Pedagógiai Program

Comenius Általános Iskola

Szekszárd

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezető ............................................................................................................................... 6

1.1. Az intézmény mottója ................................................................................................ 7

1.2. Jövőkép ...................................................................................................................... 8

1.3. Küldetési nyilatkozat………………………………………………………………..9

1.4. Az intézmény adatai az alapító okirat alapján........................................................ 10

1.5. Az intézmény helyzete, háttere ................................................................................ 12

1.5.1. Az intézmény rövid bemutatása .................................................................. 12

1.5.2. Személyi feltételek ....................................................................................... 13

1.5.3. Tárgyi feltételek ........................................................................................... 14

2.Nevelési program………………………………………………………………………...…..15

2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek

meghatározása……………………………………………………………………..….….......16

2.1.1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai, eszközei,

eljárásai…………………………..………………………………………….....…18

2. 2. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai eszközök és

eljárások

formái…………………………………………………………………………..……….…26

2

2. 2. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei………………...……......28

2. 2. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai………………………….….…28

2. 2. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga elsajátításának

keretei……………………………….…………………..……….………………….29

2. 2. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások………………………..…...29

2. 2. 5 Pedagógiai folyamataink…………………………………...…………...….31

2. 2. 5. 1.A tanítás-tanulás területei…………………………………...……31

2. 2. 5. 2. Fejlesztési területek – nevelési célok……………………….……31

2. 2. 5. 2. 1. Az erkölcsi nevelés……………………………………..….31

2. 2. 5. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés………………………...32

2. 2. 5. 2. 3.Állampolgárságra, demokráciára nevelés…………………32

2. 2. 5. 2. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése……………….33

2. 2. 5. 2. 5.A családi életre nevelés…………………………….………33

2. 2. 5. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés…………………………34

2. 2. 5. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség………………..34

2. 2. 5. 2. 8.Fenntarthatóság, környezettudatosság…………………….34

2. 2. 5. 2. 9. Pályaorientáció……………………………………………35

2. 2. 5. 2. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés………………….……….35

2. 2. 5. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés………………………………36

2. 2. 5. 2. 12. A tanulás tanítása………………………….……...……..36

2. 2. 6. Kulcskompetenciák…………………………………………..……,,………37

2. 2. 6. 1. Anyanyelvi kommunikáció……………………………….…..……37

2. 2. 6. 2. Idegen nyelvi kommunikáció…………………………….….….….37

2. 2. 6. 3. Matematikai kompetencia………………………………………….38

2. 2. 6. 4. Természettudományos és technikai kompetencia………………….39

3

2. 2. 6. 5. Digitális kompetencia…………………………..……….…………40

2. 2. 6. 6. Hatékony, önálló tanulás………………………….………………40

2. 2. 6. 7. Szociális és állampolgári kompetencia……………….……………41

2. 2. 6. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia……….………42

2. 2. 6. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség……….…….42

2. 2. 6. 10. További releváns kompetenciaterületek…………..………….…..43

2.3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladataink és eljárásaink………………44

2.4. A közösség fejlesztésével, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladataink és eljárásaink……………………………………………………………….52

2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatainak meghatározása, Az osztályfőnöki

munka tartalma, az osztályfőnök feladatai………………………..…………..……..…56

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje.................................................................................................................................60

2.7. A tanulóknak az intézményi döntés folyamatban való részvételi jogszabályi

rendje……………………………………………………………………………………88

2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának

szabályai…………………...……………...…………………………………….……….89

2.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályai………….………………………………….97

2.10. A felvétel és átvétel helyi szabályai……………………………………..…….….100

2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv….102

3. Helyi tanterv.......................................................................................................................105

3.1. Helyi tanterv az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható

tanórai foglalkozások ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények……..….106

3.1.1. Tantervek…………………………………………………………………106

3.1.2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai

foglalkozások, óraszámai………………………………………………………106

4

3.2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósításának részletes szabályai………………………………………………….110

3.2. 1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása……………….110

3.2.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása………..………112

3. 2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása………………113

3. 2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………...…..115

3.2.5 A választható tantárgyak és pedagógusválasztás szabályai………………116

3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei…………………………………………………………..........…117

3.4. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a

magatartás és szorgalom minősítésének elvei…………………………………..…..…120

3.4.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók

tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya………………………….….…128

3.4.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli

feladatok meghatározásának elvei, korlátai………………………………….…131

3.4.3. Az érdemjegyek és osztályzatok………………………………………...…133

3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének és

jutalmazásának elvei……………………………………..…………………….………135

3.6. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének

formái………………………………………………………………………….….……138

3.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei…………………………………………..144

3.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek, valamint a

mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja…...…………..….…145

3.9 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések………..…………148

5

3.10. Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei…………………………151

3. 10. 1. Az iskola egészségnevelési programja………………………………….151

3. 10. 1. 1. Az egészségnevelési program célja…………………….…151

3. 10. 1. 2. Az egészségnevelés várható eredményei…………………154

3. 10. 1. 3. Komplex intézményi mozgásprogram…………………...154

3. 10. 1.4. Az iskola környezeti nevelési programja…………………156

3. 10. 1. 5. Kiemelt stratégiai céljaink………………………………156

3. 10. 2. A környezeti nevelés színterei…………………………………………157

3. 10. 2. 1. Környezeti nevelés a tanórákon……………………………157

3. 10. 2. 2. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a

napközis és tanulószobai foglalkozásokat……………………………158

3. 10. 2. 3. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában…158

3. 10. 2. 4A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt……………159

3. 10. 3. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő

környezeti nevelési lehetőségek……………………………………………….…163

3.10.4. A helyi tantervek tantárgyi programjait külön CD-mellékletben

tároljuk…………………………………………………………………………164

4. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések……………………………165

4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje .......................................................... 166

