Debreceni Egyetem
Informatikai kar, Könyvtárinformatika Tanszék
Végig az informatika-tankönyvek sárga köves útján
Avagy Pöttömföldről eljutunk-e így az igazi varázslathoz?
Dr. Csernoch Mária Kovács Kovács
egyetemi docens hallgató
Debrecen, 2019
Bírálatra való beküldéséhez hozzájárulok.
Tartalom
Bevezetés....................................................................................................................................3
A tankönyvek elemzése..............................................................................................................5
Mozaik Kiadó: 5. évfolyam........................................................................................................5
Mozaik Kiadó: 6. évfolyam...................................................................................................10
Mozaik Kiadó: 7. évfolyam...................................................................................................12
Mozaik Kiadó: 8. évfolyam...................................................................................................16
Mozaik Kiadó: Középiskolásoknak......................................................................................19
A Pedellus, Műszaki és Nemzeti Tankönyvkiadó, Nemzedékek Tudása és Jedlik Oktatási
Stúdió tankönyveiről végzett kutatásom...............................................................................22
Összefoglalás............................................................................................................................25
Irodalomjegyzék.......................................................................................................................26
Saját munka...............................................................................................................................28
Köszönetnyilvánítás..................................................................................................................29
Oldal 2 / 30
BevezetésA 2018/19-es tanév őszi félévében kezdtük el mindannyian az elemzést, ki-ki a rá osztott
Kiadó könyveinek elemzésével. Kutatásaim során elsősorban a Mozaik Kiadó informatika
tárgyhoz készült tankönyvsorozatát vettem nagyító alá a témavezetőmmel is egyeztetett
szempontok alapján. A Mozaik Kiadó könyveinek elsősorban a táblázatkezeléssel,
szövegszerkesztéssel és programozással foglalkozó részeit vizsgáltam, ill. vizsgálom meg,
végül pedig egy, a tankönyveken átívelő szempontot vezettünk be, amelyet már többi a
tankönyvcsaládra is kiterjesztettünk (Pedellus, Műszaki és Nemzeti Tankönyvkiadó,
Nemzedékek Tudása és Jedlik Oktatási Stúdió). Átfogóbb feladatom elsősorban arra irányult,
hogy mindegyik, a kutatásunkban felhasznált Tankönyvcsalád könyveit elemezve vizsgáljam
meg, hogyan építik fel a tananyagot az 5. évfolyamtól (annak ellenére, hogy 5. osztályban
nincsen informatikaóra) egészen a középiskolás évekig és az érettségiig. Mit tanítanak
korábban, miket később és milyen céllal, hogyan vezetik a tanulásban és a gyakorlásban a
tanulókat, mennyire lehetnek ezek a könyvek hasznos kiegészítő eszközei a tanóráknak,
figyelembe veszik-e a diák egyéb tárgyakhoz köthető tudását, felhasználják-e azt a sokrétű
lehetőséget, amit a tantárgyközi kapcsolatok kiépítése jelenhet és ha igen, hogyan.
Mivel másik szakom szerint angoltanár is leszek, ill. nagyon fontosnak tartom, hogy minden
magyar, szakmájától függetlenül tudjon helyesen írni és beszélni magyarul, óhatatlanul is
nagy figyelmet fordítottam az általam elemzett könyvek helyesírására és központozására az
egyéb szempontok mellett is. A vizsgált tankönyvek és a munkafüzetek ugyan egyaránt szép
megjelenésűek, a nyelvhelyességre már kevésbé figyeltek. Elsősorban központozási hibákat
vétettek, azokat általában mindegyik könyvben, elejétől a végéig, de akadtak súlyosabb
nyelvtani hibák is. Ilyen hosszú szövegekben természetesen előfordul egy-egy elgépelés, amit
senki nem vesz észre, hiszen elsikkadhat bárkinek a tekintete, azonban tömegesen ugyanazt a
hibát már csak azért sem lenne szabad elkövetni, mert végeredményében mégis csak
tankönyvekről beszélünk, legyen akár magyar, akár történelem, matematika vagy éppen
informatika, másfelől, ha a diákok rendszeresen találkoznak a helytelen szavakkal és
mondatokkal, az rögzül bennük, így az érettségin akár hátrányba is kerülhetnek, hiszen tőlük
számonkérik a helyesírást.
Ezek mellett vizsgálataim során figyelmet fordítottam arra is, hogy a tankönyvcsaládok
hogyan építik fel a tankönyveket a különböző témakörökből
Oldal 3 / 30
Összefoglaló táblázat a Mozaik Kiadó tankönyveinek és azok fejezeteinek áttekintésére, mely segít átlátni a témakörök eloszlását és különböző évfolyamokon való megjelenését (1. táblázat).
5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály Középiskolásoknak
Ismerkedés a
számítógéppelMédialapok
Hálózati
alapismeretek
Az algoritmizálás
alapjai
Ismerkedés a
számítógéppel
Számoljunk! ProgramozásSzámítógép és az
operációs rendszereKönyvtárhasználat
Operációs
rendszerek és testre
szabásuk
Kommunikáljunk! Képfeldolgozás
A
szövegszerkesztés
alapjai
Dolgozzuk fel
adatainkat!
