controller info - webnode...dr. bujtár zsolt az értékpapírosítás újraszabályozása ... az...

1

CONTROLLER INFO

VIII. ÉVF. 2020. 1. SZÁM

Cikkek, talnumányok

Controller Info VIII. évfolyam, 1. szám2020. I. negyedév

A szakmai folyóirat a Menedzsment és Controlling Egyesület támogatásával készült

Tartalomjegyzék Table of contentsZéman Zoltán – Vasa László Nemzetközi kitekintés a controlling oktatásban ............................................................................2

Molnár Petronella – Dr. Hegedûs Szilárd Pénzügyi mutatók és csôdmodellek elôrejelzô képessége gazdálkodói tevékenységüket beszüntetô vállalatoknál ........................................... 10

Thalmeiner Gergô – Bencze Tibor – Gáspár Sándor Mezei leltár alkalmazása a számviteli rendszerekben, kapcsolata a fenntarthatósággal .................................................... 16

Hágen István Zsombor A kontroller jelentôsége, szerepe a vállalkozásoknál ......................................................... 22

Kozma Tímea – Boros Brigitta – Tóth Róbert A SCOR referenciamodell gyakorlati alkalmazása a vállalati hatékonyság fokozásában ....................................................................... 25

Novoszáth Péter Az irányítópultok (dashboardok) néhány lehetséges alkalmazása a közszférában ........ 31

Vajda Andrea Az EU-28 külkereskedelmi cserearány alakulása és az erre ható gazdasági tényezôk ............................................................................... 34

Dr. Bujtár Zsolt Az értékpapírosítás újraszabályozása az Egyesült Államokban a 2007-2009-es subprime válságot követôen ................................... 39

A cikkek angol nyelvû összefoglalója ............... 43

Zoltán Zéman – László Vasa International outlook in controlling education ................................................................................2

Petronella Molnár – Dr. Szilárd Hegedûs Predictability of financial indicators and bankruptcy models by corporations that finished business activities .......................................10

Gergô Thalmeiner – Tibor Bencze – Sándor Gáspár Application of field inventory to accounting systems, its relation to sustainability ................................................................16

István Zsombor Hágen The role, role of the controller at companies ..................................................................... 22

Tímea Kozma – Brigitta Boros – Róbert Tóth Practical application of the SCOR reference model to improve corporate efficiency ...............................................................................25

Péter Novoszáth Dashboards are a few possible application in the public sphere .............................31

Andrea Vajda Evolution of the EU-28 foreign trade exchange rate and economic factors affecting it ............................................................................34

Zsolt Dr. Bujtár Re-regulation of securitization in the United States following the 2007-2009 subprime crisis ...............................39

Summary of articles in English ..............................43

2

CONTROLLER INFO



Bevezetés

Napjainkban a controlling szinte minden szervezet és vezetõ számára fontos és releváns területté vált. A legtöbb esetben azonban a megfelelõ tudás és struktúrák alkalmazása tekin-tetében nehéz megfelelõ modellt, illetve módszert találni a szervezeteknek. A controlling egy csoport probléma halmaz volt, amely a számvitel kialakulásától kezdve a vezetõi szám-vitelen át a modern OLAP rendszerekig mindig megújult és bár minden innováció képes volt problémákat megoldani, de a mikro-makrokörnyezet fejlõdése mindig új problémá-kat és ezzel együtt kihívásokat okozott a controlling rendsze-rekben. A controller szerepkörök az elõbb említett fejlõdés során folyamatosan változtak és a különbözõ elvárt szakmai tudás, illetve kompetenciák köre is fejlõdött. A controlling elõretörésével az igény is megjelent a controllerek irányában és erre a felsõoktatás különbözõ módokon reagált. Tanulmá-nyomban szeretném bemutatni a jelenlegi controlling okta-tási formákat a különbözõ régiók legjobb egyetemein kínált képzéseken keresztül, és szeretném szemléltetni a különbözõ top besorolással rendelkezõ egyetemek által kínált szakok controlling-hoz kötõdõ kurzusait.

IrodalmI feldolgozás

A controlling és a hozzá kapcsolódó eszközök fejlõdése és kiala-kulása az elsõ történelmileg bizonyított ókori megjelenésétõl lehet számolni (Sütõ, 2017). Ezen megjelenés olyan feljegyzé-sek voltak, amelyek a vagyon, illetve annak változásának kimu-tatását célozták. Azonban a könyvvitel fejlõdés történetét már a középkortól a 14. századtól lehet számítani, amikor kialakult a kereskedelmi könyvvitel, annak céljából, hogy a kereskedelmi és bankügyletek kategorizált feljegyzéséül szolgáljon (Zéman, 2016).

BusIness schoolok

Kereskedelmi ismeretek oktatására szakosodott intézmények közül az elsõ az 1759-ben Lisszabonban alapított Aula do Comércio volt. Ez még ugyan nem volt egyetemi intézmény, de a kereskedelmi ismeretek oktatásának megkerülhetetlen alap iskolájának tekinthetõ. Német gondolkodásban kiemelendõ a hasznossági szempont jelentõsége, mely során a 17. szá-zad utolsó évtizedeiben felmerült az a probléma, hogy az

egyetemek nem eléggé nyitottak a gazdasági, technikai és általánosságban a gyakorlati kérdések iránt. Ennek hatására megjelentek az egyetemek árnyékában mûködõ akadémiák, melyek jellemzõen nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlati ori-entáltságra. Az idõ teltével megfigyelhetõvé vált a kiélezõdött különbség az egyetemek és az akadémiák között. A kérdés-körhöz való korabeli viszonyulást Friedrich Nicolai vélemé-nye jól szemlélteti, mely szerint az egyetemek professzoraitól a hallgatók sok mindent tanulhatnak, de annak legnagyobb része semmire sem használható. Az akadémiák viszont a gyakorlati problémák megoldására koncentrálnak (Koch, 2008). 1763-ban gyakorlat orientáltságú szemléletben szer-vezett gazdasági- számviteli felsõ iskola alapítására került sor Szencen Collegium Oeconomicum néven, melyet Mária Terézia hozott létre (Balogh, 1996). Már az elsõ tananyag szerkeszté-sekor jelentõs hangsúlyt kapott a matematika, kettõs könyvvi-tel és a közgazdaságtan. Az elsõ egyetemi szintû kereskedelmi végzettséget kibocsájtó intézmény a Párizsban alapított Ecole Superiore de Commerce of Paris, melyet 1819-ben alapítottak (Mikonya, 2017).

Angolszász területen is korán megjelent az üzleti képzés iránti igény. Angolszász területen az elsõ egyetemi szervezésû üzleti képzés a University of Pennsylvania intézményén belül, The Wharton School of Business néven alapították meg. Az in-tézményben kezdetben az üzleti tudományok oktatására még csak alapszinten került sor. Elsõdleges célja a gyakorlati szemléletû üzleti vezetésére- fejlesztésére képezni ki hallgató-kat (Barakonyi, 2009).Wharton School of Business intézménye büszkélkedhet továbbá az elsõ üzleti tankönyv publikálásá-val is. Az üzleti képzés alapszintû oktatásának elterjedését követõen viszonylag gyorsan megalapították az elsõ mester-diplomát kibocsájtó képzéseket is. Ezen intézmények közül az elsõ 1881-ben a Tuck School of Business at Dartmouth Coll-ege volt. Az alap és mesterszintû képzés mellet megjelent a Master Business of Administration (MBA) képesítés is, me-lyet elsõként a Harvard Business School szervezett. Az oktatás legfelsõ szintjén lévõ PhD fokozat üzleti képzés területén elsõként pedig a University of Chicago Graduate School of Busi-ness intézmény szervezésében történt. Ez az intézmény büsz-kélkedhet továbbá az elsõ közgazdasági Nobel-díjas tudóssal, George Stigler (1981) személyében (Barakonyi, 2009).

Nemzetközi kitekintés a controlling oktatásbanA controlling szemlélet kialakulásának alapjait a vezetõi számvitel hozta meg. A gazdaságtudományi oktatásban nemzetközileg és hazai szinten is elfogadott és nagyra becsült szerepe van, volt, lesz. Je-len írásunkban bemutatjuk, hogy a nemzetközi felsõoktatásban – összehasonlítva a magyarral – milyen jelentõséggel bír a controlling területek oktatása.

Zéman Zoltán – Vasa László

DOI: 10.24387/CI.2020.1.1

3

CONTROLLER INFO



Mára a 21. században szerte az egész világban a fejlett és fejlõdõ országokon keresztül mindenhol megtalálhatók a busi-ness schoolok és a ezen iskolák által kínált szakok egyértelmûen a legkeresettebbek világszerte (Starkey – Tiratsoo, 2007).

német Iskola

A controlling történeti fejlõdése során a 20. században kialaku-ló költségszámítás óta két különbözõ iskola különíthetõ el egy-mástól. Ez a két meghatározó iskola a német és az angolszász (amerikai). Ezen iskolák sajátosságai és jelentõségei napjaink-ban is megtalálhatók az alkalmazott controlling rendszerekben. Ezen iskolák módszerei és felfogásai bár alapjaiban különböz-nek egymástól, de céljukat és eredményüket tekintve számos esetben nagyon hasonlók (Dobák, 1992).

A 20. század elején a német üzemgazdasági iskola képviselõi a nagyüzemek mûködésében alkalmazták elõször a számviteli információkat vezetõi döntéshozás eszközeként. A számvite-li információk a döntéshozást jellemzõen az output elõállítási költségének meghatározásával, valamint az erõforrások terme-lékenységének nyomon követésével támogatta (Drótos, 1996). Az elsõ ilyenfajta, kialakulási idejében modernek számító el-mélet gyakorlatban való alkalmazásának feltétele a megfelelõ könyvelési tevékenység, amelybõl kinyerhetõk a teljesítést pénznemben kifejezõ és releváns számviteli információk. A né-met felfogásban kialakuló költségszámítás és a vezetõi döntés-hozást segítõ számvitel elméleti alapjainak megteremtésében az egyik legmeghatározóbb szerepe Eugen Schmalenbach-nak volt. Schmalenbach és munkatársai nem az eszközök és forrá-sok alakulását szemléltetni tudó mérlegbeszámoló modell ki-alakításával foglalkoztak (Horváth – Mayer, 2011), hanem az eszközök és források mellett létrehozott új érték. Kutatásukban törekedtek az érték elõállítás érdekében elvégzett tevékenysé-gek és felhasználások megfelelõ mérésére, továbbá ezeknek komplex módon a szervezeti számviteli modellbe való illeszté-sére (Albach, 1990).

A számvitel üzemgazdaságtani aspektusainak az elemzése so-rán a német elméletalkotó kutatók olyan újításokat vezettek a számviteli rendszerekbe, amelyek alapjába véve forgatták fel a számvitel és a controlling akkori elméleteit. Ezek közül a költ-ségek érték alapú megközelítése és a döntésorientált költség-koncepció volt a legkiemelkedõbb újítás (Horváth, 1990).

A német nyelvterületen kialakuló controlling koncepció-ról elmondható, hogy egy olyan vezetési eszközrendszerként értelmezi, amelynek célja a vezetés által végzett tervezés és vezetõi döntéshozás információval való támogatása. Te-hát a controlling egy eszközrendszer, mellyel a vezetõk által végzett tevékenységeket támogatja. Ezen felfogás alapján a controlling funkció a vezetõi tervezést és a vezetõi döntést támogató információellátást biztosítja. Tevékenységét nem befolyásolja az, hogy milyen idõtávra, illetve, hogy a teljes mûködésre vagy annak csak egy részére irányul. Ebben a tekintetben a feladat controllingtól kezdõdõen az operatív feladatokon keresztül egészen a stratégiai tervezés szintjén is támogatólag alkalmazható. Ezeken túl pedig minden vezetõi döntéshez szükséges információt rendelkezésre tud bocsáj-tani. Ezen elvek szerint alkalmazott controlling tevékenység

ma is használatosak és számos potenciális lehetõség rejlik a mai üzleti környezetre való implementálásukba (Barizcz, 1990).

angolszász Iskola

A század elsõ felének controlling gyakorlatairól a legtöbb esetben az amerikai vállalattörténeti irodalom segítségével jutahatunk egy viszonylag részletes képhez. Történészek kutatásai alapján a számviteli információnak a hasznosságát elõször az amerikai vállalati vezetõk és a vezetést támoga-tó elemzõk az 1800-as évek végén második felében kezdték el felfedezni. A korabeli szervezeti dokumentumok kiváló-an szemléltetik, hogy az USA textigyárainak és vasúti tár-saságainak vezetõi úttörõként vettek részt a könyvelésbõl kinyerhetõ adatok koordinációs, illetve kontroll célokra, való felhasználásában (Kaplan, 1987). Ezen textilgyárak ese-tében a végtermékek tényleges költségeinek meghatározása és a munkaerõ termelékenységének valamint az alapanyag felhasználásának a nyomonkövetése és felismerése volt a legfontosabb cél. A könyvekben rögzített pénzügyi adatokat erre használták fel.

A tudományos vezetési mozgalom a világ menedzsment-jét alapjában alakította át és ezáltal a controlling rendsze-reket is. Frederick Taylor célja a munka egyszerûsítése és standardizálása volt a dolgozók hatékonyságának növelésén keresztül. A XX. század elsõ évtizedeiben már hatékony és professzionális rendszereket alkalmaztak a tényköltség és a normaköltség eltéréseinek rögzítésére és kimutatásának ér-dekében. Ebben az idõben az információgyûjtés és feldol-gozás költség mind abszolút mind relatív értelemben drá-ga volt és ez valamilyen szinten korlátozta a módszerek és eszközök fejlõdését (Johnson, 1972). Az általános költségek a XX. század elején kevésbé voltak fontosak, mint a közvet-len anyag- és bérköltségek. Akkor úgy tûnt, nem érdemes hatalmas energiát és erõforrásokat fordítani a közvetett- és támogatórészlegek költségeinek termeléshez rendelésére. Ennek a problémának különbözõ lehetséges megoldásával, köztük a kapacitás költségeinek kezelésével foglalkozott H. L. Gantt, aki elõször az alkalmazandó felosztási alapok szá-mával, késõbb pedig a költségek tényleges termelési meny-nyiséghez való rendelésének vizsgálta a kérdést és próbálta megoldani a problémát (Zéman , 2016).

Az angolszász iskola controlling fogalmát Anthony meg-fogalmazásában egy olyan folyamatot jelent, amely során a vezetõk a szervezeti célkitûzések elérése érdekében garan-tálják a szükséges erõforrások hatékony felhasználását. A fo-lyamat során a vezetõk a szervezeti célok elérése érdekében befolyásolják a szervezet tagjainak magatartását. Idõbeli ki-terjedtségét tekintve eltérõ tervezési és control tevékenysége-ket különít el. A legátfogóbb szint a stratégiai, míg a legkisebb hatókörû a feladat control szint. Ezen két szint között helyez-kedik el a management control. Anthony értelmezésében a management control szinten a tevékenységek között egyaránt megfigyelhetõ a szervezet egészét érintõ tervezési és control tevékenység, továbbá részét képezi a napi szintû feladat control tevékenységek is (Anthony & Vijaj, 2006).

4

CONTROLLER INFO



vezetõI számvItel és a controllIng rendszerek

A vezetõi számvitelnek a gyakorlatban való megjelené-se a 1920-1930-as években történt meg. A korai már nagyrészt bemutatott költségszámítási módszerek és rendszerek elsõsorban az elõállítási költség követését és nyomonkövetesére fókuszáltak és az elõállítási folyamatok-ban lévõ lekötött erõforrások hatékonyságának mérésé-re. Ebben az új szemléletben kialakított számvitel azonban más célokkal és relatív értelemben vett magas önállósággal rendelkezõ, a vállalati felsõvezetés által operatív szempont-ból felügyelhetõ egységek és teljesítmények kontrollja volt. Ezt hívják vezetõi számvitelnek (Simon, 1979).

A XX. század elején a vállalati méretek növekedtek és ve-lük együtt a szervezetek diverzifikáltsága is és a vállalatok területi széttagoltsága is. Ezek a trendek teremtették meg a lehetõségét és a szükségét annak, hogy a vállalatvezetõk felül-vizsgálják az addig alkalmazott közvetett vállalati irányítási gyakorlatukat. A szervezeti formák változását hozta el ez az idõszak és a megjelentek a hatékonyabb divíziónális struktú-rában mûködõ szervezetek. Ezen változás a controllingra és a számvitelre is hatást gyakorolt (Dobák, 1992). Felmerült az a kérdés hogy az összevállalati célok hogyan alkalmazható-ak és bonthatók fel abban az értelemben, hogy minden egyes divízió a célokhoz igazodjon. Ennek érdekében megjelentek felelõsségi és elszámolási egységek, központok. Ez azt jelen-tette a gyakorlatban, hogy minden egyes divízió vagy részleg három csoportba sorolódhat. Ezek az úgynevezett Profit Cen-ter, Cost Center vagy Investment Center csoportok. Ezeknek a centereknek még több különbözõ típusa és alrendszere le-hetséges. A különbözõ centerek különbözõ elszámolási mód-szerekkel és rendszerekkel mûködnek. Ezen rendszereket sok esetben ma is alkalmazzák szervezeti controlling rendszerek-ben (Anthony & Vijaj, 2006).

Az 1980-as években a vezetõi számvitel sok hangsúlyos ki-hívással szembesült, és a fókusz újra a gyártási folyamatokra, a minõség iránti igényre, a terméktervezésre, illetve a szá-mítógéppel ellenõrzött termelési folyamatok bevezetésére szegõdött. Az új környezeti feltételek mellett számos szervezet szembesült azzal, hogy hagyományos költség-számviteli mér-céik nem segítik elõ az innovatív termelési eljárások és tech-nológiák bevezetését, így egyértelmûvé vált, hogy a kialakult gyakorlatra a fentebb már említett gyakorlati teóriák nagyon kevés hatással voltak. Ennek igazolásaként tudható be az, hogy a gyakorlat a tradicionális, nem kifinomult módszerekkel és eszközökkel dolgozott. A vezetõi számvitel modern irányzatai szerint az új eljárások célja a versenyelõnyök megtalálásán túl a rendkívül gyorsan változó technológia és az új vezetõi eljárások elõsegítése (Chapman, 2005).

modern controllIng rendszerek

A 21. században a controlling dinamikus fejlõdési pályán ha-ladt át, amely az informatika és a globális szervezetek térbeli kiterjedésének volt elsõsorban köszönhetõ. A különbözõ ma-tematikai, alkalmazott informatikai (prediktív algoritmusok, adatbányászati módszerek, adattárolási technológiák, OLAP rendszerek, Optimum keresési algoritmusok, kvantum számí-

tógépek terjedése, neurális hálók és mesterséges intelligen-cia) fejlõdés lehetõvé tesz a controlling holisztikus és vertikális kibõvítését. Ennek során széleskörû és relevánsabb információ tartalommal támogatott hatékony vezetõi döntéshozatal való-sítható meg (Negash – Gray, 2008). A globális ellátási láncban bekapcsolódó szervezetek számára létszükségletté válik a mo-dern controlling rendszerek alkalmazása, mivel napjainkra ez már egy versenykritériummá vált (Bigliardi – Bottani, 2010).

A modern informatikai és matematikai megoldások viszont megoldhatják ezt a közel 150 éves problémát. Nagy lehetõség és alapjában változtathatja meg a különbözõ modern menedzs-ment filozófiák elsõsorban a lean menedzsment széleskörû el-terjedése a controlling rendszereket és alkalmazott módszere-ket. Sok esetben teljesen új módszerekre van szükség a vezetõk informálása és a döntéshozás támogatására. Fokozottan hang-súlyos szerep hárul ezen új controlling módszerek oktatására, valamint az új elméleti ismeretek gyakorlati implementálásra (Bodnár, 1999).

kutatás és módszertan

Kutatásomban a QS World University Rankings (továbbiakban QS) alapján rangsorolt felsõoktatási intézmények szerepelnek. Az adatgyûjtés és elemzés alapjául a felsõfokú intézmények weboldalain található kurzusok, illetve egyéb nyílt országos és nemzetközi forrású adatbázisok szolgáltak.

Az alábbiakban látható táblázatokban szereplõ rangsorolás nem minden esetben az említett rangsor alapján került hierar-chikus felsorolásra. Ennek oka, hogy kutatásom céljául nem a reprezentativitást, hanem annak szemléltetését tûztem ki, hogy a felsõoktatásban oktatott controlling kurzusok esetében, mi-lyen trendek figyelhetõk meg. Számos magas QS besorolással rendelkezõ business school esetében nem volt megfigyelhetõ controlling oktatás semmilyen formában. Ezen intézmények jellemzõen csak executive MBA képzést nyújtottak és ezen tan-tervi keretek között pedig a legtöbb esetben nincs controlling oktatás. Több magas QS besorolással rendelkezõ japán business school esetében az oktatott kurzusokról nem szerepelt informá-ció és más nyílt forrású adatbázisban sem érhetõ el leírás.

Kutatásom területi lehatárolása során Európán belül német és brit felsõfokú intézményeket vizsgáltam, valamint az Ameri-kai Egyesült Államok legjobb üzleti képzését nyújtó intézmé-nyeiben kutattam controlling oktatás iránt. Ezeket követõen fontosnak véltem az ázsiai régióban is feltérképzeni a felsõfokú intézményekben történõ controlling jellegû oktatást. A terü-leti lehatároltság mellett figyelmet fordítottam a felsõoktatás szintek megkülönböztetésére is. Az alábbi táblázatokban alap és mester képzésen, valamint MBA típusú képzésen oktatott controlling jellegû kurzusokat foglalom össze.

eredmények

Az angolszász országokban a meghatározó alapokat a vezetõi számvitel adta, azaz az a menedzsment számviteli megközelí-tés, amely késõbbiekben elindította a diszciplinák felépülését. Látható módon a vezetõi számvitel különbözõ megközelítései szerepelnek az angol oktatási területeken, amelyek közül a leg-nevesebb egyetemeket vizsgáltuk meg.

5

CONTROLLER INFO



Az 1. számú táblázat Nagy-Britannia 5 legnevesebb egyete-mének azon képzéseit láthatjuk, melyekben olyan tárgyak ok-tatására kerül sor, melyeknek kötõdése van a controlling-hoz. Amellett, hogy a legtöbb helyen a pénzügy vagy számviteli sza-kokhoz kötõdik, láthatjuk, hogy „Technology and Operations Management” néven MBA képzés részét is képezi. A kuta-tásból és a szemléltetõ ábrából egyértelmûen kiderül, hogy a különbözõ képzések között controlling képzés, mint szak és mint specializáció sem szerepel. Az oktatott tárgyak ezekben a képzésekben diverzek és a controlling a vezetõi számvitel, il-letve a különbözõ pénzügyi analitikák kurzusain belül valósul meg. Az általam vizsgált MBA programok keretén belül csak az

Oxfordi egyetem Executive MBA szak tartalmazott controlling képzéseket. Más egyetemeken belül szervezett MBA képzése-ken belül a controlling csak a számviteli és pénzügyi analitikus kurzusok keretein belül került oktatásra.

Fel kell hívjuk a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok oktatási intézményeiben, azaz a legnevesebb egyetemein a controlling oktatásának részterületeit láthatjuk, amely a pénz-ügyi és számviteli háttérrel rendelkezõ úgyszintén a menedzs-ment információ ellátását szolgáló vezetõi számvitel szerepvál-lalása a meghatározó.

A 2. számú táblázat az Egyesült Államok régió képzéseit le-het látni. Itt már jellemzõen a számvitel (accounting) képzés

1. számú táblázat: Controlling oktatás különbözõ formái – Nagy-Britannia

2. számú táblázat: Controlling oktatás különbözõ formái – Egyesült Államok

Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés (2020)


6

CONTROLLER INFO



keretein belül találkozhatunk controlling képzéssel. A 2. számú táblázatban szereplõ egyetemek alapján megállapítható, hogy a vezetõi számvitel az egyik leggyakoribb kurzus és szinte minden management és pénzügyi képzés keretein belül megtalálható. Controlling önálló kurzusként nem található, viszont mint ma-nagement controll a nem rangsorolt egyetemek kurzusai kö-zött megjelenik. A QS alapján magasan rangsorolt egyetemek viszont csak pénzügyi területhez (hasonlóan az elõbb szem-léltetett Nagy-Britannia modelljéhez) kötõdnek a controlling kurzusok. Ugyan a Princeton Business School pénzügyi mes-terképzésén megjelenik a stratégiai controlling is mint tárgy, de a többi intézmény esetében az adatgyûjtés során nem találtam több ilyen jellegû képzést.

A nemzetközi felsõoktatási rangsor tekintetében fel kell hív-juk a figyelmet az Ázsiai régió azon meghatározó egyetemeire, amelyek úgyszintén foglalkoznak a controlling tantárgyak okta-tásával és azok fejlesztésével.

A 3. számú táblázatban látható Ázsia régiójának különbözõ egyetemein oktatott szakjainak és azok kurzusainak megne-vezése. A kutatásban a QS rangsorban szereplõ japán és kínai egyetemek kurzusai és az elindított szakok esetében nem volt érdemben releváns információ. A fenti ábrán látható utolsó két egyetem közül a Fudan, (kínai) és a Kobe (japán), viszont nyílt

forrású adatbázisok segítségével információhoz jutottam a kép-zéseikkel kapcsolatosan. Az adatgyûjtés alapján kijelenthetõ, hogy ebben a térségben kifejezetten nagy kereslet van a szám-viteli szakok iránt, legyen szó alap vagy mester képzésrõl. A szingapúri és Hong-Kong-i egyetem, amelyek vezetõ szerepet töltenek be a térségben a számviteli képzésük keretében több controlling-hoz kötõdõ tárgyat is oktatnak, sõt jóval többet és hangsúlyosabban, mint a nyugati felsõfokú intézmények. Lát-ható, hogy a tárgyak teljesen más jellegûek, mint a nyugati egyetemeken. Az információs rendszerek kezelése controlling, illetve számviteli aspektusból jelenik meg, valamint a Hong-Kong-i egyetemen megjelenik a vezetõi számvitel a multinacio-nális szervezetek vonatkozásaiban.

A controlling szemléletmód fejlõdésének kialakulásában meghatározó volt az angolszász irányzat mellett a német irány-zatnak. Tulajdonképpen ennek kialakításában és fejlõdési pá-lyájára történõ állításában kiemelkedõ szerepe volt Horváth Péternek, aki az angolszász területekrõl elindított vezetõi szám-viteli alapokat ötvözte a vállalatgazdaságtan igényeit kielégítõ controlling aspektussal, melyben az irányításra és a szabályozás gazdálkodásszervezési kapcsolatára helyezte a hangsúlyt.

A 4. számú táblázatban látható a QS magasan rangsorolt német egyetemek, illetve Business Schoolok által kínált controlling-hoz

3. számú táblázat: Controlling oktatás különbözõ formái – Ázsia


7

CONTROLLER INFO



4. számú táblázat: Controlling oktatás különbözõ formái – Németország

5. számú táblázat: Controlling oktatás különbözõ formái – Controlling szakot kínáló intézmények



8

CONTROLLER INFO



kötõdõ kurzusok és képzések. Látható, hogy a legjobb német busi-ness schoolok esetében is a pénzügy, illetve a pénzügyi menedzs-ment kurzusok azok, amik a legdominánsabbak és ezeken belül kerül oktatásra a controlling. A kutatás során kiderült, hogy a né-met controlling iskolához kötõdõen, a költség analízis, illetve a költségekhez kötõdõ analitikák nagy hangsúlyt kapnak. A vezetõi számvitel is megtalálható a legtöbb szakon oktatott kurzus kereté-ben, hasonlóan az eddig bemutatott képzésekhez. Kiemelendõ, hogy a MBA képzések esetében a német iskolák legtöbbje kínál pénzügyi kurzusokat, valamint pénzügyi specializációt, ami deter-minálja a controlling és az ahhoz kötõdõ tárgyak oktatását.

Bár a kutatás a QS rangsor magasan rangsorolt egyete-mek alapján történt, az adatbázisok feldolgozása esetében egyértelmûen kiderült, hogy a német nyelvterületen, illet-ve Hollandiában az alkalmazott tudományok egyetemmel rendelkezõ felsõoktatási intézmények pénzügyi, számviteli és controlling szakokat is szolgáltatnak. Itt a controlling nem, mint specializáció, vagy mint kurzus jelenik meg, hanem mint

önálló kurzus, önálló végzettség, valamint a végzett-séggel járó diploma is ehhez kötõdik. Ausztriában a controlling az MSc szakokon jelenik meg, mint specia-lizáció a management, illetve egyes pénzügyi képzések esetében is. Látható, hogy Németországban Technisce Hoschsule Mittelhessen és még rajta kívül pár egyetem kínál Management Controll képzést is, amely egyedülál-ló az egyetemi képzések területén.

A nemzetközi összehasonlítást és bemutatást követõen rövid táblázatban összefoglaltuk azokat a magyar intéz-ményeket és szakokat, amelyek oktatják a controlling jellegû tantárgyakat (vezetõi számvitel, menedzsment controll, controlling, teljesítmény tervezés, információs rendszerek és egyéb specializációk).

A magyar felsõoktatási üzleti képzéseken a controlling képzés, tárgyak alapvetõen a gazdálkodás menedzs-ment, pénzügy és számvitel, vezetés és szervezés, pénz-ügy és számvitel szakokon jelenik meg. Legtöbb eset-ben controlling, illetve vezetõi számvitel megnevezésû tárgyak keretében. Azonban vannak olyan intézmények melyek oktatási rendszerükben a controlling tudomány-hoz kötõdõ kurzusok más formában jelennek meg. Ahogy a fenti táblázatban látható Budapesti Corvinus Egyetem esetében például menedzsment kontroll vala-mint tervezés és controlling tárgyak formájában jelenik meg. A Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudo-mány Egyetem esetében a gazdálkodás és menedzsment szak esetében nem jelenik meg a controlling aspektu-sú kurzus. Ez ellentétes irányt képvisel a többi vizsgált egyetemhez gazdaság és menedzsment szakához képest. A magyar nyelvû MBA szakok esetében elmondható, hogy szinte egyáltalán nem jelenik meg a controlling oktatás egy kurzus keretében sem.