4.2. A pedagógiai program módosítása………………………………………..……166

4.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala………………………………167

5. Legitimációs záradékok…………………………………………………………………168

6

1.Bevezető

Egy iskola arculatát mi sem mutatja jobban, mint azok a célok és

alapelvek, melyeket maga elé tűz. Olyan célok, melyeket nemcsak a kötelező

törvényi előírásoknak megfelelően vall, hanem az iskolavezetés és a tantestület

belső értékrendjéből is fakad, csak ezek valósulhatnak meg egyre magasabb

fokon. A Comenius Általános Iskola szilárdan látni véli azokat a végső

pontokat, melynek irányába „hajóját” kormányozni szeretné. Az oda vezető út

dokumentuma ez a program, mely segít, hogy a pedagógusok ne tévesszenek

célt, a külső szakértők, illetve a laikusok, azaz szülők meggyőződhessenek, mi

az iskola jellegzetessége, melyek a főbb és a részletesebb igazodási pontjai,

illetve, hogy legalábbis a dokumentumai szintjén, mennyire jól átgondoltan

szervezi az iskola nevelő-oktató munkáját.

Kívánjuk tehát, hogy mind a tantestület, mind a külső érdeklődők részéről

gyakran forgattassanak e program lapjai, és, a szükséges korrekciókkal együtt,

annak a minőségi munkának szolgálatába állhasson, melyet legszebb

kifejezéssel úgy illetnek, hogy: Gyermeknevelés.

2013.március 29.

Morvai Szilveszter

igazgató

7

1.1. Az intézmény mottója

Az ifjúságot nevelni annyit tesz, mint gondoskodni arról, hogy

megőrizzük lelkét a világ romlottságaitól, hogy elvessük belé a

becsületesség magvait, állandóan buzdítva őket tisztességes

szavakkal és példákkal.

Johannes Amos Comenius

1592-1670

8

1.2. Jövőkép

A közoktatás jelenlegi helyzetét és a több éves, évtizedes tendenciát figyelembe

véve, azt állapíthatjuk meg, hogy a gyermekek neveltségi, mentális és fizikális

állapota egyre romló képet mutat. Az állam és az önkormányzatok nehéz, és

nem a közeljövőben javuló gazdasági helyzete az érthető takarékossági lépések

megtételére kényszeríti a felelős szakembereket. Egyik ilyen takarékossági

lépés, hogy 30 vagy annál is nagyobb létszámú osztályokba szervezi a tanórákat.

Azaz két ellentétes érdek feszül egymásnak. A gyermekek egyre inkább

személyes bánásmódot, odafigyelést igényelnének, a gazdaság helyzete pedig

egy gyermekre jutó idő csökkentését teszi szükségessé. Még a legjobb

képességű, legegészségesebb pszichikumú tanulókat is terheli a fent leírt

körülmények miatt egyre nehezebben fegyelmezhető osztálykörnyezet. Már

egyre kevésbé mondhatjuk azt, hogy ez tesz jót a tanulóknak, ha így is

felkészülnek a való életre, ugyanis a stressz egy adott mennyiségen túl éppolyan

károsítóan hat a személyiség lelki, mint szellemi, fizikai összetevőire.

Meggyőződésünk, hogy mind az erős lelki tartású és jó képességű, mind a

kevésbé előnyös képességekkel rendelkező gyermekek részére hasznosabb egy

kisebb létszámú, éppen ezért családiasabb, nyugodtabb tanulási, képzési

környezet biztosítása. Ezt a szükségletet, meglátásunk szerint egyre több szülő

fogja felismerni, és szaporodni fognak az alapítványi illetve magániskolák, ahol

az ilyen típusú oktatást szívükön viselő cégek, szervezetek anyagi támogatásával

folyhat a pedagógiai tevékenység.

Iskolánk ennek a szolgáltatásnak előfutára kíván lenni. Erősíteni szándékozik a

differenciált szemléletű oktatást, az ehhez szükséges folyamatos önképzésre

törekszünk, hogy tanulóink és szüleik érezzék betöltve azt az űrt, melyet az

önkormányzati iskolákban a fent jelzett okokból nem kaphatnak meg oly

mértékben, mint az kívánatos volna.

9

A kompetencia alapú fejlesztést elsőrendűnek tartjuk, az ehhez szükséges

fejlesztéseket (pl.: iskolakert, műhely…) mielőbb igyekszünk megvalósítani. Az

informatika ma már elengedhetetlen része a civilizációnak, leginkább erre a

tudományágra igaz az, hogy folyamatosan és rohamosan fejlődik. Ezt a fejlődést

nyomon követni technikailag, és a járulékos tudást továbbadni, megismertetni a

diákokat a vívmányok hasznos, értékes felhasználására, ez iskolánk egyik fő

célkitűzése.

Nemcsak az informatikai eszközök folyamatos korszerűsítésére van szükség,

hanem az iskola épületének, berendezéseinek a célszerűség, kényelem és

esztétikum szolgálatába állítására is. Hisszük, hogy az egyre bővülő igény

magával hozza ennek a gyarapodásnak a lehetőségét is.

