cselekvési terv a hallássérültek ellátására

1

Készült a

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

megbízásából

HALLÁSRA ALAPOZÓ HANGZÓ BESZÉDET ELŐTÉRBE HELYEZŐ

HALLÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK SZÁMÁRA SZÓLÓ SZOLGÁLTATÁSI

RENDSZER FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ CSELEKVÉSI TERV

Zárójelentés

Budapest

2010. április

2

A Cselekvési tervet és a zárójelentést a Szociális és Munkaügyi Minisztérium

megbízásából készítette:

Bulátkó Erzsébet

Dr. Juhász Péter

Dr. Küstel Marianna

Dr. Perlusz Andrea

Fejes Gabriella

Fodor-Gál Valéria

Horváth Péter

Loványi Eszter

Nagyné Tóth Ibolya

Pálfi Zoltán

Pásztor Éva

Szőllősiné Sipos Virág

Megbízott:

MicroVA Fejlesztő Bt.

1204 Budapest, Orsova utca 12.

Telefon, fax: 283-8630

Email: [email protected]

Web: www.microva.hu

mailto:[email protected]

http://www.microva.hu/

3

HALLÁSRA ALAPOZÓ HANGZÓ BESZÉDET ELŐTÉRBE HELYEZŐ

HALLÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK SZÁMÁRA SZÓLÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER

FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ CSELEKVÉSI TERV

Tartalomjegyzék

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ..................................................................................... 4

2. CSELEKVÉSI TERV .................................................................................................. 7

1. javaslat: Szűrés biztosítása, szűrési hatékonyság javítása ................................................. 7

2. javaslat: az érintettek és a társadalom tájékoztatása ...................................................... 11

3. javaslat: Hallás- és beszédcentrumok kialakítása, működtetése ...................................... 15

4. javaslat: Hallásjavító műtéti beavatkozás biztosítása ..................................................... 20

5. javaslat: Hallássegítő, -javító eszközök biztosítása és támogatása ................................... 24

6. javaslat: A hallássérült gyermekek KÉPESSÉGVIZSGÁLATÁNAK módosítása ........... 27

7. javaslat: Az integrációs tevékenység feltételeinek javítása .............................................. 31

8. javaslat: Felnőtt hallássérült személyek habilitációjának, rehabilitációjának segítése ..... 37

9. javaslat: Szakemberképzés biztosítása ........................................................................... 40

3. AZ ÉRTÉKFEJLESZTÉS FOLYAMATA ................................................................. 42

1. Előzmények ...................................................................................................................................................... 42 2. Az elvégzett feladatok ....................................................................................................................................... 43 3. Előzetes információk ........................................................................................................................................ 44 4. Igényelemzés .................................................................................................................................................... 45 5. Funkcióelemzés ................................................................................................................................................ 53 6. Funkcióteljesítések jelenlegi színvonala ........................................................................................................... 58 7. Alkotó és értékelő szakasz ................................................................................................................................ 63

4

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Hallásra alapozó hangzó beszédet előtérbe helyező hallássérült személyek számára szóló

szolgáltatási rendszer fejlesztésére irányuló cselekvési terv összeállítására 2010. január 19 -

április 20. közötti időszakban került sor. A cselekvési tervet képező javaslatokat egy vegyes

összetételű, az államigazgatás, felsőfokú gyógypedagógia szakemberképzés, fejlesztés,

egészségügy, fogyatékos ügy és az érintetteket összefogó civilszervezet képviselőiből alakult

szakértői team állította össze az értékelemzés módszerét alkalmazva. A munka irányítását a

MicroVA Fejlesztő Bt. tanácsadója végezte.

A feladat – egyben a célkitűzés is – az volt, hogy az érintett minisztériumok (szociális,

egészségügyi, oktatási terület), ill. Kormány számára az ellátandó feladatok kerüljenek

meghatározásra.

A téma időszerűségét és indokoltságát az adja, hogy a korszerű operálási módszerek, technikák

segítségével és implantátumok alkalmazásával a súlyos hallássérüléssel született gyermekek és a

hallásukat vesztett felnőttek halláskészségét eredményesen lehet javítania. Magyarországon évente

10-15 műtét valósul meg négy klinikán, de a becslések szerint kb. 60 műtétre lenne igény. Az

eddig eltelt évek alatt kb. 600 személy (gyermek- ill. felnőtt korú kb. egyenlő arányban) esett át az

ún. cochlearis implantációs műtéten. A sikeres habilitáció/rehabilitáció érdekében a műtétet

követően hallásfejlesztésre (az elemi képességek megtanítására, hallás tréningre) is szükség van,

de a szükséges szolgáltatások rendszere még nem épült ki.

A team a feladat elvégzéséhez számos információt, a témában készült tanulmányt, kutatást,

korábbi intézkedést tekintett át. Az információelemzéssel párhuzamosan - az értékelemzés

eljárásának megfelelően – feltártuk, hogy milyen igénykeltő csoportok léteznek, és milyen

igényeik, szükségleteik merülnek fel, majd annak alapján megalkottuk a „Hallásra alapozó hangzó

beszédet előtérbe helyező hallássérült személyek számára szóló szolgáltatási rendszer funkcionális

modelljé”-t, és közösen értékeltük a funkciók ellátásának jelenlegi teljesítését, színvonalát. Ennek

eredményeként beazonosítottuk azokat a problémás területeket, ahol a beavatkozás, a változtatás

indokolt. A fejlesztések, a változtatások fontosságát különösen az alábbi feladatcsoportokban

tartjuk kiemelkedő jelentőségűnek az érintettek ellátása, elégedettségének javítása szempontjából:

Nagyon fontos:

Hallás- és beszédfejlesztés biztosítása

Szűrések biztosítása

Kliensút menedzselés biztosítása

Fontos:

Funkcionális közösségben való részvétel biztosítása

Szemléletet formálás, környezet informálása

A team számos ötletet, alternatívát tárt fel a változtatási javaslatok megalapozására, majd a célokat

legjobban szolgáló megoldásokat kiválasztva összesen 9 javaslatot dolgozott ki. (A fejlesztési

folyamat mérföldköveit részletesebben a 3. fejezet tartalmazza.)

5

A hallásra alapozó hangzó beszédet előtérbe helyező hallássérült személyek számára szóló

szolgáltatási rendszer fejlesztésére vonatkozó főbb ajánlásaink a következők:

1. Javaslat: Szűrés biztosítása, szűrési hatékonyság javítása: Kiemelkedően fontos, hogy a

születések minimum 95%-nál megvalósuljon az újszülöttkori objektív hallásszűrés, mivel a

korán diagnosztizált, készülékkel ellátott korai fejlesztő programban részt vevő

gyermekek nyelvi fejlődése sokkal inkább megközelíti a halló társaik fejlődésmenetét. A

javaslatban az ehhez szükséges feladatokat foglaljuk össze.

2. Javaslat: Az érintettek és a társadalom tájékoztatása: A hallássérült gyermeket nevelő

családok olyan pszicho-szociális problémákkal küzdenek, melyek megoldására ma már

sokrétű támogatás létezik, azonban az információk hiánya miatt még az egyszerűbb

szolgáltatásokhoz való időbeni hozzáférés is kérdéses. Ezért komplex tájékoztató

anyagokra és egyéni konzultáció biztosítására van szükség. Az ellátásban közreműködő

szakembereket is fel kell készíteni a többi szakterület ismeretére és a közvélemény

kiegyensúlyozottabb tájékoztatására is hangsúlyt kell fektetni.

3. Javaslat: Hallás- és beszédcentrumok kialakítása és működtetése: Régiónként ki kell

alakítani egy olyan ellátó helyet (munkanevén hallás- és beszédcentrum), ahol a szükséges

szolgáltatások: tájékoztatás, audiológiai vizsgálatok, készülékes ellátás, beállítás,

rehabilitációs fejlesztés, szociális ügyek intézésének segítése egy helyen biztosításra

kerülnek. A hallás- és beszédcentrumok célcsoportjai: gyermek és felnőtt hallássérült

személyek, szülő, befogadó pedagógus, szurdopedagógus, ellátásban közreműködő

szakemberek. A jelenlegi hallássérülteket ellátó intézményrendszer alkalmassá tehető a

feladat ellátására.

4. Javaslat: Hallásjavító műtéti beavatkozás biztosítása: A hallásjavító implantációs

műtétek hozzáférhetőségét (finanszírozását) a nemzetközi gyakorlathoz szükséges

igazítani, vagyis szükség van BAHA, középfül-implantációs, agytörzs implantációs,

valamint bilaterális cochlearis implantációs (CI) műtétek támogatására. A CI műtetek

feltételeinek – szervezési, tendereztetési gyakorlatának – átalakításával a műtéti

eredményesség és a beteg-elégedettség javítható.

5. Javaslat: Hallássegítő, -javító eszközök biztosítása és támogatása: A hallássegítő, -

javító eszközök biztosítása jelenleg igen sok problémával valósul meg, a szolgáltatói

szemlélet nagyfokú hiánya tapasztalható, ami az indokoltnál jóval nagyobb terhet és

stresszt okoz a hallássérült személyek és hozzátartozóik számára. A javaslat ennek a

helyzetnek a megváltoztatását kezdeményezi.

6. Javaslat: A hallássérült gyermekek képességvizsgálatának módosítása: A hallássérült

gyermekek sajátos nevelési igényét a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság állapítja meg. A jelenlegi gyakorlat számos, a szülők és a gyermekek számára

feleslegesen megterhelő elemet tartalmaz, ezért a HOSZB szerepének és működésének

átalakítását veti fel a javaslat.

7. Javaslat: Az integrációs tevékenység feltételeinek javítása: A hallássérült gyermekek a

sajátos nevelési igényű csoportok közül a „jól integrálható” kategóriába tartoznak, e

tanulók integrációja meghaladja a 60%-ot. Ezért is van jelentősége a témánk

szempontjából az integrált oktatás–nevelés aktuális helyzetére jellemző azon

6

tapasztalatnak, hogy a jogi és tartalmi szabályozás nem reflektál kellően a gyakorlatban

megjelenő problémákra. A legfontosabb ellentmondások feloldására határoz meg

intézkedéseket ez a javaslat.

8. Javaslat: Felnőtt hallássérült személyek habilitációjának, rehabilitációjának

elősegítése: A tanköteles koron túli, felnőtt hallássérült személyek számára nyújtandó

komplex rehabilitációs szolgáltatások körét ki kell bővíteni a beszéd fejlesztését,

megtartását, a megmaradt hallásképesség kihasználását, illetve a szájról olvasási készség

fejlesztését célzó programokkal. Ehhez szükséges az állami finanszírozás biztosítása,

annak érdekében, hogy a kommunikációs akadálymentesítés a jelnyelvet használókhoz

hasonlóan e csoport számára is biztosítva legyen.

9. Javaslat: szakemberképzés biztosítása: A szakterületen végbemenő óriási mértékű

tudományos fejlődés, a korai fejlesztés és integrált oktatás-nevelés elterjedése, illetve a

gyógypedagógiai gondoskodás élethosszig tartó kiterjesztése felveti a szakterületen

dolgozó korábban végzett gyógypedagógusok ezirányú továbbképzésének igényét. Olyan

továbbképzési lehetőséget kell biztosítani, amely megismerteti a terepen dolgozó

szakembereket a korszerű diagnosztikai és egészségügyi eljárásokkal, a hallókészülék/ CI

beállítás folyamatával, illetve felkészít a korai irányított családi nevelés és az integrált

oktatás – nevelés gyógypedagógiai feladataira, valamint az élethosszig tartó

szurdopedagógiai ellátás tevékenységterületeire.

Bízunk abban, hogy a javaslatok alkalmasak a kitűzött célok teljesítésére, érdemesek a

megvalósításra és ezáltal jól szolgálják az érintett célcsoportok esélyegyenlőségének biztosítását

és elégedettségük pozitív alakítását.

Budapest, 2010. április 20.

Fodor-Gál Valéria

CVS, PVM1 értékfejlesztési tanácsadó

1 Certified Value Specialist és Professional in Value Management

7

2. CSELEKVÉSI TERV

1. JAVASLAT: SZŰRÉS BIZTOSÍTÁSA, SZŰRÉSI HATÉKONYSÁG JAVÍTÁSA

TÉNYÁLLAPOT, PROBLÉMÁK

Jelenleg a szűrést A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését

és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról

szóló 51/ 1997. (XII. 18.) NM rendelet szabályozza. A rendelet kizárólag a hallás szűrés voltát

és idejét adja meg (0-4 napos korban/ érzékszervek működésének vizsgálata/ a hallás

vizsgálata). Nem szól az elvégzés objektivitásáról, módszeréről, és nem határozza meg az

eszközöket. Ennek következtében a szülészetek változó és nem a leghatékonyabb módszerrel

(magatartás megfigyelésre alapozva) vizsgálják az újszülötteket. Olykor a vizsgálat - általunk nem

megállapítható okok miatt - elmarad. Ez a gyakorlat főként a bababarát kórházakban érhető tetten,

ahol az újszülött a nap 24 órájában az édesanya mellett van, tehát ő tudna arról, ha hallás szűrés

elvégzésre kerülne.

További problémát jelentenek a védőnői szűrések (A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V.

21.) ESzCsM rendelet), az elavult eszközök, valamint védőnők és a gyermekorvosok sok esetben

tapasztalható fizikai távolsága egymástól (a védőnő körzetes, a gyermekorvos szabadon

választható), ami megnehezíti a konzultációjukat. Kedvező változás, hogy a védőnők is elkezdtek

a 0-18 éves gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűréséről szóló 2009-es EüM szakmai

irányelve (megjelent: a 2009. évi 21. számú Egészségügyi Közlönyben) alapján dolgozni,

legalábbis tudomásuk van az Irányelvekről. Kötelező szűrő, illetve státusz vizsgálatokat végeznek

1 hónapos, 3 hónapos, 6 hónapos, 1 éves, 2 éves, 3 éves, 4 éves, 5 éves, és 6 éves korban az alábbi

területeken: testi fejlődés, pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, magatartásproblémák,

látás-, hallás-, beszéd-, mozgásszervek vizsgálata (a látás- és hallásszűrésről minden védőnő

DVD-t kap, ennek elosztása folyamatban van). A védőnői tájékoztató lapon, - amelyből 1 példányt

elvileg az édesanyának is meg kell kapnia - probléma esetén jelezni lehet a soron kívüli orvosi

vizsgálatra szóló javaslatot. Az egyik budapesti kerület védőnői szakszolgálatnál tett látogatás

során a védőnők arról tájékoztattak, hogy az EüM irányelv nem hozott különösebb változást a

munkájukban, új eszközt nem kaptak, védőnői továbbképzésekről nincs tudomásuk, kizárólag a

vizsgálati helyszínben van változás. Máshol lényegesen tájékozottabbak, tehát nagy különbség

tapasztalható országosan a védőnői hálózat felkészültségében.

A védőnőknek szóló tájékoztatók tanulmányozása alapján elmondható, hogy a hallás

vizsgálata 3 éves kor előtt természetes helyzetben, magatartás megfigyeléses módszerrel, 3

éves kortól hallásvizsgáló eszközzel történik. Az audiometriás vizsgálati módszer nincs

megnevezve, ezt a védőnőnek kell beírnia.

Ez is oka annak, hogy a KSH adatai alapján a háziorvosokhoz bejelentkezett 14 éves kor alatti

hallásvesztéses betegeknek csupán 3%-a tartozik a 0-11 hónapos korcsoportba, 1- 4 év közöttiek

17%-ot tesznek ki.

8

A háziorvosokhoz bejelentkezett vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) betegek száma, http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,447530&_dad=portal&_schema=PORTAL#

A MACIE2 nem reprezentatív felmérése alapján (31 hallássérült gyermeket nevelő szülő

válaszadása alapján) a gyerekek hallássérülését túlnyomó többségben nem a szülészeten

diagnosztizálják, holott többségük hallássérülése már a születéskor fennállt.

Mikor kezdett el gyanakodni, hogy gyermeke fejlődése eltér az átlagtól?

0-6 hónapos kora közt 38%

6-12 hónapos kora közt 31%

1-2 éves kora közt 24%

2 éves kora után 7%

Ki vette észre a hallássérülést?

anya vagy apa 79%

pedagógus/utazótanár 0%

gondozó/védőnő 4%

háziorvos 4%

más 13%

Összességében megállapítható, hogy a hallásszűrés rossz hatékonysága miatt a gyermekek

hallássérülése a lehetségesnél később kerül diagnosztizálásra és emiatt nem kapják meg

időben a szükséges ellátást.

JAVASLAT

Cél: A kötelező, objektív újszülöttkori hallásszűrés elsődleges célja a korai felismerés, és a korai

beavatkozás. Fontos, hogy a születések minimum 95%-nál valósuljon meg az újszülöttkori

objektív hallásszűrés. A korán diagnosztizált, készülékkel ellátott korai fejlesztő programban

2 Magyar Cohleáris Implantáltak Egyesülete

Korcsoportok

létszáma (fő) 1999 2001 2003 2005 2007 %

0-11 hónapos 36 56 38 40 101 3%

12 hónapos - 4 éves 548 544 468 464 649 17%

5-14 éves 2 421 2 562 2 537 2 579 3 048 80%

Összesen: 3 005 3 162 3 043 3 083 3 798 100%

http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,447530&_dad=portal&_schema=PORTAL

9

részt vevő gyermekek nyelvi fejlődése sokkal inkább megközelíti a halló társaik fejlődésmenetét.

Sikeresebb az óvodai, majd az iskolai, valamint a társadalmi integráció.

Javasolt feladatok, akciók:

Az újszülött gyermekek (kb. 100.000/ év) minimum 95%-nál a kötelező objektív szűrés elvégzése

érdekében az alábbi feladatok elvégzésére van szükség:

1. Az EüM szakmai irányelve a 0-18 éves gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött

hallásszűréséről kötelezővé tétele (jogszabályi szintre emeléssel vagy az alkalmazás

ellenőrzésével).

2. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló

ESzCsM 60/2003. rendelet, röviden a minimum törvényben szerepeljen a szülészeteken

szükséges objektív hallásszűrő berendezés (OAE3 vagy szűrő BERA

4).

A szükséges feltételek biztosítása érdekében az újszülött osztályokon fel kell mérni az

eszközszükségletet, az eszközök működési állapotát. A minimum törvénybe történő

bekerüléstől kezdődően biztosítani kell a szülészetek számára az eszközöket és a folyamatos

működtetést.

A szülészeteken dolgozó, hallásszűrést végző szakemberek képzésére, tapasztalatszerzésre

lehetőséget kell biztosítani.

3. Az újszülöttkori kötelező objektív hallásszűrés eredménye kerüljön bele a Gyermek -

egészségügyi kiskönyvbe (ISBN 963 04-33303). Pozitív szűrési eredmény esetén három

hónapon belül legyen kötelező a kontrollszűrés. Ennek megtörténtét a védőnő ellenőrizze,

elmaradás esetén jelezze a gyermek háziorvosának, aki tovább küldi a családot a

szűrővizsgálatot végző fül-orr-gégészetre.

4. A házi gyermekorvosok a kötelező szakmai továbbképzésén kapjanak felkészítést

halláscsökkenés és hallásszűrés témában.

5. Javasoljuk a védőnői hálózat megerősítését

szakmai továbbképzésekkel, és

a tárgyi feltételek megteremtésére, fejlesztésére pályázatok kidolgozását, amelyhez az

amúgy is túlterhelt védőnői szakszolgálatok kapjanak pályázati segítséget.

6. A bevezetés után standardizált nyomon követési teszteljárásokkal kutatások végzése a rendszer

szükségességének bizonyítására, felülvizsgálatára, tökéletesítésére (akár összehasonlító

vizsgálatok is).

