1

AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXIV / IV. I www.artis jus.hu

dal+szerző

ÍGY TÁMOGATJA A KÖNNYŰZENÉTa Cseh Tamás Program

SOSINCS KŐBE VÉSVE Interjú Szabó Attilával

MINDENKI EGYÉRT, EGY MINDENKIÉRTBoggie-interjú

A SZÖRNYETEG, NEM A ROSSZINDULATÚ FAJTÁBÓLSáry László, zeneszerző

SZABADSÁG ÉS LEEGYSZERŰSÖDÉS PRESSER GÁBOR-INTERJÚ

2

TARTALOM

HÍREK

LEMEZAJÁNLÓ

ÍGY TÁMOGATJA A KÖNNYŰZENÉT…A CSEH TAMÁS PROGRAM

ZENÉSZPROFILSEXEPIL / MIDDLEMIST RED

SOSINCS KŐBE VÉSVEINTERJÚ SZABÓ ATTILÁVAL (CSÍK ZENEKAR)

SZABADSÁG ÉS LEEGYSZERŰSÖDÉSPRESSER GÁBOR-INTERJÚ }

MINDENKI EGYÉRT, EGY MINDENKIÉRTBOGGIE-INTERJÚ }

LISTÁK YOUTUBE, FACEBOOK, MAHASZ

ÖNKÉNT ÉS DALOLVASZERZŐI VÉLEMÉNYEZŐ BIZOTTSÁG 2. RÉSZ

A SZÖRNYETEG, NEM A ROSSZINDULATÚ FAJTÁBÓLBESZÉLGETÉS SÁRY LÁSZLÓVAL }

PROGRAMAJÁNLÓPROGRAMOK IPADRE

A NÖVEKEDÉS SZOLGÁLATÁBANA KULTURÁLIS ÉS KREATÍV PIACOK FELMÉRÉSE AZ EU-BAN

A FENEKED A GYENGÉM JOGI ESETEK

MAJD ELMÚLIK, MAJD MEGJÖN IDŐSEBB ÉS IFJABB NOVAI GÁBOR }

RADNÓTI MIKLÓSDAL+SZÖVEG

TAKÁCS ZSUZSAIRODALOM

2

4

6

10

12

16

20

24

26

28

34

36

38

40

46

48

Év végi fókuszunk a Cseh Tamás Program körül forog, mely nyáron indult el a köny-nyűzene támogatására. Pályakezdő zene-karok felvételeinek elkészítését, klubokat, feltörekvő együtteseket előzenekarként maguk mellé vevő ismertebb előadókat, a könnyűzenei médiát, a zenei exportot segítik többek között a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatai. Nemrég megszület-tek az első pályázati eredmények: garan-táltan hónapokig tartó beszélgetéseket, vitákat generálnak a tervek, hogyan mű-ködhetnek hatékonyan a gyakorlatban.

Címlapunkon Presser Gábor, aki igazán sűrű évet zárt, Csík János pont évzáró SYMA-beli koncertjén tölti be az ötvenet – megannyi karrierösszegzés. A magyar-országi villamosítás mint központi elem Sáry Lászlóval és a két Novaival történt beszélgetéseink során egyaránt felbukkan. Csemer Boglárka, azaz Boggie pályája az elmúlt egy évben meglehetősen izgalmas fordulatot vett, többek között azt is meg-vizsgáljuk, mennyire lehet tudatosan épít-kezni külföldön és itthon. Nem véletlen, hogy oldalpáron a Middlemist Red és a Sexepil: egyik őrületes felhajtás közepén, míg a másik a sokat látottak több évtize-des bölcsességével.

Nagyon boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak! n

A SZERK.

EDITORIAL

IMPRESSZUM

DAL+SZERZÔAz ARTISJUS negyedéves magazinjaMMXIV. negyedik negyedév

Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b)

Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS)

Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

Ebben a számban közremûködtek: Balázs Konrád, Balkányi Nóra, Bihari Balázs, Fodor Klaudia Franciska, Gerényi Gábor, Hegyi György, Nagy Kátya, Németh Marcell, Rácz Mihály, Rónai András

Lapterv: typoslave (info@typoslave.hu)

Címlapfotó:Vető Gábor

Korrektor:Kótai Kata

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8. E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83

Jogkezelés zölden:Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

A Dal+Szerző költségei:Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre. A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

16

AZ LGT-NEK IS

MEGVOLT / MEGVAN AZ

A JÓ SZOKÁSA, HOGY

SOSEM VETTÜK TÚL

KOMOLYAN MAGUNKAT,

TUDUNK RÖHÖGNI

MAGUNKON

20

MÁSOK MILLIÓKAT

FIZETNEK EGY OLYAN

MARKETINGKAMPÁ-

NYÉRT, AMI NEKEM

INGYEN AZ ÖLEMBE

HULLOTT A PARFÜM

MIATT

40

AMIKOR

MEGHALLGATTAM AZ

ELSŐ GITÁRPÁRBAJON

SZÖRÉNYI LEVENTÉÉK

DALÁT, AKKOR RÖGTÖN

ELDÖNTÖTTEM, HOGY

ÉN IS DALOKAT

FOGOK ÍRNI

28

NEM IGAZ AZ

A HÍRESZTELÉS, HOGY

„MUMUS” LENNE

A KORTÁRS ZENE

2

több üzletben szólhat mostantól a zeneHáttérzene-szolgáltató cégekkel kötött együttműködési megállapodást az Ar-tisjus, és jogdíjkedvezményekkel is ösz-tönzi, hogy egyre több üzletben szóljon minőségi, odaillő zene. Ezzel a magyarok vásárlás közben több helyen hallhatnak majd zenei műsorokat, köztük magyar zenét is. Sorra indulnak Magyarországon azok a szolgáltatók, amelyek az üzletek-ben szóló háttérzenére specializálódtak: abban segítenek a tulajdonosoknak, hogy megtalálják a megfelelő zenét saját vásárlói közösségükhöz. Eddig az üzlet két helyre fizetett az ilyen zenéért: az Artisjus felé a jogdíjat, a háttérzene-szolgáltató felé pedig szolgáltatási díjat. Az Artisjus több hazai háttérzene-szolgáltatóval dolgozott ki megállapodást arról, hogy mostantól az ilyen szolgáltatás olcsóbban és egysze-rűbben legyen elérhető az üzleteknek és vendéglátóhelyeknek. A 3G Multimédiá-val, a Kitto Mediával, a Mixgarral, a Mood Media Hungary-vel és a Music Engine-nel kialakított együttműködési megállapodás alapján az üzlet tulajdonosa a szolgáltatón keresztül a jogdíjfizetést is el tudja intézni, leegyszerűsítve ezzel az ügyintézés mene-tét. A megállapodás nyitott, tehát azonos feltételek mellett bármelyik új szolgáltató csatlakozhat a partneri hálózatba, jelenleg is több szereplővel folynak a tárgyalások. Emellett, hogy minél több vendéglátó üz-letben szóljon a zene, az Artisjus 2015-től csökkentené az éttermek, büfék, kávézók és más helyek jogdíjterheit. Ha a 2014 őszén benyújtott tarifajavaslatot a Szelle-mi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az illetékes miniszter elfogadják, átlagosan 19,5 száza-lékkal kell majd kevesebb jogdíjat fizetnie ezeknek az üzleteknek januártól, így vár-hatóan egyre több helyen fogyaszthatnak majd zenehallgatás mellett.

A két intézkedés ugyan jogdíjcsökken-tést jelent, de a középtávú tervek szerint ez nem vezethet a szerzők bevételének visszaeséséhez. Ha sikerül egyre több

üzletet bevonni a zeneszolgáltatásba, és javítható az önkéntes befizetések aránya, azzal az alkotói kifizetések csökkenése megállítható.

a kreatív ipar – hétmillió munkahelyEgy nemrég megjelent tanulmány szerint a kreatív és kultúripar a nehéz gazdasági helyzet ellenére is folyamatos növekedést mutat. Ma az EU harmadik legnagyobb munkaadó szektorának és az európai gazdaság meghatározó tényezőjének számít. A kutatást a közös jogkezelők európai szervezete, a GESAC megbízásá-ból készítette az EY (Ernst & Young). Az eredmény: a kreatív és a kulturális ipar-ágak 535,9 milliárd eurót termelnek és 7 millió embernek adnak munkát, így az EU harmadik legnagyobb munkaadó szek-torának számítanak az építőipar és az élelmiszeripar után. Kiderült az is, hogy a vizsgált iparág meghatározó szerepet tölt be a digitális piacon, képes alkalmazkodni az új médiumok kihívásaihoz is. A tanul-mány megállapította, hogy a tabletet a felhasználók a vele töltött idő 70 százalé-kában kulturális fogyasztásra használják. A zeneiparban a digitális eladások 2009 és 2013 között 109 százalékkal növe-kedtek. A kreatív és kultúripart tizenegy alszektorra lebontva vizsgálták, ezek a könyvpiac, az előadóművészet, a sajtó, a zene, a televízió, a film, a rádió, a videojá-tékok és játékok, a képzőművészetek, az építészet és a reklám.

átadták a déry-díjakat A „magyar irodalom művelésében elért ki-magasló eredményéért” Ferencz Győző köl-tő, műfordító, irodalomtörténész, Halasi Zoltán költő, író, műfordító, Havasréti Jó-zsef irodalomtörténész, író és Tompa And-rea író, kritikus vehette át az idén a Déry Tibor Alapítvány díját. A Déry Tibor-díj az első olyan irodalmi elismerés, amelyet

magánvagyonból alapítottak, és 1984 óta évenként ítélik oda olyan alkotóknak, akik a magyar irodalom művelésében kimagasló eredményeket értek el. A Déry Tibor Alapít-vány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kima-gasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak.

A jutalmakat és az okleveleket 29. alka-lommal adták át 2014. október 17-én, az Artisjus székházában. Az alapítvány titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, a kitüntetést odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál, tagjai Ilia Mihály, Keresztesi József és Lator László.

készül az első magyar zeneipari jelentésAz Artisjus, Mahasz és az EJI átfogó képet kíván adni a hazai zenei alkotók, előadók és zeneipari szakemberek munkájáról, ezért a ProArt megbízásából közgazdász elem-ző készíti az első magyar zenei jelentést. Sok más európai ország példáját követve, most végre a magyar zeneipari szereplők is jobban megismerhetik az iparágat, amely-ben működnek. Talán ennél is fontosabb, hogy a politikai szereplők is a helyén tud-ják majd kezelni területünket. A kérdőíves kutatás mellett állami szerveknél, szakmai szervezeteknél, közös jogkezelőknél tárolt adatok szolgálják a közgazdasági elem-zés alapját. A munkában olyan kiemelt, a maga területén úttörő zenei vállalkozások is részt vesznek, mint az A38, a Sziget Kft., a Mood Media vagy a WMMD. A zenészek körében végzett kérdőíves felmérés első eredményei azt mutatják, hogy a szerzők és előadók idén és jövőre kedvezőbb évet zárnak majd a bevételeiket tekintve, mint a korábbi években. Kiderült az is, hogy a ki-lencvenes években még öt évet, ma legfel-jebb három évet kell várnia az előadóknak az első lemezmegjelenésre. A válaszadók felének tavaly jelent meg hangfelvétele,

HÍREK

d+sz hírek mmxiv.iv

3

közülük minden negyedik zenész jelen van a streaming szolgáltatásokban is. A jelen-tés további eredményei hamarosan elérhe-tőek lesznek a részt vevő közös jogkezelők online felületein.

artisjus füzetekLegfrissebb kiadványainkban választ adunk azokra a kérdésekre, amelyekkel a szerzők nap mint nap felkeresik az Artisjus ügyfél-szolgálatot. Röviden és átláthatóan rend-szereztünk olyan információkat, amelyekkel előbb-utóbb minden zenei alkotó találkozni fog pályája során. A füzetek az idei Buda-pest Music Expón debütáltak nagy sikerrel, azóta pedig ingyen elvihetők a Szerzői Ügy-félszolgálatról – és már blogunkról is elérhe-tőek. A sorozatban eddig megjelent: Tények az Artisjusról, Első lépések az Artisjusnál, A zenei átdolgozásról, Szerzői Információs Rendszer. Készülőben: A jogdíjak felosztása.

jean-michel jarre a szerzőkértAz ismert francia zenész ismét felemelte a szavát, hogy a szerzők is méltányosan ré-szesüljenek a digitális piaci bevételekből. Idén ősszel először, az ENSZ szerzői joggal is foglalkozó szervezete (a WIPO) neves szerzőket fogadott a világ minden tájáról. A szerzői jogkezelők nemzetközi szövetsége (CISAC) által szervezett panelbeszélgetésen Jean-Michel Jarre elmondta, hogy a digi-tális gazdaság középpontjában az alkotók állnak. „Mi, szerzők nagyon szeretjük a technológiát. Szeretjük, hogy a közönség a digitális szolgáltatásokkal jobb hoz-záférést kap a kultúrához, és szeretjük, hogy szélesebb közönséget érhetünk el. De olyan üzleti modellekre van szüksé-günk, amelyek minden félnek kedvezőek.” A WIPO Közgyűlésén a Föld több mint száz országából érkező kulturális miniszterek, nagykövetek és diplomaták előtt Jarre arról is beszélt, hogy új partnerségeket kell kötni a digitális szektorral. n

HÍREK

d+sz hírek mmxiv.iv

izé

karányi dani bártfalvi sándor és kamau makumi (mary popkids) társaságában

izé

szeltner ildi, a dark notes frontembere a tizenkettedik izé színpadán

izé

harcsa verával a kultúrfitnesz személyi trénere, horváth gergely beszélgetett

anton vezuvinto the sea

disc laptopAz Into The Sea szerzeményei a pince mélyén születtek, a dalszerző-énekes-zongorista Gyulai István Sztív írta ki ma-gából egy sötét időszakát. Ahogy a cím is utal rá, a lemezen visszatérő motívum a tenger – valóban találó a hullámzó, vég-telenségével ijesztő és csábító óceánhoz hasonlítani ezeket a melankolikus, höm-pölygő dalokat. Az egyik leginkább ma-gába szippantó darab a Fishes szívszag-gató szövegével és gitárszólamával de a gyönyörűen szerkesztett dalok hangulata helyenként hagynak némi utat a fénynek is. Ilyen például a Seven Seas is, ahol a harmonika és a bendzsó egyfajta tűznél száradós, mezítlábas romantikát ad, vagy a Bird, melynek zenéjében és gitárjátéká-ban is van valami mesei, játékos árnyalat. A Moment Of Blissben egy huszonöt fős gyerekkórus is szerepet kapott: a lassan, balladaszerűen induló dal a közepe fele begyorsul, torzul az ének, a kórus pedig kísérteties visszhangként szól a háttérben, míg a gyorsaság kántálássá válik, a zon-gorista ujjai pedig szétcsúsznak a billen-tyűkön. Pont ezek miatt az apró cseppek, ízek miatt válik az Anton Vezuv óceánja kiismerhetetlenül bámulatossá. n

szerzői kiadás

LEMEZAJÁNLÓ

cabaret medranoesővonat

disc laptopA Cabaret Medrano Esővonat című harmadik nagylemeze olyan, mint egy színes karnevá-li menet: a „varieté műsor” Dél-Amerikából indul, hangos mulatozással áll meg Magyar-országon, majd csendesen érkezik meg egy afrikai dzsemboriba. Legújabb albumukon tetten érhetők a latin dallamok, a sanzon és a népzene, a zseniális szövegek többségét pedig ezúttal is a zenekarvezető Kamondy Imre jegyzi. A nyitó Milonge Del Borges iga-zi latinos, táncra csábító dal, ennek egyenes folytatása a Tangó a jégen, mely szellemes szövegével egyfajta fricska is a hatalmas szenvedélyeket megmozgató tangózenének, igazi balkán-tangó. A latin szeretőknek hátat fordítva az Angyalpor ezúttal matróznóta, ami a végére vad fedélközi mulatozásba csap át. Innen érkezünk meg a Betyárnótához, ahol a bánatot bús hegedű festi meg, ez pedig a spanyol lovas dalával, a Cordobával – mely egy Federico Garcia Lorca-versből készült – osztozik szomorúságán. Ezt köve-ti az Egy szelíd bokszoló – ez Viszockij mű-véből született –, mely a kávéházi kabarék mutatványa, igazi magyar nóta ízű refrénnel. A címadó Esővonat alatt az ütősök keltette lágy zakatolás bravúrosan festi meg a robogó vonat hangulatát, míg a Vasárnapi cimborák keserédes szövegével és felemelő klarinét szólamaival mintha egy körúti kocsmában foglalna végül helyet a hosszas vándorlás végén. De a képzeletbeli utazás végállomá-sa ezúttal Afrika, ahol számunkra ismeretlen nyelven csendül fel a záró Zimbá. n

narrator records

anezlisten closely

disc VINYL laptopAz ANEZ Demeter Zoltán és Szalai Anesz kísérleti elektronikát játszó duója. A ket-tejük által zajokból, hangokból és ének-ből felépített dalok egy külön kis magába szippantó világot képeznek, ahol egyszerre fogható meg hangulatában a nagyváro-sok acélos melódiája és a tradicionális vi-lágkép. Előbbire jó példa a minimál Walk Alone, míg utóbbi hangulat a Titan és az Eskimo című dalokban érhető tetten. A picit csilingelő hangminták az Eskimóban úgy szólnak, mint sűrű, apró hópelyhek, míg a visszhangok olyanok, mintha az igluk tükörsima faláról csapódnának vissza. A sötét hangulatú, fülbekúszó énekkel indí-tó Northern Town kísérteties downtempóba csúszik át, de nem ez az egyetlen pont a Listen Closelynál, ahol a hangok nemcsak „képekké” állnak össze, hanem a gyönyör-ködtetésen túl táncolható elektronikus szerzeményekké is, mint ahogy az a Soft Hornsban és a címadó Listen Closelyban. A záró Restless Traveling olyan, mint egy jól eső nyújtás: finom dallamával elringat, megnyugtat, lágyan kikísér a duó által te-remtett elektronikus hangerdőből. n

mamazone

5

the qualitonstomorrow’s news

disc VINYL laptopHirtelen váltások, elszállós, lebegős, ugyan akkor helyenként nagyon is húzós, rockosabb részek jellemzik a Qualitons visszatérő, Tomorrow’s News című máso-dik nagylemezét. A zenekar, mint ahogy mindig, a ’60-as évekhez, ezen belül en-nek pszichedéliájához nyúlik vissza, az au-tentikus hangzás érdekében pedig a Bem mozi termében, egy az egyben vették fel a hangszeres részeket, így csak az éneksávo-kat kellett külön rögzíteniük. Az Indiegogo kampánnyal is megtámogatott lemez első dala a hihetetlenül dögös és karcos Walkin’ On Water. Az előző album instrumentális darabjaitól eltérően, ezúttal nagy hangsúlyt kaptak az énekes darabok is, a vokálok és a szöveges részek pedig kifejezetten üdítően hatottak a dalokra: a My Latest Dream vagy a Wonder About You is jóval szegényebb lenne G. Szabó Hunor dobos éneke nélkül. A lemez felénél megbújó Come in to Play igazi táncolható darab, rock and roll-őrület, de összességében a lemezre sokkal jellem-zőbbek az olyan pszichedelikus örvénylésbe és káoszba forduló darabok, mint amilyen a Pocket Dialer, a Gone to You vagy a záró, éteri hangokban kiteljesedő Soap Bubble. A Gone to You billentyűk, dob és gitárok ál-tal keltett záró disszonanciája olyan, mintha egy önfeledt jammelés rögzítése lenne az örökkévalónak. A kábulatból a Stain ráz fel, amely egyenesen földbe döngöl és felpofoz – ahogy a számhoz készült klip is teszi. n

grund records

LEMEZAJÁNLÓ

gájer bálintegyszerű az élet

disc laptopA szving hercegként emlegetett Gájer Bálint több mint ezer fellépés után végre elérke-zett első nagylemezéhez. A tizennégy szá-mos Egyszerű az élet nyolc saját és hat fel-dolgozást tartalmaz. A számok nagy része „swing’n’pop”, de időnként tetten érhető az albumon bossanova és cha-cha-cha is, há-rom darab pedig klasszikus big band hang-szerelésben született meg a Budapest Jazz Orchestra közreműködésével. A címadó dal igazi fülbemászó, könnyed és optimista slá-ger, míg az Elmaradt pillanatok merengős, filmzene hangulatú darab. Az egy szerelmi kalandot megéneklő, fülledt zongorával és óvatos trombitával kísért Bajkeverő, mint-ha csak a latin ritmusokkal táncra csábító Bomba párja lenne, míg A gyógyír te legyél című, big banddel kísért darab a macsó nő-csábász helyett ezúttal egy magányos és szomorú szemű bárénekes képét festi meg. Saját dalai mellett érdemes megemlíteni a feldolgozásokat is, melyek Gájer Bálint elő-adásában nemcsak elénekelt dalok, hiszen a szvingesített Moves Like Jaggert vagy a Skyfallt annyira „belakta” bársonyos és erő-teljes orgánumával, hogy elfelejtjük Adam Levine vagy Adele hangjának keresését a slágerek mögött. n

universal music

animal cannibalsqr kód

disc laptopQka MC és Ricsipí immáron egy negyed-százada nyomja szellemes, mégis sokszor kritikus szövegeit a körülötte lévő vál-tozó világról. Ezúttal sem tesznek más-ként, ám a QR kód egyszerre összegez és önmeghatároz. A dalok nemcsak az oldschool-rajongóknak szólnak, hanem a mai tiniknek is, mint ahogy Melyik, melyik című számuk is, de ezt a korosztályt cé-lozza meg a köztévés főcímzenévé vált Hel-ló, meló! és az ironikus Lóg is. Az idei nyár Cannibals-slágere, a bolondozós Fesz ti vááál is helyet kapott az albumon, de a lazább dalok mellett ismét születtek elgondolkoz-tató darabok: így az idő múlásáról szóló Minden változik, a szívmelengető Szimpla dolgok vagy túlhajszolt életet megidéző A meló mellett. A Tisztelet egyedülálló, pörgős fordulataival maga a nagybetűs RAP. És ki más fogalmazhatná meg ma Ma-gyarországon jobban mindezeket, mint a két és fél évtizede szövegelő kannibálok? n

magneoton

6

ZENEIPAR

Nyáron indult el a Cseh Tamás Program a könnyűzene támogatására. Pálya-kezdő zenekarok felvételeinek elkészítését, klubokat, feltörekvő együtteseket előzenekarként maguk mellé vevő ismertebb előadókat, a könnyűzenei médiát, a zenei exportot segítik többek között a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatai.