1.3. Küldetési nyilatkozat

Intézményünk fontosnak tartja, hogy tanulóink számára biztosítsa a nyugodt

tanórai és tanórán kívüli feltételeket, a minőségi és személyre szabott oktató- és

nevelőmunkát, az egyéni készségek és képességek fejlesztését. Mindezt kis

létszámú osztálykeretben kívánja megvalósítani. Célunk, hogy mély

gondolkodású, fejlett kritikai érzékkel rendelkező, ugyanakkor szívélyes,

szeretetteljes, udvarias magatartású gyermekeket neveljünk. Tudjuk, hogy

mindezt csak a gyermekek meggyőzésével és szüleikkel, mint elsőszámú

nevelőjükkel közreműködve lehet elérni. Célunk tehát, hogy a gyermek, a szülő

és a nevelő együttesen munkálkodjon egy olyan értékes személyiség alakításán,

aki nemcsak a saját, de embertársai hasznára is válik.

10

1.4. Az intézmény adatai az ALAPÍTÓ OKIRAT alapján

Az intézmény típusa: alapítványi általános iskola

Az intézmény neve: Comenius Általános Iskola

Az intézmény székhelye: Szekszárd, Kálvin tér 19-21.

Évfolyamainak száma: 8

Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nevelés-oktatás

Az iskola keresztény szemléletű, az

oktatásban hangsúlyt fektet a

gyermekek egyéni haladására,

fejlődésére, jellemük alakítására

Fejlesztő és felzárkóztató oktatás

A sajátos nevelési igényű:

mozgásszervi,

érzékszervi(nagyothalló), enyhe

fokban értelmi fogyatékos,

beszédfogyatékos, autizmus

spektrumzavarral vagy egyéb

pszichés fejlődési zavarral(súlyos

tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral)

küzdő tanulók ellátása

Szervezett étkeztetés

11

Könyvtári szolgálat

Napközis foglalkozás

Az alapító szerv neve, címe: A Keresztény Nevelésért

Alapítvány

7100 Szekszárd, Kálvin tér 19-21.

Felügyeleti szerve: Tolna megyei Kormányhivatal látja

el a fenntartói tevékenység

törvényességi ellenőrzését.

Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy

Az intézmény gazdálkodási rendje: Az iskola önállóan gazdálkodó

szerv.

A feladatellátást szolgáló vagyona: Az épület bérlemény

A rendelkezésre álló berendezési

tárgyak és felszerelések az iskola

tulajdonát képezik.

Az intézmény vagyon feletti Az iskola vagyona felett A

rendelkezési joga: Keresztény Nevelésért Alapítvány

Kuratóriuma rendelkezik.

12

1.5. Az intézmény helyzete, háttere

1.5.1. Az intézmény rövid bemutatása

Johannes Amos Comenius a 17. században élt, Magyarországon is

dolgozó neves cseh pedagógust a neveléstudományban elért kiemelkedő

munkásságáért választottuk névadónknak.

Vele együtt valljuk, hogy az emberi személyiség részei (az értelem,

érzelemvilág, fizikum és erkölcs) egymással szoros egységet alkot. Az

egészséges elme és test tulajdonosa csak akkor válik valóban érett és értékes

személyiséggé, ha magas szintű képzettségével nemes szív párosul, s tudását

nem önző céljainak megvalósítására, hanem egész környezetének áldására

fordítja. Ezért nevelőmunkánkban a tanulók teljes személyiségének egyidejű

fejlesztését tűzzük ki célul.

E célunk megvalósításának jó eszközei a kis létszámú osztályok. Ez a

diákok számára békés légkört, egymás mélyebb megismerését jelenti,

ugyanakkor fegyelmet is biztosít, mely nélkülözhetetlen alapja a koncentrált

tanórai munkánk éppúgy, mint a gyermekek kiegyensúlyozott érzelmi

fejlődésének.

Célunk nemcsak a középiskolai, hanem a gyermekek előtt álló élet

kihívásaira való felkészítés. Iskolánkban ezért fordítunk különös figyelmet az

idegen nyelvek oktatására, valamint az egészséges életvitel alapjainak

megismertetésére. A tanórákon kívül is kínálunk lehetőséget a gyakorlati

képességek fejlesztésére: a szakkörök mellett évente egy hétre erdei iskolába

visszük tanulóinkat. Kiváló lehetőség ez a testi-lelki egészség összehangolására:

együtt tanulunk, tornázunk, túrázunk, gyurmázunk, festünk, szövünk, fűzünk,

mosogatunk és játszunk.

Legfontosabb feladatainknak a segítőkészségre, önfegyelemre,

alaposságra, munkára nevelést tartjuk.

13

A tanítás: élet, tanítani pedig az tud, akinek helyes ismereti vannak az

életről, és maga is fejlődőképes. Különösen fontos szempontnak tartjuk, hogy

olyan munkatársakat alkalmazzunk, kiket szakmai felkészültségük és erkölcsi

életük alapján- példaként állíthatunk tanulóink elé, hiszen csak azt várhatjuk el a

gyermekektől, amit mi magunk is megélünk. Csak ha nevelőinket szorgalmas,

felkészült, megbízható, kiegyensúlyozott személyiségnek látják, akkor lesz

számukra is kívánatos, hogy a hallott leveket kövessék.

