bevezetés · web viewaz első fejezet végén található a „parancsok rendszerezése” (4....

Debreceni Egyetem

Informatikai kar, Könyvtárinformatika Tanszék

Végig az informatika-tankönyvek sárga köves útján

Avagy Pöttömföldről eljutunk-e így az igazi varázslathoz?

Dr. Csernoch Mária Kovács Kovács

egyetemi docens hallgató

Debrecen, 2019

Bírálatra való beküldéséhez hozzájárulok.

Tartalom

Bevezetés....................................................................................................................................3

A tankönyvek elemzése..............................................................................................................5

Mozaik Kiadó: 5. évfolyam........................................................................................................5

Mozaik Kiadó: 6. évfolyam...................................................................................................10



Mozaik Kiadó: Középiskolásoknak......................................................................................19

A Pedellus, Műszaki és Nemzeti Tankönyvkiadó, Nemzedékek Tudása és Jedlik Oktatási

Stúdió tankönyveiről végzett kutatásom...............................................................................22

Összefoglalás............................................................................................................................25

Irodalomjegyzék.......................................................................................................................26

Saját munka...............................................................................................................................28

Köszönetnyilvánítás..................................................................................................................29

Oldal 2 / 30

BevezetésA 2018/19-es tanév őszi félévében kezdtük el mindannyian az elemzést, ki-ki a rá osztott

Kiadó könyveinek elemzésével. Kutatásaim során elsősorban a Mozaik Kiadó informatika

tárgyhoz készült tankönyvsorozatát vettem nagyító alá a témavezetőmmel is egyeztetett

szempontok alapján. A Mozaik Kiadó könyveinek elsősorban a táblázatkezeléssel,

szövegszerkesztéssel és programozással foglalkozó részeit vizsgáltam, ill. vizsgálom meg,

végül pedig egy, a tankönyveken átívelő szempontot vezettünk be, amelyet már többi a

tankönyvcsaládra is kiterjesztettünk (Pedellus, Műszaki és Nemzeti Tankönyvkiadó,

Nemzedékek Tudása és Jedlik Oktatási Stúdió). Átfogóbb feladatom elsősorban arra irányult,

hogy mindegyik, a kutatásunkban felhasznált Tankönyvcsalád könyveit elemezve vizsgáljam

meg, hogyan építik fel a tananyagot az 5. évfolyamtól (annak ellenére, hogy 5. osztályban

nincsen informatikaóra) egészen a középiskolás évekig és az érettségiig. Mit tanítanak

korábban, miket később és milyen céllal, hogyan vezetik a tanulásban és a gyakorlásban a

tanulókat, mennyire lehetnek ezek a könyvek hasznos kiegészítő eszközei a tanóráknak,

figyelembe veszik-e a diák egyéb tárgyakhoz köthető tudását, felhasználják-e azt a sokrétű

lehetőséget, amit a tantárgyközi kapcsolatok kiépítése jelenhet és ha igen, hogyan.

Mivel másik szakom szerint angoltanár is leszek, ill. nagyon fontosnak tartom, hogy minden

magyar, szakmájától függetlenül tudjon helyesen írni és beszélni magyarul, óhatatlanul is

nagy figyelmet fordítottam az általam elemzett könyvek helyesírására és központozására az

egyéb szempontok mellett is. A vizsgált tankönyvek és a munkafüzetek ugyan egyaránt szép

megjelenésűek, a nyelvhelyességre már kevésbé figyeltek. Elsősorban központozási hibákat

vétettek, azokat általában mindegyik könyvben, elejétől a végéig, de akadtak súlyosabb

nyelvtani hibák is. Ilyen hosszú szövegekben természetesen előfordul egy-egy elgépelés, amit

senki nem vesz észre, hiszen elsikkadhat bárkinek a tekintete, azonban tömegesen ugyanazt a

hibát már csak azért sem lenne szabad elkövetni, mert végeredményében mégis csak

tankönyvekről beszélünk, legyen akár magyar, akár történelem, matematika vagy éppen

informatika, másfelől, ha a diákok rendszeresen találkoznak a helytelen szavakkal és

mondatokkal, az rögzül bennük, így az érettségin akár hátrányba is kerülhetnek, hiszen tőlük

számonkérik a helyesírást.

Ezek mellett vizsgálataim során figyelmet fordítottam arra is, hogy a tankönyvcsaládok

hogyan építik fel a tankönyveket a különböző témakörökből

Oldal 3 / 30

Összefoglaló táblázat a Mozaik Kiadó tankönyveinek és azok fejezeteinek áttekintésére, mely segít átlátni a témakörök eloszlását és különböző évfolyamokon való megjelenését (1. táblázat).

5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály Középiskolásoknak

Ismerkedés a

számítógéppelMédialapok

Hálózati

alapismeretek

Az algoritmizálás

alapjai

Ismerkedés a

számítógéppel

Számoljunk! ProgramozásSzámítógép és az

operációs rendszereKönyvtárhasználat

Operációs

rendszerek és testre

szabásuk

Kommunikáljunk! Képfeldolgozás

A

szövegszerkesztés

alapjai

Dolgozzuk fel

adatainkat!

