Humán tudományok, demokrácia, polgárság

Hörcher Ferenc (MTA BTK/ PPKE BTK) A tudomány kultúrája című sorozat

Pannon Egyetem, Veszprém, 2015 november 3.

Mottó

„A kultúra fejlődésének gócpontjai világszerte mindenütt a városok, s attól, hogy

vannak-e a szó igazi értelmében vett városok, függ jóformán az, hogy van-e valamely országban fogékonyság a művelődés iránt.”

Gróf Klebelsberg Kuno

Andrzej Wajda: Katyń

A németek letartóztatják a Krakkói Jagelló Egyetem professzori karát

KULTURKAMPF

Jancsó Miklós: Fényes szelek (1968) az új, kommunista szellemi elit –

a régi, klerikális szellemi elit ellen

KULTURKAMPF

Miért fordul a totalitárius hatalom a „humán tudományok ellen?

Mit jelent a humán tudományok („humanities”) fogalma

• Filozófia, irodalom, vallás, művészet, zene, történelem és nyelv

• és ezek tanulmányozása, az ezekre vonatkozó tudás

• annak érdekében, hogy a testet-lelket harmonikusan tökéletesítse

A polgárság négy nagy korszaka

1. Antikvitás – polisz-polgárok életközössége és közös nevelési eszménye

2. Középkori városok születése: polgár - egyetem –

3. Reneszánsz humanizmus – az önképzés programja, közösségi (erkölcsi) céllal

4. A polgári középosztály fogalma

A nevelés európai intézményrendszerének történeti változatai

• Antik Akadémia és Liceum

• Középkori egyetem – az előbbi és a keresztény kolostor keresztezése

• Humanista akadémiák

• Királyi akadémiák

• Humboldt tudományegyetem-eszménye

Az antik kontextus

Humanitas

Kb. emberségesség, civilizáltság – Cicerónál

A barbárok fölötti uralomban válik láthatóvá

Viszonya két antik görög fogalomhoz

• philanthrôpía (annak szeretete, ami emberré tesz bennünket)

• paideia (a személyiség egészének nevelése)

Philanthrôpía

• A szeretet minden bizonnyal már természettől fogva megvan a nemzőben a nemzett egyeddel, s fordítva a nemzettben a nemzővel szemben, nemcsak az emberek között, hanem a madaraknál és a legtöbb állatnál is; megvan általában az

egyfajúakban egymással szemben, de leginkább tapasztalható mégis az emberekben, amiért is az emberbarátokat [philanthrô’pous] dicsérettel szoktuk emlegetni. Mindenki tapasztalhatja utazásai közben, hogy mennyire közeli és kedves mindenki

a másik számára. Sőt nyilván az államot is a barátság érzése tartja össze, s ezért a törvényhozó nagyobb becsben tartja, mint akár az igazságosságot; mert az egyetértés kétségtelenül mutat némi hasonlóságot a

barátsággal, márpedig a törvényhozó legelsősorban az egyetértést igyekszik

megteremteni, míg a viszályt, ami alapjában véve gyűlölködés, minden erővel kirekeszteni iparkodik.

• (Arisztotelész, Nikomakhoszi etika, 1155a

Arisztotelész a polisz nevelési programjáról

• „Senki sem vitathatja, hogy a törvényhozónak főképpen az ifjak nevelésén (paideia) kell fáradoznia, mert ha ez nem történik meg a városállamban, akkor ezt az alkotmány sínyli meg, mert a nevelést mindegyikhez külön-külön kell

kialakítani, hiszen az egyes alkotmányoknak megfelelő sajátosság tartja fenn rendszerint az alkotmányt, sőt, eredetileg az is alapozza meg; pl. a demokratikus lelkület a demokráciát, az oligarchikus az oligarchiát; és minél tökéletesebb ez a szellemiség, annál tökéletesebb az alkotmány is.”

• „Mivel pedig az egész városállamnak egy a célja, világos, hogy szükségszerűen mindenkit ugyanabban a nevelésben kell részesíteni, és hogy az erről való gondoskodás közös föladat, nem pedig az egyes embereké, mint ahogy manapság mindenki maga törődik a gyermekeivel, a maga módja szerint…”

• „a zene bizonyos mértékben az erényre vezet (mert miként a testnevelés a testnek bizonyos

minőséget ad, éppúgy a zene is képes formálni a lelkületet, mert rá tud szoktatni bennünket az igazi örömre) - vagy éppen a művelt időtöltéshez és gondolkozáshoz járul hozzá ”

Arisztotelész: Politika, 1337a, 1339a

Gadamer a képzés (Bildung) fogalmáról

„Hegelnek, a gimnáziumi igazgatónak ezekben a szavaiban felismerhető az a klasszicista előítélet, hogy épp a régiekben lelhető fel különösen könnyen a szellem általános lényege.” „Minden egyes individuum, amely természeti lényéből a szellemibe emelkedik, népének nyelvében, erkölcsében, intézményeiben előre adott szubsztanciára talál, melyet, miként a nyelvtanulásban, el kell sajátítani.” „Általános és közös érzék – ez valójában a képzés lényegének a megfogalmazása…” Gadamer, Igazság és módszer, 34, 36.

A kultúra fogalma Cicerónál

• „Cultura animi… philosophia est”

(a filozófia a lélek kiművelése)

A nevelés szókratészi programja - a lélek kiművelése

• A filozófia eredeti, antik fogalma Pierre Hadot szerint: nem elvont ismeret, fogalmilag explicitté tehető tudás, hanem egy életforma választása

A középkori kontextus

Város, kereskedelem, egyetem

„A XIII. század nemcsak az európai városok és az európai kereskedelem évszázada volt, hanem – ugyancsak városi keretek között – az iskolák és az egyetemek Európájának százada is.”