1.5.2. Személyi feltételek

A tantestület létszáma: 9 fő

Óraadó tanárok száma (tanévenként változhat): 15 fő

Iskolai végzettség szerint:

egyetemet végzett: 2 fő

főiskolát végzett: 22 fő

Ebből:

két felsőfokú végzettséggel rendelkezik: 4 fő

gyógypedagógus végzettséggel 1 főállású, 1 óraadó

fejlesztő pedagógus végzettséggel 1 fő

A nevelő oktatómunkát gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, takarító munkakörben

dolgozók segítik.

Az iskola étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat külső szolgáltatóval látjuk el. Az

iskola melegítőkonyhát üzemeltet.

14

1.5.3. Tárgyi feltételek

Az intézmény átlagos szinten rendelkezik az oktatáshoz szükséges audiovizuális

technikai eszközökkel, szemléltető eszközökkel, berendezésekkel.

A minisztérium által megjelentetett taneszközjegyzék alapján elkészített nevelő-

oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke figyelembevételével,

költségvetésünk függvényében, a pályázati kiírások folyamatos követésével

fokozatosan fejlesztjük eszközeinket és taneszközeinket.

15

2. Nevelési program

16

2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

értékeinek meghatározása

Folyamatosan változó világunkban az érték fogalma is folyamatosan változik. A

történelmi tapasztalataink alapján láthatjuk, hogy korszakokban vannak

felkapott értékek, melyek idővel eltűnnek a történelem süllyesztőjében.

Ugyanakkor, ha jobban odafigyelünk az emberiség múltjára, megfigyelhetjük,

hogy vannak biztos értékek, melyekre földrajzi és időbeli korlát nélkül beváltak.

Olyan jellembeli tulajdonságok ezek, melyek tartós boldogságot, lelki harmóniát

eredményeztek az azt elsajátító egyénnek. Ezek fennmaradnak az idő rostáján,

és a múló divat mögött is stabilan jelzik az ember alkatát, azt a tényt, melynek

figyelembe vétele nélkül nem építhetünk kiegyensúlyozott és boldog

személyiséget, és ezen személyiségekből felépülő, élhető társadalmat.

Olyan személyiségek formálásában szeretnénk tehát részt vállalni, akikkel jó

együtt élni, akár házastársként, családtagként, akár polgártársként.

Iskolánk feladata az ilyen értékrendszer felmutatása diákjaink számára, a hozzá

vezető út felmutatása és az úton való elindításuk.

Ez az értékrendszer egyúttal cél és jellemrendszer is, abban aKönyvek

Könyvében, a Bibliában fogalmazódik meg legtisztábban.

Éppen ezért e könyv pedagógiai vonatkozású üzenetét igyekszünk kibontani,

hogy iránytűként kalauzoljon bennünket, illetve hogy az iskola tevékenységét

általa szűkebb és tágabb pátriánk szolgálatába állíthassuk.

Ideális emberképünket legtömörebben a küldetési nyilatkozatunk fogalmazza

meg:

Célunk, hogy mély gondolkodású, fejlett kritikai érzékkel rendelkező,

ugyanakkor szívélyes, szeretetteljes, udvarias magatartású gyermekeket

neveljünk. Tudjuk, hogy mindezt csak a gyermekek meggyőzésével és

17

szüleikkel, mint elsőszámú nevelőjükkel közreműködve lehet elérni. Célunk

tehát, hogy a gyermek, a szülő és a nevelő együttesen munkálkodjon egy olyan

értékes személyiség alakításán, aki nemcsak a saját, de embertársai hasznára is

válik.

A 2011.évi CXC törvénnyel együtt kiemelten fontos pedagógiai értéknek valljuk

„az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és

szellemi értékei”-t.

Valljuk, hogy a pedagógus jelleme, hozzáállása példa a gyermekek részére.

Szavainál csak tettei, magatartása vall jobban a világról alkotott

meggyőződéséről. A szülők mellett a pedagógus az, akinek szemléltetnie kell a

gyermekek számára, hogy érdemes igazságos és becsületes életet élni. Éppen

ezért tetteivel, szavaival képviselnie kell az igazságosságot.

El kell érnie, hogy a gyermekek elhiggyék: A rend és a szabadság nem ellentétes

fogalmak, és hogy mindkettőre szükségünk van egy élhető társadalom

felépítéséhez. Ugyanígy az életben nélkülözhetetlen fogalom a méltányosság

vagy más szavakkal türelmesség, megbocsátás, éppúgy mint a szolidaritás, vagy

más szóval együttérzés és önzetlen cselekvés.

Mindezen tulajdonságok egyre mélyebb elsajátításához pedig egyre mélyülő és

szélesedő tudásra van szükség, mely nem áll meg a formális iskolarendszer

befejeztével, hanem éppen hogy elkezdődik az önképzés segítségével. Erre is

igyekszünk tanulóinkat nevelni.

18

2.1.1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai

alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

ALAPELVEK CÉLOK Feladatok

ESZKÖZÖK,

ELJÁRÁSOK

I. Szeretetteljes,

nyugodt légkört

igyekszünk biztosítani

mind a tanórákon,

mind a tanórákon

kívüli

tevékenységeken

Mind a gyerekek, mind

a szülők

visszajelzéseiből, mind

saját tapasztalatainkból

megbizonyosodjunk,

hogy alapvetően

nyugodt légkör

uralkodik

intézményünkben

minden színtéren.

