Ké·t arany bl\jszál.

l.

A söt~tség ~ala.

'. Zuhogott az eső, Bürü sötétség Bzállt' le a'S~dovec völgyre. Az a sötétség, melyet csak

_ fenyőerdő tud- szőni : éjszakából, .feketéeen-söld.galyak sürüjéból, fekete, füstös nehéz ·őszi ködből. .Az a sötétség; melyben imbolyog a sötétségnehéz

_.puha tömege, hogy itt-ott még. sürubbre sötéted.... jék..Melyben kitágul a .szem, hogy belefurődjék

a sötétség falának náraony-nehéa, bársony-feketeéjjelébe. .. ' Allt a sötétség fala és mégis mozgott. Moz-"~c1:watlan v~lt és mégis ide-oda. folyt.

:Néha egy-egy -felhőfoszlány megakadt afá- , .- . kon, de csakmínt egy .fehérebb Böt~tség függött

a sürü galyak között. Ha elhusödott, egyesrongygyá Bzéttépve maradta fenyö -tlln. - .

E sötétségbe, zugott a patak morajló hullámafolytonos egyformaséggal, de közbe megujuló.erővel, mely 'ismét. elgyöngült, mínt egy örökösmelódia örökké Visszatérő üteme. '-,

.. ' Szinte láttatta e hang, a patak, hol lapkaután kapó fehér macakékként felugráló habját,hol ismét jégtükörszerUen elsimuló vizét. , .:: Néha még egy más, hang iB hallatszott' asötétben: 'patkók dobbanása a távol .köves. uton.

1,·

Közelebb, jöV:e1.'a,'~hang"e8endesedett~,;'mig 'egé­szen elIiémmll", ·de;mas' ~@ra:j,' ~váffit,@:tta~,Ugy'hal­

lats'zo:tt" iovasolt_ :áHiliiattalt meg, ,Fegyveres. emberek szállliattak le" aléről, mert ére. csörre- .nése hangzott a kövön. Most halkitott beszéd isvegyült a patak zúgásába : .

- Tovább -így nem haladhatunk! - szóltegy parancsolásra, de egyszersmind óvatosságra'ssokott hang.

, - Hát maradjunk itt ...:... felelt a másik. ­Rakunk tüzet,' ha lehet. A fenyők alatt nem isér ugy az .es.ó., -~

. - Ugyan. mit gondolsz ?llyen közel azországuthoz! Tudod, hogy dij van kitüzvefejünkre.\;> - Hiszen minket nem .érhet baj l..

-:- Persze, hogy 'nem, de minek koptassukhiába, a fegyvert? Aztán kár volna még jobbanmagunkra súdítaaí .azt·· a darázsfeszket,melyet anádorispán költött.. ki ellenünk. '

- Áz mindenütt utánunk, lesz - felelte amásik a bísalmas . cseléd modórával, .kinek min­dent szabad mondanl s kit ura míndig' érdemesit .feleletre. '.

Csakugyen . egész természetesen válaszolt aparancsoló hangu: '

. - Dehogy lesz, őrizkednek ők a vadonba.jönni. Most, már' csak meajünk altárhogy~ Nemmessze . lehetünk a. BukovinkátóI, ott j;uhászok' 'tanyáznak~ náluk' maradhatunk,' inig pÚ'kada 'hajnal. Onnan lesz valami' csapás a havásra sreggel to.vább meaetttuk Ha ,egyszer elérem

, cédrus. palotámat. Dobosánkán; nem jön ott senkiutánunk. ,A lengyel királynak más dolga van, azitteniek meg tuqják,. hogyeokan nem jöhetnek,kevesen pedig' nem mernek. '

E" beszéd alatt a· két- vándor lassan kerestéutját' a patak' mentén. Félelemtől horkoló lovaikatmaguk után vezették. ..

Egy,' tisztásra értek; hol-a sötétség fala la­zábban .volt építve. Neki. vágtak a hegyoldalnak,tapogatósve nyomról-nyomra- lépve a szálas erdő

tör~sei közöttbukd·ácsolva a gyökereken, esuszvaaz apró köves, agyagos partokon. '-~

,- Csak legalább .fáklyánk volna! - szólt assolga, , .' . .',- -Nemelőször'járunk .sÖ'tétben,.Ivanom 1 -

felelt az nr. ' . ''.~ 'De még ilyen sotétet talán nem értem

soha. Aztán könnyü nJ~ked, te bűbájos vagy, telátsz' a sötétben is, d(;~o"mindig. azt hiszem, hogyvalami ,fekete ;falba ütöm ..~ fejemet.

- Puha ez a . sötétségfal~,. Iván. Csak In­kább a fenyőtörzsekre 'vigyázz, tartsd magad eléakezed,akkor.két .s2iem,helyett:öt ujjal látsz.

. Iván messslre maga elé tar-tot-ta kezét, ahogygazdája mondta, Három 'éve követte már, hároméve nem tett mást, mint azt, mit ura mondott. ­_Bámulattal,raj:ö.ngással'függött r~jta,; 'egy fel-sőbb lenyt látott benne, ki igazán mindenre. képes.

'Merta .sö.tétség ;siirü fátyola Dohos.lovagottákarta el. A .legszebb ,és legerosebb férfit, kiakkortájt hetedhétcraságoa 'élt, őtet. és hüségesszolgáj,át,.Markulesek:lvánt,.egy sírniri pásztor­fiut, Jrlt.Doboaa medve karmai köz,ül mentettmeg. Azó'ta Iv,án. ;egy'percr~ ,se -hagyta,el,.követte,kísérte. Ha ·szabadban 'háltak, fe~yOgalya;kból,,mohből ágyat' vetet.t neki. Ha ottnon voltak, tisz­togatta .fegyveré~t, ,szobáját, ruházatát. Olykor ti­linkózott neki, mert Dohos :Szerette s muzsikát

: és .néha kedve' telt 'benne, hogy előtte táncot" járjanak. '

'8 a ssígoru .lovag, ld halállal büntette a leg­kisebb elíenmondást, Ivánt soha m~gegy' rosszszóval se illette. '

Sokszor, ha órtálltá :fiu kalandos utjaikbanDobos észrevette, hogyfárad'tanhuzodik összeszőke szempillája nagykékszéme felett,a lov-agkivette a kezéből a 'fegyvert: «Pihenj egy. kiskorig fiam, addig. örködömén». '

Markulcsek restelte elfogadni a kegyességet,·de DobOB csak folytatta: «Hát azért "vettel.ek kia medvekarmaiból, hogy most a fáradtság tépjen __.ssét ? Gyenge vagy te még ahhoz».

~. És te.gazdám?' hogy ·~Isz. meg nyugalomnélkül ?

~. Én ? l' ---: mást nem szólt -a lovag, .de. 63

,''eis ssöbaa oly végtelen önbizalom, oly határta­. lan góg, oly szomoru elszántság' volt. kifejezve,.. hogy. Iván' szó nélkül és alázatosan. teljesítette

ura kegyes parancsát, lefeküdt lábaihoz s· gond-talanul elaludt. '

Most nem voJt ssükség e fjgyelemre,' mertalvásról most szó Bem lehetett. 'Orák teltek, mígvégre egy tisztáshoz értek.

,Inkább ,tapogatva, mint látva, meglelték ajuhász' kunyhóját, a nagy fakerités mellett, mely-ben a juhok, háltak. ",

A kunyhö csak egy nyitott fedél volt, előtte

még létssott nehány veres parázs, feketére üsz­kösödött 'szirkók között, elhamvadó tüznek gyengemaradéka. . ,.

Iván rázörgetett a kunyhóra, , mi .felesleges",volt-ugyan, mert a. juhászt .már ugyis felébresz-tette kutyájának őrült ugatása. '

A, juhász keresztet vetett, fejsséjéhez kapott, "aztán esititotta 'kutyáját, .hogy, ,hallja, merről

jön a veszély, ugy lépett az utasok elébe.Iván csak odaszólt neki :" «Dobos », mire a

juhász nagy bálálkodéaba fogott: «Kegyeskedjél'beljebb kerülni, " mindjárt rakok tüzet, levágokegy gyenge bárányt,,8ütök pecsenyét»..,

:...- Soh'se süss te' pecsenyét! - felelte .alovag-de adj egy korty zsendicét, szomjaa va­gyok, aztán rakjál tüzet, az ,jó lesz.

, , 'Nemsokára égettatüz. Iván egy sürü fenyőfa

alá kötötte a lovakat, hol a már ugyis szünófél-ben lévő eső nem érte őket. '

Csak most látszott meg, milyen különös álla­'tok: egyik sárga, másik fekete, de alakra, for-.mára, mintha csak ikertestvérek lennének, töké­letesen egyenlők; nem ilagyon nagyok; de erőit

osontuak, széles -o szügygyel, nehéz fejjel, lelógó_ fülekkel. Ez idomtalan' fejben oly nagy .és tüzes

szem világitott, hogy szinte ijesztő volt belenézni.,Az erős csánkok hosszu .azörrel voltak benőve'.

rendkivül Izél~s paták szolgáltakalapul a boson-. .. tOB teremtményeknek. '

E két lomha ánat,~gyors futásban elérhe.tetlenvolt, fár8d~ágot nem ismert, napokig megélt egypár füszálon, is.

r. Hirnevük majd oly messse terjedt, míntDobosé és társaié. -

Sokan a lovakat ls b!}bájosnak tartották. .-' Táltos az, beszélni is tud - mondták,

különösen a feketéről. /Mások ázt állitották, hogy/ azon méntől szár­

mazik, melyen Atilla a hunnokat vezette.. Olykor estenden látták egy faluvégen sságul-dani, hogy a' rajta ülö lovas alakja, mint egy ­fekete, ércbe öu:tött saobor vonult el a tell holdréztányérja előtt. Lomhán csetlett-botlott a ló, ~nem volt oly' gyors futó, kit el ne ért volna. .

:- Jön a fekete lovas! - hangzott közeled­tére, B. mindenki menekült, mintha csak kísérte- -e-,

tet látna. I

Pedig,'Dobos igy uton nem lrtintott senldt,sőt sokakon segitett, kit bajban talált: ha kishavasi, lovat, látott, ki hiába igyekezett a kátyu­ból kíhuzní a nehezen megrakott fás-szekeret,nekí : állította "legényeit, kik egyet lódítottak a .szekeren, hogy akis ló tovább. inehetett.. Vagyha rongyokba' burkolt öreg, ember qidergett azuton, megtörtént, hogy odakiáltott egy vagy máskisérőjének: «Te Gyuró, ugyis rossz' már a köd-.mönöd, add oda ennek az öregnek, majd veszünk, másat Husston».

Akkor minden .legény igyekezett' ködmönét:odaadni, de Dobos mindjárt rendet csinált. Met­szöenveté ,oda: «Akinek- mondtam l» 8 a többiekmind tudták, hogy 'könnyen -átsf?jaladhat hegyes,éles kard]a a nem engedelmeekedön. . .

Kevés. szóval élt a lov-ag, de emberei oly fe­gyelmezettek és engedelmesek voltak, hogy a leg­j'abb katonáknak is beillettek volna.

Kisérői .mínd vidékbeliek voltak: vagy Jas­senow környékéről, vagy Lengyelországbó~. a.l=»ruth tájékáról. Rendesen tizenkét legénynyEi

- járt"mmdfehér .halináha, fe1iér'bö:r-kö'dmön~e b1­. tözve, fekete; bárányprémmel, báránybőr sipka a.fejükön télen-nyáron. .~ " . '. '

'Néha friss, piros' vérfolt akadt a fehér halínán.Isten -tudja, hol járhattak: ilyenkor? Püspök

palotáJából,. gazdag 'székesegyházból hozták/o el akincseket, aranyokat? Nem merte Benki megkér­dezni, mert ,az ,a lrirjárt róluk, hogy Dobos és

-serege sérthetetlen, mig ők a aseraükkel is meg-tudják verni az embert. . . .

. . Zár nem. állhat ellent nékik, fegyver nemfogja őket.. . .' . . '- . A legények maguk is hitték, hogy őket nem

bánthatja senkí, -csak egyedül uruk, parancsoló­juk, azért nem féltek senkit, csak egyedül őt.

Néha 'csak 'magába; ment el Ivánnal, ilyenkormég aserege setudsa, hol Járt ?~Kalandos, ve­ssélyes uta;k lehettek :azok, mert aKk'Űr mindigsok kines került a cédruspalotába, s a két ló ·is, '

/ ha megjöttek; mindjárt leheveredett ~ fenyógaly:'alomba,mintha:mégők is megsokalták voina az utat.. Egy ilyen titokzatos ,.járásrólértek ők most

, a Bukoyinkába, hol a juhászoknak medve a háló-. '. társa, farkaaaaellensége, .. '

Ismerős lehetett Dobos itten, mert az. ,öles, juhász,. hosszu zsíros"hajával, fekete zsíroaingé­

vel 'alig lelte helyét. Rola tüzet élesztgette,- hol "friss' vizet, hozott, hol , ~zsendieétkinált,egy göm­bölyli, fából kiv4jt füles. csészében. Hereegséged-.nek .szÓlitotta a lovagot, fen~:ógalyakból ülést

. , készitett neki, B a lovakat ellátta finom ropogósszénával.' -,

Mikor a hajnal lebontotta a sötétség .falát,hogy rózsaszinü sáto~1i" vonjon .aaerdé fölésely-

-mes felhőből, pirosló ködből, Dobos utra készült. .Egy aranypénzt adott a juhásznak, koronás em­ber képe volt az arany 'egyik oldalán, oroszlána .máaikon. . -

Iván előhozta a lovakat, tartotta a széles. kengyelvasat, mig .Dohos felszállt Milyen büsz­

kén, gyönyörüen ült. az .arenyosan kirakott nye­.regben, .hogy ömlött ki fekete göndör haja bár..

sonystívege alólJ p. is bőrbe volt öltözve, .csak- ­hogy sárga bórbe,'nyakát fényes aranylánc övezte,süvegjén ,egy nagy drágakő csillogott, de jobban

'-""csin~gott nagy fekete .-- szeme a SÜJ;ii fe]f~é. kon­dorulő szempillák alól. Fényes ,aranynyal. voltkardja is .kírakva, pisz,tolya,hosBzucS'övüpuskáfa. _

ll.

Acédruspalota. -

Ragyogó szép nap kélt az esős éjre, .kékeD'sugárzott az ég; . zölden tündöklött a möh,.,B,-;afenyő keménytúi, mintha .ezer .pókhálóval .lenné­nek át 'm:eg ';át,körül meg körül saőve, 'ugy fény-

: lett, esill()gottarajta beözönlőnapsugár, -a .míllló­. _nyi ezersainű harmat és esöcsepp.

.Mmthasziv·árványban járnán·ak, ugy meateka lovasok, keskeny uton, sürü fenyökkiizött, fela Dobosénkamsgasletáre.

.Nem ·látszott· semmi a -- siiriji:8égtől~esakmikor. egész közel értek, meredezteknehéz,kófalak a,zöld fenyők felett,

-Egyetlenegy bejárat nyilt a kókeritésbe :egy nagy íveskapu. .

Ehhez vezetett a meredek keskeny ut. Atöbbi'része a falnak sziklára volt építve,.·meg se lehe-

l· tett közelíteni,. hogy ostrom esetén esakís a kaput·'.. .-. kellett védelmezni néhány. fegyveressel, a többi-" hez ugy se jutott élő ember. . . .

Míkor a lovasok a bejárathoz értek, Ivánegy kü!önöstilinkónótával adott jelt. _

Azonnal kitárult a nagy vasalt tölgyfakapu.Nyikorgott a 'sarka, odaütódött a kőfalhoz belső

kilincse..A lovak az. ismerős hangra vidáman emel..

ték fel nehéz' fejeiket, érezvén az istálló közelét.Csákugyan ott voltak a köfalboa építve, 6-6

. _ Ióraszámitva mindegyik. De a. Táltos és a Gu- ­nárnak nagyobb helyet szántak, nem ís voltak

..··.· ··.······1 ·.·······.

__ '-o

-.;..-

'~·A1-:

'l,c:."

odakötve,szabadon moZ'ogbatt~k egy elrekesztett '.almos ketreeben. \"Még",más .ólak,' konyhak,cselédházak is vol..::tak·a k:őfalhoz rag~aztva.·Belül a falon nagy tér

, nyilf, Belefért volna 'egy kisfalu. Talán hajdan-valami király vára lehetett, de most nem látszott

,a várépületból semmi se!, A .legmagaeabb ponton szép lakóház állt,'gerendákból rakva" mint a falusi házak, csak­.hogy nagyobb, szebb, emeletes,. tágas és B ge-

. rendáknak szine mint 'az aranyba mártott bőré.

Mert Dobos lovag szeszélyéból nem idevaló fából.rőtták azt. Fenyö volt ugyan ez is, de. nem ekomor hegyeken termett.· Napsugárban nótt fel,

, tenger-szellőben hajlongott, tengeren, rengeteg ide­gen' országokon át hozták ide ~ Libanonbél. Mertlibanoni cédrus volt a palota minden gerendája,Cédrusfa ,a faragott oszlopok; melyek a tornáco ttartották, cédrusfa még a meatergerenda is aeínteremben, cédrusfa ~·párkányok, szemöldök-

.fák, Mérhetetlen kincsekbe került- a cédrusfátidehozni, de Dobos lovag igy 'kivánta..

Míkor beleszálltak az omladékba, mondtákneki .legényei: «épitsük fel a régi várat, van itt~ő elég». Deö azt felelte r «Jó még a kőfal, azt' "javitsuk ki. 'En csak egyszerü házban, akaroklakni, mint az édes anyám lakott».

Nagyon sserette az egyszerüt, -ha.' -kin-esekbe került.· ,

- Aztán a gerendák, összeomlanak, ha egy- ­szer a mí porunkat elfújta a szél, a kő pedig' ,megmarad. Ha a. sasok kipusztultak, minek 'adjon.a sasfészek verebeknek menedéket?

~ ,Benn a \ház közepéri a pitvarból tágas, d~

alacsony, terem nyilott, egy nagy asztal és pa­dokkal. Köröskörül a falon, 'állványokon, .vagy ,szegekre felakasztva ssebbnél-ssebb arany- ésezüstedények, drága kövekkel kirakott serlegek,nehézfedelü kannák. Egy különös emelvényen m'..,binos, gyémántos szentségtartó, előtte -bár üres ­volt :- 'mécs égett s Dobos, ha arra ment, mín__dig meghajlott előtte: '

i"

=-- Áz ·én ·Ur· Jézusom,' lakóháza! - mondta, néha magába, - meg 'aztán a nap'jelképe.A,nap 1Mindny~junk" éltetője, mindnyájunk atyja I, Ilyenkor kitárta karjait, B rajongóan kiáltott

fel: «En .Istenem! Atyám! Napkirály, vezérelj Ierősíts l bátoríts!» De csak ha senki sem -látta;kisérői előtt mindig komoly és nyugodt maradt, \még Iván előtt is, csakhogy vele beszélgetett,mig a többieknek csak parancsot adott. "

. A nagyterem mellett volt Dobos hálószobája:medve- és farkasbórökkel kibélelt oda Medve- és .farkasbőr . nyughelylyel, Puha és sötét volt itt'minden, pihenésre hivó, .megnyugtató, harci fára-dalmak, nyugtalan,ZÍvataros éjek után,

A lovag fekhelyét sok szürke, barna bürök ., között .egy sárga orosslánbör is takarta. A céd­rusokkal hozták ide, messse tengeren tulról Azodu. egyik ssögletében nyitott tüzhelyena ragyogó I

nap dacára, fenyötü2Á lángolt. Gyanta lehü füstje,rózsaviz illatával 8 a börök nehéz 8zagával ke...,veredett. Dobos a. keréveten hevert. Hatalmasalakj a csak. egy puha selyemszövetbe volt bur­kolva, olyan törökös bó selyemköpenybe..

Nagyot nyujtózott 8 Iván felé fordult, ki,miután gazdáját kiszolgálta, leült a börökre, lá-.baihoz. .

. - Men] pihenni Ivánom, fáradt.leh~t8z! Nemegérugrás Kassától idáig. Igaz, nem hiába jártunk,­kincses házunk gazdagabb lett, de az erő a leg­nagyobb kincs, azt kell kimélni.Menj aludni Iván I

- Nem tudok, gazdámI- Miért?

,.- Egy leányra gondolok.- Ki ne gondolna leányra? A leány és a

.virág legszebb e földön, de .a leányt szereti az. ember,·ha látja, aztán elfelejti.

- A, többit elfelejtettem, ezt ~Z egyet nemtudom.

~. Gyerek vagy te Iván. Holnap, ha klaluss- .szuk magunkat, megyünk Lengyelországba.' Nem-.

L; csak a. Hernád Vizétjssza szép leány, a Pruth... ,

I:,~~~,:,:ól is meritolyan, még talán szebb?

",=-- ..De ez reám nézett r" ·~Bolond," hát 'SSS2;QD:yszem soh'se nézett

,reád,? . " . ".'- :Nem igJl ,- .

,- ,Mit -vágyódol egy után? .Nem eleget./szeretiink ? _

- S_zeretünk soka~,de nincs ,szeretÓnk.''. Dohos" egy haj'sZálnyival kom-olyabban.né-zett, .aztán nyomatékosan. mondts,: «Nem is Jöna Dobosánkéra :as:S'.:ZCJny.JÓ azot,tho:Q:ü1ő, elpu­hult embernek 'a roltkam~ettülni, a bölesőt

ríngetnl.dehldd el Iván, 'csak-egy boldogs~ág

van 3 világon: a Hatalom l 'G:az'cl~gság'? Bzere-, lern l csak .eszkö~:hozzá.Mindiglegjobban rélték

a 'halált,mert-ő hatalmasabb .mlndenkínél, Mig:ifju .8 erós 'vagy, hatalmad van .sokak felett.Hogy fogy: hatalmad napről-napra, ez -az öregségszomor.us~a.Deha,hat3Jma8 akarsz. maradni,kerüld az '-asszonyt - ,az egy ·:asszonyt. .A,tiibbi...vel játszhatsz,IDmRthatsz, de egy .ne Iegyen el.,:ted béklyój-a.»

Iván -bizonytalanul 'válaszolt : «'M.egis, ha ,-asz...szony -lenne 'S házban '....l)

- Mi válna ak-kor'?mi ,híbázik innen? Rendés tisztaság van míndenütt..Az .ételeket, a sziv­erösítöket, l}Z orvosságot megf6zi Ichnát jobbanmint bármely. fejér ·cseléd.Olesz még virágokatis nevelazablakbunmeg "3-ház előtt, mert tudja,

.hogy sseretern a viI:ágot. 'Ilyen magas hegyenkevés asszony ~ertjében terem virág. ..

- A virűg és s' lánya legszebb e .földön I~ ismételte Iván búsan. _ .«:

- Igen,' csak 'ne feledd, hogy mindenüttterem asszony is, virág" is. _Ki egy után busul,hitvány, -gyönge báb, nem érdemli meg afélnnevet. De most menj aludni. _ ' .

Iván csendesen meilt-ki, nem_tudott. mitfelelni, de csak mégis sajnálta, hogy a Dobosán-~án 'soha se Iesassssony. ,"

A lovag komoly ábrázata megenyhillt, majd-.nem mosolyogvs, .majcluemmeghatottan nézetta fiu után: Szegény bolond gyerek"! Most ugy,

/

í'"

látszik, komolyan veszi. :Hát igazán Jájhaí: :li ,férfisziv egy asszeny miatt ?'Hiszen ez, az, ,ö' dolguk,hogy utánunk epedj:enek1_ De olyan ssemoruan

,nézett. Ejh l .majd .kialussza I vagy ,a legköze..'lebbi tüzes szem kiégetibelőleeq;t az emléket.De hogy ilyen lágy szivü ez' a fiu l Ez egygyel

. esakugyan inegaldo~t a teremtőm; hogy' az asz­seonyt csak addig szeretem, mig látom. A,z_angyal

- is megigérte; hogy fejér cseléd 'ö'nként fog,ka­romba omlani, nem is mondta egy se, hogy «nem»,ha kitártam f~lé, és sokan mondták; hogy «igen»,'hael js fordultam tőlük

Ismét nyuj:tózott, ai medvebőrön, s fáradtan'zárta- le asszony;..gyÖZÖ szép szemét Dobos lovag.

m. .

Kétl aranyhajszál.

Dobos Iov:agnak hivták őt mindenütt, mert anagyok,hatalma8o~ f.ajtáj ához ,tartozott.

Cimerétnem látta .senki, .kereaztaevét sehallóttasenki, nem' is' tudták, van-e keresztneve?

Vára volt,. --'- inert elfoglalta, jobbágya voltmindenki, kit akart -mert parancsolni tudott:Ha -ass~ony, ssé.nélkülIettsseretője, há ő kivánta,

. és: még, sok azlvesen lettvolna, kit· n€ID is' kivént..Ha férfi, ~ követte ; ,vagy adóját hozta neki, ahogyparsneaolte,

Deö csak ,a legszebb asszonyokat méltatts,'.: sserelmére, csak', a legbátrabb férfiakat fogadta'követöüL-

", Va~ . engedelmesség volt, mit kivánt Egy, 8z~vára, egy tekíntetéreteljesült parancsa, s szük­

ség esetén ott volf kardjá hegyén az' «Ultim»ratío», a, világ .leghatalmasabb ura: a Halál.

Dobos lovag eredetéről sok hir ,keringett:..néhányan koldusgyereknek hitték, mások rebes­, gették; hogy a> lengyel király ivadéka, még aztía mondták, hogy, Attila hun vezér származottja.

Némelyek a Nap fiának gondolták.' Talán Qmagajs azt hihette, mert sokszor, felkiáltott:

-Oh NapkiráJyl Atyám. I 'vezérelj l, erósits!bátoríts!

Egyszer Ivánna~ is' mondta: «-Mig a napotlátjuk, mínden jól van, mégis éjjel járunk, minta baglyok, De azért ne félj 'semmit, m~g mostbiztonságban vagyunk». " '.

Iván' esak egysaerüen azt felelte: «Ki félneveled?) ,

Dobos kissé fáradt volt .a kassai. ut után, 8több napig 'otthon maradt pihenni. Hogy nemvoltmás .dolga, mint a medvebórökön heverészni Bkertje utolsó virágait, a rezedákat s a lankadt lhónapos rózsákat nézni, sürübbeu lepték meg

.emlékek a multból. Anyjára gondolt: szép hal­o vány asszony volt, barna haju, zöldes szemü,. t~lán mert mindig a fenyőfák tükrösödtek benne.

Gyönyörnoltárkendóket _tudott .hímesní, és hafont, mindig igen .» szépen dalolt Fent lakott ahegyen fiával, egy .kís faházban. Veres. fenyőhólvolt a ház építve,. egy ól állt mellette, .a juhok .és tehenek számára.

, Senkit sem ismertek, senki sem járt hozsé­juk. Néha az anya lement a. városba, ilyenkorhozott lisztet és sót. Ö otthon segíte:t kaszálni,

.fát vágni, vagy a juhokat legeltette a havesen..Ha atyja után kérdezősködött, az asszony csak

azt felelte neki; Régen meghalt,még mielótt téged" Iáthatott volna. Szép volt 'és bátor,--ótt van. a~ falon fegyvere, számtalan medvét, farkast teri­

tett levele.Ez a fegyver. volta fiu -,álma: egy .hosssu

esövü, rezes agyu puska, melynek agyán rézcifra­ságok. ,. köziitt gyöngyházból vadkan- és·ssarvas­vadászat volt kirakva a barna fába. Sisakos em..

): berek lándzsákkal és ebekkel vadásztak, mig má­sok kürtöt fujtak. Sokszor ..elmondta a gyerek,milyen boldoglenne, paó is igy vadászhatna.Mindigkérte anyját, .esak egyszer engedje meg neki. afegyverrel menní, De anyja nem engedte: «Mégvalamibaj történik, nem valóa~ még a te kezedbe».

J'Egy~er azonban a, fiu v~re9 fejjel és szét­:roarcangolt karral jött haza. A sürü máluabokrok,

I' óriás .lapuk, t(irpe, égerfák: között a. patakhoavezető csspáaon, váratlanul, hirtelen találkosottegy anyamedvével. Első percben a medve meg­ijedt, B már _visszafordito~ nagy' fekete fejét, deazon píllanetban a 'vele lévő bocs, egy kis kutyabizalmas kiváncsiságával a fiu felé közeledett, B

-kezdteszagl~szni. Az öreg medve veszélyt sejtve,,. két lábra állt, S. rettenetes bégéssel megremeg­tette a vadont. Csakhamar a fiut karmai közékerítve, iaarcangolta.De .Dobos nem veszté el

. lélekjelenlétét, egy gyors, mozdulattal kihuz~a tü­8zójéból hosssu nyelü kését s a medve hasábatitötte. A nagy állat ujra boraalmasan felorditvaeleresztéa fiut, ki az alatt fejszéjével fültövön.vágta ,ellenségét. Csapása oly szerencsés volt, hogya medve holtan 'terült el. S a" gyerek 'megsebezve

. .ugyan, de nagyobb ,baj nélkül menekült, Mostmár nem tagadta meg anyja tőle a' fegyvert:«Bátor .vBgy, mint apad, hassnéld'fegyverét, méltóvagy reá».

.. ' Ezutáit a fiu csakis atyja karabélyával ment; juhait .örísní, Nagy biztonsággal tanult meg cé­Ioaní, ~ Ha a kova szikrája felrobbant a' puskapor­iban, .az iramló vad halva rogyott össze. Szarvas,vaddisznó, farka~, nem .volt ,biztos puskája előtt.

Most már' a ~ medvétól sem félt, mert ó volt a~támadó, 8 ha a .vadállat a golyótól , ném rogyottmindjárt "össze, fejszével ment neki. Soha semhjbáztael kedvenc csapását, fültövön érve. stmoov~ , -

Közbe havasi virágokat szedett, s órákig .el­nézt~a kék égen vonuló felhóket. Legjobban·szerette,ba márhetlen magasban ~egyik .felhö­

, réteg amásík ellen vonult. «Csatáznak"!» mondta: ilyenkor. ~

---..: ~ ~ Kavargó zivataros nap volt, hevesnapsütesse]; gomolygó felh~kkeL Izzó napsugártól

, aranY-Jöld--l.ett a rét, gomolygó felhóktől .fekete.lett az ~...". '

A f9ketefelllökön keresztül saínes ív, hímes

• ~I

BZ'ivárvány fénylett, mint ~ menyország gyöngy­kapuje,

Dobesaközelgő vihart látva, juhait a Bkurtulssikla felé terelte, hogy ott meaedéket találJanak ~

. a ssikla alatt.A juhok összetették feJeiket s ason izgalom­

telt megadással, melylyel az állat zivatar elébenés, türték-várták a közelgő égihéboru tasélroha-mait, levegónyomását. Fehéren, fakón világitptt

. gyapjas hátuk az elsötétüló tájon. ..A felhők már majdnem feketéssürkék voltak,

de a szíklára még élesen tüzött a nap. Szintelángot vetett. ',' -

. Csakugyan, mínths' lángot· ontanal .Csakugyan, míntha füst környeznél '.Mire a füst ismét elvonult, a ssikla megnyilt,

8 belőle mint egy íngé-kusző növény,. hol hosszan'1dnyulva" hol összehu.zódva jött ki egy vihogóördög. Arcát fintorgatta, nyelvét Jiltögette, B rémeskaeagáas betöltötte az: egész vidéket.'. ~

A gyerek, kinek ssíve meg nem .dobbantvadkan vagy medve látására, most hevesen éreztea vért- fejébe tolulní, de nyugalmat erőltetett ma­gára: «Ha észre vess», gondolta, «végem' van,pokol fenekére visz, elkérhozom. Meg kell ölni,mielőtt meglátt»

Végtelen óvatossággal vette Ie válláról fegy­verét, halkan, mint a vadmacska~.kuszott~közelebl;>

a sziklához B mig az ördög hihetetlen mozdula­tokkal csavargott ide-oda, célba vette, Belsütöttepuskálát. . . " , . ,

E percben óliás csattanás 'jött áz .égből, egyszemkápráztató villám égető sugara ömlött a szik­Jára, s a rettentő .ddrgóa-csattanást tulhangozva,ordított az ördög. Mint egy gyökerétől elszakadtszélvész hordta .kóró, felugrott a levegőbe, halvarogyott össze, aztan .ftístté vált, elszállt a viharzófellegekkel..

P-A. nagycsattanásra Dobos is elalélt..,----Mikor magához tért, fényes, világos angyal'

állt mellette : «Fiam l» saólt hozzá átlátszÓ han­gon, mely lágy volt, mint a fuvola és érces mint

CzóbaI Minka: Két arany hajszA!.

egy ezüst esengő hangja~«Iegyözteda sátánt,pokol fejedelme már halva. Mit kivánsz jutalmul.?

- - A" bátoré 1\ világ, te bátor 'vagy, ~vánhatsz. bár-J - mit. 'Mi jót,adjak néked? Akarod az örök üdvös'-

Béget ?»"A. fiu eIgondolkozott,·.csakaddig, mig egy

suhanó fecske szárnya érinthet, aztán .nyugodtanmondta: «Fényes angyal, messse meg az . örökbóldogsagig,.eddigmindig -szegénységben éltem.Adj nékem. HatalmatI Nem kérek én csak tizen­két. sjkerte~jesboldog ..evet Fegyver .. ne "fogjon"engem, ~zár :nyiljékfel elóttem,sj$er kísérjen min­denüiIt~'HataJmam Iegyensokak felett, felettem nelégyen. .senkinek haíalma»

,.Az . angyal .DobosTejére tette kezét": «~eglesz kivánságod. Itt fekete hajad 'közt nőtt mostkét arap.yhajszál, mig azt ki nem huzzák, s~r­

tetlen vagy, és siker :kisérmindenütt. De 'megne mondd sohs senkinek, mert bajbakeverednél.»

,Eltünt az angyal. 'Dobosfejénmelegségetérzett, mintha .sugérsana,

«A két .aranyhajszál!». gondoltá, - «csaksoha 'senkí észre ne vennál .Hogy- fogom eldugni,édesanyamtól,?».. . .

'Mire haza ért" juhaival, anyját nagybetegentalálta.' ' ' )

, -. ,Édes fiam,--.mondtaahalvány ~8szony,."":"'"niárnem érem el a hajnalt. Mi lesz veled, édesjó" fiam 1> nem ismersz senkit, nem hagyok nekedvagyont! "_ .:. --- Felettem nyugodjmeg jó anyám. Csak tégedtartson meg az Isten,. hogy látnád hatalmamat,

': dicsőségemet, .s 'elborithatnálak~anynyal, kin­,csekkel!

~ Az asszony. elmosolyodott fia álma felett, Bcsendesen zárta le szemét -az örök nyugalomra.

Milyen messze látszótt mindez Dobos .lovag­"nak, milyen álomnak tüntfel neki, minden: hir­telen nőtt gazdagsága, kalandjai, azerelmeí, bihe ...tetlen sikerei. Egyszer csatában is volt. Feltünt

.- seregével, senki sem' tudta honnan? A gyenge,. a- már megvert.fél pártjára .állt, néhány 'emberé-

2

l;~!

l;

18

vel gyózele'mre vezette öket, de eztán-megint el­tünt, .még a ,zs~kmányban sem osztozott," nemakart máaokkal egy sorba lépni. Legénysége,közül egy se sebesült meg a csatában; se lovuk,se ő maguk. ·Kiket gyózelemre vezetett, mond..ták: «csak a Sátán .lehetett» s keresztet vetet...tek magukra. , .

Nem huzott hozzá senki, még kik hálával istartoztak nekí, gyanusitották, ócsárolták, de ha

.félelmct gerjesztett, ha parancsolt, mindenki meg...'adta előtte magát.Azért mondta is egyszer Iván- _

, nak: «Arra gondoltam, hogy hősök leszünk, ssol...gálatába minden .nemea és szépnek, de végre mia szép és nemes? -'-A Hatalom I mert ez abátorság, az erő eredménye, B szép és nemes csaka bátorság, az erő .lehet. .Ssabadabb vagyok,igy. /Király vagyok: az erdó királya!» ~

Iván nem. sokat értett' e/ beszédből, ő csakazt tudta, hogy urának mindig igaza van.

De nem sok ideje volt Dobos lovagnak em..lékeinek .élní, bár feltette magába, hogy mostegy hétig marad itthon. Nyugtalen természetenem engedte soké a pihenést Már' harmadnap afegyve:reket vizsgáltaáta a lovakat vasaltatta.

. , Másnap kiadta a parancsot: «Négyen men-tek Tartarowba bort keriteni. Csak mondjátokmeg a korcsmérosnak, hogY.lrüldje fel ;,' ti is segit­hettek a felszállitásba. Attól nem kell tartani,hogy meg nem teszi. - ismer már engem».

- Kettő közületek megy Worochtára, Aworochti templomból. már nem fogják önkéntadniazt a gyöny~örü zománcos kelyhet, melyból a bortmeg akarom 'inni, de hiszen a zár. kinyilik előt­tetek.. Ejjel, menjetek, még ha látnak, se fognakmegállítani, Holnapután éjféltájba gyertek elémbea Blísnleéra, lehet, hogy onnan továbbrmegyünk,

Több szó nem esett, tudta, hogy psrsneseteljesitve lesz.

19

IV.

OIánka tánca,

_-Azon az éjszaka, mely az augusztusta ssep­tembertől elválasztotta, a Blisnica teteje márhővel volt borítva, Vékony hóréteg ugyan; csakmintha sóval Bzitálták volna be a kopár havast,de" mégis, fakón világított a sötét éjben a hegy

,széles háta., Sötét éjszaka volt ismét, ha nem is oly

, gyilkos sötétség, mint mikor Dobos a Bukovinkán pi­hent" gót a felhők között néhány csillag is bujdo­sott, homályosan, mint temetési' lámpák fátyollal"bevont fénye. ,_

De ha hó- és csillagfényben. a havas világo­sabban derengett, annál mélyebben sötétlett ahavast övező erdők fenyőkossoruja,

A, hegy tetején két lovas jelent .meg ; kétnehéz .fejü, lompos farku ménen: Dobos -és húszolgája. Megálltak a magaslaton, aztán Dobosleszállt, átadta lovát Ivánnak, ki vezetéken sétál­tatta a két mént közbe. Dobos türelmetlen volt':

. «Még se jönnek I Hol maradhatnak? Éjfél márrégen elmulhatott.. Afiastyuk magasan jár, akassáa csillag is feljött».

Mindig hevesebben . járt fel s alá, hogy a.hóban egész .: kis utat taposott, Iván nem szólt

. semmit; tudta, hogy ha gazdája ilyen türelmetlen,-legjobb hagyni, mert minden szó esak jobbanmg&li. . .

A Dragobrat irányába nézett, végre' mondta:«Nézd uram, ott valami fény tágit a sötétségen,alighanem .Olesz fáklyája lesz».

. - Csak'ott? - dörmögte Dobos kelletlenül.- Még egy órát is várhatunk reájuk, "

- De édes gasdám, .hiszen ugy is ittakarod tölteníaz éjet. Mondtad; hogy csak hajnal-ban megyünk Bocskóra. . ,

- Csakhogy nemszeretem, ha engem várat­nak. Éjfél elmult, éjfélre mondtam, legyenek itt I -

2*

20

- s meglazitotta.kardját hüvelyében. Iyán tudta, hogy. ai két késedelmes élete most csak ,egy hajszálonfügg. Sajnálta különösen Oleszt, ki a virágokatszerette. De nem igyekezett urat jobban hangolni,tudta, bogy ezt csak valamely sserencséa vélet­len teheti.

Afákly:afényközeledett, nagyobb, veresebblett, holelttint az erdőben, hol ismét elóbukkant._Végre kiért a havasra, itt már látszott a lovasokalakja könnyebb, kisebb lovakon, mint Dobos .éstársa, de fürgén jöttek a havas nieredeken fel­felé. A fáklya lángja veresen világitotta meg fehérbalinás termétüket, vagy elborította füstjével ­egészen, hogy a megvilágitott fiistbenesakmintködképek lebegtek. De még két más alak ís mentelóttük : női alakok.

- Miféle néIIibereket hoznak azok? -., kérdéDobos még türelmetlenebbül.

- Csak ez kellett még l - gondolta Iván,mert ismerte .s lovag terméazetét, Nem szerette,ha neki. asszonyokat hoztak. O maga. választottaki 'azt, ki. neki tetszett, B annak aztán parancsolt.Hogy egész közel jöttek, DobQB rárivallt Oleszre :-«Mi a fenének hoztad ezt a nyügöt idel Miféle

'két fehércseléd ez? Vagy tán ezek késtettek elbenneteket, hogy engemvárakoztattok?»

. Oleaz nem is sejtette a veszélyt, ugy látszottörült valaminek,- oda szólt a fáklyavivóhöz : «Addesak Gyuró. a zsákot l» .:~ .

'Ez leoldta nyakáról a durva. _vászonZBákot,melyben megcsörrent valamí.. . -

Olesz .ldbogosta . a zsák, zsinórját: «Nézduram, nem is hittük, hogy oly gazdag aworochtitemplom. Nem egy, de öt gyönyörü kelyhetfios­tunk-el. ~pbe virágokat 'fogok neked az asztalrarakni, itt van . két karos .gyertyatartó, itt egyrubintos lánc. Talán a Szüz Mária ruhájára te- .'szik ünnepnapkor ? Itt egy remek sótartó, mely­ból a kis gyerekeket szokták keresztelni, megkét . ezüstkanna. A· jó. sikertől' táncos kedvemtámadt, ép .akkor látom megest a két ·lányt azut mellett ógyelegni. -Bizton a sseretöjükrevártak,

/

'.mert mit csinál két. le~ny késo este' az uton?Várj.atok; gondoltam', itt nem táncolhatek, .mertagazdám várna, deTelterelem őket a Bliznicára.

: Igy hoztam el ezeket" hiszen te, szereted a tán- .cot .nézni.})

. Dobos szeme ráViUámlott. aIeényokre, kikremegve, pihegve álltak ott, 8 vártá~ mi fog tör-témd '. Alig' serdült lányok voltak, 'még vastag. bór- .kossukjuk és durva piros katrincáJuk' se rejthette .el gyerekes termetüket. .

Dobos mogorván kérdé az egyiktől, aki szö..kébb és pirosabb volt: "

- Hogyhivnak?A leány lesütött, szemmel, megcsukló, alig

érthető hangon' felelte: " .-MorozukOlanka. '

, A másikhoz, egy halványabb, .nyulénkabbleányhoz fordult a lovag:

- Hát. t-éged?- Grubí Tava, .hereogséged szolgálatjára -

felelte kissé bátrabbari a· nyulánk leény.- - Jó, hát ha mér itt vagytok,. táncolni fog-

tok. Te. Olanka Oleszszel,. te pedig ,Tava Gyuró­val járod. Halál fia, ki. fárad, vagy nem akár.

A· lovakat szabadjéra bocsétották, Hadd ka­parjanak valamit a nóalól.

Iván gazdájának a nyeregtakarókból csináltülés], az egymásra rakott nyergekhez pedig meg­támaszkodhatott, akár egy kereveten. Igy szerettea lovag" vagy nagy fáradságot, vagy' nagy ké..

. nyelmet kivánt mega tennéesete. Magaelé takattaaz öt kelyhet. .Bzebbnél szebb ötvösÍnü voltmindenik. Egyik borsónagyságu keleti gyöngyök­kel és smaragdokkal kirakva, két másik. csakaranyböl; de nehéz vert aranyból. Egyiknek fedeleis volt. A negyedik majdnem egészen "beborítvaveres és zöld, drágakövekkel. De az ötödik volt,

,. a legszebb: ugy 's teteje, mint az aljá öt részreelosztva, fehér zománclap volt mindegyik rész, sminden fehér lapon-feketére rajzolva egy-egy

, jelenet Krisztus urunkkinszel!vedésébőL'

, A . fáklyát egy turásba Bzurtákle Dobos ".mellé, hogy jól láthassa a kincseket. A. ,kétkaros~ertyatartóra, meg az ezüst kannákra alig vetettpill~ntást. Az egyik gyertjatartó meg is . volttörve egy kicsit, de a finom munkáju rublnosláncot sokáig tartotta kezében s nézegette.. Ugylátszott, haragja elmult a szép dolgok láttára.

Iván tilinkót. vett ki tüssöjéből, Előbb nagyon, halkan játszott rajta, aztán mindig erősebben.

Régi "n-óta hangzott a, havason keresztül s a legé­nyek egy régi táncot jártak a leányokkal. Körbeforogtak, átfordulta~,' soká csak egy helyen ta..postak, majd ismét körbe jártak.

Szótlanul, változatlan arccal, míntha ceakhalott lények _elevenedtek volna fel, hogy táncol...·janak itt a piros fáklyafénytől megingósötétben,a nagy, elhagyott havas tetején. .

Grubi Tava arca mindig sápadtabb lett,ssemeí tágra kimeredtek, végre . kétségbeesetten '

·kiáltott Ivánra: (cÁllj meg, te furulyás, hagyj egy·kicsit pihenni».

Iván oda se hallgatott, csak tovább tílín­kózott..

