dél-dunántúli gazdaság xv. évfolyam 2. szám
DESCRIPTION
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 15. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra. Kövesse nyomon a kamra tevékenységét a YouToube-on is: https://www.youtube.com/user/pecsikamaraTRANSCRIPT
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XV. évf. 2. szám, 2013. március 8.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !
Turisztikai összefogás Baranyában?
Egymáshozkapcsolódni!
Mára egyértelmûvé vált, a gazdasági válság elhúzódása miatt azeddigieknél nagyobb szerep hárul a vidék bankjaira. A kereske-delmi bankok döntô többsége ugyanis egyre kevésbé nyújt hitelta hazai lakosságnak, vállalkozásoknak, mivel a vidéki települé-sekre is kiterjedô fiókhálózatuk nincsen, így az aktív mûködés-hez szükséges forrással is csak korlátozottan rendelkeznek.Mindezek tükrében folyamatosan felértékelôdik a több mint fél-évszázados múltra visszatekintô, a vidék talpra állítását szív-ügyüknek tekintô takarékszövetkezetek szerepe.
— Az elmúlt több, mint ötvenesztendô eredményei bizonyítják, atakarékszövetkezetek fontos értéke-ket képviselnek – kezdi beszélgeté-sünket Gáspár Csaba, a bonyhádiszékhelyû Hungária Takarék ügyve-zetô igazgatója. — Stabilitás, kiszá-míthatóság és biztonság – e háromfogalom jellemzi leginkább a Taka-rékot. Sok évtizedes helyi kötôdé-sünket tükrözi jelmondatunk is:„Helyben vagyunk, értéket terem-tünk”. Mára hatvanezer lakosságiügyfél, ötezer vállalkozás és 45 tol-nai-baranyai önkormányzat is ránkbízta pénzügyeit, ami jól jelzi a Ta-karékot övezô bizalmat. A hosszú tá-vú gondolkodás jellemzi a tevékenységünket, s az, hogy a szol-gáltatásainkat minél közelebb igyekszünk vinni az ügyfeleink-hez. Ennek részét képezi az is, hogy beléptünk a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamarába. Pénzpiaci szerepvállalásunkbana Takarékbank jelenti a biztos szakmai hátteret, amellyel együtt-mûködve a Hegyhát és a Völgység területén számos jelentôsközmûprojektet valósítottunk meg az elmúlt 15 évben is, a vízi-közmû-beruházásoktól az egyéb infrastrukturális fejlesztésekenát. Tartós fejlôdésük alapja a páratlan rugalmasság, minden üz-leti döntés helyben, rövid idô alatt születik meg. A jó döntéseketpedig a magasan képzett munkatársak együttmûködése alapoz-za meg.
Szólt arról is, hogy az elmúlt esztendôkben lezajlott egyesü-lési folyamat eredményeként mára Tolna megye egész területén,valamint Baranya északi részén és Pécsett is található a 24 fiók-jukból. Kitért arra is, ötödik éve új arculatot öltött a pénzintézet,a TakarékPont hálózat tagjai lettek.
— A fél évszázadig jól bevált méhecskés megjelenés utánideje volt megújulni, az új Takarék Pontos arculat néhány évemár rendszeresen felbukkan az országos médiában – hangsú-lyozza Gáspár Csaba. — A Takarék Pont az ügyfelek számáraszámos üzleti elônnyel is jár. Az átjárhatóság lehetôséget terem-tett arra, hogy a rendszerhez tartozó összes takarékszövetkezetifiókban igénybe vehessék a vidék bankja által nyújtott szolgálta-tások. Hangsúlyosan kell beszélnünk a Magyar Fejlesztési Bank-
kal kialakított kapcsolatunkról: a Hungária Takarék immár 2005.óta forgalmazza az MFB termékeit, mára elértük, hogy a legna-gyobb partnerek között tart számon bennünket! Az eltelt hét év-ben mintegy 8 milliárd forint állami fejlesztési forrást közvetítet-tünk a vidéki vállalkozások, önkormányzatok felé. A magas szin-tû együttmûködés eredményeként mára az MFB referencia part-nerei lettünk, a bonyhádi oktatási bázisunkra hozza a Fejleszté-si Bank a többi takarékot tanulni. Az elmúlt esztendôben közvet-len üzlettársak lettünk, hiszen az MFB résztulajdont vásárolt aTakarékbankban. Az így kiaknázható lehetôségeket még csak
most vesszük számba...A Takarékban folyó szakmai munkátpedig jól jellemzi, hogy a PénzügyiSzervezetek Állami Felügyelete általelvégzett értékelés – az úgynevezettpénzügyi Aranykönyv – alapján az el-múlt esztendôben a leghatékonyabbanmûködô szövetkezeti bank lett a Hun-gária Takarék!
— Pécsi megjelenésünket az ismotiválta, hogy már Bonyhádon ésPécsváradon is voltak pécsi, baranyaiügyfeleink, – avat be a kezdetekbe apécsi terület vezetôje, Lakatos Tamás.— A megyeszékhelyen tavaly nyáronés ôsszel adtuk át a kirendeltségeinketa Búza téren, valamint Uránvárosban
a Mecsek Áruházzal szemben. Fontosnak tartottuk, hogy megje-lenjünk itt is, mert úgy láttuk a nagy kereskedelmi bankok ma-gukra hagyták az itteni vállalkozókat. Leginkább a mikro- és kis-vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, amelyek a mi üzletpoli-tikánkban kiemelt szerepet töltenek be.
Hangsúlyozta, Pécsett is a teljes termékpalettával jelentekmeg, a Búza téren megnyílt fiókjuk univerzális szerepet tölt be,a lakossági ügyfelek mellett a vállalkozások pénzügyeit is itt in-tézik, az uránvárosi jelenlét inkább lakossági kört szolgál.
— A Hungária Takarék töretlen üzleti sikerének egyik meg-határozója, hogy minden pénzügyi igényre tud megoldást kínál-ni. Például ma nincsen olyan támogatott vállalkozói hitelkonst-rukció, ami ne lenne nálunk elérhetô a Búza téri fiókban, deugyanez a helyzet a lakosság, vagy az intézményi ügyfeleinkesetében is. Szerzôdött partnerei vagyunk többek között aFundamenta Lakástakaréknak, a Signal Biztosítónak, de a Taka-rék Alapkezelô teljes befektetési termékkörét is forgalmazzuk.Az ügyfélkörünk a gazdaság legszélesebb területérôl kerül ki.Vállalkozói partnereink számára különösen nagy elônyt jelent,hogy pályázati tanácsadó cégekkel is kapcsolatban állunk, itt Pé-csen is. Egy-egy pályázati projekt teljes körû lebonyolítását megtudjuk oldani, az igények szakszerû megfogalmazásától, a pályá-zati anyag összeállításán át, a lebonyolításon keresztül egészenaz elszámolásig – fejezi be beszélgetésünket Lakatos Tamás,mert végszóra éppen új ügyfél érkezik.
Hungária Takarék – a magyar bank
Hungária Takarék pécsi fiókjai: ● Pécs, Király u. 66. ● Pécs, Ybl Miklós u. 7.www.hungariatakarek.hu www.facebook.com/HungariaTakarek
A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746
Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János
Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu
www.pecsikamara.hu
TA R TA L O M
Címlapsztori 4–8Üzleti alapon szervezôdô turisztikai összefogás?
Elismerések 10–13Díjaztuk a gazdaság legjobbjait
DíjazottakDr. Kiss Tibor 14ifj. Rajnai Attila 15Max Koller 16
Kamarai hírek 17
Hitelprogram 18–19Széchenyi Kártya Program Új Széchenyi Hitel Program
Új idôszámítás a magyar építésügyben? 20
Csökkenhetnek a jövôben az építôipari 21lánctartozások
Szakképzés 22Gyakornoki programVégéhez közeledik a zakmai értékelésSzakmai versenyek 23
Enterprise Europe Network 24
Kreatív ipar: Kulturális Labor 25
Innováció: Képzési felhívás 26
Innováció: InnoPortfólió weboldal 27
Mesterképzés – Alexity Lilian 28
Tanulószerzôdés 29– Összefogtak a szakképzô intézettel
Új tagjaink: WAWONA Kft. 30Baranya Klíma Kft. 31
Autóteszt: Fiat Ducato 32–33
Vendég-oldal: Világszámok: Zsolnay ... 34
Nemzeti Adó- és Vámhivatal 35
Múltunk nagyjai: dr. Mansfeld Géza
Egyéniségének méltatására példa, hogy sokoldalú tudományos
munkássága a kísérletes orvostudomány majd’ minden ágára kiter-
jedt, és tanítványai sorából két Nobel-díjas, egy Kossuth-díjas és
több nagy nevû kutató került ki.
A fôvárosban látta meg a napvilágot 1882. február 26-án, és is-
koláit is ugyanitt végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetem or-
vosi karán avatták orvosdoktorrá 1905-ben. Már 1904-tôl elôbb
orvosgyakornok, majd egy év múltán tanársegéd lett a gyógyszer-
tani intézetben. 1907 és 1909 között Bécsben Meyer, Berlinben
Zuntz, Londonban Starling, Bayliss, Alcock professzorok intézete-
iben tevékenykedett, 1910-ben pedig egyetemén „A kísérleti gyógyszertan” tárgykörébôl
képesítették egyetemi magántanárrá, ennek eredményeként 1913-ban adjunktusi kineve-
zést kapott. Az elsô világégés alkalmával két éven át csapatszolgálatot teljesített, ezt kö-
vetôen az isonzói hadsereg egyik tábori laboratóriumát vezette. 1916-ban érte el az egye-
temi nyilvános rendkívüli tanári címet. Egyetemi nyilvános rendes tanárrá az akkor még
Pozsonyban székelô Erzsébet Tudományegyetemen a gyógyszertani tanszékre 1918. árpi-
lis 3-án nevezték ki, és követte az egyetemet annak menekülése után elôbb Budapestre,
majd Pécsre. 1923-ban került arra sor, hogy a gyógyszertani tanszék mellett a kórtani in-
tézet vezetésével is megbízták.
Bár tagja volt a Hallei Tudományos Akadémiának, tulajdonosa a Ferenc Józsefrend lo-
vagkeresztjének, a II. o. Magyar Érdemkeresztnek, s 1911-ben a Károlyi-díjat, 1913-ban
a Balassa-díjat kapta meg, társszerkesztôje volt a Magyar Orvosi Archívum c. folyóirat-
nak, az 1944 márciusában történô német megszállás idején mégis származása miatt elhur-
colták. Megjárta az auschwitz-i koncentrációs tábor poklát, túlélte az embertelen lelki és
fizikai kínokat, 1945 januárjában került haza. Ismerôsei, méltatói a liberális polgár ki-
emelkedô képviselôjeként tartották számon, aki ha kellett, maró gúnnyal pellengérezte ki
annak gyengéit. 1946-ban lett az akadémia 1evelezô, majd rendes tagja, és átvette a buda-
pesti egyetem é1ettani tanszékének a vezetését. A pécsi egyetem büszkesége, a neves tu-
dós, tanár és közéleti ember Genfben hunyta le örökre a szemét 1950. január 12-én.
Dr. Vargha Dezsô fôlevéltáros
10–13. oldal
Autóteszt: Fiat Ducato – László Zoltán
Díjaztuk a gazdaság legjobbjait
32–33. oldal
CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4
További információ: www.pbkik.hu
Arnold Antal, a Pécs-Baranyai Keres-
kedelmi és Iparkamara kereskedelem-
fejlesztési alelnöke.
— A turizmus
rendkívül bo-
nyolult, szö-
v e v é n y e s
s z e g m e n s ,
amelyben na-
gyon sok vál-
lalkozás mû-
ködik. Annak
ellenére, hogy
ma a vállalko-
zókról a sajtó-
ban pozitív
k i c s e n g é s û
elemzések és
értékelések jelennek meg, azt látom, hogy
nagyon rossz éveket zárnak. Ugyan Bara-
nyában több mint 2%-kal nôtt a vendégéj-
szakák száma az elmúlt évben, ennek el-
lenére a vállalkozók azt mondják, hogy az
árharc miatt csökkennek a bevételeik.
Van néhány viszonylag jól menô vállal-
kozás, ám többségében azért az látható,
hogy – különösen a régebben itt lévô vál-
lalkozások – bevétel- és eredmény prob-
lémákkal küzdenek. Holott 2010 óta na-
gyon sok fejlesztés történt Pécsett és Ba-
ranya megyében is.
— Ezek a fejlesztések – az ön vélemé-nye szerint – alapvetôen jó irányba men-tek? Tudnak olyan vonzóak lenni, hogy idecsalogassák a turistákat?
— Igen. Ezek a fejlesztések fôleg Pé-
csett valósultak meg, és véleményem sze-
rint piacképesek. Azt is látom, hogy na-
gyon sok, a turisztikát segítô, vonzó prog-
ram található a megyében, ám ezek egy-
mástól elszigetelten zajlanak. Ez jelenti a
legnagyobb problémát, hiszen a megyé-
nek minden adottsága megvan ahhoz,
hogy ne az egyetem legyen a legnagyobb
foglalkoztató, hanem a turisztikához kap-
csolódó vállalkozások. Hiszen minden
megvan a virágzó turizmushoz: szépség,
kultúra, természeti adottságok, infrastruk-
túra, 3 és 4 csillagos szállodák.
— Mi hiányzik ahhoz, hogy ezek kap-csolódjanak egymáshoz?
— A közös érdek. Most azt tapaszta-
lom, hogy a szereplôk egyedül próbálnak
boldogulni: színvonalas programokat
szerveznek, önállóan, de ezek a rendezvé-
nyek jobbára nekünk, baranyaiaknak
szólnak, legfeljebb a 10-20 kilométeres
körzetben élôknek. De akkor lehetne iga-
zán létjogosultságuk, ha az ország többi
részérôl, vagy az országhatáron túlról is
sokkal több turista érkezne. A közlekedés
az autópálya megépülése óta már nem le-
het akadály. Arra kellene a szervezôknek
több figyelmet fordítaniuk, hogy a helyi
értékekre alapozzanak, azokat akarják
megmutatni a hozzánk érkezôknek. Hi-
ányzik a szervezett együttmûködés, a
programok közös meghirdetése.
A turisztikai szolgáltatók azzal tudnak
magasabb látogatottságot elérni, ha minél
teljesebb mértékben szolgálják ki a ven-
déget, pl. csomagokat kínálnak számukra.
Jó lenne növelni a Harkány iránti érdeklô-
dést, de a meglévô adottságokból kell ki-
indulni: a pogányi repülôtér fejlesztésére
egyelôre nincs pénz, és nem érdemes ál-
modozni, hogy majd valamikor történik
valami. Holnap is kell vendég, nem vár-
hat senki 2-3 évet, amíg megoldódnak
ezek a problémák. Nagyon fontosnak tar-
tom, hogy Harkány visszakapja a régi
megbecsültségét, hiszen ez akkora érték,
ami nem mehet veszendôbe a helyi csatá-
rozások miatt. Olyan mágnese a megyé-
nek, ahol a vendég több éjszakát tölt el,
mint más településeken. Hiszen jellemzô-
en gyógyulni mennek oda az emberek,
egy, vagy több hetes turnusokban. Aki pe-
dig ennyi idôt eltölt ezen a helyen, a kör-
nyék látnivalóit is szívesen megtekinti.
— Több turisztikai szervezet, pl. a Ma-gyar Turizmus Zrt. vagy a helyi TDM-irodákis azzal a szándékkal dolgoznak, hogyösszehangolják a megye programkínálatát,a turisztikai szereplôket. A kamara még mi-lyen pluszt tud ehhez hozzátenni, hogy a
turisztikai gépezet olajozottabban mûköd-jön?
— Célunk, hogy együttmûködjünk
ezekkel a szervezetekkel, hiszen rengeteg
információt, tapasztalatot szereztek már
az idegenforgalom területén. A TDM-nek
az a gondja, hogy az általuk felhasznált
pályázati pénzek jobbára projektekre, az-
az rövidebb idôszakokra szólnak. Ez jó
arra, hogy a projekt megvalósuljon, de ta-
lán az nem annyira fontos, hogy elônyére
válik-e adott régiónak, térségnek vagy
sem. Ez nem a TDM, hanem a rendszer
hibája. Igazán kevés fedezet marad mar-
ketingre, amire pedig nagy szükség lenne.
A Turizmus Zrt. regionális marketing
igazgatósága régiót fog össze, korlátolt a
mozgástere is, bár szép eredményeket
tudnak felmutatni a helyi termékek felku-
tatásában és szállodai szinten történô érté-
kesítésében. Azt tapasztalom, hogy hiány-
zik egy olyan szervezôdés a megyébôl,
ami egyértelmûen eladja Baranyát a turis-
ták számára. Rengeteg helyen megfordul-
tam az elmúlt hónapokban Baranyában,
várhatóan nyár végére lesz egy komplex
ajánlatunk a vállalkozók számára.
— Tehát ezek szerint azért kellene dol-gozniuk a turisztikai szereplôknek Bara-nyában, hogy ismertebbek legyenek me-gyehatáron kívül is?
— Igen. Azt kellene tudatni a fo-
gyasztóréteggel, hogy kiváló rendezvé-
nyeink vannak, amelyek nemcsak egy,
hanem több napra is térségünkbe vonz-
hatják a turistákat. Ne csak a szombatra
gondoljanak a szervezôk a programokat
illetôen, hanem használják ki a pénteket
és a vasárnapot is. Úgy vélem, hiányzik
Üzleti alapon szervezôdô Baranya turizmusa és a kitörési pontok
Némi kereslet-élénkülést hozott a múlt év a dél-dunántúli turisztikai régióban, en-nek ellenére a fô kínálati szegmensekben – mint kulturális turizmus és egészség-turizmus – a régió és annak desztinációi nem tudtak pozíció-javulást elérni. Tör-tént ez annak ellenére, hogy a turizmus szervezési és menedzsment háttere meg-erôsödött. A legtöbb régiós célterületen már rutinosan mûködnek a turizmus deszt-ináció-menedzsment (TDM) szervezetek, és két éves projektfejlesztési idôszakukvégére értek a régiós turisztikai klaszterek is. A baranyai turisztikai kínálat jelen-tôs része megjelenik a minden év március elején megrendezett pécsi utazási ki-állításon, amelyen idén az aktív turizmus a kiemelt téma. Összeállításunkbanszakemberek segítségével Baranya megye idegenforgalmának helyzetét elemez-zük és keressük a kitörési lehetôségeket.
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55
További információ: www.pbkik.hu
egy olyan társulás, amelyik üzleti alapon
szervezné össze a szereplôket és koordi-
nálná a közös turisztikai törekvéseket.
— Miként fogadják a vállalkozások, azidegenforgalomban érdekelt szervezetekezt a felvetést?
— Azt gondolom, mindig vannak
olyan vállalkozások, amelyek többre ké-
pesek, többet akarnak és szívesen fonto-
lóra veszik az együttmûködés lehetôsé-
gét. Érzékelek egy bizonyos mértékû apá-
tiát, de úgy gondolom, eljött az idô a cse-
lekvésre és bíznunk kell önmagunkban.
Tudom, hogy Baranya nagyobb szellemi
értékkel rendelkezik, mint amennyit láttat
magából, ezen kell változtatnunk.
Az elmúlt évek eredményeibôl látha-
tó, hogy kezd erôsödni a belföldi turiz-
mus, ennek egyik oka az, hogy kevés pén-
ze van az embereknek. Mediterrán vidék-
nek mondjuk magunkat, az ország északi
tájaihoz képest 2-3 héttel korábban kö-
szönt be a tavasz, erre érdemes lenne
programcsomagokat összeállítani. Vagy
gondolkodhatnánk a sportturizmusban is,
jó példa erre a két évvel ezelôtti, Pécsett
rendezett szenior tájfutó világbajnokság.
Megteltek a szállodák, vendéglôk. Persze,
nem kell rögtön világbajnokságra gondol-
ni, de érdemes lenne erre a területre is na-
gyobb figyelmet fordítanunk.
Az aktív turizmusa középpontban
18. Pécsi Utazási Kiállítás és Vásár
Élénk érdeklôdés mutatkozik a kiállítók
részérôl a régió egyik legszínvonalasabb
és legnépszerûbb turisztikai börzéje, a Pé-
csi Utazás Kiállítás és Vásár iránt, ame-
lyet 18. alkalommal rendez meg 2013.
március 9-10-én a Pécs-Baranyai Keres-
kedelmi és Iparkamara a Fair-Expo Kft.
szervezésében. Ezúttal a 2011-ben nyílt
Pécsi Zsolnay Kulturális Negyed ad ott-
hont a rendezvénynek. A kiállítás közép-
pontjában idén az aktív turizmus áll.
— Az aktív turizmus témája több
olyan település, illetve idegenforgalom-
mal foglalkozó vállalkozás érdeklôdését
is felkeltette, amelyek eddig nem jelentek
meg az utazási kiállításon – tájékoztat
Ferenczy Tamás, az
utazási kiállítást szerve-
zô Fair-Expo Kft. ügy-
vezetôje. — Több erdé-
szet is jelentkezett, így a
Mecsekerdô Zrt. a
Mecsextrém Parkkal,
vagy például a Dél-Du-
nántúli Ökoturisztikai
Klaszter, amely az erdé-
szethez hasonlóan egy
nagyobb területtel jele-
nik meg, hiszen bemu-
tatkoznak az aktív turiz-
musban érdekelt tagjai,
akik csodálatos tájakra invitálják a kiállí-
tás látogatóit. Abban bíznak, hogy fel tud-
ják kelteni a többségében a régióból, tehát
Baranya, Tolna és Somogy megyébôl ér-
kezôk érdeklôdését a helyi értékek iránt,
be tudják mutatni azokat a gyönyörû he-
lyeket, amelyeket itt, a közelben, a kör-
nyezô településeken lehet fellelni. Érde-
kes számomra, hogy néhány kisváros,
község önkormányzata is kiállítóként je-
lenik meg a rendezvényen, saját települé-
sük turisztikai adottságaira szeretnék fel-
hívni a figyelmet.
Az aktív turizmus természetesen nem
csak a régió idegenforgalmi kínálatában
jelenik meg, az utazási irodák – amelyek,
mint az elôzô években, idén is szép szám-
mal képviseltetik magukat a rendezvé-
nyen – a tengerparti nyaralásoktól kezdve
az európai városlátogatásokon át a nagy-
világ turisztikai lehetôségeit sorakoztat-
ják fel. Már szinte hagyománynak számít,
hogy az utazási irodák kedvezményeket
biztosítanak az elôfoglalásokra, erre
2013-ban is számíthatnak az utazni vá-
gyók.
Az elmúlt években megnôtt az érdek-
lôdés a belföldi utazási lehetôségek iránt.
A pécsi kiállításon ízelítôt kaphatunk az
ország különbözô régióinak kínálatából,
hiszen a Magyar Turizmus Zrt. regionális
marketingigazgatóságai közremûködésé-
vel közös területen mutatkoznak be az
egyes országrészek. Jelen lesz egy tekin-
télyes standdal a Balaton és új programja-
ira hívja fel a figyelmet a Balatoni Hajó-
zási Zrt. De bemutatkozik Észak-Magyar-
ország, a Nyugat-Dunántúl és a Tisza-ta-
vi régió, emellett érdekességként a Dél-
Alföldi régió három városa: Baja, Szeged
és Szentes kiemelt figyelmet kap a kiállí-
táson.
A külföldi kiállítók ér-
deklôdése – az elôzô
évekhez hasonlóan – to-
vábbra is élénk a pécsi
vásár iránt: Erdélybôl
illetve Horvátországból
érkeznek kiállítók.
Székelyudvarhely ed-
dig mént nem szerepelt
kiállítóként a rendezvé-
nyen, ôk most külön
standon mutathatják be
az erdélyi város és kör-
nyékének idegenforgal-
mi lehetôségeit. Horvát-
országból Zadar jelentkezik nagyobb te-
rületen az eddiginél jelentôsebb kínálat-
tal. Az Eszéki Kereskedelmi Kamara kü-
lön standon szerepelteti turisztikai lehetô-
ségeit.
— Idén már a kiállítás elôtt is jelentôsérdeklôdés mutatkozik a rendezvény iránt.Minek köszönhetô ez?
— Talán az új helyszín is befolyásol-
ja a kiállítók döntését, hiszen a Zsolnay
Kulturális Negyed igazán különleges ke-
retet ad ennek a rendezvénynek. Persze, a
turisztikai attrakciókat kínáló vállalkozá-
sok, intézmények abban érdekeltek, hogy
minél több platformon találkozzanak a lá-
togatókkal, a megrendelôkkel, hogy be
tudják mutatni a programjaikat. Az érdek-
lôdés talán annak is köszönhetô, az elmúlt
évi hullámvölgyek után bíznak benne,
hogy ebben az évben felpezsdülhet az
utazási kedv – ha nem is távoli helyekre,
legalább belföldre. Mindenki érti és tudja,
hogy a gazdasági válság hatására az uta-
zási irodák bevételei is megcsappantak,
ettôl függetlenül mindig útra kél az embe-
rek egy része. Az utazási irodák feladata,
hogy színvonalas programokkal, kedvezô
kínálattal szolgálja ki ezt a réteget.