Átgondoljuk és

kidolgozzuk azokat az

eljárásokat, melyet a

kitűzött cél elérése

érdekében tennünk

kell. Értékeljük

folyamatosan

értekezleteinken a

„légkört”, a

magatartási helyzetet,

és szükség esetén

lépéseket teszünk a

nyugodt

munkafeltételek

fenntartása érdekében.

1. Pedagógusaink és az

iskola valamennyi

dolgozója a

gyerekekhez,

szülőkhöz és

munkájához való

példamutató

hozzáállásával

igyekszik szemléltetni

azt a magatartási

eszményt, melyre

tanulóinkat is célunk

elvezetni.

2. Minden lehetséges

eszközt

megmozgatunk, hogy

az említett

szeretetteljes nyugodt

légkört megőrizzük. A

szaktanár vagy a

pedagógus, ha mód

van rá, rögtön

igyekszik elhárítani

vagy kezelni a

felmerülő problémát.

Ha ez nem lenne

elegendő, értekezleten

19

tárgyaljuk meg a

teendőket, illetve külső

segítőt, szakértőt

(családgondozót,

szociális munkást,

nevelési tanácsadót

stb.) vonunk be a

megoldás érdekében.

3. Az iskola azon

tanulókat, akik tartósan

zavarják társaik

tevékenységét, illetve

akiknél mindennemű

nevelő-jobbító

igyekezet

hatástalannak

bizonyult, eltanácsolja

a kiegyensúlyozott

nevelő-oktató munka

fenntartása érdekében.

II. A szeretet

megnyilvánulási

formáival ismertetjük

meg a gyerekeket, és

azok őszinte

gyakorlására buzdítjuk

őket.

-A szeretet

megnyilvánulási

formáin a

következőket értjük (a

teljesség igénye

Tanulóink ismerjék

meg, hogy a szeretet

nem egy elkoptatott,

érzelgős hangulatú

fogalom, fanem

elsajátítása komoly,

emberfeletti

élethosszig tartó

erőfeszítést igényel.

Pedagógusaink

feladata tudatosítani a

gyerekekben ezeket a

fogalmakat, és segíteni

a kivitelezésben. Ez

lehet néhány perces

elbeszélgetés vagy

hosszabb

problémaelemzés.

Az úgynevezett nyitó

alkalmak, melyek az

osztályfőnöki órák

szerepét vállalják fel

rövidebb, de gyakoribb

időkerettel (heti 5x20

perc) alkalmasabbak a

többi tantárgynál a

szeretet

megnyilvánulási

formáinak

ismertetésére, de

egyetemes jellegüknél

20

nélkül):

*önzetlenség

*türelmesség

*szerénység

*szelídség

*együttérzés

*figyelmesség

*megbocsátás

*tisztelet

*becsületesség

*őszinteség

*segítőkészség

*udvariasság

*hála

fogva bármely

élethelyzetben,

tevékenység során mód

van gyakorlásukra.

III. Személyre szabott

nevelést-oktatást

igyekszünk nyújtani

diákjaink számára.

Mérhetően, bemeneti

szintjükhöz

viszonyítva is

fejlődjenek tanulóink

készségei, képességei,

gyarapodjon

ismeretanyaguk.

Megfelelő mérési

anyagok elkészítése,

mérések lefolytatása,

az eredmények alapján

fejlesztő munka

1. Kis létszámú (15 fő

körüli) osztályokban

tanítunk.

2. Igyekszünk minél

alaposabban felmérni

minden hozzánk

jelentkező tanuló

egyéni adottságait,

képességeit, és ennek

megfelelően

fejleszteni.

IV. Tiszteletben tartjuk

mindenki lelkiismereti,

világnézeti

meggyőződését, éppen

ezért mind a

felvételnél, mind azt

követően ez

semmilyen előnyt vagy

A közvetlen és a

közvetett

visszajelzések alapján

is azt tapasztaljuk,

hogy a tolerancia elve

érvényesül. Iskolánkról

alakuljon ki az a

vélemény, hogy bár

Mind a tanórákon,

mind a tanórákon

kívüli

tevékenységeken az

elv érvényesüljön.

Pedagógusaink

megfogalmazásában és

metakommunikatív

1. A világnézeti

meggyőződést érintő

alkalmakon

(bibliaismereti óra,

közös imádság) a

részvétel önkéntes.

2. Nyitó alkalmakon és

egyéb beszélgetéseken

21

hátrányt nem jelenthet.

Minden tanulónk a

kulturált társalgás

szabályait és egymás

személyiségi jogait

tiszteletben tartva

szabadon kifejtheti

véleményét,

megvallhatja

meggyőződését, és

ezért semmilyen

retorzió őt nem értheti.

határozott értékeket

közvetít, mindezt a

türelmesség és a

lelkiismereti szabadság

figyelembevételével

teszi.

jelzéseiben is érezzék a

tanulók, hogy tanáraik

tisztelik az ember

személyiségének talán

legfontosabb

alkotóelemét a

lelkiismeretet,

valamint ezt a

viszonyulási módot

velük is, egymással

szemben is

gyakoroltatják.

e témáról, értékéről

beszélünk.

V. Az egészséges

életmód alapelveire

tanítjuk, és gyakorlati

megvalósítására

ösztönözzük

tanulóinkat.