,Egy .idő mulva a leány ismét könyörgötttáncosának : «az Isten szerelmére, Jtagyjál egykicsit pihennib

De Gyuró durva arca csak széthuzódott, minthamosolyogna: «Nemszabad, nem lehet most nekemmegállni.'Nem hallottad, mit mondott a nagy ur.?Nem tudod, ki előtt táncolsz1»

Grubi Tava fi!.ár sirva mondta: «látod, hogy·véres a bocskorom, legalább hadd a vértkíöntenlbelőle.» .. . .

Gyuró' felelet helyett erősehben megszoritotta~ava derekat, hogy a leány felszisszent s heve..

. . sebben forgatta. Könnyü volt, majdnem felemelte,majdnem a levegőben forgatta.. Mikor egy percreGyuró Tavát eleresztette, .a halvány teremtés le...ült a' földre, katrincájávalbetakarta arcát B heve-sen zokogott.. . ,

Gyuró hozzá mentr «Nemténeolsa1»- Nem birok má~, hagyjál I

, .'A .Jegény tüszőjéból_·kést rántott ki s egy

ké~zel a bórködmönt hátra taszítva, egyenesen a _"leány pihegő mellébe szurta,i Tava felugrott s nyomban sző nélkül esett,ossze. Gyuró gyakorlott keze jól találta. Nem ·vo­naglott -megpihent örökre.

_. Dobos éppen, hogy oda pillantott. Arcán nem'látszott se helyeslés, se ellentmondás, félhalkanmondta: - gyenge, volt, nem kár érte.

Már a másik percben Olankát figyelte. Olaakaarca mintha kissé megsápadt volna, de ugy tett,mintha nem is venné észre Tava halálát. Lesütöttssemmel, moadulstlan arckifejezéssel táncolt to­vább.. Sőt, mióta Tava nem volt mellette, minthakecsesebben, élénkebben járná. -

Lassan átváltozott az éj ... kékes feketéje haj- .nal fakó ssürkeségébe. Kelet. felé a havas felettmár egy halványsárga fény is mutatkozott._ A fenyőfák fekete tömegén, már akadt egy­egy zöldessárga ssíntolt, A fáklya tökéletesen le­égett, csak a végén pislogott még .néha a láng,hol a turásba leazurták

Grubi Tava arca is elváltozott, halvány­fehérból . halványssürkére változott, arca meg­nyult, félig nyitott szeme megtörött.. . .

A táncoló pár is kisértetiesen halványnak.látszott, -a napfelkölte előtti ólmos világitásban.Majdnem testvéreknek. lehetett volna gondolni, alányos. arcu Oleezt B a szőke Olankát, "olyan sze­lid és fehér volt mind a kettó.

. Csak" Dobos arca 'maradt az életteit barna,napsütött, saép férfiare. Most intett Ivánnak :«elégl» - Abban a pillanatban elmaradt a tánc,el a tilinkó hangja, -

Dobos felállt. .Magasabb volt mint a legények,de karesubb ,és hajlékonyabb. -

. .Olanka elé állt: . '- Deréklány vagy, - mondta- erős és bá.tor.Aztán, mintha eszébe [utna valami: «jösz ve­

lem egy fordulóra, Morozuk Olanka? Nem kész­tetlekf nem" parancsolok. Ha fáradt vagy, nemlesz bántódásod, csak ha kedved tartja,»

. A leány nem ·sz.ólt semmit. Mintegy karjábaomlott a lovagnak, tapadt,., aimulthessá Doboa isegészen: magához .·szorito.~a .·OIankát... Iván~gy­györiyörü nótát.-tilinkóz.ott. 'Eztnem játszott.a egéss

. éjjel.._Ezt csak .akkor fujt,a,;"ha Dobos táncolt.Bsomoru ís, vig is!voll".a nöt~, kimért; de azértmégis' ssenvedélyea, Két-háromszor' fordult, körüla lovag ·Olankával, a~tán gyöngéden eleresztetteB flgyelmesen, míntha, egy hercegkisasszonnyalbeszélt volna, mondta néki: «Olesz elkísér a havasvégeig,. onnan meglátod az utat hazafelé. Menjmindenütt az élen, Ieérsz akkor a. Tiszához a[assenowl utra. Ott bizton találsz': 8zekeret~,ki~ ..majd .haza. visz, hanemu szép ssemedért, egy:aranyért. megtessi.i .... .'. Ezz.el tiz darab aranypénzt adott Olaaka ke...

zébe és: megsimogatta a leá~y' arcát: «Szegénykis lány! 'fáradt .lehetsz l no majd kípíhened, migférjhez mész.Olesz, te csak: gyere utáaam abocskóiutra, lassan megyünkelérhetss, ha Olankátkicsit messzebb is kiséred. Délután légy- Bocskón,ha elóbb el nem érnél, de aztán: ne kéasél és ne

. hozz megint fejéreselédetl'Te meg Gyuró ásd el. itta kincset, tlldod·,.a.többinél. Erre jövünk vissza,

majd 'akkorvisziillkhaza mindent•.

v.

A bocskói magister háza.

Már Bocskó alatt érte utól Oleszgazdáját.Világos nappal vonult be .Dohos' lovag a város­kába, mint egy győzedelmes hős, három kísérőjé­

vel, fegyveresen, kényesen. Sokan azt hitték, hogya király katonái, ezek kiváncsian nézték s aláza­tosan köszöntek nekik. Valaki mondta: ·«EzDoboslovag!» ft közel állók, kik hallották, elfutottak, látnise akarták, nehogy ..a lovaggal, kit sérthetetlerinektudtak, .még .bajb~keveredjenek. Azt látta mín­denki, hogy hatalmas ember lehet, ki oly büszkén

25

~,~~i{~~é~;~~~"'~f~'f\'t~Tj'~'~~7~,#~i\,:**vl,i?~-\,' -,./

jön be egy. városba, azért: tisztelettel nez:ték; vagy- salvesen ..köszöntek neki. Az ass:z@nyokazt is

-,meglátták; hogy ·szép ember ül.a fekete: ménen-s már is vers~nyezni kezdteltegymás:között,.hogy kit ér szeme "pillantas~? Dcbosmásgsadole­tokkal volt. elfoglalva: «'Menj"előreIván, nésd' -mega .koresmát, alkalmatoa-e, :hogy' oda ssálljunk ?»Pár perc mulva Iván visszajött: «Nem. tets~ik ne­kem ez a hely gazdám ! Lovasok' vannak ott. Istentudja, honnan jöttek? Híszente.mondtad, hogy kára fegyvert hiába koptatni. D-e a város előtt van _még egy korcsma, talán oda szá1lhatnánk?' Szépcseplárné van ottés jó· bort mérnek» ,

- Még jobb lesz kfut táboresni l-felelt.Dobos s mivel meg nem állt, legényei is követték.

.~-- Keresztül lovagoltak a nagy utcán 8 'a városvégéhez- .értek, 'hol az·' ors·zágut· Sziget felé vezet.

Szep· réteshely volta vároa. előtt. A kanyargó.. Tisza partJán. elterülölaekáson, már csalt két ház

ant :31 korcsma, egy alacsonyépület, nagy kapuval,melyfelett cimtáblája, az «arany orosslán» lógott.

A ház-előttszenamaradvány, piszoks letaposottfú jelezte az'e.tetóhelyet.Kissé távelabhszép kiskert közepében, rendes Ieckerité'stöl körülvéve. egy

-csinos-kőépület állt A háas kömyesete ragyo­'g~ .atisztaságtól.- A. virágok' jól ápolt ágyakbannőttek: ssép violák, Bzegfük éa ószirózsak. A!hablakokólomba foglalt hatszegletü üvegei Is tisz­·tán esíllegtak, kivülról zöld betevő fatáblája- voltminden ablaknak, az egyik erkélymódra szélese­dett ki az utcára. Ennek párkányán három .cserépjól gondozott gazdag lombozatu, das növényzetüvirág diszlett : két sárga viola s egy piros szegfü.A virágok' levelei mögül szőke, nevetős asszony­fej nézett ki. Hófehér csipkés szélü, vásson.fej­kötő szüken ~ szorult fejéhez, alóla bolondosan,göndören kondorult aranyszőke haja fehér homlo-

. kára. Arca· rózsassln és gödröcskés volt, szeme, ­szája gyerekesen, ártatlanul nevetős.

Míkor a lovag ott ment az ablaka~alatt, hogy. fejük. 'egy magasságban volt, az' asszony szembenézett vele s ránevetett, kíhivóan; pajkosan.

l

Dobos éppen hogy -_'oda tekinte_tt, aztán előrenézett az utra, . - "

Hogy pár lépést elhaladtak, Iván lelkesültenmondta: «De gyönyörif egy teremtés h> _

- Dobos nevetve tréfált: «No, itt van I mármegint rád nézett valaki, mint multkor Kassán l»

Iván- arcán a ssomoruség árnya suhant el:«Oh,dehogy ugy I dehogy ugy f»

- Talán az szebb volt?- Nekem a legszebb a világon ... De azt

.akarod gazdám, hogy felejtsem el, azért .nem isbeszélek már róla. -

- Jó, hát beszélj erről.

- Ezen csak azt látom, hogy gyönyörüassz9nyk:;i.. · _

- No nekem ugyan nem --tetszik, mondta alovag megvetöen,. _asszonynak éretlen, .gyereknekpedig vén. Már .lehet harminc éves, Mégis olyan,mínt a göndör-bárány. Nem szeretem ezt a fajtát.De ha neked annyira tetszik, Iván, menj és felejtsd _el mellette a kassai leányt.

- Nem lehet azt, gazdám I Aztán- ez nem ishozzám való. Uri asszony ez, rám sem nézne.

Dobosgógösen felmordult: «(Azt szeretném énlátni, melyik nösaemély merné lekicsinyelni Doboskenyerespajtását! Még -ma este nála. vacsorázunk,te mellettem fogsz ülni B Ó saját .fehér kezévelfogja -neked a bort tölteni.»

Egészen felvidult arra a, gondolatra, hogy. ezzel az ásszonnyal felejteti el Iván' szívbelí bá- ­natát -a kassai leányért,

- Szeretőd lesz ez ·az asszony, -- folytattabelemelegedye .- vagy az ördög vissi el.

- Nem nekem való az, édes 'uram, inkábbhozzád illó.

...:...- Nekem ugyan nem> kell,ha egy magalennea világon! :.

/ - Kissé visszafordult·- a nyeregbe Gyuró fel~, kiOlessszel követte s odavetéen -kérdezte:

- -Különben kié ez a ház? ...Gyurónak fótiszte -volt .mindent .tudni .. Sok­

szor egy- hétig is odajárt kémutakon. Széles,

durva, pofáját mindenüvé oda tolta. Szemtelenvolt,mint a légy és ha kellett, durva, mint apokróc, amellett baromerejü. Butának tartották,de igen ravasz és körmönfont volt. Az .aassonyoktréfáltak vele és féltek, tőle, 'igy .mindent kimond­tak· neki. Tudta ő tis mértföldnyire a környéken,vagy talán tovább is, milyen házban, ki lakik,ki jár oda, mivan a pincében, a padon, az asz­talfiókban l Most is gondolkozás nélkül felelte:«Ez a magister hása,» '

-. - Ki -az amagister?-Csak «magisternek»hivják, különben a

- neve Grinéus Mátyás. Nagyori tudós ember. Aztmondják, tudja a csillagok járását, akorombólaranyat tud főzni. Míndig is van arany. a' házban, "amennyi kell. Csakhogy aranynyal nem borítja. bea feleségét.

,~ Az az asszony ,a felesége?- Igen, harminc évvel-fiatalabb nála. A te­

nyerén hordja, még a lába porát is imádja.- Az 'asszony is ide való? -- Nem, azt Brassóból hozta. Winkler

Amáliána~hivjak. Sok dicséretest mondanak rá,tiszta, .fürge gazdasszony. Az urát megbecsüliMindenkire .rámosolyog, de nem diesekedhetiksenki "vele, hogy Winkler Amália kitüntette

- volna. (. ' .. ,Dobos mosolygott: '«Te leszel az első" Iván I»~

mondta halkabban. Aztán hangosan odaszólt atöbbi legényeknek : «De hát mit megyünk miilyen messze ? Maradjunk az Arany oroszlánban.Egy kis, pihenés is. elfér a lovaknak. Holnapreggel megyünk Szigetre, ott ugyis .sok dol­gunk lesz. A fiukat mind oda rendeltem, bekell szedni az adót, míelött a király embereielvíszlk, -Vagy 2000 darab aranyra less szük-ségem.i . _.. '.

- Az öreg Grineusnállegalább 500 darabottalálnál! - mondta Gyuró.

". ~.Azt majd, máskorrs, hagyjuk.' ~ felelt.Dobos.v-c- most8zigetenasor! - B 'büszkén 10"vagolt .vissaa a magiszter háza előtt, a korcsma

/

28 .:

felé, de .::JJ. 8zép-asszony már nem volt -az "ab­lakban.Egyszerre csak más jutott eszébe: .«MenjteOlesz Gyuróval az Arany oroszlánbe, kérjetekszállást magatoknak; meg a, lovaknak, egyetek,igyatok, amen:nyi kell és várjatok meg ott,»

VI.

Az .egyasszony.

Dobos Ivánnal megállt a magister háza elótt.Iván leszállt lováról. s megpróbálta az utcáranyiló hazaj.tót kinyitni, de az be volt· csukva.Kalapács -, függött az ajtó mellett, Iván rázörgetettaz ajtóra.f\.zajtó feletti erkély ablaka kinyilt, amagister felesége: maga- nézett ki rajtá-: «Mícsodalárma ez '1>>> mondta Ingerülten, «eltévesstettéteka házat, ott a korcsmao

- Kegyeskegyetlen urnó,---- felelt Doboslágy csengő hangon, - tudjuk mi, hol a korcsma,éppen onnan jövünk, de nem kaptunk ott helyet.Lehetetlen, hogymegtagadd tőlünk a szállást.Messziről [övünk; idegenek vagyunk, a lovunk_fáradt, magunk is. egy kis pihenésre vágyunk,legalább engedd meg, hogy meghuzódjunk azéladban. .

A szép asszony gondolkosott : «Nincs itthon-az: uram és Ő·nem sseret id egeneket befogadní,»

Dobosnak már fejébe szállt a vér a hosszuvárakozás miatt, de 'türtóztette magát, mert mostmár annál jobban kivánta az asszonyt Iván sze­retöjének látui. Tettetett szomorueággal mondta:«Jó, ha elkergetsz, megyünk.Minden asszonykirályné, s a szép asszonynak hármas koronája

, van, igy tehát parancsolhatsz. Csak szegény lova­-mat sajnálom, 3] jó, hű állat már nyeritett is az_ístállóra..

Winkler Amália ugy látszik megbánta me­revségét, mert jóvalszelidebben mondta r «Hissen ­a lovakat befogadhatom, most ugyis üres -az óL

r

29

És ha timegelégesstek a pítvarral, ótteIhálhat-tök éjjelre» . . .. .' Dobosa meghatottság kife3ezéséteröBz·aJrolta

. arcára:' «Kössönöm, szépséges tündérl»Amália~ltünt,B pár perc mulva kinyilt a

nagy kapn. D maga nyitotta ki. '(cA cselédek.mínd elmentek buesura», mondta mentegetözve.

Igazán igen .csinos asszony volt, barna posstőruhájában, vidra prémmel nyaka körül, nagyfehér kötöjével, fehér fejkötővel.

A lovag .lesséllt; s tiszteletteljes mozdulattalkövette az asszonyt,ki mindjárt az ólat jelölteki a lovaknak.

Dobos szerényen mondta: «Jó lesz itt. ne...künk, elhálunk mi is itten, világért sem tolakod..nék házad pitvarába.»

. Az. asszonynak tetszett e szerénység, vagytalán a .lovag karcsu alakja-'és szép szeme? Máregészen barátságosan beszélt a jövevénynyel : .«Deazt már nem engedem. Te csak- teszed magad,'látom, hogy nagy ur vagy~ .Csak gyere fel vaCBO...rára. A vendéges házban hálóhelyet .is kaphatsz.Szolgád itt· maradhat .91 lovaknál.» Ezzel sarkonfordult, sfelment a ~lIáz .felé.-

- Látod 'uram! -mondta··Iván.- Mit? ..r: Hogy magad vaeaorálss vele, ahogy ur..

nak illik.. - Eszembe se jut, -felelte ,Dobos gógö­

sen, - mellettem fogsz ülni, bort tölt neked, .va­csora után pedig az öledbe ül.

-Nem a fajtaezI - védekezett Iván.De Dobos nem engedett : «Komédiás· fajta, .

azt látom, különben asszony, mint a többi, csakegy kicsit ostobább.» . .

·Kis· idő mulva, mig a lovak izzadt nyakátcsutakolta Ie egy marék szénával, Iván' ujrakezdte: «Menj fel, uram, ellátom 'én a. Táltostmega Gunárt, látod, azéna van oa rácaben, zabotmeg hoztam a tarisznyában egy-kevesetc

. De Dobos csak röviden felelte: «Megvárlakitt, együtt megyünk fel,»

.:

Iván leak~sz~ott egy ,vedre~"3,~BZég):Q~~ :vizet:-,hosott az ·istálló előtti, kerekes kutböl, szénat'adott a 'lovak elé~, \ ,,'

, Mínden volt itt és minden .nsgy rendben,bár se állatot,'se kocslst nem láttak. ", "," Máralkonyodott;~mik:or "jött egy szolgáló azistállóba, s inondta, Dobosnak: .,«Azt" üzeni az

o " assaony, hogy kész a vacsora,', tessék "feljönni.»'.' Iván még mindig vonakodott, .de Dobos rá-

,párancsolt : «Hát' először nem' ,teljesitenéd akara... o

, tomat? Ki a te' urad ?,Az a némber; 'vagy én P»Igy ssétlsnul köve~e,gazdáját, az udvaron

keresztül a ház, felé..Mikor benyitottak,,a szép tiszta szobába, teli - .

gyöhyörü salnea .eserépedénynyel, . metszett üve-""gekkel,a~, asszony .már ott állt ropogós selyem­.ruhában, fehér Jéjköt~vet.~löbb azt hitte, hogyIván valamit' hoz gazdája után. Akkor .hüledezettcsak, mikor ó DobosaalIeültuvterített gömbölyü ,

.aastalhoa 's' ,Ivári ~,ura egypillantás,ára -,szem- . ". lesütve, és ügye~ep.Ül "egy, bársony' .karoaseéset

..' huzott oda s ó IS leült.' '. .Az asszony arca'. fellángolt: ({Szemtelen'~1>

aztán Doboshoz fordult, s parancsoléanmondts : .«Küld ki a ssolgádatl» " " .

Dobos felállt': «Gyere Iván, mondtam én,'hogy nem nekünk: való, helyez. Az .Ilyen eső­:vert vándorok mint mi, .nem valók: a tündérpálo- .tába.»AriJ.áliazavartan hebegte: «Hiszen nem rád

, mondtam, Téged'hivtalak,csák a, ssolgád ~ ~»

Dobos ,Bzavába vágott, bár még .míndíg sse-.- rénykedve, de már határozottan: «Hol én 'vagyok,

ott ',helye van az en bajtáraamnak, aaén legjobb;leghívebb emberemnek ís,» , ' ' ,. " Az .assaonynak mindig jobban -tetszett a

Iovag nézése, beszédje; örült iB már ~ 'vacsorára,.nemakarta 'az alk:~at elmulasztani, aztán mondta-msgába: «~it árt, ha ez a lajhó'is itt 'eszik?»s kedveskedve'"biztatta Dobost: «Legyen 'ugy,ahogykígyelmed akarja.» :" .,,' .. -Aszolgál6, ki a gazdag ,és sokféle ételeket:,.hozta, kiváncBian .néaettIvánra, s'gondolta-: «Bíz-

'''lT~.IU.TT11 nagy ur álruhában, hogy ide ültették,olyan fehér,» Ezalatt feltette 'az éte­

az asstalre, aatánkiment, még az ajtótól is. Ivánr~ hunyoritva. ' . .

. 'Amália. Dobos tányérjára rakta a .legjobb'falatokat, Iván elé· pedig odatolta . ~-. tálat:«Vegyél!»,,"'." ' . Iván alig .tudott lenyelni egy harapást, félt ,

.ís a gazdájától és .. «az asszony' ssépsége, lenézó 'modora egyformán izgatta., ' ." ,

Dobos . annál vigabban beszéls AmáliávaI._Dicsérte gödröcskés kezét, jó ételeít, 'fehér fej- \ ~kötőjét, sötét ssempílláját ,egyaránt. -, . ',---: Sokat lehetett kígyelméd asszonyokkal­

.,mondta .·neki-,.Atp,ális' - hogy ugy.tudja, míesík- jól, az 'asszonyembe~ 82iivének. '. '

, .Dobos sóhajtott:' (cAz én vad életemben nemteremnek vírégok, Pusztán j~rok,vagy rengeteg­"b~n~ Csak a. jó Isten különös kegyelméből láthat­'.tam meg ma,.. mi a szépség, a. boldogság.» " ,

Am.~aelpirult, ami nagyon jól állt nekle ..(~Talánkigyelme,d nem is -keresné a virágot?,. '. Lovagok csak 'cst.babért 'szokták tépní.»

":~....;,.;;·Az .. ifija'ss,zony .-azthiszi, 'hogy .nekűnk

sZiviink"apáncél' vagy a. böríng .alatt l.Dobosnémikeserüséggel, .,,' . '

asszony mínd zavartabb lett, tigyetlenillmCJtnU1ta: ,«Tudom ts én J» , , ' "

-' En tudom, ~ folytatta 'a lovag,' - mertsmonoen mi fájns- ugy' néha a ssívem helyén,

·kiBzakitja a keblemet? Ilyenkor egyegy~ sze~~ szó után.,vágyódom, de en­a vihar sImogat, hozzám csak a, ·ba...

goly szól. '. ',. ' . '" " ,, Amálianevetós' kék. szemébe könnyek gyül- .~ek 'Szánalom és gyöngédséggel nézett a Iovagra, .,'Nagyon hatottak reá szavai, mert Dobos .hídegen '~,és,.számitóan mondta őket. Neki. nem.woltmás;'célj~,'n$t' a menyecskét. l~gyan· hangolni, hogy'azt~n ·Iván karjába dobhassa.-· : '

,:sem kételkedett, hogy azsseretője, mikor ó akarja" de

,jobban érdekelte" hogy .ebbeli. bat~bn~ kiterjed-~',sz0Ig~jára·,.is '?' Azevt,'megfog~a - f~jét s~sztelet..~

teLjes'engyö:Qgédep., ,.egy- -csókotnyomott '"reá,;­,«Szép.,virág-~_zál,'az Isten:fizesse meg jós~g(Jd~t,

a .ssegény .hontalaa vánq:ör'irántl», ':Dobos.aaeme 'tüzetól már' olcadosotta jég­

páncél, melylyel'hitvesi 'hivsege. Amáli~-~~iyétkörülfogta. Ezelőtt .sohaeem ,esett nehezére. ud­varlói ~olakod~saitól ,erényet megóvni,,~'a 'magisternyugodt, lehetett, hogy fiatal felesége:öregedő

fejére _ném hoz.gyalázatot.Nyugodtan ls Íózteaz .aranyat ·B vizsgálta a

'csillagok járását. "" " ~ ,_s -~ De .most AniáJiának melege .lett, Igy nem

,B~ólt ·hozzá-a .azígeti :p(jlgárm.eBter,se~abocskói __nótáiius" ,pedig meg versben Is beszéltek. De ez

.' .,0 bizton valami' :nagy .nr; :talán.herceg'?Talán rikiráJy .fla '?----.,; .. " " ,, B'atorságotvett ~. 'magának, ,S megkérdezte :

«Kihez legyen "szerencsém ?'» - .. ' .A lovag~reáJnézett .'S ssomoruan .mondta :

,«Gy~nge VioláIp,'ha'lnegmondo~neve~et,elfor­duI8Z tölem,taIán seha többé'vissza nem jön-ez ~

a boldog ~perc,végemindennek ... ;ne kérdesd ..te 'az :én' nevemet,»'. '

.' 'Ez'a; -félhangon-adottfelelet esak job-ban·-­,tüzelte 'az~sBzonykivancsisagat :_~«CBak,<mondja' ­meg a nevét, ha 'maga ,:a Lucifer is lenne,ez nem.'változtatna, semmit ;ki.gyelm.ed.. .-ir~ntih~jlandó,:ságoEnon.» /

-- Jól - hát' hallottad talán 'hirét DobosIovagnak?

Az asszony felsikoltott,:,~Szent Isten, Dohoslovag!» " . , . _ " _

- En 'vagyokI '-Bzólt',Dobos 7" és most .'az Istenaldjonmeg" ;tudom,' .hogy 'már nincBitt maradásom. " , _-, - 'Ugyanhova menrie kigyeImed ilyenkésőn?

.állok szavamnak, hogy bárki legyen, ne~vá~­toztát kigyelmed ,iránti -~!lajlandóBágQmori. ,Dobos:megh~j!ott -előtte : «Angyal vagy, még azokriak is'

,Jt Iegsáebbje, 'a .legkegyeaebbje. .Látod, én ugy -,

t \

1-

" "~,:A -:,7JardtPtn l'-mon,dts_'Dobósnyugodtan ~-, -,' és nyomatékosan. , .",', .' " ,." AmáP;3, most . I)láT ssöke haja" tövéig elyere-.-

sedett, .a puha areegy ragadozó állat "kifejezését· ',"vette fel. Míntha' csak, tizkörinével 'neki akart,,',volna .menni Dobosnak, de aztán mást .gondol­"'hatott, mert visszap'ar~ncs~lvahevesvérét; arca,

ismét fehér Iett, villogó szemére husta átlátszó, 'szemliéjat 'B 'szelid hangon mondta : «Kígyelmednagyon tréfás, nem tudom míért is akarja '-igy -megpróbálni az én hityesi hivségemet 1»> - .

. Dobos egy, percre elfelejtette tervét, csak azt__ avíllogö ssemet, azt az izzó kifejezést látta. Ugy"..érezte, épp 'egy"pillanatra, iiQgy párja ~Z ',az",

,asszony neki:vad,erQszakoB, büszke, B épp egy.,,_"percre megbámulta.<' " ' . . '. '<

-: " De most, hogy ismét ,a, szelid, alázatos szóke.. szépségá~1 elótte;mely'b~rgyu -éa engedelmes,, mely ,:ritán ,csak ,kezét. kell'kinyuj~ani, 'hogy övé

legyen,'Jrlnek csak azért' nem' kell a' szolga, mertaz ur után vagyódnék, alig paléstoltmegvetéésel.fordult ,el tőle: «Gyere Iván, ha" az ifj,asszonyolyan kegyelmes, .hogy ád nekünk éjjelre' hajlé­,kot,. keressük fel. Nem' is illedelmes, hogy kétilyen magunkfajta kóbor férfi egy Ilyen tlsates- ,"ségea hölgy ,éji nyugalmát. tovább zavarja.» ,_ "Aztán" aa asszonyhoz fordult:" «Igaza van

"kig)Telmednek,. esaktréfáltam. Ismeri orszag-világ ,, Winkler' Amália, hófehér 'szep~otele~' hírnevéúde - ­hát az ilyenordasfarkas,mint mivagyunk, hogy

, tudna ilyenigyenge "violával bá;nni P' Durva' sikesünk, . esetlen .a tréfánk, az erdőben, a renge­tegben" hogy IS tanulnánk .. meg-a ssépensaóláa..mesterségét ?» ",: v.

Amália ismét felvfdult: «~o hiszen értem én '·.atréfát, .nem ía-hsragudtam, .csak .ugy 'tetettem

'magamat. Igyék hát ,még, .egypohár - bort .kí...gyelmed l» '~

. 'I -,DeDobosmár.8.Z ajtónál volt; «Nem merekmaradni, mert ha .: a .bor' józanon is hagyna, meg­

, réazegitne :a hugomasszony .szép sseme». Ezzel,kiment 8 Ivánnal az.ístéllö 'felé' ,tartott.

8* .

VII.

Winkler AmáliaaJma•

'. .De ·az asszony" utána szaladt: «Nem odanagy.jó uram;..itt 31 benyílöban '~ két medvebőrön

jobban,,'elpihenhet».' Kivánatos puha fekhelyet mu- ..tatott 'neki,~s Dobos;··, ki igazán fáradt volt, reá .vetette .magát, mig Iván az íetállöbamemaIovak ..mellett aludni.' ..

- 'Amália egy percig állt~aküszöbön, .minthavalaniitvárna,.aztán becsapta anelléz .tölgyfaajwt, fehér kezeit ökölbe :szoritva, v-isBzafojtottanssíssegte: «Vérjen meg az Isten l :NC? várj.:csak!

.N,o ,várj csakl» " ,

.- Amália ,soká nem ~dott~laludni,nyugtaIa"nul hánykolódott ide-oda;, nem .lelte helyét. Előb.b_

melege volt 'ledo~ta a takarókat. Hogy egy kicsit,_llgy 'feküdt, megborzongatta a hideg, ismét, ma­·gárahuzta. .Hídeg lába .-ujjait terde hajlásában "melengette; }.lár a 'kakasok .aa.udvarban hajnalra

!' kukorékoltak, .mire " elazunnyadt ,De alvása ifJnyugtalan volt, mert egyik tarka álom a. má~ikat

, kergette.: /. ' ," ~.' ,'.Brassóba ,álmodta. magát, .. az erkélyes kő..

házba,' á kis, virágos "kertbe, két hajadonlá~y:"testvére- .mellett, "D1in~ szépek voltak és fehérek,

. éppen mint ő~,A;Zt a .napot látta .felviradni; mikor.jött az ,ör~g Grineus' Mátyás, . hogy, megkérje~ k~zét; 'ó nem 'is ismerte; - a magister csak" a

'; ~ .' templomban látta, egyszer,Bmikor apja mondts--. .nekl: . «ennek .a tisztes lJ.P. embernek' leszel .a, felesége», .megboraadt vén fonnyadt' arcától, kopasz

"ö~szeaszottkopoIÍjrájától., ".,..'Egész" nap, egész "éjjel .sírt, de nem sokat

.: ügyeltek reé; ,anyja is, .a leányok :ishozzáláttak'. szabás-:varráshoz.Sök'készl'U.1J.a,fehérnem.ü .ísvólt .

mér '. a gondos anya /ládáibaneltéve' Ieűnyaí '.Bzá-mára, ha ssereneséjük akad, .

" .... Igy 'a 'magisternek.-n~m·keUett '-soká~' ··várni.a~ esküvőre, nemis volt ideje" mert már kéthét

.mulva elhagyta Brassót s magáwtl vitte Amáliát,-immár bites feleségét. . . . .

Esküvóje napjáról ,41modott ~az asszony; deegyszerre nemGríneus Mátyás,banemDobos lov:ag

,állt -mellettevölégényként; s ezerelmea/édescsó~ \_kokat adott ..~ neki, ö pedig -sségyellősen, .boldogan .

vlssonosta, Éppen a [egykendőt ak~rta. neki adni,akkor vette észre, hogyegy kigyó vólt b,elekötve~'dé_ő· "Q-gy tett, míntha nem- látná, s mégis. odaadta Dobosnak.A kigyó' lassan kicsúszott a ken-'dőből, .a .lovsg nyaka .körül csavarodott, mindig

,.:-nagyobbra nőtt, végre már körül fonta egész alak- "ját, ·.s mikor már többé nem birt mozdulni, egye_O-nesen. .ssívon -marta; hosszu méregfogával,, mely

_·hegyesés·éles:yoltmint egy-,tór.-·- _ , '.: '- ,'Amáli~' 'borzadva ébredt fel, hídegverejték

volt' 'hQmlokáh" . S'- remegett. - 'tollupámáa . ágyá-- ban: «~e" milyenvbolond álom I mit is jelent'- ..

het ~l ,Mit tartozik" .reáinez, as . ember, Id .'éppen,hogy' pár órára' utamba jött.? "I'alén ,. már ittsincs ?·Vinné. is a,z ördög, hogy ne is k-erülne: többé' ,

-'Szemeni- elé IJ>_ • .. ~' -

". . Kinyitott!:"' ai' abláktáblát, melynek ssívalaku ','kivágásári mérbeömlötteka -napsugarak.' ,", .

Egyszerre fény és világosság öntötte el aBzo~át.·Am!Ília_ álmatlan .ssemének ~ájt a ~~ny, .."

.,visszahuzódott· s kinyitotta ~ benyi16 ajtaját.Ova~

.' tosaa .nézett .a medvebórök felé. De a.fekhelyüres volt, .bár .látseott abótökön az. éjrnyuga~ .lom nyoma.. Az is -látszott, hogy hányk9Iódh~tott,: - _'ki rajtok feküdt. .,.., .

Se .Dobos; ae' címboréja nem volt' niársehoI, .', ae fent-a hásban, se az istállóban, se.az udva- .. -ron, csak 'patkQnyomok 'vesettek 'az ismét bere-: -

tessélt .' kapu felé. . ','.JIogy mehettekki? .h~szen-azár"csukVavolt, ~

a-kníeaotpedígőhordta" a .keblén.· ., Csak, nem merészke4ett be hozzá éjjel ?csak -,

nem 'v()ltak -igazak asok a 'csókok,·m~lyekről őálmodott, .;-

,', Tüze~re, "kipirult,' maga: sem tudta, h~agjá-ban-e v~gy ,$Zégyéllós'boldogságában~ _,' , " .

". .: AZtán, essébe jutőtthQgY'"hisz~n Doboaelöttmiriden'zál": megnyílik, azonnal: le:Q.ült Indulatja.Üresnék lá$-s..zott neki, ahá;3,az'udv·ar, .míntmégsoha ~2ielQtt, ,as,szQnyéletélJe.- ~"" - , _

. HozzáfQgott.8 BzolgálÓval.takaritani,'de ebbensem: Jelte_qrö~~~,es:ak' perelt, csak' nyugtalan­kodott, .A.ztán,a veteményes 'kertbe ment ~alátát

,hozni, de ott ,se 'állta', Bokáig. -Végre.--- bár kerül­i gette , ,egy ideig '~ Ieülta medvebörökre, MinthamégmelegIenne .a lovag, álmát911 " :

Az ..asssoay .leborult .a kere~e~e .és _ sirV:3takadt; Ismét maga se tudta,.haragJaban-e, hogya lovag őtet csuffé tette, 'míkor ezerelmea 'szavátmeg, nem ,értette; demég fnkább, míkor annak -aparaset lajhónak szánta; vagy pedig, bánatába,hogyeatassép .embert soha sem ~átja többé.,

VITI.

--Mig Winkler 4mália, könyei a'~edvebórt ,áztatták, ~'S gondolatai ismeretlen, utakon ~ Dobostkeresték, .aIovag már .meseze. járt. Hajnal -elótt.

.nyeregbenvolt három legényével, s ott-vágtatotta salgetí orsságuton.: , ' _.,' ., ' ,Sziget mellett,találkozott töpbi emberével."

, Együtt--volt mínd _a ,tizenkettő, csak három ma-radt otthon. a dobosánkalbejératot őrizni. -

Már jával a város előtt,' hosasujserben jöt~­

tek' nagy magas. szekerek ládákkal- ésportékával,.Mind it városba tartott, mert országos vásár"vQlt

'Szigeten. ,--. , - ," ' , .'._A ssekerekköst lovat, és' ~m~rhát·hajtottak.

Mint-egy, kísaáradterdöasürke galyai, ugy 'álltak·.fel az .ökrök, ·tehenek s~arvJ1i", sürü. csoportba ­Egy, nagy magas .bika, nyaka is-feketéllett 'a te­henek ~öIriegéból.Az'>~nat néha gyens;én ~orgott. .

cEzt-htucon, ~ezett_~ két pos,ztórnhás".ember.,A vá-,sartéten.fehérlettek a méaeskálácaok és a cslz- ~

madiák,'satiai.:Azeióbbibepirosra, sárgára Jestv'es'zive~, ~ézesbábuk"viaszgyertyák, .as utóbbiakban

··bocskóI-Ok" bakanesolr.velél egy 'hosszu' rudon. csizmáklógtitk, .mlntha csak lépnének, mínths.c~aJra2í emberek elszaladtak volna belőlük, csaka ,lábuk maradt volna itt, hogYcörök:kévalóságba'

:Iépjens 'ne' haladjön. _. ,', _A .templom, körül, a' cserepes vásár' mellett

.sok nyomorék .ember ült: a vakok, a bénák,' akesetlenek, kik csonka' karjukat nyujtottaka

.járó-kelők .felé, Egy különös nyomorék ember ~lt,

éppenutemplombejáratnál, két lába összezsugo-'~'

,rodva, szeme ",behunyv~,va~ -ís volt, sánta is,csak kezét tartotta abeleesö fílléreknek, mellette.

,.-'egymankós-.eDlber.kuporgott, a vak, koldust: ' Gábor ,bácsinak nevezte"s nagy -tisztelettel .bessélt

'hozzá. MIg a .koldusokielhelyeekedtek; gyülékes­'tek, össsepereltek .a.jobb helyekért, 'hogy-néha','

, Gábor ,1;lács~ak-·egész tekintélyével kellett. 'rendet ." parancsolni,Dobos közeledett seregével a városba ,

. a .vésártér felé. De a 12- embernek csak 11 lovs-"volt, mert a nagy /hOSBZU Ichnát alól' kídölt a ,lóaz uton. Csak földhöz -vágta magát" vége volt,Talán- a harmatos c fú ártott, nekí v Ichnát idáig

.~is. .hol egyik,' hol máaík lován, hátul- ri lovas mö-'. gött ülve jött' el, . Mo~t Gyuró 'mögött ült s ka­.paszkodott, ahogy -. tudott, mert bizonynem j Ó ülés·volt's nyeregképén.tul .A.zősaját nyerge pediga -hátára- volt akasztva, ugy huzta be a"fejét alá;míntegy tekenös béka."· , ,

-A.város , kapuja-előtt a sereg egy zsidévaltalálkozott, ~ 'három lovat hajtott, kettő volt be- ' _fogva s Iégössn egI szép 'fiatalvasderes' mánt.Dobos rá -néaett 'a vasderesre, tetszett neki jókötésü dereka, tiszta erős léba, ruganyos járása.

Rákiáltott a koesisra: «Te' zsidó, add ide 'azta lovat l» . ,

A veres Bzakállu' nagy alázatósan felelt t

,,«Nem l~het, a~t, ~ kérem,~sztelett~l,.;most h()zo~ '\''''Le;ngyelQrszag~ol, ,.' a nagysagoB urfianak.»- '; !

~ . \..

, '

~'Ki" ~Z/ a. nagyságos ur ? _ , ,..~ Ker~lÍf·tisztelettel; -nemv tudoma. nevét, ,

csak Kolcssvárra viszem, .igen nagy ur 'az~ ~,

, ~: Ide:' adodmindjárt'azt a 'lovat! ? ', .Doboaeeek ra, nézet~,a-Iveres .ssakállu reaz­

- , .ketett a tekintetétölvde még mlndig vonakodott:" «Ném lehet .kérem ssépen.vnem lehet l» .

'A:.~-1Gvag egy,' Iépéssel. közelebb jött a ,szekér- ,hez,' a zsidó' .szemébe . nézett s halkan mondta:«Ha nem adod ezt -as egy lovat jÓszántadból,'azenyém Iesz ez is;' meg umásík kettő; megute

, életed-ís.s 'NeJ;ll mondott egy -esunya ssótsem,nem kiabált, daa veres' ssakállu.tudta, hogy "eznem tréfa, beszéd. S míkor Iván odaszólt, neki :«Te' saeréacsétlen.vhát nem ,_tudod, hogy Doboslovaggal beszélss!» - majdnem elalélt. '/, Szó nélkül hagyta' a 'vasdetest elkötni a sze-kértől s csak mindig aztmol-molta : «KegyelemIkegyeleml» ~ _' - ,

Ichnátmindjárt felkántározta a lovat s rá ­tette",!L nyerget. De mikor ,fel akartreá ülni, Do­bosmondta neki : vezesd még:pár. lépést, haddSZokja ,meg-a nyerget. -, ,.'" " , " ~,

-' ',A: lovasok-előre .mentek; Ichnát vezette lovát;mely szépen és' kesesenmentuténa, " , "

Csak" :ugy 'találomra, S~ajkónak' neveste el,'veregétteanyakát ~ -mondta neki: ,Hahó Szaj:kó, i

csak ssépen, te fogas engem vinni, kis lovaeskarn l. .:',Iehnát: nem volt éppen valami nagy 'lovas, de'~a többivel' csak elment ő -i8~ Eppenazért örült,

' __ 'hogya Szajkó olyan szelid és nem ,tulmagas ~>

, ló volt '-,Hogy~gya;log- ment Ichnat 'kissé elmaradt a -.

:,.:Be~eg~öl., Dobos hátra nésett.. «Ulj fel -már., hiszen"_-látjuk,:hogy ugy megy,mint 3Jbárá,ny.)}~ Eppep. a

.: vásártél~e értek, Iehnát felült. a nyeregbe.ia vas ...'deres, nyugodtan állt s .. azépen hagyta felülni, de',midön ,lovas~ .haladniakatt "vele, nem mozdult,csak egyhelyben állt,mintha,pdailött' ,voln~ négy,lába. Ichnát~tötte, sarkalta, a ló csaká~t,-,aztán

'mikor meguntaanqgatást,megfordult s ,kezde~tbátrafelé menní,: egyenesen ;:L cserepe~~~zé.'

.Avásárosok .'szét" .'a cserép-.·.e"dé~yi~krOPQg~a . , . . a ló- lábai "alatt~ -

Ott.: ',-az edényváaár mellett még hallatszott a':--koldusok ,vontatott, ,éneklő. könyörgése, .de egy- -:

<s,Ze118,inind. ,természetes' hangon ~ltott fél s..::ha~gos' kéromkódásbe tört ld; mikor ... a ló' mlndig'hátrálva feléjük: közeledett.,. .'

Csak Gábor bácsi nem mozdult,~ hiszen's~egény vak 'volt' - még mlndíg vpanasaoahan­gon kért, ldnyujtva kezét: _ a;djan.ak, adjanak, azIsten'nevében a szegény világtalannak ! .

'. _ . Egyszerre csak telordított a legnagyobb éneklő

~9nyörgés-ből,~ mert a ló 'éppen a tenyerébe lépett.. Talán csoda ie . történt, .mert zsugorodott lába.ki­,egyenesedett, .felugrott ülóhelyéb.ól,- lez4rt szemé,k:inyilt, mérgesen '" nézett .S~ajkóra és Iovasára;csak -ugy :ömlötta legocsmányabb "káromkodásB~ájából. ' '.: ~ " . '. '.. ," '

. A' 'többi koldusokia felugráltak, a ,áánták.fel- ,, 'kapták mankóikat, ugy, ~tötték a IQvat,a vakok,, atugrottak.. -~: templomkeritésen,egy .. ~ s,e hibázta

el,_ Éktelen -, ,zsivaj "támadt,· verekedés; .kíabáléaTalán le is' huzták volna-Iehnátot a lóról, ha Dobos ­oda- nem jQu': «Csendha mondom» ~ ssöltakol­dusokhoz,de leginkábbGábor báesíhos beszélt. --­«Ma 'o éjjel a tanyátokon leszek, mikor -a~' erdőben

",a malaeot -sütitek és táncoltok. a tüz 'lángján~l,

mikor "felosztjátok'a Iopótt és .a kapott pénzt.Nem1rérem "én' a tísedét, mert az, sok lenne, csak200·e?;üst 'pénzzel .fogjátok ,leróni az adót, amivel.nekem .tartostok. o . . ,- , • . ', '

'-, . . ,-..szent Gábor arkangyal, kegyeapátronusom .segits! ~, fohászkodott, a vak-koldus, ki ismétlehunyta szemeit. Rajtunk, szegény Isten nyo­mórultjaín, kiknek 'alig ván .meg,', a 13zátaz kénye- -r.ti.k, akarnak a gazdagok adót 'szedni. .'

:A ' lovag. ,kemény hángollszólt: (Hallga~B ._'élósdi féreg I Még ,egy szó, s még ma-éjjel PUS,Z­

-,~ títom 'er -tüzzel-vassal' egész undok fészkedet.Ismerem' rejtekedetrkönnyü lesz' oda [ntaí»" A koldus nem tetette többé magát,' .egéssen

,,~r:!llészetesen, n~ilt, szemmel' beszélt: Látom,

Unalom.

-Egyél gazdálll valamit,' hiszenegészen'ei...erőtlenedel. . - ." ~

~ Hagyj békét, nem izlik nekeml . o

DODos felelte Iváhlutk,.mikQ:f aza Dobosánka~agy .ebédlőjében- míndhiábahordta' fel a .legjobbételeket. .

- Mar Ichnat sirt is; hogy nem tudja kedve-. det eltalálni. _

, Dobost aza nógatás még türelmetlenebbé ,"tette .: «Sohse 'busuljon Ichnát,míndentjól csinált, 'f';~csak nekem nincs kedvem az, eledclhea.» ":. ".,f.:e

.: . -Azzalleillt a tüzhely elébe s -hosszan.nézett . ,}~

alánf:j::~o~~Z~:\:~~;a~Jáj~tC Hevesen, _ . - _~~I.dühösen járkált az; vagy egy alvó tigris lustasá-'

"g4val nyüjtózkodött fekhelyén, vagytüzes8zilaj­s~ggal kovácsolt .merész _terveket. "Néha vígan,sót kedélyesen' is látta már, de az az .unott egy~

kedvüség) _az aszintelen ssomoruság, uj volt.nála. . o' ••

,I,il.'" .