Hálózati
alapismeretek
Ismerkedés a
LOGO nyelvvel
Az informatika
alapfogalmai
Társunk: a
számítógép
A
szövegszerkesztés
alapjai
Könyvtárhasználat KönyvtárhasználatAz adatkezelés
alapjai
Út a számítógépigA programkészítés
lépései
Könyvtárhasználat
1. táblázat: a Mozaik Kiadó tankönyvei és fejezetei
Oldal 4 / 30
A tankönyvek elemzése
Mozaik Kiadó: 5. évfolyam
Amellett, hogy 5. évfolyamon nincs informatika-oktatás, már az első fejezetet olvasva is
egyértelműen áttűnik, hogy a tankönyv írásakor sem vették figyelembe sem a korosztály
sajátosságait, akinek a könyvet írták, sem informatikai előismereteiket, sem pedig egyéb
tárgyakból való tudásukat. Az 5. évfolyam számára készült tankönyv első fejezete,
„Ismerkedés a számítógéppel” sok felesleges információt, ill. irreális állítást, adatot tartalmaz.
Így például, hogy a diákok óvják a számítógépet a hőségtől vagy a munka befejeztével,
esetleges tűz esetén ők áramtalanítsák a termet a főkapcsolóval vagy éppen ne vigyenek
kutyát az informatikaterembe. Utóbbit azért sem lehet értelmezni, mert kutyát általában az
iskolába sem szabad vinni, ha valakinek azonban szüksége van rá (pl. vakvezető kutya), akkor
be kell vinnie a számítógépterembe is. Emellett az alcím rögtön egy helyesírási hibát
tartalmaz: „Számítógép-használati rend” (helyesen: számítógéphasználati rend). A „Hallottad
már?” margóra helyezett pár soros megjegyzések általában felesleges (1. ábra), témához,
korosztályhoz nem illő vagy éppen az aktuális fejezet témakörét feleslegesnek beállító
információkat tartalmaznak.
1. ábra: Hallottad már? az 5. évfolyamnak szóló könyv 43. oldaláról
Ötödik osztály év elején a Netikett említését részben azért is lehet feleslegesnek tartani, mert
sokszor a 11 év körüli gyerekek az etikett jelentésével sincsenek tisztában, de meg lehetne
még említeni az adatbázis-kezelő szoftverek (helyesebb: adatbáziskezelő-szoftverek) minden
felvezetés és bemutatás nélküli megjelenését vagy éppen azt, hogy a tankönyv szerint
táblázatkezelővel a gyerekek ki tudják számolni szüleik befizetendő jövedelemadóját.
Oldal 5 / 30
2. és 3. ábra: Hallottad már? az 5. évfolyamnak szóló könyv 8. és 9. oldaláról
A felesleges információk (2. és 3. ábra) mellett sajnos sokszor el is avultak a szoftverleírások
és azok használatát magukban foglaló leíró sorok és több esetben meg sem magyarázzák az
ott használt, kevésbé ismert fogalmakat (pl. telepítőlemez, regisztrációs kártya (Mozaik 5 9.
oldal). Ezeket fokozandó olyan kérdések sorait teszik fel, amikre a gyerekek előre
megmondhatóan nem tudnak majd válaszolni. Így például „Az általad használt gépen minden
program jogtiszta?”, amikor a jogtisztaság fogalmával sincsenek tisztában a diákok, ill. sok
esetben valószínűsíthetően a tanár sem tudna erre válaszolni, vagy „Mennyivel tér el a
fizikában és a számítástechnikában használatos mega és giga szorzó egymástól?” az 5.
osztályos tankönyv elején, amikor fizika órájuk még nem is volt.
A számítógép részeinek taglalásakor maga az író is belekavarodik, hogy mi is a „gép lelke”. A
12. oldalon még az alaplapot illeti ezzel a címmel, majd szűk fél oldallal később, a 13.
oldalon, már a processzorra utal ugyanezzel a titulussal. A billentyűzet használatának
bevezetésekor részletezi, hogy kell a széket beállítani ahhoz, hogy helyes legyen gépeléskor a
testtartás. Ez több okból sem reális, de a legfőbb: még az anyagilag jobb helyzetű iskolákban
sincsenek állítható székek a termekben. Emellett billentyűzet kezelésének használatakor is sok
meg nem magyarázott szakszóval élnek a tankönyvben, melyek önmagukban semmitmondók.
Ilyen például a „vakonírás” (helyesen: gépírás, esetleg vakírás) részletezése a könyv 14.
oldalán, miszerint az ujjak az alapsoron állnak, ez utóbbi fogalom jelentsen bármit is.
Oldal 6 / 30
Az általános ismeretek megszerzése után következik „Az operációs rendszer parancsai” című
alfejezet. A DOS ismertetése 5. évfolyamon, minden egyéb informatikai előtanulmány nélkül
abszolút értelmezhetetlen. Nyelvezetét és leírásait még sokszor felnőttként is nehéz
értelmezni, továbbá az aktuálisWindows rendszerek helyett a már elavult Windows XP-t
mutatja be. Azonban nem csak a bemutatott programok és operációs rendszerek idejétmúltak
a könyvekben, hanem az internet használatához való hozzáállásuk is. Egyfelől már évek óra a
Google Chrome a legelterjedtebb böngésző, másfelől az említett tanulást segítő oldalakon
kívül napjainkban már rengeteg, minden platformon jól működő applikáció is elérhető. Ezek
mellett sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a biztonságos internet- és közösségimédia-
használatra, hiszen már minden iskolásnak van legalább egy Facebook, de sokszor még
Instagram és Twitter fiókja is, melyeken keresztül könnyedén el tudja őket érni bárki.