Az egészséges életmód

alapelvein a

következőket értjük:

1. Az egészséges

táplálkozás

2. A mozgás

3. A pihenés

4. A mértékletesség-

önuralom

5. A tiszta levegő, a

helyes légzés

6. A víz helyes

használata

7. A napfény

8. A bizalom

Ismerjék és gyakorlati

életükben minél többet

valósítsanak meg az

egészséges életmód

alapelveiből tanulóink.

Személyes

beszámolóikból, és

szüleiktől kapjunk

visszajelzéseket, hogy

alkalmazzák a

tanultaknak legalább

egy részét.

Különböző

tevékenységi

területeken

szembesíteni a

gyerekeket az

elmélettel és gyakorlati

kivitelezésének

módjaival. Úgy

gyakoroltatni őket,

hogy érezzék, valóban

megéri egészségesen

élni. Tudatosítani

bennük, hogy ma azért

érzed kicsit jobban

magad, mert nem

étkeztél későn, eleget

aludtál stb.

1. Technika és

osztályfőnöki órákon

oktatjuk az alapokat.

2. Erdei iskolába

visszük évente

tanulóinkat, ahol a

gyakorlatban is, az

iskolai élethelyzetnél

könnyebben,

szemléltethetjük a

tanított alapelveket.

3. Negyedévente

családi kirándulásokat

szervezünk.

4. Főzőtanfolyam is

segít közelebb hozni az

egészséges táplálkozás

elveit.

22

VI. A szólás-,

gondolkodás-,

lelkiismereti- és

vallásszabadság

fogalmának,

jelentőségének

megismertetése és

azok gyakorlására

nevelés.

Értsék meg tanulóink,

hogy miért fontos, az

alapvető emberi jogok

közé tartozók e

fogalmak. Szóbeli és

írásbeli

megnyilatkozásaikban

képesek legyenek

hitelesen ezeket

képviselni.

1. Fontos, hogy

tanulóink saját maguk

is gyakorolhassák ezt

egymás közt , és

érezzék, a tanított

elveket velük szemben

is alkalmazza az

iskola.

2. Írjanak

fogalmazásokat,

hallgassanak számukra

is érthető előadásokat e

témában.

A nyitó alkalmakon,

osztályfőnöki,

történelem és magyar

órákon tanítható, de a

többi tanóra is

alkalmas lehet, hacsak

néhány perc erejéig is,

hogy pedagógusaink

szót ejtsenek e nagyon

fontos témáról.

VII. Az önálló és

egyben kritikai

gondolkodásra nevelés.

Célunk, hogy a

gyermekek képesek

legyenek önálló

állásfoglalásra,

véleményük kulturált

megfogalmazására.

Gondolkodásukat a

szeretet, az önzetlenség

jellemezze, de ezt ne

csak külsőleg

képviseljék, hanem

mély gondolkodás után

jussanak el ide.

Legyenek képesek

kiszűrni a romboló

hatású eszméket, még

ha bujtatott formában

jelentkeznek, akkor is.

Különböző

tevékenységek során

gyakorolni az önálló

véleményalkotást,

kritikai gondolkodást.

Tanáraink feladata,

hogy biztassák

tanítványaikat a

kritikai gondolkodás

alapelveinek

alkalmazására.

Főként a

magyarórákon

szövegelemzési,

szövegértési ismeretek

oktatásánál, ill. nyitó

alkalmakon van mód

az elsajátíttatásra, de

minden tanórán, ahol

önálló

véleményalkotásra van

mód.

VIII. Elsőrendűnek

tartjuk a

Ismerjék meg

önmagukat a

Minél több területen

kerüljön szóba a téma

A nyitó alkalmak

feladata az e témához

23

jellemformálást.

IX. A jellemformálás

alapja a helyes ember-

és önismeretre nevelés.

Az ember alapvető

sajátosságain a

következőket értjük:

* Az ember

születésénél fogva nem

kész, befejezett lény,

hanem folyamatos

fejlődésre rendeltetett

mind szellemi, mind

fizikai, mind erkölcsi

téren.

*Az ember

születésénél fogva meg

kell tanulnia egy egész

életen át tartó nemes

harcot vívnia önmaga

természetével. Ennek a

nemes harcnak a

pozitív kimeneteléhez,

azaz egy értékes,

önmaga és környezete

számára hasznos

személyiségnek a

kifejlesztéshez meg

kell ismernie önmagát,

és a „küzdés”

szabályait.

gyermekek. Amikor

nehézségekkel

küzdenek, legyenek

képesek felidézni a

tanultakat:

Tudatosítsák

magukban: Az életben

nehéz eredményeket

elérni, ha

szabályszerűen

kívánjuk. Azonban

csak így értékes,

örökérvényű az a tett,

siker, melyet elért.

Az ember élete során

többször elbukhat,

tervei kudarcba

fulladhatnak, de fel

kell állni ezek után is,

és bizalommal kell

megvívni a

nehézségekkel a

harcot. Meg kell

ismernie önmagát,

mintegy használati

útmutatást, úgy kell

alkalmaznia az

emberről szerzett

ismereteit. A nem

szabályszerű használat

esetén az ember

életminősége romlik.

Ismerje meg, hogy az

és tudatosítsuk,

igyekezzünk

bizonyítani a

gyermekeknek a

tanultak hasznosságát

igaz voltát,

véleményük,

lelkiismereti

meggyőződésük

tapintatos tiszteletben

tartásával.

köthető elmélet

megbeszélése, és

minden tevékenységi

téren pedig

mindennapos

gyakorlása.