— Az elôzô évek tapasztalatai alapjánváltoznak a trendek az utazást illetôen?Másfajta kiállítók jelennek meg most más-fajta kínálattal, mint pl. öt évvel ezelôtt?
— Egyrészt a kiállítás tematikája be-
folyásolja kiállítók összetételét. Szeren-
csésebbnek találjuk, ha valamilyen köz-
ponti téma köré szervezôdik a kiállítás –
ez az utóbbi években bebizonyosodott.
Ugye, az idei évben az aktív turizmust vá-
lasztottuk fô témának és azok a települé-
turisztikai összefogás?
CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság
További információ: www.pbkik.hu
sek is megjelennek, amelyek eddig nem is
gondoltak rá, hogy kiállítók legyenek, hi-
szen úgy vélték, hogy csak a neves turisz-
tikai célpontok jöhetnek számításba.
Most úgy érezték, hogy ôket is megszólí-
tottuk ezzel a lehetôséggel.
Az látszik – mint ahogy említettem –,
hogy bárhová el lehet utazni a világba, hi-
szen az ajánlatok között szinte minden
szerepel, de tény, hogy a nagy utazások
iránt igen megcsappant a kereslet az el-
múlt években. Kiállításunk látogatói fô-
leg a belföldi utazásokat, valamint a
határmenti célokat keresik, ezt erôsítik a
kiállítók ajánlatai is. A tengerparti utazá-
soknál még mindig prioritást élvez a hor-
vát és az olasz tengerpart, az európai vá-
rosoknál pedig Prága. Emellett több olyan
város van, ahová szívesen elutaznak akár
3-4 napra is az emberek. A trend tehát
annyiban változott, hogy a turisták föld-
rajzilag közelebbi célpontot választanak a
pihenésre szánt idô eltöltéséhez, mint öt
évvel ezelôtt.
Helyi termék mintaprogram
Egy éve indította útjára a Dél-Dunántúli
Helyi Termék Mintaprogramot a Magyar
Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Regionális
Marketing Igazgatósága, hogy közelebb
hozza egymáshoz a régió helyi termelôit a
szállodákkal, éttermekkel, pincészetek-
kel. Mint Hegyi Zsuzsanna regionális
m a r k e t i n g i g a z g a t ó
mondja, a vendéglátóhe-
lyek közül már jelenleg
is többen dolgoznak he-
lyi beszállítókkal, mégis
a programmal azt szeret-
nék elôsegíteni, hogy
növekedjen a helyi alap-
anyagok aránya, a turis-
ták pedig tudatosan ré-
szesítsék elônyben azo-
kat a szolgáltatókat, akik
ezt a többletmunkával és
-kiadással járó vállalást
teszik.
— Az a tapasztala-
tunk, hogy az éttermek, szállodák részé-
rôl a saját szolgáltatásaik minôségével
szembeni igényesség egyenes arányban
áll a helyi, kézmûves alapanyagok be-
szerzése iránti elkötelezettséggel. A prog-
ramot attól a szakmai
meggyôzôdéstôl hajt-
va kezdeményeztük,
hogy a helyi gazdaság
(ideértve a turizmust
mint egyfajta helyi
terméket is) fejleszté-
se a vidéki Magyaror-
szág felemelkedésé-
nek feltétele. Hiszünk
abban, hogy a hely-
ben elôállított élelmi-
szerek a gasztrotur-
isztikai kínálatban olyan megkülönbözte-
tett minôséget eredményeznek, amely ré-
giónk jellegéhez, turisztikai vonzerejéhez
nagyban hozzájárul, és kiváló borvidéke-
ink kínálatával harmóniában a Dél-Du-
nántúl erôsségévé válhat.
Egyelôre jelentôs idôt emészt fel a
termelôk személyes felkeresése, szakértôi
felmérése, profi fotózása. A napokban el-
készült a honlapunk, a helyiizek.hu, ami-
nek folyamatosan töltjük fel a tartalmát.
— Melyek azok a helyi termékek/terme-lôk, amelyek felkelthetik az ide utazók ér-deklôdését?
— Naivitás volna azt hinni, hogy a
helyi termelôk lelkesednek, ha rajongói
táboruk személyesen bekopogtat ajtaju-
kon. A termelô termelni akar, a legtöbb-
jük még a reklámként számukra megfi-
zethetetlen médiaszerepléstôl is elzárkó-
zik. Így elsôsorban éttermekben, szállo-
dák reggelizôasztalain, pincészetekben,
falusi vendégasztal szolgáltatóknál sze-
retnénk bemutatni eze-
ket a finomságokat.
Szekszárdon, a Nefe-
lejcs közben már létezik
vegytisztán helyi ter-
mék bolt, amely igazán
mintaértékû. Pécsen is
vannak részben helyi
termékeket áruló kis üz-
letek, de a szekszárdi
elônye, hogy abban
minden élelmiszer kap-
ható, pékárutól a zöld-
ségekig, tejtermékektôl
a húsokig.
Az utazók itt tartóz-
kodásuk alatt mindent szívesen megkós-
tolnak, ami helyi. A gyerekek kevésbé
nyitottak, csak 30%-uk hajlandó a meg-
szokott ételekhez képest idegen ízeket
felfedezni. Hazavinni olyan élelmiszert
lehet, amelyik bírja az
utaztatást, nem romlik
meg, és olyan a cso-
magolása, hogy nem
tesz kárt az autóban.
Baranya erôs mézben,
füstölt hústermékek-
ben, lekvárban. Na-
gyon jó sajtjaink is
vannak, de ezekre ak-
kora a kereslet (és
olyan kicsi az elôállí-
tás volumene), hogy a
helyi lakosok elkapkodják, sôt, az ô
mennyiségi igényeiket sem lehet kielégí-
teni.
— Hol tart most a program, milyeneredményrôl lehet beszámolni?
— 2013. március végére készülnek el
nyomtatott információs eszközeink, Pécs
Város Önkormányzata támogatásával (ét-
termekbe helyi termék étlapok, asztali in-
formációs kártya, védnöki táblák), és a
már említett helyiizek.hu honlap is a ter-
melôk és gasztronómiai referenciapartne-
reink rendelkezésére áll. A honlapon fo-
lyamatosan frissítjük az aktuális helyi ter-
mék kínálatot, mibôl, mennyi, milyen
áron érhetô el. Nagy öröm, hogy az étter-
mek már ezen kívül is megtisztelnek bi-
zalmukkal, és jelzik, hogy mire volna
szükségük, amit nem találnak. Tegnap ép-
pen egy havi 1,5 millió forintért csirkét
vásárló, rendkívül igényes baranyai étter-
met hoztunk össze egy biotenyésztôvel.
Kiemelt feladatunk a referenciapartner ét-
termek reklámozása a regionális turiszti-
kai kommunikációnkhoz kapcsolódóan.
A jövôben szakmai és média vendégein-
ket is kizárólag ezekbe az éttermekbe,
szállodákba hívjuk meg.
— Milyen a helyi termelôk aktivitása,kezdeményezôek-e vagy várják a kezdemé-nyezést?
— Ez sokkal nehezebb kérdés, mint
gondoltuk, reméltük. Mint említettem, a
termelô termelni akar, a legtöbbjüknek te-
her a termelôi piac, és minden személyes
promóciós közremûködés, mint pl. kitele-
pülni egy fôvárosi fesztiválra. Aki nyitott,
azt látjuk, már most könnyebben boldo-
gul. Az éttermeknek való beszállítás elôl
azonban senki nem zárkózik el, hiszen ez
nem csak nagyobb mennyiséget jelent, de
a csomagolásra sem kell olyan nagy ener-
giát fordítani, mint az egyéni vásárlók
esetében. Sokan, pl. a Pezsgôház Étterem,
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7
További információ: www.pbkik.hu
vagy a bikali turisztikai komplexum már
a vetés, palántázás elôtt lekötik az egész
éves mennyiséget a legmegbízhatóbb ter-
melôknél, fix áron. A végcél ez volna,
hogy a termelô kellô biztonságban tudjon
dolgozni, és a gasztronómia is kellô biz-
tonsággal építhessen a minôségi alap-
anyagokra.
— Milyen hatással van vagy lehet a tu-rizmusra a helyi termék program? Érdek-lôdnek-e a turisták, a messzirôl jött embe-rek a helyi termékek iránt?
— Igen, ez ma sláger – persze a pénz-
tárca vastagságának függvényében. De
azt tapasztaljuk, hogy még a legszeré-
nyebb lehetôségû vendégeink is megkós-
tolják a helyi ízeket, és egy-egy kisebb
helyi terméket (mondjuk egy kis üveg
lekvárt) hazavisznek.
Új turizmusszervezô erô:a klaszterek
— A Dél-Dunántúlon a turizmus sze-
replôi jól lobbiztak a 2007-13 közötti idô-
szakra vonatkozó Regionális Operatív
Program tervezése során. Ennek követ-
keztében 8 turisztikai terméktípus eseté-
ben vált lehetôvé a klaszterfejlesztés meg-
indítása – tájékoztat a baranyai, turizmust
támogató klaszterekrôl Gonda Tibor
klasztermenedzser. — A
2010-ben elôször kiírt
pályázaton sikeresen
szerepelt hat klaszter
kezdeményezés (öko-,
bor-, falusi-, gyógy- és
termál-, vár és kastély-,
fesztivál és rendezvény-
turisztikai klaszterek),
akik eredményesen
kezdték meg a tevékeny-
ségüket. Hozzájuk csat-
lakozott még az Örök-
ségturisztikai Klaszter,
amely az év elején kezd-
te meg a mûködését.
A klaszterek többsé-
génél az együttmûködés nem volt elôz-
mény nélküli, mert az már civil szerveze-
ti keretek között több évre visszanyúlt. A
klaszterek céljai hasonlóak: egyrészt a
hálózatszerû együttmûködésben rejlô elô-
nyöket optimalizálva szeretnének hatéko-
nyabb marketing munkát végezni, más-
részt a hazai és a nemzetközi jó gyakorlat
megismerésével és adaptálásával innova-
tív termékfejlesztési folyamatokat indíta-
nak. De céljuk az adott turisztikai ágazat
speciális munkaerô szükségletének a fej-
lesztése célzott továbbképzésekkel, tré-
ningekkel, emellett foglalkoznak közösen
végzett kutatásokkal (vendégkörfelmérés,
vendégelégedettség vizsgálat, stb.), a
marketing és a termékfejlesztési munka
megalapozásával.
— Milyen eredménnyel mûködnek ezeka klaszterek?
— Az érdekellentéteken és a korábbi
konfliktusokon túllépve, az egyes szol-
gáltatók érdekeinek összehangolásával a
turisztikai együttmûködéseknek pozitív
hatása lehet új térségi turisztikai márka és
imázs kialakítása. E mögött professzioná-
lis márka- és pozicionálási politika, vala-
mint a már meglévô turisztikai márkák
stratégiai menedzsmentje áll. A klaszter-
nek mint marketing-kooperációnak egyik
legfontosabb feladata az együttmûködés
szinergiáira épülôen a márkaépítés, az ér-
tékesítés és a kommunikáció. Ezt a közös
jegyek marketingjének nevezhetjük, ahol
kiemelt szerepe van a puha faktoroknak,
az imázs- és márkaképzésnek.
— Miért lehet megfelelô forma aklaszter a turizmus elôre lendítéséhez?
— A klaszter kiváltképp alkalmas a
turizmusban egyre meghatározóbbá váló,
versenyelônyt is befo-
lyásoló minôség bizto-
sítására, hiszen mint a
turisztikai értéklánc
szolgáltatásainak jól
szervezett, regionálisan
összehangolt hálózata
(turisztikai erôforrások,
attrakciók, infrastruktú-
ra, szolgáltatás és egyéb
támogató szektor cso-
portja), az egyes lánc-
szemek összekapcsolá-
sával komplex módon
tudja a minôségme-
nedzsmentet elvégezni.
Reprezentatív felméré-
sünk is arra mutatott rá, hogy a
klaszterekben végzett közös termékfej-
lesztési munka egyik súlypontja a minôsí-
tési rendszer, a védjegy kialakítása. A mi-
nôsítési rendszer kidolgozását nem csak
mint a termékfejlesztés irányadó tényezô-
jét értékelhetjük, de a tagok, ezt a legin-
novatívabb termékfejlesztési tevékeny-
ségként határozták meg.
— A klaszterek munkája eredménye-ként érezhetô-e majd Baranyában a turis-ták számának emelkedése?
— A minôség és az arra épülô regio-
nális klasztermárka azonosítja a klasztert,
az általa összefogott turisztikai terméke-
ket, szolgáltatásokat és régiót, ami által
azok újra felismerhetôvé válnak a piacon,
új erôre kapnak és megoldást kínálnak
speciális vevôi igényekre. Habár a létre-
jött új turisztikai termékek nem koncent-
rálják olyan módon a vendégforgalmat,
hogy az a régió versenyképességét muta-
tó statisztikában megjelenjen (pl. a ren-
dezvény- és a borturizmus, vagy a várak,
kastélyok és gyógyfürdôk forgalma nem
mutatható ki a regisztrált vendégéjszakák
számával), azonban innovativitásuk és
magas presztízs értékük miatt kiemelkedô
a marketing szerepük. Így az ezekre a ter-
mékekre épülô klaszterek összefogott
stratégiai marketingje hozzájárulhat a ré-
gió versenypozícióját meghatározó muta-
tók növekedéséhez is. Az érintett turiszti-
kai klaszterek gyakorlatának a vizsgálata,
számos konkrét példán keresztül vissza-
igazolta azon hipotézisünket, hogy az in-
nováció nem áll meg a marketing szint-
jén, hanem hatást gyakorol a termékfej-
lesztési munkára.
Trendváltás elôtt vagyközben a Dél-Dunántúl
turizmusa?
— Magyarország turizmusa a forgalmi
mélypontként értékelhetô 2009-es év után
2010-tôl a konszolidálódás és a lassú fel-
kapaszkodás idôszakát éli a kereskedelmi
szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák
számát tekintve – kaptuk a tájékoztatást
dr. Szabó Gézától, a PTE TTK FI Turiz-
mus Tanszék tanszékvezetô egyetemi do-
censétôl, a Dél-Dunántúli Falusi Turiz-
mus Klaszter elnökétôl. — A meghatáro-
zónak tûnô folyamat mélyén azonban je-
lentôs hangsúlyváltások, átrétegzôdések
tapinthatók. A forgalom mérsékelt növe-
kedése a belsô kereslet stagnálása, he-
lyenként beszûkülése mellett ment végbe.
Bôvülést egyértelmûen csak a külföldi ér-
deklôdés – enyhe – élénkülése hozott. Ez
egyben azt is jelenti, hogy a fôként belföl-
CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság
di vendégkörû turiszti-
kai régióink forgalma –
és így a Dél-Dunántúlé
is – tovább mérséklô-
dött. A siker, a forgalom
bôvülése már évek óta a
különleges helyzetû,
80%-ban külföldi ven-
dégkörû Budapest mel-
lett a fürdôvárosainkat
jellemzi. A hazai TOP
10 desztináció 2/3 része
élményfürdôje, well-
ness kínálata és gyógys-
zolgáltatásai miatt pre-
ferált a hazai és külföldi vendégkörnél
egyaránt. A kulturális motiváció csak má-
sodlagos vagy sokadlagos szempont az
üdülési helyszín kiválasztásánál. Ebbôl
csak néhány különleges eset, mint Sop-
ron, vagy Eger jelenthet kivételt. Sajnos,
Pécs erôteljesen fejlesztett kulturális és
örökségi kínálata se tudott trendváltást el-
érni a keresletben.
A kereslet belsô átalakulásának egyik
jellemzôje, hogy egyértelmû erôeltolódás
figyelhetô meg az egészségturizmus két
terméktípusa, a gyógy és a wellness kö-
zött. 2011-ben haladta meg elsôként a
wellness-szállók forgalma a gyógyszálló-
két. A wellness hotelek forgalmának erô-
teljes bôvülése 2009-óta meghatározó fo-
lyamat a kül- és belföldi vendégkörnél
egyaránt. Amit még érdemes hangsúlyoz-
ni a kínálati trendeknél, az a válság kitö-
rése óta fokozódó konkurencia harc, erô-
teljes árverseny a hotel kategóriák között.
Alapvetôen a három- és négycsillagos ho-
telek mérkôzésében lassan már végered-
ményt lehet hirdetni. Míg a három csilla-
gos kategóriában 2008-óta folyamatos az
eltöltött vendégéjszakák számának a
csökkenése, addig a négycsillagos minô-
sítésû hotelek forgalma 2009-óta merede-
ken emelkedik. Elsôként 2009-ben halad-
ta meg vendégéjszaka számban a négy-
csillagos kategória a három csillagos
szállodákét, és vált ezzel a legnagyobb
forgalmú kereskedelmi szálláshely kate-
góriává.
A dél-dunántúli turisztikai régióra
egyik bôvülést hozó forgalmi trend sem
terjesztette ki hatásait. A 2011-es jelentôs
forgalmi visszaesés után – az alacsony
bázisszámoknak is köszönhetôen – az el-
múlt év konszolidációt és némi kereslet-
élénkülést hozott. Ennek ellenére a fô kí-
nálati szegmensekben –
mint kulturális turizmus
és egészségturizmus – a
régió és annak desztiná-
ciói nem tudtak pozíció-
javulást elérni. Történt
ez annak ellenére, hogy
a turizmus szervezési és
menedzsment háttere
megerôsödött. A leg-
több régiós célterületen
már rutinosan mûköd-
nek a turizmus desztiná-
c i ó - m e n e d z s m e n t
(TDM) szervezetek, és
két éves projektfejlesztési idôszakuk vé-
gére értek a régiós turisztikai klaszterek
is. Ez a fejlesztési és menedzselési elôny
még nem volt képes mérsékelni a régió
meglévô piaci hátrányait.
A vidéki térségek attraktivitását feltá-
ró falusi turizmus, ami a Dél-Dunántúl
egyik jellegzetes és versenyképes turiszti-
kai terméke, az elmúlt idôszakban kettôs
szorításba került. A falusi vendégfogadók
számát és kapacitásait jelentôsen vissza-
fogta a szakterület 2009-es rossz szabá-
lyozása, a belföldi kereslet szûkülése pe-
dig piaci oldalról jelentett kihívást. Or-
szágosan a falusi turizmus vendégforgal-
mi adatai közel a 2008-as érték felére es-
tek vissza 2010-re. A legutóbbi két évben
már látszanak a fejlôdés jelei, mérsékelt
forgalombôvülésrôl számolnak be a tal-
pon maradt vendégfogadók. A belföldi
kereslet szûkülése talán leginkább ezt a
terméktípust érintette. A szerényebb jöve-
delmû vendégkört a válság még inkább
visszariasztotta az üdüléssel járó kiadá-
soktól. Korábban az üdülési csekkek ad-
ták a vendégfogadók bevételeinek közel
2/3 részét, a cafeteria rendszer átalakítá-
sával bevezetett SZÉP-kártyák még nem
érték el ezt a magas arányt!
A Dél-Dunántúl falusi turizmusában
is érvényesültek az országos tendenciák,
a 90% körüli arányt képviselô belföldi
forgalom itt is jelentôsen mérséklôdött.
Kivételként említhetôk az újdonságnak
számító, különleges és minôségi kínálat-
tal piacon lévô vendégfogadók, pl. a régi-
óban kialakított „ökoporta” rendszer tag-
jai, vagy a helyi terméket, bio-élelmiszert
is kínálatukba vonó vendégházak. A ré-
gió kiterjedt falusi turizmus kínálatának
szervezésében, a termékfejlesztésben és a
kommunikációban jelentôs elôrelépést
hozott a három megye vendégfogadóit, a
falusi turizmus fejlôdésében érdekelt vál-
lalkozóit és a támogató civil szervezete-
ket összefogó klaszter szervezôdés, a
Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter.
A címben megfogalmazott kérdésre –
amint a fentiekbôl is kiderült – nem adha-
tó egyértelmû válasz. Mindenképpen ér-
zékelhetô a piac és a kínálat változása és
remélhetô a régiós szintû, valamint a falu-
si turizmust is érintô fellendülés kezdete.
Új utakon BaranyábanA zöldmezôs beruházásokon túl jelentôs
útfelújítások valósultak meg Baranya me-
gyében az elmúlt évben a Magyar Közút
Nonprofit Zrt. által – kaptuk a tájékozta-
tást Pécsi Norbert Sándor szóvivôtôl. A
Harkány-Sellye-Darány összekötô út
több szakaszban több mint 45 km-en újult
meg, a Somberek-Pécsváradi összekötô
úton mintegy 23 km hosszan végeztek út-
felújítást. De jobban járható az elvégzett
munkák miatt a Pécs-dél-nyugati elkerülô
út, a Komlót Mánfával összekötô közút és
az Ormánságban is számos közlekedési
út. Hamarosan megkezdik a felújításokat
mintegy 15 km hosszan a Pécs-Vajszló
összekötô úton és megújul a Mohácsot
Kölkeddel összekötô út több mint 10 km
hosszan. Tervezés alatt van két új határát-
kelôhely kialakítása is, ezért megtörténik
a Sárok-Fôherceglak közötti 2,9 kilomé-
teres közút felújítása, szélesítése, 1 km új
út építése, valamint a Vejti-Moszlovina
közötti 6,5 kilométeres közút felújítása és
2,3 kilométer új út építése.
Az elkerülô utak építésével természe-
tesen csökkenthetô az elkerült település
átkelési szakaszainak forgalomnagysága
és ezáltal az út menti területek káros kör-
nyezeti terhelése is. A régóta várt
hosszúhetényi elkerülô út átadásával a te-
lepülésen az átlagos napi forgalom nagy-
sága 3-4000 egységjármûrôl 1700-ra
csökkent.
A meglévô országos közutak felújítá-
sának célja nem a forgalom növelése
vagy átrendezése, hanem a környezô tele-
pülések elérhetôségének javítása, hiszen a
felújított útszakaszokon javul az utazás-
kényelem, nô a forgalombiztonság és
csökken az utazási idô is.
N.T.
dr. Szabó Géza
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9
ELISMERÉSEK Dél-Dunántúli Gazdaság10
Díjaztuk a gazdaság legjobbjaitA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak ki-
tüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara el-
nöksége mérlegelve a javaslatokat, a következô döntéseket hozta:
Baranya Gazdaságáért Díj: Dr. Kiss Tibor.
A díjat Dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara elnöke és Dr. Hargitai János kormánymegbízott adta át.
Az Év Üzletembere Díj:
ifj. Rajnai Attila
Angster József Díj: Max Koller.
A díjat Dr. Kéri István és Nagy Csaba, Pécs Megyei Jogú Város
alpolgármestere adta át.
Életmû Díj: Nagy Tibor.
Életmû Díjat kapott Katona Lajos
Kisfilmek a díjazottakról: www.youtube.com/user/pecsikamara
ELISMERÉSEKDél-Dunántúli Gazdaság 11
Címzetes
Kamarai Tanácsos:
Kozma Béla
Kamarai Tanácsos:
Rudics Judit
Baranya Megyei Szakképzési Díj: BartaSándor.
A díjat Dr. Kéri István és Várszegi Gyulakamarai alelnök adta át.
Baranya Megyei SzakképzésiDíj: Matro Kft. A díjat Kleisz
Zoltán ügyvezetô vette át.
Baranya Megyei Szakképzési Díj:Szél István
Baranya Megyei
Innovációs Díj:
Dr. Kovács L. Gábor
Baranya Megyei
Export Díj:
Trust Hungary Zrt.
A díjat Mannó Pál
vezérigazgató
vette át.
ELISMERÉSEK12 Dél-Dunántúli Gazdaság
Kiváló Kamarai Munkáért Díj: Králik Ivánné
Kiváló Kamarai Munkáért Díj: Dr. Kállai Sándor
Baranya Megyei KörnyezetvédelmiDíj: Öko-Trade Kft.
A díjat Bartos Réka ügyvezetô vette át.
Dr. Fáy Mihály Díj: Wéber Ádám. A díjat Pálinkás István, mohácsi városi elnök és Kovácsné
Bodor Erika, Mohács város alpolgármestere adta át.
Az Év Kézmûvese Díj: Polgár Zsuzsanna.A díjat Dr. Kéri István és Treszner János, a kamarai
kézmûves tagozat elnöke adta át.
Mohácsi Szakképzési Díj:
Alsóvölgyi István
Mohácsi Idegenforgalmi Díj:
Varga György
Szigetvár Gazdaságáért Díj: Kis Attila.