ÍGY TÁMOGATJA A KÖNNYŰZENÉT A CSEh TAMÁS PROGRAM

CSEh TAMÁS PROGRAM

A nyolc alprogramot tartalmazó Cseh Tamás Program (CSTP) cél-jait, működését Bajnai Zsolt, az NKA alelnöke által megbízott szakmai tanácsadó, valamint Sápi Zsófia, a Cseh Tamás Prog-ramiroda igazgatója segítségével tekintettük át. Bajnai Zsolt ko-ordinálta a program kidolgozását, illetve a széles körű szakmai egyeztetéseket. A márciusban elkezdődött megbeszélések során kristályosodott ki, hogy milyen alprogramok lesznek, és az is, hogy melyik mennyi pénzt kap az ebben az idényben rendelkezésre álló 500 millió forintból. Az egyeztetésekről lejjebb írunk bővebben, először pedig végigvesszük az alprogramokat.pályakezdők első hang- és képfelvételének elkészítéseA 60 milliós keretösszegből 30 előadó nyerhet 2-2 millió forintot. Ezt legalább öt saját zeneszám profi körülmények közötti felvéte-lére, valamint egy profi klipre kell fordítani; az eredményt legalább 300 példányban kell megjelentetni, hozzá promóciós portfólióval (képek, sajtóanyagok stb.). Minden nyertes mellé egy-egy men-tort rendel az NKA, akinek díjazására 200 ezer forintot el kell különíteni. A pályázat határideje szeptember 22. volt. A több mint 200 pályázónak zártkörű meghallgatást tartottak; az itt eljátszott két-két dal és a leadott írásos anyag (a támogatás felhasználásáról szóló részletes terv és költségvetés) alapján dönt a zsűri – ennek névsorát lásd alább.

Bajnai Zsolt szerint a pályázat azoknak szólt, akik a maguk szűkebb környezetében már elértek valamit, de támogatásra van szükségük a következő lépcsőfok megtételéhez. Az elkészített profi hangfelvételnek, klipnek olyannak kell lennie, amit oda le-het adni rádióknak, tévéknek, küldeni fesztiváloknak, kluboknak. A cél az, hogy a nyertesek ne maradjanak helyben, vagyis a maguk régiójában, ahol már esetleg jól bejáratott fellépési lehetőségeik vannak, hanem az egész ország területén tudjanak játszani (e célt a másik oldalon a klubtámogatási alprogram segíti).

A mentorok – menedzserek, a zenei élet más megbecsült tagjai – havi szinten tartják majd a kapcsolatot a nyertesekkel: segíte-nek a megfelelő stúdió, szakemberek kiválasztásában, a felvételek elkészítésénél; elmondják, hova kell küldeni ezeket. Vagyis koránt-sem csak „a nevüket adják”. Miután a zsűri kiválasztotta a 30 tá-mogatott zenekart, hozzájuk rendelik a mentorokat is abból a kb. negyvenes listából, amelyet az egyeztetések során állítottak össze.

A pályakezdő zenekarok kiválasztásánál a jövőben elképzelhető, hogy a Cseh Tamás Program együttműködik majd tehetség-kutató versenyekkel.

7

ZENEIPAR

}

klubtámogatásNovember 10-ig lehetett pályázni az NKA honlapján a 60 milliós keretösszegből 2-2 millióra. Az elnyert támogatásból kizárólag élőzenei és belépődíjas koncerteket lehet tartani, legalább nyolcat, nem a klubbal azonos megyéből származó fellépővel, 2015. május 31-ig. A pályázat célja, hogy a fővároson kívül minden megyében legalább egy, élőzenei koncerthelyszínként működő klub tartósan tudjon működni.

Bajnai Zsolt elmondta, hogy az egyeztetések során kiderült, hogy sok vidéki városban csak akkor van zenei élet, ha egy-két „megszállott” működteti azt. Ha ezek az emberek kiöregszenek, tönkremennek vagy bármi más okból abbahagyják a koncertek szervezését, akkor ezzel a zenei élet is megszűnik. A különféle vá-rosi napokat, fesztiválokat (amelyek más kategóriába tartoznak, és az NKA más programjaiból nyerhetnek támogatást) leszámítva az ilyen helységekben nem lehet koncerteket, például egy orszá-gos turné egy állomását leszervezni.

Az egyeztetések során felmerült, hogy egyes kiválasztott klu-bok infrastruktúrájának fejlesztését, és ne koncerteket támogas-son a CSTP. Ezzel azonban az a probléma, hogy nehéz ezeket a klubokat kiválasztani, főleg, hogy ezek olyan sokfélék, hogy nem lehet egyetlen rendszert rájuk húzni; ráadásul ez rendkívül pénz-igényes program is lett volna. A koncertek támogatása mellett szól az is, hogy így végül a zenészekhez és szerzőkhöz (vagyis jogtulajdonosokhoz) jut vissza az a pénz, amelyet az üres hordo-zó díjból megkap az NKA.

pályakezdők előzenekarként történő fellépéseinek támogatásaNovember 13-ig lehet pályázni az NKA honlapján a 80 milliós ke-retösszegből maximum 4-4 millió forintra. A „főzenekarok”, illetve menedzsmentjük pályázhat, azonban az elnyert összeg minimum 70 százaléka az előzenekar költségeit kell hogy fedezze. Legalább 10, egyenként minimum 20-20 perces előzenekari fellépést kell vállalni, a koncertek legalább fele belépődíjas kell hogy legyen. A 2015. augusztus 31-ig lebonyolítandó programban lehetnek fesztiválfellépések is.

Bajnai Zsolt erről – a PANKKK-ban megismert támogatási for-mákhoz képest új – alprogramról elmondta, hogy ennek is az a célja, hogy bemutatkozási fórumot teremtsen. Míg a magyar könnyűzene hőskorából számos példát ismerünk egy-egy na-gyobb zenekar előtt feltűnt, majd saját jogán is országosan is-mertté lett együttesekre, addig ma már ez a fórum egyre kevésbé működik. Egyre többször mondják azt az országos turnét vállalni képes zenekarok is, hogy jó, ha ők keresnek valamennyit, és már nem fér bele a költségvetésbe egy újabb buszbérlet, több felsze-relés szállítása, pakolása stb. Ebben a pályáztatási formában a pénz nagy része az előzenekaroknak megy, de azért a főzenekar sem jár rosszul. Az NKA Zenei Kollégiumát a döntésben szakér-tők segítik majd, akik megmondják, hogy pl. egyáltalán reális-e

egy pályázónál, hogy országos turnét vállaljon. Ez egyébként je-lentősen megszűri a potenciális pályázók körét.

médiatámogatásEz két részből áll. Nem országos lefedettségű rádiók, tévék no-vember 13-ig pályázhatnak az NKA honlapján a 80 milliós keret-összegből maximum 4-4 millió forintra. Ebből már létező vagy ezután elindítandó, elsősorban magyar könnyűzenével foglalkozó műsorok költségeit fizethetik. A heti minimum 20 perces (tévé) vagy 1 órás (rádió) műsorokban legalább 50 százaléknyi időt a Programhoz kapcsolódó zenei anyagokra, információkra kell szán-ni; minimum 20 perc beszélgetésnek kell lennie. A nyomtatott és online lapokban a Cseh Tamás Programiroda médiavásárlással fog megjelenni, a tervek szerint egyes lapokban akár pl. támogatott rovatokra is számíthatunk – és természetesen a CSTP eredmé-nyeinek, történéseinek megjelenítésére.

Míg a filmes, táncos vagy a komolyzenész szakmának számos fóruma van – magyarázta az alprogram mögötti elgondolást Baj-nai Zsolt –, addig a könnyűzenével kevesebb, főleg online lap foglalkozik, és ezek is folyamatos létbizonytalanságban vannak. Pedig a műfaj fejlődéséhez az is hozzátartozik, hogy a média le-nyomatot képezzen a kortárs eseményekről; mint ahogy a koráb-bi évtizedekből is ismerjük azt a néhány lapot, amelyek rendsze-resen közöltek zenészinterjúkat, lemezkritikákat, slágerlistákat.Arra a gyakorta megjelenő érvre, hogy azért kevés a magyar köny-nyűzenével foglalkozó műsor, mert a hallgatókat nem érdekli, Baj-nai Zsolt azt mondta: legalább egy kis időt kell ezeknek adni, hogy kiderüljön, valóban így van-e; hiszen az elmúlt 25 év egyik nagy hazugsága, hogy „az emberek igénytelenségére fogták a magyar média lecsúszását”.

könnyűzenei exportEz a pályázat még nem jelent meg, jelenleg is folyik egy olyan rendszer kidolgozása, amely hatékony lehet, és befér az NKA kere-tei közé. 50 milliós keretből a magyar zenekarok külföldi fellépését fogja támogatni a CSTP. Ebben az alprogramban nem olyan kon-certeket kívánnak támogatni, amelyek a határon túli magyaroknak, vagy egyes külföldi nagyvárosok jelentős magyar közönségének szólnak; hanem olyan fellépéseket, amelyek a külföldi klubok vagy fesztiválok közönségével ismertetik meg a hazai előadókat. Nem egy „magyar világsztár kineveléséről” van szó (az egyeztetéseken Bajnai Zsolt szerint elhangzott, hogy ez esetben a CSTP teljes idei és jövő évi költségvetését erre kéne adni, és a siker nyilván még úgy sem lenne garantált), inkább az a cél, hogy legyenek zeneka-rok, akik egy-két külföldi klub vagy fesztivál visszajáró vendégeivé válnak. Az egyeztetések során elhangzott, hogy jelenleg kb. évi 300 külföldi koncertet adnak magyar zenekarok.Itt azonban az a megoldandó probléma, hogy gyakran csak néhány nap áll rendelkezésére egy előadónak, hogy válaszoljon: elfogad-e

8

ZENEIPAR

egy meghívást, ahol például fellépti díjat kap, de az utazás költsé-gét nem állja a külföldi klub. Ilyen szűk határidővel természetesen nem lehet egy külön NKA-pályázatot lebonyolítani. Bajnai Zsolt olyan rendszert képzelt el a probléma orvoslására, hogy egy nyil-vános, pontosan lefektetett szabályzat alapján lehessen tudni, hogy mire lehet támogatást kapni a CSTP keretében, valamint azt is, hogy mennyi az erre rendelkezésre álló keret, mondjuk havi bontásban.

Az alprogramban további 20 millió forint lesz arra, hogy a ma-gyar könnyűzene legalább két nagy nemzetközi vásáron szerve-zetten megjelenjen: kiajánlókkal, kiadványokkal, esetleg a szín-padokra befizetett zenekarokkal. Ezeken a showcase-eken eddig meglehetősen esetleges volt a magyar jelenlét.

A Cseh Tamás Programiroda és alprogramjaiA Cseh Tamás Programiroda a Design Terminál keretein belül jött létre, igazgatója Sápi Zsófia. Az irodának több feladata van: a

program kommunikációja (beleértve azt, hogy a támogatott ki-adványokon, koncerteken megjelenjen, hogy ezek a Cseh Tamás Programnak köszönhetően, közpénz felhasználásával jöttek létre; illetve a médiavásárlást is); folyamatos kapcsolattartás a nyertes zenekarokkal, mentoraikkal és a potenciális pályázókkal; a CSTP kapcsolódó rendezvényeinek megszervezése (konferenciák, ren-dezvények, a pályakezdők zenekarok meghallgatása); továbbá három kisebb alprogram megszervezése.

A programiroda meghívásos pályázat keretében a következő három évre 100-100 millió forintot kap ezekre a feladatokra. Így biztosítható a CSTP életben maradása. Azért a Design Ter-minál lett az anyaintézmény, mert állami tulajdonú intézmény-hez akarták adni e feladatokat, ám a könnyűzenének „a magyar közigazgatásban nincsen sem gazdája, sem helye” – fogalma-zott Bajnai Zsolt. Sápi Zsófia igazgató hangsúlyozta, hogy min-den a pályáztatással, a pénz kiosztásával és az elszámolással kapcsolatos feladat az NKA-nál marad; a programiroda maga nem ír ki pályázatokat.

A programirodához tartozik több alprogram is. A Jogdíjbevé-telek Növekedését Ösztönző Alprogram keretében az iparági szereplőkkel történt egyeztetés, kutatás után indulnak kampá-nyok. Fontos, hogy magát a kampányt megelőzze egy előzetes, a célcsoportokat célzó felmérés, hiszen valószínűleg a műsorszol-gáltató adatlap kitöltésének és beküldésének fontosságáról nem a metróban kihelyezett plakátokon kell meggyőzni az érintet-teket – mondta Sápi Zsófia. A Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzésének Alprogramja keretében relikviák vásárlására, tanulmányok, mélyinterjúk elkészítésére lesz 20 millió forint. Itt is, mint az előző alprogramnál, sok szereplő már tevékenykedik a területen: a cél az, hogy őket összefogják, illetve ha vannak még olyan feladatok, amelyekkel senki nem foglalkozik, akkor itt elindítsák a munkát. Intézménytámogatásra egyelőre nincs lehe-tősége a programirodának, így a Zenei Menedzsmentet Támo-gató Alprogram keretében sem lehetséges a 10 milliós keretből például ezzel foglalkozó iskolákra költeni, viszont előadók meghí-

vására igen. Itt a tervek között például az szerepel, hogy külföldi iskolákban zenei menedzsmentet tanuló hallgatóknak ösztöndí-jat biztosít a CSTP. A programiroda igazgatójának hosszú távú terve, hogy amolyan tudásközpontként is működjön az iroda, illetve a honlap, hiszen számos zenekar van, amely nem ismeri a zeneipar működését, a szükséges információkat.

A Cseh Tamás Program kialakítása2013. okt. 7-én fogadta el a Parlament a szerzői jogi törvény orszá-gos visszhangot kiváltó módosítását, amely az üres hordozó díjból befolyt összeg 25 százalékának elköltését az NKA hatáskörébe utalja. Februárban L. Simon László – akkor az NKA alelnöke, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, ma a Mi-niszterelnökség parlamenti államtitkára – vezetésével kezdődtek az egyeztetések egy könnyűzenei programról; ezeken szakmai szervezetek vettek részt, valamint olyan zenészek, akik a szak-mát érintő kérdésekben gyakran megnyilvánulnak, illetve annak

}

9

ZENEIPAR

idején a PANKKK környékén is jelen voltak. Egy újabb körben to-vábbi résztvevők kerültek be, illetve sok vidéki városban járva az egyeztetéseket vezető Bajnai Zsolt újabb és újabb iparági szerep-lőkkel találkozott; becslése szerint összesen kétszázan-kétszáz-ötvenen véleményezték a programot, segítettek a kialakításában. Az egyeztetések során alakult ki az is, hogy milyen alprogramok lesznek, és az is, hogy melyikre nagyjából mekkora keretösszeget érdemes elkülöníteni.

A CSTP részben a PANKKK emlékét idézi fel, de nem annak fel-elevenítését vagy „meghaladását” célozza, ezért is választottak új nevet (amelynek használatára egyébként Cseh Tamás özvegyétől és a jogait kezelő alapítványtól felhatalmazást kértek). A program kialakítását részben az is meghatározta, hogy a törvény szerint az NKA keretein belül kell lebonyolítani, és ez határokat szab a támogatási formáknak. Így például a zenei oktatás fejlesztése, amely egyébként Bajnai Zsolt szerint rendkívül fontos cél lenne, egyrészt túl sok pénzbe kerülne, másrészt nehezen beilleszthető az NKA szigorú pályázati rendszerébe. (Ötletként felmerült pél-dául, hogy minden megyeszékhelyen legyen olyan stúdió, például iskolákban, amelyeket amatőr zenekarok használhatnak.)

Nem sokkal azután, hogy 2014. május 12-én Balog Zoltán bejelentette a CSTP elindulását, kiderült, hogy az üres hordozó díjból a korábban becsült 700 millió helyett 1,2 milliárd forint lesz az NKA számára átutalt összeg. Ezután indulhatott a program végső kidolgozása, és nyáron írták ki az első pályázatot. Az 1,2 milliárdból zenei pályázatok is gazdálkodnak; a Cseh Tamás Prog-ramnak az évadban 100+400 millió jutott, a következő kettőre pedig a programiroda által kezelt 100-100 millió a biztos, az efö-lötti összeg a jogdíjak mértékétől is függ.

A CSTP működését, eredményeit a prog-ramiroda szorosan követni, rendszere-sen publikálni fogja.

Ennek egyik célja, hogy a programba bekerülteket visszacsá-bítsa (például a pályakezdő zenekarokat a következő körben előzenekarként; vagy hogy a támogatást nem nyerő előadók is újra jelentkezzenek), másrészt a nyilvánosságnak és a dön-téshozóknak is fontos a visszajelzés. Ha látható, hogy például a klubtámogatásból hány zenekar hány koncertje valósult meg, ezek mennyi nézőt vonzottak, illetve mennyi jogdíj befizetésé-vel jártak, akkor tudható az is, hogy a könnyűzene támogatá-sára költött pénzt „nem szórták ki az ablakon”. Bajnai Zsolt azt is elmondta, hogy az eredmények ismeretében változhat is a program felépítése, illetve az egyes alprogramokra fordított ke-retösszegek arányai (a pontos pénzek majd májusban derülnek ki). Így például előre nem tudható, hogy az előzenekaros pályázat

mekkora siker lesz: az is lehet, hogy az érdeklődés elmarad a várakozásoktól, de az is kiderülhet, hogy ez a legsikeresebb al-program, amelyre érdemes nagyobb összeget elkülöníteni.

A Cseh Tamás Program zsűrijeA Cseh Tamás Program pályázatairól az NKA dönt, amelynek Zenei Kollégiuma a következőkből áll:

A kollégium vezetője (a szakmai szervezetek által delegált sze-mély): Popa Péter (a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsé-gének főtitkára, a Zenekar című folyóirat alapítója és főszer-kesztője).

A szakmai szervezetek által delegált személyek: Boronkay Antal zenetörténész (Universal Music Publishing Editio Musica Buda-pest Zeneműkiadó Kft. ügyvezető igazgatója), Ember Csaba (ze-netanár, karnagy, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke), Zsoldos Béla (zeneművész, ze-neszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, a Ma-gyar Jazz Szövetség alelnöke).

Miniszteri hatáskörben kinevezett személyek: Dósa Richárd (zenész, az Animal Cannibals alapító tagja, háromszoros Arany Zsiráf-díjas, VIVA Comet életműdíjas rapper), Gerenday Ágnes (az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárság Művészeti Főosztályának zeneművészeti szakreferense), Kissza-bó Gábor (zenész, kulturális menedzser, producer), Póka Egon (zenész, zeneszerző, a Kőbányai Zenei Stúdió művészeti szakkép-ző iskola alapítója, igazgatója).

