dél-dunántúli gazdaság xv. évfolyam 2. szám

37
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XV. évf. 2. szám, 2013. március 8. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! Turisztikai összefogás Baranyában? Egymáshoz kapcsolódni!

Upload: pecs-baranyai-kereskedelmi-es-iparkamara

Post on 22-Mar-2016

238 views

Category:

Documents


8 download

DESCRIPTION

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 15. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra. Kövesse nyomon a kamra tevékenységét a YouToube-on is: https://www.youtube.com/user/pecsikamara

TRANSCRIPT

Page 1: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XV. évf. 2. szám, 2013. március 8.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Turisztikai összefogás Baranyában?

Egymáshozkapcsolódni!

Page 2: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

Mára egyértelmûvé vált, a gazdasági válság elhúzódása miatt azeddigieknél nagyobb szerep hárul a vidék bankjaira. A kereske-delmi bankok döntô többsége ugyanis egyre kevésbé nyújt hitelta hazai lakosságnak, vállalkozásoknak, mivel a vidéki települé-sekre is kiterjedô fiókhálózatuk nincsen, így az aktív mûködés-hez szükséges forrással is csak korlátozottan rendelkeznek.Mindezek tükrében folyamatosan felértékelôdik a több mint fél-évszázados múltra visszatekintô, a vidék talpra állítását szív-ügyüknek tekintô takarékszövetkezetek szerepe.

— Az elmúlt több, mint ötvenesztendô eredményei bizonyítják, atakarékszövetkezetek fontos értéke-ket képviselnek – kezdi beszélgeté-sünket Gáspár Csaba, a bonyhádiszékhelyû Hungária Takarék ügyve-zetô igazgatója. — Stabilitás, kiszá-míthatóság és biztonság – e háromfogalom jellemzi leginkább a Taka-rékot. Sok évtizedes helyi kötôdé-sünket tükrözi jelmondatunk is:„Helyben vagyunk, értéket terem-tünk”. Mára hatvanezer lakosságiügyfél, ötezer vállalkozás és 45 tol-nai-baranyai önkormányzat is ránkbízta pénzügyeit, ami jól jelzi a Ta-karékot övezô bizalmat. A hosszú tá-vú gondolkodás jellemzi a tevékenységünket, s az, hogy a szol-gáltatásainkat minél közelebb igyekszünk vinni az ügyfeleink-hez. Ennek részét képezi az is, hogy beléptünk a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamarába. Pénzpiaci szerepvállalásunkbana Takarékbank jelenti a biztos szakmai hátteret, amellyel együtt-mûködve a Hegyhát és a Völgység területén számos jelentôsközmûprojektet valósítottunk meg az elmúlt 15 évben is, a vízi-közmû-beruházásoktól az egyéb infrastrukturális fejlesztésekenát. Tartós fejlôdésük alapja a páratlan rugalmasság, minden üz-leti döntés helyben, rövid idô alatt születik meg. A jó döntéseketpedig a magasan képzett munkatársak együttmûködése alapoz-za meg.

Szólt arról is, hogy az elmúlt esztendôkben lezajlott egyesü-lési folyamat eredményeként mára Tolna megye egész területén,valamint Baranya északi részén és Pécsett is található a 24 fiók-jukból. Kitért arra is, ötödik éve új arculatot öltött a pénzintézet,a TakarékPont hálózat tagjai lettek.

— A fél évszázadig jól bevált méhecskés megjelenés utánideje volt megújulni, az új Takarék Pontos arculat néhány évemár rendszeresen felbukkan az országos médiában – hangsú-lyozza Gáspár Csaba. — A Takarék Pont az ügyfelek számáraszámos üzleti elônnyel is jár. Az átjárhatóság lehetôséget terem-tett arra, hogy a rendszerhez tartozó összes takarékszövetkezetifiókban igénybe vehessék a vidék bankja által nyújtott szolgálta-tások. Hangsúlyosan kell beszélnünk a Magyar Fejlesztési Bank-

kal kialakított kapcsolatunkról: a Hungária Takarék immár 2005.óta forgalmazza az MFB termékeit, mára elértük, hogy a legna-gyobb partnerek között tart számon bennünket! Az eltelt hét év-ben mintegy 8 milliárd forint állami fejlesztési forrást közvetítet-tünk a vidéki vállalkozások, önkormányzatok felé. A magas szin-tû együttmûködés eredményeként mára az MFB referencia part-nerei lettünk, a bonyhádi oktatási bázisunkra hozza a Fejleszté-si Bank a többi takarékot tanulni. Az elmúlt esztendôben közvet-len üzlettársak lettünk, hiszen az MFB résztulajdont vásárolt aTakarékbankban. Az így kiaknázható lehetôségeket még csak

most vesszük számba...A Takarékban folyó szakmai munkátpedig jól jellemzi, hogy a PénzügyiSzervezetek Állami Felügyelete általelvégzett értékelés – az úgynevezettpénzügyi Aranykönyv – alapján az el-múlt esztendôben a leghatékonyabbanmûködô szövetkezeti bank lett a Hun-gária Takarék!

— Pécsi megjelenésünket az ismotiválta, hogy már Bonyhádon ésPécsváradon is voltak pécsi, baranyaiügyfeleink, – avat be a kezdetekbe apécsi terület vezetôje, Lakatos Tamás.— A megyeszékhelyen tavaly nyáronés ôsszel adtuk át a kirendeltségeinketa Búza téren, valamint Uránvárosban

a Mecsek Áruházzal szemben. Fontosnak tartottuk, hogy megje-lenjünk itt is, mert úgy láttuk a nagy kereskedelmi bankok ma-gukra hagyták az itteni vállalkozókat. Leginkább a mikro- és kis-vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, amelyek a mi üzletpoli-tikánkban kiemelt szerepet töltenek be.

Hangsúlyozta, Pécsett is a teljes termékpalettával jelentekmeg, a Búza téren megnyílt fiókjuk univerzális szerepet tölt be,a lakossági ügyfelek mellett a vállalkozások pénzügyeit is itt in-tézik, az uránvárosi jelenlét inkább lakossági kört szolgál.

— A Hungária Takarék töretlen üzleti sikerének egyik meg-határozója, hogy minden pénzügyi igényre tud megoldást kínál-ni. Például ma nincsen olyan támogatott vállalkozói hitelkonst-rukció, ami ne lenne nálunk elérhetô a Búza téri fiókban, deugyanez a helyzet a lakosság, vagy az intézményi ügyfeleinkesetében is. Szerzôdött partnerei vagyunk többek között aFundamenta Lakástakaréknak, a Signal Biztosítónak, de a Taka-rék Alapkezelô teljes befektetési termékkörét is forgalmazzuk.Az ügyfélkörünk a gazdaság legszélesebb területérôl kerül ki.Vállalkozói partnereink számára különösen nagy elônyt jelent,hogy pályázati tanácsadó cégekkel is kapcsolatban állunk, itt Pé-csen is. Egy-egy pályázati projekt teljes körû lebonyolítását megtudjuk oldani, az igények szakszerû megfogalmazásától, a pályá-zati anyag összeállításán át, a lebonyolításon keresztül egészenaz elszámolásig – fejezi be beszélgetésünket Lakatos Tamás,mert végszóra éppen új ügyfél érkezik.

Hungária Takarék – a magyar bank

Hungária Takarék pécsi fiókjai: ● Pécs, Király u. 66. ● Pécs, Ybl Miklós u. 7.www.hungariatakarek.hu www.facebook.com/HungariaTakarek

Page 3: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–8Üzleti alapon szervezôdô turisztikai összefogás?

Elismerések 10–13Díjaztuk a gazdaság legjobbjait

DíjazottakDr. Kiss Tibor 14ifj. Rajnai Attila 15Max Koller 16

Kamarai hírek 17

Hitelprogram 18–19Széchenyi Kártya Program Új Széchenyi Hitel Program

Új idôszámítás a magyar építésügyben? 20

Csökkenhetnek a jövôben az építôipari 21lánctartozások

Szakképzés 22Gyakornoki programVégéhez közeledik a zakmai értékelésSzakmai versenyek 23

Enterprise Europe Network 24

Kreatív ipar: Kulturális Labor 25

Innováció: Képzési felhívás 26

Innováció: InnoPortfólió weboldal 27

Mesterképzés – Alexity Lilian 28

Tanulószerzôdés 29– Összefogtak a szakképzô intézettel

Új tagjaink: WAWONA Kft. 30Baranya Klíma Kft. 31

Autóteszt: Fiat Ducato 32–33

Vendég-oldal: Világszámok: Zsolnay ... 34

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 35

Múltunk nagyjai: dr. Mansfeld Géza

Egyéniségének méltatására példa, hogy sokoldalú tudományos

munkássága a kísérletes orvostudomány majd’ minden ágára kiter-

jedt, és tanítványai sorából két Nobel-díjas, egy Kossuth-díjas és

több nagy nevû kutató került ki.

A fôvárosban látta meg a napvilágot 1882. február 26-án, és is-

koláit is ugyanitt végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetem or-

vosi karán avatták orvosdoktorrá 1905-ben. Már 1904-tôl elôbb

orvosgyakornok, majd egy év múltán tanársegéd lett a gyógyszer-

tani intézetben. 1907 és 1909 között Bécsben Meyer, Berlinben

Zuntz, Londonban Starling, Bayliss, Alcock professzorok intézete-

iben tevékenykedett, 1910-ben pedig egyetemén „A kísérleti gyógyszertan” tárgykörébôl

képesítették egyetemi magántanárrá, ennek eredményeként 1913-ban adjunktusi kineve-

zést kapott. Az elsô világégés alkalmával két éven át csapatszolgálatot teljesített, ezt kö-

vetôen az isonzói hadsereg egyik tábori laboratóriumát vezette. 1916-ban érte el az egye-

temi nyilvános rendkívüli tanári címet. Egyetemi nyilvános rendes tanárrá az akkor még

Pozsonyban székelô Erzsébet Tudományegyetemen a gyógyszertani tanszékre 1918. árpi-

lis 3-án nevezték ki, és követte az egyetemet annak menekülése után elôbb Budapestre,

majd Pécsre. 1923-ban került arra sor, hogy a gyógyszertani tanszék mellett a kórtani in-

tézet vezetésével is megbízták.

Bár tagja volt a Hallei Tudományos Akadémiának, tulajdonosa a Ferenc Józsefrend lo-

vagkeresztjének, a II. o. Magyar Érdemkeresztnek, s 1911-ben a Károlyi-díjat, 1913-ban

a Balassa-díjat kapta meg, társszerkesztôje volt a Magyar Orvosi Archívum c. folyóirat-

nak, az 1944 márciusában történô német megszállás idején mégis származása miatt elhur-

colták. Megjárta az auschwitz-i koncentrációs tábor poklát, túlélte az embertelen lelki és

fizikai kínokat, 1945 januárjában került haza. Ismerôsei, méltatói a liberális polgár ki-

emelkedô képviselôjeként tartották számon, aki ha kellett, maró gúnnyal pellengérezte ki

annak gyengéit. 1946-ban lett az akadémia 1evelezô, majd rendes tagja, és átvette a buda-

pesti egyetem é1ettani tanszékének a vezetését. A pécsi egyetem büszkesége, a neves tu-

dós, tanár és közéleti ember Genfben hunyta le örökre a szemét 1950. január 12-én.

Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros

10–13. oldal

Autóteszt: Fiat Ducato – László Zoltán

Díjaztuk a gazdaság legjobbjait

32–33. oldal

Page 4: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

További információ: www.pbkik.hu

Arnold Antal, a Pécs-Baranyai Keres-

kedelmi és Iparkamara kereskedelem-

fejlesztési alelnöke.

— A turizmus

rendkívül bo-

nyolult, szö-

v e v é n y e s

s z e g m e n s ,

amelyben na-

gyon sok vál-

lalkozás mû-

ködik. Annak

ellenére, hogy

ma a vállalko-

zókról a sajtó-

ban pozitív

k i c s e n g é s û

elemzések és

értékelések jelennek meg, azt látom, hogy

nagyon rossz éveket zárnak. Ugyan Bara-

nyában több mint 2%-kal nôtt a vendégéj-

szakák száma az elmúlt évben, ennek el-

lenére a vállalkozók azt mondják, hogy az

árharc miatt csökkennek a bevételeik.

Van néhány viszonylag jól menô vállal-

kozás, ám többségében azért az látható,

hogy – különösen a régebben itt lévô vál-

lalkozások – bevétel- és eredmény prob-

lémákkal küzdenek. Holott 2010 óta na-

gyon sok fejlesztés történt Pécsett és Ba-

ranya megyében is.

— Ezek a fejlesztések – az ön vélemé-nye szerint – alapvetôen jó irányba men-tek? Tudnak olyan vonzóak lenni, hogy idecsalogassák a turistákat?

— Igen. Ezek a fejlesztések fôleg Pé-

csett valósultak meg, és véleményem sze-

rint piacképesek. Azt is látom, hogy na-

gyon sok, a turisztikát segítô, vonzó prog-

ram található a megyében, ám ezek egy-

mástól elszigetelten zajlanak. Ez jelenti a

legnagyobb problémát, hiszen a megyé-

nek minden adottsága megvan ahhoz,

hogy ne az egyetem legyen a legnagyobb

foglalkoztató, hanem a turisztikához kap-

csolódó vállalkozások. Hiszen minden

megvan a virágzó turizmushoz: szépség,

kultúra, természeti adottságok, infrastruk-

túra, 3 és 4 csillagos szállodák.

— Mi hiányzik ahhoz, hogy ezek kap-csolódjanak egymáshoz?

— A közös érdek. Most azt tapaszta-

lom, hogy a szereplôk egyedül próbálnak

boldogulni: színvonalas programokat

szerveznek, önállóan, de ezek a rendezvé-

nyek jobbára nekünk, baranyaiaknak

szólnak, legfeljebb a 10-20 kilométeres

körzetben élôknek. De akkor lehetne iga-

zán létjogosultságuk, ha az ország többi

részérôl, vagy az országhatáron túlról is

sokkal több turista érkezne. A közlekedés

az autópálya megépülése óta már nem le-

het akadály. Arra kellene a szervezôknek

több figyelmet fordítaniuk, hogy a helyi

értékekre alapozzanak, azokat akarják

megmutatni a hozzánk érkezôknek. Hi-

ányzik a szervezett együttmûködés, a

programok közös meghirdetése.

A turisztikai szolgáltatók azzal tudnak

magasabb látogatottságot elérni, ha minél

teljesebb mértékben szolgálják ki a ven-

déget, pl. csomagokat kínálnak számukra.

Jó lenne növelni a Harkány iránti érdeklô-

dést, de a meglévô adottságokból kell ki-

indulni: a pogányi repülôtér fejlesztésére

egyelôre nincs pénz, és nem érdemes ál-

modozni, hogy majd valamikor történik

valami. Holnap is kell vendég, nem vár-

hat senki 2-3 évet, amíg megoldódnak

ezek a problémák. Nagyon fontosnak tar-

tom, hogy Harkány visszakapja a régi

megbecsültségét, hiszen ez akkora érték,

ami nem mehet veszendôbe a helyi csatá-

rozások miatt. Olyan mágnese a megyé-

nek, ahol a vendég több éjszakát tölt el,

mint más településeken. Hiszen jellemzô-

en gyógyulni mennek oda az emberek,

egy, vagy több hetes turnusokban. Aki pe-

dig ennyi idôt eltölt ezen a helyen, a kör-

nyék látnivalóit is szívesen megtekinti.

— Több turisztikai szervezet, pl. a Ma-gyar Turizmus Zrt. vagy a helyi TDM-irodákis azzal a szándékkal dolgoznak, hogyösszehangolják a megye programkínálatát,a turisztikai szereplôket. A kamara még mi-lyen pluszt tud ehhez hozzátenni, hogy a

turisztikai gépezet olajozottabban mûköd-jön?

— Célunk, hogy együttmûködjünk

ezekkel a szervezetekkel, hiszen rengeteg

információt, tapasztalatot szereztek már

az idegenforgalom területén. A TDM-nek

az a gondja, hogy az általuk felhasznált

pályázati pénzek jobbára projektekre, az-

az rövidebb idôszakokra szólnak. Ez jó

arra, hogy a projekt megvalósuljon, de ta-

lán az nem annyira fontos, hogy elônyére

válik-e adott régiónak, térségnek vagy

sem. Ez nem a TDM, hanem a rendszer

hibája. Igazán kevés fedezet marad mar-

ketingre, amire pedig nagy szükség lenne.

A Turizmus Zrt. regionális marketing

igazgatósága régiót fog össze, korlátolt a

mozgástere is, bár szép eredményeket

tudnak felmutatni a helyi termékek felku-

tatásában és szállodai szinten történô érté-

kesítésében. Azt tapasztalom, hogy hiány-

zik egy olyan szervezôdés a megyébôl,

ami egyértelmûen eladja Baranyát a turis-

ták számára. Rengeteg helyen megfordul-

tam az elmúlt hónapokban Baranyában,

várhatóan nyár végére lesz egy komplex

ajánlatunk a vállalkozók számára.

— Tehát ezek szerint azért kellene dol-gozniuk a turisztikai szereplôknek Bara-nyában, hogy ismertebbek legyenek me-gyehatáron kívül is?

— Igen. Azt kellene tudatni a fo-

gyasztóréteggel, hogy kiváló rendezvé-

nyeink vannak, amelyek nemcsak egy,

hanem több napra is térségünkbe vonz-

hatják a turistákat. Ne csak a szombatra

gondoljanak a szervezôk a programokat

illetôen, hanem használják ki a pénteket

és a vasárnapot is. Úgy vélem, hiányzik

Üzleti alapon szervezôdô Baranya turizmusa és a kitörési pontok

Némi kereslet-élénkülést hozott a múlt év a dél-dunántúli turisztikai régióban, en-nek ellenére a fô kínálati szegmensekben – mint kulturális turizmus és egészség-turizmus – a régió és annak desztinációi nem tudtak pozíció-javulást elérni. Tör-tént ez annak ellenére, hogy a turizmus szervezési és menedzsment háttere meg-erôsödött. A legtöbb régiós célterületen már rutinosan mûködnek a turizmus deszt-ináció-menedzsment (TDM) szervezetek, és két éves projektfejlesztési idôszakukvégére értek a régiós turisztikai klaszterek is. A baranyai turisztikai kínálat jelen-tôs része megjelenik a minden év március elején megrendezett pécsi utazási ki-állításon, amelyen idén az aktív turizmus a kiemelt téma. Összeállításunkbanszakemberek segítségével Baranya megye idegenforgalmának helyzetét elemez-zük és keressük a kitörési lehetôségeket.

Page 5: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

További információ: www.pbkik.hu

egy olyan társulás, amelyik üzleti alapon

szervezné össze a szereplôket és koordi-

nálná a közös turisztikai törekvéseket.

— Miként fogadják a vállalkozások, azidegenforgalomban érdekelt szervezetekezt a felvetést?

— Azt gondolom, mindig vannak

olyan vállalkozások, amelyek többre ké-

pesek, többet akarnak és szívesen fonto-

lóra veszik az együttmûködés lehetôsé-

gét. Érzékelek egy bizonyos mértékû apá-

tiát, de úgy gondolom, eljött az idô a cse-

lekvésre és bíznunk kell önmagunkban.

Tudom, hogy Baranya nagyobb szellemi

értékkel rendelkezik, mint amennyit láttat

magából, ezen kell változtatnunk.

Az elmúlt évek eredményeibôl látha-

tó, hogy kezd erôsödni a belföldi turiz-

mus, ennek egyik oka az, hogy kevés pén-

ze van az embereknek. Mediterrán vidék-

nek mondjuk magunkat, az ország északi

tájaihoz képest 2-3 héttel korábban kö-

szönt be a tavasz, erre érdemes lenne

programcsomagokat összeállítani. Vagy

gondolkodhatnánk a sportturizmusban is,

jó példa erre a két évvel ezelôtti, Pécsett

rendezett szenior tájfutó világbajnokság.

Megteltek a szállodák, vendéglôk. Persze,

nem kell rögtön világbajnokságra gondol-

ni, de érdemes lenne erre a területre is na-

gyobb figyelmet fordítanunk.

Az aktív turizmusa középpontban

18. Pécsi Utazási Kiállítás és Vásár

Élénk érdeklôdés mutatkozik a kiállítók

részérôl a régió egyik legszínvonalasabb

és legnépszerûbb turisztikai börzéje, a Pé-

csi Utazás Kiállítás és Vásár iránt, ame-

lyet 18. alkalommal rendez meg 2013.

március 9-10-én a Pécs-Baranyai Keres-

kedelmi és Iparkamara a Fair-Expo Kft.

szervezésében. Ezúttal a 2011-ben nyílt

Pécsi Zsolnay Kulturális Negyed ad ott-

hont a rendezvénynek. A kiállítás közép-

pontjában idén az aktív turizmus áll.

— Az aktív turizmus témája több

olyan település, illetve idegenforgalom-

mal foglalkozó vállalkozás érdeklôdését

is felkeltette, amelyek eddig nem jelentek

meg az utazási kiállításon – tájékoztat

Ferenczy Tamás, az

utazási kiállítást szerve-

zô Fair-Expo Kft. ügy-

vezetôje. — Több erdé-

szet is jelentkezett, így a

Mecsekerdô Zrt. a

Mecsextrém Parkkal,

vagy például a Dél-Du-

nántúli Ökoturisztikai

Klaszter, amely az erdé-

szethez hasonlóan egy

nagyobb területtel jele-

nik meg, hiszen bemu-

tatkoznak az aktív turiz-

musban érdekelt tagjai,

akik csodálatos tájakra invitálják a kiállí-

tás látogatóit. Abban bíznak, hogy fel tud-

ják kelteni a többségében a régióból, tehát

Baranya, Tolna és Somogy megyébôl ér-

kezôk érdeklôdését a helyi értékek iránt,

be tudják mutatni azokat a gyönyörû he-

lyeket, amelyeket itt, a közelben, a kör-

nyezô településeken lehet fellelni. Érde-

kes számomra, hogy néhány kisváros,

község önkormányzata is kiállítóként je-

lenik meg a rendezvényen, saját települé-

sük turisztikai adottságaira szeretnék fel-

hívni a figyelmet.

Az aktív turizmus természetesen nem

csak a régió idegenforgalmi kínálatában

jelenik meg, az utazási irodák – amelyek,

mint az elôzô években, idén is szép szám-

mal képviseltetik magukat a rendezvé-

nyen – a tengerparti nyaralásoktól kezdve

az európai városlátogatásokon át a nagy-

világ turisztikai lehetôségeit sorakoztat-

ják fel. Már szinte hagyománynak számít,

hogy az utazási irodák kedvezményeket

biztosítanak az elôfoglalásokra, erre

2013-ban is számíthatnak az utazni vá-

gyók.

Az elmúlt években megnôtt az érdek-

lôdés a belföldi utazási lehetôségek iránt.

A pécsi kiállításon ízelítôt kaphatunk az

ország különbözô régióinak kínálatából,

hiszen a Magyar Turizmus Zrt. regionális

marketingigazgatóságai közremûködésé-

vel közös területen mutatkoznak be az

egyes országrészek. Jelen lesz egy tekin-

télyes standdal a Balaton és új programja-

ira hívja fel a figyelmet a Balatoni Hajó-

zási Zrt. De bemutatkozik Észak-Magyar-

ország, a Nyugat-Dunántúl és a Tisza-ta-

vi régió, emellett érdekességként a Dél-

Alföldi régió három városa: Baja, Szeged

és Szentes kiemelt figyelmet kap a kiállí-

táson.

A külföldi kiállítók ér-

deklôdése – az elôzô

évekhez hasonlóan – to-

vábbra is élénk a pécsi

vásár iránt: Erdélybôl

illetve Horvátországból

érkeznek kiállítók.

Székelyudvarhely ed-

dig mént nem szerepelt

kiállítóként a rendezvé-

nyen, ôk most külön

standon mutathatják be

az erdélyi város és kör-

nyékének idegenforgal-

mi lehetôségeit. Horvát-

országból Zadar jelentkezik nagyobb te-

rületen az eddiginél jelentôsebb kínálat-

tal. Az Eszéki Kereskedelmi Kamara kü-

lön standon szerepelteti turisztikai lehetô-

ségeit.

— Idén már a kiállítás elôtt is jelentôsérdeklôdés mutatkozik a rendezvény iránt.Minek köszönhetô ez?