Magyarországon a controlling specializáció a vezetés és szervezés mesteképzésen jelenhet meg. A fenti táblázat is jól szemlélteti, hogy a debreceni és a corvinus egye-tem vezetés és szervezés mesterképzés keretein belül a controlling szakirányon oktatott kurzusok által sokkal el-mélyültebb controlling ismereteket lehet elsajátítani.

következtetés

A kutatásom során megvizsgáltam azon felsõoktatási intézmé-nyeket, amelyek a globális rangsorban (QS) elõkelõ helyet fog-lalnak el és a képzéseik, illetve az általuk kínált kurzusok kere-tén belül megjelennek a controlling, illetve a controlling-hoz kapcsolódó tárgyak.

Eredményeim szemléltetik azt a tényt, miszerint napjaink-ban is a controlling megjelenik a legtöbb pénzügyi-számvite-li képzés esetében mind alap, mester és MBA szinteken. El-mondható, hogy a brit egyetemek management képzéseiben a nem pénzügyre szakosodott területeken nem kap fókuszt a controlling oktatás. Az ázsiai régióban alapjaiban más tárgyakat és sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a controlling oktatásra, mint a nyugati országok képzési rendszereikben. Ezen intézmé-nyek közül kiemelendõ a szingapúri egyetem és a Hong-Kong-i egyetem által kínált kurzusok összessége.

6. számú táblázat: Controlling oktatás különbözõ formái – Magyarország


9

CONTROLLER INFO



Az Egyesült Államok esetében a controlling, illetve a mana-gement controll oktatása minden pénzügyi, vezetõi, illetve busi-ness szakon megjelenik, viszont a tárgyak és maga a controlling nem rendelkezik akkora dominanciával. Megállapítható, hogy a vezetõi számvitel az egyik legelterjedtebb kurzus az Egyesült Államok business oktatásában. A kutatásomban is megjelent az amerikai Controlling iskola specializáltsága és oktatása a tárgyakban, mivel számos esetben (amint az a 2. számú táb-lázat is szemlélteti) megjelent a stratégiai információ, illetve controlling menedzsment.

A német controlling oktatás vizsgálata során megállapítha-tó, hogy a legjobb egyetemek hasonlóan az eddig elemzett intézményekhez a pénzügyi, illetve számviteli képzés keretein belül oktatja a controllinghoz kötõdõ kurzusokat. Controlling aspektus tekintetében a vezetõi számvitel és a költség analitika a leghangsúlyosabb ezeken a képzéseken. Kutatásom során meg-fogalmazhatóvá vált az is, hogy a rangsorokban nem a rangsor elején szereplõ egyetemek esetében a controlling oktatás, mint önálló szak és képzési forma megjelenik, amely során a diplo-ma is ezen végzettséget tanúsítja. Ezek az intézmények alkal-mazott tudományok egyeteméhez tartoznak és MA vagy MSc rendszerben történik a képzés. A német nyelvterületen ezen rendszer ugyancsak elterjedt. Erre megfelelõ példa a táblázat-ban is szemléltetett holland illetve ausztriai egyetem. Fontos kiemelni továbbá, hogy Ausztriában a controlling specializáció-ként is megjelenik a különbözõ mesterképzési szakokon, ugyan-úgy mint ahogy Magyarországon is ahol a vezetés és szervezés képzés specializációjaként jelenik meg.

A magyar felsõoktatás controlling kurzusai és a kiépített rendszer a legjobban a német nyelvû controlling oktatási rendszerhez ha-sonlít. A hazai felsõoktatás különbözõ szakjain meglévõ controlling kurzusok diverz képet mutatnak. Egyes felsõoktatási intézmények szakjain háttérbe szorul, míg másokban komoly hangsúlyt fektet-nek a controlling kurzusok indítására. A controlling specializált kurzusokról elmondható, hogy vezetés és szervezés mesterképzés keretein belül elérhetõ, amely keretek között csak a kurzusok alap-ján megfogalmazható, hogy széleskörû és elmélyültebb controlling ismeretek megszerzését teszik lehetõvé.

összegzés

A kutatás egy átfogó szemléltetést kívánt adni a controlling nemzetközi kurzusainak trendjérõl. Kutatási lehetõségként fo-galmazható meg még a controlling oktatásnak, kurzusoknak a gyakorlati igényekkel való összehasonlítása.

A controlling fejlõdéstörténetének az elemzése során látha-tóvá vált kiindulási alapjainak gyakorlati háttere, majd az arra épülõ elméleti és módszertani tenderdizáció kialakulása. Tulaj-donképpen ha a szó jelentésébõl indulunk ki „tu controll” (irá-nyítani és szabályozni) akkor levonhatjuk azt a következtetést, hogy a vállalatok menedzsmentjének mindig szükség lesz olyan eszköz tartalomra, amely segíti a döntésképesség fenntartását.

Irodalomjegyzék

ALBACH, H. (1990): Business administration history in german speaking country. In: Handbook of german business management. Stuttgart: Poeschel.

ANTHONY, R. – VIJAJ, G. (2006): Management Control Systems. New York, McGraw-Hill Education.

BALOGH, L. (1996): 1000 éves a magyar iskola 996–1996. Colortipo Bt. Budapest, 31. o.

BARAKONYI, K. (2009): Business Schoolok szerepváltozásai. Kihívások és változások a menedzserképzésben és az MBA-oktatásban. Vezetéstudomány, Vol. 40 No. 1, pp. 5-7.

BARIZCZ, R. (1990): Mérlegtan. Budapest: Aula Kiadó. BIGLIARDI, B. – BOTTANI, E. (2010): Performance

measurement in the food supply chain: a balanced scorecard approach. Facilities, Vol. 28 No. 5, pp. 249-260.

BODNÁR, V. (1999): Doktori értekezés: Controlling avagy intézmé-nyesített eredménycentrikusság-A magyarországi üzleti szervezetek-nél bevezetett controlling rendszerek összetevõik és rendszer szintû jellemzõi. Budapest : Corvinus Egyetem.

CHAPMAN, C. S. (2005): Controlling Strategy : Management, Ac-counting, and Performance Measurement. Oxford: Oxford Uni-versity Press.

DOBÁK, M. (1992): A divíziónál szervezet. Budapest: Közgazda-sági és jogi könyvkiadó

DRÓTOS, GY, (1996): A szervezetek dekomponálása és diffe-renciálódása. In: Szervezeti formák és vezetés, KJK, Budapest

HORVÁTH, P. (1990): Controllership in Handbook of German Business Management. In: Handbook of German Business Ma-nagement. Stuttgart: Poeschel.

HORVÁTH, P. – MAYER, R. (2011): Was ist aus der Prozesskostenrechnung geworden?. Controlling and manage-ment review, Vol. 2 No. 3, pp. 4-30.

JOHNSON, T. H. (1972): Early cost accounting for internal management controll: Lyman Mills in the 1850. Business histroy review, pp. 466-474.

KAPLAN, R. S. (1987): Research cultrures in managerial accounting:empicical research. Accounting and culture. New York, McGraw-Hill Education.

KOCH, H.-A. (2008): Die Universität. Geschichte einer europäischen Institution. Wissentschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt pp. 96.

MIKONYA, GY. (2017): Az európai egyetemek története (1700-1945). ELTE TÓK. Budapest, pp. 45-59.

NEGASH, S. – GRAY, P. (2008): Business Intelligence. In: F. Burstein, szerk. Handbook on Decision Support Systems Vol. 20 No. 2, pp. 150-152

SIMON, H. A. (1979): Rational decision making in business organisations. American Economic Review Vol. 69 No. 4, pp. 493-513.

STARKEY, K. – TIRATSOO, N. (2007): The Business School and the Bottom Line, New York, Cambridge University Press pp. 78-79.

SÜTÕ, D. (2017): A controlling fejlõdéstörténete, helye és szerepe. International Journal of Engineering and Management Sciences, Vol. 2 No. 4, pp. 466-477.

ZÉMAN, Z. (2016): A kontrolling fejlõdésének fõbb irányzatai. Társadalom és Gazdaság, Vol. 2 No. 1, pp. 77-92.

10

CONTROLLER INFO



Bevezetés

A tanulmány Molnár (2019) kutatását viszi tovább, azaz olyan gazdasági társaságokat vizsgál melyek 2016-ban véglegesen be-szüntették vállalkozói tevékenységüket. A korábbi kutatás a tör-ténelmi Nógrád vármegyében mûködõ gazdasági társaságokat vizsgálta, míg ezen tanulmány a Nógrád megyei és Hargita me-gyei vállalatokra fókuszál. A két megye összehasonlítása azért is különösen fontos, mert 2017-ben testvérmegyei kapcsolatot alakítottak ki.

nógrád megye és hargIta megye

Nógrád megye területe 2544 km2, mely az ország területé-nek 2,7 %-a, ez a megye az ország második legkisebb területû megyéje, és mindeközben a legkevesebb lakosú megyéje is (népsûrûség 82,6 fõ/km2). Hargita megye 6639 km2-en terül el, amely Románia területének 2,8%-a, és népsûrûsége közel 48 fõ/km2. Nógrád megye Magyarország legfejletlenebb térségének számít, s a vállalkozások számára sem vonzó a kedvezõtlen föld-rajzi elhelyezkedése, illetve a fejletlen közlekedési infrastruktú-ra (Hegedûs et al., 2018; Sági et al., 2018). A térséget elkerüli a tõke, melyet külsõ források bevonásával pótolnak (fõként uniós pályázatokkal) (Engelberth – Sági, 2019). 2019-ben Nógrád megyében az ezer lakosra jutó regisztrált vállalatok száma 129 darab volt, az országban mindössze Borsod-Abaúj-Zemplén megye ért el gyengébb eredményt. A megyéket összehasonlítva Nógrád megyében volt a legalacsonyabb az egy lakosra jutó be-ruházás értéke, s a munkanélküliségi ráta 4,3%-kal haladta meg az országos átlagot (KSH, 2019). Tóth és szerzõtársai (2017) rávilágítottak arra, hogy Észak-Magyarországon alacsony a be-ruházási hajlandóság és a nyereségesen mûködõ gazdasági tár-saságok aránya is. Nógrád megyében a fejlõdést az is akadályoz-za, hogy a vállalatok közötti együttmûködés igen kismértékû (Nádasdi – Csernák, 2017). Hargita megyében ugyan az utóbbi években folyamatosan csökkent a munkanélküliség (2018 végé-

re ez az érték 4,23%), de ezzel párhuzamosan a munkaerõhiány egyre nagyobb mértéket ölt (Erdélystat, 2019). Hargita megyé-ben az ezer lakosra esõ vállalatok száma 2013-ban 106 darab volt (Fejér-Király – Tánczos, 2015). Fejér-Király (2016, 2017) tanulmánya szerint a Hargita megyei mûködésképtelen gazda-sági társaságok aránya országos viszonylatban a legmagasabb, s a mûködõképes kis- és középvállalkozások rentabilitása, likvi-ditása is igen kedvezõtlen.

vállalkozás folytatásának számvItelI alapelve

A gazdasági társaságok legnagyobb kihívása, hogy mûködõ- képességüket a folyamatosan változó piaci környezetben kell fenntartaniuk (Bárczi – Földi, 2016). A vállalati versenyképes-ség megõrzése csak akképpen érhetõ el, ha méreteiktõl függet-lenül megjelennek a nemzetközi piacon is (Szõke et al., 2019). A gazdasági, pénzügyi válság mind a vállalatokat, mind pedig a háztartásokat negatívan érintette (Lentner, 2015). A recessziót követõen a szabályozás megerõsödött, a szabályozó hatóságok szerepe megnõtt (Bogáth et al., 2017). Ebben az erõs szabá-lyozási környezetben a vállalatok legfontosabb koordinációs feladata a számviteli információs rendszerek összehangolása a beszámolási rendszereket illetõen (Zéman – Bárczi, 2018). A vállalkozás folytatásának számviteli alapelve nemcsak a ma-gyar számviteli szabályozásban, hanem a nemzetközi standar-dokban is megjelenik. Az alapelv érvényesülése a gazdasági növekedés és stabilitás egyik alapfeltétele (Zéman – Lentner, 2018). A gazdálkodó érintetteinek kiemelten fontos az alap-elv érvényesülése, ugyanis a mûködõképesség veszélyeztetése, az esetleges csõdkockázat magas valószínûsége negatívan hat a vállalati partnerek számára (Baranyi et al., 2018; Lentner, 2013, Sokil et al, 2018). A mûködõképesség fenntartásához el-engedhetetlen a folyamatos vállalatértékelés, a vagyoni, pénz-ügyi, jövedelmi helyzet figyelemmel kísérése (lásd bõvebben Bárczi, 2017; Musinszki, 2013, 2014; Béhm et al., 2016).

Pénzügyi mutatók és csôdmodellek elôrejelzô képessége gazdálkodói tevékenységüket beszüntetô vállalatoknálA tanulmányban olyan Nógrád megyei és Hargitai megyei vállalatok beszámolói kerültek elemzésre, melyeknél nem érvényesült a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve. Ezen vállalatok 2016-ban be-szüntették gazdálkodói tevékenységüket, felszámolás vagy csõdeljárás alá kerültek. A vizsgálatunk pénz-ügyi és vagyoni helyzetet értékelõ mutatókkal, valamint csõdelõrejelzõ modellekkel történt. Az elemzé-sen túlmenõen azonban a kutatás rávilágít arra, hogy szignifikáns különbség mutatható ki a különbözõ megyékben található társaságok értékei között.

Molnár Petronella – Dr. Hegedûs Szilárd

DOI: 10.24387/CI.2020.1.2

11

CONTROLLER INFO



anyag és módszer

A kutatás során 141 Nógrád megyei és 145 Hargita megyei válla-lat került górcsõ alá, amelyek 2016-ban felszámolási eljárás vagy csõdeljárás alá kerültek. Ezen vállalatoknál tehát nem érvényesült a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve, gazdálkodói tevé-kenységüket a jövõben nem tudták folytatni. Az elemzés során a gazdasági társaságok adózott eredményének alakulását, valamint vagyoni, pénzügyi helyzetét vizsgáltuk meg, hogy a fizetéskép-telenség bekövetkezése elõtt ezen értékek a cégek hány száza-lékánál jelezték elõre a problémákat. A mutatókon túlmenõen csõdelõrejelzõ modellekkel is megvizsgáltuk a vállalatokat. Az alkalmazott modellek a módosított Altman és a cseh IN99 mo-dellek voltak, melyek képletei a következõképpen alakulnak:

Altman (2000) modell: Z=0,717X1+0,847X2+3,107X3+0,42X4+0,998X5

X1=Nettó forgótôkeÖsszes eszköz

X2=Visszatartott nyereség

Összes eszköz

X5=Nettó árbevételÖsszes eszköz

X4=Részvények könyv szerinti értéke

Adósság

X3=EBIT

Összes eszköz

Z<1,81: a vállalkozás csõdveszélyes, 1,81 ≤ Z ≤ 2,99: a vállal-kozás a szürkezónába kerül, Z>2,99: a vállalat túlélõ

IN 99 modell (Neumaierová – Neumaier, 2002): –0,017X1 + 4,573X2 + 0,481X3 + 0,015X4

X1=Összes eszköz

Kötelezettségek

X2=EBIT

Összes eszköz

X4=Forgóeszközök

Rövid lejáratú kötelezettségek

X3=Bevételek

Összes eszköz

Ha az IN99 értéke nagyobb 2,07-nél, akkor a vállalat értéket ad a tulajdonosoknak, 0,684-es érték alatt pedig nem eredményez hozamot a tulajdonosoknak. A két érték közötti érték esetében pedig nem lehet eldönteni, hogy értéket teremt-e a vállalat a jövõben.

eredmények

Vizsgálatunk során a gazdálkodói tevékenységüket véglegesen beszüntetõ gazdasági társaságok adózott eredményeinek, likvi-

ditási és tõkeerõsségi mutatóinak alakulását elemeztük (1. táb-lázat, 1.-2. ábra).

Az 1. táblázatból jól látható, hogy a negatív eredményt re-alizáló Hargita megyei vállalatok nagyobb arányt képviseltek, mint a hasonló paraméterekkel bíró Nógrád megyei vállalatok. A fizetésképtelenség utolsó évéhez közeledve a negatív ered-ményt elérõ cégek aránya folyamatos növekedést mutat. Jól látható a két különbözõ megyében tevékenykedõ vállalatok ér-tékei közötti különbség, azaz a vizsgált idõszakban a profitot termelõ vállalatok aránya Hargita megyében mindössze 16-28 százalék volt, Nógrád megyében addig 40-50 százalék.

A pénzügyi helyzet értékelését a likviditási rátával végeztük. Elfogadható a likviditási mutató értéke, ha 1,3 felett alakul és stabil a cég pénzügyi helyzete, ha a mutató értéke 1,8 felett van.

A pénzügyi helyzetet tekintve is eltérõk az értékek a különbözõ megyékben mûködõ vállalatok között (1. ábra). A Hargita megyei cégek közel 80 százalékának volt nagyon gyenge és gyenge a fizetõképessége. Érdemes megfigyelni, hogy annak ellenére, hogy csõdbement, fizetésképtelen, vagyis vállalati tevékenységüket véglegesen beszüntetõ cégeket vizs-gáltunk, a vizsgált idõszak alatt a magyar nagyon gyenge és gyenge fizetõképességgel bíró vállalatok aránya csökkent. Ez alapján a cégek jelentõs részénél kijelenthetõ, hogy nem a fi-zetésképtelenség miatt kellett véglegesen befejezni a tevékeny-ségüket, ugyanakkor voltak olyan cégek is (valamennyi vizsgált vállalat több mint 5 százaléka), ahol nagymértékû volt a likvi-ditási ráta értéke, amely hosszútávón a jövedelmezõség vissza-esését eredményezi.

A továbbiakban megvizsgáltuk, hogy kimutatható-e szigni-fikáns különbség a Nógrád megyei és Hargita megyei cégek likviditása között.

A statisztikai Chi2-próba eredménye kimutatta (2. táblázat), hogy a vizsgált cégek likviditási helyzetét befolyásolta a terü-leti elhelyezkedés 2015-ben és 2016-ban. További statisztikai próbát elvégezve (Mann-Whitney próbát alkalmazva, mivel a sokaság nem normál eloszlású) elmondható, hogy szignifikáns különbség mutatható ki a Nógrád megyei és Hargita megyei vállalatok likviditási mutatóinak értékei között 2015-ben és 2016-ban.

Ha a saját tõke és az idegen tõke arányát vizsgáljuk, megál-lapítható, hogy akkor elfogadható a mutatók értéke, ha 50-50 százalék. Amennyiben a tõkeerõsségi mutató értéke legalább 70 százalék, akkor a vállalat vagyoni helyzete stabilnak mondható.

A Hargita megyei cégek tõkeerõsség szempontjából is gyen-gébben teljesítettek a Nógrád megyei vállalatoknál (2. ábra). A Hargita megyei vállalatok több mint 50 százaléka negatív sa-ját tõkével rendelkezett, s ez az érték a vizsgált idõszak alatt fo-

1. táblázat: Nógrád megyei és Hargita megyei gazdasági társaságok adózott eredményének alakulása

Területi elhelyezkedés/ idõszak adózott

eredménye

2014 2015 2016negatív

eredménypozitív

eredménynegatív

eredménypozitív

eredménynegatív

eredménypozitív

eredményNógrád megyei vállalatok 49,1% 50,9% 50,4% 49,6% 58,2% 41,8%

Hargita megyei vállalatok 71,9% 28,1% 76,1% 23,9% 83,7% 16,3%

Forrás: Saját kutatás

12

CONTROLLER INFO



lyamatosan nõtt (míg elsõ évben 54,7 százaléka, addig az utolsó vizsgált idõszakban ez az érték 68 százalék volt). Elmondható ugyanakkor, hogy a Nógrád megyei társaságok több mint 60 százalékának volt gyenge a vagyoni helyzete (azaz negatív saját tõkével bírt, gyenge vagy nagyon gyenge értéket vett fel a sa-ját tõke arány mutatója). A Hargita megyei vállalatok esetében ugyanezen értékek a cégek több mint 80 százalékánál mond-ható el.

A statisztikai Chi2 próba alapján a vállalatok vagyoni hely- zetérõl is elmondható, hogy befolyásolta azt a területi elhelyez-kedésük, azaz, hogy Nógrád megyében vagy Hargita megyében

mûködtek (3. táblázat). A Mann-Whitney próbát elvégezve a vizsgálat rávilágított arra, hogy a vizs-gált idõszakban szignifikáns különbség mutatha-tó ki a különbözõ megyékben mûködõ gazdasági társaságok tõkeerõsségi mutatóinak értékei kö-zött.

A 4.-6. táblázat az alkalmazott modellek (mó-dosított Altman modell és a cseh IN99 modell) vállalatokra kiszámított értékeit mutatja 2014 és 2016 között.

A 4. táblázatból látható, hogy az IN99 modell már 2014-ben problémát jelzett elõre a vizsgált vállalatoknál. Az IN99 modell szerint a Nógrád megyei cégek mindössze 6,5 százaléka, a Har-gita megyei cégeknek pedig 5,4 százaléka volt mûködõképes, azaz a modell szerint a jövõben értéket teremt a tulajdonosai számára. Altman modellje már nem jelezte ilyen mértékben elõre a csõdkockázatot, ugyanis a Nógrád megyei vállala-tok több mint a felét a túlélõ kategóriába sorolta, illetve a Hargita megyei vállalatok több mint 20 százalékát is.

2015-ben az IN99 modell szerint nõtt a mûködõképes vállalatok aránya, de még így is a cégek több mint 80 százalékánál jelezte a csõdkockázatot, a mûködési problémákat (5. táb-lázat). A szürkezónába került cégek esetében nem lehet egyértelmûen eldönteni a vállalat jövõbeni helyzetét, de tekintve, hogy olyan vállalatokat vizsgáltunk, melyek a jövõben beszüntették gaz-

dálkodói tevékenységüket, így a szürkezónába sorolt cégeket mûködésképtelennek ítéljük. Altman modellje szerint a Nógrád megyei vállalatok több mint a fele továbbra is mûködõképes.

2016-ban az IN99 modell jelentõs mértékben utalt a Hargi-ta megyei vállalatok mûködési kockázataira, mindössze a cégek 2,2 százalékát ítélte ekkor a modell mûködõképesnek. A Nógrád megyei vállalatok 9,8 százaléka mûködõképes a modell szerint, azonban Altman modellje még ilyen mértékben sem jelezte elõre a mûködési problémákat, a vállalati tevékenység végleges befeje-zését. Elmondható tehát, hogy Altman modellje nem feltétlenül alkalmas a magyar vállalatok csõdkockázatának megítélésére.

nagyon gyengefizetôképesség

48%

gyengefizetôképesség

19%

elfogadhatólikviditás

8%

kimagaslópénzügyihelyzet

19%

nagyonmagas

likviditásiráta6%

NÓGRÁD MEGYE (2014)


54%gyenge

fizetôképesség23%


5%


14%

nagyonmagas

likviditásiráta4%

HARGITA MEGYE (2014)


18%


4%


26%

nagyon magaslikviditási ráta

8%



59%gyenge

fizetôképesség24%


5%

kimagaslópénzügyi helyzet

6% nagyon magaslikviditási ráta

6%



44%

gyengefizetô-

képesség15%


8%


25%

nagyon magaslikviditási

ráta8%



66%


17%


6%


11%



44%

1. ábra: A csõdveszélyes Nógrád megyei és Hargita megyei cégek likviditása


2. táblázat: A Chi2 próba eredménye

2014 2015 2016

Value df Asymp. Sig. (2-sided) Value df Asymp. Sig.

(2-sided) Value df Asymp. Sig. (2-sided)

Pearson Chi-Square 3,735a 4 ,443 21,093a 4 ,000 12,054a 4 ,017

Likelihood Ratio 3,761 4 ,439 22,543 4 ,000 15,293 4 ,004

Linear-by-Line-ar Association 2,510 1 ,113 13,384 1 ,000 11,749 1 ,001

N of Valid Cases 274 269 190

a. 0 cells (0,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 6,41.

a. 0 cells (0,0%) have expected count less than 5. The minimum

expected count is 5,84.

a. 2 cells (20,0%) have expected count less than 5. The minimum expected

count is 3,07.Forrás: Saját szerkesztés SPSS output alapján

13

CONTROLLER INFO



összegzés

A vizsgálatunk olyan gazdasági társaságokra ter-jedt ki, melyek 2016-ban véglegesen beszüntették vállalati tevékenységüket, azaz nem érvényesült a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve. Ez az alapelv érvényesülése valamennyi számviteli rendszerben elvárt, ugyanis a vállalati fizetéskép-telenség nem csak a vállalat belsõ érintettjeire, hanem a külsõ érintettek számára is hatással van.

A vizsgálatunk fókuszpontja a Nógrád megyei és Hargita megyei vállalatok voltak. Azért esett a választásunk ezen két megyére, mert 2017-ben testvérmegyei kapcsolatot alakítottak ki, és ezek a területek hasonló gazdasági adottságokkal rendelkeznek. A vizsgálatunk során a gazdasági társaságok adózott eredményeinek, tõkeerõsségi és likviditási mutatóinak alakulása került górcsõ alá. Az elvégzett statisztikai próbák alátámasztot-ták, hogy szignifikáns különbség mutatható ki a különbözõ megyékben tevékenykedõ gazdasá-gi társaságok értékei között, illetve a mutatókat megvizsgálva az is elmondható, hogy a Hargita megyei cégek vagyoni, pénzügyi, jövedelmi hely-zete alakult gyengébben. A számviteli mutatók elemzése után két modell segítségével vizsgáltuk a vállalatok mûködõképességét. Bár az IN99 mo-dell nem kifejezetten csõdelõrejelzési modell, de hasonló elven mûködik, mint a csõdmodellek, azaz azt jelzi, hogy a jövõben a vállalat „értéket teremt”-e a tulajdonosai számára, tehát fenn tud-ja e tartani az eredményes mûködését. A vizsgálat

29,2%

27,4%12,4%

12,4%

18,6%

Nógrád megye (2014)

negatív saját tôkenagyon gyenge vagyoni helyzetgyenge vagyoni helyzetelfogadható tôkeerôsségstabil tôkehelyzet

54,7%23,0%

4,3%

5,0% 12,9%

Hargita megye (2014)


28,8%

25,6%5,6%12,8%

27,2%



63,0%19,6%

2,2%4,3% 10,9%

Hargita megye (2015)


35,3%

15,1%9,4%

14,4%

25,9%



68,0%6,0%

4,0%3,0%

19,0%Hargita megye (2016)


2.ábra: Nógrád megyei és Hargita megyei csõdveszélyes vállalatok vagyoni helyzete


3. táblázat: A Chi2 próba eredménye

2014 2015 2016

Value df Asymp. Sig. (2-sided) Value df Asymp. Sig.

(2-sided) Value df Asymp. Sig. (2-sided)

Pearson Chi-Square 20,277a 4 ,000 34,525a 4 ,000 28,395a 4 ,000

Likelihood Ratio 20,663 4 ,000 35,506 4 ,000 29,964 4 ,000Linear-by-Linear Association 12,196 1 ,000 28,850 1 ,000 13,759 1 ,000

N of Valid Cases 252 263 239 a. 0 cells (0,0%) have expected

count less than 5. The minimum expected count is 8,97.

a. 1 cells (10,0%) have expected count less than 5. The minimum

expected count is 4,75.

a. 0 cells (0,0%) have expected count less than 5. The minimum expected

count is 7,11.Forrás: Saját szerkesztés SPSS output alapján

4. táblázat: A modellek eredményei 2014-ben

Területi elhelyezkedés/ModellIN99 (2014) Altman (2014)

csõdös szürkezóna túlélõ csõdös szürkezóna túlélõNógrád megyei vállalatok 81,3% 12,1% 6,5% 33,7% 13,7% 52,6%Hargita megyei vállalatok 90,7% 3,9% 5,4% 66,7% 11,1% 22,2%


5. táblázat: A modellek eredményei 2015-ben


csõdös szürkezóna túlélõ csõdös szürkezóna túlélõNógrád megye 74,6% 10,2% 15,3% 31,7% 15,4% 52,9%Hargita megye 90,4% 1,6% 8,0% 73,1% 7,5% 19,4%


14

CONTROLLER INFO



rámutatott arra, hogy a módosított Altman modell a magyar vállalatok esetében nem jelezte a mûködési problémákat, illet-ve a Hargita megyei vállalatok esetében is kisebb mértékben mutatta a csõdkockázatot. Az IN99 modell azonban a cégek nagyobb százalékánál jelezte a fizetési problémákat, a Nógrád megyei vállalatok valamivel több mint 10 százalékát, a Hargita megyei cégek közel 10 százalékát ítélte mûködõképesnek.

„Az InnovácIós és TechnológIAI MInIszTérIuM ÚnKP-19-3-I. KódszáMÚ Új neMzeTI KIválóság ProgrAMjánAK szAKMAI TáMo-gATásávAl KészülT.”

felhasznált Irodalom

1. Altman, Edward I. (2000): Predicting Financial Distress of Companies: Revisiting the Z-Score and ZETA Models. Le-töltés ideje: 2019.10.01. Letöltés helye: http://pages.stern.nyu.edu/~ealtman/PredFnclDistr.pdf

2. Baranyi, A. – Faragó, Cs. – Fekete, Cs. – Szeles, Zs. (2018): The Bankruptcy Forecasting Model of Hungarian Enterprises, ADVANCES IN ECONOMICS AND BUSI-NESS 6:(3) pp. 179-189. DOI: 10.13189/aeb.2018.060304

3. Bárczi J – Földi P (2016): A kkv-k fejlõdése és gazdasági sze-repvállalásuk Magyarországon, In: Rajnai Zoltán, Fregán Beatrix, Marosné Kuna Zsuzsanna (szerk.) Tanulmánykötet a 7. BBK elõadásaiból. 492 p. Konferencia helye, ideje: Bu-dapest, Magyarország, 2016.05.19-2016.05.20. Budapest: Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechni-kai Mérnöki Kar, 2016. pp. 18-38.

4. Bárczi J. (2017): Elméleti felvetések és módszertani kapcso-latok a vállalatértékelésben, ACTA CAROLUS ROBERTUS : KÁROLY RÓBERT FÕISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSA-DALOMTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉ-NYEI 7:(2) pp. 5-17. DOI: 10.22004/ag.econ.265775

5. Béhm I. – Bárczi J. – Zéman Z. (2016): A vállalkozá-si teljesítmény mérésének mutatói és alkalmazásuk I., CONTROLLER INFO 3: pp. 27-36.