. -

IX.

.:.. -. I ~ ....

_~L~.. _c.

J;: hatalmad' van, h~ ~eglesz.~ 200_ -ezüst pépz, .~ >"- - ""'~:~~i~"'-'sültmalacbólls fog- reád várni "egy~d~ab.".~jfél... .C\'::~~j

kor, ha ism~red- a tanyamat,.- keress fel o • '00 '~"l::}.~~. - - Ezalatt.a8zajk6 . 'egész nyugodtan . állt;, . . ~'~~

mintha ._ gyökeret vert . volna lába a rücskös kdve-. -'~""'~~~zetbe, nem 'nézett az se' jobbra,-se 'balra, csak ' :\,.'~:~

maga elé, minths várná, hogy ki fogja -öt onnan' . ,'_~:~/~ielmozditanl? Dobosnak eszébe jntott, hogya ló.talán -' ..::,;~~~vezetéken .menne? Mert Iégősnak egész jól 'illett. ' ,.--.:,.

.Megparánesolta Ivannak:«Vedd az' Ichnát .,-~IJlovát hosszu szá~ra s vezesd, magad után.» ~::~

-, > Be' is vált az,ujmódszer.o~ Szajkó engedel-

1'-' mesen és azépen ment-igy vezetve;'s ~ seregel-c,'' . haladt Sziget. városára. kivetett .adóját bessedni,

. i'

. -=--..... - ...: ~

,",-,~ "'~ baiál~het?- töpre~gett, Iván.-Egyszer,:;, " -_,meg/js kérdezte:'«Wal~n valamLbajodvan" édesf><,); __ ur~m,? ·l"08$z.szinbenvágy~ ,T~láu hülés állta,}.;:,.-~;~"hátadba? M;egtaposnálak egykeves~t.», 1 •

6,-:':, .' "~ .Hagy] békét-r: ·felelt a lóvag'~ nincssemmi bajom. ,', ' , ._~ , , : Egy kevés idó mulva, . kissé élénkebben 'mondta: «Te Iván, híddbe nekem Gyurót, de az-tán/ hagyjál vele" magamba»: .

p',_,~, ',: .Iván nem hitt füleinek: 'az"ó ura titkolódzik'-~'4>:'---.. elótteJ" és még hossá a~zal 'az' otromba Gyuróval,

, .: kit csak kérnnek -·használtak B azért .mínd ineg-____vetették.. - . '

Mondanivalója' van Gyuróhoz,- mit ó nem.',.hallhat ! Fejtetőre' állt"a ' világi csak az .ördög.Iehet-adologban. De azért engedelmeskedett, Ki-

, .ment. ak9nyháb~,-hola2i uruknak kés~it~tt finom- ételeket .» legények fJtlták,miIitha csaknekik

f'Óiték volna. . ' " .. ..' . i. ,".

,'Fahéjszagu volt a konyha és,rendetlen, mertIehnátnak, miőta gazdája' érintetlen küldte ki alegjobb.ételeket, nem telt kedve sem 'a fózésben, '

, sem- a, tiszt~gat~sban. - . _ . ", Gyuró '- 'éppen egy, D3;gy d-arab almás süte~

ményt dugott, széles' .sz~jába, mikor Iván meg­':szólitotta: «'I'e Gyuró, menj fel. asurhos, ,de rög-vest,- mertbes-zédje' 'van veled.» . E.' •

. . ~'Gyuró kissé 'megijedt, mert az ur csakis, ut- ''banintézéttho~zá kérdést, ,különben soha ,sem,

,'~' Bzolt hozzá,_a~ért, most·nyugtalanságba ,ejtette alovag,kivánsaga.Kezefejével1etQrü1te' masaatos

.' s~áját" aztán ment a'" cédruspalota felé, _. -Hideg késő őszi szélfujt már akis virágos

kert felett, ca rezeda és az őszi' rózsa kóró]a,megfagyvaés .össseasava, bamán;: ',törékenyen '.állt -ki a mária havas földből. ' " ..' ,A hó ugyan 'a déli, óí-ákban még elolvadt,de,~agyos, nedves ,{oItokat képezett a kis kertben;

, Eppen egy ilyen foltba lépett, GYUl-Ó, sséleaboes­: k6;rav-al..A.' fagyos esőréteg kissébehorpadt S8

"nagy lábnyom' ólomssínü 'vizz~l 'telt meg.".. .. ~ván a kQnyhában maradt, : hogy- . a többiek-

'észr~: ne 'vegyék" hogy gazdája kiküldte, mígGyuró benyitott ';,a lovag' szobájába:- «Blava»,mondtSlÍlélyen,'-ineghajolva- s Doboa keze utánnyult, hogy/megcsókolja. '. ,- -' . "'- " ,, '~Ha4d' csak -·~Bzólt :a lovag. ~ Nem va-

gyok én püspök., -..' -,', ", _p

-.Gyuró feszélye~ve'volt,jgy gazdája közelében.De mintha a lovag maga se' egész bistossnéresnémagát, egy ideig azőtlaaul nézett a' .tíízbe, ~~táJi_

" egyszerre Gyuróhoz . fordult B' nála. szekatlan.nyugtalenaággal mondta: cc Te Gyur.ó" "~mi ujsagöt,tudsz a Tisza völgyéböl?» , -, ,. , .' " '.

'Gyuró csod4J.k,?zott 'a-kérdés' 'felett, 'de .kiágondolkozás után Ielelt; "- , '_ ,- ZsinirhePopadjuk eladta a nyáját, nálalehet vagy 200, darab 'arany~ "

- - Ejh} ~ felelt Dobos kicsinylő és türel-:- nietlen késmosdulattal,

, ~ Szígetena papoknak bort hoztak a-Hegy- ­-aljáról._ ' . - Hát' aztán?

-,.- Bocskőn .'. . '.~ -Boeekón ? -mi van, Bocskón?-Bocskón .aaOrosslán lsorcsmárosnél gas-

, ,- dag. vendégekvoltak; Lengyelbőljöttek és mentekNagyvárad .felé.. -' .,', ~Háta.ztan ? ,

.Dobos arca égett, "de ó;a hatalmas, az .erö­szakos, még. mindig nem merte megkérdesni 'leg­alacsonyabh, legmegvetettebb szolgájától,' ,ami

.sslvén "feküdt. Végre,' mint az ,uszó, ki fejjel, vetimagát a vizbe, neki ment a kérdésnek : «Mittudsz a magisterékről ?» /./ .

. '- /1." magister elköltözött. ---:- Elköltözött?,1 . "-- Igen," azt,' inondjak, -Amália .asssonynek

Hideg volt'a .bocskóí ház. Ván a ségoránakegyvastagabb' falu kőháza. Worochtán, oda',költöztektélire. ' . , /, I '

, ':' '- Mit? l --:-.Dobosfelugrott, szeme lángolt,-' ', "barna' kezét, ökölbe szoritotta,', hogy Gyuró .naI.']ássa megressketését; -,' . " ' /'

': ~,~t n1oridtál?' (A m~gísteride költöZött?~·:'_" .Id~,Woróchtára" ,a> Dobcsáaka közel.ébe? '"';', , ,~ Ide l ~'JelelteGyuró.Látta, -hogy- az. uj-,'

ságával jÓ' hatast tett, hát' bőbessédüen,~oljrtatta:'«Ha, kimégy a Dobosáaka kiálló. sziklájár.a,,- meg- , '.' /.híthatod a 'házuk tetejét, három kéményevan;

-' ' egy nagy kőrisfa' áll a ház, mellett, 'amelyik' a leg-_ m~gasabb az egésafaluban, az ·aZ:D. _.' -, . ~

, ;, - ,Jó, [ó. - mondta Dobos --..-;merij a kony- ,c'

~ .. hába, adass .magadnak egy kupa bort, a legerő-

sebbjéböl, mondd, .hogy én mondtam.. ...'. .Tudta Dobos, hogy megtessík. -Tudt~ Gyuró' '

is, mert nem volt olyan lélek Bi,Dobosánkán, kia lovagnevét hazugságból merte volna használni .

. Gyuró.' vigyorogva' ment kia konyhabfi, ,S.Iehnátté], ki kulcsár ís volt és ázakáos ' is, kérte. 'a. bort. " . ".,',

, ~ Adjál egy ,kupával .a Iegerösebbjéből, ,az' ,nr .paráncsolta, .. - ", ,Ichn1f.t. 'szó nélkül adtá kia bort. Nem ,tünó-

. dött ríljta: míért akarja .így.uaur, " " '"({O az, ur, hát' parancsol»," ez volta Dobo-.

sánkán .mindenkí fejében,azért'ment ,ott mínden,-re:g.dben és megelégedésben. ." .

De Gyuró nem nyugodott. ekarta, hogy' tud­ják is kitüntetésénok okát, s fontoskodva kezdte:«Jó .hirt vittem-urunknak»:

Hogy senkisem kérdeste.uni 'a hir, csak foly­'ta~t~:' «Megmondtam neki,-hogyamagister. W04

- rochtáraköltözött».,- "A~ konyháben Ichllát és Ivánonkivülmég'

'három' legény volt, köz~ttÜk 0lesz iS"EnnekIeányoaarca .mégis némi klváncslságot árult el,

. -há~ hozzá fordult Gyurö i «Azt is" megmondtam'neki, hogy .míröl .lehet a magister házát 'meg-

"ísmerní». ',' . . ' ""/01esz ártatlan 'arccal ,kérdeZte :; (H~t, á ma­

.' ,:gisternél fogunk .most adót. azednl?»- '. _"---:Igen; csakhogy .esók lesz' az .adő.. meg,

.'ölelés ~ felelte .Gyurö sunyínhunyorltva, ,.',- ~ No biszen már az avval jár" ~mondta

Ichnát tapasataltan," "."

-~ -Pe -nem ,ugy - .folytattaGYUró~ ~ Mosf{ 1

,máskép i ~es2í,eddig az.as~~onyok szerették, de -:.moata mi gazdánkszerelmés WtDklerAmáliába-. " '­

, J{ise ejtette még,Jófgrmárl a ssavakatdurva_'nevetése már is- torkábafult, 'inert Iván oly erő­

vel -ütötte pofon; hogy Gyuró fejjel esett a, táblánálló nagyTézfa~~knak, ugy, ~ogy-.halánték~men-.ten kibuggyant '1t vér. -- --Az 'első-eset -volt ez a -Dobos:ánkán, hogyegyik legény .s 'másikellén fordUlt,de'a~ elsó

- 'eset, is, hogy ,az emberek közül- valaki ,mertészrevételt 'tenni'urUkra. -', '__.Igaa, .hogyassigetl 'yasár ót.a .nem voltak .-_

sehol, : Unottan 'gubbasztottak a eédruspelota,.körül. Ilyenkor'sok mindeníéle g0!1do1atja,' támad._

'~,:, -az- embereknek. -' _ ' -- '. - .: ,Hog! Gyuró feloesudott tántorodásából, az öt~-'" férfl tétovázva nézett egym~sra,B, szó nélkül el- --r "-.' ~atározták, hogy .nemasólnak töbhéaz esetről se'

.egyJ;llásk9zt,- se uruknak, SH a, többieknek Mind,'-ugy' érésték .mlntha valamí - rettenetes' és- -változ-

~, hátatlan történt volna~' . ._"Különösen Ivánmélyen elssomorodott, Hlába,

tagadta. maga ~előtt, de Gyuró már kúnondta: a'gazdája szerelmeaJ _ . /_.

Hiszen ő is sokáig, volt.iszerelmes a, Id~sBár, :r1ányba,· de' az más. -Az ilyen szegény ágrólszakadt ­

., árva hogyne séhaitosnék egy szép leány után? _-De ~z ó" hatahnas ura, aki csak parancsol, ~ki-'csak kiván! ~át ő isl Hát,fő -is? Hiszen. ó magamondtarhogy Jó az otthon üló, elpuhult emberek­nek" de ,ki férfi '-akar' -maradní, 'kerülje az egy ,

,:,asszonyt, a .többjveLjátszh~t, mulathat, de egy nelegyenélete:1;leklyója~ , " ,

_,'o,, ~g hű's'~olgája igy tépelődött", D9boB lé g.. fel járt .az .ebédlöben, 'miri.dighev~esebben,mindig »:

gyorsabban 'VégrefeIkiáltott" mint tavaszkor a.caerebogárra ujjongőgyermek: (Itt v-an, Woreeli...·t~,va~.-I·'Holnap.rp:egy~kWorochtá~a». _

X.','T

.,'ViSzontlátás.'

. '.' De csak ilemment "másnap~' .Megelégedett. vele a magister házát si ssík.,

láról· megnézni Ott volt a falu végén, épen mint-.a bocskói ház, az utca felé. ,Látta a nagy,kőrísfát,a legnagyobbat az egész Worochtán,

látta a három kéményt ':-felé szállt· a füstje. '. ,". Ugy. elgondolta a fehér, kötényes jó házi- ­

asszonyt", ~tBürög- forog a konyhában, fehér- kezével hogy igazit egy ételen,mit a szolgálé

kevsr, . _~ '·,Iván'-· kiáltotta szolgáj·ának~ nyergeld

,fala táltost, .megyünk ketten. __ ' ."'. Ivánörült,'.hogy..végre a tespedőunalomból

.kikerjÜnek., Sietve 'nyergelt. B: pár perc .mulva fel..-> nyergelve anta. '. Táltos meg. a Gúnár a cédrus- .palotaelött g a lovag és Bzolgája kifordultak anagypántoBkapu~.,' -. .

- ;Dobos különös gonddal volt öltözve,. legesebb'aranyhimzésü'~őrködmenében, sötét· bársony sU­

- veggel. Puskát, nem vitt magával, csak tÜS2iőj~..- ben ,volt két pisstoly és egy .eranymarkoleúí,_.köve~kelkirakott tőr, 'Szep kondor ~aja 'fényesre

volt kefélve, bajusza .kipederve. ...' . -Mint egy vőlegény - mondotta ~. Oless, .

- ki, majdnemepedő tekintettel nézett utána; " ' .. ',' Lekanyarodtak .31 várdömbról .az orsságutra,.Nemsokára .elértékWorochtát.Egy· puskalövés- "nYÍI'e. voltak csak ~_ háztól, '. mikor .Dobos vissza­forditotta .a Táltos fejét B vágtatva, . szó nélkül "IDeD;t hazafelé, .meg Be..áll~ avárkapuig. .

,Iván, ki soha se látta. urát vlsssafordulni se,'.' veszélytől, se íáradtaégtól, nem értette .:,t. dolgot.

Hiszen ura nem volthabozö, mindig tudta,' hova',·_akar menní s el is ment oda. -Nyugtalanul nézett

reá, nem beteg-e? Utolsó, idóben sokszor, volt.'. 'halvány az ,áb:r~zatja. De nem, most még nagyon'

,~ , '/ ~'

,is ,piro,s volt. Majd kics'att~nt az egészségt(51S s-'belső Indulattől. . , ,c /

" 'Másnap ismét felnyergeltette a, TaItost,·de'csak maga ment ki a kapun. Ivánt~ ki szó nélkülakarta kisérni, Visszaparancsolta.' Ez is először

_történt meg. ' , ,,' '., Lassan ment a lovag a meredek uton lefelé,

, de mikor aaorszégutra ért, vágtatott Woroehta'irányába, mintha a halál kergetné, ,A magisterházához érve, megcsendesedett, A, kapuelőtt le-szállt és kopogtatott. ' ' "" .' , ,

Egy lengyel szolga jött ki az. udvarről, DÍé~

'lyen D;leghajolyakérdezte': .Dobost s hogy. mi aparancsa.' " "

" ~. Itthon van a magister'? ,, - Itthon, de nem jöhet', ki a szobájából,

.mert most épen teli ,hold van. Ilyenkor .mindigtöm "az aranyat. ',' ' '., - '

, , " - ~át ,~" felesége itthon van?,",. -"~~-_:::::ltthon. '

~ Hát .vezess' hozzá;' egy széppej lovat"láttam az udvarban, azt' Bzeretnémmegvenni

, -Dobos ' ait se tudta,van-é ló az udvarban,, de örült nelP.;hogy talált.valamí ürügyetbemenní,tehát 'fontoskodva .mondta: : «Nekem kell a ló,

.adok. érte bármit,.vesess. .az,asszonyhoz».', ..Mikor' belépett a nagy ssobéba, mely ép'ugy

,voltberendezve, 's', ~p .oly trsztaságban' ragyogott, '.mínt a bocsköíebédlö, -Amália elébe jött. .Píroa ' 'volt; mínta rózsa,~ fehér fejkötóje alatt.,~zép teltalakját"gömbölyü- keblét barna prém közé saorí­totta, 'alóla~!BzámtaIan ránccal bőven ömlöttkl a

,~Bzürke,posztószokIiya. 'Hegyes eípöje- volt sárga,_-Jlórb(H és', sárga .. ~anY·~lánc.anyak~n. ",-, .

. Egy percíg!Bzótlallúl allt ak ssembenegymás­Bal,a . lovag és"a" ssép asszony,' végre' Dobos

. ",.ho2ízá .ment;:Jnegcsökolta 'kezét-s '. mélyen _,'hajlottmeg .elötte, mint .·~gykirálynéelőtt:· (~~gy .kérés­sel jövö~/:hozzád,.arsnyoa tündér»..,' _ ".: ~. Es··..milégyen.az?···,~· kérdeste Amália,,-

, 'féJjg .zavartan, falig nevetősen. ' ,. :'~Egyik lovam elpusztult,-, nagy Bzükségem

,I

, van:h~lyet"t~siterii~:Áz'.~dvarodb:i látta~,.'egy s'z~p ,pejlovat, az~, szeretném megvenni. Moad] ,'~ár-'milyen--árt, 'salvesen megadom. érte. ~ , _",_ ' ,,-:-' .Az-aIé az uramé, nem adja Ó azt semmi

:ároa ' - .--.,---::Hátha: megkérdeznéd?,'

. - Ugyis tudom, hogy 'hiába.~ De. mégis .. ~ ~ .Doboa oly kéróen né..

~zett Amáliára, hogy' az ellágyult; 1 '

, .,- - Jó' hát megkérdem., Benyitott a mellékszobába: «Mátyást.

Kiáltotta a félig nyilt ajtón.- Kérlek Amália, hagyjál! --:::- szólt egy' fé-

Jánk alázatos hang. - _ ..- '" De Amália ~csak ujra hivta: ,«Csak egy'percre,'J4áty~s,gye're kérle~}va~amit .akarok 'kérdezni.

'. AIaboretoríumbölnem 'hivnálak, de: hiszen most'csak -ákönyvéi~del_Vfl:gy, asokst ~gyis meg-"találod.'! - - . -. -, - .

, Csoazogé Iéptek .hallatasottak, Egy',.: magas'sovány alak. jelent meg' az".ajtóba.D:Lilabarsonyköntös fedte hosszu.teatét, fején kis -bársonysapka '

,-volt Hosssu, libegő szak3Jlával valami _hebréusfőpapnak lehetett 'volna nézni, 'ha egyenes 'voná­'s~) magas fej formája- nem .viseli. a, legtisztább.áría-germán -~ typust. . _. - _ '

Bér aggastyénszerü -öreg, . de még mindig. igen ssóp fém volt, szeme oly' nyugtalan, oly

fényes .és oly' öntudatlantii~ben lopogott,. akár'egy kemence~tüzeB nyilása.Nem _nézett senkire,csak keresően,révetegen-asürbe. Csakha törté­netesen feleségére - ,pillantott, látszottmiJ;t.tegy'.álö1n.vilagból' visszajönni. .Mintha mcsolyjátszanaajkán, gyöngéden, szerettel:kérdezte.:· - , o,'

o ," ;.....:.. Mi kivánsága vari az· én lelkem .' galamb- '~jaD;ak, az én .sslvem rózsajának ? " '

Amália kedvesen fordult .hozzá : -.«Nézd _Má­-~tyá~, vendégünk van, a -lovag, 'kiről -Bocskón ~be~

sséltemneked.rtissteltmeg ,'látogatásával, -8 .azt,-·kérdezi. tóled, eladnád-e -neki a Mucust? ..

- A~. a te dolgod édesem," a Mueus ~a' teszolgálatodra ~a~ ~ felelte az aggastyán, s a

_'Jovage1őttolyfinom modorral 4aj19tt.meg; mintha. király udvarában ország nagyjait. üdvözQlné... . .~. ,­

Dohos viszonozta az üdvQzlést.B. pár. J~dV~­rias 'szótváltottak egymással,' a magiszter "és

'l"vendége" . -' ,l,.. ••...,.•.,'.. ,.~ '",' Kis idő .mulva Grm1·, r

eus ~átYás. bO,csánato~.~,.'._ kért, .hogy _'a kedvea '. atogatast nem élvezhetl

tovabb,de lombikjai felügyeletét nem, .bizhatjaj, másra, «Édes AmáJiám» __-folytatta -(mal~adj 'itt,; -e' a lovag udvarlására és szolgálj •.neki .míndennel,

mit szegény 'házunk adhat. Lováról is 'gondos­kodjál, hogynelegyen hiánya szénában, .zabb~n~»­

Amália hamisan mosolygott: «Megless mín-den édes ura~,magam.adom.'kiazabot»; smí-

I··''', alatt -Gríneus Mátyás kiment, Doboshoz fordult:«Ugy-e, .itt van kígyelmednek a szolgája is? Az, ." ' _ akit legjobb .barátj'ának nevezett Boeskőn ?'». '.

,Az asszony egyenesen DobosBzeiIlébe né- .,I .- sett, mitől ez ugy -elpirult; mintegy tizenh~téves

leány, s dadogva mondta : " .. - Nem, csakmagam jöttem. _

.Amália l;lgy t~tt, .. mínthaéssre 'se venné za...,.: v~rát,s'egyked,vüenfelelte:: «Akkor 'majd Ineg~

.mondom Vaszilynak, 'hogy. gondozza.. ela.Iovat,-, Demíért .Is .riem hozta elklgyelmeda barátját?»

--:-Minek -lioztam volna? --;','kérdéDoboEinö'Vekedő-zavaraban~·~ ",. .:- .. . ._- .A.mália,"nem ,hagyta, abba '. a 'dolgot: . «Hát

-hogy j~vá: {egyem multkori gögös .·viB'elkedés~., -­.-~' . met, majd 'meglátná,miijenszÍves lennék most

hozza.»" t -

_Á lovag még vorösebb· lett,' egy .ideig 'békén'türte az" asszony esípkedéseit, de.aztán egyeserrehevesentörtklbelöleas .indulat; -:" ..:- .Ugyan, ne' -kinoss .rp.árazért.: 'az .• esetlen

'trefaérfl,Megb~taIn. százszor, megsirattam ezer-., .Ó: sseegondolatban, ha éjente. ~láttarri' ·gyöIlyörüsé-

".ges .ábrázatod;1t;.esdekelve'kö:Qyö~ögtembocsána...·tQdat. '13ocsássJ;l1eg{:Békülj .meg .velemr.Nincs

.. '. ,B~.·nappalom, .:f3e. ,éjjélem, . csak ..téged. kiv~~,·C$a.k.·uténad,·vágy6.dom.,~Hávétettem ellened.meg­'bürihódt~m'8zázszor, .esersser érte, Megve~" ,.-eI\~ .'

Czóbet" lUnka : Két arany hajszál:. 4

. gem. as-Istené te' szépségeddel, a·· te puha k;zedbe .adta 'az ostort, melylyel engem büntet,mínden gonosz _.téttemért, melyet valaha eltör

· vettem.' '- . - , ..Közer ölt .az asszonyhoz" egy nagy karos

· székbe; ahol ez illéssel megkínálta, Már nem né­zett reá, már .nem szólt semmit, csak a tenyerébe ~'

·.hajtotta fejét. Egészen össze vólt törve, -minthaaz a pár szó jobban - kifárasztotta volna, Jilin.t

·-egy heti lovaglás. _ .. . '. Winkler .A:inália szive is megmozdult, némszólt semmit, de hullámzott .közöttük az 81 kéjes

·feszültség, az a nyugtalanító csend, melya Bze­relniesek hallgatását olyvégzetessé' teszi. A~··

" asszony csak ugy szivtabe az . édes ,szavakat,, mint darázB a mézet. Keble majd szétfeszitette­a' prém> 'köézt, csapongó büszkeségében: Igy,_igy van elötte,-kiőt·· megalázta,'· a férfit-győző,.asszonyt-bolondító. -:pobos lovagI... .... -

Olyan boldog volt, olyan vidám,' s .legjobban­sseretettvolns a lovagnak karjaiba: .. 'omlani, de' .:

. f)'zégyellósségból, ravasz számit~sból-~,~ hidegen'.. mondta: .«Szépen tud _kígyelméd beszélni,' csak

egyet felejt el, hogy Gríneus Mátyás felesége ~nem amolyan személy, kit szép szavak vagybármi más is. eltántorithatná hitvesi hívségétöl,

· fogadotteskiijétől.» ... Dobosnem nézett fe},' igy~ nem. ís láthatta,

- 'hogy tüzel, A}llália' szeme, .hogy huzódik csókra~piroB Bzája.O csak a hüvös szavakat hallotta, ·8

pár .percnyi vreménytelen hallgatás után halkanmondta.: «Ugy'hat 'Isten'veled, örökre - mínd...-örökre I» . -

Nemközéledett'hozzá; vissza se nézett, -de mentegyenesen ~Z· udvsrra, hol Vaszily lovát. tartotta.

Aa-assaonyegy pillanatig tétovázott, vissza-·····aka~a hivni, megmondani neki, hogy 'szereti ó­ía;.örülten, halálosan, hogy övé szívének 'leg~IB0

fenobb~náBa, hogy övé akat lenni .egészen, .örö- .kösen..··De 'aztán .:tnást.·gondolt Gógösen- fodrosé-.

. ·d9ttajka:«Ejh,ugyis visszajön,. ha IDanem,,-·-Mthob;lap, hanem holnap, hát holriaplltán.» .

XL

Ar~mea.

. Ugyanaz nap, este, Winkler Amália, férjetérdén .ülve, a magister .hoaasu fehér szakállátsimogatta: "«ÉdeB~uram, belépett már. a, vörös'oroszlán a· .nap há~ába? Közelebb' jutottál ,az'arany .eljöveteléhez ?») . I "

A magiszter .meggondoltan rázta' ősz fejét:«Még' nem, még nem, de nemsokára meglelem

-. a .bölcsek kövét.» .._'..._. A megátalkodott meggyösődés, 'a konok hit

~kifejezésével mondta mindezt, .mely mintegy esön­des őrület leplét boritottaélettelen arcára: Demintha -csak egyszerre eldobná a Ieplet.élénkennézett .feleségére, s egészen 'természetes hangon'ssólt hozzá: .

',' -. -' Hat -az idegen' lovaggal megalkudott 'az'- ,én tubicám a Mueus végett? .. . ...'

-:- Nem' ~ .felelteaansssony - nemakar-.• -tam nelrladni. Ki.tudja,- mílyen .durva az. ilyen

kóbor Jovag.'. " . ~-. '. . ".,-.,Deén- éppen.ugy' láttam, hogy a ,te ven­

dégedfínom, müvelt ember., Az ·asszony cBak,r~zta,afejét: «Ugy~n,hol.

. tanulta VOb1.3 a 'nagy .finomságot?» De 'mikor:'férje .jó·éjBza~t mondott neki; B Iaboratorlumábament; hogy' az éjféldrágaper~eitaz arp.ny ~fel­

,taláIásáia.kihasználja, mindig . csak .a Iovágragondolt s vágyódott.utána, mint az"·, eltikkadt.vándo~a Vizesepp után.,- . . . . , .

. Nézte; ablakából'-aholdvilágot:Látja-e 6 is··mostaz éji fénYt? Gondol-e ó..is ~rea ? '. -

, . '., ' Dobos . .majdnem ugyanaeón .gondolatokkal,.nézet~aholdba, .mert nem ment "6 egyenesenhaza,· de .bolyongott az er(1öIÍ,Inig eszébe' jutott,h9gy .ellátogat'·s.koldusok"telepére. Tudta ő, hol

- ,<van.:. a tfH'tarovié~d9. szikláiba mélyedett egy···.,b~lang,·azvolt a koldusok ,tanyája. . , .

4*

c Ott urálkodott Gábor-bácsifejedeImi önk~ny"; 0­

-nyel; mnenjárt ki népe az -egész országba vásá--·rokra,bucsukra. .: -

Senkisem ,ismerte a helyet, vagy ha ismerte,elkerülte, mert borzalmas -dolgokat beszéltek a

- koldusoktboessujáröl, ha valaki felfedezte haj.., lékukat '- _ -.,", Egyzimiri legénynek, ki arrs -tévedt, kivág­ták a- nyelvét, .a kíssurtékmindkét szemét, ugylelték meg, ugy 'vitték haza ,a vásárosok. , ­

Egy- leányt guzsba kötve, .találtak az ország..outon,,~z nyav:alyatörős ,-lettarémülettöl,' s· még'éj-jel ~'is visítotts a Gábor'pácsinevét. _

.Két favágó ·a tartarovi erdőn 'örökre eltünt".ldtudja; hova lettek? 'S'- még ssámtalan másrémes. rege', szállt '3._ tartarovikoldusta;nyaról, ugy,

o hogy ,ki még tudta isa -helyet,;eltagadta, s csak,ugy mondtáke «-A.z'arkarigyal' :b~odalm.ábán tör..-·télit» ,-'" .-_ ., Mikor Dobos. a.barlanghoa közeledett~a;Tal-'-~'

~ ".tOB -meg~grott"alatta,;aztán felveté -"fejét, s -tágra.'nyitott orrlyukakkal l~zimatolt.a levegöben., .

_ ,A. lovag maga is figyelmes lett, Bzeme a .sö-· .tétbe .lÍlélYedt ,' . -_"' ' . ~. ~~, ,'..

, o Néholas erdőnek már leveletlenbokraiközöttholdfény. ,siklott 1\ földre. ,Szaggatottan, tépettenhevert_a világosság a' hullt levelek-között,mintfehérkendök .szétazért 'rongya~,Vagy odatapadt.'~...fenyŐk /fötzs~re;'.~tha ;darabonként· bemessel- -.

.' ték vo~a,aofát:at.~ovább ,~halvány vöröses fény,~B,zotta~~ élsö~étült ., erdóbe,:pirosa~vágott a ,

. -f~hér ,holdf~nyfoltj~iba,mig 'eró~bödött, .l~gyözte~ ·jehér .foltokat ,és Bzeles 'meleg "fényben .lobogott; -'6'

árnyakat ingatva, .lángoló.fényt .vetve,'.' ", Ahogy afénynagyöbbodott--a lovag' sseme..

elótt, azon .arányban .mnt el az. erdócsöndje ía .o' Előbb csak zsibong~s hallatszott, hogy patak zu- -,, gás~;l1ak lehetett, volna venni, de majd élesedett,

-' ssélesedett a hang: Volt abban mussikassö húrokresgése, fuvolá~ -dallama, "férfi~ és asszony-bangoB;.zsivaja,·'.gyermeksirás, visítás, nevetés, lovak nye... "'rltéee; ~al~cok sivitáss, .néha felrezz~nő~. lipák

ijedt gágQgas-a,·. Bzárnyc8apáBa,·"~lVagy'- két"'kutYa~folytonos fáradhatlan 'ugatás-a.' , " ' ,

, ":Beljebb hatolvs látt~ 'Dohos, a tábort.. 'Körbe,'.sátrak- 'voltak elrendezve. A barlang nyilása "előttpedig.óriás'tü~ -lángolt, _ez "ontotta 'a,' fényt az.erdőbe. .

Nagy· vas háromlábakon a, tiiz' felett, réz- ''. üstökIógtak, fényes piros belsejűkból, .fehérfüst

ömlött ld .s "ráborult. az 'üstök kormos oldalára,-majd ismét.felkapott s elszállt· az erdőbe a;f~nyö-" :fák ·közé.'· , ,- ' .

Sok népsége ült a ',tiizkörül.Fiatalok, vének,,férfiak,nők-vegyest.: Sok nyomorék volt kö,~ük".

de sokan" kiket a , vásárokon szánandó koldu- 'sokként· ismertek, itt '. teljes erőben nYUitózta~ták

erős és ép"tagj,'likat.Keleti 'szőnyegeken; bársonypárnákon, égy hatalmas öreg emberült.Baetekín- _

. tetü. szeme- körbe nésett, s' néliaszéles :~ábávalrugta helyre az :összeráncosodott perzsa szönyeget, '

_- 'Ez.a .«vak» 'Gábor bácsi volt,a' nagy ur; a ', vajda, ki parancsolt az .erdő összes koldusalnak.Előtteegy gyönyörümezitelén cígányleény táncolt,vagyis inkább hajlongott ide-oda 'valamely isme­retleridallamismeretlen folyama Bzeriílt..KibQn- ,totthosszu<, fakön-fekete hajába -aranypénsek .vol-

. tak kötve,e.zek'" mínden hevesebb. , mozdulatnálösasecalllngeltck, .míntegy kisérve a zenét is, a"táncot is. .... , .' -

", _ De' nem 'egyedü1.táncolt a -szép -cigányleány, '~tóvább, .'még sok' pár· ,forgott-: egészséges fiatal,· '

legények; ttísesssemü menyecskékkel, de - voltaknyomorékos is, kik ,együtt táncoltak. - ~

. . Egy' törpe szörnyeteg, kinek összeaszott apró'lábtlJialigbirták. nehéa, felső testét"békaugrások­kal, keringett .egy kezetlen".éa orratlan némberkörül;",egy 'másik" kinek,' Bzája 'egészen füléig' fel-volt .hasítve, 'egy .mankőn ugrálö-rémteremtménytbuzgált, '.-., . c '. - -e',

',' .Mentől nyomorékabbvolt egyik vagy, másik, ,annalya~~bb~'. Bzilajkodott,.,mig.'ép pároknyu-

~ godtan,.Bot, némelyek,kecsesen' is táneoltak './ Dobos .éssrevétlenül közeledhetett.,a zenétől. "

,',,' ',tánctó16rtilt' nép közé, kit- 3, tüz ,világától va­>"', _~itva,:.kül9nbei1,Be:_1áthatták- volna .az, erdö sötét­{;".,/.jébeJi. LéssálltIováról, az ijedező Tálto~t .kantár­~',<~': -,L szárnál vezetve, egyenesen Gábor bácsi elé lépett:

, , '-7'Jó'_~stét, -öreg! - mondta leereszkedően. - '," ,Nemérkeztemeljönni" 'mikormeghivtál, .most;(:,' '~jövök az adótbeszedni. J

;;,,", .Megielenéaére éktelen sivalkodás támadta,''o - táborban. Mint' egy" darázsfészek,ugy -zúdult fel

~az egész sereg. -~ Futkostak ide-oda,' szaladtak ~Z

erdó felé, megint visszajöttejr, csak Bt szép cígány-·leáriy ,.- ,táncát 'abbahagyva -" állt nyugodtan ','meg\i's nézte Dobost, mintha megjelenése' a -leg->~rmészetesebb,dolog ,lenne, a ,vil~gon.' , ,

A vajda fe1'-akart ugraui, de aztán türtóztettemagát B várako~anézett, nyílván gondolva.hogy

'Ul~Bt ,jön Doboa .jseregje, de hogy, percekig nem.mosdult semmi-ai,Bötétségben,\ó.vatosan'_'mondt~t':. ',-T'.Legyen IBzerencséA~ha'.ssegény vacso..

ránkat' ,meg akarod ' osztani" nagy tísstesaégvesikrajtunk. '.

Dobos lovát- egy fához" kötötte, de ugy, hogy ,o Táltos sseme előtt volt, nehogy valaki hoszá-_nyuljon, ,megeresztette a hevedert, 8 még a nye-reggel babrálva, nyugodtan mondta: ' . ~

.,~ ," ~ '~ Köszönöm,nincB vágyódásom 'eledelre, de'ennek a, szép leánynak a táncátmegiIézem. .

Míndenki elszörnyüködött' a parancsoló' hang, 'felett: itt, ahol a vajda előtt csakis a -legnagyobbalázatossággal mertek beazélní.: -; , - " , "

- ~i esahatalmaa? - kérdezték egymástól,. Néhányan megismerték,"kik a szígetl vásáron

voltak. ,Ezek suttogva 'mondták:.-:. Dobos lovag,' a nap 'fia lGábor bácsi intésére' egyik sátorból keleti

szőnyegeket hoztak, hasonlékat ~ az ö ülésébez, .BDobosnaknyugégyat késsitettek. A ·loyag kénye- .lenibe 'tette magát, s .intett. a Ieányuak r . .

, -.,.- No,· Rózsi, .kezdjed !A" leány dureásan felelt;.--:...' .Nem, hívnak engem .Réssínak, ,,~-H~t hogy?, '.~', "

T' • ....

. , i,

:.-- -Arameanak. ,,~ Nohát, gyönyörnséges Aramea, '- foly-,

.tatta Dohos, - kegyeskedjél azt 'a táncot, .mítelóbb jártál, ellejtení, különben, ~ a leányt egypillaI,lJttigmintha. "vizsgálná, ~ hadd' el, kiUönbtáncot láttam' én' már. . .

. '--Aramea szeme asikrásott, a lovag elé.' állt,egész' meatelen ssépségében, B. a ssemébevágta ; '

. - Te? te .láttál különb táncot? _/~- Én, - felelte, Dobosunottaa, ---hogy csak

mástne mondjak, GrublTaváét,· 8., Klísníeán,,~Nohát,nézz ide'!- niondta.aIeény.Felegyenesedett, mínt g,' támadökígyö, inga­

dosott, hajladozott" mint a 'nádszál déli szélben,forgott, mint az .ör~ogszekér, hogy'. repülő hajakörülötte ,csak mint 'egy ,sötétlő gyürüt képezett,

~ majd. földre vetette magát .s kuszott; mínt s' gyik,majd ismét felállt,'karjait 'kitárva, alig l~tható·

, mozdulattal hajlottelőre. Nem is tánc volt ez, deegyfíatal állatéletöröme, 'egy~IigófelhóBzárnya-' ~

Iása, '. mussíka folyása, "mely. csak asérthatott kü­.Iönösenrhogy emberi alakban voltIéthatö..

" ',Doboskissé megtántorodotte bűvös tánc~ól

s ha,' csak percekre is, de 'elfelejtette Winkler,,Amáliát. -' ,'~

~ Ülj' ide m~n.ém,":-mondta:.Arameának,, míkor ez ,k~ssé pihegve, kihevülvemegállt. ,, ' " ··A le.ánj' engedelmesen, szeliden meUékupo­'·rodott, előbb csendesen' ült, ,ott, aztán, félénkenjátszott Dobos araJiylán.cával, mig a lovag össze-csapzott kócos haját simogatta. .' ,

Gábor bácsi növekedő 'indulattal nézte ezt a~ játékot,' majd dühösen kiáltott Arameár-a: '

r'- ,---' Ki engedte meg neked a' vendég .urraljátszani? " ,'~ , . . .. . A leány csak félvállról felelt neki:

'~ ~ énakaratom és az, ő: kiván~ága.

A vsj,da, míntha .megsselídülne, eröltetve mo-solygott::: , . - ".

, -. 'JQ, jó,-te kis,alrarat9s,de ha már/ ugytelik,Jredved, ~a~ hossálbort ls .a vendégnek.. '~, ... IIitettAram,eának, ki ,őt a· barlángb~követte•

'-o

"" --,. A. barlang .mélyében,-hova: m~r-a·tábor tüze'csak- alig"világitott .be, 'kezdte 3i leányt -cirógatni:.,. ~ .Okos kis leány- vagy, 's'zép is, ---:. mondta

néki: hiselkedően. -- 'Tudom.én, hogy te. a lovagotcsakmag-adhoz akarod' édesgetni, .Jól teszed,' ö s

-mí legnagyobb. ellenségünk. . '"" ~.Ha··ellenség, mértnem',öleted' meg'?-'

kérdezte a' leány. - Vagytok elegen, ó pedigegYplaga. " i

_ " . - Nem ugy van az, rubintom. Itt közelheuvannak az emberei, Ó, csak teszi 'magát, mínthaegyedül lenne, ;hisz -csak nem bolond" hogy egye­dül'jött volna a tartarovi barlang közelébe? '

~".~ein bolond, 'de bátor l~ mondta Aramea.megv_etóleg.

- ,_,o Bátor, vagy bolond, .míndegy .as, de ked-veskedjél vele,. hízelegj neki; aztán kináld meg

-- "'-·borral, ,B haegy-k:ét 'pohárral ivott; adjál nekiabból,_ amit Sára főz - tudod? '

A~ ,leány feleselt:.' -" '.Adjál neki magad, én nem adol;f. .. . ,'-~'Már .míért nem adnál?' -Híssen nem lesz

semmi .baja ~öle, csak. egy kicsit mélyebben el­alszik, -sz,~peket' ~og .álmodni rólad, is.

.-.- En nem adok!-, : -Pedig éppen. neked Ienne vosod jnegbo­szulni magadat. Megvetetteszépségedet, megvetettea táncodat '.Hát mondta csak ·egy szóval is, hogy -

"szép?-:Hiábaj~rtad el-neki a, meimyeikigyóláncá~,~a, lobogó láng táncát," azárnyékta~éot,mind~n

hiába-volt. Ott,jártad .magadban világesuíra, migén apád -és- parancsolód,,bámultalak, Iniga,tábor",.népe csak 'ugy' mert reád' tekinteni, mínt egy ssent

_.képre, ó meg'oda se 'nézett. '.. Á! leány elhalványult, fehéríogait csikórgatta,

S csak annyit mondott:- ',í .," ,

. ~ Igazad .van ; hát hol a bor ? ','Mire visszament, még engedelniesebb "volt.

Dobossal. Lábaihoz' 'ült, kérdezgette:. .' ... ,- -Mit parancsolazén kegyelmes uram? Mivel .~edveBkedhetik Iegaláaatosabb s~olgáló leánya'l ,'~ .' .,

--. S mikor Dobos parancso~ta'-nelti:- --

,. - I '. c~~· .,~.

" Cl, .•

_. ,~. Ölelj meg t - karjait' .oly sserényenfüstea lovag nyaka .körül, mintha két vilitq' ág simult:volna oda. ' -:.,' , '

- ~. Én szerelmea drágaságom, '.' hatalmas- kirá-Iyoml '-. "suttogta szégyenlősen spirulva borult

, .aIovag keblére. Dobosnak tetszett 8ljáték, egy-szer egészen absrlanglg iizteArameát és senkisem

I· ' m~rte- mulatság~kat z:avarni. ' ,'- ..

"~.. -~ .Ezalatt a~ üstöketlevettéka tüzről,egy sárga-'...~.:.••.,".'.•• - képű, .ráaeoa vénasssony nagy k:anállal osztogatta

a.'tar!almát cseréptálakbe,,'. _' - -',Oten~hatan iskörülültekegy tálat1 s 'szépen sor­ban.kanalazt.ákalevestAhusdarabokat~kézb.efogtá~i

ugy rágták le a csontröl, a'csontot pedig az ott .:ólálkodó kutyáknak dobták " .,~ .,- .

Dobos elé is' helyeztek egy tálat, még .pedighogy .megsülönbtlstessék, .~gy ssép cinntányért,annak a p~át, melyet Gábor bácsinak hoztak, s

..mivel il lovag felújuló jókedvével étvágya is meg- ,. jött,. -talán a régen nélkülözött. lovaglás'is járult

hozzá?' -:-.6 .is n~kilátott, evett, mínt régen,ki­éhezett .ragadozó' módjára. Demíudenhusdatabbaelőbb Araineának .. · kellett harapni, ném míntha

,. Dobos méregtól félt. volna, de igy esett jól neki.-< . 'A leves után malacok, .. pulykák, .libák jöttek.E~ta vénasszony ugy osztotta-.el, hogy egyiknekegybó1,~.a" másíknak nlásból· adott egy_ darabot, 'csak Gábor bácsi és .Dobostányérjára jútott mín-

. ~- deÍ1f~jtából. A pecsenyét után mézeskalácsot .:~I' osztogattak. Közpe nagy kupákból sürüntöltöge~

ték az· édes bort. ' .•. :.. .' . Dobosnak egy· oly gyönyörű arnnykelyhet

.adtaka .kezébe, melymég B2í ő gyüjteményében.is számot tett volna. A.harmadik' poharat Arameanyujtotta., . át, . s ugy tett,~ míntha'Dobostölelniakarná.· Míkor karjait nyaka' köré füste, gyorsansugtaa. fülébet '. ., - Estne idd ki,' öntsd a földre, .vesztedre

, Wrnek.-·-Dobos as ölelést viszonozva, tettetett .ügy:et...

. 1enséggela földre ejté' a serleget, hogy aborszétömlött a tarka' ázőnyegen.-·' '.. '._

.-,"'-;

i:.~,7~,~"~'... ·;.'__Rett~Íltö kavar'Odás._támadt erre, Kiabáltak;'.' I.

::'~/' ~úgtak:;:- . .. . - Meg akar sérten], ~egveti a mi vendég­latásunkatJ Üssétek-le I üljetek meg I .:.--Tö~ben .jiekhnentek-Dobosnak, ..egyik -buso­;'.:gAnYJlyaJ.':.akarta leütnkdeö felkapta a buzogányt-smtnt ,'s:Dádszál,.-törött· .az Bzét '. vaskeze között.Egy.·'másik karddal jött .neki, de '3 'kard lesiklott

····bőr zekéjéről B Ó sérthetetlen állt ott tovább is,'csak puszta kézzel harcolva,'. de ld' közelébe' jött,le íá terítette a földre. /: .