Mellettük a következők vesznek még részt a Cseh Tamás Program zsűrizésében felkért szakértőként: Bágyi Balázs, Dankó Gábor, Kovács Ákos (Dadan), Kovács Levente, Környei Attila, Márkus Tibor, Mikóczy Anita, Molnár Gábor, Oláh Szabolcs, Palásti Ko-vács Zoltán, Piskor Zoltán (Pite), Rákosi Krisztián, Sasváry Zoltán, Szabó András, Szabó Áron (Vasaló), Szalai Attila, Temesi Bertalan, Tóth Szabolcs, Török Ferenc, Unger Balázs, Vermes Orsi. n

RóNAI ANDRÁS (DALSZERZO BLOG)

10

TapaSZTaLTVISSZATÉRŐK

SEXEPIL

Az 1988-as bemutatkozó (és máris sikere-ket hozó) album, az Egyesült Álmok után Hegyi Zoltán énekes egy évvel később már távozott a zenekarból, és ezzel már be is következett az első nagy fordulat – a holland Mick Ness-t vették be a helyére 1989-ben, akivel angolul kezdtek számo-kat írni. Az új felállásban kiadott három lemez 1991-től 1995-ig sorra hozta a sike-reket bel- és külföldön egyaránt. A Sexepil klipjeit az amerikai és az európai MTV egyaránt játszotta, Björk akkori zeneka-rával, a Sugarcubes-zal turnézták körbe Európát, kipipáltak egy kisebb USA-tur-nét és nagyszínpadosak lettek a Szigeten. A sikerek ellenére ezután eltűnt a zenekar. A nehézségeket leginkább két tag távolléte okozta – Mick Ness énekes Hollandiában élt, Vangel Tibor dobos pedig kiköltözött családjával Angliába.

A zenekar 2001-es újraegyesítéséhez – ahogy László Viktor basszusgitáros fo-galmaz – „nehezen értek egybe a szálak”. Ő akkoriban producerként egy női zenekart szeretett volna összekovácsolni Deák End-re segítségével. A produkcióhoz nem talál-tak női dobost, így felmerült Vangel Tibor neve, és arra gondoltak, hogy miért is ne hozzák össze újra a Sexepilt? Így állt fel újra a zenekar kilencvenes években működő formája Deák Endre gitárossal kiegészülve.

a „hegyi zoli-reunion”A régi rajongók nagy örömére 2012-ben újra Hegyi Zolival koncertezett a Sexepil, pon-tosabban az első nagy inkarnációval jelölt Sex-E-PIL. Ennek ötlete Hegyi 50. születés-napi buliján született meg, az akkori Gödör (most Akvárium) klubban. Az eseményen részt vett László Viktor és Kocsis Tamás is, akik a Búcsúkoncert zenekar dobosával és persze Hegyi Zolival kiegészülve előadták az Igazi zöld, igazi kék című Sex-E-PIL-slágert. Ebben az évben több koncertet adtak Hegyivel, de a színfalak mögött tel-jesen más irányba tartott a zenekar.

a hat évig készülő visszatérő lemezA Your Scream Is Music munkálatai 2008-ban kezdődtek. Ekkoriban történt egy újabb jelentős változás a zenekarban – Mick Ness énekes kiszállt a bandából, és rengeteg fejtörést és meghallgatást kö-

vetően arra jutottak a tagok, hogy egész egyszerűen Vangel Tibor dobost állítják a mikrofonhoz. A dobok mögé Golovics Ferenc (ex-Kollaps) került. Úgy, ahogy korábban is, főként az ekkor már énekes Vangel Tibor távolléte nehezítette meg az előrehaladást, aki a mai napig Angliában él.A felvételek az Aquarium stúdióban készül-tek Schram Dávid hangmérnök segítségé-vel, a keverést is ő jegyzi. A masterért Gavin Lurssen felelt, akiről elég, ha annyit mon-dunk el, hogy ő dolgozott a Queens of the Stone Age legutóbbi albumán is. A lemez érdekessége, hogy szalagra rögzítették a minél jobb minőségű dob- és basszushang-zás érdekében. A Your Scream Is Musichoz digitalizált formában is hozzá lehet férni, audiofilek hamarosan élvezhetik bakeliten is. A november 17-én megjelent korong fajsúlyosabb, összetettebb dalokat hozott a korábbi Sexepilhez képest, keményebb gitárriffekkel, a korábbiakhoz hasonló me-lankolikus, de mégis megnyerő énekdalla-mokkal és szövegvilággal. Ha nem tudnánk, kik csinálták a lemezt, kinevetnénk, aki azt mondja, hogy nem huszonéves srácok műve. Nemcsak a zenében, a tagokban is bőven maradt energia – ismét készen állnak arra, hogy újra nyakukba vegyék a kilométereket, hogy Magyarországon túlra is elvigyék a dalaikat. n

BALÁZS KONRÁD, FOTó: FŰRÉSZ ZSOLT

PROFIL

A kilencvenes évek első felében az MTV-ben gyakran felbukkanó csapat: külföldi lemezszerződés, Európa, Amerika és még sorolhatnánk. Az inaktív évek után tizenkilenc (!) évvel Your Scream Is Music címmel most új lemezt adtak ki.

11

PROFIL

MOST JÖN CSAK AZ IgAZI MELÓ

MIDDLEMIST RED

Az első EP egy éve jelent meg, az As If You Could Mess This Up-on az Ivan and The Parazol-billentyűs, egyébként hangmér-nök-producer Beke Istvánnal dolgoztak együtt. Egy évre rá jött ki a három hó-nap alatt készült nagylemez, a Supersonic Overdrive. Klasszikus rock, indie és az új hullámos pszichedelikus vonalon a zene-kar Led Zeppelinhez, Doorshoz, Beatles-hez, King Crimsonhoz – a hatvanas és a korai hetvenes évekhez – nyúl vissza. Deli Soma (basszusgitár, vokál) azt mondja, tulajdonképpen „neo, vagy picit pszi-chedelikus gitárzenét” játszanak. Somát éppen videóforgatás alatt értük el, amit a Multicoloured Drive-hoz készítettek és november végén mutatták be. „Egyelőre kint vagyunk a Lupa-szigeten, nem mesz-sze Szentendrétől. Sztoris, nem image klip ez, mi csak statisztaként tűnünk majd fel.”

A fény és a csillogás 2014 januárban kezdődött a Middlemist Red számára az Index alternatív dalversenyével. A Számot a legfiatalabb formációként nyerték meg: Nóvé Soma (ének, gitár), Papp Dávid (gi-tár), Ürögdi Ábel (dob, vokál) és Deli Soma pofátlanul a húszas éveik elején járnak. Ta-vasszal a francia streamelő rádió és oldal, a Deezer nemzetközi tehetségkutatóját is megnyerték – fölényesen. A Young Guns-ra 182 országból választottak ki összesen négy, lemezkiadóval még nem leszerződött bandát. A Middlemist ezzel határozatlan

idejű támogatást kapott az oldaltól. „Leg-inkább a menedzsmentünket segítik, a ki-adóval együtt szemezgetnek külföldi kap-csolatokból. A tervek szerint jövőre több kisebb-nagyobb showcase fesztiválon kapunk lehetőséget. Szeretnénk nagyobb lépést tenni kifelé” – mondja Deli Soma.

A nyári törvényszerű fesztiválozásban voltak voltos és szigetes fellépések is, a Middlemistnek legjobban a Bánkitó Fesz-tivál jött be. Ősszel az Akváriumban az atlantai garázsrock banda, a Black Lips előtt zenéltek és játszottak a Balcony TV-ben is. A bandára jellemző a tudatos kam-pányépítés, az igényes design, a profi net-használat (elérhetőek iTunes-tól kezdve Spotifyon át Google Playig). Nem maradt ki az úgy tűnik, eltűnni képtelen fizikai hordozó sem, a friss Supersonic Overdrive már megérkezett a Wave lemezboltba.

A Middlemist korábban azt mondta, a változás jele lehetett, mikor már nem csak haverok jártak a koncertjeikre – meg az a srác, aki ismeretség nélkül az elejétől vágta az összes dalszövegüket. „Most, a lemezbemutató után tudatosítjuk ma-gunkban, mi is történik. Talán ez az áttö-rés afelé, hogy ismerjenek minket. Eddig a fellépések előtt azt mondtuk, de jó lenne, ha eljönnének kétszázan. Nagyon örülünk, hogy most erőlködés nélkül megtöltöttük a hajót 600-650 emberrel.” Deli Soma azt mondja, eszméletlenül jól érezték magu-

kat a koncerten. „Mindenki abszolút élte az egészet. Van például az a szám, ami-ben hangszereket cserélünk, én dobolok. A hajón is beültem a dob mögé, és akkor éreztem, ahogy full mozog alattam min-den. Nagy élmény volt.”

A látványos bevonulás miatt persze felmerül, nem szállnak-e el majd axel-turneresen a srácok. „Ekkora hype mellett komoly volt az elvárás, hogy a lemez na-gyon jó legyen. Csúnyán bukhattunk vol-na. A nyomás hál’ istennek inkább növelte a kreativitást. Most jön csak az igazán a melós része a dolognak. Fenn kell tarta-nunk az érdeklődést, hogy megmutassuk, van bennünk potenciál.” n

BALKÁNYI NÓRA

FOTó: KRÁNICZ RICHÁRD

A 2012-ben alakult middlemistes srácoknál nagyobbat dobbantani kevesen tudtak az elmúlt években. Egy év alatt több tehetségkutatót nyertek, majd a novembe-ri nagylemez-bemutatón megtöltötték az A38 Hajót. Egy éve még negyven embernek játszottak.

12

INTERJÚ

A Csík zenekar minden tekintetben a csúcson van, ennek egyik velejárója az év végi SYMA csarnok-beli nagykoncert is. Az ezzel járó összegzéseket, az új történéseket, és a zenekar munkamódszerét hoztuk szóba Szabó Attilával, a Csík egyik prímá-sával, aki a sikereket hozó alterock feldolgozások felelőse is.

SOSINCS KŐBE VÉSVE

SZABÓ ATTILA, A CS ÍK ZENEKAR PRÍMÁSA

INTERJÚ

D+SZ: A Csík zenekar fejlődését jól nyomon tudjuk követni a lemezeken. A leg-utóbbin már a rockzenei feldolgozások és az autentikus átdolgozások mellett saját szerzemények is helyet kaptak. Adja magát a kérdés, mi a következő állomás?

Szabó Attila: A zenekar eredetileg autentikus táncházas zenekarként működött, elég sokáig csak eredeti népzenét játszottunk, táncegyüttest kísértünk, táncházakat tarottunk. Én anno még az egri Gajdos zenekarban csináltam már feldolgozásokat, sőt saját, erősen népzenei behatású saját szerzeményt is rögzítettünk lemezre, tehát a feldolgozásos vonal számomra nem volt ismeretlen terep, sőt! Arra viszont nem gon-doltam, hogy majd pont a kizárólag autentikus muzsikát játszó Csíkkal fogunk ilyen újszerű feldolgozásokat összehozni. Aztán amikor beindult a dolog, akkor egy idő után egyértelművé vált, hogy csak az lehet a következő lépcsőfok, ha a saját dalainkat is fokozatosan bevonjuk a repertoárba. Arra azonban ügyelünk, hogy a koncertreperto-árban egyensúlyban maradjanak az autentikus összállítások, a feldolgozások és a saját szerzemények.

D+SZ: Elég töményre is sikerült minden az utóbbi időben, az eddigi életművet egy elegáns húzással bakeliten megjelent válogatással is összegeztétek, és egy riport-könyv is megjelent. Ilyenkor mi történik, elégedettség és megnyugvás, vagy inkább valamiféle megtisztulás és várakozás?

SZA: A 25 éves jubileum kapcsán jelentek meg az általad említett kiadványok, ame-lyek természetesen egyfajta összegzésként mutatták meg dalokban és szavakban a zenekar elmúlt negyedszázadát. A megjelenések után természetesen volt egyfajta meg-nyugvás, pár hónapig ültünk a babérjainkon, de aztán nekiláttunk az új lemeznek, amely idén áprilisban ki is jött Amit szívedbe rejtesz címmel.

D+SZ: Változott valamit egyébként a munkamódszer az alkotói folyamatokat tekintve azzal, hogy saját szerzemények is képbe kerültek? Egyébként egy egész albumot nézve kész van előre mondjuk fejben, vagy inkább elindul valami ap-róbb ötletből és abból fejlődik ki?

SZA: Részemről nagyon sokszor úgy működik, hogy otthon elkészítem a de-mót, amit végigküldök a többieknek, de ez mostanában a feldolgozásokkal is így van, szóval ebben nincs különbség. A hangsze-relési ötleteimet természetesen megmu-tatom a zenekarnak, de nagyon fontos, hogy ez sosincs kőbe vésve. Ez nálunk

13

mindig is így volt: a végső formák a pró-bák alatt és sokszor a koncerteken leszűrt reakciók alapján alakulnak ki. A legutolsó lemeznél ez most úgy zajlott, hogy min-denki hozta a saját dolgait, legyenek azok összeállítások, feldolgozások, vagy saját dalok. Ezeket a próbák során raktuk össze, csiszolgattuk, majd felvettük őket. Ebben a már kialakult rögzített formában hallgat-gattuk őket, aztán közösen eldöntöttük, hogy mi legyen a lemezen, mi maradjon ki. A mostani lemez annyiban volt rendha-gyó, hogy egy kivételével minden dal erre a lemezre készült, tehát a közönség ezt az anyagot még sosem hallhatta. Mivel így a

dalok nekünk is újak voltak, a formálódási folyamat gyakorlatilag még most, a lemez megjelenése után fél évvel is tart. Egyéb-ként van már pár olyan dal, amelyeket az évek során rögzítettünk, de valahogy nem kerültek fel semmilyen kiadványra. Talán ki kellene adni egyszer őket olyan címmel, hogy Dalok a spájzból, vagy va-lami hasonló…

D+SZ: Ti olyan műfajban indultatok, ahol általában nem vár egy adott zene-kar különösebben mást, mint hogy minél jobb és elismertebb legyen a táncházas-folklór világban, és rendszeresen húz-

hassa. Megvolt az a pont, ahol kiderült számotokra, hogy itt elindult a történet másfelé is, vagy ezt nem ilyen könnyű tetten érni?

SZA: Voltak olyan emlékezetes pillana-tok, amikor nagyon érezhető volt, hogy na igen, most megtörtént valami. Számomra az egyik, talán legemlékezetesebb ilyen élmény egy pécsi koncerthez fűződik. Az egyetemi napokon muzsikáltunk egy ha-talmas sátorban, pár ezer ember előtt és azt vettem észre, hogy amikor elkezdtük játszani a Kispál-feldolgozásokat, akkor ter-mészetesen ment ezerrel az éneklés, ugrá-lás, rockkoncertekre jellemző módon. Aztán }

14

jöttek az autentikus dalok, és azt láttuk, hogy az a több ezer ember egy torokként énekli a zenekarral azt, hogy „Garibaldi csárdás kis-kalapja…”. Ez egy nagyon megkapó pillanat volt.

D+SZ: Vannak még igazán kis bulik is, amiket szívesen csi-náltok a Csík zenekarral, vagy az ilyesmit már nehezebb tető alá hozni egy ekkora apparátussal? Megkeresnek egyáltalán benneteket például még kisebb volumenű táncházazással?

SZA: Zenekarként sajnos már nagyon régen muzsikáltunk táncházat. Pedig igény az volna rá… Külön-külön szoktunk mu-zsikálni, ki többet, ki kevesebbet. Nemrég egy kolozsvári tánc-házban játszottunk egy filmforgatás apropóján, ráadásul együtt az egész zenekarral. Nos, nekem nagyon-nagyon jólesett!

D+SZ: Mi egyébként az ideális koncertméret? Persze nem promóciós szempontból, hanem amit a legjobb csinálni?

SZA: Én az olyan méretű termeket, helyszíneket szeretem iga-zán, ahol van alkalom a közönséggel való koncert közbeni kon-taktus kialakításra. Nagyon jó ám a sok mosolygó szempárt látni, rengeteg energiát, szeretetet kap az ember ilyenkor.

D+SZ: Tényleg leválasztva mindennemű anyagi vonzatot, milyen megcsinálni egy ekkora bulit, mint az év végi Syma csar-nokbeli? Mi benne az igazi kihívás?

SZA: Mindenki, aki színpadon van, bizonyosan vágyik arra, hogy kipróbálhassa, milyen érzés lehet több ezer ember előtt muzsikálni. Elképesztő érzés ez, és az sem elhanygolható, hogy ilyenkor jóval nagyobb hang-fény és vizuális technikával tud dolgozni az ember, ami azért még emlékezetesebbé teheti az egészet. Az is fontos, hogy ilyenkor sok olyan vendéget is meg tudunk hívni, akikkel egyébként év közben ilyen felállással nem tudunk dolgozni.

D+SZ: Milyen most a zenekari közérzet? Jó a Csík zenekar tagjának lenni? Hogy képzeljük el, olyan, mint egy munkahely, a nap jó részét kitevő konkrét feladatokkal, személyre szabott posztokkal, vagy egészen más?

SZA: Én nagyon jól érzem magam! Nyilván megvannak itt is azok a konfliktusok, amik minden ilyen, több évtizedes „együtt-élés” alkalmával néha elő-előjönnek. De csakúgy, mint egy jó

házasságban, a közös cél érdekében mindig meg kell oldani a felmerülő problémákat. Minden év elején tartunk egy kb. két-hónapos szünetet, aztán egy megbeszéléssel kezdünk, ahol el-döntjük, hogy abban az évben nagyjából mit szeretnénk csinálni. Viszonylag jól le van osztva, hogy ki mivel foglalkozik a zenekaron belül. Például az Artisjussal való kapcsolattartás az én feladatom lett, lévén a feldolgozások nagy része hozzám köthető, és amikor megbeszéltem anno az eredeti szerzőkkel, hogy mit, hogyan sze-retnék feldolgozni, akkor fontos volt, hogy ennek a szerzői jogi hátterével is tisztában legyek. Van külön szervezőnk, aki a kon-certek lebonyolításával, és a járulékos szervezéssel foglalkozik. Művészeti jellegű kérdésekben mindig közösen dönt a zenekar, ezt szerintem soha nem fogjuk kiadni a kezünkből.

D+SZ: Igen sok mindent elértetek eddig kitartó munkával, és ez jól nyomon is követhető. Ezeken túlmutatóan van igazán nagy álom? Valami titkos vágy?

SZA: Nagyon gondolkozunk azon – és ezzel nyilván nem va-gyunk egyedül –, hogy hogyan tudnánk megjelenni külföldön a nem magyar ajkú közönség előtt. Ezt próbáljuk szervezgetni mostanában. Illetve vannak nagyon konkrét, a közeljövőben megvalósuló régi vágyak is. Jani pontosan a SYMA-koncert nap-ján, december 30-án tölti be az ötvenedik évét, ebből az alkalom-ból jelenik meg a második szólólemeze, amire a zenekar tagjain kívül még sok, szívének kedves vendéget is bevonhatott a kö-zös zenélésbe. Aztán én is összehoztam egy szabadidőzenekart, Második Műszak néven, az első lemezünk épp most jött ki a Fonónál. Erős rockabilly-rhythm and blues behatású az anyag, többnyire saját szerzeményeket, de néhány feldolgozást is tar-talmaz. Egy igen régi vágyam valósult meg ezzel. Marianna is ké-szül a második szólólemezére, amire már rögzítettünk is pár dalt. Természetesen a Csík zenekar is dolgozik gőzerővel, készülünk a SYMA-koncertre, és bár még csak fél éve jelent meg az új leme-zünk, de már íródnak az új dalok is. n

INTERJÚ: RÁCZ MIHÁLY

INTERJÚ

}

csík zenekar

A Csík zenekar a magyarországi népzenei élet egyik meg-határozó, többszörös platinalemezes társulata. A szélesebb közönség az elmúlt tíz évben ismerhette meg az egyébként több mint két évtizede működő zenekart, amikor egyre több zenei stílust és dalt emelt át a Kispál és a Borz, a Quimby és mások repertoárjából, és tette a Csíkot rendkívül népszerű nagyszínpados fesztiválprodukcióvá úgy, hogy korábbi, „tánc-házi” munkásságuk sem sérült. A külföldön is rendszeresen turnézó zenekar 2007-ben Fonogram-díjat, 2009-ben Magyar Örökség-díjat, 2010-ben Prima Primissima-díjat, 2013-ban pe-dig Kossuth-díjat kapott.

15

16

17

INTERJÚ

D+SZ: Emlékszem egy tizennégy évvel ezelőtti beszélgeté-sünkre: lelkesen mesélted, hogy az Angyalok és emberek lemez-zel végre elérted, hogy kompromisszumok nélkül megvalósít-hasd, amit szeretnél. Sikerült azóta is fenntartani ezt a vívmányt?