Hálózati

alapismeretek

Ismerkedés a

LOGO nyelvvel

Az informatika

alapfogalmai

Társunk: a

számítógép

A

szövegszerkesztés

alapjai

Könyvtárhasználat KönyvtárhasználatAz adatkezelés

alapjai

Út a számítógépigA programkészítés

lépései

Könyvtárhasználat

1. táblázat: a Mozaik Kiadó tankönyvei és fejezetei

Oldal 4 / 30

A tankönyvek elemzése

Mozaik Kiadó: 5. évfolyam

Amellett, hogy 5. évfolyamon nincs informatika-oktatás, már az első fejezetet olvasva is

egyértelműen áttűnik, hogy a tankönyv írásakor sem vették figyelembe sem a korosztály

sajátosságait, akinek a könyvet írták, sem informatikai előismereteiket, sem pedig egyéb

tárgyakból való tudásukat. Az 5. évfolyam számára készült tankönyv első fejezete,

„Ismerkedés a számítógéppel” sok felesleges információt, ill. irreális állítást, adatot tartalmaz.

Így például, hogy a diákok óvják a számítógépet a hőségtől vagy a munka befejeztével,

esetleges tűz esetén ők áramtalanítsák a termet a főkapcsolóval vagy éppen ne vigyenek

kutyát az informatikaterembe. Utóbbit azért sem lehet értelmezni, mert kutyát általában az

iskolába sem szabad vinni, ha valakinek azonban szüksége van rá (pl. vakvezető kutya), akkor

be kell vinnie a számítógépterembe is. Emellett az alcím rögtön egy helyesírási hibát

tartalmaz: „Számítógép-használati rend” (helyesen: számítógéphasználati rend). A „Hallottad

már?” margóra helyezett pár soros megjegyzések általában felesleges (1. ábra), témához,

korosztályhoz nem illő vagy éppen az aktuális fejezet témakörét feleslegesnek beállító

információkat tartalmaznak.

1. ábra: Hallottad már? az 5. évfolyamnak szóló könyv 43. oldaláról

Ötödik osztály év elején a Netikett említését részben azért is lehet feleslegesnek tartani, mert

sokszor a 11 év körüli gyerekek az etikett jelentésével sincsenek tisztában, de meg lehetne

még említeni az adatbázis-kezelő szoftverek (helyesebb: adatbáziskezelő-szoftverek) minden

felvezetés és bemutatás nélküli megjelenését vagy éppen azt, hogy a tankönyv szerint

táblázatkezelővel a gyerekek ki tudják számolni szüleik befizetendő jövedelemadóját.

Oldal 5 / 30

2. és 3. ábra: Hallottad már? az 5. évfolyamnak szóló könyv 8. és 9. oldaláról

A felesleges információk (2. és 3. ábra) mellett sajnos sokszor el is avultak a szoftverleírások

és azok használatát magukban foglaló leíró sorok és több esetben meg sem magyarázzák az

ott használt, kevésbé ismert fogalmakat (pl. telepítőlemez, regisztrációs kártya (Mozaik 5 9.

oldal). Ezeket fokozandó olyan kérdések sorait teszik fel, amikre a gyerekek előre

megmondhatóan nem tudnak majd válaszolni. Így például „Az általad használt gépen minden

program jogtiszta?”, amikor a jogtisztaság fogalmával sincsenek tisztában a diákok, ill. sok

esetben valószínűsíthetően a tanár sem tudna erre válaszolni, vagy „Mennyivel tér el a

fizikában és a számítástechnikában használatos mega és giga szorzó egymástól?” az 5.

osztályos tankönyv elején, amikor fizika órájuk még nem is volt.

A számítógép részeinek taglalásakor maga az író is belekavarodik, hogy mi is a „gép lelke”. A

12. oldalon még az alaplapot illeti ezzel a címmel, majd szűk fél oldallal később, a 13.

oldalon, már a processzorra utal ugyanezzel a titulussal. A billentyűzet használatának

bevezetésekor részletezi, hogy kell a széket beállítani ahhoz, hogy helyes legyen gépeléskor a

testtartás. Ez több okból sem reális, de a legfőbb: még az anyagilag jobb helyzetű iskolákban

sincsenek állítható székek a termekben. Emellett billentyűzet kezelésének használatakor is sok

meg nem magyarázott szakszóval élnek a tankönyvben, melyek önmagukban semmitmondók.

Ilyen például a „vakonírás” (helyesen: gépírás, esetleg vakírás) részletezése a könyv 14.

oldalán, miszerint az ujjak az alapsoron állnak, ez utóbbi fogalom jelentsen bármit is.

Oldal 6 / 30

Az általános ismeretek megszerzése után következik „Az operációs rendszer parancsai” című

alfejezet. A DOS ismertetése 5. évfolyamon, minden egyéb informatikai előtanulmány nélkül

abszolút értelmezhetetlen. Nyelvezetét és leírásait még sokszor felnőttként is nehéz

értelmezni, továbbá az aktuálisWindows rendszerek helyett a már elavult Windows XP-t

mutatja be. Azonban nem csak a bemutatott programok és operációs rendszerek idejétmúltak

a könyvekben, hanem az internet használatához való hozzáállásuk is. Egyfelől már évek óra a

Google Chrome a legelterjedtebb böngésző, másfelől az említett tanulást segítő oldalakon

kívül napjainkban már rengeteg, minden platformon jól működő applikáció is elérhető. Ezek

mellett sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a biztonságos internet- és közösségimédia-

használatra, hiszen már minden iskolásnak van legalább egy Facebook, de sokszor még

Instagram és Twitter fiókja is, melyeken keresztül könnyedén el tudja őket érni bárki.