,:;' ..' .' / 'Fuldokolva, vert okádva feküdt mar három;~-.:~.~< .Iegény előtte. Mikor a negyedik katdja eltompnlva

.j~~~.~- '- siJdott le a lovagról,_rémület .fogta el a tábor;::- ...népét, ismét- kiabáltak: .' '..

, . --', Tudjáto~ bogy sérthetetlen, a Sátán vant.. ..8pban 'a, ködmönben, - .anep fia, ne bántsátok,.

'!:,:f'~i"·', mert neked. esik _..bajod. tőle! . - igy hangzott /.v' , ide-oda; . .~:~.( '- Arámee, ki egy .percig se .távozott -. a harc'I"., . alatt a lovag mellől, izgatottan ButtOgta: «Most~~ ~ meg vannaz ijedve, most menekülj, mert rettene-

.' tes a- koldusok boszuja».De Dobos fenhangon és .nyugodtan felelte

neki: (Előpb az adót kell rnég .beszedni»; aztán.Gábor bácsihoz fordult: «Vendéged voltam, ke­nyeredet .ettem; nem. akarlak elpusstltani, .mintmegérdemelnéd, s· mint .könnyen .tehetném. de azadót .el nem engedhetern. 'Ti gazdagabbak vagy"'\tok,-mint a .többíek, '-a király emberei elöleldug..

.játok birtokotokat, igy "én Bzedembe rajtato~

Hanem vendéglá~ástokfejében . elengedek ,100ezüst pénzt, csak százat hozzatok,ide, jövő' szent

-'Mihály-napig ennyivel érem be». .. .Gábor báesí sóhajtozva ment bea barlangba•

.4- tábor népe távolabb huzódva 'várta, mi fog tör­'tenni, míg az' öreg rövid idő mulva két, sacakóvaljött- vissza. .~ Itt a .. 100 darab ~'ezüstpéllZ. Megszá-

moljam? . _ '. "" ,-Haddc~akJ---felelt a lovag..~ UgyS8esalsameg, mert haunegcsalnál, kiirtailtUák. ~

té

,:,.....,..•.'...

_ • ,_ _L

Ezz.et bÓ:röVebe>dllgta·8·:tekercsek~t, megssorltottanyergén a hevedertsfelaséllt lovára. '.,

De,'Aramee, ,ki ide 18,~.~·kiBérte,.· a kantárszárbakapaaskodott, Leborult Dobos ~eU)tt,'~~sil!t, 'rimánko­dott: «Ne hagyj itt, vigy el magaddal, 'szolgálód .leszek, leghívebb. rabasolgád A táncom a-tied _lesz, a hajam a tied lesz, tied' testem-lelkem, .,'csak vígyél-magaddal». , . '.-

Alig tudta á szavakat kimondani a nagyE~~AsML -'

. Dobostmeghatotta a szép leány bánatoskö..'nyörgése, - szenvedélyes sokogása;' de .mihamergyözött józan gondolkodása .. s hidegen mondta:

-. «Hova vínnélekj' Ahovaén megyek, ott nem voltasssonyszemély.. Az: erdőben 'pedig jobb neked,

"azokkal maradni, akikkel voltál. Ha nyugtalan, a:ti-életetek, az' enyém repülő víhar. Ha -tiveszély­benvagytok, énmagam .vagyokia ,veszedelem.Puha 'selyempárnád,· .szónyeges .t~karód van. Itt

. is, eledelben bővelkedtek, hogy a király iB.meg-, irigyelhetné.» '. '. .

. - Vigyél magaddal!' - zokogta a leá~y.Do~os már '. türelmetlen \ lett: - «Hagyjáll

. ereszd' azt a·kantárszárat!»"Aramea,. míntha essk. kezét a Bzóelvágta

volna,csüggedt-en eresstette le gyönyörüformás.vékonykaIjait:.' _ " '. ~" De" vissza .jön ? - szepegte,

~Vissza, vissza .• : ~és' a' lovag, eltünt a ."hamvadé tfiztőF-már csak gyéren világitott sséleaerdőben, Ment a holdvilág felé a Doboeánka irá...·nYá}:)~,. mig a leány .kétségbeesetten kezeít tör..delve nézett utána.

Egyszerr~,csak sserelmes, könnytölázottu,rca. megváltoztáttakifejezését. Kemény- és. hideg. lett,mínt Winkler' Amáliáé . ason az estén, mikorBocskón becsapta a tölgyfaajiót a 'lovag mögött.

> S .a fekete .haju,~vékonycigány 'leány ugy'hasonlitotte .. 'pereben a· kövér szőke .: aSBZOJ;ly]loz,'míntha csak"--édeS .testvére lenne.'.Mégkigyószerü'sov-~ny ··ujjait .,' is ugy,.'szoritótta,.':ökölbe,.,mint:amaz:' ­fehér,.gömbölyü ,kezét. .Ugyanason. Bzav:ak· is jöt-.

XII.

, '

' .. _ Házimunkiíban.yoltak,· a DobosánkáÍl,. 'a~ b'e-', telelés',.munkájá~an,mi ~nnyit-jefentétt~' hogya

hézagokat. ablskon, ajtón,' a gerendafalben mohával.dugték be, helyenként." agyagg-al betepasstva,

"aztán medvebőröket, uehéavastag vssönyegeket.hoztak. Je "a,' padlásröl, az ajtók' ·eléb,e .akaas­tották~~ az ablakok körül pedig 'pokrócdarabokatszegeztek. '_ .'. ' -.' '.

, Naponta ..3--4. s'zálfát vonszoltak be az, ud--Várra. A lovak busták láncokon. Csak a.:,Táltost,

meg, a Gunárt nem használták soha e célra, de aSzajkó és többi istállótarsa.: annál ,szorgalmasab-'

, ban ,vontatták fel ~ nagy törzseket;, melyeket .. -a.ztán feldaraboltak és boglyába"raktak~ .Nemvolt. kitől félteni a fát, jutott mindenkinek elég. A télieledelről is' gondoskodni kellett:_ mitér, a .tengerkincs, ~a, nincs,kellő eledel.

. . Azért a legerősebb, legbátrabb legényeketDobos magához vette s .mentek vadászni. Szarvas

.ésvaddíeznó után jártak. Medvét .kergettek, hogy, mielőtt 'elvonul odvába, övék legyen abőre stal-pának ízletes falatja., . . ,.'.'_

Derleginkább vaddisznó után voltak". mertennek hUBátfelh~sználták! íríssen sütve, be~óz.va;füstölve. Iehnát ~gy -különösén jó' boros pácot. ~

telI',a;~Bzájára': . «No',váij.· esakt :No"várl csaK J (Verjerr meg. az Isten hl" de, aztán .hozzátette : «T~ ,kedves" te :édes, te 'hatalmas" te gyöhyörüsége~ l»

, ' ~ Dohos iS'-vitte magaval az éjj~l benyomását. -,Ef percben ép· oly- 'sserelmes volta .ssép eígány::leányba1 .mínt.» magister feleségébe, csakhogy

, _. M:amea virág volt, az utj an, c<kit szeret az emberba-'látj~, aztán elfelejti», B nem volt aZ'egy asszony,

.melytöl IváI;it oly óva intette,' igy nem is hozha-/.tott reá föben járó veszedelmet, ,

- tudott -neki. csinálni,' abban Iasoké elállt, .8 min...dig- 'puhább és jobb .lett. -': _' _ ~-

Ez idén, hogy avádsertés jól élt, szalonná..ját is lehetett használni, .különösen most -ő8z8zel,

mig ·a nagy- hideg el nemfogy~sztottaróla, a--ssírt, 8zivesenís· mentek a- Dobosánkaemberei ­.vaddissnéra vadá~~,hiszen -tudták, hogy "télijólétük vadászzsákmányuk "bóségétöl .függ.

Virradőra megfujták a kürtöt, mi vadászatot-jelentett.· .Mind össsegyültekas udvarban, gyalogvoltak. mind, .. még .Dohos is, mert nem messsíre

-me:ptek .a'DobosáD;kától.. _, A"harmadik: -hegyen, egy gyep-es, mohos ol­

dalban sok vaddisznó tartózkodott. ·A lapos völgy--" ben mocsaraS volt a, patakszéle, .mohos -a lejtöje,

jó' volt otta disznónak turnl, 'jdeis' jártak inni.A falu se volt messse, lejárhattaka- disznók se­l'eges~ől a' Bzegényemberek 'földjére,.megdézs..

"málni' a veteményeket - - - ,. ,Ugy volt elhatérosva,:' hógy Dohos: s még "__négy .társaegymástöl :200~200 lép-és távolságban"elállják.,.a vad járását, u többi- legények pedigalultél felfelé hajtják a disznókat. -, ~

_\ '-;Dobostól, jobbra. Iván állt, .balraGynró.'A ".-.k~t .. woroehfi Ikertestvér, Dímítriéa ·Yaszilymég . -'tovább .balre, •. ,~eKek~. voltak, Doboson kivül.a. .Ieg­

.: ,'.ügyesebb.vadászolr.. Még talan· a _.gondolatját js. " eltalálták ·-a .vadnslr, ',_Elébe vágtak; -ha kellett .... -utánakusstsk napokig, ha' ugy lott; .~ .sora, Tud...

- '.tak:-puskával. 'is bánni, de még j,?bban··· ttidi~k a:~áD.dzs~t vagy ·abaltát· az61iramlóálJatutánhajit~Í•

. 'Néha -lóháton .mentek ·Dobosswvaddisznóra.--'_Nagy, 'hosszu -szóri1.kutyákat-éres~ztettekki,: s .

."; mikor .ezek .:a.v,adat JefQgták, _lándzsával szurták '._kéree;ztül,Nagy.figyességkellett _éhhez, de :e, ne..

. mét--··s vadászatllak 'inkább m'U1atságbOl 'üzték..Most asonban komolymunkárs ment~k,.mert,;atel gyoralépéseelköseledett B hakés.óbbm'ég.jarnak. 'c

is' vadászni, de nagyját ah1.!sfajta élelemnekmostkellettbeaseresní..azért. csak .a vadászat eélsse-.

~ rüségével. és __nem"m14atB_3goB yolt~val ,gondoltak.,'~seílCieBen' állott az-öt vadász afeny6. töt~ >

. ,

.. zsek g,·mocBáros"· patakfelett,nielynek"vize a mar· sürÜD"f-ekvó ha-vat,Egymást

. nem mert jó távol álltak egymástól,aztán nagy nehéz havas. galyak'fédtékakilátást, . de érestékvolna egymás ssíve .dobbanásét, azt a f~szült figyelmet,'azt a nyug-

, ,talan. merevBéget, .melylyel ,a közeledő vádra, 'várfjak. Mintha megingott 'volna néha a levegő a. merev nyugtalanság tulfeszitésétóI. - .

, A csendet közeledő hangok rezegték ~l'

Már lenn az erdőben zúgott ,a hajtók lármája.Fejszékkel ütötték" a"fákat, ,botokkal Kopogtattákaz utszéli köveket, orditoztak, fütyültek. ,

A. vadászok egyike, .Dlmttrí.imeröen nézettal- galyak kÖr?iö~ a, hóból kiálló, megingó füvekre,puskáját készen tartva, várta a vadat. ".

"Kétségkivül jött, mert a fakó füszálak meg­moz~ll1tak,-a,bokrok száraz galyai reesegtek, hul­lott róluk a. hó, 's· maderakrebbentek fel, míntegy,közeledő .ellenségtöl hajtva,', . ,~_

Egyszerre ,Bzétvált . ,3 bozót, 'IDjva, agyarát-. essttogtstva közeledett· egy 'óriás vadkan.. ',.

Alighogy a vadáast észrevette, megállt egypillanatra, csak éppen rníg Dimítrl célozhatott.,. .,.

A puska .eldördült, de asürü bokrok kiálló",galyai megzavarták a golyó. menetét, B ugy elté­,.ritették, .. hogy .a 'szügyb~é ·'célZott. lövés helyett 'a.vad csak hátán '. lett érintve.._..De ez elég volt,íjedségét -. tajtékzó .dühvé változtatni.

Villámgyorsasággal .nekírontott Dlmitrínek,"8biztonfeJhasitjaagyarávai, ha az iígyesen: félrenem u~,de egyszeramind ugyanason mosdu­lattal reá nem .veti ,magát. a, vadkanra,

Erősen sörtéíbe 'kapaszkodva, f~lig' fekve, féligülv'}. tapad a kan hátára. 'A megrémült, fel~ühö­

dött w,.at Ie akarja, dörzsölni 'terhét, neki vjBzi.8 fáknak, neki" a bokrok sürüjének. Dimitri ~rz"i,

;,hogy el van veszve, ha ó 'enged, c8~k annál'erő-'..sebberi~ fogódzik., . ' . .' - ' .. " 'Száguld.', .a. különös lovas, Diég- különösebb _,parip~ján. A·hóba belemélyednek akétsfíeressuly ,ne~ézségével.. _ '., -_ I··... ,. .

r'.

. -. ~ 1";-' . < •

.séget?· .D~· bátor gyerek vagy .Dilnitri,.azt meg.",.kell adni, .ba-gyáva lennél, elveastél volna, hiszen'"azang1aris- :bátra~ak n~jtja ;oltalm~t;,-" ", "

. .. " - Agy·3Jl'a.atied lesz, tedd el emlékbe. D·erék'-'egyállatl Felé:rhárom mással Különben éppen

'~ .mikor Dimitri puskázott, hallottam Iván ·fegyverét, íadördülnl, talán 'ő. is, hoz zsákmányt? ':~. Mintamesebeli f~rka·B,.. ha emlegetik, éppen

jött lv:án,'s nadrágsaiján hnzott. maga titán egy.kísebbsserü vaddíssnöt ' .

~ .L~ssan,mind.. összegyültek a dobosánkaílegények. " :'.' ,'; .'. ',' Gyorsan, hajlott·'ágakb61. szánkát .róttak.össze,fe;nyógalyakat tettek reá, .srrs. Jektettéka 'kétdarab vadat· egymáémellé, .hogy'maredt lábaikégnek álltak, fekete véres sörtéj"ük seperte a .havat,

Dobosnakvégtelen jó kedve volt ,aZ' -este. 'ADobosénke .: nagy ebédlőjébe.ma nem hiába,

hozta .fel Iván'azételeket. Dobös'hatalmasét...vagygya~ látott· -,néki.--.Á boros ~p"át is·~zo~gal....masaIlÜfitgette, 'Ivánt is' kínálta: ..'«lgi~lfiam,

. megfaz.hattál~a héban. .Igyuk megakét vadkantórát.~RemekáJIat"volt az-a Dimitri paripájaJHo~­Íla,P .megíntunegyünk 'vadászni,' régen nem voltmár ilyen.vadá8z~ kedvem.

" 'Régen nem volt már, ilyen 'beazéló kedve se,'. ."" Nagy' fenyii-tüz lángol~ az ·ebédlő kökandalló ... , '

jában, . pattogtak .a - szikrák, lobogtak a lángok.Dobos.Iáthatöan "jól' érezte magát· selYémkaftán...

-jában. Puh,a.párnakon nYujtózkodott,~at~ előtt,

"Odahivta Ivánt:«Qyere, meaélek néked valamit».'.. Iván leült a lábaiho~,s .gondosen .szította a

tüzet idóröl~idöre_ . - . . .: -:., ',"A ' lovag tréfálkozva .mondta : .«Tudod, "hol

jártam-.a mult héten?» r .

- .Hát 'már hogy tudnamt.édes uram?- De találdIq. ' '. '- Hát Worochtán.' ,- Ejh Woroehtén II - ,--' .' ", .- Hátakkor 'Járemcsén,,~'lovagoltáI.','-'

. -:-: Dehogy .Járemcsén,__ s tarta~ovie~dóben'

j,ártaJll, Gábor bácsit" ~togattam, Illeg. -

'- .. '. - "

, '--';-',Szent Isten !~csak nem tán ?:"az ~rkangyal "'. ,birOdalmában,egyedül!?, "'.'

~De. bizony - el is hoztam 'tőle 100 ezüstpénzt l ~ Te Ivánl volt ott egy 'cigánylány ~.~'~. !

, _. -Lehetett ott. több is.' ..-'Ige~,de ,olyan ssép, mínt a bajnai '.~ ,

Arameának hivták. -.,~~tzton.· szeretett ,téged a.z az aranyalma?- Igazad ·yan,.~ valódl arany alma volt.

,-' Hát neked tetszett·?· '~. - De ,nagyon;.

~ . - Hála -, legyen a Teremtőnek, hogy már- abocskói asszonyt elfelejtetted I Csakhogy már az -nem bántja a szivedet l '

-~ MitI azt a szőke uémbert? ~ csak nemc,:', gondoltad ,~ --y .'r.. , . r

.' ~-' Nem egy szegény ssolgához vaIo egy. ilyen nagy urról .mínt '~e,' valamit gondolni, én" c~aklIlindig,imádkozotn,hogyaz Ur Jézus·áldja

meg az" én . jó· uramat, és áldja. meg' azt .az- ~asszonyt iS,ki felvidítja .és verje meg mind akét ':

kezével azi,1fi szomoritja. r .

, -"~~' . .A. gyertyák leégtek, az. asztalon kialudt egyik ,.a másik után,'. csak 31 __ tüz .' világitott a kandal... ;lóból. .'. Dobos'. még .mlndig .beszélt Ivéanak az el-sötétült teremben, de ID;ár nem elmult. kalandokat

~ .emlegetett, inkább merész nagy. terveket szőtt:«A jövő nyáron már nemjárunk ilyen kísnyo-.morult utaeskákra, elmegyünk Ivánom messze

. "föl~e. Mondták nekem, hogy egy szép orsságban,-~:kelét felé királyt keresnek. Elmegyünk oda; meg-', hódítjuk előbb avárost.astén a~ egész' országot. ­- lfirály,leszek! Nemcsak az erdők, 'de:varosok,országok királya.. Te Iván, léssz fóemberenr;'· és ..

~', mind a· dobosénkai fiuk - .."annyl 'veszélyben hív-. séges bajtáI~Baim- lessnek. az ország nagyjat.', Ha. nem tanultunk még -bele a királyságba,nieg "

a nagy hlvstalókba, . kardunk éles .ésszivünk ,bátor, ez a fötudomény; miaaoraságléahoa kell,Nem -tanultam·seIlllllit,de.? parancsolni. tudok; 3_

sok' tailU!t e~b~r/, pe~g' míndlgengedelmeskedík;. Cz6baI Mlnka: Két arany hajsz~l. 5

,XlIL

'A 'roráté.

. )

~ (i,,' " , .

. ennek- az egy tn~omáhynak; .amit nem lehet m~g~ I

-, tanulní»;«. . -. ',' ;.' . ..,' -,.'A.tüz lsIelohadt már, de a lovag még szőtte'

_, míndíg merészebb, míndíg ábrándosabb terveit,mighájnaJrs'világosodott, csak akkQf ment pi-henni medvebórös, meleg odujába. , ".

.' .Másnap ismét _vadászat 'volt, s még sokasor.e télen, egész Jrarácsonyig.. j' , -

'Különösen, vig volt ez idén .'a·_cédruspalota.,Ad~ent elején egy hegedőst fogtak el ,·az' oraeag­uton, azt ,hozták fel.' Ez egy hétígmussikált nekikmínden este, 'B közbe beszélt Idégen országokról,holarany almák teremnek a ·'fákon, aa fdldböl:

, 'tiiZ'ömlik ki minden éjjel. ,_ _. -"Oda mégyte királynak, édes jó uiám?'

.-'kérdezte Iván.-Oda, ·odal -:- felelte.Dohos álmodozva..,~. Szabad megmondaniutöbbínek -is.?-Miéi1i ne? hiszen 'ők is velem [önnek1.-"

B egész télen nembesséltek másról a Doboeánkán,. mínt jövendő királyságUkról. .

>~Hogy'beléptek, 's gyerek önkéntelenÜlanyj~ . ~"'".mögé .huződott, mert a nagy tágas templom fény­'árbánuszott..S .ennyí nép volt' ott, hogy szinte,elcsodálkozott, hogy' aimyi .ember van' a világon.'.Demégjobban 'csodálkozott,mikor'az a sok nép

" mínd elkezdett gyönyörüen énekelnis anyja mintha, soha 'mást nem t~tt volna; minden éneket velük ~mondott. ' . .: -

, . liég valami tünt fel a .kis 'fiunak : az 'ara~'nyos oltár ,'felett , egy nagy kép volt,·gyönyör~tkék ruhában, koronávalfején, s mennyek király­néját ábr4zolta. e kép, de arca, ,termet~, szakasz-tott ·olyap. volt; mint .az ó édes anyjáé. . , "

. - Edes anyám - .sugta oda'~ te ·vagyezen a képen? ..... .~ . ,o ••

, '. 'Anyjac- íjedve fogta be. száját: uDehogy,-- de- ,hogy, az a Szűz' Máli~.» , _ ..... '0 • ,

, .: (De közelbe meghallotta valaki, s továbbadta. ~a8zót: «Nézzétek, nem éppen fl SzűzMária?

-. csák. a koronája, ~ hiányzik,» . '.Mínden arc, felé .fordult s ahalvány aaasony ..

igen megfélemedett..Szerencséjére esengettek az ,_oltárnál: B míg mindenkí leborúlva imádta· az 'oltári .ssentséget, kézen; fogva kis fiát, Izgatottan . ­

. suttogts». «Gyere, mig észre ném vesznok.» 'A nép még .nem jött kia templomból, igy·

csendes volt az "utca, Mintha : csak szöknének,úgy suhantak R' falun át, csak az. erdő szélén

·álltak meg kissé píhenni.. ' - .' "." Később )iiába .kérte Dobos anyját, hogy jöj- '­

. jijnyelea templomba, ',mindig csak azt" felelte:"itt az erdőn is Isten háza van s a fenyők. nem oly

"..buták, mínt. az .emberek, nem bámulnakmindjgminden ujabb Jelenségre. . - / . .:: .o ••Bek-sok .évvelvkésőbb, ,pobos saját kezével

. .vette le ' az,. ,QltárI:ól•. ugyanazt a .·szentségtaytót". -.. melylyel azonanevézetea róráténa .pap az áldástadta El vitte'cédruspalotájába- Ellentniondóérzééek ,vitték reá" éppeu ezt elrabolni: babonás ": félelem,'

.dac, s majdnem 'gY9ngédk~gyelet egyve~~ge.Ez.volt 'az ~. nagy, tisztelétben'ctartott .kínes; mely..eló~t ,a'~obos~nkai nagy teremben örök mécs égett;

I)~'

-. ~.-

"Talán, ma', is ez juttatá "Dobosnak-.eszébe,'.• hogy -tór~téb~_ szeretnemenni r,-- .' _' ,_: . Néha ellenéllhatlan.végygyal lepték meg-agy~rmekkori-.' emlékek, TIyenkor nem -volt _masgondolata, rnínt _valahogy _legal~bb külhelyzetben'SZ.t 81 kort,' megközeliteni.Ma is' ilyvisszavágyónapja.volt..Este 'az örszobébamenthol a ~egény­

ség, ha nem volt egyéb dolga, nagy, ;tüz mellett.,mulatósort-Borosés'~s keeka járta. Most éppen a, bégedüs adott elő' tréfá~ dalokat, -melyek felett

, Gyuró ugy kacagott, hogy Bzétrepedta. felső

",,} ruhája. A többi pedig ,Gyuró· felett 'nevetett. pe. mikor uruk .belépett, mind félreállt B, egyszerre

91y csend lett; mint 'a templomban, _ '",Ottvoltak, mind a tizenöten, '8 tísenhatodík- ­, nakahegedüs, ki-vékony pénzü szökegyerekfiu '

, - -. volt és mindíg reszketett, ha Dobost látta; bár~a~

soha ~gy"" rossz' szót se, ssólt hozzá, ,sót.egyaser-másszor egész ~ sslvesen .elhallgatta énekét, ,-

'Most is, ,Gyuró sséles háta m'Ögé, huzédott a', «Osínke»; mint itt,' -ízgó-mosgó ,könnyüségéért'.-'-,nevezték" de Dobos ,nemís-ügyelt reá.

-',Itt"'v~gYtok-,mi~d? - kérdezte -"a lovag.--:- Itt t .-:-feleltek egyhangon. '_

, ~ Csak azt akartam tőletek kérdezni, kinek- van kedve velem holnap: rórátéra -jönni? N'em

mussá]. senkinek, csak.aklnek 'v~gyódása van., Ismét egyhanguan feleltek ': «Vigyél el engem!

, meg engeJ;U, meg. engeml» \ ./- -Jó,-ha .ílyen ístenfélők ,vagytok, .eljöhet-:

.tek,de az ..őrisetnek ittholi kell maradni.Kettö a "kapunál, kettő ·Uí5 istállóban, mert gyalog megyünk, -:kockáz~átok·ki,' hogy kimarad itthon? ' '" . "--

. Mostmegpillaritotta a .remegő hegedüst:,'«rgaz~erre .nem is gondoltam, mi lesz a Czínké- .:vel? ,Vagy itt maradhatsa a ,tömlöcbe .:.. no ne - -

,sirj hát, hisz azért nemIess .semmi 'baj~od - csakmig vissza jövünk, 'hogy ne csinálj semmi' .galí­bá~;' vagy' akár ,'le .ís .vlhetünk, onnan. mehetsa -,Isten. hírével.i ,- . ',: De s- Oaínkereaak zokogott: «Hova .menjek

. télnek idején'? níncs,se'" apám, se.anyám,',se" caís- ,

sefelsö ruhám, Hagyj itt tÜ2iedn,él_mele-:ne: sajnáld tőlem azt' a, -falatot. Bnekelekérte, felviditlak, ha ssomorkodol, vagy el-.

'-szom~ritala~, ·ha éppen ez után van ,v~gyódásod.»_• -, <, Dobos, . szemügyre vette Czinkét. ' Qyenge,

vékony; .majdnem leényos '-fiu, volt" félénkés. ér­J sékeny, de valami kedves .huncutság volt a sze­

mében, ,ezért szerette őt míndenki IL Dobosánkán- .B"kényeztették, .mintegy asszonyt, vagy egy gye-

reket. -,I - ,Jó - mondta Dobos.;....".. én nembáaom,ha itt maradsz tavaezíg, de - itt~ nem henyélhet, 'senki. A muzaíka jó estére,' de egéssnap '.mit

_fogsz csinálni? .,.,' '-Czinké elgondolkozott: «Ha nem bánod, ruhái-»:'.

dat fogom rendbet~rtani; / kíjavítaní.: Az apámssüesmeater volt, tóle tanultam egyet-mást.» '

. .,~., Hát te mért nem "lettél azücs ? .,'~ Kis koromban loptak el ,a cigányok, velük

,kellett, j árni T hegedülni vásárokon;., buesukon, de-aztánniegszöktemtólük. ,A jó páterek fogadtakbe,- ~anitották is. _ .' .- ~ Hát ott miért nem maradtál?

.' A. fiu zavarba jött: «Nemtudtam hossá. szokni. a sok im~dsághoz, illéshez. Télen, csak .ment, .

de ha. egyszer jöttek az éneklő madarak.. ha ki­~~ viritott a mező, nagyon megfástam a kolostor falai'-között ~ .".» , ' . ' .

" ~. "Es elszöktél megint? .' - .~-Olyanformán~felelt a fili sségyenkezve,- Jó madár lehetsz - mondtaDobos, -Hát­

holnap ülj a-ruhákhoz és hozd rendbe.., - Imi is' tudok,f3GY kicsit~mondta .Csínke

.büsskén, ~ ,Ha_ szükséged lenne reá ? _,Erre Dobos -hangosan 'kacagott: , «::r{ekém

. Irásra? bolond vagy .te-fíu b ~ Ezzel.-kíments 'a ..' ",­legények kockát vetettek reá, hogy holnap ,reggelki. .maradjon "itthon ? Ki egy szemet /vetett, az;marad, kitöbbet, ,.a~ megy, mig négy «egyssem» ..

_'ki volt koekásva, -aztán a többi már 'magától -/ 'értetődött, hogy.megy, ,-;. _..:','

.Eg~.sz processíö volt, míkor reggel, elindultak. '

Előr'D~bos- Ivánnal,utána, minda többi. '. deaen mentek.aacrdőnkeresstül.'. ""~",' .,Söt~tvöIt" ,igy két fák;lyátis'vittek,de ezeket'eloltották, mikor a faluhoz',' értek. Már. messslröllatták a ,templomot. ·vi).ágit~ni. ,Minth~,.a ',-~agy'

..verestényü ablakok' szabadon lettek volná az éj'Bö.tétj~be felakaestva.. A templomból nem látszott· . '~semmi, csak a nagy fényes nyilások s hogy 'nyelte'el az, ajtó :veresfenye ~ .-.beköszöntő fekete -ala}{okat., "

Worochta nagy község volt és .sok benne a.3 .'istenfélő ájtatos "ember, ezek, mind mentek a',"~émplomba, utánuk' igyekeztek Dobos ésemberel, .

. ",:' A dobosénkal legények' szerényen mcghuzód-., -tak az ajtó' mellett, süvegjeiket ,: kezükbe tartva,

'-csak Dobos és Iván-nyomultak előre, A,lovag'magas alakjaki1átszotta 'tömegböl.,.Epp~n szét­

-:néz~tt, hollelegy üres ~ padot, 'melybe .leülhessen,, mikor ,egyszerre az egyik barna faragott ssékmélyében meglétott e.gy rózsás' arcot, Nagy. bun­

", dás fejkötójéből,ugY'IDosplygQtt .kí, mínt a' moh­rózsa bimbója mohos leveleiból.

, ',A'gömbölyü termetet prémes, bekecs- fedte,kis 'lámpasa előtte voltas imazs.ámolyon, a "benneégő gyertyával. Annalr .fényénél olvasotta szép[elenség esüstkapcsoa ímakönyvéböl," Dohos' még _

, egyszer odanézett ! - nincs-kétség benne, ez Wink-'ler Amália, 'csakh;ogy szebb, üdébb, mint valaha

. ' ", A lovag' fejébe ment a vér, de áztáp.- gondolta:. (iMár .megínt 'utamba jön esa némberl De itt az.Isten házában nem fog~kl rajtam» l ~, Bzzel Iehaj-

" , '-totta fejét ~ hevesen,ájtatosanimádkozo~: Minden.íma mit cs-ak anyjától hallott, eszébe jutott. Mostnem is nézett fel, de mikor a Sursumcorda el~" "hangzott, míntha csak valaini "oldalt forditotta ':volna-fejét,' oda, boI Ainália' .mint egy emelvé-o

o ' nyen ült. Az asszony, is észrevette", szeme-- talál-kosott a)ovagéval.' . '--'

" Dobosezután l .már nem tudott, imádkozni,',hiába .mondtamagénak: .«Mit bánom én, wt esí..,n,ál az a 'Bzuka-:-bagoly~? ostoba is, léha .is és, még

- ~~ak ném is' szép1»~ de halántéka.l~~e~ett, szive ,o.

-; hevesen ~ dobogott, egéss b~lsejeborult .volna, _. . . _ ___ r

7, ; __ : __ "Nem nézett oda, de mégis ,-látt~, hogy. AmáIis_,:_. 'folyton őtét _nézi,. mintha .magáhoa .akarnákény-

szeriteni a -tekintetét.--· ,Áz asszonyt bántotta, hogy .Dobos látszólag ..... ­

.oly hidegen viselkedik. Vagy talán-a téli magány'és unalom megpuhította ssivét '! ._; '-

Mindketten folyton .nyugtelanebbak _lettek•.Míkoraz áldáatadta a pap, taláft egygóndolattal ,,'~;'

hajlott meg .mlndkettéjük feje?' '. A nép nagyrésst elvonult már,midón- Wínk­

.ler Amália szendén lesütött ~szemme1, .kís lámpá­sát--maga előtt -vive, ment - ki. a. templomból. -.

Dobos mellett, ment --el, -bekeesebársony ujja.éríntette is .Dobos bör-vsekéjét, de" nemnéztekegymásra s esak. míkor az asszony elment, -párperccel később indult a lovag is kifelé. _- .:. . A templom-ajtóban váró .legényeinek mondta: '

- «Várjatok itt, mig a-gyertjáka~ eloltják, aztán me-, I

hettek, én ugyis. magamban akarok- haza menní,».A'falu még sötétségbevolt,' ~~ák az eltávo­

lodó lámpások apr6 fénypontjai inogtak .íde-oda,--.' de, Dobosnem figyelte a' többit, as- ő szeme csak.

"-azt az egy lánipástkereste,- melyet egy nagy.bundásfejkötö takaI;t el tőle. . , -, -

_.A lámpás bekanyarnlt egy kis sötét· mellék­utcába.. Doboa talán nem -ís tudta, . .mhtessen,

"'_ .utáaa -Sietett; I '.

-- . Már elérte, -mát.hallotta.heves lélegsetvételét, "B· sötét .alaknak, az asszony pedig mintha halálra ..

üldöznék ~ ment; menekült előle.

'.Mi,kor Doboaegészen közel volt hozzá, feléje .:.hajlott 8 szaggatottan kérte: «Állj meg egy percre I- ­

- -Mikor .hallgatss meg ".végre? Azt akarod,--Ilogy___meghaljakP» . " " .. ;'._ / _ -," _ Az asszony -. gyors menetéből egyszeribe meg­állt, felemelte '-lámpását, egyenesen -Dobos .arcába

.- világitott, aztán..eloltotta.agyertyát. B csak-annyit.mondott : «1\{enj~k h> -' __ - _ ., , A lovag szó nélkül kisérte Amáliái a sötM .-

-utcán keresz.tül, a faluvégi ~kőbáz felé.-. -,

XlV.' .

Tavaszodik. -

, -'Yebruári 'szélben ZlÍgott'a~ :erdó koronája,'-tavaszi, .víharok szárnyán jött,ahóolvadás.Zu- 'hogva ömlöttek avi~ék a hegJ,olda~on"ott,hol

patak se volt, B acsendeserdó ismét _.)angoslett 'vihar beszédjével, vizek ömlésével.

. 'A' Dobosánka ,őrszobájában 'vigan, folyt amunka: a fegyVereket tisztogattá~, élesitették. "

~-Dobos.' ugyan nem parancsoltadeelegények .maguktóL tették. Először,- inert a .tavasz -közel~d--.tére míndig ,igy .volt a szokás és azért is, mert.

, alig várták .mar, . hogy' meajenek ,~z igérlkirály-' ,ságot keresni, . . ., . .', Olesz ssámitetta, a heteket: .«Ma~·van elsó'bójtpéiit~~, 6 .hét mulva 'nagypéniek:'Azt .hlssem,

-. husvét hetében Indulhatunk. :Ha itt--méghideg. is"jár, .de' ott -már biston meleg Iess, 'Hiszen- te, tu­dod Calnke, mondd csak; meleg van ott?» .

.Csínke; 'Já' az. ablalmál .-javitott~ Jú.pobosködrilönén az aranyhimzést,-dicsekedvemondta:-

- ~ .«Persze hogy meleg, -ott már virít az eper, .haépen még 'meg neni ért»~ '. . '. ' .

. lehnát okoskodva tette hozzá : «Milyen okosamiigasdénk, most .jől kímulatjs, magát, hogyegész tavaszon ne is .Iegyen asssonyre gondja,csak a királyságrá» . "_. ", - .' . . .

~ De 'ha: király lesz, .l4rályné is kell ~.. mondtaVassíly, . ..' "

- Hisz ez a legkisebb-::- felelte vadkanölő

Dímítrl, .az .íkertestvére, ~ Osszehívat ezer',kis­,.."asszonyt, .kiválasztja a legszebbet" az lesz . majd

"'. "a királyné. . .., ,_. Gyuró nevetett: . «Ha-az urunk király' lesz,.'

nem adok egy f~batkát·a magister életéért, meg­Játjátok, lefejezteti és Winkler Amália Iesa" a.királyné». _,o • ' ,"' " .' -.'

.". , ·Aztán megint 'a.távol csoda-oreségról beszél..~k) mely fele~ur~k~ Uralkodni .f~gn~..~dig

~r~;,·,:g~- ..~?;';-;'o • \~\'~li~%ll

':~~}.;~~l~~f<~'~~> '. ". ". ,_ ',', ' .-,.:%~:~~~'t':~':'~>vigabbak,. remélkedöbbek lettek. Csak Iván'szo.. , ' .-,:~

;if· ojnorodottel Óngy érezte, hogy vége a régi ssép o:'&~[t:r\,·életne~..Jdéga kassai leányt Be kivánta volna W~

•

C••.•••:I.·.·.:.~;,.~.I...•...•...,-.•~: '.,.•.:.'.,".' lá~.. l.." .. csa~. m.. '.e.r.~.. e..g.YS,ze.r ..u

g.. Y.Io.'.vago.lhatná uráva.!,... .~:~:~~1 ,"< .mint .azelott,. blsalmaa ketteaben. .' , ,\~

! ~,' "'De Dobosmost többnyire magában ment s ha '.-:.cj~

:~' ~'." .' Iván vele is volt, zárkózott lett, mintha valamit / ".~.

'.,:"~' "'. restellt volna szolgája előtt. '. . ' " ·~X~1: ". Soha se- n1on~ta meg,Iván mégis. tudta,hogy. .' .~c'. ',' _ .gázdája.majdmindenhéten Worochtárá jár. Már '(;,)~'\;':-/ ~.csaka tavassbanreménykedett: Hátha,~ ragyogó <~_)~

,'~. j nap, a csillagos éjezakák felébresztik urában, aharci' ...,~ ,., .Jt~d~et? Hátha igazan: elmennek a királI,ságotke- . '-":':~'~

) o o', J c:,;,l]i,kincseket gyüjteni, népeknek. parancsolni?.,-";~~I . De már április is eljött, s még semmi ké-, . s:;

'~ -' szülődés nem történt, Dobos ugyan elküldte néha .\,~~

kisebb 'kalandra embereit, hol kettőt; hot négyet, _ ' .:~.,;',de 'maga~'nem ment velük. .Egyedül lovagolt el'; . c_'_'c~;

. '. fáradtan, vagy igen [ókedvüen tért vissza, .B ha ,.:?~

otthon volt, kiment a Dobosénka, sziklájára, ott "::;~ór~katült,a fák árnyékában, vagy a napon he- ':>;jverészett. 'Az"elsó pille repült el mellette, eitrom- - ··:ci

~~f~~ie~t l:~~Bs~J:;B --;á~::1~~rét látJ:~~ed~~ 00' .>~~,.,' . csakhamar követte a citrom-sárga pillangót egy : (·Jt;

'.I,~.;I'I:....:.•'.'.-..."."•... píros-barna, Libegett, szállt a két lepke a ·rnohOs:·'l~.{.,., ssiklák 'felett, .üsték egymást; kergették, . mintegy ';,~l~.\~ ,,:-, _ megrészegedve 'a, tavass hullániától. '·Dobosugy·'~.~~

'" elnézte öket : «Hogy játszanak I pedignem is ille-':;2/

", ... "nek egymááhos, de 'bánják .. .íaók, hqgyegyik- ._ '·i'.d;! sárga, a- másik piros, .Aztán ~miért isne illenének? , .<~~!-c .-Hát a 'Bzőlie~ meg a barna. nem szeretheti -egy- cc"-C

~~?»s!:~e~~~~lY~~rl~ ~::lb~a~~~j~lk:~:; "'m,.:::: B:~:~ik~e~a~:ze;:~?erŐ~~~~~~ o. . ;-2:t~

~i~~ó~ J~~l~i~d~: e~::er~~~~:n_m:t~~ .~;~~.-pillangó, elszállt a távolba, s DobosJ;Dost'egy .""~:~~

édes illatra figyelt: ibolyák nyiltak. már körülte . <;-·it~_3 füben, B Ő, mit talán már gyerekkora óta nem

tett, szedte azr~ibo~yákat._ . - "

- C, ....... _ • _ ._

.Olesz"kiszÍhtén ibolyákatmentsze'dni,hogy ,'velefgazdája· asztalát di~zitse, ,csudálkozya láp~~,

'.,<minJ hajlong a lovag- .büszke,, alakja á kla.vírá-_ ,.gok:utan. ,«Uram,,~ mondta egészerivrémültea

,-' hissen szedek' én neked annyit, hogy az .egésacédruspalota szagos lesz ~öle, .míért fárads3magad?» "

l' " ,. De Dobos csak intett: «Hagyjál, mulatta,lengem az ibolyákat szedni». Egy selyemkendébe .kötötte a. virágokat, ' bekecse ,alá rejtette, hogyészre ne vegyék, ugy ment .Weroehta felé. Lovára'nem is 'ügyelt; ismerte' a T'áltos már" az· utat,nagyon .megasokhatta karácsony ó~a.. Az erdó­szélen a ménmegrettent, .mert mintha ,a földből

·~·term,ett .volna, előtte állt egy női alak. Piros ruha.voltrajta, derekán egy nagy .sárga .selyemkendö,melyfejét és nyakát' is takar,ta. 'Cigányasszonylehetett, .mert a .böre selymesbarna ..volt. és fekete

. 'ssemeégöen sötét' . . ... .' . .:. - . Régen ...várom már .'hercegségedet, -'nion:dtavo~atott.·édes hangon ~.állj meg egy'percre, megmondom szerencsédet, .

Dea lovagotbossantotta ·a'késedelem· B, rö- ,",~viden/ felelte: ' .

.- Tudom én ~ szerencsémet; hagyj .békét"nekem.. . - ' - ." ".

_ A "cigányasszony'csakannál jobban 'marasz...~' t9tta: «Csak egy percig várj még, nem jó helyre.megy;, vessedel..mbe mégy,'hallgassrám l»

. ~ Ne' krákogj, öl"dög varjuj~J~ .mondta a.'. lovag" még türelmétlenebbül.: " '',' . 'Az~sszQny keze a ló kantárjába kapessko-.-dott, hogy visasatartsa lovasát. ,

. 'DQbos végtelen .dühös lett -ez erösaakosko­.dásra: «Szemtelen.fejaat, pusstulj, mertIeváglek!»~ ordította egészen -elveresodve, ' - ..

A cígányasssony eleresztette -a'kantárszára~,Ietépte fejéről a kendőt. g .vadul kiáltotta : «Hátmár nem' ismered Arameát? Vártam reád,meg­ígérted, \ hogy.'eljösz, a" gyerekefl isnenisokára '.megasületik már, ,de elhagytálhűtlenül, . ~egver_az Isten' érte! Az fog engemunegbossulní, kit.

> .

le!lttol[)ba~nC:U7.o."l:\tc:U7. ,'az'fog"ínegbintani;kittenyé~.bordass»; .c-' " "

Dobos kellemetlenülvéreste 'magát; leöldtaárrariy láncát "S oda 'nyujtotta ':a ,cigányleánynak,'de 'az, vissza' dobta nekí: «Nem kell az'· aranyad, '-.'.a csókod 'kéll, . van .nekünk ar~ily,elég. Gyere ~

hozzám ma estére, aztán nem. bánom, ha soha se'is-látlak többet, csák egyssef gyere~még hossám 1»

De a lovag, már nem,hallgatta,' vágtatott'Woroehta felé ~ s aaasssonysirve,"~okogva né..,zett: utána: «Az, édes, 'a drága, 'a gyöny,örü t 'vesztére megy,el fog, pusztulni,,"~~' Istenem, mentsdmeg, ha lElhet l» > ' •

~ML bajod d1·~gám?' '- kérdezte .WlnklerAmáliíl :Qobost, mikor kevés -idő mulva hozzábelépett, ~Sápadt v~gy és a szemed se '. nevet', ,ugy, mint máskor. ' ,' ,'

...:- .Tulságosan boldog, voltam, bogy hoszád, jöhettem, angyalom.. Nagyon sokat szenvedtem'miattad,- .hogy egy 'hétig kitiltottál. " . .'

. - A, "s~erelmünkért ,tettem., Féltem, hogy,. lIátya;svégre mégis gyanakodnék, vagy valaki

elárul. - ,', .-Tudom' egyetleneni..Látod~ ssótfógadtam..

de hidd el, ,már alig álltani. Néha. éjjel azt .hít- 'tem,; megszekadaasivem. NeIl1: tudoDl:;-mj leszvelem, ha ez igy-megy és te mondod, hogy ez­utánmégkevesehbet fogjuk: egymást .láthatní !.' Kivette' bekecse alól az ibolyákat B odaadta

AmáliáIiak : «Látod, ezek az én gondolataim, 'melyek'a Dobosénkén neked, nyilt~k"mig távol. .,

-'. voltam. tőled». ,. ,--- Szep gori.dolatok!,,~ mondta-Amálía B

keblére tüzte a virágokat. - Várta, bogy 'Dohos/. közeledik hoszá.de aIovag . nem merte megcső-

'. kolní, mig a szép 'asszony .mage .nem ölelte. .De.."aztán· vége-hossza se volt aaölelésnek, csóknak. ,

Nembesséltekmár, .csak egyik vagy másikkérdezte:' «Szeretsz? Mondd, .sseretss ?» sá fele­

.let mindig 'f1,Z volt: «végtelenül,kimondhatatlanult~ örökké l»·' ~ . -, -' ~-

"Amália' ocsudott fel,eÍ5bb szerelmi inámorá-''ból: ' ([Most menj, édes drágám, mert Mátyás hasa .