6. Bogáth, M. – Bárczi, J – Li, J. (2018): Investments and funds under crisis, In: Zéman, Z; Ignatieva, I; Kucherenko, D; Chagrak, n (szerk.) theory and practIce of socIal, economIc and technologIcal changes, Prága, Csehország : Nemoros, pp. 142-147.

7. Engelberth I. – Sági J. (2019): Az európai uniós fejleszté-sek és az ezzel kapcsolatos lakossági attitûdök a Szécsényi járásban, In: Karlovitz, János Tibor (szerk.) Tanulmányok a kompetenciákra épülõ, fenntartható kulturális és techno-lógiai fejlõdés körébõl, Komárno, Szlovákia : International Research Institute s.r.o., pp. 117-127.

8. Erdélystat (2019) http://statisztikak.erdelystat.ro9. Fejér-Király, G. – Tánczos, L. J. (2015): SMEs’ total revenue

analysis in Harghita county In: Csata, A; Fejér-Király, G; György, O; Kassay, J; Nagy, B; Tánczos, L-J (szerk.) Global Challenges, Local Answers : Challenges in the Carpathian Basin, Cluj-Napoca, Románia : Risoprint, pp. 280-287.

10. Fejér-Király G. (2016): Csõdelõrejelzõ modellek alkalmaz-hatósága Hargita megyei vállalkozásoknál 125 p. Szent Ist-ván Egyetem, Doktori értekezés.

11. Fejér-Király G. (2017): Csõdelõrejelzés a KKV-szektorban pénzügyi mutatók segítségével, Közgazdász Fórum/Forum on Economics and Business 2017/1, 20(130), 3–29.

12. Hegedûs Sz. – Engelberth I. – Sági J. – Molnár P. (2018): Két határ menti járás adottságainak vizsgálata, In: Fata, Ildikó; Kissné, Budai Rita (szerk.) Emberközpontú tudo-mány: Tanulmánykötet a Magyar Tudomány Ünnepe al-kalmából, Budapest, Magyarország : Tomori Pál Fõiskola, (2018) pp. 166-178.

13. KSH (2019): Fókuszban a megyék – 2019. I. félév http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/192/index.html

14. Lentner, Cs. (2013): Enforcement of the Principle of Going Concern: with Special Regard to Public Service Providers, In: Hyránek, Eduard; Nagy, Ladislav (szerk.) Zborník Vedeckých Statí : Priebežné výsledky riešenia grantovej úlohy VEGA č. 1/0004/13: Aktuálne trendy a metódy vo finančnom riadení podnikov a ich vplyv na finančnú stabilitu podniku, Bratisla-va, Szlovákia : Vydavatelstvo Ekonóm, pp. 9-17.

15. Lentner, Cs. (2015): The Structural Outline of the Development and Consolidation of Retail Foreign Currency Lending, In. Public Finance Quarterly 60: (3). PP.297-311.

16. Molnár, P. (2019): Vállalkozási tevékenységet befejezõ válla-latok elemzése Nógrád megyében, a Nagykürtösi és Loson-ci Járásban, CONTROLLER INFO 7 : 1 pp. 34-40.

17. Musinszki Z. (2013): Mit mutat a mérleg? A hányadoselemzés alapjai és buktatói I. rész, CONTROLLER INFO 1 : 12 pp. 20-26.

18. Musinszki Z. (2014): Mit mutat a mérleg? A hányadoselemzés alapjai és buktatói II. rész, CONTROLLER INFO 2 : 1 pp. 42-53.

19. Nádasdi A. – Csernák J. (2017): A bizalom és az együtt- mûködés vizsgálata az Észak-magyarországi Régió kkv szek-torában egy konkrét felmérés adatai alapján In: Takács I (szerk.) Az együttmûködési attitûdök gazdasági-társadalmi hatótényezõi az Észak-magyarországi Régióban mûködõ kkv-kban. 190 p. Gyöngyös: Károly Róbert Fõiskola, 2017. pp. 57-70.

20. NEUMAIEROVÁ, I. – NEUMAIER, I. (2002): Výkonnost a tržní hodnota firmy. 1. vyd. Praha : Grada Publishing, 2002. 215 p. ISBN 80-247-0125-1.

6. táblázat: A modellek eredményei 2016-ban


csõdös szürkezóna túlélõ csõdös szürkezóna túlélõNógrád megye 77,3% 12,9% 9,8% 36,3% 10,6% 53,1%Hargita megye 93,3% 4,4% 2,2% 72,3% 8,5% 19,1%


15

CONTROLLER INFO



21. Sági J. – Engelberth I. – Hegedûs Sz. – Molnár P. (2018): EL-MARADOTTSÁG DIMENZIÓI NYUGAT-NÓGRÁDBAN, In: Egri, Zoltán; Paraszt, Márta (szerk.) Magasabb (helyi) hozzáadott érték, mint a vidék kitörési lehetõsége – II. Nemzetközi Vidékfejlesztési Tudományos Konferencia : Lektorált tudományos kiadvány, Szarvas, Magyarország : Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, pp. 314-320.

22. Sokil, O. – Zhuk, V. – Vasa, L (2018): Integral assessment of the sustainable development of agriculture in Ukraine. ECONOMIC ANNALS-XXI 1728-6220 1728-6239 170 (3-4) pp. 15-21

23. Szõke B. – Gábor Á. – Bárczi J. (2019): Az intellektuális tõke értékelésére alkalmazott mérési módszerek összehasonlító elemzése, CONTROLLER INFO 7 : 1 pp. 24-28.

24. Tóth R. – Mester É. – Szíjártó B. – Túróczi I. – Zéman Z. (2017): A vállalkozások beruházási döntéseinek elemzése és kontrollja, POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSA-DALMI FOLYÓIRAT 13:(1-3) pp. 51-71. DOI: 10.24307/psz.2017.0906.

25. Zéman, Z – Bárczi, J (2018): Új kihívások – compliance – beszámolási rendszerekben, JURA 2018 : 1 pp. 459-463.

26. Zéman, Z. – Lentner, Cs. (2018): THE CHANGING ROLE OF GOING CONCERN ASSUMPTION SUPPORTING MANAGEMENT DECISIONS AFTER FINANCIAL CRISIS, POLISH JOURNAL OF MANAGEMENT STUDIES 18 : 1 pp. 428-441.

16

CONTROLLER INFO



1. Bevezetés

Tanulmányunkban a mezõgazdasági számvitel egy sajátos ese-tét, a mezei leltár különbözõ mûködési és ok-okozati struktúrá-ját tártuk fel. A mezõgazdasági mûködés minden tekintetben és minden funkciójában atipikus. A termelés a természeti és biológiai tényezõk függvénye, amelyre a szervezetknek csak kis mértében van ráhatásuk. A tényezõk közül fontos kiemelni az idõjárást, ami a szántóföldi növénytermesztésre komoly befo-lyásoló hatással bír. Meghatározó szerepet játszik a növényter-mesztés hozamainak alakulásában, valamint a költségek mérté-kére is nagy befolyással van. További sajátosságként nevezhetõ meg a termesztési ciklikusság, amely szintén befolyásolólag hat a mezõgazdasági szervezetek mûködésére. A ciklikusságok ke-zelését mind erõforrás szükséglet biztosításában, mind mun-kaszervezés- kapacitáskihasználtság tervezésnél figyelembe kell venni. Fontos továbbá a fentarthatósági szempontok elõtérbe helyezése a mezõgazdasági termelés során. Ezen szempontok a közeljövõben az eddigieknél is hangsúlyosabbá válnak. A fenn-tarthatósági szempontokat költség jellegûen már a számviteli analitikák is képesek szemléltetni. A mezõgazdaság ezen ati-pikus mûködéséhez és különbözõ sajátosságaihoz a különbözõ vállalati és jogi funkcióknak alkalmazkodnia kell.

2. számvItel

A számvitel a társadalom gazdasági fejlõdésének a mindenkori gazdasági körülményektõl szorosan függõ gazdálkodásszerve-zési módszer, illetve eszközrendszer. Fejlõdése összefüggésben állt a magántulajdon megjelenésével és társadalmi elfogadtatá-sával, vagyis a termelõ, kereskedelmi vagy más gazdasági tevé-kenységet végzõkkel, a csereviszonyok létezésével, a pénzeszkö-zök alkalmazásával, mint általánosan érvényes csereeszközzel és értékmérõvel, illetve a kereskedelmi és fogyasztási hitelezési folyamatok megindulásával, tehát közvetlen összefüggést lehet találni a vállalkozással (Tóth, 1996).

A számvitel tárgya és az információs módszerek megállapítá-sa egy pontosan meghatározott gazdasági egység viszonyához kapcsolódik, melynek tevékenysége a számvitelben képzõdik le

és a végrehajtott tevékenység eredményei a számvitelbõl álla-píthatók meg (Tóth, 2010).

A különbözõ formájú és tulajdonú szervezetek esetében a számvitel a piacgazdaság mûködéséhez szükséges információ-kat szolgáltat a piac szereplõinek, az adott adóhatóságok felé, a szervezet irányítói és tulajdonosai részére, valamint a vállal-kozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi állapotáról, illetve a vizs-gált idõszaki mûködésrõl (Sutus 1998).

Számviteli elméletekSzakirodalmi kutatásunk során különbözõ kutatók, különbözõ nemzetközi szabványok és rendszerekkel együtt az alábbi különbözõ elméleteket határozták meg.

• Hatékony piac alapú számvitelA piac alapú számviteli kutatás vizsgálat fókusza a számvite-li eljárások eredményeként már meglévõ számviteli adatok, információk, illetve maguk a számviteli eljárások hatást gya-korolhatnak-e az információ felhasználók döntési reakciói-ra. Számos kutatómunka következtetése az, hogy a nyilváno-san közzétett számviteli adatok, legyenek akár megtévesztõk, egy adott idõtartam eltelte után, befolyással bírnak a piacok mûködésére és a részvények, illetve kötvények árainak alakulá-sára (Bauwhede – Willekens, 2004).

• Klasszikus elméletA klasszikus elmélet egyfajta optimális gazdasági valóság ideál-jának a megvalósítására fókuszál. Ezen elmélet alapján számvi-teli módszereket és eljárásokat alapvetõen abból az aspektusból vizsgálják, hogy az elõállított információ milyen mértékben kö-zelíti meg az optimálisnak nevezhetõ megbízható és valós ké-pet. A jelenlegi számviteli szabályozási rendszerek alkalmazzák ezt a fajta megközelítést és fundamentumait vizsgálva megálla-pítható, hogy nagymértékben alapulnak a klasszikus elméletek által nyújtott elméletekre, azaz a szervezeteknek a valós helyze-tét a különbözõ számviteli rendszerek különbözõ aspektusban közelítik meg (Somogyi, 2008).

Mezei leltár alkalmazása a számviteli rendszerekben, kapcsolata a fenntarthatósággalKutatásunkban a mezei leltárt, mint a mezõgazdasági számvitel sajátos mûködési kihívására való meg-oldást, illetve ezen fõszámla fenntarthatóság szempontjából jelentõs elõrejelzési jellegét és aspektusát szeretnénk bemutatni. Feltárjuk azokat az okokat és mûködési formákat, amelyek által áthidalhatóvá válnak a szántóföldi növénytermesztés õszi és tavaszi munkamûveleteibõl származó, a standard számvi-teli rendszerben anomáliaként megjelenõ mûködési specialitások. Kutatásunkban mind a számvitel, a mezõgazdaság mind pedig a mezei leltár releváns szakirodalmai alapján tártuk fel az eredményeinket.

Thalmeiner Gergô – Bencze Tibor – Gáspár Sándor

DOI: 10.24387/CI.2020.1.3

17

CONTROLLER INFO



• A pozitív számvitel elmélet szerint meghatározásA pozitív számvitel alapján a várakozások vagy a tényleges piaci reakciók hatással bírnak a számviteli adatokra, azok mérési, ér-tékelési módszereire. Kifejti, hogy ez az elméleti megközelítés alapvetõen azt próbálja bizonyítani, hogy a különbözõ számvite-li, értékelési metódusok nem csak leírják, hanem hatással is bír-nak az alapul szolgáló válóságra (Bauwhede – Willekens, 2004).

• Modern gazdaságtani megvilágításA modern portfolió elmélet kutatói a kutatásaikban a számvi-teli információk és a kockázat közötti összefüggéseket vizsgál-ják. Ezen elmélet az eltérõ számviteli eljárások szerint számított számviteli jövedelmi adatok piaci kockázatra ható hatását is fi-gyelembe veszik. Azt jelenti, hogy a különbözõ számviteli metó-dusok mennyire tükrözik vissza a piaci értékítéletet, melyben a számvitellel foglalkozó szakemberek felelõssége meghatározó. A piaci szakemberek felelõssége jelentõs a piaci hatékonyság közepes szintjénél, mivel ezen az állapoton már a részvényár-folyamok a nyilvánosságra hozott számviteli információkat is tükrözi (Dorgai, 2001).

Pénzügyi számvitelA pénzügyi számvitel definícióját több kutató a szervezet vagy más gazdasági egység tevékenységeivel kapcsolatban álló tranz-akciók értékelésével és feljegyzéseivel, illetve a feljegyzésekbõl egyfajta rendszeres jelentések összeállításával határozzák meg. Ezen jelentések, amelyek általános vagy speciális céllal bírnak, a vezetõk, tulajdonosok, hitelezõk, intézmények és a nyilvá-nosság számára biztosítanak szükséges információkat (Sztanó, 2006), amellyel egyébiránt az adott szervezet saját hatalmi szintjét is képes szabályozni (Molnár, 2019).

Számviteli PolitikaA számvitel-politikai döntések között a leghangsúlyosabbak azok, amelyek az eszközök és a kötelezettségek értékeléséhez, és ezen keresztül az eredmény meghatározásához kapcsolód-nak. A célok tisztázása egy kiemelkedõen fontos feladat eb-ben az esetben (Zéman et al., 2000). Kialakításának fõ célja, hogy a szervezet egészére nézve egységes és kötelezõ érvényû szabályokat definiáljanak, így a szervezetnél olyan számvite-li elszámolási rendszer legyen alkalmazásban, amely alapján megbízható és valóságnak megfelelõ információkat tartalmazó beszámoló készüljön el és, amely a vezetõi döntések számára is felhasználható információs bázissal szolgálhat. A számviteli po-litika deklarálja azon szabályok, illetve módszerek és eljárások felhasználását, amelyek szerint kialakítható az adott szervezet bemutatásának információs rendszere. Ennek a folyamatnak a végeredményben a beszámolón keresztül megbízható és valós adatokkal és kész struktúrával kell a vállalkozás vagyoni, pénz-ügyi és jövedelmi helyzetérõ rendelkezni illetve, annak minden egyes változásairól (Francsovics – Kadocs, 2009).

Idõbeli elhatárolás elveMivel kutatásunk tárgya a mezei leltár okainak és mûködési rendszerének a feltárása ezért az idõbeli elhatárolás elvét fontos kiemelnünk. A gazdálkodó szervezet mûködése során nagyon

sok esetben olyan eseménnyel kell szembesülnie, melyek üzleti éveken túl mutatóan mutatkoznak a dokumentációs folyama-tok során. Az idõbeli elhatárolás elv ezekben az esetekben je-lenik meg a gyakorlatban, mintegy szerves és elengedhetetlen szegmense a zárási folyamatoknak. A számviteli politikában lehet meghatározni a vállalkozás üzleti évét, mely a naptári évtõl eltérõ is lehet. Ezen idõponttól kezdõdõen kell megha-tározni a mérlegkészítés reális idõpontját. Mindkét dátum, melyet rögzítenek a szabályzatokban az idõbeli elhatárolás el-vének meglétét korlátozhatja vagy tágíthatja. Amennyiben tág idõintervallum meghatározása történik a két idõpont között, úgy többszörözõdik azon gazdasági események mennyisége, melyeket idõbeli elhatárolás formájában a könyvelésben meg kell jeleníteni (Tóth, 2010).

3. mezõgazdaságI termelés jellemzõI

A mezõgazdaságban kiemelten fontos szerepet töltenek be a természeti tényezõk. Természeti tényezõ alatt jellemzõen a termõföld minõségét, a földrajzi és éghajlati környezetet értjük. Ezen tényezõknek rendkívül nagy hatása van a hozamokra, míg a termelés ráfordításai megközelítõen azonosak. Különös te-kintettel kell lennünk továbbá az éghajlatváltozással összefüggõ termelési kockázatokra is (Udovecz, 2008). Elmondható, hogy a mezõgazdasági termelés frekventáltan kiszolgáltatott az idõjárási tényezõknek. A természeti tényezõk mellett fontos kiemelni mind a növénytermesztésben mind pedig az állattenyésztésben az élõ szervezetekbõl fakadó befolyásoló jellemzõket, melynek szintén hangsúlyos szerepe van a termelésben.

A növénytermesztés eredményessége komoly befolyásoló hatással van az állattenyésztésre is. Az állattenyésztés takarmá-nyozásával kapcsolatosan általánosan elmondható, hogy saját termelésû takarmányokat használnak fel. Ezáltal a növényter-mesztés keretében elõállított termékek önköltsége alapvetõen meghatározza az állattenyésztés jövedelmezõségét is. A termé-szeti és a biológiai tényezõkbõl fakadó sajátosságok az egész mezõgazdasági termelésben érvényesülnek, befolyásoló szere-pük meghatározó (Sutus, 1992).

A mezõgazdasági termékek esetében az árkockázat mellett a mennyiségi kockázat is rendkívül nagy jelentõséggel bír, nagy-mértékben befolyásolja a jövedelmezõséget (Kondorosi, 2002). A mezõgazdasági beruházások esetében elmondható, hogy nagyrésze hosszú távú befektetést igényel, például a termõre fordulás akár több évbe is beletelhet, így számolni kell a pénz idõértékével (Véry, 2001). A mezõgazdaságban felhalmozódott készletek bizonyos esetekben speciálisak, hiszen egyes készle-teket (vetõmagokat, növényvédõ szereket, mûtrágyákat stb.) csak meghatározott idõszakokban használnak fel a termelés idényszerûsége miatt. A készletek jelentõs részénél nagy gondot kell fordítani a tárolásra, mert az idõjárás és más külsõ hatások jelentõs minõségromlást is okozhatnak, amely szintén csökkent-heti a mezõgazdasági termelés jövedelmezõséget (Jakab et al., 1997).

A mezõgazdasági termelés esetében fontos kiemelni fenntart-hatósági szempontot. Napjainkban, ahogyan minden ágazaton belül, úgy a mezõgazdasági termelés során is komoly hangsúly tevõdik a fenntartható termelésre. A szántóföldi növényter-

18

CONTROLLER INFO



mesztés esetében ezen fenntarthatósági szem-pont többek között a talaj tápanyagutánpótlásban figyelhetõ meg (Tenhunen et, al., 2000). Tápanyagutánpótlás történhet szerves, illet-ve mûtrágyaszórás formájában is. A szerves és mûtrágyaszórás kijuttatásának környezetterhelé-se jelentõs, mivel több mozgékony nitrogén, il-letve foszfor kerül kijuttatásra. Az agronómiailag megalapozott, szükségesként megítélt mennyisé-get meghaladó szerves és mûtrágyaszórás során kijuttatott nitrogén többek között azért is veszé-lyes, mert a túlzott mennyiség nem tud beépülni tápanyagként a szántóföldbe, hanem lemosódás-sal erodálja a talajösszetételt, valamint eljutva a felszín alatti vizekbe, azokban vízösszetételi vál-tozásokat eredményez. A felszín alatti vízátfolyá-sok és szivárgások által terjedõ nitrogén pedig ökológiai veszélyt jelenthet például a halgazda-ságokra, végsõ soron ivóvízkészletbe való beke-rüléssel közvetlen veszélyt jelenthet az emberre is (Spiertz, 2010). A túlzott mértékû szerves – mûtrágyaszórással kijuttatott szükséges mennyi-séget túlzóan meghaladó foszfor kijuttatása az õszi mélyszántás során megmûvelt rétegekbe, szintén jelentõs terhelést jelent a környezetre. A túlzott mennyiségû foszfor egy része nem tud megkötõdni a talajban ezért felszíni elfolyással a szántóföld-ben eróziót eredményez, illetve felszíni vizekig eljutva azok eutrofizációját okozhatja (Kamprath – Watson, 1980). Csathó és Radimszky (2007) kutatása alapján elmondható, hogy a szerves és mûtrágya kiszórása egyenes arányban nõtt az EU27 országában. Ennek azonban ellentétesen kellene mûködjön, a szervestrágya kijuttatás növelésével arányosan csökkennie kel-lene a mûtrágyakiszórás arányának, így a túlzott nitrogén és foszfor kijuttatás csökkenõ tendenciát kellene mutasson, ezál-tal pedig a fenntarthatóság és agronómiai követelményeinek megfelelõ szántóföldi növénytermesztés tápanyagkijuttatása kevésbé lenne környezetterhelõ.

Szántóföldi növénytermesztésAz õszi talajmûvelés aktuális feladatai különbözõek lehetnek, attól függõen, hogy õszi vetésû, vagy tavaszi vetésû növények talaj-elõkészítésérõl beszélünk. Hazánkban az õszi vetési idõszak augusztus 20-tól október végéig tart. Augusztusban ve-tik a repcét és a bíborherét, telepítik az évelõ pillangós növé-nyek egy részét, szeptemberben vetik az õszi takarmánykeveré-keket, az õszi árpát és a rozst, október 20-ig pedig az õszi búzát (Hidvégi, 2007). Az õszi búza vetésterülete évi szinten közel egy millió hektár körül alakul, 2019-ben 979.990 hektár volt.

Nyár végi és õszi vetésû növények talaj-elõkészítése nyáron betakarított elõvetemény után kezdõdik meg. Június végén és júliusban kerül le az õszi káposztarepce, a borsó, a bab, az õszi és a tavaszi takarmánykeverékek, az õszi és a tavaszi ka-lászosok. Augusztus elején takarítható be a mustár, az olajre-tek és a fénymag. A betakarítás után következik a tarlóhántás. A megfelelõ idõpontban, módon, és eszközzel végzett tarló-hántás után következik a vetés-elõkészítés feladata. Szántásos

talaj-elõkészítésnél is nagy gondot kell fordítani a megfelelõen elõkészített, tehát tömör alapú, aprómorzsás magágy létreho-zására (Hidvégi, 2007).

Az õszi vetés folyamatai: Tarló à Tarlóhántás à Alapmûvelés (Szántás vagy forgatás

nélküli mûvelés) à Elmunkálás à Magágy készítés à Vetés à Vetés utáni elmunkálás

A tavaszi vetésû növények talaj-elõkészítése nyár közepén, az elõvetemény betakarításától kezdõdhet és végezhetõ õszig vagy késõ õszig. A tavaszi vetésû növények talajmûvelési folyamatai az 1. számú ábrán látható.

Tavaszi vetésû növények a következõk. Tavaszi kalászos a ta-vaszi árpa, a zab, a cukor- és takarmányrépa, hüvelyes a borsó, a bab, a szója stb., olajnövény a napraforgó. A kukorica és a kölesfélék abraktakarmány növények. Az évelõ pillangósok ta-vasszal is telepíthetõk (Kozák, 2007).

Magyarország földterületének mûvelési ágaiMagyarország összes földterülete 9,3 millió ha, ebbõl a haszno-sított, mûvelésbe vont terület hozzávetõlegesen 8 millió hek-tár. A mûvelés alól kivett mintegy 17%-a az összes területnek, amihez megjegyzendõ, hogy ez a terület az elmúlt 40-50 év-ben indokolatlanul megnõtt. Ennek okaként az jelölhetõ meg, hogy a termõföldnek a rendszerváltást megelõzõen nem volt értéke, így nem bántak vele takarékosan. Az összes területbõl megközelítõleg 6,2 millió ha a mezõgazdaságilag mûvelt terü-let. Ezt kiegészítve az erdõ, nádas, halastó által elfoglalt terület-tel megállapítható, hogy kb. 8 millió ha-on folyik erdõ, illetve mezõgazdasági tevékenység. A mûvelési ágak megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti (KSH, 2019).

A statisztikai adatok alapján elmondható, hogy az ösz-szes földterület legnagyobb százalékát a szántó, az erdõ és a mûvelés alól kivont földterületek teszik ki, amelynek közel felét a szántóföldek jelentik. A gyep 8 százalékot, a gyümölcsösök 1

1. számú ábra: Tavaszi vetésû növények talajmûvelési rendszereForrás: Saját szerkesztés Hidvégi (2007) alapján

19

CONTROLLER INFO



százalékot tesznek ki, a többi ágazat már kis méretû területet jelent az összes mezõgazdasági területbõl. A növénytermesztés a fent bemutatott adatok szerint a szántókon, gyümölcsösök-ben, szõlõkben, illetve a kertekben történik, amelyek az összes földterülethez viszonyítva közel 50%-ot jelent.

A növénytermesztés során megtermelt növények mennyisé-gének megoszlását az 2. szmú ábra szemlélteti. A termelés több mint 68%-át a gabonatermelés teszi ki, valamennyivel több, mint 11%-át az olajos magvak adják. 8%-ot jelent a zöldségter-melés és majdnem 4%-ot pedig a gyümölcstermesztés.

4. mezõgazdaságI számvItel

A mezõgazdaság sajátosságai közül a számvitelre gyakorolt hatás aspektusából tekintve a természeti, biológiai szerveze-tek sajátosságaira szükséges felhívni a figyelmet. Ezen aspek-tus a biológiai átalakulás speciális jellemzõire, a betakarításra, egyfajta biológiai eszköz életfolyamatának megszüntetésére, a növények és állatok átalakulási képességére, illetve ennek irányíthatóságára, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelé-si feladatok problémáira, a biológiai átalakulás kimeneteinek számosságára, a föld, mint erõforrás meghatározó szerepére, a naptári évtõl eltérõ mezõgazdasági évre, a mezõgazdasági termelés ciklikusságára és szezonalitására, valamint a munka-folyamat és a termelési folyamat elválására vonatkoztatható (Kiss, 2007).

A biológiai és természeti tényezõk mellett fontos kiemelni, hogy a mezõgazdaságban sajátos szerepet képvisel a számvite-li munkához szükséges precizitása, amelyet az ágazatban meg-valósítani többek között azért okoz nehézségeket, mert az írott dokumentumokkal való megalapozottság nem minden esetben áll teljes mértékben rendelkezésre. A mezõgazdasági számviteli munkára nagy hatással van a gazdák berögzült szokásai és sze-mélyi jellemzõi, illetve kommunikációs stílusa (Molnár, 2010), melyek szintén megnehezíthetik a számviteli elemzések készíté-sét. A számviteli elszámoláshoz szükséges adatok gyûjtése, rend-szerezése és feldolgozása komoly kihívást jelent az ágazatban.

A számviteli elemzés során többek között olyan sajátosságo-kat kell figyelembe venni, melyek speciálisan a mezõgazdasági termelésbõl következnek. Ilyen sajátosságként tekinthetõ a

természeti és élõ szervezeteknek kitett hozamok jelentõs szórása, illetve annak ténye, hogy a ter-melési ráfordítások gyakran függetlenek a hoza-moktól (Stone, 1968). De hasonló mezõgazdasági sajátosság a termelésre vonatkozó szakaszosság, kiemelten hangsúlyos az idény jellegû mun-kavégzés (munkacsúcsok kezelése), továbbá a különbözõ folyamatok idõhöz való kötöttsége (Sabján – Sutus, 2003). Ennek során mind az erõforrás felhasználásra, mind pedig a kapacitás-kihasználtságra komoly figyelmet kell szentelni. A mezõgazdasági termelés sajátosságait figyelem-be véve megállapítható, hogy az ágazatban alkal-mazott számviteli elemzés egyes részeiben eltér a különbözõ ágazatok számviteli elszámolásaitól, illetve további sajátos számviteli mechanizmusok-kal is kiegészül (Zárda, 2008).

5. mezeI leltár

A korábbiak során ismertetésre került mezõgazdasági termelés sajátosságok végett a mezõgazdasági számvitelben alkalmazott mechanizmusoknak is sajátosnak kell lenniük. A mezõgazdasági számvitelben alkalmazott egyik ilyen sajátos eszköz az úgyne-vezett mezei leltár. A mezei leltár szükségességét a növényter-mesztésben az adott naptári évben keletkezõ hozam termelési költségei az azt megelõzõ évben való felmerülésük eredmé-nyezi. Azáltal, hogy az egyes növényi kultúrák adott termelési folyamatai nem fejezõdnek be egy naptári éven belül, a költ-ségelszámolásuk sem zárható le (Helgertné, 2003). Annak ér-dekében azonban, hogy az adott növényi termények, termékek önköltségszámítása helyes legyen szükséges az egész termelési folyamatot és annak során felmerülõ összes költséget figye-lembe venni, függetlenül a költségek idõbeli keletkezésétõl. A szervezetek a számviteli törvényben megkövetelt üzleti évük lezárása végett, az évek közötti tevékenységeket és a felmerült költségeket el kell határolniuk egymástól (Róth, et. al., 2017).

Mezei leltár sajátosságaiA befejezetlen növénytermelés költségeit különbözõ módon kell gyûjteni, ha költségnemek szerinti elszámolást, illetve ha költségviselõk szerinti elszámolást alkalmazunk. Költségnemek szerinti gyûjtés esetén az 51-57 fõkönyvi számokon külön érde-

2. számú ábra: A növénytermesztés típusaiForrás: Saját szerkesztés KSH (2019) adatai alapján

1. számú táblázat: Mûvelési ágak megoszlása

Mûvelési ág %-os megoszlásSzántó 46,6Kert 0,86Gyümölcsös 0,99Szõlõ 0,87Gyep 8,43Mezõgazdasági terület 57,75Erdõ 20,85Nádas, halastó 1,09Mûvelt terület 79,69Mûvelés alól kivett terület 20,31Összes földterület 100,00

Forrás: Saját szerkesztés KSH (2019) adatai alapján

20

CONTROLLER INFO



mes gyûjteni, alszámlákon vagy analitikus nyilvántartás segítsé-gével. A költségviselõk szerinti gyûjtés esetén külön számlán az úgynevezett következõ évek növénytermelési költségei 718 szá-mon történik. Ezen a számlán a befejezetlen termelés költségeit adott esetben táblánként, növényi kultúránként, költségtételen-ként kell rögzíteni (Sutus, 2002).