Presser Gábor: Őszintén szólva már nem emlékszem, hogy mi-ért örültem én akkor ennyire, de az tény, hogy annál a lemeznél sikerült a lemezfelvételi időlimitet a végtelen innenső határáig ki-tolni. Mert nehezen tudom a munkát kiadni a kezemből. És azóta nagyjából sikerült is fenntartani ezt a fajta szabadságot, bár ez is hullámzik: előfordul, hogy úgy gondolom, érdemes kompromisz-szumot kötni. Már jó ideje szabad ember vagyok, nem kötnek szerződések sehova – bár ennek az előnyei mellett éppúgy van-nak hátrányai is. Nem is tájékozódom túl jól, keveseket ismerek.

D+SZ: Kiadó híján nem érzed hiányát valamiféle külső, szak-mai elemzésnek?

P.G.: Hát annak nem. És én sem elemzem magam. És máso-kat sem, ha lehet. Ösztönös maradtam, hiába vagyok viszonylag képzett. A zene eleve ösztönös dolog. Nem tudnám szó szerint felidézni az összhangzattan szabályait, ahogy más közismereti tárgyból sem tudnék egy tételt sem. (Nevet) Viszont a zenén kí-vül igazán semmi más nem köt le, és a szabadság eredménye az is, hogy a zenének nagyon sok fajtáját nagyon sok módon vagyok szerencsés játszhatni. Hívnak komolyzenészek, meghív-nak népzenészek, vagy improvizálunk négykezest Szakcsival – és amíg ők elégedettek velem, addig rendben is vagyok. Ez is egyfajta kontroll... És egyedül is nagyon szeretek játszani. Kon-

certeken is, otthon is. Az úgy van, hogy a legjobb gyógyszer, a legjobb vigasz odaülni a zongorához, mert az azonnal egy jobb létbe szenderít. (Nevet)

D+SZ.: Hogy illeszkedik ebbe a képbe a dalszerzés?P.G.: Hát az a legelső. De az ember nem úgy ül a zongorához,

hogy most akkor írok egy dalt! Zongorázni, a vázlataid között matatni már önmagában a legjobb dolog. És aztán, ha úgy ér-zem, hogy jaj, be kellene kapcsolni valamilyen felvevőt, akkor bekapcsolom. Aztán egyszer majd eldől, hogy egy-egy dalkezde-mény mehet-e a vázlatok közé, vagy kidobható.

Sokat szöszölök szövegekkel. Amikor valami mocorogni kezd, egyből írom az Ipadbe, de nagy szakadozott spirálfüzeteim is van-nak, amikben évekre visszamenőleg ott vannak a vázlataim. Ez per-sze idővel óriási rumlivá dagad, így a régi füzetekből a fontosnak hitt lapokat kivágom, az újakba beragasztom és ott folytatom. Ha én írom a szöveget, többnyire zeneileg végtelenül egyszerű dalok születnek. De a Kék likőr, a Két ördög, vagy a Majd Leonard nem ilyen, az már kemény játszma volt, mert ezek inkább versprózák, ezeket a megzenésítéshez már meg is kellett tanulni.

Visszahallgatni régebbi kis vázlatokat igen jó dolog, néha na-gyon vicces, hogy miket tesz el az ember, vajon mi a fenére gon-dolhatott akkor – ez talán az egyetlen analitikus jellegű dolog, amire képes vagyok önmagammal kapcsolatban. Mondjuk az LGT-nek is megvolt/megvan az a jó szokása, hogy sosem vettük túl komolyan magunkat, tudunk röhögni magunkon. Ez nekem is egyfajta, talán jónak nevezhető tulajdonságom.

SZABADSÁG ÉS LEEGYSZERŰSÖDÉS

A Vígszínház felé kerekezve jut eszembe: mára lett látható igazán, hogy a beat és a rock korai magyar hősei közül kik és mennyire bizonyultak végül valóban muzsikusnak. Messze nem mindenki, de szerencsére azért akadnak jó páran. De közülük is csak néhányan töltik „nyugdíjas éveiket” annyira intenzív alko-tói-előadói munkával, hogy nehéz interjú-időpontot kapni tőlük. Fellépések, filmzenék, majdnem kész és készülő lemezek feladatai között szerencsére végül találtunk némi résidőt Presser Gáborral.

PRESSER GÁBOR, ZENÉSZ, ZENESZERZŐ

18

INTERJÚ

D+SZ: Pedig téged mások nagyon is komolyan vesznek, a szakma és a közönség is elismer, őszinte rajongóid vannak.

P.G.: Köszönöm. Amit csinálok, azt igyekszem rendesen megcsinálni, érdekel, hogy hogy is lehetne a legjobb. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenkinek akarnék tetszeni. De nem tudom a dolgokat addig kiadni a kezemből, amíg én magam is el nem hiszem, hogy ez már rendes munka. És még így is előfordul, hogy utólag azt érzem, lett volna még mit piszmogni rajta. De hát ez két dolog: a munkámat komolyan veszem, magamat kevésbé.

Ha egy próba nem válik örömzenéléssé, ha a zene, vagy az, hogy valamit meg kell tanulni – az probléma, vagy teher, akkor a legjobb abbahagyni. Egy egyszerű dal nagyon komoly dolog. Ezt már az elején megtanultam komolyan venni. Amikor kezdő voltam, úgy három-négy évvel az Illés ötven évvel ezelőtti ősrobbanása után, a beatzenészek legtöbbje nem elsősorban zenész volt, hanem orvosnak, bölcsésznek vagy mondjuk mérnöknek készült. Én meg jöttem a konzervatóriumból, amire ráadásul még jócskán rádolgoztam, úgyhogy nekem ez a közeg zeneileg nem volt túlságosan nagy kihívás. Inkább pont azt kellett megtanulni, hogy mi a határ, meddig szabad elmenni mondjuk a hangszerelésben, mert messze nem mindenki tudott egyformán játszani. A zenekarok sokszor baráti alapon jöttek össze, és csak később és ritkán úgy, hogy valamilyen zenei koncepció mentén zenész a zenésszel találkozik. Emiatt néha ijedten néztek a képzet-tebbekre, hogy annak nem telik extra negyedórába leszedni egy dal második akkordját a luxemburgi rádión.

D+SZ: De aki nem tudta könnyen leszedni, az is rászánta az időt, mert mindez valahogy fontos dolognak tűnt. E tekintetben nagy a változás azóta.

P.G.: A könnyűzene nevű dolog ugyanolyan dömpingáru lett, mint a sör, a nápo-lyi vagy a cigaretta. Itt a teljes választék: rengetegféle zenét hallgathatsz éjjel-nappal. Nehéz is ebből a tömegből valahogy kitűnni, ha a zenédet meg akarod ismertetni az emberekkel.

D+SZ: Feltűnéskeltésre alkalmasabb eszköznek látszik egy kerek női fenék, mint a jó zongorázás.

P.G.: Meg hát könnyebben elbírálható. De a jó zongorázásnak is megvan a közönsége. A méreteknél fogva nálunk kisebb az a réteg, aki meghallja, felfedezi és értékeli is a zenei teljesítményt. Egy nagyobb országban – sőt!, nagyobb nyelvterületen, hiszen ez is meg-határozó – ez azért könnyebb. A hazai piac kicsi, és már el is öntötte a zenei világlekvár, de ez rendben van, hiszen az is szabadság, hogy hallgathatsz bármit. Persze az tény, hogy a muzsikálás és a sztárság között sokszor nincs nagy összefüggés. Nagyon sokat számít a promó, a marketing, leginkább a médiakapcsolatok, és a muzsikálás csak a vége felé, ezek után jön a sorban. De hát a média kénytelen sztárokat termelni, akiket kitalál, felemel, az-tán be is ejti a pocsolyába, még mielőtt kiderült volna, hogy a „sztár”-nak nevezett valaki egyedül is meg tud-e tölteni egy százharminckét személyes művházat. Ezt (is) tanuljuk egy ideje, „légy híres, a többit majd megoldjuk” – amíg kellesz –, az se baj, ha a fagottról azt hiszed, hogy az egy kilukasztott ruhafogas. Ebben a (jó esetben) 2500 db-os aranylemezű hazai bizniszben olyan címek, rangok és posztok léteznek, hogy be se mernék kopogtatni az ajtajukon. De! Ez is a szakmánk része, hiába a fanyalgás.

Meg a helyzetfelismerés. Szerintem közeledik a pillanat, hogy valaki megírja az első magyar futballoperát. Eközben a másik oldalon meg ott van egy csomó tehetséges kö-lyök, nem egy. És nem kettő elképesztő jó zenész, dalíró, kreátor. És szerencsére azért már nekik is jut médium, nyilván nem ugyanolyan.

Így teljes a világ. És hát az tuti, hogy egy jó popsi tényleg többet ér, mint egy közepes zongoraszóló.

D+SZ: Mára a háromakkordos dalok-tól a könnyűzenében eljutottunk az egy-akkordos, számítógépes zenéig. Vannak, akik ezt is hanyatlásnak látják.

P.G.: Aki ma az én generációmból ilyes-mit mond, pont úgy viselkedik, mint a mi időnkben azok, akik leszarjejezenézték a mi dalainkat.

Valójában soha nincs igaza a meg nem ér-tésnek. Ha a képzőművészetben működhet az, hogy kész elemekből, talált cuccokból, akár kézzel, akár digitálisan létrehoz valaki egy művet, ami önmagában, műalkotásként működik és zseniális, akkor miért ne történ-hetne meg ugyanez a zenében? Ha a mű jó, a gondolat jó, akkor mellékes, hogy számí-tógéppel készült-e, vagy igazi hangszeresek játszották fel egy Mambo magnóra.

D+SZ: Te hogyan emelkedsz ki a döm-pingből? Nem látszol divathullámokon lovagolni.

P.G.: Ahogy az ember a születésétől a haláláig cipeli önmagát, azt mások is lát-ják. Vannak, akiknek megvan a képességük, hogy úgy bújjanak újabb és újabb szerepek-be, hogy életük végéig divatosak, vagy ami még ennél is jobb, „avantgárd-ok” marad-nak. Ez is divathullám, csak más az íve. És nem feltétlenül érdem, de nagyon jó hely-zet. Például David Bowie mindig olyan ze-nészeket választ maga mellé, akik pont ket-tővel őrültebbek annál, amit egy átlagember elfogad. Ővele kiegészülve az egész egy olyan elegyet képez, ami őt is magasabbra emeli, és a zenészek is jól járnak az ismert-séggel. De az egésznek a mélyén Bowie maga, az éneklése, előadásmódja teljesen hagyományos, és nem is sokat változott. De persze ez így nem teljesen igazságos, mert azért nagyjából mindenki valamennyire kilóg a skatulyájából. Laurie Anderson nem lóg ki.

Meg hát tudomásul kell venni, hogy az bizony nem fog menni, hogy ötvenéves ko-rod felett is a tizenévesek rajongjanak ér-ted. Ezért harcolni nagyon gáz. Legyél bol-dog, ha van közöttük, aki fel- vagy elismeri a képességeidet. Minden generáció kiter-meli a saját zenéjét, köztük a saját zsenijeit. És eldöntik, merítenek-e a múltból, vagy átlépik, netán együtt élnek, zenélnek vele.

INTERJÚ

Annak idején még épphogy csak odacsapódtam az Omegához, máris halálra sértet-tem a nálam öt évvel idősebbekből álló alapítókat azzal, hogy kijelentettem: ezt az egészet huszonöt évesen nyilván abba kell hagyni. Ők olyan huszonhárom körül voltak akkor. (Nevet) De én tényleg azt hittem, hogy ők nem akarják majd tovább csinálni, mi-kor majd kezükben lesz az egyetemi diploma, és véget vetnek annak, hogy a nyakukban egy elektromos gitárral ott álljanak a színpadon. Persze én tévedtem egy kicsit: itt ülök most ősz szakállal, és ha lehetőségem adódik rá, akkor rockzenét játszom, legfeljebb nem mindig itthon. És ma is besírok attól, ahogy egy rockgitár felnyög.

D+SZ: Milyenfajta zenei foglalatosság vonz a legjobban mostanában?P.G.: Azt játszom most, hogy mindent a lehető legegyszerűbbre csinálok. Persze ez

nagyon jól hangzik, de nem teljesen igaz. (Nevet) A Rutinglitang készítésekor hatszáz óra volt a felvételi idő. Annyit matattam. Például, hogy megtaláljam azt a két üvegdara-bot, amiket összeütve majd a jég repedésére asszociál, aki hallgatja. Rászoktam, hogy minden aprósággal elszórakozzak, a zongora mikrofonozásával és hasonlókkal.

Ősz óta dolgozom egy teljesen visszacsupaszított, egyszerű, egy szál zongorával éneklős szobalemezen. Ez az anyag már nagyjából célegyenesben van; de végül ezzel is az történt, hogy nem bírtam ki: először csak egy kicsit, de hozzájátszottam a Ham-mond orgonával, aztán már a basszus-szájharmonikával is – és végül csak csináltam még tíztagú szájharmonika-kórust is önmagamból. (Nevet) Én nem tudok szabadul-ni a hangszerraktáros-érzéstől! Akár addig a szintig is elmegyek, hogy megvásárolok teljesen reménytelen állapotúnak látszó öreg hangszereket a szépségükért, és mert megtanultam, nem csak úgy lehet megszólaltatni őket, ahogy a mester elképzelte. Két törött furulyából megcsináltam minden idők legjobb tikfáit. Mindezzel együtt valami olyasmin igyekszem most, hogy létrehozzak egy mesterséges útszűkületet, ami egy általam „szobalemez”-nek nevezett, valóban kisléptékű hanganyagokhoz vezet vissza. Bár... Most csinálok egy ugyanilyen egyszerű duettlemezt Falusi Mariannal is: ő az éne-kes, én vagyok a zongorakísérője – de már elkezdtem rádumálni, hogy Hammond azért legyen pár dalban, meg hát ugye nagyon klassz ütőhangszereim is vannak...

D+SZ: Ezek szerint minden napod munkával telik?P.G.: Most igen. Két film zenéjét írom, Horváth Liliét, a Szerdai gyerek címűt és Kern

Andrásét, a Gondolj rám-ot. Valamikor, jó régen elhatároztam, hogy egyszer majd egyéves, vagy még hosszabb „alko-

tói” szabadságra megyek. De akármikor is próbáltam ezt elindítani, valaki mindig azt mondta, hogy „ezt nem teheted meg velem”. Hol egy előadó, hol a színház, de valaki vagy valami mindig közbejött. Erre végül azt mondtam, hogy jó, akkor évente kettő-négy hónapra „nyug-díjazom” magam. Ez viszont azzal jár, hogy amikor dolgozom, akkor elég nagy a hajtás.

D+SZ: És mikor épp nyugdíjban vagy? P.G.: Akkor megy a csavargás, de azért mindent cipelek magammal: veszek fel zajokat,

írom a szövegeimet, de tudok zenélni, gyakorolni is. Az évtizedes turnézás, csavargás tapasztalttá tesz, bármerre jársz a világon, a szállodákban napközben általában zárva vannak az éjszakai bárok, és a bárokban többnyire van zongora. Ha ezt tudod, akkor már nagyon egyszerű megszervezni egy hotelben, hogy naponta egy órára beengedjenek zenélni. Általában megértik, hogy muszáj zongoráznom, és hagynak. Játszom egy kicsit, megnyugszom, és mehet tovább a csavargás, az olvasás, az írás. Meg a zenehallgatás. Mi, zenészek vagyunk az egyetlenek, akik a munkavégzés közben nem hallgathatnak zenét, és én ezekben a pihenőidőszakokban próbálom meg behozni a lemaradást. n

INTERJÚ: HEGYI GYÖRGY, FOTó:VETŐ GÁBOR

presser gábor(Budapest, 1948. május 27.–)

Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművész, zeneszerző, zongorista, énekes. Presser tizen-évesen megírta az Omega első saját dalait, majd később ő lett az első há-rom Omega-album fő zeneszerzője. A rengeteg sláger között világszerte legnépszerűbb a Gyöngyhajú lány, mely a mai napig ott pörög rádiókban, YouTube-diszkókban és készül újabb és újabb feldolgozás. Presser 1971-ben alapította meg a Locomotiv GT-t, az első magyar szupergroupot Laux Józseffel, Barta Tamással és Frenreisz Károllyal, mely a magyar popélet egyik legfontosabb kulcszenekara és Pici leglátványosabb sikereket hozó zenei korszaka lett: megszámlálha-tatlan Loksi-dal kötődik Presserhez. 1973-ban mutatta be a Vígszínház a Képzelt riport egy amerikai popfesz-tiválról című Déry–Presser musicalt. 1978-tól a Vígszínház zenei rendező-je. Számos előadónak írt dalokat, így Zalatnay Saroltának, Kovács Katinak, Demjén Ferencnek, Komár Lászlónak, Katona Klárinak, Vikidál Gyulának, Ré-vész Sándornak vagy Zoránnak. Szín-padi darabjai között említsük meg az Electromantic című balettet vagy az 1988-as A padlás című musicalt.

21

INTERJÚ

D+SZ: A 30 milliós YouTube-nézettség elég mellbevágó szám, ennek ellenére egyáltalán nem folysz a rádiós csapból. Mit hozott eddig az a bizonyos 30 millió?

B: Eredetileg 2013 nyarán küldtük szét a rádióknak a Parfüm című dalt, és akkor kezdte játszani a Jazzy, a Juventus és valamennyire a vidéki rádiók. Azt gondolom, hogy egy ilyen robbanás után, mint ami 2014 elején történt velem, törvényszerű, hogy a rádiók felkapják a dalt és játsszák, ha tetszik nekik, ha nem. Szerintem egy laikus is így gondolkodik, azaz hogy egy ilyen méretű siker mellé állok és ezzel egyben osztozom is benne. Megjelent Boggie című nagyleme-zem, amely felkerült a Billboard lista elejére, hirtelen mindenki ezzel foglalkozott az egész világban, míg mi tátottuk a szánkat, hogy az itthoni két nagy rádió nem játssza a Parfümöt. Teljesen mindegy volt nekik, hogy a lemez fenn volt a Billboardon, beszámolt róla mindenki a CNN-től a BBC-ig. Már tavaly kipörgettük az összes dalt a lemezről és mindegyiket visszadobta a Petőfi, amely egyébként rengeteg ha-sonló stílusú zenét játszik külföldi előadóktól. Azon tűnődtünk már-ciusban, hogy tudunk ebből jól kijönni: végül arra jutottunk, hogy nincs mese, új dalokat kell írni, csinálni kell egy új lemezt. Többek között ennek az eredménye a második, All Is One Is All című album. Mindez pedig szerencsésen találkozott egy belső alkotói igénnyel is, hiszen már több mint két éve játsszuk a zenekarommal az első lemezem dalait. A fő cél az volt, hogy legyen még egységesebb, kompaktabb a produkció és nemzetközi szinten még inkább helyt-álljon. Azt hiszem, mindez sikerült.

D+SZ: Nem kerültél mégis más tárgyalási pozícióba?B: Bár 2012-ben a Parfümöt visszadobta az eurovíziós magyar

zsűri, tavaly pedig a két nagy rádió, de nemzetközi szinten a dal mégis sikert aratott, ezért a szerkesztők nyilván már más szű-rőn keresztül néznek. Nyáron kiküldtünk egy beharangozó dalt (Fearless) a készülő lemezről, melyre már egészen hosszú leve-leket írtak a szerkesztők, hogy milyennek kéne lennie. Ez előző évben nem így történt: tehát érzik, hogy már nem mehetnek el mellette, de még nem feltétlen vállalják be, ellenben véleményt formálnak. Kicsit össze is zavarodtam, hogy miért akarják ne-kem megmondani, milyen dalt énekeljek: hadd döntsem el én, szerintem nekik azt kell megmondaniuk, játsszák-e vagy sem. Pont attól szép ez a produkció, hogy megalkuvás nélküli. Olyan emberek dolgoznak benne a kiadótól kezdve a zenészeken át a szerzőtársakig, akik mindent beletettek a közös siker érdekében. Így lehet igaz, igényes, egyedi dolog. Erre nagyon büszke vagyok. Így találhatta meg a maga útját a Parfüm is, mert hittem benne én, mert hitt benne a Tom-Tom Records, a videós csapat, ennyi jó ember együtt, így elindulhatott egy olyan irányba, ami egyáltalán nem bejáratott.

D+SZ: Ennek ellenére úgy érzem, egyenes vonalú a zenei pá-lyafutásod.