— Talán az új helyszín is befolyásol-

ja a kiállítók döntését, hiszen a Zsolnay

Kulturális Negyed igazán különleges ke-

retet ad ennek a rendezvénynek. Persze, a

turisztikai attrakciókat kínáló vállalkozá-

sok, intézmények abban érdekeltek, hogy

minél több platformon találkozzanak a lá-

togatókkal, a megrendelôkkel, hogy be

tudják mutatni a programjaikat. Az érdek-

lôdés talán annak is köszönhetô, az elmúlt

évi hullámvölgyek után bíznak benne,

hogy ebben az évben felpezsdülhet az

utazási kedv – ha nem is távoli helyekre,

legalább belföldre. Mindenki érti és tudja,

hogy a gazdasági válság hatására az uta-

zási irodák bevételei is megcsappantak,

ettôl függetlenül mindig útra kél az embe-

rek egy része. Az utazási irodák feladata,

hogy színvonalas programokkal, kedvezô

kínálattal szolgálja ki ezt a réteget.

— Az elôzô évek tapasztalatai alapjánváltoznak a trendek az utazást illetôen?Másfajta kiállítók jelennek meg most más-fajta kínálattal, mint pl. öt évvel ezelôtt?

— Egyrészt a kiállítás tematikája be-

folyásolja kiállítók összetételét. Szeren-

csésebbnek találjuk, ha valamilyen köz-

ponti téma köré szervezôdik a kiállítás –

ez az utóbbi években bebizonyosodott.

Ugye, az idei évben az aktív turizmust vá-

lasztottuk fô témának és azok a települé-

turisztikai összefogás?

Page 6: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

További információ: www.pbkik.hu

sek is megjelennek, amelyek eddig nem is

gondoltak rá, hogy kiállítók legyenek, hi-

szen úgy vélték, hogy csak a neves turisz-

tikai célpontok jöhetnek számításba.

Most úgy érezték, hogy ôket is megszólí-

tottuk ezzel a lehetôséggel.

Az látszik – mint ahogy említettem –,

hogy bárhová el lehet utazni a világba, hi-

szen az ajánlatok között szinte minden

szerepel, de tény, hogy a nagy utazások

iránt igen megcsappant a kereslet az el-

múlt években. Kiállításunk látogatói fô-

leg a belföldi utazásokat, valamint a

határmenti célokat keresik, ezt erôsítik a

kiállítók ajánlatai is. A tengerparti utazá-

soknál még mindig prioritást élvez a hor-

vát és az olasz tengerpart, az európai vá-

rosoknál pedig Prága. Emellett több olyan

város van, ahová szívesen elutaznak akár

3-4 napra is az emberek. A trend tehát

annyiban változott, hogy a turisták föld-

rajzilag közelebbi célpontot választanak a

pihenésre szánt idô eltöltéséhez, mint öt

évvel ezelôtt.

Helyi termék mintaprogram

Egy éve indította útjára a Dél-Dunántúli

Helyi Termék Mintaprogramot a Magyar

Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális

Marketing Igazgatósága, hogy közelebb

hozza egymáshoz a régió helyi termelôit a

szállodákkal, éttermekkel, pincészetek-

kel. Mint Hegyi Zsuzsanna regionális

m a r k e t i n g i g a z g a t ó

mondja, a vendéglátóhe-

lyek közül már jelenleg

is többen dolgoznak he-

lyi beszállítókkal, mégis

a programmal azt szeret-

nék elôsegíteni, hogy

növekedjen a helyi alap-

anyagok aránya, a turis-

ták pedig tudatosan ré-

szesítsék elônyben azo-

kat a szolgáltatókat, akik

ezt a többletmunkával és

-kiadással járó vállalást

teszik.

— Az a tapasztala-

tunk, hogy az éttermek, szállodák részé-

rôl a saját szolgáltatásaik minôségével

szembeni igényesség egyenes arányban

áll a helyi, kézmûves alapanyagok be-

szerzése iránti elkötelezettséggel. A prog-

ramot attól a szakmai

meggyôzôdéstôl hajt-

va kezdeményeztük,

hogy a helyi gazdaság

(ideértve a turizmust

mint egyfajta helyi

terméket is) fejleszté-

se a vidéki Magyaror-

szág felemelkedésé-

nek feltétele. Hiszünk

abban, hogy a hely-

ben elôállított élelmi-

szerek a gasztrotur-

isztikai kínálatban olyan megkülönbözte-

tett minôséget eredményeznek, amely ré-

giónk jellegéhez, turisztikai vonzerejéhez

nagyban hozzájárul, és kiváló borvidéke-

ink kínálatával harmóniában a Dél-Du-

nántúl erôsségévé válhat.

Egyelôre jelentôs idôt emészt fel a

termelôk személyes felkeresése, szakértôi

felmérése, profi fotózása. A napokban el-

készült a honlapunk, a helyiizek.hu, ami-

nek folyamatosan töltjük fel a tartalmát.

— Melyek azok a helyi termékek/terme-lôk, amelyek felkelthetik az ide utazók ér-deklôdését?

— Naivitás volna azt hinni, hogy a

helyi termelôk lelkesednek, ha rajongói

táboruk személyesen bekopogtat ajtaju-

kon. A termelô termelni akar, a legtöbb-

jük még a reklámként számukra megfi-

zethetetlen médiaszerepléstôl is elzárkó-

zik. Így elsôsorban éttermekben, szállo-

dák reggelizôasztalain, pincészetekben,

falusi vendégasztal szolgáltatóknál sze-

retnénk bemutatni eze-

ket a finomságokat.

Szekszárdon, a Nefe-

lejcs közben már létezik

vegytisztán helyi ter-

mék bolt, amely igazán

mintaértékû. Pécsen is

vannak részben helyi

termékeket áruló kis üz-

letek, de a szekszárdi

elônye, hogy abban

minden élelmiszer kap-

ható, pékárutól a zöld-

ségekig, tejtermékektôl

a húsokig.

Az utazók itt tartóz-

kodásuk alatt mindent szívesen megkós-

tolnak, ami helyi. A gyerekek kevésbé

nyitottak, csak 30%-uk hajlandó a meg-

szokott ételekhez képest idegen ízeket

felfedezni. Hazavinni olyan élelmiszert

lehet, amelyik bírja az

utaztatást, nem romlik

meg, és olyan a cso-

magolása, hogy nem

tesz kárt az autóban.

Baranya erôs mézben,

füstölt hústermékek-

ben, lekvárban. Na-

gyon jó sajtjaink is

vannak, de ezekre ak-

kora a kereslet (és

olyan kicsi az elôállí-

tás volumene), hogy a

helyi lakosok elkapkodják, sôt, az ô

mennyiségi igényeiket sem lehet kielégí-

teni.

— Hol tart most a program, milyeneredményrôl lehet beszámolni?

— 2013. március végére készülnek el

nyomtatott információs eszközeink, Pécs

Város Önkormányzata támogatásával (ét-

termekbe helyi termék étlapok, asztali in-

formációs kártya, védnöki táblák), és a

már említett helyiizek.hu honlap is a ter-

melôk és gasztronómiai referenciapartne-

reink rendelkezésére áll. A honlapon fo-

lyamatosan frissítjük az aktuális helyi ter-

mék kínálatot, mibôl, mennyi, milyen

áron érhetô el. Nagy öröm, hogy az étter-

mek már ezen kívül is megtisztelnek bi-

zalmukkal, és jelzik, hogy mire volna

szükségük, amit nem találnak. Tegnap ép-

pen egy havi 1,5 millió forintért csirkét

vásárló, rendkívül igényes baranyai étter-

met hoztunk össze egy biotenyésztôvel.

Kiemelt feladatunk a referenciapartner ét-

termek reklámozása a regionális turiszti-

kai kommunikációnkhoz kapcsolódóan.

A jövôben szakmai és média vendégein-

ket is kizárólag ezekbe az éttermekbe,

szállodákba hívjuk meg.

— Milyen a helyi termelôk aktivitása,kezdeményezôek-e vagy várják a kezdemé-nyezést?

— Ez sokkal nehezebb kérdés, mint

gondoltuk, reméltük. Mint említettem, a

termelô termelni akar, a legtöbbjüknek te-

her a termelôi piac, és minden személyes

promóciós közremûködés, mint pl. kitele-

pülni egy fôvárosi fesztiválra. Aki nyitott,

azt látjuk, már most könnyebben boldo-

gul. Az éttermeknek való beszállítás elôl

azonban senki nem zárkózik el, hiszen ez

nem csak nagyobb mennyiséget jelent, de

a csomagolásra sem kell olyan nagy ener-

giát fordítani, mint az egyéni vásárlók

esetében. Sokan, pl. a Pezsgôház Étterem,

Page 7: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

További információ: www.pbkik.hu

vagy a bikali turisztikai komplexum már

a vetés, palántázás elôtt lekötik az egész

éves mennyiséget a legmegbízhatóbb ter-

melôknél, fix áron. A végcél ez volna,

hogy a termelô kellô biztonságban tudjon

dolgozni, és a gasztronómia is kellô biz-

tonsággal építhessen a minôségi alap-

anyagokra.

— Milyen hatással van vagy lehet a tu-rizmusra a helyi termék program? Érdek-lôdnek-e a turisták, a messzirôl jött embe-rek a helyi termékek iránt?

— Igen, ez ma sláger – persze a pénz-

tárca vastagságának függvényében. De

azt tapasztaljuk, hogy még a legszeré-

nyebb lehetôségû vendégeink is megkós-

tolják a helyi ízeket, és egy-egy kisebb

helyi terméket (mondjuk egy kis üveg

lekvárt) hazavisznek.

Új turizmusszervezô erô:a klaszterek

— A Dél-Dunántúlon a turizmus sze-

replôi jól lobbiztak a 2007-13 közötti idô-

szakra vonatkozó Regionális Operatív

Program tervezése során. Ennek követ-

keztében 8 turisztikai terméktípus eseté-

ben vált lehetôvé a klaszterfejlesztés meg-

indítása – tájékoztat a baranyai, turizmust

támogató klaszterekrôl Gonda Tibor

klasztermenedzser. — A

2010-ben elôször kiírt

pályázaton sikeresen

szerepelt hat klaszter

kezdeményezés (öko-,

bor-, falusi-, gyógy- és

termál-, vár és kastély-,

fesztivál és rendezvény-

turisztikai klaszterek),

akik eredményesen

kezdték meg a tevékeny-

ségüket. Hozzájuk csat-

lakozott még az Örök-

ségturisztikai Klaszter,

amely az év elején kezd-

te meg a mûködését.

A klaszterek többsé-

génél az együttmûködés nem volt elôz-

mény nélküli, mert az már civil szerveze-

ti keretek között több évre visszanyúlt. A

klaszterek céljai hasonlóak: egyrészt a

hálózatszerû együttmûködésben rejlô elô-

nyöket optimalizálva szeretnének hatéko-

nyabb marketing munkát végezni, más-

részt a hazai és a nemzetközi jó gyakorlat

megismerésével és adaptálásával innova-

tív termékfejlesztési folyamatokat indíta-

nak. De céljuk az adott turisztikai ágazat

speciális munkaerô szükségletének a fej-

lesztése célzott továbbképzésekkel, tré-

ningekkel, emellett foglalkoznak közösen

végzett kutatásokkal (vendégkörfelmérés,

vendégelégedettség vizsgálat, stb.), a

marketing és a termékfejlesztési munka

megalapozásával.

— Milyen eredménnyel mûködnek ezeka klaszterek?

— Az érdekellentéteken és a korábbi

konfliktusokon túllépve, az egyes szol-

gáltatók érdekeinek összehangolásával a

turisztikai együttmûködéseknek pozitív

hatása lehet új térségi turisztikai márka és

imázs kialakítása. E mögött professzioná-

lis márka- és pozicionálási politika, vala-

mint a már meglévô turisztikai márkák

stratégiai menedzsmentje áll. A klaszter-

nek mint marketing-kooperációnak egyik

legfontosabb feladata az együttmûködés

szinergiáira épülôen a márkaépítés, az ér-

tékesítés és a kommunikáció. Ezt a közös

jegyek marketingjének nevezhetjük, ahol

kiemelt szerepe van a puha faktoroknak,

az imázs- és márkaképzésnek.

— Miért lehet megfelelô forma aklaszter a turizmus elôre lendítéséhez?

— A klaszter kiváltképp alkalmas a

turizmusban egyre meghatározóbbá váló,

versenyelônyt is befo-

lyásoló minôség bizto-

sítására, hiszen mint a

turisztikai értéklánc

szolgáltatásainak jól

szervezett, regionálisan

összehangolt hálózata

(turisztikai erôforrások,

attrakciók, infrastruktú-

ra, szolgáltatás és egyéb

támogató szektor cso-

portja), az egyes lánc-

szemek összekapcsolá-

sával komplex módon

tudja a minôségme-

nedzsmentet elvégezni.

Reprezentatív felméré-

sünk is arra mutatott rá, hogy a

klaszterekben végzett közös termékfej-

lesztési munka egyik súlypontja a minôsí-

tési rendszer, a védjegy kialakítása. A mi-

nôsítési rendszer kidolgozását nem csak

mint a termékfejlesztés irányadó tényezô-

jét értékelhetjük, de a tagok, ezt a legin-

novatívabb termékfejlesztési tevékeny-

ségként határozták meg.

— A klaszterek munkája eredménye-ként érezhetô-e majd Baranyában a turis-ták számának emelkedése?

— A minôség és az arra épülô regio-

nális klasztermárka azonosítja a klasztert,

az általa összefogott turisztikai terméke-

ket, szolgáltatásokat és régiót, ami által

azok újra felismerhetôvé válnak a piacon,

új erôre kapnak és megoldást kínálnak

speciális vevôi igényekre. Habár a létre-

jött új turisztikai termékek nem koncent-

rálják olyan módon a vendégforgalmat,

hogy az a régió versenyképességét muta-

tó statisztikában megjelenjen (pl. a ren-

dezvény- és a borturizmus, vagy a várak,

kastélyok és gyógyfürdôk forgalma nem

mutatható ki a regisztrált vendégéjszakák

számával), azonban innovativitásuk és

magas presztízs értékük miatt kiemelkedô

a marketing szerepük. Így az ezekre a ter-

mékekre épülô klaszterek összefogott

stratégiai marketingje hozzájárulhat a ré-

gió versenypozícióját meghatározó muta-

tók növekedéséhez is. Az érintett turiszti-

kai klaszterek gyakorlatának a vizsgálata,

számos konkrét példán keresztül vissza-

igazolta azon hipotézisünket, hogy az in-

nováció nem áll meg a marketing szint-

jén, hanem hatást gyakorol a termékfej-

lesztési munkára.

Trendváltás elôtt vagyközben a Dél-Dunántúl

turizmusa?

— Magyarország turizmusa a forgalmi

mélypontként értékelhetô 2009-es év után

2010-tôl a konszolidálódás és a lassú fel-

kapaszkodás idôszakát éli a kereskedelmi

szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák

számát tekintve – kaptuk a tájékoztatást

dr. Szabó Gézától, a PTE TTK FI Turiz-

mus Tanszék tanszékvezetô egyetemi do-

censétôl, a Dél-Dunántúli Falusi Turiz-

mus Klaszter elnökétôl. — A meghatáro-

zónak tûnô folyamat mélyén azonban je-

lentôs hangsúlyváltások, átrétegzôdések

tapinthatók. A forgalom mérsékelt növe-

kedése a belsô kereslet stagnálása, he-

lyenként beszûkülése mellett ment végbe.

Bôvülést egyértelmûen csak a külföldi ér-

deklôdés – enyhe – élénkülése hozott. Ez

egyben azt is jelenti, hogy a fôként belföl-

Page 8: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

di vendégkörû turiszti-

kai régióink forgalma –

és így a Dél-Dunántúlé

is – tovább mérséklô-

dött. A siker, a forgalom

bôvülése már évek óta a

különleges helyzetû,

80%-ban külföldi ven-

dégkörû Budapest mel-

lett a fürdôvárosainkat

jellemzi. A hazai TOP

10 desztináció 2/3 része

élményfürdôje, well-

ness kínálata és gyógys-

zolgáltatásai miatt pre-

ferált a hazai és külföldi vendégkörnél

egyaránt. A kulturális motiváció csak má-

sodlagos vagy sokadlagos szempont az

üdülési helyszín kiválasztásánál. Ebbôl

csak néhány különleges eset, mint Sop-

ron, vagy Eger jelenthet kivételt. Sajnos,

Pécs erôteljesen fejlesztett kulturális és

örökségi kínálata se tudott trendváltást el-

érni a keresletben.

A kereslet belsô átalakulásának egyik

jellemzôje, hogy egyértelmû erôeltolódás

figyelhetô meg az egészségturizmus két

terméktípusa, a gyógy és a wellness kö-

zött. 2011-ben haladta meg elsôként a

wellness-szállók forgalma a gyógyszálló-

két. A wellness hotelek forgalmának erô-

teljes bôvülése 2009-óta meghatározó fo-

lyamat a kül- és belföldi vendégkörnél

egyaránt. Amit még érdemes hangsúlyoz-

ni a kínálati trendeknél, az a válság kitö-

rése óta fokozódó konkurencia harc, erô-

teljes árverseny a hotel kategóriák között.

Alapvetôen a három- és négycsillagos ho-

telek mérkôzésében lassan már végered-

ményt lehet hirdetni. Míg a három csilla-

gos kategóriában 2008-óta folyamatos az

eltöltött vendégéjszakák számának a

csökkenése, addig a négycsillagos minô-

sítésû hotelek forgalma 2009-óta merede-

ken emelkedik. Elsôként 2009-ben halad-

ta meg vendégéjszaka számban a négy-

csillagos kategória a három csillagos

szállodákét, és vált ezzel a legnagyobb

forgalmú kereskedelmi szálláshely kate-

góriává.

A dél-dunántúli turisztikai régióra

egyik bôvülést hozó forgalmi trend sem

terjesztette ki hatásait. A 2011-es jelentôs

forgalmi visszaesés után – az alacsony

bázisszámoknak is köszönhetôen – az el-

múlt év konszolidációt és némi kereslet-

élénkülést hozott. Ennek ellenére a fô kí-

nálati szegmensekben –

mint kulturális turizmus

és egészségturizmus – a

régió és annak desztiná-

ciói nem tudtak pozíció-

javulást elérni. Történt

ez annak ellenére, hogy

a turizmus szervezési és

menedzsment háttere

megerôsödött. A leg-

több régiós célterületen

már rutinosan mûköd-

nek a turizmus desztiná-

c i ó - m e n e d z s m e n t

(TDM) szervezetek, és

két éves projektfejlesztési idôszakuk vé-

gére értek a régiós turisztikai klaszterek

is. Ez a fejlesztési és menedzselési elôny

még nem volt képes mérsékelni a régió

meglévô piaci hátrányait.

A vidéki térségek attraktivitását feltá-

ró falusi turizmus, ami a Dél-Dunántúl

egyik jellegzetes és versenyképes turiszti-

kai terméke, az elmúlt idôszakban kettôs

szorításba került. A falusi vendégfogadók

számát és kapacitásait jelentôsen vissza-

fogta a szakterület 2009-es rossz szabá-

lyozása, a belföldi kereslet szûkülése pe-

dig piaci oldalról jelentett kihívást. Or-

szágosan a falusi turizmus vendégforgal-

mi adatai közel a 2008-as érték felére es-

tek vissza 2010-re. A legutóbbi két évben

már látszanak a fejlôdés jelei, mérsékelt

forgalombôvülésrôl számolnak be a tal-

pon maradt vendégfogadók. A belföldi

kereslet szûkülése talán leginkább ezt a

terméktípust érintette. A szerényebb jöve-

delmû vendégkört a válság még inkább

visszariasztotta az üdüléssel járó kiadá-

soktól. Korábban az üdülési csekkek ad-

ták a vendégfogadók bevételeinek közel

2/3 részét, a cafeteria rendszer átalakítá-

sával bevezetett SZÉP-kártyák még nem

érték el ezt a magas arányt!

A Dél-Dunántúl falusi turizmusában

is érvényesültek az országos tendenciák,

a 90% körüli arányt képviselô belföldi

forgalom itt is jelentôsen mérséklôdött.

Kivételként említhetôk az újdonságnak

számító, különleges és minôségi kínálat-

tal piacon lévô vendégfogadók, pl. a régi-

óban kialakított „ökoporta” rendszer tag-

jai, vagy a helyi terméket, bio-élelmiszert

is kínálatukba vonó vendégházak. A ré-

gió kiterjedt falusi turizmus kínálatának

szervezésében, a termékfejlesztésben és a

kommunikációban jelentôs elôrelépést

hozott a három megye vendégfogadóit, a

falusi turizmus fejlôdésében érdekelt vál-

lalkozóit és a támogató civil szervezete-

ket összefogó klaszter szervezôdés, a

Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter.

A címben megfogalmazott kérdésre –

amint a fentiekbôl is kiderült – nem adha-

tó egyértelmû válasz. Mindenképpen ér-

zékelhetô a piac és a kínálat változása és

remélhetô a régiós szintû, valamint a falu-

si turizmust is érintô fellendülés kezdete.

Új utakon BaranyábanA zöldmezôs beruházásokon túl jelentôs

útfelújítások valósultak meg Baranya me-

gyében az elmúlt évben a Magyar Közút

Nonprofit Zrt. által – kaptuk a tájékozta-

tást Pécsi Norbert Sándor szóvivôtôl. A

Harkány-Sellye-Darány összekötô út

több szakaszban több mint 45 km-en újult

meg, a Somberek-Pécsváradi összekötô

úton mintegy 23 km hosszan végeztek út-

felújítást. De jobban járható az elvégzett

munkák miatt a Pécs-dél-nyugati elkerülô

út, a Komlót Mánfával összekötô közút és

az Ormánságban is számos közlekedési

út. Hamarosan megkezdik a felújításokat

mintegy 15 km hosszan a Pécs-Vajszló

összekötô úton és megújul a Mohácsot

Kölkeddel összekötô út több mint 10 km

hosszan. Tervezés alatt van két új határát-

kelôhely kialakítása is, ezért megtörténik

a Sárok-Fôherceglak közötti 2,9 kilomé-

teres közút felújítása, szélesítése, 1 km új

út építése, valamint a Vejti-Moszlovina

közötti 6,5 kilométeres közút felújítása és

2,3 kilométer új út építése.

Az elkerülô utak építésével természe-

tesen csökkenthetô az elkerült település

átkelési szakaszainak forgalomnagysága

és ezáltal az út menti területek káros kör-

nyezeti terhelése is. A régóta várt

hosszúhetényi elkerülô út átadásával a te-

lepülésen az átlagos napi forgalom nagy-

sága 3-4000 egységjármûrôl 1700-ra

csökkent.

A meglévô országos közutak felújítá-

sának célja nem a forgalom növelése

vagy átrendezése, hanem a környezô tele-

pülések elérhetôségének javítása, hiszen a

felújított útszakaszokon javul az utazás-

kényelem, nô a forgalombiztonság és

csökken az utazási idô is.

N.T.

dr. Szabó Géza

Page 9: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

Page 10: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

ELISMERÉSEK Dél-Dunántúli Gazdaság10

Díjaztuk a gazdaság legjobbjaitA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak ki-

tüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara el-

nöksége mérlegelve a javaslatokat, a következô döntéseket hozta:

Baranya Gazdaságáért Díj: Dr. Kiss Tibor.

A díjat Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara elnöke és Dr. Hargitai János kormánymegbízott adta át.

Az Év Üzletembere Díj:

ifj. Rajnai Attila

Angster József Díj: Max Koller.

A díjat Dr. Kéri István és Nagy Csaba, Pécs Megyei Jogú Város

alpolgármestere adta át.

Életmû Díj: Nagy Tibor.

Életmû Díjat kapott Katona Lajos

Kisfilmek a díjazottakról: www.youtube.com/user/pecsikamara

Page 11: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

ELISMERÉSEKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Címzetes

Kamarai Tanácsos:

Kozma Béla

Kamarai Tanácsos:

Rudics Judit

Baranya Megyei Szakképzési Díj: BartaSándor.

A díjat Dr. Kéri István és Várszegi Gyulakamarai alelnök adta át.

Baranya Megyei SzakképzésiDíj: Matro Kft. A díjat Kleisz

Zoltán ügyvezetô vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj:Szél István

Baranya Megyei

Innovációs Díj:

Dr. Kovács L. Gábor

Baranya Megyei

Export Díj:

Trust Hungary Zrt.

A díjat Mannó Pál

vezérigazgató

vette át.

Page 12: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

ELISMERÉSEK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Kiváló Kamarai Munkáért Díj: Králik Ivánné

Kiváló Kamarai Munkáért Díj: Dr. Kállai Sándor

Baranya Megyei KörnyezetvédelmiDíj: Öko-Trade Kft.

A díjat Bartos Réka ügyvezetô vette át.

Dr. Fáy Mihály Díj: Wéber Ádám. A díjat Pálinkás István, mohácsi városi elnök és Kovácsné

Bodor Erika, Mohács város alpolgármestere adta át.