Mezei leltár felosztásnál figyelembe kell venni az alkalmaz-ható módszereket és azok sajátosságait. Az alábbiakban néhány mezei leltár felosztási sajátosságot ismertetünk.

A szervestrágyázás, a zöldtrágyázás, a több évre ható gyom-irtózás, az évelõ pillangósok telepítése, a rét- és legelõtelepítés hatására a termõföld beltartalmi összetétele javulhat, növeked-het a teljesítõképessége, valamint termék elõállítási képeségei is minõségileg változhat. Az elvégzett munkák jellemzõen több év termelésére van hatással. Ezen tevékenységeket általában nem a befektetett eszközök közé kell sorolni, hanem mezei leltár fõszámlájára kell vezetni (Musinszki, 2014). A mezei leltár ér-tékét adott naptári év végén készletre kell venni. Ez a készletre vételezés a 23-as fõkönyvi számon, mint befejezetlen termelés és félkész termékek nevezetû számlán belül kell rögzíteni. Me-zei leltár során különbözõ költségek kerülhetnek elszámolásra, melyek két különbözõ kategóriába sorolhatók, ezen csoportok az alábbiak szerint oszlanak meg.

• Csak a következõ év esetében felosztható növényterme-lési költségek esetén minden egyes költség felosztásra kerül a következõ évben. Ilyen költségekként oszthatók fel például az õsszel végzett szántás, vetés, talajmunka és mûtrágyaszórás.

• A több évre osztható növénytermesztési költségek jellemzõen olyan mûveletek, mint például a szervestrágyaszórás, évelõ növény telepítés, legelõ- talajjavítás (Sutus, 2002).

A kategorizálásokat követõen az új üzleti év nyitása során, a tárgyévi felhasználások elszámolásra kerülnek, de a több éven át felosztható befejezetlen termeléshez kapcsolódó költségek még el nem számoltak. Ezen költségek még nem kerülnek fel-osztásra és a következõ évekre a 231 fõkönyvi számon, mezei leltárként kerülnek átvitelre, addig amíg fel nem oszthatók. A befejezetlen növénytermelési hozamokat az 581 fõkönyvi szá-mon megnevezett saját termelésû készletek változásával, vagy a 7918 számú úgynevezett következõ évek növénytermelésé-nek hozamaival kell szembe állítani (Miklósiné et. al., 2006). A befejezetlen költségek vezetése során figyelembe kell venni a költségek nyilvántartási és elszámolási módját, továbbá a be-fejezetlen növénytermelés hozamát közvetlen önköltségen kell

értékelni és aktiválni. A szántóföldi növénytermesztés termelési ciklus és a naptári év eltérését a számviteli elszámolás során is figyelembe kell venni. Ezen eltérésre a vállalkozások számviteli elszámolásuk során nem az eltérõ üzleti év alkalmazásával, ha-nem jellemzõen a folyó évi és a következõ évi növénytermelési költségek elkülönítésével reagál (Musinszki, 2012). Összefoglal-va, a mezei leltár alkalmazása tehát arra szolgál, hogy az adott évben felmerült költségeket számviteli szempontból el lehessen határolni az évek között.

6. konklúzIó

A tanulmányunkban a mezõgazdasági ágazat számviteli elszámo-lásának specifikumait mutattuk be illetve a fenntarthatósággal való kapcsolódását. Ezen sajátosságok közül az egyik leghang-súlyosabb tényezõ a számviteli politikában megfogalmazott üz-leti évtõl eltérõ hozamok és ráfordítások idényszerû megjelenése a termelési rendszerben. A mezõgazdasági termelés jellegzetes struktúrája miatt a számviteli eljárásoknak is alkalmazkodni kell. Ezen alkalmazkodási formák közül az egyik legjellegzete-sebb a mezei leltár megjelenése, mint a 231-es fõkönyvi számla a számvitelen belül. Ezen fõkönyvi számlán megjelenõ költségek és készletek adott üzleti évben még nem kerülnek felosztásra csak következõ évben, illetve számos esetben, a további években. A költségek egészen a felosztásig ezen mezei leltár számlán kerül-nek elkülönítésre majd a felosztás során a megfelelõ szántóföldi növényi kultúrára aktiválhatók. A fenntarthatóság szempontjá-ból vizsgált szántóföldi növénytermesztés során a tápanyag kijut-tatásra helyeztük a fókuszt. Ennek során mind a szervez mind a mûtrágya komponenseinek hatásait vizsgáltuk a környezetterhe-lés szempontjából. A mezei leltár során az egyik jelentõs költséget képviseli az õszi mélyszántás mellett ezen tápanyagok kijuttatása. Már a mezei leltár fõszámlán elkülönített mûveletekhez kötõdõ költségek szemléltetik ezen tevékenységek fenntarthatóság szem-pontbeli várakozásának jelentõségét. A mezei leltár alkalmazása arra szolgál, hogy az adott évben felmerült költségeket számviteli szempontból el lehessen határolni az évek között, ezáltal meg-oldásként szolgál a mezõgazdasági termelésbõl fakadó speciális számviteli kihívásokra.

Irodalomjegyzék

CSATHÓ, P. – RADIMSZKY, L. (2007): A Nitrát-direktíva elsõ 15 éve: eredmények, kudarcok, feladatok az Európai Unió-ban környezet agrár eredetû NP-terhelésének csökkentésé-ben. Fórum. Növénytermelés, pp. 56; 83–110.

2. számú táblázat: Mezei leltár felosztási sajátosságok

Táblánkénti költség gyûjtése Költségek gyûjtésekor táblánkénti elszámolás esetben, az adott táblán termesztett növényi kultúrák területi arányában oszthatók fel, az adott folyó évi növénytermesztési kultúra válik a költségviselõvé

Szerves trágya kijuttatás Szerves trágya kijuttatásának elszámolása során meg kell határozni a tápanyagigények figye-lembevétele mellett, hogy hány éven keresztül osztandók fel a költségek. Az idõ meghatározását követõen el kell dönteni, hogy a költségek az évek során arányosan vagy csökkenõ arányban kerülnek elszámolásra.

Évelõ pillangósok Évente arányosan számolhatók el az évelõ pillangósok telepítési költsége, ez például a lucerna esetében jellemzõen 3 évre, míg a lóhere telepítés esetében 2 évre osztható fel.

Rét- és legelõtelepítés 10 év alatt számolható el a rét- és legelõtelepítés költsége, ennek során évenként arányosan szük-séges ráterhelni a gyepgazdálkodás költségeire.

Forrás: Saját szerkesztés, Sutus 2002 alapján

21

CONTROLLER INFO



BAUWHEDE, V.H. – M. WILLEKENS (2004): Evidence on (tha lack of) auditquality differentiation in the private client segment of the Belgian audit market, European Accounting Review , Vol. 13 No. 3, pp.501-522.

DORGAI, I. (2001): A részvényesi értékmaximalizálás elméle-ti háttere – Its title in English: The theoretical background of shareholders’ value maximization. Mûhelytanulmány (working paper). Vállalatgazdaságtan Tanszék, Budapest.

FRANCSOVICS, A. – KADOCS, GY. (2009): Vállalati gazdaság-tan, Amicus Kiadó, Budapest pp. 229.

HELGERTNÉ, SZ. I. (Szerk) (2003): Számvitel a mezõgazdasági példákkal, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.

HIDVÉGI Sz. (Szerk.) (2007): Növénytermesztés, Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centruma Agrár-gazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen.

HORVÁTH, ZS. – SZAKÁCS, A. – SZAKÁCS, ZS. (2018) Innovation driven by Change Leadership In: Zéman, Z; Mag-da, R (szerk.) Controller Info Studies II. Budapest, Magyaror-szág : Copy & Consulting Kft., pp. 126-134., 9 p.

JAKAB, K. – TAMÁS, J. – VADA, T. (1997): Önköltségszámítás (Önköltség-számítási szabályzat) Novorg, Budapest.

KAMPRATH, E. J. – WATSON, M. E. (1980): Conventional soil and tissue tests for assessing the phosphorus status of soils. In: Khasawneh, F. E., Sample, E. C., Kamprath, E. J. (eds.) The role of phosphorus in agriculture. ASA, CSSA, SSSA, Madison, Wisconsin USA.

KISS Á. (2007): Számviteli információk növekvõ fontossága, Gazdálkodás Vol. 51, No. 20, pp. 198-205.

KONDOROSI F. (2002): Mezõgazdasági vállalkozások jövede-lem-stabilitásának új lehetõsége. In: KONDOROSYNÉ V. E. (Szerk.), PALKOVICS M. (Szerk.): Stabilitás és intézmény-rendszer az agrárgazdaságban. Tudományos Konferencia Ki-adványa. XLIV. Georgikon Napok, Keszthely

KOZÁK, J. (Szerk.) (2007): Állattenyésztés, Debreceni Egyetem Agrár- és Mûszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen.

KSH (2019): Földterületek mûvelési ágak szerint (2000–)MIKLÓSINÉ, Á. K., SIKLÓSI, Á., SIMON, SZ. (2006):

A mezõgazdasági vállalkozások számviteli elszámolásának sa-játosságai, (Szerk.: Sztanó I.), SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest.

MOLNÁR, E. (2010) Üzleti és menedzsment-kommunikáció pp. 220-230. 11 p. In: Kalmárné, Rimóczi Csilla (szerk.) Tudomány határok nélkül: válságjelenségek összefüggé-sei a gazdaságban és a társadalomban : a Szolnoki Fõiskola által a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat ke-retében szervezett konferencia elõadásainak összefoglalói: konferenciakiadvány. Szolnok, Magyarország : Szolnoki Fõiskola, (2010) 346 p.

MOLNÁR, E. (2019) Információ = Hatalom [Information = Power] GRADUS 6 : 3 pp. 35-43.

MUSINSZKI, Z., (2014): Folyamatorientált költségszámítás a mezõgazdaságban., Controller Info,Vol. 2. No. 3, pp. 13-18.

MUSINSZKI, Z., (2012): Költségszámítási rendszerek a mezõgazdasági vállalkozások gyakorlatában, Gazdaságtudo-mányi Közlemények, Vol. 1, No. 6, pp. 49–68.

RÓTH, J. – ADORJÁN, CS. – LUKÁCS, J. – VEIT, J. (2017): Számviteli esettanulmányok, (Szerk.: Róth J.) MKVK OK Kft. Budapest.

SABJÁN J. – SUTUS I. (2003): Vezetõi számvitel az agrárterme-lésben. Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest.

SOMOGYI Cs. dr. K. E. (2008): A pénzügyi beszámolás jövõje az IFRS-ek tükrében. (Kockázatok megjelenítése a számvitel-ben). Doktori PhD értekezés, Pannon Egyetem

SPIERTZ, H., (2010): Food production, crops and sustainability: Restoring confidence in science and technology, Vol. 2, No. 5-6, pp. 439-443.

STONE, J. A. (1968): Accounting for management in agriculture. Angus and Robertson Ltd., Sydney.

SUTUS I. (1992): Mezõgazdasági önköltségek számítása. Szám-vitel és könyvvizsgálat

SUTUS I. (1998): Az Európai Unió számvitele és a magyar számvitel harmonizálása

SUTUS I. (2002): Gyakorlati számvitel a mezõgazdaságban, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.

SZAKÁCS, A. – SZAKÁCS, ZS. – HORVÁTH, – ZS. (2018) The importance of financial consumer protection In: Zéman, Z; Magda, R (szerk.) Controller Info Studies II. Budapest, Ma-gyarország : Copy & Consulting Kft., (2018) pp. 177-183., 7 p.

SZTANÓ I. (2006): A számvitel idõszerû kérdései. Perfekt, Bu-dapest.

TENHUNEN, J., – LENZ, R.J.M., – HANTSCHEL, R., (2000): Ecosystem approaches to landscape management in central Europe: Part III. Investigations in an agricultural catchment in the tertiary hills of Southern Germany. Springer Ecological Studies, pp. 147.

TÓTH, P. (1996): Számvitel és pénzgazdálkodás. Mezõgazdasági Kiadó. Budapest, 1996.

TÓTH, M. (2010): A magyar számviteli rendszer hatása a szám-viteli politikára, elméleti modellalkotások, módszertani fej-lesztés. Doktori PhD értekezés, Szent István Egyetem

UDOVECZ, G. (2008): Alkalmazkodási kényszerben a magyar agrárgazdaság. Gazdálkodás, Vol. 52, No. 1, pp. 5-9.

VÉRY Z. (2001): Mezõgazdasági üzemek korszerû irányítása. Gazdálkodás, Vol. 45, No. 1, pp. 25–32.

ZÁRDA, N. (2008): A vezetõi számvitel alkalmazásának szüksé-gessége a mezõgazdaságban, Vezetéstudomány, Vol. 39, No. 11, pp. 45-53.

ZÉMAN, Z. – TÓTH, A. – VÉRY, Z. – FÓNAGY, Á. P. – SZA-KÁCS, A. (2000): A szervezeten belüli controlling differen-ciálódása a controlling metodika standardizálása mellett, VISION 2000 Tudományos napok; SZIE Gödöllõ, 358-365. pp

Thalmeiner Gergõ – PhD hallgató, Szent István Egyetem Pénz-ügy Számvitel Controlling Intézet, Controlling Tanszék

Bencze Tibor – PhD hallgató, Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Gáspár Sándor – PhD hallgató, Szent István Egyetem Pénzügy Számvitel Controlling Intézet, Controlling Tanszék

22

CONTROLLER INFO



Bevezetés

A controlling szóhasználatot a „to controll” angol kifejezésbõl származtatjuk, melynek jelentése: „irányít”, „szabályoz”, „ellenõriz”.

Valójában a controlling definíciójára még nem alakult ki egy-ségesen elfogadott megfogalmazás.

HORVÁTH P. és szerzõtársai (2000) Controlling a sikeres ve-zetés eszköze címû kiadvány az alábbiak szerint határozta meg a controlling fogalmát:

„A controlling – funkcionális szempontból – a vezetés alrend-szere, mely a tervezést, az ellenõrzést, valamint az információel-látást koordinálja.”

Ez a definíció a vezetési funkciók közül nem tartalmazza a szervezést explicit módon, de ettõl függetlenül magában foglalja azt. A controlling céljaként a szerzõ a vezetés koordináló, reagá-ló és adaptációs képességének fenntartását jelöli meg a vállalati célok megvalósítása érdekében. Ez az ún. funkcionális közelítése a kontrollingnak.

Hasonlóan határozza meg a kontrollingot SCHWALBE H.(2001) „Gyakorlati marketing kis-és középvállalkozások szá-mára” címû mûvében: „A controlling olyan információszerzési módszer, amely a vállalkozás céljainak elérését segíti, a terv-tény összehasonlítások eredményén alapuló irányítás, szabályozás és visszacsatolás útján.” Összegezve: „a controlling a hozamorien-tált vállalkozásirányítás eszköze.”

„A vezetés az eredményért felelõs, a kontrolling az átlátható-ságért, melyet információs, döntéstámogatási és koordinációs szolgáltatások révén biztosít.” írja SPREMANN, Grundlagen, Informationssysteme, Anvadungen, (1992)

Ez a megfogalmazás elsõsorban tevékenységi alapon közelít a kontrollinghoz, azt az általa végzett tevékenységeken keresztül definiálja. Ennek alapján a controlling a tervezési és beszámolási rendszer kialakítását és a vezetõi döntésekhez szükséges infor-mációkat hangolja össze.

MANN és MAYER (2007) „Controlling kezdõk számára” sze-rint a controlling egy szûk keresztmetszetre, célra, hasznosságra és jövõre orientált vezetési koncepció, hasonló a biokibernetikus szabályozási körhöz. „...egy szabályozórendszer, amely segíti a vállalati célok elérését, a meglepetések elkerülését és a piros jelzõlámpa idõben történõ kigyulladását, ha veszélyek lépnek fel és ellenintézkedésekre van szükség.”

HORST – GÜNTER H. (2006) „Controlling. A sikeres cég-irányítás eszköztára” címû mûvében a kontrollingot jövõ idõben

való gondolkodásként, igények és várakozások megfogalmazása-ként, elõrelátó gondoskodásként határozza meg.

Hasonlóan definiálta a kontrollingot KÖRMENDI L. TÓTH A. (2004) szerzõpáros is „Controlling a hazai vállalkozások gya-korlatában” címû mûvében. „ A controlling a vállalkozások belsõ irányítási rendszerének (alrendszerének) egyik kiemelt költség centrikus eleme, amely az irányítás (vezetés) funkciói közül a ter-vezést (stratégiai és operatív), a terv-tény adatok összevetését, az eltérések elemzését, ellenõrzését végzi.”

Késõbbiekben kiemelik: „A controlling filozófia elsõsorban a tervezésnél nyilvánul meg, ugyanis minden költséget, ráfordítást ott kell megtervezni, kimutatni, majd késõbb elszámolni, ahol azok ténylegesen felmerültek (költséghelyek).”

A közös jellemzõket és a controlling rendszer komplexitá-sát figyelembe véve határozzuk meg a fogalmat: A controlling a vezetésnek olyan alrendszere, mely a tervezési, elszámolási ellenõrzési és információszolgáltatás összehangolásán alapul, felelõsségi elven épül fel, és

érdekeltséggel összekapcsoltan funkcionál a vállalkozási célok teljesítése érdekében.

A hazai és az uniós fejlesztési politika legfõbb feladata, hogy segítse és meggyorsítsa a KKV-k felzárkózási folyamatát. A kis- és középvállalkozások fejlesztése több szempontból is indokolt. A nemzetközi statisztikák szerint a munkahelyek átlagosan kétharmadát a KKV szektor tartja fenn, és az új munkahelyek jelentõs részét is ez a szektor hozza létre. CSATH M. (2011) To-vábbá jelentõs szerepet töltenek be a verseny fenntartásában, és a verseny intenzitásának növelésében egyaránt. A kis- és közép-vállalkozások szerepet játszanak a regionális egyenlõtlenségek csökkentésében és a helyi gazdasági potenciál növelésében is (TOMCHUK et al, 2018).

Kállay és szerzõtársa szerint: „A kisvállalkozás-fejlesztés azok-nak a tevékenységeknek az összessége, amelyek piaci beavatko-zással, illetve a gazdaság mûködését meghatározó intézményi keretek alakításával a kisvállalkozások helyzetének, különösen versenyképességének a javítására törekszenek”. A vállalkozásfej-lesztés célja minden esetben a spontán piaci folyamatok valami-lyen mértékû korrekciója. KÁLLAY-IMREH (2004)

Az Európa Tanács mellett mûködõ Versenyképességi Tanács meghatározása szerint: „a versenyképesség jelentõs termelé-kenység növekedésbõl és magas foglalkoztatottságból származik, ami egyidejûleg mutatkozik meg az európai vállalatok globális piacokon elért sikereiben és a mindenki számára magasabb élet-

A kontroller jelentôsége, szerepe a vállalkozásoknálA kontrolling csak akkor mûködõképes, és csak akkor járul hozzá a vállalkozás sikeréhez, ha a vállalat tulajdonosa, vezetése igényt tart arra, hogy valós képe legyen a gazdasági folyamatokról, másrészt ha az a személy, aki a controlling funkciót mûködteti, alkalmas a feladatok elvégzésére.Fontos, hogy a kontroller személyére vonatkozóan határozzuk meg a feladatokat, valamint a munkakör-höz szükséges szakmai és személyiségbeli követelményeket.

Hágen István Zsombor

DOI: 10.24387/CI.2020.1.4

23

CONTROLLER INFO



színvonalat lehetõvé tevõ növekvõ reáljövedelmekben.” CZAKO E. (2004)

Hosszú távon azon ország gazdasága lehet versenyképes, amely több szempontból is vonzó környezetet képes biztosí-tani a vállalkozások számára. A vonzó környezet hozzájárul a vállalkozások munkahelyteremtõ képességének a fokozásá-hoz, és az életszínvonal folyamatos növekedéséhez. CSATH M. (2011)

A fejlesztési politikának egyszerre több terület hiányosságai-nak kiküszöbölésére kell összpontosítania. A vállalkozások külsõ finanszírozási forrásai ugyan bõvültek az elmúlt években, de a hazai vállalatok még mindig kevesebb külsõ forrást tudnak be-vonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban mûködõ vállalkozások.

A jogi környezet gyakori változásai, a gazdálkodás magas adó-terhei indokolatlanul korlátozzák a vállalkozások mozgásterét, egyre nagyobb terhet róva rájuk, miközben egyre fokozódó mér-tékben vannak kitéve a nemzetközi versenynek. A KKV-k nem rendelkeznek elég információval egy jövõbeni fejlõdés megva-lósításához, továbbá nem kapnak vezetési tanácsot gazdálkodási döntéseikhez.

anyag és módszer

A szekunder kutatás során a hazai és külföldi szakirodalmat egy-aránt áttekintettem annak érdekében, hogy teljes képet kapjak a vállalkozásfejlesztés és kontrolling fõbb célkitûzéseirõl, irány-vonalairól.

Kvalitatív adatgyûjtést, interjú készítését végeztem abból a cél-ból, hogy a problémák azonosítására megfelelõ információt sze-rezzek, illetve, hogy hipotéziseim felállítását megalapozzam. Az interjúim kötetlen beszélgetésekbõl álltak, ami azt jelenti, hogy a folyamat flexibilis és adaptív ugyan, de elõre tervezett. Objektív számszerûsíthetõ adatok gyûjtésére nem alkalmas, viszont komp-lex kérdések kezelésére igen. A riportot, mint kutatási módszert, az empirikus vizsgálataim kezdeti fázisaiban – a problémák fel-tárásához –, illetve a végsõ szakaszban alkalmaztam azért, hogy ellenõrizzem eredményeim realitását. Interjúim alanyai (30 fõ) cégvezetõk, középvezetõk, és vállalkozók voltak.

A kontrolling és a vállalkozásfejlesztési tevékenységgel kapcso-latosan az alábbi hipotézist fogalmaztam meg:

A vállalati méret növekedésével növekszik a kontrolling és a vállalkozásfejlesztési tevékenység igénye.

eredmények

A kontrolling csak akkor mûködõképes, és csak akkor szükséges a vállalkozás sikerességéhez, ha a vállalat tulajdonosa, vezeté-se igényt tart arra, hogy valós képe legyen a gazdasági folya-matokról, másrészt ha az a személy, aki a kontrolling funkciót mûködteti, alkalmas a feladatok elvégzésére.

Fontos, hogy a kontroller személyére vonatkozóan határozzuk meg a feladatokat, valamint a munkakörhöz szükséges szakmai és személyiségbeli követelményeket.

A kontroller pozícióhoz megfelelõ személyiségjegyekkel bíró egyén szükséges, ez a kontrolling tevékenység sikerének a kul-csa. A legfontosabb kontroller személyiségjegyek az alábbiakban olvasható.

Konfliktuskezelés: a kontroller feladatából adódóan folyama-tosan konfliktushelyzetben dolgozik, ezért fontos, hogy a kont-roller képes legyen a konfliktusokat feloldani. A kontrollernek el kell fogadtatni a környezetével: „Érted harcolok nem ellened”.

Kreativitás: legyen képes a lehetséges megoldások kidol-gozására, megalapozott alternatívák vezetés kérésére történõ kidolgozására. Precizitás: fontos követelmény, mert a tévedés megkérdõjelezheti a kontrolleri munkát, javaslata elutasításra kerülhet e miatt, így jelentõsen csökkenti a kontrolleri munka hatékonyságát. Nyitottság: a sikeresség elengedhetetlen feltéte-le. A gazdasági környezet, a technika, a technológia változása oly mértékben felgyorsult, a globalizáció olyan volumenû, hogy azok a vállalkozások, egyének, akik nem rendelkeznek megfelelõ nyitottsággal a változó világra, hanem ragaszkodnak a hagyo-mányos elveikhez, módszereikhez, esélytelenek lesznek. Ahhoz, hogy eséllyel védjük meg saját területünket, érdekeinket, nyitott-nak kell lenni a változásra, a változtatásra, az új módszerekre és elvekre. Elsõként kell felismernie a változás kényszerét, melyek a fejlõdést veszélyeztetõ tényezõk és milyen lehetséges kiutak vannak.

Tisztánlátás és fogalmazás: a kontroller rengeteg adattal dol-gozik, nagyon fontos hogy meg tudja különböztetni a lényegest a lényegtelentõl, tisztában legyen azzal, hogy munkájához mely információk szükségesek és elégségesek. Követelmény, hogy az álláspontját világosan és közérthetõen tudja megfogalmazni. Strukturált felépítésû, lényegre törõ, világosan és egyértelmûen fogalmazó jelentést tudjon készíteni. Felelõsségtudat: a kontrol-lernek tudnia kell, hogy javaslata milyen célokat szolgál, a rövid távú elõny hosszú távon nem okoz-e károkat.

Objektivitás: feladatából, felelõsségébõl adódóan emberek, a vállalkozás sorsát befolyásoló döntéseknél a kontrollernek reális, a helyzet valós értékelésén alapuló alternatívákat tárjon a vezetés elé. Megbízhatóság: azt jelenti, hogy a kontroller a bizalmas in-formációkkal, az üzleti titkokkal nem él vissza.

Az eredményes kontrolleri munka fontos elõfeltétele, hogy a kontroller teljesítse a vele szemben támasztott szakmai követel-ményeket, melyek a következõk:

Iskolai végzettség: felsõfokú, gazdasági végzettség és szakági speciális ismeretek, jó gazdasági érzék szükséges a kontrolleri munkakör betöltéséhez.

Tapasztalat: a globalitás és a rendszerben való gondolko-dás iránti növekvõ igény a tapasztalatokat felértékeli. Szüksé-ges a kellõ tapasztalat az adott szakterület specifikumaiban. Így fontos a gyártási folyamat, a speciális mûszaki tényezõk ismerete, másrészt a controlling tapasztalat. Ez utóbbi tartal-mazza részben a minden vállalkozásnál érvényesülõ gazdasági törvényszerûségeket, másrészt szakmai tapasztalatokat. Ezek se-gítségével ki tudja alakítani a kontroller a megfelelõ értékelési rendszert.

Ismeretek: az informatika fontos követelmény a kontrollerrel szemben, hogy magas alkalmazói szinten tudja kezelni a szöveg-, illetve a táblázatkezelõket (Word, Excel), a magasabb szintû szá-mítástechnikai eszközöket, így például az OLAP – ot – On Line Analytical Processing -, aggregált adatok elemzése segítségével irányító rendszert is. A fontosabb rendszerfejlesztési és rendszer-technikai ismeretek ugyancsak szükségesek a kontrolleri igények meghatározásához, a vezetõi információs rendszer kialakításá-hoz.

A jogszabályi ismeretek meghatározóak. Bármilyen gazdasági elemzést végez a kontroller, tudnia kell, hogy milyen jogszabá-lyok, belsõ utasítások határozzák meg a vizsgált terület mûködési feltételeit, mikor jár el a törvények szerint.

A nyelvtudás a vállalati tevékenység minden területén nélkü-lözhetetlen. A számvitel, ezen belül a pénzügyi és vezetõi szám-

24

CONTROLLER INFO



vitel ismeretei nélkül nem tudja jól ellátni a kontroller a felada-tokat.

A kontrollerek mindig egy adott hierarchiában dolgoznak. Feladataik a vállalkozás adottságaitól lényegesen függenek, de általában ellátják a következõket:

Tervezés: ennek során a kontroller(ek) feladata a tervezési rendszer kialakítása és mûködtetése. Ehhez a vállalkozás terve-zési rendszerének, alapfilozófiájának meghatározása elenged-hetetlen. Rögzíteni kell ezen belül a tervezés szerepét, a straté-giai és operatív tervezés kapcsolati rendszerét, a stratégiai terv idõtartamát, a tervezés idõtartam szerinti sorrendjét: rövid, kö-zép- és hosszútáv a tervezési folyamat irányultságát, azaz fentrõl lefelé (retrográd), vagy alsó szintrõl felfelé (progresszív) vagy el-lenáramlatú (az elõzõ két módszer kombinálása) tervezési mód-szert használnak-e, a terv elfogadás körülményeit (tervtárgyalás, tervalku, stb).

Az alapfilozófia keretein belül a kontroller kialakítja a tervezé-si struktúrát, azaz meghatározza a tervezési folyamat szereplõit, az egymásra épülést, a döntési szintek hierarchiáját, valamint a tervlebontás mélységét idõben (heti, havi, negyedéves), továbbá a tervsort, vagyis a termék, termékcsoport, stb. részletezést.

További feladat a tervezési folyamat szakaszainak, a hozzátar-tozó határidõknek (menetrend) a meghatározása. A tervezést támogató technikai eszközök biztosítása, azaz a számítógépes tá-mogatás. Ehhez kapcsolódóan a tervezési sémák és formátumok definiálását a kontroller végzi.

Az eredményes tervezéshez a kontroller megfogalmazza, és közvetíti a tervet készítõk felé a vezetés elvárásait. Az egységes értelmezés érdekében tervezési kézikönyvet (útmutatót) ad ki a kontroller.

A kontroller további feladata a beszámoló rendszer kialakí-tása és mûködtetése. Követelmény, hogy a beszámoló rendszer szoros logikai és tartalmi kapcsolatban legyen a tervezési rend-szerrel, másrész biztosított legyen az idõbeli, és a szerkezeti össz-hang a terv és a beszámoló között, a beszámoló rendszer adjon lehetõséget az érdemi beavatkozásra, azaz minimális legyen az idõbeni elmaradás az események és a jelentés között, valamint a beavatkozás megalapozott legyen.

A vállalat vezetése számára létfontosságú, hogy a munkájá-hoz szükséges információk idõben, megfelelõ mennyiségben és minõségben rendelkezésre álljon. Ezt a Vezetõi Információs Rendszer kialakítása segíti. Lényeges az idõbeliség, a megfelelõ információ struktúra és forma biztosítása. Célelemzések a vállal-kozások sikeres stratégiai és operatív döntéseinek feltétele, hogy gazdasági számításokat, kiemelten költséghaszon elemzéseket végezzen a kontroller.

Elõ- és utókalkuláció készítés rendszerének kialakítása nagyon fontos. A jó rendszer megbízható információkat szolgáltat arról, hogy az eladásra kerülõ termékek milyen mértékû eredményt realizálnak, a profitabilitás javítható-e. Fontos, hogy az elõ- és utókalkulációs rendszer megfeleljen a külsõ környezet: a hatósá-gok, felügyeleti szervezetek, ár- és versenyhivatalok elõírásainak, a tulajdonosok és a vállalatvezetés elvárásainak is.