A könyv az adathordozók bemutatásakor sem naprakész, a flopikat még mindig „az egyre

inkább háttérbe szorulnak” jelzővel illeti (Mozaik 5.: 26. oldal), amikor ma már nem is tudják

a gyerekek, hogy mi is az a flopi. Hasonló elmaradottság figyelhető meg a játékok és a

rajzkészítő Paint bemutatásánál is, hiszen bár a könyvben említettek maradtak az

alapértelmezettek, nagyon sok, ezeknél sokkal jobb program található, akár internetes

használatra, ingyenesen. Az első fejezet végén található a „Parancsok rendszerezése” (4.

ábra), mellyel egy táblázatba foglalják össze mindazt, amit elképzelésük szerint a diákoknak

ekkorra tudni kéne.

Oldal 7 / 30

4. ábra: operációs rendszerek parancsai 5. évfolyamnak szóló könyv 39. oldaláról

A következőkben egy fejezet foglalkozik a számokkal és azok kialakulásával, ill. a

kommunikációval, azon belül is a jelekkel és a titkosítással, de ezek informatikával való

kapcsolata elég felszínes és rugalmas.

A LOGO programozás megismerés a 4. fejezetben található. A LOGO bemutatását egészen

jól felépítve mutatja be a könyv, az egyszerűbbektől az összetettebb feladatokig, azonban

talán túl messzire viszik el a feladatok a 11 éves diákokat. Kevés megoldandó problémával

találkoznak, elsősorban a szoftverhasználattal ismerkednek meg, ill. azt tanulják, melyik

Oldal 8 / 30

utasítás mit csináltat a teknőssel, de algoritmust nem vázolnak fel, magával a fogalommal sem

találkoznak, míg a globális változókkal vagy az írólapablakkal igen. A fejezet végén

találkoznak az animáció készítésével is, mely azonban mindössze egy oldalban van

összefoglalva a tanulók számára, ahogyan ez az 5. ábrán is látható, a LOGO utasításokat

összefoglaló táblázat előtt.

5. ábra: animáció készítése, egy oldalban

A Könyvtárhasználatról szóló fejezetben általános információk szerepelnek a könyvtárakról,

ill. az ott található dokumentumok besorolásáról, elrendezéséről, ill. egy összefoglaló

táblázatot, melyben nevesebb magyar és külföldi könyvtárak internetes elérhetőségét tüntetik

fel.

Oldal 9 / 30

A könyv zárásképp az új szavak gyűjteményét találhatjuk, és egy táblázatot, melyben az

Informatika kiemelkedő alakjai szerepelnek. A 6. ábrán látható táblázat szerepel minden

tankönyv utolsó oldalán, az eddig tanultaktól függetlenül.

6. ábra: Az informatika kiemelkedő alakjai


Az első fejezet, a Médialapok első sorban a hangrögzítéssel kapcsolatos tananyagokat

tartalmazza. Sajnos azonban sok példát hoz médiatörténelemből (7. ábra) és a hangrögzítés

kialakulásáról, melyek, főleg konkrét példák és vizuális bemutató nélkül könnyen

követhetetlenné, így érdektelenné válhatnak a 6. évfolyamra járó gyerekek számára. Emellett

Oldal 10 / 30

a hangrögzítéssel foglalkozó szoftverek bemutatása sem elég korszerű ahhoz, hogy leköthesse

a diákok figyelmét. A szöveg és feladatok elsősorban azt ismertetik, mi hol található az éppen

használt programban ahelyett, hogy önálló megismerésre és használatra sarkallnák őket,

modernebb programokkal vagy applikációkkal.

7. ábra: Médiatörténet az 1800-as évek végétől – történelemből 6. évfolyam végére legfeljebb

az 1800-as évek közepéig jutnak el

A médialapok után a programozással folytatódik a tankönyvi anyag, több mint negyven

oldalon keresztül. A programozás bevezetésekor hivatkoznak a korábban LOGO

programozásból tanultakra és részben erre építkeznek, ismétlés azonban nem található a

fejezetben. Sajnos a tananyag a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése és az ahhoz

kapcsoló feladatok helyett azonban több program leírását és a szoftverhasználatot igyekeznek

megismertetni a diákokkal. Kezdi az Imagine-ben való rajzolással és programozással (25 –

51. oldal között), majd folytatódik a robotok megismerésére irányuló olvasmánnyal. Három

oldallal később belekapunk az RCX (Roverbotokkal kapcsolatos) programozásba, ami az 55.

oldaltól egészen a 61. oldalig tart. Ezután négy oldalon ismertetik az NXT programozást. A

több robotokkal kapcsolatos programozási feladatot azzal indokolják, hogy a LEGO és MIT

közös programjának köszönhetően ma már az iskolákban is elérhetők a robotok, ez azonban

önmagában nem elég és nincs is teljesen összhangban a valósággal, hiszen ekkora anyagot

nem lehet építeni sem arra az esetre, ha nincsen az iskolának ilyen luxusra lehetősége, sem

arra, ha csak 1-2 robottal rendelkezik az oktatási intézmény.