A díjat Horváth László, szigetvári városi elnök adta át.
ELISMERÉSEKDél-Dunántúli Gazdaság 13
Szigetvári Szakképzési Díj: Hóbor Lászlóné.
Szigetvári Idegenforgalmi Díj:Andreas Ebner.
Siklósi Szakképzési Díj: Baksa Zsuzsanna.
Siklósi Idegenforgalmi Díj: Herke Attila.
Komlói Szakképzési Díj:Merk József
Jánosi Engel Adolf Díj: Merk Ferenc.A díjat Ferenczy Tamás (középen), komlói városi elnök,
valamint Polics József, Komló város polgármestere adta át.
Komlói Idegenforgalmi Díj: Jakab Józsefné
A Than Károly Díj kitüntetettje Orlovics Gyula.A díjat Mikola János (balra), Nagy Attila, Sellye város polgármestere és dr. Kovács Tibor, siklósi városi elnök,
Siklós város alpolgármestere adta át.
A vállalkozás export teljesítményéért elismerô oklevélben részesült:
Strausz János, a Strauss Kft. ügyvezetôje
Kiváló kamarai munkáértelismerô oklevélben
részesült: Sztraka Jenôné, a kamarai
hivatal munkatársa
DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság14
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamara Baranya Gazdaságáért Díj ki-
tüntetést adományozhat évente annak a
természetes személynek, aki egy-egy gaz-
dálkodó szervezet vagy szakma érdekeit
meghaladó, a megye gazdaságának egé-
szét szolgáló, kiemelkedô teljesítményt
nyújtott. A kitüntetett munkája nyomán
értékelhetôen javult a megye gazdasági
teljesítôképessége, a gazdaság számára
fontos fejlesztési program valósult meg,
vagy a gazdaság mûködési feltételeiben
következett be jelentôs javulás a megelô-
zô évben.
Dr. Kiss Tibor évek óta a környezet-
ipar egyik „motorjaként” végzi jelentôs
szakmai tevékenységét. Az általa vezetett
BIOKOM Kft. környezetvédelmi/hul-
ladékgazdálkodási/természetvédelmi
projektjei nemzetközi szinten is minôsé-
get képviselnek, amelyek Európában is
hivatkozási alapnak számítanak. A mun-
kahelyteremtés és a helyi vállalkozók be-
vonása komoly gazdasági tényezôvé tette
az elmúlt években a BIOKOM Kft-t.
— Azért volt számomra megtisztelô,
hogy rám esett a választás a Baranya Gaz-
daságáért Díjat illetôen, mert a BIOKOM
Kft. – ahogy Kéri István elnök úr is mondta
a díjátadón – nem az ipari-termelési szek-
torban dolgozik, hanem fô tevékenysége a
szolgáltatás; igaz, ez is fontos része annak,
hogy a régió ipara jól és hatékonyan mû-
ködjön. Azok a szakterületek, amelyeken
dolgozunk, kezdenek átalakulni környezet-
iparrá, és ebben játszhatott szerepet a mi te-
vékenységünk – foglalta össze Dr. Kiss Ti-
bor, hogy miként fogadta a kamara elisme-
rését.
— A díj indoklásában az áll, hogy „a
megye gazdaságának egészét szolgáló ki-
emelkedô teljesítményt nyújtott”. Miként
pozícionálja a BIOKOM-ot, mint vállala-
tot Baranyában?
— Már az árbevételt és a létszámot te-
kintve is a nagyobbak közé sorolható a
BIOKOM, mivel benne vagyunk Baranya
elsô 100 vállalkozásában. Ennek nyilván az
is az oka, hogy nagyon összetett feladat-
rendszert látunk el. Az elmúlt években nem-
csak a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó
újrahasznosítási iparágban tevékenyked-
tünk, hanem ehhez köthetô komoly uniós
projekteket is kezdeményeztünk. Ennek kö-
szönhetôen becslésem szerint több tízmilli-
árd forint áramlott a térségbe beruházásként
az elmúlt évtizedek során. A városüzemelte-
tés területén is egyre több a feladatunk, még
ha nem is direkt módon, hanem – divatos
szóval élve – klasztertagként a megye szá-
mos településén, sôt a megyehatáron túl is
szervezünk környezetvédelmi, vagy a kör-
nyezetiparhoz kapcsolódó különbözô szol-
gáltatásokat.
— Miként illeszkednek ezek a szolgál-
tatások a gazdaságba? A díjátadón bemu-
tatott kisfilmbôl megtudhattuk, hogy a
BIOKOM Kft. környezetvédelmi eszkö-
zök gyártásáról is gondolkodik.
— Ma már sokféle tevékenységet foly-
tatunk, többek között termék-elôállítással is
foglalkozunk. Valamikor bányamérnökként
dolgoztam, és soha nem tudtam elszakadni a
szakma alapgondolatától, miszerint alapfel-
adatunk, hogy nyersanyagot, energiát bizto-
sítsunk a gazdaság számára. Immár 15 éve a
szekunder nyersanyagok és energiahordo-
zók elôállításában is dolgozunk, gyakorlati-
lag az itt díjazott vállalkozások túlnyomó
többségével kapcsolatban állunk. Van, ame-
lyiknek a komplex hulladékkezelését oldjuk
meg, van, ahová tüzelôanyagot szállítunk,
vagy másodnyersanyagot újrahasznosítás
céljára (pl. papírt a papírgyárakba, egyéb
mûanyagot a feldolgozók részére). Az utób-
bi években ezeket a vállalatokat, vállalkozá-
sokat megpróbáltuk klaszterbe, konzorci-
umba szervezni. Mi is használunk gépeket,
kommunális felépítményeket és rendkívül
fontos, hogy ezek a berendezések erôforrás-
hatékonyak legyenek, és ne szennyezzék a
környezetet! Úgy gondoljuk, hogy a prog-
ramban lévô beszállítók – a mi partnereink
– képesek lesznek arra, hogy ne csak min-
ket, hanem a magyar piac jelentôs hányadát,
akár meg merem kockáztatni: a közép-euró-
pai, az európai piac egy jelentôs szegmensét
le tudják fedni. Van olyan szakértô tudás,
technológia, mérnöki potenciál a régióban,
hogy kitörési pontot találjunk ezen a kör-
nyezetiparnak nevezett területen.
— A díj indoklásában elhangzott a
munkahelyteremtés. Ismert tény, hogy
depressziós Baranya gazdasága, mégis
hogyan sikerül új munkahelyeket terem-
teni, egyáltalán miként lehet túlélni eze-
ket az éveket?
— Sokrétû feladatokat láthattam el az
elmúlt években, különbözô megbízásokat
kaptam – nem csak a céghez és a tevékeny-
ségeihez kapcsolódóan –, igyekeztem sok-
rétû tudásra, tapasztalatra szert tenni. Alap-
elvem, hogy mindig maximálisan a feladat
megoldására koncentrálok – természetesen
figyelembe véve az adott körülményeket.
Próbálom a leginkább kompetens embere-
ket megnyerni egy adott ügy érdekében,
akikkel együtt, közösen meg tudjuk oldani a
problémát. A humánerôforrás-fejlesztést
mindig is fontosnak tartottam, véleményem
szerint ez az egyik legjelentôsebb termelési
tényezô. Az újszerû feladatok, amelyeket
már korábban is említettem: nyersanyag-
elôállítás a környezetvédelmi iparág számá-
ra, az energiahordozók elôállítása ma már
sokkal inkább ipari tevékenység, mint a ré-
gebben volt hulladékszállítás. Örülök, hogy
egyre többen látják, tapasztalják, hogy
mennyire kibôvült a BIOKOM Kft. tevé-
kenységi köre. Az új feladatok tôkeigény-
ben több milliárdos eszközrendszert, több
tízmilliárd forintnyi infrastruktúrát jelente-
nek, amelyben a legmodernebb pneumati-
kus és hidraulikus vezérlôrendszerek van-
nak – ezek mûködtetése tehát nagyon ko-
moly szaktudást és – képzést igényel. Egy-
értelmû, hogy jól képzett szakemberbázisra
van szükség mind az alkalmazás, mind a
képzés területén.
— A Baranya Gazdaságáért Díj mire
kötelezi önt a jövôben?
— Komoly elhivatottságot érzek a város
és a megye iránt, nemcsak az itt élô embe-
rek, hanem a természeti környezet iránt is;
rendszeresen járom a természetet. Olyan vá-
rosüzemeltetési eljárások/technológiák ki-
dolgozását kezdeményezzük a megye ipari
és kutatási intézményeinél, amelyek segíte-
nek megôrizni a települési infrastruktúrák
mûködôképességét, még várhatóan szélsôsé-
gessé váló idôjárási körülmények között is.
A Baranya Gazdaságáért Díj kitüntetettje:
Dr. Kiss Tibor
N.T.
DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 15
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra, „Az Év Üzletembere Díjat” adományozhat-ja annak a természetes személynek, aki egyesgazdasági szervezetek piacképességét, ered-ményes gazdálkodását jelentôsen javító telje-sítményt nyújtott a megelôzô évben Baranyamegyében.
Ifj. Rajnai Attila, a Rati Kft. ügyvezetôje-ként elkötelezetten dolgozott egy modern, akor kihívásainak is megfelelô telephely kiala-kításán. A 2012-ben átadott épület nem ha-gyományos, hanem nullenergiás, a föld és anap hôjét kihasználó rendszerekkel látták el.A fejlesztésnek köszönhetôen új munkahelye-ket is sikerült teremteni. A Rati Kft. számtalanautógyárral szerzôdve új, minôségi terméke-ket fejlesztve bôvül, világos stratégiai céljaiteredményesen megvalósítva.
— Nagyon meglepett, hogy engem jelöltekaz Év Üzletembere Díjra, egyáltalán nem számí-tottam arra, hogy ezt a rangos elismerést nekemítélik – nyilatkozta lapunknak a díjátadó után a fi-atal üzletember. — Egyfajta fórral indultam a pá-lyán, hiszen a jelenlegi vállalkozás elôdjét azédesapám építette föl. Nekem „csak” ezt kellettfolytatnom.
— Mit jelent az, ami a díj indoklásábanszerepel, hogy: „az kaphatja meg ezt a díjat,aki egyes gazdasági szervezetek piacképes-ségét, eredményes gazdálkodását jelentôsenjavító teljesítményt nyújtott”?
— Ez azt jelenti – pláne most, a gazdaságiválság recessziós idôszakában –, hogy elég ne-héz profitábilisan, fejlôdôképesen dolgozni, ésazt gondolom, az elmúlt évek pénzügyi mutatóittekintve elég példamutató teljesítményt nyújtot-tunk. Egy olyan eredményességi szintet sikerültmegvalósítanunk, ami a térségben, az országbanis elég ritka manapság. Itt a mérleg szerinti, 15%feletti eredményre gondolok, azt hiszem már egy10% körüli eredmény is elismerésre méltó. Az efölötti pedig kivételesen jónak mondható.
— Minek köszönhetô ez a kiváló teljesít-mény?
— Annak, hogy mindig elôre néztünk. Na-gyon jó csapat állt össze a cégnél, dinamikus, fi-atal és jól felkészült emberekkel dolgozhatom.Alapvetôen az innováció határozza meg a szem-léletünket, van egy határozott stratégiánk, egycélunk, jövôképünk, ami mellôl nem nagyon tudminket senki és semmi eltántorítani. Ez az egyikkulcsa annak, hogy ilyen eredményesek tudunklenni. Persze, szerencsénk is van, a szerencsenagyon kell, mert azt szokták mondani: ha a fel-készültség találkozik a lehetôséggel, az az igaziszerencse. Azt gondolom, nálunk is ez mûködik.
— A díjátadó ünnepségen levetítettekegy rövid filmet önrôl. Hallhattuk, hogy sajátmárkát kívánnak építeni, ezt a tervezéstôl acsomagolásig az innovációra, a saját ötletek-re alapozzák.
— Igen, ez így van. Cégünk már nem egyklasszikus termelôcég, a termékfejlesztés az ér-tékteremtés fô mozzanata. Identitásunkat úgypróbáljuk megôrizni, hogy saját márkát építünk,saját ötletekre alapozzuk a termékeinket és ab-ban mindig van valami olyan újdonság, érték,amivel egyedülállóak tudunk lenni a piacon. Ezhoz majd hosszú távon rangot, elismerést és egymárka értéket számunkra. Ennek az útnak mégaz elején vagyunk, de mindenképpen biztató,ahogy haladunk elôre.
— Miként mûködik a termékfejlesztés, mi-lyen termékre kell gondolnunk?
— Általában a nulláról kezdjük kitalálni, hogymilyen termékre lehet szükségük az autósoknak.Úgy gondolkodunk, hogy a termék az autón kívülis használható legyen, tehát a praktikusságszempontja nagyon fontos. Példaként említhe-tem az autósvállfát, amit ki tudok csatolni az au-tóból, felvihetem a gardróbba vagy a hotelszobá-ba és rá tudok akasztani egy öltönyt. Vagy említ-hetném az autós kartámaszunkat is, amiben ben-ne foglaltatik egy magunkkal vihetô, övre csíptet-hetô kistáska, ebben mindennapi holmikat: papí-rokat, kulcsokat, pénztárcát tudunk elhelyezni.Könnyen kivehetô, visszahelyezhetô az autó kar-támaszában kialakított helyre, amit igényesen ésdizájnosan oldottunk meg. Ezekkel a megoldá-sokkal csak mi vagyunk jelen a piacon és mind asaját ötleteink. A Rati Kft. kitalálja, más vállalko-zással legyártatja a terméket, a végén az össze-szerelést mi végezzük.
— 2012-ben átköltöztek az új gyártóbázis-ra, ami Baranyában egyedülálló a maga ne-mében. Mire ad lehetôséget az új bázis és mi-ért kötelezték el magukat a megújuló energiákmellett?
— Ez is az innovatív szemlélet terméke, kí-sérleteztünk egy tervezôvel, aki egy energiakon-cepció alapján készítette el ennek a háznak a ter-vét. Ami tulajdonképpen egy nullenergiás üzem,mert ha az egész éves energiafelhasználást te-kintem, akkor azt meg tudjuk termelni – nyilván-valóan kiegyenlítve a különbözô évszakok adtalehetôségekkel. A fenntartható fejlôdés szemléle-te hajtott bennünket, tehát úgy mûködjünk, hogya lehetô legkisebb energiabevitellel a lehetô leg-optimálisabb mûködést érjük el. Fontos tényezôpersze, hogy miként térül meg egy ilyen beruhá-zás. Ha kiszámolom, hogy mennyit költöttünk ráés az mennyi idô alatt hozza vissza az árát, ak-kor látható, hogy elég hosszú idô alatt. Viszontazt gondolom, hogy a munkatársaim, akik inno-vatív munkát végeznek, sokkal másképp dolgoz-nak egy ilyen környezetben, egy ilyen szemléletûkörnyezettudatos munkahelyen és ez hat az ô ér-tékteremtésükre. Abban bízom, hogy ez felgyor-sítja a beruházás megtérülését.
— Az Év Üzletembere Díj mire kötelezivagy mire ösztönzi önt?
— Nem hiszem, hogy ez befolyásolna ab-ban, amit csinálok és ahogyan csinálom. Talánad egy kis önbizalmat. Persze, ez nem jelenti azt,hogy önbizalomhiányban szenvedek, de mégismegerôsítés ad abban, hogy elismerésre méltóaz, amit a munkatársaimmal együtt csinálunk.Bár tudom, hogy az én nevem került fel az okle-vélre, de ott van mögöttem az egész csapat.
— Merre vezet tovább a Rati Kft. útja? Agazdasági környezet milyen mértékben hatá-rozza meg a cég jelenét, jövôjét?
— Ha azt nézzük, hogy még az ilyen jól fel-készült munkatársakkal is, mint a mieink, hogyantudunk ilyen teljesítményt elérni, akkor azt mond-hatom, hogy nincs könnyû dolgunk. De úgy lá-tom, nagyon sok tehetséges ember jön visszaebbe a régióba, ha megfelelô kihívással ide tud-juk csalogatni ôket. Mi olyan kihívást kínálunk,amiért szívesen visszatérnek a kvalifikált, fiatalszakemberek is. Ha a másik oldalról nézem, ak-kor Baranya számára mindenképpen egy lökéstadhat, ha arról értesülnek, hogy egy magyar tu-lajdonú vállalkozás ilyen szemlélettel, ilyen inno-vációval, ilyen üzemben dolgozik. Talán példátmutat arra, hogy ezt meg lehet csinálni, nem kellfélni attól, hogy Baranyában vagyunk, ahol a gaz-daság nem virágzik.
N.T.
Az Év Üzletembere Díj kitüntetettje:
ifj. Rajnai Attila
DÍJAZOTTAK16 Dél-Dunántúli Gazdaság
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamara Angster József Díj kitüntetést
adományozhat évente annak a termé-
szetes személynek, aki egy-egy gazdál-
kodó szervezet vagy szakma érdekeit
meghaladó, Pécs gazdaságának egészét
szolgáló, kiemelkedô teljesítményt
nyújtott. A kitüntetett munkája nyo-
mán értékelhetôen javult a város gaz-
dasági teljesítôképessége, a gazdaság
számára fontos fejlesztési program va-
lósult meg vagy a gazdaság mûködési
feltételeiben következett be jelentôs ja-
vulás a megelôzô évben.
A Max Koller által vezetett Honsa
Kft. a Pécsi Ipari Parkban végzi tevé-
kenységét 350 alkalmazottal. A német
tulajdonú vállalkozás korszerû gép-
parkkal, robotizált gyártósorral, magas
technológiai színvonalon fedlapokat és
felszereléseket készít az autóiparnak.
2012-ben adta át egyik új csarnokát,
amellyel nem csupán termelési kapaci-
tását növelte és termékkörét bôvítette,
hanem új munkahelyeket is teremtett.
A cég könnyûszerkezetes lapokat
gyárt az autóipar számára, egy speciá-
lis eljárás során olyan termék jön létre,
amelynek szerkezete nagyon merev, ve-
tekszik a fa stabilitásával, de sokkal
könnyebb. Eleinte csak ezeket a lapo-
kat gyártották a Honsa Kft.-nél, de má-
ra odáig fejlesztették az eljárást, hogy a
lapok kasírozását (szônyeggel való be-
vonását) is Pécsett végzik. Ennek az az
elônye, hogy így kompletten be lehet
építeni az autóba, nem igényel további
feldolgozást. Az elemekhez tartozó al-
katrészeket a pécsi gyárban szerelik be
és már nemcsak autóipari beszállítók-
nak dolgoznak, hanem közvetlenül a
gépkocsigyáraknak is. 70 féle autóhoz
állítanak elô ilyen termékeket. Pótke-
rék fedlap gyártásával indultak és most
már kalaptartót, napfénytetô belsô bo-
rítást, kamionokba való ágybetéteket is
készítenek a Pécsi Ipari Parkban talál-
ható bázison.
— Nagyon meglepett, hogy engem
választottak erre a díjra – nyilatkozta a
Dél-Dunántúli Gazdaságnak Max Koller
tulajdonos-ügyvezetô. — Mûködésünk
ideje alatt eddig nem érzékeltem, hogy
felfigyeltek volna vállalkozásunkra, egy-
szerûen tettük a dolgunkat, termeltünk,
fejlesztettünk. A célom az volt, hogy a ré-
gióban, Pécsett létrehozzak egy jól mûkö-
dô céget és próbálok ehhez úgy hozzááll-
ni, hogy a munkatársaim, a környezetem
is érezzék ezt. Szeretném, ha tovább fej-
lôdhetne a Honsa Kft.
— Úgy érzi, hogy megtalálta a szá-
mítását Pécsett?
— Igen, egyértelmûen kijelenthetem,
hogy megtaláltam. Személy szerint is jól
érzem magamat a városban és a cégemet
is fejlôdôképesnek látom ebben a közeg-
ben. Pécs eleve gyönyörû település, a
2010-es Európa Kulturális Fôvárosa pro-
jekt kapcsán tovább fejlesztette magát.
Mindig büszkeséggel tölt el, ha egy ve-
vômnek, akinek beszállítunk, megmutat-
hatom Pécset. Ezek az emberek pedig
mindig meglepôdnek a város szépségén.
Munkaerô szempontjából is jó választás
volt, hogy idehoztam a gyárat, de egy dol-
got azért hiányolok: a fémiparral kapcso-
latos szakképzésben nem a gyakorlatra
helyezik a hangsúlyt, hanem az elméletre.
Ez nálunk, Németországban úgy van,
hogy két nap iskolai oktatás után 3 nap
gyakorlat következik, majd 3 nap iskolai
oktatást 2 nap gyakorlat követ.
— A szakmunkásképzés rendje ép-
pen átalakulóban van Magyarországon
és a jövôben a gyakorlati képzés felé to-
lódik a hangsúly az iskolákban.
— Ez örvendetes, mert nagyon fontos
a fiatalok számára, hogy a gyakorlatban
tanulják meg a szakmát, ezáltal sokkal
jobban tudnak boldogulni a munkaerô-pi-
acon.
— A Honsa Kft. tagja a Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi és Iparkamarának,
de miként vesz részt abban a gazdasági
közegben, ahol termel? Vannak-e a me-
gyében, a régióban partnerei?
— Alapvetôen a termelést a Honsa
Kft. dolgozói végzik, ám a helyi cégek,
vállalkozások nagyon sokat tudnak segí-
teni a csarnok építésekben, a kivitelezés-
ben. Van már pécsi beszállítónk is, a
Matro Kft., amely speciális csavar-alkat-
részt gyárt számunkra. Nyilván a szerszá-
mainkat, amivel dogozunk, itt szerezzük
be és törekszünk arra, hogy egyre több
magyar beszállítónk legyen.
— A díj indoklásában elhangzott,
hogy növelték tavaly a termelôi kapaci-
tásukat és ezáltal új munkahelyeket is
teremtettek. Hogyan látja a cég jövôjét,
milyen tervei vannak?
— Tavaly a vállalat megduplázta a
földterületének nagyságát, erre építünk
idén egy nagy raktárcsarnokot. Ami a tá-
volabbi jövôt illeti – ezen dolgoznak most
Németországban – egy karbonszálas
technológia fejlesztése folyik, ebben
együttmûködünk a BMW-vel, a termék
gyártását szeretnénk idehozni, Magyaror-
szágra. Idén januárban indult el Németor-
szágban a gyártósor, ahol ezt a karbon-
szálas technikát alkalmazzuk, és az a cél,
hogy 2014-ben ilyen jellegû gépsorok le-
gyenek Pécsett is. Szükségünk lesz újabb
dolgozókra ahhoz, hogy a termelés meg-
felelô szinten folyjon.
— Az Angster-díj jelentôsége mi-
ként fogalmazható meg az ön számára?
— Elôször is nagyon büszke vagyok
arra, hogy megkaptam ezt a díjat. Ezzel
úgy érzem, hogy befogadott Pécs, a város
és a gazdasági közösség is. Nyilván továb-
bi hajtóerôt is jelent számomra, hogy jó
irányba haladunk és megerôsített abban a
hitemben, hogy a megfelelô helyre jöttünk.
Az egész családom mellettem áll, a fiam
már másfél éve itt él Magyarországon és
szép lassan, fokról fokra át veszi a cég ve-
zetését. Ô lesz a Honsa Kft. ügyvezetôje.
Az Angster József Díj kitüntetettje:
Max Koller
N.T.
KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 17
2013. január 1-tôl ismét jelentôsen megváltoz-tak a környezetvédelemmel kapcsolatos törvé-nyi elôírások és a végrehajtásokkal kapcsola-tos kormányrendeletek. A kamara által szerve-zett fórumon e változásokra hívták fel a vállal-kozók figyelmét.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatoslegfontosabb változás, hogy 2013. január 1-jétôl akörnyezetvédelmi termékdíj bejelentést az adóha-tósághoz kell megtenni, ennek megfelelôen újnyomtatványcsomag került bevezetésre. A nyil-vántartásba vételre és azonosításra a továbbiak-ban az állami adóhatóság által kiadott adószámszolgál, így a termékdíjjal összefüggô kötelezett-ségek teljesítéséhez külön VPID szám igénylésenem szükséges. Ebbôl következik, hogy a beval-lások és bejelentések teljesítése során –amennyiben a gazdálkodó rendelkezik VPIDszámmal – ezen adattartalom feltüntetése semkötelezô a jövôben, csakúgy, mint az egyéb eljá-rások esetében (például termékdíj átvállalásáravonatkozó szerzôdés kötése esetében sem).
A környezetvédelmi termékdíjjal összefüggôadóztatási feladatok ellátására vonatkozó hatósá-gi felhatalmazást a környezetvédelmi termékdíjrólszóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban:Ktdt.) rendelkezései adják. Ennek értelmében
2012. december 31-ig a termékdíj ügyekkel kap-csolatos eljárások lefolytatására a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vámszerveit – mint vámhatóságot –ruházta fel a jogalkotó hatáskörrel. A fórumonKassai Jenô elôadásában kitért a termékdíj fize-tésre kötelezettek körére; termékdíj-köteles termé-kekre, valamint ismertette az Országos Hulladék-gazdálkodási Ügynökség (OHÜ) tevékenységét.