A vállalat sikerességét jelentõs mértékben befolyásolja a belsõ szabályozás és érdekeltségi rendszer kidolgozása. Fontos kont-rolleri feladat, hogy a vezetés által meghatározott célok a belsõ szabályozási és érdekeltségi rendszer segítségével jussanak el a végrehajtókhoz.

A fenti feladatok ellátásával a vezetõi döntések elõkészítése megalapozott lesz, a döntési helyzetet „kikényszeríti”.

következtetések, javaslatok

A kutatásom eredményeként javaslatot tettem a kontrolling te-vékenység alkalmazására, illetve bemutattam, hogy milyen a jó kontroller, illetve mi szükséges ahhoz, hogy valakibõl jó kontrol-ler legyen. A mikro vállalkozások tekintetében az oktatás, képzés alkalmazása jelenti a legnagyobb segítséget. A kisvállalkozások esetében megjelenik a kontrolling szemléletmód, és lehetõség nyílik a vállalkozás alkalmazásában álló szakember segítségének igénybe vételére. A középvállalkozások számára rendelkezésre áll az üzletfejlesztési szolgáltatások tárháza, amelyek a túlélés mellett a fejlõdésük alapját jelenthetik.

A hipotézisem tehát visszaigazolódott, vagyis a vállalati méret növekedésével növekszik a kontrolling és a vállalkozásfejlesztési tevékenység igénye.

Természetesen a kontrolling tevékenység és az üzletfejlesztési szolgáltatások mellett megfelelõ anyagi forrásra is szükség van a vállalkozásoknak ahhoz, hogy tevékenységeiket hatékonyabban végezzék.

Az egyre erõsödõ globális verseny, a gyorsan változó tech-nológia átalakította a vállalkozások mûködési feltételeit, ezért most minden eddiginél fontosabb, hogy a jövõben különbözõ szakmai kompetenciával, rendelkezzenek, szükség van a tudatos mûködésre, és a megfelelõ üzletfejlesztési eszköz, mint például a kontrolling tevékenység kihasználására is. Szükséges olyan kész-ség- és képességfejlesztõ rendezvények, tréningek, szemináriu-mok, szervezése, amelyek hozzájárulnak a vállalkozások meglévõ tudásának frissítéséhez, gyakorlati tapasztalatának növeléséhez. Szükségesnek tartom, hogy a képzések a mindennapi életben elõforduló, gyakorlati problémák megoldására irányuljanak, és egyedi igényekhez igazodjanak. Hiszen minden egyes vállalko-zás egyedi problémákkal áll szemben, amelyek egyedi megoldá-sokat igényelnek.


CZAKO E. (2004): Az EU versenyképesség felfogása. In: Gaz-dasági szerkezet és versenyképesség az EU csatlakozás után. A VIII. Ipar- és Vállalatgazdasági Konferencia elõadásai. Pécs, október 17-22. o.

CSATH M. (2011): Kimûvelt emberfõk nélkül? Kairosz Kiadó 107-112. o.

HORVÁTH P. (2000): Controlling: a sikeres vezetés eszköze Köz-gazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.

HORST-GÜNTER H. (2006): Controlling. A sikeres cégirányítás eszköztáraTUDEX Kiadó KFT, Budapest, 3./3.p.

KÁLLAY L. – IMREH SZ. (2004): A kis- és középvállalkozás-fej-lesztés gazdaságtana. Budapest, Aula Kiadó, 10-26. o, 61-79 o., 110-128 o.

KÖRMENDI L. – TÓTH A. (2001): A controlling tudományos megközelítése és alkalmazása. Perfekt Kiadó Rt. Budapest

MANN – MAYER (2007): Controlling kezdõk számára SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 11.p., 164.p.

SCHWALBE, H.: (2001): Controlling az értékesítésben. SALDO Rt., Budapest.

SPREMANN, K.: (1992): Grundlagen, Informationssysteme, Anwendungen. Gabler Wiesbaden, 42.p.

TOMCHUK O, LEPETAN I, ZDYRKO N, VASA L. (2018): Environmental activities of agricultural enterprises: account-ing and analytical support. ECONOMIC ANNALS-XXI 169 (1-2) pp. 77-83

25

CONTROLLER INFO



teljesítménymérés és értékelés A vállalatok növekedése és versenyképessége szempontjából elhanyagolhatatlan egy olyan stabil gazdaságpolitika, amely révén egy vállalkozóbarát üzleti környezet alakulhat ki. En-nek megteremtésében meghatározó szerepet képvisel a fikális és monetáris politika szoros együttmûködése – amely a 2007-2008-as válság után még jelentõsebb kritériumnak tekinthetõ (Lentner,2017) –, amelyben az oktatásnak, adókörnyezetnek, és egészségügyi rendszernek különösen jelentõs szerepük van. (Lentner,2007a.b,2015). A vállalatok a jövõképük, valamint a stratégiájuk kialakításában, konkrét céljainak és feladatai-nak meghatározásában meghatározóan támaszkodnak a belsõ pénzügyi és finanszírozási nézõpontokra (Zéman, 2016), a ver-senyképes pozíció megteremtésére és megõrzésére, amely terü-leten a teljesítménymérés meghatározó. A teljesítmény mérése, értékelése és a teljesítményt befolyásoló tényezõk meghatáro-zása rendkívül fontos minden vállalat számára. A teljesítmény tervezéséhez fontos ismerni a vállalati stratégiát. (Dara, 2013) A mutatószámrendszer a vállalat pótolhatatlan menedzsment eszköze, mely elsõdleges funkciója, hogy visszajelzést ad a vállalat helyzetérõl kitûzött céljainak megvalósítása felé (Va-sa-Mendelényi, 2010). (Gelei, 2013) Klasszikus értelemben a teljesítménymérés tulajdonképpen egy bizonyos tevékenység hatékonyságának mérése. (Némon, 2002) A teljesítményme-nedzsment rendszerén belül a teljesítménycélok kitûzése után a teljesítmény folyamatos követése és elemzése a következõ részfeladat, majd az elért eredmények végsõ értékelése, melyek információt szolgáltatnak a különbözõ vállalati döntésekhez (Dara, 2013). A SCOR referenciamodell egyedi keretet biztosít a mérésnek. Jelentõsége abban áll, hogy összekapcsolja az üzle-ti folyamatokat, a mutatókat, a legjobb gyakorlatokat és a tech-nológiai jellemzõket és embereket egy egységes struktúrával. Elõsegíti az ellátási láncok partnerei közötti kommunikációt, javítja az ellátási lánc menedzsmentjét és az ellátási lánc javító tevékenységek hatékonyságát. (Supply Chain Council, 2012)

Kutatásunk során a SCOR-modell gyakorlati alkalmazását vizsgáljuk egy multinacionális vállalat példáján keresztül.

A teljesítménymérés fõ jellemzõi üzleti megközelítésbõl: ter-melékenység, minõség és versenyképesség. (Oláh, 2016) A ter-melékenység azt a törekvést jelenti, hogy az inputok a lehetõ leg-hatékonyabb módon generáljanak outputot azon célból, hogy a vállalat tevékenységének érintettjei által megfogalmazott igénye-ket kiegyensúlyozott módon kielégítsék. Minõség szempontjából a vállalatnak folyamatosan újítani és fejleszteni kell, hogy ki tud-ja elégíteni az ügyfelek igényeit a megfelelõ színvonalon. A ver-senyképesség pedig hosszú távú eredményességre fókuszál, célja, hogy a vállalat a jövõben is képes legyen megtartani ügyfeleit, valamint részvényeseit. (Oláh, 2016) Az egyre fokozódó verseny, valamint a vállalati tevékenységek bõvülése miatt a vállalatirá-nyítás egyre összetettebb feladattá válik, amivel párhuzamosan a döntéstámogató funkció szerepe felértékelõdik. Ennek sikeressé-ge a vezetõk alapvetõ érdeke, hiszen döntéshozatalkor az általuk elérhetõ információra kell támaszkodniuk (Horváth, 2011:98). A különbözõ, piacokra vonatkozó információk aktív felhaszná-lása a vállalatok termékfejlesztésének hatékonyságához, vala-mint a teljes vállalati teljesítményhez is hozzájárul (Moenaert – Souder, 1990; Moorman, 1995).

Minden vállalkozás eredményességének és hatékonyságá-nak javításában kiemelt szereppel bír a mindenkori menedzs-ment szerepe, így a vezetés, szervezés, irányítás funkciói is (Zéman-Tóth, 2018). A vezetés szerepének jelentõségére már Frederich W. Taylor (1880), Henri Fayol (1916), sõt némi vonat-kozásban Max Weber is felhívta a figyelmet. Mindezt igazolja egy 2012-es sok országra kiterjedõ kutatás is. Ezen felmérés-ben Bloom, Sadun és Reenen (2012) a menedzsment szerepét vizsgálták a vállalkozások teljesítményében. A kutatás eredmé-nye szerint három tényezõnek van meghatározó szerepe: (1) a vállalatok rövid és hosszú távú célkitûzéseinek és feladat-meg-határozásának színvonala, amely kiterjed a termelékenységre, (2) az ösztönzéssel és bérezéssel kapcsolatos teljesítménymérés rendszere, valamint (3) a kifinomult, differenciált és folyamato-san elemzett teljesítménymérési, kontrolling rendszer. A kuta-tásban részt vevõk vizsgálták továbbá, hogy a kiváló menedzs-menttel rendelkezõ vállalkozások sikeresebbek-e a kevésbe jó

A SCOR referenciamodell gyakorlati alkalmazása a vállalati hatékonyság fokozásábanManapság, a vállalatok mindennapi mûködése során egyre nagyobb szerepet kap a teljesítménymérés, amelyek már nem csak egy adott vállalatra fókuszálnak, hanem a vállalat határain túl az iparági ellátási lánc hatékonyságát, teljesítményét is mérik és értékelik. Továbbá nem csupán az egyes vállalkozások gazdaságosságának növelése a cél, hanem az egész értékteremtõ lánc eredményességének és hatékony-ságának fokozása, melynek optimalizálása agilitást és éleslátást igényel. A gyakorlatban a vállalatok szá-mára kihívást jelent a saját teljesítményüket értékelni, összhangban a teljes ellátási lánccal.

Kozma Tímea – Boros Brigitta – Tóth Róbert

DOI: 10.24387/CI.2020.1.5

26

CONTROLLER INFO



vezetõi körrel rendelkezõ vállalatoknál. A felmérés kimutatta, hogy a cégek döntõ részét rosszul vezetik, ugyanakkor a jó me-nedzsment réteggel rendelkezõ vállalkozások minden tekintet-ben jobban teljesítenek, és a vállalati növekedés is gördüléke-nyebben folyik ezen esetekben.

A modern stratégiai menedzsment egyik legfontosabb kihí-vása annak a kérdéskörnek a megválaszolása, hogy miképpen tud a vállalat versenyelõnyt kiépíteni, magas teljesítményt elér-ni és azt hogyan tudja tartósan fenntartani. Érdemes rávilágíta-ni arra – amelyre már a stratégiák esetében is rávilágítottam –, hogy a modern, XXI. század gazdaságát egyre inkább a fékte-len verseny és a gyors technikai változások jellemzik, amelyek-ben a teljesítménymérés egyre inkább meghatározó szerephez jut, és a megfelelõ mutatószámrendszer kidolgozása versenyké-pességi tényezõként értelmezhetõ.

A KPI (Key Performance Indicators, Kulcs Teljesítmény Mu-tató) elõzetes egyeztetés alapján meghatározott mértékeket jelent. A cégek több szinten is megvizsgálják a különbözõ tel-jesítménymutatókat, hogy megtudják, mennyire hatékonyak a vállalat folyamatai és funkciói (Reh, 2018). A magas szintû KPI-k a vállalkozás teljesítményét mutatják, míg az alacsonyabb szintû mutatók a kisebb részlegek, hatékonyságát. Ezek a mu-tatók segítik a döntéshozást és minõségi visszacsatolásra adnak lehetõséget.

Egy hatékony KPI rendszer kialakításához javasolt az úgyne-vezett SMART célok kitûzése: (Dara, 2013)

• S (specific), mint specifikus; • M (measure), mint mérhetõ; • A (attainable), mint elérhetõ; • R (relevance), mint fontos; • T (timeframe), mint tervezett idõtartamra szóló, vagyis

határidõhöz kötött. A KPI életciklus öt lépése: 1. KPI kiválasztása, 2. KPI elfoga-

dása és dokumentálása, 3. Adatok gyûjtése és elemzése, 4. KPI jelentése, 5. KPI megtartása vagy elvetése. (Baroudi, 2014)

A logisztika a vállalat fõ tevékenységei közé tartozik, hiszen jelentõsen hozzájárul a vállalat versenyképességének növelésé-hez, így a teljesítményének mérése és értékelése sem marad-hat el. Manapság a gyorsan változó piaci követelményekre csak megfelelõ teljesítménnyel rendelkezõ ellátási lánc tud reagálni, illetve csak így veheti fel a lépést versenytársaival szemben.

scor-modell elméletI megközelítésBen

A SCOR-modell a folyamattérképek ellátásilánc-környezetben alkalmazott legnépszerûbb változata. Az amerikai ellátási lánc mûveleti referencia modell (SCOR) összekapcsolja az üzleti folyamatokat, mutatókat, elõsegíti az ellátási lánc tagjai közti kommunikációt, lehetõséget ad a közös fejlesztésre, a menedzs-ment módszerek megosztására és javítja a lánc hatékonyságát. Egy olyan folyamat referencia modell, mely lehetõvé teszi az ellátásilánc-menedzsment valós és standard diagnosztikai elem-zését. A modell legfontosabb tulajdonsága abban áll, hogy általa lehetõvé válik az alkalmazott módszerek és eszköztárak megosz-tása és integrált alkalmazása az ellátási láncot alkotó résztvevõk között. Mindez tehát azt jelenti, hogy átfogó képet képes nyúj-tani a „beszállító beszállítójától” egészen a „fogyasztó fogyasz-

tójáig”. Célja egy standardizált, átlátható folyamatmodellezési struktúra kialakítása, amely támogatja a teljesítménymérést és összehasonlítja a vállalat teljesítménymutatóit a versenytársak hozzáférhetõ adataival. (Supply Chain Council, 2012)

A SCOR-modellben három alappillért, szintet fogalmaztak meg:

Az elsõ pillér az üzleti folyamatok modellezése a teljes ellátási láncra, avagy a modell a beszállító beszállítójától kezdve a vevõ vevõjét is magába foglalja. Ennél a pillérnél 6 fõ tevékenységi folyamatot nevesít a SCOR: (1. ábra)

– Tervezés (plan): az aggregált kereslet és kínálat kiegyensú-lyozása, a beszerzési, gyártási, elosztási követelményeknek legjobban megfelelõ mûködési mechanizmus meghatáro-zása;

– Erõforrások biztosítása/beszerzés (source): a tervezett és tényleges keresletnek megfelelõ termékek és szolgáltatá-sok, és az ezekhez szükséges erõforrások biztosítása;

– Gyártás (make): a késztermékeket elõállító és leszállító fo-lyamatok;

– Elosztás (deliver): a megrendelések kezelésével, elosztás menedzsmenttel és a szállítások megszervezésével kapcso-latos irányítási teendõk;

– Visszáru folyamatok (return): a visszaküldött vagy visszatérõ termékek, göngyölegek menedzsmentje, a kiszállítás utáni ügyfélszolgálatra történõ kiterjesztés;

– Támogató folyamatok (enable): teljesítménymenedzsment, üzleti szabályok, szerzõdés menedzsment, létesítménygaz-dálkodás, ellátási lánc menedzsment, szabályoknak való megfelelés, kockázatmenedzsment.

A modell második pillére a teljesítménymérés, melyhez több, mint 150 kulcsindikátort fogalmaz meg az ellátási láncok telje-sítményének mérésére. A harmadik pillér pedig a legjobb gya-korlatok megosztása. (Supply Chain Council, 2012)

A SCOR öt fõ jellemzõt azonosít az ellátási láncok teljesít-ményében, melyek a mutatószámok csoportjai is; megbízha-tóság, gyorsaság, rugalmasság, költségek, hatékonyság. Ezek a jellemzõk közvetlenül nem mérhetõk, de a mutatószámoknak köszönhetõen a stratégiát, stratégiai irányt segítik eldönteni. Az elsõ három szint a külsõ, vevõi szintre fókuszál, míg az utolsó kettõ a belsõ folyamatokra. (Supply Chain Council, 2012)

A SCOR három szintre bontja a teljesítménymutatókat, me-lyeket együttesen teljesítménydiagnózisnak nevezünk. Az elsõ szintû mutatók az ellátási lánc általános állapotát fejezik ki. Ezeket a mutatók a kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI), melyek segítenek a reális célok kitûzésében és a stratégiai irá-nyok, döntések meghozatalában. A második szintû mutatók diagnosztikaként szolgálnak az elsõ szintû mutatókhoz és se-gítenek azonosítani a hiányos teljesítményt kiváltó okokat. A harmadik szintû mutatók pedig a második szintû mutatók diagnosztikája, melyek a metrikák tanulmányozásakor adnak magyarázatot a problémákra. (Supply Chain Council, 2012)

a vIzsgált vállalat ellátásI lánca

A vizsgált vállalat az ellátási lánc sikeres menedzselése érde-kében a centralizálás mellett döntött. A Supply Center (SC) kialakításának célja a folyamatok egyszerûbb és gyorsabb át-

27

CONTROLLER INFO



láthatósága és koordinálása. Az SC létrehozása lehetõvé tette a beszállító bázis regionalizálását, melynek eredményeként a gyártás és termelés koordinálását sikerült hatékonyabbá tenni.

A vállalat direkt kapcsolatban van a vevõvel, a termékeket pe-dig a vevõ juttatja el a végsõ felhasználóhoz. A vállalat standard folyamata szerint a készterméket a disztribúciós központokba szállítják, majd ezeket tovább küldik az országok helyi raktá-raiba a kereslet tervezõk elõrejelzéseinek megfelelõen. A helyi raktárakból vevõi rendelésre szállítják ki a termékeket az üz-letekbe (raktárakba), ami ezután kerül fel a boltok polcaira. A végsõ felhasználó az adott üzletben pedig megvásárolja ezeket a termékeket.

A vállalat többféle szerepet is betölt az ellátási láncban, de alapvetõen központi vállalatként mûködik. A lánc szereplõi:

• 2. szintû beszállítók: a fõ komponenseket gyártó és beszál-lító vállalatok beszállítói

• 1. szintû beszállítók: fõ komponenseket gyártó és beszállító vállalatok

• Gyártó: gyártó, termelõ vagy összeszerelõ vállalat • Vevõ: nagykereskedõk, kiskereskedõk • Végfelhasználó: szolgáltatók, forgalmazók és egyéni fel-

használók Az ellátási lánc koordinálása a vállalat ERP rendszere segítsé-

gével történik. A SAP rendszer különbözõ moduljaival lefedi a vállalat E2E (end to end, elejétõl a végéig) folyamatait, ezáltal segíti a vállalat munkavállalóinak és a lánc további tagjainak munkáját. A vevõi igényeket szem elõtt tartva elõsegíti a gyártá-si tevékenységek tervezését, figyelembe véve az erõforrásokat, kapacitásokat. A beszállítók felé elõzetes gyártástervet készíte-nek, melyet a lehetõségekhez mérten igyekeznek elfogadtatni, és a beszállítók saját gyártásterveit ennek megfelelõen kiala-kíttatni. Amennyiben a terv nem megvalósítható, közös meg-

egyezéssel döntés születik a vevõ igényeit szem elõtt tartva. Az együttmûködés az ellátási lánc szereplõi között folyamatosan fejlesztésre szorul, hiszen csak így maradhat a vállalat és az ellátási lánc versenyképes. Miután több különbözõ vál-lalat szerepel a láncban, fontos, hogy valameny-nyi lánctag és folyamat egy egységes rendszer-ben gyorsan áttekinthetõ és követhetõ legyen. A probléma megoldása az elektronikus adatcse-re, ami azt jelenti, hogy információ áramoltatása EDI és semi-EDI rendszereken keresztül történik a vállalat bizonyos beszállítói, gyárai és vevõi felé.

a scor-modell gyakorlatI alkalmazása

A vállalat folyamatainak feltérképezésének keretmodellje alapvetõen három értékteremtõ folyamatot állít a középpontba, amelyek az ügyféltõl ügyfélig (E2E, end-to-end, elejétõl a végéig) tartó folyamatokat tartalmazza: Idea to Market (I2M, ötlettõl a piacra kerülésig), Market to Order (M2O, piacra kerüléstõl a rendelésig), Order to Cash (O2C, rendeléstõl a fizetésig). A Keretmodell a folyamatok standardizálását irá-nyítja, amely lehetõvé teszi a folyamatos fejlesz-

tést. Ezek a közös folyamatok biztosítják a vállalat általános mûködését, valamint elõsegítik az együttmûködést a vállalaton belül és a teljes ellátási láncban. (2. ábra)

Jelen tanulmány részletesebben az Order to Cash (O2C, rendeléstõl a fizetésig) értékláncot vizsgálja. Ez a folyamat a SCOR-modell elsõ szintjén található és a vállalat átfogó értéke-sítési tevékenységére utal. Az O2C olyan strukturált folyamat, amely a LEAN szemlélet szerint a kiváló vevõi értékesítésekre és szolgáltatásokra összpontosít az ügyfelek és fogyasztók érde-kében, minimális költség és forgótõke mellett. Referenciapon-tot biztosít a jövõbeni pénzáramlás és elõrejelzés értékeléséhez.

A 3. ábrán látható, hogy a modell második szintjén a legfelsõbb szinten található folyamatait típus szerint bontja le. • Stratégiától az ellátási láncig: A folyamat célja az üzleti stra-

tégia lefordítása az ellátási lánc stratégia és üzleti mûködési modell szintjére, figyelembe véve a piaci dinamikát, a koc-kázatértékelést, valamint a fejlesztéseket az O2C tevékenysé-gekben; meghatározni és létrehozni egy olyan mûködési mo-dellt, ami támogatja a megfelelõ áramlást az ellátási láncban. Ez magába foglalja az elosztás tervezését és korlátait, a gyár-tást és az anyagstratégiát (beleérte az összetevõket), valamint ezeknek a technológiai megoldásokkal való integrálását, il-letve a logisztika, a beszerzés és a beszerzési stratégiák meg-határozását. Emellett fejleszti a szolgáltatási stratégia kidol-gozását, amely pozitívan befolyásolja a logisztikai stratégiát, meghatározza a szükséges alkatrész- és munkaerõ igényt, a projektek menedzselését.

• Elõrejelzéstõl a tervig: Ez a folyamat felöli az értékesítési elõrejelzés alapján generált keresleti és ellátási terveket. A szakasz magába foglalja az értékesítési elõrejelzést, becslést, gyártást, kapacitástervezést, a komponensek és késztermékek elérhetõségét és ezek eloszlását az ügyfelek között.

1. ábra: A SCOR-modell 6 fõ menedzsment folyamata Forrás: Supply Chain Council, 2012

1. táblázat: A SCOR 5 fõ mutatószám csoportja

Jellemzõ Leírás Megbízhatóság A feladatok elvárásnak megfelelõ elvégzése,

vagyis a folyamat idõben, megfelelõ mennyiségben és minõségben valósul meg.

Gyorsaság A feladatok teljesítésének sebessége, vagyis az ellátási lánc milyen gyorsasággal biztosítja a terméket a vevõ számára.

Rugalmasság A külsõ hatásokra történõ reagálás képessége. Az el-látási lánc rugalmassága és alkalmazkodó képessége.

Költség Az ellátási lánchoz kapcsolódó folyamatok minden költsége.

Hatékonyság Az ellátási lánc eszközeinek hatékony irányítása. Forrás: Supply Chain Council, 2012

28

CONTROLLER INFO



• Tervtõl a késztermékig: A folyamat a tervezés utáni végre-hajtást irányítja, beleértve a késztermékek fizikai gyártását és szállítását a gyártási vagy elosztóközpontba. Ide tartozik a gyártóberendezések beszerzése, a karbantartási tervek és a mûködési stratégia, a termékek és komponensek gyártása a saját gyáraknál, illetve a kiszervezett vagy külsõ gyártói te-vékenységet végzõ szolgáltatók koordinálása (OEM, Original Equipment Manufacturer).

• Rendeléstõl a teljesítésig: A rendelések kezelését és teljesíté-sét tartalmazza ez a szakasz, pénzeszköz ciklusidõ egyik ele-me. A termékek szállítása a megrendelõnek (mind fizikailag mind pedig digitálisan) is ide sorolható. A végpontja ennek a folyamatnak lehet az elosztó központba vagy vevõ raktárá-ba történõ szállítás, a kereskedõkhöz történõ kis vagy nagy mennyiségû, esetleg speciális megrendelés kielégítése.

• Teljesítéstõl a fizetésig: A számla elõállításával kezdõdik a fo-lyamat. A számla követése, kezelése és ellenõrzése sorolható a tevékenységek közé. Ez akkor fejezõdik be, amikor a kifizetés teljes egészében megvalósul és realizálódik a bevétel.

• Kéréstõl a megoldásig: A termékek, rendszerek vagy szolgál-tatások miatt érkezõ kérelmek/panaszok kezelését jelenti, vala-mint a sérült termékek cseréjét, a garanciális hiba javítását és cseréjét, a szoftver javításokat, a termék visszahívását, a jótál-lási javítások és a pótalkatrészek biztosítását. Rendszer/termék meghibásodása esetén a folyamat kiterjed a szerviz szolgáltatás megrendelésére és annak végrehajtására. Leírja a szolgáltatás és a karbantartási szerzõdéseknél alkalmazandó feltételeket.

• Szolgáltatási megállapodástól a megvalósulásig: Ez a szol-gáltatási megállapodások, folyamatjavító projektek és egyéb támogató tevékenységek szakasza. Egy átalakítási tervvel in-dul, majd a folyamatban lévõ operatív tevékenységekkel foly-tatódik, végül pedig befejezõdik a projekt. Magába foglalja a projekt elszámolását és a projektek költségeinek és bevételei-nek összehangolását a jövedelmezõség fényében. A harmadik szinten a folyamattípusok még tovább bonthatók

konkrét tevékenységekre, melyek mindegyikéhez különféle tel-jesítménymutatók tartoznak.

teljesítménymérés és értékelés a vállalatnál A vállalat ellátási láncának hatékonyságát és tel-jesítményét több KPI mutatóval is mérik (Key Performance Indicator, kulcs teljesítménymu-tató) ezért nagyon fontos, hogy jól felépített teljesítménymérõ rendszerrel rendelkezzen a vállalat (Oláh, 2016). A KPI egy olyan mérhetõ érték, ami azt mutatja meg, hogy egy cég milyen hatékonysággal halad a kitûzött céljai felé. A vál-lalatok több szinten is megvizsgálják a különbözõ teljesítménymutatókat, hogy megtudják, meny-nyire hatékonyak folyamatai és funkciói. (Reh, 2018). A magas szintû KPI-k a vállalkozás telje-sítményét mutatják, míg az alacsonyabb szintû mutatók a kisebb részlegek hatékonyságát. Ezek a mutatók segítik a döntéshozást és minõségi visz-szacsatolásra adnak lehetõséget.

A vállalat teljesítménymutatói az értékesítési értéklánc mentén jól megfigyelhetõ a SCOR 6 fõ irányítási fo-lyamata; a tervezés, erõforrások biztosítása, gyártás, szállítás, visszáru és támogató folyamatok. (Supply Chain Council, 2012)

A következõ láncszemek a vizsgált Supply Center szempont-jából kifejezetten fontosak, hiszen ezekhez tudnak a dolgozók hozzájárulni. Az elõrejelzéstõl a tervig, mely az elõrejelzés sta-bilitását, pontosságát, az aktuális igény és a korábban leadott elõrejelzés viszonyát vizsgálja illetve az elõrejelzésekre adott visszaigazolt beszállításokat.

A termelés és a beszállítók teljesítményét, hatékonyságát, megbízhatóságát a tervtõl a késztermékig folyamatokra vonat-kozó mutatókkal mérik, ide tartozik az optimális kapacitáski-használtság meghatározása is.

A rendeléstõl a teljesítésig mutatószámai elsõsorban a ren-delés beérkezésének minõségét, színvonalát mérik, továbbá a termékek elérhetõségét az adott rendelés idõpontjában, a szállítás átfutási idejét. A készletszintek és ezek költségeinek megfelelõ koordinálása, a leltározás és a készletgazdálkodási mutatók ebbe a csoportba tartoznak.

A KPI-ok alkalmazásánál kifejezetten fontos megérteni az adott ellátási lánc mûködését, hogyan hat az egyes KPI a vevõkre és, hogy mit tehetünk a teljesítmény javításáért. A vizs-gált vállalat teljesítménymutatói az alábbi 4 legjelentõsebb ka-tegóriára bonthatók:

• a vevõ kiszolgálási szint, • készletek, • beszállítói és gyártói mutatók, • értékesítési terv teljesíthetõsége. A vállalat legfontosabb standardizált mérõszáma a vevõ ki-

szolgálási szint, CSL (Customer Service Level). Ez a komplex mutató azt méri, hogy a vevõi rendelés kiszállítása idõben és teljes mennyiségben megtörtént. A vevõkiszolgálás olyan esz-köz, mellyel a vállalatok megkísérlik megkülönböztetni a ter-mékeiket, megtartani vásárlóikat, növelni forgalmukat és emel-ni profitjukat.

A készletek legfõbb mutatói az IA (Inventory Accuracy), ami az alkatrészek és késztermékek készletét monitorozza, ehhez

2. ábra: A vállalati SCOR-modellForrás: Saját összeállítás

3. ábra: Az értékesítési folyamat típusai Forrás: Saját összeállítás

29

CONTROLLER INFO



szorosan kapcsolódik a CI (Cost of Inventory), ami a készle-tek nettó értékének mérésére és analizálására használnak, hi-szen minél kevesebb a készletekben fekvõ tõke annál jobb a vállalatnak. A fõbb mérõszámok közé tartozik az IT (Inventory Turnover), ami készletforgást méri, minél magasabb annál jobb, mert azt jelzi, hogy mennyi ideig áll a készletben a vállalat tõkéje az értékesítésig.