B: Elég korán észrevették a tehetségemet a pedagógusok: ál-talános iskolásan országos népdalversenyeken indultam, Erdély-ből érkezett énektanárnőm révén erdélyi népdalokkal kezdtem ismerkedni. Ezek a tanárok tanácsolták, hogy kezdjek el klasz-szikus zenével foglalkozni, így beiratkoztam a csepeli zenesuliba klasszikus énekre. Egy másik segítő kéz azt tanácsolta, hogy foglalkozzam dzsesszel is, így azzal is elkezdtem foglalkozni,

Egészen elképesztő év áll Csemer Boglárka mögött, akit szó szerint milliók ismertek meg a világon Parfüm című dala és az ehhez kapcsolódó 30 milli-ós (!) nézettségű klip kapcsán. Boggie albuma számos listára felkerült, még a Billboardot is megjárta. A nemrég az Egyesült Államokban is fellépett énekesnő 2014 második felétől már új albumával, az All Is One Is All-lal koncertezik. Kar-rierépítésről itthon és külföldön, tudatosságról és véletlenekről beszélgettünk.

MINDENKI EGYÉRT,EGY MINDENKIÉRT

BOGGIE, DALSZERZŐ-ÉNEKES

}

22

INTERJÚ

}

23

INTERJÚ

bár korábban egyáltalán nem hallgattam dzsesszt, teljesen más környezetből érkeztem, hiszen csepeli munkásszülők gyermeke vagyok, egyenesen a panelből. Apukám viszont jól látta, hogy ez nekem jó, és mindig támogatott. Sose volt benne az a félsz, hogy nem tudok majd ebből megélni, hanem mindig azt mondta, hogy csináljam és büszke rám. Így lehetett, hogy tizenhat évesen már a Benczúrba jártam, a Postásba, majd évekkel később átmentem Kőbányára. Itt alapítottam első saját zenekaromat is, a Csemer Boglárka Quartetet. A kőbányai zeneiskola és a Budapest Jazz Club között partneri kapcsolat volt, így a suli hallgatóinak rend-szeres klubesteket tudtak biztosítani, így 2009-ben nekem is ott volt az első koncertem, ott kezdtem beletanulni ebbe az egészbe.

Évekig jártam Micheller Myrtillhez, jelenleg pedig Palya Beá-hoz. Myrtilltől nagyon jól megtanultam swinget énekelni és a mai napig is az általa tanított bel canto technikára támaszkodom. A popzenéből hiányzik egy csomó olyan praktika, amit a dzsessz-ben meg tudsz tanulni, például, hogy hogyan kell hangsúlyozni, hogyan variálsz meg egy témát ritmikailag, dallamilag. Ha valaki ezt szeretné megtanulni, – és én is ezt akartam, mert nem akar-tam dzsesszénekesnő lenni –, arra tökéletes ez a műfaj. Sokkal parádésabb trükkjeid lesznek, amelyek egy átlag popénekes bir-tokában nincsenek. Beával inkább önismereti, coach, lelki tréning jellegű együttléteink vannak, amiben persze mindig jelen van az éneklés is, de inkább csak improvizálás formájában. A tanáraim-mal általában mindig kialakul egy mély kapcsolat. Most például Bea példáján látom, hogyan tudja az életét és a karrierjét is ilyen szépen építeni: sosem hasonlott meg, egyedi, amit csinál, saját dalokat ír saját zenekarral.

D+SZ: Egyébként voltak ikonjaid?B: Igazából sosem voltam egy rajongó típus. Persze gyerek-

koromban megvolt a Whitney Houston-, Mariah Carey-korszak, szinte kötelező jelleggel (Nevet), a mostani érából nagyon tetszik, amit Jessie J csinál és rengeteg francia előadó van, akik itthon nem igazán ismertek, de nagyon szeretem őket. Tetszenek a saját dalaik, tetszik a pályaépítésük. Engem nagyon érdekel az európai klub- és fesztiválkörforgásba való bekerülés. Szerintem elég sok magyar előadó van, aki erre alkalmas lenne.

D+SZ: A generációdnál is látod ezt a fajta hozzáállást? Jónás Vera, Petruska András, Szeder-Szabó Krisztina, csak így hirte-len ők jutnak eszembe.

B: Petruska Andrissal együtt jártam Kőbányára, körülbelül egy időben kezdtük el, Szeder-Szabó Kriszti hozzánk képest két évvel később kezdte el építeni a produkcióját, és elég szépen halad. Sapszon Orsi is saját kvintettel dolgozik. Azt hiszem, a mi generá-ciónkban van egy szemléletbeli váltás abban, hogy tudatosabban építjük a zenei karrierünket, és főleg abban, hogy produkcióban, saját dalokban gondolkodunk, és szerintem ez nagyon jó.

D+SZ: Te például meghoztad azt a döntést, hogy Csemer Bog-lárka Quartetből Boggie-ra változtattad a produkciód nevét.

B: Nem tudod elképzelni, mennyi álmatlan éjszakámba került ez a döntés! Mindenesetre utólag bebizonyosodott, hogy na-gyon jól döntöttem.

D+SZ: Az All Is One Is All lemez készítése egy gyors döntést jelentett. Ez a dalszerzés szempontjából milyen kihívást jelen-tett számotokra?

B: A határidő mindig jó katalizátor. Volt két és fél nagyon in-tenzív hónapunk, amikor kizárólag ezzel foglalkoztunk Sebestyén Áronnal (szerzőtárs, producer, a zenekar zongoristája, a szerk.). Előtte hónapokig ötleteltünk, milyen legyen az irány, milyen le-gyen a hangszerelés. Természetesen adott volt egy váz, nem ad hoc jöttek a dalok: kijelöltük azokat a pontokat, amelyek alapján tudtunk haladni, például milyen jellegű dalok következzenek egy-más után. Áron ebben zseniális producer, ezt már az előző album során is megtapasztaltam.

Szerintem nagyon jól lehet hallani, melyik dalt írta Áron, me-lyiket én és melyiket közösen: nyilván más fejjel gondolkodik egy zongorista, és máshogy egy énekes, akinek a hangszere a torká-ban van. Én nem tudok jól harmonizálni, hangszerelni, viszont nem is akarok feleslegesen beleokoskodni, ellenben többnyire enyém az énekdallam és a dalszöveg. Tényleg hatékonyan mű-ködő kombót alkotunk.

Dorozsmai Péter egyáltalán nem szólt bele a lemezkészítési folyamatba, ő mint egy jó supervisor a már elkészült dalokat vé-leményezte és jó meglátásokkal még jobbá tette. Ebből a szem-pontból is maga a stáb nagyon jó csapat, jól kommunikálunk egymással, jól tudunk dolgozni.

D+SZ: Az újratervezés fázisa elején állsz.B: 2013 karácsonya és 2014 januárja között leírtam egy papírra,

mit szeretnék idén 2014-es terveim címmel. Tíz pontból állt, és amikor eljött 2014, a Parfüm révén január 21-re szinte ki lehe-tett pipálni az összeset. Ez elég durva, de alapvetően tervező típusú ember vagyok, minden év végén tartok egy számvetést az életemről, a vágyaimról, és levonom a tanulságokat. Azt tudom, hogy Boggie-lemez legközelebb csak 2016-ben lesz. Az biztos, hogy mások milliókat fizetnek egy olyan marketingkam-pányért, ami nekem ingyen az ölembe hullott a Parfüm miatt. Kutya kötelességünk ebből a legtöbbet kihozni. Igyekszünk ki-szűrni a komoly megkereséseket, ennek eredményeképp voltam Hollandiában, felléptem Münchenben és nemrég New Yorkban. Itt négy egyetemi előadást is tartottam a Hofstra University felkérésére, amit egy péntek esti koncert zárt az egyetem saját koncerttermében. Életem első álló tapsát pedig itt kaptam. Elké-pesztő élmény volt. Az egyetemi koncerten kívül pedig Brooklyn kultikus koncerthelyszínén, a The Living Roomban is adtam egy klubkoncertet, ahol Norah Jones is többször fellépett már. Szóval szerencsére jól alakulnak a külföldi megkeresések. Jövőre pedig szeretnék egy európai klubturnét.n

INTERJÚ: BIHARI BALÁZS, FOTó: VÁRAI ENIKŐ

LISTÁK

2

1 YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

ELŐAdók A FACEBOOKON – LIKE TOPLISTA

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

ikonok: javított rontott n maradt új szereplő a listán

a toplisták a szeptember–november időszakot fe dik le, és kizárólag magyar zenei előadók eredményét mutatják. a youtube- és a facebook-lista az egész világról érkező megtekintéseket és követéseket tartalmazza, a többi kizárólag magyarországi adatokból táplálkozik.

együttműködő partnereink: 3g multimédia kft. és a mahasz

1

11

2

12

3

13

4

14

5

15

6

16

7

17

8

18

9

19

10

20

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

2014 ŐSZ

children of distance 420 330 n nótár mary 348 282 n molnár ferenc caramel 335 788 l.l. junior 330 675 kasza tibor 310 923 essemm 307 223 vastag csaba 294 056 majka 293 258 fluor tomi 257 596 n rúzsa magdolna 254 558 quimby 251 183 tóth gabi 242 367 dj flower 241 116 radics gigi 236 796 csík zenekar 223 232 janicsák veca 221 297 hooligans 218 304 irigy hónaljmirigy 213 401 tankcsapda 211 008 király l. norbert 207 528

boggie parfüm 2 259 636 horváth tamás emlékszem még júliusra 1 818 568 kelemen kabátban feat. eckü maradjatok gyerekek 1 738 407 majka és curtis magyar vagyok 1 530 737 majka és curtis csak te létezel 1 522 791 majka, curtis, blr belehalok 1 468 354 horváth tamás & raul feat. children of distance vége 1 463 906 nótár mary jali dali 1 306 634 jolly & kis grófo no roxa áj 1 267 821 horváth tamás & raul boldog vagyok 1 182 576 halott pénz valami van a levegőben 1 166 533 kowalsky meg a vega amilyen hülye vagy, úgy szeretlek 1 068 091 halott pénz nem érinthet meg 1 067 658 diazmentha nélküled 1 060 604 punnany massif élvezd 1 027 704 jolly & kis grófo lej mamo lej 998 461 halott pénz hello lányok 969 708 jolly feat. kis grófo & bódi csabi gyertek énekeljünk együtt 946 375 mr.missh feat. young-g & igni veled érzem 939 502 mr. missh feat. raul & horváth tamás beléd estem 925 677

LISTÁK

3

5 6

4MAHASZ STREAMING TOPLISTA

MAHASZ SINGLE TOPLISTA

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

MAHASZ ALBUM TOPLISTA

1

1

1

1

2

2

2

2

3

3

3

3

4

4

4

4

5

5

5

5

6

6

6

6

7

7

7

7

8

8

8

8

9

9

9

9

10

10

10

10

11

11

11

11

12

12

12

12

13

13

13

13

14

14

14

14

15

15

15

15

16

16

16

16

17

17

17

17

18

18

18

18

19

19

19

19

20

20

20

20

kelemen kabátban feat. eckü maradjatok gyerekek honeybeast a legnagyobb hős punnany massif élvezd punnany massif hétköznapi hősök ákos igazán majka és curtis magyar vagyok wellhello rakpart ákos újrakezdhetnénk ő és én ha nem mondod alvin és a mókusok konfliktus majka és curtis csak te létezel halott pénz valami van a levegőben deniz ne akarj byealex hé budapest! n/a n/a n/a n/a n/a n/a

wellhello rakpart majka, curtis, blr belehalok n honeybeast a legnagyobb hős vekonyz the way i do ákos igazán punnany massif hétköznapi hősök kelemen kabátban feat. eckü maradjatok gyerekek halott pénz valami van a levegőben grb légypapír ő és én ha nem mondod nótár mary mary mix ákos újrakezdhetnénk ákos előkelő idegen ákos utazó wellhello apuveddmeg the biebers sorry majka és curtis magyar vagyok rúzsa magdolna szerelem ákos szindbád dala ákos minden most kezdődik el

tankcsapda urai vagyunk a helyzetnek ákos igazán hooligans társasjáték depresszió a folyamat zajlik... kowalsky meg a vega még nem éden caramel epicentrum ákos arénakoncert 2011 református kórusok vigasztaló énekek i. ákos karcolatok 20 budapest bár délutáni csókok ákos 40+ solaris marsbeli krónikák ii. budapest bár húszezer éjszakás kaland tankcsapda agyarország honeybeast a legnagyobb hős tankcsapda mindenki vár valamit moby dick földi pokol tankcsapda a legjobb méreg halász judit kezdődhet a mulatság tankcsapda élni vagy égni

rúzsa magdolna nélküled n byealex hé budapest! janicsák veca könnyek az esőben n compact disco ms. right radics, bereczki, király v. & l. álmodd meg a csodát! ákos igazán intim torna illegál örökké balkan fanatik feljött a nap dér heni ég veled / next please mohamed fatima ragyog a szívem kállay-saunders andrás juliet newik my love zséda hány percet élsz ákos újrakezdhetnénk zanzibar indulás a holdra fel honeybeast a legnagyobb hős wellhello rakpart zanzibar újra newik feat. berkes olivér good bye bermuda london

2014 ŐSZ

26

BELSŐSÉG

hosszabb dalok között (éppen 3 percnél van a sávhatár). „Ha csak annyit változtatnánk, hogy a 3 perc helyett 2,5 percre változtat-juk a sávhatárt, akkor is komoly kilengések keletkeznének. A komolyzenei szerzők és az írók jogdíjai csökkentek volna a bevezetéssel. Korábban szorgalmaztuk a másodperc alapú elszámolásra történő áttérést, de az még nagyobb felfordulást és munkát jelentene” – árulja el Szabi a folyamatosan napirenden lévő témáról. Szintén aktuális probléma, hogy egy 3,5 perces könnyűzenei mű ugyanannyit ér a Petőfi Rádión, mint a sokkal kevésbé

Az Artisjusban a legfontosabb, jogdíjfelosztást meghatározó témákban maguk a szer-zők hozzák meg a végső döntést – ezért működnek a formális választott testületek.

„A zeneszerzők és szövegírók az Artisjustól bevételre számítanak, tehát kvázi ez az egyik munkahelyük”- mondja Szabó András, akit többek között a Freshfabrik dobosaként is is-merhetünk. Tevékenyen részt vett a bizottság munkájában a kezdetektől – sőt, már az SZVB előtti időkben is az egyik legaktívabb szerzőként figyelte az Artisjusban zajló munkát. „Már hét éve körvonalazódott egy szerzői csoportosulás, amely rendszeresen találkozott és véleményt cserélt a jogdíjfelosztás problémásnak tartott pontjairól. 2008-ban arra ju-tottunk, hogy hatékonyabb lenne a „munkahellyel” együttműködve tenni meg a lépéseket – így jött létre hat éve a Szerzői Véleményező Bizottság, nagyjából egy időben az eladói, kiadói kérdésekkel is foglalkozó Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületével”. Listákba szedték az anomáliákat, és arra törekedtek, hogy minden érintett fél érdekét kon-szenzusra hozzák. „Alapvetően olyan problémákat vetünk fel a kezdetektől, amelyek a veze-tőség és a munkaszervezet figyelmét elkerülhetik. Ezek között vannak folyamatosan érzé-kelhető nehézségek és hirtelen felvetődő kérdések is, amelyek azonnali választ kívánnak. Az SZVB egyik fő feladata, hogy mindezekről hírt adjon a munkaszervezet illetékes vezetőinek és a szerzőkből álló vezetőségnek is, amelynek két tagja az SZVB munkájában is részt vesz (ők Czutor Zoltán és Szabó Áron)”. András szerint a vezetőség négy könnyűzenei tagjától képtelenség lenne azt várni, hogy minden, őket érintő kérdést megoldjanak. Sokkal inkább a többlépcsős szervezeti felépítésben hisz – és persze az emberek személyes lelkesedésé-ben. „A bizottságban mindenkit fűt a változtatási láz, már-már forradalmi attitűd jellemez többségünket. Ez persze konfliktusokat is szül, miközben egy folyamatosan változó, külön-legesen bonyolult rendszerben kell úgy egyensúlyozni, hogy ne sérüljön senki érdeke sem”.

„Ha az SZVB-nek logót készítenénk, biztosan patikamérleg lenne rajta” – mondja Tóth Szabolcs, dalszerző, a Sugarloaf gitárosa is, akit a jobbító-szándék vezetett a Könnyűzenei Szerzői Véleményező Bizottságba, és akit a kezdetek óta tart ott a remény, a javítás lehető-sége. Mint mondja, törekednek a reprezentatív összetételre, így van köztük csak dalszerző, szerző-előadó, dj, rádiós szakember, előadó-menedzser stb. egyaránt. A Könnyűzenei Szerzői Véleményező Bizottság most éppen rádiós-televíziós pontértékek meghatározásánál használt idősávokkal kapcsolatban vizsgálódik. Ezeknél a felosztásoknál ugyanis nem teljesen másod-perc-arányos a felosztás, hanem sávonként meghatározott pontértékek alapján számolják a jogdíjakat. Így meglehetősen nagy jogdíjkülönbözet keletkezik (33%) a 3 perc alatti, ill. az ennél

ÖNKÉNT ÉS DALOLVASZERZŐI VÉLEMÉNYEZŐ BIZOTTSÁG AZ ARTISJUSNÁL 2 .

Ismerhetjük őket szerzőként, dalszövegíróként, dj-ként, rádiósként, vagy mint barátot. De nem biztos, hogy tudjuk: ők az Artisjus könnyűzenei Szerzői Véle-ményező Bizottságának (SZVB) tagjai. A zenepiacért, a zenei alkotók érdekeiért dolgoznak önkéntesként, elhivatottságból, szakmabeliként. Második rész.

SZABÓ ANDRÁS

27

BELSŐSÉG

hallgatott Bartók Rádión. Ugyanakkor rend-kívül különböző a két rádió műfaji profilja – utóbbin többnyire komolyzenét játszanak, ami négyszeres szorzóval szerepel a felosz-tásban. „Jelenleg is zajlik az a vita, hogy jo-gos-e az ilyen mértékű kedvezményezettség a rádiókban nehezen szóhoz jutó műfajok (komoly, jazz) javára. Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, hogy egy hallgatottsággal ará-nyosabb felosztás érdemi jogdíjnövekedést hozna-e a Petőfin elhangzó műveknek, vagy észrevehetetlen lenne a nyereség – miközben a komolyzenei oldalon, ahol jóval kisebb a művek számossága, kivéreztetné a rádiós felosztást…”

Bíró Zsolt – ismertebb nevén Dred – egy-kori rádiósként már a kezdetektől szorgal-mazta a rádiós elhangzási adatok feldol-

gozását digitális technológiákkal. Így igazi SZVB-s sikerként értékelte, amikor az audio fingerprint technológiával már 36 rádió ada-tait vette figyelembe az Artisjus. Zsoltot a jogdíjkifizetések megértése iránti vágy ösz-tönözte arra, hogy részt vegyen a bizott-sági munkában. „Gyerekként az érdekelt, hogyan működik a kisautó, ezért darabjaira szedtem. Ezt az elemző énemet itt kiélhe-tem, és ráadásul segíthetek másoknak is”. A rádiós témák mellett mélyrehatóbban a koncertek jogdíjaival foglalkozik. „A hazai élőzenei fellépéseken 75%-ban magyar

zene szól, tehát valószínűleg a hazai szer-zők egyik legfontosabb bevételi forrását jelenti”. Éppen ezért javaslataikkal egyaránt csiszolják ennek a területnek beszedési és felosztási rendszerét is. „Korábban a szer-ző gyakran csak a felosztáskor tudta meg, hogy mikor, hol hangzott el a műve – vagy éppen azt, hogy az adott felosztásban nem kap egy rendezvény után jogdíjat. Az a cé-lunk, hogy az Artisjushoz bejelentett összes rendezvény adata láthatóvá váljon az érin-tett szerzők számára, és így a lehetséges hiányosságokra már a felosztás előtt fény derüljön. Az új felületen állapotjelző segíti majd a szerzőket a koncertes jogdíjak nyo-mon követésében.” Az online fejlesztése-ken túl, Dred fontosnak tartja a koncertek felderítésének megerősítését is az Artisjus részéről – vagyis, hogy minél több rendez-

vényt jogosítson a jogkezelő. „A legutóbbi felosztás adatai igazolják erőfeszítéseinket. Az idei őszi koncertfelosztásban 5168 kon-cert után fizettek jogdíjat a szerzőknek, ami 12%-kal több a tavalyi novemberi felosztás-hoz képest. Idén, ugyanebben a felosztás-ban 5324 szerző kapott jogdíjat, ez pedig 7 %-os növekedést jelent.”