24

*Az ember

személyiségét

alapvetően három

tényező befolyásolja:

1. Az értelem vagy

öntudat, melynek

alkotóelemei: a

felfogóképesség, az

emlékezet, a logikai

következtetőkészség, a

képzelőerő.

2.A lelkiismeret vagy

erkölcsi ítélőképesség.

3. A szabad választási

képesség.

*A fenti három

tényező működését (a

testi és lelki

folyamatokat)

szüntelen kísérik a

sokrétű és árnyalt

érzelmek.

*A testi betegségek is

kihatnak a lelki,

értelmi folyamatokra.

* Az ember feladata

önmaga testi, szellemi,

erkölcsi

sajátosságainak minél

mélyebb megismerése,

ismertebb vallások

milyen megoldási

javaslatokat kínálnak

az emberi élet nehéz

küzdelmére. Ismerje

meg, hogy a

keresztény vallás azt

tanítja, hogy az ember

személyes

erőfeszítésein túl isteni

erőre is szükség van,

hogy jó, egyre jobb

jelleművé alakuljon a

személyiség.

25

valamint a fent leírt

összetevők (értelem,

lelkiismeret, szabad

választási képesség,

egészséges test) minél

„tisztábban” tartása,

helyes módon való

használata.

X. Fegyelemre,

önfegyelemre nevelés.

XI. Igyekezetre,

kitartásra nevelés.

Látszódjon meg

munkájukban,

hozzáállásukban, hogy

nemcsak értik, de

alkalmazni is

igyekszenek a

tanultakat. Érzékelhető

legyen az elmozdulás e

téren is a kezdetekhez

képest.

Megismertetjük a

fontos jellemvonások

értékével,

hasznosságával,

folyamatosan

gyakorlásukra

buzdítjuk őket,

pedagógusaink is

példát mutatnak ebből.

1. Nyitó alkalmakon és

osztályfőnöki órákon

feladat az alapokat

tisztázni, és minden

tanórán és tevékenység

alkalmával ezt

gyakoroltatni.

2. Később csak

felidézzük

problémahelyzetekben

a tanultakat,

tudatosítjuk

tanulóinkkal, hogy

amely problémával

éppen küzdenek (pl.

türelmetlenség,

fegyelmezetlenség)

miből fakad, és hogyan

győzhetik le.

XIII. Önálló tanulásra,

önképzésre,

önfejlesztésre nevelés.

Legyenek képesek az

önálló tanulásra,

alakuljon ki bennük az

az igény, hogy

legalább a kedvenc

Önálló kutatómunka

adása házi feladatként

vagy szorgalmi

feladatként nagyobb

terjedelmű művek

Nyitó alkalmak

tisztázzák az elvi

hátteret, minden egyéb

tevékenységi területen

pedig gyakoroltatjuk.

26

szakterületükhöz

hozzáolvassanak,

kutassanak.

készítésére buzdítás.

Osztályfőnöki órákon

megismertetni a

diákokat a helyes

tanulási szokásokkal.

Mindegyik tanórához

köthető. Nemcsak

lexikális ismeretek

elsajátítását értjük

tanuláson, hanem

auditív, vizuális,

kinesztetikus

képességek fejlesztését

is, azaz pl.: színpadi

művek előadása is

lehet önálló tanulás

terméke.

Az előbbi célokat megvalósultnak tartjuk, ha…

-a szülők, gyerekek, és a pedagógusok túlnyomó többségének visszajelzése ezt

alátámasztja:

- a gyerekek többségénél megfigyelhető, tapasztalható, illetve, ha a legelső

észlelésekhez képest a gyerekek jellemében, készségeiben pozitív irányú

elmozdulás látható:

- megnyilvánulásaikban számot tudnak adni tudásukról, valamint a szülők

jelentős része is azt a visszajelzést adja, hogy gyermekeik sok mindent

alkalmaznak mindennapi életükben:

-láthatóan alkalmazzák egymás közti kapcsolataikban és tanórai

megnyilvánulásaikban:

2. 2. Az iskolában folyó nevelés-oktatás céljai, feladatai, a pedagógiai

eszközök és eljárások formái

- Az iskolában az nevelést-oktatást – a tanulók személyiségének széleskörű

fejlesztése céljából – sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a

tanulók egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva.

- Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladata, hogy a gyermeki

fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve elsősorban a

27

következő készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a

tanulókban:

az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó

gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket (gondolkodási

képességeket, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket);

az egyéni tanulás hatékony módszereit;

a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az

együttműködés helyes normáit és módszereit;

a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép

magyar beszéd használatára;

az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat;

aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megőrzésére;

a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét,

megbecsülését és tiszteletét;

a család szeretetét;

a gyermekek erkölcsi érzékét (etikum) és pozitív akarati tulajdonságait.

- Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást

(differenciálás) kívánják elősegíteni különféle – e célt szolgáló – módszerek

és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe

vevő oktatás elsősorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a

felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg.

Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzős diákjai a kimenő szakaszok végére

a kerettanterv által az összes műveltségi területen előírt követelményeket a saját

képességeik szerint optimálisan és a későbbiekben is kimutathatóan tartós

eredménnyel teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető

ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy

a következő iskolafokon megállja a helyét. Tanulóink ismerjék a kulturált

viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, s alakuljon

ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően.