Oldal 11 / 30

A hatodik osztályos könyv harmadik és egyben utolsó fejezete a Képfeldolgozás címet viseli,

melyen belül a gyerekek a képek javítását, szerkesztését tanulhatják meg. Azonban ma már

sokkal egyszerűbben és gyorsabban kezelhető, számítógépre letöltve vagy online, gépen vagy

okoseszközökre telepíthető applikáció létezik, mint az ebben a fejezetben bemutatott

programok. A képszerkesztés mellett a szkennerről is található néhány oldal, amit ma már

szintén könnyen ki lehet váltani telefonra is letölthető programokkal. Hasonlóak a

filmkészítésről szóló részekkel kapcsolatos meglátások is. A fejezetet egy PowerPoint

bemutató készítésével zárja, melynek használatát képernyőfotókkal igyekeznek egyszerűbbé

tenni, azonban a PowerPoint felülete a képek készítése óta sokat változott, egyáltalán nem

naprakész. Ez is jól bizonyítja, miért nem szabad szoftverhasználatot tanítani valódi

informatika helyett: egy frissítés elegendő és minden másképp fog kinézni.

A tankönyv az 5. évfolyam számára készülthöz hasonlóan az új szavak összefoglalójával és

pontosan ugyanazzal az Informatika kiemelkedő alakjait felsorakoztató táblázattal fejeződik

be.


A tankönyv az 5. évfolyam számára készülthöz hasonlóan a számítógép-használati renddel

kezd (helyesen: számítógéphasználati-rend), ahol nagyrész ugyanazokat a pontokat tünteti fel,

mint a 11 évesek számára. Ha minden tankönyvet ezzel kezdene a szerző, akkor egy minden

év elején megtörténő, átgondolt ismétlésről beszélhetnénk, mivel azonban a 6. évfolyam

figyelmét nem hívták fel hasonló viselkedésformákra és helyzetekre, így úgy tűnik, csak

hézagpótlásra használták ezt a bekezdést. Ezt erősíti az olvasóban az oldal alján található kép

(8. ábra), melynek semmi köze nincs a leírtakhoz.

Oldal 12 / 30

8. ábra: a tananyag témájához nem kapcsolódó kép a 7. osztályosok számára készült könyv 6.

oldaláról

Az első fejezetben a hálózati alapismeretekkel találkozhatunk, amely alapvetően hasznos

tudást nyújthatna a diákoknak, azonban mind a témák, amelyeket feldolgoznak, mind a

programok, melyeket kiemelnek a fejezetben már elavultak és a tömegek nem azokat

használják, de legalábbis frissebb verziójukat (pl. webmailes oldalak közül az Edumailt emeli

ki és mutatja be, holott ma már a legtöbben Google Mail-es vagy Yahoo!-s e-mail címmel

rendelkeznek. A „Keresés a weben” c. alfejezet is zömmel olyan weboldalakra és keresőkre

hivatkozik, melyeket már régen nem látogatnak a felhasználók, napjaink legelterjedtebb

keresőjét (Google) azonban csak szűkszavúan mutatja be. Ugyan mutat egy-két internetes

oldalt, ahol valószínűleg megbízható adatokat találhatunk, azt azonban egyáltalán nem segít

megtanítani, hogy hogyan lehet az elérhető információk ezreiből kiszűrni azt a néhány tízet,

amely valóban helyes adatokkal látja el a felhasználókat. Pedig napjainkban ez az egyik

legnagyobb probléma és kihívás.

A „Hol tartjuk a programokat?” elsősorban a mágnesszalag és flopi használatának

bemutatásával kezdődik, ill. a mikrolemezeket is megjelenítik. Napjaink legnépszerűbb

adathordozói közül egyedül a pendrive jelenik meg a könyvben, az is inkább csak említés

szintjén.

Oldal 13 / 30

9., 10. és 11. ábra: elavultan – a 7. évfolyam számára készült könyv 26., 28. és 29. oldaláról

A könyvek példáinak elavultságát támasztja alá a 9., 10. és 11. ábrán látható három, a

tankönyvből választott kép is.

Az operációs rendszerekkel foglalkozó fejezetekben a Windows újabb változataként említik a

már szinte alig használt Windows 95, 98, 2000 és XP rendszereket, melyből egyértelműen

mondható, sem az informatika fejlődésével nem tartottak lépést a szerzők és a kiadó, sem a

tizenéves korosztály átlagos ismereteit, tárgyi tudását és igényeit nem veszik figyelembe. Ezt

támasztja alá a 12. ábrán látható képsor is.

Oldal 14 / 30

12. ábra: „legnépszerűbb” operációs rendszerek (a könyv 33. oldaláról)

Sajnos a további fejezetekben is hasonlókat láthat az olvasó, így például a „Szövegszerkesztés

alapjaiban” a Word 97-es verziójából készült képernyőfotókkal tanítják a számítógép- és

szoftverhasználatot a diákoknak. További probléma, hogy a könyvek a szükséges általános

tudnivalókon és alapfogalmak tisztázásán túl (bár néhol efölött is elsikkadnak, pl.: „vágólap”

és „zseb” használata ugyanazon eszköz megnevezésére, leírás és magyarázat nélkül)

elsősorban csak a programok aktuális változatának ismertetésével és bemutatásával

foglalkoznak. Ennek nagy hátránya, mely már a tankönyv olvasásakor is érzékelhető: a

programok egyáltalán nem úgy néznek ki, mint a feltüntetett képeken (13. ábra), de nem csak

a design változott, hanem az elrendezés is (14. ábra).