Az Év Kézmûvese Díj: Polgár Zsuzsanna.A díjat Dr. Kéri István és Treszner János, a kamarai

kézmûves tagozat elnöke adta át.

Mohácsi Szakképzési Díj:

Alsóvölgyi István

Mohácsi Idegenforgalmi Díj:

Varga György

Szigetvár Gazdaságáért Díj: Kis Attila.

A díjat Horváth László, szigetvári városi elnök adta át.

Page 13: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

ELISMERÉSEKDél-Dunántúli Gazdaság 13

Szigetvári Szakképzési Díj: Hóbor Lászlóné.

Szigetvári Idegenforgalmi Díj:Andreas Ebner.

Siklósi Szakképzési Díj: Baksa Zsuzsanna.

Siklósi Idegenforgalmi Díj: Herke Attila.

Komlói Szakképzési Díj:Merk József

Jánosi Engel Adolf Díj: Merk Ferenc.A díjat Ferenczy Tamás (középen), komlói városi elnök,

valamint Polics József, Komló város polgármestere adta át.

Komlói Idegenforgalmi Díj: Jakab Józsefné

A Than Károly Díj kitüntetettje Orlovics Gyula.A díjat Mikola János (balra), Nagy Attila, Sellye város polgármestere és dr. Kovács Tibor, siklósi városi elnök,

Siklós város alpolgármestere adta át.

A vállalkozás export teljesítményéért elismerô oklevélben részesült:

Strausz János, a Strauss Kft. ügyvezetôje

Kiváló kamarai munkáértelismerô oklevélben

részesült: Sztraka Jenôné, a kamarai

hivatal munkatársa

Page 14: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság14

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara Baranya Gazdaságáért Díj ki-

tüntetést adományozhat évente annak a

természetes személynek, aki egy-egy gaz-

dálkodó szervezet vagy szakma érdekeit

meghaladó, a megye gazdaságának egé-

szét szolgáló, kiemelkedô teljesítményt

nyújtott. A kitüntetett munkája nyomán

értékelhetôen javult a megye gazdasági

teljesítôképessége, a gazdaság számára

fontos fejlesztési program valósult meg,

vagy a gazdaság mûködési feltételeiben

következett be jelentôs javulás a megelô-

zô évben.

Dr. Kiss Tibor évek óta a környezet-

ipar egyik „motorjaként” végzi jelentôs

szakmai tevékenységét. Az általa vezetett

BIOKOM Kft. környezetvédelmi/hul-

ladékgazdálkodási/természetvédelmi

projektjei nemzetközi szinten is minôsé-

get képviselnek, amelyek Európában is

hivatkozási alapnak számítanak. A mun-

kahelyteremtés és a helyi vállalkozók be-

vonása komoly gazdasági tényezôvé tette

az elmúlt években a BIOKOM Kft-t.

— Azért volt számomra megtisztelô,

hogy rám esett a választás a Baranya Gaz-

daságáért Díjat illetôen, mert a BIOKOM

Kft. – ahogy Kéri István elnök úr is mondta

a díjátadón – nem az ipari-termelési szek-

torban dolgozik, hanem fô tevékenysége a

szolgáltatás; igaz, ez is fontos része annak,

hogy a régió ipara jól és hatékonyan mû-

ködjön. Azok a szakterületek, amelyeken

dolgozunk, kezdenek átalakulni környezet-

iparrá, és ebben játszhatott szerepet a mi te-

vékenységünk – foglalta össze Dr. Kiss Ti-

bor, hogy miként fogadta a kamara elisme-

rését.

— A díj indoklásában az áll, hogy „a

megye gazdaságának egészét szolgáló ki-

emelkedô teljesítményt nyújtott”. Miként

pozícionálja a BIOKOM-ot, mint vállala-

tot Baranyában?

— Már az árbevételt és a létszámot te-

kintve is a nagyobbak közé sorolható a

BIOKOM, mivel benne vagyunk Baranya

elsô 100 vállalkozásában. Ennek nyilván az

is az oka, hogy nagyon összetett feladat-

rendszert látunk el. Az elmúlt években nem-

csak a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó

újrahasznosítási iparágban tevékenyked-

tünk, hanem ehhez köthetô komoly uniós

projekteket is kezdeményeztünk. Ennek kö-

szönhetôen becslésem szerint több tízmilli-

árd forint áramlott a térségbe beruházásként

az elmúlt évtizedek során. A városüzemelte-

tés területén is egyre több a feladatunk, még

ha nem is direkt módon, hanem – divatos

szóval élve – klasztertagként a megye szá-

mos településén, sôt a megyehatáron túl is

szervezünk környezetvédelmi, vagy a kör-

nyezetiparhoz kapcsolódó különbözô szol-

gáltatásokat.

— Miként illeszkednek ezek a szolgál-

tatások a gazdaságba? A díjátadón bemu-

tatott kisfilmbôl megtudhattuk, hogy a

BIOKOM Kft. környezetvédelmi eszkö-

zök gyártásáról is gondolkodik.

— Ma már sokféle tevékenységet foly-

tatunk, többek között termék-elôállítással is

foglalkozunk. Valamikor bányamérnökként

dolgoztam, és soha nem tudtam elszakadni a

szakma alapgondolatától, miszerint alapfel-

adatunk, hogy nyersanyagot, energiát bizto-

sítsunk a gazdaság számára. Immár 15 éve a

szekunder nyersanyagok és energiahordo-

zók elôállításában is dolgozunk, gyakorlati-

lag az itt díjazott vállalkozások túlnyomó

többségével kapcsolatban állunk. Van, ame-

lyiknek a komplex hulladékkezelését oldjuk

meg, van, ahová tüzelôanyagot szállítunk,

vagy másodnyersanyagot újrahasznosítás

céljára (pl. papírt a papírgyárakba, egyéb

mûanyagot a feldolgozók részére). Az utób-

bi években ezeket a vállalatokat, vállalkozá-

sokat megpróbáltuk klaszterbe, konzorci-

umba szervezni. Mi is használunk gépeket,

kommunális felépítményeket és rendkívül

fontos, hogy ezek a berendezések erôforrás-

hatékonyak legyenek, és ne szennyezzék a

környezetet! Úgy gondoljuk, hogy a prog-

ramban lévô beszállítók – a mi partnereink

– képesek lesznek arra, hogy ne csak min-

ket, hanem a magyar piac jelentôs hányadát,

akár meg merem kockáztatni: a közép-euró-

pai, az európai piac egy jelentôs szegmensét

le tudják fedni. Van olyan szakértô tudás,

technológia, mérnöki potenciál a régióban,

hogy kitörési pontot találjunk ezen a kör-

nyezetiparnak nevezett területen.

— A díj indoklásában elhangzott a

munkahelyteremtés. Ismert tény, hogy

depressziós Baranya gazdasága, mégis

hogyan sikerül új munkahelyeket terem-

teni, egyáltalán miként lehet túlélni eze-

ket az éveket?

— Sokrétû feladatokat láthattam el az

elmúlt években, különbözô megbízásokat

kaptam – nem csak a céghez és a tevékeny-

ségeihez kapcsolódóan –, igyekeztem sok-

rétû tudásra, tapasztalatra szert tenni. Alap-

elvem, hogy mindig maximálisan a feladat

megoldására koncentrálok – természetesen

figyelembe véve az adott körülményeket.

Próbálom a leginkább kompetens embere-

ket megnyerni egy adott ügy érdekében,

akikkel együtt, közösen meg tudjuk oldani a

problémát. A humánerôforrás-fejlesztést

mindig is fontosnak tartottam, véleményem

szerint ez az egyik legjelentôsebb termelési

tényezô. Az újszerû feladatok, amelyeket

már korábban is említettem: nyersanyag-

elôállítás a környezetvédelmi iparág számá-

ra, az energiahordozók elôállítása ma már

sokkal inkább ipari tevékenység, mint a ré-

gebben volt hulladékszállítás. Örülök, hogy

egyre többen látják, tapasztalják, hogy

mennyire kibôvült a BIOKOM Kft. tevé-

kenységi köre. Az új feladatok tôkeigény-

ben több milliárdos eszközrendszert, több

tízmilliárd forintnyi infrastruktúrát jelente-

nek, amelyben a legmodernebb pneumati-

kus és hidraulikus vezérlôrendszerek van-

nak – ezek mûködtetése tehát nagyon ko-

moly szaktudást és – képzést igényel. Egy-

értelmû, hogy jól képzett szakemberbázisra

van szükség mind az alkalmazás, mind a

képzés területén.

— A Baranya Gazdaságáért Díj mire

kötelezi önt a jövôben?

— Komoly elhivatottságot érzek a város

és a megye iránt, nemcsak az itt élô embe-

rek, hanem a természeti környezet iránt is;

rendszeresen járom a természetet. Olyan vá-

rosüzemeltetési eljárások/technológiák ki-

dolgozását kezdeményezzük a megye ipari

és kutatási intézményeinél, amelyek segíte-

nek megôrizni a települési infrastruktúrák

mûködôképességét, még várhatóan szélsôsé-

gessé váló idôjárási körülmények között is.

A Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetettje:

Dr. Kiss Tibor

N.T.

Page 15: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 15

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra, „Az Év Üzletembere Díjat” adományozhat-ja annak a természetes személynek, aki egyesgazdasági szervezetek piacképességét, ered-ményes gazdálkodását jelentôsen javító telje-sítményt nyújtott a megelôzô évben Baranyamegyében.

Ifj. Rajnai Attila, a Rati Kft. ügyvezetôje-ként elkötelezetten dolgozott egy modern, akor kihívásainak is megfelelô telephely kiala-kításán. A 2012-ben átadott épület nem ha-gyományos, hanem nullenergiás, a föld és anap hôjét kihasználó rendszerekkel látták el.A fejlesztésnek köszönhetôen új munkahelye-ket is sikerült teremteni. A Rati Kft. számtalanautógyárral szerzôdve új, minôségi terméke-ket fejlesztve bôvül, világos stratégiai céljaiteredményesen megvalósítva.

— Nagyon meglepett, hogy engem jelöltekaz Év Üzletembere Díjra, egyáltalán nem számí-tottam arra, hogy ezt a rangos elismerést nekemítélik – nyilatkozta lapunknak a díjátadó után a fi-atal üzletember. — Egyfajta fórral indultam a pá-lyán, hiszen a jelenlegi vállalkozás elôdjét azédesapám építette föl. Nekem „csak” ezt kellettfolytatnom.

— Mit jelent az, ami a díj indoklásábanszerepel, hogy: „az kaphatja meg ezt a díjat,aki egyes gazdasági szervezetek piacképes-ségét, eredményes gazdálkodását jelentôsenjavító teljesítményt nyújtott”?

— Ez azt jelenti – pláne most, a gazdaságiválság recessziós idôszakában –, hogy elég ne-héz profitábilisan, fejlôdôképesen dolgozni, ésazt gondolom, az elmúlt évek pénzügyi mutatóittekintve elég példamutató teljesítményt nyújtot-tunk. Egy olyan eredményességi szintet sikerültmegvalósítanunk, ami a térségben, az országbanis elég ritka manapság. Itt a mérleg szerinti, 15%feletti eredményre gondolok, azt hiszem már egy10% körüli eredmény is elismerésre méltó. Az efölötti pedig kivételesen jónak mondható.

— Minek köszönhetô ez a kiváló teljesít-mény?

— Annak, hogy mindig elôre néztünk. Na-gyon jó csapat állt össze a cégnél, dinamikus, fi-atal és jól felkészült emberekkel dolgozhatom.Alapvetôen az innováció határozza meg a szem-léletünket, van egy határozott stratégiánk, egycélunk, jövôképünk, ami mellôl nem nagyon tudminket senki és semmi eltántorítani. Ez az egyikkulcsa annak, hogy ilyen eredményesek tudunklenni. Persze, szerencsénk is van, a szerencsenagyon kell, mert azt szokták mondani: ha a fel-készültség találkozik a lehetôséggel, az az igaziszerencse. Azt gondolom, nálunk is ez mûködik.

— A díjátadó ünnepségen levetítettekegy rövid filmet önrôl. Hallhattuk, hogy sajátmárkát kívánnak építeni, ezt a tervezéstôl acsomagolásig az innovációra, a saját ötletek-re alapozzák.

— Igen, ez így van. Cégünk már nem egyklasszikus termelôcég, a termékfejlesztés az ér-tékteremtés fô mozzanata. Identitásunkat úgypróbáljuk megôrizni, hogy saját márkát építünk,saját ötletekre alapozzuk a termékeinket és ab-ban mindig van valami olyan újdonság, érték,amivel egyedülállóak tudunk lenni a piacon. Ezhoz majd hosszú távon rangot, elismerést és egymárka értéket számunkra. Ennek az útnak mégaz elején vagyunk, de mindenképpen biztató,ahogy haladunk elôre.

— Miként mûködik a termékfejlesztés, mi-lyen termékre kell gondolnunk?

— Általában a nulláról kezdjük kitalálni, hogymilyen termékre lehet szükségük az autósoknak.Úgy gondolkodunk, hogy a termék az autón kívülis használható legyen, tehát a praktikusságszempontja nagyon fontos. Példaként említhe-tem az autósvállfát, amit ki tudok csatolni az au-tóból, felvihetem a gardróbba vagy a hotelszobá-ba és rá tudok akasztani egy öltönyt. Vagy említ-hetném az autós kartámaszunkat is, amiben ben-ne foglaltatik egy magunkkal vihetô, övre csíptet-hetô kistáska, ebben mindennapi holmikat: papí-rokat, kulcsokat, pénztárcát tudunk elhelyezni.Könnyen kivehetô, visszahelyezhetô az autó kar-támaszában kialakított helyre, amit igényesen ésdizájnosan oldottunk meg. Ezekkel a megoldá-sokkal csak mi vagyunk jelen a piacon és mind asaját ötleteink. A Rati Kft. kitalálja, más vállalko-zással legyártatja a terméket, a végén az össze-szerelést mi végezzük.

— 2012-ben átköltöztek az új gyártóbázis-ra, ami Baranyában egyedülálló a maga ne-mében. Mire ad lehetôséget az új bázis és mi-ért kötelezték el magukat a megújuló energiákmellett?

— Ez is az innovatív szemlélet terméke, kí-sérleteztünk egy tervezôvel, aki egy energiakon-cepció alapján készítette el ennek a háznak a ter-vét. Ami tulajdonképpen egy nullenergiás üzem,mert ha az egész éves energiafelhasználást te-kintem, akkor azt meg tudjuk termelni – nyilván-valóan kiegyenlítve a különbözô évszakok adtalehetôségekkel. A fenntartható fejlôdés szemléle-te hajtott bennünket, tehát úgy mûködjünk, hogya lehetô legkisebb energiabevitellel a lehetô leg-optimálisabb mûködést érjük el. Fontos tényezôpersze, hogy miként térül meg egy ilyen beruhá-zás. Ha kiszámolom, hogy mennyit költöttünk ráés az mennyi idô alatt hozza vissza az árát, ak-kor látható, hogy elég hosszú idô alatt. Viszontazt gondolom, hogy a munkatársaim, akik inno-vatív munkát végeznek, sokkal másképp dolgoz-nak egy ilyen környezetben, egy ilyen szemléletûkörnyezettudatos munkahelyen és ez hat az ô ér-tékteremtésükre. Abban bízom, hogy ez felgyor-sítja a beruházás megtérülését.

— Az Év Üzletembere Díj mire kötelezivagy mire ösztönzi önt?

— Nem hiszem, hogy ez befolyásolna ab-ban, amit csinálok és ahogyan csinálom. Talánad egy kis önbizalmat. Persze, ez nem jelenti azt,hogy önbizalomhiányban szenvedek, de mégismegerôsítés ad abban, hogy elismerésre méltóaz, amit a munkatársaimmal együtt csinálunk.Bár tudom, hogy az én nevem került fel az okle-vélre, de ott van mögöttem az egész csapat.

— Merre vezet tovább a Rati Kft. útja? Agazdasági környezet milyen mértékben hatá-rozza meg a cég jelenét, jövôjét?

— Ha azt nézzük, hogy még az ilyen jól fel-készült munkatársakkal is, mint a mieink, hogyantudunk ilyen teljesítményt elérni, akkor azt mond-hatom, hogy nincs könnyû dolgunk. De úgy lá-tom, nagyon sok tehetséges ember jön visszaebbe a régióba, ha megfelelô kihívással ide tud-juk csalogatni ôket. Mi olyan kihívást kínálunk,amiért szívesen visszatérnek a kvalifikált, fiatalszakemberek is. Ha a másik oldalról nézem, ak-kor Baranya számára mindenképpen egy lökéstadhat, ha arról értesülnek, hogy egy magyar tu-lajdonú vállalkozás ilyen szemlélettel, ilyen inno-vációval, ilyen üzemben dolgozik. Talán példátmutat arra, hogy ezt meg lehet csinálni, nem kellfélni attól, hogy Baranyában vagyunk, ahol a gaz-daság nem virágzik.

N.T.

Az Év Üzletembere Díj kitüntetettje:

ifj. Rajnai Attila

Page 16: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

DÍJAZOTTAK16 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara Angster József Díj kitüntetést

adományozhat évente annak a termé-

szetes személynek, aki egy-egy gazdál-

kodó szervezet vagy szakma érdekeit

meghaladó, Pécs gazdaságának egészét

szolgáló, kiemelkedô teljesítményt

nyújtott. A kitüntetett munkája nyo-

mán értékelhetôen javult a város gaz-

dasági teljesítôképessége, a gazdaság

számára fontos fejlesztési program va-

lósult meg vagy a gazdaság mûködési

feltételeiben következett be jelentôs ja-

vulás a megelôzô évben.

A Max Koller által vezetett Honsa

Kft. a Pécsi Ipari Parkban végzi tevé-

kenységét 350 alkalmazottal. A német

tulajdonú vállalkozás korszerû gép-

parkkal, robotizált gyártósorral, magas

technológiai színvonalon fedlapokat és

felszereléseket készít az autóiparnak.

2012-ben adta át egyik új csarnokát,

amellyel nem csupán termelési kapaci-

tását növelte és termékkörét bôvítette,

hanem új munkahelyeket is teremtett.

A cég könnyûszerkezetes lapokat

gyárt az autóipar számára, egy speciá-

lis eljárás során olyan termék jön létre,

amelynek szerkezete nagyon merev, ve-

tekszik a fa stabilitásával, de sokkal

könnyebb. Eleinte csak ezeket a lapo-

kat gyártották a Honsa Kft.-nél, de má-

ra odáig fejlesztették az eljárást, hogy a

lapok kasírozását (szônyeggel való be-

vonását) is Pécsett végzik. Ennek az az

elônye, hogy így kompletten be lehet

építeni az autóba, nem igényel további

feldolgozást. Az elemekhez tartozó al-

katrészeket a pécsi gyárban szerelik be

és már nemcsak autóipari beszállítók-

nak dolgoznak, hanem közvetlenül a

gépkocsigyáraknak is. 70 féle autóhoz

állítanak elô ilyen termékeket. Pótke-

rék fedlap gyártásával indultak és most

már kalaptartót, napfénytetô belsô bo-

rítást, kamionokba való ágybetéteket is

készítenek a Pécsi Ipari Parkban talál-

ható bázison.

— Nagyon meglepett, hogy engem

választottak erre a díjra – nyilatkozta a

Dél-Dunántúli Gazdaságnak Max Koller

tulajdonos-ügyvezetô. — Mûködésünk

ideje alatt eddig nem érzékeltem, hogy

felfigyeltek volna vállalkozásunkra, egy-

szerûen tettük a dolgunkat, termeltünk,

fejlesztettünk. A célom az volt, hogy a ré-

gióban, Pécsett létrehozzak egy jól mûkö-

dô céget és próbálok ehhez úgy hozzááll-

ni, hogy a munkatársaim, a környezetem

is érezzék ezt. Szeretném, ha tovább fej-

lôdhetne a Honsa Kft.

— Úgy érzi, hogy megtalálta a szá-

mítását Pécsett?

— Igen, egyértelmûen kijelenthetem,

hogy megtaláltam. Személy szerint is jól

érzem magamat a városban és a cégemet

is fejlôdôképesnek látom ebben a közeg-

ben. Pécs eleve gyönyörû település, a

2010-es Európa Kulturális Fôvárosa pro-

jekt kapcsán tovább fejlesztette magát.

Mindig büszkeséggel tölt el, ha egy ve-

vômnek, akinek beszállítunk, megmutat-

hatom Pécset. Ezek az emberek pedig

mindig meglepôdnek a város szépségén.

Munkaerô szempontjából is jó választás

volt, hogy idehoztam a gyárat, de egy dol-

got azért hiányolok: a fémiparral kapcso-

latos szakképzésben nem a gyakorlatra

helyezik a hangsúlyt, hanem az elméletre.

Ez nálunk, Németországban úgy van,

hogy két nap iskolai oktatás után 3 nap

gyakorlat következik, majd 3 nap iskolai

oktatást 2 nap gyakorlat követ.

— A szakmunkásképzés rendje ép-

pen átalakulóban van Magyarországon

és a jövôben a gyakorlati képzés felé to-

lódik a hangsúly az iskolákban.

— Ez örvendetes, mert nagyon fontos

a fiatalok számára, hogy a gyakorlatban

tanulják meg a szakmát, ezáltal sokkal

jobban tudnak boldogulni a munkaerô-pi-

acon.

— A Honsa Kft. tagja a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamarának,

de miként vesz részt abban a gazdasági

közegben, ahol termel? Vannak-e a me-

gyében, a régióban partnerei?

— Alapvetôen a termelést a Honsa

Kft. dolgozói végzik, ám a helyi cégek,

vállalkozások nagyon sokat tudnak segí-

teni a csarnok építésekben, a kivitelezés-

ben. Van már pécsi beszállítónk is, a

Matro Kft., amely speciális csavar-alkat-

részt gyárt számunkra. Nyilván a szerszá-

mainkat, amivel dogozunk, itt szerezzük

be és törekszünk arra, hogy egyre több

magyar beszállítónk legyen.

— A díj indoklásában elhangzott,

hogy növelték tavaly a termelôi kapaci-

tásukat és ezáltal új munkahelyeket is

teremtettek. Hogyan látja a cég jövôjét,

milyen tervei vannak?

— Tavaly a vállalat megduplázta a

földterületének nagyságát, erre építünk

idén egy nagy raktárcsarnokot. Ami a tá-

volabbi jövôt illeti – ezen dolgoznak most

Németországban – egy karbonszálas

technológia fejlesztése folyik, ebben

együttmûködünk a BMW-vel, a termék

gyártását szeretnénk idehozni, Magyaror-

szágra. Idén januárban indult el Németor-

szágban a gyártósor, ahol ezt a karbon-

szálas technikát alkalmazzuk, és az a cél,

hogy 2014-ben ilyen jellegû gépsorok le-

gyenek Pécsett is. Szükségünk lesz újabb

dolgozókra ahhoz, hogy a termelés meg-

felelô szinten folyjon.

— Az Angster-díj jelentôsége mi-

ként fogalmazható meg az ön számára?

— Elôször is nagyon büszke vagyok

arra, hogy megkaptam ezt a díjat. Ezzel

úgy érzem, hogy befogadott Pécs, a város

és a gazdasági közösség is. Nyilván továb-

bi hajtóerôt is jelent számomra, hogy jó

irányba haladunk és megerôsített abban a

hitemben, hogy a megfelelô helyre jöttünk.

Az egész családom mellettem áll, a fiam

már másfél éve itt él Magyarországon és

szép lassan, fokról fokra át veszi a cég ve-

zetését. Ô lesz a Honsa Kft. ügyvezetôje.

Az Angster József Díj kitüntetettje:

Max Koller

N.T.

Page 17: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 17

2013. január 1-tôl ismét jelentôsen megváltoz-tak a környezetvédelemmel kapcsolatos törvé-nyi elôírások és a végrehajtásokkal kapcsola-tos kormányrendeletek. A kamara által szerve-zett fórumon e változásokra hívták fel a vállal-kozók figyelmét.

A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatoslegfontosabb változás, hogy 2013. január 1-jétôl akörnyezetvédelmi termékdíj bejelentést az adóha-tósághoz kell megtenni, ennek megfelelôen újnyomtatványcsomag került bevezetésre. A nyil-vántartásba vételre és azonosításra a továbbiak-ban az állami adóhatóság által kiadott adószámszolgál, így a termékdíjjal összefüggô kötelezett-ségek teljesítéséhez külön VPID szám igénylésenem szükséges. Ebbôl következik, hogy a beval-lások és bejelentések teljesítése során –amennyiben a gazdálkodó rendelkezik VPIDszámmal – ezen adattartalom feltüntetése semkötelezô a jövôben, csakúgy, mint az egyéb eljá-rások esetében (például termékdíj átvállalásáravonatkozó szerzôdés kötése esetében sem).