Várható előnyök:

Az újszülöttkori objektív szűrővizsgálatok eredményeképpen feltételezhetően korábbi életkorra

tevődne a diagnózis, a készülékes ellátás vagy a műtéti beavatkozás (cochleáris implantáció), és a

korai tanácsadás megindítása, kihasználva ezzel az agyi plaszticitás időszakát. Minél korábbi

időpontban történik ennek felismerése és kezelése, annál jobb eredmények érhetőek el a hallás- és

beszédfejlődés területén. A korai felismerés, diagnózis, készülékes ellátás, és tanácsadás

(intervenció) elősegíti a társadalmi integrációt, ami hosszú távon igen költséghatékony. Aki

megtanul rendesen beszélni, megtanulja a nyelvet használni, esetleg megtanul egy idegen nyelvet,

az tud tovább tanulni, piacképes munkát keresni, nem szorul segélyekre, további kiegészítő

3 OAE: otoacusticus emisszió

4 BERA: Brainstem Electric Response Audiometry

10

szolgáltatásokra, rokkant nyugdíjra, élete végéig jelnyelvi tolmácsra, stb., de akinek járulékos

problémái vannak, az is jobb életminőségbe kerülhet.

Feltételek:

Objektív újszülöttkori hallásszűrés - Modellszámítás

Modell ABR szűrés OAE szűrés Kombinált szűrés

Modell leírása Az újszülött

osztályokon ABR

szűrés folyik. A pozitív

eseteket

továbbirányítják

klinikai BERA szűrésre

a legközelebbi ilyen

eszközzel felszerelt

kórházba.

Az újszülött osztályokon

OAE szűrés folyik. A pozitív

eseteket továbbirányítják

klinikai BERA szűrésre a

legközelebbi ilyen eszközzel

felszerelt kórházba.

Az újszülött osztályokon

OAE szűrés folyik. A pozitív

eseteket ABR szűrővel is

vizsgálják. A két szűrés után

pozitív eseteket

továbbirányítják klinikai

BERA szűrésre a

legközelebbi ilyen eszközzel

felszerelt kórházba.

Tárgyi feltételek

kialakítása

Eszköz BERAPhone MB11 Natus OAE Screener AccuScreen

Egy eszköz beszerzése 2 094 000 Ft 1 280 000 Ft 2 800 000 Ft

Kórházak száma

(becsült szám) 95 95 95

Eszközbeszerzés

összesen 198 930 000 Ft 121 600 000 Ft 266 000 000 Ft

Üzemeltetés anyag költsége/év

Újszülöttek száma 99 200 99 200 99 200

Szűrt újszülöttek száma 94 240 94 240 94 240

Szűrés ktg. 1 884 800 Ft 18 848 000 Ft 18 848 000 Ft

Újramérési arány 2% 30% 30%

Újramérési ktg. 37 696 Ft 5 654 400 Ft 5 654 400 Ft

Fals pozitív esetek 1 885 7 539 1 885

Fals pozitív

újraszűrési ktg-e 9 424 000 Ft 37 696 000 Ft 9 424 000 Ft

Üzemeltetési

összköltség 11 346 496 Ft 62 198 400 Ft 33 926 400 Ft

Költséghatékonyság

Pozitív esetek száma 339 339 339

Egy pozitív eset

felfedezésének

költsége 33 444 Ft 183 333 Ft 100 000 Ft

Személyi feltételek kialakítása

Személyzet (6 óra

képzési igény) 1 fő szakápoló 1 fő szakápoló 1 fő szakápoló

Szűrések száma

(ismételt is) összesen: 98 010 130 051 98 010

Szűrés időtartama óra

(20'/gyerek): 32 670 43 350 32 670

Létszámigény

országosan a

szűrésekhez összesen:

(1913 munkaóra/ év 17 23 17

11

7,5 órás munkanap)

esetén): fő

2. JAVASLAT: AZ ÉRINTETTEK ÉS A TÁRSADALOM TÁJÉKOZTATÁSA


A megfelelő időben és minőségben kapott információk jelentősége felbecsülhetetlen az érintettek

számára. A hallássérült személy és családja számára számos különböző szakmaterület nyújt

különböző szolgáltatásokat, ad információt, tanácsot. A sokféleség gyakran egymásnak

ellentmondó, és kiegyensúlyozatlan információkat okoz, és az információs áramban a szülő és a

hallássérült személy nehezen igazodik ki, nem tudja kiválasztani a számára valóban megfelelő

útmutatást.

Kutatások igazolták5, hogy

Leginkább az iskolázottabb szülők jutottak a fejlesztés lehetőségéhez, ennek oka az

információ szűk körű (cikkek, könyvek, honlapok…) hozzáférhetősége lehet.

A diagnózis időpontjában a szülő az egészségügytől vár tájékoztatást, holott a

szükséges információk jelentős része már túlmutat az egészségügy rendszerén. Ez az

időpont igen fontos a gyermek további sorsára vonatkozóan, ezért az egészségügy és a

tájékoztatás, a szülősegítés összekapcsolása fontos.

A zárójelentések pontatlanok (szakmaterületek informálása sem kielégítő).

Az információhiány (ami vonatkozhat például a diagnózisra, az ellátási színterekre,

jogszabályokra), mint általános probléma a korai fejlesztést igénylő időszakban

fokozottan érinti a szülőket. Különösen jelentős az információhiány az anyagi kérdések

(pl. a gyermekek után járó juttatások tekintetében nem vagy késve kapnak információt

a szülők), illetve a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében.

A szülők még mindig nem jutnak hozzá ingyenesen a szolgáltatásokhoz, pedig számos

szolgáltató a közoktatás keretében biztosítja a korai fejlesztést, tanácsadást ingyenes

szolgáltatásként.

Okai:

a szülők nem találják meg azokat a szolgáltatókat, ahol ingyenesen vehetik

igénybe a fejlesztést,

még mindig erős az a nézet, hogy amiért fizetni kell, az jobb színvonalú,

több fejlesztést kívánnak igénybe venni a családok,

más terápiákat is bevonnak, ami már többlet anyagi terhet jelent,

a lakóhelyen vagy közelében a gyermek számára szükséges elérhető

szolgáltatás nincs, ezért utazni kényszerül a család, ami szintén jelentős

többlet terhet okoz.

A terápiákhoz való egyenlő esélyű hozzáférés lehetősége sem adott:

5 Pl. Kereki Judit - Lannert Judit: A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése Kutatási

zárótanulmány 2009, FSZK

12

Viszonylag nagyszámú (55-féle) terápiás eljárás területi hozzáférési

egyenetlensége rontja a képet.

A különböző terápiák alkalmazása esetleges, az adott intézmények

szakembereinek végzettségétől, továbbképzésen való részvételétől függnek,

valószínűleg nem tudatosan kialakítottak.

A vidéki szülők esélye a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre jelentősen rosszabb.

Okok:

a helyi szolgáltatások hiánya,

információhiány,

a szakemberek speciális képzési, továbbképzési szűkösebb lehetőségei a

speciális tudás hiányát okozzák, a speciális szolgáltatásokat szűkítik,

a különböző terápiák, módszerek alkalmazása esetleges, valószínűleg nem

tudatosan kialakítottak, az adott intézmények szakembereinek

végzettségétől, továbbképzésen való részvételétől függnek.

A hallássérülés hatékony kezelési módjairól a társadalom általános informáltsági szintje

alacsony, aminek következtében az érintettek szűk köre kapcsolódik be a cochleáris

implantációs (CI) programba:

A közvélemény és a hallássérültek tájékozottsága a CI lehetőségéről nem megfelelő, a

legtöbben nem is hallottak erről az új technológiáról és az ezzel járó lehetőségekről. A

közölt információk gyakran egyoldalúak: csak negatív, vagy csak pozitív

tapasztalatokról kapnak tájékoztatást (inkább az előbbi esetek vannak túlsúlyban.) A

hallássérültek életútját befolyásoló kérdés, hogy mennyire elfogadott, támogatott,

ismert a CI műtét lehetősége.

A megfelelő tájékoztatás hiánya még szakmai körökben is előfordul. A

felsőoktatásban, felnőttképzésben/továbbképzésben ennek az új eszköznek az

ismertetése és a használat adta lehetőségek vázolása nem történik meg. Sem az

egészségügy érintett szereplői, sem az oktatási illetve szociális területek szereplői

számára nincs tudatos felkészítés (kivéve: szurdopedagógus, audiológus, fül-orr-gége

szakorvos, logopédus). A védőnők, háziorvosok, szülészek, gyermekorvosok, óvónők

nincsenek megfelelő információk birtokában. Nemcsak technikai, hanem pedagógiai,

gyógypedagógiai eredményekről, hatásokról is szükséges felkészíteni az érintetteket.

Tudatos és intenzív média megjelenés nem valósul meg. A hallássérült emberek

kommunikációját tekintve a média a jelelést láttatja. Ezt erősíti a jeltolmácsok

megjelenése is. A feliratozás kevésbé hangsúlyos. A hangzó beszéd használata

egyáltalán nincs kommunikálva a médiában.

JAVASLAT

Cél:

A hallássérültek és családjaik pszicho-szociális támogatása megfelelő tájékoztatással és

személyre szabott tanácsadással. A hallássérült gyermekkel és a családdal kapcsolatba

kerülő szakemberek felkészítése, tájékoztatása, információs anyagokkal való ellátása.

13

A hallássérült gyermeket nevelő családok olyan pszicho-szociális problémákkal küzdenek, melyek

megoldására ma már sokrétű támogatás létezik (pl. pénzbeli, természetbeni ellátások, állami és

civil szervezetek szolgáltatásai, törvények által biztosított jogok), azonban az információk hiánya

miatt még az egyszerűbb szolgáltatásokhoz való időbeni hozzáférés is kérdéses. A

fogyatékossággal járó különleges szükségletek és a különböző lehetőségek alapos

megismeréséhez elengedhetetlen a komplex tájékoztató anyag illetve az egyéni tanácsadás és

konzultáció biztosítása.

Fel kell készíteni a szakembereket a többi szakterület ismereteire és a szolgáltatási háló

kiépítésével, koordinálásával segíteni lehet az információáramlást. A hallássérült személy életútja

így több szolgáltatás, több szakmaterület támogatásával indul, így a jövőbeli lehetőségei

lényegesen jobbak lesznek.

A közvélemény tájékoztatására nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Javasolt feladatok, akciók:

2.1. Hiteles tájékoztató dokumentumok biztosítása

Az érintett személyek (pl. a hallássérült vagy a szülei) hallássérüléssel kapcsolatos tudásának

bővítésére, tájékoztatására különböző tematikájú, több szintű, nyomtatott és elektronikus

formátumú információs anyagok biztosítása szükséges.

A tájékoztató dokumentumok lehetséges (a tájékoztatási helyzetnek megfelelő) tartalma:

hallássérülésről általában,

hallássérülésből adódó sajátosságok,

a szülői felelősség, szerepük fontosságának bemutatása,

törvények és rendeletek által biztosított jogok, juttatások,

az intézmények adatai (személyes tájékoztatás, konzultációs tanácsadás, hallás- és

beszédcentrum és egyéb szolgáltatók elérhetőségei),

intézményes (óvodai, alap-, közép-, felsőfokú ill. többségi és speciális) nevelés,

oktatás lehetőségei,

hallássérülés következményeit mérséklő eljárások (műtét, készülékes ellátás…),

kockázatok, teendők,

szülő mit vegyen figyelembe, amikor dönt a CI-vel kapcsolatosan,

milyen lehetőségek vannak a cochleáris implantáció után,

szakma- és pályaválasztás,

olyan honlap elérhetősége, ahol az aktuális hírek megtalálhatók (pl. konferencia a

CI-vel kapcsolatosan, felnőtt „CI-sek” találkozója, integráltan tanulók

hallássérültek klubja)

A tájékoztató dokumentummal szemben támasztott, legfontosabb követelmények:

egységes és átfogó tájékoztatást nyújtson,

egyszerű és közérthető legyen,

a vitathatatlan tényeket tartalmazza,

szervezeti érdekektől mentes legyen,

a változó információk frissítése kötelezően megoldott legyen,

akadálymentes formában (videó – jelelt és hangos) is elérhető legyen.

14

A hallássérülést diagnosztizáló helyek kötelessége legyen – törvényi megerősítéssel (Fot.tv. és a

Jelnyelvről szóló tv.) – a szervezeti érdekektől semleges, független tájékoztató dokumentumok

átadása, melynek megtörténését az egészségügyi intézményekben (audiológiák, fül-orr-gégész)

igazoltatni is javasoljuk.

Az egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokat és személyzetet – pl. konferenciákon,

szakmai rendezvényeken és képzéseken, hírlevekben – informálni szükséges tájékoztatási

kötelezettségükről.

Egyszerű kommunikációs stílusban készüljenek el, és az egészségügyi ill. az integráló

intézményekben legyenek hozzáférhetők plakátok, tájékoztató anyagok, rövidfilmek, amelyek a

CI-ről, a hallás- és beszédcentrumokról figyelemfelhívó jelleggel tájékoztatnak.

Felelős: Az információk összegyűjtéséért és a változások követéséért az Fogyatékos Személyek

Esélyegyenlőségért Közalapítvány (FSZK) feleljen. A tájékoztató anyagot szakmai csapat állítsa

össze. A dokumentumok kiadását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gondozza.

Határidő: Miniszteri rendelet kiadásának határideje: 2011. I. félév, hatályba lépés: 2012. január


Ha érintettek időben hiteles információhoz jutnak, csökken a bizonytalanság és reménytelenség

miatti feszültség;

A család (feltehetően számottevően) jobban el tudja látni a hallássérült gyermeket;

A gyermek hamarabb bekerülhet a szolgáltató rendszerbe, nő a terápiás beavatkozások

hatékonysága, könnyebbé válik a sikeres társadalmi integráció, s ennek révén a családok és

hallássérültek életminősége jelentősen javulhat.

Feltételek: A segédanyagok kidolgozásához, előállításához, terjesztéséhez forrás biztosítása

2.2. A hallássérülés kezelésének napjainkban lehetővé váló új útjáról a közvéleményt

intenzívebben kell tájékoztatni

Kommunikációs és média stratégia elkészítése és megvalósítása a hangzó beszédről és az új

eljárásokról. El kell érni, hogy a sajtóban, tévében, rádióban való megjelenés tudatos és intenzív

legyen (2012. 03. 31-ig nagyon intenzív).

Elérendő célok:

a társadalom széleskörű tájékoztatása a hallássérültek ellátásához kapcsolódó új utakról

(CI, hallókészülék, pedagógiai és szociális ellátás), és a hangzó beszédnek, mint az

integráció, inklúzió alapjának megfelelő hangsúly biztosítása;

megfelelő és korrekt információk biztosítása, a társadalom, a közvélemény széleskörű

informálása, tájékoztatása által szemléletformálás.

Ajánlható megjelenési formák pl.: hangzó beszédet használó hallássérült szakemberek felkutatása

és média megjelenéseik menedzselése; magyar sorozatokban a CI és a hangzó beszéd

használatának megjelenése; Tv műsorokban a jó példák gyakoribb bemutatása, stb.


A széles társadalom sztereotípiája megváltozik a hallássérült emberekkel szemben.

Több gyermek jut a CI és a korszerű hallókészülékes ellátás lehetőségéhez, megerősödik a hangzó

beszéd

15

A hallássérült emberek továbbtanulása, munkába állása erősödik

Feltételek: szponzoráció biztosítása.

3. JAVASLAT: HALLÁS- ÉS BESZÉDCENTRUMOK KIALAKÍTÁSA, MŰKÖDTETÉSE


A hallássérült gyermekek egészségügyi és pedagógiai ellátása elkülönül. Esetenként hosszabb idő

telik el a diagnózis felállításától a pedagógiai ellátásig, így a gyermek hallás és beszédfejlődése

szempontjából értékes idő vész el. Nincs továbbküldési kötelezettség a pedagógiai fejlesztést

végzők felé, így megvan az esélye annak, hogy a gyermek nem kerül be a pedagógiai ellátó

rendszerbe, nem részesül korai fejlesztésben, ellátatlanul vesz részt a közoktatásban.

Az egészségügyi ellátás, a készülékkel történő ellátás színvonala az egészségügyi ellátó hely

felkészültségén, szakmaiságán múlik, és sok helyen megkérdőjelezhető, hogy az audiológiai

állomások felkészültek-e a gyermekmérésekre, eszközeik, mérési módszereik alkalmazkodnak-e a

gyermekhez, van-e lehetőség szabadhangteres vizsgálatokra, biztosított-e a tájékoztatás, igénylik-e

a visszajelzést a hallókészülék próba során.

Kevés az audiológusok (asszisztensek) információja, ismerete a cochlearis implantációról, kivéve

a műtétet végző klinikák esetén. Az egészségügy szereplői gyermek háziorvosok, védőnők nem

rendelkeznek kellő információval a habilitációt/rehabilitációt végző ellátókról, a cochlearis

implantációról.

Az EGYMI6-k számának gyors megszaporodása, melyet feltételekhez nem kötött a törvényalkotó,

rontja az ellátás színvonalát, így hátrányosan befolyásolja a sajátos nevelési igényű gyermekek

esélyeit. A szülők és a gyermekek fölösleges köröket tesznek, nem kapják meg a megfelelő

információkat.

A középiskolások, felnőttek habilitációs/rehabilitációs megsegítése esetleges.

JAVASLAT

Régiónként ki kell alakítani egy olyan ellátó helyet (munkanevén hallás- és beszédcentrum),

ahol a szükséges szolgáltatások: tájékoztatás, audiológiai vizsgálatok, készülékes ellátás, beállítás,

rehabilitációs fejlesztés, szociális ügyek intézésének segítése egy helyen biztosításra kerülnek. A

jelenlegi hallássérülteket ellátó intézményrendszer alkalmas lenne a feladat ellátására, mert

lefedi a régiós területeket;

rendelkezésre állnak jól képzett szakemberek, szurdopedagógusok, logopédusok,

pszichológusok;

több intézmény rendelkezik audiológiai felszereléssel;

6 EGYMI: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények

16

valamennyi intézetben működik utazótanári szakszolgálat, amely segíti az integráltan

ellátott gyermekeket, illetve korai fejlesztést is végez. Ezzel közelebb viszi a

szolgáltatást a családhoz, az inkluzív nevelést-oktatást vállaló befogadó

intézményekhez;

az intenzív fejlesztések megszervezésére is lehetőség nyílik: a már kialakított

lakóegységekben, vagy kisebb anyagi ráfordítással ezek kialakítása a diákotthonokban

megoldható.

Összességében egy jól működő, szakmailag felkészültnek mondható intézményrendszer

szolgáltatásait lehetne kihasználni, és kibővíteni az új feladatokkal.

A hallás- és beszédcentrumok célcsoportjai: gyermek és felnőtt hallássérült személyek, szülő,

befogadó pedagógus, szurdopedagógus, ellátásban közreműködő szakemberek.

Az ellátandó feladatok a következők:

a) Komplex információs központként működik, valamennyi hozzáforduló számára:

hallássérüléssel és kezeléssel, ellátással kapcsolatos információt biztosít

környezet akadálymentesítéséről tájékoztatást nyújt

szociális juttatásokról, szolgáltatásokról tájékoztatást nyújt, az igénylést támogatja

naprakész információval rendelkezik a pedagógiai ellátást nyújtó szakszolgálatokról,

korai fejlesztő központokról, szurdopedagógusokról, befogadó intézményekről

hallás- és beszédfejlesztést, rehabilitációt nyújtó szakszolgáltatókról

illeszték készítéssel foglalkozó szolgáltatókról (a könnyebb elérhetőség

miatt is fontos)

adatbankot működtet.

Cél, hogy a lakóhelyhez minél közelebb elérhető információs tanácsadás hozzásegítse az

érintetteket, hogy a diagnózis után minél kevesebb idő teljen el az ellátásig (egészségügyi,

szociális, gyógypedagógiai, oktatási). Az informálás fontos tartalmi eleme (a területen)

hozzáférhető szolgáltatók ismertetése, ennek érdekében adatbázis összeállítása, frissítése és

elérhetővé tétele elektronikus és nyomtatott formában.

b) Tanácsadást nyújt

konzultációs tanácsadást (orvosi, pedagógiai, szociális)

pszichológiai tanácsadást.

A hallássérültek és szűkebb családi környezetük számára a krízis- és pszichológiai

tanácsadást, a mentálhigiénés támogatást, valamint a CI műtétet megelőző döntéstámogatást –

az ellátórendszer elfogadott elemeként – szükséges biztosítani.

d) Audidológiai ellátást nyújt

hallásméréseket végez

hallókészülék-kiválasztást, próbát biztosít

csere hallókészüléket biztosít.

e) Támogatja a klienst a CI műtéttel kapcsolatos döntéshozatalban és felkészülésben.

f) CI állítást végez.

g) Szurdopedagógiai ellátást nyújt.