Oldal 15 / 30

13. ábra: a könyv 57. oldalán található Word munkafelület

14. ábra: a Word aktuális (2019. március) munkafelülete

A „weboldal -szerkesztő” (helyesen: weboldalszerkesztő) programok bemutatásakor sem a jól

használható gyakorlati tudás átadása áll az első helyen, inkább hasonlíthatók egyfajta

szoftverreklámhoz ezek a fejezetek, melyekben újból és újból elavult programok leírását és

használatát részletezik a szerzők (pl.: weboldalszerkesztőként a FrontPage Express-t, vagy a

Composert hozza fel példának, amikor ma már ezeknél sokkal elterjedtebb a Notepad++ vagy

az Atom).

A negyedik fejezet foglalkozik az informatika alapfogalmaival, mely azonban sok érdekes, de

informatikai szempontból kevéssé hasznos információt tartalmaz, ilyen a „Titkosítsunk!”,

„Rajzoljunk számsorral!” vagy éppen a „Melyik számra gondoltatok?” c. alfejezetek, melyek

egy 7. évfolyam számára írt könyvben külön értelmezhetetlen, de a kódtáblázatok részletezése

sem segít közelebb jutni a valódi tananyaghoz: az önálló problémamegoldó gondolkodás

eléréséhez. A kettes számrendszer oktatásánál láthatóan újfent nem veszik figyelembe a

korosztály sajátosságait, ill. előrehaladását más tárgyakban, hiszen ez a téma általános

Oldal 16 / 30

iskolában felső tagozatban legfeljebb csak az emelt tananyagban szerepel, de inkább a

középiskolás anyaghoz sorolható. Ugyanez jegyezhető meg a számítógép munkáját részletező

fejezet esetében is, ahol többek között megemlítik a logikai áramköröket (Informatika 7,

2018, 89. oldal) és a kettes komplemens képzését is a számok ábrázolásával kapcsolatban

(15. ábra).

15. ábra: 90. oldal: kettes komplemens, a számok ábrázolása

A tankönyv végén szereplő „Út a számítógépig” c. fejezet sok érdekes történelmi információ

tartalmaz a számítógép kialakulásáról, bár érthetetlen, hogy mindezt miért a tankönyv végén

helyezték el. Végül ez a könyv is az új szavak gyűjteményével és az informatika kiemelkedő

alakjait tartalmazó, már korábban két ízben is megismert táblázatot mutatja be.


„Az algoritmizálás alapjai” című könyv bevezető szakasza nagyban támaszkodik az 5.

évfolyamban megismert „Ismerkedés a LOGO nyelvvel” c. fejezetre, azonban néhol

észrevehető, hogy olyannyira nagymértékű ez az „utalás”, hogy talán egyszerűbb lett volna az

5. osztályos tankönyv idevonatkozó szakaszának ismétlését javasolni. Szinte ugyanazok a

megoldandó feladatok, problémák, még az utasításokat összefoglaló táblázat is megegyezik

nagy részben (16. és 17. ábra).

Oldal 17 / 30

16. ábra: LOGO utasítások az 5. osztályosok tankönyvéből (75. oldal)

17. ábra: LOGO utasítások a 8. osztályosok tankönyvéből (13. oldal)

A programozás elsajátítása mindenképpen hasznos tudás lehetne, azonban ez megalapozott

problémamegoldó és algoritmikus gondolkodás hiányában borítékolhatóan nagy nehézséget

jelent majd a diákok számárára. Napjaink egyértelműen kimutathatóan legnépszerűbb

programozási nyelvére, a JAVA-ra csak úgy utal a tankönyv, hogy „egyre népszerűbb a

felhasználók körében” (8.o./14.). A 21. oldalon található „Hallottad már?”-ban újfent egy

idézet található, mely nem hogy nem egészíti ki, inkább megkérdőjelezi a tananyagot

(18. ábra).

Oldal 18 / 30

18. ábra: Hallottad már?

A könyvtárak belső rendje, katalógusok, az ETO ismertetése után a „Számítógép a

könyvtárban” alfejezettel folytatódik a könyv, mely erősen idézi az 5. osztályosoknak készült

tankönyv hasonló fejezetét.

A Mozaik tankönyvsorozatban a táblázatkezelés, mellyel mind a problémamegoldó

gondolkodás, már egész kicsi kortól jól fejleszthető, ill. az algoritmizálás is alaposan

megismerhető először itt jelenik meg: 8. osztályos tankönyv 3. fejezete (69-84. oldal).

Azonban itt is egyértelműen látszódik, hogy oktatási szinten még nagyon gyerekcipőben jár a

táblázatkezelés tanítása, ez látható a 19. ábrán is mutatott fogalomzavar.

19. ábra: értékek vagy képletek?