A könyv az adathordozók bemutatásakor sem naprakész, a flopikat még mindig „az egyre
inkább háttérbe szorulnak” jelzővel illeti (Mozaik 5.: 26. oldal), amikor ma már nem is tudják
a gyerekek, hogy mi is az a flopi. Hasonló elmaradottság figyelhető meg a játékok és a
rajzkészítő Paint bemutatásánál is, hiszen bár a könyvben említettek maradtak az
alapértelmezettek, nagyon sok, ezeknél sokkal jobb program található, akár internetes
használatra, ingyenesen. Az első fejezet végén található a „Parancsok rendszerezése” (4.
ábra), mellyel egy táblázatba foglalják össze mindazt, amit elképzelésük szerint a diákoknak
ekkorra tudni kéne.
Oldal 7 / 30
4. ábra: operációs rendszerek parancsai 5. évfolyamnak szóló könyv 39. oldaláról
A következőkben egy fejezet foglalkozik a számokkal és azok kialakulásával, ill. a
kommunikációval, azon belül is a jelekkel és a titkosítással, de ezek informatikával való
kapcsolata elég felszínes és rugalmas.
A LOGO programozás megismerés a 4. fejezetben található. A LOGO bemutatását egészen
jól felépítve mutatja be a könyv, az egyszerűbbektől az összetettebb feladatokig, azonban
talán túl messzire viszik el a feladatok a 11 éves diákokat. Kevés megoldandó problémával
találkoznak, elsősorban a szoftverhasználattal ismerkednek meg, ill. azt tanulják, melyik
Oldal 8 / 30
utasítás mit csináltat a teknőssel, de algoritmust nem vázolnak fel, magával a fogalommal sem
találkoznak, míg a globális változókkal vagy az írólapablakkal igen. A fejezet végén
találkoznak az animáció készítésével is, mely azonban mindössze egy oldalban van
összefoglalva a tanulók számára, ahogyan ez az 5. ábrán is látható, a LOGO utasításokat
összefoglaló táblázat előtt.
5. ábra: animáció készítése, egy oldalban
A Könyvtárhasználatról szóló fejezetben általános információk szerepelnek a könyvtárakról,
ill. az ott található dokumentumok besorolásáról, elrendezéséről, ill. egy összefoglaló
táblázatot, melyben nevesebb magyar és külföldi könyvtárak internetes elérhetőségét tüntetik
fel.
Oldal 9 / 30
A könyv zárásképp az új szavak gyűjteményét találhatjuk, és egy táblázatot, melyben az
Informatika kiemelkedő alakjai szerepelnek. A 6. ábrán látható táblázat szerepel minden
tankönyv utolsó oldalán, az eddig tanultaktól függetlenül.
6. ábra: Az informatika kiemelkedő alakjai
Mozaik Kiadó: 6. évfolyam
Az első fejezet, a Médialapok első sorban a hangrögzítéssel kapcsolatos tananyagokat
tartalmazza. Sajnos azonban sok példát hoz médiatörténelemből (7. ábra) és a hangrögzítés
kialakulásáról, melyek, főleg konkrét példák és vizuális bemutató nélkül könnyen
követhetetlenné, így érdektelenné válhatnak a 6. évfolyamra járó gyerekek számára. Emellett
Oldal 10 / 30
a hangrögzítéssel foglalkozó szoftverek bemutatása sem elég korszerű ahhoz, hogy leköthesse
a diákok figyelmét. A szöveg és feladatok elsősorban azt ismertetik, mi hol található az éppen
használt programban ahelyett, hogy önálló megismerésre és használatra sarkallnák őket,
modernebb programokkal vagy applikációkkal.
7. ábra: Médiatörténet az 1800-as évek végétől – történelemből 6. évfolyam végére legfeljebb
az 1800-as évek közepéig jutnak el
A médialapok után a programozással folytatódik a tankönyvi anyag, több mint negyven
oldalon keresztül. A programozás bevezetésekor hivatkoznak a korábban LOGO
programozásból tanultakra és részben erre építkeznek, ismétlés azonban nem található a
fejezetben. Sajnos a tananyag a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése és az ahhoz
kapcsoló feladatok helyett azonban több program leírását és a szoftverhasználatot igyekeznek
megismertetni a diákokkal. Kezdi az Imagine-ben való rajzolással és programozással (25 –
51. oldal között), majd folytatódik a robotok megismerésére irányuló olvasmánnyal. Három
oldallal később belekapunk az RCX (Roverbotokkal kapcsolatos) programozásba, ami az 55.
oldaltól egészen a 61. oldalig tart. Ezután négy oldalon ismertetik az NXT programozást. A
több robotokkal kapcsolatos programozási feladatot azzal indokolják, hogy a LEGO és MIT
közös programjának köszönhetően ma már az iskolákban is elérhetők a robotok, ez azonban
önmagában nem elég és nincs is teljesen összhangban a valósággal, hiszen ekkora anyagot
nem lehet építeni sem arra az esetre, ha nincsen az iskolának ilyen luxusra lehetősége, sem
arra, ha csak 1-2 robottal rendelkezik az oktatási intézmény.