A környezetvédelmi termékdíjjal összefüggôadóztatási feladatok ellátására vonatkozó hatósá-gi felhatalmazást a környezetvédelmi termékdíjrólszóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban:Ktdt.) rendelkezései adják. Ennek értelmében

2012. december 31-ig a termékdíj ügyekkel kap-csolatos eljárások lefolytatására a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vámszerveit – mint vámhatóságot –ruházta fel a jogalkotó hatáskörrel. A fórumonKassai Jenô elôadásában kitért a termékdíj fize-tésre kötelezettek körére; termékdíj-köteles termé-kekre, valamint ismertette az Országos Hulladék-gazdálkodási Ügynökség (OHÜ) tevékenységét.

Változott a hulladékgazdálkodási törvény, va-lamint a törvény végrehajtásáról szóló kormány-rendeletek is módosultak. Kassainé Matolics Il-dikó környezetvédelmi szakértô részletesen is-mertette az új hulladékgazdálkodási törvényt,(2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról (2012.XI. 26.) valamint a 438/2012. (XII. 29.) Korm.Rendeletet

A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevé-kenységérôl és a hulladékgazdálkodási közszol-gáltatás végzésének feltételeirôl, a 439/2012.(XII. 29.) Korm. Rendeletet, ami a hulladékgazdál-kodási tevékenységek nyilvántartásba vételérôl,valamint hatósági engedélyezésérôl szól, a440/2012. (XII. 29.) Korm. Rendeletet a hulladék-kal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatásikötelezettségérôl, 441/2012 (XII. 29.) Korm. Ren-deletA hulladékról szóló törvénnyel összefüggés-ben egyes kormányrendeletek módosításáról, a442/2012. (XII. 29.) Korm. Rendeletet, a csomago-

lásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatoshulladékgazdálkodási tevékenységrôl. Beszélt ahulladékká vált gépjármûvek, az elem- és akku-mulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálko-dási tevékenységrôl és az elektromos és elektroni-kus berendezésekkel kapcsolatos eljárásokról.

Dr. Ress Zoltán a NAV osztályvezetôje elô-adásában ismertette az az állami adóhatóság fel-adatkörébe „visszakerült” feladatokat, az új nyom-tatványokat, és a bevallások rendszerét.

Elôadásában kitért arra, hogy a VPOP hatás-köre még nem szûnik meg teljesen, hiszen az elô-zô évekre vonatkozóan az ellenôrzések egy ré-szét még ôk végzik, de már felkészültek a kétrendszer összefuttatására.

Pécs Expo 2013 Nemzetközi Üzletember TalálkozóA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara anagy múltú, 1969 óta idén 29-ik alkalommal meg-rendezett Pécs Expo nemzetközi kiállítás és üz-letember találkozó szakmai támogatója. A multi-szektorális vásár célja, hogy megerôsítse a régiógazdasági szereplôi, vállalkozásai és az ôket tá-mogató szervezetek együttmûködését, megmu-tathassák vállalkozásaik értékét és kiaknázzák aszemélyes ismeretségben és együttmûködésbenrejlô további gazdasági lehetôségeket. A kamarajúnius 6-án a vásár keretein belül nemzetközi üz-letember találkozót szervez, melyre elôzetesen akövetkezô honlapon lehet regisztrálni.

www.b2match.eu/pecsexpo2013.A regisztráció díjmentes, a tárgyalások munka-nyelve angol, de a tárgyalópartner függvényébenmás nyelv is lehetséges (magyar, horvát, német,szerb, ukrán).

Hatósági fórumFontos információk elsôkézbôlAz Enterprise Europe Network – Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara tájékoztató fórumotszervez a Baranya Megyei Kormányhivatal szak-igazgatási szerveinek együttmûködésével márci-us 12-én 9.00-12.00-ig a Pécsi KereskedelmiKözpontban. A rendezvény elôadói, a Fogyasztó-védelmi Felügyelôség, a Munkavédelmi Felügye-lôség, a Munkaügyi Központ és a Hatósági Fô-osztály Igazgatási Osztály szakemberei, napra-kész információt szolgáltatnak a vállalkozóknakaz ellenôrzéseik tapasztalatairól, a jellemzô hi-bákról és a hatósági szervek mûködésérôl. Azelôadások után lehetôség lesz a konkrét kérdé-sek megvitatására is. A részvétel a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagjai és aregisztrált vállalkozások számára ingyenes, deelôzetes regisztrációhoz kötött: www.pbkik.hu.

Termékdíj bejelentés az adóhatósághoz

C2C – klaszter matchmakingA Central Europe program keretében zajló CNCB (Cluster and Network Cooperation for BusinessSuccess in Central Europe, www.cncb.eu) klaszterfejlesztési projektHYPERLINK a végéhez köze-ledik. A nagyszabású zárókonferencia keretében a szervezôk Cluster to Cluster matchmakingrendezvényt is tartottak 2013. február 13-án, Velencében, mely hasonló volt a Pécsett, 2012 már-ciusában tartott nagy sikerû találkozóhoz.

A CNCB projekt keretében Ausztria, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Szlo-vénia dolgozik Magyarországgal együtt egy háromlépcsôs klaszter-optimalizálási projekten.

A projekt szakmai lezárásaként került megrendezésre a Final Conference, melyen a projekt ered-ményeinek bemutatása mellett számos szakmai elôadásra és klaszterek közötti matchmaking rendez-vényre is sor került. A konferencián az egyes munkacsomagok eredményeit a munkacsomagok vezetôimutatták be, a PBKIK részérôl Rabb Szabolcs ismertette a nemzetköziesítés munkacsomag eredmé-nyeit. A DG Enterprise & Industry képviselôje elôadásában ismertette az EU és az Európai Bizottság ed-digi és jövôbeli klaszterfejlesztési akcióit. Ezt követôen a klaszterek fejlôdésének, fejlesztésének lehet-séges irányairól tartott elôadást többek között Keresnyei János, a PBKIK külsô szakértôje is. A délelôt-ti elôadássorozatot pódiumbeszélgetés zárta, melynek témája a tapasztalatok és tudás megosztása volt.

Délután négy szekcióban, az alábbi szektorokban zajlottak üzleti és szakmai megbeszélések aklaszterek képviselôivel: „green sector”, ICT, biotechnológia, gyógyszer- és kozmetikaipar, mezôgazda-ság és élelmiszeripar, turizmus, kreatív ipar és kulturális örökség, gépipar. A biotechnológia szekciót dr.Szekeres György, a PBKIK külsô szakértôje moderálta. Emellett a CNCB projekt keretében klaszterekszámára kidolgozott, átfogó nemzetköziesítési és optimalizálási módszertant is a résztvevôk rendelke-zésére bocsátják (CNCB – a sikeres klaszterek eszköztára).

A találkozók eredményeképpen már kibontakozni látszanak a jövôbeni együttmûködések: a Dél-Du-nántúli Gépipari Klaszter meghívást kapott az ausztriai EuroMEC workshopra, ahol közös jövôbeni pro-jektek kidolgozása lesz a cél. A rendezvény motorja a 340 tagot számláló Mechatronics Clustert és aCNCB projektet is vezetô Clusterland Upper Austria. Nagy Eszter

”This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”

Page 18: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

HITELPROGRAM Dél-Dunántúli Gazdaság18

Széchenyi Kártya

A program célja a mikro-, kis- és közép-

vállalkozások átmeneti likviditási prob-

lémáinak kezelése a bankok által kibo-

csátott vállalkozói bankkártya (Széche-

nyi-kártya) segítségével. A konstrukció

egyszerûbb és gyorsabb eljárást tesz le-

hetôvé azzal, hogy a banki hitelbírálatot

az MKIK irodái készítik elô. A program

további elônye, hogy a Garantiqa Hitel-

garancia Zrt. 80%-ban készfizetô kezes-

séget vállal a vállalkozó hiteltartozásá-

nak visszafizetéséért, ami jelentôsen

mérsékli a vállalkozóval szembeni ban-

ki biztosíték-igényt. A hitelkeret 1+1

évig áll a vállalkozás rendelkezésére.

Tehát a hitel futamideje a szerzôdés alá-

írásától számított 1 év, amely a felül-

vizsgálati kérelem beadásával, illetve a

bank pozitív bírálata esetén további 1

évre meghosszabbodik újabb hitelszer-

zôdés megkötés nélkül. Így a Széchenyi

Kártya2 két évig használható.

A bankkártyához kapcsolódó hitel-

keret 500 ezer - 25 millió forint.

Széchenyi Forgóeszközhitel

A Széchenyi Forgóeszközhitel konst-

rukció elônyei:

■ A Konstrukció elônye, hogy nem

pusztán az átmeneti likviditási prob-

lémák áthidalására szolgál, hanem

hosszabb, akár 36 hónapos futam-

ideje miatt kifejezetten forgóeszkö-

zök finanszírozására alkalmas.

■ A maximális futamidôn belül Ön ha-

tározhatja meg Vállalkozása számá-

ra az optimális futamidôt, így kíván-

sága szerint tervezheti Vállalkozása

pénzügyeit.

■ Az igényelhetô hitel 1 millió Ft-tól

maximum 25 millió Ft-ig 100.000

forintonként emelkedô, így rugalma-

san alkalmazkodik az Ön Vállalko-

zásának finanszírozási igényeihez.

■ A Széchenyi Forgóeszközhitel

Konstrukció igénybevételével Vál-

lalkozása szintén egy államilag tá-

mogatott kedvezô kondíciójú hitel-

hez juthat.

■ A biztosítékok köre szinte azonos a

Széchenyi Kártya Konstrukciónál

megszokottakkal, így Forgóeszköz-

hitel esetében is a Vállalkozás tulaj-

donosának (ill. egyéni vállalkozó

esetén a vállalkozótól különbözô

magánszemély) személyes garanciá-

ja (kezességvállalása) a fô fedezet.

Széchenyi Beruházási Hitel

A Széchenyi Beruházási Hitel legfel-

jebb 50 MFt összegû, akár 10 éves fu-

tamidôre is igényelhetô hiteltípus, a vál-

lalkozás beruházásai, fejlesztései meg-

hitelezésére. Elônye, hogy hosszú távon

szolgálja vállalkozása mûködését, ver-

senyképességét, törlesztésével pedig al-

kalmazkodik a beruházás megtérülésé-

hez. A Hitel felhasználható ingatlan vá-

sárlásra, építésére, fejlesztésére, új és

akár használt gépek, tárgyi eszközök

beszerzésére, illetve a beruházáshoz

kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre is.

A Széchenyi Beruházási Hitel konstruk-

ció elemei:

■ Az igényelhetô hitel minimum 1

millió Ft, majd 100.000 forintonként

emelkedô összegû egészen 50 millió

Ft-ig.

■ A Széchenyi Beruházási Hitel eseté-

ben az Igénylônek a tervezett beru-

házás összköltsége min. 20%-ának

megfelelô saját erôvel szükséges

rendelkeznie.

■ A Hitel futamideje minimum 12,

maximum 120 hónap.

■ A rendelkezésre tartási idô maxi-

mum 18 hónap, a türelmi idô tarta-

ma legalább rendelkezésre tartási

idôvel azonos és maximum 24 hó-

nap lehet.

■ A Hitel fô biztosítéka a beruházás

tárgya (de a beruházás tárgya mellett

attól eltérô ingóság, illetve ingatlan

is bevonásra kerülhet a Bank által).

Agrár Széchenyi Kártya

Az Agrár Széchenyi Kártya a mezôgaz-

dasági termékek elôállításával, feldol-

gozásával és forgalmazásával, erdô-,

vad- és halgazdálkodással foglalkozó

mezôgazdasági ôstermelôk, családi gaz-

dálkodók, egyéni vállalkozók, illetve

társas vállalkozásként mûködô kis- és

középvállalkozások számára nyújtott

szabad felhasználású 1, 2 vagy 3 éves

lejáratú folyószámlahitel. Az Agrár Szé-

chenyi Kártya hitelkerete legalább 500

ezer Ft, vagy félmillió forintonként nö-

vekvô, legfeljebb 25 millió Ft összeg le-

het, melyhez a Magyar Állam 2% ka-

mattámogatást és kezességi díjtámoga-

tást biztosít.

A hiteligénylônek 15 millió forint

hitelösszegig egy, felette két lezárt, tel-

jes éves gazdálkodói múlttal és az

MVH-nál regisztrációs számmal kell

rendelkeznie. A hiteligénylônek nem le-

het köztartozása vagy lejárt hiteltartozá-

sa. A hitel biztosítéka 15 millió Ft hitel-

összegig az elôírt magánszemély készfi-

zetô kezességvállalása, 15 millió Ft fe-

lett a hitelnyújtó és az Agrár-Vállalko-

zási Hitelgarancia Alapítvány (AVH-

GA) által elfogadott egyéb fedezet (in-

gatlan vagy ingóság) bevonása is szük-

séges. Valamennyi hitelkonstrukció

igénylôlapja és az elôírt mellékletek a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara pécsi, komlói, mohácsi, siklósi és

szigetvári irodájában nyújthatók be,

ahol a szükséges nyomtatványokat is

biztosítják.

Széchenyi Támogatást Megelôlegezô

Hitel

Miért elônyös vállalkozása számára az

államilag támogatott Széchenyi Támoga-

tást Megelôlegezô Hitel konstrukciója?

■ Amennyiben az Ön vállalkozása

utólagos finanszírozású támogatást

nyert el, úgy a vállalkozásnak szinte

a teljes beruházást önerôbôl kell

megvalósítania, és csak a befejezést

követôen jut hozzá a támogatáshoz.

A Támogatást Megelôlegezô Hitel

segítségével a vállalkozása a várt tá-

mogatás összegének elôfinanszíro-

zását kérheti.

■ A hitel a késôbb beérkezô támoga-

tásból kerül törlesztésre.

■ A hitel összege 500 ezertôl 50 millió

Ft-ig terjedhet, a két érték között

Széchenyi Kártya Program a kamarában

Page 19: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

HITELPROGRAM 19Dél-Dunántúli Gazdaság

100 ezer forintonként emelkedô

összeggel igényelhetô, így rugalma-

san alkalmazkodik az Ön vállalko-

zásának finanszírozási igényeihez.

■ A megítélt támogatás akár 100%-

ának kérheti az elôfinanszírozását (a

hitelezô Bank ennél alacsonyabb hi-

telösszeget is jóvá hagyhat).

■ A maximális futamidôn belül Ön ha-

tározhatja meg vállalkozása számára

az optimális futamidôt, így kívánsá-

ga szerint tervezheti vállalkozása

pénzügyeit.

■ A hitel biztosítékaként nem szüksé-

ges tárgyi fedezetet felajánlani,

azonban alapvetô biztosíték a jövô-

ben befolyó támogatás összegének a

hitelezô bankra történô engedmé-

nyezése. (Éppen ezért olyan támo-

gatások, melyek nem engedményez-

hetôek a pályázati felhívás, vagy an-

nak mellékleteit képezô szabályzatai

alapján, nem kapcsolódhatnak a

Széchenyi Támogatást Megelôlege-

zô Hitel konstrukcióhoz)

Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel

Miért elônyös Vállalkozása számára az

államilag támogatott Széchenyi Önerô

Kiegészítô Hitel?

■ Amennyiben az Ön vállalkozása eu-

rópai uniós támogatást nyert el, de a

projekt összköltségéhez nem tudja a

saját forráson és a támogatáson felü-

li részt biztosítani, a Széchenyi Ön-

erô Kiegészítô Hitel segítségével ki-

egészítheti az önrészt.

■ A hitel összege 500 ezer és 50 millió

Ft között terjedhet, a két érték között

100 ezer forintonként emelkedô

összeggel igényelhetô, így rugalma-

san alkalmazkodik az Ön Vállalko-

zásának finanszírozási igényeihez.

■ A Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel

mellet Széchenyi Támogatást Meg-

elôlegezô Hitel is igényelhetô az el-

nyert támogatáshoz, ezek összege

együttesen akár 50 millió forint le-

het.

■ A maximális futamidôn belül Ön ha-

tározhatja meg Vállalkozása számá-

ra az optimális futamidôt, így kíván-

sága szerint tervezheti Vállalkozása

pénzügyeit.

A Széchenyi Támogatást Megelôlegezô,

illetve az Önerô Kiegészítô Hitelhez je-

lenleg kapcsolható pályázatok:

1. Mikro- kis- és középvállalatok tech-

nológiai fejlesztése

KMOP-2011-1-2-1/A

GOP—2011-2.1.1/A

2. Vállalati folyamatmenedzsment és

elektronikus kereskedelem támogatása

GOP-2011-2.2.1

KMOP-2011-1.5

Valamennyi hitelkonstrukció igénylô-

lapja és az elôírt mellékletek a Pécs-Ba-

ranyai Kereskedelmi és Iparkamara pé-

csi, komlói, mohácsi, siklósi és sziget-

vári irodájában nyújthatók be, ahol a

szükséges nyomtatványokat is biztosít-

ják.

www.pecsikamara.hu

Az Új Széchenyi Beruházási Hitel

fôbb paraméterei

A hitel összege: minimum 1, maximum

50 millió Ft.

Elvárt önerô: a projekt teljes megva-

lósítási költségének legalább 20%-a.

Futamidô: minimum 16, maximum

120 hónap.

A Társaság a szerzôdéskötés dátu-

mához képest maximum 24 hónap türel-

mi idôt, illetve 12 hónap rendelkezésre

tartási idôt biztosíthat.

A hitel célja/támogatható projektek:

■ Immateriális javak, gépek, berende-

zések, egyéb tárgyi-eszközök be-

szerzésének és egyéb beruházások

finanszírozása;

■ meglévô üzleti tulajdon, vagy bérlet

infrastruktúra bôvítése és/vagy fej-

lesztése és/vagy

■ gazdasági tevékenység elindításá-

hoz, tevékenységbôvítéshez, vagy

beruházáshoz kapcsolódó finanszí-

rozások, ideértve az e feltételeknek

megfelelô forgóeszköz-beszerzések

finanszírozását is azzal, hogy Beru-

házási- és a Beruházáshoz kapcsoló-

dó Forgóeszközhitel együttes folyó-

sítása esetén az adott Projekten belül

a Forgóeszközhitel aránya nem ha-

ladhatja meg a folyósított teljes hi-

telösszeg 30%-át.

Az Új Széchenyi Forgóeszközhitel

fôbb paraméterei

A hitel összege: minimum 1, maximum

50 millió Ft.

Futamidô: minimum 13, maximum

36 hónap

Rendelkezésre tartási idô: a hitel-

szerzôdés aláírásától számított maxi-

mum 12 hónap.

A hitel célja/támogatható projektek:

A vállalkozás gazdasági tevékenysé-

gének elindításához, vagy a tevékeny-

ségbôvítéshez szükséges, alapvetôen

forgóeszközök és/vagy szolgáltatások

beszerzésére irányuló finanszírozások.

Beruházási és Forgóeszköz hitel

közös paraméterei

A Kedvezményezett a támogatott pro-

jekt megvalósítását a Hitel folyósításá-

tól számított 60 napon belül köteles

megkezdeni és legkésôbb a Hitelszerzô-

dés megkötését követô 24 hónapon be-

lül, de az az adott ügylet sajátosságai-

nak figyelembevételével az egyedi Hi-

telszerzôdésben meghatározott idôpon-

tig befejezni és pénzügyi elszámolással

igazolni a támogatott Projekt megvaló-

sulását.

A Kedvezményezett a Projekt meg-

valósulását a beruházás befejezésekor

hitelt érdemlôen, dokumentumokkal

(pl.: szerzôdéssel, számlával stb.) is alá-

támasztottan köteles igazolni a Társaság

felé.

A hiteligények leadásában a kamara

pécsi és siklósi ügyfélszolgálata is köz-

remûködik.

www.pecsikamara.hu

Új Széchenyi Hitel Program a kamarában

Page 20: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

ÉPÍTÔIPAR Dél-Dunántúli Gazdaság20

Építtetô, kivitelezô, tervezô, városrendezô,mûszaki ellenôr, mûszaki vezetô, fôvállalko-zó, alvállalkozó, szakképesített alkalmazottvagy hatósági ellenôr. Valamennyien érintet-tek az építésüggyel foglalkozó jogszabályokjanuár 1-e óta hatályos módosulásában. Egy-elôre sok a bizonytalanság és a kérdés a vál-lalkozók körében, ez is kiderült a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara által szerve-zett fórumon Pécsett.

Ez év január 1-jétôl a helyi közigazgatás át-alakulásával létrejöttek a járási hivatalok, ezek-ben kaptak helyet az építésügyi és az építés-fel-ügyeleti hivatalok, amelyeket elsôfokú hatóságijogkörrel ruháztak fel. Ezzel új munkamegosztásalakult ki a települési önkormányzatok jegyzôi ésaz építésügyi hivatalok között. A Baranya MegyeiKormányhivatal Építésügyi és ÖrökségvédelmiHivatala másodfokú hatóságként mûködik az ideiévtôl, emellett két járás, Mohács és Szigetvár tér-ségében kiemelt építésügyi hivatalt hoztak létre,Kozármislenyben pedig építésügyi szolgáltatásipont mûködik.

Az építési törvény január 1-je óta hatályoselôírása szerint építôipari kivitelezési tevékeny-séget az folytathat, akinek az építôipari kivitele-zési tevékenység a tevékenységi körében szere-pel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzésé-hez alkalmas telephellyel rendelkezik. Feltétel to-

vábbá a megjelölt építôipari kivitelezési tevé-kenységi körének megfelelô szakképesítéssel,vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazottijogviszonyban álló – szakmunkás foglalkoztatá-sa. Az elôírások szerint szükséges továbbá egyugyancsak munkaviszonyban vagy tagsági jogvi-szonyban álló olyan személy alkalmazása is, akia tevékenységhez igazodó felelôs mûszaki veze-tôi feladatok ellátására jogosult. Amennyiben azépítôipari kivitelezést a munka jellegének megfe-lelô szakképesítéssel rendelkezô szakmunkásvégzi és a teljesítéshez nem vesz igénybe alvál-lalkozót, nem szükséges felelôs mûszaki vezetôalkalmazása.

Hamarosan elérhetô lesz az interneten azElektronikus Építésügyi Dokumentációs Rend-szer (ÉTDR), ami elektronikus adattárként mûkö-dik és az építésügyi hatóság elektronikus ügyin-tézésének bázisaként szolgál. Az engedélyezésieljárásokat megelôzi a rendszeren keresztüligénybe vehetô „szolgáltatási szakasz”. Ez azt acélt szolgálja, hogy az ügyfél elôzetesen informá-ciót szerezzen a hatóságtól az általa benyújtottdokumentumok jogszabályi megfelelésérôl.E szolgáltatás várhatóan lecsökkenti az ügyinté-zési határidôt, mivel az ügyfél az elôzetesen át-vizsgált és kijavított, kiegészített dokumentumo-kat nyújtja be a hatósághoz. Január 1-jétôl azépítésügyi hatósági engedélyezési eljárásokatmár elektronikus úton is kezdeményezhetik azépíttetôk, az új rendszer kényelmesebb, gyor-sabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügy-intézés. Ez utóbbira továbbra is lehetôség van akormányablakoknál. A tervdokumentáció kizáró-lag elektronikus formátumban nyújtható be.

Változtak a hatósági ellenôrzés feltételei is.Míg korábban az ellenôrzést a hatóság saját ha-

táskörben vagy jogszabályban rögzített külsôutasításra kezdeményezte, az év eleje óta márkérelemre is köteles eljárni. Minden bejelentett ki-vitelezésnél évente egyszer köteles helyszíni el-lenôrzést folytatni. Szabálytalanságok feltárásaesetén kormányrendeletben rögzített bírságot kö-teles megállapítani.

Új szabály az úgynevezett „jókarbantartásikötelezettség“ is. Ez arról szól, hogy a jövôben ahatóságnak vizsgálnia kell a valós helyzet és azengedélyezett építések közötti eltéréseket. Elté-rés esetén – akár 10 évvel a szabálytalan változ-tatást követôen is – utólagos rendezést írhat elô,mely szintén szankciókkal jár.

Megváltoztak a településrendezéssel kap-csolatos jogszabályok, módosult a tervtanácsirendszer is. Bevezették a településképi vélemé-nyezési eljárást, ebben meghatározott építésügyihatósági eljárások elôtt véleményezési jogukkalélhetnek a polgármesterek. A települési önkor-mányzatok elláthatják az épített környezet helyivédelmét, – a helyi építészeti értékek, a telepü-léskép, a rálátás és kilátás védelmét, meghatá-rozhatják a reklámok elhelyezési követelményeit,valamint a létesíthetô rendeltetések körét.

Új idôszámítása magyar építésügyben?