Emellett olyan hibák és hiányosságok is előfordulnak, melyek nem köthetők a másfajta

tanítási módszerekhez. A következő tankönyvi minta (20. ábra) például nincs pontosan

megmagyarázva, mely következtében nem, vagy csak nehezen értelmezhető.

20. ábra: Melyik melyiket mutatja? (A 8. évfolyam számára készült könyv 70. oldaláról)

Továbbá értelmezhetetlenül túl nagy lépésekkel halad a fejezet: először még csak elkezdtük

begépelni a táblázatot, a következőben azonban már nyomtatásra készen áll a fájlunk. Ezek

mellett azonban a „Hallottad már?” rovatba írt megjegyzések sem maradtak sajnos el. A 75.

(21. ábra) és 77. oldalon (22. ábra) egyaránt az aktuális fejezet témáját megkérdőjelező, annak

hasznosságát áthúzó Murphy idézetek egyáltalán nem viccesek, ellenben feleslegesek.

Ezekhez hasonló a 81. oldal szélén olvasható megjegyzés is (23. ábra).

Oldal 19 / 30

21., 22., 23. ábra: „Hallottad már?”, avagy: „Akkor minek tanuljuk?”

A könyv az 5. fejezettel zárul, melyben egy lehetséges kirándulás szervezésén keresztül

próbálja meg bemutatni a tanult szoftverek hasznosságát, több-kevesebb sikerre, bár az ötlet

önmagában egészen hasznosítható: a tanév végén egy nagy projektben közösen használni az

addig tanultakat. Végül az új szavakkal, az informatika mérföldköveivel és a már megszokott

táblázattal, az informatika kiemelkedő alakjaival zárul.

Mozaik Kiadó: Középiskolásoknak

Ahogyan az az összefoglaló 1. táblázatban is jól látható, a középiskolásoknak készült könyvek

összes fejezete, szinte tejes mértékben megegyezik a Kiadó korábbi négy évfolyam számára

készült könyveinek valamely fejezetével. Ezt szemléltesse néhány, a tankönyvekből készített

kép, a teljesség igénye nélkül, a 24 – 31. ábrákon:

Oldal 20 / 30

24. és 25. ábra: „Mire jó a számítógép?”

26. és 27. ábra: két különböző könyv, ugyanaz a szöveg, ugyanaz a kép

Oldal 21 / 30

28. és 29. ábra: ikrek

30. és 31. ábra: tükörkép

Oldal 22 / 30

A Pedellus, Műszaki és Nemzeti Tankönyvkiadó, Nemzedékek Tudása és Jedlik Oktatási

Stúdió tankönyveiről végzett kutatásom

A Mozaik Kiadó könyveihez a helyesírási és központozási hibák tekintetében hasonlókat

tapasztaltam a többi általunk vizsgált kiadók könyveiben. Néhol kisebb (33. ábra), néhol

viszont rendkívül súlyos hibákat ejtenek (32. ábra), melyek felett, tankönyvekről lévén szó,

nem lehet behunyt szemmel elmenni.

SCAN

32. ábra: Súlyos helyesírási hiba a Nemzeti Tankönyvkiadó 5. évfolyam számára készült

könyvének Bevezetőjében

SCAN

33. ábra: Helyesírási hiba a Jedlik Oktatási Stúdió 5.-es könyvének 7. oldalán (10. pont

„nemcsak”, itt helyesen „nem csak”)

Sajnos azonban nem ez az egyetlen hiba, amivel a tankönyvek elemzése során találkoznom

kellett. A könyvek sokszor már elavult, egyáltalán nem vagy már csak alig használt

szoftverekre, programokra, operációs rendszerekre és tárolóeszközökre (flopi bemutatása a

34. ábrán) hivatkoznak rendszeresen, azok felhasználói felületét és kezelését mutatják meg a

diákoknak, pedig sok esetben már egészen másképpen néz ki az adott program kezelői

felülete.

SCAN

34. ábra: Nemzeti Tankönyvkiadó: Informatika 5 (16. oldal)

Azonban ezzel sem csak ez az egyetlen probléma, hiszen egy frissítéssel nem csak az említett

eszközök stílusa, de elrendezése is teljesen megváltozhat. A tankönyvek szerzőinek sajnos be

kell látnia, hogy egy szeptemberben kiadott könyv adott esetben márciusban már nem lesz

kellően naprakész, hiszen, ha megjeleik a program frissítése, akkor az eddig bal alsó sarokban

elérhető parancs akár ezentúl a bal felsőben lesz megtalálható. Emiatt sem járható út a

számítógép- és a szoftverhasználat oktatását ilyen mértékben a problémamegoldó és

algoritmikus gondolkodás elé helyezni, hiszen míg előbbi folyamatosan frissül és változik,

addig utóbbi ugyanazokra a biztos alapokra építve fejleszthető folyamatosan.

Oldal 23 / 30

A tankönyvek emellett többször sem az iskolák felszereltségét, sem pedig a korosztályok

sajátosságait sem veszik figyelembe. Ma már szinte az összes gyerek rendelkezik Facebook,

Instagram vagy éppen Twitter fiókkal, ezeket azonban egy tankönyv sem említi. A

biztonságos internetezés témáját ugyan súrolja egy-két könyv, azonban a gyerekek

mindennapjait átszövő közösségi médiával egyik sem foglalkozik, holott köztudott, hogy

naponta akár kilenc órát is a telefonjukon és az említett oldalakon töltenek, ami több mint egy

nap harmada. Ennek ellenére a tankönyvek sokszor még mindig csak annyit mutatnak be,

hogy hogyan lehet egy e-mailcímet létrehozni, leveleket küldeni és fogadni (35. és 36. ábra).