Változott a hulladékgazdálkodási törvény, va-lamint a törvény végrehajtásáról szóló kormány-rendeletek is módosultak. Kassainé Matolics Il-dikó környezetvédelmi szakértô részletesen is-mertette az új hulladékgazdálkodási törvényt,(2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról (2012.XI. 26.) valamint a 438/2012. (XII. 29.) Korm.Rendeletet
A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevé-kenységérôl és a hulladékgazdálkodási közszol-gáltatás végzésének feltételeirôl, a 439/2012.(XII. 29.) Korm. Rendeletet, ami a hulladékgazdál-kodási tevékenységek nyilvántartásba vételérôl,valamint hatósági engedélyezésérôl szól, a440/2012. (XII. 29.) Korm. Rendeletet a hulladék-kal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatásikötelezettségérôl, 441/2012 (XII. 29.) Korm. Ren-deletA hulladékról szóló törvénnyel összefüggés-ben egyes kormányrendeletek módosításáról, a442/2012. (XII. 29.) Korm. Rendeletet, a csomago-
lásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatoshulladékgazdálkodási tevékenységrôl. Beszélt ahulladékká vált gépjármûvek, az elem- és akku-mulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálko-dási tevékenységrôl és az elektromos és elektroni-kus berendezésekkel kapcsolatos eljárásokról.
Dr. Ress Zoltán a NAV osztályvezetôje elô-adásában ismertette az az állami adóhatóság fel-adatkörébe „visszakerült” feladatokat, az új nyom-tatványokat, és a bevallások rendszerét.
Elôadásában kitért arra, hogy a VPOP hatás-köre még nem szûnik meg teljesen, hiszen az elô-zô évekre vonatkozóan az ellenôrzések egy ré-szét még ôk végzik, de már felkészültek a kétrendszer összefuttatására.
Pécs Expo 2013 Nemzetközi Üzletember TalálkozóA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara anagy múltú, 1969 óta idén 29-ik alkalommal meg-rendezett Pécs Expo nemzetközi kiállítás és üz-letember találkozó szakmai támogatója. A multi-szektorális vásár célja, hogy megerôsítse a régiógazdasági szereplôi, vállalkozásai és az ôket tá-mogató szervezetek együttmûködését, megmu-tathassák vállalkozásaik értékét és kiaknázzák aszemélyes ismeretségben és együttmûködésbenrejlô további gazdasági lehetôségeket. A kamarajúnius 6-án a vásár keretein belül nemzetközi üz-letember találkozót szervez, melyre elôzetesen akövetkezô honlapon lehet regisztrálni.
www.b2match.eu/pecsexpo2013.A regisztráció díjmentes, a tárgyalások munka-nyelve angol, de a tárgyalópartner függvényébenmás nyelv is lehetséges (magyar, horvát, német,szerb, ukrán).
Hatósági fórumFontos információk elsôkézbôlAz Enterprise Europe Network – Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara tájékoztató fórumotszervez a Baranya Megyei Kormányhivatal szak-igazgatási szerveinek együttmûködésével márci-us 12-én 9.00-12.00-ig a Pécsi KereskedelmiKözpontban. A rendezvény elôadói, a Fogyasztó-védelmi Felügyelôség, a Munkavédelmi Felügye-lôség, a Munkaügyi Központ és a Hatósági Fô-osztály Igazgatási Osztály szakemberei, napra-kész információt szolgáltatnak a vállalkozóknakaz ellenôrzéseik tapasztalatairól, a jellemzô hi-bákról és a hatósági szervek mûködésérôl. Azelôadások után lehetôség lesz a konkrét kérdé-sek megvitatására is. A részvétel a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagjai és aregisztrált vállalkozások számára ingyenes, deelôzetes regisztrációhoz kötött: www.pbkik.hu.
Termékdíj bejelentés az adóhatósághoz
C2C – klaszter matchmakingA Central Europe program keretében zajló CNCB (Cluster and Network Cooperation for BusinessSuccess in Central Europe, www.cncb.eu) klaszterfejlesztési projektHYPERLINK a végéhez köze-ledik. A nagyszabású zárókonferencia keretében a szervezôk Cluster to Cluster matchmakingrendezvényt is tartottak 2013. február 13-án, Velencében, mely hasonló volt a Pécsett, 2012 már-ciusában tartott nagy sikerû találkozóhoz.
A CNCB projekt keretében Ausztria, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Szlo-vénia dolgozik Magyarországgal együtt egy háromlépcsôs klaszter-optimalizálási projekten.
A projekt szakmai lezárásaként került megrendezésre a Final Conference, melyen a projekt ered-ményeinek bemutatása mellett számos szakmai elôadásra és klaszterek közötti matchmaking rendez-vényre is sor került. A konferencián az egyes munkacsomagok eredményeit a munkacsomagok vezetôimutatták be, a PBKIK részérôl Rabb Szabolcs ismertette a nemzetköziesítés munkacsomag eredmé-nyeit. A DG Enterprise & Industry képviselôje elôadásában ismertette az EU és az Európai Bizottság ed-digi és jövôbeli klaszterfejlesztési akcióit. Ezt követôen a klaszterek fejlôdésének, fejlesztésének lehet-séges irányairól tartott elôadást többek között Keresnyei János, a PBKIK külsô szakértôje is. A délelôt-ti elôadássorozatot pódiumbeszélgetés zárta, melynek témája a tapasztalatok és tudás megosztása volt.
Délután négy szekcióban, az alábbi szektorokban zajlottak üzleti és szakmai megbeszélések aklaszterek képviselôivel: „green sector”, ICT, biotechnológia, gyógyszer- és kozmetikaipar, mezôgazda-ság és élelmiszeripar, turizmus, kreatív ipar és kulturális örökség, gépipar. A biotechnológia szekciót dr.Szekeres György, a PBKIK külsô szakértôje moderálta. Emellett a CNCB projekt keretében klaszterekszámára kidolgozott, átfogó nemzetköziesítési és optimalizálási módszertant is a résztvevôk rendelke-zésére bocsátják (CNCB – a sikeres klaszterek eszköztára).
A találkozók eredményeképpen már kibontakozni látszanak a jövôbeni együttmûködések: a Dél-Du-nántúli Gépipari Klaszter meghívást kapott az ausztriai EuroMEC workshopra, ahol közös jövôbeni pro-jektek kidolgozása lesz a cél. A rendezvény motorja a 340 tagot számláló Mechatronics Clustert és aCNCB projektet is vezetô Clusterland Upper Austria. Nagy Eszter
”This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.”
HITELPROGRAM Dél-Dunántúli Gazdaság18
Széchenyi Kártya
A program célja a mikro-, kis- és közép-
vállalkozások átmeneti likviditási prob-
lémáinak kezelése a bankok által kibo-
csátott vállalkozói bankkártya (Széche-
nyi-kártya) segítségével. A konstrukció
egyszerûbb és gyorsabb eljárást tesz le-
hetôvé azzal, hogy a banki hitelbírálatot
az MKIK irodái készítik elô. A program
további elônye, hogy a Garantiqa Hitel-
garancia Zrt. 80%-ban készfizetô kezes-
séget vállal a vállalkozó hiteltartozásá-
nak visszafizetéséért, ami jelentôsen
mérsékli a vállalkozóval szembeni ban-
ki biztosíték-igényt. A hitelkeret 1+1
évig áll a vállalkozás rendelkezésére.
Tehát a hitel futamideje a szerzôdés alá-
írásától számított 1 év, amely a felül-
vizsgálati kérelem beadásával, illetve a
bank pozitív bírálata esetén további 1
évre meghosszabbodik újabb hitelszer-
zôdés megkötés nélkül. Így a Széchenyi
Kártya2 két évig használható.
A bankkártyához kapcsolódó hitel-
keret 500 ezer - 25 millió forint.
Széchenyi Forgóeszközhitel
A Széchenyi Forgóeszközhitel konst-
rukció elônyei:
■ A Konstrukció elônye, hogy nem
pusztán az átmeneti likviditási prob-
lémák áthidalására szolgál, hanem
hosszabb, akár 36 hónapos futam-
ideje miatt kifejezetten forgóeszkö-
zök finanszírozására alkalmas.
■ A maximális futamidôn belül Ön ha-
tározhatja meg Vállalkozása számá-
ra az optimális futamidôt, így kíván-
sága szerint tervezheti Vállalkozása
pénzügyeit.
■ Az igényelhetô hitel 1 millió Ft-tól
maximum 25 millió Ft-ig 100.000
forintonként emelkedô, így rugalma-
san alkalmazkodik az Ön Vállalko-
zásának finanszírozási igényeihez.
■ A Széchenyi Forgóeszközhitel
Konstrukció igénybevételével Vál-
lalkozása szintén egy államilag tá-
mogatott kedvezô kondíciójú hitel-
hez juthat.
■ A biztosítékok köre szinte azonos a
Széchenyi Kártya Konstrukciónál
megszokottakkal, így Forgóeszköz-
hitel esetében is a Vállalkozás tulaj-
donosának (ill. egyéni vállalkozó
esetén a vállalkozótól különbözô
magánszemély) személyes garanciá-
ja (kezességvállalása) a fô fedezet.
Széchenyi Beruházási Hitel
A Széchenyi Beruházási Hitel legfel-
jebb 50 MFt összegû, akár 10 éves fu-
tamidôre is igényelhetô hiteltípus, a vál-
lalkozás beruházásai, fejlesztései meg-
hitelezésére. Elônye, hogy hosszú távon
szolgálja vállalkozása mûködését, ver-
senyképességét, törlesztésével pedig al-
kalmazkodik a beruházás megtérülésé-
hez. A Hitel felhasználható ingatlan vá-
sárlásra, építésére, fejlesztésére, új és
akár használt gépek, tárgyi eszközök
beszerzésére, illetve a beruházáshoz
kapcsolódó forgóeszköz-beszerzésre is.
A Széchenyi Beruházási Hitel konstruk-
ció elemei:
■ Az igényelhetô hitel minimum 1
millió Ft, majd 100.000 forintonként
emelkedô összegû egészen 50 millió
Ft-ig.
■ A Széchenyi Beruházási Hitel eseté-
ben az Igénylônek a tervezett beru-
házás összköltsége min. 20%-ának
megfelelô saját erôvel szükséges
rendelkeznie.
■ A Hitel futamideje minimum 12,
maximum 120 hónap.
■ A rendelkezésre tartási idô maxi-
mum 18 hónap, a türelmi idô tarta-
ma legalább rendelkezésre tartási
idôvel azonos és maximum 24 hó-
nap lehet.
■ A Hitel fô biztosítéka a beruházás
tárgya (de a beruházás tárgya mellett
attól eltérô ingóság, illetve ingatlan
is bevonásra kerülhet a Bank által).
Agrár Széchenyi Kártya
Az Agrár Széchenyi Kártya a mezôgaz-
dasági termékek elôállításával, feldol-
gozásával és forgalmazásával, erdô-,
vad- és halgazdálkodással foglalkozó
mezôgazdasági ôstermelôk, családi gaz-
dálkodók, egyéni vállalkozók, illetve
társas vállalkozásként mûködô kis- és
középvállalkozások számára nyújtott
szabad felhasználású 1, 2 vagy 3 éves
lejáratú folyószámlahitel. Az Agrár Szé-
chenyi Kártya hitelkerete legalább 500
ezer Ft, vagy félmillió forintonként nö-
vekvô, legfeljebb 25 millió Ft összeg le-
het, melyhez a Magyar Állam 2% ka-
mattámogatást és kezességi díjtámoga-
tást biztosít.
A hiteligénylônek 15 millió forint
hitelösszegig egy, felette két lezárt, tel-
jes éves gazdálkodói múlttal és az
MVH-nál regisztrációs számmal kell
rendelkeznie. A hiteligénylônek nem le-
het köztartozása vagy lejárt hiteltartozá-
sa. A hitel biztosítéka 15 millió Ft hitel-
összegig az elôírt magánszemély készfi-
zetô kezességvállalása, 15 millió Ft fe-
lett a hitelnyújtó és az Agrár-Vállalko-
zási Hitelgarancia Alapítvány (AVH-
GA) által elfogadott egyéb fedezet (in-
gatlan vagy ingóság) bevonása is szük-
séges. Valamennyi hitelkonstrukció
igénylôlapja és az elôírt mellékletek a
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-
mara pécsi, komlói, mohácsi, siklósi és
szigetvári irodájában nyújthatók be,
ahol a szükséges nyomtatványokat is
biztosítják.
Széchenyi Támogatást Megelôlegezô
Hitel
Miért elônyös vállalkozása számára az
államilag támogatott Széchenyi Támoga-
tást Megelôlegezô Hitel konstrukciója?
■ Amennyiben az Ön vállalkozása
utólagos finanszírozású támogatást
nyert el, úgy a vállalkozásnak szinte
a teljes beruházást önerôbôl kell
megvalósítania, és csak a befejezést
követôen jut hozzá a támogatáshoz.
A Támogatást Megelôlegezô Hitel
segítségével a vállalkozása a várt tá-
mogatás összegének elôfinanszíro-
zását kérheti.
■ A hitel a késôbb beérkezô támoga-
tásból kerül törlesztésre.
■ A hitel összege 500 ezertôl 50 millió
Ft-ig terjedhet, a két érték között
Széchenyi Kártya Program a kamarában
HITELPROGRAM 19Dél-Dunántúli Gazdaság
100 ezer forintonként emelkedô
összeggel igényelhetô, így rugalma-
san alkalmazkodik az Ön vállalko-
zásának finanszírozási igényeihez.
■ A megítélt támogatás akár 100%-
ának kérheti az elôfinanszírozását (a
hitelezô Bank ennél alacsonyabb hi-
telösszeget is jóvá hagyhat).
■ A maximális futamidôn belül Ön ha-
tározhatja meg vállalkozása számára
az optimális futamidôt, így kívánsá-
ga szerint tervezheti vállalkozása
pénzügyeit.
■ A hitel biztosítékaként nem szüksé-
ges tárgyi fedezetet felajánlani,
azonban alapvetô biztosíték a jövô-
ben befolyó támogatás összegének a
hitelezô bankra történô engedmé-
nyezése. (Éppen ezért olyan támo-
gatások, melyek nem engedményez-
hetôek a pályázati felhívás, vagy an-
nak mellékleteit képezô szabályzatai
alapján, nem kapcsolódhatnak a
Széchenyi Támogatást Megelôlege-
zô Hitel konstrukcióhoz)
Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel
Miért elônyös Vállalkozása számára az
államilag támogatott Széchenyi Önerô
Kiegészítô Hitel?
■ Amennyiben az Ön vállalkozása eu-
rópai uniós támogatást nyert el, de a
projekt összköltségéhez nem tudja a
saját forráson és a támogatáson felü-
li részt biztosítani, a Széchenyi Ön-
erô Kiegészítô Hitel segítségével ki-
egészítheti az önrészt.
■ A hitel összege 500 ezer és 50 millió
Ft között terjedhet, a két érték között
100 ezer forintonként emelkedô
összeggel igényelhetô, így rugalma-
san alkalmazkodik az Ön Vállalko-
zásának finanszírozási igényeihez.
■ A Széchenyi Önerô Kiegészítô Hitel
mellet Széchenyi Támogatást Meg-
elôlegezô Hitel is igényelhetô az el-
nyert támogatáshoz, ezek összege
együttesen akár 50 millió forint le-
het.
■ A maximális futamidôn belül Ön ha-
tározhatja meg Vállalkozása számá-
ra az optimális futamidôt, így kíván-
sága szerint tervezheti Vállalkozása
pénzügyeit.
A Széchenyi Támogatást Megelôlegezô,
illetve az Önerô Kiegészítô Hitelhez je-
lenleg kapcsolható pályázatok:
1. Mikro- kis- és középvállalatok tech-
nológiai fejlesztése
KMOP-2011-1-2-1/A
GOP—2011-2.1.1/A
2. Vállalati folyamatmenedzsment és
elektronikus kereskedelem támogatása
GOP-2011-2.2.1
KMOP-2011-1.5
Valamennyi hitelkonstrukció igénylô-
lapja és az elôírt mellékletek a Pécs-Ba-
ranyai Kereskedelmi és Iparkamara pé-
csi, komlói, mohácsi, siklósi és sziget-
vári irodájában nyújthatók be, ahol a
szükséges nyomtatványokat is biztosít-
ják.
www.pecsikamara.hu
Az Új Széchenyi Beruházási Hitel
fôbb paraméterei
A hitel összege: minimum 1, maximum
50 millió Ft.
Elvárt önerô: a projekt teljes megva-
lósítási költségének legalább 20%-a.
Futamidô: minimum 16, maximum
120 hónap.
A Társaság a szerzôdéskötés dátu-
mához képest maximum 24 hónap türel-
mi idôt, illetve 12 hónap rendelkezésre
tartási idôt biztosíthat.
A hitel célja/támogatható projektek:
■ Immateriális javak, gépek, berende-
zések, egyéb tárgyi-eszközök be-
szerzésének és egyéb beruházások
finanszírozása;
■ meglévô üzleti tulajdon, vagy bérlet
infrastruktúra bôvítése és/vagy fej-
lesztése és/vagy
■ gazdasági tevékenység elindításá-
hoz, tevékenységbôvítéshez, vagy
beruházáshoz kapcsolódó finanszí-
rozások, ideértve az e feltételeknek
megfelelô forgóeszköz-beszerzések
finanszírozását is azzal, hogy Beru-
házási- és a Beruházáshoz kapcsoló-
dó Forgóeszközhitel együttes folyó-
sítása esetén az adott Projekten belül
a Forgóeszközhitel aránya nem ha-
ladhatja meg a folyósított teljes hi-
telösszeg 30%-át.
Az Új Széchenyi Forgóeszközhitel
fôbb paraméterei
A hitel összege: minimum 1, maximum
50 millió Ft.
Futamidô: minimum 13, maximum
36 hónap
Rendelkezésre tartási idô: a hitel-
szerzôdés aláírásától számított maxi-
mum 12 hónap.
A hitel célja/támogatható projektek:
A vállalkozás gazdasági tevékenysé-
gének elindításához, vagy a tevékeny-
ségbôvítéshez szükséges, alapvetôen
forgóeszközök és/vagy szolgáltatások
beszerzésére irányuló finanszírozások.
Beruházási és Forgóeszköz hitel
közös paraméterei
A Kedvezményezett a támogatott pro-
jekt megvalósítását a Hitel folyósításá-
tól számított 60 napon belül köteles
megkezdeni és legkésôbb a Hitelszerzô-
dés megkötését követô 24 hónapon be-
lül, de az az adott ügylet sajátosságai-
nak figyelembevételével az egyedi Hi-
telszerzôdésben meghatározott idôpon-
tig befejezni és pénzügyi elszámolással
igazolni a támogatott Projekt megvaló-
sulását.
A Kedvezményezett a Projekt meg-
valósulását a beruházás befejezésekor
hitelt érdemlôen, dokumentumokkal
(pl.: szerzôdéssel, számlával stb.) is alá-
támasztottan köteles igazolni a Társaság
felé.
A hiteligények leadásában a kamara
pécsi és siklósi ügyfélszolgálata is köz-
remûködik.
www.pecsikamara.hu
Új Széchenyi Hitel Program a kamarában
ÉPÍTÔIPAR Dél-Dunántúli Gazdaság20
Építtetô, kivitelezô, tervezô, városrendezô,mûszaki ellenôr, mûszaki vezetô, fôvállalko-zó, alvállalkozó, szakképesített alkalmazottvagy hatósági ellenôr. Valamennyien érintet-tek az építésüggyel foglalkozó jogszabályokjanuár 1-e óta hatályos módosulásában. Egy-elôre sok a bizonytalanság és a kérdés a vál-lalkozók körében, ez is kiderült a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara által szerve-zett fórumon Pécsett.
Ez év január 1-jétôl a helyi közigazgatás át-alakulásával létrejöttek a járási hivatalok, ezek-ben kaptak helyet az építésügyi és az építés-fel-ügyeleti hivatalok, amelyeket elsôfokú hatóságijogkörrel ruháztak fel. Ezzel új munkamegosztásalakult ki a települési önkormányzatok jegyzôi ésaz építésügyi hivatalok között. A Baranya MegyeiKormányhivatal Építésügyi és ÖrökségvédelmiHivatala másodfokú hatóságként mûködik az ideiévtôl, emellett két járás, Mohács és Szigetvár tér-ségében kiemelt építésügyi hivatalt hoztak létre,Kozármislenyben pedig építésügyi szolgáltatásipont mûködik.
Az építési törvény január 1-je óta hatályoselôírása szerint építôipari kivitelezési tevékeny-séget az folytathat, akinek az építôipari kivitele-zési tevékenység a tevékenységi körében szere-pel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzésé-hez alkalmas telephellyel rendelkezik. Feltétel to-
vábbá a megjelölt építôipari kivitelezési tevé-kenységi körének megfelelô szakképesítéssel,vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazottijogviszonyban álló – szakmunkás foglalkoztatá-sa. Az elôírások szerint szükséges továbbá egyugyancsak munkaviszonyban vagy tagsági jogvi-szonyban álló olyan személy alkalmazása is, akia tevékenységhez igazodó felelôs mûszaki veze-tôi feladatok ellátására jogosult. Amennyiben azépítôipari kivitelezést a munka jellegének megfe-lelô szakképesítéssel rendelkezô szakmunkásvégzi és a teljesítéshez nem vesz igénybe alvál-lalkozót, nem szükséges felelôs mûszaki vezetôalkalmazása.
Hamarosan elérhetô lesz az interneten azElektronikus Építésügyi Dokumentációs Rend-szer (ÉTDR), ami elektronikus adattárként mûkö-dik és az építésügyi hatóság elektronikus ügyin-tézésének bázisaként szolgál. Az engedélyezésieljárásokat megelôzi a rendszeren keresztüligénybe vehetô „szolgáltatási szakasz”. Ez azt acélt szolgálja, hogy az ügyfél elôzetesen informá-ciót szerezzen a hatóságtól az általa benyújtottdokumentumok jogszabályi megfelelésérôl.E szolgáltatás várhatóan lecsökkenti az ügyinté-zési határidôt, mivel az ügyfél az elôzetesen át-vizsgált és kijavított, kiegészített dokumentumo-kat nyújtja be a hatósághoz. Január 1-jétôl azépítésügyi hatósági engedélyezési eljárásokatmár elektronikus úton is kezdeményezhetik azépíttetôk, az új rendszer kényelmesebb, gyor-sabb lesz, mint a hagyományos, papír alapú ügy-intézés. Ez utóbbira továbbra is lehetôség van akormányablakoknál. A tervdokumentáció kizáró-lag elektronikus formátumban nyújtható be.
Változtak a hatósági ellenôrzés feltételei is.Míg korábban az ellenôrzést a hatóság saját ha-
táskörben vagy jogszabályban rögzített külsôutasításra kezdeményezte, az év eleje óta márkérelemre is köteles eljárni. Minden bejelentett ki-vitelezésnél évente egyszer köteles helyszíni el-lenôrzést folytatni. Szabálytalanságok feltárásaesetén kormányrendeletben rögzített bírságot kö-teles megállapítani.
Új szabály az úgynevezett „jókarbantartásikötelezettség“ is. Ez arról szól, hogy a jövôben ahatóságnak vizsgálnia kell a valós helyzet és azengedélyezett építések közötti eltéréseket. Elté-rés esetén – akár 10 évvel a szabálytalan változ-tatást követôen is – utólagos rendezést írhat elô,mely szintén szankciókkal jár.
Megváltoztak a településrendezéssel kap-csolatos jogszabályok, módosult a tervtanácsirendszer is. Bevezették a településképi vélemé-nyezési eljárást, ebben meghatározott építésügyihatósági eljárások elôtt véleményezési jogukkalélhetnek a polgármesterek. A települési önkor-mányzatok elláthatják az épített környezet helyivédelmét, – a helyi építészeti értékek, a telepü-léskép, a rálátás és kilátás védelmét, meghatá-rozhatják a reklámok elhelyezési követelményeit,valamint a létesíthetô rendeltetések körét.
Új idôszámítása magyar építésügyben?
Kivitelezôk kötelezô regisztrációja
Az építési törvény szerint a kivitelezôi tevé-kenységet folytató vállalkozások kötelesekvoltak nyilvántartásba vetetni magukat a Ma-gyar Kereskedelmi és Iparkamaránál 2010. ja-nuár 31-ig. Azok a vállalkozások, amelyek eztkövetôen alakultak, illetve akik kivitelezôi te-vékenységüket ezt követôen kezdték meg, akivitelezôi tevékenység megkezdését követôlegkésôbb öt munkanapon belül kötelesekmegtenni bejelentésüket. Ugyanennyi idô állrendelkezésre az adatokban bekövetkezettváltozások átvezetésére is. E körbe tartoznaka felelôs mûszaki vezetô alkalmazásával kap-csolatos új szabályok miatti változások átve-zetése is.