17

h) Intenzív formában habilitációs/rehabilitációs fejlesztést nyújt.

i) A klienseket nyomon követi:

naprakész információkkal rendelkezik az ellátotti körről a régióban

a saját ellátotti körrel kapcsolatos a soron következő feladatokat ütemezi, a

megvalósítást ellenőrzi.

j) Szakmai, módszertani fejlesztést végez:

módszer-, eszköz-, gyakorlatbankot hoz létre

egyéni gyakorlásra alkalmas eszközöket gyűjt és biztosít

szakma közi kapcsolatokat épít

külföldi eredményeket figyelemmel kíséri

kutatásokat végez (CI beválás, életmód, integrációs hatások, beszéd fejl. hallás fejl.)

érzékenyítő, tájékoztató anyagokat kidolgoz és biztosít.

k) Szakemberek számára információt, szakmai támogatást, tanácsadást, szupervíziót nyújt,

továbbképzéseket szervez, pl.

tanácsadást nyújt a befogadó pedagógus, szurdopedagógus számára

tapasztalatait megosztja a térség szakembereivel

a házi gyermekorvosokat, védőnőket tájékoztatja, részt vesz a felkészítésükben

az újonnan integráló pedagógusok számára tapasztalat-átadást, felkészítést szervez

(gyógypedagógusok, sikeresen integráló pedagógusok részvételével)

szakmai képzési anyagokat dolgoz ki (védőnőknek, gyermekorvosoknak, befogadó

pedagógusoknak)

részt vesz a szurdopedagógus hallgatók elméletei és gyakorlati képzésében, a

szurdopedagógus szakemberek továbbképzését végzi

l) Pályázatfigyelést végez, pályázatírást segít.

m) Ellátja a hallás- és beszédcentrumon kívül dolgozó szakemberek által végzett

habilitáció/rehabilitáció felügyeletét.

n) Önérvényesítő tréningeket szervez hallássérült szülők, középfokú oktatásban részt vevő

hallássérültek számára.

o) A feleslegessé vált eszközöket összegyűjti, megszervezi azok kölcsönzését, (csere-,

próbakészülékként lehet hasznosítani, ill. a megsemmisült készülékeket lehet pótolni velük).

p) Együttműködő partnereket feltár, együttműködéseket kialakít.

Hallás- és beszédcentrumok létrehozását az ország alábbi pontjain (jelenleg már működő,

hallássérülteket ellátó közoktatási intézmények bázisán) javasoljuk:

Dél-Dunántúl - Kaposvár

Nyugat- Dunántúl - Sopron

Közép- Magyarország - Budapest Török Béla Iskola

Észak- Magyarország - Eger

Dél- Alföld - Szeged

Észak- Alföld - Debrecen

18

Ez a hat intézmény lefedné az ország területét, a népsűrűséget figyelembe véve közel azonos

számú hallássérült gyermek ellátásáról gondoskodhatna.

Közép-Dunántúl ellátása Budapesthez kapcsolódhatna, a jó megközelíthetőség miatt, ill. a szülő

dönthetne melyik hallás- és beszédcentrumot választja. Problémás lehet Budapest nagyobb

felvevő körzete, illetve a főváros egyébként is nagyobb „szívóhatása”.

Javasoljuk, hogy az ellátó központokhoz területi határai ne legyenek merevek, ami a szülőnek

megközelíthetőbb azt választhassa.

Hallás- és beszédcentrum működése és kapcsolatrendszere:

A hallás- és beszédcentrumok működési feltételei:

Személyi feltételek:

Somogy megyei

Önkormányzat

Minisztériumok

FőhatóságokPécsi Egyetem

Eü. Főiskolai

Kar

Kaposvári Egyetem

Pedagógiai

Kar

ELTE

BGGYFK

Országos Szakértői

Bizottság

Nevelési

Tanácsadók

Halláscentrum-

ok

Eü. gyermek-

otthonok

HIOE

SINOSZ

Gyermekvédelmi

intézmények

Családsegítő

Szolgálat

Csecsemő-

otthonok

Önkormányzatok

Szülőcsoportok,

egyesületek

Pető Intézet

Gyengénlátók

Intézete

Korai fejlesztő és

szakszolgálatok, EGYMIK

Alapítványok

Közalapítványok

Külföldi

társintézmények

Asszisztens-

képzők

Társintézmények

Szemészeti

szakrendelések

Fül-orr-gége

klinikák,

szakrendelések

Neurológiai

szakrendelések

Pszichiátriai

szakrendelések

Újszülött osztályok,

gyermekorvosok

Védőnői hálózatOrthopédiai

osztályok

Halláscentrum

Diákotthon,

családi lakóegységek

Korai fejlesztés

ambuláns, utazótanári

Audiológia,

pedoaudiológia, CI állítás

Dél-dunántúli régió

Spec. intézm. ellátás Integrált ellátás

Int.háttér Ambuláns Decentrum

Speciális óvoda Többségi óvoda

Speciális iskola Többségi ált. isk.

Utazótn.

Pedagógiai

Intézetek

MAGYE

Többségi

középiskola

Szakmai szolgáltatásTanácsadásPedagógiai ellátás

pszichológiai

pedagógiai

orvosi

szociálisSzakmaközi kapcsolatokat

épít és működtet

Módszertani anyagokat dolgoz ki és ajánl

Szupervíziót biztosít

Továbbképzést szervez és tart

Felkészítő tréningeket készít és tart

Érzékenyítő programokat készít és tart

Rehabilitációs tevékenységet ellenőriz

19

szurdopedagógus (létszámuk az ellátott gyermekek számától és az ellátandó

feladatoktól függ)

pedoaudiológiai ismeretekkel rendelkező audiológus asszisztens, és szurdopedagógus

CI állító szakember

logopédus

pszichológus

fül-orr-gégész, audiológus szakorvos (főállásban vagy részmunkaidőben)

szociális munkás

informatikus/technikus

adminisztrátor.

Infrastruktúra, tárgyi feltételek:

megfelelően felszerelt fejlesztő szoba

orvosi rendelő

tárgyaló (tájékoztatáshoz, megbeszélésekhez)

pszichológusi szoba

hallásvizsgáló szoba

audiológia eszközök (klinikai audiométer, hallásvizsgálati eszközök, orvosi műszerek)

CI állításhoz számítógép, állító szoftverek, fő alkatrészek tartalékban, csere esetére

laptopok

nyilvántartáshoz megfelelő teljesítményű számítógép, nyilvántartó szoftver.

Nyilvántartás szükséges:

a kliensek nyomon követésére,

az ellátást nyújtó szakszolgálatokról, szurdopedagógusokról, befogadó

intézményekről,

az ellátás fejlesztési szükségleteinek felmérésére alkalmas információkról

(lekérdezési lehetőség).

Asszisztensi feladat az adatok rögzítése, feltöltése, lekérdezések elvégzése.

személygépkocsi (az utazótanári feladatok ellátásához)

játék, könyv, eszköz és szoftver kölcsönző.

A hallás- és beszédcentrumok kialakításának lehetséges ütemezése:

1. Referencia intézmény kijelölése, felkészülése a feladatra

Határidő: 2010. szeptember

A hallás- és beszédcentrum, mint referencia intézmény más intézmények számára is

példaértékű innovációval rendelkező, ezt átadni képes intézmény. Az egészségüggyel, a

szociális szolgáltatókkal, a szülőkkel, a befogadó intézményekkel, a civil szervezetekkel,

és a helyi társadalmi szervezettekkel kiépített partnerkapcsolattal rendelkezik. Szervezeti

kultúrájára jellemző a team-munka, a horizontális és vertikális együttműködés.

Munkakultúráját nyitottság jellemzi. Rendelkezik a tudásmegosztás képességével,

szolgáltatást végez képzési területeken, a felnőttképzésben is. Biztosítja a hospitálás, a

továbbképzés, a mentorálás, a szupervízió lehetőségét.

2. Referencia intézmény működésének megkezdése

Határidő: 2011. Január

3. Kijelölés alapján az ellátást végzők megnevezése (vagy meghívásos pályázat kiírása)


20

4. Felkészülés az ellátásra

Határidő: 2012. január

5. Ellátás megkezdése


6. Tapasztalatok összegzése, módosítások végrehajtása

Határidő: 2014. június

A hallás- beszédcentrumok elindítását kísérje kommunikációs „kampány”, annak érdekében, hogy

a szakma és a közvélemény megismerje az új irányokat, az új lehetőségeket,

a hallássérült gyermekek, felnőttek és családjaik mielőbb hozzájussanak a

szolgáltatásokhoz.


Egyablakos rendszer jön létre, ahol egy helyen egy időben kapná meg a szülő és gyermek a

diagnózist követő egészségügyi gondozást (fül-,orr-,gégészet, audiológia) és a pedagógiai,

pszichológiai segítséget

Kevesebb hallássérült gyermek marad ellátatlanul

Megoldódna az után követés problémája, a hallássérülteket a munkába állásig, ill.

felnőttkorban is ellátja a hallás- és beszédcentrum

Átjárhatóságot biztosít a különböző ellátási formák között

Létrejönne egy adatbázis, az ellátó rendszerekben lévő adatok összesíthetők és

elemezhetők lennének, ami információt biztosítana a rendszer továbbfejlesztésére irányuló

döntésekhez, intézkedésekhez

Feltételek:

Jogilag nincs szabályozva ez az ellátó intézmény típus, ami rendezést igényel

Több helyen beruházással oldható meg a megfelelő át- illetve kialakítás. A zökkenőmentes

ellátás érdekében javasolt, hogy központi forrásból finanszírozzák a megvalósítást

(közösségi források biztosítását célszerű megvizsgálni)

A működés finanszírozásának kérdését rendezni szükséges:

o ki és milyen forrásból, milyen arányban finanszírozna (egészségügy, oktatás, illetve

a szociális terület)

o központi forrás biztosítása a működési költségre

Esetenként a szurdopedagógusok felkészültsége az új feladatokra nem elégséges, de a

vállalt feladattal párhuzamosan, továbbképzéssel ez megoldható.

4. JAVASLAT: HALLÁSJAVÍTÓ MŰTÉTI BEAVATKOZÁS BIZTOSÍTÁSA

21


A beépített elektronikus eszközökkel történő hallásjavító műtétek ma elérhetők Magyarországon.

Ezek közül kiemelt helyzetben van a cochlearis implantátum, mely 25 éve – a fejlett országokban

történő alkalmazással egy időben – rendelkezésre áll, OEP támogatással, évente meghatározott

számban az ország 4 egyetemén. Ugyanakkor nem mondható ez el a középfül implantátumról, az

agytörzsi implantátumról és a BAHA7-ról, melynek finanszírozása egyedi méltányossági alapon

történik, igen kis számban, az országban 1-2 helyen.

Fentiek közül jelentőségét, az egyénre és a társadalomra gyakorolt hatását, számát és

elfogadottságát tekintve a cochlearis implantátum a legfontosabb, ezért az alábbiakban ezzel

foglalkozom.

Az ország lakosságához és a súlyos halláscsökkenéssel született gyermekek számához képest

kevés a cochlearis implantációk száma Magyarországon. Ennek okai az alábbiak:

Az egész ország területére kiterjesztett UNHS8 hiányában nem (vagy csak későn) kerülnek

felismerésre a súlyos hallássérült újszülöttek/csecsemők.

Az eljárás és jelentősége nem eléggé ismert sem az egészségügyi dolgozók, sem a laikusok

között.

A súlyos nagyothallókkal kapcsolatba kerülő orvosok, audiológusok, szurdopedagógusok,

stb. egy része információhiány, bizalmatlanság vagy egzisztenciális okok miatt elutasítja a

cochlearis implantációt.

A SINOSZ9 és a siket közösség is ellenzi a beavatkozást.

Költséghatékonysági elemzés hiányában (CI + mainstream versus súlyosan fogyatékos,

beszűkült életpályájú hallássérült) nem kap kellő hangsúlyt és anyagi támogatást az eljárás.

A cochlearis implantációs centrumok/betegek problémái:

Az implantációs centrumok (egyetemi klinikák) szűkebb értelemben vett feladata az

implantáció előtti kivizsgálás irányítása, a műtét és a posztoperatív ellátás. Ugyanakkor

számos egyéb ezzel kapcsolatos feladat is terheli a kisszámú szakembergárdát, melyet a

létrehozandó hallás- és beszédcentrum láthatna el (lásd 3. számú javaslatot). Az így

felszabaduló kapacitást az implantáció előtt álló betegekre, ill. szülőkre lehetne fordítani

(részletesebb tájékoztatás, problémák megbeszélése, stb.).

A magyarországi CI ellátás nem kiegyensúlyozott. Jelenleg általában évente egyszer

tendertárgyalás keretében az OEP-ben dől el, hogy melyik cégtől hány és milyen típusú

implantot vesznek és melyik klinika mennyit kap. Nem lehet előre tervezni, hogy az adott

évben hány és milyen implantátummal gazdálkodhatnak a klinikák, ezért előfordul

implantátumdömping és implantátumhiány is. (Az OEP 2010. áprilisi tájékoztatása szerint

jelenleg 60 db implantátum van raktáron a négy centrumban!).

Évente kb. 200 potenciálisan érintett személy van, de a várólisták hossza a nem megfelelő

szűrési hatékonyság, ismertség, tájékoztatás elégtelensége stb. miatt változó. Az

7 BAHA: Bone Anchored Hearing Aid, csonthoz horgonyzott hallókészülék

8 UNHS: Universal Neonatal Hearing Screening, magyarítva is használható: univerzális neonatális

hallásszűrés 9 SINOSZ: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

22

implantellátás is ingadozik, előfordulhat, hogy ha hirtelen sok implantátum áll

rendelkezésre, nem a költséghatékonyság, a várható eredményesség figyelembe vételével

történik az implantáció.

Bár a rendelkezésre álló legkorszerűbb implantátumok színvonala hasonló (különbség

inkább az alkatrészellátásban és az implantátummal kapcsolatos szolgáltatások – pl.

beállítás – minőségében van) a betegek sokszor igénylik az implantátumok közti

választást, melyre nem minden esetben van lehetőség.

A betegek nem mindig a forgalomban levő legújabb készüléket kapják.

Gyakran előfordul, hogy a betegek egy része a régebbi típusú készülékekre ráfizetve a

forgalmazónál becseréli az implantátum külső részét modernebb típusra, jelentős anyagi

terhet vállalva.

Előfordul, hogy egyik vagy másik fajta implantátum elfogy az egyik klinikán, miközben a

másik klinikán még található belőle. Extrém esetben előfordulhat, hogy az egyik klinikán

egyáltalán nincs már készülék, míg a másikon még jó néhány rendelkezésre áll.

A lejárt szavatosságú implantátumok cseréje esetleges – egyik cég ingyen cseréli, míg a

másik jelentős összeget kér érte.

Nem minden esetben adnak visszajelzést a cégek az eltávolított implantátumok esetében a

hiba okáról, így a garancia érvényesítése is esetleges.

Világszerte tendencia a bilaterális implantátum, melyet jelenleg még nem finanszíroz az

OEP.

Az OEP által finanszírozott terápiák pontszáma rendkívül alacsony (a pontok értéke 1,20

Ft-1,40 Ft között van): WHO

Megnevezés

Pontérték

tény

94110 Beszédtréning 1164

96002 Krízisintervenció 1157

96006 Habilitációs foglalkozás 794

96001 Komplex milieu intervenció 713

97530 Funkcionális fejlõdésterápia 656

94290 Logopédiai gyakorlat 617

94100 Beszédterápia 606

94101 Hangterápia 606

95320 Rehabilitációs képzés 495

96004 Readaptációs betegvezetés 436

93140 Hallástréning hallókészülék-viselõk számára 396

95700 Ergoterápia, felkészités otthoni életre-tanácsadás 342

94160 Rehabilitáció teljes süketség esetén 306

94161 Szájról olvasás tanítása teljes süketség esetén 306

94162 Hallástréning cochlearis implantatum esetén 306

94163 Nagyothallók beszédtanítása 306

94170 Nagyothalló tréning 295

95800 Konduktiv pedagógiai irányitott beszélgetés 259

94180 Hangtréning 258

93150 Hallókészülék rendelés 189

95660 Ergoterápia, manuális segédeszközök adaptációja 140

95290 Foglalkozás terápia 58

JAVASLAT

23

A hallásjavító implantációs műtétek hozzáférhetőségét (finanszírozását) a nemzetközi

gyakorlathoz kellene igazítani. Legyen lehetőség

a. BAHA (kb. 1 MFt)

b. Középfül-implantációs (kb. 2-3 MFt)

c. Agytörzs implantációs (kb. 5 MFt)

műtétek végzésére, valamint

d. a bilaterális műtétek is kapjanak finanszírozást.

A műtétet végző orvos a CI kiválasztását a klienssel is egyeztesse. Ha az egyéni szükségletek

miatt indokolt, a klinikák egymás között egyeztessenek az implantátumok cseréje érdekében. A

kiválasztásban a hallás- és beszédcentrum is támogassa a klienst.

Az OEP olyan tendereztetési gyakorlatot alakítson ki, amely a szükségletekhez jobban illeszkedő

CI ellátást biztosít. Nagyobb mozgásteret kellene biztosítani a klinikáknak az általuk preferált

implantátum kiválasztásában esetleg implantációs keret kijelölésével.

Az OEP tenderekkel szembeni elvárások a következők:

Folyamatos, ütemezett beszerzésre legyen lehetőség és ne kampányszerű szállítás

legyen

Statisztikai adatok alapján legyen az éves implantációs szükséglet tervezve

A közbeszerzési kiírást az OEP véleményeztesse a MACIE-vel és az implantációs

centrumokkal

A beszállítókat, a közreműködőket szakmailag értékelje és biztosítsa a minőségi, jó

színvonalú ellátást.

A CI műtétet és a készülék-beállításig terjedő feladatokat az egészségügyi ellátó rendszer egy

csomagként (műtét, készülék, készülék-beállítás - beleértve a szurdopedagógus közreműködését

is) finanszírozza. Ezen belül az OEP által finanszírozott terápiák pontszámát legalább 40%-kal

emelni szükséges az implantációs műtétet végző klinikák számára.

A javaslatok megvalósítását célzó intézkedések:

4.1. A hallásjavító műtétek finanszírozásának revideálása a korszerű nemzetközi eljárások

figyelembevételével.

Felelős: EüM, OEP

Határidő: 2011. április 1.

Várható előny: Korszerűbb ellátás biztosítása a hallássérültek számára.

Feltétel: Többlet anyagi forrás biztosítása.

4.2. A cochlearis implantációs program racionalizációja (tendereztetés versus egyéni klinikai

keret). A tendereztetés előkészítése során az igényfelmérés és a rugalmasabb készülék kiszolgálás

biztosítása érdekében a civilszervezetek és a szakmai szervezetek bevonása.

Felelős: EüM, OEP

Határidő: 2011. szeptember 1.

Várható előny: Egyéni igények kielégítése, nagyobb elégedettség (mind klinikai szinten, mind a

betegek vonatkozásában), a CI gazdálkodás javítása.

24

4.3. A cochlearis implantáció egy csomagként történő finanszírozása (műtét, rehabilitáció,

beállítás)

Felelős: EüM, OEP

Határidő: 2011. december 1.

Várható előny: Nagyobb költséghatékonyság, betegelégedettség

Feltétel: Többlet anyagi források biztosítása szükség szerint

5. JAVASLAT: HALLÁSSEGÍTŐ, -JAVÍTÓ ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA ÉS

TÁMOGATÁSA


25

Az egészségügyben diagnosztizált hallássérült betegek hallókészülék ellátása nem mindig

optimális. Okai:

A diagnosztizáló egészségügyi szerv nem mindig tájékoztatja a beteget, hogy hol lehet

beszerezni a számára optimális/ideális készüléket.

A beteg nincs megfelelően tájékoztatva arról, hogy a saját hallássérüléséhez mely

hallókészülékek nyújtanak megoldást, és a különböző hallókészülékek milyen támogatási

szinten érhetők el.