A beszállítók és gyártók három fõ teljesítménymutatója: LAP, VAP, CLIP. A LAP (Line Acceptance Performance) a beszállí-tótól vagy gyártól érkezõ feltöltések teljesítési arányát méri az ellátási központ felé termék cikkszámonként, a piaci igények alapján. A VAP (Volume Acceptance Performance) ugyanezen beszállítások teljesítési arányát méri csak mennyiség alapján, annak érdekében, hogy a beszállító ne csak a kis mennyiségû rendeléseket teljesítse megfelelõen. A CLIP (Confirmed Line Performance) KPI a visszaigazolt rendelések idõben történõ tel-jesítésre fókuszál. További két fontos indikátor, de nem hivata-los KPI; a rendeléshátralék (backlog), ami a már megerõsített megrendelésekre vonatkozik, de még nem lettek kiszállítva és késés tapasztalható, illetve a még nem teljesült rendelések (backorder) mutatója, ami az azonnal jelentkezõ vevõi rendelé-sek kielégíthetõségét méri készlet szempontból.

Az elõrejelzési mutatók egyike a CSP (Constrained Sales Plan). Ez a mutató az értékesítési tervhez viszonyítja a várha-tó ellátmányokat, feltöltéseket, így jelzi a piacok felé, hogy elõzetesen megadott értékesítési szándékaik milyen mértékben teljesíthetõek. A riport jelentõsége, hogy átlátható visszajel-zést ad a piacoknak a termékek elérhetõségével kapcsolatban és lehetõséget ad reagálni a problémás termékekre vagy akár átdolgozni az értékesítési tervet, hiszen amennyiben nincs kész-let, a vevõ rendelését nem tudják majd teljesíteni, ami értékesí-tési veszteséghez vezethet (sales loss).

következtetések

Ellátási lánc feltérképezése folyamán alkalmazott SCOR-modell a folyamattérképek legnépszerûbb változata. A modell a folya-matok standardizálása mellett teljesítményértékelésre és –fej-lesztésre használható eszközöket is magába foglal. A modell az ellátási lánc értékteremtõ folyamataira koncentrál. Elsõ szintû folyamatai: a tervezés, beszerzés, gyártás, elosztás, visszáru és egyéb támogató folyamatok. Ezek a folyamatok a termék típu-sa, valamint a folyamatot alkotó részfolyamatok és tevékenysé-gek mentén lebonthatók. Egy rendszerben történõ kezelésük pedig lehetõvé teszi az ellátási lánc folyamatainak koordinálását és fejlesztését.

Kutatásunk során egy gyártással, termeléssel és forgalma-zással is foglalkozó vállalat ellátási láncát vizsgáltuk. A vállalat ellátási láncáról elmondható, hogy a domináns csatornatagja egyértelmûen a vevõ. A lánc célja, hogy a fogyasztói igénye-ket ki tudja szolgálni, továbbá a vevõi érték elõállítása a lehetõ legalacsonyabb költségek mellett, az eszközök megtérülésének figyelembe vételével. A kereslet kiszolgálása érdekében hosszú távú stratégiai kapcsolatot alakít ki beszállítóival.

A vállalat esetében megfigyelhetjük a SCOR-modell alkalma-zásának hatékonyságnövelõ hatását. A SCOR használata növeli a szállítói lánc rugalmasságát a változó körülményekkel, üzleti modellekkel és vevõi követelményekkel szemben és gyorsabb reakciót biztosít ezekre az eseményekre. Csökkenti az ellátási lánc új folyamatainak megtervezésére és végrehajtására fordí-tott idõt, hiszen a már meglévõ bevált, standardizált gyakorla-tokra épül. Az ellátási lánc teljesítményének javítása érdekében a folyamatok elemzésével és szimulálásával megszüntethetõvé válnak az akadályozó tényezõk, valamint segít azonosítani az értéktelen és duplikált munkafolyamatokat.

Az ellátási lánc hatékonyságát és teljesítményét több KPI mu-tatóval is mérik a vállalaton belül, melyek eredménye alapján kijelenthetõ, hogy a vállalat megfelelõ stratégiát alkalmaz a vevõi igények kiszolgálására. A mutatók elemzése alapján el-mondható, hogy a vállalat jól strukturált teljesítménymutatókat használ a saját teljesítményének és a külsõ szolgáltatók méré-sére.

források

1. BAROUDI, R. (2014) Key performance indicators. https://www.eycom.ch/en/Publications/20140602-Performance-Journal-Volume-6-Issue-2/download Letöltés ideje: 2019.03.28.

2. BLOOM, N. – SADUN, R. – REENEN, J. V. (2012): Does management really work? Harvard Business Review, Vol. 90. No. 11. November, pp. 76-82.

3. DARA P. (2013): Teljesítménymenedzsment. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_e1_teljesitmenymenedzsment_scorm/borito_Dg5wSbZWpvLB9wNT.html Letöltés ideje: 2019.03.28.

4. GELEI A. (2013): Logisztikai döntések – fókuszban a diszt-ribúció. Budapest, Akadémiai Kiadó Zrt., 456 p.

5. HORVÁTH P. (2011): Controlling. 12. Auflage. Vahlen Verlag. München. pp. 832.

6. MOENAERT, R.K. – SOUDER, W.E. (1990): An Analysis of the Use of Extrafunctional Information by R&D and Mar-

2. táblázat: A Supply Center fõ teljesítménymutatói (KPI)

Teljesítménymérési területek Teljesítménymutatók neve LényegeVevõ kiszolgálási szint CSL Vevõi rendelés teljesítését méri Készletek IA Készletezés pontossága

IT Készletforgás

Beszállítói és gyártói mutatók LAP Beszállítások teljesítése a rendelések függvényében VAP Beszállítások teljesítése a mennyiség függvényében

CLIP Visszaigazolt rendelések idõben történõ teljesítése

Értékesítési terv teljesíthetõsége CSP Értékesítési terv az ellátmányok függvényében Forrás: Saját összeállítás

30

CONTROLLER INFO



keting Personnel: Review and Model. Journal of Product Innovation Management, 7.: p. 213–229.

7. MOORMAN, C. (1995): Organizational Market-Information Processes – Cultural Antecedents and New Product Outcomes. Journal of Marketing Research, 32. 3.: p. 318–335.

8. LENTNER CSABA (2007a): A magyar nemzetgazdaság versenyképességének új típusú tényezõi.Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején, In: Lentner, Csaba (szerk.) Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején : prof. dr. Huszti Ernõ DSc. egyetemi tanár a pénzügyi intézmény-rendszer, a tudomány és a felsõoktatás szolgálatában : tisz-teletkötet 75. születésnapja alkalmából. Budapest, Magyar-ország : Akadémiai Kiadó, (2007) pp. 271-297. , 27 p.

9. LENTNER CSABA (szerk., 2007b): Pénzügypolitikai stra-tégiák a XXI. század elején. Budapest, Magyarország: Aka-démiai Kiadó, 585 p.

10. Lentner Csaba (2015): Az új magyar állampénzügyi rendszer − történeti, intézményi és tudományos össze-függésekben. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY 60:4 pp. 458-472. , 15 p.

11. LENTNER CSABA (2017): New Concepts in Public Finance After the 2007-2008 Crisis. ECONOMICS & WORKING CAPITAL 2017 : 1-4 pp. 2-8. , 7 p.

12. NÉMON Z. (2002): A logisztikai teljesítmények mérésének szerepe a vállalati hatékonyság növelésében, Logisztikai Év-könyv . Budapest, Magyar Közlekedési Kiadó, 139 p.

13. OLÁH J. (2016): A raktári szolgáltatások minõségi útmuta-tói. http://ijems.lib.unideb.hu/file/9/57aa30b0d9afb/szerzo/Olah.PDF Letöltés ideje: 2019.03.28.

14. REH, F. J. (2018): The Basics of Key Performance Indicator. https://www.thebalancecareers.com/key-performance-indicators-2275156 Letöltés ideje: 2019.03.28.

15. SUPPLY CHAIN COUNCIL (2012): Supply Chain Operations Reference Model, Revision 11.0. https://docs.huihoo.com/scm/supply-chain-operations-reference-model-r11.0.pdf Letöltés ideje: 2019.03.28.

16. VASA, L – MENDELÉNYI, D (2010): Leadership Principles at a Regional Company of A Multinational Corporation. Glo-bal Management Conference („Second Annual Conference on Globalization, Sustainability and Development”) pp. 276-293

17. (2010) pp. 276-293.18. ZÉMAN Z. – TÓTH A. (2018): Stratégiai pénzügyi

controlling és menedzsment. Akadémiai Kiadó. Budapest. pp.210. p. 34.

19. ZÉMAN Z. (2016): A kontrolling fejlõdéstörténetének fõbb irányzatai. [Development of Controlling Trends], Gazdaság és társadalom 2016:(2) pp. 77-91.

31

CONTROLLER INFO



Az irányítópultok alkalmazása rendkívül elterjedt és népszerû az Egyesült Államokban, Kanadában és Nyugat-Európában a közszférában is, amíg nálunk csupán néhány példát ismerünk felhasználására a közszféra szervezeteinél. E cikk célja éppen ezért legfôképpen az, hogy kedvet csináljon ezeknek a privát szférában már jól ismert módszereknek a szélesebb körben történô alkalmazásához illetve elterjedéséhez a magyar köz-szférában is.

Az irányítópultok az utóbbi években váltak egyre népszerûb- bé, mint egyedülállóan hatékony eszközök a fontos infor-mációk áttekintésére. Bár a mûszerfalak potenciálisan nagy teljesítményûek, ennek a lehetôségnek a kiaknázása azonban csak ritkán valósul meg a gyakorlatban. A világ legnagyobb megjelenítési technológiája nem oldja meg mindezt, ha valaki nem kellôen alapos a vizuális megtervezésekor. Ha a mûszerfal nem mondja el pontosan, mit kell tudnia a felhasználóknak egy pillanat alatt, akkor azok soha nem fogják használni, még akkor sem, ha csodálatos mérôeszközökkel, mérôszámokkal és látványos ábrákkal lesz tele aggatva (Few, 2006).

A mindennapi életben a mûszerfal egy olyan jármûvezetôi kezelôpanel, amely révén a vezetô folyamatosan láthatja, hogy mi történik menetközben, és a különféle kezelôszervek révén beavatkozhat a folyamatokba, ha azt szükségesnek véli. A kont-rolling területén a mûszerfalak, „egy vagy több cél eléréséhez szükséges legfontosabb információk vizuális megjelenítését je-lenti, összevonva és egy képernyôn elrendezve, hogy az infor-mációk egy pillanat alatt átláthatóak legyenek” (Few, 2006:34).

Az irányítópultok fenti definíciója több szakértô, mint példá-ul Matheus, Janssen és Maheswari szerint azért nem szerencsés, mert a kormányzati szerveknek több egymással ellentmondó célja is lehet és ez a meghatározás nem ismeri el a beavatko-zás lehetôségét. Ezen túlmenôen az irányítópultok lehetôvé teszik, hogy további részletesebb információhoz is hozzájut-hassanak a felhasználók és azok egyáltalán nem korlátozód-nak egy képernyôre. Ezért az irányítópultokat úgy definiálják, mint „egy összevont adathalmaz megjelenítését egy határozott célra, és amely lehetôvé teszi a történések folyamatos nyomon kisérését és különféle mûveletek kezdeményezését”. A cél attól függ, hogy mire koncentrál a közvélemény illetve a politikai döntéshozó. Meghatározásuk szerint a beavatkozás lehetôsége

kulcsfontosságú szempont, mivel csak az adatok megtekintése, ennek eredménye alapján történô cselekvés lehetôsége nélkül csak korlátozottan használható, és az irányítópultok elhagyását eredményezheti ((Matheus at al., 2018).1

Mára az adattudomány egyik fontos területe lett az adatok irányítópultokban történô megjelenítése. A különféle tudo-mányágak kombinálásával új betekintést és alkalmazásokat lehet létrehozni és kommunikálni az irányítópultok segítségével. Az adattudomány ezért elengedhetetlen területté vált a kormányzati intézmények számára is, mivel sok különféle területrôl (földrajz, gazdaság, szociális biztonság, energia stb.) gyûjtenek adatokat. Amelyeket kombinálhatnak vagy gazdagíthatnak az intelligens eszközök és más források, például vitafórumok, a média és a ma-gánszektor adataival is (Janssen at al., 2015).

Az irányítópultokat elsôdlegesen információk közlésére al-kalmazzák a kormányzati döntéshozók számára (Maheswari – Janssen, 2014). De felhasználhatók a kormányzati intézkedések nyilvánosság által való ellenôrzésére, az állampolgárok a dön-téshozatali folyamatokba való bevonására és a döntéshozatal javítására is. Az irányítópultok elôsegíthetik az átláthatóság, a megbízhatóság megteremtését, és egyúttal lehetôvé tehetik a polgárok számára, hogy részt vegyenek a kormányzati intézmé-nyek döntéshozatalában (Allio, 2012).

Az utóbbi idôben létrehozott irányítópultok egyre nagyobb számban jelennek meg a közszférában. Az irányítópultot gyak-ran úgy hozzák létre, hogy van egy weboldal, amely mindenféle adatokat jelenít meg, egy adott cél érdekében. Például 2009-ben az Egyesült Államok szövetségi kormánya szövetségi ösztönzô finanszírozással irányítópultokat dolgozott ki, amelyek célja a nemzeti gazdasági fellendülés politikája átláthatóságának és elszámoltathatóságának a biztosítása (Ganapati, 2011:23-28). Az Amerikai Egyesült Államokban a nyitott kormányzásról folytatott nyilvános vitát követôen az amerikai kormány 2009 decemberében a nyitott kormányzásról szóló irányelveket adott ki (Orszag, 2009). Ez az irányelv konkrét határidôket és intéz-kedéseket határozott meg a különféle kormány ügynökségek számára elsôsorban az alábbi célok:

1 Éppen emiatt ebben a cikkben nem használom és másokat is erre bátorítok az egyébként Magyarországon már széles körben elterjedt mûszerfal megnevezést, mivel az irányítópult kifejezés sokkal jobban hangsúlyozza a módszer beavatkozási képességét.

Az irányítópultok (dashboardok) néhány lehetséges alkalmazása a közszférábanNapjainkban az egyre növekvô információ mennyisége miatt az adattárolás, elemzés, a legfontosabb trendek gyors áttekintése kulcsfontosságú. Ehhez szükségesek olyan módszerek, mint az irányítópultok, amelyek révén a legfrissebb adatok, a fontosabb mutatószámok akár pillanatok alatt is elérhetôek.

Novoszáth Péter

DOI: 10.24387/CI.2020.1.6

32

CONTROLLER INFO



– A kormányzásnak átláthatónak kell lennie,– A kormányzásnak részvételen alapulónak kell lennie,– A kormányzásnak együttmûködônek kell lennie megvaló-

sítása érdekében.A holland kormány irányítópultokat használ a nagy informa-

tikai projektek a nyilvánosság számára történô nyomon követé-sének lehetôvé tétele érdekében (Rijksoverheid, 2018).

Irányítópultok a BûnügyI Igazságszolgáltatás, az oktatás, az egészségügy, és a munka- és nyugdíj ügyek területén A Brit Nemzeti Statisztikai Hivatal Hatékonyság Mérési Egy-sége (Efficiency Measurement Unit at the Office for National Statistics) irányítópultokat hozott létre annak érdekében, hogy elôsegítse a közszolgáltatásokra vonatkozó adatok széles skálá-jának elérését egy helyen (GSS, 2019).

Minden irányítópult négy fô részre van osztva (ráfordítá-sok, inputok, outputok, eredmények). A ráfordítások az adott területen végzett tevékenységek végrehajtásához szükséges erôforrásokat veszi számba. Az input rész a vásárolt szolgálta-tásokat, míg az output rész a létrehozott termékeket és szolgál-tatásokat tekinti át. Az eredmények részben lehet megtalálni a területen létrejött eredményeket.

A bûnügyi igazságszolgáltatás területén létrehozott irányító-pultnak a célja a bíróságokra, börtönökre és a pártfogó szolgá-latokra rendelkezésre álló közzétett adatok széles köre egyszerû elérésének a biztosítása. Nem célja ugyanakkor az összes re-

leváns adat átfogó lefedése, ehelyett áttekintést és kiindulási pontot nyújt azok számára, akik további elemzéseket kívánnak folytatni ezen a területen.

Ez az irányítópult nem az összes oktatási adatot tartalmaz-za, hanem áttekintést nyújt az oktatásról, mint közszolgálta-tásról elérhetô adatokról. A hatékonyság különféle aspektu-sainak kapcsolatát számos külsô tényezô befolyásolja. Ez az irányítópult adatokat tartalmaz az államilag finanszírozott oktatás kiadásairól és ráfordításairól. A vizsga eredmények mérését ugyanakkor a szülôk bevonása és a magán oktatások is jelentôsen befolyásolják. Végül figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kiadások és az inputok változásainak hatása gyakran idôbe telik. Így azok csak késleltetve jelentkeznek az outputok-ban és az eredményekben.

Az egészségüggyel kapcsolatos irányítópult az egészségügyi szolgáltatások hatékonyságának négy dimenziója (kiadások, inputok, outputok és eredmények) tendenciáiról nyújt átte-kintést. Az itt szereplô mutatószámok az egészségügyi szol-gáltatások hatékonyságával kapcsolatos további adatok széles választékából kerültek kiválasztásra, amelyek olyan állami tes-tületeknél állnak rendelkezésre, mint az NHS Digital.2 Ennek következtében az itt feltüntetett adatok csak részleges pilla-natfelvételt jelentenek, és nem úgy kerültek megtervezésre, hogy az egészségügyi szolgáltatások minden szempontjára kiterjedjenek, vagy egyetlen választ adjanak arra a kérdésre,

2 Az NHS Digital a brit egészségügyi és szociális ellátási rendszer nemzeti infor-mációs és technológiai partnere (NHS, 2019).

1. számú táblázat: Az irányítópult felépítése a bûnügyi igazságszolgáltatás területén

Bíróságok áttekintése Börtönök és pártfogók ráfordításaiBíróságok ráfordításai Börtönök áttekintése Pártfogók áttekintéseBíróságok input adatai Börtönök input adatai Pártfogók input adataiBíróságok output adatai Börtönök output adatai Pártfogók output adataiBirokságok eredmény adatai Börtönök eredmény adatai Pártfogók eredmény adatai

Forrás: GSS, 2019

2. számú táblázat: Az irányítópult felépítése az oktatás területén

Általános iskolák áttekintése Középiskolák áttekintése Továbbképzések áttekintése Felsôoktatás áttekintéseÁltalános iskolák ráfordításai Középiskolák ráfordításai Továbbképzések ráfordításai Felsôoktatás ráfordításaiÁltalános iskolák input adatai – tanárok

Középiskolák input adatai – tanárok

Továbbképzések input adatai – munkaerô

Felsôoktatás input adatai – munkaerô

Általános iskolák output adatai – diákok

Középiskolák output adatai – diákok

Továbbképzések output adatai – résztvevôk

Felsôoktatás output adatai – hallgatók száma

Általános iskolák eredmény adatai

Középiskolák eredmény adatai Továbbképzések eredmény adatai – A szint és népszerûség

Felsôoktatás eredmény adatai – hallgatók elhelyezkedése és keresetek

Forrás: GSS, 2019

3. számú táblázat: Az irányítópult felépítése az egészségügy területén

ÁttekintésRáfordítások Input adatok Output adatok Eredmény adatokHazai ráfordítások Munkaerô Tevékenység AlapellátásNemzetközi összehasonlítások Nemzetközi összehasonlítások Tevékenyég – nemzetközi

összehasonlításokVárakozási idôk

Keresetek Halálozás

Kórházi ágyak Eredmények nemzetközi össze-hasonlításban

Közösségi gyógyszerfelírásokForrás: GSS, 2019

33

CONTROLLER INFO



hogy az egészségügyi szolgáltatások egyre hatékonyabbá vál-nak-e vagy sem.

A munka- és nyugdíjügyekkel kapcsolatos irányítópult kiadás oldala a mûködési költségeket és a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium folyamatos költségeinek össze-sítését mutatja be. A minisztérium munkájának nagy része a kérelmezôk számára fizetendô ellátások kezelésével kapcsola-tos. A bemeneti oldal a Munka-és Nyugdíjügyi minisztérium által alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat tekinti át, mint az erôforrás-kiadások legnagyobb elemét. Itt kerülnek bemu-tatásra a létszámok és a fizetések változásai is.

A munka- és nyugdíj ügyekre vonatkozó irányítópult számos kimeneti adat elérését teszi lehetôvé. Az állami nyugdíjakkal, a lakhatási- és foglalkoztatási támogatások mutatóinak széles választéka érhetô el innen, beleértve az igényekre és eredmé-nyekre vonatkozóak is.

összefoglaló megállapítások

Az irányítópultok mindig egy meghatározott célból készülnek, amelyben összevontan jelenítenek meg egy bizonyos adatkész-letet, amely lehetôvé teszi a felhasználók számára, hogy azokat könnyen átláthassák, mi és hogyan történik az adott kiemelt területen, és akár interaktív módon véleményt is nyilváníthas-sanak róla. Az irányítópultokat a közszféra szervezetei felhasz-nálhatják döntéshozatali és politikai folyamataik támogatására, vagy egész egyszerûen a nyilvánossággal való kommunikációra és az állampolgárokkal való kölcsönhatásba lépésre.


Allio, M. K. (2012). Strategic dashboards: Designing and deploying them to improve implementation. Strategy & Leadership, 40(5), 24–31.

Few, Stephen (2006). Information Dashboard Design. O’Reilly. ISBN 978-0-596-10016-2

Ganapati, S. (2011). Use of dashboards in Government. IBM Center for The Business of Government. p.44. http://federalnewsnetwork.com/wp-content/uploads/pdfs/080111_dashboard_report_ibm.pdf

GSS (2019): Public Service Data Dashboards. Trial website (Beta) April 2019 https://gss.civilservice.gov.uk/user-facing-pages/public-service-dashboards/

Matheus, R.- Janssen, M. – Maheswari, D. (2018): Data science empowering the public: Data-driven dashboards for transparent and accountable decision-making in smart cities. Government Information Quarterly 7 February 2018 https://doi.org/10.1016/j.giq.2018.01.006

Janssen, M., Matheus, R., & Zuiderwijk, A. (2015). Big and open linked data (BOLD) to create smart cities and citizens: Insights from smart energy and mobility cases. Electronic Government (pp. 79–90). Springer.

Maheshwari, D., & Janssen, M. (2014). Dashboards for supporting organizational development: principles for the de-sign and development of public sector performance dashboards. Paper presented at the proceedings of the 8th international conference on theory and practice of electronic governance (pp. 178–185). ACM.

NHS (2019): https://digital.nhs.uk/ Orszag, P.(2009). Memorandum for the Heads of Executive

Departments and Agencies. https://www.whitehouse.gov/sites/whitehouse.gov/files/omb/memoranda/2009/m09-12.pdf

Rijksoverheid (2018): https://www.rijksictdashboard.nl/

4. számú táblázat: Az irányítópult felépítése a munka- és nyugdíj ügyek területén

Ráfordítások InputokOutputok áttekintése Eredmények áttekintése Az igénylôk tapasztalatainak áttekintéseÁllami nyugdíjak Foglalkoztatás A juttatásokra vonatkozó tapasztalatokLakhatási juttatások Állásajánlatok A tevékenységekre vonatkozó tapasztalatokLakhatási ellátások kedvezményezettjei Gyermekek Munkaügyi központokra vonatkozó tapasztalatokFoglalkoztatási támogatások

Forrás: GSS, 2019

34

CONTROLLER INFO



Bevezetés

A kutatás kitér arra, hogy ennek alapján mely országok tudtak jelentõsebb külkereskedelmi cserearány alakulást elérni és az exportorientált gazdasági stratégia mely országok esetében volt kedvezõbb. A külkereskedelem és a külkereskedelmi kapcsolatok elem-zése kiemelten fontos (Vásáry et al. 2013, Vásáry-Vasa 2015, Vasa 2003), mert ennek révén válik lehetõvé a termelõk számára – kezdve a kis- és középvállalkozásoktól egészen a vállalkozáso-kig, vállalatokig, valamint a transznacionális társaságokig – a termelési költségek és a tõkék megtérülése, továbbá a remélt és lehetséges többlet-ár bevételek és a profit realizálása (bõvebben Vakhal 2016).

A munkahelyek és az export növekedését célzó beruházási aktivitáshoz, a jól mûködõ bankrendszer és a bank-kontrolling ellenõrizze a bankokhoz kapcsolódó kontrolling tevékenysé-get (Zéman et al., 2000), így fejlessze és biztosítsa a feladataik megfelelõ tervezést, amely elsõdlegesen a piaci kockázatot je-lentse, strukturálja a jövedelmi lehetõségeket és növelje a bank potenciálját (Kalmár et al, 2015). Amellett, hogy szükséges más ágazatok fejlesztésével (Tóth et al 2014) a népesség vidé-ken tartását biztosítani, illetve a népesség vásárlóerejét szinten tartva, megfelelõ foglalkoztatási politikát kialakítani (Magda S, et al, 2017; Magda R, 2017), a mezõgazdaság fejlesztésé-vel az export növekedése is elõmozdítható. Erre hasznos pél-dákat nyújtanak a magyarországi és a német mezõgazdasági jellemzõkre vonatkozóan a korábbi elemzések is. A (Széles et al, 2014; Zsarnóczai 1996; Szabó-Zsarnóczai 2004). Emellett a mezõgazdasági termelés hatékonyságának növelése fontos, mert ezzel a jövedelmezõség mellett a versenyképes export lehetõségek is kedvezõbbekké válhatnak (bõvebben Zsarnóczai – Zéman, 2018).

A kutatások során a különbözõ gazdasági változók adják a legfon-tosabb vizsgálati területeket, illetve tudományos kutatási szempontokat, ahol a tíz gazdasági változó a következõ (UNCTAD, 2018):

I_E2000, Import/Export = külkereskedelmi cserearány (egy-ségnyi importra jutó export)

2000-ben, Import = 100I_E2016, Import/Export = külkereskedelmi cserearány (egy-

ségnyi importra jutó export)2017-ben, Import = 100 EXPORT, Export növekedése 2000-hez képest 2017-ben,

2000= 100%

IMPORT, Import növekedése 2000-hez képest 2017-ben, 2000= 100%

ReGDPGrowth, Reál GDP-növekedés átlagban, 2000-2017 között BalanOFoT, Balance of the Foreign Trade = Külkereskedelmi

mérleg egyenlege 2017-ben 2000-hez képest, 2000= 100%FDIin, Foreign Direct Investment inflow = Közvetlen külföldi

beruházás beáramlás 2017-ben2005-höz viszonyítva, 2005= 100%FDIout, Foreign Direct Investment outflow = Közvetlen kül-

földi beruházás kiáramlás 2017-ben 2005-höz viszonyítva, 2005= 100%BalofPayment, Balance of Payment = Fizetési mérleg egyen-

leg 2017-ben 2005-höz képest, 2005= 100%VAPExport, Value Added Product share in Export = Feldolgo-

zott ipari termékek aránya az exporton belül 2005-2016 (millió US dollár)

kutatásI módszertan

A téma kutatásának jelentõségét az adja, hogy az EU-tagor-szágok közötti külkereskedelmi kapcsolatok döntõ mértékben erõsítik a nemzetközi regionális gazdasági integrációt, biztosítva ezzel az EU meghatározó szerepét a világgazdaságban. Kutatása-im során az alábbi hipotézisekre kívánom kidolgozni a megfelelõ válaszokat és ennek alapján az új vagy az újszerû tudományos eredményeket meghatározni:

1./ Az exportnövekedés jelentõs hatással lehet-e az import növeke-désére, az export és az import szoros kölcsönhatásban állhatnak egymással.

2./Az exportnövekedés és az importnövekedés együttesen jelentõs ha-tással lehet-e a reál GDP növekedésére is. Lehetséges, hogy az import kisebb mértékben áll szoros kölcsönhatásban a GDP növekedésé-vel, mint az export.

3./ Lehetséges-e, hogy az FDIout csökkenése hozzájárul a külke-reskedelmi cserearány javulásához, azaz az egységnyi importra esõ export nõhet.

4./ Lehetséges-e, hogy az FDIout nagyságának a növekedése hoz-zájárul a külkereskedelmi cserearány romlásához, azaz az egységnyi im-portra esõ export csökkenhet.

5./ A külkereskedelmi cserearányok kedvezõen alakulhattak-e a 2000-es évektõl kezdve a 2010-es évek során. Lehetséges-e az,

Az EU-28 külkereskedelmi cserearány alakulása és az erre ható gazdasági tényezôkAz Európai Unió a világgazdaság egyik fontos szereplõje az Egyesült Államok és Japán mellett. A kuta-tásban az Európai Unió 28 tagországa külkereskedelmi kapcsolatainak az elemzése a legfontosabb kuta-tási téma. A tagországok közötti külkereskedelmi kapcsolatok kiemelt jelentõségûek.

Vajda Andrea

DOI: 10.24387/CI.2020.1.7

35

CONTROLLER INFO



hogy FDIin beáramlás csökkenti vagy csökkentheti az import, ugyanakkor pedig az FDIout növelheti-e az importot az adott ország esetében.

6./ Lehetséges-e, hogy a feldolgozó ipari termékek részarányának növekedése az exporton belül (VAPExport) jelentõsen ösztönzheti a reál GDP növekedését.

7./ Lehetséges-e, hogy a növekvõ külföldi közvetlen beruházá-sok beáramlásának (FDIin) nagysága vagy a csökkenõ mértékû külföldi közvetlen beruházások kiáramlásának (FDIout), kölcsö-nös kumulatív folyamatként erõsíthetik az adott ország gazdasá-gi fejlõdését.

8./ Lehetséges-e, hogy a külkereskedelmi mérleg egyenlege pozitív egyenlege hatással lehet-e a GDP növekedésére.