Regisztrálni online a www.pbkik.hu oldalonvagy személyesen a kamara valamennyi ügy-félszolgálati irodájában lehet.
Csökkenhetneka jövôben az építôipari lánctartozások
A 2006-os év volt a magyar építôipar utolsó jóéve, ekkor 2300 milliárd forint volt az orszá-gos építôipari tevékenység, a múlt évben fo-lyóáron 1600 milliárd. Ez azt jelenti, hogy 6 évalatt elveszítette az építôipar piacának 46%-át,ráadásul a gazdasági válság különbözô ano-máliákat is elôhívott. Az egyik ilyen jelenségaz építôiparban a lánctartozás, aminek az ér-
téke napjainkra elérte a 400 milliárd forintosnagyságrendet és évrôl évre újratermelôdikezen a szinten. Ennek az összegnek a fele, kb.200 milliárd forint soha nem lesz kifizetve,mert már nincs sehol az, aki tartozik, vagyközben tönkremegy az, akinek tartoztak. Azalapvetô problémákat megoldaná, ha lenne fi-zetôképes kereslet az országban, ám egy
Új szabályozók a körbetartozások visszaszorítására
ilyen dekonjunktúrális idôszak-ban, mint a mostani, más eszkö-zöket kell találni. A magyar kor-mány már 2013. március közepénhatályba szeretne léptetni egyolyan intézkedés-csomagot,amely hatékonyan segítené alánctartozás visszaszorítását.Koji László, az Építési Vállalkozók OrszágosSzakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke üdvöz-li a kormány szándékát, hiszen a szövetségmár régóta szorgalmazza e lépés megtételét.
— A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara(MKIK) a pécsi kamarával, valamint az ÉVOSZ-szal huzamosabb ideje szorgalmazza, hogyszükséges valamilyen megoldást találni a lánc-tartozások megszüntetésére. Úgy látszik, hogyezek a törekvések lassan beérnek. Az egyik ja-vaslatunk – amivel a kamara is egyetért – az úgy-nevezett Teljesítést Igazoló Szakértôi Szervezet(TSZSZ) felállítása. A szakmának ugyanis talánaz egyik legnagyobb problémája az, hogy amikoregy vállalkozás elvégezte a munkát, sok esetbennem tudja leigazoltatni a megrendelôvel a teljesí-tést, mert az nem akar, nem tud fizetni, ennélfog-va a vállalkozás nem tudja kiállítani a számlát ésígy képtelen hozzájutni a pénzéhez. Ezt próbáljaorvosolni a TSZSZ, amely kiküldi a szakértôit ésegy határozatban megállapítja, hogy szerinte mia valós teljesítmény – ez alapján pedig már ki le-het állítani a számlát.
— Ezek szerint a szakértôi szervezet csaka vitás ügyekben mûködik közre.
— Igen, csak a vállalkozó kérelmére tesz lé-péseket. Még ekkor is elôfordulhat, hogy nem fi-zet a megrendelô, ebben az esetben a TSZSZvéleményével bírósághoz lehet menni és kérni aszakértôi véleményben szereplô tényekkel kap-csolatos intézkedés elrendelését – adott esetbena pénz kifizetését – bírósági határozattal abbanaz esetben, ha a vállalkozó visszafizetési garan-
ciát tud adni. Erre azért van szükség, mert elôfor-dulhat, hogy a bíróság nem teljesen arra a követ-keztetésre jut, mint amit a szakértôi vélemény ál-lított, és ha nem jogos vagy nem olyan mérték-ben jogos a kérelem, legyen garancia arra, hogya vállalkozó visszafizeti az ôt jogtalanul megilletôösszeget. 2014. január elsejétôl a bíróságoknak– addig kapnak haladékot a felkészülésre – min-den olyan ügyet, ami a TSZSZ véleménye kap-csán került hozzájuk, a gyorsított ügyek eljárásirendje szerint kell lebonyolítaniuk. Ez azt jelenti,hogy egy éven belül meg kell hozniuk az elsôfo-kú határozatot. És hogy elkerüljék a rosszhisze-mû perrendtartás esetét, 2014. január elsejétôlelektronikus ügyintézés keretében köteles min-denki ezt intézni.
— A szakértôi szervezetek önálló szerve-zetek lesznek?
— A TSZSZ az MKIK mellettmûködik majd a területi kamarákközremûködésével. Amikor a Parla-ment elfogadja a törvényt, a kor-mány kidolgozza a végrehajtási ren-deletet, ezt követôen pedig létre kellhozni egy országos szakértôi listát. Alistán olyan személyek lehetnek, akiképítésügyi területen igazságügyiszakértôi végzettséggel rendelkez-
nek és emellett más feltételeknek is megfelelnek. — Ez a megoldás a jövôben keletkezô
lánctartozások elkerülésére vonatkozik. — Igen, a már meglévôket nem tudja orvo-
solni. Most csak egy eszközrôl tettem említést,de a Parlament elôtt van egy másik javaslat is,amire az EU is kötelezett bennünket. Ugyanis azUnió egyik direktíváját legkésôbb 2013. március15-éig be kell építeniük a nemzetállamoknak asaját jogrendjükbe. Ebben az áll, hogy a PolgáriTörvénykönyvnek kötelezôen el kell rendelnie a30 napos fizetési kötelezettséget és határidôt,csak kivételes esetben térhetnek el ettôl a felek60 naposra. Késedelem esetén a jegybanki alap-kamat+8% késedelmi kamatot köteles fizetni azadós – ez az Unióban idén március 15-étôl min-den államban így lesz. Ez azért is üdvözlendô,mert sok esetben az építési vállalkozó azért nemköveteli az önkormányzattól vagy a kórháztól,hogy fizessen neki késedelmi kamatot, mert attólfél, hogy meg sem hívják legközelebb egy tárgya-lásos eljárásra. Automatikusan kötelezô lesz a fi-zetés, és ha valaki nem fizet idôben, akkor auto-matikusan hozzáadódik a késedelmi kamat avégösszeghez. Ez is a lánctartozás elleni küzdel-met szolgálja.
Emellett a következô negyedévben a kor-mány vagy a Parlament elé kerül még néhány ja-vaslat: pl. az ajánlatok kiértékelésénél kötelezô-en figyelembe kell venni a minimális rezsióradí-jat. Vagy az, hogy felkérte a kormány a MKIK-t, aterületi kamarák közremûködésével dolgozzon kiépítési, beruházási és vállalkozási témájú minta-szerzôdéseket. Ez a 4-6 féle mintaszerzôdés el-
sôdlegesen, de nem kizárólagosan a mikro- éskisvállalkozói körnek szól, mivel az építôiparbandolgozó 96000 vállalkozás közül 92000 10 fônélkevesebb embert foglalkoztat, ráadásul ez a kis-vállalkozói kör az esetek több mint 50%-ábanszóbeli és nem írásbeli megállapodás alapjánvégzi a munkáját. Ebbôl pedig rengeteg a vita ésa nem fizetés, ezért a kamara és a szakmai szö-vetség is azt szeretné, hogy minél inkább terethódítson a vállalkozási kultúrában az írásos meg-állapodás.
Kiemelek még egy fontos dolgot, amire azépítési vállalkozónak biztosan oda kell figyelnie:mint minden évben, ebben az évben is módosul-ni fog a közbeszerzési törvény, ugyanígy az épí-tési beruházási közbeszerzésekre vonatkozószabályok. Egyelôre úgy látom, hogy a vállalko-zók javára. Testületünk mindig is hangoztatta,hogy jogokban és kötelmekben nem szimmetri-kus a közbeszerzési piacon a vállalkozói szerzô-dések tartalma és környezete, meg kell erôsítenia vállalkozók pozícióját – ezt most a közbeszer-zési törvény és végrehajtási rendeleteinek módo-sítási csomagja tartalmazná.
— Vállalkozói oldalról nézve megnyugta-tó ez a most elindult folyamat a lánctartozá-sok megszüntetésére? Elégséges lesz ez ar-ra, hogy ne legyen több száz milliárdos a kör-beartozás, mint ma?
— Ezek a lehetôségek segíteni fognak. Eh-hez a csomaghoz hozzá kell tenni azt is, hogy2011. szeptember 15-étôl már módosult a közbe-szerzési törvény és végrehajtási rendelete olymódon, hogy kimondta: a fôvállalkozó csak akkorkaphatja meg a pénzét, hogy ha kifizette az alvál-lalkozóit. Ez részletszabályokkal körül van véve.A nagy baj az, hogy nagyon sok mikro- és kisvál-lalkozás vagy alvállalkozói pozícióban lévô vállal-kozás ezt nem tudja. A piac ilyen irányú ellenôr-zése sajnos nem valósul meg és a már meglévôjogszabályok egy része sem tud érvényesülni agyakorlatban, mert a felek nem ismerik és nin-csenek tisztában a jogaikkal. A megrendelô pedigkönnyen vissza tud élni a pozíciójával. Hosszúidô és mentalitás-változás szükséges ahhoz,hogy csökkenjenek ezek az esetek, mert a leg-jobb jogszabályváltozást morálisan is alá kell tá-masztani. Leginkább a legnagyobb megrendelô,a magyar kormány tudná ezt megvalósítani, merta megrendelések közel 60%-a közösségi meg-rendelés. N.T.
ÉPÍTÔIPARDél-Dunántúli Gazdaság 21
SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22
Pályázhatnak mikro-, kis- és közép-
vállalkozások.
Támogatható tevékenységek:
Gyakornokok foglalkoztatása
Mentori tevékenység
Adminisztrációs feladatok
Gyakornoki munkahely kialakítá-
sához beszerzések, felújítás, átala-
kítás
Gyakornok foglalkoztatásának felté-
telei:
— 25 évesnél fiatalabb,
— legfeljebb 18 hónapja szerezte meg
elsô nappali iskolai rendszerû kö-
zépszintû (középfokú, OKJ-s) szak-
képesítését,
— legalább 6 hónapig tanulószerzôdé-ses volt a megszerzett szakképesíté-sével összefüggésben,
— a szakképesítés vizsgáját követôen
nem volt (és nincs) olyan munkavég-
zésre irányuló jogviszonya, munka-
köre amelyet a szakképesítéssel tölt
be; (korábban csak olyan munkakör-
ben lehetett jogviszonya, ahol nem
hasznosította szakképesítését),
— a pályakezdô, szakképesítésének
megszerzése óta kedvezményezettel
nem állt munkaviszonyban
Mentori tevékenység:
A pályázónak egy szakembert kell
kijelölnie, aki mentorként segítô, érté-
kelô szerepkört tölt be a fiatal mellett.
Feltétele: a gyakornok munkaköré-
vel megegyezô szakirányú, legalább kö-
zépfokú végzettségû és min. 5 év szak-
mai tapasztalatú szakember, aki szak-
mailag segít, fejleszt, értékel és doku-
mentál.
A támogatás mértéke:
100% lehet.
A projekt megvalósítása: a megkez-
déstôl számítva minimum 9, maximum
14 hónap.
A támogatás összege:
Az igényelhetô támogatás összege:
legalább 460.350 Ft, legfeljebb
30.000.000 Ft
A. a gyakornok 9 havi bérköltsége járu-
lékokkal növelve (minimum a garan-
tált bérminimum, maximum a garan-
tált bérminimum másfélszerese)
B. a gyakornokok száma x havi 54.000
Ft x 9 hónap: ebbôl 54.000 forinton-
ként maximum 46.000 Ft a mentor
havi költsége, illetve max. 8.000 Ft
fordítható egyéb általános, admi-
nisztratív havi költségekre
C. kötelezô nyilvánosság költsége:
összesen max. 50.000 Ft
D. ERFA típusú költségek (eszközbe-
szerzés, felújítás): összesen maxi-
mum A+B+C x 0,25
A pályázónak vállalnia kell a támo-
gatással megegyezô idejû kötelezô to-
vábbfoglalkoztatást.
Könnyített elbírálású pályázat, nincs
lehetôség hiánypótlásra, de benyújtási
határidôn belül ismételt benyújtásnak
nincs akadálya.
A pályázat benyújtása: 2013. 02. 15. –
2014. 04. 30.
A benyújtás és elbírálás folyamatos.
Bôvebb információ:
ww.pecsikamara.hu
Gyakornoki program – a tanulószerzôdés keretében tanult
pályakezdôk támogatásáraTÁMOP-2.3.4.A-13/1
A kamara folytatja a vállalatok szak-
képzett munkaerô iránti keresletének
és a fiatal pályakezdô szakmunkások
munkaerô-piaci helyzetének megis-
merését célzó országos felméréshez
kapcsolódó baranyai terepmunkáját
és adatbevitelét.
Az országos felmérést a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara Gazda-
ság- és Vállalkozáskutató Intézete
(GVI) koordinálja. A felmérésen ta-
nulókat és cégeket is megkérdeztek a
jelenlegi szakmai helyzetük értékelé-
sérôl.
Összesen 137 tanulót kérdezett meg
a kamara háromféle kérdôívvel. A 2011.
tavaszán megkeresett diákok egy részét
kérdezték arról, hogy miként alakult a
szakmai pályafutásuk az elmúlt bô fél
évben.
A másik kérdôívvel a GVI által
megadott villanyszerelô és gépi forgá-
csoló szakmákban tanuló diákokat ke-
restek fel, a harmadik kérdôívvel pedig
a 2012. tavaszán meg nem kérdezett,
2011-ben szakmát szerzett tanulókat
kérdezték. Mindkettô kérdôívben arra
voltak kíváncsiak, hogy miként értékeli
a tanuló az iskolai, a gyakorlati képzô-
helyi oktatást, jelenleg hol, milyen
munkakörben dolgozik és elégedett-e a
jelenlegi helyzetével. Arra is kíváncsiak
voltak, hogy aki nem dolgozik, keres-e
munkahelyet.
A cégeket a jelenlegi dolgozóik lét-
számának alakulásáról kérdezték elsô-
sorban. Fontos volt látni, hogy az elmúlt
egy évben valamint az elkövetkezô 3
éven túl, de négy éven belül miként vál-
tozik a szakmunkások létszáma, volt-e,
lesz-e munkaerô-felvétel és elbocsátás a
cégnél, ha igen, pontosan milyen szak-
mákban. Arra is válaszolnia kellett a
megkérdezett 134 cég képviselôjének,
hogy az elmúlt egy évben alkalmaztak-
e szakmunkás végzettségû pályakezdôt.
Amennyiben igen, milyennek tartották
felkészültségüket, és milyen készségek-
kel nem rendelkeztek.
A kérdôív kitért még a tanulószerzô-
déses rendszerre is, hogy van-e a cégnél
szerzôdéssel tanuló diák, ha igen, mi-
lyen juttatásban részesülnek, mit gondol
a cég a tanulószerzôdéses szabályokról.
Végéhez közeledik a szakmai helyzetértékelés
SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23
A Nemzetgazdasági Minisztérium a
Magyar Kereskedelmi és Iparkama-
rával közösen az MKIK-nek gondo-
zásra átadott szakképesítések közül
39-ben a nappali tagozaton végzôs ta-
nulók számára, az idén 6. alkalommal
szervezi meg a Szakma Kiváló Tanu-
lója Versenyt és az Országos Szakmai
Tanulmányi Versenyt.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara által szervezett elôdöntôkre,
melyek 2013. január 7-e és 21-e között
kerültek megrendezésre, 152 tanuló ad-
ta be jelentkezését 21 szakmában 13 is-
kolából. A legtöbben vendéglátóipari,
gépipari és építôipari szakmákban in-
dultak a megmérettetésen. A kijavított
dolgozatokba a résztvevôk február 6-án
tekinthettek be.
Az eredmények alapján a következô
tanulók jutottak tovább az országos elô-
válogatókra:
Az ország legjobb tanulói egy-egy
munkadarab elkészítésével mutatják be
tudásukat és szakmájukat a Szakma
Sztár Fesztiválon. Ez remek lehetôséget
nyújt a pályaválasztás elôtt álló diákok-
nak új szakmák megismeréséhez és
döntésük elôsegítésében. A Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi és Iparkamara közel
400 pályaválasztás elôtt álló tanuló szá-
mára biztosít lehetôséget a budapesti
döntôn való részvételre.
A verseny egyik kiemelt feladata és
célkitûzése, hogy a fizikai szakmák tár-
sadalmi presztízsét és vonzerejét emelje
a pályaválasztó fiatalok és a társadalom
szélesebb köreiben. Azok a fiatalok,
akik vállalják a versenyen a megméret-
tetést és a versenyzéssel járó kihíváso-
kat reflektorfénybe kerülnek és példa-
mutatásukkal fontos szerepet töltenek
be a szakmák elismertségének és meg-
becsülésének növelésében.
Az idei versenyek döntôje a Szakma
Sztár Fesztivál 2013. április 24-26-a kö-
zött kerül megrendezésre Budapesten, a
Hungexpo területén.
Gratulálunk a továbbjutóknak!
További információ:
www.pbkik.huwww.szakmasztar.hu
Szakmai versenyek baranyai elôdöntôinek eredményei
Résztvevôk Szakképesítések Képzôhely Iskola
Király Gyula bútorasztalos Kökönyösi Oktatási Központ Kökönyösi Oktatási Központ – Komló
Székelyi Dusán géplakatos HB-Kapcsolószekrénygyártó Kft. 500-as Angster József Szakképzô Iskola – Pécs
Domokos Sándor hegesztô B.K.N. Metál Kft. 500-as Angster József Szakképzô Iskola – Pécs
Buza Roland villanyszerelô E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. 500-as Angster József Szakképzô Iskola – Pécs
Valkai Tamás hegesztô Baranya Megyei Radnóti Miklós Baranya Megyei Radnóti Miklós
Szakközép- és Szakiskola, Kollégium Szakközép- és Szakiskola, Kollégium – Mohács
Sólyom Norbert pincér N és H Kereskedelmi és Szolgáltató Pécsi József Nádor Gimnázium és
Bt. és Antácska Kft. Szakképzô Iskola – Pécs
Kiss Dániel mûszakicikk eladó VÖRÖSKÔ Kereskedelmi és Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó-
Szolgáltató Kft. ipari Szakközépiskola és Szakiskola – Pécs
Tatai Máté pincér Laterum Kereskedelmi és Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátó-
Vendéglátó Kft. ipari Szakközépiskola és Szakiskola – Pécs
Tatai Endre burkoló Parcsetich Gábor E.V. Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola,
Szakiskola és Kollégium – Pécs
Stölkler András festô, díszítô, mázoló TAN-SZAK Kft. Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola,
és tapétázó Szakiskola és Kollégium – Pécs
Heim Dávid Simon kômûves Pécsi Építô és Tatarozó Zrt. Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola,
Szakiskola és Kollégium – Pécs
Zách Attila László bútoripari technikus Simonyi Károly Szakközépiskola Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola
és Szakiskola – Pécs
Juhász Bálint épületgépész technikus Simonyi Károly Szakközépiskola Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola
és Szakiskola – Pécs
Rónai László gépgyártás- Zipernowsky Károly Mûszaki Zipernowsky Károly Mûszaki Szakközépiskola
technológiai technikus Szakközépiskola – Pécs
SZAKKÉPZÉS / ENTERPISE EUROPE NETWORK Dél-Dunántúli Gazdaság24
Elfogadták a hétéves pénzügyi keretet
Megszületett a megállapodás a következô hét-éves pénzügyi kerettervrôl. A pénzügyi kötele-zettségvállalások szintjét a hét évre kivetítve960 milliárd eurónál, a kifizetések szintjét pedig908,4 milliárd eurónál húzták meg. Az elôbbi azEU nemzeti összjövedelmének 1, az utóbbi pe-dig a 0,95 százaléka. Az egy fôre jutó nettó po-zíciót tekintve Magyarország – Litvánia mögött –a második legmagasabb összeget harcolta kimagának, ami nagyon jó eredménynek számít.A tanácsi megállapodás után a véglegesítéshezaz Európai Parlament támogatásának elnyeréseszükséges. Az EP nem jogosult újranyitni a vitáta keretköltségvetésrôl, de az egész csomagrólszavaznia kell majd igennel vagy nemmel.
Biztonságosabbá váltak a vegyi anyagok Európában
A REACH rendelet hatálybalépésével sokkalbiztonságosabbá vált a vegyi anyagok haszná-
lata Európában, derül ki egy európai bizottságijelentésbôl. A REACH a vegyi anyagok regiszt-rálására, értékelésére és engedélyezésére vo-natkozó rendelet, amelynek felülvizsgálata so-rán értékelték mûködését, és azt, hogy mennyi-re teljesültek sajátos célkitûzései, nevezetesenaz emberi egészség és a környezet magas szin-tû védelmének biztosítása. Az EU támogatástnyújt, hogy elôsegítse az alapkutatás eredmé-nyeinek piaci hasznosítását. A piacon lévô anya-gokkal kapcsolatos információk hamarabb hoz-záférhetôk a nyilvánosság számára, és célzot-tabb kockázatkezelési mechanizmusok léptekéletbe. Ez a tendencia a jövôben is folytatódnifog, hiszen az iparág szereplôi folyamatosan ar-ra törekednek, hogy új anyagokkal helyettesít-sék a legveszélyesebb vegyi anyagokat.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltérképezése és megakadályozása
Az Európai Bizottság kiskereskedelmi cselekvé-si tervet fogadott el, és zöld könyvet tett közzé avállalatközi élelmiszer- és nemélelmiszer-ellátá-si lánc mentén alkalmazott tisztességtelen ke-
reskedelmi gyakorlatról. A kis- és nagykereske-delmi szektor, amelynek az Európa 2020 straté-gia fontos szerepet szán a növekedés és a fog-lalkoztatás élénkítésében, az uniós gazdaságegyik legfontosabb részét alkotja. Az ágazat,amelyben az összes európai kis- és középvállal-kozás 29%-a tevékenykedik, az uniós GDP11%-át állítja elô, és csaknem 33 millió ember-nek ad munkát, köztük nagyszámú fiatalnak, nô-nek és alacsony képzettségû munkavállalónak.Továbbra is számos akadály nehezíti azonban ahatárokon átnyúló árubeszerzés gördülékenymûködését, a fogyasztók hozzáférését a mástagállamokban nyújtott kiskereskedelmi szolgál-tatásokhoz, és a kiskereskedôk piacra lépését.
Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselete
www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]
A hónap témái
Tájékoztatóaz együttmûködési megál-
lapodások megkötésérôl
A nyári összefüggô szakmai gyakorlatra
a 3 éves szakképzésben tanuló 9. osztá-lyos tanulók csak együttmûködési megál-lapodással kerülhetnek kihelyezésre.
A tanulószerzôdés megkötésének fel-
tétele a 10. osztály szeptemberében a si-
keresen teljesített szintvizsga és az ered-
ményesen lezárt 9. osztály. A 9. osztály
eredményes befejezésének szerves része
a nyári szakmai gyakorlat, melyet az is-
koláknak kell megszervezni.
Azok a vállalkozások, ahol tanuló-
szerzôdéssel folyik gyakorlati képzés, a
januártól hatályos rendelkezés alapján
abban az esetben tudják visszaigényelni a
saját szakképzési hozzájárulási alap fe-
letti költségüket, amennyiben a tanuló-
szerzôdéses költségük jelentôsen megha-
ladja az együttmûködési megállapodásét.
A rendeletben megfogalmazott egyéb
alternatívák egyeztetésére kérjük, hogy
keresse kamarai tanácsadóját.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara szakképzési tájékoztató
fórumot tartott a gyakorlati képzôhely
ellenôrzésben és a szintvizsgákban
résztvevô szakértôk számára. A ren-
dezvényen képviseltették magukat az
iskolák képviselôi is, akik szintén részt
vállalnak az eljárások lebonyolításá-
ban.
A gyakorlati képzôhely ellenôrzése során
a kamarai szakértôk ellenôrzik a gyakor-
lati képzéshez szükséges szakmai, tárgyi
és személyi feltételek meglétét. Vizsgál-
ják a vállalkozás legális mûködését iga-
zoló okiratok mellett a tanulók oktatásá-
hoz szükséges dokumentumokat.
A szintvizsgában érintett szakértôk
részt vesznek a vizsga szervezésében és
lebonyolításában.
A fórumon kiemelt hangsúlyt kapott
az eddigi ellenôrzések során felmerült
problémák megvitatása, elôtérbe helyez-
ve a foglalkozási napló pontos vezetését,
illetve a kötelezô tanulói juttatások doku-
mentálását.
A szintvizsgát érintô feladatok meg-
beszélése szakmacsoportok szerint foly-
tatódott, mely során a szakemberek meg-
vitatták az adott szakterülethez tartozó
konkrét feladatokat.