Oldal 11 / 30
A hatodik osztályos könyv harmadik és egyben utolsó fejezete a Képfeldolgozás címet viseli,
melyen belül a gyerekek a képek javítását, szerkesztését tanulhatják meg. Azonban ma már
sokkal egyszerűbben és gyorsabban kezelhető, számítógépre letöltve vagy online, gépen vagy
okoseszközökre telepíthető applikáció létezik, mint az ebben a fejezetben bemutatott
programok. A képszerkesztés mellett a szkennerről is található néhány oldal, amit ma már
szintén könnyen ki lehet váltani telefonra is letölthető programokkal. Hasonlóak a
filmkészítésről szóló részekkel kapcsolatos meglátások is. A fejezetet egy PowerPoint
bemutató készítésével zárja, melynek használatát képernyőfotókkal igyekeznek egyszerűbbé
tenni, azonban a PowerPoint felülete a képek készítése óta sokat változott, egyáltalán nem
naprakész. Ez is jól bizonyítja, miért nem szabad szoftverhasználatot tanítani valódi
informatika helyett: egy frissítés elegendő és minden másképp fog kinézni.
A tankönyv az 5. évfolyam számára készülthöz hasonlóan az új szavak összefoglalójával és
pontosan ugyanazzal az Informatika kiemelkedő alakjait felsorakoztató táblázattal fejeződik
be.
Mozaik Kiadó: 7. évfolyam
A tankönyv az 5. évfolyam számára készülthöz hasonlóan a számítógép-használati renddel
kezd (helyesen: számítógéphasználati-rend), ahol nagyrész ugyanazokat a pontokat tünteti fel,
mint a 11 évesek számára. Ha minden tankönyvet ezzel kezdene a szerző, akkor egy minden
év elején megtörténő, átgondolt ismétlésről beszélhetnénk, mivel azonban a 6. évfolyam
figyelmét nem hívták fel hasonló viselkedésformákra és helyzetekre, így úgy tűnik, csak
hézagpótlásra használták ezt a bekezdést. Ezt erősíti az olvasóban az oldal alján található kép
(8. ábra), melynek semmi köze nincs a leírtakhoz.
Oldal 12 / 30
8. ábra: a tananyag témájához nem kapcsolódó kép a 7. osztályosok számára készült könyv 6.
oldaláról
Az első fejezetben a hálózati alapismeretekkel találkozhatunk, amely alapvetően hasznos
tudást nyújthatna a diákoknak, azonban mind a témák, amelyeket feldolgoznak, mind a
programok, melyeket kiemelnek a fejezetben már elavultak és a tömegek nem azokat
használják, de legalábbis frissebb verziójukat (pl. webmailes oldalak közül az Edumailt emeli
ki és mutatja be, holott ma már a legtöbben Google Mail-es vagy Yahoo!-s e-mail címmel
rendelkeznek. A „Keresés a weben” c. alfejezet is zömmel olyan weboldalakra és keresőkre
hivatkozik, melyeket már régen nem látogatnak a felhasználók, napjaink legelterjedtebb
keresőjét (Google) azonban csak szűkszavúan mutatja be. Ugyan mutat egy-két internetes
oldalt, ahol valószínűleg megbízható adatokat találhatunk, azt azonban egyáltalán nem segít
megtanítani, hogy hogyan lehet az elérhető információk ezreiből kiszűrni azt a néhány tízet,
amely valóban helyes adatokkal látja el a felhasználókat. Pedig napjainkban ez az egyik
legnagyobb probléma és kihívás.
A „Hol tartjuk a programokat?” elsősorban a mágnesszalag és flopi használatának
bemutatásával kezdődik, ill. a mikrolemezeket is megjelenítik. Napjaink legnépszerűbb
adathordozói közül egyedül a pendrive jelenik meg a könyvben, az is inkább csak említés
szintjén.
Oldal 13 / 30
9., 10. és 11. ábra: elavultan – a 7. évfolyam számára készült könyv 26., 28. és 29. oldaláról
A könyvek példáinak elavultságát támasztja alá a 9., 10. és 11. ábrán látható három, a
tankönyvből választott kép is.
Az operációs rendszerekkel foglalkozó fejezetekben a Windows újabb változataként említik a
már szinte alig használt Windows 95, 98, 2000 és XP rendszereket, melyből egyértelműen
mondható, sem az informatika fejlődésével nem tartottak lépést a szerzők és a kiadó, sem a
tizenéves korosztály átlagos ismereteit, tárgyi tudását és igényeit nem veszik figyelembe. Ezt
támasztja alá a 12. ábrán látható képsor is.
Oldal 14 / 30
12. ábra: „legnépszerűbb” operációs rendszerek (a könyv 33. oldaláról)
Sajnos a további fejezetekben is hasonlókat láthat az olvasó, így például a „Szövegszerkesztés
alapjaiban” a Word 97-es verziójából készült képernyőfotókkal tanítják a számítógép- és
szoftverhasználatot a diákoknak. További probléma, hogy a könyvek a szükséges általános
tudnivalókon és alapfogalmak tisztázásán túl (bár néhol efölött is elsikkadnak, pl.: „vágólap”
és „zseb” használata ugyanazon eszköz megnevezésére, leírás és magyarázat nélkül)
elsősorban csak a programok aktuális változatának ismertetésével és bemutatásával
foglalkoznak. Ennek nagy hátránya, mely már a tankönyv olvasásakor is érzékelhető: a
programok egyáltalán nem úgy néznek ki, mint a feltüntetett képeken (13. ábra), de nem csak
a design változott, hanem az elrendezés is (14. ábra).