Péter János, a Firkin zenekarvezetője hozzáteszi, ennél még több koncert kifize-tése rendeződhetne, ha nem a szervezők felelőssége lenne a koncertműsor elküldése az Artisjushoz. Sok rendezvénynél ugyanis

már ebben a fázisban elakad a folyamat. „Faramuci helyzet az, hogy éppen attól várjuk a koncert adatait, aki a legkevésbé érdekelt - hiszen a szervezőnek kell a jog-díjat kifizetni. Arra keressük a megoldást, hogyan válhatna a műsor leadása az elő-adó felelősségévé.” Mint mondja, persze ez is csak akkor nyújthat igazi megoldást, ha mindez tényleges felelősséget jelentene, és motiválttá válnának - akár az őket kép-viselő EJI-vel együttműködésben. Ne felejt-sük, például egy saját szerzeményeket nem játszó előadó kevésbé lesz érdekelt a szer-zői jogdíjas „papírmunkában”. „Megoldást jelenthet, ha az előadó által leadott kon-certműsor láthatóvá válna a Szerzői Infor-mációs Rendszerben a szerzők számára. Ők ezt jóváhagynák (vagy visszautasítanák), majd a koncertszervező is visszaigazolná az

előadók és szerzők által már rendben talált adatokat. Így a szervezőnek mindössze a folyamat végén lenne szerepe az adminiszt-rációs munkafolyamatban.” Ezzel közvetve a szerzők és az előadók is befolyásolhatnák saját koncertes jogdíjaik sorsát. A javaslatok kidolgozásáig és idevágó szabályok módosí-tásáig a szerzők a Szerzői Ügyfélszolgálatra, emailben küldhetik el koncertlistáikat – és műsoraikat ellenőrzésre.n

–AJM– FOTó: WLCSEK ANDRÁS

PÉTER JÁNOSBÍRÓ ZSOLTTÓTH SZABI

28

29

KOMOLY

D+SZ: Zenészcsaládból sokról hallani, de az már korántsem ennyire megszokott, hogy egy generáción belül két zeneszer-zőt is adjon egy ház. Milyen hatással volt, hogy öt évvel idő-sebb bátyja, Sári József is komponálásra adta a fejét?

SL: Sőt, hadd egészítsem ki: Bánk fiam is zeneszerző, lassan húsz éve végzett, így most már hárman vagyunk. Jóska bátyám-mal tulajdonképpen párhuzamosan alakult az életünk. Neki óriási szerencséje volt, hogy az ötvenes években fölvették a pannon-halmi bencés gimnáziumba. Az ott tanító szerzetesek – többek között Szigeti Kilián egyháztudós és orgonista, a gregorián eu-rópai hírű tudósa, aki felfedezte bátyám zenei tehetségét – tu-lajdonképpen az egész életüket a tudományuknak és a diákok-nak szentelték, akik előtt bármikor nyitva állt az ajtajuk. Bátyám hazahozta ezeket az élményeket és tanulmányokat, amelyeket a bencésektől kapott, és nekem már az általános iskolai éveim alatt biztos volt, hogy a zene fogja meghatározni a további élete-met. Persze akartam mozdonyvezető is lenni, de melyik gyerek ne

szeretett volna? Apám állomásfőnök volt egy Pannonhalmához közeli kis állomáson. Szolgálati lakásban lakott a család, vonatok rohangáltak tizenöt méterre az ágyunktól.

D+SZ: Szeret-e ma is vasúton utazni?SL: Ha messzebbre hívnak, akkor mindig, de akár még Győrbe

is szeretek vonattal menni, mert az úton van időm felkészülni. Nagyon hasznos időtöltés, és tulajdonképpen a kezdetek óta így van, mert a győri iskola egyórányi vonatútra volt Győrasszonyfá-tól. Ezalatt majdnem megtanultuk az anyagot.

D+SZ: A vasútvonalak villamosításával szinte teljesen eltűn-tek a vonatozás ritmikus zajai, emiatt nem csalódott?

SL: Dehogynem! Hiányzik az esti tűzijáték, amit okozott a moz-dony, az a hatalmas monstrum – egy élő szörnyeteg, persze nem a rosszindulatú fajtából –, az a hatalmas ősállat, aki prüszkölt, szuszogott, tüzet okádott, szórta a csillagokat. Nagyon élvez-

„A zeneszerzők félszeg emberek, átadják a terepet a zenészeknek” – vallja az Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas komponista, Sáry László. Magát is nehezen megnyílónak tartotta, de a tanítás és a színház örökre megváltoztatta – olyany-nyira, hogy később pedagógiai módszert dolgozott ki tanítványai improvizációs készségeinek fejlesztésére. Lokomotívhangokra, gongra és füttyre is komponált már, módszere pedig kétségkívül egyedülálló: sokan úgy képzelnénk, zeneszer-zőként elegendő csupán a szükséges darabszámú építőelemet összeilleszteni, ám a Sáry-zene szerzője a szükségesnél mindig több elemet hoz létre, hogy azok aztán újabb darabokban találják meg végső helyüket. A hetvenes-nyolc-vanas évekbeli magyar avantgárd zene kimagasló alakja, az Új Zenei Stúdió alapító tagja január 1-jén ünnepli hetvenötödik születésnapját, ezen alkalomból beszélgettünk vele.

A SZÖRNYETEG, NEM A ROSSZINDULATÚ FAJTÁBÓL

SÁRY LÁSZLÓ, ZENESZERZŐ

}

30

}

KOMOLY

tem, bár tiszta mocsok lettünk, mire hazaértünk. De nem tudtuk megállni, hogy ne húzzuk le az ablakot, ezt újra és újra meg kel-lett néznünk. Szokták mondani, hogy valószínűleg innen eredhet bennem a ritmika intenzív akarása és feldolgozása, ez majdnem minden darabomra egzakt módon jellemző. A kilencvenes évek-ben készítettem egy darabot a Magyar Rádió elektronikus zenei stúdiójában, Decsényi János meghívására, aki többedmagammal felkért engem is, hogy a magyar tájak hangjairól írjunk műveket. Természetes volt, hogy a vonatokkal kapcsolatos darabot írok, mert a hatvanas évektől kezdve gyűjtöttem helyszíni felvétele-ket. 1983-ban kiadtak egy kiváló hanglemezt a magyar lokomotí-vokról készült felvételekkel (Hungaroton SLPX 19213), ezt, illetve a saját forrást használva született meg a gőzmozdonyok hang-jaiból álló Etűdök gőzmozdonyokra és a Lokomotív szimfónia. Ez teljes mértékben konkrét zene, nem hangszeres, és nem is elektronikus, hanem kizárólag a mozdonyok és a környezetük – sínek, váltók, a győri állomás jóformán érthetetlenségig torzító hangosbemondói – által produkált hangok.

D+SZ: Ez a montázstechnika – ha nem is ennyire explicit mó-don – nem csak ebben a művében érhető tetten.

SL: A hangkollázs mindig nagyon érdekelt engem, és most is nagyon foglalkoztat, hogyan lehet különböző anyagokat ze-neművé összekovácsolni úgy, hogy ami létrejön, utaljon a mű ősforrására, de új minőséget is hordozzon. A festészetben ez mindig is gyakori jelenség volt, a zenében már jóval ritkábban fordul elő, Mozart és Stravinskij voltak a mesterei, mondhatni, mindenkit tudtak utánozni. Az irodalomban pedig még nehezebb ügy, a kevesek közé tartozott Weöres Sándor, aki nagyon jól értett hozzá. Őt régről ismertem személyesen is, voltam is nála párszor vendégségben, és a Katona József Színház kamrájában most készül egy kétórás produkcióm, a Dob és tánc – maga a cím Weörestől ered, ez meghatározó műve volt –, zenével, mozgás-sal és hanggal, amelynek egy-egy részlete havonta megszólal. A tételek összefüggő láncolatát szimfonikus szvit formájában jövő tavasszal fogjuk bemutatni. A Dob és tánc című költeménynek létezik felvétele a költő hangjával, az lesz tulajdonképpen ennek a nagy szvitfüzérnek a középpontjában. Emiatt mostanában so-kat foglalkozom Weöres Sándorral.

D+SZ: Jellemző, hogy amikor új darabbal foglalkozik, a nap minden percében arra koncentrál?

SL: Állandóan. Mindenhova viszem magammal. Mindig nálam van a jegyzetfüzet, mert bármikor eszembe juthat valami, és azt rögtön felírom. Ez a huszonegy tételből álló mű annyira szerteága-zó, hogy mindenféle kis, apró mozzanatot fel kell jegyezni. Elkép-zelhető, hogy nem használom sohasem, de lehet, hogy épp az a mozaik lesz majd a kiegészítője egy másik darabnak. És valószínű-leg ebben áll a veszélye is: sokszor nagyon nehezen teszek pontot a műveim végére. Vannak korábbi darabjaim, amikkel teljesen meg

vagyok elégedve, mert nem lehet se hozzátenni, se elvenni belőlük. Mondhatni, jó pillanatban születtek. De több olyan művem van, amelyeket valószínűleg túlságosan gyorsan sikerült befejeznem, és olyan részek vannak még bennük, amelyek kívánják a kidolgo-zást. Szitha Tünde zenetörténész a kezdettől fogva végigkísérte az Új Zenei Stúdió munkásságát, egy tanulmányában (Paródiák és metamorfózisok Sáry László műveiben) ő világított rá arra, hogy jellemző munkamódszerem az anyagok és szerkezetek újrafogal-mazása, újraírása. Ezt a műfajt a középkorból eredő eredeti jelen-tése alapján paródiának nevezhetjük, de a köztudatban élő értel-mezésével ellentétben nem azt jelenti, hogy tréfát űzünk valakiből, csupán annyi köze van hozzá, hogy a paródia forrását, jellemzőit nagyon jól kell ismernie a szerzőnek. A középkorban divatosak vol-tak például a paródiamisék, azaz a korabeli világi zene motívumai alapján egyházi közegnek írt darabok. A szerzői öntudat akkoriban még nem létezett ebben a mai, őrülten felfokozott értelmében, sőt, örömmel töltötte el a szerzőt, ha feldolgozásra érdemesnek bizonyult a műve. A szerzői jogok megjelenésével változott meg a felfogás, pedig Weörestől tudom, ő is egészen más okból bújt egy régi kor költőnőjének figurájába.

D+SZ: Nem lehet túl sok beszélgetést fellelni, amit önnel készítettek az elmúlt években. Azok közé a zeneszerzők közé tartozik, akik fontosnak tartják elmagyarázni a közönségnek a művei születésének körülményeit, vagy alkotásai mélyebb dimenzióit?

SL: A közönség igényli, ha a szerző bepillantást enged a művei mögé. Ennek a sorozatnak, amin most dolgozom, talán azért is van sikere, mert valójában műhelymunka: elemzésszerűen meg-mutatjuk azokat a mozgatórugókat, amik a darab magvát képzik, tulajdonképpen mikroszkóp alá tesszük a művet, a végén pedig összegezzük azt, amit a darabban hallottak, és a közönség ezt borzasztóan szereti. Pedig régebben nem szerettem beszélni – se magamról, se a műveimről. A szükség hozta, hogy változott a hozzáállásom: 1990-ben a Színművészeti Egyetemre kerültem, muszáj volt a növendékeknek olyan magyarázatot adni, hogy megértsék, mire gondolok, ekkor dolgoztam ki a Kreatív zenei gyakorlatok nevű módszeremet. Nem akartam se szolfézst, se összhangzattant tanítani, semmi olyat, amit az iskolában már megtanulhattak. Közelebb szerettem volna vinni a tanítványai-mat a huszadik századi zenéhez, hiszen akkoriban John Cage, Stockhausen vagy Boulez neve még korántsem volt itthon annyi-ra ismert, mint manapság. És ez a folyamat a műveimre is hatás-sal volt. Némelyik korábbi darabomban olyan bonyolult leírások vannak, amihez külön jelmagyarázat, tulajdonképpen megfejtési tabellárium szükséges. Megtanultam, hogy ahogy élőszóban, a darabokban is az a legjobb, ha minél egyszerűbben írja le a szerző azt, amit közölni szeretne. A színpadon pedig még fontosabb, hogy az ember a lehető legintenzívebben sugározza magából a mondanivalóját.

31

KOMOLY

}

D+SZ: A kortárs irodalom és a színház manapság kifejezetten szárnyal, főleg ha a zenével vetjük össze. Közel negyed évszázada a színházban zajlik az élete, milyen módon hat ez a zenéjére?

SL: Volt idő, amikor a műfajok nem éltek külön életet. A „klasszikus aranykorban” közvetlenül találkozott a mű a közönséggel, hiszen a középkori Európában a kultúra a templomokban zajlott, létrejött az előadó, zeneszerző és a közönség egysége. Még a huszadik század elejére is jellemző volt ez, Bartók is előadta saját műveit, a háborút követően szakadt szét a láncolat. Az Új Zenei Stúdió egyik lényeges törekvése éppen az volt, hogy ezt a hármas egységet próbáljuk meg visszaállítani. Ez sikerült is, igaz, a hivatalos zenei közvélemény megpróbált erről tudomást nem venni, hiszen különösnek, szokatlannak tűnt a hozzáállásunk. Komoly ellenállást éreztünk, de védett bennünket egyfajta háló is, ami Szigeti Pálnak, a KISZ Központi Művészegyüttes vezetőjének volt köszönhető, ő védte ki azokat a támadásokat, amiket ellenünk indítottak. Az Új Zenei Stúdión kívül akkoriban nem volt sok esélyünk. A Fészek Művészklubban indítottunk egy sorozatot, ami pár előadást ért meg. Stockhausen műveit elemeztük volna, de ha jól emlékszem, a kísérleti darabjainál – a Mikrophonie I és II, amiben mikrofonokkal kell hangmintákat venni egy hatalmas gong egyébként nem hallható hangjairól – elvérzett a dolog. Egy már akkor is nagy befolyással bíró zeneszerző Stockhausent „fasiszta vil-lanyszerelőnek” nevezte, azt hiszem, ez elég jól jellemzi a hangulatot.

D+SZ: Az Új Zenei Stúdióval sikerült mindent megvalósítaniuk, amit szerettek volna?SL: Szőllősy András mondta, hogy az Új Zenei Stúdió működése óta már nem le-

het úgy komponálni, ahogy korábban. 1971-től kezdve hetente voltak előadásaink, ahol egy-egy művet szétszedtünk alkotóelemeire, és bemutattuk, mire érdemes figyelni, este pedig koncertszerűen előadtuk a darabokat, amikor a közönség már ismerősként üdvözölhette ezeket a műveket. Ennek most is lenne létjogosultsága. A hallgatóság pillanatokon belül érzi, hogy mely darabok jók és értékesek. Nem igaz az a híresztelés, hogy „mumus” lenne a kortárs zene. A sajátjainkat is beleértve több mint 600 művet adtunk elő. Amikor manapság összejövünk egy-egy koncertre, ugyanazokat a szavakat használjuk, és ugyanúgy értjük egymást félszavakból, mint korábban.

D+SZ: Sokszor és sokak által emlegetett kérdés: a magyar színészek – többek által kritikával illetett – muzikális kvalitásai hogyan változtak az elmúlt évtizedekben?

SL: A legtöbb színháznak elsősorban prózai színészekre van szüksége. A Katona József Színházban szerencsénk van, mert a fiatal színészek zöme nagyon muzikális: énekelni tudnak, és sokan játszanak hangszeren. Olyan apparátust mindig elő lehet te-remteni, amellyel elő lehet adni zeneileg is számottevő műveket. Persze egy zeneszerző mindig nagyobb apparátust szeretne, de ez legtöbbször anyagi és logisztikai okokból is megvalósíthatatlan. Egy komponista akkor tud teljes mértékben jó darabot írni, ha magáévá teszi a gondolatot, hogy a rendelkezésére álló apparátust valójában ő találta ki. Nyomot fog hagyni a művön, ha úgy születik, hogy közben szenved tőle az ember! Bizonyos differenciáltsággal – hasonlóan a tangram nevű játékhoz, ami csupán hét kü-lönböző elemből áll – elő lehet állítani bármilyen formát, nagyon kevés elemből is lehet működőképes darabot írni. Nekem is időbe telt, míg rájöttem erre.

D+SZ: Részt vett a darmstadti nyári új zenei kurzuson 1972-ben, és az ott hallottak közül leginkább a tengerentúlról érkező repetitív zene hatása volt a legemlékezete-sebb. Ezzel az irányzattal, ami kifejezetten nem német, és nem is európai, hogyan ismerkedett meg?

SL: Az Új Zenei Stúdió tagjai közül töb-ben találkoztunk Darmstadtban Christian Wolff amerikai zeneszerzővel, aki Cage köréhez tartozott, és közvetlen, nagyon kedves ember benyomását keltette. Ab-ban a pillanatban, hogy elmondtuk neki, magyarok vagyunk, és nagyon szeretnénk Cage-darabokat, Steve Reicht játszani, a nála lévő összes kottáját odaadta ne-künk. Sőt, megígérte, hogy küld többet is. Bizonyos kapcsolataink az ő jóvoltából alakultak ki, hiszen nem tudtuk, hogyan tudnánk felvenni a kapcsolatot Steve Reichsel vagy John Cage-dzsel. Amikor elkezdtünk ismerkedni a minimálzenével, olyan ütemfajtákkal szembesültünk, ami csak „útjelzőként” áll a kottapapíron. Hiá-ba kezdtük el tanulni Reich műveit, olyany-nyira nem volt gyakorlatunk, hogyan kell játszani, hogy szükségünk volt etűdökre, előgyakorlatokra. Emiatt írtam meg a Ko-tyogó kő egy korsóban című darabomat, aminek az a lényege, hogy fogaskerekek módjára csatlakoznak egymáshoz a szóla-mok. Aztán a sors úgy hozta, hogy a mű kinőtte magát az etűd kategóriából – az Amadinda a mai napig játssza.

D+SZ: Lemezre rögzített életművében a kétezres évek közepéig – főként más szerzőkkel összehasonlítva – tulajdon-képpen folytonosság volt megfigyel-hető, hiszen gyakran vettek fel új Sáry-

32

LISTÁK

33

KOMOLY

művet. Az elsőre evidensnek tűnő kérdés sok esetben más-más választ szül, így felteszem: fontosabbnak tartja-e egy darab felvételét az élő koncertnél?

SL: A zeneszerzőnek mindkettő nagyon fontos. A hanglemez nagy előnye, hogy a felvételkor lehetséges kicsiszolni a kisebb problémákat és egyenetlenségeket, tisztább képet tudunk nyúj-tani a darabról, mint egy koncerten. Jellegéből adódik a hátránya is: egy felvétel mindig ugyanaz marad, ahányszor csak meghall-gatom. Ezért nem is szoktam túl gyakran hallgatni a saját da-rabjaimat, mert egy idő után már nagyon kívánnám a változást. A koncert azért nagyon jó, mert élő dolog, sőt, az még örömte-libb, ha nemcsak egyszer, hanem másodszorra, vagy még több-ször eljátsszák a darabot. Ez egy nagyon nagy tanulmány a ze-neszerzőnek, az élő előadás borzasztóan fontos. Ha nincs még kiadva a darab, akkor mindenképp korrigálok, előadási jeleket teszek a kéziratba, fogadom a zenészek visszajelzéseit, de egy előadás a közönség miatt is fontos. Mert ott és akkor mérem le igazán, hogy rendben van-e a darabom.

D+SZ: A minap meglepődve láttam a nevét a Katona József Színház plakátján, Joël Pommerat: A két Korea újraegyesítése című darabjának szereposztásában.

SL: A zeneszerzők többnyire félszeg emberek, nem szeretnek szerepelni, inkább átadják a terepet a zenészeknek. Én viszont az Új Zenei Stúdióval a kezdettől fogva aktívan részt vettem a játékban – saját és mások darabjaiban is –, és mindig is nagyon szerettem a saját műsoromban szerepelni. Van olyan része a da-rabnak, ahol föltétlenül szükségeltetik, hogy pár percre megje-lenjek a színpadon, sőt, egy angol szöveget éneklek, és magamat kísérem harmonikán. Ezt nagyon szeretem. Szeretem a színhá-zat. Másfajta tapasztalatot ad, mint amit az ember akkor szerez, amikor kortárs zenét játszik a pódiumon.

D+SZ: Közel három évtizeddel ezelőtt azt mondta, az egyéni stílus nemhogy nem foglalkoztatja, hanem az egyéniség sze-repét majdhogynem korlátnak érzi. Ez a felfogás kifejezetten hasonlít a polifónia elterjedése előtti időkre, ahonnét kevés zeneszerző nevét ismerjük. Nem azért, mert nyoma veszett a pergamenről, hanem nem tartották fontosnak feljegyezni.