Az OEP honlapján folyamatosan közzétételre kerülnek friss adatok, információk, mint

például

- halláskárosodás fokának megfelelő, társadalombiztosítás által támogatott

hallókészülékek teljes köre és a támogatásukra vonatkozó adatok (kis-közepes;

nagyfokútól-súlyos; és hallásmaradványos betegek részére rendelhető készülékek;

közfinanszírozás alapjául elfogadott ára, támogatás mértéke, összege stb.);

- havonta közzétételre kerülnek azok a döntések, amelyek az újonnan befogadott

hallókészülékek körét érintik (ezek a támogatotti listán jellemzően az új, korszerű

készülékeket érintik).

- SEJK (Online Segédeszköz Jegyzék) a társadalombiztosítás által támogatott

gyógyászati segédeszközöket tartalmazó katalógus,

ennek ellenére a halláskárosodásban érintettek nem tudnak erről, ha mégis, nehezen

igazodnak ki a honlapon, illetve nehezen értelmezik, nehezen tudják hasznosítani az

információt.

Leginkább a nagyon súlyos és a siketséggel határos nagyothallásra megoldást nyújtó

készülékek nincsenek fent az OEP támogatott listáján. Ennek oka, hogy kis létszámot érint,

a forgalmazóknak nem éri meg „kis ügyfélkör esetében” a készülék bevizsgálását

megfinanszírozni.

Ha a beteg eljut egy hallókészülék forgalmazóhoz, nincs garancia arra, hogy a számára

ideális készüléket kapja, mert a szolgáltatók csupán egy-két forgalmazó termékeit

biztosítják.

Gyerekek esetében nem mindegyik hallókészülék üzletben végeznek audiológiai

vizsgálatokat gyermekaudiogram alkalmazásával, így (főleg csecsemők esetében) a

beállítás pontossága bizonytalan, megbízhatatlan.

Gyerekek esetében nem mindegyek hallókészülék-forgalmazó alkalmaz szurdopedagógust,

ill. van, ahol a szülőkkel fizettetik meg ennek az extra díját.

Leginkább gyermekek esetében fordul elő, hogy készülékátadáskor elmarad a szülő

tájékoztatása a készülék használatáról, a rendszeres mérési szükségletről, konzultációról,

illetve a készülék meghibásodása esetén a lehetőségekről, teendőkről.

Meghibásodott készülékek garanciális javítása gyakran problémás.

Javítás esetén hosszú ideig tart a szervizelés, és annak idejére kevés helyen (szinte sehol)

nem adnak cserekészüléket.

Ha a készülék kiválasztása után (hordás során) derül ki, hogy még sem megfelelő, akkor

már nem lehet finanszírozottan más készüléket választani. Ez igazán a kisgyerekek

esetében probléma, hisz ott nem lehet még két hét alatt sem megállapítani, hogy az adott

készülék megfelelő-e.

26

A készülék lejártakor nincs tájékoztatva a beteg arról, hogy milyen új lehetőségek vannak,

így többször előfordult, hogy a forgalmazó a készletén lévő készüléket „sózza” rá betegre

és nem az optimális készülék kerül kiválasztásra.

Az illeszték nincs finanszírozva, amelynek 6-7 eFt az egyszeri költsége, és 1 éves korig

havonta, kéthavonta ismétlődik a kiadás. Gyakran hiába a jól beállított készülék, a

gyermek nem tudja használni, mert a szülő ezt az összeget már nem tudja megfizetni.

CI készülék ellátás problémái:

A külföldön műtött magyar állampolgárok CI eszköz ellátása nincs biztosítva, mert a

vonatkozó jogszabály ezt nem teszi lehetővé.

Nincs hivatalosan meghatározva CI kihordási idő (ahogy a hallókészülékek esetében itt is

lehetne kihordási időt meghatározni)

CI-hez kapcsolódó kiegészítők felírása, beszerzés nehézkes. Nem egyértelmű, hogy ki

(melyik orvos) írhatja fel, és sokáig kell várni a külföldi beszerzést, a forint árfolyama

miatt folyamatosan változik az ára.

CI meghibásodása esetén kevés (1-2) cserekészülék áll a rendelkezésre. Így ha ezek ki

vannak „osztva” előfordulhat, hogy hosszabb ideig CI nélkül van a hordozója.

A kevés ügyfélkört megcélzó készülékeknél, amelyek kevés forgalmat generálnak, nem éri

meg a forgalmazóknak az „egységes igazgatási szolgáltatási díj” (bevizsgálási díj)

kifizetése, amelynek következtében a hallássérültek 100%-ban finanszírozzák ezeket az

eszközöket (pl. egyes CI készülékekhez elemek, melynek éves díja 50.000-60.000 Ft)

JAVASLAT

1. Az érintettek tájékoztatását javítani kell egyrészt az OEP honlapján elérhető információkról;

másrészt segítséget kell nyújtani a szülők/hallássérült személyek számára az információk

értelmezéséhez (pl. a különböző mértékű hallásveszteségre mely termékcsoportok nyújthatnak

segítséget). Ez utóbbi feladatot a hallás- és beszédcentrumok lássák el (lásd a 3. számú javaslatot)

Felelős: OEP, hallás- és beszédcentrumok

2. A Fül-Orr-Gégészeti Szakmai Kollégiummal kerüljön egyeztetésre és szükség szerint

módosításra A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai

követelményeiről szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet és egyéb kapcsolódó joganyagok

módosítása a következő témákban:

A megfelelő készülék kiválasztása érdekében a diagnosztizálást végző egészségügyi

szervnek biztosítani kell a megfelelő készülékválasztékot. Vagy saját maga által (abban az

esetben, ha az audiológiákon van hallókészülék ellátás), vagy tájékoztatni kell a beteget,

hogy hol tudja a megfelelő hallókészüléket kiválasztani. (A készülék kiválasztása jelenleg

a forgalmazónál történik, de célszerű lenne a hallás- és beszédcentrumokban biztosítani a

feltételeket.)

A kipróbálási időszak min. 20 nap legyen, mert rövidebb időszak nem elégséges

A cserekészülék biztosítása szükséges a javítás időtartamára

27

A gyermekek esetében a készülék-beállítás szakszerűségét javítani szükséges.

A készülék kiválasztásába, beállítás folyamatába a szurdopedagógust kötelezően

vonják be.

Ahol gyermekellátás történik ott kötelező legyen a „gyermekaudiometria”

alkalmazása.

Gyakrabban hívják vissza a hallássérült gyerekeket a megfelelő beállítás érdekében.

A gyógypedagógus jelezzen vissza a többi szakembernek a készülék beállítás

megfelelőségével kapcsolatban, legyen szakmai együttműködés.

Gyermekek esetében az illeszték ingyenességének visszaállítása.

Felelős: Egészségügyi Minisztérium


3. Biztosítani szükséges, hogy az OEP listára az alacsony forgalmat generáló eszközök is

felkerülhessenek (pl. CI-hez szükséges elemek). Ennek érdekében javasoljuk átgondolni az

„egységes igazgatási szolgáltatási díj” rendszerét, mértékét.



4. Az adó-vevő készülékek kerüljenek be a támogatott eszközök körébe (ez az akadálymentesítés

része is), a hallás- és beszédcentrumok kölcsönözzék ezeket.

Felelős: Oktatási Minisztérium


5. Biztosítani szükséges a külföldön implantált magyar állampolgárok ellátását is, ennek

érdekében A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

végrehajtásáról szóló 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet 8.§ (4) bekezdését módosítani szükséges.



6. Rögzíteni szükséges a CI beszéd processzor kihordási idejét. Ajánlott időtartam: 5 év

Felelős: OEP


7. Az ellátás folyamatos biztosítása, a tapasztalatok megosztása, a problémák észlelése és kezelése

érdekében rendszeres kapcsolattartásra, tájékoztatásra, hatékonyabb információáramlásra van

szükség a különböző szervek között (EüM, OEP, Szakmai Kollégium, érdekképviselet). A

koordináló szerepet a jövőben a hallás- és beszédcentrumok lássák el (lásd a 3. számú javaslatot)

6. JAVASLAT: A HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEK KÉPESSÉGVIZSGÁLATÁNAK

MÓDOSÍTÁSA


28

A hallássérültek speciális nevelésre vonatkozó jogosultságát a Közoktatási tv. és a 14/1994. (VI.

24.) MKM rendelet értelmében a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

(továbbiakban: HOSZB) állapítja meg10

. A rendelet a hallássérült gyermekeket egységesen kezeli

a más speciális nevelési igényű gyermekekkel.

A HOSZB a jelenlegi gyakorlat szerint a családtól bekéri az egészségügyi zárójelentést, az

audiológiai leletet, a hallókészülékes kiskönyvet, továbbá pedagógiai véleményt, és ezen

dokumentumok birtokában megállapítja (vagy kizárja) a speciális nevelési igényt.

Korai fejlesztésben való részvételre vonatkozó jogosultságot szintén a HOSZB állapítja meg. A

vizsgálathoz és az ügymenethez szükséges várakozási idő kb. 2 hónap, ami ebben az időszakban

még súlyosabban érinti a hallássérült gyermeket.

A korai tanácsadást végző intézmények elvileg nem kötelesek elkezdeni a munkát a HOSZB

szakértői véleménye nélkül, és ha elkezdik, akkor sem kapnak a munka után normatívát. Azoknál

a gyermekeknél, akiknél a hallássérülésre korán fény derül, felesleges a HOSZB szakértői

javaslatára várni, ezeknek a gyermekeknek ugyanis már az orvosi diagnózis alapján biztosítható

lenne a korai fejlesztés a minimális óraszámban. (A hallássérült gyermek 0-3 éves, ill. 3-5 éves

koráig egyénileg minimum heti 2 ill. 4 órában, csoportosan legalább heti 4 ill. 6 órában határozzák

meg korai fejlesztés óraszámát.)

A mai gyakorlat szerint a gyermeket a HOSZB országos szinten vizsgálja. A sokszor hosszas

utazás, az idegen környezet és a vizsgálatra szánható idő korlátozottsága miatt a gyerekek

feszültek és kimerültek, így nem lehet szakmailag megalapozott vizsgálatot végezni. További

probléma, hogy a HOSZB sok esetben nem veszi figyelembe a szülő és a családdal foglalkozó

szakember véleményét, kizárólag saját megfigyeléseire támaszkodik.

A HOSZB a szülő számára nem nyújt valós orientációt, mert felhívja ugyan a figyelmet a

fejlesztés szükségességére, de nem foglalkozik kellően a szülővel, nem magyarázza el a korán

elkezdett fejlesztés fontosságát, az elmaradás káros következményeit nem tárja fel, nem ad

konkrét javaslatokat, telefonszámokat, stb.

JAVASLAT

1. A korai fejlesztésre való jogosultság megállapításánál a hallássérült

csecsemők/kisgyermekek minél könnyebben jussanak hozzá a korai fejlesztéshez. Ennek

érdekében:

10 Munkacsoportunk működésével egy időben folyamatban van a pedagógiai szakszolgálatokról

szóló új, 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet kiadása

29

Az audiológus szakorvos diagnózisa jogosítsa fel a gyermeket a korai fejlesztésben való

részvételre, és a korai fejlesztést végző szolgáltató (hallás- és beszédcentrum/EGYMI/korai

fejlesztést végző intézmény) attól a pillanattól kapja meg a szükséges finanszírozást a minimális

óraszámra, ahogy a gyermek az orvosi diagnózis birtokában bekerül a korai fejlesztő programba.

Abban az esetben legyen szükség (a szülő, vagy annak beleegyezésével a szakember) a HOSZB

véleményére, amikor a korai ellátást végző szakember vagy a család megítélése szerint a

minimális fejlesztési óraszám nem elegendő.

A korai fejlesztés helyszínét a szülő választhassa ki az audiológustól (vagy a hallás- és

beszédcentrumban) kapott tájékoztató alapján. Amennyiben nem talál a környezetében megfelelő

korai fejlesztő szakembert, úgy a hallás- és beszédcentrum szakemberei legyenek segítségére a

megfelelő szakember megtalálásában (lásd 2. és 3. számú javaslatot is)

2. Azok a gyerekek, akik megfelelnek a többségi oktatás követelményeinek, külön vizsgálat

nélkül jussanak el az általuk választott többségi oktatási intézménybe. Speciális esetekben az

erre felkészült HOSZB támogassa az intézményválasztást.

Ha a gyermekkel foglalkozó pedagógus (3 éveseknél: korai fejlesztő pedagógus, 6 éveseknél

óvónő) a gyermeket arra érettnek ítéli meg, a gyermek külön bizottsági vizsgálat nélkül járhasson

olyan többségi intézménybe, amely alapító okirata szerint felkészült a hallássérült gyermekek

fogadására. Az ilyen, többségi oktatásra érett gyermekek norma szerint (heti két óra)

szurdopedagógusi segítségre legyenek jogosultak.

A modern hallásjavító eljárásoknak köszönhetően a hallássérült gyermekek jelentős része képes a

többségi oktatási intézményekben tanulni. Hasonlóan az egészséges gyermekek iskolaérettség-

vizsgálatához, a hallássérült gyermekekről is meg tudja mondani az óvodapedagógus, hogy a

gyermek képes lesz-e a többségi iskola elvárásainak megfelelni. A tapasztalatok alapján azonban

ezek a gyerekek is igényelnek szurdopedagógiai segítséget, amit normaszerűen célszerű

megállapítani.

Szakértői javaslat készítésére a HOSZB-nál abban az esetben van szükség:

ha a gyermekkel foglalkozó szakemberek vagy a szülők úgy látják, hogy a normaszerűen

megítélt fejlesztés nem elégséges, vagy a gyermek nem fejlődik megfelelő ütemben a

többségi intézményben;

Ha a gyermekkel foglalkozó korai fejlesztő pedagógus, vagy az óvónő a gyermeket nem

tartja érettnek a többségi intézményben való nevelésre, ill. az iskolaérettség

megállapításánál a szülők, a gyógypedagógus és óvodapedagógus között nincs egyetértés

(bármilyen relációban).

A vizsgálatok helyszíne a gyermek a saját közege (óvoda/iskola) legyen a szakértő vélemény

megalapozott kialakítása érdekében.

1. és a 2. pont megvalósítását célzó intézkedések: A HOSZB működését leíró miniszteri rendelet módosítása a korai fejlesztésre vonatkozó

jogosultság-megállapítás tekintetében.

Felelős: OKM

30

Erőforrás: szakértői kör


A szakértői és rehabilitációs bizottság működésével kapcsolatos bürokratikus elemek

mérséklése

A valós problémát jelentő esetek érdemi, hatékonyabb kezelése.

A szakértői bizottság működésével kapcsolatos ügyfél elégedettség növekedése.

31

7. JAVASLAT: AZ INTEGRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEINEK JAVÍTÁSA


A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az 1993-as Közoktatási törvény óta a

speciális oktatás választható alternatívája. Az elmúlt évtizedben erőteljesen növekedett az

integráció aránya, mely – bár nem azonos mértékben -, de a sajátos igényű gyermekek, tanulók

több mint 50%-át érinti. A 2007/2008-as tanévben az általános iskolába járó tanulók száma

811.405 fő volt, közülük 57.931 fő (7%) volt a gyógypedagógiai oktatásban részesülők száma,

akik közül integráltan 32.719 fő (56,5%) tanult.

A hallássérült gyermekek a sajátos nevelési igényű csoportok közül a „jól integrálható”

kategóriába tartoznak. A 2007/08-as tanévben összesen 1584 fő hallássérült gyermek vett részt a

közoktatásban (forrás MKM), közülük a hazai szegregált intézményekben 610 fő (38%),

integráltan pedig 62% tanult (Perlusz – Csányi – Bodorné,2007).

2008/2009-as tanévben az intézmények összesen 1983 hallássérült gyermeket jelentettek a

közoktatási tájékoztató alapján. Integráltan 1050 hallássérült gyermek tanult (53%), speciális

intézményben pedig 933 fő. Közülük 661 fő nagyothalló, vagy siket, a többiek hallássérüléséhez

egyéb fogyatékosság is társul.

Az 1993-as Közoktatási törvény a gyógypedagógiai nevelésben résztvevő gyermekek/ tanulók

számára olyan pozitív diszkriminációs intézkedéseket tartalmaz, melyek egyrészt a speciális

szükségletek kielégítését, másrészt a többségi intézmények fogadókészségének növelését

célozzák. A hallássérült gyermek után járó ingyenes többletszolgáltatások a következők:

az ellátó intézmény emelt összegű normatív támogatást kap a tanuló után

a hallássérült tanuló a csoport/osztály létszámába két, ill. három főként számítható be

ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás a szakértői véleményben foglaltak szerint a

tanuló számára (ún. habilitatív-rehabilitatív célú óra)

szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása (ún. utazó-

gyógypedagógussal is megoldható)

sajátos követelmények támasztása (differenciált követelmények „a Sajátos nevelési

igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 2/2005. (III. 1.) OM rendelet alapján)

felmentések biztosítása egyes tantárgyak, tananyagrészek tanulása, ill. értékelése alól

segédeszközök használatának biztosítása pl. a dolgozatok, vizsgák során

lehetőség a számonkérés formájának megválasztására (pl. szóbeli vizsga helyett

írásban, írásbeli helyett szóban teljesíti a vizsgakötelezettségét a hallássérült tanuló).

Az integrált oktatás–nevelés aktuális hazai helyzetét általánosan jellemzi, hogy míg a sajátos

nevelési igényű gyermekek integrációja folyamatos növekedést mutat, addig a jogi és tartalmi

szabályozás nem reflektál a gyakorlatban megjelenő problémákra. A legfontosabb

ellentmondásokat az alábbiakban fogalmazhatjuk meg:

Általánosan alulfinanszírozott az integrált oktatás rendszere. A tanulók után járó emelt

összegű normatíva – bár ösztönzően hat a sajátos nevelés igényű tanulók oktatásának,

nevelésének felvállalására, – nem elégséges az optimális feltételek biztosítására. A

helyzetet nehezíti a szakember ellátottság területi egyenetlensége is. Ezért a hallássérült

tanulóknak járó habilitatív – rehabilitatív célú órák megtartása esetenként nem szakirányú

32

végzettségű gyógypedagógus által, nem a szakértői véleményben javasolt gyakorisággal és

időtartamban, illetve nem a megfelelő helyszínen történik. E tény negatívan befolyásolhatja

az integrált oktatás–nevelés eredményességét, illetve jelentős esélycsökkentő tényező az

érintett tanulók számára.

A tanulók számára ingyenesen biztosítandó habilitatív/rehabilitatív órákon túl az integrált

oktatás–nevelés szereplőinek, a befogadó környezetnek a felkészítése, folyamatos szakmai

támogatása is esetlegesen valósul meg. Ez az integrációt segítő szolgáltatók és a befogadó

intézmények közötti aktivitáson, együttműködésen, bizalmon alapul. Sajátos - de egyre

gyakoribb - esetet jelent, amikor a befogadó intézmény önerőből oldja meg a sajátos

nevelési igényű gyermekkel kapcsolatos integrációs feladatokat. Problémát jelent, hogy sem

az Irányelv, sem a Közoktatási törvény nem nevesíti konkrétan az integrációt segítő

gyógypedagógus (utazó pedagógus) tevékenységfajtáit (pl. osztálytársak felkészítése,

részvétel szülői értekezleten, team-tanítás, stb.), mely a jogszabályok eltérő értelmezéséhez,

az integrált hallássérült gyermekek ellátásának egyenetlenségeihez, finanszírozási és

óraterhelésbeli elszámolási nehézségekhez és eltérő szakmaiságú megoldási módokhoz

vezet (lásd Irányelvek 1.7.c., illetve 1.5.a-g.). Bár a Sajátos nevelési igényű gyermekek

óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet módosítása éppen elfogadás alatt áll,

- ismereteink szerint - a tervezett módosítások nem érintik ezt a problémakört. A vázolt

probléma eredményeképpen az integrációban résztvevő többségi pedagógusok és

intézmények különböző mértékű és minőségi szolgáltatásokhoz jutnak hozzá, mely

felkészültségüket és hozzáállásukat jelentős mértékben befolyásolhatja. Ugyanakkor ezen

tevékenységek az integrációs folyamat eredményessége szempontjából gyakran

hangsúlyosabbak, mint a sajátos nevelési igényű gyermekek- tanulók egyéni megsegítése.