-jön,~ nem szeretném, h'a~itttalá1na,,- bár én mon-~

·dom, hogy :meglátogats:z néha' :B' vergina-játszásra· .."'ianitasz.) , " ,_'.

'- De hiszen' nem tudok vergínétverní, .se .., . semmitélem1lZ8ikát. . . , "

- Azm.indegy, csak hagyd rá"néha belekapokabnrokba és azt' mondom, hegy te tanítottál rá.

-. De mindent is' kitalálsz I ,', ,---: Ivlinde~t a te kedvedért, édes 'egyetlen, .

szerelmem . . . . '~ Amáli~m, szép rózsaszálam, '~ondanék ", '

~~arrút ' '~ Sohse mondd, ugyis tudom.

,',;- De nem tudod..·,- Nóhátmondd I

. ~ Latod' gyöngyvírágom, .nem szoktam én',meg·:a koldulást, "liImdig 'elvettem;" mi nekemtetszett. A ,tesserelmednél kivételt tettem, kér- ,

. - tem, "kunyoráltaní.azt tőled:,' te pedlg-megadtad,.Mondd, kire- tartozik még a mi dolgunk? "Mitvárjuk mi 'az, urad "elmenetelét,~ mit ..'féljük -acselédek ólálkodását? Gyere, légy enyém "nyiltan,'bátran,! 'Ne félj, hogy' van olyan törvény, .rnelyvlsssakénysserit, Erős a Dobosánka kapuja, mégerősebb akarom, melymegvéd, Kínesem ván annyi,

, melyeléghárom.életünkre, Ha kivánkozol ,valamire,, elhosonineked.vhavégyódolfdegen orsaágbe.elme­

gyak'veled.Akaratod parancs lesagyere foglald elásívem-éa paletám király~ágát. _

'. Amália~önyeznikezdett: «Istenem, milyenis a férfi [ már'nehezére' esik, hogy utánam jár, ­inár .meguntál, csak .egy kényelmes ágyas' kelleneneked és tőlem, a gyönge asszonytól, 'kiváaodast az .áldoaatot, hogy ~lhagyjantki·héteszten-

, dőn ,át hűséges uram; ápolóm volt, ki tenyerénhordozott f» ,:--.! ,, ' , ~ "Hát igy 'nem, rosasabbnekí, hogy meg- ,,_.'

csalod?- -" ,.'... ~ Nem. tudja és ha 'te-okos vagy, .soha se,.is fogja',' megtudni. ., '.

_.. Aztán, .mást gondolt Amália's erősebb .zoko-g~sba tört ki: ". _. -. -, .. .. -

: . - .Még ó veti a.szeme~·e,. hogy D1,egc,~alom·azur~mat,·hogy rossz szemely vagyok! 0101

-Dohos hiábasimogátta. .kedvese haj-át, _. hiába-csókolta kezét, ·a,zcsak. nem tudott -megnyugodni.B ugy hánykolódott a lovag .karjába:o" .mínt a

/esik ; «Menj, menj, nem szere·tsz.--:. mondta ful-. /'dokolva ~, nemis a:karla~ már .látnl», mig Do­,bosalázatosan, megtör-ve·· kérte, hogy mikorszabad-megint eljönni? . . ~

~. Három' hét mulva,- mondta az asszony.o - Most· majd Dobosra jött ..a sírás, de csak'

türtö~tette magát, s azerényenfelelte: . -.~ Ahogy parancsolod.Aínáliát .talán mégis meghatotta Dobos szo..

morusága, mert -engesstelöen mondta: -,. - lJátod,szivem,előbh nemIehet.mertígas,

hogy Mátyás- mintaférj, B mégő örül .neki, havalaki; magányomban ssérakostat, -de ha tulozzuk,­

/ S egyszer gyanakodni kezd, az ily ártatlan, jámbor- emberből lesz aIegtéltékenyebb tigris.

Dobos azt akarta mondani:-.~ :Mit-báúi.uk mi az_ Őféltékenységét?Gyere

'velem, aazalvége ennek a megalázó szerepnek l~de nem merte '19mondani, mert nagyon .félt--~z·/

aSBzollytól,-felt haragjától, félt könnyeitöl, de leg-- ­jobban félt .. attól, hogy a .látogatás idejét még ké­sőbbre szabja, azért ismét csakalázatos·an mondta:

---;-- .Ugy lesz,- ahogy te akarod, gyémántom.Es ugy. is volt. -Három hétig le s fel, járt

,.. Dobos a cédmspalota termeiben, mint egy ketrecbe ­.- 'zárt jaguár. Vagy kiment aörékst. ült a Dobo... _

, sánka\Worochta felé néző·sziklájá:p.. , -_Zárkózottabb,-gögösébb -vólt, mint valaha s

- mintha ·ötöme telnékJienne, ·lvant ·bántani.-El~

- mondta neki,· hogy· utáljaeddigi-él~t.ét,. ostobavolt, ·butá volt, .nines egyszép emléké.níece --egy,'--jó embere se. Többször Ivántvezetélmevén, Mar:": '-.'kulcseknek is ·nevezte,mit.~Boha se .tett ,eddig, s, - ~

-mi ,a hú azolgának szándéko~ hidegségével leg....iobban fájt.· - .

-:: -NaprQl~~~praremé1kede~t,v~rt 'Iván, "hátha"mégis' elmenneka királyságotkeresni?"·'" ' _

Bgyssermeg' is kérdezte: a lovagot:· " ".' '-:--- .Ne készitsem el a fegyvereket holnaplrt'}

, - Minek? - -volt a 'válasz. /' - .~ Látod" uram, kitavaszodtunk, semmi' se ,

, gátol-már akirályságotkereani.Sietili is-kell"hogy más ~l ne vegye' a helyedet. . . .

- 'Megleltem én márasén királyságom~t, --.;...mondta Dobos félig' tréíássn; -de Iván .komolyan .vette.: r ' " _"

"---", Es 'nekünk nem szóltál- semmit ?MagadIelted "meg? Magad foglaltad el? Oh, édes jóuram, 'Vigyél. el oda, ne. zárj ki, kalandjsídböl; .

- Oda nemszabad menni senkinek rajtam 'kivül. ,,' ,',',, ,- De édes jó -uram, mi itt töltj~' ,a' drága.időt .Bok. míndenböl kifogytunk a tél folyamán•

. .Nem .saersünk már .senímís, csak .fogyasztunk." - Hát menjetek .szerezni, -~ ssólt a .lovag,~ nagy ,~,világ, B míndenütt lehet. zsákmányt·fogni, Haltlrarod,mehetsz '.KaS'sa felé .is" -:- 'tette"

. hozzá' évódve.· ne Iváiniak nem volt kedve tré-,{álni~ ',8 komolyanmondta: '

~ ,~egyek .én, bárhova vezetsz l _',. - Ennem' vezetlek most, mert fontos dol..;

gom van.de etmagyárázomaz utat~veiesd le öket.. .Iván .tudta, hogy- az «egy..asszony» oka' min";",

dennek.: Igaza volt gázdájának, hogy -a többivel.lehet játszani, tréf4lni,. de' az .«egy, asszony» bék- .lyój'a',lesz; ~', férfi életének. ," _

.Dohos legjobban .husott most Czinkéhez.'Rztse gondolta ,volnasenki.-' .

Egyszer .ki is" ,~ört Ivánból a keserüség, g.mit még soha se tett, gazdájára, panaszkodottOlesaneke ' -

---:.Az aa.ugrífüles kóbor szabé több .neki,mint ml, hűséges' emberei" kenyeres- pajtá8i"!~

Oless ssomoruan intett rá, hogy:-- B~' a'J'" "

,'A lovag tényleg órákat elvoltmagáoa,' Czhl~.kével, Sokat nem-bessélhettek, mert majd mindig.

i,;:.;r,'bfLllá1~szo'~t Czinkeéneke' és hegedüjének-hengje..;",···'111s«hk"Vlo",,"'Pn 'szomorunöták voltak. ·Ha azelőtt Dobós ~

sserette a. tréfás, vig dalokat, ~Q~t .csak -szomofut·'a lelke. '. ' ~

·..L:<Ill'u.o..\J.&.U Csínke azerelemről, halálról, assso-.nyok azép .szeméröl, asszonyok. csalf3Jságáról,s:'mert észre,' vette, hogya lovag legjobban sserette; ~

'. ba szőke asszonyokról énekelt, ,maga is szersett ,'egy dall. . '

Egy reggelt mikor Dobos behiv~tta,. ilyenénekkel lepte meg:' " . :' .

Oh, kegyes aranyvirágQm,.Mértkinozod hívedet?Ne .bántad hüalattvalódaí;

I Ki a sirban is szeret. '

, Sz6ke hajad .mínden "8zl\.lát· .Oslllagokkalhlnteném, 'Lábad' alá rózsát szórnék,·.Csak .légy enyém, légy enyém,Légy egye~ az enyém l

Mert nem .. jutott más .dallam .eszébe, hát "31«Dies, irae» hangjéra énekelte, csak hol 'a .soroknem illettek, holklhuzta, hol e1röviditte az éneket;

Dobos meg, volt hatva: . ..-'Hol .tánultad ezt a . gyönyörü éneket?

Ennél, szebbet még .soha sem hallottam, mínden .szava aranyatér.> .~/ Czinke .büszke volt. nnivére s sserénykedve

-mondta:' ,.- Nem érdemli meg. ezt ·a dicséretet a.te

szegény 8~o]gád. '. . ..., . ~' . ''- ~ Csak- nem azt akarod mondam, hogy magad

.' -·találtad .ld'? - , .'. ,'; '- De igenis; .kegyés uram I .'

'- Fiu, .megaranyozem s-hegedüdetl BibQr'ruhát esináltatok neked érte, .~- -de ~ ~ B"egy

,percre 'elgondolkozott,: gy-anakvó lett, - ha kj,~sülne,;hogy .megesaltál, karóba huzatlak.. _', :Czinkcf megsaeppent : ' , . .,'._o' Még kitelik·.-tőle, ,- gondolta. 'aggódv~9'meatea ho~zá;'tette: ':-".f\--~zavakat most ~óndol...-

. ~-

.tam ki;" de a- hangját, ; lehet, ,hogy már hallottam"valahol. .Nem emlékezhet minden , egyes' hangra,egy szegény vándorheg~dős~--Mit mindent hall' azember ~Megmarad'a fülébe iUt egy darab, ott egydarab,' ki·tUdja m'éket honnan 'szedi '"1- '.' :- Nem is' 'a hangját -,..kérdern .én - szőlt

Dobos ---:- de azt a _gyönyörü verset. ",':-Arramármegesküszömneked; akár ahét ssentségre; hogy éppen most találtam ki.

-Most, most ? "Mióta,előttem vagy? - kér­dezteDobos, nagy bámulattal; majdnem tisztelettelnézve a ssücsflura,. - No, hát nem éppen, most; de tegnap esteugy elalvás .közben, .,'. -, ' ,

, ~ Istenem, - szőlt. ,a lovag őssínto bánattal,, míért nem tudok én ilyet kitalálni ?,Mennyitadnék ,

az .angyal ~jándé~ából, ha' nekem. ez az egy meg -lenne' adva It ' '- ,', -, ',-.

'- _~'Látodl uram, nekem pedig .mít ér mlndaz, ,.mirete, a h~talmas,vágyakozöl'?' Bát csak nekemegy szemernyije lenne -a te szeronesédnek, de szí- 'vesen oda adnám 'érte aklstudoméayom.. ,.'

, " " 'Elő~ször életébenssjnáíta "most Dobos, hogynem részesült tudományos nevelésben. Előbb inkább

. megvetette c a könyvmolyokat, ' de most csodáltaöket, különösen míöta-tudta, 'hogy Amália tud irni­-olvasni. Már régen bántotta,hogy nem adhat neki

.. semmijelt, ha távol 'van' tőle, de most egy-hirtelen'elhatározása' támadt: ' . , '

, ", .~ CsínkeI -,szólt':a ,hegedöshöz, ,aztmondtad .egyszor,"hogy te' tudsz' írni P ~" - Tud~k, uram l ' " ' ;,' :

~- - Es mondd csak, bármilyenssőt leirhatss ? -'.C" ,-"- Csak ugy" mintha beszélnék. ' ,\

. - Le tudnád, nekem Imi azt, a verset, mit "most mondtél? , .:'-- - Hogyne tudnám. '-.-. ,- Hát írd le 1~

-Csak az a baj, uram, hogy 'nincs ir~szerssámom.. ',' ., l'

" ~, Lesz estére, most mehetsz..Párperemulva Ivánt, hívta be.! ,/

. -'Te, Iv.an,ldn~k vanitt ·ir6sZeI'Bzáma ?.Iván·J~ltát9ttá .s!áiját.:. .

. .- Senkinelt,;gazdám,.senkínek, .··1\finék volna .az nekünk '1 .

-~ _Iván, ma estére. legyen 'írösseresáml akár-honnan.hozzátokl I •

_~ Lesz, uram,

,Azirószerszám.. _ l

Iván gondolkosott.holísIehctne irószerszámotkeriteni? Előbb a worochtai paroehiéragondolt,de aztán más jutott eszébe: '. . .:

. -: ' . - Legjobb lenne amagisterét .elvínní, annak-o .~ _bizton jó irószerszámavan..,. .~.

De hogy' hozzák el? .Ejj.elcsak el lehetne.. érte .menní, de az -:ur .máreBtél~e akalja az itó­

l '8zer~zamot!~ -VaIáhogy csak 'lesz" sehogy. még soha. - .sevolt, gondolta.s elindult Worochta felé.Gyurót"vittema,gával;az uton,:niikor :~gymás mellett lova-

golták, ,m~gkerde~te:·. .. .. '. '.- -, '-,Gyuró,' -1101, .tarlja~ a 'magister .az' .írö-Bzerszámot?7-'~ " .

Gyuró" széles' arcána ritkán látható csa-'d'áJkozás jelentkezett:· . .:.. - Irösze:rszám?~.Mi az? .

-. Magam''senegyon .tudom, -' felelte Iván".'- de hát olyan valamí, amivel írnl.ssoktak, -: -,'

, ., '.' -:.: ·.Akkor bizton', ott tartja a:.szo,bájab~J1,mert- -minek lenne a padon, v~gy a. pincében, vagy 81 ..

~ Konyhában ~ - ~ . . -- .Worochtáig míndkettenaz· írösserssámon gon..

dolkoztak: Milyen lehet, hogy jutnakhozzá~-hogy ,fogjákelvinniJ--.. Nehés Ieas-e, vagy .Ilagy?~'vagy ,törékeJlY 'l. vagy .fQlyékoliy? '...... .~... ._ . '.:

Kevéssel a·f~lu.·elótt"hol a~ erdó már vilá~gosodott, letértek asutrél, B'3 Iegnegyobbsürübe

-~ mentek..Egy'-·mélyedésb(;1.· odaköt($tték .a-, lovakat, .. CzóbeI- Miu,ka: J{ét arany hajszál. 6

',.. • c'" •• ,' ',' .... -$",

t_

.: ',bogy még' fülük. se latszott.ki, maguk: pedig gyaJ", logfoljtatták 8zutat.

ca .megíster házáig. , ," .

. ", Egy' szolgáló~lltaz udvarban, Gyuró egyene.',sen hossáment, s kezdett a leánynyal kötekedni. ,. . Tréfái szokás sserínt esetl~nek és' gorombák "voltak. A leány,' ki előbb nevetett, mostsíkoltozva .futott előle be a házb~ ,B ' Iván,. ki nem akarta>:cimboráját egyedül h~gyni, követte őket. :',

Az elössobéban dulakodás _támadt.. Gyurótudta,hogy a tehércselédessét ilyenfélével lehet.

, lelióbban megvenni. .A.káröröIíl~el, akár haraggal, ._.de-csak arr~ fog,gondolni, s aztán minden gondel-.kodás nélkül, akár hálából, akár engesztelésül, mín-

t dent kífog mondani.. _•. De' B,leany' különösen sípitőa volt; Hiába'

.mondta Gyuró: '" , .',~

.--- Csendesen, gal~mbom,hiszen,' igy' még··:~stlJk. nemIs ,·játszp.atok:·~veled,pedig, ssemre való

lány vagy; mondhatom.>· ..'A szolgáló csak vísltott: .,~,Hagyjon már, vén ördög !. . _-

,,o A. ·'nagy 'lármáre. kijött Amália. asszony 'ia~

Pattogó ,hangoil, mérgesenkérdeste; _' .. . ',- Mícsoda..lárma ez' .itt? Nem hallgatsz,

Hanka!'Mifele férfiákat csóditettél ide? - .Deegysserre, mintha. I csak . kővé meredne,

.'aj~a '.,megfehéredett, _ökölbe Bzorított keze ssét.:, Dyilt, megísmerte ITaRt:' '.',

-Te itt? ~ --:. - -Mástneni' birt, Bzólnt Nem Iatudta volna'

"'megmondani, "Örömvagy ,harag<z~jloit-e ugy szi- ' 'vében?'· :' -

, Mert ó' is nagyo:p. 'vágyódott. már' a .lovag .titán. Talán meg is bánta,' hogy oly hosesurasssbta a yis,Zontlátás idejét. Pedig a há:r;om,hétbólmég "csak másfél, telt' el. . i ,~ 0-

De míndeaérséaek eltompultak, s egy nagy,.-ijedségérzete bénitottameg minden erejét: Debest

, "bizton baj .érte s ezek .htrt pozn3k neki! Halkaa,."reked.tenkérdezte Ivánt: , .,-,~ -~: . -

~"~ Urad 'küldött? ,.---':'Nem.

~. TU:~j~ihogy itt vagy ?-Nem-l . .,..

.j' , "Az ...asasony.rémíílten .mondta.:, --. lIát meghalt? . - ~

~,Nem,' egészséges, - felelt Iván.,Amália mlndíg kevésbbé értette '3 dolgot,~ Ki"az .a másik? - 'kérdezte tevább.~ -Gasdám szolgája, éppen.mint én.-- De hát mítakartok"?~ 'Uram levelet -szeretne íml,:...- Levelet? 1 , ,'Mindig érthetetlenebb volt Amáliának a le-

,,'gényekmegjelenése. ,," "." .' -";'.. - Iván egyszer belemelégedve .a dologba, csak,

fblytatta,:' - Elküldött ai gazdánk, hogy hozzunk- neki' írósaerssámot, talán adhatnál neki egynéhá-- nyat, kölcsön'?

'Amália egy .kis ideig .gondolkozott, azt~n

.. bement a -ssobába B pár perc: mulva egy kristáJykalamárissal, melynek Iesréfolhatő arany voltateteje, 'néhány azépen vágott .Iudtollal s egy da­rab-pergsmenttel tért vissza: '-

, ".- Itt van,tiszteltetem ,a_gazqádat.!,- Jaj,_ nem. - szabad nekem megmondani..

honnan. hoztam. - . ' . .:_ ~'Annál jobb. ~,Most már Amáliának,ne-,..

vetésre ·~áilt· .a sseme, Igenmulattatta,hogy D«(b9S. \'neki. .Ievelet akar' írni ~ .: mert hogy .csak, neki .·h~hat"abban egy 'percig sem kételkedett - s: hogytudta nélkül öküldí neki hozzá 'a .sserssémot;

. De-örÜit ··fs nagyon, mert ·az-iráskedv.· tQJ:elmet-. .Ienségremutat, atürelmetlenség pedig- nagy ssere­

lémre vall. Amáli~ maga .is- nagyon ssérelmea.volt Dobosba, '. innen származott öröme. ~áfelett,hogy a lovag sseretl.". ,'._.,- . -< :

.. . De m~srészt. az_ esszony -sohase ·~felejtet.te_ elabocakóí' megalázást, asértsserelmemindígközel

.járf,a"gyülölséghez., azért'nyujtott'neki_~agyobb ­,élve-zetetm~ '_~:lovag·ölelésénél-is;. ha~oboBt ..kínoshatta. hatalmábatarthstta. . -

Még egy dolog keseritetteAmáliát-: házasságaelso l, napjai~ól csak.egy'vágya, .egy kivánsága

6* ,

. - - ,

, volt, hogy az Isten magzattaláldjameg,frigj1íket~ ~,'D'e hogy az évek multak, ,'s .a kiván'ság'nem tel..'.· .jesedett, la~s~n beletörődött ő .j~ 'sorsába. "

. Csak" .míkor 'Dobös Bocskonarra vetődött,

ébredt, fel bennekeserünagondolat: «Ha ezlenne férjem, 'nem volna esendea a háZí, nemlen-

~, nék "magamba ~gésznap.Kisgyerekgőgicsélne

a bölcsőben, nagyobbak szaladgálnának körültem.Vig volna ~ ma,' reményteljes .áholnap.» De mínt '­tisztességtudó asszony,··eltáv9litot~ae. gondolatot

, '-, '-mag_~tól, s"~rineusMátyáshitvese ismét csak, . - ,kötelességének"B nölerényeínek élt;, csak 'a, vágy

gyermekek, -után hevesebbenéb~edt . fel ..iB~étszivében. ',;. . ' .: ,;." 'c, " '. •

, ';TaIan,ez '·a vágy .Is. pele ssólhatett, míkorazon 'r,oraté"hajnalán Dobostmagához hivta; '

.Míndenesetre remélkedett, hogy teljeBül~hai.a·

s férje e~ó~- csalárdságát maga előttazzal:"men-' 1

tette: 'hogy"'fog' ,MátyásötiUni ..-' hiszen! nemtudja;'mégl,~ éaaggkorára lesz,ápolója, ,gyámo~a,örököse.- ' .'

. ,De mult az idő,B ·Amá1ia~remény~ége .. 'isIDét.csa~hiunakbizonyult.. Egyszer mondta Dobos­

o ,nak,:' «LatQd,IDegvert a jó Isten.vmert 'hűtelen

--vagyok, pedigtudom,~ogya.iénteremtőm is anyánakszánt-»",DQboB ,'vigasztalniak~rta, '8, gyöngéden~ondt~:',neki: ,·«Ba anyán~' szánt, vala,: meg ,is

. a~ta.. 'volna s,. magzatot. Anyá míndenkí lehet; ae.~._, BokKJu·édesebbvagy .tea többi ·.'a~8zonynáJ,kár

_. lenflél,snyának,·. szerétőnek, való' vagy.»·!~ :,~Amalia"e ssavakben lenézést, sértést látott

, B' .b'ár. ·:nem"'szólt semmit; de,gyl:llölség~, boszu- '-' 'vágyá lsmétfelebredt, csak ugy,IiliJ;lt Bocskén a

:C ". 'kamaraaj'tóban, .cea~ogy .lni:fel 'ez már msaodasor.. volt,.kétsserea erővel-tört reá, ~Z- az érsés, Még' ,soha:semgyülölte Dobost igy,szért soha semcsókolta'ilyenheyesen .és édesen. .M~tha,esalt~'~

be akar1ulbiZonyitani, .mennyíre igaza ,vail,·'~ '·1(}.- '.vagnak,'hogy ő- '«,Bzeretönek való»,

.~....... .::

XVl.-­

·A Ievél,. .

Dobos türelmetlenül -várta az írössersaémot, _Min~g;Cz;inket küldte: '«Mégse [önnek? még se-jönnek?» - -" -.

Pedig Iván- és GJl:ITó hihetetlen gyorsaség­-gal járták meg Worochtát Iván maga is csódál-

- 'kozott; milyen magasan áll a nap, míkorbetordulr .-31- cédruspalota kapujén. - .; _ _ . ~ ,'.-. _ Átadta. az·-: -iíós~erszálllot Dobosnek.reepedíg­anélkül; hogy sokat kérdezné, hol vette? mohónnyUltut~na.··' . - J' ',' ' " •.• - ' , "

Csínkét bivatta: «Itt' a szerszám,..~ ird le, degyorsan b> '

. Még az este- le, volt a _vers irva, ,gyönyörü,. _kacskaringós kezdé.betükkel, cifra -aláhuzással.c.­

Dobos nézte, mintha tudná·"" olvasni, de."csakugyan tudta is, mível .mírrden szavát ismerte

. a versnek. ,:..'~' , Gondolta, hogy másnap elküldi - ~máliának,de valahogy .kétely Bzá~ta meg. Isten tudja,. miért? ­téltelküldení, Kétkedő, tépelődő lett e pár hó-~nap alatt.: - '. _ _ '

.__ Iván 'ezt- 'észrevéve, egyszer b~~orságot vett-o, .magának ,B megkérdeste: . _,'" -_ -

. '- Mi háborgatja .elmédet? Veszedelem nem.érhet ugy-e gazdém ? /; _ . -. - Má! ahogy'· vesszük, -felelt a -'lovag, ..:-

- .híssen.nemcsak .olyan veszély van,_ .ml a testen:·sebetejt., . - -. '. :- 'De hát _kincsed annyi' lehet; .amennyít',akarsz. '. A~~zony .annylsseret, amennyitr. kivánsz.-Hatalmadvaumíndenkí felett" csakakarnod kell., ~ Doboavelgondolkozott r -(cEs ha," nem akarom-hatalínamet ~ .gyákorolni,· de azt kívánom,· hogymagától jöjjön hozzám, _amire ~vágyom?»'" " .

Iván .ebből nem értett semmit, s csak fóly-/~tatta: «l\<Iagad mondod, ~ hogy Szerencse a.kíséréd,'

.Bíker a hálétérsad». -,

. ,

.. l~vag igen. elkomolyodott: 'cTudodte.lváD,' ,'~,hány . vagyok '}»

- Nem, drága .uram; nem tudom.- ,Hátm~gmondom neked, 28-ikba, járok.

:ir 16 veltámmíkor.. ..- Mikor? r: , ,

. ~ liát '- igen,' .. ·.-azt akartam mondaní,mikor 'szegény édes anyám' meghalt. Tizenkét éve

. ,annak ~'. . tizenkét éve I ..-. 'Dob~snak/e .tavászon sokasor 'eszébe juto~,

~hogy ó az angyaltól csak 12 évisikert és boldog- ': ságot~ kért, hogy . ez az idó .lepergett, fi hogy' mi" lesz márD;1ost.?"Milyen márhetlen hosszunak lát..:' 'SZ()tt, ,neki akkor ,12 év! ---:-' Es 'ma? .. Mikor', arra-'s, pontra -jutott, hogy_igazán tudná élvezni st~boldogságot, .kl tudja, ..meddig )ar~',még?

, De, 'hiszen, az. angyal' csak, annyítmondott," hsgy r. meglesz! Hiszen' ,nem' ssabott neldídöt,

más határozza.-~az ő élete, sikeres: 'voltát:, a, két­. arány' hajszál.' ,Ezt nem' szabad senkinek, 'meg-mondani." ' .

_De' .kinek is mondaná ? ' ,Iván, jsmét faggatta: «Minyugtalanithat ? "

.mi ,bánthat ?»S Dobos kitérően felelte: «Semmi, semmí,»De ,ez .már régebben volt, hogy Iván 'igy "

bizalmaskodott vele. ' ," Mar vagy ~ét,hónapja alig szólt hozzá smost

már Ivén ugyis ,tudta mi báníjf1, nyugtalanítja,B 'átkozts_ a _percet, mikor -BocskÓ városába be...1ovagQltak. :.' '. '.' . . .. Ot, ~apig tépel.{idött .a lovag, elküldje-e oa

, verset, vagy sem? 'Otödik ,,~ap küldte el-Czínké-'vel nagy titokban, " '. . .' ,': , Ez ötnapbólhármat Amália vig~n. és remény..

teljesentöltön. Várta ,a küldöncöt, .mésesbort ké..szitett neki. Negyediknap nyugtalan lett és ötö- .

, dik napra' ~ péntek volt éppe~már'lgén rossz..r kedvüen ébredt fel. , v", . "

A .maglster is nagyon köhög~tt az ,éjjel, nem_hagytaaludni.Mos~ is.hallotte egyforma, rekedtköhög~Bét"'~ ·.laboratoriumb~l.'~in~, gondos feleség,

.neklkékibolyasyrupból,'reszeltB abból a' plántából, mit rók~,-:,'

ma.one~j{ neveznek,e2í mindígrnegssüntette köhö...

.' A~int ügyes, fehér kesekavarte ,az ._édés lét, ' "gondolatai is·mindjebban kavarodták .f-ejében.'Elóbb halkan .jelentkezett egy 'gondolat: .«Hátha'nem ía nekem irt,vagy íratott?

. , Aztán mind erősebben "jött visaza hívatlangondolatok szokasa szerint. Délután mér .a,z' a~z- ..ssony ugy mondtamagában: .«Biztos, hog.y másnak..·irt,"'cBuffá .tett harmadszor la Tőlem hoz~tja' elaz. u·ószerszámot,hogy 'másnak Irasaonl .Bístón.:

·tudt~'-az,~sunyi szolgája,. hogy' mit csinál, mlkoride ,jött. '(r küldte, ~ högy·-tudjalIl;' meg,' hogy- ,másnak irkál.. No .de várj .esak, .megkesertílöd

-,m~g eztI» '... . .' _.. Gríneus 'Mátyásné szép fehér 'arca' egészen­

elveresedett, szemét elfutotta ' a: köny, sirt mínta­gyermek egy .eltört. játék felett, Mostígasán bán­ködott, de,míndenbénaténélnágyobb volt hara,gjaés sértett hiusága.' y ; _ "

, Bzombatonklseé felvidult,takaritott, rendez--getett, jó -'házi,ass'zonymódj'ára',- hogy ·különöscsínnsl, 'tisztasággal ülhessék meg . a· _vasár- .

. napot. .' , , ", '. . . _; -._ ' ' . - ,," Este íeJé -éppen vIrágait öntözte, ·tisztogatt~,~ itt is sárgaviola volt az ablakában, mint Bocs- '

.' r kÓD. .:....- midőn Hanka berohant hozzá:. _ ', ~ Tessék 'kijönní,valaki' beszélni akar az

3ss·zonysággal. . . '_ .. '--, Nem .érek én most rá, kérdezdmeg, mitakar'? _.

~.'Kézdeztem,.deast mondja,hogy.csak az, asssonynak mondja meg.

\ . -Hát jöjjön1-,· - / ,· _"Amálianem'volt kiváncsi ·a_jövevényre, ,bár

'majdnem'biztosan tudta, hogy .Ivén lesz. M:ár nem'volt .' várakozQ kedvében;belezápultszivébe a' vágy,idej~t mnlta a dolog. " ,':. '" -". .,'.. 'Akk:or'·. js·vir~gaival .. ,ba~l~ált,., mikoras idegen ".belépett, csakiscsengó hangj~anézett fel, s meg-o.

lel)et1~en látt~ .hogy.esnem IV:~Il~de"még,:'neth.Ís'egyv~kol1Y ",gyenge flu; ki ~Jgha'·talj(óz~,,·

Dobos gyqzedelm~s seregéhez, Oitözete sem ~

harcba, 'víharba való:' veres bársony zekéböl;'feke'tes.zük nadrágból, széles:karim~ju 'kahipból­-állt. A .• kalapról hosszu. kakastoll lógott., A fíunekszőlásmódja S'~ illettDebos emberel- -

_ hes.: Volt .benne valami világot -látott, valami .ki­simitott, .ahogy ~rdezte r « Winkler Amália látása'szerencsélteti szemeimet ?'», _" ',.

'. Az asszony most már kiváricsian. 'mondtae«Azvagyok,.,m.it kivánsz tőlem ?»~ Egy levelet, hoztam,megmondj'a' a levél .

míndenssava, hogy ki küldte, essk egy' sor iiá~~saLkegyesk~djélbizonyit!tni, hogy át 'is: -adtam.

_.'.',,' Amália .átvette' R, levelet, 'kebelébe ,rejtette,. aztan'bement a másik. sZOlJába, hormannemseséra'egy·' vékonydar,abka.,.pergam~nítel jött. vissza",melYre~ olvasheté,szépnagy:beWkkelcsalt ez egyszőt írta: .«Átvettem W.. A.» . '" . -.

-', . Dernár mézes -borral nem kinéltanieg aküldöncöt, elkésett e~ is, mint a level, nem. lettmár az asszonynak örömebenne. Pedig milyenrepeső örömmelfogadta.'V()ln3 ezt a levelet .eaakkét, nap előtt, talán még tegnap. is,de'már',ki-'J!l:erit~tte,.'~ bánat, a harag nem keltett,víssshsn-gat. tQbbe.-., ,'.' . f . .~, •

" .El is végezte .. a 'tálraritást 'virágai körül s, c essls akkorvette 'elő a levelet. Közömbösen, unot­.<tan olvasta, akésett örömek Izetleneégevoltmár

;rajta.. . . " ' . ,', " ..,', Pár perct-e .mégía némi édességgel töltötte ()l .szivét a-versek sserelmeachang]u: ki gondoltavolna, hogy ilyen ,szép verseket is ,tud csinálni?Hissen míndíg azt mondta, hogy ,műveletlen pa­rasst; .EsDiilyen 'sserény alázat, tőle; hogynemJr~ri·a.-vissontlátást, csak hódolatát - küldi. Igazi ­lovag; tudja, hogy mível tartozik .hölgyének., , Amáli~fkicsengetettaz ajtón s kérdezte Hankát,

.ki a csengetésre bejött: It~ ,van még 'az a fiú? . . '~

" ., -NIncs; mindJárt elment, hogy .a levelet, ,.lde~dta; ,

.. : .....

.~-'{:;

~ .. ~('<,:ii

;'".·s~~-' .'-~~:<~

. ":~;i

.~~

~'~-.>Jj.:.~;.~.~;!

's", .. ';y~:

{

xvn

Míkor Czinke. haza jött, Dobos .mohón kér-dezte: «Mit mondott?» .

_,~ Nem" szólt az semmit sem.~ .De 'olvasta?-Csak elvett.e~"aztánIdeadtaest a cédUlát,...

smelyreráírta, hogy átvette' a' levelet, erre" be...menta szobába. """ . - . '.' o'

Dobost nagyon_leverte. ez az elbessélés. -. _."._o-Feltette· magában, --talán századikszor­hogy elfelejti az. asszonyt" aztán? .... .ment Wo­,rocl;t~ra, ha' csak Iehetett, ha,_csak .megengedte.Amaha. o

.c,'· !~~~7~~~~~"ffi1~~';?~~~~Jfs~'~";;\~r"";tt6"~~'~IC21 . .'©'·;'.I.•~}

.".~.,::.J...;.','.~,.,,\,;.:'.',•.-.:.'.,;..'J'.',' --L N~m- nrendta, hogy honnan jött.? - ..~~: _ - Nem szólt semmit, csak- köszönt és - ''6 .,~:,~~

.;,+:.. - elment, ,, ..', .' , ~:~X~--,... Nem láttad, merre? -f.i;~

- Nem. néztem..kí ·az ablakon, --hiszen te .,~{mondtad, hogy .nem, illik aIegény után "nézni -~'. {t~. . Am~liamár hánta;,högy a üuvainem is :1)e- , ' ::,~~szélt: 'Es ha nem. Dobos írta. a levelet'?· Nem ;;~~~

. tartotta lehetetlennek, 'hogy más'_.is irjen-neki .. 7.;~ilyet,.. mert _mióta. ~: lovag 'a~yit. magasztalta '::'i(~

·.',1·."1",•.'.,'.·,·.·.·, ~j:P~~~~P::lg~Zil~~ 12g~~~o~l' b:;~~~im~;:,: •..",,·t:_~.•,teraplomba, vá.~árra, ,utra, minden:'8'~em csak ,ótet .nézí, ,.' " I ", '. . ' .

. Jobban meg' íanésték .most, mert s' szerel­, . -. m~s .éssaoretett asszony .öntelt-modör~ .magára

vonta a tekintetet li • • .

~ "c.. Egyszer .azonban, ugy látszott, Grineus M~tyásné.tulfeszitette, a· húrt. .Nagyon megkínoztaengedelmes, alázatos .szeretőjét: ok 'nélkül gya­nusitotta, hideg, .Jdmért volt vele .szemben a ha

-Dobos szerény megadássalvisszahuzódott,váiva.I

"'"...).~-

:.' ._,:~~~'}~<' .~".. .

~m~~i~,;;t;5"::'~

;'" -.< .~:.J.: ':,'~-~

... ":{)~~ .::;:~

.~~\:.

;,~5)2/,--{' :-,:. .:...'. -: .

~~." .' -jobb- 'kedvét, lj vetette szemére a Iovagna1'~.~ " ,'~dégségét. - I _ "~ 't],:i/" '. :Vagy egy .hőnspon át pedig, a lelkílsmeret> ' I

~. I furdalást játszotta. Nem győzte magasztalni. Grí-.". ' - neua .Mátyás erényeit, jóságát s_ gyalázta magát,;.' 'a,.. legundokabb .nevekkeltlletve .'saját· személyét.

Majd ~irt és psnaezkodott, hogy mi mindenttetté"a lovagért,niilyen sserencsétlen, milyen alávaló.B_lnikor '-egyszer ismét három. hétig ,váratta a

.remélt viszontlátásra' s már ,eljött anep, hogyc' Dobos Worochtéra menjen, .míkor m~ alig birt, a'.lovag sserelmes szívével, hajnalban' levelet, irt ­neki, :hogy ne jöjjön, .mert ó egy' hétre elutasík,~ ;Egy 'idegenfiuval, .küldte B.Jevelet,az egy,.kór~ csavarva dobta 'be B falon; ugy lelte meg,~., .kapn ,őre. ",'., ' ,

, ..' '.-Dobos .bame bőre' igenmegsápadt, mikorneki'-" .Czinke', elölvasta ' a . levél' tartalmát :: «Jól'.olvas.."lad'?» '"k~rdé-'Bzeliden, de. nagyon'nyomatékosan.

- ,Jól, uram•. '~~Egy szó 'slnes :m~skép'l' ""- Nincs.... ' - .

:'- . A: lovag 'sjkába harapott, hogya -vér'kiser­kedt afogahelyén.vde pár percmUlva'már .egé~ssen uralkodott .indulatán : '«Jól van, mehetsa,Küldd be nekem Ivánt,» . , "_ " Iván ssívesen 'és gyorsan jött,' 'kedves' gaz·dájához, Idét a régibarátságos hangon s.zólitotta: ','~«Iván'fiam,készü1jetek! - Holnap- megyünkmínd,csak .az.9rizet marad itthon. Nézd meg- .magad,

.hogy .míúden .petké jól áll-e a lovakon? Lehet,- . ,,'BOgy .hosssu utunk lesa» ''- .. Iván, .alig hitte, 'amit hallott, ugy' elssokott

mar az e fajta parancstól, Nagy, öröm töltötte elszivét, de rníntha öröme .lekötve ,- lenne,.ugy nyo­maszto~ . rajta avárakozás fáradsága, a hosszu .'ssomoruság salakja. . -,,: -, ,-

, l Késett. öröm 'volt bizony ez is,de azérl,'csak. ~. ~ömvolt B örömrivallgas felelt a hírre az őr..'

szo.bában .is.' -J' , "

»: ,~.. ,.. Este még ·Dohos ,maga. rendezett el·míndent s.·.':.Hajn~ban.,indulunk»J-mo~dta. ~ ~(Czinkeit"

:"

I.....!.. c."....•:.•.,.~.••,.••:..•••....•.'.•.... '

.'

...~ -"'-.;

,l' "f

marad az őrizettel, majd, lesz'dolga, ha~bazajij~.~­, .vünk, mert nj .posztóruhát csináltatok mindhyája~

· tok ,számára. Eddig csak: Vaszily maga tudott', szabni, .most 'ha ketten. neki- látn~k, négy ,hét'. alatt kész lehet minden ruha,» , '" .- De hol· veszünk. pusztát?, - kérdezte

Iván." --" Jaremcsén csak halinát árulnak. Talán, '.- még Szigeten.' se lehetne:annyi posstót .kapni t

Dóbos jó kedvU volt s'tréfáltlvánnal: «Mi­óta- szokták a dobosénkai emberek boltban kér­dezni,van~e-valami, 'vagy nines-e? . Nem láttál ­te. még sohse kereskedőt menni',bra-ssóivásár-,,ról' egri .vásárra? van .azoknál,possté, .amennyl :'. .csák kell.» . ", 'i. . • •

- Igen, de asoköríset .alatt mennek. '- Es~tán? '.•• vagy megasaladnak, vagy .

levágjuk öket. Ugy "is kell nekünk szekér is, mert"Egerböl. S· püspök .pincéjéből szerétnék legalább

~ egy hordó borf.elhosní. Eger alatt fogunk el vagy, .-két szekeret,' azzal. bemegyünk. a y árosbe, elhoz-·

zuk a -bort,' mega püspök palotájából a' kíneseket.· 'Vagy' "két ssákbusalíastet isszerzünké.B egy kis,

tengerit. " / . . , '. .'.. Mfutegy ··go~doB 'b,ázias'szony,ugy gondolt'

Dobos mindenre s .beoaztotts, mit honnan hoznak,~. 'nem--,~kozott neki aggodalmat:, szivesen adják-e, ..- .

· vagy sem? '_ " . '-,' .. '. . ~,Te,ljes fegyversetbenjön míndenkí, szólt a'parancs. O magaoBztotta, ki.a:fegyvertárb61 .&'

.hat hosszu csövü 'puskát Ez csak a legügyesebb... 'nek jutott, de .1ándzsa·voltmindénkiIiek, .,azon­'kívül ·pisztolyok,·török· vagy ,buzógányok.Egy kis'tar~8znya is volt.míndegyíknek . nyakába. egy kistLtravaIóval.·, Sokat-nemkellett vinni,:-csak -. ha .el....tévednének valami . rengetegbe, rnert .azeledel1;,maguknak, lovuknak -' ahol caakemberlIakáai;volt --:- kíkövetelték; .. "

,,~eki '. indultaka.nagy': világnak. 1)6 caodál-.lrozásukra. csak rövid darabon" meatek az ország­uton, aztán: ~eld:v;ágtak_ a'hegyeknek.aaerdöknek,

. patak .medrébeeresskedtek le, köves ~ .haaadékon·-~ap~szkodtak 'fe~, dült 'fákon kellett.' .a lovaknak

\.

óvatösan:"atlép,d~lni, .majd ismét, ,a ~gYQkereket; '.'köveket .ketülgették.

" Iván töprengett: hová niehetnek ?'...tndtávalerre uíncs város, 'de még tanyaee.... Mire"jóalovakat fárasztani 'll '., ,\

';. ' Bzélt is gazdájának : «Ura'm, erre aligha fogunk ", - posztós szekeret elfogni.» _ ' ,l. • • - :'

• " i De Doboscsakannyitfelelt : «Mielőtt"a harcbamennénk, egy bucsujárástteszünk.Régi fogadal-

"mam B most eljött. az ídeje.» .,Ismét csak a rengetegbe mentek 'a.:felkelő

nyári nap 'sugárzása között, mely a fenyők tűin

,.- ugy -Bzürődött át, mint egypókhálésserü ezüat-, szövet A .harmatokba visszacsillámlott a gyémánt.

-' mínden.tüzes ssínével; ragyogáf?ávab meg-fogódott ~ ,, a buJanöv'ésU;haragos:. zöld mohba .és 'a lovasok. ;fehér. .fhalináján, -:bórködmönén,árnyJoltokkal ve-. ­, .gyest .síklett le folytonos, egyforma' változással '

. Amint ,azok. haladtak,' előre, ki hátrább lovagolt,'-as előtte· menő .ember' .hátén .látta a .·fény-.és árI!Y­.feltokatIeperegní, egyformán" szakadatlanul" ahogy .aa elmai-adó fák 'árnya .reájuk' esett.

: .' Dooos' előtt nem lovagolt senki, ó vezetett .. B 'feszült, figyelemmel nezte aaerdőt, . hol találhat r:

- '.egy . szélesebb_csapást? hol. egy kényelmesebb/,·,kapaszkodót.·Oly· ügyességge]. menta bokrok és

törzsek síírüsége között,' hogy aránylag elég gyor-.- '::sBn haladhattak.. '

- ", D:éJIe. állt: a nap, midőn egy· hegyoldalba,,tisztás helyre érkestek, Nemvoltsemmi nevezetes

_>at -, helyen, .olyan ,volt,mint,' .minden más erdeitisztás:köriíl-belül negYl?zögü, selymes puha füvel,

..mely-most· el volt. árasztva Iílaasín harangviraggal,

.magasan,'. egyenesen álló, vajszinü,gyüszüvíréggal,.: rósssssínü tollas .kís erdei .szegfükkel. Atisztas.ssélén .Dobos leszállt lováról, 'levette fövegjét, ,g­,embereinek mondta: «Fiuk, ti is levett föveggel

,'c -lépjetek erre-s helyre, maly veséreteknek-u leg..~ -szentebb evílágon.s _'. . '..,' ." ." ,Nem magyarázta nekik.miért szent aza hely,ők ,sem ~kér.dezték, .csak~álltakkörbe, levett fö...·

.1 .-.yeggel,· mínt a templőmbsn, A kantárszáron tartott ~

, ,.', , - ,', .

lovak· legeléshei-' fogtak,apirosszegfüs, kékharangvírágos, .zöld füben. . -, '. .' ,,'. , ~-,.:Pihenjetek fiuk! '--:- mondta Doboakís vár-

. tatva.O .maga pedig elíndulta tisztás másik ~szé-

_: lére, holmogyoróbokrok között, néhány ,össze­'omlott gerenda. négyszögben jelezte egy -régi ház -,

"helyét. ." _ . '. ",' '-.. ' A lov8Jg,elóbb széjjel nézett: láthatják-eemberei amikor meggyősödött,hogy nem láthatják"

r':l' J bokroktél. 'meg a. magaa fütöl, hogy magában~ van egészen, leborult, az. összeomloitt.ház -elétt, .:

"'csókolta korhadt küszöbjét, önkéntelenül is 'ajkára. .jöttek e ssavak: «Oh Napkirály, atyám.!, vezéx:elj!..erósits! bátorits-l» Aztán .gyöngéden, .mlntha a8~-'szennyal beszélne, suttogta: «Edes anyám, vísssa­jöttem hozzádl .Hírt, dicsőséget, vagyont szerestém, '-

'" vanmíndenem és' még sincs semmim..Azt hittem,király vagyok, most meg látoni;nem lett .'belőlemegyéb,~tegy .utonállö, rabló,. <le ménníneavisszatérés. Nem tudom, mi vezet, de csak mínt- "

. egy álomba játok. Ugy érzem,veszely környékez,talán már a,--:v:ég ez-?' Eljöttem mégegyszer bos-:.sád, ..Talán. -már nem sokára -örökre is veled- .lessek ?» . . , . '. .