Oldal 15 / 30
13. ábra: a könyv 57. oldalán található Word munkafelület
14. ábra: a Word aktuális (2019. március) munkafelülete
A „weboldal -szerkesztő” (helyesen: weboldalszerkesztő) programok bemutatásakor sem a jól
használható gyakorlati tudás átadása áll az első helyen, inkább hasonlíthatók egyfajta
szoftverreklámhoz ezek a fejezetek, melyekben újból és újból elavult programok leírását és
használatát részletezik a szerzők (pl.: weboldalszerkesztőként a FrontPage Express-t, vagy a
Composert hozza fel példának, amikor ma már ezeknél sokkal elterjedtebb a Notepad++ vagy
az Atom).
A negyedik fejezet foglalkozik az informatika alapfogalmaival, mely azonban sok érdekes, de
informatikai szempontból kevéssé hasznos információt tartalmaz, ilyen a „Titkosítsunk!”,
„Rajzoljunk számsorral!” vagy éppen a „Melyik számra gondoltatok?” c. alfejezetek, melyek
egy 7. évfolyam számára írt könyvben külön értelmezhetetlen, de a kódtáblázatok részletezése
sem segít közelebb jutni a valódi tananyaghoz: az önálló problémamegoldó gondolkodás
eléréséhez. A kettes számrendszer oktatásánál láthatóan újfent nem veszik figyelembe a
korosztály sajátosságait, ill. előrehaladását más tárgyakban, hiszen ez a téma általános
Oldal 16 / 30
iskolában felső tagozatban legfeljebb csak az emelt tananyagban szerepel, de inkább a
középiskolás anyaghoz sorolható. Ugyanez jegyezhető meg a számítógép munkáját részletező
fejezet esetében is, ahol többek között megemlítik a logikai áramköröket (Informatika 7,
2018, 89. oldal) és a kettes komplemens képzését is a számok ábrázolásával kapcsolatban
(15. ábra).
15. ábra: 90. oldal: kettes komplemens, a számok ábrázolása
A tankönyv végén szereplő „Út a számítógépig” c. fejezet sok érdekes történelmi információ
tartalmaz a számítógép kialakulásáról, bár érthetetlen, hogy mindezt miért a tankönyv végén
helyezték el. Végül ez a könyv is az új szavak gyűjteményével és az informatika kiemelkedő
alakjait tartalmazó, már korábban két ízben is megismert táblázatot mutatja be.
Mozaik Kiadó: 8. évfolyam
„Az algoritmizálás alapjai” című könyv bevezető szakasza nagyban támaszkodik az 5.
évfolyamban megismert „Ismerkedés a LOGO nyelvvel” c. fejezetre, azonban néhol
észrevehető, hogy olyannyira nagymértékű ez az „utalás”, hogy talán egyszerűbb lett volna az
5. osztályos tankönyv idevonatkozó szakaszának ismétlését javasolni. Szinte ugyanazok a
megoldandó feladatok, problémák, még az utasításokat összefoglaló táblázat is megegyezik
nagy részben (16. és 17. ábra).
Oldal 17 / 30
16. ábra: LOGO utasítások az 5. osztályosok tankönyvéből (75. oldal)
17. ábra: LOGO utasítások a 8. osztályosok tankönyvéből (13. oldal)
A programozás elsajátítása mindenképpen hasznos tudás lehetne, azonban ez megalapozott
problémamegoldó és algoritmikus gondolkodás hiányában borítékolhatóan nagy nehézséget
jelent majd a diákok számárára. Napjaink egyértelműen kimutathatóan legnépszerűbb
programozási nyelvére, a JAVA-ra csak úgy utal a tankönyv, hogy „egyre népszerűbb a
felhasználók körében” (8.o./14.). A 21. oldalon található „Hallottad már?”-ban újfent egy
idézet található, mely nem hogy nem egészíti ki, inkább megkérdőjelezi a tananyagot
(18. ábra).
Oldal 18 / 30
18. ábra: Hallottad már?
A könyvtárak belső rendje, katalógusok, az ETO ismertetése után a „Számítógép a
könyvtárban” alfejezettel folytatódik a könyv, mely erősen idézi az 5. osztályosoknak készült
tankönyv hasonló fejezetét.
A Mozaik tankönyvsorozatban a táblázatkezelés, mellyel mind a problémamegoldó
gondolkodás, már egész kicsi kortól jól fejleszthető, ill. az algoritmizálás is alaposan
megismerhető először itt jelenik meg: 8. osztályos tankönyv 3. fejezete (69-84. oldal).
Azonban itt is egyértelműen látszódik, hogy oktatási szinten még nagyon gyerekcipőben jár a
táblázatkezelés tanítása, ez látható a 19. ábrán is mutatott fogalomzavar.
19. ábra: értékek vagy képletek?
Emellett olyan hibák és hiányosságok is előfordulnak, melyek nem köthetők a másfajta
tanítási módszerekhez. A következő tankönyvi minta (20. ábra) például nincs pontosan
megmagyarázva, mely következtében nem, vagy csak nehezen értelmezhető.