Kivitelezôk kötelezô regisztrációja

Az építési törvény szerint a kivitelezôi tevé-kenységet folytató vállalkozások kötelesekvoltak nyilvántartásba vetetni magukat a Ma-gyar Kereskedelmi és Iparkamaránál 2010. ja-nuár 31-ig. Azok a vállalkozások, amelyek eztkövetôen alakultak, illetve akik kivitelezôi te-vékenységüket ezt követôen kezdték meg, akivitelezôi tevékenység megkezdését követôlegkésôbb öt munkanapon belül kötelesekmegtenni bejelentésüket. Ugyanennyi idô állrendelkezésre az adatokban bekövetkezettváltozások átvezetésére is. E körbe tartoznaka felelôs mûszaki vezetô alkalmazásával kap-csolatos új szabályok miatti változások átve-zetése is.

Regisztrálni online a www.pbkik.hu oldalonvagy személyesen a kamara valamennyi ügy-félszolgálati irodájában lehet.

Csökkenhetneka jövôben az építôipari lánctartozások

A 2006-os év volt a magyar építôipar utolsó jóéve, ekkor 2300 milliárd forint volt az orszá-gos építôipari tevékenység, a múlt évben fo-lyóáron 1600 milliárd. Ez azt jelenti, hogy 6 évalatt elveszítette az építôipar piacának 46%-át,ráadásul a gazdasági válság különbözô ano-máliákat is elôhívott. Az egyik ilyen jelenségaz építôiparban a lánctartozás, aminek az ér-

téke napjainkra elérte a 400 milliárd forintosnagyságrendet és évrôl évre újratermelôdikezen a szinten. Ennek az összegnek a fele, kb.200 milliárd forint soha nem lesz kifizetve,mert már nincs sehol az, aki tartozik, vagyközben tönkremegy az, akinek tartoztak. Azalapvetô problémákat megoldaná, ha lenne fi-zetôképes kereslet az országban, ám egy

Új szabályozók a körbetartozások visszaszorítására

Page 21: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

ilyen dekonjunktúrális idôszak-ban, mint a mostani, más eszkö-zöket kell találni. A magyar kor-mány már 2013. március közepénhatályba szeretne léptetni egyolyan intézkedés-csomagot,amely hatékonyan segítené alánctartozás visszaszorítását.Koji László, az Építési Vállalkozók OrszágosSzakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke üdvöz-li a kormány szándékát, hiszen a szövetségmár régóta szorgalmazza e lépés megtételét.

— A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara(MKIK) a pécsi kamarával, valamint az ÉVOSZ-szal huzamosabb ideje szorgalmazza, hogyszükséges valamilyen megoldást találni a lánc-tartozások megszüntetésére. Úgy látszik, hogyezek a törekvések lassan beérnek. Az egyik ja-vaslatunk – amivel a kamara is egyetért – az úgy-nevezett Teljesítést Igazoló Szakértôi Szervezet(TSZSZ) felállítása. A szakmának ugyanis talánaz egyik legnagyobb problémája az, hogy amikoregy vállalkozás elvégezte a munkát, sok esetbennem tudja leigazoltatni a megrendelôvel a teljesí-tést, mert az nem akar, nem tud fizetni, ennélfog-va a vállalkozás nem tudja kiállítani a számlát ésígy képtelen hozzájutni a pénzéhez. Ezt próbáljaorvosolni a TSZSZ, amely kiküldi a szakértôit ésegy határozatban megállapítja, hogy szerinte mia valós teljesítmény – ez alapján pedig már ki le-het állítani a számlát.

— Ezek szerint a szakértôi szervezet csaka vitás ügyekben mûködik közre.

— Igen, csak a vállalkozó kérelmére tesz lé-péseket. Még ekkor is elôfordulhat, hogy nem fi-zet a megrendelô, ebben az esetben a TSZSZvéleményével bírósághoz lehet menni és kérni aszakértôi véleményben szereplô tényekkel kap-csolatos intézkedés elrendelését – adott esetbena pénz kifizetését – bírósági határozattal abbanaz esetben, ha a vállalkozó visszafizetési garan-

ciát tud adni. Erre azért van szükség, mert elôfor-dulhat, hogy a bíróság nem teljesen arra a követ-keztetésre jut, mint amit a szakértôi vélemény ál-lított, és ha nem jogos vagy nem olyan mérték-ben jogos a kérelem, legyen garancia arra, hogya vállalkozó visszafizeti az ôt jogtalanul megilletôösszeget. 2014. január elsejétôl a bíróságoknak– addig kapnak haladékot a felkészülésre – min-den olyan ügyet, ami a TSZSZ véleménye kap-csán került hozzájuk, a gyorsított ügyek eljárásirendje szerint kell lebonyolítaniuk. Ez azt jelenti,hogy egy éven belül meg kell hozniuk az elsôfo-kú határozatot. És hogy elkerüljék a rosszhisze-mû perrendtartás esetét, 2014. január elsejétôlelektronikus ügyintézés keretében köteles min-denki ezt intézni.

— A szakértôi szervezetek önálló szerve-zetek lesznek?

— A TSZSZ az MKIK mellettmûködik majd a területi kamarákközremûködésével. Amikor a Parla-ment elfogadja a törvényt, a kor-mány kidolgozza a végrehajtási ren-deletet, ezt követôen pedig létre kellhozni egy országos szakértôi listát. Alistán olyan személyek lehetnek, akiképítésügyi területen igazságügyiszakértôi végzettséggel rendelkez-

nek és emellett más feltételeknek is megfelelnek. — Ez a megoldás a jövôben keletkezô

lánctartozások elkerülésére vonatkozik. — Igen, a már meglévôket nem tudja orvo-

solni. Most csak egy eszközrôl tettem említést,de a Parlament elôtt van egy másik javaslat is,amire az EU is kötelezett bennünket. Ugyanis azUnió egyik direktíváját legkésôbb 2013. március15-éig be kell építeniük a nemzetállamoknak asaját jogrendjükbe. Ebben az áll, hogy a PolgáriTörvénykönyvnek kötelezôen el kell rendelnie a30 napos fizetési kötelezettséget és határidôt,csak kivételes esetben térhetnek el ettôl a felek60 naposra. Késedelem esetén a jegybanki alap-kamat+8% késedelmi kamatot köteles fizetni azadós – ez az Unióban idén március 15-étôl min-den államban így lesz. Ez azért is üdvözlendô,mert sok esetben az építési vállalkozó azért nemköveteli az önkormányzattól vagy a kórháztól,hogy fizessen neki késedelmi kamatot, mert attólfél, hogy meg sem hívják legközelebb egy tárgya-lásos eljárásra. Automatikusan kötelezô lesz a fi-zetés, és ha valaki nem fizet idôben, akkor auto-matikusan hozzáadódik a késedelmi kamat avégösszeghez. Ez is a lánctartozás elleni küzdel-met szolgálja.

Emellett a következô negyedévben a kor-mány vagy a Parlament elé kerül még néhány ja-vaslat: pl. az ajánlatok kiértékelésénél kötelezô-en figyelembe kell venni a minimális rezsióradí-jat. Vagy az, hogy felkérte a kormány a MKIK-t, aterületi kamarák közremûködésével dolgozzon kiépítési, beruházási és vállalkozási témájú minta-szerzôdéseket. Ez a 4-6 féle mintaszerzôdés el-

sôdlegesen, de nem kizárólagosan a mikro- éskisvállalkozói körnek szól, mivel az építôiparbandolgozó 96000 vállalkozás közül 92000 10 fônélkevesebb embert foglalkoztat, ráadásul ez a kis-vállalkozói kör az esetek több mint 50%-ábanszóbeli és nem írásbeli megállapodás alapjánvégzi a munkáját. Ebbôl pedig rengeteg a vita ésa nem fizetés, ezért a kamara és a szakmai szö-vetség is azt szeretné, hogy minél inkább terethódítson a vállalkozási kultúrában az írásos meg-állapodás.

Kiemelek még egy fontos dolgot, amire azépítési vállalkozónak biztosan oda kell figyelnie:mint minden évben, ebben az évben is módosul-ni fog a közbeszerzési törvény, ugyanígy az épí-tési beruházási közbeszerzésekre vonatkozószabályok. Egyelôre úgy látom, hogy a vállalko-zók javára. Testületünk mindig is hangoztatta,hogy jogokban és kötelmekben nem szimmetri-kus a közbeszerzési piacon a vállalkozói szerzô-dések tartalma és környezete, meg kell erôsítenia vállalkozók pozícióját – ezt most a közbeszer-zési törvény és végrehajtási rendeleteinek módo-sítási csomagja tartalmazná.

— Vállalkozói oldalról nézve megnyugta-tó ez a most elindult folyamat a lánctartozá-sok megszüntetésére? Elégséges lesz ez ar-ra, hogy ne legyen több száz milliárdos a kör-beartozás, mint ma?

— Ezek a lehetôségek segíteni fognak. Eh-hez a csomaghoz hozzá kell tenni azt is, hogy2011. szeptember 15-étôl már módosult a közbe-szerzési törvény és végrehajtási rendelete olymódon, hogy kimondta: a fôvállalkozó csak akkorkaphatja meg a pénzét, hogy ha kifizette az alvál-lalkozóit. Ez részletszabályokkal körül van véve.A nagy baj az, hogy nagyon sok mikro- és kisvál-lalkozás vagy alvállalkozói pozícióban lévô vállal-kozás ezt nem tudja. A piac ilyen irányú ellenôr-zése sajnos nem valósul meg és a már meglévôjogszabályok egy része sem tud érvényesülni agyakorlatban, mert a felek nem ismerik és nin-csenek tisztában a jogaikkal. A megrendelô pedigkönnyen vissza tud élni a pozíciójával. Hosszúidô és mentalitás-változás szükséges ahhoz,hogy csökkenjenek ezek az esetek, mert a leg-jobb jogszabályváltozást morálisan is alá kell tá-masztani. Leginkább a legnagyobb megrendelô,a magyar kormány tudná ezt megvalósítani, merta megrendelések közel 60%-a közösségi meg-rendelés. N.T.

ÉPÍTÔIPARDél-Dunántúli Gazdaság 21

Page 22: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

Pályázhatnak mikro-, kis- és közép-

vállalkozások.

Támogatható tevékenységek:

Gyakornokok foglalkoztatása

Mentori tevékenység

Adminisztrációs feladatok

Gyakornoki munkahely kialakítá-

sához beszerzések, felújítás, átala-

kítás

Gyakornok foglalkoztatásának felté-

telei:

— 25 évesnél fiatalabb,

— legfeljebb 18 hónapja szerezte meg

elsô nappali iskolai rendszerû kö-

zépszintû (középfokú, OKJ-s) szak-

képesítését,

— legalább 6 hónapig tanulószerzôdé-ses volt a megszerzett szakképesíté-sével összefüggésben,

— a szakképesítés vizsgáját követôen

nem volt (és nincs) olyan munkavég-

zésre irányuló jogviszonya, munka-

köre amelyet a szakképesítéssel tölt

be; (korábban csak olyan munkakör-

ben lehetett jogviszonya, ahol nem

hasznosította szakképesítését),

— a pályakezdô, szakképesítésének

megszerzése óta kedvezményezettel

nem állt munkaviszonyban

Mentori tevékenység:

A pályázónak egy szakembert kell

kijelölnie, aki mentorként segítô, érté-

kelô szerepkört tölt be a fiatal mellett.

Feltétele: a gyakornok munkaköré-

vel megegyezô szakirányú, legalább kö-

zépfokú végzettségû és min. 5 év szak-

mai tapasztalatú szakember, aki szak-

mailag segít, fejleszt, értékel és doku-

mentál.

A támogatás mértéke:

100% lehet.

A projekt megvalósítása: a megkez-

déstôl számítva minimum 9, maximum

14 hónap.

A támogatás összege:

Az igényelhetô támogatás összege:

legalább 460.350 Ft, legfeljebb

30.000.000 Ft

A. a gyakornok 9 havi bérköltsége járu-

lékokkal növelve (minimum a garan-

tált bérminimum, maximum a garan-

tált bérminimum másfélszerese)

B. a gyakornokok száma x havi 54.000

Ft x 9 hónap: ebbôl 54.000 forinton-

ként maximum 46.000 Ft a mentor

havi költsége, illetve max. 8.000 Ft

fordítható egyéb általános, admi-

nisztratív havi költségekre

C. kötelezô nyilvánosság költsége:

összesen max. 50.000 Ft

D. ERFA típusú költségek (eszközbe-

szerzés, felújítás): összesen maxi-

mum A+B+C x 0,25

A pályázónak vállalnia kell a támo-

gatással megegyezô idejû kötelezô to-

vábbfoglalkoztatást.

Könnyített elbírálású pályázat, nincs

lehetôség hiánypótlásra, de benyújtási

határidôn belül ismételt benyújtásnak

nincs akadálya.

A pályázat benyújtása: 2013. 02. 15. –

2014. 04. 30.

A benyújtás és elbírálás folyamatos.

Bôvebb információ:

ww.pecsikamara.hu

Gyakornoki program – a tanulószerzôdés keretében tanult

pályakezdôk támogatásáraTÁMOP-2.3.4.A-13/1

A kamara folytatja a vállalatok szak-

képzett munkaerô iránti keresletének

és a fiatal pályakezdô szakmunkások

munkaerô-piaci helyzetének megis-

merését célzó országos felméréshez

kapcsolódó baranyai terepmunkáját

és adatbevitelét.

Az országos felmérést a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara Gazda-

ság- és Vállalkozáskutató Intézete

(GVI) koordinálja. A felmérésen ta-

nulókat és cégeket is megkérdeztek a

jelenlegi szakmai helyzetük értékelé-

sérôl.

Összesen 137 tanulót kérdezett meg

a kamara háromféle kérdôívvel. A 2011.

tavaszán megkeresett diákok egy részét

kérdezték arról, hogy miként alakult a

szakmai pályafutásuk az elmúlt bô fél

évben.

A másik kérdôívvel a GVI által

megadott villanyszerelô és gépi forgá-

csoló szakmákban tanuló diákokat ke-

restek fel, a harmadik kérdôívvel pedig

a 2012. tavaszán meg nem kérdezett,

2011-ben szakmát szerzett tanulókat

kérdezték. Mindkettô kérdôívben arra

voltak kíváncsiak, hogy miként értékeli

a tanuló az iskolai, a gyakorlati képzô-

helyi oktatást, jelenleg hol, milyen

munkakörben dolgozik és elégedett-e a

jelenlegi helyzetével. Arra is kíváncsiak

voltak, hogy aki nem dolgozik, keres-e

munkahelyet.

A cégeket a jelenlegi dolgozóik lét-

számának alakulásáról kérdezték elsô-

sorban. Fontos volt látni, hogy az elmúlt

egy évben valamint az elkövetkezô 3

éven túl, de négy éven belül miként vál-

tozik a szakmunkások létszáma, volt-e,

lesz-e munkaerô-felvétel és elbocsátás a

cégnél, ha igen, pontosan milyen szak-

mákban. Arra is válaszolnia kellett a

megkérdezett 134 cég képviselôjének,

hogy az elmúlt egy évben alkalmaztak-

e szakmunkás végzettségû pályakezdôt.

Amennyiben igen, milyennek tartották

felkészültségüket, és milyen készségek-

kel nem rendelkeztek.

A kérdôív kitért még a tanulószerzô-

déses rendszerre is, hogy van-e a cégnél

szerzôdéssel tanuló diák, ha igen, mi-

lyen juttatásban részesülnek, mit gondol

a cég a tanulószerzôdéses szabályokról.

Végéhez közeledik a szakmai helyzetértékelés

Page 23: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23

A Nemzetgazdasági Minisztérium a

Magyar Kereskedelmi és Iparkama-

rával közösen az MKIK-nek gondo-

zásra átadott szakképesítések közül

39-ben a nappali tagozaton végzôs ta-

nulók számára, az idén 6. alkalommal

szervezi meg a Szakma Kiváló Tanu-

lója Versenyt és az Országos Szakmai

Tanulmányi Versenyt.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara által szervezett elôdöntôkre,

melyek 2013. január 7-e és 21-e között

kerültek megrendezésre, 152 tanuló ad-

ta be jelentkezését 21 szakmában 13 is-

kolából. A legtöbben vendéglátóipari,

gépipari és építôipari szakmákban in-

dultak a megmérettetésen. A kijavított

dolgozatokba a résztvevôk február 6-án

tekinthettek be.

Az eredmények alapján a következô

tanulók jutottak tovább az országos elô-

válogatókra:

Az ország legjobb tanulói egy-egy

munkadarab elkészítésével mutatják be

tudásukat és szakmájukat a Szakma

Sztár Fesztiválon. Ez remek lehetôséget

nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákok-

nak új szakmák megismeréséhez és

döntésük elôsegítésében. A Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara közel

400 pályaválasztás elôtt álló tanuló szá-

mára biztosít lehetôséget a budapesti

döntôn való részvételre.

A verseny egyik kiemelt feladata és

célkitûzése, hogy a fizikai szakmák tár-

sadalmi presztízsét és vonzerejét emelje

a pályaválasztó fiatalok és a társadalom

szélesebb köreiben. Azok a fiatalok,

akik vállalják a versenyen a megméret-

tetést és a versenyzéssel járó kihíváso-

kat reflektorfénybe kerülnek és példa-

mutatásukkal fontos szerepet töltenek

be a szakmák elismertségének és meg-

becsülésének növelésében.

Az idei versenyek döntôje a Szakma

Sztár Fesztivál 2013. április 24-26-a kö-

zött kerül megrendezésre Budapesten, a

Hungexpo területén.

Gratulálunk a továbbjutóknak!

További információ:

www.pbkik.huwww.szakmasztar.hu

Szakmai versenyek baranyai elôdöntôinek eredményei

Résztvevôk Szakképesítések Képzôhely Iskola

Király Gyula bútorasztalos Kökönyösi Oktatási Központ Kökönyösi Oktatási Központ – Komló

Székelyi Dusán géplakatos HB-Kapcsolószekrénygyártó Kft. 500-as Angster József Szakképzô Iskola – Pécs

Domokos Sándor hegesztô B.K.N. Metál Kft. 500-as Angster József Szakképzô Iskola – Pécs

Buza Roland villanyszerelô E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. 500-as Angster József Szakképzô Iskola – Pécs

Valkai Tamás hegesztô Baranya Megyei Radnóti Miklós Baranya Megyei Radnóti Miklós

Szakközép- és Szakiskola, Kollégium Szakközép- és Szakiskola, Kollégium – Mohács

Sólyom Norbert pincér N és H Kereskedelmi és Szolgáltató Pécsi József Nádor Gimnázium és

Bt. és Antácska Kft. Szakképzô Iskola – Pécs

Kiss Dániel mûszakicikk eladó VÖRÖSKÔ Kereskedelmi és Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó-

Szolgáltató Kft. ipari Szakközépiskola és Szakiskola – Pécs

Tatai Máté pincér Laterum Kereskedelmi és Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó-

Vendéglátó Kft. ipari Szakközépiskola és Szakiskola – Pécs

Tatai Endre burkoló Parcsetich Gábor E.V. Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola,

Szakiskola és Kollégium – Pécs

Stölkler András festô, díszítô, mázoló TAN-SZAK Kft. Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola,

és tapétázó Szakiskola és Kollégium – Pécs

Heim Dávid Simon kômûves Pécsi Építô és Tatarozó Zrt. Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola,

Szakiskola és Kollégium – Pécs

Zách Attila László bútoripari technikus Simonyi Károly Szakközépiskola Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

és Szakiskola – Pécs

Juhász Bálint épületgépész technikus Simonyi Károly Szakközépiskola Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola

és Szakiskola – Pécs

Rónai László gépgyártás- Zipernowsky Károly Mûszaki Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskola

technológiai technikus Szakközépiskola – Pécs

Page 24: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

SZAKKÉPZÉS / ENTERPISE EUROPE NETWORK Dél-Dunántúli Gazdaság24

Elfogadták a hétéves pénzügyi keretet

Megszületett a megállapodás a következô hét-éves pénzügyi kerettervrôl. A pénzügyi kötele-zettségvállalások szintjét a hét évre kivetítve960 milliárd eurónál, a kifizetések szintjét pedig908,4 milliárd eurónál húzták meg. Az elôbbi azEU nemzeti összjövedelmének 1, az utóbbi pe-dig a 0,95 százaléka. Az egy fôre jutó nettó po-zíciót tekintve Magyarország – Litvánia mögött –a második legmagasabb összeget harcolta kimagának, ami nagyon jó eredménynek számít.A tanácsi megállapodás után a véglegesítéshezaz Európai Parlament támogatásának elnyeréseszükséges. Az EP nem jogosult újranyitni a vitáta keretköltségvetésrôl, de az egész csomagrólszavaznia kell majd igennel vagy nemmel.

Biztonságosabbá váltak a vegyi anyagok Európában

A REACH rendelet hatálybalépésével sokkalbiztonságosabbá vált a vegyi anyagok haszná-

lata Európában, derül ki egy európai bizottságijelentésbôl. A REACH a vegyi anyagok regiszt-rálására, értékelésére és engedélyezésére vo-natkozó rendelet, amelynek felülvizsgálata so-rán értékelték mûködését, és azt, hogy mennyi-re teljesültek sajátos célkitûzései, nevezetesenaz emberi egészség és a környezet magas szin-tû védelmének biztosítása. Az EU támogatástnyújt, hogy elôsegítse az alapkutatás eredmé-nyeinek piaci hasznosítását. A piacon lévô anya-gokkal kapcsolatos információk hamarabb hoz-záférhetôk a nyilvánosság számára, és célzot-tabb kockázatkezelési mechanizmusok léptekéletbe. Ez a tendencia a jövôben is folytatódnifog, hiszen az iparág szereplôi folyamatosan ar-ra törekednek, hogy új anyagokkal helyettesít-sék a legveszélyesebb vegyi anyagokat.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltérképezése és megakadályozása

Az Európai Bizottság kiskereskedelmi cselekvé-si tervet fogadott el, és zöld könyvet tett közzé avállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátá-si lánc mentén alkalmazott tisztességtelen ke-

reskedelmi gyakorlatról. A kis- és nagykereske-delmi szektor, amelynek az Európa 2020 straté-gia fontos szerepet szán a növekedés és a fog-lalkoztatás élénkítésében, az uniós gazdaságegyik legfontosabb részét alkotja. Az ágazat,amelyben az összes európai kis- és középvállal-kozás 29%-a tevékenykedik, az uniós GDP11%-át állítja elô, és csaknem 33 millió ember-nek ad munkát, köztük nagyszámú fiatalnak, nô-nek és alacsony képzettségû munkavállalónak.Továbbra is számos akadály nehezíti azonban ahatárokon átnyúló árubeszerzés gördülékenymûködését, a fogyasztók hozzáférését a mástagállamokban nyújtott kiskereskedelmi szolgál-tatásokhoz, és a kiskereskedôk piacra lépését.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselete

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]

A hónap témái

Tájékoztatóaz együttmûködési megál-

lapodások megkötésérôl

A nyári összefüggô szakmai gyakorlatra

a 3 éves szakképzésben tanuló 9. osztá-lyos tanulók csak együttmûködési megál-lapodással kerülhetnek kihelyezésre.

A tanulószerzôdés megkötésének fel-

tétele a 10. osztály szeptemberében a si-

keresen teljesített szintvizsga és az ered-

ményesen lezárt 9. osztály. A 9. osztály

eredményes befejezésének szerves része

a nyári szakmai gyakorlat, melyet az is-

koláknak kell megszervezni.

Azok a vállalkozások, ahol tanuló-

szerzôdéssel folyik gyakorlati képzés, a

januártól hatályos rendelkezés alapján

abban az esetben tudják visszaigényelni a

saját szakképzési hozzájárulási alap fe-

letti költségüket, amennyiben a tanuló-

szerzôdéses költségük jelentôsen megha-

ladja az együttmûködési megállapodásét.

A rendeletben megfogalmazott egyéb

alternatívák egyeztetésére kérjük, hogy

keresse kamarai tanácsadóját.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara szakképzési tájékoztató

fórumot tartott a gyakorlati képzôhely

ellenôrzésben és a szintvizsgákban

résztvevô szakértôk számára. A ren-

dezvényen képviseltették magukat az

iskolák képviselôi is, akik szintén részt

vállalnak az eljárások lebonyolításá-

ban.

A gyakorlati képzôhely ellenôrzése során

a kamarai szakértôk ellenôrzik a gyakor-

lati képzéshez szükséges szakmai, tárgyi

és személyi feltételek meglétét. Vizsgál-

ják a vállalkozás legális mûködését iga-

zoló okiratok mellett a tanulók oktatásá-

hoz szükséges dokumentumokat.

A szintvizsgában érintett szakértôk

részt vesznek a vizsga szervezésében és

lebonyolításában.