Le Goff, 162.

Az egyetem intézménye

• Studium generale

• Universitas magistrorum et scolarium

(tanárok és diákok által alkotott közösség)

A szabad művészetek és a humán tudományok viszonya

Bár sok tekintetben átfedik egymást, még sem kapcsolódnak szorosan egymáshoz

• Hét szabad művészet (septem artes liberales) – nyelvtan, dialektika, retorika, geometria, aritmetika, asztronómia és zene

• Studia humanitatis (Kristeller szerint) – nyelvészet, retorika, történelem, költészet és morálfilozófia – ez már a humanista mozgalomhoz kötődik (XV. század)

Középkori egyetemi oktatás hierarchiája

• Bevezetés – facultas artium (filozófiai vagy bölcsészeti kar) – Trivium (grammatika, retorika, dialektika)

– Quadrivium (aritmetika, geometria, aztronómia, zene)

• Jogtudományi kar vagy orvostudományi kar

• Végül: teológiai kar

• Le Goff, 164

Összeurópai műveltség

Biztosítékai • a latin nyelv • A biblia • Az antik klasszikusok • Külföldről jött vagy külföldet járt tanárok • Külföldi tanulmányutak a diákok részére (A műveltség nyitottá tesz, megteremti a kommunikáció alapját)

A humanista kontextus

Reneszánsz humanista nevelési eszmény

• Studia humanitatis vagy Studia humaniora („az emberi(es)ség tanulmányozása")

• Filozófiailag kevésbé eredeti – nem a metafizika érdekli, hanem a gyakorlati filozófia: etika, politika, művészetek elmélete

A humanista nevelés célja

• Homo universalis, uomo universale (minden irányban egyetemesen képzett ember) Leon Battista Alberti Vitá-jában: "Minden állatok közül tenéked adatott a legkecsesebb test, a gyors és céltudatos mozgás hatalma, neked adattak a legélesebb és legfinomabb érzékek, tenéked adatott a halhatatlan istenekéhez hasonló ész, értelem és emlékezet.„ Idézi Kenneth Clark: Nézeteim a civilizációról, 103. o.

Polgár, humán tudományok, politika

polgár (görög polites, latin civis)

1. 2.

humán tudományok politika

3.

Polgár - politika

• The community of citizens is one in which speech takes the place of blood, and acts of decision take the place of acts of vengeance.

• The „classical” account of citizenship as an Athenian „ideal” is to be found in Aristotle’s –Politics

• A citizen rules and is ruled • Public (polis) and private (oikos) are separated Pocock:The ideal of citizenship

Polgárság - politika

• „All humanist contemplation associated the idea of the burgher primarily with political freedom.”

1. • Beleszólást kér a közösség ügyeinek intézésébe (pozitív

szabadság) • A város ügyeiért viselt közös felelősség – mindenkitől

egyforma részvételt követel = republikanizmus (aktív principium) 2. • Privátszféra, civil társadalom, magánélet védelme (negatív

szabadság) = liberalizmus (passzív principium)

Karin Tilmans: The Dutch Concept of the Citizen, 152.

Polgárság – humán tudományok

• Bildungsbürger – a művelt polgár alakja

(szemben a Besitzbürger-rel)

Lásd Márai leírását a családi könyvtárról az Egy polgár vallomásai-ban

• Esztétikai-művészeti érzékenység, kifinomultság, kulturált viselkedés, társas viselkedésben a tapintat

• Egyfajta életmód, szokáserkölcs

• „úriember”

Humán tudományok - politika

• Rousseau – genfi polgár – felvilágosult nevelési eszménye (Emil)

• Képviseleti demokrácia – elitképzés – lásd Oxford és Harvard

• PPE, mint alaptantárgy (philosophy, Politics, Economy)

• Cél – Műveltség-eszmény

– Ítélőképesség – gyakorlati bölcsesség

Böckenförde-paradoxon

• „A liberális, szekularizált államot olyan előfeltevések éltetik,

melyeket ő maga nem tud garantálni. Egyfelől

csak akkor tud túlélni, mint liberális állam, ha a polgárai számára lehetővé tett szabadság magát, belülről szabályozza, az egyén morális szubsztanciája és a társadalom homogenitása

alapján. Másfelől, ez az állam nem is próbálhatja meg garantálni azokat a belső szabályozó erőket saját erőfeszítései révén… anélkül, hogy fel ne adná saját liberális mivoltát.

(Böckenförde 1991. 45)

Allan Bloom: Az amerikai szellem bezáródása

• Az emberek nem elégedhetnek meg azzal, amit a kultúrájuk ad nekik, ha teljes értékű emberek kívánnak lenni. Ezt akarta megmutatni Platón az Államban a barlang képével és azzal, hogy bennünket fogolyként festett le benne. A kultúra barlang. Az ő javaslata nem az volt, hogy a barlang korlátozásait más kultúrákba tett látogatásokkal oldjuk fel. A természet kell, hogy a normát szolgáltassa az életünknek és a népek életének a megítéléséhez. Ezért a filozófia, és nem a történelem vagy az antropológia a legfontosabb humán tudomány.

„Great Books” hagyomány

• Az európai kultúrát meghatározó klasszikus kánon – legnagyobb szerzők legnagyobb hatású művei

• Egyetemi oktatás keretében végigolvasni őket, és szabadon vitatkozni róluk

• Az elitképzés fontos eszköze

• De általános programként is hasznos – bölcsész alapozás

Humán tudományok - külpolitika

• Soft power

A kulturális gyarmatosítás eszközei

(McDonalds, Hollywood, angol nyelv)

• Smart power

Puha és kemény technikák felváltott alkalmazása