A szakképzést érintô fontosabb jog-
szabályi változások a kamara honlapján
olvashatók: www.pbkik.hu/szakkepzes
Elôtérben a gyakorlati képzési dokumentáció
KREATÍV IPAR 25Dél-Dunántúli Gazdaság
Közösségi kertek, közösségi terek a „Világ”,illetve Európa boldogabb felén jól ismert, márbegyakorolt, közösségépítô hívószavak. Be-fogadó, közösségi munkára és együttmûkö-désre épülô kulturális találkozóhelyek ezek,amelyek ma már a modern városokban lép-ten-nyomon tetten is érhetôk. Érdekesség,hogy létrejöttük alulról épülô civil kezdemé-nyezés eredménye. Ez a közös bennük. Dehogyan és hol találunk mondjuk Pécsett befo-gadásra alkalmas civil, független projekteket,miként tudják megoldani hosszú távú fenn-maradásukat, illetve milyen mértékû lehet aközponti részvétel a hagyományos kultúra te-rületén. SZUHAY MÁRTONnal beszélgettünk.
— Az ön által képviselt szubkulturális mû-vészet értékrendszere miként építhetô be egynagyváros – úgymint Pécs – kulturális vérke-ringésébe?
— Jóllehet egy-, másfél évtizeddel ezelôtt,amikor elkezdtünk a kulturális szférában dolgoz-ni, még utcai kiállításaink, felfedezetlen helyekenmegrendezett eseményeink talán valóban szo-katlannak, egyedinek – ahogy ön fogalmaz„szubkulturálisnak” számíthattak. Mára azonbanez a réteg, ez a fajta mûvészeti attitûd nemhogyfelszivárgott a föld felszínére, hanem jól látható-an el is lepte azt. A public-art, a land-art fogalma,az egykori ipartelepek helyén megvalósuló kultu-rális projektek, vagy épp a mikro-struktúrákatreprezentáló szoba galériák és mûhelyek mára a„main-stream” kultúra részeivé, – sôt mondhatni– kötelezô elemeivé váltak.
— Mennyire fontosak egy város kulturáliséletében a fent említett közösségi terek?
— A nyilvános terek, közösségi helyszínekszerepe és megítélése az elmúlt évtizedekbenhatalmasat változott. A közterek és közösségi-te-rek a társadalomban kohéziós funkcióval bírnak.Míg egykoron erre „potenciális veszélyként” te-kintett a mindenkori hatalom, addigra mára – ta-lán pont ezért is – a társadalomtudományok ésaz építészet egyik központi kérdésévé váltak: ho-gyan befolyásolják a nyilvános helyek, azok fizi-kai megnyilvánulásai az összetettebb társadalmiés szociális szokásokat. Mára a közösségi tér,visszanyerte eredeti szerepét. Számomra tehátegy jól mûködô közösségi tér – ahol a fogyasztáskényszerének a helyébe az alkotás vágya és le-hetôsége lép – olyan, mint egy gémeskút.Használata nélkül kiszáradnánk...
— A Kulturális Labor Szociális Szövetke-zet tevékenységének melyek a fô pillérei?
— A Laborban – nemcsak laboratóriumi kö-rülmények között – közösségi tereket szeretünklétrehozni, illetve létrejöttükben valamilyen for-mában részt venni. Persze ez rendkívül összetettfolyamat, ami sokfajta munkával jár. Egy idô utánazt vettük észre, hogy bizonyos munkákra külön-külön is igény van, azaz, amit egy jó ideig önkén-tes munkában végeztünk, azt „ki tudtuk vezetni apiacra” és külön szolgáltatásokként értékesítettükazokat,–- majd egy elnyert munkahelyteremtôpályázatunk eredményeként – önálló mûhelyektudtak ezekbôl alakulni. A Labor munkájához szo-rosan kapcsolhatóan egy grafikai, egy filmes mû-hely, egy újrahasznosított alapanyagokkal foglal-kozó közösségi klub, egy bicikliszerviz és köl-csönzô, illetve egy térberendezéssel és fényfes-téssel foglalkozó installációs csapat dolgozikPécs városában. Mára ezek egymástól függetle-nül (is) mûködnek, de ha egy felkérés megkíván-ja, akkor ezek egymással kooperálva, egy szer-vezô stáb alá beosztva dolgoznak együtt, ami na-gyon hatékony, látványos és színvonalas munkáteredményez.
— Beszéljen a Kulturális Labor által készí-tett installációkról...
— Egy-két nagyobb munkánk a városból,csak felsorolásszerûen: 2006 –- Varázskert a Jó-kai téren, egy vár-szerû kilátó-színpaddal a térközepén, lebegô-kockákkal, óriás zászlókkal azutcák torkolatainál, melyek egy hatalmas szín-paddá változtatták az egész teret hetekre. 2007-2009 – Labor Kísérleti Kultúrtér a Zsolnay gyár-ban: önfenntartó elôadói és alkotói tér több mint
ezer négyzetméteren, nemzetközi partnerekkelés programokkal, egyedi látványvilággal, komolyszakmai elismerés mellett. 2010 – VarázskertUtczabár, a Király utca végén, egy foghíj telken,galériával, kilátóval, napozóval, gyerekprogra-mokkal, zenével, verssel. 2009–2012 – fényfes-tés a város különbözô pontjain, így a BarbakánBástyánál, a Kodály Központ falain vagy akár aZsolnay Kulturális Negyedben...
— Milyen szakmai visszajelzések érkez-tek az ozorai fesztivál Magic Garden helyszí-nének tervezési és kivitelezési munkálataitkövetôen?
— Ahogy arról már beszéltem, akkor mûkö-dik igazán jól a Labor, amikor együttmûködik.Együttmûködik saját magával és másokkal. A2011-es, de a 2012-es ozorai Magic Garden hely-szín létrehozása és mûködtetése különösen jópélda – ha nem a legjobb példa – erre. Ebben azesetben ugyanis nemcsak a Labor mûhelyeinekmunkáját volt szükségszerû összehangolni, ha-nem egyszerre kellett pécsi, budapesti, ozorai éskörnyékbeli, illetve nemzetközi csoportok és al-kotók különbözô munkastílusát, habitusát ésmunka-minôségét egymáshoz illesztgetni úgy,hogy a munka eredményesen, a kívánt cél eléré-sének irányában, súrlódásmentesen mehessen.Az építési idôszak alatt több tucat eltérô korú,szociális helyzetû és nemzetiségû ember dolgo-zott együtt, a véghajrában talán százan is... Eb-ben az esetben a Labor tehát inkább már csakegy katalizátor szerepet töltött be, ami kötelezô-en párosult a tervezôi, koordinátori és adminiszt-rációs feladatokkal. A munka dandárját kisebb-nagyobb szakmai csapatok, mûvészeti csoportokés független alkotók végezték. A végeredményegy organikus, mégis egységes, egy népi ele-mekbôl építkezô, ugyanakkor kortalan mesesze-rû falucska lett, mely csak évrôl-évre, a fesztiválidejére válik láthatóvá a nagyközönség elôtt.
(Közös munkánkat utoljára a pécsi Time-Outdíjazta, melyben az „Év Pécsi Alkotása” címetkapta a kert...)
— Szakmai pályafutása során mi az a kre-atív sikersztori, amelyet elsôként említene?
— Talán pont az a folyamat, ahogyan idáigeljutottunk. Egy állomásnak pedig a felújítás elôt-ti Zsolnay gyárnak a Kísérleti Laboratóriumát em-líteném talán, mely a legemlékezetesebb szá-momra... Az egykoron ott cikázó elektronok máighatással vannak rám...
E.É.
Kapcsolódó filmek a Youtube-on a „LaborMediaMuhely”feltöltésében: Varázskert > Varázskert 1. / 2.Fényfestés: Labor Lumen Squad in: The croatian job / LaborLumen Squad painted the Cultural QuarterOzora, Magic Garden > Magic Garden 2012 @ OZORAFestival / Building a Magic Garden part 1. / part 2.
Kulturális Laborés a kreatív siker
INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság26
A 200 órás, emelt szintû OKJ-s kép-
zés lehetôvé teszi, hogy a résztvevôk
mind az ajánlatkérôi, mind az aján-
latadói oldalon magas szintû szaktu-
dással bíró szakemberekké váljanak
a közbeszerzési eljárások szervezé-
sében és lebonyolításában. A képzés
szakmai programja a magyar köz-
beszerzés törvényi szabályozásra,
annak gyakorlatára és az elektroni-
kus közbeszerzési rendszerre terjed
ki, illetve egyéb kiegészítô tantár-
gyakra is: jogi, pénzügyi, számviteli
és gazdasági ismeretek.
A képzés célja:
A közbeszerzési referens munkakör
betöltéséhez szükséges kompetenciák
elsajátíttatása. A közbeszerzési refe-
rens legyen képes, hogy ajánlatkérôi és
ajánlattevôi oldalon eredményesen
tudja elôsegíteni a közbeszerzési és
egyéb jogszabálynak való megfelelést.
A képzést elvégzô hallgató alkalmas
lesz arra, hogy sikerrel alkalmazza a
közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabá-
lyokat.
A tananyag egységei:
● Közbeszerzési vonatkozású gazda-
sági- és pénzügyi tevékenység(1964-06),
● Közbeszerzési vonatkozású általá-
nos jogi ismeretek (1963-06),
● Közbeszerzés (1960-06).
A képzés elvégzését követôen kerül
sor a vizsgadolgozat elkészítésére. A
résztvevôk a képesítés megszerzéséért
írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, me-
lyet a vizsgadolgozat megvédésével
zárnak.
Hallgatóinkat a 34/2010. (V. 12.)
IRM rendeletben megtalálható szak-
mai és vizsgakövetelmények alapján
készítjük fel, a módosított közbeszer-
zési törvény gyakorlati tapasztalatai
alapján aktualizált tematikával. Vizs-
gaszervezô intézményünk a Nemzeti
Munkaügyi Hivatal Szakképzési és
Felnôttképzési Igazgatóság.
„Játékok, s aki mögöttük van” cím-
mel jelent meg a Dél-Dunántúli Gaz-
daság lapjain egy írás tavaly decem-
berben Bognár József feltalálóról.
A mérnöki alapvégzettségû érde-
mes feltaláló idén márciustól a kamara
megbízásából ad tanácsot feltalálók
számára havi egy alkalommal, elôre
meghirdetett idôpontban.
A cél a hasznosításra érdemes ötle-
tek, találmányok kiválasztása, és a to-
vábblépéshez javaslat adása, segítség-
nyújtás a baranyai innovátoroknak
iparjogvédelmi bejelentéseik elkészíté-
séhez a megvalósíthatóság, újdonság-
vizsgálat, szabadalomkutatás és a „state
of the art” meghatározása területén.
Az idôpontok kitûzésére a késôbbi-
ekben kerül sor, kérjük, figyelje honla-
punkat (www.pbkik.hu/ric) vagy kér-
jen tájékoztatást a 72/507-186 számon
vagy az [email protected] e-mail címen.
Egyedi tanácsadás – feltalálók számára
K É P Z É S I F E L H Í V Á SKözbeszerzési referens
OKJ 54 343 03 0000 00 00
Tanfolyam megnevezése: Közbeszerzési referens
OKJ-s száma: 54 343 03 0000 00 00
A tanfolyam szervezôje: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
Felnôttképzési nyilvántartási szám: 02-0040-05
A tanfolyam idôtartama: 200 óra
Helyszín: Pécsi Kereskedelmi Központ (7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.)
Tervezett kezdési idôpont, képzési napok: 2013 tavasza – amennyiben a cso-
portlétszám eléri a minimális 15 fôt, a dátum is pontosításra kerül. Oktatások
rendje: heti 2 alkalom (péntek-szombat).
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele:
● modulzáró vizsgák teljesítése
● vizsgadolgozat elkészítése
Részvételi díj:
kamarai tagoknak: 240.000 Ft + vizsgadíj (40.000 Ft)
nem kamarai tagoknak: 260.000 Ft + vizsgadíj (40.000 Ft)
Az összeg tartalmazza az oktatási segédanyagok, az évközi modulzáró vizsgák és
az OKJ-s záróvizsga díját is. Részvételi díj megfizetésére két egyenlô részletben
van mód.
Igényelhetô felnôttképzési szolgáltatások: elôzetes tudásszint-felmérés, képzé-
si szükségletek felmérése és képzési tanácsadás.
A belépés jogszabályban megfogalmazott minimum feltétele: középiskolai
érettségi.
Minimális csoportlétszám: 15 fô. Maximális csoportlétszám: 20 fô.
Beiratkozás: folyamatosan, a létszámkeret feltöltéséig! A jelentkezések a beérke-
zés sorrendjében kerülnek feldolgozásra, a regisztrációról visszajelzést küldünk.
További információ, jelentkezés:
Császár Gergely – 72/507-186 – E-mail: [email protected]
Szakmai információ:
Rabb Szabolcs – 20/ 441-9135 – E-mail: [email protected]
INNOVÁCIÓ 27Dél-Dunántúli Gazdaság
A négy megyei kamara és egyetemek
összefogásával létrehozott, a Pécs-Bara-
nyai Kereskedelmi és Iparkamara által
koordinált weboldal több száz együtt-
mûködési profilt tartalmaz magyar nyel-
ven. A partnerek hosszú távú célja, hogy
országos szintre terjesszék a mûködést,
szélesítve ezzel a portfóliót, a kooperáci-
ók létrejöttének valószínûségét. Jelenleg
Pécsett, Szegeden, Gyôrben és Debre-
cenben mûködnek kontaktpontok.
A cél
Az InnoPortfólió projekten keresztül a
hazai ipari és kutatói innovációs/fejlesz-
tési kapacitások és lehetôségek össze-
kapcsolása lehetôvé válik, abban a re-
ményben, hogy
● olyan együttmûködések indulnak,
melyek a nemzeti és nemzetközi pi-
acokon is sikereket érnek el
● olyan kutatási együttmûködések
szervezôdnek, melyekben az ipari és
kutató szereplôk hozzáadott értéket
teremtenek
● olyan együttmûködések indulnak,
melyek a 2014-tôl induló HORI-
ZON és COSME támogatási progra-
mokra történô felkészülést megala-
pozzák.
Trendelemzések
A http://innoportfolio.hu alatt elérhetô
felület az innovatív ötleteket, projekte-
ket, megoldásokat tartalmazó profilo-
kon túl trendelemzéseket is nyújt a re-
gisztrált látogatók számára. A trend-
elemzések az egészségipar – biotechno-
lógia, kreatív ipar, környezetipar, gép-
ipar és elektronika, jármûipar területe-
ken fejlesztéseket kezdeményezôk szá-
mára nyújtanak iránymutatást.
„Kéretlen ügyfél”-mentes adatbázis
Az adatbázis anonim, tehát a felrögzített
kapcsolati adatok elsô körben nem lát-
hatóak az érdeklôdôk (potenciális ügy-
felek) számára. Miután az adminisztrá-
torok megbizonyosodtak a profil iránt
érdeklôdô ügyfél együttmûködési szán-
dékának komolyságáról, összekapcsol-
ják az érintett feleket.
... és cserébe?
Az adatbázisba kerülés és a kapcsolatok
létrejöttének segítése az NGM-MKIK
pályázati finanszírozása okán 2013. de-
cember 31-ig díjmentes – egyetlen kö-
töttség van csak: a projektek elôrehala-
dásáról, eredményeirôl és utóéletérôl
üzleti titkot nem sértô információt kér-
nek a rendszer mûködtetôi.
További információ:Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-
kamara
7625 Pécs, Majorossy Imre u.36.
72/ 507-186
http://innoportfolio.hu
A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012/2/2/Pécs3 számú támogatási szerzôdésalapján, a Nemzetgazdasági Minisztéri-um és a Magyar Kereskedelmi és Ipar-kamara finanszírozásában valósul meg.
Rabb Szabolcs – Császár Gergely
Elkészült az elsô 10 klaszter innovációs portfóliója
Zárásához közeledik az InnoKlipp projekt, melyben a kamara vállalta, hogy
tíz közremûködô klaszter segítségével megalkotja az innovációs portfólió
klaszterek esetében alkalmazható módszertanát, tréninget biztosít a gyakorla-
ti megvalósításhoz, az eredményt pedig közzéteszi az interneten.
Elindult a www.klaszterportfolio.hu honlap, mely a közös munka egyik gyümölcse.
Hamarosan befejezôdik a honlap keresôoptimalizálási vizsgálata. Az eddigi ered-
mények alapján várhatóan megcáfolható lesz egy klaszter menedzser véleménye,
aki szerint klasztere tagjainak eddig csak az egyéni kapcsolatok hoztak megrende-
lést, maga a klaszter még nem volt képes ilyen megbízáshoz hozzájárulni. A honlap
többek között ilyen információk megszerzéséhez nyújt segítséget.
A jelenleg közzétett (és esetenként szûkszavú) adatokon kívül minden klaszter
megvizsgálhatja, hogy a honlap segítségével mennyi információt kíván közreadni
saját innovációs portfóliójából. Vizsgálják annak lehetôségét is, hogy a potenciális
érdeklôdôk – részükre regisztráció szükséges – a klasztertagok részletes adataihoz
is hozzáférhessenek-e, az üzleti érdek megsértése nélkül.
Köszönjük az alábbi klaszterek közremûködését, akik a projekt indulása óta
partnereink, és a kidolgozott módszertan alapján elkészítették saját portfóliójukat:
AV (Audiovizuális) Ipari Klaszter, Alkalmazott Földtudományi Klaszter, Dél-
Dunántúli Energetikai Klaszter, Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs
Klaszter, Délhatármenti Üzleti Klaszter, Dél-Dunántúli Környezetipari Klaszter,
Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter, In-
formációmenedzsment Innovációs Klaszter, Kék Gazdaság Innovációs Klaszter.
További információ:
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
7625 Pécs, Majorossy Imre u.36. Tel.: 72/ 507-187
http://www.klaszterportfolio.hu
A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012/2/2/Pécs2 számú támogatási szerzôdés alap-ján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fi-nanszírozásában valósul meg. Hamar László
Éles üzemmódban is jól mûködik az InnoPortfólió weboldal
MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság28
Gyermekkorában versenyszerûen spor-tolt, vívott, az Építôk úti iskola sportta-gozatára járt. Mikor nyolcadikos lett, aszülei azt mondták neki, tanuljon szak-mát, mert a sportból nem lehet megél-ni, fodrász-tanuló lett. Ezt is teljes szív-vel csinálta és csinálja a mai napig.Már tanulóként versenyzett, s a szak-munkásvizsga letétele után továbbfolytatta, munkája elismeréseként elô-ször Hesz János ajánlására a Wella,majd késôbb a L’Oreal bemutató csa-patának lett a tagja. Saját fodrász sza-lonja a Mária utcában található, AlexityLilian mesterfodrásszal, a mestervizs-ga-bizottság elnökével itt találkoztunk,s ültünk le beszélgetni.
— Nagy problémát jelent, hogy
nincs helyére téve a szakképzés, hiába
lett ismét három éves az iskola, válto-
zatlanul vannak tíz hónapos átképzô
tanfolyamok is – kezdi beszélgetésün-
ket. — S ami még megdöbbentôbb,
ugyanazt a végzettséget adja mind-
egyik. Számomra nagy titok, hogyan le-
het elsajátítani ennyi idô alatt a szakmai
fogásokat?! E mellett azt sem értem,
hogy miért van szükség ezekre a tanfo-
lyamokra, amikor a megyében több
szakiskolában is képeznek fodrászokat,
s a végzôsök közül alig néhány talál ma-
gának helyet, s marad végül a szakmá-
ban. A most bevezetésre került rendszer
talán változást hoz ebben, ugyanis fod-
rásznak is csak érettségi után lehet je-
lentkezni.
Mint mondja, fontos, hogy a mai vi-
lágban egy fodrász folyamatosan képez-
ze magát, megfelelô anyagismerettel
rendelkezzen, mert állandó mozgásban
van ez a szakma, ezen ismeretek nélkül
nem lehet hosszú idôn át magas színvo-
nalon dolgozni. A szakmai fejlôdésre
nem szabad se a pénzt, se az idôt sajnál-
ni, ott kell lenni minden jelentôsebb be-
mutatón, továbbképzésen, hiszen, ha
csak egy apró fogást sikerül egy-egy
ilyen alkalommal ellesni, már akkor
megérte.
— Jó lenne, ha ismét a vállalkozói
engedély kiadását, a tanulóképzést mes-
tervizsgához kötnék. S, hogy csak olyan
helyen folyhasson gyakorlati képzés,
ahol ehhez adottak a feltételek. Szék-
bérlet esetén a magam részérôl nehezen
tudom elképzelni, hogyan lehet az
egyes fogásokat megtanítani – fûzi to-
vább gondolatait. — Ausztriában és Né-
metországban csak mesterlevéllel lehet
üzletet nyitni. Mi is évek óta küzdünk
azért, hogy nálunk is így legyen.
Alexity Lilian a Baranya
Megyei Fodrász Szövet-
kezetben lett tanuló. A
szakmunkás-bizonyít-
vány megszerzése
után három évig a
s z ö v e t k e z e t b e n
dolgozott, majd
váltott és egy ma-
gán fodrászatban
helyezkedett el.
Újabb három év, s
már mint önálló
fodrász nyitott üz-
letet. Elôször csak
bérelt egy helyisé-
get, azonban a bû-
vös hármas ismét
változást hozott. In-
gatlant vásárolt a Mária
utcában, ahol kialakította
a saját üzletét, azóta önálló.
— Ma már bárki kiválthatja
a vállalkozói engedélyt, szinte azt köve-
tôen hogy befejezte az iskolát – hangsú-
lyozza. — Pedig jobb lenne, ha minden-
ki néhány évet gyakorlott fodrász mel-
lett töltene el és mestervizsgát tenne mi-
elôtt önállósítja magát. Ez idô alatt tö-
kéletesíthetné a tudását, s kialakulna a
saját vendégköre. Ezt a saját tapasztala-
tomból is tudom. A vendégeim jelentôs
része az évek során minden új helyemre
követett. A mostani vendégeim között
van egy idôs hölgy, aki a mai napig hoz-
zám jár, pedig már nagyon régen a fôvá-
rosba költözött. Sajnos egyre kevésbé
számít, hogy a szakma csúcsát jelentô
mesterlevéllel rendelkezik-e valaki,
vagy sem. Ezt jól mutatja az is, hogy a
fodrászok közül három, négy éve Bara-
nyában senki nem vállalkozott arra,
hogy mestervizsgát tegyen. Sokan arra
hivatkozva nem vállalják, hogy sokba
kerül. Ma már ez sem állja meg a helyét,
hiszen pályázati úton támogatás is el-
nyerhetô rá.
Mint mondja, a problémát ô maga
abban is látja, hogy a jelentkezôk jelen-
tôs része nem veszi komolyan a felké-
szülést, azt hiszik ugyanazt kell tudni-
uk, mint egy szakmunkás-vizsgán. Pe-
dig ez egyáltalán nem így van, hi-
ába látszólag azonos a tan-
anyag, itt már verseny-
szinten kell teljesíteni,
kreatívnak, egyedinek
kell lenni. A jelöltek
nem egy esetben ezt
egyáltalán nem ve-
szik tudomásul,
nem néz körül,
nem figyeli, hogy
merre tart a világ,
milyen új stílusok
jelentek meg,
uralják a szakmát.
Hiába vannak a
felkészítô tanfo-
lyamok, ha el is
mennek, nem mindig
figyelnek oda az új-
donságokra. Rosszabb
esetben nem is vesznek
rajta részt, mert azt hiszik
mindent tudnak.
Számára annak idején nem a mester-
cím elnyerése volt a fontos, hanem az,
hogy képes-e rá, meg tudja-e csinálni.
Nagy volt a tét, hiszen Rendeczki Lajos
és Hesz János is ott ültek a mestervizs-
ga-bizottságban, akik korábban számos
versenyre készítették fel ôt. Sz.K.
A vizsgán versenyszinten kell teljesíteni
LEGYEN SZAKMÁJA MESTERE!Jelentkezzen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Központjában,hogy mielôbb a legmagasabb szakmai cím tulajdonosa legyen!
JÓ MUNKÁHOZ MESTER KELL!7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon: 72/507-127; Fax: 72/507-152, e-mail: [email protected]
TANULÓSZERZÔDÉS 29Dél-Dunántúli Gazdaság
Lakics László kezdeti egyszemélyes mûhelyébôlegy éves szinten több milliárd forint forgalmat bo-nyolító, kaposvári, és komlói telephelyekkel rendel-kezô, telephelyenként 150-150 fôt foglalkoztató vál-lalat a régió egyik legmeghatározóbb vállalkozásá-vá vált.