., ..: '. ". ,"cA lovag" igen' elszomorodott, .nagyon 'egyedül ~,

.éreste ini\Cát, vág,ódottválaki után, ·de ez most ­nem Amália volt. Ném is tudott volna e percben -­init .kívénní, haae angyalmég 'egyszer megkérdezikivánságát Olyan' szépen hangZik..míndas .a földijó, ..olyanJdvénstosnak látszik; ha .nínes, s :Qlyköz(jmbö's,-:. megasokott lesz, ha 'vari, és & vég ! ,

, mégis. mindenütt ugyanáz:elfakulás,. elmúlás,- .eltünés l -«Miért is kértem.csak tizenkét évet ?

töprengett inagában~ .B ha százat is "kéi-ek, az is"­'. épenugy eltünik,emtg)ik,.,ha ,egysz~r/vége"vant

, ugyelm:rilt mínt: ~gy nap, vagy '-egy ,perc.»'.. .~ ...Dobosta 'gondolkodás igen'kifárasZtotta, nem

. 'Volt "hozzászokva,. mert nála ·8 .gondolat. mindjárt',-'" tetté'vált,'s.ÍÍJ,ivel·ott, hova"ll}.ost elméje. -tévedt,, a tett ld :volt zárva, igen elálmosodott.:-Lehajto~a ''fejét"' a mohoe k6Bzöbr~smenten elaludt. Azt"á1mod~.hogy. anyja,,:ölében pihen.,Majd.láttaad:

,a" zivataros::,~ napot, 'mi~or megölte azöriÚ>göt,:.c'sa;khogy. afüstfelhőből, melyben ~a;'Bát~n,' f~l-.

"oBzlott,''''ujra 'kikél~'a poklok fejedelme B most- gúnyosan,' nevetett Dobosra: «Azt hitted,.elp\l,sz~ ­titottal,ugy-~? pedig csak magadat' pusstítottadet'Vége a 'tizenkét'évnek,·mit 'az angyaltól kértél.Fösvény a menyország! ha as én', szolgálatomba

.á-llsz, örökre mindenjónak tulajdonábahelyeztelek 'volns,» De' egyszerre ,'~z ördög ismét füstté 'vált,

'eltünt, mert -a láthatáron fehéren, fényesen jelentmeg, ~Z angyáL 1 _ . ..

/" - Fiam 1- - 'mondt~Dobo~nak, - .válasz--uton állsz, figyel], figyelj, hogyveszélybe ne juss.. :

'Addig mig két ~ranYhajszálad.a fejeden- van, nem, <, , ;

,bánthat senkl és semmi, de ha azt 'ellen~égeB kéz . . -, k:i.h:uzza,végé,e~ódnek.' :, "~~. , "

..Dobos mosr kinyitotta~ szemét s ssínte ijedve·.1átottmaga 'elótt(3gy 'sugárzó fehér .: jelenséget., '

". Iván" ,volt"kinek fehér bórködniönéróI, izzón ,vert-vissza- a nap, épen'Dobosesemébei «Ne haragudj-gázdá:m., hogy felébresstettelek, de már igen nyug-

, talan voltain,hogy,' hova lettél ?Kere~télek az.egéss ,'tia~tás hosszába, széltébe, végre" itt, 'meg­- -potlottanl ebben a korhadtgerendában, akkor.láttalak .'illeg., ' ,

--- Dobos ssínte mámoros volt .még álinátó~ de"gyorsan" felelte: «Jó,.hogy: felébreastettél, .rosasat

·álfnodtam.» " e

'-', : '- M-ert ~ly~ -alaesonyan volt .a'fejed­i.egyezte, .meg Iv~n~ - Demlesoda gerendák le~h~tIiek~zek? egészen mínt .. egyházhély.'Nézd,még egy, darab fedél ís van ottbeomolva, ott megmintha •kemence' lett volna, ':" ,

- Gyere Iván,'.nagYon eltöltöttem 82r időt­mondtaDobos sietve. Nem sserétte, hogy Iván,

'vizsgálta a, hazhelye~,bár jól tudta, hogy senkiki: nem találhatja, hogy eaas ó, ssülőhelye; de'mégís féltékeny volt reá, mint egy édes. mélytitokra. Ne~dj~Benki, ne is Iéssa, de .ne-ía .

,'nézze azo:a boldog.:·.~zépemlékek. ssínhelyét., " : "Most egyszerre tudta a lovag, .hogy azok a,korh~dt 'ger~ndák temetik el'az ó' b_Qldogságá!,'

. '.. ': ;

ottp~hen' gyermekkore, lfjusága, .mlkor meg'hogy ,vágyai teljesülése .boldogíthstja,,

míkor .még .mint .. egy .elérhetlen álom lebegett :"::. előtte' ~. kivánság.: csak egyszer atyja fegyverével .· az. iramló vadat üldöshetní, Azt is tudta .most _-m,ár, ha: az angyal megkérdí : .míkivénséga.? hogy'esak egyórát kérne azon .ídőböl, mely már .aohatöbbé'viasza, nem.jöhet. : ,_

; ·~--.Java· korában volt,' lehet .mondani, élte ta­vaszán,: de már tudta, hogy ·ha jön-is a nyát, azt .

''. követi' az ~ ősz, ,aztán a tél .- a hó· --:-a .fagy ~ .. a .htdeg. ." ... . . Ifjij~~gának vége volt; mert már nem nézett,

..1..•••.-..- ,·~~n6::J::e:~:~~e g:~~futgyho;tgya ~~r~l' 12 ér; ha ajándéKképen· hosszabbitást is kap,./'

, nIDCS joga többhöz., .\ .. '_Talán .míndes essébesem jut, ha folytatja .

előbbi kalandos,"tevékeny életét, a mosgás; .a vál­l tozatosságnem~ hagyjákeIhatalmaskodnL lelkében~ .. 'feleslE~geB, gondolato~at,.· de karácsony óta majd­nem "kizárólag'· sserelme foglalta el, B szerelmesok'C~üreB időt 'hagyott· .neki, ezalattrászokott a töp­rengésre. Egyszer eszébe jrttott,, hogy a 12...év .letelt, 'azóta nem volt nap, liogy eaa gondolatBe··üldözJié.·; , '.

-Igy mult el aa ó ifjusága; igy ,.jött reá::.megismerés ésa 'tud~B .öregsége, igy' csökkent

· önbizalma is. '. - ." .. A .moat tervezett' kaland is inkább egy utolsópróba, -egy. végsö vágy volt, s" multat felébresstení,nem mínt azelőtt, benső ösztön, B egy, az élettulségából eredő, magától,értetődő foglalkozáS.

· . " Atért .: V.~!Ó, tőle 'segltséget, ' ·aző be "nem'..f,. .: :.vallott bajára, azért remélkedett oly lázasan benne,.~ S ásértrendeste a rég tervesett. bucsujárást épen.1. mostanra,..... . ..

'XVill•

Püspök palotája.;. ......:-.

"'I'alánBzáz esztendeig is beszélték 'Egerben,,,'Dobos lovag megjelenését. A rossz .gyermckct is

" azzal csittitották: Jön Dohos, elvisz téged is,'mintPüspöki Al~jostJ' , .,:

\ 'Ezt a Püspöki Alajost a főpap' neveltette. .-Valamely távol rokonának yolthátrahagY9ttár­vájá: Rendkivüli .szépségéért és szelidségéértessk

, Alajosnak nevezt~k, a gonzágai .bercegemlékére,"bár'keresztlevele 'ánosra szólo~,a Püspöki név .

, pedig' nevelő'atyjától'.,. ragadt reá. Bzépségét és'szelídségét a fiunak ~ .csakV:il~gos felf<i,gása ,és

'tl:Idományosbajlalllai .közelltették. meg. O :volta, , . legjobb~anuló az· /egész kolostorban, '8 . püspök

benne .látta utódjá~, az·~egyház oszlopát,. szellemi, harc<>sát, s· oly-nagyra. hecsültetehetségétés 'érett'gondQlkod4sá~, -hogy alig ,betöltött-15 éve -dacára,

-. sokszor 'a Iegkomolyabb-dolgokban megkérdezte,'véleményét B. egész.fogas theologicus kérdéseket ''._megvitatott vele.' ,"'. . .~ , .. '

., , '~~jos ragaszkodott atyaL jóltevőjéh~z, s -há';'Iából-e irá~ta ,vagy ~jtato~ hajlamaitólvezetve~apapí "'pályánJ;tk szentelte életét. Különben más­ról szó' sem. lehetett, a gyermek 'már 'hat' éveskora' óta míndíg hallotta: ·madd,. ha felasentelnek,.haplébénos léss, .Néhaugy is mondt.ák::maj<iha' .apüspöki süveget viseled'. ·EI sem, tudta .'magátmásképen' 'képzelni, min.,t Isten szolgájának, .B, haa . gondviselés ugy akaIja ~ nevelöatyjautód-

.jana~ .. S .most ez- '8, fiu eltünt ,Egerböl, mínthssohase _látták volna és csak suttogva mondtaegyik-másik ember : hogy Doboaaeregével ment.ki a város kapuján. ",' . , .~: : '

. . Mert .míkor Dobos embereivel ~. püspöki pa- _-lotát megszállta,.. 'az .őrizet, a-cselédség .mínd Bzét- ',',futott, mintegy- ~iUigátólnyilottmeg a lovag' előtt' ...mínden ajtó., Nem. g~tolta senki" a temérdek kin­esekből azt összeszedni, mire épen. kedve ,·vo~t.

7

Eárakr:acsak -rátette kezet s .felp-att~nt míndenmerth01dvflágon "szedett -;

volt, -a 'tenyerébe bevarrva,··-,,'ettől megnyitott ·miridenféIekulcsos zár.

-Bona még Ilyen gazdag 'zsákmányt nemesi...nűltak, Voltak-ott, amaragdos .keresetek, rubintoskelyhek, .de legjobban te~Bzett Dobosnak -egy'·maíaehit Virágváza: -zöldmínta :májusi fü, selymes- .

.. - ienyü'mintasá~levél. Ezt)rlilönös_gonddal göngyölte..be,s, Ivánnak.adta át megőrzés végett. Végig men-

---,t~k n~gy, Ül-es esílléros termeken, faragott ·fával- -,boritott,kisebbszobákon, 'végnélküli folyosókon.

_ Ezeknek a földje a fehér és feketekökockákkalvolt. borítva, melyek mindig kisebbeknek látszottak,mig végre a folyosó tulaó oldalán már csak' mintfehéres' fekete' csíkok tüntek fel, -- ... Ismét termek jötte~, ezeknek a falai gyö...·

·ny-örü 'szines szőnyegekkel voltak -bevonva, 'Piros'ruhás, ·koronás kíeasssonyokwoltak -a szőnyegbe

Bzővef .lábalk előttegyssarvuak és oroszlánok tér-, -deltek.Más ssőnyegeklovasembereket zászlókkal,

fegyverekkelláttattak" de' legszebb volt a~, mely--o zöld fU közepén -szökőkutat abr~zolt,Ba kut

-körülvirágkoszorus angyalkák -táncoltak. A. .ssö-.nyegeatermen 'túl.egy kiakápolnasserü helyiségbe __léptek/Sötét volt Ittmínden, sötétpiros ibársony-

, .térdeplők és .karosszékek,sötét ,fafaragványok a, -,-falon, a .székeken; a plafondon. .A. barnapíroB ho­mályból-Bárgásan világított kíamegfeszítettMeg­váltó elefántcsont alakja. Ez volta ,püspök .sao...

,"barja,- de ez is üreaelhagyott, mint JÍlinden..Innenis tovább mentek. .' , ,. ,':Nem gyóz-ték, .asok .,ajtót .nyitni., Némelyik. csak meszelt falu üreskis ssebába vezetett, mely­nek talán-fekete feszüle t sötétlett· B,'egésabutor- .zata~egyfeny_őfa-asztal S' egy pokréecalIeboritott

.páqpól állott.. c i,.-

-. . De akárpompas díssterem, akár·-börtönszertl, z~rkába ~ nyitottak; .üres 'Volt minden,mínden. Sehol. egy lélek-se. Elhagyottságban ;kongtak Dobos és~Be~eg'éDek léptei,' a nagy .üres termek~n,folyo"'! .

! Bákon végig. . - -' "

, "

'A lovag, kJ .harcra, volt elkéssülve.. ingerülten­~: -mondta :t<A nyomorultak! gyáván, itt- hagyták

,'urukat, prédára engedték a palotát, pedíg van'fegyVerük, és van itt tányérnyaló is elég s;konyha

'körül, de nincs egy. ember, ki megvédje az agg ,p~spököt és kíncseít.s." ,' , " ,.', .- - .

."UjbQI benyitott'egy a' folycséranyílé .ajtóba.­.Kís fehér szoba volt. ez is,,:mes. .és ·egyszerü,· de-c .-bédító -virágilIat.ömlött -~ belóle~ mert bár, 'a ,'.Bzobának '8~m volt más butorzata mint egy gyalult , ,

_.faásztal-B egy leteritett l~cza,., de egyik falán"ol~ár .·emelkedett,-' az oltár felet1i lebegett a Boldogségoa .·Bzüzképe. ' _', . ,:' . . .

._ Mintha. 'csak élne a fából ,faragott.·ssobor,..Jlgy.mosolygott It halványrózsaszin arc, ,ugy 'öm­lött lE;t róla a ták és piros köpeny. "Karjaiban' a'

·gyermek Jézus arany ,dic8fényben,'Bugáro~a, kiskezeit nyujtotta a néző felé." . ,'>' _· '., Az 'egesz oltár telesden-teli ,volt· r,aha fehérlílíomokkal, -még .kétoldalt a, falon is csupa' fehér

': .lílíom, . ,-' , _', Fehér. liliom ,a BoldogságosSZűz ' feje felett,

mínt egy fehér selyemsátor fehér liliom 'lábainál, .fehér liliom az ,- oltár lépCBÖiIi., az ablakpárkányon,'Begy magaaen-karesu liliom, az .asstalon '.ÍB,egy ,',kőkorséban, , . , , ,_' .' , ' ,

· - Dobós mámorosIetta virágillattól Ei azt gon.dolta, 'bódult ~eje álomlátásra. készteti, midőn az·aszt,al mellöl egy csodaszép ifju lépett elő.

, Az ifju barna kamz8át, viselt, .mint,a-"barátok-~zoktak. Erős; saép nyaka fehéren világitott. ki:'adurva dsrécből; '. -.' "> ;

" Dobos, egy, pillanatnyí csodálkozás 'után meg­kérdezte : ',«Ki v~gy 1> Mié~t nem futottál meg' teJs, mint a többi ? Nemfélss i~ maradní ?»

- , A fiu szeliden felelt,' bár, nyakán és .hom-'Jakán .haragosan .dagadtak ki az' erek: ' «Miértfélnék? hiszen, bárhol .az Isten_, kezébe -vagyok.,,Szűz anyám' oltslma sehol se, hagy el.» "

:' . Dobos nem'ügyelve tov;.bb' reá, mondta Iván­,.nak : «QId le -a Szúz~'Mária nyakáról azt a'gyön~~

.•. ,sort, már régen vágyódtaQl ,ilyen &zép,gyöngyijkre...»

. . ' De 'abban: 3 pel'cben,ínikor Iván engedel:..·. meskedni akart", S' az oltár "felé ment, az ifju'

, elébe állótt, lekapta ~Z oltárröl a', nehéz ezüst<, gyertyatartót;' .mínt egy· buzogányt feje fel~tt csa­

varta, 'B .váratlanul, hsrsány és perencsolöhaugonkiáltotta ; «Vísssa; rablógyilkos I Halál fia,·ki'·:8Szűz Anyához, merészkedik nyulni h)· .

Mint valami haragos arkangyal, még' egy lé­pést 'tettelöre, ' szeme villámlott, ökölbeszoritottkeze. magasra emelte a sulyos gyertYata/rtót.

Dobos két embere .rárontott 'a fiura, s menten ..Ieütík; ha Dobos közbe nem -lép.' «Nemszégyell- '.tek magatokat? tizenkét férfi, egy gyerek' ellen! '"

. Igaza van" ha védi ,oltárát. . De gyerek, hogyillik a, te bátor szived .ebbe a barátkámzsába?»

A fiu míntha nem is Dobosnak felelt volna,'csak ugy magának mondta: «Mintha ahhoz nemkellene bátorság, ezt a kámzsát viselni?! vagytalán azt hiszed, hogy 'te .keményebb harcokatViVBZ emberi ellenséggel, mint én itta Sátán Ín­eselkedéseível ?»~" .Egyszerre .csak a fiu szeme még szenve- ,

délyesebb tüzben világított, s rémillten síkoltotta.«Most. tudom, most megismerlek, te vagy a Sátánmaga, Hiszen tavasz ota. csábitasz és nem hagysz -~

békét, tavasz óta,nincs egy' nyugodt pillanatom,Mindíg fülembe' a szavad: hogyunilyen szép azélet, mennyi a gyönyörüség I· Hogy' itt duzzadkaromban napról-napra a hiábavaló eró, hogy el­fonnyad, elvész, .itt e kámsas alatt, hogy' Ióta"

.. harcra termettem. Bzépis vagy, hogyannál job­ban megcsaljál. De hiába minden fondorkodásod.'1tt az én jÓ~!Ígos Szúz Anyám, Ő, megoltalmaz,.megvéd, ,az ó.liliomai összetörik a te fegyvereidet!' ,-Ázt:is tudom, mivel tartozom atyai jóltevőmnek,

a püspöknek. Ha más nem tart vissza, a~'-'ő jó... ,ságe. .elég.,· támasz" nekem íneselkedéseíd ellen.'Tud~m,.hogy.-véríg sérteném jÓBágo.~~zi'iét,·ha

elhagynám,őtet éaa ··szent. egyházaj.» -A fiu letette mosta gyertyatartót, vékony

erős ujjait az oltár. mellettí ssentelt víztartó me­denéébe ,mártotta" s, Dohos .felé-.s~órta a· ~'8~ente1t

7*

-_vLz,et: ':«.ApageSatanas b) ,mondtakom:oly.hittelésbwalommal - -,,·D.oboa mindlgnövekedó "gyönyörűséggel

u,ázta ,a fiut, ki :B?íavaialatt·nóni látszott. , _Mikor· AIaj"os_ujjaifól harmatcseppként hullott

le ;a szentélt vis, _a lovag meghajlott, aztán gyön­géd' szeretett,el, "m~jdnem meghatotten nézett agyerekre : «Es-mégis 'velem fogsz jönn4 velem,'vagy mással, de itt nem. maradsz. Szük ez :-8 fal

-a te szemed villámlását befogadni,kigyul tőle·ajtó, .ablak, elpersselédílr tőle ,a· Iílíom, '

Nem csábitalak, nem is hivlak,_ csak mondom,hogy .ínkébb velem:gyere, mÍDJ mással," Az, én

'házamban legalább rend és tisztaság van, ott nemkallödss el; nem veszelel, mint másutt és 'itt már .ugyslncs maradásod, nem ér itt már a 'kga-ácsony.téged.»" - " "_-

Alajos__meglepetve látta, hogy' a lovag nemijed meg a szenteltviztól, :sötm~g· meghajlikelőtte. 'Roppant levertség: h,arapóQzott a: fiu -B~-

__ 'vébe.-'Tehát nem a SátánI Talán Igasat is mondj' .Komoly, ,tapasztalt, férfinak- látszik. «Nem;

nem ,Szűz Anyám, oltalmazz, ne hagyj el h>. 'Míntegy ájultan 'borult. _;az- olt_ár lépcsőjére, .

heves"majdnem ' ön)dvületi imában. ,. Dobos visszahuzódott seregével, hogy ne.zavarja a fiu 'ájtatosságat. .Kopogö léptekkelmentskfel a második emeletra Dtt is ugyanolyan termek'és folyosók. Itt js_ üres minden, 'de 'az egyik nagy .: .terem. végén Iván' valami 'nesst vett éssre. Sut­togva mondta a -lovagnak: «Most készüljünk,~

harcra, -ott várnak! gondoltam én, hogy ·ez azo,~ üresség csak színlelt,» '

-, Csakugyan valami mozgott, elsuhant a faJi. '-szőnyeg mellett. Mintha .megmozdultak volna. aszőnyeg'oroBzlánjai.'

.. A lovag megállt, hogy bevárja --atálnadást,-­de csaJltnem közeledett semmi. Végre meguntaa várakozást; késő is lett.' MárazestiárnyákBuhantak 'a terembe, s itt-ott ,az~ ,ives -ablakokonholdfény, iá csíllent meg, batározo~ lépéssel ~enla :,szőnyeg "felé,' s ·ott, 'holkidlidorodott az oroszlán -

, .ala,kját.·heves, gyors 'moidulattalkeresZ:tül ssurts'.' ~ 8zónyeget.. . . ' . -

Mintha csakugyan az oroBzl~ntölte volna"" meg,'a szőnyeg ·tátongó sebén eleve~,piros 'vér

· ömlött, ki. Las'san· ·futott. Bzét a szövet gyapju­szálain,s a kárpit mögött nehéz zuhanássa] esett

· valami' a földre.. ' -. "· ' " . Dobos 'emberei egy mégvonaglő ,testethuztak l

- .kls szőnyeg mögül 'Valami ssolga lehetett" .. öltö... I

sete 'után itélve. .-"Az·.orditás arcára fagyott, hogy' lnimár ott ~

-maradJon. kifejezése- a végf~loszlásig, s keresztül,s.zurt:m,enéh.• ,.Ől'·patakz.,'o. til a'vér,'ho.·g~y a padlé egé-:seen sikamJ:ós' lett. körülötte. ,,-,, .'.. '

· ',: ,.Alig' .vonBzolták elő :31 . sebesültet,. ujra· meg­,·inozdult a ,fali szönyeg, -kétségbee'Sett .gY0l's'·aság­- gal'egy.másik alak került· eló a.függöny .alóL

Fegyveres' . ember volt, nehezen mozgQtt,_mert esörrenö vértje gátolta. sasbad mosdulataít.:Arca elfakult a rémülettől, s látszott, hogy min­

..den gondolata menekülésre 'van. irányitva. .De.-. Dobos '·.elébeállt: .«Vágjátok le a gyáva kutyát!

- .parancsolta' .embereinek -' fegyvere, van. .és"­uráseserben hagyja·!' Tudom, elIs árulná~Hol

ran..a .gasdád ?» .rivallt reá ingerülten.. A szökevény alig tudta a pár szót kímon­

~ danl, llgy" -vacogott . ,a foga, ugy reszketett a. ,hangja". de végre -'D1égiskinyögte: «Akápolnában.»

-=- Ki- van' vele? .- 'Senki, .magában van.-'A- Iov.agutálattal fordult el a hütIen test~,'

ó~óI,. ki. Gyuró, ;csapá~ától abban ,a percben szét- - .zuzott .fejjel a másik mellett .hevert a.. véres-padlón. .' -. '

~en e teremból volt a bejárat· a kápolnábe..'AJ agg· püspök hallotta a fegyverek csörrenésés,

.S testek zuhanását, el volt késsülve imlndenra .

. 'Felfegyverkezve álltf,tz. oltár' előtt" .mert mikor _,Dobos benyőmnlásaelől őrizete elfutott, .felébredt

benne harcias 'ifjuságának emléke. A fegyvertár­ban egyvértet öltöt~ papiruhája fölé, 'sisakot bo- .ritott ősz haj.ára, .salegazebb kardot' vette,el-

\ ,'-

~:;;- ~

Bzáradt,_ de .még,míndíg izmos,kesébe, 'ugy várt~'a 'betoluló ellenségét. -

.·De hiábavárt,'Feszült figyelemmel hallotta a -zajt közeledni;

.hallotta a lépteket, ,a . fegyvercsörrenést, végre aharcot. '/

Izgatottsága,harcikedve percröl-perere nőtt,..s tetőpontjára ért, .mídön a zaj közvetlen közelről

'ismét eltávolodott.Rövid ideig 'várt még, de aztán türelmetlen

lett; kilépett a kápolnából, s ment Iakosstálya felé.A ssőnycges teremben találta a két hullát,1assan ;megalvő vérükben. Nem nagy benyomást tett reá..

.' Epen, hogy oda tekintett. Hosszu életében annyi-.ssor ésannyiképen látta a: halált, hogy nem ta­

.Iálta különben íjesstönek, Ment a palotába, végigkarddal .kesében, alsakkal ,ÓSZ, haj án, . S,'ha ,épen

. . ~blak. előtt. haladtel.unegfényletteu holdvilág az 'elhagyott palotéban bolyongó,,'agg püspök al~kját.

XIX.

Püspöki Alajos.

- Kinnsekkel, élelmiszerekkel megrakott sze-.kereiket kisérték a Dobosánkai 'emberek hasafelé,Holdvilágos, -tiszta nyári éj volt, rnikor 'a városkapujához, érkeztek.' A .kapus ugy .tett, . mínthsnem, venné őket észre, nehogy 'bajba, keveredjék'velük. 'A2;t 'gQndolta,.a kapu ugyis le van' .zárva,Ó. meg' nem mutatja magát. 'De' rémület ,fogta ,el,midőn -Dobos .magas alakja .leasállván lováról" akapu felé közeledett. A- 'bejáratot védő, ", vasrud

, míntegy szalmaszál tört szét a lovag kezeikö­zött, -s a zár egy ,könnyü érlntésére mintegy ma-'gától pattant fel. ,,' , ', Az őr -mlndezt a: kapuépület "egy , Iörésén

'néste :«Ez c8ak,aSátanlehet,-mondtaIit8gában~vagy --:- Uram '~e hagyj-el ~- talán épen Doboa

-, lovag.» ,. ,

, '..-: Ugyanazon. időben, .nehéa. eröa lovon, .köz&-·ledett ,a kapuhoz egy karcsu fiatal, fiu. .. ',

Városszerte fsmertékPüspökl Alajost. Az·'öris rögtön· reá ismert ·az ifjuban. ':«Mit kereshet ez'

" .most itt?»· töprengett ez' ujabb jelenség felett. -Demég jobban csodálkozott, mikor látta, hogy-"a .fiu

- ..31 :p~8pök. hintés lován ,ül; s hogy. Dobos seregé-hez csaUakozík. .

Alajos épen a kapu előtt találkozott a 'lovag;. ..gal. Nem szólt semmit, .csak; .meghajlott előtte.-". - Dobos -is némán intett neki, eaakmíkor. egy"jó darabon elhaladtak, szólalt meg a fiu: «MoJid­tad, hogy eljövök,.igazad volt, ,itt vagyok»:

Dobos.komolyan felelte: «Még 'közelvagynnka· v~roB .kspujáhos, most gondold meg': havelemjösz, 'kemény', harcí élet ~ár reád,,· Talán. 'isme- ,retlen kincseket, talán ismerétlen örömeket. találsz,de ott hagyoda biztos jólétet; .abistoa .kenyeret.Isehet, '·hogy uralkodni, parancsolni. fogsz, .deasis lehet, hogy, megvetve, 'gyalázva, mint az étlenfarkas, a rengeteget fogod bujni" Most gondold .

.meg jól, ·aválasztás előtted van. A· bátraké,"erőseké fi világ, de jaj annak, ki erősnek képzelimagátésgyenge, Ki "bátort akar játszani éaszi­vében ·gy~va. Nézz 8, szivedbe, még .nem vagyunk'

.messze, .mégvíssaafordulhatss,» ". Alajos elesántan, határozottan. felelt :«Veled

.. megyek, .bárhova I Az ismeretlent. 'Bzomjazom, a.váratlantéhesem. 'Jól láttad te, mikor mondtad,hogy szük nékem ,ez a 'négy fal.. Megölt volna,rám Bzákadt volna. Vagy egy félév óta k~z<!ődött.

- Addig nyugodt .ésboldog voltam, de azóta! - ,csák. ki t i csak .el r~bántam is én, .hova? A Bátánincse1k:edésénekgondoltam, böjttel, imádsággalküzdöttem . ellene; a .sllícíumot le nem, tettem

.többé, Nem használ··semmi.Erősebben, 'heveseb­benébredtekavágyek: .csak ki!·.- csak, el r ...--"'A.z1;ánkértemaz én szent atyámat, engedje meg,

, hogy a -kertben dolgQzlIassak..Ástam,, kapáltamrogyásig, de munkakösbsnIéttama .kolostorkertf~lett a.pacsirtákat, . fecskéket szállni, hallottama

, vé!cséketvijjogni,·a ·sárga·,rigÓt fütyiilni. Végem

nem- birtam .többéo;-.~olgo~i" ..nem, biFfam s"M2H\fHlll :'dobogását, ,elc8ittitan~., Püspök atyám a~t

áit nekem a .;meleg,nem engedett többé. .D.v.I.U"'''' le! se 'menní, NyugGdtabb fettemTcellám­

között, de sokkal ssomorubb.. ·~Ak1tof' jöt- .te!» ~ _. .Egy ideig8~ptlanullovagoltak egymás mellett ­

_ a lovag és Alajos a holdvilágos éjben, egyszerreDobos azt kérdeste afiutól: «Te gyerek.sserettélmár te?»

A fiu-nyugodtan felelt. «Az. én életem' a jó-Istennekés aSzlÍZ -Anyának' volt szentelve, SZÜ­,-leimet nem. ismertem; testvérem. sohse .volt, de .azért két tanulétérsamhea és pűspökaty3»llhóz

melegen ragaszkodtam.» .Dobos türelmetlenül mondta: «Nem ,ugy ér..

tem ~ ._. asszonyt?:». . " - .. -:--Majos, area. ép; oly tlj'iigodt,- fehér volt. a­

holdfényben, . mint. ·az'előtt,; ,s ép oly nyugodtan.felelte:' . «Nem :sokasszonyt láttam én életemben,Az öreg Honoris, néni, ,a .gasdasasony; míndíg; igenjó volt hoszám, sokszor aka~ csökolní, de ~zt·azért

nem szeretteni.nagy'Űu, mert míndig asírssaguvolt..b- 'Hát még kire. emlékezel? .

.'-~ Az' iskotás lányok között, kik -a templomba, jártak, volt egy igen kedves.. deasmeghaltnem­sokáre, miután fehér' ruhában," fehér fátyollal,.

'bérmálkozm jött püspök atyám elé, Azóta minden­nap imádkozom a lelkiüdvéért.»

'- ,Másokra nem gondolsz?~'-- Senkire se különösen.Dobos látta, hogynem sokat tud meg 8'

fiutól, ez talán nem is igen' érti kérdéseit, inkábbmagának mondta: . (I,ez baj, mert Isten tudja,hova' .fordul aite életed./8zekere, ha az asszonyutadba .jő. Aztán még. az is .kérdés: asszonyokat_fogsz-e találni, vagy· az' egy.asszonyt.» .~

_ - A' mi asssonyunkatórted P - kérdezte a-c, fiu ártatlanul. <

-- - Azt, azt ~ felelte a -lovag, mivel látta, - .hogy legujabb fegyvertársB még nagyon Js

..~gyerek" B kissé. aggodalmaskodott·' 3. jövő miatt.

IDé fáradságokriál; ~sőt . egy .' rövid harcnál,melyet Dobesék egy királyi csapattal vivtak'haza- .tértü~ előtt, afiü igen e.d2i.ettnek, bátornak ésérettnek .bizonyult, .

.- Hiszen a többi is majd. csak jól lesz --..;gondolta a vezér,' a gyereket ilyen elszántanlátva. ',' ... . A-dobosénkai ut s'a cédruspalota valósággal

'I;:~'-'; . elbüvölteAlajost. Boldognak érezte magát a' friss

.

.....•.......•••.....••..•... c-hegyi 'levegőben, .ceak a gondolat .. j ólte'Vójére bán-f ;"> . . .tottade 'Dobosnak .nem merte.elmondaní efeletti

, bánatát. Félt, hogya vezér azzal felel rá: miértnem gondoltad megelöbb ? .Aztán nem is lehetett

· azon. változtatni. Hogya .lovat elhozta, az ke­vésbé bántotta. Meggondolva .tette,voll nektssép

..0hint6s .lova otthon, 'az maradt helyette, ·Ez aszürke igen-makaca és:szibt:j' állat· volt, Egy-

· szer .a püspököt 'hintójaval .elragadta, hogy az .issé-porrá tört, s az. agg fópap élettelenül ma­radtaföldön elterülve. ·'Jobb lesz. neki' az:' Alajosszelid lova.. '.

A sereg hazatértével a cédruspalota ismét'élénk és .vidám lett. .

Csakugyan elhozták a sokposztót, volt héromvagy négy vég is.. Finom, 'sima posztó, sötétVÖl'ÖS.és' sötétkékszinü,

"Dobos igérete szelint mindenkí. kapott ujposztó öltözete~. Vaszily és Czinke folyton Bzab~ ..

. . tak-varrtak. Alajosnak is csínáltak . egy söt~t-

.

·... I.···~.·::.··.·:·•.·.·.·.•·...·.·.··. vörös posztóruhát, nyusztprémmel díszítve. .,..,.· Gyönyörüen illett lit fiu karcsu alakjára a ·;1