A hallássérült tanulók számára a sajátos követelmények támasztása „a Sajátos nevelési

igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai oktatásának irányelve 2/2005. (III. 1.) OM rendelet alapján történik. Ugyanakkor a

dokumentum - véleményünk szerint - nem ad elégséges, konkrét támpontot a többségi

pedagógusok számára a sajátos követelmények megállapításához, mely nehezíti, esetenként

akadályozza a helyi tantervek e szempontú megalkotását, átdolgozását, illetve a tanulók

értékelését.

A hazai iskolák versenyképessége, e szempontú eredményessége, és piacképessége valamint

az integrált oktatás–nevelés vállalása ellentmondásokkal terhes. Ezt fokozza a 2001-óta

évenként lefolytatott (utoljára 2009-es), Országos kompetenciamérésen való eredményes

szereplés igénye. A sajátos nevelési igényű, ezen belül a hallássérült tanulók esetenként

gyengébb eredményei leronthatják az intézményi átlagokat, mely negatívan befolyásolhatja

az intézmények megítélését, a jelenlegi és potenciális iskolahasználók véleményét. Jobb

megoldás híján az intézmények nem veszik figyelembe e tanulók mérési eredményeit az

átlagok számításánál. A helyzet fonáksága éppen abban ragadható meg, hogy az integrált

oktatás – nevelésre vállalkozó intézmények sajátos nevelési igényű tanulókkal való többlet

foglalkozását, az ún. hozzáadott értéket a mérés nem veszi figyelembe, nem honorálja.

JAVASLAT

33

Link kü ldés

1. A hallássérült tanulók számára járó habilitatív – rehabilitatív célú óráknak, a szakértői

véleményben foglaltak szerinti megtartása érdekében szükséges az alábbi feltételek

biztosítása:

E célra kialakított, a sajátos nevelési igényű tanulók számához és a velük kapcsolatos

tevékenységekhez megfelelő fejlesztő helység biztosítása. Bár a 11/1994. (VI. 8.) MKM

rendelethez készített, a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és

felszereléséről szóló 7. számú melléklet előírja a fogyatékos gyermeket nevelő óvodában,

illetve általános iskolában a logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba kialakítását,

azonban ez a gyakorlatban gyakran nem, vagy nem az érintett tanulók létszámához, sajátos

igényeihez igazodóan valósul meg.

Az említett eszközlista felülvizsgálatát látjuk szükségesnek a rajta szereplő további eszközök

szempontjából is, pl. fénymásoló berendezés kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek

oktatás – nevelésének elősegítésére.

Amennyiben az integrációt segítő tevékenység utazótanári ellátás révén valósul meg, ehhez

szükséges a megfelelő közlekedési feltételek (személygépkocsi) biztosítása. Ennek révén

kezelhetővé válik az ellátást biztosító szakember és az ellátási helyek közötti távolság és az

ennek megtételéhez szükséges többletidő, mely hozzájárul ahhoz, hogy a hallássérült tanulók a

szakértői véleményben javasolt gyakorisággal és időtartamban kapják meg a fejlesztést.

Indokoltnak tartjuk a gyógypedagógiai oktatás– nevelésben résztvevő intézmények (integrált

intézmények is) következetes beszámoltatását arról, hogy rendelkeznek-e a hallássérült

gyermekek oktatás-neveléséhez kötelező (minimális) eszközökkel.

A hiányzó feltételek és eszközök biztosítása érdekében javasoljuk pályázat kiírását.

További megoldási mód lehet az eszközkölcsönzés megszervezése, melyet megfelelő anyagi

források hozzárendelése után az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központok

működtethetnének.

A javaslat megvalósítását célzó intézkedések:

1. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez készített, a nevelési-oktatási intézmények kötelező

(minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló 7. számú melléklet felülvizsgálata,

korszerűsítése a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítandó eszközök szempontjából.

Felelős: Oktatási miniszter

Határidő: 2010. december

Erőforrás: az egyes fogyatékossági területekhez értő szakértői kör

2. Országos felmérés az oktatás – nevelési intézmények körében a sajátos nevelési igényű tanulók

számára biztosítandó eszközök hozzáférhetőségéről, a közoktatási ellátás feltételeinek

biztosításáról

Felelős: FSZK


Erőforrás: az egyes fogyatékossági területekhez értő szakértői kör, projektmanager,

statisztikus

http://www.okm.gov.hu/cikk-kuldes?metadataID=5078882

34

3. Eszközbeszerzési (gépjármű is) pályázat kiírása pl. Uniós pályázati forráshoz kapcsolódóan a

sajátos nevelési igényű gyermekeket/tanulókat ellátó intézmények, illetve szolgáltatók

(EGYMI) számára.

Felelős: FSZK, NFÜ

Határidő: 2011. március

Erőforrás: az egyes fogyatékossági területekhez értő szakértői kör, projektmanager,

közbeszerzési szakértő, stb.


Racionálisabb forrásfelhasználás (csak indokolt eszközök beszerzése, ezek használatának

ellenőrzése). A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása feltételeinek optimalizálódása,

eredményesség és elégedettség növekedés.

Feltételek: többletforrás biztosítása.

2. Az integrált oktatás–nevelés szereplőinek, a befogadó környezetnek a felkészítése,

folyamatos szakmai támogatása érdekében javasoljuk, hogy:

az integrációt segítő gyógypedagógusok (utazótanár) kötelező óraszáma a jelenleginél

flexibilisebben, ugyanakkor országosan egységesen legyen megtölthető feladattal. A heti 21

kötelező óra helyett javasoljuk heti 16 órában meghatározni a kötelező kontakt

óraszámot, mivel a gyermekkel eltöltött kontakt órákon és a felkészülésen túl, az egyéb

feladatokat (pl. utazás, tanácsadás, szülőkkel való foglalkozás, a pedagógus támogatása,

implant beállítás, stb.) is el kell látnia.

az integráció kezdetén a befogadó intézmény kapjon ún. kezdő csomagot, amely segíti a

szakmai felkészülést és támogatást biztosít (pl. differenciáló és sérülésspecifikus módszerek,

jó gyakorlatok bemutatása videó felvételeken, stb.)

az integrációt segítő szakmai szolgáltatók (EGYMI) szakszolgálati tevékenysége mellett

(gyerekre irányul) a szakmai szolgáltatások (az integráció többi szereplőjére irányul)

volumenének és színvonalának növelését, erre vonatkozóan minimális követelmények

meghatározását (pl. mentorálás, műhelymunka, érzékenyítő program pedagógusok /

osztálytárs-szülők számára, továbbképzések, szaktanácsadás, fecske-tábor, stb.).


1. A 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról Harmadik részének (A vezetők és a beosztott

pedagógusok kötelező óraszáma) módosítása. A törvény megváltozik 2010. 05. 01.-én, arról

nincs információnk, hogy a változtatások érintik-e ezt a területet.


Határidő: 2011-es tanévtől kezdődően.

2. Az integrált nevelést segítő szolgáltatásokat biztosító intézmények gyógypedagógusainak

munkaköri leírásait módosítani szükséges a fentebb vázolt és a közoktatási törvényben

meghatározott koncepció szerint.

Felelős: EGYMI vezetői


35

3. Az integrált nevelésre vállalkozó közoktatási intézmények számára szakmai és szervezeti

működést érintő felkészülést és támogatást biztosító kezdő csomag összeállítása és eljuttatása.

Felelős: Oktatási miniszter, Oktatási Hivatal

Határidő: összeállítás 2011. május, eljuttatás 2011. szeptember

4. Az integrációt segítő szakmai szolgáltatók (EGYMI) szakmai szolgáltatásainak növelése, erre

vonatkozó minimális követelmények meghatározása.

Felelős: Oktatási miniszter minimális követelmények meghatározása, EGYMI vezetői


Erőforrás: EGYMI szakemberei

Várható előny:

Az integrált nevelést segítő gyógypedagógusok magasabb színvonalú feladatellátása a helyi

igényekre történő reagálással.

A befogadó többségi intézmények jobb színvonalú felkészülése az integráció vállalására, az

ismeretek nyújtásával a bizonytalanságérzés és a negativisztikus attitűdök csökkentése.

A szakmai szolgáltatások bővülésével a szolgáltatások színvonalának növekedése és az országos

egyenetlenségek kiküszöbölése.

Feltételek: Humán-erőforrás biztosítása a szakmai szolgáltatások bővítéséhez.

3. A hallássérült tanulókkal szemben támasztható sajátos követelmények érvényesülése

érdekében szükséges, hogy a többségi pedagógusok és gyógypedagógusok együttműködjenek

a tanulók teljesítményének, illetve önmagukhoz mért teljesítményének értékelésében.

Ennek megvalósulása érdekében javasoljuk a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 2/2005. (III. 1.) OM

rendelet módosítását, erre vonatkozó információkkal történő kibővítését.


Határidő: 2011. május

Várható előny: A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének egységesebbé válása, az ezzel

kapcsolatos bizonytalanságok csökkenése.

4. A sajátos nevelési igényű tanulók részvételét és eredményeinek beszámíthatóságát az

Országos kompetenciamérések eredményeibe meg kell oldani.

Ehhez szükséges:

1. Olyan korrekciós tényező megalkotása, mely a mérési eredményeket e tanulók esetében a

hozzáadott értékkel együtt veszi figyelembe;

Felelős: Oktatási Hivatal


Erőforrás: az egyes fogyatékossági területekhez értő szakemberek, mérés-értékelési

szakember

36

2. Szabályozni, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók az Országos kompetenciamérések során is

élhessenek a közoktatási törvényben biztosított kedvezményekkel (pl. meghosszabbított idő,

segédeszközök használata, írásbeli helyett szóbeli, stb.)



Várható előny:

A befogadó intézmények számának növekedése, várhatóan az „elit” intézmények nyitása az

integráció irányába.

A sajátos nevelési igényű tanulók egyenlő részvétele és esélyegyenlősége jobb biztosíthatósága.

37

8. JAVASLAT: FELNŐTT HALLÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK HABILITÁCIÓJÁNAK,

REHABILITÁCIÓJÁNAK SEGÍTÉSE


A tanköteles koron túli, felnőtt hallássérült személyek számára nyújtandó komplex rehabilitációs

szolgáltatások rendszere hazánkban meglehetősen hiányos, amely gátolja esélyegyenlőségük,

önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételük megvalósulását. A rehabilitációs

folyamat elemei közül különösen hiányoznak a mentálhigiénés, oktatási, képzési és

gyógypedagógiai terápiás lehetőségek, amelyeknek célja a fogyatékos személy képességeinek

fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének

elősegítése.

Ez a helyzet különösen élesen vetődik fel a hallásukat felnőttkorban (pl. baleset, trauma, betegség,

gyógykezelés következtében) elveszítő személyek esetében. Ugyanakkor A fogyatékos személyek

jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (IV. fejezet 19., 21.§),

kimondja a hallássérült személyek rehabilitációhoz való jogát, amelyet az új Országos

Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési

tervéről szóló 1062/2007. (VIII. 7.) számú Korm. határozat bont konkrét kormányzati feladatokra

(Melléklet 2. és 3. pontja).

A felnőtt korú hallássérült személyek számára a beszéd fejlesztését, megtartását, a megmaradt

hallásképesség kihasználását, illetve a szájról olvasási készség fejlesztését célzó programok és

szolgáltatások csak csekély számban állnak rendelkezésre, illetve ezek általánosságban nem

finanszírozottak. Csak alkalmanként találkozhatunk olyan, elsősorban pályázati úton támogatott

kezdeményezésekkel, mely a célcsoport számára kínál – határozott időre szóló – lehetőséget.

Kevés az életkorilag adekvát fejlesztőeszköz, program, illetve kevés az olyan – elsősorban

szurdopedagógus, logopédus – szakember, aki a célcsoport terápiás igényeinek kielégítésében

gyakorlott. A célcsoport életkori jellemzőit figyelembe vevő, önálló gyakorlásra is lehetőséget adó

eszközök (szoftverek, gyakorlóanyagok) hiányoznak és nincs a gyakorlásra megfelelő helyszín

sem a jelenlegi ellátórendszerben.

JAVASLAT

A tanköteles koron túli, felnőtt hallássérült személyek számára nyújtandó komplex rehabilitációs

szolgáltatások körét ki kell bővíteni a beszéd fejlesztését, megtartását, a megmaradt

hallásképesség kihasználását, illetve a szájról olvasási készség fejlesztését célzó programokkal.

Ehhez szükséges az állami finanszírozás biztosítása, annak érdekében, hogy a kommunikációs

akadálymentesítés a jelnyelvet használókhoz hasonlóan e csoport számára is biztosítva legyen.

A szükséges szolgáltatások jellege, célja részben hasonló, mint a felnőttkorban látásukat vesztett

személyek elemi rehabilitációja, mivel az elemi rehabilitáció ennél a célcsoportnál is értelmezhető,

jogos.

A fenti szolgáltatások biztosítására javasoljuk a feladat hozzárendelését a hallás-, és beszéd

centrumokhoz, ahol ennek infrastrukturális feltételeit (fejlesztő helyiség, önálló gyakorlásra

38

lehetőséget adó számítógép-park, multimédiás szoftverek, gyakorlóanyagok, eszközkölcsönzés,

stb.) szükséges megteremteni.

A hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógusok továbbképzését célzó szakirányú

továbbképzési programban markánsan meg kell jeleníteni a célcsoporttal kapcsolatos ismereteket,

elsősorban a felnőtt korúak tanulásának jellemzőit, a gyógypedagógiai rehabilitáció életkor

specifikus lehetőségeit, az eszközök/programok megismertetését.

Szükséges olyan tan-, illetve terápiás gyakorlóanyagok fejlesztése, mely az érintett célcsoport

sajátos igényeit, szükségleteit figyelembe véve elsősorban az irányított önálló tanulást, gyakorlást

teszi lehetővé. Mivel ilyen típusú anyagok, anyag–kezdemények már – korlátozott számban –

rendelkezésre állnak, szükséges ezek rendszerezése, összefogása, a szerzői jogok tisztázása és

szabad felhasználásának biztosítása.


1. A felnőtt hallássérült személyek gyógypedagógiai habilitációjának, rehabilitációjának beépítése

a szakmai szolgáltatók (EGYMI, hallás- és beszédcentrumok) tevékenységrendszerébe, a

minimális követelmények meghatározásával.

Felelős: OKM, SZMM


2. A felnőtt hallássérült személyek gyógypedagógiai habilitációjának, rehabilitációjának

megvalósítását célzó eszköz és feltételrendszer kialakításának elősegítése, biztosítása. Előzetes

igényfelmérés.

Felelős: OKM, SZMM, FSZK

Határidő: 2011. augusztus

Erőforrás: pályázati programok

3. A hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógusok továbbképzését célzó szakirányú

továbbképzési programban a szükséges ismeretek megjelenítése (megjegyzés: a fejlesztési

munkával egy időben döntés született róla).

Felelős: ELTE BGGYK Hallássérültek Pedagógiája Tanszék


Erőforrás: szakértői kör, tanszéki oktatók

4. A már korábban fejlesztett – a célcsoportot érintő – tan-, illetve terápiás gyakorlóanyagok

rendszerezése, összefogása, a szerzői jogok tisztázása és szabad felhasználásának biztosítása.

Felelős: FSZK

Határidő: 2010

Erőforrás: tisztázandó

5. Pályázati program meghirdetése tan-, illetve terápiás gyakorlóanyagok fejlesztésére a célcsoport

számára

Felelős: OKM, SZMM, FSZK

Határidő: 2011

Erőforrás: pályázati programok

39


Magasabb színvonalú, finanszírozott, az esélyegyenlőség irányába ható szolgáltatások kialakulása,

mely elősegíti a felnőttkorú hallássérült személyek önálló életvitelének és a társadalmi életben való

aktív részvételének megvalósulását.

Jobb munkaerő-piaci pozíció biztosítása.

40

9. JAVASLAT: SZAKEMBERKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSA


Hazánkban a hallássérült személyek gyógypedagógiai ellátására a korai fejlesztéstől az

intézményes nevelés teljes spektrumán át, az élethosszon át tartó rehabilitációs feladatok ellátásáig

az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Hallássérültek Pedagógiája Tanszéke képez

szakembereket. A „Bárczi” 2000 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem karaként működik; a

Bologna-rendszerű többszintű képzési szerkezet (BA gyógypedagógiai alapképzés, MA

gyógypedagógiai mesterképzés, illetve szakirányú továbbképzések) bevezetése előtt a

gyógypedagógia tanár/terapeuta végzettség megszerzésére két szakon, nyolc félév alatt volt

lehetőség nappali és esti képzési formában. Jelenleg 8 félév alatt egy szakon (hallássérültek

pedagógiája szakos gyógypedagógus) szerezhető meg a BA szintű diploma, majd további négy

félév alatt az MA szintű végzettség.

A hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus képzés tartalma – a szakterület

fejlődésének, a nemzetközi és hazai gyakorlatnak és a társadalmi környezet kívánalmainak

megfelelően folyamatosan változik, reagál a vele szemben jelentkező igényekre. Ez elsősorban új

tantárgyak képzési programba iktatásával, illetve a gyakorlati képzés folyamatos fejlesztésével

valósul meg. A gyógypedagógus diplomát korábban szerzett szakemberek továbbképzésének útja

elsősorban a szakirányú továbbképzések rendszere, illetve a gyógypedagógiai mesterképzés

elvégzése. A jelenlegi képzési rendszerben a második szak elvégzésére csak önköltséges alapon

van lehetőség.

A Tanszék a továbbképzési igények kielégítése érdekében egy szakirányú továbbképzést

(Fogyatékosok együttnevelési /integrációs/ pedagógusa), illetve két OKJ-s képzést gondoz

(Hallásakusztikus, Jelnyelvi tolmács), illetve a Pedagógus szakvizsga megszerzésére irányuló

szakirányú továbbképzésben is részt vesz. Törvényi kötelezettség a közeljövőben a hallássérült

tanulók bilingvális oktatására is felkészíteni a terepen dolgozó, érdeklődő kollégákat, erre szintén

szakirányú továbbképzési program került összeállításra.

A hallássérültek pedagógiáját érintő aktuális tudományos, technikai és módszertani fejlesztések

megismertetése a terepen dolgozó szurdopedagógus kollégákkal elsősorban szakmai napok,

tudományos konferenciák, kisebb óraszámú (tanúsítványt adó) továbbképzések, illetve külföldi

tanulmányutak keretében valósult meg. Ezek a formák az érintettek munkája során hasznosítható

többlet tudás megszerzését eredményezték, ugyanakkor nem vezettek a fizetések növekedéséhez.

A szakterületen végbemenő óriási mértékű tudományos fejlődés, az új mérési és diagnosztikai,

illetve orvostudományi eredmények, a korai fejlesztés és integrált oktatás-nevelés elterjedése,

illetve a gyógypedagógiai gondoskodás élethosszig tartó kiterjesztése felveti a szakterületen

dolgozó korábban végzett gyógypedagógusok ezirányú továbbképzésének igényét. Mivel a

területen dolgozók továbbképzése jelentős anyagi terhet ró a képzésben résztvevőkre (képzés

költsége, utazás, szállás, stb.), valamint megterheli az őket foglalkoztató intézményrendszert is

(helyettesítések biztosítása), a továbbtanulás ösztönzése anyagi források bevonását teheti

szükségessé.

41

JAVASLAT

Link kü ldés

A hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógusok továbbképzési lehetőségeinek bővítése

olyan szakirányú továbbképzési programmal, mely megismerteti a terepen dolgozó szakembereket

a korszerű diagnosztikai és egészségügyi eljárásokkal, a hallókészülék/ CI beállítás folyamatával,

illetve felkészít a korai irányított családi nevelés és az integrált oktatás – nevelés gyógypedagógiai

feladataira, valamint az élethosszig tartó szurdopedagógiai ellátás tevékenységterületeire.