20. ábra: Melyik melyiket mutatja? (A 8. évfolyam számára készült könyv 70. oldaláról)
Továbbá értelmezhetetlenül túl nagy lépésekkel halad a fejezet: először még csak elkezdtük
begépelni a táblázatot, a következőben azonban már nyomtatásra készen áll a fájlunk. Ezek
mellett azonban a „Hallottad már?” rovatba írt megjegyzések sem maradtak sajnos el. A 75.
(21. ábra) és 77. oldalon (22. ábra) egyaránt az aktuális fejezet témáját megkérdőjelező, annak
hasznosságát áthúzó Murphy idézetek egyáltalán nem viccesek, ellenben feleslegesek.
Ezekhez hasonló a 81. oldal szélén olvasható megjegyzés is (23. ábra).
Oldal 19 / 30
21., 22., 23. ábra: „Hallottad már?”, avagy: „Akkor minek tanuljuk?”
A könyv az 5. fejezettel zárul, melyben egy lehetséges kirándulás szervezésén keresztül
próbálja meg bemutatni a tanult szoftverek hasznosságát, több-kevesebb sikerre, bár az ötlet
önmagában egészen hasznosítható: a tanév végén egy nagy projektben közösen használni az
addig tanultakat. Végül az új szavakkal, az informatika mérföldköveivel és a már megszokott
táblázattal, az informatika kiemelkedő alakjaival zárul.
Mozaik Kiadó: Középiskolásoknak
Ahogyan az az összefoglaló 1. táblázatban is jól látható, a középiskolásoknak készült könyvek
összes fejezete, szinte tejes mértékben megegyezik a Kiadó korábbi négy évfolyam számára
készült könyveinek valamely fejezetével. Ezt szemléltesse néhány, a tankönyvekből készített
kép, a teljesség igénye nélkül, a 24 – 31. ábrákon:
Oldal 20 / 30
24. és 25. ábra: „Mire jó a számítógép?”
26. és 27. ábra: két különböző könyv, ugyanaz a szöveg, ugyanaz a kép
Oldal 21 / 30
28. és 29. ábra: ikrek
30. és 31. ábra: tükörkép
Oldal 22 / 30
A Pedellus, Műszaki és Nemzeti Tankönyvkiadó, Nemzedékek Tudása és Jedlik Oktatási
Stúdió tankönyveiről végzett kutatásom
A Mozaik Kiadó könyveihez a helyesírási és központozási hibák tekintetében hasonlókat
tapasztaltam a többi általunk vizsgált kiadók könyveiben. Néhol kisebb (33. ábra), néhol
viszont rendkívül súlyos hibákat ejtenek (32. ábra), melyek felett, tankönyvekről lévén szó,
nem lehet behunyt szemmel elmenni.
SCAN
32. ábra: Súlyos helyesírási hiba a Nemzeti Tankönyvkiadó 5. évfolyam számára készült
könyvének Bevezetőjében
SCAN
33. ábra: Helyesírási hiba a Jedlik Oktatási Stúdió 5.-es könyvének 7. oldalán (10. pont
„nemcsak”, itt helyesen „nem csak”)
Sajnos azonban nem ez az egyetlen hiba, amivel a tankönyvek elemzése során találkoznom
kellett. A könyvek sokszor már elavult, egyáltalán nem vagy már csak alig használt
szoftverekre, programokra, operációs rendszerekre és tárolóeszközökre (flopi bemutatása a
34. ábrán) hivatkoznak rendszeresen, azok felhasználói felületét és kezelését mutatják meg a
diákoknak, pedig sok esetben már egészen másképpen néz ki az adott program kezelői
felülete.
SCAN
34. ábra: Nemzeti Tankönyvkiadó: Informatika 5 (16. oldal)
Azonban ezzel sem csak ez az egyetlen probléma, hiszen egy frissítéssel nem csak az említett
eszközök stílusa, de elrendezése is teljesen megváltozhat. A tankönyvek szerzőinek sajnos be
kell látnia, hogy egy szeptemberben kiadott könyv adott esetben márciusban már nem lesz
kellően naprakész, hiszen, ha megjeleik a program frissítése, akkor az eddig bal alsó sarokban
elérhető parancs akár ezentúl a bal felsőben lesz megtalálható. Emiatt sem járható út a
számítógép- és a szoftverhasználat oktatását ilyen mértékben a problémamegoldó és
algoritmikus gondolkodás elé helyezni, hiszen míg előbbi folyamatosan frissül és változik,
addig utóbbi ugyanazokra a biztos alapokra építve fejleszthető folyamatosan.
Oldal 23 / 30
A tankönyvek emellett többször sem az iskolák felszereltségét, sem pedig a korosztályok
sajátosságait sem veszik figyelembe. Ma már szinte az összes gyerek rendelkezik Facebook,
Instagram vagy éppen Twitter fiókkal, ezeket azonban egy tankönyv sem említi. A
biztonságos internetezés témáját ugyan súrolja egy-két könyv, azonban a gyerekek
mindennapjait átszövő közösségi médiával egyik sem foglalkozik, holott köztudott, hogy
naponta akár kilenc órát is a telefonjukon és az említett oldalakon töltenek, ami több mint egy
nap harmada. Ennek ellenére a tankönyvek sokszor még mindig csak annyit mutatnak be,
hogy hogyan lehet egy e-mailcímet létrehozni, leveleket küldeni és fogadni (35. és 36. ábra).