A fórumon kiemelt hangsúlyt kapott

az eddigi ellenôrzések során felmerült

problémák megvitatása, elôtérbe helyez-

ve a foglalkozási napló pontos vezetését,

illetve a kötelezô tanulói juttatások doku-

mentálását.

A szintvizsgát érintô feladatok meg-

beszélése szakmacsoportok szerint foly-

tatódott, mely során a szakemberek meg-

vitatták az adott szakterülethez tartozó

konkrét feladatokat.

A szakképzést érintô fontosabb jog-

szabályi változások a kamara honlapján

olvashatók: www.pbkik.hu/szakkepzes

Elôtérben a gyakorlati képzési dokumentáció

Page 25: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

KREATÍV IPAR 25Dél-Dunántúli Gazdaság

Közösségi kertek, közösségi terek a „Világ”,illetve Európa boldogabb felén jól ismert, márbegyakorolt, közösségépítô hívószavak. Be-fogadó, közösségi munkára és együttmûkö-désre épülô kulturális találkozóhelyek ezek,amelyek ma már a modern városokban lép-ten-nyomon tetten is érhetôk. Érdekesség,hogy létrejöttük alulról épülô civil kezdemé-nyezés eredménye. Ez a közös bennük. Dehogyan és hol találunk mondjuk Pécsett befo-gadásra alkalmas civil, független projekteket,miként tudják megoldani hosszú távú fenn-maradásukat, illetve milyen mértékû lehet aközponti részvétel a hagyományos kultúra te-rületén. SZUHAY MÁRTONnal beszélgettünk.

— Az ön által képviselt szubkulturális mû-vészet értékrendszere miként építhetô be egynagyváros – úgymint Pécs – kulturális vérke-ringésébe?

— Jóllehet egy-, másfél évtizeddel ezelôtt,amikor elkezdtünk a kulturális szférában dolgoz-ni, még utcai kiállításaink, felfedezetlen helyekenmegrendezett eseményeink talán valóban szo-katlannak, egyedinek – ahogy ön fogalmaz„szubkulturálisnak” számíthattak. Mára azonbanez a réteg, ez a fajta mûvészeti attitûd nemhogyfelszivárgott a föld felszínére, hanem jól látható-an el is lepte azt. A public-art, a land-art fogalma,az egykori ipartelepek helyén megvalósuló kultu-rális projektek, vagy épp a mikro-struktúrákatreprezentáló szoba galériák és mûhelyek mára a„main-stream” kultúra részeivé, – sôt mondhatni– kötelezô elemeivé váltak.

— Mennyire fontosak egy város kulturáliséletében a fent említett közösségi terek?

— A nyilvános terek, közösségi helyszínekszerepe és megítélése az elmúlt évtizedekbenhatalmasat változott. A közterek és közösségi-te-rek a társadalomban kohéziós funkcióval bírnak.Míg egykoron erre „potenciális veszélyként” te-kintett a mindenkori hatalom, addigra mára – ta-lán pont ezért is – a társadalomtudományok ésaz építészet egyik központi kérdésévé váltak: ho-gyan befolyásolják a nyilvános helyek, azok fizi-kai megnyilvánulásai az összetettebb társadalmiés szociális szokásokat. Mára a közösségi tér,visszanyerte eredeti szerepét. Számomra tehátegy jól mûködô közösségi tér – ahol a fogyasztáskényszerének a helyébe az alkotás vágya és le-hetôsége lép – olyan, mint egy gémeskút.Használata nélkül kiszáradnánk...

— A Kulturális Labor Szociális Szövetke-zet tevékenységének melyek a fô pillérei?

— A Laborban – nemcsak laboratóriumi kö-rülmények között – közösségi tereket szeretünklétrehozni, illetve létrejöttükben valamilyen for-mában részt venni. Persze ez rendkívül összetettfolyamat, ami sokfajta munkával jár. Egy idô utánazt vettük észre, hogy bizonyos munkákra külön-külön is igény van, azaz, amit egy jó ideig önkén-tes munkában végeztünk, azt „ki tudtuk vezetni apiacra” és külön szolgáltatásokként értékesítettükazokat,–- majd egy elnyert munkahelyteremtôpályázatunk eredményeként – önálló mûhelyektudtak ezekbôl alakulni. A Labor munkájához szo-rosan kapcsolhatóan egy grafikai, egy filmes mû-hely, egy újrahasznosított alapanyagokkal foglal-kozó közösségi klub, egy bicikliszerviz és köl-csönzô, illetve egy térberendezéssel és fényfes-téssel foglalkozó installációs csapat dolgozikPécs városában. Mára ezek egymástól függetle-nül (is) mûködnek, de ha egy felkérés megkíván-ja, akkor ezek egymással kooperálva, egy szer-vezô stáb alá beosztva dolgoznak együtt, ami na-gyon hatékony, látványos és színvonalas munkáteredményez.

— Beszéljen a Kulturális Labor által készí-tett installációkról...

— Egy-két nagyobb munkánk a városból,csak felsorolásszerûen: 2006 –- Varázskert a Jó-kai téren, egy vár-szerû kilátó-színpaddal a térközepén, lebegô-kockákkal, óriás zászlókkal azutcák torkolatainál, melyek egy hatalmas szín-paddá változtatták az egész teret hetekre. 2007-2009 – Labor Kísérleti Kultúrtér a Zsolnay gyár-ban: önfenntartó elôadói és alkotói tér több mint

ezer négyzetméteren, nemzetközi partnerekkelés programokkal, egyedi látványvilággal, komolyszakmai elismerés mellett. 2010 – VarázskertUtczabár, a Király utca végén, egy foghíj telken,galériával, kilátóval, napozóval, gyerekprogra-mokkal, zenével, verssel. 2009–2012 – fényfes-tés a város különbözô pontjain, így a BarbakánBástyánál, a Kodály Központ falain vagy akár aZsolnay Kulturális Negyedben...

— Milyen szakmai visszajelzések érkez-tek az ozorai fesztivál Magic Garden helyszí-nének tervezési és kivitelezési munkálataitkövetôen?

— Ahogy arról már beszéltem, akkor mûkö-dik igazán jól a Labor, amikor együttmûködik.Együttmûködik saját magával és másokkal. A2011-es, de a 2012-es ozorai Magic Garden hely-szín létrehozása és mûködtetése különösen jópélda – ha nem a legjobb példa – erre. Ebben azesetben ugyanis nemcsak a Labor mûhelyeinekmunkáját volt szükségszerû összehangolni, ha-nem egyszerre kellett pécsi, budapesti, ozorai éskörnyékbeli, illetve nemzetközi csoportok és al-kotók különbözô munkastílusát, habitusát ésmunka-minôségét egymáshoz illesztgetni úgy,hogy a munka eredményesen, a kívánt cél eléré-sének irányában, súrlódásmentesen mehessen.Az építési idôszak alatt több tucat eltérô korú,szociális helyzetû és nemzetiségû ember dolgo-zott együtt, a véghajrában talán százan is... Eb-ben az esetben a Labor tehát inkább már csakegy katalizátor szerepet töltött be, ami kötelezô-en párosult a tervezôi, koordinátori és adminiszt-rációs feladatokkal. A munka dandárját kisebb-nagyobb szakmai csapatok, mûvészeti csoportokés független alkotók végezték. A végeredményegy organikus, mégis egységes, egy népi ele-mekbôl építkezô, ugyanakkor kortalan mesesze-rû falucska lett, mely csak évrôl-évre, a fesztiválidejére válik láthatóvá a nagyközönség elôtt.

(Közös munkánkat utoljára a pécsi Time-Outdíjazta, melyben az „Év Pécsi Alkotása” címetkapta a kert...)

— Szakmai pályafutása során mi az a kre-atív sikersztori, amelyet elsôként említene?

— Talán pont az a folyamat, ahogyan idáigeljutottunk. Egy állomásnak pedig a felújítás elôt-ti Zsolnay gyárnak a Kísérleti Laboratóriumát em-líteném talán, mely a legemlékezetesebb szá-momra... Az egykoron ott cikázó elektronok máighatással vannak rám...

E.É.

Kapcsolódó filmek a Youtube-on a „LaborMediaMuhely”feltöltésében: Varázskert > Varázskert 1. / 2.Fényfestés: Labor Lumen Squad in: The croatian job / LaborLumen Squad painted the Cultural QuarterOzora, Magic Garden > Magic Garden 2012 @ OZORAFestival / Building a Magic Garden part 1. / part 2.

Kulturális Laborés a kreatív siker

Page 26: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság26

A 200 órás, emelt szintû OKJ-s kép-

zés lehetôvé teszi, hogy a résztvevôk

mind az ajánlatkérôi, mind az aján-

latadói oldalon magas szintû szaktu-

dással bíró szakemberekké váljanak

a közbeszerzési eljárások szervezé-

sében és lebonyolításában. A képzés

szakmai programja a magyar köz-

beszerzés törvényi szabályozásra,

annak gyakorlatára és az elektroni-

kus közbeszerzési rendszerre terjed

ki, illetve egyéb kiegészítô tantár-

gyakra is: jogi, pénzügyi, számviteli

és gazdasági ismeretek.

A képzés célja:

A közbeszerzési referens munkakör

betöltéséhez szükséges kompetenciák

elsajátíttatása. A közbeszerzési refe-

rens legyen képes, hogy ajánlatkérôi és

ajánlattevôi oldalon eredményesen

tudja elôsegíteni a közbeszerzési és

egyéb jogszabálynak való megfelelést.

A képzést elvégzô hallgató alkalmas

lesz arra, hogy sikerrel alkalmazza a

közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabá-

lyokat.

A tananyag egységei:

● Közbeszerzési vonatkozású gazda-

sági- és pénzügyi tevékenység(1964-06),

● Közbeszerzési vonatkozású általá-

nos jogi ismeretek (1963-06),

● Közbeszerzés (1960-06).

A képzés elvégzését követôen kerül

sor a vizsgadolgozat elkészítésére. A

résztvevôk a képesítés megszerzéséért

írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, me-

lyet a vizsgadolgozat megvédésével

zárnak.

Hallgatóinkat a 34/2010. (V. 12.)

IRM rendeletben megtalálható szak-

mai és vizsgakövetelmények alapján

készítjük fel, a módosított közbeszer-

zési törvény gyakorlati tapasztalatai

alapján aktualizált tematikával. Vizs-

gaszervezô intézményünk a Nemzeti

Munkaügyi Hivatal Szakképzési és

Felnôttképzési Igazgatóság.

„Játékok, s aki mögöttük van” cím-

mel jelent meg a Dél-Dunántúli Gaz-

daság lapjain egy írás tavaly decem-

berben Bognár József feltalálóról.

A mérnöki alapvégzettségû érde-

mes feltaláló idén márciustól a kamara

megbízásából ad tanácsot feltalálók

számára havi egy alkalommal, elôre

meghirdetett idôpontban.

A cél a hasznosításra érdemes ötle-

tek, találmányok kiválasztása, és a to-

vábblépéshez javaslat adása, segítség-

nyújtás a baranyai innovátoroknak

iparjogvédelmi bejelentéseik elkészíté-

séhez a megvalósíthatóság, újdonság-

vizsgálat, szabadalomkutatás és a „state

of the art” meghatározása területén.

Az idôpontok kitûzésére a késôbbi-

ekben kerül sor, kérjük, figyelje honla-

punkat (www.pbkik.hu/ric) vagy kér-

jen tájékoztatást a 72/507-186 számon

vagy az [email protected] e-mail címen.

Egyedi tanácsadás – feltalálók számára

K É P Z É S I F E L H Í V Á SKözbeszerzési referens

OKJ 54 343 03 0000 00 00

Tanfolyam megnevezése: Közbeszerzési referens

OKJ-s száma: 54 343 03 0000 00 00

A tanfolyam szervezôje: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

Felnôttképzési nyilvántartási szám: 02-0040-05

A tanfolyam idôtartama: 200 óra

Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ (7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.)

Tervezett kezdési idôpont, képzési napok: 2013 tavasza – amennyiben a cso-

portlétszám eléri a minimális 15 fôt, a dátum is pontosításra kerül. Oktatások

rendje: heti 2 alkalom (péntek-szombat).

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele:

● modulzáró vizsgák teljesítése

● vizsgadolgozat elkészítése

Részvételi díj:

kamarai tagoknak: 240.000 Ft + vizsgadíj (40.000 Ft)

nem kamarai tagoknak: 260.000 Ft + vizsgadíj (40.000 Ft)

Az összeg tartalmazza az oktatási segédanyagok, az évközi modulzáró vizsgák és

az OKJ-s záróvizsga díját is. Részvételi díj megfizetésére két egyenlô részletben

van mód.

Igényelhetô felnôttképzési szolgáltatások: elôzetes tudásszint-felmérés, képzé-

si szükségletek felmérése és képzési tanácsadás.

A belépés jogszabályban megfogalmazott minimum feltétele: középiskolai

érettségi.

Minimális csoportlétszám: 15 fô. Maximális csoportlétszám: 20 fô.

Beiratkozás: folyamatosan, a létszámkeret feltöltéséig! A jelentkezések a beérke-

zés sorrendjében kerülnek feldolgozásra, a regisztrációról visszajelzést küldünk.

További információ, jelentkezés:

Császár Gergely – 72/507-186 – E-mail: [email protected]

Szakmai információ:

Rabb Szabolcs – 20/ 441-9135 – E-mail: [email protected]

Page 27: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

INNOVÁCIÓ 27Dél-Dunántúli Gazdaság

A négy megyei kamara és egyetemek

összefogásával létrehozott, a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara által

koordinált weboldal több száz együtt-

mûködési profilt tartalmaz magyar nyel-

ven. A partnerek hosszú távú célja, hogy

országos szintre terjesszék a mûködést,

szélesítve ezzel a portfóliót, a kooperáci-

ók létrejöttének valószínûségét. Jelenleg

Pécsett, Szegeden, Gyôrben és Debre-

cenben mûködnek kontaktpontok.

A cél

Az InnoPortfólió projekten keresztül a

hazai ipari és kutatói innovációs/fejlesz-

tési kapacitások és lehetôségek össze-

kapcsolása lehetôvé válik, abban a re-

ményben, hogy

● olyan együttmûködések indulnak,

melyek a nemzeti és nemzetközi pi-

acokon is sikereket érnek el

● olyan kutatási együttmûködések

szervezôdnek, melyekben az ipari és

kutató szereplôk hozzáadott értéket

teremtenek

● olyan együttmûködések indulnak,

melyek a 2014-tôl induló HORI-

ZON és COSME támogatási progra-

mokra történô felkészülést megala-

pozzák.

Trendelemzések

A http://innoportfolio.hu alatt elérhetô

felület az innovatív ötleteket, projekte-

ket, megoldásokat tartalmazó profilo-

kon túl trendelemzéseket is nyújt a re-

gisztrált látogatók számára. A trend-

elemzések az egészségipar – biotechno-

lógia, kreatív ipar, környezetipar, gép-

ipar és elektronika, jármûipar területe-

ken fejlesztéseket kezdeményezôk szá-

mára nyújtanak iránymutatást.

„Kéretlen ügyfél”-mentes adatbázis

Az adatbázis anonim, tehát a felrögzített

kapcsolati adatok elsô körben nem lát-

hatóak az érdeklôdôk (potenciális ügy-

felek) számára. Miután az adminisztrá-

torok megbizonyosodtak a profil iránt

érdeklôdô ügyfél együttmûködési szán-

dékának komolyságáról, összekapcsol-

ják az érintett feleket.

... és cserébe?

Az adatbázisba kerülés és a kapcsolatok

létrejöttének segítése az NGM-MKIK

pályázati finanszírozása okán 2013. de-

cember 31-ig díjmentes – egyetlen kö-

töttség van csak: a projektek elôrehala-

dásáról, eredményeirôl és utóéletérôl

üzleti titkot nem sértô információt kér-

nek a rendszer mûködtetôi.

További információ:Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara

7625 Pécs, Majorossy Imre u.36.

72/ 507-186

[email protected]

http://innoportfolio.hu

A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012/2/2/Pécs3 számú támogatási szerzôdésalapján, a Nemzetgazdasági Minisztéri-um és a Magyar Kereskedelmi és Ipar-kamara finanszírozásában valósul meg.

Rabb Szabolcs – Császár Gergely

Elkészült az elsô 10 klaszter innovációs portfóliója

Zárásához közeledik az InnoKlipp projekt, melyben a kamara vállalta, hogy

tíz közremûködô klaszter segítségével megalkotja az innovációs portfólió

klaszterek esetében alkalmazható módszertanát, tréninget biztosít a gyakorla-

ti megvalósításhoz, az eredményt pedig közzéteszi az interneten.

Elindult a www.klaszterportfolio.hu honlap, mely a közös munka egyik gyümölcse.

Hamarosan befejezôdik a honlap keresôoptimalizálási vizsgálata. Az eddigi ered-

mények alapján várhatóan megcáfolható lesz egy klaszter menedzser véleménye,

aki szerint klasztere tagjainak eddig csak az egyéni kapcsolatok hoztak megrende-

lést, maga a klaszter még nem volt képes ilyen megbízáshoz hozzájárulni. A honlap

többek között ilyen információk megszerzéséhez nyújt segítséget.

A jelenleg közzétett (és esetenként szûkszavú) adatokon kívül minden klaszter

megvizsgálhatja, hogy a honlap segítségével mennyi információt kíván közreadni

saját innovációs portfóliójából. Vizsgálják annak lehetôségét is, hogy a potenciális

érdeklôdôk – részükre regisztráció szükséges – a klasztertagok részletes adataihoz

is hozzáférhessenek-e, az üzleti érdek megsértése nélkül.

Köszönjük az alábbi klaszterek közremûködését, akik a projekt indulása óta

partnereink, és a kidolgozott módszertan alapján elkészítették saját portfóliójukat:

AV (Audiovizuális) Ipari Klaszter, Alkalmazott Földtudományi Klaszter, Dél-

Dunántúli Energetikai Klaszter, Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs

Klaszter, Délhatármenti Üzleti Klaszter, Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter,

Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, In-

formációmenedzsment Innovációs Klaszter, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter.

További információ:

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

7625 Pécs, Majorossy Imre u.36. Tel.: 72/ 507-187

[email protected]

http://www.klaszterportfolio.hu

A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012/2/2/Pécs2 számú támogatási szerzôdés alap-ján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fi-nanszírozásában valósul meg. Hamar László

Éles üzemmódban is jól mûködik az InnoPortfólió weboldal

Page 28: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság28

Gyermekkorában versenyszerûen spor-tolt, vívott, az Építôk úti iskola sportta-gozatára járt. Mikor nyolcadikos lett, aszülei azt mondták neki, tanuljon szak-mát, mert a sportból nem lehet megél-ni, fodrász-tanuló lett. Ezt is teljes szív-vel csinálta és csinálja a mai napig.Már tanulóként versenyzett, s a szak-munkásvizsga letétele után továbbfolytatta, munkája elismeréseként elô-ször Hesz János ajánlására a Wella,majd késôbb a L’Oreal bemutató csa-patának lett a tagja. Saját fodrász sza-lonja a Mária utcában található, AlexityLilian mesterfodrásszal, a mestervizs-ga-bizottság elnökével itt találkoztunk,s ültünk le beszélgetni.

— Nagy problémát jelent, hogy

nincs helyére téve a szakképzés, hiába

lett ismét három éves az iskola, válto-

zatlanul vannak tíz hónapos átképzô

tanfolyamok is – kezdi beszélgetésün-

ket. — S ami még megdöbbentôbb,

ugyanazt a végzettséget adja mind-

egyik. Számomra nagy titok, hogyan le-

het elsajátítani ennyi idô alatt a szakmai

fogásokat?! E mellett azt sem értem,

hogy miért van szükség ezekre a tanfo-

lyamokra, amikor a megyében több

szakiskolában is képeznek fodrászokat,

s a végzôsök közül alig néhány talál ma-

gának helyet, s marad végül a szakmá-

ban. A most bevezetésre került rendszer

talán változást hoz ebben, ugyanis fod-

rásznak is csak érettségi után lehet je-

lentkezni.

Mint mondja, fontos, hogy a mai vi-

lágban egy fodrász folyamatosan képez-

ze magát, megfelelô anyagismerettel

rendelkezzen, mert állandó mozgásban

van ez a szakma, ezen ismeretek nélkül

nem lehet hosszú idôn át magas színvo-

nalon dolgozni. A szakmai fejlôdésre

nem szabad se a pénzt, se az idôt sajnál-

ni, ott kell lenni minden jelentôsebb be-

mutatón, továbbképzésen, hiszen, ha

csak egy apró fogást sikerül egy-egy

ilyen alkalommal ellesni, már akkor

megérte.

— Jó lenne, ha ismét a vállalkozói

engedély kiadását, a tanulóképzést mes-

tervizsgához kötnék. S, hogy csak olyan

helyen folyhasson gyakorlati képzés,

ahol ehhez adottak a feltételek. Szék-

bérlet esetén a magam részérôl nehezen

tudom elképzelni, hogyan lehet az

egyes fogásokat megtanítani – fûzi to-

vább gondolatait. — Ausztriában és Né-

metországban csak mesterlevéllel lehet

üzletet nyitni. Mi is évek óta küzdünk

azért, hogy nálunk is így legyen.

Alexity Lilian a Baranya

Megyei Fodrász Szövet-

kezetben lett tanuló. A

szakmunkás-bizonyít-

vány megszerzése

után három évig a

s z ö v e t k e z e t b e n

dolgozott, majd

váltott és egy ma-

gán fodrászatban

helyezkedett el.

Újabb három év, s

már mint önálló

fodrász nyitott üz-

letet. Elôször csak

bérelt egy helyisé-

get, azonban a bû-

vös hármas ismét

változást hozott. In-

gatlant vásárolt a Mária

utcában, ahol kialakította

a saját üzletét, azóta önálló.

— Ma már bárki kiválthatja

a vállalkozói engedélyt, szinte azt köve-

tôen hogy befejezte az iskolát – hangsú-

lyozza. — Pedig jobb lenne, ha minden-

ki néhány évet gyakorlott fodrász mel-

lett töltene el és mestervizsgát tenne mi-

elôtt önállósítja magát. Ez idô alatt tö-

kéletesíthetné a tudását, s kialakulna a

saját vendégköre. Ezt a saját tapasztala-

tomból is tudom. A vendégeim jelentôs

része az évek során minden új helyemre

követett. A mostani vendégeim között

van egy idôs hölgy, aki a mai napig hoz-

zám jár, pedig már nagyon régen a fôvá-

rosba költözött. Sajnos egyre kevésbé

számít, hogy a szakma csúcsát jelentô

mesterlevéllel rendelkezik-e valaki,

vagy sem. Ezt jól mutatja az is, hogy a

fodrászok közül három, négy éve Bara-

nyában senki nem vállalkozott arra,

hogy mestervizsgát tegyen. Sokan arra

hivatkozva nem vállalják, hogy sokba

kerül. Ma már ez sem állja meg a helyét,

hiszen pályázati úton támogatás is el-

nyerhetô rá.

Mint mondja, a problémát ô maga

abban is látja, hogy a jelentkezôk jelen-

tôs része nem veszi komolyan a felké-

szülést, azt hiszik ugyanazt kell tudni-

uk, mint egy szakmunkás-vizsgán. Pe-

dig ez egyáltalán nem így van, hi-

ába látszólag azonos a tan-

anyag, itt már verseny-

szinten kell teljesíteni,

kreatívnak, egyedinek

kell lenni. A jelöltek

nem egy esetben ezt

egyáltalán nem ve-

szik tudomásul,

nem néz körül,

nem figyeli, hogy

merre tart a világ,

milyen új stílusok

jelentek meg,

uralják a szakmát.

Hiába vannak a

felkészítô tanfo-

lyamok, ha el is

mennek, nem mindig

figyelnek oda az új-

donságokra. Rosszabb

esetben nem is vesznek

rajta részt, mert azt hiszik

mindent tudnak.

Számára annak idején nem a mester-

cím elnyerése volt a fontos, hanem az,

hogy képes-e rá, meg tudja-e csinálni.

Nagy volt a tét, hiszen Rendeczki Lajos

és Hesz János is ott ültek a mestervizs-

ga-bizottságban, akik korábban számos

versenyre készítették fel ôt. Sz.K.

A vizsgán versenyszinten kell teljesíteni

LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE!Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában,hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!

JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL!7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: [email protected]

Page 29: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

TANULÓSZERZÔDÉS 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Lakics László kezdeti egyszemélyes mûhelyébôlegy éves szinten több milliárd forint forgalmat bo-nyolító, kaposvári, és komlói telephelyekkel rendel-kezô, telephelyenként 150-150 fôt foglalkoztató vál-lalat a régió egyik legmeghatározóbb vállalkozásá-vá vált.