simulékony poszté, s a.nyusstprémes süveg. Szép, ·~.i!~

finom vonásai még' "átlátBzóbbak, metssettebbek <~;

~~~~--~katonás viselet, mely ssépségét annyira emelte, .',~:k~

.hogy Dobos önkéntelenül kiáltott fel: «Hej, sze... ,_ .. 'f rencsés. az 'a~ ssssony, ki .ma nem lát téged,

mert bizony Isten, baj lenne ·belóle I és ~'Bzeren­

esés 'a~a férfi, kinek felesége nem vet reád .ssemet,» .

, . '. " "ft'";,·, , ..'. ,"

",Alájós nem igen' értette-,a Bz~vakértel"":.-·.mét, de" érezte,' .hogy> ' valami kényes dologról'

, van. szó, 'B még inkább ~avarba. jött,. de még. soká nem volt alkalma Dobos szavainak ·értékét

kíprébální,

xx.,

, A látogatás.

Kisebb-nagyobb .kalandokkal mult 'elatavass·-és a ny-ár nagyobb fele. -

, Dobosnak öröme telt benne, Alajost harcraedzeni, -tanitaní, ,', gyönyörüseggel, figyelte; ]ni~t

. válik' a gyerekbőlerőteljes, igazi férfi. Iván Bem', . volt. féltékeny, .mert Alajosban. a·.magukhos .való,

bátorlelketszerette,.8 benne talán homályosan, jövendó .vesérükettísstelte. :Worochtára 'a lovag

nem is gondolt, vagy legalább, '~gy' hitette·· el ma-gával., .' .

Különben ,már régen .itt lehetett az idó is,hogy GrinéusMátyásék ismét átköltözzenek Bocs­kóra, Hiszen csak - ugy, 'mond~ák'- a nielegebb

», ~óházkedvéért meatek Woroehtéra, most pedigmindenütt ssépmeleg nyár-vplt, még aDobosénka..tetején is'. ;>

. Ezt 'éreznették, a .tüeskökIs, .mert oly C~Ii... .:

-pelést víttekvéghesegy este, hogymegrezdült ~_:levegó tőle. "

. Vadvirágok illatával~, jött az .. erdei zenekarhangje, ··s ha egy kis karmester-felrepült, száraz

. resgéssel élintette -szárnya., a . megingó füveket,különben csend volt mindenütt. - .

, 'Dobos a' füben .heverészett , a cédruspalota . ,, előtt s hallgatta az ezerbangu esti csendet. r

Bgysaerrecaak tompaerös .heng, mintha egy·lyukat ütött volna a cirpelés ,Bürü finom szövetén,ugy esett .bele, ,nehezen,',erösen.; ','~ ,.A kapu ...felől jött-a hang, .a tölgyfa ajt~* _1itötték.kalapácscsal. ' "

r. 1":.-(-

Az ófs"égrögtön fegyverhez nyult; B a ·to1>-"biek 'is egyszerre ott.voltak, . ,_. .. Dohos' rögtön talpra ugrott.· Bő- selyem öltö­~é~e, mit itthon" mindig hordott, l;íbegett, körülte,B egyetlen fegyverét, ' az övjébeBzurt tört, meg­lazitotta hüvelyében.

Oly azokatlan volt itt- e, hang. ---Vendég nem jött a cédruspalotába;i1z.enetet

.nem hoztak ide. .. Míndenkí csak 'azt gondolte, h()gy fegyveres

: erővel jönnek Alajosért- '.'" . .Az őrszem, kinyitotta alórés védó vastábláját

- f s kinézett rajta, .deabban ~ percben vísssa­fordult, s kiáltotta: ,«Akármi 'legyek, ha ez nem.némber» .'. "'. " /'. .

Dobos isa .kapuhos jött: «Álrúhában jár ·az." a némber, fogadnék rá», mondta halkaa.

. - Mit· csináljak gazdám? ~kérdezte az ór.- .Küldjél egy .golyót' a . hóbortos fejébe,

azzal _vége - felelte a lovag egykedvüen. \De .abban, a pillanatban egy követeló, paran-

..esolóhang kiáltotta ber .- No,meddjgvárjakmégi~? MeguntammárJDobos e. hangra összerezzent. Semmi kétség"

i. .ezÁmália. Dehogy jött ide? Mit csináljon most,'hogy 'emberei, észre ne' vegyék? ..

Egy szempillantás .alattfellángolt selvében

'1',.,0,( - .:~dK~;:~:~~it:{~:l:~~:s:r~~:·_·· .- ~ Amália itt! csak egy deszka .választj$' el

~,'.':..•. , tóle l- Mit akar? miért jött? Beseélni fog vele~: mindenáron,de . be' nem eresztheti, nemcsak

.~ mert ssent fogadása, hogy nőszemély. nem lépi~ " át a .cédruspalota kapuját, de .mert emberei elóti~ : el is. kén 'títkolní, mitéplvesérük szivét. '~c ~. >De nem volt idóatétovázásra, ,határoznir· kellett, még pedig gyorsan. 'Azért a lovag ssokott"1 .önbisalommal .mondta: «Megkell. tudni; mia célja

-J" annak.:afejércs.elédnek?- kim.egy~kh()zzá" 'meg-: } '- nézem, hol lakik ? -hová~való? azért ne" is várjatok' .~ haza ·reggelig. . I

:..-' - ,,: ,',.- - . . ';(1/ ' ~, .' . . - ,

.-::...Jaj-~' gazdám, ,'tte:, ,menj' .~ mondts Iván, .kl salntén megismerteia, parailcae:ló .haligot' - 'hátha tőrbe csal" fegyveres.ek'várhatRak,reá;d.~ -

," De Dohos csak' félvállról felelt:·: .«Hát aztán? Il\lár'elíelejtettétek, hogyDobos lcvagsérthetetlen?»''.

. Különben nem is Bokat'hallgatott -embereiTe.Maga nyitotta kla kaput, egymaga ment .'ld rajta.'

A. kapu előtt. csakugyan nészemély ~llt. Egy- ­sserükopottas ruhában, .a feje körül egysziirke -

. Bürü selyemkendóvolt csavarva, ugy, hogy aréá- .ból is alig,·láts~ott valami. . _', <, •

.Amint a lovag. a kapun kilépett, a nófutás­nak eredt. 'A lf?vag"",ntána Iramodott. Ennyit, látottaz őr' a 'kapufeletti toronyból,:aztán míndketten.eltüntek az' erdő sürüjébe.

lván1everten fordult vissza s magába mondta:.Vége míndennesvsohe, se lesz békesség, ide iseljön .érte; SŐ 'fut 'utána): .mínt az' ÍskQlásgyerek, ,ha almát lát.» , .

, Nem soká futott 'Amália ;.-' alig, hogy .elfedtékerdei .fenyőfák a Dobosánka kőfal~t,~ megállt, 8BZ~Inbe.nézé~ a lovagga~ vátva,nrlt fog, ez nekimondanl ? . , r:

De· az nem.szólt semmit, ,csak' karjaibá vette,SZ asszonyt, ölelte, csókolta, .aserelmea őrUlettel.Ugy szoritotta magához, hogy' Amália félni kez­dett: megöli 'ez' a vadember, s már sajnálta, hogyide jött. . . ,

De ő is bátor volt,összeszedte'magát; s dm­cásaD',mondta-:·«Mit saorit ugy,. mintha megakarna enni?,' míkorhénapokig rám sem, nézett,'azt. se kérdezte élek-e még ?» '. '. Dobos karja lazult azasB~ony derekán. Sze..

_relmesen a s~emébe nézett, B csak. annyit mon..-" dott neki : «Edes, édes I-egyetlen !» ,.''~ Mikor mindketten kissé megnyugodtak, szemre-

hányások özönével öntötték el egymást: «kitiltottál, ~

mikor majd meghaltam egy tekintetedért,elkfild-tél! elkergettél !»' ,.',. "

~.> Te meg nem tudtál visszajönni, elhagytál,.élkedvetlenedtél, egy kis szőtól annyit· se tudtálenem türní, mint egy fizetett·cseléd. . . . ~ . .

-En. mindent :türtem, de te, de.te"'7- ~~·Nem. ~ te,; te <- ,~ ~ de'·a. azemre­

naavasosoor csakhamar ismét~csók és ~ölelés lett.boldog' csenben ültek ,egymás. mellett, ké~

·1 ...........• ..... ,...... váll vállon, míg :a~éj8zakarájlik sürü..V.:.L,..u.t;;IJvC'I;:]U szerelmea éjszaka voltes, Csak

,"b,ajnalban kisérte ~a. lovag Amáliát.a.zerd6szelig..Amália sselídréa alázatos 'vGlt, mínt.még sohasem, csupa jóság, csupa .édesség, . .

Mikor- Dobostól elbucsusctt, könnyes szem-mel mondta nekír . ,, - - Egyetlenszerelmem, ':aligtudok tóledef..váJirl, de .reggelre otthon .kell lennem,mert a~.tmondtam . Mátyásnak" 'hogy .Mikolicára' .megyekéjszakára, a. kis keresztfiama~' megnézni.

-Hátha megtudja,hogy- nemvoltál ott?- Nem tud Ő meg semmit a -könyveiból, meg

a csillagokból, csak .ha nem lennék otthonreggel"kere8n~,.:8 talápkérdezósködne is.

.' -Dobost most 'mar csak egy kérdés fogl~.. ­. ;.koztatta,de igen félt tőle. Végre is esdvekérte: '

'«'Mikor jöhetek-ismét'~h) .' .-. -·-'~.Amikor ..akarsz, .édes -felelte az,~sszony

Qdaadóan~ mindig bóldog leszek téged Iáth_atni._ .,'.Ejjel néha. ·én -is .eljöhetek 'az .erdöaaélre, ha...'}dátyásegykülönös'hQtoszkoppaI bíbelődik. Vaszily _-alszik mínt. a vakand, csak"hajnalelőtt kell otthonIénnem. _ ,"' . ..' '.

"Dobos azt gondolta, ~Imodik, ilyen örömetreméllenísem mert, . ugymegszoritotta .az örömssívét, hogy. ssőlaaí se tudott, csak hálásan csó-koltameg Amália hegyes .végü -kis cípellöjét,

XXL

Mézeshetek. .

, .- Boldog, mámorosari boldoghétek 'és hónapok. ~k6vetkeztek ·a szerelmespárra. . . .:' '.~ Az :asszony_annyira. kifesZitette .tavaszon. 8

. .-Vár8k-ozáB,.· :startózkodás szlijait; hogy az 6. szi'Ve

',;_'is maj~' 'bele BZ'aka~t:' Ó. magajs belekerült/játéka, hálójába, ó - is vergödött .» távollét,az.elvál~s _

ki,nja alatt,' s most már ó is igazáJi',egyszernen, -btitánszerelm,es volt, szép erős .lovagjába. .

- Istenem; de bolond is voltam - mondta 'sokszor magábá - csakegy percet is elmulasztani ­ebből a boldogságból ? Hát nem elég az, 'mire rá,vagyunkkénysz~ritve? ", ,,' .

. Néha már válásra, is gondolt, de -aztán még­, "sem volt bátorsága hozzá «annak.a jó, áldott

emberneke vmegmondani, .hogy , ,megcsalta, hogyotthagyja, elválik tőle, -igy ,csak még kedvesebb

, "é~ játszibb volt Mátyással. Talán sajn~lta is egy. -kicsit azt ,a'.gyanutlsn. jó embert, ki. talán még

-a'. lába porát is" megaranyozta volna, _Grinéus 'Má.tyá~, ápoly .kevéssé .vette észre"

felesége gyöngédségét, 'miiit előbbi" rossz kedvét.O, könyveinekélt és imádta as asszonyt, de­

~gy,_mint, valamely" örök .csillagot, . melyet válto­satlannak .lát, -s nem' is képzelheti el" máskép,

, .mínt ragyogón, fényesen. A 'csillagnak az égenvan a helye). Amáliának pedig az" Ő keblén, 'az ó ''házában. E felett 'nincs mit gondolkozni, .mert.nem lehet .méakép. ' .

;;,:Nem ls gondolkozott, de dolgosott könyv-,; tárában, labcretoriumában, B mínt az ünnepre, -',mint a -templombecment-jegoa Bzórakozásátke-

. resní az 'ó aassonyénál, , " -Hogy az élet valami mást is ~ozhatna,m1nt

,a' természetes váJ~ozásokat,: az öregség átmenetét-~Z 'agg~orba,B .végre halált '-. nem .:ia.jutotteszébe. Akk:o~- is r- .~. ó az. öregebb, őmegy

elóbb", Amáliara ~agyja mindenét, ez egy szépsirt fog' neki állitani, mig végre ,- de' csak _sokév mulva - öt is 'oda helyesik. .

'Arra gondolt, néha, hogy Amália .míntözvegyasszony férjhez is' mehetne. '.E~ ellen nem -íslehet 'kífogás,-de mint kellemetlen gondolatot, el-o

o távolltotta:magától ez' eggodalmst; «Horosskopom.hosssu életet mond nekemysakkcr már Amália~~ .lesa 'oly egészen' fiatal b> a gondolatai, nyugo..(d9JmaiJeltek· a -jövendó Bzép . «közös» sírbsn,.'

.-Ha .Dobos ···eljött hozzájuk,"nii" most .rendesenkétszer egy héten történt, udvarlasan, szivélyesenfogá<1rta, .de többnyire magára hagytafeleségéveI. 'Hadd' Bzórakozzék szegény asszony is egy kicsitebben a. nyomorult.fészekben.!. ' ., ' .'... Egy· este, miután Dobos elment, .tréfásan _

,mondta Amáliának: '«Látod, .mondtam, 'hogy.ven-·c ." .

dégünk finom, művelt ember, most már úgy látom, .te is, azt találod?» . '.

. Az asszony egykedvüenfelelte ; «Hiszen vég- .·tére hozzászokik az ember.mindenkihez, oly -sok-szor jön, hogy már megssokhattam,» -

~A csillagása nagyvilágiasan, könnyed hangon. folytatta: «En örülök, ha jön, legalább kissé fel­,Vi~tja m~gányod~~. Nem jó·a tulságos ~agány,ha aaembernek nmcs komoly foglalatoss'aga,egy'

,asszonynak. pedig nemlehe~ komoly foglalatossága,ha» .- - - .azt akarta mondani, ha nincsenekgyermekei .:.-. _de megijedt, kíméletlenségétöl, EJkissé ügyetlenül tettehozzá : ..«,ha épen nem: Bze­gény és nem dolgozik.»

Amália-azonban megértette .férje gondolatát,8 egész él~te,keserüsége belefulladt szivébe, '.. .,. Csakhogy mostnem ért ~á soká keseregni,mert mínden gondoleta, folyton Dobosnál volt," .-

Ha csak tehette.. éjjel elmentraa 'erdőszélre..-Nem messse volt, nem·~agy utat kellett tenni,:Házuk a falu végén ..Iévén, a falusiak nem ve-"hették észre. Vaszily .és 11 szolgálók a mellék­hásban aludtak, .esektől se .volt mit .tartani, 'igy

.ha Mátyás este'mondta. néki: «Bocsées 'meg,... .gerlernadsrem; de ma ismét 8,lombikjaimat órzöm»

.tettetett levertséggel duzzogta'azasszony: ·«Mindiga lombíkokl meg a csillagok! Ha' szeretőt tartanál, ,

,-'nem·lehetnél többet távol.· tölem,s ,.:::...... ~.e ·ugy~etubicám,.csaknel)1mondhato~ .

ho~ veté!yt~rsai.d. . érdemtelenek C].»_ ~'. évődöttGrineus Matyas.., . ." ,. . . .

·Az~asszony·tovább duszogott; «Jó, de akkor .. ' be ís csukom c az, ajtót', "reggelig' :Iiell~borgassoiJ..

, -' senki, legslébb alssom;'ha· tudol:t.» ...' , . . - ". 'llyenkor·,GriJíeus mindig;'igen. elérzékenyül1;.;.

~~gyedü1 'hagyom,.de.IBtenem;",. ',lhagyhatom .él·Se ,lombikjaimat,se .távcsövemet. Már' oly.,közeljárok anagy felfedezéshez, most csak nem hagy­hatom abba életem munkáját?!» - . .

, A·mália pedig boldog volt, ha '-.egyszer urát'a laboratorlumbantudta, Mire a ház lecsendesült,kis k~B9.Őt kötött fej ére,' kulcsesal becsukta" BZQ-

. báját,,8 ment, vagy. inkább .repült az erdőazélre,

Dobos öleíö karjába. . . - - .. .'~ Itt várta ,mosta lovag_ mínden éjjel, ked-o'vesét, bár tudta, hogy .essk ritkán jöhet, de nemvolt kesérüség ~várakozá8ban, mégha ,hiába·'is

. várt, mert . 'érezte, hogy csak, külső körülmény.tartja visJ;zaszépszeretójét, hogy , gondolatai. 'itt

.vanna,k--nála, 8 boldogaaelálmodoaottö magábanis egy-két órát s .nézte a világot a worochti ház'ablakában"ha még nem volttgen késő. és 'mégnem .ol~ottak ·el a mécset. De Amália 'ilyenkortovább égette,hogy jelt· 'adjon 'loyagjának, hogynemrnehet, és. hogy' gondol reá. _

<. Dobospedíg tüzet ~ gyujtott az erdő szélén,feleletül ezer ·sz~relmeB .gondolatot kötve a 'lángokmindensugarára. . .- '.

Ha mámorosan boldogok voltak. találkosáauk-órái, ugy valamikülönösen -finom, élvezetet talél­tak e fénysugarasbeszélgetésben. Ugy elkép­zélték egymás alakj'át,'hangj·át.' Annyira egy- ­másra gondoltak" -hogy, valósággal az együttlét

~élvezetét ,", érezték S talán m~gfokozta .boldog- :,.. -'.ságukat, hogynem lehettek.míndíg tényleg együtt.

.' Feltétlen bizalommal víseltettekegymáa iránt.'- .Nem félteksemmitől, nem bánthatta 'őket már, ' semmi, biztat a .szere1mükben, biztak a, jövőben.. Csupa vírégos 'boldogség, ószinte bízalom, gyer-

mekies 'hit volt az életük. "Változásranemi~ gondoltak Mi vMtozhatnék?'

még a sors is kedvezett szerelmüknek.Gríneus Mátyás gyermektelen sógora megh.alii

B, reá· hagyta, worochti házát., Mivel ez . tágasabbis' volt,,mint a bocskói, azt~ eladták, .s Woroehtén.maradtak lakni. .

XXII.

!zapród.

, . ~.DobóB hajúalba tért .hasa, de 'már ~eln.f~küdt '-~ ., le. Erezte a' friss levegő'.áldásos ,hatását, tele­

tüdővel ssivta. ·az. (erdó' illatos lelié~.·A legelső;

kivel találkozott, A1ajoBvol~. ..

,- , <'.

" . Egyik nap ugy mult, mlntamáslk; -egy -t~r~

_ 'talma volt mindíg:. a· ,c sserelem,.. a _yi~zoJ):~látás. _Ezt élvesték fóITÓ ssívvel, .vagy örwteJr:J:~J yagj-álmodoztak róla, _. ',,_."., ,',

Dobos .sokat beszélt _-.Amáli~náJr:'AlajosróI~.mig végre az asszony kiváncsi .lett, s kértealovagot, hozza elneki egysser uflut..

Dobos tagadólag intett: «Nem, lehet ast,»-:-"Talán féltékeny vagy, hogy; bele szeret-

hetnék? ~ . , '- -Nem, angyalom, az nem vagyok, érzem én

az· öleléseden, bogy nem szerethetsz te mást raj­tam- kivűl; .de féltem szegény, gyereket, mi lesz

, belőle, ha. meglát? . '. '.. ' - De hiszen édes, nem mindenkinek vagyok

_t1n olyan szép, mint neked, aztán baj is az, ha:"egy ilyen fiatal fiu belém szeret, vagy, másba?

, Gyermekazérelem - gyeFmekb~tegség,ezen is·át.kell 'esni valamikor mindenkinek, minél előbb,

'annál jobb, s kétszeresen jó, 'ha a, «tárgy» olyan ­valaki, 'ki uemakarja kihasználni esen bolondosállapot -gyengeségét, ' -»

- Ezt"az asszony skaratlanulis megteszi, merta férfi mindíga legkedvesebb. játékszere 'marad. '

Amália .sértödve egyenesedett fel" s Dobosnakn~ ,f?,radságába került ismét -kíengesstclnl :« Hakívánod, hát elhozom neked a fiut, hisz a csíllagotis lehosnám az· .égből. ·számo.dra. Mikor hozzam?»

- Hozd el 'csütörtökön.~ De mit. mond az urad hozzá.?'~·'Semm.it, lovagember kiséretében sokszor,

vannak fiatal apródok,

- -~ CzóbeI Min~a: Két arany-hajSz~ 8

,-~ 'Feltünt:a--lova,gIisk, ho~ a~ fiu, halványabb,bágyadtabb,. mínt .nyár· kezdetén volt; ugy~~ólván

,- Vi8s!liafejlódö~ .vírulö 'férfiásBágából, régíklastromí 'voltába. Ismét az az álmodozórévedezó, tekintet

. ,volta~zemében;jsmét' az a sserény, megadástell- tartás. ."'- , . . .,i-

Dobost-a 'felf~~zés .kellemetlenül lepte -meg,de~'nem akarta' saját magának: bevallani, -hogy,

. egyedül ö az' oka ezen változásnak, .' hogy ,miótaelhagyták a 'harci kalandok. váJtozó .mosgékony...ságat, a dobosankai élet egy_ 'cseppet Bem külön­bözött'a klastrom' csöndjétől, 'magányától" sót talán .még Illaganosabbnak lehetett. -~ondani.IgY csaktermészetes következménye volt, hogy' a fiu ismétfelvettekü1s~jében .ía klastromi· zárkoz<;>ttságánakjelleg~t.De ssépsége talán..még feltünöbb lett,

_ ezáltal·.majdnein· serafleusaa-átssellemült jelenség ­váltbelóle, B a v~gyód6- megadás borongott fehér

, , homlokán.'" , ',~" " " --"- . .Bgypercre 'eszébe jutott 'Dobosnak: 'hátha·azaz .asssony mégis belé szereme ? De aztán rá 'gondolt Amália, utolsó ,esó~jára 's boldog. bizton-

- saggal mondta -magának;' «9 ,már. enyém, mínd­örökre, mert nem is tudna másé .lenní,»

Magá»oz .Bzólitót1;a a fíut..Alajos 'nem .. ugrottfel szavára, mint máskor,

eser-egy .. uj elemény reményében, de szelid" kö...~ömböBkéBzséggel jött.. A «míndegy» ,bánatoski~,fejezésévelarcán. - _ . ,, .

, --' 'Alajos, - mondta a lovag, -nem ,erde--okelne téged-·egyszer. velem jönm jóbarátaimhoz'? .

- ,Ahogy kívánod, -'-felelt afiu, ar teljesfegyelmesettség hangjén. '.' .',

.. - En nem kivánoÍn, csak gondolom, eléggétanulságos lenne reád ,- nézve,-'egy j~IeBludóB.sal

megismerkedni, valemint nejével,ki.a .női nemdísze éspéldányképe., ' . '... . .

Alajost' a tudós talán még'. érdekelte egy .keveset, 'de az" asszony említése tökéletesen hide-gen hagyta. . '" .

, ".~ Nagy tisztesség' reámnésve, ba: barátaid... · .:hoz ,akarsz elvezetni, ~ felelte sserényen, '~.',

" Dobost .Jdssé bossantotte ahüvös közöm-,bösség, melylyel AlajoB tervét fógadt~ Aző.azíve

repes'3zörömtöl, ,ha csak Worocht~ra'gondol,.

s' .ez ,agy~rek, mintha nem 'is 'bánná" vissi-e,vagy sem? Persze, nem tudja - - -' s Dobosismét jókedvűen 'mondta:' ,~"

, . .: ~ .Aztán .ssépen ssedd ösasemagadst.ünnepídíszbe megyünk .- látogatóba, ugy' szokás ._', .,nvált ha az .ember szép asszony szemeelé megy.

'. . Mire Alajos oly komolyan válaszolt, míntha. hadi tervről'lenne szó:," . '

,'~":Meglesz a te akaratod l.Dobos t:t:~fáskétség}jeeséBsel fenyegette:.-Nem .lesabelölediember -'soha sem,mar

látom. Mit' ismét a 'fiu .nem értett s szomoruankérdezte:' ., " - 'Megbántottalak'~v,~,1amivel? Mondd, harag-,szol reám? I" • .

Dobosmegaímogatta Alajos .hosssu gesztenye­szin .hajáts gyengéden mondta:

~ 'Gyerek vagy" de kedves, jó ·gyerek..;Hagyj, -most pihennem, fáradt vagyok.

; Alajos-még mindig nem volt megnyugodva./.Dobos .. modora "izgatta : '.

_~ Miért lenne 'Ó gyerek? Hát volt nálabátrabb -a harcban? Hát _. n~m kitartó fáradság­ban? De it.t most mit csináljon ? Kedves könyvei' ­

_,.nincsenek vele,' oltál-át; kápolnáját elhagyta., . Megbánta ö már százszor is, hogy püspökatyjától eltávozott. . '. _. ,

. Mig Dobossal kalandostakbarcoltak, az élet-..erö, a. viruló ifjuság boldog hangulatban tartotta.de most 'máraDobosánka klastromi· magányában'

_óhajtotta ismét a klastromi rendet és tud ományt .is,: Sokat imádkozott az erdőben, aztán prédikált

,a legényeknek az örssobában. _ '"Esek .gyönyörüséggel . hallgatták, de egyszer

,Ó, maga is megijedt aaját szavai felett: hiszen,ha. tanait- meghallgatják, az .. 1ázadást,l;1ütlenségetjelent' 1Iruk".jóltevőjük~llen L , ", , .

Ezen' vad hareosok, .ldk amásétmagyon iskövetelték, kiknek-majdnem minden "tettük bele-

'8*

'.- ./

·:].tkad atw"parancsolatyalatti~IYnrébeÍl, hogy hallj~gaSs,ák "az .evangelium szavait, hlszen a kegyelem '-csak a megtárt ' bündsnek szől; nekik amegtérés'pedigurukhoz és magukhoz való, ár~ást jelent. ~

Elhagytap-r.edikációit, csak továbbímédkozott,erdei tövisekből ciliciumot font 'magának, 'büneiveseklésére. .Aztán elhatározta, hogy most p1ár

. jóban-rosszban Dobossal marad mind halálíg.: Haellenkézettiaa -Ur paranesávál, , elhagyva oltárát,_

. lelkiatJját, .köte~ességeit, most, a magavélasstotta"keresztet türelemmel, megadással fogjavi-selni., ..: ','De nagyon szenvedett afíugyöngéd lelke ~e 'kételyek' alatt, s testi egészsége majdnem utána'~nient;' ' , .' ,

. .' Csak nagyobb ragaszkodással függött Doboson8 legtöbbször azért. imádkozott a Bzüz; 'A-nyához,'

-hogy mentené még sseretettvesére lelkét az örökkárhozattól. .. ,

. - " ··DóbosÍs érezte, hogy a fiu mást várl tőle" ~, midön .elhagyta. jó, ,biztos ,otthoná~, -s 'hogy: Ó.is ;

másképen ·~épzelte~.vele.az·életet,'.~en-einakart~ .. ;.elvállalni maga ,előtt BeID a' felélósséget, s mint-_egy megnyugtatáeul .mondta magának ; " ,

-..:.- Itt az ideje, hogy Alajos szeressen. Addig:enem lesz .emb_er belőle, mig az asszonyt nemismeri, - s most már kiváncsianvártaa woroehti

-Iátogaaás 'hatását Alajosra.. "_... ~'~elV:ip."adt az. a csütörtöki -nap is: egy borus

/ -nyári 'nap," melybe mérumagaslatokon az őszi ... hangulat is .belevágott. / ",.

, .Alajos,~ Doboskivánságát _teljesitve, nagy _. gonddal" volt öltözve; B még tegyvertáraai is meg...,·

bsmulték .szépségét, .míkor a lovaggal kilépett .a.,cédruspalotából. ' . ' ', . _

, ~C Egyikét legszebb ~ranyláncai közül, Dobosnyakába- akasztotta a fiunak... Viselje ezután is -.emlékére e',napnak!. '. . '

Tompa fényben csillogott az arany _3 puha",nyus~rém között, ;jobban: megcsillant ott, hol a::"-·, , piros "posztótérte, itt láts2íott·is finom, tekervé­,.'nle,sUlunk~ja" mintha sujtás lennea selyemfényű., '~otet 'poszton... . '.~,' :.~> '_.' -

....._,,~

- '. Iván-egy. peresig várta, nem.ssélitja-efel (st'F _~ ls'a lovag' .kiséretnek? De az nem szólt, seJI!lIlÍt,- .

c,~>.8 Iván gondolta .magábane ", ~ _ ""~;' . ' ': -Még Jobh igy; ha vele megy, olyan gyö~

"e~;" nyörü ' ez, afíu, hátha az. asszony beleszeret s '--,. r,;·,~ végtére békét ,hagy niár urunknak! ' .

.... ," Lovát is felajánlotta Alajosnak; kissé 'szomo-

.,,::~/ .ruan, mondvs : .. " ." .- ,A Táltos meg a,' Gunár mindíg együtt

- , ,'. '~ jártak, talán jobbanmeunélvele ? ~

De Alajos m~gköszönte,.őcsa~ a magamákren-.cos' szürkéjéhez van ssokva, ürült, hogy leszlegalább valamivel veszödni. Iván hosszan nésett'utánuk, hogy.kifordultak a kapun. Vágyódottvolna'ő ie velük menni, ha nem is épenWoroehtára,mertmindig igen félt Amália haragos ssemétöl.: ~

. De: ha már Ö nem is ment, örült, ho-gy leg-- alább Alajos van g'azdájával, nemmínt mikorasaIéhütö Czinke körülfonta. Czinkemég .anyár

-folytánmegszökött, elfújta a szél, mint a' szárazlevelet, kitudja; hova? - , ',',

Nem kereste senki, pedig méskor a .lovagbizton visszahozta 'volna a', szökevényt, s karóba)

"huzatja, de, vagyCsínkenem volt neki érdemes. a'visszabozf1talra,vagy most más 'gondja volt, dei

bístos; bogy nem törődött vele. ,,''Mig .Iván gondolatban kisértea két lovast,

esek haladtakWorochta felé s elértek arra ahelyre, hol Dobos Arameát f látta. .

Alajos-"szürkéje egysserrevmegbokrosodott,Dobos, ki. .elől ment, babonásan szólt vissza afiunak :.

~, Gyere erről aheiYI:ől, nem szeretek sokéitt lenni. - . ' ."

Alajos_ köselebb jőve, ,még míndíg vrettegölová~aJ, halkan mondta: , , ,

~Minthaláttam volna valakit. Nem,tudom,emberi .lény.volt-e, vagy árnyéksuhent .el?

_Dobos épen "ily _hangon felelte:. -- Ha láttál, hát nenéss vissza,nem hozna,'

sserenesét 'se' neked, Sé nekem."· ' . . ' .'. E$tán .már zavartalanul ~olytatt~_ útjokat,

" .. Worocll.tán a.magj~ter.fog_aclta~'óket;~t.,:-~~v1Írt,'·: kedves':ven(iégeJret .EJ nem.:sokára. 'AmáUa',

.';a.B8Zony is jött, ssívélyesen üd~ö.zölve',a lovagot,. ..~B'apródját: ' o , ,

, .' -' .Már 'f~ltem, hogyelkésnek, s 'hogy .tal~n

ma .már nem is lesz sserénesénk, - mondta avilág legtermészetesebb hangján. '' .. E . természetes' hang. bossantotta Dobost.

Ö 'szerencsétlennek érezte magát, hogy kedvesé­vel még' egy pillantást se válthatott g, neheztelt'Amáliára, hogy ö ezt oly könnyen. veszi, bár. ·amásik percben már- bámulta önuralmát. Lehetsé- .ges, hogy ez az asszony csókolja·öt oly' őrü1t

Bzenvedélylyel, ki, most a hűvös ssívélyeaséget'oly ·bámulatosan· játszszá ? Vagy tán akkor is

. ·já~s~? -- -Nem, nem."Amália az .övél Nemakart' klesinyhitü lenni, s ezután' már nyugodtantürte, ,h'Ogy ,Alajos és -Gr~erisMáty'as jelenlétee· hüvösmodort tőle is követelte, .: .

," Mert ~ 'magister, .szokáaa ellenére, vendégeí-.vel maradt, B ebédnél 'büsskeséggcl emlegette

'Amália háziasszonyi. tehetségét,mit ugyan a jobb­nál jobb ételek, .az aranytiesta bor és ecet, agyönyörü friss kenyér is bizonyított. ' '. . "

Mint kedves -vendéget, G:rineusMátyás felis I köszöntötte Dobost. mit ez felköszöntövel·amagíeterresés hívséges -"életepárjéra víssonosott,

Alajost szerény modora dacára kevésbbé jÓssemmel néate a csillagász. Először életében fél­tékeny lett: oly gyönyörü szép ez a fiu, s .~Zasszony végre is' csak asszony l-Híszen Dobos isszép, talán még szebb, de .egéssen .m'ás, ha .ílyen.komoly, jóravaló férfiuval lehet, Attól még tanul-hat is. valamit. De hiába .hisznek engem .oly ·el- i

vakult könyvmolynak, látok én mindent,''';- -.--7.s láthatóan megkönnyebbült, nilkor a dus lakoma

/ . végeztével; vendégei 'nem sokára eltávoztak.Még jobban felháboritotta féltékenységét, hogy

távostuk.után Amália~· a fiurólkicsinylóleg nyilat-kozott, érétlen.süvölvénynek nevezte." .'.'. .Hiszen leh~tetlen". hogy .ne látnáBzépség~t,,~elökelö modorát! .Tehát ját~'zsza a.közömböst t

?ersze, .1la,:dics~ri,·még.j~~aif~~gerILvéte~".- m:erta magister ..már,azon 'fV Jej~<5.~ .volt, ~ot ~

féltékenység csakis. 'rosszat sejt..· A~ért,. hogy... ~l7"·terelje .AmáJia'figyelméta. :finró~.,tulsottan tajon~göandícsérte Dobos t~8ti és .lelki szép ttil~jdon-ságait. . '.' . .. ' .Ez' meg Amáliát nyugtalanította: ' .. - Essre .vett volna- .valamit ? Lehetséges,

l:\ogy így tudja magát."tettetni? -' - B. mind-t.,kettöjükre nyugtalanul, kellemetlenül .borult az esthomálya. ' . ,. ..,' Dobosis saerenesétlen volt: olyközel.Amália­.hoe, '8 idegenhidegséggel kellett egymás mellett

, ülni! Ö,' ki nem ismert akadályt akarata kivite­lére, most folyton" pékhálószálakba, gyapot-torlá­szokba' ütk:özött. 0, ki szoJrva volt 'máaokée sajátéletét. semmibe se venni, most egy asszony .. leg- .kisebb szeesélyét is figyelembe vette, B kénytelen.voltérte tümí, alakoskodm., ' "

/'·8zivesen' tette, míg boldog ezerelem kárpó­tolta, de üres órákban kétszeresen érezte a meg-

, alázbi,tást. ,,- ,Arz,islehangolta/hogy Alajosrase~ mélyebb 'J

benyomást nem .tett Amália. . ;. ' ., .... ,N'em kérdezte a fiut, de' ssemmel láthaté voltközömbössége, igy nem is beszéltvele kedveséröl,csak Grineus Mátyás nagy tudományát emlegette..Mint minden szerelmea 'ember, hiu és büszkevolt ímédottjára, Titkos\,szérelmük óta ez volt, az, ,-első, .: s talán egyedüli 'alkalom, hogy gyönyörköd-

"' .hessék a!Zon hatásban, melyet Amália másokra is ,gyakoJ:ol,. s mivel a hatás elmaradt, a csalódás

. .érzete szállta· meg., . . ' . '. Ismét hallgatnia kellett, nehogy.elárulja szíve - '

titkát, melyet már ugyan mlnden dobosánkal emper.tudott, de melyről .ó azt hitte; -bogy senki sem'veszi észre. " . _

'Talán, hogy, .elosslasaa rossz, -kedvét, egy'ki­vánságatáinadt: egyedül itt mara~,B nésní

,Amália ablakát. ' '" . ,. _,/ Tudtaő,hogy-a~ .asssony ma nem jöhet, de,

It szerelmesék , konok .remélkedésével , biztátta

migát.: .~ «KibIdj~?-Még'az is .meglebet; hogy .el­,jön? Lvagy ,legalább láthatom a", vtlégosságot-aa /.eblakában.» ' . - '_ .'": .

- ' '8zivélyeshangon' mondta Alajosnak~ «Keq­ves fiam, menj te előre haza, hissen ",niár .tudodaz ,utat, nem lehet eltéveszteni. Nekem mégmásutt, lesz dolgom, ne is várjatok otthon ina - -estére.» _

Al8Jjos -szó nélkül' engedelmeskedett, s érezve,hogy a ·lovag _nem kivánja "társaságát, gyorslépésbe. vette" lovát, S csakhamar az' erdő szé- _ -r: ,

. lén volt. .Ugyanazon ..helyen, hol- reggel a ló- meg- _

bokrosodott, .csak ismét, fujtés ágaskodott a ,szürke. .

. . Alajos rnost már maga, is .hitte, hogy- ez egyvégzetes helyvs hogy talén 'rossz szellemek ta­Dyáj~. Imádságba' fogott, de- nem.végeshettebeexorcísmusát, mert míntha a földből -jönne ki,előtte' állt egy .gyönyörű' 'nőszemély. Olyan 'volt,

'. . mint a püspöki' kápolna Szűz Máriája,. mert azon- .a képen is fekete haja. és fekete azemevvolt»'szűzaÍlyán~k,.épen mint az előtte álló asszonynak,s ugyanaz az édes-boldog" kifejezés voltaa ,arcán.Valami-piros palástsserü is omlott le karcsu ter­metén, . mí méghasonlóbbá-i.tette .a azentképheaKis·,'gyermeket'· tartott' karjában, de- ennek már, ,nem volt olyan aranyhaja mint a Jézuskának,desürü barna fürtök környezték,alig· pár. hetes,

'kis fejét. - ' ". ' . '.Előbb Alajos mennyei jelenségnek képzelte

az asszonyt, mig ez mélyresgésü, édes.hangon, nem szólt hozza : «Szállj le arról a. lóról gyerek I

egy .kis beszédem van veled!» . . " ..Alajos, talán kiváncsiságból, megtette aa

~,asszony akarat~t~· ' - -- Ugy, most kösd a lovadat a. fáho~ és ülj

le mellém .amohba. '., .' Az asszony is leült, szopnl adott :31 .gyerek­

.nek s e.kösbe csendesen mondta: «Láttam, hogy,ma reggel Dobossal mentél, 'valami nagy ernbere _Iehetsa, mert szépen .vagy öltözve, tulajdon.' ali,

>',~:~>." :'-',:;~igitiic~;;':!?:>'}:~i,J -Óc.Óz-

:;~~0:~·,\..g/1~~::~ig~%f:it!~~~~~~~~~~0~~'~~~*){f/~~~~~~if40:9''7?,''~~~.r~f'.:'.':;:;~:·J ····1;" .' . .....c:.~.'1'21'~~..: ~-, : I ' ~...\; ...:~",

:, :l:- .: ~z aranylánc van a nyakadon, mit nekem akart ~f;;;í

;. ~:~, . ~dni·N;~~á::e;e~~t:~ ::~~~a: <illa sze-." .....;.•.:i.·~.:.•.[.~,'.~.~.~.[.,.•.,,;.i,•.·

',: :\:"""'0\ . 'ha kedves a~ elete.. Fekete' feThok jönnek opnan, ._ . .

~. .• .~t minden bokorba is, de nekem csak a 'rajkó, min- .. );1;

r:'~:~elé ~ sd:r~::~~~~~y~;~j~ójl~~~s~b~~ ,;.){l"~.. Vaj da lesz belőle, hatalmas es erős. Nézd, .már ','){~

'"f··,: tud nevetni. Bizony 'Isten, ismer l -' s a szép ._.

{~ '. j~fe~~~::~z~~!k~~e~~=lj:::~, ~~:t~ajOB ~\.t,!I' . A fiu míntegy elbüvölve nézte a gyönyörü ~,..

r, ::~~~~g~:,é~~~;:i~lf~~~~p~~::a~e=í~· . ifi'L, -8 selymes .keblét. mégakkor se takarta _el, mikor:)iE!'-'C ..' az elalvó gyermek tejes szája elfordult tőle. <~~I

~'.,I~"·'·'.. '·:"·"".;'·.'·'·'·"·.""'- . ~··I.i.:.~\ .cseppvérét. Ismét. és ismét kérdezte: . «Ki .yagy >..'" r. té, szépséges lény? ördög, vagy angyal 'l Honnan"~

-::J:m~n~:i~~:~g~~;»csak nevetésbe c vil- . .;~- Nem tartozik az rád, gyerek. Erigy ssopni, ~ ~<~

~:b~~t:i:~diSIl1é~~~a:ialj~s:::tfefák'~iboz'!~N~~s~:~t~Z~~t::~~ál6dtea :z::~= '~:I

::~~~fi;:~;;:~;;';~~~;~;;;c -~iIigy megszólitotta ,- egyszerre elhallgatott, mert -_.~ -.~;

. az asszony felemelte kendőjével . eltakart fejét, /:·~is ő ráísmert Araméára, '. o' .;!

-~:i:;:~~1;

..:,~.~..>.:.,.t,.:.:o.·,;:.•,~·.i.:.t'7,.:t.~~.:.~v: .;'::--'-_:~~ ~.~: ~~ ~ --~..:.~

;i~i'1:'"I·t~-;;;';~-"!:{'.Y~'X,#~C;;'(l-~~P;:":·;~<-" ,,", ,"',:";iJ:r·';.: . ',- ,- "'. " .: . -, o'. ..,' ,/. - .\.~..:;

'. .. ':.~~indkét.~érfi zavar!>an' volt,',de az , as~z()ny···'Í1Y'l1go~lt~~,lép·ett. a Iovsghoa, megá!lt/'kengye~vasa

mellett, ,'felny-ujtotta a gyermeket, scsak,'annyitmondott: «Osökoldmeg ufíadat,» '-"

Alajos nagy, csodá1kozásár'a .Dobos lehajlott,~- nyeregből,. 's megcsókolta a raj.kót, azt'án' ssó'nélkül elvágtatott. . ' <,

,,' Csat a meredek előtt .csendesitette meg a- táltost, hol Alajos utól is érte" 'de a'. kalandról

több .ssé sem- tréfásan,. sem komolyan, nem esett,': közöttük.. ' ., ' ,

XXllI.

.A rajkó.,

AIig hogy elhagyts; Al~jos ·Worochtánál·ve':sérét, a lovag belátta, 'várakozása· reménytelen­

,ségét:«Hogy jönne ma Am~1ia az erdösséíre ?Már' este van, a magister aligha kezd oly mun­kába, mely őt éjjelre elfoglalja;" Megsinyli-az

."ilyen tudós a kízökkenést napírendjéböl,". s nem-o.csak az elvesztett ,órát fájlalja, defókép 'az~ .asidőt, mig -ismét beletalál fögla~ozása .medrébe,Inkább hazamegyek, s holnap, több 'reménységgel.

" , lövök 'vissza. Csakhogy, ez a sikertelen nap el-.mult márt Holnap mínden jól lesz ismét l», ­.s boldogan .várta a Iiolnspot, - . .

'Igy jött ó 41ajoshoz, s tnnen mentek együtt.haza, ,. ,

De Grineus Mátyásnem'voltazonfajtából,-kít bármi a rnunkától el~álitorithat. Vendegei'távoz~' ".-tával minden féltékenység érzete 'dacára első

.. gondolata volt: «Ma lép ahold as oroazlán há­zába" 'ezt nem szabad elmulasztani I» s feleségé- ,

~"nek ! saígoruan megparáncsolta,hogy senki, és. semmi _esetre ne háborgassa öt. ÁfA asszony szo- '.,

kqtt ,mQdorávalmarasztalta, -de Mátyás hajthatat- .:'. lan. volt. t'" ,

~~zt használta ki .Aniália.

Ot\i~ f~lizgattae neveaetes. nap: Tartózkodá~a ."csak jobban "szitotta .sserelmét; s ·férje· dieséré{beszédje a lovagról, még olajat·· -öntött .atűabe, ­

, .Soha ... sein volt még .. · erinylre vszerelnrea széplovagjába. ", . ,

. Eszrevette ő "1,ól, hogy Mátyás Alajosra fél- " ­tékeny, a hangosan felkacagotte feletti [éked­vében:. «Az.. a fiók-bibic lenne neki -veasedelmes?de ,ól de 9! deől"- - Milyen szép volt 'ma

'megiIit, mílyen erös és hatalmas I· A fejébe.nyilalt, .mikor rátekintett. Nem állja ki mélküle .'.egy óráig sem, kell hogy' elmondja neki, mit szen­vedett ó .a tettetés alatt. lIátha még ó js elbinné,h~igy Alajos - - de nem - ök jnármínd­örökre az egymáséi. Csak lássa egy, percre, egy,pillanatra I Bizton itt vár -reá! .

.Nem bánta. ó 'már, hogy még világos .van,, 'hogy ri1egláthatják, nem bánt már seinmlt, csak

·szerelme mellett akart lenni. :"Igyért a:z erdőszélre, de nem Dobost találta

a megssokott helyen," hanem - egy' gyönyörü.- cígányasszonyt, kl ott játszott· a puha -zöld mohon

,gyermekével; ''. . ... Kis' gyermekIétésa Amáliát mindig fájdal-masan Izgattafel ; .míért tagadta meg az ég tőle

_ ezt az .örömet 'il -Ez a cigányasszony, .ez a világ'kóborja -gyönyörködik megsatában, B boldogabb"'-

,'o mint Ó, a-. gazdag,' a ..sseretett .Gríneusné, -'. "De az" okos, higgadt' magistemé_annyira el-

J vesztette 'fejét; hogy ·mit se .gondolva ·az· elóny,;."telen látszattal; megkérdezte az asszonyt: .

.. " ~..Nem lá~tál' erre egy lovast .. menni, feketelovon, arany sserszámmal? ..'. . ' ~~ .' ..

~. ".~ asszony. csak egyszerüenfelelt: «Elment -,.', ,az'niár»'s tovább- ,gyönyörködött·.gyermekében, '

.-' kis áll~t esíklandcsta, s folyton gőgicaélt neki,- mintha a gyermek már értené s felelhetne reá:'

«Ne te ne,gi, gi, gí, gi,gi l» -._ ,Amáliát'végtelen.bántotta ez' ajáték, valamínt..,sértette az asszony nem-bánomeéga is yeleszeniben.

.Láthatja az a rongyos, hogy ő Uli asBzonYt '.mit, játsZik a porontyával,' ha -ó beszél vele 1·'

, Metá.zően", gógösen" mondta : «Iiallo.de~e»)ni~orénszólokhoszád," ne bsbusgsad azt a ssemét-

,'~ 'dombon' szedett köly~ö,t, de ide hallgassI»">Acigányasszony felállt,szepibenézett Amáliá­

, val, B mintegy jóslatot, ünnepélyesen mondta, ~néki:_«Hiszen hallottam, hogy. ~ szemétdombon

szedett kölyök apja után ssaladsz.» ., Amália- csak' mlnt .egy ·tompa ütést érezte. e .

,szavakat, de nem fogta fel értelmüket, csak ful-dokolva kérdezte: «Hát ki az apja?» . . .

- Most ment erre, felelte a eígányasssony,még mindig ünnepélyesen. ". ,_' ..: .

-.. ~ Alajosla szent .Alajos·? kacagottAmáliaeröltetve. . ..' '

- Nem az, - a másík ...._ A magistemé Ismét elfu1adt, Inbltha.már

'. .értene .valamit, de mégse .fogná tfelegéssen : ., «Hát.mondd ki már, ki az apja?»- _ - Dobos lovag! '

-; ..Velótrázó 'sikölyban't(5rt '·ki .Amália· aztán,-mint a híuz nekíment Araineának B arcába- vágta;«Hazudsz I ~ szemtelen t», . . , '. ,

Most már .a .cigányasszony is feldühödött, óis sipitvabeszélt: «Hát· nézd meg 1 nem aa ő - -:

'szeme? Nem az ó szája? _~Z ő hajzata?D. / A, gyerek ugyan kevéssé különbösött minden.

.. más. három hetes '. cigány ~gyerektől, de Amália '.felgerjedt Jantá~iája ceakugyari Dobos lovag vo­

-násait 'vélte benne feltalélni. Arameáraoda senézve, jájveszékelt: «Nekiadott gyermeket, ő jóvolt anyának, 'még' vonásait- is reá' bélyegeste. .esén -~'., semmi. ~. I?), ' .

. ,~ztán .ismét -az' asszonyhoz fordult: «De initér?s'ohasem 'fogja tudni, hogy. az ő' gyermeke,Bohs 'sem. nézne felé se.» 1

_'. ~~amea ismét ünnepélyes s~ólásmódjátvettefer: «Magáénak ismerte, nines egy fél,' órája;hogy .megceókolta, Nyeljen el a föld, ha .nemugy van, kérdezd .meg tőle magától, nem fogja ",Ietagadní.i ,,',' Leirhatlan düh és kétségbeesés ·togta el Amá~ .

liát. ,Egy,percig sem kételkedett az asssony sza... ~

:Vaib~a Érezte 'a beszédmédján, ,tudta,-hQgy iga-·:~at-"mond. '.. 'Zokogott, sirt,'. átkozódott. Egy pillaeatra,minthau .gyermekre akarná magát vetni, s meg­fojtani, de .Aramea éles .szeme észrevette a, moz­

~ dulatot ,s vékony barna' .kcsével megfogta Amália:', iehér ,'·gömbölyü·'.csuklóját. Mín] apró" kígyók fo-

nödtak hosszu' ujjai. Gríneusné .,ka~ja körül, Ez .. .''. ~inajdnem'ájultan rogyotta földre s még soká, sirt .

, . '-tehetetlen dühében, vergődő szerelmében.: mertmost már, nemcsak .sértett büszkeségében szenve-

.Ó: dett, dé elgázolt, megcsufolt szerelmében is.Régen.beesteledett,~Atame~ is. régen eltünt

-a rajkóval, Aniáliamég mindíg amohban tör--delte kezét. f, ", .

, . Félni kezdett ~ előszor ,életében~'A hüvös .:. ~esti . szellő, lecsillapitotta - fellázadt idegeit,már.,

-,'gondolkozott és azámitott: minden gondolata, mín- ~"" '_'den ~zárnitása_ a boszué volt. Imádkozott is, (je'csak 'azért, .hogy legyen ereje Dobost törbe csalni.

Tudta ö" hogy' a lovag sérthetetlen,' ki ,kell' .. '-, -tőle szedni titkát,_ hogy mivédi őt ? M4morosabbá,

, -:szetebnesebbé kelltenní, hogy annál jobban' el- .veszithesse.,'. Mint·ahogy~gy himzés öltésenként keszül,ugy-készült, el fejében a boszu terve, ,'

. Mikpr .hasa ért, söt,ét éj szaka volt. A magis­.·:'ter nyugtalanul járk;ált 'a ház elött.. Még' sem

tudott ma ugy dolgozni, mint máskor.,, - Holvoltál? ~. kérdezte hatérozottés nyer~ .

.'.~ hangon, milyet .még .Amália sohse -hallott.tőle. De jött Vaszily s a magister: elhallgatott, ,

--'_-.M~or egyedül voltak benta ssobában, ismét-kérdezte:~«Hól voltál 'il». s mivel Amália nem .felelt; ő folytatta: '«Megmondom én, a fiu után ~ ~-mentél, "rossz ,lettél, bünöa lettél· Elkergetlek; .men] l pusstulj.» '. r ,

.: ".' Amáliának. először életéba tetszett. .a- férje. /

. Mintha fiatalabbnak, szebbnek látná. 'Végtelen sze..Iidséggel mondta: .«Nem, édes uram, i nem vagyok

. rOBsz,csak egy hétig' -kérem mégbísodalmadat,.melylyel hét éven'. ·át ~egtismelté~'G·vagy· 'addig.se,

·esalfharom" napig éB:~indent: 'Dleg.fogs2J'- - ­.tudr:rl.:Megl~~~d, ki a te feleséged. U-Q!nap irok',c Dobosnak, .jöjjön· el, ha megengeded. De hagyjálvelemagába. -Csak pár napra, van szükeégem,;hogy' becsülesedet vísasaayerjem.» .

Oly , öszinte volt az asszony ,hangja.,' oly" édes-lágy a szava, hogy Gríneus 'Mátyás .enge­,'dett .:vala:initszigoruságából: «Jól van,' Amálía,» '

'.. mondta még mindig hidegen, «egy ,hétig , J;l~m.kérdem, ',mit csínálss; jöhetsz, mehetsz,' 'ahova ­

. akarsz-.Ha bárki [ön hozzád, - nem .bánom, 'ha',Alajos. ís.s - .:

Hevesen .ssólt közbe sz asszony: «.Alajos·.nemfog jönni }» - De ·Mátyás nyugodtan Iolytatta.;«Nem bánom, ha Alajos iS,nem-foglak zavarni,

.Ha kellő felvilágosítást adsz'maiviselkedésedröl, '.~~e~. esikt~bbszó kö~öttünk róla, de .ha esalfa-,

ságon talállak - és. jegyezd meg magadnak, nemvagyok se vak,« S~ buta - akkor, "ne :lássalak:többé, menj, amerre akarsz, de 'ite mocskoldbetisztességes nevemet, Szegény nemvagy, ha pénszé'. 'i'

.téssed éksze-reidet, melyekettólem kaptál, meg ..,élhetsz'belőle, különben~ s '-itt keserüen felneve..

'tett ~ egy ssépaeszony míndigmegél, bárhol .ís,», . Amáliának fájt e rievetés, ártetlannekéreste

. magát, mert férje' Alajossal gyanusitotta, ._' '. S az ártatlan, szenvedö, össinte arcával csó..

"ko!ta meg Mátyás kezét, :ki'őt szeliden' elutasitotta '.ma~ától: «Jó; erre ráérünk egy, hét mulva,» ' .

XXiV.

, Dalillák. /

8zerényen, csendesen .lépett 'be,'AÍlláli~, más- .nap férje könyvtárába. . '.! .Ó:

-, GrineusMátyás' nem tudott aludni" de dol-gozni se birt. '::.' . ·'A.' magára.' erőltetett nyugalom csak' jobbannövelte: benBö~gf$nát, ~e ,azért egész önuraloIl\-'mal Jogad.ta. felesége köszönését: ''

.',;- Jó reggelt, Amália, ml jót.,hoztál?, ,.~ . darab .pergamentet kérek, levelet

:'sseremea felelte egysserüen.l\JIó1'';Ttl.a ssívébe nyílalt a gondolat: «Ászere-

toienes l» - Alajostértve- de átnyujtotta apergamenttekercset., .Amália ollóval metszett le egy· kis darabol 'B Mátyás' szemeláttár~ Jrta meg levelét, aztán át-

-' -nyujtotta az irás~ férjének. . " .., ' Dobosnak volt cimezve s csak e pár asé-

/ból állt,.:- ' , ". r._.,. , .'

. !«Nagy,'szükségem van kigyelmed tanácsára, ~ <

jöjjön 'el estére, de egyedüljöjjqD.. é~ maradjon -itt, hogy legyenidőnk .egyet-mást megbeszélni,Kész szolgája ' " ,.' .

, . . Win.kl~r Alnália~a

..' " Mátyás ssö nélkül adta vissza, it levelet, arcakissé .felvidult., '. .

·Hátha mégis őszinte az asszony?' hátha nemcsalja meg'; s majdnem, meghatottan 'pillantottreá, de "gyorsan visszazárkózott hideg nyngal-mába. ,. . ,'. .Maga hívta, be Vaszilyt,hogy az asszonyadja átneki ..a lev.elet. \'- -: .' ,

. Vaszily nemakart menni: hogy ó nem' ismeri ,'az utat, hogy igy,'hogy ugy. De Amália biztatta: .«Ha: elmégy a· .keresztes fáig, onnan . csak egy .csapás visz, az. erdőbe, nem lehet eltéveazteni.»

, , . ~,Honnan' ,túdod te .ezt ilyen körülménye-+- kérdezte Mátyás ismét gyanakvöen. .

." ~"Ddbosmondta elnekem. Hivott, hogy jöjjek,el:egYB~er',veled megnézni a eédruspalojakín- "'eseit .'. '. ~. De te erről soha BeID ~ szóltál nekenl.' .

'. , -':"Mmek'? ha l1GY is tudom,hogy .nem:me~-gyünk el. ;"" . :.-..',' .

Végre V~szilyt elinditották. _ .Nemis tévesztette-el az utat; meg sem -állt

á Doboaánka. kapujáig,hol .hangosen bekiáltott:.- «Hírt hozok Worochtáról!» .

. A kapu-őr nemkérdestemeg, beereSZBZEre? .",t~dtamár- ó is, . mint. az egész -legénység,hogy

hir. .: Woroehtáról csakis kedves lehet ·ga-zda~'-, .'jwma~. - , . ,

Dobosnak pedig fel se .tünt a- kapu-óre fe-­gyelmetlensége.. !\feg se kérdezte'Vassilyt, hogyjuthatott be? csak izgatottan vette ~l tőle a" leve­-le~, forgatta, nézte, míntha lribetüzné, aztán" hi- ".'vatta Alajost: " ' '. .

. --= Olvasd!- mondta majdnem kéröen..Majd faggatta Vaszilyt: «Ki adta neked ezt

11 levelet 'il» "~Az asszony, meg. ~Z 1.Ir t ~ mondta ez.Bár Dobos elcsodálkozott, hogy mit akarhat

ez. az 'ur tőle? s hogy Amália miért hivja ~ denem ért reá fejét soká törni. . " .-. .Alig hogy Iván felnyergelte .a táltost, repültWoroehts felé a szerelmea lovag. / , " ~

,l{ét nyugtalan' saiv várta ott megérkesését:.Amálie, alig -tudta elesititaní kebl ében azt a .mal- "mot, melyeta.vér hajt s mely aaéletetörlinieg. .

.Mátyás .pedig..ssörnyen. szenvedett .kételyeí- ~

. tól,.· féltékenységétöl: . Hátha mégis Alajos jön?Ha titkos Ievélment érte? _". .

Végre látszottaz országuton a. hatalmas'fekete mén, hatalmas .szóp lovasával.', .

. . Amália o ugy: érezte, hogy ..most teljesül sorsa..Végtelentíl izgatta az is, hogy fog Mátyás visel­kedni? De .a cslllagáss: arca ismét nyugodtabb,derültebbvolt. .r: . '_ ,I

Bzivélyeaen .fogadtaalovagot;» mondta neki r.-:- Dolgom van J.ass~n9wban,csak holnap este

kerülhetek b~za. Bocsáss. meg, ha magadbahagy-.lak, de itt less Amália- ssolgélatodrs; igy .talánnem unaadod tulságosan magad' szetény hajlé-kunkban ? - . .' .

Mátyást ugyan gy~nuja még nem hagytanyugodni: .. " ,

. . - Ha Alajos 'mégis. eljönne ~ Ha.Dobos rólahírt 'hozna? '- De már egyszer megigérte, "högyegy "hétig szabad .keset -enged az asssonynak,megtartja szavát, rnégha belehalna.is ~ fl lassan, .

.kímérten ment el a M-g,cuBon, vissza' se' nézett.- CC meg .se fordult. ';. . .

.~ ~.:..~-?- :~~

9

~~"''éf! Amália; Végre a lovag 8zakitottameg a . '"j~~'~r:::~".cs·endet:.· ,.', " ..-

:,,..~~f.1;

,,'o .' :-'- -'Mit jelent míndesP Ferjed tud' óla,hogy '. ;:.{~

_.}:~-'·-"hivattál;'s most magunkrahagyl .Te nem .szólSz., ·:·:;.:...·~~-: '~,.1...:.·..F~f;!~.,:, .~Gyanit valamit~? -Va~y elhatároztadmegad ~!é~é,. .;.:~;;~h1.ó hogy az ~ enyem lesz? S vége a tett~tesnek, <';'~

.' fJt~~~'\~· alakoskodasnak '1. .. - -~..,):"~~.':'~:::-:'. . . 'Senki sem Iett 'volna boldogabb, míntAmália, ~"". ~~~~~~

-{).~~.'; ."ha csa~gyan.vége lett ,-volna' il 'ie~~etésnek,,'s 'ha / .·-.ffi~,;~q::·..::·::é :-a ... lovagnak szemébe yágb:atná egéss mérge kese-q

G1k(·.·..·,< ••-~'.,rü.yül·~~~Ii'~t' .~~t' megmonkdhé·tatnl ,átt'né~"t l°tugy

d· ...:~utháJj-a, "".~_·.'c~'·'·"~"•••""'·:••'.•':•.•_.;,·,•.·.•,:',:.~:.:,•.:;:::~:;~.:.~':"~.;".'.,.'~_:,:,;".'.•:,'_'.•.:,•.:_~:':O:>'g' ou, miota gyerme .. -'a a, .mto a: Ja,. ogy .. ~;d

';,;~~J<.mással- . folytat - viszonyt) míéta ~ '-'. -mióta·'::f':·~(·':·.sseretí' -sserelmes őrülettel s ő .. megcsalja;·.meg-<:;~

,,,:«';~:- 'alázz-a, megveti," De "hiszen, . ha' saólna, akkor j:!i~

. :~i:'<=" 'mindennék végé lenne, B:' egyetlen 'kivánságát: ',' ..:.,.,.}.r.:.;..•.~.~j.• L :~'. bosssu]át, véghez .nem vihetné, ,.~. ,.~ ~.,

.. . Azért a gyülöletegész szenvedélyével, '. mely ;, ·--.~0' .•~ -hajszálra "~hasorilitott . a legforróbb -'-:szereIemhez ... __:~~~

.,. -- 'v~gytalán as is' volt? .-..4. omlott a karjába,' ~"?:~". . .'- Olelte, mintha.csak megakarná fojtani ~ ta- ;->;l~

'J,;'.... Ján akarta is ?'-végré .fuldokolva mondta: . .,';,1~'·~'·'··-. ..., -Es-te el tudtad tűrni ategnapot anélkül, -,5:i:~'~Iu>~:'>'hpgy felkerestél volna lr~' megélltad, hogy a nap .~,>:;.~':~~\':''.-_:. lemenjen, azon hideg szavak,. tekiritetek .felett, ,~"';-;

·~~i.~:·.,·lnelyeketE'váltt3;nundk

kellte~t.. "d'" , "lé' d t·" .;,~~.'_'~.'.,~.',;_'.~.~.:.j.'iS:,~'<,: ~ II u anaa menemaaer o sze sre, ete -: -

":,,~,, nem- vártál .ott. ' ,'.,~"',,-;:,,::,:~~:' .--2:.2:

~t.i-~:~{':.~,.;.'é,.--:., Te voltál az erdössélen ? - szólt Dobos-,-'•. >~;" .: ,..• ,.,'elképedve, -. - Ö nem 'gondolt Arameára, csa#: arra.,''){:~:-'.":a' végtelen,' meglopott boldogságra,.'melyet .saj-atsr;'j·< hibája ~ által .veaaített .el. Vele:' Iehetett volna, B

~~':';c:-celmu1asztotta l Egy elkérhozott lélek .nem azári-. :-";c " hatja jobban büneít, -mínt Dohos szánta e .mu-.- ' lasztást. ~.

; - ·'·-·-De Amália -e levertséget _és -ijedelmet-Ara.. "~i~meával hostaössseíüggésbe,mí-még j obban'szito~a ''',c:;~

':'Iil.ár .ugyis izzó gyülolségét, ',Találékony 'és-sok.. _.~cC;~.•·.·.oldalu lett együlölség ·.·tiize· alatt. Uj hangneme- ··1~

,l~{'~;;l':,:. ket. lelt szerelmében, 'édesebbeket,:izg'atóbb~kat,..)X;~~mint valaha, " ." ,'I .

JI~i~:.: CBób~ Minka: Két ~.ny haj.d1. .

;~~~~;~:Ic,_

•. ..-<MoBt·tudta·m.eg.DoboB.csak igazán, hogyaboldog~ág~,. .' '. ..' .. ,'.,'

'.•. 'Valahogy büpöBn~k· érezte .magát Amálblvalssemben. hogy nem, várt r~á az erdössélen. E tu- .

. d.at annyu'3 nyomtaa szivét, .hogy ,á' mal1;yrok' .'extásisáva! Bzomjazta a· vezeklést,·· a jóvátétel~,. .~valamely.nagy áldozatot, mit-érte' hozhat. "

.;' Fájt neki az az édes jóság, :melylyelA,malia ':'elhalmozta-őt - az érdemetlent l . . .-- ",._ Megkérdezte.'százszor is, ezerszer is,' mít -_tehetne érte? Mit . áldozhat neki? - _ .

Eleinte.Amália csak azt felelte:',' ._- Szeress és légy boldog, ez minden kiván-ságom.. .-','." ." ',' -,.'_

. '-' -De ezmég:meghatottabbá,bangolta-alovagot. .... L

--N~m,' édes-egyetlen rózsaszálam, eS-.nem'elég. Kivánj valamit, ami nékem' fáj,· ami nekem. 'nehés légyen, ,_ ' , .' '. '~'.

- Olyat nem ]pvánok,.. de ·inkább vala.mit, ".mí jobban'egyesitsen mínket-.,-',' ':

. .;..-Lehetiink mi JÍ1t~g /[obbsn egyek? .-'-Már:,többször.akartam tóled kérdezni él~_~, J

ted sor.át.' . '- Csak kérdezz, szerelmem, előtted nincs

ti~om. .,,'. --:- Csak ugy mondod te azt, nektek, férfiak-

,nak, mindig vannak titkaitok az. asszonyok e1ó",merttí Ienésitek az asszonyt.. ', , - Oh,'édea királyném, l\ogy' gondolsz nyet? ~.

Hísaen nem .tartom megam arra se érdemesnek,'hogy -"a lábod. porát megcsókoljam. ' " ,.. .~ - Igy beszéltek ti mínd, hogy megnyugtss-.satok,· mint a. .gyermeket, Látod,. Mátyás ~ak~-"~

..eléggé sseret, .8zériazt hiszed, beavatna tudQmá-' ,.nyoB titkaiba? . ' ' "'. ' .

-Ügyes fogás volt A~á,liától e percben. Mátyástemliteni. Ügyes és meréss. Tudta ó, hogy ez·.vagytökéletesen .lerontja vagy fokozza beszédje hatik

,.8ái- "fokozta.! 7- ~.~ . - ,-- 'Te b~eszélsz a Matyás Bzerelméröl? I-. :No,-és'1ie se 'lennél másI

~ ,~, Próbáld",megl-. '

v ,

- ~.

j?;:~:;;:-;,~,-<:/ :'~- ~ ~ ,.~.. : "".:,:.

:"=-' .Túdom, bogy-mindendobosánkai-Iegenyedtudjapéldáiul sérthetetlenséged titkat,n~kem- pedig

i » --,bizton,·~nem:mondanádm~g.: .,'. _ .: --',"-Egy pillanatra s' józans~g hüvös 'árama bele­vág()tt Dobo~-mámoroBan forrongó-agyába-:--.--.- '~ .Ezt .nem .mondom meg l ~'- gondolta, 'd:e,-gondolatá~ nem' merte ··J$no!l4ani. --"".,._ -.,Amália'.-neve~v~:fólytá~ta.:: ,. _ .

~Neis'niondd; édes! Csak-tréfáltam, B be','akartam' neked ibísonyítsní, hogy ti mind meg- .. ~vetitek az asszonyt, hogy: .soha,,,Bolia Jelekbennemfüsítek .magatokhoa

~ - .Dobos körül fonódott _Amália- fehér. <karja, ,,> .-" . orcáját érintette puhs, Bel~~s haja. . ." ,...'

<'~;~~;~~~~;"::'~:-:<··"_",1t~·lővagbán'-i8))jét.-,-félébf~'d,t az. áldozatkész.. ' -~:,>:~-. ,-' eég,.elseperté a józan áramot, l'aga~tamagá~aI'-. - a gondolat: - -

. '- .Míndent ez asszonyért r· -:- s odaadóan.'.mcndts neki: . _ . '

- De igen, lelkedet .lelkemhea 'füzöm.Kér­dezzbármit, te nem' vagy 'más, te én vagyIElótted-nincatitkom,- .ismételte nyomstékosan.:, . - Hát mondd .meg, mi adJa neked a sért..·.hetetlenséget ? .'. , ._.

. Dobos lehajtotta fejét egészen Amália.ölébe,s :hajára mutatott: -.,'.' .,.....

-_. _. ~~Nézd, -fejemen két aranyhajszál. Mig ,ezótt;van, sérthetetlen- vagyok, fegyver nem fog

.." engem, veszély nem érhet, .... " .," _,~~i~):'·' . " H~' látja .Dobos'Amáli~ sseme villámlását,··~~)i.. bizton Illegijed vala tőle. De csak csókjat érezte,v,'. ~CBak: ssíve dobogásét hallotta.' -- .:t~/~' " .,~.' : Amint. az est reájuk szállt, mindig csende- ,-

.};~;" ::~~~~:tt~ ~~~~n:l~~~:~ták halkan e~~s-. ,-,~. asssony keze 'Dohos' haját simogattá;-,B

f>"~ niindig ,kissé' megrezdült,- ha ujjai alati a-ké'"arany hajsz~ .. ércesebb merevségét ére~te:'· ~

_< •• . ~~lfint éjjeli 'pille-szárnyái, oly..könny~n' :Jár.tak~;._,-':'~~ .'__fehérujjak: a-lovag fékete hajáb~n~,. beeézó,­35~~:>~·:··~· ··'·megnyiIgtató{'elaltat.6·····mozdUlattalfegyforma siíni-' .:~"1;;~/':+,\ :&ással,.,;·gytilöle~éJi~k ~,vagy",: mfut '/..Dobó8~~"hitte,-.;

'~-

elöntve, "a,Jovag '.

, , . asszony'kezéhe(j~öt~ egész lelke" mín-'., " den vágyódá8a~ mínden szenvedélye,

, ,Dobos már .nem birta ki az ~ áram. Iessülteé..' "'. 'gét~, A teljes boldogság kimerül~ségével·' hajtotta

:le fejét 'Ani"ália gömbölyü vállára, ,. . ,Talán nem aludt, deöntudatlanabb volt, mintha

a legmélyebb álom'kö~yékezte volna,. Osak, egyszer mondta-:

-' De j ó ~tt, hagyjál· itten lAztán''lehunyta .szem~t., '~ ~ - - ---:: ­Gyorsabban j~rtak a. fehér, .ujja~,a fekete

hajban. Már közöttük volt 'a,2i,. aranyhajszál, deakkor .Dobos felnézett,.; -: talá:q,., az, angyal .fel­ébresztette ? '- .De Ó nem ,,~rtette,~eg: a'védŐ

"szózatot. ,Ajka' Amá]j::t, .ajkátker~ste.' . ., ~,'.'. -_,Edes' , drágám l. ~ mondta neki, 'aztánvísssahelyeskedett 'Pllh3 .pihenéhelyére, ' .-i ( "

" .A!Dasszony már alig állta aZÍzgalnlat,éJezte, 'hogy', nem birja .soká, .De összeszedte· mindene:rejét: Ha most· nem sikerül, végeuníndennek,

.tovább esal, léhán, büszkén,'·sérletlenill.. Akkorinárnemtudok többéneki ellentállni. Rabszolgája leszek,nyomorult s~eretője I S e végső eröfessitésben olykönnyüvé, olyügyessé tudta tenni, ujjait, hogy'egy' kis mosdulattal kitépte- az .aranyhajszál~t•

.,~Pobos"JJ1egp:1ozdJIlt, de nem ébredt, fel egészen;,mel~,Amália egésscsókösönnel. balmesta el, "8,a

. ~ ,,'-cs~kok leghevesbbje között, kitépte.a másik arany- .szálat 'is. " -..' .

:_ "'Mig .egyikkese .a .haj.szálakat tartQtt~, a .má­aikkal .gyógyitö, .megnyugtazö mosdulatokat tett,'.hogy a 19,!~g is*ét .mámoroaen .omlott vfÍllára.:."" ',>"'~ .Drágám, .ssépem, de. jó 'itt!.,.HagyjaJ.' itt·meghalni, mert már.:. nines mít keresni a földi bol-.

.:,dog~~gpQh~ rebegte hálésan, az asszony derekát- .~~köiü1fo:p.Y~·karjaivaL. ' . . .' .,',.- ,.. '

'-' Ezala~t Amália. a ké1i ~r~ny -hajBzá,J.at ügye_O,;:senJreb~l~be ~~u8zta~ta, .oda, ahol. afodroa vászon.~nYa1rbet~~ .Jel;lér~n -.eJ;llelked~tt.ki asötét ..poszt~.' derékból. J' .' .: "., ~.' ,:-r' "

<.

'Isfuet"'B~'abadkezeivel ujbóls-imogatta a lovag''·haját,· arcát, -maj4, kezébe -vette két kezét, azt .

·.,szo:ritotta: ssiyéré az arany hajszálakat takaró'felett. Orült, szilaj ör9ID volt ssivében, azért

olysebesen, 'vadw, hogy IL lovag azt,nem -birja ki e szív anagy szerelmet.vs.csák hálásan, csókolta az asszony kezét,' '

~ '~1vJ:ikor jösz megínt ? " ,";- Holnap. .'- Nem, gyere bolnapután, addígvhessélek

vele, -már nem nevezte megférjét, -'Hát;ha,'mégis' csak. a tied leszek, egészen,' örökre, 'mert_·nem ·lehét az máskép. '_" - '.' .

, Most márDobos rrem talált ae szavakat,' se . ',,",,,,;,,,'~vu.' Azt, hitte, megöli a' boldogság. -Heves'fáj~U UlJI.J.LL(;;I'" érzett a fej én: . .

.. -Tedd·.még egyszer fejemre kezedet I ---'moridta kéröen. j

.amáltaikése 'reszketett, mikor a két·"arany-". bajszál 'üres helyét érintette,

,xxv,

A férj. '/

---"Mátyás soká nem jött haza. _ . ,- Igy hamarább mulik az-idó,--.:.. gondolta,

mert nagyon nehezen türte a percek folyás~t.· ,. ; Nem volt .neki semmi reménye,hogy felesége ~

-. Ismét tisztán, álljon előtte, tehát legyen meg mí­. előpp "a;z a temetés :az Ó boldcgságánaktemetésel ­

- Ha_még soká tart, gyilkos lesz belőlem, ­mondtaniagénak.Horosskopomban 'yan gyílkosaág..' -';de .mellettevan abisonytalanság jelé is, Legalább

'..ezt' kikerülhetném ! . '," _ ~ ',., ", Amália. pedig hiába várta férjét másnsp. Még,

.harmadnep reggel: se volt '" otthon. .., ,Az', asszony isgalmaIeirhatlan Iett: Hanemjön haza ,Mátyás, 'vége.'bosszutervénék.· -

Dobost ID.a estére hívta Ha',ő':jön,elóbb. ha

,~<. :'/','::.:~~

:i~~jL.;,trt~g'·egy!s~ér"'JIlegl~tjB, -tudjB,"bogy gyenge Jef;'z,' "- ".~'~(>~':"öSá~edör' az egész '. építmény, szétfoszlik fár~dBág9s 1t\,t_', és .ssorgalmaa munkája. Akkor. hiába és haszta--'J':fY·lanultette megsebezhetővé,. eddig sérthetetlen, . j"

:\',~'>hátaJmas szeretőjét., . . .,ii", ','Arra a,' gondolatrs, hogy lD:ás is bánthatná.' ·:r.. ·.'.1:;:.~.<'-~ Dobost, mint az ,6 bossuálló keze, iszonyu Bziv~

3:':: fájdalmat· érzett.-· -.' ' I

/::-' . Kivette kebeléből .a két arany hajszálat,. i

.csókolta, sirt felette, s már megbánta tettét, mert !

a tegnapelőtti estén nemcsak Dobosvéreste a;Jszerelem boldogságát Amália oly jóL ját8z~a BZC- I

repét,,"hogy végre márcsak félig- volttettetés..« ~. "I

,a .,~ölségge,fanyarodott.szerelem .míndíg-vísase-'. ,,'i;. !I

i}dvánta. tégt édességét. Már-már hajlandó volt' I

.' Mátyást valami ,_ut.mesével fogadni, J deegysserre ' .1

i~mét .eszébe jutot,t, a gyer.m~k,a· ~boldogaIP gőgi~~' . ·1

cselőgyönyörü czigánya~szony,eszé1:u~, [utott elsö - "ltalálkozása' a lovsggel, mikor ez . öt.:Iváti sseretö-.jének Bzánta,eszebe jutott .. mondása-: .«~ogy 6.-- "'nem anyának, csak sseretönek ·való,» $ ismét a i

gyermekre gondolt. , , _I

,Hideg gyülölségge! vette ~ló ujból a két ,I. arany hajszálat, egy finom ollQval porszem-apró !

- :,"darabokra. vágta; Aztán egy", régi könyvből'két!elfakUlt ·fúlevelet vett ki," - ssentelt ~'buza' volt 1

sz, - ezeket is összevágta,s a zöldes aranyport '.' I

- - gondosim tette el egy kis kék . selyem zaeskébe,--1:, '"~ Már esteledett. - , , j ", ~.'.'. :1

',,' 'Rettentő 'zivatar vonult fel az égen. Nyári i

hevességü, 'őszi hidegségü zivatar. . . .:1

. Zerigtek a ". megtorlódott felhók köróBköJ;tiL~·. I

Hullották IL villámok. Sivító szél fütyö~t a bajla- ~:" I

~ozó--fák .között. ~ I

/-- Csak már. Mátyás jönne! ~ 'ismételte" ,/Amália nyugtalanul. . -'.' '. . . ~ i

Egyszerre. csak két villámlás között, mlntha I

gondolata. testet öltöttvolna,··előtte állt ura. . !'Oo ,.Azelmult napok' szenvedései. által megtört, -Jde,8z, ísgalmek ",tüzétől megt).átaJo~oti.urs. " .. "'. " I

:. Sápad.t .volt, .. mint .egy. kisértet)·B még ·a.Bz~>--.~. ···.1

.kottriálls sov~ny~b~.· ' ~ .-:: 'I

.r:Ó. ·~I.)'j

l ' . .

a :csillagasfY' révedezótektntetének nem "semmi nyoma, sót inkább szeme-fürkésző.és .

DYllgliflUan tüzben' égett _' '. /' ...~..-..._ őszinte örömmel borult férje nyakába.:--Csakhogy már itt vagy, végre I . -Grineus Mátyás.fáradtan .mondta; . - ,

. .:- Hagyjuk ezt! Híssen .·talán.·e hétnekísvége lesz egyszer? " ._. _' ,

~. Már vége is. van, - ·felelte· Amália isga-" ­tottan. - Siess édes jó uram,.legfeljebbegy·óraidó··.v~n. még, hogymegbossuljadbecaületed sérel-

, Jllei,hogyelpuEJztitsd a világ legnagyobb" bünösét,.' .-' Hát, bevallod?' , _ .: .~ .Nínes -mit bevallani, ,- de· elmondom •... I •.,:~

'Vedd eló 'fegyver~det, .nézd meg, nem l·OzBdás-e?·~. ,.'.-:tüzet ad-ea kova 'll ~' ,

-·,:Miért a fegyv~r?--- Hogy kioltsad azon gyalá,zatoB féreg éle-.

tét, ki, ,a te hú, feleségedet bemocskolni meré-szelte.

. "Mátyásnak' elállt a lélegzete : «Hát mégisiga~ ?bünös vagy!?» .

-:- Ha btinös az, akit. a villám lesujt, . vagy '_ha az, kit egy eldobott kő .talál, ugy ... igen. Ha -

. pedig a szivbenés az akaratban van a vétek,ugy .itt a .te ártatlan, tiszta feleséged. .. ~ Hát mégis AlajoB ? . ,.~ .

. ~ Nem, nem,' ezerszer nem. A gyilkos, a .rabló az az utszéll király: Dobos, '" .' '. .l

- A magister felkiáltott: «Az nem lehet, hiszen' -.Uobost te magad hivattád!». . "...- Ig~n,mert,tudtam,hogysérthetetlen, nem -.Akartalak. kltenni pérviadalnak azzal az örAön~

.' gössel Beszketteméletedért,"megkellett tudnom, '. .

. 'míben áll varázsa..­"". .'. Most- már tudom, íme:"e.két .:aranyl1ajszál

,volt ·fején, ő. maga mondta, hogy ez· védi •.•'-Hogy jutottál ehhes P ~ kérdé Mátyás

,CBodálkoZv3. , _ .' .''.~Altatót adtam.. be .neki, .erös bOl'l'al,:rész~_··gitettem meg,akk()r<~kíhustam,.lttvan -'összevágva

·.két szentelt buzalevéllel, Tölt'sd ai.'fegyveredbe

, Ma..estére ide hívtam, '.Azért tudom' én, adobosánksi utat,

"'~'rátkoztam vele szlnből, .asért mentem ~az.

hogy lássam, hova.fordul be. , ". ' _Ott a keresstes fánál, ott várj reá. Ö· nem"

Játh~t téged, de te ..eltalalod, ·hasötét lesz is!.Az,' arany hajszál -elviszl golyódat L· kigyó',szivébe. .

" .~.Megölöm1- mondta Gríneus . Mátyás, .......;de'.nem orozva. Szembe állok vele.. /Gyilkos nem

, leszek. ..~'" Nem ..gyilkos az, ,ki egy gonosztévötki:·.'

'vegez.Hi;szel). di] van fejérekitüsve. Az országot·". szabaditod .meg egy Isten. ostorától. '. '

Mátyás még habozott, ekkor belekezdett fele­sége .egy elbeszélésbe, mely Ma~yásmindeá csepp

'vérét felforralta. .." [ ., ',Elóadta,Amália~hogy'mennyire nem' bizott ~ .

Dobosbsnelsö perctól fogva; hogy még. a.magistermondta neki: :gU!yen -fínóm, "okos ~mber.·

.. ,~ogy, nyerteineg 'aztán~ lovag bizaln:!át,..~.barátságát, .komolybessédjével, tiszteletteljes mo-.

dorával, mig 'egy· este- -vagy- két hét elött. ~. ,~~'; .Amá~~ . eltakarta arcát, .míntha .nem tudná ki-

." mondaní - aztán lefestette a helyzetet, védtelen-o -_ ségét, kétségbeesett védekezését . . . - .

'. "A .magister töb~sz,örrfelkráltott :" a ,gyal~z~tos Ia ..gyalázatost· " . ;; "> . ' ..."" .--, .

': Amáliafolytatta-:hogyakartmásnap a szik:­láról.-Ieugrani, magát megölni, de remegett':ura,'nyugalmáért, aztán ," ezt -a, tervet eszelte Iq';mt~-

. lyen,rettentő .volt neki imádott férje tekintetéttürní; milyen-nehéz, folyton szinlelni, . .

. .'. - Szegény 'a~szonyl -mondta a magister­'. gyöngéo.en, .mit szenvedhettéll, pe .milyen okos és '. erős lelküvagy l ' s majdnem nyugodtan ült az

.asssonynyal..szembe .s -fígyelte az elbeszéléstől ki­pirult -3fCát. -De mikor: -Am~lia; elmondta: neki, ~ ,hogy,a~JQvag' csak.tegnapelőjt ..ismegcsókolta,~ogy .nekí becsülete és bo~~ja'ér~e~ében -türníe

XXVI.'

~~,2~\';-"kefiett· ..e"csókot;BÖt fétje iránti huségből még.~':~~~~f~f;'viBsza .iaadta; ~- akkor:.már- a -mag~ster,szenie'j'::{~~~h"~·~:"".karikákat bányt: «Megölöm b? . ssiszegte 's alapjá~~:-:~i~~;I;:-?"ban:örült .neki~· hogy'. a ,gaz cS'ábitó- 'Vére le fpgja'~..~40.~·.~,t:'lIlosni ,azta szenny.foltot, melyet -csaka gonoasság"~Itf1~~/2:'_, -ejtett az Ő ártatlan báránya tiszta. fehéráégén. .f}k'~8.-o;z<" 'Mostmár, bármit mond neki Amália, -el­~:F~1tf{:~)-:::-'biszi, - mert ugy akarta, -Majdnem . boldog volt,.jt~?R~:i_-~_>bogy' ssenvedései mlattmást okozhat, .mínt .ímé­~:·~;~;·;;W;-·/dQtt nejét, hogy az a,gymölt árnyék,mely .beesü-.F·:~i'~;!;:?~2,\ ..>letét elrabólta, boldogságát feldulta,'végre alakot

:~.-I•.'..".'~,·.~.•.'_~,t..,:,~,•.~.,.•.:..,..,•.~.~'.••••..:,~..',:.:.~,....•;.,';.. '.-,~....~....•..•,... - .....Ori.~t.é.Ö,:'e~,l:.,~.I,~,\m.n,.~~;t:at~.t..~.s:_tiD.t~;.~. st~,', '~" g.. ~.,..e~ge.;~ ~~4f::-"- , Attán majd kárpótolja azt a drága jó asssonyt.-. ~f:j--:~'~,_:. min('3Léit, mít ~ érte Bzenveq.ett,százszoroB.biza­

:':Xi:}3~':,: lommai fizet .ezért a gyáva bizalmatlanságért. .'i-;~';~~c;t:·-... 'Migötudomápyos álmainak élt, .as asszony