Komlón, az egykor a Mecseki Szénbányáhoztartozó Központi Gépüzem megvásárlásával indulta sikertörténet, ebbôl a kezdeti állapotból jött létrea több év alatt a nagy értékû beruházásoknak éstechnológiai fejlesztéseknek köszönhetôen, a bo-nyolult hegesztett szerkezetek – motor- és generá-torházak, valamint csatlakozó szerkezeteik – gyár-tásával és megmunkálásával foglalkozó, a Kelet-Európai régió egyik vezetô gyártójának és beszállí-tójának számító Lakics Gépgyártó Kft.
A cég termékeinek jelentôs részét Nyugat-Európá-ba, elsôsorban a német, osztrák, francia és angolpiacra szállítja, de a megrendelôin keresztül agyártmányok az egész világon megtalálhatók, azÉszaki-tengertôl Dél-Amerikáig, de jelentôs számúáltaluk gyártott generátorház termel áramot a Kö-zel- és a Távol-Keleten is. Elsôsorban energiaiparifelhasználásra kerülô, többségében szélerômûvek-be telepített generátorházak, valamint hagyomá-nyos felhasználású ipari motorházak acélszerkeze-ti gyártásával és forgácsoló megmunkálásával fog-lalkoznak, de 2011 és 2012-ben gyártották le – azegész világon még csak néhány darab mûködik be-lôle –, az óceán vízszintje alatt mûködô és az ár-apálymozgást áramfejlesztésre kihasználó hatal-mas generátorházak egyikét.
Legnagyobb megrendelôik, a világ vezetô szél-erômû-ipari motor és generátorgyártói, termékeik80-90 százalékát ôk vásárolják meg, éppen ezért, amúltban is és most is nagy hangsúlyt fektetnek akor színvonalának megfelelô technológiai, techni-kai fejlesztésekre. Mindezek mellett a magas minô-ségi követelmények és az állandó piaci verseny-helyzet miatt a magas színvonalon folyó tanulókép-zés is egyre nagyobb szerepet kap a cég életében.
— A komlói üzemünkben is az energiaipar számá-ra készítünk berendezéseket – kezdi beszélgetésünketPiller Tibor termelésvezetô. — Nagyon magas minôsé-gi színvonalú munkát várnak el tôlünk a megrendelôink,bonyolult szerkezetek és géptestek komplett gyártásátvégezzük, ami a szakmunkásoktól nagy szakmai tu-dást, felkészültséget, precizitást, pontosságot és igé-nyes munkát követel meg. Az említett követelményekcsak megfelelô szakmai alap és kiegészítô képzések-kel és több éves munkatapasztalat megszerzésével ér-hetôk el, ezek hiánya akár a megrendelések elveszté-séhez is vezethet.
Az elmúlt években egyre nagyobb problémát je-lentett, hogy nem volt kinek átadni tapasztalataikat anyugdíjas kort lassan elérô és komoly szakmai tapasz-talattal rendelkezô szakembereiknek, mert a komlóiszakmunkásképzô iskolában a komoly fémipari szak-mai múlt ellenére, szinte teljesen megszûnt a lakatos,gépi forgácsoló és a hegesztô képzés, ezért felkeresték
a komlói KÖOK szakképzô iskolát, s felajánlották a se-gítségüket, hogy elôadásokkal, életpályák bemutatásá-val és saját tapasztalatok elmondásával a szakmát vá-lasztani nem tudó fiatalokat a fémipari pályák felé irá-nyítsák.
Heti rendszerességgel jártak az iskolába, filmetvetítettek a fiataloknak, beszélgetéseket, sôt olykor ki-sebb vitákat is kezdeményeztek és a 9.-10. osztályoso-kat ismertették meg ezen szakmák szépségeivel, vala-mint a régióban is egyedülálló munkalehetôségek szé-les körével.
— A saját példámon keresztül bizonygattam nekik,hogy nagy lehetôségek vannak e területen, hisz én ma-gam is pályakezdô gépésztechnikusként, hegesztôkéntkezdtem dolgozni és az évek alatt folyamatosan lép-kedve elôre a ranglétrán, ma a komlói Lakics Kft. üze-
mét vezetem – mondja Piller Tibor.— A munkában töltött évek alatt azttapasztaltam, hogy abban az idô-szakban, amikor hozzájuk hasonló-an pályát kellett választanom jóldöntöttem és egy olyan területrekerültem, amelyrôl lehet, hogy azavatatlan külsô szemlélônek csak azaj és a kosz jut eszébe, de én, akia gépiparban dolgozom közel 20éve tudom, hogy ez csak a felszínés a fémipari szakterület rendkívülsok szépséggel rendelkezik. Ami-kor 20 évesen az elsô komolyabbszerkezetet összeállítottam, lehe-gesztettem és láttam, hogy beépí-tés után kifogástalanul mûködik, egy semmi máshozsem fogható sikerélményt adott nekem, mert láttam,hogy az általam legyártott gépszerkezetnek valóságoshaszna és feladata van. Ezt az érzést nem lehet megfi-zetni és ezt csak akkor érzi az ember, ha létre tudotthozni valami valós értéket!
Mint mondja, sikerrel jártak, ma már nem jelentproblémát a fémipari szakmákra képzô osztályok feltölté-se. Hat évvel ezelôtt elsô körben a szerkezetlakatos osz-tály indult, nem volt egyszerû feladat összeszedni akkora szükséges létszámot, minimum 12 fiatalt. Ma már szí-vesen választják a gépipari szakmákat, ennek köszön-hetôen évrôl, évre könnyebb ezeket az osztályokat elin-dítani. Az elmúlt tanévtôl pedig a lakatosok és forgácso-lók mellett megkedôdött a hegesztôk képzése is.
— Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, merteddig egy-két kivételtôl eltekintve olyan tanulóink vol-tak, akik valóban meg akarták tanulni a szakmát, jelen-leg is különféle osztályokban és képzési rendben közelhúszan tanulnak nálunk – folytatja tovább beszélgeté-sünket Piller Tibor, aki a lakatos és hegesztô szakmun-kás-tanulók gyakorlati képzését vezeti, míg a gépi for-gácsoló tanulók képzését kollégájával, Merk Józseffelegyütt irányítják. — A mostani szakmunkástanulóinktöbb, mint fele érettségi után választotta ezt a szakmát,ez még egy pluszt jelent az oktatás színvonalában, en-nek külön örülünk.
A konkrét napi munkavégzést az adott területet irá-nyító mûvezetô jelöli ki számukra, ô határozza meg,
hogy az éppen mûszakban lévô szakmunkások közül kimellé osztható be tanuló. Ennek eredményeként olyanmunkákat végeznek el, amelyek a különféle gyártmá-nyokban értékesítésre kerülnek, ezáltal nem csupánegy virtuális piaci folyamat, hanem egy alkotófolyamatrészesei is. Megszeretik ez által a szakmát, mert látják,miként lesz a telephelyre beérkezett lemeztáblákból,idomanyagokból és egyszerû vascsövekbôl bonyolultszerkezetet. E mellett azzal, hogy a tényleges munká-ba vonják be ôket, megtanulnak egy-egy technológiárajellemzô gyártási folyamatot, s a sikeres szakmunkásvizsga letételét követôen a cég már mint kezdô szak-munkást tudja alkalmazni ôket.
— Egy hátránya viszont lenne egy teljesen üzemikörülmények között megvalósított képzésnek, ugyanisegy speciális területen szereznének mélyebb ismerete-ket, de a nagyon fontos fémipari alapképzés elmarad-na, éppen ezért az iskolával az a megállapodás szüle-tett, hogy szakképzés ezen része az intézményben fo-lyik – veti közbe, majd így folytatja tovább gondolatait.– S miután nagyon precíz munkát várnak el tôlünk amegrendelôink, ezért nagy hangsúlyt helyezünk a tanu-lóinknál is a minôségi munkavégzésre. A magam részé-rôl kiemelt helyen kezelem a mûszaki rajzok olvasási
készségét, az ehhez elengedhetet-len fantáziát és térlátást. A fiatalok-kal azt próbáljuk megértetni, hogyegy román, egy indiai, egy magyarés egy amerikai mûszaki ember-nek egy mûszaki rajz ugyanaztmondja, szinte közös nyelvismeretnélkül is, ugyanazt kell érteniük éslátniuk a dokumentációból. A szak-emberképzést ezen a területenerôsíteni kell, ugyanis fontos, hogya végzést követôen képesek le-gyenek lerajzolni és beméretezniegy alkatrészt, vagy, hogy az elé-jük tett rajz alapján el tudják készí-teni az adott munkadarabot. Ez aterület még alakítás alatt van, eb-
ben is folyamatosan egyeztetünk az iskolával, amellyelszinte napi kapcsolatban állunk.
Ahogy megy elôre az idô egyre jobb képességû ta-nulók érkeznek hozzájuk. Mint mondja, a kollégáival issokat beszélgetnek a szakképzésrôl, s annak helyzeté-rôl, és úgy látják, hogy a mostani tanulók sem rosszabbképességûek, vagy kevésbé érdeklôdôk, mint egykoronôk voltak, de egy teljesen más kulturális és morális kö-zeg veszi ôket körül. A maga részérôl egyáltalán nemért egyet azzal a minden generációra jellemezô divatosmegfogalmazással, amely szerint a mostani fiatalságbutább és felelôtlenebb, mint a régebbiek. A tanulóiktöbb esetben nagyon is éretten nyilvánulnak meg, pél-dául legtöbben igyekeznek olyan szakmát választani,amibôl itthon is megélnek.
Az eltelt években végzett tanulóik közül tizenötenjelenleg is a Lakics Kft.-nél dolgoznak a legkülönfélébbmunkakörökben. A mostaniak is hasonlóan az eddigiek-hez Komló és környékérôl érkeztek. A jobbakat idén isszeretnék továbbfoglalkoztatni, bíznak benne, hogy si-kerül ôket is hosszú távon megtartani.
— A kezdô lépést az égetô szakmunkáshiány le-küzdésére megtettük, és ennek a következményekénta fiatal szakmunkások újra megjelentek az üzemünk-ben. A következô kihívás ezeknek a már négy, öt évesmunkatapasztalatot szerzett fiataloknak a megtartásalesz – fejezi be beszélgetésünket, mert mennie kell,mert várják bent az üzemben.
Sz.K.
Összefogtak a szakképzôintézettel Az elmúlt több mint két évtized alatt a régió egyik leg-
jelentôsebb vállalkozásává nôtte ki magát a LakicsGépgyártó Kft.
ÚJ TAGJAINK30 Dél-Dunántúli Gazdaság
Profi csapat, amely mögött egy
évtizedes szakmai tapasztalat áll.
Mindent tudnak amit a weboldalépítés,
az internetes alkalmazás fejlesztésrôl
tudni érdemes. Miután a felhalmozott
tapasztalat során rájöttek arra, hogy a
megrendelôik számára az igazán opti-
mális az, ha személyre szabott megoldá-
sokat kínálnak, ezért az igényeket
konzultációk során elôbb feltérképezik,
majd a végsô megoldást a megrendelô-
vel egyeztetve valósítják meg. Új tagunk
a WAWONA Internet Kft. reméli, hogy
a kamarai csatlakozás újabb sikeres
távlatokat nyit a cég életében. Az
ügyvezetô, NÉMETI Roland e távla-
tokról is beszélt lapunknak.
— Ahogy a WAWONA Kft.
weboldalát átfutottam, nehéz lenne egy
mondatban meghatározni a szolgáltatá-
suk körét. Próbálja meg mégis röviden
felsorolni, mivel is foglalkoznak...
— Azt elöljáróban azért érdemes
leszögezni, hogy a cégünk közel egy
évtizedes szakmai tapasztalattal ren-
delkezik. Ez alatt az idô alatt, a már felhal-
mozott tapasztalat birtokában bôvítettük a
szolgáltatásaink körét is. E szerint
foglalkozunk tanácsadással, grafikai ter-
vezéssel, internetes alkalmazásfejlesztés-
sel, keresôoptimalizálással (SEO), domain
név regisztrálásával, hosting-szolgáltatás-
sal, de egyre gyakrabban keresnek meg
bennünket honlap szövegek fordításával is.
— Az összes szolgáltatás rész-
letezésére természetesen most nincs
lehetôség, de két dologról mindenkép-
pen szólnunk kell. Az egyik a grafikai
tervezés, a másik pedig a keresôopti-
malizálás...
— Nos, akkor kezdjük a grafikai ter-
vezéssel. Miután napjainkban már alap-
követelmény, hogy a sikeres vállalkozá-
soknak jól beazonosítható arculatuk
legyen, amelyhez hozzátartozik az
igényesen kialakított logó és a weblap
megtervezése, ehhez kínáljuk az általunk
alkalmazott letisztult, kifinomult grafikai
világot. Adott projekthez minden esetben
több grafikai tervet készítünk, melyek
közül a megrendelônk választja ki a
számára leginkább megfelelôt. A
keresôoptimalizálás pedig azért fontos,
hogy az ergonómiájában és funkciona-
litásában is megfelelô weblap el is jusson
a célcsoportjához. Ennek érdekében úgy
szükséges elkészíteni a honlapot, hogy az,
a keresôkben is könnyen megtalálható
legyen. Ezért már a fejlesztés elején, a
megrendelôvel közösen meghatározzuk a
témához kapcsolódó kulcsszavakat, ame-
lyeket a site fejlesztése során beépítjük az
oldalba. Ezzel biztosítva az oldal jó
találati pozícióját.
— Mit lehet tudni a nem rég elnyert
pályázatukról?
— Meghívásos pályázaton – három
induló közül – a WAWONA Internet Kft.
nyerte el az EVLIA projektet. Ez egy
uniós tender volt, amelynek középpont-
jában a webfejlesztés állt. A szóban forgó
projekt valójában egy fajta módszertant
rendel a nem kézzelfogható eszközök
pénzügyi és gazdasági értékeléséhez, a
pénzügyi partnerek szigorú megál-
lapodása és együttmûködése mellett. A
cél, egy nemzetközileg is elfogadott stan-
dard kialakítása a szellemi eszközök
értékeléséhez. A KKV-k ezen eszközeik
értékének meghatározásával, illetve a
könyvelési nyilvántartásaikban történô
feltüntetésével pontosabb képet adhatnak
a hitelezôk, vagy éppen a befektetôk
részére a cégük értékérôl.
— Ön szerint miért elônyös a
baranyai üzleti közösségéhez tartozni?
— Gyakorlatilag már megérte belépni,
hiszen elnyertünk egy uniós projektet. Az
alapvetô ok az, hogy partnerkapcso-
latainkat szeretnénk pécsi és régiós szin-
ten is kiterjeszteni. Pécsrôl indultunk
ugyan és sok helyi ügyfelünk is van a
városban, ám az utóbbi néhány évben
elsôsorban a fôvárosban építettünk ki
kapcsolatokat, és ott folyt az ügyfél-
szerzés is. Ezzel a lépéssel helyi szinten
kívánunk még jobban a köztudatba kerül-
ni. Összefoglalva tehát: célunk a pécsi,
baranyai régióban való ügyfélszerzés, és a
kamara által biztosított lehetôségek minél
hatékonyabb kihasználása. Hiszen mi is itt
élünk és szeretjük ezt a várost és Baranya
megyét. E.É.
A WAWONA Kft. már a kamara tagja
Egy minden igényt kielégítô klíma,
valamint légtechnikai rendszer képes a
levegô összetételét – állapotát,
hômérsékletét, nedvességét és nyomását
– állandó értéken tartani. A klíma
berendezések alkalmazása ma már sok
esetben nem megkerülhetô – mondja
CSÖLLE László, a Baranya Klíma Kft.
ügyvezetôje. A szakember szerint a cég
bátran adja a nevét a munkájához,
melyekre természetesen garanciát vál-
lal.
— Bár cégünk, a Baranya Klíma Kft.
pécsi székhelyû, ám tevékenységi körünk
lefedi az ország egész területét.
Elsôdleges célunk, hogy szakmai segít-
séget nyújtsunk a potenciális megren-
delôink számára a klímatechnika által
kínált számos lehetôség közül. Fontosnak
tartjuk, hogy ügyfeleink számára – min-
den esetben – a lehetô legkedvezôbb
megoldásokat kínáljuk. Ezért aztán a szak-
tanácsadást követôen ingyenes helyszíni
felmérést végzünk, majd megtesszük a
megfelelô árajánlatot, szükség szerint
akár több alternatívában is. A
tevékenységünk kiterjed a családi házak,
lakások irodák, szerver helységek,
üzlethelységek, szállodák, ipari létesít-
Új tagunk a Baranya Klíma Kft.
Németi Roland
ÚJ TAGJAINK 31Dél-Dunántúli Gazdaság
Most kivételesen nem a talán mindenki által ismert „utángyártottat venni vagynem venni” gondolatot boncolgatjuk. Ez a cikk inkább a tonerkazetták forgal-mazóinak lehet érdekes, ezen keresztül természetesen a felhasználókat isérinti.Azt mindenki tapasztalhatta már évek óta, hogy a tonerkazetták piacát egyre inkábba Kínából érkezô, olcsó utángyártott termékek uralják. Az áraik nagyon alacsonyak,a változó minôséget pedig a köztudottan rendkívül árérzékeny magyar vásárlókö-zönség többsége megbocsátja az olcsóságért cserébe.
A közelmúltban viszont több olyan körülmény merült fel, amit mind a forgalma-zóknak, mind a felhasználóknak érdemes figyelembe venniük.
Az áron kívül milyen érvekkel támogatják az eladók ezeket a kazettákat?
A kazetta teljesen új gyári termék, tehát megbízható.Az érv elsô fele igaz: a kazetta teljesen új. Viszont az újonnan gyártott alkatrészekis lehetnek gyenge minôségûek, innen fakad a termékek változó minôsége. Ugyan-úgy, mint az újrafeldolgozott kazetták is a gyártás minôségétôl függôen lehetnekmegbízhatóak vagy akár használhatatlanok.
Az utángyártott termék használata környezetbarát.Ez az érv sajnos teljesen hamis. Az utángyártott termék ugyanannyi anyagot, ener-giát használ fel a gyártás során, mint a gyári. Sôt, mivel több benne a selejt és a mi-nôsége miatt legtöbbször nem lehet vagy érdemes újratölteni, így a környezetet na-gyobb mértékben károsítja gyári társainál.
Ez az érv kizárólag az újrafeldolgozott kazettákra érvényes, amelyek a meg-semmisítés elôtt jobb esetben egy-két életciklust még ledolgoznak.
Az igazi veszélyforrásA címben említett veszély viszont egészen máshonnan leselkedik, elsôsorban a for-galmazó cégekre.
A nyomtató (és ezzel együtt kazetta) gyártók egyre hatékonyabban védik a saját ér-dekeiket.
Az utóbbi években egyre több szabadalom védi a kazettákat, tehát aki ilyen ka-zettát gyárt és forgalmaz, az szabadalmi jogokat sért. A szabadalmi jogok betartá-sáért az importôr és a forgalmazó együttesen felelôs.
A kereskedôk tehát tudtuk nélkül, de a forgalmazással is szabadalmi jogokatsértenek és ezért felelôsségre vonhatóak. Ez eddig csupán elméleti lehetôség volt,de az USA-ban már sikeres perek folytak le ilyen ügyekben.
A kínai klón termékek Magyarországot is elárasztották, ezzel már a magyarutángyártó és feldolgozó ipar létét fenyegetik. Mivel a helyzet Európa többi orszá-gában is hasonló, így a gyártók mellett az Európai Tonerkazetta és Tintapatron Új-ragyártók szövetsége (ETIRA) is lehetôséget keres a folyamat megállítására. A klóntermékek forgalmazói ellen szabadalmi jogi eljárást, kártérítési pert és akár börtön-büntetés kiszabását is lehetôvé teszi az európai jog.
Ha az Ön vállalkozása ilyen klón termékeket forgalmaz, azt azért nem monda-nám, hogy azonnal vegye le ezeket a termékeket a polcról. Ez egyrészt irreális len-ne, másrészt Isten malmai itt is lassan ôrölnek. Az viszont nem árt, ha figyeli a szak-mai hírforrásokat.
Zárásként engedjen meg egy rövid személyes gondolatot.Európa legtöbb országában a polgárok és az állam is ahol tudja, védi a saját
országának munkahelyeit, erôforrásait, termékeit. Ahol tud, hazai terméket vásárolvagy támogat.
Nálunk a közbeszerzési eljárások is sok esetben kizárják a hazai újrafeldolgo-zott termékeket a kínai klónokat hozva helyzetbe, a kis felhasználók pedig többnyi-re csak az árat figyelik.
Mondhatjuk, hogy nekik odaát több pénzük van rá, telik nekik a drágábbra. Aszámok viszont azt mutatják, hogy ez nem csak pénzkérdés. A hazai termék védel-me ugyanis nálunk szegényebb államokban is mûködik. Állami és magán szintenegyaránt.
Köszönöm a figyelmét!Harman Tibor – www.NyomtassOkosan.hu
Az utángyártott toner veszélyes lehet a vállalkozásra?
mények klimatizálásának kialakítására.
De a felsoroltakon kívül foglalkozunk
még javítással, karbantartással, szivárgás
vizsgálattal is.
— Mekkora igény mutatkozik ma
Magyarországon a klímaberendezések
iránt?
— A hazai klímatechnika az elmúlt
évtizedekben óriási fejlôdésen ment ke-
resztül. A 90-es évektôl kezdve a napjain-
kig kiugró igény mutatkozik a különbözô
klímaberendezések iránt. Ennek oka elsô-
sorban az egyre szaporodó épületegyütte-
sekben (például mozik, bevásárlóközpon-
tok, irodaházak stb.) keresendô. Ezeknek
a létesítményeknek az üzemeltetése
ugyanis szinte elképzelhetetlen valami-
lyen klímaberendezés nélkül. Elsôsorban
azért, mert a szóban forgó épületeken be-
lül – különbözô okok miatt – rendkívül
megnôtt a belsô hôtermelés. Amíg például
régebben az irodákban az asztali számoló-
gép adott csak le némi hôt (100-120 watt),
addig a ma irodáiban mûködtetett szemé-
lyi számítógépek 250-350 watt hôt is ter-
melnek.
— A tapasztalata szerint milyen pa-
ramétereket tart fontosnak egy-egy
megrendelô a vásárlás során?
— A felhasználó a klimatizálási rend-
szer kiválasztásánál szinte kivétel nélkül
három fontos szempontot tart szem elôtt:
az árat, a komfortot és az energiatakaré-
kosságot. Ezért fontos olyan berendezése-
ket tervezni, amelyek elérhetô áron egy-
szerre biztosítják a már említett komfor-
tot, illetve a gazdaságos mûködést.
— Mely referencia munkáira leg-
büszkébb a cég?
— Országosan számos referenciát so-
rolhatunk. A kivitelezések között említés-
re méltó számos VRF, Split, valamit lég-
technikai rendszer kiépítése, mint például
a Mercedes kiszolgáló egység, Egis
gyógyszergyár, Lukács-fürdô, Modine
gépgyártó egység, Pepperl elektronikai
vezérlés gyártó egység stb. Büszkék va-
gyunk rá, hogy számos budapesti iroda-
ház, valamint az MMG szállodalánc mint-
egy 13 szállodája is évek óta elégedett
megrendelônk, így kizárólag minket bíz
meg a rendszeres karbantartással, vala-
mint szervizeléssel.
— Miért csatlakoztak a megyei üz-
leti közösséghez?
— Az üzleti életben a kapcsolati tôke
megfizethetetlen értéket képvisel. Bízunk
abban, hogy a kamarai tagsággal új partne-
rekre, kapcsolatokra tehetünk szert. Fon-
tosnak tartjuk, hogy akikkel együtt dolgo-
zunk, kivétel nélkül megbízhatóak legye-
nek. Reményeink szerint a jövôben akár az
országhatáron túli partnerek megismerésé-
re is szert tehetünk a kamara kapcsolat-
rendszerének köszönhetôen. Számítunk
továbbá arra, hogy cégünket a tagságnak
köszönhetôen még többen megismerik.
E.É.
Csölle László
A 92 Leticia Bt. ügyvezetôje jólismeri az NS Autóház FiatDucatóit, hiszen a GLS regionálispartnereként öt megyében, 70Fiat Ducatoval szállítanak külde-ményeket. De hogy miért éppenezt a márkát választották?
– Húsz éve Fiat Ducatoink futnak az
utakon. Az ok személyes, nagyon szere-
tem Olaszországot, az olasz embereket,
a stílust és az olasz autókat, beleértve a
haszonjármûveket is. Ezért vettem elô-
ször Ducatót, majd az a kocsi annyira
megtetszett és bevált, hogy nem is volt
kérdés, hogy maradok ennél a márká-
nál.
– Egy haszonjármûben számít a
forma?
– Szerintem nagyon fontos, hogy
szép legyen a jármû. Egyrészt tetszik
annak, aki használja az autót, jobban ér-
zi magát munka közben. Fontos a part-
nerek miatt is, mert egy szép autó javít-
ja a vállalkozás megítélését is. Illetve
nem szabad elfeledkezni a praktikus
szempontokról sem, mint az áramvona-
lasság, a pakolhatóság vagy a strapabí-
róság.