Komlón, az egykor a Mecseki Szénbányáhoztartozó Központi Gépüzem megvásárlásával indulta sikertörténet, ebbôl a kezdeti állapotból jött létrea több év alatt a nagy értékû beruházásoknak éstechnológiai fejlesztéseknek köszönhetôen, a bo-nyolult hegesztett szerkezetek – motor- és generá-torházak, valamint csatlakozó szerkezeteik – gyár-tásával és megmunkálásával foglalkozó, a Kelet-Európai régió egyik vezetô gyártójának és beszállí-tójának számító Lakics Gépgyártó Kft.

A cég termékeinek jelentôs részét Nyugat-Európá-ba, elsôsorban a német, osztrák, francia és angolpiacra szállítja, de a megrendelôin keresztül agyártmányok az egész világon megtalálhatók, azÉszaki-tengertôl Dél-Amerikáig, de jelentôs számúáltaluk gyártott generátorház termel áramot a Kö-zel- és a Távol-Keleten is. Elsôsorban energiaiparifelhasználásra kerülô, többségében szélerômûvek-be telepített generátorházak, valamint hagyomá-nyos felhasználású ipari motorházak acélszerkeze-ti gyártásával és forgácsoló megmunkálásával fog-lalkoznak, de 2011 és 2012-ben gyártották le – azegész világon még csak néhány darab mûködik be-lôle –, az óceán vízszintje alatt mûködô és az ár-apálymozgást áramfejlesztésre kihasználó hatal-mas generátorházak egyikét.

Legnagyobb megrendelôik, a világ vezetô szél-erômû-ipari motor és generátorgyártói, termékeik80-90 százalékát ôk vásárolják meg, éppen ezért, amúltban is és most is nagy hangsúlyt fektetnek akor színvonalának megfelelô technológiai, techni-kai fejlesztésekre. Mindezek mellett a magas minô-ségi követelmények és az állandó piaci verseny-helyzet miatt a magas színvonalon folyó tanulókép-zés is egyre nagyobb szerepet kap a cég életében.

— A komlói üzemünkben is az energiaipar számá-ra készítünk berendezéseket – kezdi beszélgetésünketPiller Tibor termelésvezetô. — Nagyon magas minôsé-gi színvonalú munkát várnak el tôlünk a megrendelôink,bonyolult szerkezetek és géptestek komplett gyártásátvégezzük, ami a szakmunkásoktól nagy szakmai tu-dást, felkészültséget, precizitást, pontosságot és igé-nyes munkát követel meg. Az említett követelményekcsak megfelelô szakmai alap és kiegészítô képzések-kel és több éves munkatapasztalat megszerzésével ér-hetôk el, ezek hiánya akár a megrendelések elveszté-séhez is vezethet.

Az elmúlt években egyre nagyobb problémát je-lentett, hogy nem volt kinek átadni tapasztalataikat anyugdíjas kort lassan elérô és komoly szakmai tapasz-talattal rendelkezô szakembereiknek, mert a komlóiszakmunkásképzô iskolában a komoly fémipari szak-mai múlt ellenére, szinte teljesen megszûnt a lakatos,gépi forgácsoló és a hegesztô képzés, ezért felkeresték

a komlói KÖOK szakképzô iskolát, s felajánlották a se-gítségüket, hogy elôadásokkal, életpályák bemutatásá-val és saját tapasztalatok elmondásával a szakmát vá-lasztani nem tudó fiatalokat a fémipari pályák felé irá-nyítsák.

Heti rendszerességgel jártak az iskolába, filmetvetítettek a fiataloknak, beszélgetéseket, sôt olykor ki-sebb vitákat is kezdeményeztek és a 9.-10. osztályoso-kat ismertették meg ezen szakmák szépségeivel, vala-mint a régióban is egyedülálló munkalehetôségek szé-les körével.

— A saját példámon keresztül bizonygattam nekik,hogy nagy lehetôségek vannak e területen, hisz én ma-gam is pályakezdô gépésztechnikusként, hegesztôkéntkezdtem dolgozni és az évek alatt folyamatosan lép-kedve elôre a ranglétrán, ma a komlói Lakics Kft. üze-

mét vezetem – mondja Piller Tibor.— A munkában töltött évek alatt azttapasztaltam, hogy abban az idô-szakban, amikor hozzájuk hasonló-an pályát kellett választanom jóldöntöttem és egy olyan területrekerültem, amelyrôl lehet, hogy azavatatlan külsô szemlélônek csak azaj és a kosz jut eszébe, de én, akia gépiparban dolgozom közel 20éve tudom, hogy ez csak a felszínés a fémipari szakterület rendkívülsok szépséggel rendelkezik. Ami-kor 20 évesen az elsô komolyabbszerkezetet összeállítottam, lehe-gesztettem és láttam, hogy beépí-tés után kifogástalanul mûködik, egy semmi máshozsem fogható sikerélményt adott nekem, mert láttam,hogy az általam legyártott gépszerkezetnek valóságoshaszna és feladata van. Ezt az érzést nem lehet megfi-zetni és ezt csak akkor érzi az ember, ha létre tudotthozni valami valós értéket!

Mint mondja, sikerrel jártak, ma már nem jelentproblémát a fémipari szakmákra képzô osztályok feltölté-se. Hat évvel ezelôtt elsô körben a szerkezetlakatos osz-tály indult, nem volt egyszerû feladat összeszedni akkora szükséges létszámot, minimum 12 fiatalt. Ma már szí-vesen választják a gépipari szakmákat, ennek köszön-hetôen évrôl, évre könnyebb ezeket az osztályokat elin-dítani. Az elmúlt tanévtôl pedig a lakatosok és forgácso-lók mellett megkedôdött a hegesztôk képzése is.

— Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, merteddig egy-két kivételtôl eltekintve olyan tanulóink vol-tak, akik valóban meg akarták tanulni a szakmát, jelen-leg is különféle osztályokban és képzési rendben közelhúszan tanulnak nálunk – folytatja tovább beszélgeté-sünket Piller Tibor, aki a lakatos és hegesztô szakmun-kás-tanulók gyakorlati képzését vezeti, míg a gépi for-gácsoló tanulók képzését kollégájával, Merk Józseffelegyütt irányítják. — A mostani szakmunkástanulóinktöbb, mint fele érettségi után választotta ezt a szakmát,ez még egy pluszt jelent az oktatás színvonalában, en-nek külön örülünk.

A konkrét napi munkavégzést az adott területet irá-nyító mûvezetô jelöli ki számukra, ô határozza meg,

hogy az éppen mûszakban lévô szakmunkások közül kimellé osztható be tanuló. Ennek eredményeként olyanmunkákat végeznek el, amelyek a különféle gyártmá-nyokban értékesítésre kerülnek, ezáltal nem csupánegy virtuális piaci folyamat, hanem egy alkotófolyamatrészesei is. Megszeretik ez által a szakmát, mert látják,miként lesz a telephelyre beérkezett lemeztáblákból,idomanyagokból és egyszerû vascsövekbôl bonyolultszerkezetet. E mellett azzal, hogy a tényleges munká-ba vonják be ôket, megtanulnak egy-egy technológiárajellemzô gyártási folyamatot, s a sikeres szakmunkásvizsga letételét követôen a cég már mint kezdô szak-munkást tudja alkalmazni ôket.

— Egy hátránya viszont lenne egy teljesen üzemikörülmények között megvalósított képzésnek, ugyanisegy speciális területen szereznének mélyebb ismerete-ket, de a nagyon fontos fémipari alapképzés elmarad-na, éppen ezért az iskolával az a megállapodás szüle-tett, hogy szakképzés ezen része az intézményben fo-lyik – veti közbe, majd így folytatja tovább gondolatait.– S miután nagyon precíz munkát várnak el tôlünk amegrendelôink, ezért nagy hangsúlyt helyezünk a tanu-lóinknál is a minôségi munkavégzésre. A magam részé-rôl kiemelt helyen kezelem a mûszaki rajzok olvasási

készségét, az ehhez elengedhetet-len fantáziát és térlátást. A fiatalok-kal azt próbáljuk megértetni, hogyegy román, egy indiai, egy magyarés egy amerikai mûszaki ember-nek egy mûszaki rajz ugyanaztmondja, szinte közös nyelvismeretnélkül is, ugyanazt kell érteniük éslátniuk a dokumentációból. A szak-emberképzést ezen a területenerôsíteni kell, ugyanis fontos, hogya végzést követôen képesek le-gyenek lerajzolni és beméretezniegy alkatrészt, vagy, hogy az elé-jük tett rajz alapján el tudják készí-teni az adott munkadarabot. Ez aterület még alakítás alatt van, eb-

ben is folyamatosan egyeztetünk az iskolával, amellyelszinte napi kapcsolatban állunk.

Ahogy megy elôre az idô egyre jobb képességû ta-nulók érkeznek hozzájuk. Mint mondja, a kollégáival issokat beszélgetnek a szakképzésrôl, s annak helyzeté-rôl, és úgy látják, hogy a mostani tanulók sem rosszabbképességûek, vagy kevésbé érdeklôdôk, mint egykoronôk voltak, de egy teljesen más kulturális és morális kö-zeg veszi ôket körül. A maga részérôl egyáltalán nemért egyet azzal a minden generációra jellemezô divatosmegfogalmazással, amely szerint a mostani fiatalságbutább és felelôtlenebb, mint a régebbiek. A tanulóiktöbb esetben nagyon is éretten nyilvánulnak meg, pél-dául legtöbben igyekeznek olyan szakmát választani,amibôl itthon is megélnek.

Az eltelt években végzett tanulóik közül tizenötenjelenleg is a Lakics Kft.-nél dolgoznak a legkülönfélébbmunkakörökben. A mostaniak is hasonlóan az eddigiek-hez Komló és környékérôl érkeztek. A jobbakat idén isszeretnék továbbfoglalkoztatni, bíznak benne, hogy si-kerül ôket is hosszú távon megtartani.

— A kezdô lépést az égetô szakmunkáshiány le-küzdésére megtettük, és ennek a következményekénta fiatal szakmunkások újra megjelentek az üzemünk-ben. A következô kihívás ezeknek a már négy, öt évesmunkatapasztalatot szerzett fiataloknak a megtartásalesz – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell,mert várják bent az üzemben.

Sz.K.

Összefogtak a szakképzôintézettel Az elmúlt több mint két évtized alatt a régió egyik leg-

jelentôsebb vállalkozásává nôtte ki magát a LakicsGépgyártó Kft.

Page 30: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

ÚJ TAGJAINK30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Profi csapat, amely mögött egy

évtizedes szakmai tapasztalat áll.

Mindent tudnak amit a weboldalépítés,

az internetes alkalmazás fejlesztésrôl

tudni érdemes. Miután a felhalmozott

tapasztalat során rájöttek arra, hogy a

megrendelôik számára az igazán opti-

mális az, ha személyre szabott megoldá-

sokat kínálnak, ezért az igényeket

konzultációk során elôbb feltérképezik,

majd a végsô megoldást a megrendelô-

vel egyeztetve valósítják meg. Új tagunk

a WAWONA Internet Kft. reméli, hogy

a kamarai csatlakozás újabb sikeres

távlatokat nyit a cég életében. Az

ügyvezetô, NÉMETI Roland e távla-

tokról is beszélt lapunknak.

— Ahogy a WAWONA Kft.

weboldalát átfutottam, nehéz lenne egy

mondatban meghatározni a szolgáltatá-

suk körét. Próbálja meg mégis röviden

felsorolni, mivel is foglalkoznak...

— Azt elöljáróban azért érdemes

leszögezni, hogy a cégünk közel egy

évtizedes szakmai tapasztalattal ren-

delkezik. Ez alatt az idô alatt, a már felhal-

mozott tapasztalat birtokában bôvítettük a

szolgáltatásaink körét is. E szerint

foglalkozunk tanácsadással, grafikai ter-

vezéssel, internetes alkalmazásfejlesztés-

sel, keresôoptimalizálással (SEO), domain

név regisztrálásával, hosting-szolgáltatás-

sal, de egyre gyakrabban keresnek meg

bennünket honlap szövegek fordításával is.

— Az összes szolgáltatás rész-

letezésére természetesen most nincs

lehetôség, de két dologról mindenkép-

pen szólnunk kell. Az egyik a grafikai

tervezés, a másik pedig a keresôopti-

malizálás...

— Nos, akkor kezdjük a grafikai ter-

vezéssel. Miután napjainkban már alap-

követelmény, hogy a sikeres vállalkozá-

soknak jól beazonosítható arculatuk

legyen, amelyhez hozzátartozik az

igényesen kialakított logó és a weblap

megtervezése, ehhez kínáljuk az általunk

alkalmazott letisztult, kifinomult grafikai

világot. Adott projekthez minden esetben

több grafikai tervet készítünk, melyek

közül a megrendelônk választja ki a

számára leginkább megfelelôt. A

keresôoptimalizálás pedig azért fontos,

hogy az ergonómiájában és funkciona-

litásában is megfelelô weblap el is jusson

a célcsoportjához. Ennek érdekében úgy

szükséges elkészíteni a honlapot, hogy az,

a keresôkben is könnyen megtalálható

legyen. Ezért már a fejlesztés elején, a

megrendelôvel közösen meghatározzuk a

témához kapcsolódó kulcsszavakat, ame-

lyeket a site fejlesztése során beépítjük az

oldalba. Ezzel biztosítva az oldal jó

találati pozícióját.

— Mit lehet tudni a nem rég elnyert

pályázatukról?

— Meghívásos pályázaton – három

induló közül – a WAWONA Internet Kft.

nyerte el az EVLIA projektet. Ez egy

uniós tender volt, amelynek középpont-

jában a webfejlesztés állt. A szóban forgó

projekt valójában egy fajta módszertant

rendel a nem kézzelfogható eszközök

pénzügyi és gazdasági értékeléséhez, a

pénzügyi partnerek szigorú megál-

lapodása és együttmûködése mellett. A

cél, egy nemzetközileg is elfogadott stan-

dard kialakítása a szellemi eszközök

értékeléséhez. A KKV-k ezen eszközeik

értékének meghatározásával, illetve a

könyvelési nyilvántartásaikban történô

feltüntetésével pontosabb képet adhatnak

a hitelezôk, vagy éppen a befektetôk

részére a cégük értékérôl.

— Ön szerint miért elônyös a

baranyai üzleti közösségéhez tartozni?

— Gyakorlatilag már megérte belépni,

hiszen elnyertünk egy uniós projektet. Az

alapvetô ok az, hogy partnerkapcso-

latainkat szeretnénk pécsi és régiós szin-

ten is kiterjeszteni. Pécsrôl indultunk

ugyan és sok helyi ügyfelünk is van a

városban, ám az utóbbi néhány évben

elsôsorban a fôvárosban építettünk ki

kapcsolatokat, és ott folyt az ügyfél-

szerzés is. Ezzel a lépéssel helyi szinten

kívánunk még jobban a köztudatba kerül-

ni. Összefoglalva tehát: célunk a pécsi,

baranyai régióban való ügyfélszerzés, és a

kamara által biztosított lehetôségek minél

hatékonyabb kihasználása. Hiszen mi is itt

élünk és szeretjük ezt a várost és Baranya

megyét. E.É.

A WAWONA Kft. már a kamara tagja

Egy minden igényt kielégítô klíma,

valamint légtechnikai rendszer képes a

levegô összetételét – állapotát,

hômérsékletét, nedvességét és nyomását

– állandó értéken tartani. A klíma

berendezések alkalmazása ma már sok

esetben nem megkerülhetô – mondja

CSÖLLE László, a Baranya Klíma Kft.

ügyvezetôje. A szakember szerint a cég

bátran adja a nevét a munkájához,

melyekre természetesen garanciát vál-

lal.

— Bár cégünk, a Baranya Klíma Kft.

pécsi székhelyû, ám tevékenységi körünk

lefedi az ország egész területét.

Elsôdleges célunk, hogy szakmai segít-

séget nyújtsunk a potenciális megren-

delôink számára a klímatechnika által

kínált számos lehetôség közül. Fontosnak

tartjuk, hogy ügyfeleink számára – min-

den esetben – a lehetô legkedvezôbb

megoldásokat kínáljuk. Ezért aztán a szak-

tanácsadást követôen ingyenes helyszíni

felmérést végzünk, majd megtesszük a

megfelelô árajánlatot, szükség szerint

akár több alternatívában is. A

tevékenységünk kiterjed a családi házak,

lakások irodák, szerver helységek,

üzlethelységek, szállodák, ipari létesít-

Új tagunk a Baranya Klíma Kft.

Németi Roland

Page 31: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

ÚJ TAGJAINK 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Most kivételesen nem a talán mindenki által ismert „utángyártottat venni vagynem venni” gondolatot boncolgatjuk. Ez a cikk inkább a tonerkazetták forgal-mazóinak lehet érdekes, ezen keresztül természetesen a felhasználókat isérinti.Azt mindenki tapasztalhatta már évek óta, hogy a tonerkazetták piacát egyre inkábba Kínából érkezô, olcsó utángyártott termékek uralják. Az áraik nagyon alacsonyak,a változó minôséget pedig a köztudottan rendkívül árérzékeny magyar vásárlókö-zönség többsége megbocsátja az olcsóságért cserébe.

A közelmúltban viszont több olyan körülmény merült fel, amit mind a forgalma-zóknak, mind a felhasználóknak érdemes figyelembe venniük.

Az áron kívül milyen érvekkel támogatják az eladók ezeket a kazettákat?

A kazetta teljesen új gyári termék, tehát megbízható.Az érv elsô fele igaz: a kazetta teljesen új. Viszont az újonnan gyártott alkatrészekis lehetnek gyenge minôségûek, innen fakad a termékek változó minôsége. Ugyan-úgy, mint az újrafeldolgozott kazetták is a gyártás minôségétôl függôen lehetnekmegbízhatóak vagy akár használhatatlanok.

Az utángyártott termék használata környezetbarát.Ez az érv sajnos teljesen hamis. Az utángyártott termék ugyanannyi anyagot, ener-giát használ fel a gyártás során, mint a gyári. Sôt, mivel több benne a selejt és a mi-nôsége miatt legtöbbször nem lehet vagy érdemes újratölteni, így a környezetet na-gyobb mértékben károsítja gyári társainál.

Ez az érv kizárólag az újrafeldolgozott kazettákra érvényes, amelyek a meg-semmisítés elôtt jobb esetben egy-két életciklust még ledolgoznak.

Az igazi veszélyforrásA címben említett veszély viszont egészen máshonnan leselkedik, elsôsorban a for-galmazó cégekre.

A nyomtató (és ezzel együtt kazetta) gyártók egyre hatékonyabban védik a saját ér-dekeiket.

Az utóbbi években egyre több szabadalom védi a kazettákat, tehát aki ilyen ka-zettát gyárt és forgalmaz, az szabadalmi jogokat sért. A szabadalmi jogok betartá-sáért az importôr és a forgalmazó együttesen felelôs.

A kereskedôk tehát tudtuk nélkül, de a forgalmazással is szabadalmi jogokatsértenek és ezért felelôsségre vonhatóak. Ez eddig csupán elméleti lehetôség volt,de az USA-ban már sikeres perek folytak le ilyen ügyekben.

A kínai klón termékek Magyarországot is elárasztották, ezzel már a magyarutángyártó és feldolgozó ipar létét fenyegetik. Mivel a helyzet Európa többi orszá-gában is hasonló, így a gyártók mellett az Európai Tonerkazetta és Tintapatron Új-ragyártók szövetsége (ETIRA) is lehetôséget keres a folyamat megállítására. A klóntermékek forgalmazói ellen szabadalmi jogi eljárást, kártérítési pert és akár börtön-büntetés kiszabását is lehetôvé teszi az európai jog.

Ha az Ön vállalkozása ilyen klón termékeket forgalmaz, azt azért nem monda-nám, hogy azonnal vegye le ezeket a termékeket a polcról. Ez egyrészt irreális len-ne, másrészt Isten malmai itt is lassan ôrölnek. Az viszont nem árt, ha figyeli a szak-mai hírforrásokat.

Zárásként engedjen meg egy rövid személyes gondolatot.Európa legtöbb országában a polgárok és az állam is ahol tudja, védi a saját

országának munkahelyeit, erôforrásait, termékeit. Ahol tud, hazai terméket vásárolvagy támogat.

Nálunk a közbeszerzési eljárások is sok esetben kizárják a hazai újrafeldolgo-zott termékeket a kínai klónokat hozva helyzetbe, a kis felhasználók pedig többnyi-re csak az árat figyelik.

Mondhatjuk, hogy nekik odaát több pénzük van rá, telik nekik a drágábbra. Aszámok viszont azt mutatják, hogy ez nem csak pénzkérdés. A hazai termék védel-me ugyanis nálunk szegényebb államokban is mûködik. Állami és magán szintenegyaránt.

Köszönöm a figyelmét!Harman Tibor – www.NyomtassOkosan.hu

Az utángyártott toner veszélyes lehet a vállalkozásra?

mények klimatizálásának kialakítására.

De a felsoroltakon kívül foglalkozunk

még javítással, karbantartással, szivárgás

vizsgálattal is.

— Mekkora igény mutatkozik ma

Magyarországon a klímaberendezések

iránt?

— A hazai klímatechnika az elmúlt

évtizedekben óriási fejlôdésen ment ke-

resztül. A 90-es évektôl kezdve a napjain-

kig kiugró igény mutatkozik a különbözô

klímaberendezések iránt. Ennek oka elsô-

sorban az egyre szaporodó épületegyütte-

sekben (például mozik, bevásárlóközpon-

tok, irodaházak stb.) keresendô. Ezeknek

a létesítményeknek az üzemeltetése

ugyanis szinte elképzelhetetlen valami-

lyen klímaberendezés nélkül. Elsôsorban

azért, mert a szóban forgó épületeken be-

lül – különbözô okok miatt – rendkívül

megnôtt a belsô hôtermelés. Amíg például

régebben az irodákban az asztali számoló-

gép adott csak le némi hôt (100-120 watt),

addig a ma irodáiban mûködtetett szemé-

lyi számítógépek 250-350 watt hôt is ter-

melnek.

— A tapasztalata szerint milyen pa-

ramétereket tart fontosnak egy-egy

megrendelô a vásárlás során?

— A felhasználó a klimatizálási rend-

szer kiválasztásánál szinte kivétel nélkül

három fontos szempontot tart szem elôtt:

az árat, a komfortot és az energiatakaré-

kosságot. Ezért fontos olyan berendezése-

ket tervezni, amelyek elérhetô áron egy-

szerre biztosítják a már említett komfor-

tot, illetve a gazdaságos mûködést.

— Mely referencia munkáira leg-

büszkébb a cég?

— Országosan számos referenciát so-

rolhatunk. A kivitelezések között említés-

re méltó számos VRF, Split, valamit lég-

technikai rendszer kiépítése, mint például

a Mercedes kiszolgáló egység, Egis

gyógyszergyár, Lukács-fürdô, Modine

gépgyártó egység, Pepperl elektronikai

vezérlés gyártó egység stb. Büszkék va-

gyunk rá, hogy számos budapesti iroda-

ház, valamint az MMG szállodalánc mint-

egy 13 szállodája is évek óta elégedett

megrendelônk, így kizárólag minket bíz

meg a rendszeres karbantartással, vala-

mint szervizeléssel.

— Miért csatlakoztak a megyei üz-

leti közösséghez?

— Az üzleti életben a kapcsolati tôke

megfizethetetlen értéket képvisel. Bízunk

abban, hogy a kamarai tagsággal új partne-

rekre, kapcsolatokra tehetünk szert. Fon-

tosnak tartjuk, hogy akikkel együtt dolgo-

zunk, kivétel nélkül megbízhatóak legye-

nek. Reményeink szerint a jövôben akár az

országhatáron túli partnerek megismerésé-

re is szert tehetünk a kamara kapcsolat-

rendszerének köszönhetôen. Számítunk

továbbá arra, hogy cégünket a tagságnak

köszönhetôen még többen megismerik.

E.É.

Csölle László

Page 32: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

A 92 Leticia Bt. ügyvezetôje jólismeri az NS Autóház FiatDucatóit, hiszen a GLS regionálispartnereként öt megyében, 70Fiat Ducatoval szállítanak külde-ményeket. De hogy miért éppenezt a márkát választották?

– Húsz éve Fiat Ducatoink futnak az

utakon. Az ok személyes, nagyon szere-

tem Olaszországot, az olasz embereket,

a stílust és az olasz autókat, beleértve a

haszonjármûveket is. Ezért vettem elô-

ször Ducatót, majd az a kocsi annyira

megtetszett és bevált, hogy nem is volt

kérdés, hogy maradok ennél a márká-

nál.

– Egy haszonjármûben számít a

forma?