A legfontosabb elemzési módszer az SPSS (Statistical Program for Social Sciences), amely a különbözõ országok gazdasági vál-tozóit hasonlítja össze a közöttük lévõ „correlations” azaz ösz-szefüggéseik mértéke és a szignifikáns nagyságrendjük alapján. A statisztikai elemzés során az SPSS rendszeren keresztül át-futtatott alap adatokból a rendszer megadja azt, hogy az egyes gazdasági változók, jellemzõk közötti összefüggések milyen erõsségûek, ennek révén a kutatás során megállapítható, hogy a gazdasági változók, illetve jellemzõk között milyen mértékû gaz-dasági kölcsönhatás áll fenn. (Csallner, 2015; bõvebben Porter 2000).

kutatásI eredmények

A gazdasági változók esetében fontos a külkereskedelmi cse-rearányok alakulása 2000-ben, illetve 2017-ban, valamint 2000-2017 között a külföldi közvetlen beruházások beáramlása és kiáramlása, az export és import alakulása, a feldolgozott ipari termékek aránya az exporton belül, a reál GDP növekedése, a külkereskedelmi mérleg egyenlege és a fizetési mérleg egyen-lege. Mindezek szükségesek a kutatásba bevont 30 ország kül-kereskedelmi cserearányai helyzetének minél jobb és pontosabb megítélése szempontjából. Ezek az országok:

– EU-28: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztár-saság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Fran-ciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spa-nyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

– US (Egyesült Államok) és Japán. 1. / Az FDIout kiáramlás jelentõs csökkenése hozzájárul a kül-

kereskedelmi cserearány növekedéshez, amely azt is mutatja, hogy a közvetlen külföldi beruházásokat megvalósító külföldi tulajdonú cégek is jelentõs szerepet játszanak az adott országok exportjában. Erre a legjobb példa Bulgária, Észtország és Magyar-ország, ahol a reál GDP növekedése is jelentõs volt az FDIout csökkenése következtében.

Esetenkénti kisebb mértékû FDIout-növekedés is jelentõs ex-port növekedéssel párosul, mint például Csehországban és Romá-niában.

Mindkét esetben az FDIout jelentõs csökkenése, vagy csak kismértékû növekedése hozzájárult az export jelentõs növekedé-séhez és a reál GDP növekedéséhez (ReGDPGrowth) ezekben az országokban. Összességében az EU-28 átlaga is ezt a gazdasági folyamatot támasztja alá 2000-2017 közötti idõszakban.

2./ Annak ellenére, hogy 2005 és 2017 között a fejlett orszá-gokból történõ FDIout kiáramlás lényegesen kisebb mértékben nõtt 54,1%kal, mint az EU-28 esetében, ahol ez 82,3% volt, ennek

ellenére az EU-28 exportja lényegesen jobban nõtt, 119,3%-kal szemben a fejlett országok átlag exportja esetében, amelynek a növekedése 102% volt ez alatt az idõszak alatt. Mind a két csoport esetébe a külkereskedelmi cserearány némileg nõtt és az EU-28 átlaga 88,17% nem sokkal maradt el a fejlett orszá-gok 93%-os átlagától. Ebbõl is látható, hogy a kisebb mértékû FDIout kiáramlás növekedése magasabb és jobb külkereske-delmi cserearány alakulást eredményez. A fejlett országok reál GDP-növekedése (ReGDPGrowth) átlagban kisebb mértékû volt, mint az EU-28 esetében Japán és az US gazdasági növekedésé-nek csökkenõ mértéke miatt. Emellett az EU-28-ban a reál GDP (ReGDPGrowth) 2,1%-os növekedése is kedvezõbb volt, mint a fejlett országok 1,74%-os növekedésénél.

3/ Hollandiából történõ kisebb mértékû FDIout és a kedvezõbb külkereskedelmi cserearány, valamint a jelentõsen pozitív kül-kereskedelmi mérleg-egyenleg ellenére ez az ország csak sze-rényebb nagyságú reál GDP-növekedést ért el. Ez a szerényebb mértékû gazdasági növekedés az ország átlagnál magasabb gaz-dasági fejlettségébõl is adódik.

Ugyanakkor jó példája Írország annak, hogy a nagyon magas 610%-os FDIout kiáramlás növekedés mellett is tartható egy jelentõsen kedvezõ külkereskedelmi cserearány 151% és 168,9% között 2005 és 2017 között, pozitív 87,02%-os külkereskedel-mi mérleg-egyenleg, valamint 4,71%-os reál GDP-növekedés (ReGDPGrowth), amely növekedés ráadásul a legmagasabb volt a vizsgált 30 ország között ez alatt az idõszak alatt.

4/ Bulgária, Lettország, Litvánia és Szlovákia, esetében átlago-san lényegesen csökkent az FDIout kiáramlás nagysága miköz-ben ténylegesen nõtt a külkereskedelmi cserearány, megköze-lítve vagy felül múlva a 90%-os szintet (I_E2000 és a I_E2016) 2000-2017 között. Ezek a kedvezõ eredmények az import ki-sebb növekedésével szembeni erõteljesebb több mint 4-5 szõrös exportnövekedésbõl adódtak, miközben reál GDP-növekedés (ReGDPGrowth) ezekben az országokban meghaladta az EU-28 átlagát (Táblázat-1, UNCTAD, 2018).

Lengyelország, Románia és Csehország esetében növekedtek a kül-kereskedelmi cserearányok (I_E2000 és a I_E2016), megközelít-ve, vagy elérve a 90% és a 100%-os szintet, miközben a FDIout kiáramlás is növekedett és az export értéke 4-5-szõrösére nõtt 2017 végére a 2000. évi szinthez mérten. Ezekben az országok-ban a GDP növekedése az EU-28 átlag fölé került, közel másfél szeres mértékben.

5/ 2000-2017 között néhány EU-tagországban a jelentõs ex-port teljesítmények (EXPORT – gazdasági változó) nagymérték-ben hatással voltak a reál GDP-növekedésre (ReGDPGrowth) EU-28 egésze átlagához viszonyítva, mint például Litvániában 4,2%, Lettországban 3,9% és Lengyelországban 3,6%. Ezzel szemben az EU-28 átlaga 2,3% volt, így az EU-ban Írország után elsõsorban a balti államok voltak a legnagyobb reál GDP növekedési ütemet elért országok.

Bizonyított, hogy az EU-28 és a fejlett országok viszonylatában a közép-kelet-európai régió 2000-2017 között a legjelentõsebb gazdasági növekedést érte el, elsõsorban a reál GDP növekedé-se (ReGDPGrowth) terén. Világgazdasági viszonylatban is ez a térség haladta meg gazdasági növekedésével a 2,86%-os világ átlagot.

6./ Általában elmondható, hogy a transznacionális társaságok FDI-tevékenységükön (közvetlen külföldi beruházások) keresz-tül lebonyolódó tõkeexportjuk révén – a résztermékeik jelentõs részében vagy teljes egészében megnyilvánuló módon – valósul

36

CONTROLLER INFO



meg a nagyobb hozzáadott értékû termékek kereskedelme. A transzna-cionális társaságok tõkeexportja helyettesíti az áruexportjukat. Ezért a külkereskedelemben számszerûsített adatok értelmezésé-nél nem a végtermékekben megjelenõ érték a mérvadó, hanem a ténylegesen hozzáadott érték és a külföldi hozzáadott érték részesedése az exporttermékben, vagyis a nagyobb hozzáadott értékarány megállapításakor a valós értékarány kizárólag az ere-deti résztermékek származása alapján határozható meg, amelyek viszont a fejlett piacgazdaságú országokból származnak. Amikor meg akarjuk határozni a külkereskedelemben a feldolgozott, ma-gas hozzáadott értékû, ipari termékek arányát az exporton belül, akkor elsõdlegesen a résztermékekben már meglévõ külföldi hozzáadott értéktartalmat kell figyelembe venni.

A fejlett országok transznacionális társaságai bizonyos feldolgozottsági szinttõl már más országokban végzik a termelé-si folyamatokat, mert külföldön olcsóbb a munkaerõ a hazaival

szemben. Az US és Mexikó, vagy Japán és Dél-Korea viszonylatában egyértelmûen érezhetõ, hogy e két fejlõdõ országban olcsóbb a munkaerõ, mint az amerikai és a japán munkaerõpiacon. Az Egye-sült Királyság esetében a Brit Nemzetközösség (Commonwealth) országai biztosítják az olcsó munkaerõt.

7./ Görögországban a drasztikusan romló külkereskedelmi cserearányok a túlzott fogyasztásból adódtak, hasonlóan Cip-rushoz, és a munkanélküliség növeléséhez is hozzájárultak. Viszont Görögországban az FDIout nagysága jelentõsen csök-kent, amely a reál GDP-csökkenését (ReGDPGrowth) eredmé-nyezte 0,3%kal. Az export növekedési üteme 144% volt, jóval magasabb mértékû, mint az importé, nem tudta megakadá-lyozni a külkereskedelmi cserearányok kedvezõtlen alakulását, amely 60% volt 2017 végére.

Hasonlóan kedvezõtlen a helyzet Horvátországban is, hogy az FDIout kiáramlásának a mértéke csökkent 94,1%-kal 2017-re,

Táblázat-1: EU-28, US (Egyesült Államok) és Japán országonkénti csoportosítása változók és komponensek (Components) alapján, EU-28, a világ és a fejlett ország összehasonlító adataival, százalékban és millió USA dollárban, 2000 és 2017 között

Országok I_E2000

I_E2016

FDIout

EXPORT

IMPORT

ReGDPGrowth

BalanOFot

VAPExport

BalofPayment

FDIin

3 4 10 1 2 8 (MÍNUSZ) 5 6 (MÍNUSZ) 7 9Ausztria 94 98 11,1 123,1 22,1 1,5 -38,2 28,1 54,1 63,2Belgium 106,2 106,1 18,3 111,3 112,1 1,5 111,1 40,2 97,2 -8,6Dánia 112,5 110,5 0,52 86,2 87,2 0,9 71,3 27,2 86,1 -58,1Észtország 74,5 86,6 -54,1 239,1 200,1 3,81 -31,1 38,1 35,2 -92,5Finnország 135,2 99 -74,3 30,5 75,03 1,3 -5,45 43,1 -96,1 60,1Hollandia 106,5 112 6,2 144,1 131,1 1,3 314,1 20,3 65,4 87,3Horvátország 55,7 63,4 -94,1 193,3 11,2 1,76 -118,6 32,4 102,1 -90,2Japán 126 96 180 30,2 71,04 0,86 -76,3 40,1 -20,2 -40,1Magyarország 87,5 106,5 -32,2 250 187,2 2,0 50,1 45,2 140 -83,1Németország 111 126,6 25,1 141,4 111,1 1,1 413,1 34,3 117 -51,3Olaszország 101 112 -30,3 90,3 73,04 0,2 285,3 35,1 133 -13,1Portugália 60 83 300 127,2 9,03 0,4 -26,2 33,1 95,6 71,2Spanyolország 74 91,2 -17,2 145,1 7,01 1,8 -33,01 28,3 622,1 -64,1Szlovénia 27 106,7 -90,3 268,2 50,3 2,0 63,03 33,4 360,1 77,3Bulgária 74,2 90 -72,2 425,2 61,2 3,7 -113,1 35,1 20,4 45,1Lengyelország 76,2 103 123 525,1 89,4 3,6 32,6 30,1 -85,6 -9,3Lettország 60 85,7 -87,4 545,4 367,1 3,9 -69,2 37,3 -17,1 -9,1Litvánia 70 92 -97,1 574,4 415,2 4,3 -64,1 38,1 -38,1 -16,2Románia 79,4 87,2 90,2 483,3 71,3 3,7 -240,4 40,2 -23,3 -45,1Szlovákia 92,3 100,3 -68,3 541,2 111,1 3,8 124,3 52,1 78,1 -74,2Cseh Közt. 91 112 92,4 445,1 340,1 2,7 514,1 43,1 24,01 -9,6Ciprus 24,7 32,2 1667 92,1 47,03 1,8 -29,03 36,6 -26,3 288Egyesült Kir. 82,1 73,6 -60,1 61,6 21,1 1,9 -165,01 38,2 -387 -78,1Franciaország 96,8 88,3 -49,1 54,3 13,6 1,3 -491 35,1 -22,2 30,3Görögország 3,6 60,0 -74,1 144,3 45,3 0,3 -9,1 55,3 -99,2 -62,1Málta 71 44 -98,2 5,01 70,2 2,95 -233,1 76,4 130,1 -62,1Írország 151 168,9 610 56,02 40,03 4,71 87,02 70,1 47,3 217Luxembourg 74,4 74 380 106,1 107,1 3,22 -112,1 40,1 -23,1 430,1Svédország 119 101,5 -14,3 61,02 23,3 2,34 -84,2 37,3 10,04 806,1US 91,4 65,2 8,01 92,35 83,1 1,91 -68,1 30,2 -35,2 262,2

Változók 3 4 10 1 2 8 (MÍNUSZ) 5

6 (MÍNUSZ) 7

9

I_E2000

I_E2016

FDIout

EXPORT

IMPORT

ReGDPGrowth

BalanOFot

VAPExport

BalofPayment

FDIin

EU-28 82,5 88,17 82,3 119,3 107,1 2,1 181 39 50 48,1Világ 97 99,7 80,1 156,5 150,2 2,86 --- --- 385 85,3Fejlett országo. 91,4 93 54,1 102 99,3 1,74 -59,34 --- 101,1 63,6

Változók 3 4 10 1 2 8 -5 6 -7 9Forrás: UNCTAD Handbook of Statistics, 2016 és 2018, NewYork, GenevaReal GDP growth for period of 2000-2016, IMF, 2018http://www.imf.org/external/datamapper/NGDP_RPCH@WEO/OEMDC/ADVEC/WEOWORLDMegjegyzés: az országok az angol ábécé szerintMÍNUSZ = fordított arányosság a többi gazdasági változóval szemben

37

CONTROLLER INFO



és ez a javulás, valamint a szolgáltató ágazat teljesítménye végül 1,76%-os reál GDP-növekedést biztosított.

8./ Málta, Spanyolország és az Egyesült Királyság példája alapján, hogy a gazdasági növekedés – a reál GDP 2%-3%-os növekedése (ReGDPGrowth) – elsõsorban az FDIout kiáramlás nagyságá-nak a jelentõs mértékû csökkenésének a következménye volt , amely természetesen az export növekedését is elõmozdította – Máltát kivéve-, továbbá, hogy mindhárom országban a szol-gáltatások, ezen belül a turizmus, szintén jelentõsen hozzájárul-tak a gazdasági növekedéshez. Megállapítható, hogy ebben az országcsoportban a reál GD-növekedést (ReGDPGrowth) erõsen elõmozdította a FDIout kiáramlás nagyságának jelentõs csökke-nése, mégis ennek ellenére a komoly mértékû volt a külkereske-delmi cserearány romlása Máltán, de az Egyesült Királyságban is. Kis mértékû javulást csak Portugália ért el ezen a téren.

9/ Az Egyesült Királyság romló gazdasági és pénzügyi helyzete jól érzékelhetõ a brit külkereskedelem helyzetén keresztül. Azzal, hogy a brit külkereskedelmi mérleg egyenlege másfél évtized viszonylatában ilyen nagymértékben romlott, 165%kal, az töb-bek között nem csak a külkereskedelmi cserearány romlásának is köszönhetõ, amely 73,6% volt, hanem a magasabb hozzáadott értéket képviselõ termékek exporton belüli szerényebb mértékû 38,2%-os arányának is. Ez utóbbi is hozzájárult az export bevé-telek csökkenéséhez. A külkereskedelmi mérleg egyenlegének növekvõ deficitje természetesen maga után vonja a fizetési mér-leg deficit-növekedését, amely 2015. év végére majdnem 400%-kal nõtt (387%) az Egyesült Királyságban.

Az Egyesült Királyság példája jól mutatja, hogy milyen szoros összefüggés van a romló külkereskedelmi cserearány, a feldolgo-zott ipari termékek exporton belüli (VAPExport) alacsony részará-nya, a külkereskedelmi mérleg negatív egyenlege (BalanOFoT) és a fizetési mérleg negatív egyenlege (BalofPayment) között.

Írország jelentõs mértékû pozitív külkereskedelmi mérleg-egyenleg 87,02%-os növekedése összefügg a kedvezõ külkeres-kedelmi cserearány-helyzetével, amely 168% volt 2017 végére.

10./ Szlovénia esetében megállapítható, hogy az EU-28 között ritka, hogy egy tagország lényegében minden fontosabb gazdasá-gi változó terén jelentõs eredményeket érjen el, (I_E2016 106,7-kal nõtt; FDIout 90,3%-kal csökkent; FDIin 77,3%-kal nõtt; EX-PORT 268%-kal nõtt; ReGDPGrowth 2 %-kal nõtt; BalanOFoT 63%-kal nõtt a pozitív mérlege; BalofPayment 360%-kal nõtt).

11./ Japán esetében jelentõsen nõtt az import 71%-kal, az FDIout kiáramlás növekedése szintén jelentõs volt 180%-kal, va-lamint az ebbõl adódó külkereskedelmi cserearány-romlás 126%-ról lecsökkent 96%-ra, ennek eredményeként a reál GDP-növe-kedés (ReGDPGrowth) lecsökkent átlagosan 0,86%-os szintre 2000 és 2017 között. Ezek a külkereskedelmi cserearány-romlási folyamatok különösen megfigyelhetõk Finnország, Málta és az USA esetében.

2000-tõl kezdve a japán gazdaság veszített a lendületébõl, amit jól jellemez, hogy az 1970-es évektõl kezdõdött intenzív export-expanzió és ezzel együtt az exportorientált gazdasági fejlõdés visszaesett, amely magyarázható az import exporttal szembeni jelentõsebb növekedésével. Ez azzal is magyarázható, hogy Ja-pánból az FDIout kiáramlás növekedése rendkívül intenzívvé vált, amelynek mértéke 180%-os volt, ez pedig a gazdaságilag legfejlettebb országok esetében is vészesen drasztikusnak számít, amely a külkereskedelmi cserearány romlását eredményezte.

Összehasonlítva Németországból az FDIout kiáramlás csak 25%-kal nõtt, amely nem gátolta a külkereskedelmi csere-

arány javulását, míg a US-ból történõ külföldi tõkekiáramlás-növekedés is bár pusztán 8%-os volt, viszont a jelentõs import növekedés szintén a külkereskedelmi cserearány romlását ered-ményezte. Összességében Németország is jelentõs gazdasági telje-sítményt ért el. Az FDIout kiáramlás az EU-28-ból pedig átlago-san 82,6% volt, amely hozzájárult a külkereskedelmi cserearány tartósa kedvezõtlen szintjéhez, amely 2000 és 2017 között 82,5% és 88,17% között mozgott.

12/ Néhány kisebb EU-ország, mint Ciprus, Írország, Luxem-burg és Portugália, amely országokban a lakosság lélekszáma bõven alatta marad Japán lakosságának, százalékos arányban ugyan nagyobb volt az FDIout kiáramlás mértéke, mint Japán-nál, viszont az FDI-nagyság nem volt összemérhetõ a Japánból kiáramlott FDI hatalmas nagyságával. A japán reál GDP-növe-kedés 2000-2017 között olyan rendkívül alacsony mértékû volt, hogy ezen idõszak alatt csak Görögország, Olaszország és Por-tugália reál GDP növekedési ütemét elõzte meg a vizsgált 30 or-szág közül.

Japán még a világátlag alatti növekedést produkáló fejlett országok reál GDP növekedési átlagának a felét is alig érte el. Végsõ soron Japán az elmúlt 15 évben gyenge gazdasági fejlõdést mutatott. A vizsgált 30 országból 16 esetében az FDIout mértéke egyértelmûen csökkent, 9 ország esetében pedig kisebb volt az FDIout növekedési üteme, mint Japán esetében. Ugyan-akkor 4 ország – Ciprus, Írország, Luxemburg és Portugália – esetében nagyobb volt az FDIout-mérték, mint Japán esetében, viszont ez a négy ország jelentéktelenek számít világgazdasági szempontból. Japán külkereskedelmi cserearány alakulásának érzékelhetõen romlott 2017 végére, amely végül is elvezetett a japán külkereskedelmi mérleg-egyenleg romlásához. Az expor-ton belül a feldolgozott ipari termékek aránya jelentõsnek nem nevezhetõ, ez szintén nem segítette elõ a nagyobb exportbevé-teleket, ezek a folyamatok pedig hozzájárultak a fizetési mérleg egyenlegének jelentõsebb mértékû csökkenéséhez.

13./ Az US olcsó exportját biztosítják – és ugyanakkor a drágu-ló importját is – a nemzeti valuta, a dollár eddigi leértékelései. Az is nyilvánvaló, hogy a külföldi befektetõk mindennél jobban díjazzák és értékelik az USA-ból kiinduló termékeik számára az olcsó világpiaci árakon zajló exportot – amely így biztos nemzet-közi piacokat jelent számukra -, mint azt, hogy az US külkereske-delmi cserearánya „pillanatnyilag” kedvezõ vagy nem, hiszen ez különösebben nem befolyásolja a számukra oly fontos profitbe-vételeket. Ez mindenképpen indokolja, hogy FDIout mértéke az USA-ból csak minimálisan növekedett.

Az US külkereskedelmi helyzete egyértelmûen kedvezõtlen, mert a külkereskedelmi mérlegének és a fizetési mérlegének az egyenlege is jelentõsen mértékben romlott. A 2000 óta eltelt másfél évtizedben mindezek a nehézségek összefüggtek a külke-reskedelmi cserearányok romlásával is.

Az US megtartotta vezetõ gazdasági pozícióját az FDIin beáram-lás jelentõs növekedésével is, mind Japánnal, mind az EU-28-kal szemben. Ennél nagyobb FIDin beáramlás csak Svédországban, Luxemburgban és Ciprus esetében volt. Bár az USA külkeres-kedelmi mérleg-egyenlegének változása kedvezõtlen volt, és a külkereskedelmi cserearány is romlást mutatott, de mindez nem vezetett el a külföldi közvetlen beruházások csökkenéséhez, pont ellenkezõleg, nagyon komoly mértékû FDIin következett be. Az FDIin csökkenése azért is jelentõs tényezõ a világgazdasági vérke-ringésben, mert a külföldi közvetlen beruházások a modern tech-nológiai és technikai fejlõdés hordozói. Japán háttérbe szorulása

38

CONTROLLER INFO



nagyon szembe ötlõen érzékelhetõ a világgazdaságban, az FDIout mértéke – és az ebbõl fakadó tõkevolumen – óriási, ez a helyzet pedig lehetõséget biztosított volna az EU számára, hogy javítson világgazdasági pozícióján. A külföldi közvetlen tõkebefektetések (FDIin) javítottak a gazdaság bizonyos mutatóin – például a munkatermelékenységen -, a dollár árfolyamának csökkenése ösztönzõleg hatott az olcsóbbá váló amerikai exporttermékek vi-lágpiaci értékesítésére, és ezek együttesen valamennyire enyhítet-ték a fizetési mérleg-egyenleg romlását.

konklúzIók

1./ Az exportnövekedés jelentõs hatással van az import növekedésére, az export és az import szoros kölcsönhatásban áll egymással.

2./ Megállapítható, hogy az exportnövekedés és az importnövekedés együttesen jelentõs hatással van a reál GDP növekedésére is. Bár az import kisebb mértékben áll szoros kölcsönhatásban a GDP nö-vekedésével, mint az export.

3./ Megállapítható, hogy az FDIout csökkenése hozzájárul a külke-reskedelmi cserearányok javulásához, azaz az egységnyi importra esõ ex-port növekszik. Azonban az FDIout csupán kismértékû növekedése is még jelentõs exportnövekedéssel párosulhat. Összességében az EU-28 átlaga is ezt a gazdasági folyamatot támasztja alá a 2000-2017 közötti idõszakban.

4./ Az FDIout növekedése hozzájárul a külkereskedelmi cserearányok romlásához, az egységnyi importra esõ export csökkenéséhez. Az import növekedésével az egységnyi importra esõ export csökken.

5./ Az FDIin beáramlás csökkenti vagy csökkentheti az impor-tot a belsõ termelési struktúra diverzifikáltabbá tételével, ugyan-akkor pedig az FDIout növelheti az importot az adott ország esetében.

6./ Megállapítható, hogy a feldolgozó ipari termékek részarányának növekedése az exporton belül, növelve az export értékét, jelentõsen ösz-tönzi a reál GDP növekedését is.

Bizonyított, hogy a transznacionális társaságok FDI-tevékenységükön keresztül lebonyolódó mûködõ tõkeexportjuk révén jelentõs hányadú az általuk elõállított hozzáadott értéktar-talom az adott ország feldolgozó ipari termékexportján belül.

7./ Néhány EU-tagország megfelelõ gazdaságpolitikája, és a növekvõ FDIin-nagyság vagy a csökkenõ mértékû FDIout, köl-csönös kumulatív folyamatként erõsítik az adott ország gazdasági fejlõdését, fejlesztik a munkatermelékenységet, valamint a nem-zetközi versenyképességet, és eladhatóvá teszik az exporttermé-keket a világpiacon, ezzel is növelve a feldolgozott ipari termékek részarányát az exporton belül.

8./ A külkereskedelmi mérleg pozitív egyenlegének alakulása nincs hatással a GDP növekedésére, mivel akár pozitív elõjelû, akár negatív elõjelû a külkereskedelmi mérleg országonként eltérõen növekedhet a GDP.


Csallner A E (2015): Bevezetés az SPSS statisztikai programcso-mag használatába. Jegyzet. Szegedi Tudományegyetem, Ju-hász Gyula Pedagógusképzõ Kar, Szeged, p. 133

Horváth, Zs – Szakács, A – Szakács, Zs (2018) Innovation driven by Change Leadership In: Zéman, Z; Magda, R (szerk.) Controller Info Studies II. Budapest, Magyarország : Copy & Consulting Kft., pp. 126-134., 9 p.

Kalmár P – Zéman Z – Lukács J (2015): Bankcontrolling mar-keting szemléletben: Alkalmazott statisztika a kontrolling szol-

gálatában (Bank-controlling marketing conceptions: adapted statistics for aim of controlling). HITELINTÉZETI SZEMLE /Credit Institutional Review/ 14:(4) pp. 108-123.

Lentner, Cs (2010): The Macro-Economical Environment of Pub-lic Accountancy and Financial Regulation. ECONOMY AND SOCIETY 1-2: pp. 121-132.

Magda S, Marselek S, Magda R. (2017): Az agrárgazdaságban foglalkoztatottak képzettsége és a jövõ igénye. Gazdálkodás 61. évf/year. 5. sz/number. pp. 437-458. (Skill of employees in agricultural industry and the demand of the future, Agricultural Management)

Magda R. (2017): The role of human resource management 1 in the rural area in Hungary Social and Economic Revue 151, 33-38. pp.

Porter M E (2000): Locaion, Competition, and Economic Development: Local Clusters in a Global Economy. Economic Development Quaterly (No. 1) 15-34. pp.

Szabó, L – Zsarnóczai, J S (2004): Economic conditions of Hungarian agricultural producers in 1990s. AGRICULTURAL ECONOMICS-ZEMEDELSKA EKONOMIKA 50 : 6 pp. 249-254. , 6 p.

Szakács, A. – Szakács, ZS. – Horváth, Zs. (2018) The importance of financial consumer protection In: Zéman, Z; Magda, R (szerk.) Controller Info Studies II. Budapest, Magyarország : Copy & Consulting Kft., (2018) pp. 177-183. , 7 p.

Széles, Zs – Zéman, Z – Zsarnóczai, J S (2014): The developing trends of Hungarian agricultural loans in term of 1995 and 2012: (magyarul: A magyar mezõgazdasági hitelek fejlõdési trendjei 1995 és 2012 közötti idõszakban)

AGRICULTURAL ECONOMICS-ZEMEDELSKA EKONOMI-KA 60:(7) pp. 323-331.

Tóth, G. – Dávid, L. – Vasa, L (2014): The role of transport in Eu-ropean tourism flows. ACTA GEOGRAPHICA SLOVENICA 54 (2) pp. 311-320.

Vakhal P. (2016): A hozzáadott érték kereskedelem tendenciái az OECD országokban. Kopint-Tárki, Konjunktúra Kiadó Intézet Budapest, www.kopint-tarki.hu 54. p.

Vasa, L. (2003) A magyar agrárpolitika helyzete és az Európai integrációval kapcsolatos kihívások. POLITIKAI ELEMZÉSEK III. évf. : 2. pp. 29-56.

Vásáry, M ; Vasa, L ; Baranyai, Zs (2013): Analysing competitiveness in agro-trade among Visegrad countries. ACTUAL PROBLEMS OF ECONOMICS 150 : 12 pp. 134-145.

Vásáry, M – Vasa, L (2015): Agrárkereskedelmi eredmények a tízéves uniós tagság fényében. KÜLÜGYI SZEMLE 14 (1) pp. 117-140.

Zéman Z. – Tóth A.- Véry Z.- Fónagy Á. P.- Szakács A. (2000): A szervezeten belüli controlling differenciálódása a controlling metodika standardizálása mellett, VISION 2000 Tudományos napok; SZIE Gödöllõ, 358-365. pp

Zsarnóczai J S – Zéman Z (2019): Output value and productivity of agricultural industry in Central-East Europe.

AGRICULTURAL ECONOMICS-ZEMEDELSKA EKONOMI- KA 65 : 4 pp. 185-193. , 9 p.

Zsarnóczai J. S (1996): Németország mezõgazdasági helyzete az 1990-es évek elsõ felében. STATISZTIKAI SZEMLE 74:(3) pp. 230-238.

39

CONTROLLER INFO



1. Bevezetés

Az értékpapírosítás1 jelentõs mértékben hozzájárult a 2007-2009-es subprime válság által okozott gazdasági és társadalmi károkhoz. Ennek a negatív hatásmechanizmusnak a mûködését részlete-sen kivizsgálta az Egyesült Államok Pénzügyi Válságot Vizsgáló Bizottságának a jelentése a pénzügyi válság okairól szóló elem-zésében. (The Financial Crisis, 2011) Ez azért fontos tény, mert az értékpapírosítás 2007-2009-es válságot követõ (újra)szabá-lyozásakor az egyik alapvetõ szempont volt mind az Egyesült Államokban, hogy az értékpapírosítás a krízishelyzetekben be-töltött hasonló negatív szerepe ne ismétlõdhessen meg és egy hatékony szabályozást (Visegrády, 2017; Visegrády, 2014) hoz-zon létre a jogalkotó.