– Fejlôdött a Ducato stílusa az
évek során?
– Mindenképpen érezhetô a fejlô-
dés, ez a mostani változat szerintem na-
gyon jól mutat, az utolsó modellváltás
során, nemcsak formában lépett nagyot
elôre az autó, hanem minden területen.
– Maradjunk a karosszériánál,
milyen praktikus szempontoknak kell
megfelelnie egy ilyen kisárusszállító-
nak?
– Fontos hogy nagyok legyenek az
ajtók, könnyû legyen pakolni. Praktiku-
sak a karosszérián a mûanyag védôele-
mek, a mi autóink jellemzôen városban
közlekednek, elôfordulnak kisebb koc-
canások, ajtórányitások, ezektôl megfe-
lelôen védenek ezek a panelek, és nem
látszik rajtuk a sérülés. A múltban több-
ször meggyûlt a bajunk a kilincsekkel,
fôként télen a hidegben a rideggé váló
mûanyagok nem bírták a nagy igénybe-
vételt és eltörtek. Az új modellen ez a
probléma nem jelentkezett. A pozitív
változások sorába talán a tükörbe helye-
zett index az, aminek hátránya is van,
mivel a legsérülékenyebb helyre került,
ezért egy koccanáskor ez is sérül. A cse-
réje természetesen drágább, mint a ha-
gyományos tükröké. Igaz, ez az elhelye-
zés a jó láthatóság miatt a passzív biz-
tonságot növeli és tagadhatatlanul jól is
néz ki.
A raktérben nekünk a jól pakolható-
ság a legfontosabb, ebben sokat segíte-
nek a szinte függôleges oldalfalak, így a
csomagokat könnyû berakni. A kerék-
dobok kicsik, így keveset foglalnak el a
hasznos térbôl, és az is fontos, hogy a
pótkerék sem ide került. Mi a közepes
tengelytávú, 13 köbméteres változato-
kat használjuk, ezekkel az autókkal még
a belvárosban is könnyû a manôverezés.
– A könnyû, gyors és olcsó javítha-
tóság mennyire fontos?
– A mi szakmánkban ez kulcskérdés,
egy autó nem eshet ki napokra a munká-
ból. Szerencsére a Ducato és a márka-
szerviz ezen a téren is jól tejesít, az au-
tókat könnyû javítani. Mindig van alkat-
Autóteszt: Fiat Ducato – László ZoltánAUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság32
NS AUTÓHÁZ - FIAT PÉCS ● PÉCS, PÉCSVÁRADI ÚT 23. ● TELEFON: 72 / 539 300 ●
rész, ezért gyorsan újra menetkészek a
kocsik, legyen szó egy kisebb baleset
utáni karosszériajavításról vagy a köte-
lezô szervizrôl, és szerencsére a karban-
tartási költségek is kedvezôek.
– Milyen idôközönként kerülnek
szervizbe az autók?
– Az elôírtnál gyakrabban, a város-
ban használt autókat tízezer, a vidéken
használt kocsikat húszezer kilométeren-
ként küldjük szervizbe. Mellette ott van
az évszakoknak megfelelô gumicsere,
igyekszünk jó minôségû gumikat vá-
lasztani.
– Manapság nem általános, hogy
valaki ennyire odafigyel az autójára.
– Volt olyan autónk, amit hétszáz-
ezer kilométerrel cseréltünk le. Úgy
gondolom, hogy ahhoz hogy megbízha-
tóak maradjanak a jármûveink, fontos,
hogy megkapják a megfelelô karbantar-
tást. Nálunk az igénybevétel jóval na-
gyobb az átlagosnál, ezért sûrûbbek a
karbantartások, de hiszek abban, hogy
érdemes odafigyelni az autókra, mert
hosszú távon ez a gazdaságosabb út.
– Melyik motorral választották a
Ducatót?
– A 2,3 literes Multijet motor ne-
künk nagyon bevált. Dinamikus a kocsi,
haszonjármûves léptékkel mérve él-
mény a vezetése, néha magam is veze-
tem ôket. A mostani autóinkban hiba
nélkül dolgoznak ezek a motorok. Ré-
gebben voltak meghibásodások, de mió-
ta érezhetôen szigorúbbak a hatóságok
az üzemanyagok minôségével kapcso-
latban, ezek megszûntek. Így bebizo-
nyosodott, hogy ha megfelelô minôségû
üzemanyagot kapnak, akkor ezek végte-
lenül megbízható
motorok. A fo-
gyasztás is kedve-
zônek mondható, a
legmostohább kö-
rülmények közt
használt autóink
sem fogyasztanak
többet 10-11 liter-
nél, pedig ezeknél
az autóknál a váltó
ötödik és a hatodik
fokozatát szinte so-
sem használjuk.
– A balesete-
ken és az elôírt
karbantartásokon
felül nem is jár-
nak szervizbe?
– Szinte az
összes technikai
hibánk a futómû-
vekkel kapcsola-
tos. Bár a Fiat érez-
hetôen sokat fej-
lesztett a futómû-
vek strapabírósá-
gán, de a magyar
utak minôségére
egyszerûen nem le-
het felkészíteni egy
autót. Ráadásul a sofôröknek nincs is
idejük kerülgetni a kátyúkat, hiszen na-
gyon sok címre kell odaérniük nap mint
nap.
– A sofôrök milyen körülmények
között dolgoznak?
– Fontosnak tartom, hogy ne legye-
nek fáradtak, elvárás, hogy kipihenten
érkezzenek munkába, az autók felszere-
lése pedig kényelemorientált. Minden
kocsinkba kar és deréktámaszos, állítha-
tó magasságú vezetôülést rendeltünk,
valamint klímaberendezést és rádiót.
Nagy elônye a Ducatónak, hogy tágas
és kényelmes a vezetôfülke, jól használ-
hatóak a kezelôszervek, és mivel olasz
autóról van szó természetesen esztéti-
kus is a berendezés. Nem a kényelem-
hez, inkább a biztonsághoz tartozik,
hogy GPS nyomkövetôt és rablásgátló
berendezést kap minden autónk.
– A dupla utasülést kihasználják?
– Valójában nem lenne rá szükség,
de a sofôrök kérték, hogy ez legyen az
autókban. Sokkal több holmit lehet rá
pakolni, és nem esik le róla a holmi a
kanyarokban, ami bizony a szimpla
ülésnél elôfordult. A középsô ülés hát-
támlájából praktikus irattartót lehet ki-
hajtani, igaz ebbôl a mûszerfal tetején is
van egy, szeretik is a gépkocsivezetôk.
– A cége 20 éve használ Fiat
Ducatót, a váltáson sosem gondolko-
dott?
– Soha. Idônként megkeresnek aján-
latokkal, de ez a modell annyira jól tel-
jesít, hogy meg sem fordult a fejemben
a váltás.
T.R.
Lökettérfogat: 2287cm3
Maximális teljesítmény: 130 LE 3600/minMaximális nyomaték: 320 Nm 1800/minSaját tömeg: 1900 kgRaktér: 13 m3
Maximális sebesség: 155 km/hÁtlagfogyasztás (gyári adat): 7,1 lLista ár (T3): 6.093.000 Ft
A fontosabb alapfelszerelések: ABS+EBD, 6 sebes-séges váltó, vezetôoldali légzsák, elektromos ablak-emelôk, központi zár, elektromosan állítható és fût-hetô tükrök
A TESZTAUTÓ ADATAI:
AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság
E-MAIL: [email protected] ● WWW.FIATPECS.HU
VENDÉG-OLDAL Dél-Dunántúli Gazdaság34
Miközben a Zsolnay Étteremben a ránk
váró fogások sorát mérlegeltük, úgy gon-
doltuk, talán érdemes fölidéznünk, hogy
nézett ki a gyár (amelynek helyén ma a
Kulturális Negyed nevû ékszerdoboz ta-
lálható) fénykorában, hová fejlesztette
azt Zsolnay Vilmos, miután 1878-ban, a
párizsi világkiállításon aranyérmet nyert,
illetve megkapta a Francia becsületren-
det.
Szóval. 1881-ben költöztette a kis
üzemet az akkori Budai Külváros épület-
együttesébe. Három nagy porcelánégetô
kemencét építtetett, de ezek mellett még
üzemelt negyvenegy kisebb is. Mintázói
és szobrászai számára mûtermeket emelt,
bevezetette a kettôs iparvágányt, postát
és távíróhivatalt nyitott, teljesen fölsze-
relt tûzoltóságot foglalkoztatott – nota
bene az egyletnek zenekara is volt – de
mûködött a tulajdonos kezdeményezésé-
re betegsegélyezô- és temetkezési egylet,
a gyári rokkantak megsegítésére pedig
Zsolnay alapítványt tett. Érdekes, hogy a
világítással nem sokat vacakolt. Az egy-
korú följegyzések mindössze négy elekt-
romos ívlámpát említenek, egyebekben a
helyiségeket javarészt petróleummal, ki-
sebb részt gázzal világították meg. A cég-
nek nagyjából ezer dolgozója volt.
A Kulturális Negyed igyekezett min-
den értéket megôrizni, amit egyáltalán
megóvhatott. A nyolcvanas évek köze-
pén, az udvaron még állt egy magányos
épület: az említett három nagy kemence
egyike. Jártam benne; az égetés közben
fölszálló mázgôz példátlan szépségû falat
rajzolt a dongaboltozat belsejébe. Ezt az
épületet azonban már nem sikerült meg-
menteni. A gyár akkori vezetése még a
kilencvenes évek közepén elbontatta. Ha
léteznek háborús bûntettek, márpedig lé-
teznek, akkor a béke-bûntettek egyike
volt ez. Képzeljék el! Száz év mázgôze
lett oda.
A kezdésen – mármint az étkezés be-
vezetésén – asztaltársaimmal elvitatkoz-
gattunk egy kicsit, végül kértünk a
klasszikus tatár beefsteak-bôl, meg a hi-
deg libamájból is, és elosztoztunk rajtuk.
A levesek közül akadt, aki a nap levese-
ként hirdetett sütôtök-krémlevest rendel-
te meg, és akadt, aki Újházi tyúkhúsle-
vest kért. Az utóbbi, szerény kör tagja
voltam magam is. És talán hangozzék el
(írassék le) az egyetlen kritikai megjegy-
zés a Zsolnay Étteremrôl: nem ez az iga-
zi. Nem részletezem a bajaimat. Nem,
egyfelôl azért nem, mert nem alapvetôek,
másfelôl azért nem, mert a hazai gasztro-
nómia egyébként is csak kitûzi zászlajára
Újházi Ede nevét, de hogy a zászló alatt
miféle csapatok gyülekeznek, azzal csak
nagyon kevesek vannak egész pontosan
tisztában. (Ajánlott irodalom: Krúdy
Gyula: A gyomor örömei ciklus, Szépiro-
dalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983. Új-
házi levese, 518-523. oldal.)
Még mielôtt tovább vágtatnék az étel-
soron, kiemelem, hogy házigazdánk kép-
viselôje ezúttal nem akárki volt. Ignácz
Tibor több helyen szegôdött már egy-egy
ebédre, vacsorára hozzánk, amikor pécsi
éttermeket látogattunk, de állandó bázisa
a Csillag volt. Igen, az áldott emlékû
Csillag. Ami, mint tudjuk, ugyancsak jó
régen bezárt már. De a nagyszerû Ignácz
úr megmaradt nekünk, hála Istennek. Ki-
fejtem a laudációt: Tibor – meg merem
kockáztatni – a legkiválóbb felszolgáló
ma Magyarországon. Nem, mintha nem
lennének nála fölkészültebbek, szélesebb
mûveltségûek, tájékozottabb pincérek
akár. De hogy valaki ennyire közvetlen
tudjon lenni a bratyizás, a közvetlen-
kedés legcsekélyebb jele nélkül, hogy
folyton szemkontaktust tartson úgy, hogy
közben semmiféle vizslatást, kutakodást
nem látsz a szemében, hogy jelenléte
ennyire diszkrét tudjon maradni, és szak-
mailag mégis megfellebbezhetetlen,
ilyennel még nem találkoztam. Sokszor
csak egy halk, diszkrét ajtócsukódás jel-
zi, hogy amit kaptunk, azt elénk hozta va-
laki. Máskor csatlakozik a társasághoz,
szinte részévé válik, együtt nevet a többi-
ekkel, anélkül, hogy akár csak egy percre
is a csapat hangadója vagy szóvivôje
akarna lenni. Pontosan tudja, hogy föl-
adata meddig tart, és hogy a szívélyesség
mire jogosítja föl. Fantasztikus pali, ko-
molyan mondom.
Nu, de folytatva a ismertetôt, egészen
fantasztikus rántott csirkékrôl, sült bárá-
nyokról, jércemellekrôl és harcsapapriká-
sokról tudok számot adni még, meg aztán
túrógombócokról és mákos gubákról. A
desszerteket édes tejföllel, illetve sabay-
onnal (borkrémmel) penderítette elénk
Tibor.
Elmesélem még, hogy a vacsora egy
koncertet követôen koronázta meg az es-
tét. A hangversenyt történetesen a Liszt-
díjas szaxofonmûvész, a Stúdió 11 veze-
tôje, Csepregi Gyula és ifjabb Rátonyi
Róbert zongoramûvész adta a Zsolnay
Negyed Apostolos Termében. A papírla-
pok egyszer csak elszabadultak a kotta-
tartóról. Csepregi Gyula lehajolt, össze-
nyalábolta a hangjegyeket, majd a két
szám közötti szünetben így kommentálta
az esetet:
— Már vagy harminc éve játszom, de
most esett meg velem elôször, hogy ma-
radéktalanul lefújtam a kottát.
Világszámok:a Zsolnay meg az Ignácz
Sz. Koncz I.
NAVDél-Dunántúli Gazdaság 35
Abban az esetben, ha az adózó nem folytatvállalkozási tevékenységet és nem kötelezettáltalános forgalmi adó fizetésére, lehetôségevan arra, hogy a 150 000 forintot meg nem ha-ladó személyi jövedelemadó fizetési kötele-zettségét a bevallás benyújtására elôírt határ-idô esedékességétôl számított legfeljebb hathónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlôrészletekben fizethesse meg.
Az elsô részlet megfizetésének határideje a sze-mélyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esedé-kességének határideje, azaz 2013. május 21-e.
A kedvezmény igénybevételének további fel-tételei: ● Amennyiben az adózó által bevallott fizetendôszemélyi jövedelemadó meghaladja a 150 000
forintot, abban az esetben vehetô igénybe a ked-vezmény, ha a bevallásban a más adónem(ek)-ben visszajáró adó összegének a bevallásban ta-lálható átvezetési lapon (170-es lap) a személyijövedelemadóra átvezetése megtörtént, és így atényleges személyi jövedelemadó fizetési kötele-zettség a 150 000 forintot nem haladja meg. ● Ha az adózó nem teljesíti az esedékes részletmegfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és atartozás egy összegben válik esedékessé. Ekkoraz állami adóhatóság a tartozás fennmaradt ré-szére az eredeti esedékesség napjától (2013.május 21-tôl) késedelmi pótlékot számít fel. ● A nyilatkozat megtételére elôírt határidô jog-vesztô, amennyiben a 2012. évi bevallását azadózó késedelmesen küldi be, a kedvezménynem vehetô igénybe.
● A részletfizetés teljesítéséhez szükségescsekkek az állami adóhatóság bármelyik ügyfél-szolgálati irodájában beszerezhetôk. ● A fizetési kedvezmény engedélyezésérôl azállami adóhatóság külön értesítést nem küld.Csak abban az esetben kap értesítést az adózó,ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeineknem felel meg!
A pótlékmentes részletfizetés igénybevéte-léhez a bevallás C lapján az (A) mezôben nyilat-kozni kell arról, hogy részletekben kívánja azadózó teljesíteni az adófizetési kötelezettségét. Arészletben történô teljesítés lehetôsége maxi-mum hat hónap lehet. Ennél rövidebb (két, há-rom, négy vagy öt hónap) idô is lehetséges a tel-jesítésre. A választott idôtartamot (2, 3, 4, 5, 6)kell beírni az erre szolgáló helyre! Az egyes rész-letek összege a jelölt részletek számától függôena teljes fizetendô adó 1/2, 1/3, 1/4, 1/5, vagy 1/6része, a részletek befizetésének határideje pedig2013. május 21., június 20., július 22., augusz-tus 21., szeptember 20., október 21.
A személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódó pótlékmentes részletfizetésre vonatkozó új szabályok!
A gazdasági és jogi környezet változása, vala-mint a Magyar Munkaterv intézkedései szük-ségessé tették a szakképzési hozzájárulásrendszerének új törvényi szabályozását 2012.január 1-jével. A 2013. év elejétôl hatályos vál-tozások a hallgatói munkavégzésre vonatko-zó szabályozás átalakulása, illetve a munka-helyvédelmi akciótervben foglaltak megvaló-sítása okán váltak szükségessé, de a vissza-igénylési lehetôség terén is jelentôs a szabá-lyozás módosulása. Cikkünk a leglényege-sebb változásokra kívánja felhívni a figyel-met, miközben hasznos információkkal segítia kérdésben érintett szakemberek munkáját.
2013. évtôl bôvült a szakképzési hozzájáru-lásra kötelezettek köre a felsôoktatási intézményáltal alapított társaságokkal és azon társaságok-kal, melyekben felsôoktatási intézményi részese-dést szerzett. A szakképzési feladatot ellátó non-profit gazdasági társaság közhasznúsági besoro-lástól függetlenül nem tartozik a kötelezetti körbe.
Az adófizetési kötelezettséget átalányadómegfizetésével teljesítônek a szakképzési hozzá-járulás tekintetében nem keletkezik fizetési és el-számolási kötelezettsége, azonban gyakorlatiképzés szervezése esetében nem élhet a vissza-igénylési lehetôséggel sem.
A nonprofit gazdasági társaságok közül kizá-rólag a közhasznú besorolással rendelkezôk él-hetnek a kedvezményezett tevékenység ellátásá-val összefüggésben a szakképzési hozzájárulásalapjának csökkentési lehetôségével.
2012. szeptember 1-jétôl tanulószerzôdésesetén az éves normatíva egy hónapra jutóösszegét már nem szakmacsoportonként, hanem
szakképesítésenként megállapított súlyzószám-mal kell meghatározni. A kötelezettség gyakorlat-igényes alapképzési szak keretében szervezettszakmai gyakorlattal csak akkor teljesíthetô, ha aszakmai gyakorlatra külsô képzôhelyen, a hallga-tóval kötött hallgatói munkaszerzôdés alapján ke-rül sor.
2013. évtôl bekövetkezett érdemi változás azis, hogy ismét teljesíthetô a szakképzési hozzájá-rulási kötelezettség saját munkavállaló számárafelnôttképzési szerzôdés, tanulmányi szerzôdés,vagy munkáltatói kötelezés alapján megszerve-zett szakmai, nyelvi képzéssel, ide nem értve ahatósági jellegû képzéseket, legfeljebb a bruttókötelezettség 16,5%-ig.
2013. évre vonatkozóan a 1308-as bizonyla-ton kell teljesíteni a szakképzési hozzájárulás be-vallási kötelezettséget az elôleg tekintetében is, atárgyhót követô hó 12-ig. Az éves elszámolást a2012. év tekintetében a tárgyévet követô év feb-ruár hónap 25-ig, a 2013. év tekintetében pedigmár a tárgyévet követô év január 12-ig kell meg-tenni, a különbözet befizetésével egyidejûleg.
2013. évtôl kezdôdôen a foglalkoztatás elsôkét évében a kötelezett csökkentheti a szakkép-zési hozzájárulás alapját több esetben is. Ezekközé tartozik az olyan pályakezdô munkavállalófoglalkoztatása, aki nem töltötte be a 25. életévétés a megelôzô 2 évben a foglalkoztatotti napjai-nak a száma nem érte el a 180-at, továbbá azolyan tartósan álláskeresô személy alkalmazásais, aki a munkába állást megelôzô 9 hónap alattlegalább 6 hónapon keresztül álláskeresô volt.Fennáll ez a lehetôség a GYES, GYET alatt, illet-ve a GYED, GYES, GYET idejét követôen foglal-koztatott munkavállaló, a szabad vállalkozási zó-
nában új alkalmazásba álló személy és kutatószakember esetében is. A csökkentô tétel a szo-ciális hozzájárulási adó alapjának megállapítása-kor figyelembevett bruttó munkabér összege,legfeljebb azonban személyenként havonta 100ezer Ft, kutatók esetében 500 ezer Ft, részmun-kaidôs foglalkoztatás esetén arányos összeg. Ahozzájárulás alapja csak abban az esetben csök-kenthetô az elôzôek szerint, ha a szociális hozzá-járulási kedvezmény 27%-os mértékû és az adó-zó azt igénybe is vette. Ez a kedvezményes lehe-tôség nem érvényesíthetô START BÓNUSZ kár-tya esetén.
2013. január 1-jétôl jelentôsen változtak avisszatérítés szabályai is. A visszaigényelhetôösszeg az együttmûködési megállapodás alapjánelszámolható csökkentô tétel, a tanulószerzôdésalapján elszámolható csökkentô tétel, valamint abruttó kötelezettség összegének alakulásátólfügg. A részletszabályok közül ehelyütt azt emel-jük csak ki, hogy ha a hozzájárulásra kötelezettbruttó kötelezettsége 0, akkor kizárólag a tanuló-szerzôdés alapján számított csökkentô tételt le-het figyelembe venni a visszaigénylésnél.
Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a fej-lesztési támogatásban részesülteknek 5 évre, in-gatlan esetében 10 évre visszamenôleg a támo-gatásból megvalósult fejlesztések adatainak fel-tüntetésével elszámolást kell készíteniük és azt2013. március 15-ig az állami szakképzési és fel-nôttképzési szerv részére meg kell küldeniük.
NAV Baranya Megyei Adóigazgatóságahttp://nav.gov.hu
Szakképzési hozzájárulás 2013. évi változásainak hatása
Az ember gyereke megszületik és kíváncsinak szüle-tik, mindent meg akar ismerni, mindenkitôl tanulniakar. Aztán a korai tinédzserkorban azt mondja, eléga tanulásból, én mindent tudok és elkezdi osztani azészt másoknak. Sajnos, a mai felgyorsult világbanszámos vezetô úgy viselkedik, mint egy mindenhezértô tinédzser, ami azért okoz gondot, mert nem tuda hibáiból tanulni. A könyv számos példát felvonultataz elmúlt évszázad angolszász történelmébôl a had-seregtôl és a NASA-tól kezdve a közigazgatáson átaz üzleti életig bezárólag. A szerzô nem elégszik megcsupán az érdekes és tanulságos történetekkel, ha-nem tudományos kísérletekkel is alátámasztva be-mutatja, milyen pszichológiai gátjai vannak annak,hogy a hibáinkat észrevegyük, beismerjük és tanul-junk azokból. A könyv sajnos nem tartalmaz magyarpéldákat – lehet, hogy azért, mert mi nem hibázunk,illetve ha hibázunk, az mások miatt van.
A könyv persze nem lenne teljes, ha csak aztmutatná be, hogy mi az, ami nem mûködik. Ennél to-
vábblép, és gyakorlati útmutatót kíván adni ahhoz,hogy a mai ôrült gyorsasággal változó világhoz mi-lyen gondolkodásmóddal, milyen praktikákkal lehetalkalmazkodni. A szerzônek három iránymutatásavan, amelyet az evolúciós kiválasztódás elvére ésnapjaink sikeres cégeinek gyakorlatára alapoz, me-lyek közül hazánkban a legismertebb a Google, aGore-Tex, és az eBay.A három alkalmazkodási praktika röviden:
● Legyen sok ötleted és azokat próbáld ki, szá-mítva arra, hogy azok közül sok kudarccal fogvégzôdni.● Olyan helyen kísérletezz, hogy a kudarcot túltudd élni.● Ismerd el, ha kudarcot vallottál és tanulj abból.
Jó olvasást, majd jó kísérletezést kívánok! Héder Sándor
mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docenswww.forlong.hu
Könyvajánló vezetôknek:A vezetôvé válás rögös útján friss gondolatokhoz, ötletekhez, energiákhoz segíthet egy-egy jó könyv. Rovatunkban olyan könyvek elolvasá-sához igyekszünk kedvet csinálni, amelyek a nemzetközi környezetben sikeresek a vezetôk körében. A hazai környezet más, mint a nemzet-közi, ezért a könyvajánlás mellett kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, történeteire, kérdéseire is, amelyeket szívesen várunk.
Tim Harford: Az alkalmazkodás logikája
HIRDETÉS36 Dél-Dunántúli Gazdaság
HIRDETÉS 37Dél-Dunántúli Gazdaság