SCAN

35. ábra: Nemzeti Tankönyvkiadó: Informatika 5: „Levelezzünk”

SCAN

36. ábra: Pedellus Tankönyvkiadó: Informatika ötödikes: 124 és 125. oldal

Sok esetben továbbá a tankönyvek szerzői azzal sem foglalkoznak, hogy a diákok hol tartanak

éppen az egyéb tantárgyakból. Olyan évfolyamon hivatkoznak a kettes számrendszerre,

amikor még matematikából nem tanulták. Említhetnénk azonban a fizikára való hivatkozást is

olyankor, amikor még nincs is fizika órájuk, vagy hogy olyan történelmi adatokat emelnek be,

amit kellő tárgyi háttértudás híján a gyerekek nem tudnak mihez kötni, így biztos, hogy nem

is tudnak majd rá emlékezni. Így például a Nemzeti Tankönyvkiadó 5. osztályosoknak szóló

könyvében említik Ada Lovelace-t (születési nevén Augusta Ada Byron), ahogy ez a

37. ábrán is látható. Ha irodalomból már tanultak volna egy-két verset Byrontól, vagy

elképzelésük lenne arról, hogy milyen volt a nők helyzete a 19. századi Angliában, egészen

más megvilágításba kerülne Ada Byron neve és szerepe; de jobban megértenék azt is, hogy

Neumann miért költözött el az Amerikai Egyesült Államokban, amikor Hitler hatalomra

került (38. ábra).

SCAN

37. ábra: Ada Byron (Nemzeti Tankönyvkiadó: Informatika 5, 30. oldal)

SCAN

38. ábra: Neumann (Nemzeti Tankönyvkiadó: Informatika 5, 104. oldal)

Oldal 24 / 30

Az eddig felsoroltak mellett vizsgálataim azt is megmutatták, hogy a Kiadók saját maguk által

felállított korlátaikat az általános iskolásoknak szóló tankönyvekből tovább viszi a

középiskolások részére készült tananyagokban is. Ennek oka pedig nem más, minthogy

legtöbbször ugyanazokat a fejezeteket veszik át a diákokkal még egyszer, esetlegesen

minimális változtatással vagy kiegészítéssel. Erre nem csak általános és középiskolai könyvek

között található példa, hanem egy-két évfolyammal eltérő könyvek között is (39. és 40. ábra).

SCAN

39. ábra: Prezentáció készítése (Pedellus Tankönyvkiadó: Informatika hatodikos, 44. oldal)

SCAN

40. ábra: Prezentáció készítése (Pedellus Tankönyvkiadó: Informatika hetedikes, 68. oldal)

Ezzel újra nem veszik figyelembe sem az aktuális generációt, aki használja a tankönyveket,

sem a korosztályt, sem pedig a diákok más tárgyainak a tanterveit és tantárgyi előrehaladását.

Oldal 25 / 30

ÖsszefoglalásKutatásaimmal arra a következtetésre jutottam, hogy több informatikai kérdésben sincs

egységes megállapodás, mely vonalát követve az informatikaoktatási anyagok haladni

tudnának. Az elvárások és követelmények pontatlanul vannak megfogalmazva, melyek így

szabadon értelmezhetők, így a megoldások túl szabadosak ahhoz, és nem tudnak egységesen

együtt haladni sem a követelményekkel, sem az ugyanazon korosztály számára készült más

tankönyvekkel.

Ezek mellett kutatói munkám során azt voltam kénytelen több ízben is feljegyezni, hogy az

aktuális tankönyvek nem, vagy csak nagyon minimálisan veszik figyelembe, hogy a könyv,

melyet kifejezetten a gyerekeknek írnak, vajon egészen pontosan kinek is szól. Mik a legújabb

„divatok”, melyekért megéri gyerekként is leülni informatikát tanulni, milyen operációs

rendszerek és milyen szoftverek éppen a használatosak; iskolai szinten: hol járnak

irodalomból, történelemből, matematikából, tanult-e már fizikát korábban és még

sorolhatnánk a kérdéseket, melyeket ebben a helyzetben a szerzőknek fel kellene saját

maguknak tenniük.

Oldal 26 / 30

Irodalomjegyzék[1] Informatika 5 : Számítástechnika, könyvtárhasználat / Rozgonyi-Borus Ferenc, Dr.

Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.

[2] Informatika 5 : Számítástechnika, könyvtárhasználat munkafüzet / Rozgonyi-Borus

Ferenc, Dr. Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.

[3] Informatika 6 : Számítástechnika, multimédia-alapismeretek / Rozgonyi-Borus Ferenc

– Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.

[4] Informatika 6 : Számítástechnika, multimédia-alapismeretek munkafüzet / Rozgonyi-

Borus Ferenc – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.

[5] Informatika 7 : Számítástechnika , könyvtárhasználat / Rozgonyi-Borus Ferenc, Dr.