Szükséges a képzési programba beemelni olyan újnak számító további elemeket, mint a

mentálhigiénés segítés, a szülőkkel való foglalkozás, a CI-vel rehabilitált felnőttek foglalkozási-

rehabilitációjának segítése, stb.

Lehetővé kell tenni hazánkban is az érintett szakemberek számára a CI beállítás elsajátítását célzó

képzést.

A szakirányú továbbképzésen való részvétel ösztönzésére tandíj hozzájárulás biztosítása.


1. Multidiszciplináris szakirányú továbbképzési program kidolgozása, akkreditáltatása

Felelős: ELTE BGGYK Hallássérültek Pedagógiája Tanszék


Erőforrás: az egyes területekhez értő szakértői kör

2. A CI beállítás elsajátítását célzó képzési program hazai megvalósítása, megvásárlás révén, vagy

külföldi programgazda bevonásával, esetleg új képzési program kidolgozásával és

akkreditáltatásával.

Felelős: FSZK



1.3. A szakirányú továbbképzésen résztvevő hallgatók képzéséhez hozzájárulás biztosítása.

Felelős: SZMM, OKM, NFÜ



Várható előnyök: A javaslat megvalósulása révén a szakterületen dolgozó gyógypedagógusok

korszerűbb tudás birtokába jutnak, feladataikat hatékonyabban látják el, mely a hallássérült

gyermekek/felnőttek esélynövekedését eredményezi, társadalmi integrációjukat pozitív irányba

mozdítja el.

Feltételek: Többlet anyagi forrást igényel.

http://www.okm.gov.hu/cikk-kuldes?metadataID=5078882

42

3. AZ ÉRTÉKFEJLESZTÉS FOLYAMATA

1. ELŐZMÉNYEK

A mai egészségügyi ellátás és operálási módszerek, valamint technikák mellett a halláskészséget

eredményesen lehet javítani az ún. cochlea implantáció (CI) segítségével. A cochleáris

implantáció olyan hallásjavító műtéti eljárás, amely segítségével a súlyos hallássérüléssel született

gyermekeknél és hallásukat vesztett felnőtteknél jelentős hallásjavulás érhető el. Évente 10-15

ilyen műtétre kerül sor Magyarországon 4 klinikán, de a becslések szerint kb. 60-ra lenne igény.

Ez idáig kb. 600 személy esett át CI műtéten. Felnőttként és gyerekként implantáltak

létszámaránya nagyságrendileg egyenlő. Magyarországon a 60 év felettiek körében nem jellemző

a CI alkalmazása.

A sikeres habilitáció érdekében a műtétet követően hallásfejlesztésre van szükség (az elemi

képességek megtanítására, hallás tréningre), azonban még nem épült ki a szolgáltatások rendszere,

bár a klinikákon és gyógypedagógiai szolgáltatóknál már fellelhetők a szolgáltatás egyes elemei.

A „hallásra alapozó hangzó beszédet előtérbe helyező hallássérült személyeket segítő

szolgáltatási rendszer” biztosítása érdekében szükséges feladatok meghatározása érdekében az

SZMM létrehozott egy szakértőkből és érdekvédelmet ellátó civilekből álló vegyes szakmai

összetételű csoportot. A célkitűzés az volt, hogy az érintett minisztériumok (szociális,

egészségügyi, oktatási terület), ill. Kormány számára a szükséges feladatok meghatározásra

kerüljenek.

A szakmai csoport tagjai voltak:

Bulátkó Erzsébet

Dr. Juhász Péter – szakmai teamvezető

Dr. Küstel Marianna

Dr. Perlusz Andrea

Fejes Gabriella

Horváth Péter

Loványi Eszter

Nagyné Tóth Ibolya

Pálfi Zoltán

Pásztor Éva

Szőllősiné Sipos Virág

Értékes munkájukat köszönjük!

A csoport az értékfejlesztés módszertana szerint dolgozott. Az értékelemzést Fodor-Gál Valéria

CVS, PVM11

(MicroVA) értékelemző irányította.

A fejlesztésre 2010. január 19 - április 20. közötti időszakban került sor.

11

Certified Value Specialist és Professional in Value Management

43

2. AZ ELVÉGZETT FELADATOK

Az értékelemzés egy döntés-előkészítő módszer, egy szisztematikus fejlesztési eljárás, amelyet

egy vegyes szakmai összetételű team hajt végre annak érdekében, hogy meghatározza a projekt

(termék, szolgáltatás, jogszabály, eljárás, folyamat) funkcióit, és a megvalósításukhoz alternatív

megközelítéseket tárjon fel és vizsgáljon meg, annak érdekében, hogy a funkciók ellátására

hatékony és innovatív megoldásokat biztosítson.

Az értékelemzés során a szakértők:

mindig az érintettek, a felhasználók jogos igényeiből, elvárásaiból indulnak ki,

meghatározzák az igény-kielégítéséhez szükséges feladatot, funkciót, azaz elkészítik a

fejlesztés tárgyának funkcionális modelljét, folyamatát,

vizsgálják, hogy a funkciók milyen színvonalára van szükség,

keresik, hogy a megállapított funkciókat milyen hatékony megoldásokkal lehet

teljesíteni,

megállapítják, hogy az egyes funkcióteljesítési megoldásoknak mi a legkedvezőbb

kombinációja.

A módszer sajátja, hogy a munkacsoport tagjai egyenrangúak, akik demokratikusan vezetve

minden vitás kérdést szakmai érvekkel alátámasztva konszenzussal oldanak meg.

Az értékelemzés általunk is megvalósított folyamatát a következő ábra szemlélteti:

1

Előkészítés

Információs

szakasz

Funkció-

elemzési

szakasz

Alkotó

szakasz

Értékelési

szakasz

Prezentációs

szakasz

Fejlesztési

szakasz

Alkalmazási,

bevezetési

szakasz

Követés,

értékelés

VM

sztenderd

szakaszok

Tetszőleges,

járulékos

szakasz

Eredmény

OK?

Eredmény

OK?

1. szakasz - Előkészítés

2. szakasz – Értékfejlesztés (6 lépés)

3. szakasz - Utómunkálatok

Nem

Nem

Igen

Igen

1. ábra: Az értékelemzés folyamata

12

12

VALUE STANDARD and BODY OF KNOWLEDGE (Érték Szabvány és Tudástár) SAVE

International Value Society http://www.value-eng.org/about_vmstandard.php

http://www.value-eng.org/about_vmstandard.php

44

Az értékelemzés során elvégzett feladatok és azok időütemezése a következő volt:

Dátum Munkaszakasz Munka

típusa Elvégzett feladatok

2010.01.13 1. Információs

szakasz

Egyéni és

teammunka

Előkészítés

Az eddigi eredmények,

dokumentumok áttekintése

Elvárások feltárása

2010.01.19

2010.01.25

2. Funkcióelemzési

szakasz

Teammunka Az érintettek igényeinek feltárása

Igények alapján funkciók

meghatározása

A funkciók rendezése, a funkcionális

modell összeállítása

2010.02.03

2010.02.11

2010.02.19

3. Alkotó szakasz Teammunka A funkciókra új ötletek, megoldások

keresése

2010.02.23 4. Értékelési

szakasz

Teammunka Ötletek szelektálása, kiválasztása

Témacsoportok kialakítása

2010.03.19

2010.04.20.

5. Fejlesztési

szakasz

Egyéni és

teammunka

Javaslatok kidolgozása

Javaslatok egyeztetése,

összehangolása

Dokumentálás

3. ELŐZETES INFORMÁCIÓK

A team számos témába vágó információs anyagot tárt fel és ismert meg. Ezek a következők

voltak a témaköröket csak jelzés-szerűen említve:

Attitűdvizsgálat a cochleáris implantációs műtéttel kapcsolatban

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve A 0-18 éves gyermekek teljes körű,

életkorhoz kötött hallásszűréséről

Betegtájékoztató az implantról

BNO adatok

CI rehabilitáció

EGYMI szervezeti felépítése – országos és helyi

Esélyegyenlőségi jogszabálygyűjtemény

Finanszírozási modell

FOG objektív szűrés - szakmai állásfoglalások

Halláscentrum hatástanulmány

Hallássérült gyermek szükségletei

Hallássérültek közoktatási statisztikái

45

Hallássérültek szakképzése – helyzetfelmérés

Hol és mennyi OEP finanszírozott műtétet végeznek

Kódlista - esetszám

Korai intervenció felmérése - kutatás

Költséghatékonysági számítás

KSH statisztika – első diagnózis életkori csoportjai

Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete és az Egészségügyi Minisztérium levelezése

az objektív hallásszűréssel kapcsolatban

Modellszámítás

Műtéti költséglista

Programbeszámoló

SNI statisztika

Statisztika a jelnyelvi tolmácsot használók számáról

Útmutató nagyothalló gyermekek, tanulók együttneveléséhez - módszertani útmutató

Védőnői hallásszűrések

4. IGÉNYELEMZÉS

Az értékelemzés eljárása szerint a rendszerben érintett valamennyi szereplőt, mint igénykeltőt

azonosítottunk, majd egyenként feltártuk az igényeiket.

Igénykeltő csoportok (akiknek igénye, elvárása van a hallásra alapozó hangzó beszédet

előtérbe helyező hallássérültek számára nyújtandó szolgáltatásokkal kapcsolatban)

1. Gyerek

2. Család

Szülő

Testvérek

3. Felnőtt

4. Szakember

Egészségügyi

Háziorvos, házi gyermekorvos

Kórházi gyermekorvos

Fül-orr-gégész

Szülész-nőgyógyász

Minden olyan szakorvos, akinél a betegség/kezelés hallássérülést okozhat

Audiológus

Védőnő

Gyógypedagógus

Logopédus

Szurdopedagógus

Többségi pedagógus: óvónő, tanító, tanár

Pszichológus

5. Szegregált intézményhálózat, EGYMI

6. Befogadó, integráló oktatási intézmények

46

7. Környezet

8. Minisztériumok: SZMM, OKM, EüM

9. Kórházak, egészségügyi intézmények

10. Gyógyászati segédeszköz-forgalmazók, szervizek

11. OEP

12. Szakemberképző intézmények

13. Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

14. Fenntartók: Önkormányzati, egyházi, magán, alapítványi

15. Érdekvédelem, civilszféra

Igények

A hallásra alapozó hangzó beszédet előtérbe helyező hallássérült személyeket segítő

szolgáltatási rendszerrel kapcsolatban

Gyerek

1. Jól érezze magát

2. Úgy kezeljék, mint az egészséges gyereket

3. Részt tudjon venni ugyanazokban a tevékenységekben, mint a többi gyerek

4. Elfogadó környezetben éljen

5. Hallását tekintve ne különbözzön másoktól

6. Tudjon a többiekkel beszélni, jól beszéljen

7. Ne nyúzzák, szép legyen az eszköz

8. Gyerekbarát környezetben foglalkozzanak vele

9. Barátságosan bánjanak vele

10. Minél kevesebb alkalommal kelljen elmenni a kezelésekre, foglalkozásokra

11. Működőképes, korszerű, jól beállított készüléket kapjon

12. Ne csúfolják

Szülő

13. Közel, helyben legyen az ellátás

14. Minél hamarabb felismerjék a gyereknél a problémát

15. Kapjon szűrővizsgálatot a gyerek

16. Korrekt, helyzethez illő tájékoztatást és megoldási javaslatot kapjon

17. Egyértelmű, közérthető információt kapjon

18. Megfelelő környezetben kapja meg az információt

19. Rendszeresen kapjon tájékoztatást a folyamat során

20. Egy helyen és gyorsan tudja elintézni az ügyeket

21. Ne kelljen sokat várni

22. Olyan szakemberrel találkozzon, akivel bizalom teli kapcsolatot tud kialakítani

23. Sorstársakkal találkozhasson (pl. hallássérült gyerekek szüleivel)

24. Szülői szervezet tagja lehessen

25. Kiadásaihoz kapjon támogatást

26. A probléma megoldásához kapjon segítséget, támogatást

27. Legyen lehetősége választásra

47

28. Kapjon a feladatok megoldásához szervezési segítséget

29. A lehetőségeiről, feladatairól tájékoztassák

30. Legyen lehetősége folyamatosan segítséget kérni

31. Rendesen bánjanak a gyerekével

32. Fejlesszék a gyerek hallását és beszédét

33. Partnerként kezeljék a szakemberek

34. Ne rokkanjon bele a feladatokba, a helyzetbe

35. Jól halljon a gyerek, kialakuljon a beszédkészség

36. Ne szakadjon ki a gyerek a családból

37. Jusson idő a családra, a többi gyerekre, párkapcsolatra

38. A hallókészülékek használatát megismerhesse

39. Kompetens szakemberek foglalkozzanak a gyerekkel (pl. logopédus vs. szurdopedagógus)

40. Legyen helyben kompetens szakember

41. Legyen gyermek audiológiai hálózat

42. Legyen lehetőség a döntés módosítására (CI műtét után)

43. Nehézségek, akadályok esetén a szakemberektől kapjon megfelelő segítséget

44. Egyik lépésből a másikba kötelező legyen az átadás

45. A hallásvizsgáló központ ne egy helyen legyen, hanem az országban több helyen

46. Az egészségügyi diagnózis alapján lehessen az ellátásokra jogosultságot kapni, ne kelljen

külön bizottság elé menni

47. Életszakaszokban állandóság legyen a fejlesztők személyében

48. Kapjon tájékoztatást arról, hogy az oktatási intézmény hogyan használja fel a normatívát, mit

tesz a gyerekért

49. Közelben legyen integráló oktatási intézmény

50. A pedagógusnak pozitív, befogadó szemlélete legyen

51. Legyen lehetőség a legjobb készülék kiválasztására (megfelelő próba után legyen

véglegesítve)

52. Független és jó audiológiai ellátás legyen

53. A jövőről kapjon információt – mik a lehetőségek, milyen eredmények várhatók

Testvérek

54. Rá is figyeljenek, ne kerüljön háttérbe

55. Részt vehessen ő is a foglalkozásokon

56. Ne csúfolják azért, mert hallássérült a testvére

57. Ismerhesse, legyen információja arról, hogy milyen probléma van a testvérénél

Hallássérült felnőtt

58. Pszichológusi támogatást kapjon

59. Döntéshez kapjon segítséget

60. Korrekt információkat kapjon

61. Fejlesztést kapjon

62. Olyan fejlesztési eszközök legyenek, amivel önállóan tud gyakorolni

63. Legkorszerűbb eszközöket kapja meg, legyen lehetőség a cserére

64. Legalább uazt az ellátást megkaphassa, mint amire a gyerekellátásnál lehetőség van

48

65. Önálló életet élhessen – ehhez szükséges eszközök álljanak rendelkezésre (pl. tűzriasztó,

babasírást jelző, ébresztő, stb.)

66. Kapjon segítséget a munkaközvetítésre, pályaorientációhoz (témahatár!)

67. Párkapcsolat, szabadidő eltöltéséhez, konfliktuskezeléshez kapjon tanácsadást

68. Tanuláshoz, vizsgához kapjon speciális segítséget

69. Ismerhesse, gyakorolhassa a jogait

70. Genetikai tanácsadást kapjon

71. A különböző helyzetekben kapjon segítséget a kommunikációhoz

72. Lásd még a gyermeknél/szülőnél felsorolt igényeket

Háziorvos, házi gyermekorvos

73. Ne zaklassák kérdésekkel

74. Legyen egy olyan háttér ellátó rendszer, ami kiszolgálja

75. Meggyőződhessen arról, hogy a gyanú alapos-e

76. Részt vehessen továbbképzéseken

77. Információja legyen a lehetőségekről

78. Fizessék ki az általa nyújtott szolgáltatásokat

79. Eszközei megfelelőek legyenek

80. Legyen információja a hallássérült gyerek speciális igényeiről, fejlődéséről, ellátási

lehetőségeiről, a vele való kommunikációról

81. A szülővel való kommunikációhoz kapjon segítséget, tudja, hogyan kezelje

82. Legyen lehetősége, eszköze a szülő nem megfelelő hozzáállása esetén beavatkozásra

Kórházi gyermekorvos (újszülöttnél, gyerekbetegségek esetén)

83. Ki tudja szűrni a hallássérülést (eszköz, protokoll, finanszírozás)

84. Tudjon kommunikálni a hallássérült gyerekkel

85. Szülővel a kommunikáció jó legyen

86. Tudhassa, hogy mi a következő lépés, legyen ellátó rendszer, tudja hová irányítsa tovább a

beteget

87. Kapjon visszacsatolást

88. UNHS ellátás legyen

89. Rizikó betegségeket követőn kötelező legyen a szűrővizsgálat

90. Legyen elegendő ideje az eset megoldására

91. A leginkább megfelelő gyógyszert adhassa

Fül-orr-gégész

92. Kapjon pacienseket, az ellátó rendszer odaküldje a pacienseket

93. Reális elvárással érkezzen a paciens a műtétre, fel legyen készítve

94. Ismerhesse és alkalmazhassa a legújabb lehetőségeket, jó eszközei legyenek

95. Ismerjék el a valós költségeket, teljesítményeket

96. Segítséget kérhessen szurdopedagógustól

97. Teammunkában dolgozhasson

98. Visszajelzést kapjon az eredményekről, a paciens további fejlődéséről

99. Az eredményeit bemutathassa

Szülész-nőgyógyász

100. Kapjon segítséget a hallássérült pacienshez kapcsolódó ellátásokról, kommunikációhoz

49

101. Felmerült gyanú esetén adekvát ellátáshoz irányíthassa a pacienst (akár a szülő hallássérülése

miatt, akár az újszülöttnél felmerült gyanú esetén)

102. Rizikó esetén a megfelelő ellátáshoz tovább irányíthassa a pacienst

Minden olyan szakorvos, akinél a betegség/kezelés hallássérülést okozhat

103. Tudjon arról, hogy a betegség hallássérülést okozhat vagy azzal együtt járhat

104. A megfelelő kezelést nyújthassa

105. Tudja, hová továbbíthatja a pacienst

106. Kapjon tájékoztatást a gyógyszerek mellékhatásairól

Védőnő

107. Kapjon tájékoztatást a tájékoztatási feladatairól

108. Adhasson megfelelő információt a szülőnek

109. Jó szakmai kapcsolata legyen a gyerekorvossal, megbeszélhesse a gyanúját a háziorvossal

110. Legyen kész tájékoztató anyag, amit a szülőnek átadhat

111. Ismerhesse a fogyatékos gyerekek fejlődési ütemét

112. Tudjon tájékoztatást adni a fogyatékos gyerekek fejlődési sajátosságairól, a megoldási

lehetőségekről

113. Konzultálhasson más szakemberekkel – speciális esetekről, helyzetekről

Logopédus

114. Tudja hová kell továbbirányítani a gyereket

115. Legyen számára útmutató, információ a hallássérült személyek fejlesztési sajátosságairól

Szurdopedagógus

116. Legyen elegendő kapacitása

117. Egyértelmű szakmai határok legyenek

118. Legyen szakmai és szakmaközi együttműködésre lehetőség pl. logopédussal, teammunka

119. Az összes felmerülő tevékenységét legálisan elszámolhassa

120. Legyen szakmai létjogosultsága elfogadva

121. A legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel, tárgyi környezetben dolgozhasson –

folyamatos fejlesztési lehetőségre legyen mód

122. A gyerekek jussanak el hozzá

123. Legyen szakmai együttműködés, tapasztalat-megosztás, továbbfejlődési lehetőség

124. Szülőkkel folyamatosan kapcsolatot tarthasson

125. Legyen számára útmutató, információ az új eszközökről, eljárásokról

126. Műtétet követően időben bekapcsolódhasson a beszédfejlesztésbe, és kapjon elegendő időt a

fejlesztésre

127. Készülék beállításban részt vehessen – kompetensnek fogadják el a szakmai észrevételeit

128. Az indikáció felállításában vegyék figyelembe a véleményét

129. Kötelezhető legyen a szülő az együttműködésre, elvárhassa, hogy felelősen lássa el a

feladatait

130. Szakértői bizottság támaszkodjon a szakértő véleményére

131. Érintettek, a szülők és a társadalom megismerhesse az eredményeket, amelyeket a hallássérült

gyermekekkel és felnőttekkel el tudunk érni, a korszerű hallókészülék, CI technológia és korai

fejlesztés, valamint intenzív terápiás ellátás révén

50

Többségi pedagógus – óvónő, tanító, tanár

132. Kapjon tájékoztatást a gyerekről, a feladatokról, a speciális szükségleteiről, erősségeiről

133. Kapjon folyamatos segítséget a szurdopedagógustól

134. Tudja, hová fordulhat, gyanú esetén mi a teendő

135. Legyen elegendő kompetenciája a gyerekkel való foglalkozáshoz

136. Kapjon felkészítést a fogyatékos gyerekkel való foglalkozáshoz

137. A szülővel folyamatosan kapcsolatba legyen

138. Megnyugtassák, hogy nem megoldhatatlan esettel áll szemben

139. A gyógypedagógussal közösen alakíthassák ki a munkamódszert

140. Ne okozzon a többi gyerek számára hátrányt –hogyan integráljon?

141. Kapjon felkészítést arra, hogy az egyes feladatoknál a differenciálás hogyan történjen

142. A többi gyerek/szülő társak tájékoztatásához, felkészítéséhez kapjon segítséget

143. Ismerjék el a többletmunkát

144. A tantestületben ne kerüljön hátrányba, hogy nála nem haladnak olyan ütemben a gyerekek

145. Az osztályba, csoportba ne kerüljön sok ill. többféle fogyatékos gyerek

146. Legyen tiszta, hogy egy-egy csoportba, osztályba hány és milyen típusú fogyatékos gyerek

kerülhet

147. Legyen tiszta, hogy meddig terjed a kompetenciája

148. Kapjon segítséget az értékeléshez

149. Teamben meg tudja beszélni a gyerekkel kapcsolatos tapasztalatait (pl. felső tagozat)

150. A szülő támogassa a munkáját

151. Az SNI gyerekkel való foglalkozásnak legyen presztízse (kb. mint a matekversenynek)

152. A továbbtanulási lehetőségekről kapjon információt

153. Váltásnál konzultálhasson az előző pedagógussal, szakemberrel

154. Szakmai tapasztalatszerzés – hasonló feladatot ellátókkal konzultáció

155. Speciális tananyagokat, feladatokat kapjon, amit a hallássérült gyerek számára adhat

156. Kapjon a technikai eszközök használatáról információt, tudja használni ezeket az eszközöket.

157. Általában ismerje a technikai eszközök használatát, módszertani ajánlásokat kapjon