SL: Nem változott a véleményem. Most, hogy dolgozom a We ö res-műsoron, eszembe jut, hogy ő is ugyanezeket mond-ta. Lehetséges, hogy olyan intenzíven húzom meg a vonalakat, ahogy az csakis Sáry Lászlóra jellemző, és senki másra, de nem azért, mert törekszem arra, hogy fejlesszem az egyéniségemet. Véleményem szerint az egyéniségre nem lehet „törekedni”. Tu-lajdonképpen rengeteg művet írtam, és nagyon érdekelt, hogy a különböző hatásokat, amik értek, ne hárítsam el magamtól. Van, amit átengedek, mert nem érdekes a számomra, és van, ami rávi-lágít egy régebben született műre, és újraértelmezi.

D+SZ: Január 1-jén lesz hetvenöt éves. Másképp várja a szü-letésnapját, aki az év első napján ünnepel?

SL: Furcsa dolog ez, alig vagyok hetvennégy éves, már az év első napján betöltöm a hetvenötöt. De az az igazság, hogy sose foglalkoztam ezzel. Amíg az ember képes megőrizni a lelkese-dését – vagy ahogy egy kritikus írta, a gyermeki világát –, addig nincs semmi baj. Valami biztosan ki van mérve minden embernek, de én szeretnék még egypár évet élni, mert nagyon sok dolog van még, amit szeretnék megvalósítani.n

INTERJÚ: NÉMETH MARCELL

FOTó: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ)

}

sáry lászló

1940. január 1., Győr.

A zeneszerző, zenepedagógus 1966-ban szerzett zeneszerzői diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1970-ben Jeney Zoltánnal, Vidovszky Lászlóval, Eötvös Pé-terrel és Kocsis Zoltánnal hozták létre az Új Zenei Stúdiót, mely a kortárs zenei szcéna jól ismert zeneszerzői és előadói műhelyévé vált itthon és külföldön: 1972 és 1990 között több mint 600 kortárs zenei mű kapcsolható a stúdióhoz.

1972-es darmstadti utazása ihlette, hogy olyan új zeneszer-zési irányokat keressen, melyek különböznek a bevett euró-pai gyakorlattól. Hangok (Sounds for....) című 1972-es darabja, már ezen elgondolás jegyében készült. A Sáry-módszer, azaz a Kreatív zenei gyakorlatok az új zenei gondolkodás alap-elemeihez nyúlik vissza, útbaigazítást nyújt bizonyos zene-szerzői módszerekhez, fejleszti az improvizációs készséget és a koncentrációt. E pedagógiai módszerét a hetvenes évek közepétől alkalmazza sikerrel zeneiskolás gyerekek körében, és tanítja zenetanárok számára világszerte. 1990-tol a Katona József Színház zenei vezetője. Több mint nyolcvan művet írt a kamarazenétől a kamaraoperán át a zenekari művekig. 1998-ban Lokomotiv szimfóniája 3. díjat nyert a 7. alkalom-mal megrendezett Nemzetközi Elektroakusztikus versenyen (IREN). 1999-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadé-mia rendes tagjává választották. Sáry László munkásságának elismeréseként 1979-ben Kassák-díjat, 1986-ban Erkel-díjat, 1993-ban Bartók–Pásztory-díjat, 2000-ben Érdemes Művész címet, 2008-ban Kiváló Művész címet kapott.

PROGRAMAJÁNLÓ

jordan rudess lelke ipadbe költözikJordan Rudess, a Dream Theater billentyűse lemintázta összes kedvenc hang-ját, és gigantikus iPad appba csomagolva árulja, tíz dollárért. A Jordantron egy gigabájtos csomag, 57 hangot tartalmaz, szép zengető van építve hozzá, és van egy csomó izgi performanszlehetősége is, mint a rendes szintiprogramoknak általában.

kinn az ipades prophetÚjabb klasszikus algoritmus az Arturiától, táblára portolva: igaz, csak meg-felezve, de kijött az iProphet, ami azt jelenti, hogy csak a nyolcvanas évek hibrid-digitális klasszikusát, a Prophet VS-t élvezhetik az iPadesek, az analóg Prophet V-öt nem, az ára viszont mindössze tíz dollár.

táblás szuperszinti a korgtólA Korg újradefiniálja a mintaalapú iPad-hangszerek világát, hamarosan ér-kezik ugyanis a Module, ami pár hangszert tud csak, de azokat a teljes tökéletességet fogja nyújtani. Alaphangszerek lesznek benne, 90 program-variációban: zongorák, orgonák, némi vonós satöbbi, rajtuk pici effekt, ját-szik melléjük MIDI fájlokat, meg fel is tudja venni a saját kimenő hangjelét. A hangokat elég nagy részletességgel, jó nagy hangmintakönyvtárból nyomja majd, és különböző bővítőkkel tovább turbózhatjuk – lesz hozzá például kétgigás zongora is –, a lejátszási polifónia pedig az iPad típusától függ. Még a legegyszerűbb kettes iPad is előad egy 32-es polifóniát, a legújabbakra pedig 72 a garantált.

androidon az amplitubeEzt is megértük: az IK Multimedia bemutatta az AmpliTube androidos verzi-óját, ami ily módon az első gitáreffekt a platformra. Nem szépséghiba, csak az Android sajátossága, hogy kikötik: a Galaxy Note 4 vagy a Galaxy Note Edge okostelefonokon fog működni csak, mert ezeknek van megfelelően gyors audiórendszere. Húsz dollár az ára. n

PROGRAMOK IPADREhASZNOS HOLMIK

Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak aján-lunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével.

34

35

36

DAL+SZERZŐZENEIPAR

A NÖVEKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN

A KULTURÁLIS ÉS KREATÍV PIACOK FELMÉRÉSE AZ EU-BAN

A kreatív és kulturális iparágak (kki-k) nagy rugalmassággal alkalmazkodtak a gazdasági válság kihívásaihoz. A digitális innovációban előfutár szerepet töl-tenek be, így a jövőben tovább növekedhetnek. A kki-k 7,1 millió embert foglal-koztatnak közvetlenül, ez az EU aktív népességének 3,3 %-a.

Az EU-ban működő kki-k több mint ötször annyi európait foglalkoztatnak, mint például a telekommunikációs ipar.

A kki-k vonzzák a fiatal munkavállalókat: a munkahelyek 19,1%-át 30 év alatti dol-gozók töltik be. A kki-k körében a gazdasági nehézségek idején is nőtt a foglalkoz-tatás, így a kki-k az EU fontos munkáltatójaként az európai gazdasági növekedés motorjának számítanak.

kulturális és kreatív iparágak

fém- és acélipar 5,0

élelmiszertermékek (ideértve az italokat is) 4,8

autóipar 3,0

vegyipar 1,3

telekommunikáció 1,2

vendéglátás 7,3

építőipar 15,3

7,1

Foglalkoztatottak száma (millióban)

37

DAL+SZERZŐZENEIPAR

Forrás: Creating growth: Measuring Cultural and Creative markets in the EU, EY, December 2014

28 ország / 11 fogyasztói piac: 535,9 milliárd eurós forgalom

Az európai könyvszektor a

világon a legnagyobb

Naponta 100 millió újság kerül eladásra

és terjesztésre

Több mint 1 millió munkahely; a

telekommunikációhoz hasonlóan

Az Európában bejegyzett több mint 493 000

építész többsége kkv-ban vagy vállalkozóként

dolgozik

Az online reklám 2008 óta évi

12%-kal nőtt

A leglátogatottabb 10 nemzetközi fesztivál

közül 5 Európában kerül megrendezésre

A lekérhető videoszolgáltatások piaca 2008 és 2012 között ötszörösére

nőtt

930 millió látogató évente

5 európaiból 4 naponta legalább 2

órát hallgatja a rádiót

A videojáték-ipar 2012 és 2015 között 9%-os növekedésre

számíthat

A világ 10 leglátogatottabb képzőművészeti múzeuma

közül 7 Európában van

PIACVEZETŐK:

EuropaCorp, Kinepolis,

Nordisk Film, Pathé, Zentro

pa

PIACVEZETŐK: BBC World Service,

Radio France Internationale

PIACVEZETŐK: :

King, Rovio Entertainment,

Ubisoft

PIAC

VEZE

TŐK:

Ae

das,

Fos

ter a

nd

Part

ners

, Sw

eco

PIACVEZETŐK:

Christie’s, Dorotheum,

Van Ham

PIACVEZ

ETŐK:

Publi

cis, W

PP G

roup

PIAC

VEZE

TŐK:

BBC

, BSk

yB, E

ndem

ol,

RTL

Grou

p, T

F1

PIACVEZETŐK:

Grupo Planeta, Hachette, Holtzbrinck,

Pearson,

Random House

PIACVEZETŐK:

Deezer, Spotify,

Universal

PIACVEZETŐK:

AFP, Axel Springer,Egmont, G+J,

Thomson-Reuters

PIACVEZETŐK:

Donauinselfest M

usic Festival, La

Scala,

Sziget Music Festival

Könyvek Napilapok & folyóiratok

Reklám

Előadó-művészetek

Film

Rádió

Videojátékok

TVKépzőművészetek

Építészet

kultúra és kreativitás európában

Zene

Munkahelyteremtés 2008 és 2012 közöttEurópában –0,7%

A kki-k körében +0,7%

39

JOGI ESETEK

A FENEKED A GYENGÉMKim Kardashiant most igazán felbosszantották. Van ugyanis egy fitneszmodell, aki – hasonlóképpen a reality-sztárhoz – méretes kerek fenekéről készített sajátkáival, ún. belfie-kkel szerez az interneten egyre nagyobb rajongótábort. Kim szerint a másik nő őt utánozza, ezért jogi úton szeretne fellépni riválisával szemben. Ha lehet hinni a pletykalapoknak, akkor valahol a napfényes Kaliforni-ában talán épp most dugják össze a fejüket az ügyvédei, hogy kitalálják: védhe-ti-e copyright a nagy feneket, és a pózolást.

A SZERZŐI JOGI VÉDELEM HaTÁRaI

A kérdést komoly szerzői jogi szempontból kell megközelíteni. Mit is véd a szerzői jog? Az irodalom, a tudomány és a művészet bármely alkotását, ame-lyeknek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni-eredeti jellegük van. A szerzői jogi védelem erősen a szerző személyéhez fűződik, hiszen az ő gondolatainak kreatív kifejezésére vonatko-zik. A védelem lényege, és gazdasági ereje abban áll, hogy mások a művet csak a szerző engedélyével használhatják fel (pl. má-solhatják le, készíthetnek róla fotót, vagy tehetik egy másik mű részévé), amiért a szerző ellentételezést kérhet. Tehát a szerző dönthet úgy, hogy nem ad engedélyt, vagy eltilt másokat a fel-használástól. Világos, hogy a szerzői jog gazdasági hatalommal jár, ezért a védelem határainak feszegetése a gazdaság- és kul-túrpolitikai lobbi visszatérő tárgya.

Jó, de mi a helyzet Kim tomporával? Érdekes felvetés, de a szerzői jog nemzetközi és magyar alapelvei szerint is egyértelmű a válasz. Egy velünk született testrész senki-nek sem az alkotása, tehát még akkor sem állhat fenn rajta szerzői jogi védelem, ha az szokatlan, más, mint a többi. Ezen nem vál-toztat az sem, ha a hátsó nem igazi, mert a plasztikai sebész ilyen eredményében (még ha alkotásnak is neveznénk) sem valósul meg szellemi tevékenységéből fakadó egyéni-eredeti jelleg.

Más a helyzet a fotóművészeti alkotással, hiszen egy művészien beállított aktfotónak van egyéni-eredeti jellege, így a fotóst valóban megilleti a szerzői jog. Ha egy ilyen kép egyedi, különleges beállítását, színeit, árnyékait koppintja a másik fotós, ott megállapítható lehet a jogsértés. A pletyka alapján azonban úgy tűnik, Kim nem egy konkrét képének utánzásán, és nem is fotóművészként háborodott fel, hanem azon a jelenségen, hogy más is megoszt hasonló témájú képeket.

És a fenékpózzal?Nem alkotás, nem egyedi, nem eredeti, ilyet bárki tud, tehát rö-viden: nem védett! Tény, hogy a másik hölgy növekvő népszerű-ségével elhappolja a magazinmegbízásokat, de ez a működő piaci verseny velejárója. Kim, bele kell törődnöd.

De én már hallottam olyat, hogy…Az Egyesült Államokban születtek elutasító és megerősítő dönté-sek is például az esztétikus sportmozdulatok szerzői jogi védelme tárgyában (elsősorban baseball és kosárlabda területén). Mivel a sport nem olyan szellemi tevékenység, ami az alkotó szemé-lyiségének kreatív kifejezését célozza, ilyen védelem elsődleges indoka a sportközvetítésekből befolyó bevétel, és a versenyelőny biztosítása volt más csatornákkal szemben.

Ez azonban komoly veszélyt hordoz: itt már nemcsak a sport-mozdulatok és a fenekekről készült képek posztolásának szabad-sága a tét, hanem az, hogy van-e jogi alapja annak, hogy másokat eltiltsunk, befolyásoljunk valamilyen tevékenység szabad végzésé-ben – egyéb ok nélkül – pusztán azért, mert az minket bosszant, vagy anyagi előnytől esünk el miatta.

Pedig Kim is valami ilyesmit szeretne…A szerzői jog a szerzői művet védi, tehát nem ez a szerepe. Bár a tengerentúli bíróságok hoztak már itthoni szemmel mérten bizarr döntéseket, de ami a popsikat illet, remélem, a szerzői jogi véde-lem megállapításáig még ők sem merészkednének. n

FODOR KLAUDIA FRANCISKA

FOTó: SHUTTERSTOCK

40

41

GENERÁCIÓK

D+SZ: A generációs beszélgetések szükségszerűen mind történelmi léptékűek. Ez-úttal meddig menjünk vissza a múltba?

id. Novai Gábor: Mondjuk 1963-ba. Pont abban az évben alakult az első zenekarom, mikor Magyarország villamosítása befejeződött: augusztus 20-án volt az első koncer-tünk, és aznap kapcsolták be ünnepélyesen az utolsó falut is az elektromos hálózatba.

D+SZ: Családi hagyomány a zene?id.N.G.: Apám nem nagyon foglalkozott a zenével, leginkább csak felhasználóként,

bár persze pár Mozart-operára azért elvittek. Viszont elmesélte, mekkora élmény volt számára, mikor régebben kórusban énekelt. Ez meg is ragadt bennem, és onnantól tudtam, hogy valami ilyesmit én is kipróbálnék. Aztán bejött a beatkorszak, amikor mindenki elektromos gitárt fabrikált magának, és pickupot tekercselt ajtómágnesre, és ez engem is berántott.

D+SZ.: Emlékszel valamiféle első pillanatra?id.N.G.: Igen. Elmentem egy nyitott ablak alatt, ahonnan kiszűrődött a Beatles Twist

and Shoutjának a bevezető gitárriffje, és ez a pár hang gyakorlatilag meghatározta az egész zenei pályafutásomat. (Nevet) Minden ember más-más zenéhez vonzódik, rólam kiderült, hogy én inkább erre vagyok fogékony. Hozzá kell tenni, hogy maga a zene eb-ben az őrületben akkoriban olyan 20%-ban lehetett fontos az emberek számára. Velem mégis az történt, hogy meghallottam azt a riffet, és onnantól kezdve csak a zenével, a zenéléssel akartam foglalkozni. És valamivel később ugyanígy jött a dalszerzés: amikor meghallgattam az első Gitárpárbajon Szörényi Leventéék dalát, akkor rögtön eldön-töttem, hogy én is dalokat fogok írni. Hazamentem, és azonnal írtam is egyet. (Nevet) A Kisstadionban zajlott a Gitárpárbaj: Kovács Andor és Pege Aladár képviselték a jazzt és zseniálisak is voltak, de az akkori közönséget már csak a beatzene érdekelte. Amikor aztán Leventéék megjelentek, ugyanaz történt, amit a Beatles-filmeken is látni: az óriási ovációtól és sikítástól szinte semmit nem lehetett hallani a zenéből. Az akkori erősítők eléggé kis pilinckák voltak... (Nevet)

D+SZ.: Ahhoz azért elég hangos volt a beatzene, hogy a felnőtteket felidegesítse.

id.N.G.: Persze, és rosszul is szólt, meg torz is volt, de ez valahogy nem számított. Az is jellemző volt egyébként a korra, hogy kevésbé akadtunk fenn a technikai prob-lémákon, sokkal inkább a tartalom volt a lényeges. És hát voltak problémák bőven, mert az elektromos gitár volt a nagy új-donság. Annyira fontos és meghatározó volt az új hangszer ebben az amatőr és autodidakta korszakban, hogy csakis ezen keresztül képzelhettük el a zenét.

D+SZ.: És nagyon hamar nagyon jó zenék is születtek elektromos gitáron. A jelenből nézve elég robbanásszerűnek tűnik a dolog.

id.N.G.: Borzasztó közhely, de a beat-korszak társadalmi értelemben tényleg forradalmi volt. A beatzene a fiatalokhoz kötődött, akik életfelfogás, világnézet és persze ízlés terén is szöges ellentétben álltak a háború utáni, megmerevedett generációval.

D+SzZ: Ma nem látszik semmilyen for-radalom, és talán a generációs ellentétek sem ennyire élesek. Milyen hullám emel-het fel ma egy fiatal zenészt?

MAJD ELMÚLIK, MAJD MEGJÖN

Rákaptam, hogy mikor elindulok egy-egy interjúra, meghallgatok valamilyen dal-lamtapadós zenét beszélgetőtársaim művei közül, így azt dudorászva kerekez-hetek oda. A Casino Twist ezúttal annyira gyors tempót diktált, hogy vagy tíz perccel korábban érkeztem a kelleténél.

IDŐSEBB ÉS IFJABB NOVAI GÁBOR

}

42

ifj. Novai Gábor: Ma teljesen más a zene szerepe és a jelentősége is. Rengeteg ok-ból kifolyólag a hallgatói ingerküszöb is annyira ki van tolva, hogy reménytelennek tűnik olyasmit létrehozni a könnyűzené-ben, ami úgy megragadná az embereket, mint akkor. Sőt: a mai nagy sztárok közül nem egy csak annyit tesz, hogy átemeli a hatvanas évek zenéjét mai környezetbe, és tulajdonképpen nem ad hozzá sem-mi újat. Még a mai popzene is abból az energiából merít. Ha meghallgatok abból az időből egy eredeti felvételt, úgy tudok beleborzongani, ahogy mai zenébe soha-sem. Valami olyasmi van benne, amit ma sokkal ritkábban látok megnyilvánulni a popzenében.

D+SZ.: Nagy zenefogyasztó vagy?ifj.N.G.: Igen. Nagyrészt mai zenéket

hallgatok, de jazzista mivoltom miatt álta-lában olyasmiket találok érdekesnek, ami-ket a nagyközönség talán kevésbé ismer. De még a friss, forradalminak szánt zenék vagy hangzások sem jelentenek akkora új-donságot, mint a kezdetekben.

id.N.G.: Egész más a zene szerepe az emberek életében, a forradalmat nagyon hamar felváltotta a szórakoztatás. Azért persze a nyolcvanas években még volt egy videóforradalom és megjelent a szá-mítógépes zene is. És megjelent a dark is: odáig a dalszövegek alapvetően pozitívak, vidámak voltak, de egyszer csak jöttek a sötét oldalról szóló dalok, amik hatalmas táborra találtak azzal, hogy megtagadták a vidám popvilágot.

D+SZ.: Hogy illeszkedett ebbe a hely-zetbe a rockandrollos Hungária?

id.N.G.: A Hungária new wave zenekar volt. Nem nosztalgia, hanem az ötvenes évek és Rocky Sharp visszatükrözése a nyolcvanas években. Pont úgy, ahogy a punk is táplálkozott az ötvenes évekből: zenei téren a lázadással, külsőségekben az eltúlzott frizurákkal, az ocelot-mintás ru-hákkal és hasonlókkal.

D+SZ.: Talán a teljes körűen kidolgo-zott fikció miatt tűnhet nosztalgikusnak a Hungária. Az aprólékos környezet, a karakterek, a nyelvezet nagyon sokat hozzátettek a produkcióhoz. Hogyan raktátok össze?

id.N.G.: Mi akkoriban eljutottunk Nyu-gat-Berlinbe, ahol olyan három évvel elő-rébb jártak, mint a magyar ízlés. Ott láttunk ilyesmit. Volt egy helyi menedzserünk, aki szemüvegeket árult a bolhapiacon, ő szed-te össze a szükséges relikviákat. Itthon persze ezek miatt a külsőségek miatt is az egész nagyon gyorsan kivirágzott, mert itt még csak hasonló sem volt. Még a Hun-gária dalaira esetleg ráfoghatnánk, hogy nosztalgikusak, mert ezek a rock and roll egy-egy nagy hőséhez kapcsolódó számok és stílusok reinkarnációi voltak. Volt Chuck Berry, volt Bill Haley, és mindenki más, és mindenkinek megvolt a maga felelőse a zenekarban. Zeneileg megírni ezeket a dalokat nem volt túl nagy kihívás, sokkal érdekesebb feladat volt a szöveg. Végül annyira sikerült adaptálni azt az amerikai zenét és hangulatot, hogy szinte népzenét csináltunk belőle: a Limbó Hintót ma is ál-landóan játsszák a szórakoztatóiparban és koncerteken is.