– Szerintem nagyon fontos, hogy

szép legyen a jármû. Egyrészt tetszik

annak, aki használja az autót, jobban ér-

zi magát munka közben. Fontos a part-

nerek miatt is, mert egy szép autó javít-

ja a vállalkozás megítélését is. Illetve

nem szabad elfeledkezni a praktikus

szempontokról sem, mint az áramvona-

lasság, a pakolhatóság vagy a strapabí-

róság.

– Fejlôdött a Ducato stílusa az

évek során?

– Mindenképpen érezhetô a fejlô-

dés, ez a mostani változat szerintem na-

gyon jól mutat, az utolsó modellváltás

során, nemcsak formában lépett nagyot

elôre az autó, hanem minden területen.

– Maradjunk a karosszériánál,

milyen praktikus szempontoknak kell

megfelelnie egy ilyen kisárusszállító-

nak?

– Fontos hogy nagyok legyenek az

ajtók, könnyû legyen pakolni. Praktiku-

sak a karosszérián a mûanyag védôele-

mek, a mi autóink jellemzôen városban

közlekednek, elôfordulnak kisebb koc-

canások, ajtórányitások, ezektôl megfe-

lelôen védenek ezek a panelek, és nem

látszik rajtuk a sérülés. A múltban több-

ször meggyûlt a bajunk a kilincsekkel,

fôként télen a hidegben a rideggé váló

mûanyagok nem bírták a nagy igénybe-

vételt és eltörtek. Az új modellen ez a

probléma nem jelentkezett. A pozitív

változások sorába talán a tükörbe helye-

zett index az, aminek hátránya is van,

mivel a legsérülékenyebb helyre került,

ezért egy koccanáskor ez is sérül. A cse-

réje természetesen drágább, mint a ha-

gyományos tükröké. Igaz, ez az elhelye-

zés a jó láthatóság miatt a passzív biz-

tonságot növeli és tagadhatatlanul jól is

néz ki.

A raktérben nekünk a jól pakolható-

ság a legfontosabb, ebben sokat segíte-

nek a szinte függôleges oldalfalak, így a

csomagokat könnyû berakni. A kerék-

dobok kicsik, így keveset foglalnak el a

hasznos térbôl, és az is fontos, hogy a

pótkerék sem ide került. Mi a közepes

tengelytávú, 13 köbméteres változato-

kat használjuk, ezekkel az autókkal még

a belvárosban is könnyû a manôverezés.

– A könnyû, gyors és olcsó javítha-

tóság mennyire fontos?

– A mi szakmánkban ez kulcskérdés,

egy autó nem eshet ki napokra a munká-

ból. Szerencsére a Ducato és a márka-

szerviz ezen a téren is jól tejesít, az au-

tókat könnyû javítani. Mindig van alkat-

Autóteszt: Fiat Ducato – László ZoltánAUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság32

NS AUTÓHÁZ - FIAT PÉCS ● PÉCS, PÉCSVÁRADI ÚT 23. ● TELEFON: 72 / 539 300 ●

Page 33: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

rész, ezért gyorsan újra menetkészek a

kocsik, legyen szó egy kisebb baleset

utáni karosszériajavításról vagy a köte-

lezô szervizrôl, és szerencsére a karban-

tartási költségek is kedvezôek.

– Milyen idôközönként kerülnek

szervizbe az autók?

– Az elôírtnál gyakrabban, a város-

ban használt autókat tízezer, a vidéken

használt kocsikat húszezer kilométeren-

ként küldjük szervizbe. Mellette ott van

az évszakoknak megfelelô gumicsere,

igyekszünk jó minôségû gumikat vá-

lasztani.

– Manapság nem általános, hogy

valaki ennyire odafigyel az autójára.

– Volt olyan autónk, amit hétszáz-

ezer kilométerrel cseréltünk le. Úgy

gondolom, hogy ahhoz hogy megbízha-

tóak maradjanak a jármûveink, fontos,

hogy megkapják a megfelelô karbantar-

tást. Nálunk az igénybevétel jóval na-

gyobb az átlagosnál, ezért sûrûbbek a

karbantartások, de hiszek abban, hogy

érdemes odafigyelni az autókra, mert

hosszú távon ez a gazdaságosabb út.

– Melyik motorral választották a

Ducatót?

– A 2,3 literes Multijet motor ne-

künk nagyon bevált. Dinamikus a kocsi,

haszonjármûves léptékkel mérve él-

mény a vezetése, néha magam is veze-

tem ôket. A mostani autóinkban hiba

nélkül dolgoznak ezek a motorok. Ré-

gebben voltak meghibásodások, de mió-

ta érezhetôen szigorúbbak a hatóságok

az üzemanyagok minôségével kapcso-

latban, ezek megszûntek. Így bebizo-

nyosodott, hogy ha megfelelô minôségû

üzemanyagot kapnak, akkor ezek végte-

lenül megbízható

motorok. A fo-

gyasztás is kedve-

zônek mondható, a

legmostohább kö-

rülmények közt

használt autóink

sem fogyasztanak

többet 10-11 liter-

nél, pedig ezeknél

az autóknál a váltó

ötödik és a hatodik

fokozatát szinte so-

sem használjuk.

– A balesete-

ken és az elôírt

karbantartásokon

felül nem is jár-

nak szervizbe?

– Szinte az

összes technikai

hibánk a futómû-

vekkel kapcsola-

tos. Bár a Fiat érez-

hetôen sokat fej-

lesztett a futómû-

vek strapabírósá-

gán, de a magyar

utak minôségére

egyszerûen nem le-

het felkészíteni egy

autót. Ráadásul a sofôröknek nincs is

idejük kerülgetni a kátyúkat, hiszen na-

gyon sok címre kell odaérniük nap mint

nap.

– A sofôrök milyen körülmények

között dolgoznak?

– Fontosnak tartom, hogy ne legye-

nek fáradtak, elvárás, hogy kipihenten

érkezzenek munkába, az autók felszere-

lése pedig kényelemorientált. Minden

kocsinkba kar és deréktámaszos, állítha-

tó magasságú vezetôülést rendeltünk,

valamint klímaberendezést és rádiót.

Nagy elônye a Ducatónak, hogy tágas

és kényelmes a vezetôfülke, jól használ-

hatóak a kezelôszervek, és mivel olasz

autóról van szó természetesen esztéti-

kus is a berendezés. Nem a kényelem-

hez, inkább a biztonsághoz tartozik,

hogy GPS nyomkövetôt és rablásgátló

berendezést kap minden autónk.

– A dupla utasülést kihasználják?

– Valójában nem lenne rá szükség,

de a sofôrök kérték, hogy ez legyen az

autókban. Sokkal több holmit lehet rá

pakolni, és nem esik le róla a holmi a

kanyarokban, ami bizony a szimpla

ülésnél elôfordult. A középsô ülés hát-

támlájából praktikus irattartót lehet ki-

hajtani, igaz ebbôl a mûszerfal tetején is

van egy, szeretik is a gépkocsivezetôk.

– A cége 20 éve használ Fiat

Ducatót, a váltáson sosem gondolko-

dott?

– Soha. Idônként megkeresnek aján-

latokkal, de ez a modell annyira jól tel-

jesít, hogy meg sem fordult a fejemben

a váltás.

T.R.

Lökettérfogat: 2287cm3

Maximális teljesítmény: 130 LE 3600/minMaximális nyomaték: 320 Nm 1800/minSaját tömeg: 1900 kgRaktér: 13 m3

Maximális sebesség: 155 km/hÁtlagfogyasztás (gyári adat): 7,1 lLista ár (T3): 6.093.000 Ft

A fontosabb alapfelszerelések: ABS+EBD, 6 sebes-séges váltó, vezetôoldali légzsák, elektromos ablak-emelôk, központi zár, elektromosan állítható és fût-hetô tükrök

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság

E-MAIL: [email protected] ● WWW.FIATPECS.HU

Page 34: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

VENDÉG-OLDAL Dél-Dunántúli Gazdaság34

Miközben a Zsolnay Étteremben a ránk

váró fogások sorát mérlegeltük, úgy gon-

doltuk, talán érdemes fölidéznünk, hogy

nézett ki a gyár (amelynek helyén ma a

Kulturális Negyed nevû ékszerdoboz ta-

lálható) fénykorában, hová fejlesztette

azt Zsolnay Vilmos, miután 1878-ban, a

párizsi világkiállításon aranyérmet nyert,

illetve megkapta a Francia becsületren-

det.

Szóval. 1881-ben költöztette a kis

üzemet az akkori Budai Külváros épület-

együttesébe. Három nagy porcelánégetô

kemencét építtetett, de ezek mellett még

üzemelt negyvenegy kisebb is. Mintázói

és szobrászai számára mûtermeket emelt,

bevezetette a kettôs iparvágányt, postát

és távíróhivatalt nyitott, teljesen fölsze-

relt tûzoltóságot foglalkoztatott – nota

bene az egyletnek zenekara is volt – de

mûködött a tulajdonos kezdeményezésé-

re betegsegélyezô- és temetkezési egylet,

a gyári rokkantak megsegítésére pedig

Zsolnay alapítványt tett. Érdekes, hogy a

világítással nem sokat vacakolt. Az egy-

korú följegyzések mindössze négy elekt-

romos ívlámpát említenek, egyebekben a

helyiségeket javarészt petróleummal, ki-

sebb részt gázzal világították meg. A cég-

nek nagyjából ezer dolgozója volt.

A Kulturális Negyed igyekezett min-

den értéket megôrizni, amit egyáltalán

megóvhatott. A nyolcvanas évek köze-

pén, az udvaron még állt egy magányos

épület: az említett három nagy kemence

egyike. Jártam benne; az égetés közben

fölszálló mázgôz példátlan szépségû falat

rajzolt a dongaboltozat belsejébe. Ezt az

épületet azonban már nem sikerült meg-

menteni. A gyár akkori vezetése még a

kilencvenes évek közepén elbontatta. Ha

léteznek háborús bûntettek, márpedig lé-

teznek, akkor a béke-bûntettek egyike

volt ez. Képzeljék el! Száz év mázgôze

lett oda.

A kezdésen – mármint az étkezés be-

vezetésén – asztaltársaimmal elvitatkoz-

gattunk egy kicsit, végül kértünk a

klasszikus tatár beefsteak-bôl, meg a hi-

deg libamájból is, és elosztoztunk rajtuk.

A levesek közül akadt, aki a nap levese-

ként hirdetett sütôtök-krémlevest rendel-

te meg, és akadt, aki Újházi tyúkhúsle-

vest kért. Az utóbbi, szerény kör tagja

voltam magam is. És talán hangozzék el

(írassék le) az egyetlen kritikai megjegy-

zés a Zsolnay Étteremrôl: nem ez az iga-

zi. Nem részletezem a bajaimat. Nem,

egyfelôl azért nem, mert nem alapvetôek,

másfelôl azért nem, mert a hazai gasztro-

nómia egyébként is csak kitûzi zászlajára

Újházi Ede nevét, de hogy a zászló alatt

miféle csapatok gyülekeznek, azzal csak

nagyon kevesek vannak egész pontosan

tisztában. (Ajánlott irodalom: Krúdy

Gyula: A gyomor örömei ciklus, Szépiro-

dalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983. Új-

házi levese, 518-523. oldal.)

Még mielôtt tovább vágtatnék az étel-

soron, kiemelem, hogy házigazdánk kép-

viselôje ezúttal nem akárki volt. Ignácz

Tibor több helyen szegôdött már egy-egy

ebédre, vacsorára hozzánk, amikor pécsi

éttermeket látogattunk, de állandó bázisa

a Csillag volt. Igen, az áldott emlékû

Csillag. Ami, mint tudjuk, ugyancsak jó

régen bezárt már. De a nagyszerû Ignácz

úr megmaradt nekünk, hála Istennek. Ki-

fejtem a laudációt: Tibor – meg merem

kockáztatni – a legkiválóbb felszolgáló

ma Magyarországon. Nem, mintha nem

lennének nála fölkészültebbek, szélesebb

mûveltségûek, tájékozottabb pincérek

akár. De hogy valaki ennyire közvetlen

tudjon lenni a bratyizás, a közvetlen-

kedés legcsekélyebb jele nélkül, hogy

folyton szemkontaktust tartson úgy, hogy

közben semmiféle vizslatást, kutakodást

nem látsz a szemében, hogy jelenléte

ennyire diszkrét tudjon maradni, és szak-

mailag mégis megfellebbezhetetlen,

ilyennel még nem találkoztam. Sokszor

csak egy halk, diszkrét ajtócsukódás jel-

zi, hogy amit kaptunk, azt elénk hozta va-

laki. Máskor csatlakozik a társasághoz,

szinte részévé válik, együtt nevet a többi-

ekkel, anélkül, hogy akár csak egy percre

is a csapat hangadója vagy szóvivôje

akarna lenni. Pontosan tudja, hogy föl-

adata meddig tart, és hogy a szívélyesség

mire jogosítja föl. Fantasztikus pali, ko-

molyan mondom.

Nu, de folytatva a ismertetôt, egészen

fantasztikus rántott csirkékrôl, sült bárá-

nyokról, jércemellekrôl és harcsapapriká-

sokról tudok számot adni még, meg aztán

túrógombócokról és mákos gubákról. A

desszerteket édes tejföllel, illetve sabay-

onnal (borkrémmel) penderítette elénk

Tibor.

Elmesélem még, hogy a vacsora egy

koncertet követôen koronázta meg az es-

tét. A hangversenyt történetesen a Liszt-

díjas szaxofonmûvész, a Stúdió 11 veze-

tôje, Csepregi Gyula és ifjabb Rátonyi

Róbert zongoramûvész adta a Zsolnay

Negyed Apostolos Termében. A papírla-

pok egyszer csak elszabadultak a kotta-

tartóról. Csepregi Gyula lehajolt, össze-

nyalábolta a hangjegyeket, majd a két

szám közötti szünetben így kommentálta

az esetet:

— Már vagy harminc éve játszom, de

most esett meg velem elôször, hogy ma-

radéktalanul lefújtam a kottát.

Világszámok:a Zsolnay meg az Ignácz

Sz. Koncz I.

Page 35: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

NAVDél-Dunántúli Gazdaság 35

Abban az esetben, ha az adózó nem folytatvállalkozási tevékenységet és nem kötelezettáltalános forgalmi adó fizetésére, lehetôségevan arra, hogy a 150 000 forintot meg nem ha-ladó személyi jövedelemadó fizetési kötele-zettségét a bevallás benyújtására elôírt határ-idô esedékességétôl számított legfeljebb hathónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlôrészletekben fizethesse meg.

Az elsô részlet megfizetésének határideje a sze-mélyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esedé-kességének határideje, azaz 2013. május 21-e.

A kedvezmény igénybevételének további fel-tételei: ● Amennyiben az adózó által bevallott fizetendôszemélyi jövedelemadó meghaladja a 150 000

forintot, abban az esetben vehetô igénybe a ked-vezmény, ha a bevallásban a más adónem(ek)-ben visszajáró adó összegének a bevallásban ta-lálható átvezetési lapon (170-es lap) a személyijövedelemadóra átvezetése megtörtént, és így atényleges személyi jövedelemadó fizetési kötele-zettség a 150 000 forintot nem haladja meg. ● Ha az adózó nem teljesíti az esedékes részletmegfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és atartozás egy összegben válik esedékessé. Ekkoraz állami adóhatóság a tartozás fennmaradt ré-szére az eredeti esedékesség napjától (2013.május 21-tôl) késedelmi pótlékot számít fel. ● A nyilatkozat megtételére elôírt határidô jog-vesztô, amennyiben a 2012. évi bevallását azadózó késedelmesen küldi be, a kedvezménynem vehetô igénybe.

● A részletfizetés teljesítéséhez szükségescsekkek az állami adóhatóság bármelyik ügyfél-szolgálati irodájában beszerezhetôk. ● A fizetési kedvezmény engedélyezésérôl azállami adóhatóság külön értesítést nem küld.Csak abban az esetben kap értesítést az adózó,ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeineknem felel meg!

A pótlékmentes részletfizetés igénybevéte-léhez a bevallás C lapján az (A) mezôben nyilat-kozni kell arról, hogy részletekben kívánja azadózó teljesíteni az adófizetési kötelezettségét. Arészletben történô teljesítés lehetôsége maxi-mum hat hónap lehet. Ennél rövidebb (két, há-rom, négy vagy öt hónap) idô is lehetséges a tel-jesítésre. A választott idôtartamot (2, 3, 4, 5, 6)kell beírni az erre szolgáló helyre! Az egyes rész-letek összege a jelölt részletek számától függôena teljes fizetendô adó 1/2, 1/3, 1/4, 1/5, vagy 1/6része, a részletek befizetésének határideje pedig2013. május 21., június 20., július 22., augusz-tus 21., szeptember 20., október 21.

A személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó új szabályok!

A gazdasági és jogi környezet változása, vala-mint a Magyar Munkaterv intézkedései szük-ségessé tették a szakképzési hozzájárulásrendszerének új törvényi szabályozását 2012.január 1-jével. A 2013. év elejétôl hatályos vál-tozások a hallgatói munkavégzésre vonatko-zó szabályozás átalakulása, illetve a munka-helyvédelmi akciótervben foglaltak megvaló-sítása okán váltak szükségessé, de a vissza-igénylési lehetôség terén is jelentôs a szabá-lyozás módosulása. Cikkünk a leglényege-sebb változásokra kívánja felhívni a figyel-met, miközben hasznos információkkal segítia kérdésben érintett szakemberek munkáját.

2013. évtôl bôvült a szakképzési hozzájáru-lásra kötelezettek köre a felsôoktatási intézményáltal alapított társaságokkal és azon társaságok-kal, melyekben felsôoktatási intézményi részese-dést szerzett. A szakképzési feladatot ellátó non-profit gazdasági társaság közhasznúsági besoro-lástól függetlenül nem tartozik a kötelezetti körbe.

Az adófizetési kötelezettséget átalányadómegfizetésével teljesítônek a szakképzési hozzá-járulás tekintetében nem keletkezik fizetési és el-számolási kötelezettsége, azonban gyakorlatiképzés szervezése esetében nem élhet a vissza-igénylési lehetôséggel sem.

A nonprofit gazdasági társaságok közül kizá-rólag a közhasznú besorolással rendelkezôk él-hetnek a kedvezményezett tevékenység ellátásá-val összefüggésben a szakképzési hozzájárulásalapjának csökkentési lehetôségével.

2012. szeptember 1-jétôl tanulószerzôdésesetén az éves normatíva egy hónapra jutóösszegét már nem szakmacsoportonként, hanem

szakképesítésenként megállapított súlyzószám-mal kell meghatározni. A kötelezettség gyakorlat-igényes alapképzési szak keretében szervezettszakmai gyakorlattal csak akkor teljesíthetô, ha aszakmai gyakorlatra külsô képzôhelyen, a hallga-tóval kötött hallgatói munkaszerzôdés alapján ke-rül sor.

2013. évtôl bekövetkezett érdemi változás azis, hogy ismét teljesíthetô a szakképzési hozzájá-rulási kötelezettség saját munkavállaló számárafelnôttképzési szerzôdés, tanulmányi szerzôdés,vagy munkáltatói kötelezés alapján megszerve-zett szakmai, nyelvi képzéssel, ide nem értve ahatósági jellegû képzéseket, legfeljebb a bruttókötelezettség 16,5%-ig.

2013. évre vonatkozóan a 1308-as bizonyla-ton kell teljesíteni a szakképzési hozzájárulás be-vallási kötelezettséget az elôleg tekintetében is, atárgyhót követô hó 12-ig. Az éves elszámolást a2012. év tekintetében a tárgyévet követô év feb-ruár hónap 25-ig, a 2013. év tekintetében pedigmár a tárgyévet követô év január 12-ig kell meg-tenni, a különbözet befizetésével egyidejûleg.

2013. évtôl kezdôdôen a foglalkoztatás elsôkét évében a kötelezett csökkentheti a szakkép-zési hozzájárulás alapját több esetben is. Ezekközé tartozik az olyan pályakezdô munkavállalófoglalkoztatása, aki nem töltötte be a 25. életévétés a megelôzô 2 évben a foglalkoztatotti napjai-nak a száma nem érte el a 180-at, továbbá azolyan tartósan álláskeresô személy alkalmazásais, aki a munkába állást megelôzô 9 hónap alattlegalább 6 hónapon keresztül álláskeresô volt.Fennáll ez a lehetôség a GYES, GYET alatt, illet-ve a GYED, GYES, GYET idejét követôen foglal-koztatott munkavállaló, a szabad vállalkozási zó-

nában új alkalmazásba álló személy és kutatószakember esetében is. A csökkentô tétel a szo-ciális hozzájárulási adó alapjának megállapítása-kor figyelembevett bruttó munkabér összege,legfeljebb azonban személyenként havonta 100ezer Ft, kutatók esetében 500 ezer Ft, részmun-kaidôs foglalkoztatás esetén arányos összeg. Ahozzájárulás alapja csak abban az esetben csök-kenthetô az elôzôek szerint, ha a szociális hozzá-járulási kedvezmény 27%-os mértékû és az adó-zó azt igénybe is vette. Ez a kedvezményes lehe-tôség nem érvényesíthetô START BÓNUSZ kár-tya esetén.

2013. január 1-jétôl jelentôsen változtak avisszatérítés szabályai is. A visszaigényelhetôösszeg az együttmûködési megállapodás alapjánelszámolható csökkentô tétel, a tanulószerzôdésalapján elszámolható csökkentô tétel, valamint abruttó kötelezettség összegének alakulásátólfügg. A részletszabályok közül ehelyütt azt emel-jük csak ki, hogy ha a hozzájárulásra kötelezettbruttó kötelezettsége 0, akkor kizárólag a tanuló-szerzôdés alapján számított csökkentô tételt le-het figyelembe venni a visszaigénylésnél.

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a fej-lesztési támogatásban részesülteknek 5 évre, in-gatlan esetében 10 évre visszamenôleg a támo-gatásból megvalósult fejlesztések adatainak fel-tüntetésével elszámolást kell készíteniük és azt2013. március 15-ig az állami szakképzési és fel-nôttképzési szerv részére meg kell küldeniük.

NAV Baranya Megyei Adóigazgatóságahttp://nav.gov.hu

Szakképzési hozzájárulás 2013. évi változásainak hatása

Page 36: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

Az ember gyereke megszületik és kíváncsinak szüle-tik, mindent meg akar ismerni, mindenkitôl tanulniakar. Aztán a korai tinédzserkorban azt mondja, eléga tanulásból, én mindent tudok és elkezdi osztani azészt másoknak. Sajnos, a mai felgyorsult világbanszámos vezetô úgy viselkedik, mint egy mindenhezértô tinédzser, ami azért okoz gondot, mert nem tuda hibáiból tanulni. A könyv számos példát felvonultataz elmúlt évszázad angolszász történelmébôl a had-seregtôl és a NASA-tól kezdve a közigazgatáson átaz üzleti életig bezárólag. A szerzô nem elégszik megcsupán az érdekes és tanulságos történetekkel, ha-nem tudományos kísérletekkel is alátámasztva be-mutatja, milyen pszichológiai gátjai vannak annak,hogy a hibáinkat észrevegyük, beismerjük és tanul-junk azokból. A könyv sajnos nem tartalmaz magyarpéldákat – lehet, hogy azért, mert mi nem hibázunk,illetve ha hibázunk, az mások miatt van.

A könyv persze nem lenne teljes, ha csak aztmutatná be, hogy mi az, ami nem mûködik. Ennél to-

vábblép, és gyakorlati útmutatót kíván adni ahhoz,hogy a mai ôrült gyorsasággal változó világhoz mi-lyen gondolkodásmóddal, milyen praktikákkal lehetalkalmazkodni. A szerzônek három iránymutatásavan, amelyet az evolúciós kiválasztódás elvére ésnapjaink sikeres cégeinek gyakorlatára alapoz, me-lyek közül hazánkban a legismertebb a Google, aGore-Tex, és az eBay.A három alkalmazkodási praktika röviden:

● Legyen sok ötleted és azokat próbáld ki, szá-mítva arra, hogy azok közül sok kudarccal fogvégzôdni.● Olyan helyen kísérletezz, hogy a kudarcot túltudd élni.● Ismerd el, ha kudarcot vallottál és tanulj abból.

Jó olvasást, majd jó kísérletezést kívánok! Héder Sándor

mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docenswww.forlong.hu

Könyvajánló vezetôknek:A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasá-sához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzet-közi, ezért a könyvajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.

Tim Harford: Az alkalmazkodás logikája

HIRDETÉS36 Dél-Dunántúli Gazdaság

Page 37: Dél-Dunántúli Gazdaság XV. évfolyam 2. szám

HIRDETÉS 37Dél-Dunántúli Gazdaság