~~~.d<;:'~..'.. 'mínt egy veszta-ssüs őrködött a'tűzhely szenté-.1:i_y:"~~:; ~-" lye felettI - ._ ,-L:'-,~'o: ' A' magister gondolatbanrnlnd jobban bele:'

.;;;;:{::': ~dolgozta~magál/ felesége iránti bámulatába. In;J;-);,,:~; akarta' ő ezt s hálás volt érte' az asssonyna:r,(:-:."{:~, .. : -hogy ugymegkönny-itette nekí.ebbell akaratát.f(i' :.~. - Megyekl -;- mondta feleségének, - s mielőtt

:c,>-, > a hold változása bcállana, Dobos sorsa beteljesült.:;;f:~:~~.·_ 'Levetteócska fegyverét.a szegről, beletöltötte~~~:' ~- ,a varázsport a golyó mellé, Feleségét gyöngéden,

~.'-"= >- ~ - sseavedélyeaen .ölelte meg s ment az erdöszélre, '-'l~-e~;'. neinesvadra lesbe.

.--:~~fi,;:,:.~ ~ ~~\<~\:.~>~:~~.:~ ..y.' - - .

"'I'{: ~-~-_. Világit egyabla~" ;:"-, -: - . - Nagy készülödéa volt egész nap a cédrus-_.~ .'~' ,- palotában. Zöld galyakkal, vírégokkal-' diszitették . ~

;-:fA~.Jt. 'fel-az ,egész. vára~ .fényesitették a fegyvereket,.. d·~~;:'~:·,'·- '.. -tisztitották a lovakat.· . ' . .

<:),;ftiP',·~:_ -. "Dobo~'-- kiadtaa rendeletet, hogy minden em~' .,;.~:@~!:} bere a legnagyobb diszben álljon ki, valamint tel- -

L b;'~~:-"~.-i. . ' jes fegyverzetben. ';,~;t~~+f.~.:-:·· ,

~1I~?>"':;f~~2:fZ~ÖSB~é embereit á nagyte~nibe i .. <i'

~-cFiUkb)'~mondta- «m~· .. megyünk a Iegdrá..'····'·'.r;':gatbbzsakmanyért. Me~yaBBzonyomat hozsuk el !D.:·h':~·?

,Szép, kegyes' urnót adok nektek, Fogadjátok' ,.,' ':,',.ason ·tiBztele~l, mely ti mí aSBzonyunkat meg,;.";,,,

, illeti.' . ..' ~.' . ' , . ~,

.~ .:' '. Örömrivalgás követte szavait: «Asszony less .,"a ..Dobosánkán ,f». Oly hihetetlennek )átszoUeznekik, B azért oly esoda-ssépnek, . . .', . ".". .-~ .Lehet; ,hogy harc is. lesz érte, folYtatta ..a .Iovag, de lehet" hogy magától,' ,akadály"'nélkül- '.

. hajlik felénk Bti csak diszkiséretnek jöttö1r, azért, .készüljetek mindenre. " ,f"

.:Három éra tájb~n felhők.mutatkoztak· anyu..gati' égen. - .

, 'Dobost ez igen bántotta: «Még_ vihar lesz s. 6, a szelid, a galsmblelkü.félni ·fog·b> - , "

Ugy Bzere#e .. ,' volna ' Amáliát .~ ,csillagfénynél,'hóldVilágnál, ,házabozni' - de' csak mindigsöté-. -' ~tebb lett. ' " " -.

'. - Semmi! ~ vigasztalta, mágát, ~ ~~/ ~engi nászénekünket, villámok világítják; .sserelmea.. utunkat, viharban, égzengésben, "igértetett, nekem

a. boldogság.Viharban;' égzengésben, villámlásban,teljesüljön' is az igéret I' . -.

Alig .tudta elvárni a, délutáat.. .. " .Hogya Vihar erősebb: lett, ,a legénység is,nYugtalankodott :/«Csak már ez a nagyszáju sséleIállna !».~ mondta Ichnát. , '.. '

,-" Bizony nem menyasszonyos idő;,- felelte.:Vaszily. ~'De" mínden .rQSBZ idő' dacára' nem--sokára lóra ültek. '. iliadalmasan indult ki a-sereg a.n!tgy ................ -.-..

A lovak ís, mintha tudt~· volna, hogy ma'..Ü1lD.epélyre 'mennek, büszkebben . hányták, fejtiket.A Tt!r1tos különös ssépen nézett 'ki, aranyre2ieskantárjával, csótáros Bzerszámjával.

A Gunáron, mínt Alajos. sZúrkéjén;-'majdneméppen. ily értékes ~zerszámfénylett. Bíborbérsony­ból"volt , mindháromnak a. takarója.. ' A. tQbbil~:.génység Iovaífs szépen néstekki;: fényesre. ki...:tisztítva, ,szépen felékesitvé., -. -; , .

": .~. '

",,;.. ,. '. ..... .; . . . .: .~...~o,};.~,"\;,-",-~~hei'cegaBSzony is beérhette V()ln~ nyen' i . ,':;1J< .dlszkis rettel. '. '. . ' . '. . .;;y}~

'7r S>i :·,..,De'-a~ovasokfegyverei ~ 'bár ssíntén szép .' .. <~j~~},;~({~i:.:.é9' 'értékesek ~ már nem. csak .parád~ra.valók' 'o-'·.;:·;jY~.: "-p.'?'~<"'?~'<volta,k: kardQ1r, lándzsák, élesen kífenve, puskák. '·.:>t~

.~.: .'~~0~~it'iniegtöltve.'.0' ' :. • • ' . ". • .' ';'..' .: }~.:.~:-t~~J:g~_;.: '. Még, ·koran lehetett, mikor az ·elsó.tisztásra '.-.~;:~\~'. ~~;,~:/"értek,·.mert, ft ·mindig jobban közelgő zivatarda-·'\~

1~9:::\!~t~Ö~:~:~ár~Z erdószélhe~ tul~:~:tí<~~~~~S.>~{< o Amá,Jia a lovagot estérehivtas ,Dobos,tudta; , :"",i:§

,~";;[;;>hogy: kedvese nem ~osze~~ti,<ha' kivánBág8t'n~ -;<#~

'""",ty 'figyelik. Igy leszáJlást parancsolt. .,.' , . .;A.•....~,..~.·.~.~.'.~.~:·.:~~?46.:;;;-:',· .... Kis' ideig.várlak, de .. a vih~mindig '. félelme-- .. ..'y

f~~~-r·:)-' tesebben zúgott, á villámok hulltak, ainenydörgés .. '~rti~%'t:~i;?t::mélY'inorajbólélescsattanásókrs~áltott.·.,. .' . '., '-~.3~~J%i.!';{c? . Egészen elsötétü1taz .erdó belseje, .lassan le-' ":;'~;·~~~:'R':~". B2íállt .az ~ony, Dobos"'asötétséget ·örömmel kö~ . -}~.;.~j~~~)c;~::/.s~öntötte s harsányan adía ki. az utolsóparancsot:f.i.;~;'!;r'.: . «Lóra fiuk I, Hej,vágtaBBunk hozzáJ·mert tudjátok

~ ,:it?T( .meg, sseretem halálig l» .;:~;~i~,:r:.';.' - Az ut itt már szélesebb, és nem oly. meredek-~g;T";~~'-i\,·volt.,Közeledtek. az erdószélhes, De, már oly

,,~~4!,t'g~,..sötét lett, hogy nem lehetett .az .erdőből' kiIátnLi'. ,,~~>',, ....·A. zivatar, a vihar csakerösbödött,. de: a',)~!~:i;)';·'.~:'·megkönnyitó 'esó, mintha nem tudna -kiválni o. • ••;~',,~.~f~_:':"'belóle._. .' . .: '.' .: "'. '.',.J~}~;l,;;«.· ., -.'.i ~gy-egyf~kó fény rezdült át az erd6n,' aztán·~;}w~~>:ri/jsmét-sötétség. Dobos .vigan mondta: «Most' már .~'~~:@'1r>'-s;vágtaBsunk, ha sötét is ,van, itt már nincs

.~-:. :f~u,':o~','i:'akadáJy.»'". . -

.' 'i~~{~{:;<,'--"~';,:. '. Iván, ki mellette lovagolt, óvatosan ~tette:-. ~f~~;~~rr""'«Édes gazdám, én nem jót .sejte~ az éj .~Ílagyon2.:;;;;~i%~E:~~,BÖtét, az, 'erdőnek száz, ~ejteke van. Kék azilvával ' :<::~·~'í~i{~f(,:,~~odtam,~ mi halált [elent,» ~- '.' <-

.-:~ri-8ir;.;' .... ;- Dobos kissé. türelmetlenül "felelt neki: .«Hát ,\'i~;~

:';·:ti;~f"~::mi .ketten imég félni is' tudnánk? mikor tudod, :,' ;.~~;i;~t~'t;?·t::h()gy, gazdádat nem fogja. fegyver, .hogy. sért- . ,.·'t5tt~~~~};<,\ hetetlennek .bíscnyultsm .:·.8záz.ütkQze~ben, te pedig . ._, .j~j' :?~). ~rnye~om .vagy, Látod, már itt ki is értink, vilá... \ >_~./

~:~,<- gQsabti van.» . . .~. -o~~.. -·:i~~,~~

<, '":~ Most csak, ho,zzá. -gyorsan,vunk bir 1» , -, ' . '.

··:".Épen -as erdőszélre értek, . -Dobos -és ,Iván.. elől, a sereg utánuk' vágtatott,~ -de csak vagy .ket:

perclg, .mert . egy fa rnögül 'egyszerre kis tűs­

, fény világitott fel.. egy -fegyverdördüléstőlkQvetve/

.' A harcra ssokött lovak egyszerre megálltak.. - -.,:Előla .táltos, mintha ércbe lenne 'öntveii

: ,

, Dobos is' ugy ült rajta, mínt egyéreseobor, ·Demajdnem abban a 'pillanatban - rnínt mikor aZi'

_erdőn' kidől a' szálfa- 'a hatalmas lovas meg- '-ingott nyergében.. s lefordult a ló oldalán. ' .

Iván már mellette állt, ő fogta fel 'karjábaaz összeesó Iovagot, "

Lába még, a széles .kengyelvasba volt· fogva,estAlajoa ~-/ki '~zintén leugrott lováról s odasietett ~ ssabadltotta ki. .' . ' ',,-'.. '. ,Dobos feje .Iván ölében pihent; Á.t~ltoB mel-

lettük állt mozdulatlanul.' :.~_.~. _,",A legények mind, eleresztve lovaikat, 'a .ré- " ._

mület meglepetésével álltak körbe.. . ,- .. '. Halálos 00 csend volt néhány percig, s a lovagmelléböl-patakzottameleg vér.. . ' -, o __.~

Mind levették fövegjüket, azt hitték, vezérükmár meghalt.. pe Dobos felnyitotta Bzemét s igen .,h-alkan- mondts : (Vége az életnek, 'vége a. va- ,rázsnak!» ". -.

Felsudultavsereg, felébredt bennük a düh:',.; zivatarja,: Ide-oda Jutkos-tak a sötétben, hogy, a.,gyilkost, a láthatatlan" .ellenséget' megtalálják,·o_ de,

, 'csakfatörzsökbe csapódott .boszuálló .fegyyetqk: _.Iván magánkivül csókolta o "C'haldokIó',g,azCláj$ .

. kezét, s kétségbeesetten kérdezte:' o «Edes 016, ur~m,egyetlen, -vezérem, hol, vannak ellensé~-·

geid ? Megyünk, megbossulunk! . mondd, ·merre·'keressük?»' o" • •

. Dobos csak szomoruan intett: «Az'én ellen-.

.. B~gehiaz, -kit legjobban szerettom.rkl kíhustakét átany hajszálamat ~ ~most már tudom- _. de már. késő '-~-·~érezt.em .én~·-mikor',tör- '-tént~ de akkor álomjáró voltam .és késöbbel..felejtettem~l) "

.)

c, '-.... De ~hát ld tehette'tönkre' a' .mihataJmas;l~y~zétün~et? ~kérdezte. Iván kezét. tördelve, oly':~~',hilietetlennek, .oly .borzalmasnak látszott neki 'ez'X/'á, 'változás'\ , - ,bD",~'" Még' halkabban szőlt Doboshangja: «Engem<')s 'csak .usszony visz a sírba, Azasszonyhúség>·~olyan,. mint ,a v:iz' habja,' jön, megy ~ elfolyik..··.~:'~·1;;ÁSBátok meg'itt sh-omat, hogyporladó csontjaimatt~erdei, vad '~zét ne hordja Harangszó .lesz az erdő _§,.zúgás~. Aztán. siessetek J Ha elteme~etek;széled- .<~~jetek világba, a, sötét éj megvéd, én inár nem;~~:'~·védhetlek.» .,ö";'~: .' 'Fáradtan hanyatlott .vissza, de" pár perc.,:~~;,jnw.yalsUlét .felnésett: «Itt _vagy még, Iván '? -,t::;': teddIefejemet a puha mohba, ,.a2ítán:Q1enj te is .~1~"'~.8ITt .ásni, sürgős a munka.--~ ~'Ha valamelyiktek '::"'meglát,egy ·~igányasszonyt, kit Areméénak hiv­

::.E'/nak,mondjátok meg-neki ahelyet, hogy hozza el,.. ,"e:~ egyszer a. fiamat, imádkozni az en' szegény bünös

~'I~clelk~fJ~~~~~~;:~I\elyezte el gazdája fejéw'~1~*~1~& a. puha .mohpa, aztán ment ó is a sírésókhoa :

t:;,:;', ,A vihar kissé elvonult, ~egy-egy kóbor csillagi~,:.js(eltünt már a, szaggatott felhők sötét. fátyola~;iS,között. '\'.é .... : ..'A' legények gyorsmunkában, karddal, lándzsa­i~~:··hegygyel vájták a földet, Szó nem esett". csak~~~.:afegyverekmegcsíkordulása hallatszott, na követ;E/~rt a.penge,· vagy .a 'nedves föld nehéz-Ieomléaa, , ---­:~2·ijrlkor aaegylk fiu" ·ki két .kesével . szedte ki" a~:i'.ineglazult földet, a,' míndígmélyedö 'gödör 'szélére+~dobta. ", ' - ..' , . . ,{j,--é:,' Lassan nőtt a ,su'gödör, míg Dobosbóllassan "?';:'~szak:adt ki a lélek.-' '. .' .

,...,tC.:·',,' .Mikor 'végre elég mélynek 'látták ,a vermet,'?ti~fK'~B:odainenteka lovaghoz, .hatalmas vezérök már '

~0'~:1IllJ.ott :volnHideg és merev. ' .2~:",~ -, '; ~ .Mily nagy I ~ mondta.Alajosfölébe"~~:')laj91va"aztán.halottí imába fogott. . .,~~·t<':·:>. .Iván zokogva boritottreá néhány fenyógalyat~:"s,~éID!edélnek. ." ,. ...' ...- ~"_-.

-- Mirid labdák . vinni •. ahálott •. VeZérl~· HuB~lf;1: kéz iB'nyult utána,'óvatos'gyöngédseggel helyezt~J(::.:,~':·:'_;:'él a,Bi~ba' . . ... . ,.,.' '.:>:,~<.',

... y' MiÍld 'd~bott reá eIDrgöröngyijt,~Mnni~J::Jegyet,. és.: meg egyet, mig egy. kis, halomemel-.. :.-:::.-·

, ,kedett a dült .fák:,~özött".azöld mohb~..· . ".:":.·i, Mint az. éji. kisértetek tüntekela legények.'.::~.'::

'Ki.lovon, kl. lovát.·.•veze~e,~: ki: ·liémJelte··p·arlp4játi./:···C:~

gyalog, ,lassan .vagy.' ,futVa, 'szórié~, tünemé~y_.; '}.~

szerU.en~. árnyék:, módjára., .',." ,..--..',

" _A vihar néhány száraz levelet. fujt -a kis.·~:~tbalomra, Btávolról, -mínt 'egy templom _örök mécse, '::"~~hivogatóa~, édesen, melegen~gitottegy ablak~'c':(

.' '.:u:':ew".as"sz9ny' ablaka. ._ . ;. ..... -".' i~.::'::'·~~~~·

. , J",

I ...

- ",.... (..-