[6] Informatika 7 : Számítástechnika , könyvtárhasználat munkafüzet / Rozgonyi-Borus


[7] Informatika 8 : Számítástechnika , könyvtárhasználat / Rozgonyi-Borus Ferenc, Dr.


[8] Informatika 8 : Számítástechnika, könyvtárhasználat munkafüzet / Rozgonyi-Borus


[9] Informatika középiskolásoknak : Számítástechnika , könyvtárhasználat / Rozgonyi-

Borus Ferenc, Dr. Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2011.

[10] Informatika középiskolásoknak : Számítástechnika, könyvtárhasználat munkafüzet /

Rozgonyi-Borus Ferenc, Dr. Kokas Károly – Szeged : Mozaik Kiadó, 2018.

[11] Informatika ötödikes : tankönyv a kompetencia alapú oktatáshoz / Fenyős Zoltán,

Fenyősné Kircsi Amália – Debrecen : Pedellus Tankönyvkiadó, 2016.

[12] Informatika hatodikos : tankönyv a kompetencia alapú oktatáshoz / Fenyős Zoltán,


[13] Informatika hetedikes : tankönyv a kompetencia alapú oktatáshoz / Fenyős Zoltán,


[14] Informatika nyolcadikos : tankönyv a kompetencia alapú oktatáshoz / Fenyős Zoltán,


[15] Informatikai ismeretek az 5. évfolyam részére / Farkas Csaba – Budapest : Jedlik

Oktatási Stúdió, 2013.

Oldal 27 / 30







[19] Informatikai ismeretek az középiskolák részére / Farkas Csaba – Budapest : Jedlik


[20] Informatika 5 / Bánné Mészáros Anikó, Csintalan Tamás, Lakosné Makár Erika –

Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009.

[21] Informatika 6 / Bánné Mészáros Anikó, Csintalan Tamás, Lakosné Makár Erika,

Nagy Csilla, Ridzi Gizella – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009.

[22] Informatika 7 / Bánné Mészáros Anikó, Lakosné Makár Erika, Nagy Csilla, Ridzi

Gizella – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010.

[23] Informatika 8 / Bánné Mészáros Anikó, Lakosné Makár Erika, Nagy Csilla, Ridzi

Gizella – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2011.

[24] Informatika : gimnázium 9-10. / Dr. Dancsó Tünde, Korom Pál – Budapest :

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2013.

[25] Informatika 7-8. / Balázs Tünde, Vörös Gyuláné – Budapest : Műszaki Könyvkiadó,

2018.

[26] Informatika 9-10. / Balázs Tünde, Vörös Gyuláné – Budapest : Műszaki

Könyvkiadó, 2017.

[27] OFI (2012). Nemzeti Alaptanterv.

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf. Letöltés dátuma:

2019. március 24.

[28] OFI (2013a) Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára.

http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html. Letöltés

dátuma: 2019. március 24.

[29]OFI (2013b) Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára.

http://kerettanterv.ofi.hu/03_melleklet_9-12/index_4_gimn.html. Letöltés dátuma:

2019. március 24.

Oldal 28 / 30

Saját munka

Jelen dolgozatomhoz minden egyes könyvet önállóan, a témavezetőmmel együtt előre

meghatározott szempontrendszer alapján vizsgáltam meg, illetve elemeztem, dolgozatomat

pedig saját magam írtam meg. A tankönyvek beszerzése után, a feldolgozás bevezető

szakaszában elemeztem először a jelenleg érvényes Nemzeti Alaptantervet, a kerettantervek

bevezető dokumentumai, amelyek meghatározzák az informatikatantárgy évfolyamait és

óraszámait, ezután pedig az OFI által készített valamennyi informatika kerettanterv

elemzésére került sor. Ezek után, az érvényes tankönyvlista alapján kiválasztottam azt a

tankönyv sorozatot, amelyet a projekt első szakaszában elemeztem. Választásom a Mozaik

Kiadó ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik évfolyamok számára készített, ill. középiskolás

informatikai tankönyveire esett.

A projekt első szakaszában a kiválasztott tankönyvsorozat témakör szerinti elemzését

végeztem a kerettanterv követelményei alapján. A tankönyveken és munkafüzeteken

végighaladva a témakörökhöz kapcsolódó tartalmakat elemeztem, az előre megtervezett

időbeosztás szerint. Projektünk második szakaszában a könyvek programozással kapcsolatos

fejezeteinek elemzése mellett megnéztük a tankönyvek előrehaladását, hogy hogyan

építkeznek évről évre, figyelembe veszik-e a korosztály sajátosságait, akinek a könyveik

szólnak, hogy más tantárgyakból milyen ismereteket szereztek korábban, illetve

informatikából milyen előzetes tudással rendelkeznek.

Oldal 29 / 30

Köszönetnyilvánítás

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

valósult meg, a kutatást pedig az „Integrált kutatói utánpótlás-képzési program az informatika

és számítás-tudomány diszciplináris területein” (EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00002) című

projekt támogatta. Végül, de nem utolsó sorban, szeretném megköszönni Dr. Csernoch Mária,

egyetemi docens szakmai segítségét és vezetését.

Oldal 30 / 30

bevezetés · web viewaz első fejezet végén található a „parancsok rendszerezése” (4....

Documents