Pszichológus

158. Megismerhesse, hogy milyen lelki problémák merülnek fel az adott fogyatékos csoportnál

159. Tudjon kommunikálni a gyerekkel, felnőttel, szülővel

160. Ismerjen adekvát módszereket

161. Eljussanak hozzá a kliensek

162. Kapcsolat más szakemberekkel a témában, ill. a gyerekkel összefüggésben

Szegregált intézményhálózat

163. Ismerje a környezet, hogy léteznek, milyen feladatot látnak el

164. Kerüljenek oda azok a gyerekek, akik nem alkalmasak integrációra

165. Legyen átjárhatóság a rendszerek között

166. Rugalmasabb formák legyenek a szervezési módokban

167. A csoport megszervezéséhez legyen elegendő létszámú gyerek

168. A többségi pedagógiai módszereket, pedagógusokat ismerhessék, hogy az integrációra

felkészíthessék a gyereket

51

169. Naprakész ismeretei legyenek a lehetséges módszerekről, eljárásokról, eszközökről –

tanácsadás ellátásához is

170. Finanszírozzák meg az általa nyújtott szolgáltatásokat a gyerek lakóhelyétől függetlenül

171. Elismerjék az általa nyújtott teljesítményt, szolgáltatást

172. Legyen módja a szolgáltatásai rugalmas átalakítására, fejlesztésére (innováció, szervezeti

átalakítás, finanszírozás)

173. Év közben is jöhessenek a gyerekek intézményt, az év közbeni átjárás ne okozzon problémát

174. A finanszírozási normatíva fedezze a valós feladatellátást

175. Legyenek fejlesztési források, pályázati lehetőségek

176. Teljes körű szakmai kapcsolat legyen az EGYMI-vel

177. Továbbképzési lehetőség, finanszírozás

EGYMI

178. Az integrálható gyerekek integrálva legyenek

179. Finanszírozva legyen a feladatellátás

180. Szakmai szolgáltatásokra kapjon finanszírozást,

181. A többletfeladatokat ismerjék el (pl. oktatás) – utazó tanár

182. Rugalmasan lehessen az igényekhez igazítani a feladatellátást

183. Az utazó gyógypedagógus feladatellátása finanszírozva legyen

184. Ne kelljen aránytalanul sokat utaznia az utazótanárnak

185. Legyenek megfelelőek a feltételek az utazó tanári feladatok ellátásához (fogadja a szülő,

iskola, stb., legyen gépkocsi)

Befogadó, integráló oktatási intézmények

186. Ne okozzon többlet munkát, energiát számukra a hallássérült személy ellátása

187. Konkrétan kerüljön megfogalmazásra, hogy miben segíthet, mik a feladatai – ez legyen

megfinanszírozva

188. Kapjon eszközöket, módszertant, felkészítést, hogy jól elláthassa a feladatait

189. A szülők tájékoztatásához kapjon segítséget – az integrált oktatás előnyeit mutassák be

190. A hozzáadott érték alapján ítéljék meg az eredményeit

191. Kapjon lehetőséget pedagógiai asszisztensek alkalmazására

192. Ne legyen túlzott kontroll, adminisztráció

193. Kapjon az egyéni tantárgyi megsegítésre finanszírozást

Környezet

194. Adóforint hatékony felhasználása

195. Mindenki hasznos tagja legyen a társadalomnak

196. Társadalomban való integráció megvalósuljon

197. Az akadálymentes környezet megvalósításához kapjon forrást, eszközt

198. Álljanak rendelkezésre példák, információk, jó gyakorlat

199. Ne okozzon problémát a fogyatékos ember jelenléte

200. Kapjon segítséget a bizonytalan helyzet kezeléséhez – mondják, magyarázzák el, hogy mi a

teendője, hogyan tudja jól kezelni a helyzetet

201. A fogyatékos személy ne használja ki a fogyatékosságát, ne éljen vele vissza, ne

kényelmesedjen el

52

Minisztériumok SZMM/OKM/EüM

202. Legyen visszacsatolás arról, hogy a meglévő rendszer hogyan működik, mik a hiányok

203. Ne várjanak túlszabályozást - keretszabályozás

204. Fenntartható rendszer legyen

205. Finanszírozható legyen a rendszer

206. Működőképes legyen a rendszer

207. Átlátható legyen a rendszer

208. Ne jogszabályoktól várjanak olyan megoldásokat, amelyek szakmai, személyes, szinten

kezelhetők

209. Legyenek partnerek a fejlesztési programok tartalmi kimunkálásához

210. Folyamatos együttműködésre lehessen számítani a partnerektől

211. Legyen forrás a fejlesztésekre

212. Ágazatközi együttműködésre legyen lehetőség

213. Legyen olcsó és hatékony az ellátás

214. Jóhiszemű jogalkalmazás legyen

215. Értékek, attitűd formálás legyen a fogyatékos emberek elfogadásával kapcsolatban

216. A fenntartói kör különüljön el az érdekvédelemtől

Kórházak, egészségügyi intézmények

217. Finanszírozás legyen

218. Eljárásokhoz, eszközökhöz hozzáférjenek

219. Tudják, hogy mennyi igény lehet egy adott időszakban

220. Kapjanak adatot a szűrési eredményekről – tervezhetőség érdekében

221. Intézményen belül az eset átadására legyen lehetőség

Gyógyászati segédeszköz-forgalmazók, szervizek

222. Minél több készüléket rendeljenek tőle

223. A kihordási idő egyéni igényekhez illeszkedjen

224. Vele szemben – legyen információ a készülékről, a kihordási időről

225. A rizikófaktorok csökkentése – legyen megoldás ezen esetek rendezésére

226. Indikáció szélesítése

OEP

227. A kasszán belül tarthassa a kiadásokat

228. Racionalizálhassa a kiadásait

229. Átlátható készletgazdálkodás legyen

Szakemberképző intézmények

230. A valós igényekre tudjon szakembert képezni

231. Visszajelzés a szakemberek beválásáról, elégedettségéről

232. A gyakorlati intézményekkel legyen élő kapcsolat

Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (HOSZB)

233. Kiterjedtebb szervezetrendszer

234. Elfogadják a véleményét

Fenntartók

235. Általános finanszírozás magasabb legyen

236. Minél kevesebb kötelezettsége legyen

53

237. Olyan eredményeket tudjon felmutatni, ami pozitív képet alkot róla

Érdekvédelem, civilszféra

238. A szolgáltatási rendszerben az államilag nem ellátott feladatokat elláthassa, és azt

finanszírozzák

239. Legyen lehetősége elmondani a tapasztalatait, vegyék azt figyelembe

240. Legyen befolyása, vegyék figyelembe a javaslatait (pl. kipróbált, jó gyakorlatok általánossá

tétele) – a döntési pontoknál legyen legalább véleményezési lehetőség, bevonás

241. A meglévő jogokat hatékonyabban tudja képviselni

242. Olyan instrumentumok álljanak rendelkezésre, amelyből az ellátó rendszer egyes elemeinek

működési hatékonyságáról képet lehet kapni: adatok, információk pl. egészségügyről,

ellátásokról

243. Tagság aktivizálásához kapjon segítséget

244. Partnerként kezeljék

Az egyes csoportok konkrét elvárásai alapján került sor a szolgáltató rendszer funkcióinak

meghatározására és rendezésére.

5. FUNKCIÓELEMZÉS

A funkció a projekt tárgyának rendeltetésszerű feladata, működése, teljesítőképessége. Mivel az

igényekből kerül levezetésre, biztosítja egyrészt, hogy nem marad ki egyetlen elvárt funkció

sem, másrészt a feltételezett, de az igények alapján felesleges, nem igényelt működési elemek

kiszűrhetők.

A funkciók a köztük lévő logikai kapcsolat alapján ún. funkciócsaládfát alkotnak.

Megalkotásának célja a projekt tartalmának tisztázása, a kulcstényezők beazonosítása, a változók

és a közöttük feltételezett kapcsolatok rendezése, elemzése.

HALLÁSRA ALAPOZÓ HANGZÓ BESZÉDET ELŐTÉRBE HELYEZŐ HALLÁSSÉRÜLT

SZEMÉLYEK SZÁMÁRA SZÓLÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER BIZTOSÍTÁSA

FUNKCIÓ CSALÁDFA

F0 Hallássérült személyek számára hallás-, és beszédfejlesztő kezelést, fejlesztést, ellátást

biztosít

1. Szűrést biztosít 1.1. Genetikai tanácsadást biztosít

1.2. Szűrést, gyermek és felnőtt audiológia vizsgálatokat biztosít

1.2.1.1. Szűrési protokollt meghatároz

1.2.1.1.1. Újszülött osztályok szűréssel összefüggő feladatait és felszereltségét