SCAN
35. ábra: Nemzeti Tankönyvkiadó: Informatika 5: „Levelezzünk”
SCAN
36. ábra: Pedellus Tankönyvkiadó: Informatika ötödikes: 124 és 125. oldal
Sok esetben továbbá a tankönyvek szerzői azzal sem foglalkoznak, hogy a diákok hol tartanak
éppen az egyéb tantárgyakból. Olyan évfolyamon hivatkoznak a kettes számrendszerre,
amikor még matematikából nem tanulták. Említhetnénk azonban a fizikára való hivatkozást is
olyankor, amikor még nincs is fizika órájuk, vagy hogy olyan történelmi adatokat emelnek be,
amit kellő tárgyi háttértudás híján a gyerekek nem tudnak mihez kötni, így biztos, hogy nem
is tudnak majd rá emlékezni. Így például a Nemzeti Tankönyvkiadó 5. osztályosoknak szóló
könyvében említik Ada Lovelace-t (születési nevén Augusta Ada Byron), ahogy ez a
37. ábrán is látható. Ha irodalomból már tanultak volna egy-két verset Byrontól, vagy
elképzelésük lenne arról, hogy milyen volt a nők helyzete a 19. századi Angliában, egészen
más megvilágításba kerülne Ada Byron neve és szerepe; de jobban megértenék azt is, hogy
Neumann miért költözött el az Amerikai Egyesült Államokban, amikor Hitler hatalomra
került (38. ábra).
SCAN
37. ábra: Ada Byron (Nemzeti Tankönyvkiadó: Informatika 5, 30. oldal)
SCAN
38. ábra: Neumann (Nemzeti Tankönyvkiadó: Informatika 5, 104. oldal)
Oldal 24 / 30
Az eddig felsoroltak mellett vizsgálataim azt is megmutatták, hogy a Kiadók saját maguk által
felállított korlátaikat az általános iskolásoknak szóló tankönyvekből tovább viszi a
középiskolások részére készült tananyagokban is. Ennek oka pedig nem más, minthogy
legtöbbször ugyanazokat a fejezeteket veszik át a diákokkal még egyszer, esetlegesen
minimális változtatással vagy kiegészítéssel. Erre nem csak általános és középiskolai könyvek
között található példa, hanem egy-két évfolyammal eltérő könyvek között is (39. és 40. ábra).
SCAN
39. ábra: Prezentáció készítése (Pedellus Tankönyvkiadó: Informatika hatodikos, 44. oldal)
SCAN
40. ábra: Prezentáció készítése (Pedellus Tankönyvkiadó: Informatika hetedikes, 68. oldal)
Ezzel újra nem veszik figyelembe sem az aktuális generációt, aki használja a tankönyveket,
sem a korosztályt, sem pedig a diákok más tárgyainak a tanterveit és tantárgyi előrehaladását.
Oldal 25 / 30
ÖsszefoglalásKutatásaimmal arra a következtetésre jutottam, hogy több informatikai kérdésben sincs
egységes megállapodás, mely vonalát követve az informatikaoktatási anyagok haladni
tudnának. Az elvárások és követelmények pontatlanul vannak megfogalmazva, melyek így
szabadon értelmezhetők, így a megoldások túl szabadosak ahhoz, és nem tudnak egységesen
együtt haladni sem a követelményekkel, sem az ugyanazon korosztály számára készült más
tankönyvekkel.
Ezek mellett kutatói munkám során azt voltam kénytelen több ízben is feljegyezni, hogy az
aktuális tankönyvek nem, vagy csak nagyon minimálisan veszik figyelembe, hogy a könyv,
melyet kifejezetten a gyerekeknek írnak, vajon egészen pontosan kinek is szól. Mik a legújabb
„divatok”, melyekért megéri gyerekként is leülni informatikát tanulni, milyen operációs
rendszerek és milyen szoftverek éppen a használatosak; iskolai szinten: hol járnak
irodalomból, történelemből, matematikából, tanult-e már fizikát korábban és még
sorolhatnánk a kérdéseket, melyeket ebben a helyzetben a szerzőknek fel kellene saját
maguknak tenniük.
Oldal 26 / 30
Irodalomjegyzék[1] Informatika 5 : Számítástechnika, könyvtárhasználat / Rozgonyi-Borus Ferenc, Dr.
Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.
[2] Informatika 5 : Számítástechnika, könyvtárhasználat munkafüzet / Rozgonyi-Borus
Ferenc, Dr. Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.
[3] Informatika 6 : Számítástechnika, multimédia-alapismeretek / Rozgonyi-Borus Ferenc
– Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.
[4] Informatika 6 : Számítástechnika, multimédia-alapismeretek munkafüzet / Rozgonyi-
Borus Ferenc – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.
[5] Informatika 7 : Számítástechnika , könyvtárhasználat / Rozgonyi-Borus Ferenc, Dr.
Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.
[6] Informatika 7 : Számítástechnika , könyvtárhasználat munkafüzet / Rozgonyi-Borus
Ferenc, Dr. Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2017.
[7] Informatika 8 : Számítástechnika , könyvtárhasználat / Rozgonyi-Borus Ferenc, Dr.
Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.
[8] Informatika 8 : Számítástechnika, könyvtárhasználat munkafüzet / Rozgonyi-Borus
Ferenc, Dr. Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.
[9] Informatika középiskolásoknak : Számítástechnika , könyvtárhasználat / Rozgonyi-
Borus Ferenc, Dr. Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2011.