A továbbiakban az Egyesült Államok szabályozói megoldásait elemzi a szerzõ a tekintetben, hogy a fenti kihívásoknak meny-nyiben sikerült megfelelnie az Egyesült Államokban a jogalko-tónak.(Schwartz, 2015-16)

2. az értékpapírosítás újra szaBályozása az egyesült államokBan Az Egyesült Államok a 2007-2009-es subprime válságot követõen rendkívül gyorsan már 2010-ben jelentõs, az értékpapírosításra vonatkozó szabályozási változásokat hozott a válság tanulsága-inak levonása után és a hasonló válsághelyzet kialakulásának megelõzése érdekében.(Lentner et.al., 2017; Zéman et.al., 2018) E szabályozás-változás négy fõ területre összpontosí-tott az Egyesült Államok esetében: ezek a közzétételi szabá-lyok jelentõs szigorítása, az értékpapírosítást kezdeményezõ kötelezõ részvétele a kockázatvállalásban, a hitelminõsítõk (NRSRO)2 szabályozásának szigorítása és a tõkekövetelmények növelése. (Schwartz, 2015-16)

A szabályozás módosítások elemzése elõtt fontos egy meg-határozó pénzügyi eszköznek, a hitelfedezeti csereügyletnek (Cre-dit Default Swap – CDS) az Egyesült Államok értékpapírosítási gyakorlatában betöltött különösen jelentõs szerepét kiemelni. A CDS egy sokak által és sokszor félreértelmezett jellemzõje

– a biztosításhoz hasonló, rendszeres díjfizetést tartalmazó és csak ritkán valóban megvalósuló helytállási kötelezettség tar-talma – ugyanis önmagában tovább növeli az értékpapírosí-tásban résztvevõ befektetõk kockázatát. A rendszeres díjfizetés vonzereje és a helytállási kötelezettség tényleges bekövetkezé-sének relatív alacsony valószínûsége ugyanis a pénzügyi eszköz alkalmazásának téves ösztönzõit alakíthatja ki. Így a pénzügyi szereplõk csak a stabil pénzáramokra koncentrálva, a helytállás fedezetének elkülönítése nélkül jelentõs profitra tehetnek szert egy átmeneti idõszakban, késõbb azonban az elért profitok összeségét meghaladó veszteségeik alakulhatnak ki a helytál-lási kötelezettség beállása esetén. Ennek bekövetkeztét a 2007-2009-es subprime válságban a CDS-ek megfelelõ tõkepiaci szabályozása azonban részben vagy teljes körûen megelõzhette volna. Alan Greenspan, akkori FED elnök (Lentner, 2018) és Robert Rubin az Egyesült Államok hivatalban lévõ pénzügymi-nisztere azonban megakadályozta, hogy a CFTC, a határidõs tõzsdék felügyeleti szervének a vezetõjének a javaslata3 alapján a CDS-eket a többi származtatott ügylethez hasonlóan közpon-ti szerzõdõ fél által irányított elszámolási rendszerben kezelje. Ezzel azt idézték elõ, hogy a CDS-ekben vállalt kötelezettsé-gei miatt az AIG (American Insurance Group) közel 85 Mrd USD veszteséget szenvedett el, és szükségessé vált a biztosítótársaság állami feltõkésítése (Szilovics, 2015, Szilovics, 1997) is. Ugyan-is az AIG, annak ellenére, hogy üzleti biztosítóként szükséges licensz birtokában végezet tevékenységét, nem képzett biztosí-tási tartalékot CDS-ekben foglalt jelentõs mértékû helytállási kötelezettségek teljesítésére.(Krebsz, 2011) A központi szerzõdõ fél ugyanis a szerzõdések noválásával nemcsak ellenérdekû fél-ként belép a szerzõdésbe, de partner nemfizetési kockázatot is szinte nullára tudja csökkenteni a határidõs tõzsdei elszámo-lásokban alkalmazott kockázat- és kitettség arányos többszintû fedezetképzési rendszerével. A 2007-2009-es válság során a központi nyilvántartás hiánya nemcsak a teljesítés megvalósu-lását, de a fennálló kötelezettségek mértékének a meghatározá-sát is jelentõsen megnehezítette, mert azonos követelésportfo-

Az értékpapírosítás újraszabályozása az Egyesült Államokban a 2007-2009-es subprime válságot követôenAz Egyesült Államokban az értékpapírosítás a 2007-2009-es subprime válság során különösen negatív szerepet töltött be. A szerzõ az értékpapírosítás (újra)szabályozásakor azt vizsgálja, hogy mennyiben sikerült egy hatékony szabályozást a jogalkotó létrehoznia, mely nemcsak csökkenti az értékpapírosítás negatív szerepet, de annak kialakulását meg is tudja elõzni.

Bujtár Zsolt

DOI: 10.24387/CI.2020.1.8

40

CONTROLLER INFO



liókra illetve benchmark jelzáloghitelállományokra többszörös helytállási kötelezettségek kerültek kialakításra a CDS-ek által. Ezen kötelezettségek nagyságának és pontos mértékérõl az in-formáció hiánya a teljes pénzügyi rendszer szereplõibe vetett bizalmat megingatta. Így az egyes árnyékbankrendszeri ala-nyok iránti bizalom elvesztése elõbb a pénzpiaci alapok, majd a repopiaci szereplõk végül a befektetési bankok iránti biza-lom elvesztéséhez vezetett. A pénzügyi rendszer összeomlását pedig csak a FED, mint jegybank, a végsõ menedék (Szuchy, 2016; Szuchy 2010) hitelezõi szerepének megjelenése akadá-lyozta meg az eddig tabuként kezelt területen a hagyományos bankrendszeren kívül, a fenti árnyékbanki jogalanyok egyes szegmenseiben.

Az Egyesült Államokban azonban a hitelminõsítõk alkalma-zása olyan szinten a joggyakorlat részévé vált, hogy szerepük megfelelõ mederbe terelése (makroprudenciális kockázatok kiküszöbölése, illetve radikális csökkentése) lehetett csak a re-ális jogalkotói cél. Ezt a célt majdnem sikerült túlteljesíteni a prospektusfelelõsség kiterjesztésével a hitelminõsítõk értékpa-pírosítás során alkalmazott szerepére, de ez a törvényjavaslat nem emelkedett törvényi erõre a hitelminõsítõk lobbi ereje miatt. Azonban így is sikerült transzparenssé tenni az Egyesült Államokban a hitelminõsítõk döntéseit azzal, hogy kötelezõvé tették számukra a hitelminõsítési modelljeik és azon informá-ciók közzétételét, melyekben a hitelminõsítõ hasonló értékpa-pírok minõsítése során alkalmazott módszerektõl miként és mennyiben tér el az adott eszközportfolió mintavételi eljárá-sai és követelések alapját szolgáló hitelszerzõdések a hitelezési szabályoknak való megfelelésének vizsgálata során. Ez utóbbi közzétételi kötelezettség elõírásával a kontraszelekció hitelezési döntések során megvalósuló kockázatát is jelentõsen csökkenti a Dodd-Frank törvény vonatkozó szakasza.4

Az Egyesült Államokban a Dodd Frank Act of 20025 hatályba-lépését megelõzõen a Securities Act of 1933 szabályozta a nyilvá-nos értékpapírosítás tranzakciók a közzétételi és regisztrációs szabályait. Ezen szabályozás körét az Egyesült Államokban a fenti szabályozások összefoglaló néven az eszközfedezetû értékpa-pírok (Asset-Backed Securities – ABS) körét foglalta magában.6 A zártkörû értékpapírosítási ügyletekre (private ABS), – melyek szin-tén eszközfedezetû értékpapírok ernyõfogalom alá tartoznak az Egyesült Államok esetében – sem regisztrációs sem közzé-tételi kötelezettség nem vonatkozott a 2010-es szabályozást megelõzõen. Ebben az esetben a befektetõvédelem a befektetõk személyi körének, a minõsített intézményi befektetõk körére történõ korlátozásával valósult meg.

A Dodd Frank Act a közzétételi szabályok szigorításának felülvizsgálatát írta elõ7 az Egyesült Államok Értékpapír és Tõzsdefelügyelete (Securities and Exchange Commission – SEC) szá-mára azzal a céllal, hogy a befektetõk érdekeinek védelmét és ezzel együtt a piaci átláthatóságot növelje. A Dodd Frank Act alapján a SEC 2014. szeptemberében hozott egy szabályozási döntést (Final rule 79 FR 57183) az ABS8 közzétételi és regiszt-rációs szabályokról. A SEC jogszabály értelmezõi és alkalmazói minõségében a Securities Act of 1933 prospektusra vonatkozó sza-kaszát9 kibõvítette az értékpapírosítások ügyletrészsorozatainak (tranches) minden egyes követelés-eszköz elemére vonatkozó

tájékoztatási kötelezettség elõírásával.10 A folyamatos követelés állomány felülvizsgálatot is kötelezõvé tette a SEC11 a nyilvános értékpapírosítások esetében, azonban konkrét idõbeli és tárgyi feltételeket nem határozott meg, e helyett a reasonable assurance eljárást12 alkalmazta. Ezen eljárás keretében a befektetõk érde-keit úgy tudja megfelelõ módon figyelembe venni, hogy elõírja az értékpapírosítást kezdeményezõ részére a nagy mennyiségû és komplex adatbázis alapos tanulmányozására a szükséges in-formációk feldolgozásához megfelelõ idõtartam biztosítását.13

Az értékpapírosítást kezdeményezõ kötelezõ kockázatvállalásának (skin in the game) elõírása meghatározó szabályozási szigorítás volt a felelõs értékpapírosítói magatartás biztosítására. A SEC – a Dodd Frank Act f 2002 941. szakaszában elõírt kötelezettsé-gének eleget téve – 2014 októberében meghozta a közös sza-bályozói döntést,14 mely a Securities Exchange Act of 1934 15/G szakaszát e szerint módosította. A szabályozás értelmében az értékpapírosító15 legalább a követelésekbõl létrehozott értékpa-pírok öt százalékát saját kockázatára köteles megtartani a teljes futamidõ alatt, anélkül, hogy arra bármilyen fedezeti pozíciót alakítana ki, kivéve azt az esetet, ha az értékpapírosításra került követelésportfolió kizárólag minõsített lakossági jelzáloghitelekbõl (Qualified Residential Mortgage – QRM)16 áll.17 Ezzel a döntéssel a hitelezõi kockázatok felelõtlen és kizárólag profitorientált át-adásának ösztönzõi megszûntek, hiszen így a kibocsátás (Kecs-kés et.al. 2012; Kecskés et.al. 2013) értékének öt százalékán elszenvedett esetleges veszteség a néhány százalékos díjbevételt nemcsak elérheti, de akár meg is haladhatja azt.

A hitelminõsítõk értékpapírosításban megvalósuló felada-tainak és a piac megfelelõ információkkal történõ ellátása érdekében a SEC a Securities and Exchange Act of 1934 17g-7 ponttal való kiegészítésében (Dodd Frank Act 943 szakasz) a hitelminõsítõket kötelezi a befektetõk számára a várható és elõzetes minõsítések teljes körû közzétételére. Azon informáci-ók közzétételét s elõírja továbbá, hogy a hitelminõsítõ hasonló értékpapírok minõsítése során alkalmazott módszerektõl mi-ként és mennyiben tér el az eszközportfolió mintavételi eljá-rásai és követelések alapját szolgáló hitelszerzõdések hitelezési szabályoknak való megfelelésének vizsgálata során.

A tõketartalék képzési követelmények szigorítása egy újabb ösztönzõ rendszert szüntetett meg a torz értékpapírosítás rendszerében, így a tõke felszabadításának ez a módja újabb követelések létre-hozása ellen ösztönöz önmagában. A tõketartalék képzésének alapvetõ célja a gazdasági ciklus leszálló ágában elszenvedett esetleges veszteségek fedezetére a ciklus felszálló ágában fel-halmozott nyereségbõl fedezet képzése. A makrogazdasági szintû kockázatok megelõzése céljából a makroprudenciális eszkö-zök18 keretében nemcsak anticiklikus tõkepufferek19 képzésére, de a túlzottan nagy kockázatot hordozó (Too Big To Fail – TBTF)20 pénz-ügyi szolgáltatók egyedi kockázatvállalása esetében is szükséges lehet a felügyeleti szerv beavatkozása.

A banki stressztesztek ugyanis különbözõ negatív forgatóköny-veket vizsgálnak és az ezen negatív helyzetekben felmerülõ veszteségek fedezetére vonatkozóan a szükséges tõke követel-ményeknek való megfeleléstõl való eltérés esetén tõkeemelési kötelezettséget írhatnak elõ a nem megfelelõ tõkével rendelkezõ pénzintézet számára. Ez a szigorú és hosszabb, akár

41

CONTROLLER INFO



több éves határidõhöz kötött felügyeleti ajánlás sem szüksé-ges minden esetben. Az évente két alkalommal végzett banki stressztesztek esetében a legfontosabb hatás a nyilvánosság ereje, ugyanis azáltal, hogy nyilvánosságra kerül a nem megfelelés ténye és annak mértéke, nyilvánvalóvá válik, hogy a társaság tulajdonosainak a betétesek érdekeinek szem elõtt tartásával a tõkemegfelelõséget önkéntes módon szükséges biztosítani (tõkebevonás formájában), amely folyamat törvényességét az-tán a bankfelügyeleti hatóság felügyeli.

3. összegzés

Az Egyesült Államokban az értékpapírosítás 2008-2009-es pénzügyi válságot követõ szabályozási hullámát vizsgálva ér-demes Steven L. Schwarcz, a Duke University professzora ál-tal megfogalmazott téves motivációs tényezõk listájához: a jelzáloghitelek nem megfelelõ arányú és minõségû használa-ta az értékpapírosítás során; az originate to distribute modell téves használata; a hitel adminisztrációját végzõ szervezetek mûködése során felmerülõ összeférhetetlenségek; a matemati-kai modellek túlzott használata, a hitelminõsítõk túlzott szerep-vállalása a befektetõi due diligence vizsgálat helyett.

E lista elemzésével összegzésül megállapítható, hogy az öt tényezõbõl az 5 %-os skin in the game elv alapján történõ kockázatmegosztás a legfontosabb és legveszélyesebb elemet, az öncélú, szinte csak az értékpapírosítás miatt létrehozott kö-vetelések létrejöttét gátolja és egyben kikényszeríti az érték-papírosítást kezdeményezõ felelõs magatartását. A befektetõk szempontjából a szabályozás – a hitelminõsítõk szerepének fenntartása és felelõsségük elismerésének hiányában – csak részleges eredménynek tekinthetõ. A Dodd-Frank Act of 2002 megteremti ugyan a befektetõi due diligence alkalmazásának feltételeit azonban ellentétben az európai uniós szabályozás-sal, nem teszi azt kizárólagossá. Így megállapítható, hogy az értékpapírosítás szabályozása az Egyesült Államokban jelentõs elõrelépést tett a hatékony jogalkotás irányában, de teljesen nem sikerült azt megvalósítani a hitelminõsítõk szerepének fenntartása és felelõsségük kikényszerítési lehetõségének hi-ányában.

felhasznált Irodalom KECSKÉS András – HALÁSZ Vendel: A kezdeti nyilvános rész-

vénykibocsátás kapcsán jelentkezõ prospektusfelelõsség és kezelése Európai Jog 2012, 12. évf. 4. szám pp. 17-29.

KECSKÉS, András – HALÁSZ, Vendel: Ajánlati struktúra a kezde-ti nyilvános részvénykibocsátásoknál Jogelméleti Szemle, 2013, 14. évf.: 2. szám, pp. 44-49.

KETTERING, C., Kenneth: Securitization and Its Discontent. The Dynamics of Financial Product Development, 29 Cardozo L . Rev. 1553 (2018) pp 1632-1661

KREBSZ, Krausz: Securitization and structured finance post credit crunch A best pactice deal lifecycle guide John Wiley & Sons Ltd. 2011 pp. 17-18.

LENTNER, Csaba – ZÉMAN, Zoltán: A pénzügyi válság banksza-bályozási controll elveinek meghatározóbb történeti elvei Európai Jog 2017. január pp 8-14.

LENTNER, Csaba: A jegybanki szabályozás tanulságai a 2008-

2015-ös idõszakról – nemzetközi összehasonlító elemzés Gazdaság és Jog 2018, 26. évf. 3. szám pp 6-11.

SCHWARCZ, Steven L.: Securitization and Post-crisis Financial Regulation 2015-2016 101 Cornell L. Rew. Online page 115

Szilovics, Csaba: Az erkölcs szerepe a jogkövetésben különös tekintettel az adójogra JURA 1997. 4 évf. 2. szám pp. 1-4.

SZILOVICS, Csaba: Az optimális adórendszer feltételeirõl 2015, Lentner Csaba (szerk.) in Adózási pénzügytan és államház-tartási gazdálkodás pp 281-310.

SZUCHY Róbert: Az Európai Unió összefonódás-ellenõrzési rendszere a jogbiztonság tükrében Gazdaság és Jog 2010 18. évf. 7-8 szám pp 32-40.

SZUCHY Róbert: Végelszámolási eljárás, egyszerûsített végelszámo-lás: 32. tétel In: Sándor, István (szerk.) Jogi személyek, gazda-sági jog Budapest, 2016, pp 300-308.

The Financial Crisis Inquiry Commission of the United States of America: The Final Report on the National Commission on the Causes of the Financial and Economic Crisis in the United States The Financial Crisis Inquiry Report, Official Government Edition Submitted by the Financial Crisis Inquiry Commisssion Pursuant to Public Law III-21 January 2011

VISEGRÁDY, Antal: A jog hatékonyságának normatív alapjai In: Kondorosi, Ferenc; Visegrády, Antal – A jog kultúrája és eti-kája 2014 pp 184-188

VISEGRÁDY, Antal: A jogi kultúra és a joghatékonyság értelmezési keretei JURA, 2017, 23. évf. 2. szám pp. 238-254.

ZÉMAN, Zoltan – KALMÁR, Péter – LENTNER, Csaba: Evolution Of Post-Crisis Bank Regulations And Controlling Tools: A Systematic Review From A Historical Aspect Banks And Bank Systems 2018 13. évf. 2. szám pp. 130-140.

jegyzetek

1 Az értékpapírosítás a 2017/2402 (2017. december 12.) rende-let 2. cikkelyének 1. pontja szerint egy „olyan ügylet vagy konstrukció, a)amely kitettségek vagy kitettségek halmazá-val kapcsolatos hitelkockázatot több ügyletrészsorozatba so-rolják b) úgy, hogy a kifizetések a kitettségek teljesítményétõl függnek c) és az ügyletrészsorozatok alárendeltsége határoz-za meg veszteségek eloszlását a futamidõ alatt…”

2 A Nationally Recognised Statistical Ratings Organizations (NSRO) azon hitelminõsítõk köre, mely a SEC engedé-lye alapján minõsített intézményi befektetõk (qualified investor) által elismert módon határoz meg értékpapírokra illetve kibocsátókra vonatkozó minõsítéseket.

3 A Határidõs Árupiaci Kereskedelmi Bizottság elnöke, Brooksley Born már 1998-ban javasolta, hogy az tõzsdén kívüli forgalomban kereskedett CDS-ek is ugyanolyan szabá-lyozás hatálya alá kerüljenek, mint a tõzsdei derivatív eszkö-zök, ezzel biztosítva a központi szerzõdõ fél által biztosított fedezeti rendszer megvalósulását.

4 Dodd-Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act 943 szakasza

5 Dodd-Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act – Dodd-Frank Act of 2002

6 Lásd https://www.sec.gov/spotlight/dodd-frank/assetbackedsecurities.shtml (2019.01.02.)

42

CONTROLLER INFO



7 Lásd Dodd -Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act 942 szakasz c bekezdés

8 Asset Backed Securities – ABS az eszközfedezetû értékpapí-rok elnevezése.

9 Lásd 15 U.S.C. 77g10 Lásd https://www.federalregister.gov/

documents/2014/09/24/2014-21375/asset-backed-securities-disclosure-and-registration 57185. old. (2019.01.02.)

11 Lásd Securities Exchange Act of 1934 7 szakasz d pont 1 bekezdés

12 A reasonable assurance a könyvvizsgáló által elvégzett auditá-lás azon szintje, amely nem hagy kétséget afelõl, hogy pénz-ügyi kimutatások az auditálás során elvárható gondossági szintnek megfelelnek.

13 Lásd https://www.federalregister.gov/documents/2011/01/25/2011-1503/issuer-review-of-assets-in-offerings-of-asset-backed-securities 4235.old. (elolvas-va: 2019.09.11.)

14 A SEC öt, a jelzáloghitelpiac mûködését felügyelõ szövet-ségi hatósággal illetve állami szervvel közös szabályozást fogadott el. Ezek a felügyeleti illetve állami szervek: az Of-fice of the Comptroller of the Currency, Treasury (OCC); a Board of Governors of the Federal Reserve System (Board); a Federal Deposit Insurance Corporation (FDIC); a Federal Housing Finance Agency (FHFA); és a Department of Housing and Urban Development (HUD).

15 Az értékpapírosító a Dodd Frank Act által a Securities and Exchange Act of 1934 15 Ga-1 pontjában meghatározott: eszközfedezett értékpapírt kibocsátó; vagy olyan jogalany,

mely eszközfedezett értékpapírok kibocsátását szervezi és kezdeményezi oly módon, melynek során követeléseket ad át vagy ad el közvetve vagy közvetlenül beleértve a harma-dik személy bevonásával megvalósult ilyen tranzakciókat is a kibocsátó számára. lásd https://www.federalregister.gov/documents/2011/01/26/2011-1504/disclosure-for-asset-backed-securities-required-by-section-943-of-the-dodd-frank-wall-street-reform (2019.01.02.) 4491.old.

16 15 USC Chapter 41, Subchapter I: Consumer credit cost disclosure 1639C § b2A

17 Lásd https://www.federalregister.gov/documents/2014/12/24/2014-29256/credit-risk-retention (2019.12.02.) 77603 old.

18 A makroprudenciális megközelítés a pénzügyi rendszerben egy adott alszegmens rendszerszintû kockázatát igyekszik csökkenteni azzal, hogy az alrendszerek közötti tovater-jedést megakadályozó szabályozásokat ír elõ az érintett alszegmens kiemelt nagyságú vagy hatású vagy összes szereplõje felé.

19 Az anticiklikus puffer alkalmazása során a jelentõsen megugró hitelezési aktivitást a pénzintézet számára elõírt növekvõ tõketartalék (puffer) képzési kötelezettség részben vagy teljesen visszafogja.

20 Dodd Frank törvény harmadik céljaként a törvény in-doklásában megnevezésre is került a „túl nagy ahhoz, hogy megbukjon” elv (too big to fail) megszüntetése, így a rendszerszinten már meghatározó nagyságú pénzinté-zetek sem számíthatnak állami segítségre, automatikus pénzügyi mentõöv formájában a túlzott veszteségeik pót-lásaként.

43

CONTROLLER INFO


A cikkek Angol összefoglAlójA

is important that we define the tasks of the controller person and the professional and personality requirements of the job.

Kozma Tímea – Boros Brigitta – Tóth RóbertPractical application of the SCOR reference model to improve corporate efficiencyNowadays, the measurement of performance is becoming more and more important in the everyday operation of com-panies, which not only focus on a certain company, but also measure and evaluate the efficiency and performance of the industrial supply chain beyond its boundaries. However, the goal is not only to increase the profitability of individual busi-nesses, but also to increase the efficiency and effectiveness of the entire value chain, which optimization requires agility and insight. In practice, it is a challenge for companies to evaluate their own performance in line with the entire supply chain.

Péter NovoszáthDashboards are a few possible application in the public sphereNowadays due to the increasing amount of information data storage, analysis, quick overview of key trends key. This re-quires methods that like the dashboards that provide the latest data, a key metrics are available in seconds.

Vajda AndreaEvolution of the EU-28 foreign trade exchange rate and economic factors affecting itThe European Union is a major player in the global economy alongside the United States and Japan. In the study the analy-sis of the foreign trade relation of the 28 EU-member states is the most important research topic. Foreign trade relations among member states are importance.

Dr. Bujtár ZsoltRe-regulation of securitization in the United States following the 2007-2009 subprime crisisThe securitization played significantly negative role in the United States during the subprime crisis of 2007-2009. The author examines reregulation in terms of how efficient the new regulation is. It is also object of the study: how much the new regulation can alleviate securitization’s negative effects and prevent to play such a role at all.

Zéman Zoltán – Vasa LászlóInternational outlook in controlling educationThe basis of the development of the controlling approach was provided by management accounting. It has and has been, and will be, widely accepted in international economics and at the national level. In this article, we present the importance of controlling education in international higher education com-pared to Hungarian.

Molnár Petronella – Dr. Hegedûs SzilárdPredictability of financial indicators and bankruptcy models by corporations that finished business activitiesThe study analyzed the accounting report of companies in Nógrád County and Harghita County which did not apply the accounting principle of going concern. These corporations finished the business activities (went into liquidation or filed for bankruptcy) in 2016. Our analysis was based on financial indicators and bankruptcy prediction models. In addition to the analysis, however, the research highlights that there is a significant difference between the values of Nógrád County’s companies and Harghita County’s companies.

Thalmeiner Gergõ – Bencze Tibor – Gáspár SándorApplication of field inventory to accounting systems, its relation to sustainabilityIn our research, we would like to present the field inventory as a solution to the specific operational challenge of agricultural accounting, and its predictive nature and dimension in terms of sustainability. We explore the causes and forms of operation that make it possible to overcome the operational specialties resulting from the autumn and spring workings of arable crop production, which appear as an anomaly in the standard ac-counting system. In our research, we revealed our results on the basis of the relevant literature on accounting, agriculture and field inventory.

Hágen István Zsombor The role, role of the controller at companiesControlling is only functional and contributes to the success of a business if the business owner, management, needs a re-alistic view of economic processes, and if the person running the controlling function is capable of performing the tasks. It

A controller info Viii. éVfolyAm 1. szám (2020. i. negyedéV) szerzôinek néVsorA

Zéman Zoltán – egyetemi tanár, SZIE GTK ÜTI

Dr. Vasa László – egyetemi docens, Széchenyi Egyetem

Molnár Petronella – PhD hallgató, Szent István Egyetem GSZDI

Dr. Hegedûs Szilárd PhD – adjunktus, Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar

Thalmeiner Gergõ – PhD hallgató, Szent István Egyetem Pénzügy Számvitel Controlling Intézet, Controlling Tanszék

Bencze Tibor – PhD hallgató, Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Gáspár Sándor – PhD hallgató, Szent István Egyetem Pénzügy Számvitel Controlling Intézet, Controlling Tanszék

Dr. habil Hágen István Zsombor – egyetemi docens, Eszterházy Károly Egyetem Károly Róbert Campus Üzleti Tudományok Intézete

Dr. Kozma Tímea – egyetemi docens, Óbudai Egyetem

Boros Brigitta – egyetemi hallgató, Óbudai EgyetemTóth Róbert – PhD hallgató, Szent István Egyetem GSZDI

Novoszáth Péter – egyetemi docens, NKE ÁNTK Közpénzügyi Tanszék

Vajda Andrea – PhD hallgató, Gazdálkodás és Szervezés Tudományok Doktori Iskola, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Szent István Egyetem

Dr. Bujtár Zsolt PhD – adjunktus, PTE ÁJK Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék

44

CONTROLLER INFO


A szerkesztôbizottság elnöke: Dr. Horváth Péter

Fôszerkesztô:Dr. Tóth AntalSzerkesztô lektor:Dr. Zéman Zoltán

Szerkesztôbizottság:Dr. Bakacsi GyulaDr. Balaton KárolyDr. Bács ZoltánDr. Berlinger EdinaDr. Böcskei ElvíraDr. Dobák MiklósDr. Oláh JuditDr. Fenyves VeronikaDr. Kecskés AndrásDr. Kondorosi FerencnéDr. Kovács LeventeDr. Lukács JánosDr. Musinszki ZoltánDr. Pál TiborDr. Popp JózsefDr. Somos MariannDr. Ungváry LászlóDr. Vastag Gyula

Szakmai tanácsadókkal kibôvített szerkesztôbizottság:Dr. Beke JenôDr. Budai EleonóraDr. Drótos GyörgyDr. Dubéczi ZoltánDr. Gyenge MagdolnaDr. Hajós LászlóDr. Hagen IstvánDr. Józsa LászlóDr. Kiss ÁrpádDr. Ormos MihályDr. Palánkai TiborDr. Papp JánosDr. Pataki LászlóDr. Pályi ZoltánDr. Somos MariannDr. Száz JánosDr. Székely CsabaDr. Tóth MárkDr. Túróczi Imre

Dr. Veit JózsefDr. Visegrády AntalDr. Walter GyörgyDr. Zsarnóczai SándorDr. Monika Bacova Dr. Sladjana BenkovicDr. Kiymet Tunca Caliyurt

Szakfordító: Gácsi Roland

Online megrendelhetô:www.controllerinfo.hu

Támogatóink:NOKKA Debreceni Egyetem

Címlapgrafika:Illustration of Business Peoplehttp://www.thevectorart.comLicenc: Creative Commons Attribution 3.0

ISSN 2063-9309

Tudományos szakfolyóirat – jog, számvitel, pénzügy, gazdaság

Szerkesztôség és kiadó: Copy & Consulting Kft. 1139 Budapest, Hajdú utca 42-44. • Tel.: (36) 1 787 8892, (36) 20 923 9784e-mail: [email protected] • www.ccprint.huA kiadásért felel: Gál Zsolt ügyvezetô

Szakértelem, megbízhatóság, gyorsaság:

Copy & ConsultingNyomdai szolgáltatások• Plakátnyomtatás, matricanyomtatás (falmarica, dekorációs matricák, autómatricák, fényvisszaverôs matricák), citylight, poszterek,

épületháló, könyv, folyóirat, idôszakos kiadványok (szerkesztése, tervezése is), brossúra, szórólap, névjegykártya (60–400 grammsúlyú kreatív papírokig).

• Kötészet (irkatûzés, ragasztókötés, laminálás)• Korszerû és egyedülálló géppark• Teljes ofszetnyomtatási háttér és ügyintézés

TanácsadásCégünk tanácsadási portfóliója elsôsorban a vállalkozások számviteli, pénzügyi, irányítási (controlling), menedzsment területeit érinti. A menedzsment tanácsadásban könyvvizsgáló kollegáink és szakértôink dolgoznak, akik több éves tapasztalattal és tudással rendelkeznek ezeken a területeken. A tanácsadási tevékenységet az elmélet és a gyakorlat dinamikus integrálásával végezzük, melyben kiemelt szerepet kap az ügyfél céljainak megvalósítása.

Bármi kérdése felmerülne, lépjen kapcsolatba velünk: [email protected]

controller info - webnode...dr. bujtár zsolt az értékpapírosítás újraszabályozása ... az...

Documents