meghatározza

1.2.1.1.2. Rizikófaktorok fennállása esetén sztenderd szűrési protokollt meghatároz

1.2.1.1.3. Szűréshez szükséges eszközöket meghatároz

1.2.1.1.4. Tájékoztatási kötelezettséget meghatároz

1.2.1.1.5. Ismételt szűrést biztosít

1.2.1.2. Vizsgálati protokollt biztosít

54

1.2.1.3. Életkor specifikus-gondozási folyamatot meghatároz

1.2.1.3.1. Jelző szerepet meghatároz

1.2.1.3.2. Jelentési kötelezettséget rendez

1.2.1.3.3. Szülői kötelezhetőséget szabályoz

1.2.1.3.4. Nyomon követést biztosít

1.3. Egészségügyi ellátást finanszíroz

1.3.1. BNO pontokat felülvizsgál, aktualizál

1.3.1.1. Gyermek audiológiai tevékenységet finanszíroz

1.3.2. Hiányzó eszközök beszerzésére, pótlására pályázati rendszert működtet

1.3.2.1. Háziorvosi eszközellátáshoz, bővítéshez támogatást biztosít

1.3.2.2. Gyermekbarát vizsgáló eszközöket biztosít

1.3.2.3. Pályázati tájékoztatást, asszisztenciát biztosít

2. Kliensút menedzselést biztosít 2.1. Szülő/hallássérült személy számára információt, tájékoztató anyagokat biztosít

2.1.1. Tájékoztatási pontokat meghatároz, ajánl

2.1.2. Jogokról/kötelezettségekről tájékoztat

2.1.3. Szociális juttatási lehetőségről tájékoztat

2.1.4. Szolgáltatási kínálatot bemutat

2.1.5. Akadálymentes információt biztosít

2.2. Szolgáltatási rendszerek, ciklusok összekapcsolását biztosítja, változásmenedzselést segít

2.2.1. Szakmai együttműködést biztosít

2.2.1.1. Diagnózis és a hallás-, beszédfejlesztés időbeni összehangolását biztosítja

2.2.1.2. Rehabilitációs team alakítását, működtetését segíti

2.2.2. Szakmai információáramlást szabályoz

2.2.2.1. Dokumentáció mozgását rendezi

2.2.2.2. Dokumentáció átadását nyomon követi

2.2.3. Szakértői véleményt biztosít

2.2.3.1. HSZRB-t területileg elérhetővé tesz

2.2.3.2. Szakértői bizottság határozatának felülvizsgálatát rendezi

2.2.3.3. Jogorvoslatot szabályoz

2.2.4. Választási lehetőséget biztosít

2.2.4.1. Intézményválasztási lehetőséget biztosít

2.2.4.2. Szakember választási lehetőséget biztosít

2.3. Személyi feltételeket meghatároz

2.4. Feladatot finanszíroz

3. Hallás-, és beszédfejlesztést biztosít 3.1. Hallássegítő/javító eszközökkel ellát, választási lehetőséget biztosít

3.1.1. Eszközválaszték biztosítását előírja

3.1.2. Eszköz kipróbálási kötelezettséget előír

3.1.3. Eszköz kipróbálást lehetővé tesz

3.1.3.1. Szurdopedagógust foglalkoztat

3.1.4. Jogosultságot meghatároz

3.2. Hallásjavító műtéti beavatkozást lehetővé tesz

3.2.1. Implantátum biztosításának finanszírozását rendezi (egyéni igények figyelembe vétele)

3.2.2. CI döntéshozatalt támogat

3.2.2.1. Konzultációs helyszínt biztosít

3.2.2.2. Családot felkészít, bevon

3.3. Hallássegítő/javító eszköz folyamatos működését, üzemképességét biztosítja

3.3.1. Készülékhasználathoz technikai, felhasználói ismereteket biztosít

3.3.2. Rendszeres készülékcserére lehetőséget biztosít

3.3.2.1. Kihordási időt szabályoz

3.3.2.1.1. Rendkívüli káresemény figyelembe vételét lehetővé teszi

3.3.2.1.1.1. Hallássegítő eszköz biztosítására lehetőséget teremt

55

3.3.2.2. OEP lista alakítását befolyásolja

3.3.2.2.1. ’Implantátum’ és gyógyászati segédeszköz listát összehangol

3.3.2.2.2. Eszközcserét, pótlást támogat

3.4. Életkornak megfelelő fejlesztő programot kidolgoz, biztosít

3.4.1. Motiváló eszközöket, feladatokat biztosít

3.4.2. Gyermekbarát vizsgáló, fejlesztő eszközöket biztosít

3.4.3. Gyakorlásra alkalmas anyagokat biztosít (előállít, hozzáférhető tesz)

3.4.4. Szociális készségfejlesztést biztosít

3.4.5. Személyiséget, egyéni igényeket figyelembe vesz

3.4.6. Szolgáltatási környezetet meghatároz

3.4.6.1. Akadálymentes környezetet biztosít

3.4.6.2. Gyermekbarát feltételeket biztosít

3.4.7. Egyéni gyakorlásra alkalmas eszközöket biztosít

3.4.7.1. Hallás- és beszédfejlesztő szoftver-fejlesztését támogatja, hozzáférhetővé tesz

3.4.8. Felnőtt-ellátási protokollt meghatároz

3.5. Hallás-, és beszédfejlesztő tevékenységet ellát

3.5.1. Rehabilitációs tervkészítést elvár

3.5.2. Rehabilitációs terv megvalósítását nyomon követi

3.5.2.1. Gyerek/kliens jogainak érvényesülését nyomon követi, támogatja

3.5.2.1.1. Szülői kötelezhetőséget rendez

3.5.2.2. Elvégzett fejlesztési programról, tevékenységről tájékoztatást előír

3.5.2.2.1. Rehabilitációs együttműködés értékelését elvárja

3.5.2.2.2. Szülői/kliens elégedettség vizsgálatot ajánl

3.5.3. Hallás- és beszédfejlesztő kapacitást biztosít

3.5.3.1. Területi igényeket vizsgál, figyelembe vesz

3.5.3.2. Családban tartást lehetővé tesz

3.5.3.3. Komplex ellátást biztosító ellátó helyeket kialakít, működtet

3.5.4. Feladatellátást finanszíroz

3.5.4.1. Hallás-, és beszédfejlesztő szolgáltatást finanszíroz

3.5.4.2. Szakmai fejlesztést támogat

3.5.4.2.1. Módszertani fejlesztést támogat

3.5.4.2.2. Eszközfejlesztést támogat

4. Funkcionális közösségben való részvételt biztosít 4.1. Integrációs ajánlás biztosít

4.1.1. Osztálylétszám, -összetétel alakítás szakmai irányelveit biztosítja

4.1.2. Integrálásnál próbaidőt lehetővé tesz

4.1.3. Intézménybe történő felvétel, befogadás esetén szükséges információkörre ajánlást tesz

4.1.3.1. SNI jogról való lemondás okát vizsgálja

4.1.4. Szakmai team munkát biztosít

4.1.5. Minimális kötelező taneszköz-listát meghatároz

4.1.6. Szakmai, módszerbeli felkészültséget, személyi feltételeket meghatároz

4.2. Integráló intézmény számára felkészülést, szakmai támogatást biztosít

4.2.1. Utazótanár hálózati rendszer feltételeinek, működésének feltételeit felülvizsgálja

4.2.1.1. Utazótanári feladatokat felülvizsgál, finanszíroz

4.2.1.2. Maximálisan ellátandó gyermeklétszámot utazótanárnál újraszabályoz

4.2.1.3. Utazási terhelést meghatároz

4.2.1.4. Utazótanári feladatok ellátásához eszközöket biztosít

4.2.2. Intézményközi együttműködést segít (pl. partnerintézmény rendszer)

4.2.3. Segédanyag kidolgozását támogatja, hozzáférést biztosít

4.2.4. Jó gyakorlat gyűjteményt készít

4.3. Befogadó intézményt érdekeltté tesz

4.3.1. Kompetenciamérések SNI adaptációját elkészíti

4.3.2. Osztálylétszám számítást szabályoz

56

4.3.3. Integrációs tevékenységet értékként bemutat, intézményi értékelésnél elismer

4.3.4. Integrációs díjat alapít, működtet

4.3.5. Feladatellátást finanszíroz

4.3.5.1. Magasabb állami támogatás felhasználására vonatkozó követelményeket meghatároz

4.3.5.2. Többletmunka elismerési rendszerét fejleszti

4.3.5.3. Korrepetálási, felzárkóztató foglalkoztatásra lehetőséget biztosít

4.3.5.4. Pedagógiai asszisztens alkalmazását lehetővé teszi

4.3.5.5. Magasabb normatíva felhasználásáról beszámolási kötelezettséget előír

4.3.5.6. Állami és önkormányzati feladatellátást és finanszírozást felülvizsgál

4.3.6. Speciális intézmények által nyújtott szolgáltatások finanszírozását rendezi

5. Tanácsadást, segítő szolgáltatásokat biztosít 5.1. Információs tanácsadást biztosít

5.1.1. Szociális juttatás-igényléshez támogatást biztosít

5.1.2. Szülőfelkészítést támogat

5.2. Szakmaválasztást segít

5.3. Pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadást biztosít

5.4. Tanulást és vizsgázást segítő szolgáltatásokat fejleszt, biztosít

5.5. Felnőtt-ellátási szolgáltatások körét, tartalmát alakítja

5.6. Szociális vállalkozást támogat

6. Szociális juttatást, ellátást rendez 6.1. Jogosultságot meghatároz

6.1.1. Egészségügyi diagnózis alapján járó jogosultságokat meghatároz

6.2. Juttatásokat meghatároz

6.2.1. Útiköltség-térítést lehetővé tesz

6.2.2. Támogatott segédeszközlistát meghatároz

6.2.3. Eszközvásárláshoz (elem, illeszték, stb.), beállításhoz, javításhoz, kölcsönzéshez hozzájárul

6.2.4. Internet-hozzáférést támogat

6.2.5. Szabadidős szolgáltatásokat támogat

6.2.6. Személyes segítő igénybevételét támogatja

6.3. Munkaidő kedvezményt biztosít (szülő számára)

6.4. Finanszírozást biztosít

7. Szakembereket biztosít 7.1. Egészségügyi szakemberek számára képzést, tovább képzést biztosít

7.1.1. Audiológusokat tovább képez

7.1.1.1. Képzést kidolgoz, meghatároz

7.1.1.2. Továbbképzésen való részvételt előír

7.1.1.3. Továbbképzésen való részvételt elismer

7.1.2. Audiológus asszisztens képzést biztosít

7.1.3. Védőnői felkészítést biztosít

7.1.3.1. Védőnői kompetenciakört felülvizsgál

7.1.3.2. Védőnő-képzést felülvizsgál, fejleszt

7.1.3.3. Védőnői továbbképzést biztosít

7.2. Fejlesztő szakemberek képzését, tovább képzését biztosítja

7.2.1. Fejlesztő szakemberek képzését biztosítja (BA, MA)

7.2.1.1. Gyógypedagógiai felsőoktatási képzést felülvizsgál

7.2.1.1.1. Régiós igényeket felmér, figyelembe vesz

7.2.1.1.2. Logopédus – szurdopedagógus szakmai határokat tisztáz

7.2.1.1.3. Beválást vizsgál

7.2.1.2. Gyakorlóhelyet biztosít, támogat

7.2.2. Pszichológusi tovább képzést támogat

7.2.2.1. Pszichológusok számára fogyatékosügyi szakirány indítását, tovább képzési

lehetőségét támogatja

7.2.2.2. Vizsgáló eljárások adaptálását támogatja (pl. WISC IV.)

57

7.3. Szakemberek tájékoztatását, naprakészségét, felkészültségét biztosítja

7.3.1. Információs fórumot biztosít

7.3.2. Szakmai információt összeállít, eljuttat

7.3.2.1. Jogszabályokról, -módosításokról tájékoztatást biztosít

7.3.3. Terjesztő hálózatot működtet, fenntart

7.3.4. Módszertani kultúra fejlesztését támogatja

7.3.4.1. Szakmai műhelyeket, munkaközösségeket támogat

7.3.5. Tapasztalatcserét támogat

7.3.6. Kiégést megelőz, kezel

7.3.6.1. Szupervíziót biztosít

7.3.7. Konferenciákat szervez

7.3.8. Tudásbázist létrehoz, frissít, hozzáférhetővé tesz

7.3.8.1. Publikációs lehetőséget biztosít

7.3.8.2. Honlapot működtet

7.3.8.3. Szakértői listát működtet

7.3.8.3.1. Adatbázist létrehoz, működtet

7.3.8.3.2. Adatbázishoz hozzáférést biztosít

7.3.8.4. Segédeszközlistát összeállít

7.4. Elismerési rendszer működtet

8. Szemléletet formál, környezetet informál 8.1. Információt biztosít

8.1.1. Munkatársak, munkahelyek tájékoztatását biztosítja

8.1.2. Tájékoztató anyagokat biztosít

8.1.2.1. Szabályozórendszert bemutat

8.1.3. Szemléletformáló programokat támogat

8.1.3.1. Kampányt szervez

8.2. Civilszervezetet támogat

8.2.1. Szervezetfejlesztést támogat

8.2.2. Civil szervezetek képzését támogatja

8.2.3. Szülő klubot támogat

8.3. Mintát mutat

9. Hatékonyságot, eredményességet biztosít 9.1. Adatszolgáltatást rendez

9.1.1. Statisztikát készít

9.1.2. Előrejelző rendszert működtet

9.1.3. Éves beszámoló jelentés készít

9.1.3.1. Fogyatékosügyi ellátásokra, szolgáltatásokra fordított költségvetési kerettel

elszámol

9.2. Szolgáltatások, ellátások fejlesztéséhez visszacsatolást, információt biztosít

9.2.1. Tárcák közötti együttműködést alakít, szabályoz

9.2.2. Előírások hatályosulását vizsgálja

9.2.3. Elemzéseket készíttet

9.2.3.1. Költség-haszonelemzést végez (SROI)

9.2.4. Érdekképviselettel egyeztet, bevon

9.2.4.1. Hivatalos érdekegyeztető fórumot működtet

9.2.4.1.1. Érdekegyeztetési folyamatot szabályoz

9.2.4.1.2. Pályázati feltételrendszer kialakításába bevon

9.2.4.1.3. Partnerlistát összeállít

9.2.4.2. Érdekvédelmi szervezeteket támogat

9.3. Ellenőrzést biztosít

9.3.1. Szankciót meghatároz

58

6. FUNKCIÓTELJESÍTÉSEK JELENLEGI SZÍNVONALA

A team értékelte a funkciók ellátásának jelenlegi gyakorlatát, színvonalát. Megállapításainkat az alábbi táblázat tartalmazza:

FUNKCIÓK JELENLEGI HELYZET, PROBLÉMÁK

1. Szűrést biztosít

Genetikai

tanácsadást biztosít

Terhesgondozás során még nagyobb figyelemre lenne szükség a várható kockázatok jelzése és az érintettek informálása tekintetében

Szűrést, gyermek és

felnőtt audiológia

vizsgálatokat

biztosít

Szakmai irányelv megfelelő, de az irányelv betartásának feltételeit fejleszteni szükséges.

Szakmailag nem eldöntött, hogy a szülészeteken, vagy az fül-orr-gége osztályokon és időben mikor célszerűbb a szűréseket

elvégezni.

Szülészeteken a szükséges műszerek nem állnak rendelkezésre.

Ha nem a szülészeten történik az első szűrés, a szülők nem viszik el külön vizsgálatra a gyereket.

UNHS-nál nem kötelező a második szűrés, a szülők jelentős része nem is viszi el ismételt szűrésre a pici babát.

A gyakorlatban alkalmazott vizsgálati protokoll nem megfelelő, készülék hiány van, asszisztencia nincs betanítva, nem megfelelő a

finanszírozás.

Pedoaudiológiai vizsgálatok alulfinanszírozottak, emiatt a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokra nem kerül sor teljes

mértékben

Előfordul, hogy a gyermekkorban kapott diagnózis nem helytálló a feltételek/felkészültség hiánya miatt (szubjektív, objektív

vizsgálat), ezért folyamatos nyomon követésre lenne szükség

Felnőtt ellátás: jellemző, hogy nem az állami eü-i intézményeket, hanem magán rendeléseket és ún. hallókészülék szalonok

szolgáltatásait veszik igénybe

Zajos környezetben dolgozóknál, beiskolázásnál stb. megtörténik a szűrés

Egészségügyi

ellátást finanszíroz

Fül-, orr-, gégészeti BNO pontok alulfinanszírozottak.

A gyermekellátás külön feladatai nem kerülnek támogatásra (pl. a mandula műtét altatásban történik, de az aneszteziológia nem

finanszírozott)

Megalapozott valós, információkra lenne szükség a pontok és az összegek megállapításához

Nem egyértelmű, hogy a rehabilitáció melyik terület feladata: meddig egészségügyi és mikor elemi rehabilitáció, mely rendszernek

mit kell finanszíroznia.

A fenntartói hozzáállástól, lehetőségektől függ az ellátási színvonal

A gyermek audiológiai ellátás sok helyen a felnőtt ellátással együtt történik, és a váróhelyiségek, rendelők nem megfelelőek a

gyerekek kiszolgálására (pl. hiányzik a pelenkázó)

59

2. Kliensút menedzselést biztosít

Szülő, hallássérült

személy számára

információt,

tájékoztató

anyagokat biztosít

Interneten pl. SINOSZ, SZMM honlapon elérhetők információk

A tájékoztatás esetleges, de kötelezőre lenne szükség. Jelenleg nem megfelelő a gyanú, vagy a diagnózis esetén nyújtott információk

köre, és formája.

Sok személytől jön/jöhet az információ, amelyek nem egy irányba mutatnak

Az információk köre és az információadás módja nem számol a pszichés állapottal, megzavarja a klienst

Egységes és teljes körű információt nyújtó tájékoztató anyagok nem állnak rendelkezésre

Szolgáltatási

rendszerek,

ciklusok

összekapcsolását

biztosítja,

változásmenedzselé

st segít

Személyi

feltételeket

meghatároz

Feladatot

finanszíroz

Minden szakmai terület (audiológia, gyógypedagógia, integrált oktatás) önállóan működik, az együttműködés esetleges

A készülékek beállítási tevékenységnél nem megfelelő az együttműködés

A szakmai területek közötti kommunikáció nem kielégítő

A fejlesztést végzőkhöz nem jut el időben a kliens

A HOSZB

működési rendszere nem megfelelő, mert

a vizsgálatokra gyakran félévet kell várni, a rehabilitációs ellátások addig nem finanszírozottak, bár sürgősen szükség

lenne rájuk, gyakran meg is kezdődnek,

az egész országból Bp-re kell utazni a pici gyerekekkel;

tevékenységében kevés a hozzáadott érték, mert

Csak javaslatot tesz a szolgáltatóra, nem irányít, gyakran a szülők már maguk kiválasztják a szolgáltatót

Kiegészítő vizsgálatokat végeztethet el, de ezt a rehabilitációt végző hely is elvégezheti;

Ellenőrzi a rehabilitációs terv megvalósítását, de ez nem hatékony, érdemileg nem befolyásolja a fejlesztési folyamatot;

A normatíva lehívhatóságára való jogosultságot állapítja meg, de ezt az orvosi diagnózis alapján teszi – adminisztratív

döntés születik

3. Hallás-, és beszédfejlesztést biztosít

Hallássegítő/javító

eszközökkel ellát,

választási

lehetőséget biztosít

Egyre több audiológia biztosít választási, kipróbálási lehetőséget, de még nem általános ez a gyakorlat.

Kipróbálásra nem biztosítanak elegendő időt

Az eszközök használatára vonatkozóan nem készítik fel a szülőket, érintetteket

Nem mindig érhetők el a legkorszerűbb eszközök, kérvényezni kell egyes hallókészülékek támogatását

Szurdopedagógiai szempontból van lefedetlen terület

60

Hallásjavító műtéti

beavatkozást

lehetővé tesz

Nem mindenki kapja meg a CI műtétet, akik számára megoldást jelenthet.

A szakma is megosztott a CI ajánlása tekintetében, mert az eddigi esetek nem voltak mind pozitívak (okok: nem kaptak többen

megfelelő terápiát, ill. nem vettek igénybe terápiás fejlesztést).

A gyógypedagógusi szakma tart attól, hogy nem lesz munkája

A hallássérültek családtagjai sem támogatják egyöntetűen az implantációs műtétet, mert

Hallássérült családtagok tartanak az övéktől eltérő kommunikációs nyelv következményeitől

A nem hallássérült családtagok túl véglegesnek, kockázatosnak tartják a műtétet.

Hallássegítő/ javító

eszköz folyamatos

működését,

üzemképességét

biztosítja

A műtéthez használt implantátum és gyógyászati segédeszköz beszerzés külön kezekben van az OEP-nél.

A külső, gyakrabban cserélendő egységek nem szerepelnek az OEP listán, csak az alkatrészek

Kihordási idő nincs meghatározva

Baleset, sérülés esetén nincs biztosítva a csere

Orvos írhatja fel a meghibásodott készülék alkatrész cseréjét

Forgalmazók meghibásodás esetén gyakran félévig sem reagálnak, nem biztosítanak cserekészüléket

A nem Magyarországon műtött magyar állampolgárok számára nem biztosított az ellátás, a vonatkozó jogszabály „szerencsétlen”

fogalmazása miatt

Életkornak

megfelelő fejlesztő

programot

kidolgoz, biztosít

Nincs jól összefogva a szakmai munka, hiányzik a szakmai központ

Kevés anyag van és nem mindenki számára hozzáférhető (FSZK-ban lesz elérhető)

Nincs összegyűjtött szakmai anyag

A kifejlesztett számítógépes programok szerzői joggal védettek

Számítógépes háttérre (számítógép, hangszóró, mikrofon) van szükség a programok használatához

A programok bővítése, fejlesztése nem megoldott

Papír-ceruza fejlesztő programok hiányoznak

Hallás-, és

beszédfejlesztő

tevékenységet ellát

Saját számítógép hiányában nincs labor, ahol gyakorolhat a kliens

A felnőttek fejlesztése nincs megoldva

Nem kellően felügyelt az egyéni rehabilitációs folyamat

Van OEP által finanszírozott terápia, de rendkívül alacsony összegben finanszírozott (alacsony pontszámmal elismert a fejlesztő,

terápiás tevékenység)

Pályázati úton lehet fejlesztési forrásokhoz jutni, ami feleslegesen köt le erőforrásokat, a szakma kénytelen pályázatkészítésekkel

foglalkozni, amihez nem rendelkezik kellő szakértelemmel

A fejlesztésre biztosított normatíva rendszere nem szolgálja hatékony és jó színvonalú ellátást – felül kell vizsgálni a rendszert

61

4. Funkcionális közösségben való részvételt biztosít

Integrációs ajánlást

biztosít

Több szülő, intézmény azért mond le az SNI jogról, mert nem vállalják az ezzel járó kötöttségek teljesítését

A gyógypedagógusok számára nincs összeszedett ajánlás az integráció támogatására

Az integrációval kapcsolatos gyakorlat nem felel meg a leírt követelményeknek

Amikor valaki bizonytalan abban, hogy melyik intézményben helyezné el a gyereket, nincs lehetőség próbára

Integráló

intézmény számára

felkészülést,

szakmai támogatást

biztosít

Az ellátási körzetek rendszere miatt rugalmatlan az ellátásokhoz való hozzáférés

Az intézmények gyakran belső szakemberrel oldják meg a feladatokat, nem érdekük, hogy EGYMI szakembert vegyenek igénybe, és

ezért fizessenek – ez viszont a szakmai ellátás minőségét ronthatja

Az utazótanárok túlterheltek és a számukra rendelkezésre bocsátott eszközök, munkafeltételek nem megfelelőek

Az integrációt megvalósító intézményben sem megfelelőek a feltételek (pl. előfordul, hogy a folyósan van hely a szakmai munkára,

helyben nem biztosítottak a feltételek)

Befogadó

intézményt

érdekeltté tesz

Az intézmények jelentős többlet terhet vállalnak, ami nem kerül elismerésre sem erkölcsileg, sem szakmailag, sem anyagilag

Nem pontos a szabályozás, sok az esetlegesség (pl. mi számít bele az utazótanár óraszámába, osztálylétszám meghatározása: felső

létszám meghatározása, SNI gyerek létszámban való számbavétele, csoportbontási lehetőség hiánya).

Fenntartók közötti elszámolási problémák akadályozzák a gyerekek számára a legoptimálisabb ellátást

Csak a kijelölt intézménybe lehet vinni a gyerekeket, mert a személyi és tárgyi feltételeket az önkormányzat nem képes mindenhol

biztosítani.

Az önkormányzat jelöli ki az iskolát, akár az iskola ellenállása ellenére.

5. Tanácsadást, segítő szolgáltatásokat biztosít

Sokféle szolgáltatás van, de az érintettek mégsem tájékozottak: sok az egészségügyi, és az intézményválasztási kérdés

Az érdekvédelmi szervezetek megosztottak

Az FSZK-nál gyakori az egyéni esetek, problémák jelzése (nem tudják hová kell fordulni – nem csak hallássérültek)

A feladatok egy részét civilszervezetek látják el

Nincs információs bank, az információk szigetszerűek, nincs olyan kijelölt központ, ahol az információkhoz hozzá lehet jutni

A felnőttek számára a pszichológiai háttér, hálózat hiányos, nehezen elérhető, krízis helyzetek kezelése nem gyakorlat

Széles körben lenne szükség tájékoztatásra szolgáltatók, pályaválasztás, juttatások, stb. – ezek nem állnak rendelkezésre

6. Szociális juttatást, ellátást rendez

Ugyanarra az egészségügyi állapotra többfajta ellátás épül, és a jogosultságokat egyenként kell megállapíttatni

Végső állapotok esetén is évenként kell a jogosultságot intézni

Végleges státusz esetén 3 évenként kéri a MÁK az igazolást, felesleges orvosi vizsgálatokat eredményezve

Egyes társadalmi szervezeti tagság (pl. SINOSZ, GYOSZ) közlekedési támogatást biztosít minden tag számára, más érdekvédelmi

szervezeti tagság pedig nem – a szervezeti tagság önmagában nem kellene, hogy kedvezményekre jogosítson

7. Szakembereket biztosít

62

Egészségügyi

szakemberek

számára (tovább)

képzést biztosít

A szűrésekkel kapcsolatos szakmai követelményekkel, rehabilitációs lehetőségekkel sok szakember nincs kellő mértékben tisztában

A korszerű lehetőségekkel, eszközökkel kapcsolatban nem minden szakember naprakész

Fejlesztő

szakemberek

képzését, tovább

képzését biztosítja

Az integrációhoz nem kellően igazított az alapképzés, szakirányú továbbképzés rendszere

A fogyatékos ügy nem kellően feldolgozott több segítő, humán szakma képzési rendszerében (pl. pszichológus, pedagógus, szociális

munkás képzései)

8. Szemléletet formál, környezetet informál

A közigazgatásban a megváltozott képességű munkavállaló k foglalkoztatásának aránya alacsonyabb, mint a verseny szférában!

A társadalom a siketek, nagyothallók helyzetéről, lehetőségeiről, a CI és egyéb implantációs lehetőségekről alig informált

A hallássérült közösség is megosztott

9. Hatékonyságot, eredményességet biztosít

Kevés információ áll rendelkezésre a rendszerben, és az is töredezetten, több forráshelyen található.

Az adatok nem kerülnek összegyűjtésre, elemzésre, értékelésre. A trendek emiatt csak későn kerülnek felismerésre.

Az adatokhoz való hozzáférés korlátozott, kevés kerül publikálásra

63

7. ALKOTÓ ÉS ÉRTÉKELŐ SZAKASZ

A funkciók ellátására irányuló ötletgyűjtés során 204 ötletet gyűjtöttünk össze. Az ötletgyűjtés

célja az intézkedési terv tartalmának kialakítása volt.

Az egyes funkciócsoportok között a feladatellátás fejlesztésének fontosságát a hallássérült

személyek szükségletei és elégedettsége szempontjából az alábbiak szerint határoztuk meg:

Nagyon fontos:

Hallás- és beszédfejlesztést biztosít

Szűrést biztosít

Kliensút menedzselést biztosít

Fontos:

Funkcionális közösségben való részvételt biztosít

Szemléletet formál, környezetet informál

Átlagosan fontos:

Tanácsadást, segítő szolgáltatásokat biztosít

Szakembereket biztosít

Hatékonyságot, eredményességet biztosít

Szociális juttatást, ellátást rendez

A team által feltárt ötletek közül azokat választottuk ki, amelyek optimálisan, értékalkotóan

szolgálták a célkitűzések megvalósítását, megfelelően szolgálják az érintettek érdekeit, figyelembe

veszik a realitásokat, megvalósíthatók. A megvalósíthatóság időtávját 1-5 évben határoztuk meg.

Az állva hagyott ötleteket tematikus csoportokba rendeztük, majd a szakértői munka keretében

kidolgoztuk azokat.

A javaslatokat a team közösen megvitatta, továbbfejlesztette, és a jelen dokumentumban szereplő

változatot jóváhagyta.

Budapest, 2010. április 20.

Fodor-Gál Valéria

CVS, PVM értékfejlesztési tanácsadó

cselekvési terv a hallássérültek ellátására

Documents