4.031.736 főÖsszes bevétel és változásuk 2003-2006 évek között• 2003 évi bevételekhez képest, a kapott információ
szerint, 2006-bann 29.6%-al több pénz költöttek el a fürdők látogatói.
2003-ban 5.507.128 eFt 2006-ban 7.138.382 eFt
19
A PANTERM SZERVEZETI A PANTERM SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA, IRÁNYÍTÁSASTRUKTÚRÁJA, IRÁNYÍTÁSA
KLASZTERKÖZHASZNÚ EGYESÜLET
KLASZTERKÖZHASZNÚ TÁRSASÁG
ELNÖKSÉG(7 tag)
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
(3 tag)
KHT MENEDZSMENT
KÜLSŐSZAKÉRTŐK
KÜLSŐMENEDZSMENT
PARTNEREK
EGÉSZSÉG-TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK
TÁMOGATÓ, TANÁCSADÓK, INTÉZMÉNYEK
TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐK
SZÁLLÁSHELYEK, HOTELEK
KÓRHÁZAK, SZANATÓRIUMOK
KIEGÉSZÍTŐ, BESZÁLLÍTÓ VÁLLALKOZÁSOK
GAZDASÁGI, JOGI TANÁCSADÓK
INTÉZMÉNYEK
ÖNKORMÁNYZATOK
PÉNZINTÉZETEK
20
az egészségturizmus kínálatának nemzetközi versenyképességgel rendelkező hálózata jött létre
a klaszter többletérték-termelő hálózattá váltföldrajzilag ésszerű határok között működik, de
szoros „klaszterszintű” együttműködést alakít ki a szomszédos klaszterekkel is
nagyságrendjében olyan taglétszámmal műkö-dő szervezet, amely átlátható és a napi együtt-működés lehetőségét nyújtja
A KLASZTER MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEIA KLASZTER MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI
21
kialakulnak és működnek a szakmai alcsoportok
az oktatás, a minőségbiztosítás és a szakmai tanácsa-dás
is integrált része a hálózatnak
a klaszter része a „szolgáltató gazdasági társaság”, a-mely
működésének ráfordításait bevételeiből képes fe-dezni
kölcsönös megállapodás alapján a kompetenciák bizo-
nyos része egy helyen összpontosul
a határokon túlnyúló együttműködéssel távolabbi piaco-
kon is biztosítható a jelenlét
A KLASZTER SZOLGÁLTATÁSAIA KLASZTER SZOLGÁLTATÁSAI
22
A KLASZTER NEMZETKÖZI KAPCSOLATAIA KLASZTER NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI
ESW EGYÜTTMŰKÖDÉS
BURGENLAND
Termálvilág + projektpartnerek
PANNÓNIA
PANNON TERMÁL KLASZTER
SZLOVÉNIA
Termálfürdők, hotelek
STEIERMARK
Termálfürdők, turisztikai irodák
ELNÖKSÉG8 fő
PROJEKTMENEDZSMENT2 fő
MARKETINGTANÁCS8 fő
Stratégiai célok megfogalmazása, döntések
Döntések megvalósítása, kapcsolatok
Tervek, intézkedések előkészítése döntéshez
23
Célok: egy sikeres egészségturizmus deszti-
náció felépítése a nemzetközi piacra új turisztikai termékek fejlesztése, érté-
kesítése marketing a nemzetközi piacon
Megvalósítás: közös márka megalkotása közös pályázatok közös szinergiahatások érvényesítése
24
A HATÁROK NÉLKÜLI RÉGIÓ
SZUPERLATÍVUSZAI
25
Image
26
„Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel ren-delkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszervezzük.”
(gróf. Széchenyi István)
Köszönöm a figyelmüket!