[10] Informatika középiskolásoknak : Számítástechnika, könyvtárhasználat munkafüzet /
Rozgonyi-Borus Ferenc, Dr. Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.
[11] Informatika ötödikes : tankönyv a kompetencia alapú oktatáshoz / Fenyős Zoltán,
Fenyősné Kircsi Amália – Debrecen : Pedellus Tankönyvkiadó, 2016.
[12] Informatika hatodikos : tankönyv a kompetencia alapú oktatáshoz / Fenyős Zoltán,
Fenyősné Kircsi Amália – Debrecen : Pedellus Tankönyvkiadó, 2018.
[13] Informatika hetedikes : tankönyv a kompetencia alapú oktatáshoz / Fenyős Zoltán,
Fenyősné Kircsi Amália – Debrecen : Pedellus Tankönyvkiadó, 2018.
[14] Informatika nyolcadikos : tankönyv a kompetencia alapú oktatáshoz / Fenyős Zoltán,
Fenyősné Kircsi Amália – Debrecen : Pedellus Tankönyvkiadó, 2015.
[15] Informatikai ismeretek az 5. évfolyam részére / Farkas Csaba – Budapest : Jedlik
Oktatási Stúdió, 2013.
Oldal 27 / 30
[16] Informatikai ismeretek az 6. évfolyam részére / Farkas Csaba – Budapest : Jedlik
Oktatási Stúdió, 2013.
[17] Informatikai ismeretek az 7. évfolyam részére / Farkas Csaba – Budapest : Jedlik
Oktatási Stúdió, 2011.
[18] Informatikai ismeretek az 8. évfolyam részére / Farkas Csaba – Budapest : Jedlik
Oktatási Stúdió, 2012.
[19] Informatikai ismeretek az középiskolák részére / Farkas Csaba – Budapest : Jedlik
Oktatási Stúdió, 2013.
[20] Informatika 5 / Bánné Mészáros Anikó, Csintalan Tamás, Lakosné Makár Erika –
Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009.
[21] Informatika 6 / Bánné Mészáros Anikó, Csintalan Tamás, Lakosné Makár Erika,
Nagy Csilla, Ridzi Gizella – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009.
[22] Informatika 7 / Bánné Mészáros Anikó, Lakosné Makár Erika, Nagy Csilla, Ridzi
Gizella – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010.
[23] Informatika 8 / Bánné Mészáros Anikó, Lakosné Makár Erika, Nagy Csilla, Ridzi
Gizella – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2011.
[24] Informatika : gimnázium 9-10. / Dr. Dancsó Tünde, Korom Pál – Budapest :
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2013.
[25] Informatika 7-8. / Balázs Tünde, Vörös Gyuláné – Budapest : Műszaki Könyvkiadó,
2018.
[26] Informatika 9-10. / Balázs Tünde, Vörös Gyuláné – Budapest : Műszaki
Könyvkiadó, 2017.
[27] OFI (2012). Nemzeti Alaptanterv.
http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf. Letöltés dátuma:
2019. március 24.
[28] OFI (2013a) Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára.
http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html. Letöltés
dátuma: 2019. március 24.
[29]OFI (2013b) Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára.
http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html. Letöltés dátuma:
2019. március 24.
Oldal 28 / 30
Saját munka
Jelen dolgozatomhoz minden egyes könyvet önállóan, a témavezetőmmel együtt előre
meghatározott szempontrendszer alapján vizsgáltam meg, illetve elemeztem, dolgozatomat
pedig saját magam írtam meg. A tankönyvek beszerzése után, a feldolgozás bevezető
szakaszában elemeztem először a jelenleg érvényes Nemzeti Alaptantervet, a kerettantervek
bevezető dokumentumai, amelyek meghatározzák az informatikatantárgy évfolyamait és
óraszámait, ezután pedig az OFI által készített valamennyi informatika kerettanterv
elemzésére került sor. Ezek után, az érvényes tankönyvlista alapján kiválasztottam azt a
tankönyv sorozatot, amelyet a projekt első szakaszában elemeztem. Választásom a Mozaik
Kiadó ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik évfolyamok számára készített, ill. középiskolás
informatikai tankönyveire esett.
A projekt első szakaszában a kiválasztott tankönyvsorozat témakör szerinti elemzését
végeztem a kerettanterv követelményei alapján. A tankönyveken és munkafüzeteken
végighaladva a témakörökhöz kapcsolódó tartalmakat elemeztem, az előre megtervezett
időbeosztás szerint. Projektünk második szakaszában a könyvek programozással kapcsolatos
fejezeteinek elemzése mellett megnéztük a tankönyvek előrehaladását, hogy hogyan
építkeznek évről évre, figyelembe veszik-e a korosztály sajátosságait, akinek a könyveik
szólnak, hogy más tantárgyakból milyen ismereteket szereztek korábban, illetve
informatikából milyen előzetes tudással rendelkeznek.
Oldal 29 / 30
Köszönetnyilvánítás
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával
valósult meg, a kutatást pedig az „Integrált kutatói utánpótlás-képzési program az informatika
és számítás-tudomány diszciplináris területein” (EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00002) című
projekt támogatta. Végül, de nem utolsó sorban, szeretném megköszönni Dr. Csernoch Mária,
egyetemi docens szakmai segítségét és vezetését.
Oldal 30 / 30