D+SZ.: A Limbó Hintót nullától száz-éves korig bezárólag egyaránt szerették.

id.N.G.: Mi voltunk az első családi zene-kar! (Nevet)

D+SZ.: Elérhetőnek tűnt egy ekkora siker azok után, hogy a Generál lehanyatlott?

id.N.G.: A Generál a lemezsikerekhez volt kötve, és azért bomlottunk fel 1978-ban, mert a lemez nem ment. A Könnyű álmot hozzon a szél nem ment, pedig Charlie ugyanúgy énekelte, mint később. És énekelt még szórakoztató dalt is, a Kü-lönös szilvesztert, de hiába. Ugyanis éne-kelt funky rockot is, ami abban az időben nem volt kompatibilis a közönség ízlésével. Ilyen volt például a Zenegép, amit először eléggé bizonytalanul mutattam meg neki,

idősebb novai gábor(Budapest, 1949. 02. 13.–)

Novai Gábor, Nova: énekes, basszus-gitáros, zeneszerző, szövegíró, produ-cer, menedzser. A magyar poptörténet egyik meghatározó figurája, nélküle aligha lett volna olyan sikeres a Generál, a „nagy” Hungária vagy akár a Dolly Roll. 1970-ben már a Zé-Gé, a Corvina és a Rangers basszusgitárosa, majd 1971-től a Generál együttes basszusgitárosa és vokalistája lett Révész Sándorral, Ka-rácsony Jánossal, Reck Lajossal, Ákos Istvánnal. Egy évvel később már övéké a Táncdalfesztivál közönségdíja és ha-marosan Lengyelországtól Hollandiáig sikert sikerre halmoztak, bár a nyuga-ti karrier a „szokásos” vasfüggönyön inneni módszerekkel elakadt. Novai írt slágereket a révészes és a charlie-s Generálnak egyaránt, majd 1979-ben távozott a zenekarból és beszállt a Hungáriába, amelynek földindulássze-rű sikere és annak utórezgései még a távoli jelenben is érezhetők. Az évtized végétől egyre több előadónak írt és producerelt dalokat, így a Pa-dö-dőnek, a GM49-nek, az Unisexnek, Sugár Bercit menedzselte, majd 2003-ban létrehozta a Marót Viki és a Nova Kultúr zenekart. A Hotel Menthol musical társszerzője Fenyő Miklóssal, Huszka Jenő-díjas, többszörös arany- és platinalemezes – és nem mai számokkal számolva.

GENERÁCIÓK

}

43

de ő azonnal mondta, hogy jó lesz, és el akarja énekelni. Később az is ikonikus dal lett, de akkoriban itthon nem nagyon ütött be. Pedig Nyugat-Berlinben, ahol a War előzenekara voltunk, ott nagyon sze-rették ezt a fajta zenét: a németek annyira imádták Tátrait, hogy a koncert végén a kedélyek lecsillapítására le kellett kapcsol-ni a villanyt. Lám, megint a villany! (Ne-vet) Nyakunkba borult a War menedzsere, hogy azonnal menjünk velük előjátszónak az egész európai turnéra, és még az ilyen-kor szokásos ezer márkát sem kell kifize-tünk. Kell-e mondanom, hogy Tátrai nem kapta meg az útlevelet? Ez aztán végképp elvágta a zenekart, de nem volt mit tenni: történtek ilyenek abban az időben.

D+SZ.: Ma útlevél is van, de akár egy szobából is lehet nemzetközi sikert csi-nálni. Hogyan használja ezt ki egy pálya-kezdő jazz-zenész?

ifj.N.G.: A YouTube, a Facebook és tár-saik mindennapos használatban vannak mindenkinél. Ami ezzel jár, az egy folya-matos önmenedzselés is, mindenki maga készít mindent: zenét, fotót, videót. Ez szinte új műfajok megjelenését is elhozza, például divat lett a lo-fi.

D+SZ.: Okoz bármilyen izgalmat ben-ned, ha valaki Új-Zélandon meghallgatja a zenédet?

ifj.N.G.: Egy kicsit. Azért csak kicsit, mert ez a fajta zenehallgatás nagyon sze-mélytelen. A legtöbbször véletlenül, egy megosztás miatt épp csak odakattintanak a zenénkre; jó esetben elmerülnek benne pár percre, aztán mennek is tovább. Nyil-ván egy nagyobb, sokmilliós kattintásszám valamivel több izgalommal jár.

D+SZ.: Egy jó videóval akár össze is jöhet ennyi. Eleve videóban gondolkodik egy mai zenész?

ifj.N.G.: Egyre inkább arra jövök rá, hogy polihisztor-üzemmódba kell átmenni, és nem lehet csak zenésznek lenni. De egy

jó videóval is nagy szerencse kell, hogy az embert sokan megismerjék. Továbbá rá is kell érezni valamire, ami megfogja az em-bereket. Emiatt tudják az amatőr, filléres próbálkozások legyőzni a drága, profi vi-deókat is akár. De hogy sikerül-e, az szinte teljesen kiszámíthatatlan.

D+SZ.: Ez már a sláger-faktor világa, ahol a szerencsének is különös szerep jut. A magyar pop-Fortunát azonban so-káig a Magyar Hanglemezgyár pincéiben tartották láncra verve.

id.N.G.: Aki benne lehetett a Huszon-négyben – mert ennyit adtak ki akkoriban egy évben – , az már befutott. A többi vi-szont, aki mondjuk mindenféle szubkultú-rát akart kiszolgálni, az nemigen kerülhe-tett be. Ebből a külső tömegből valahogy mégis bejutni néha elég véletlenszerűnek tűnt. A mi esetünkben az történt, hogy egy napon szólt Wilpert Imre, hogy lesz az Ifjúsági Parkban egy új zenekarokat bemutató program, és minket is hívnának, ha lenne saját, magyar számunk. Hatal-mas önbizalommal azt lódítottam, hogy de hiszen van! (Nevet) Ez volt pénteken, és jövő csütörtökre összeraktuk az első lemezt. Még papírról olvastam a Casino twist szövegét, el is rontottam, úgy kellett a felvételen utána javítani. Azóta is elron-tom ugyanott. (Nevet) A műsorba kerülés így teljesen véletlen volt: szerencse, hogy épp arra jött Wilpert és rákérdezett. Addig a Hungáriával nem foglalkozott senki.

Szintén óriási szerencse volt, hogy Erdős Péter elment Bulgáriába Csepregi Évával Trabanton egy hétre, így titokban megcsi-nálhattuk a Rock and Roll Party című le-mezt. Erre másképp nem kerülhetett volna sor, mert ők Fenyővel homlokegyenest szemben álltak. Akkoriban kezdett lehe-tővé válni, hogy máshol felvett anyagot is bevigyenek a Lemezgyárba, és mi voltunk az első zenekar a Kóbor János alapította stúdióban. Ahogy kész lett, rögtön be is vitte a felvételt, mindenkinek megmutat-ta és marhára tetszett is. Úgyhogy mire

GENERÁCIÓK

ifjabb novai gábor(Budapest, 1990. 01. 09.–.)

A becenevén Novan 2014-ben diplomá-zott a Kodolányi János főiskola dzsessz tanszakán, dzsesszzongora előadómű-vész szakon. Elsősorban a hatvanas évek zenéi, ezenkívül még autentikus és nem autentikus blues és dzsessz ér-dekli minden mennyiségben, a népzene és ezek ötvözete, vagy bármilyen szem-pontból progresszivitást mutató pop és dzsessz. Zenei mindenevő. Egyik is-mertebb zenekara a főiskolán alapított Nemti, melyben saját népzenei ihletésű kompozícióit mutatja be a dzsessz szű-rőjén keresztül. A produkció a maros-vásárhelyi nemzetközi jazz versenyen és az Alba Regia versenyen különdíjas lett. A zenekar első nagylemeze 2015 első felében várható. Gábor tagja a Zom-bori zenekarnak is, amely progresszív „folktronicát” játszik, mely már lassan három éve működik és a Petőfi Rádió MR2 Akusztik című műsorában is be-mutatkozott. Gábor talán legismertebb zenekara jelenleg a Petőfi Rádió által is kedvelt Blahalouisiana, mely Ameri-ka déli államainak zenéje által inspirált, indie-s, motownos hatású produkció.

44

GENERÁCIÓK

Erdős hazajött, addigra Bors Jenő már eldöntötte, és többször többeknek el is mondta, hogy ebből márpedig lemez lesz. Így Erdős is be kellett adja a derekát. Megjelent a lemez, és olyan öt-százezer eladott példány lett belőle. (Nevet) De hozzá kell tenni, hogy egy megjelenés akkoriban olyan nagy dolog volt, hogy még a Híradóba is belekerültünk.

D+SZ.: Gondolom, feltétel nélkül támogatod a fiad a ze-nészségben. Nálatok hogy álltak ehhez?

id.N.G.: Apám véleménye eleinte az volt, hogy ez nem zene. Eleve az elektromos gitár sem hangszer, ellentétben mondjuk a hegedűvel, ami megszólal önmagában is. Valahogy úgy voltak vele, hogy majd elmúlik nálam ez a dolog. Aztán, amikor már kerestem vele annyi pénzt, hogy nem tőlük kellett kérnem, akkor elkezd-ték kicsit komolyabban venni. És amikor a Generállal Ki mit tud?-nyertesek lettünk, akkor már elfogadták, és büszkék voltak rám.

D+SZ.: Számodra mióta világos, hogy zenész szeretnél lenni?ifj.N.G.: Nagyon sokáig nem érdekelt különösebben, bár jár-

tam egy darabig zeneiskolába, de a skálázós szemléletű oktatás nem tetszett túlzottan. Ez egészen az érettségiig így volt, amikor

átgondoltam, hogy pontosan mivel szeretnék elmélyültebben foglalkozni, és megértettem, hogy igazán mélyen csak a zene ér-dekel. És akkor neki is álltam komolyan gyakorolni.

id.N.G.: Azért már születése óta érdekelte a zene, állandóan benne volt: például a musicalünk bemutatóján már ott táncolt a fináléban kisgyerekként. (Nevetnek) Amíg az én szüleim abban

reménykedtek, hogy majd úgyis elmúlik nálam a zene, én inkább úgy voltam ugyanezzel, hogy majd úgyis megjön nála.

D+SZ.: Mi az, amit minden korban érvényes tapasztalatként vagy jókívánságként meg tudsz fogalmazni a zenészséggel kapcsolatban?

id.N.G.: A legfontosabb a nyugalom. Ahhoz, hogy zenélni, al-kotni tudj, alapvetően béke kell legyen körülötted. Az, hogy ez nekem mindenféle szempontból megadatott, hallatlan szerencse – és ezt kívánom a fiamnak is. „Egy a jelszónk: tartós béke!” (Nevet) n

INTERJÚ: HEGYI GYÖRGY–BIHARI BALÁZS

FOTó: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ)

}

45

46

47

DAL+SZÖVEG

Irodalmon innen és túl Radnóti Miklós azon kevés huszadik szá-zad ikonikus figuráinak egyike, akik nem távoli, homályba vesző, irodalomkönyv kötelező olvasmányaként megismert alakok. Rad-nóti nyelvezete, mondanivalója tiszta és világos, a szó minden értelmében, míg életútja és értelmetlen halála a század első felé-nek egyik szimbolikussá vált története.

Életét rengetegen feldolgozták, elemezték: a 2014-es év pedig különösen hangos volt, hiszen ez évben hunyt el 101 évesen özve-gye, múzsája, Radnóti örökségének ápolója, Gyarmati Fanni, míg novemberben a költő halálának hetvenedik évfordulóját ünne-pelte az ország, majd az elhunyt özvegy hagyatékának ügyében bolydultak fel a kedélyek, decemberben megjelent Fanni naplója, 2015 januártól pedig Radnóti verseit már nem védi a szerzői jog.

Hogy a költő-középiskolai tanár versei most is közös emléke-zetünk aktív része, száraz adatokkal foglalkozó Excel-táblánk is jelzi, ahol 186 versmegzenésítést találunk neve mellett. És va-lóban, az eltelt évtizedek során számos zeneszerző zenésítette meg verseit, illetve épített egy-egy vers köré komplett zeneművet műfajtól függetlenül. Zeneszerzőink között ugyanúgy megtalál-juk Bárdos Lajos kórusműveit, mint Farkas Ferenc, Hollós Máté vagy Kadosa Pál, Ránki György darabjait és sorolhatnánk. Ágnes (Vanilla) talán az utóbbi évek egyik legismertebb popelőadója, aki Radnóti munkásságával gazdagon foglalkozott, hiszen egy egész albumot is megjelentetett a költő megzenésített verseivel. Both Miklós gitáros-dalszerző szintén egészestés műsort állított össze Radnóti születésének századik évfordulója alkalmából 2009-ben. Hogy Radnóti lírája mennyire átível szubkultúrákon, a legérdeke-sebb példa az eredetileg extrém metálcore-ban utazó Blind Myself zenekar Négyszögöl albumsorozata, mely második lemezén a Két karodban című Radnóti-szerelmes vers hallható. Az egyik leg-népszerűbb felvétel Szabó Balázsé, aki még zsenge ifjúként talált Radnóti verseire, majd zenésítette meg a Bájolót. Ezt a dalt vitte a Suhancos zenekarba, és annak felbomlása után játssza azóta is, mely koncertjeinek egyik csúcspontja. n

–AJM– / ILLUSZTRÁCIó: NÉMETH GYULA

DAL+SZERZŐ TOp 10

KÉT KaRODBaNZENESZERZŐ: FÖDŐ SÁNDORELŐaDÓ: BÍRÓ ESZTER QUINTET

BÁJOLÓZENESZERZŐ: SZaBÓ BaLÁZS–KŐHÁZY FERENCELŐaDÓ: SZaBÓ BaLÁZS BaNDÁJa

LYDIÁHOZHORaTIUS FLaCCUS (FORD. RaDNÓTI MIKLÓS) ZENESZERZŐ: SEBŐ FERENCELŐaDÓ: SEBESTYÉN MÁRTa, SEBŐ FERENC

MINT ÉSZREVÉTLENÜLZENESZERZŐ: GRYLLUS DÁNIELELŐaDÓ: KaLÁKa

HETEDIK ECLOGaZENESZERZŐ: BOTH MIKLÓSELŐaDÓ: NapRa

OKTÓBERZENESZERZŐ: TOLCSVaY LÁSZLÓELŐaDÓ: HaLÁSZ JUDIT

KÉT KaRODBaNZENESZERZŐ: FERENCZI GYÖRGY, KORMOS LEVENTEELŐaDÓ: FERENCZI GYÖRGY ÉS a RaCKaJaM

ÉJSZaKaZENESZERZŐ: NÉMETH FERENC, pOpOVICS GYÖRGY ELŐaDÓ: KÁVÉSZÜNET

ÁHITaTZENESZERZŐ: FRENYÓ ÁGNESELŐaDÓ: ÁGNES

aZ ÉJSZaKaZENESZERZŐ: KRaSZNaHORKaI LÁSZLÓ ELŐaDÓ: ÚJHOLD

KI GÉPEN SZÁLL FÖLÉBELegelőször is elnézést kérünk minden-kitől: Dal+szöveg rovatcímünk nagyon esetlennek hat a 20. század egyik leg-fontosabb magyar költője, műfordítója esetében, meglehetősen félreérthető, pejoratív felhanggal is bírhat akár.

RADNÓTI MIKLÓS (1909. 05. 05–1944. 11. 09.)

48

IRODALOM

takács zsuzsa

A gyász előérzeteSzenvedésre lettünk mi.Szenvedni annyi, mint diadalt aratni.Oh, hány éles vasnak kell rajtunk faragni,míg méltók leszünk, hogy az Ég királyabeállítson majdan szobros csarnokába.(Babits-dézet az Onkológiai Intézet falán)

1.Fölriadtam, mert egy ajtó becsapódott,félelem fogott el, hogy most haltál meg,és a szél bevágta a nyitva felejtett ajtót. Vagy szándékosan hagytad volna nyitva, hogy tudjam távozásod idejét? Hajnali három óra volt. Két fekete lepke szárnya súrolta arcomat, ahogy a lakást körbejártam, két undorító hírnök. Az egyiket agyon-ütöttem, szétmorzsolódott a zseb-kendőmön és a holtsápadt falon. A másik a szívembe fészkelte be magát, petéket rak, azokból kelnek ki a hátralévő napok.

2.A gépek lélegzenek és alszanak helyetted.Lehunyt szemmel, frissen borotválva fekszel bárki boldogtalan látogató előtt.Te vagy a legszebb a kórteremben! Izmos karod, arányos mellkasod előttünk megmutatkozik. Hiába öltöztem hófehérbe, szándékom ellenére folynak a könnyeim.

3.Alszol mélyen a közös teremben.Beveszem én is Eunoctinomat. (Ó, boldog éjjel – eufónia!) Ha álmodsz is, meg nem mondanád, milyen rémeket látsz. Szeretnék üveg arccal ébredni, ha egyszer itta reggel. Nem tükröz semmit. Bevágja egy hirtelen kerekedett vihar. Csörömpölés, szilánkok. Ó, üveges szemem.

4.Nem húzok fekete úszósapkát.Veszek inkább egy reményzöldet! Mint smaragd-palota ablakaifekszenek a vízre zöld szemei.

5.Azt álmodom, hogy ismeretlenmárkájú kocsit vezetek őrült iramban. Nincs rajta fék, nem is értem, hogyan, megáll mégisa kereszteződésben. Azután piros jelzésnél veszteglek (úgy tudom, napok óta). Egy gép könyörületes szívére bíztam magunkat.

6.Egy égszín zsámoly az ágyamellett. Térdelni tehették oda.Térdelek hát és közben látom magamat – térdel szegény.

7. Tizedik napja alszol. Míg bentjártam nálad, egy szélrohambenyúlt a nyitva hagyott ablakon és fellökte az állólámpát, amit tőled kaptam. Pusztuljon minden, azt akarja.

8.Ott járkáltál altatás közben a Kék Golyó utcán.Ó, Kék Golyó! Végigszágulda burkolaton, leüti, aki áll.

9.Tizenkilencedik napja fekszel értünk a hófehér teremben. fagyoskodsz és verejtékezel, hogy elmehessünk felesleges dolgaink után. Ott fekszel,

sötét szempillád verdes, de súlyos szemhéjadat nem tudja fölemelni, nem ül meg rajtunk tekinteted, a zöld madár.

10.Legyen úgy, ahogyan tegnap volt? Ne legyen! Új nap következik akkor:a monitorra rossz paraméterek rajzolódnak. Pálcikák folynak kifelé, görbék laposodnak.

11.Mától korán esteledik.Reggeli hattól sötétek az utcák.Az éjszaka világít hidegen.Árnyak sodródnak,vakok haladnak egymás mellett.

13.Ha érintene bárki, jéggé dermedő keze leválna rólam azon nyomban.Holdverte árnyék a fényverte utcán állok, hogy beengedjenek.Egy ablakban gyerekfej nagyságú, fekete muskátlik bólongatnak. Egy öntözőkanna hullatja rájuk könnyeit.

14.Egyszer csak megelégeled,lesz majd sírás, rettegtem előre, ha majd az Ég királya beállít téged szobros csarnokába – és lett. Süt a kültéri Nap.

takács zsuzsa

Takács Zsuzsa Tiltott nyelv című verses-kötetéért kapott Artisjus-díjat az idei évben. A szerző Budapesten született 1938-ban, 1963–64-ben a havannai egyetemen dolgozott magyar anyanyelvi lektorként. Ezután a Budapesti Közgaz-daságtudományi Egyetemen tanított, majd 1990–től tizenegy éven át spa-nyol–portugál nyelvi tanszékvezető do-cens volt. Írói pályája műfordításokkal indult. Versei a 60-as évek közepétől

megjelentek például az Élet és Irodalom-ban, az Új Írásban és a Kortársban. Első önálló verseskötetét 1970-ben adták ki Némajáték címmel. Számos nívós szak-mai elismeréssel jutalmazták – többek között: József Attila-díjat, Déry Tibor-díjat, Radnóti-díjat, Weöres Sándor-díjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját és Kossuth-díjat kapott. n

3

4