E célrendszernek alárendelten

a) a tanórák eredményességének alapfeltételei:

átgondolt tervezés

a tanulók kellő motiválása, aktivizálása

a tanulók tevékenykedtetése

folyamatos ellenőrzés és értékelés

b) folyamatos fejlesztési feladatok:

28

korszerű oktatási tartalom

megújult nevelési és oktatási módszerek

a fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel

jól mérhető ellenőrzési és értékelési eljárások

a minőségi pedagógiai munka anyagi elismerése

a megfelelő minőségi feltételek biztosítása

2. 2. 1. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei

Tanórai foglalkozások

Egyéb foglalkozások

Szakkörök, műhelyfoglalkozások, tanfolyamok

Tanulmányi és sportversenyek

Korrepetálások

Napközi, tanulószoba

Könyvtár

Szabadidős tevékenységek

Műveltségi foglalkozások

Sportfoglalkozások

Osztályprogramok

Közéleti tevékenységek

Diákönkormányzat

Társadalmi életben való részvétel (nem köznevelési intézményekkel

közösen szervezett rendezvények, megemlékezések)

2. 2. 2. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai

A nevelésnek alapozó jellegűnek, a családdal együttműködésre épülőnek kell

lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testi-lelki és

szellemi fejlődés feltételrendszere biztosított legyen.

A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelőtti

nevelési-oktatási folyamatokhoz.

A szabadidős tevékenységet és a tanulási időt úgy kell megtervezni, hogy az

megerősítse, illetve kiegészítse a délelőtti iskolai munkát.

29

2. 2. 3. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelező tananyaga

elsajátításának keretei

A vonatkozó hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények

teljesíthetőek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérő

formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei

iskola stb.) is. Ezzel a lehetőséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is,

hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre a módszerekre is, melyek a

tanítás mindennapjait szabályozzák.

Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai

környezetből. A –tanítás-tanulás folyamata a hagyományostól eltérően

szerveződik, s a közös (és kötelező) feladatok és élmények hatására felbomlanak

a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az

osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere.

A kötött, iskolán kívüli programok feltételei:

a tanulói (és szülői) igények ismerete;

programot levezető humán erőforrás biztosítása;

az anyagi lehetőségek figyelembevétele.

A hagyományos tanítási napoktól eltérő nevelési és oktatási folyamatok három

szakaszra oszthatók:

1. előkészítő szakasz: készségek és képességek kialakítása; közös

tervezés; kutatómunka, felkészülés.

2. program biztonságos megvalósítása.

3. közös ismétlés (felidézés), ellenőrzés, értékelés, önértékelés.

Célok megvalósulásának ellenőrzése, javaslatgyűjtés korrigálásra.

A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre

kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások,

kirándulások a magyar nyelv és irodalom, történelem, ének-zene, rajz és vizuális

kultúra, biológia és egészségtan, földrajz, természetismeret, kémia és fizika

órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé.

2. 2. 4. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások

Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és

tanulásszervezési egység, mely a szorgalmi időszakban megvalósuló,

egybefüggően többnapos, az iskola szokásos működési helyétől különböző

helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók

30

aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára

épül.

Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek

fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció.

Osztályaink minden tanév májusában-júniusában két napot erdei iskolában, és 1-

2 napot osztálykiránduláson töltenek.

Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti

és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás

empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél

alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a

tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink

hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai

munkába.

Erdei iskolai, kirándulási projektjeink az alábbi területeket ölelik fel:

Korosztály Témakör Érintett tantárgyak

Alsó tagozat Erdők, mezők, vízpartok állat- és

növényvilága,

Tájékozódás a természetben

A vidéki élet szépségei

Környezetismeret

Magyar nyelv és irodalom

Ének-zene

Rajz és vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Felső

tagozat

Ismerkedés Magyarország tájegységeivel

Magyarország műemlékei

A hagyományok és népművészet

szerepe életünkben

Természetismeret

Magyar nyelv és irodalom

Ének-zene

Vizuális kultúra

Technika, életvitel és

gyakorlat

Testnevelés és sport

Földrajz

Biológia-egészségtan

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

Pályázati lehetőségeink kimerítésével határozott törekvésünk – a nemzeti

összetartozás érzésének erősítését szolgálva – annak elérése, hogy diákjaink

intézményünkben folytatott tanulmányaik alatt legalább egy alkalommal az

iskola által szervezett kirándulás keretében eljussanak olyan Kárpát-medencei

területekre, amelyeken jelentős számú magyar nemzetiség él.

31

2. 2. 5 Pedagógiai folyamataink

2. 2. 5. 1.A tanítás-tanulás területei

A nevelőtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők irányításával

közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és

szervezeti egységeit.

Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási

tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között

módosítunk.

Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége,

melynek középpontjában a motiváló tényezők állnak.

Intézményünk alapvető célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata:

- teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek

befogadására a tanulókat, és kreatívvá a szerzett képességek

alkalmazásában;

- minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló

munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa

át.

2. 2. 5. 2. Fejlesztési területek – nevelési célok

A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat

egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a

pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a

gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel,

készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a

tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI.

század elején megjelent új társadalmi igényeket.

2. 2. 5. 2. 1. Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a

cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése,

igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az

önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő

felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az

elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és

életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és

32

az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési

módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a

közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX.

századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú

bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti

tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása

támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és

fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az

együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni

fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások

kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális

érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti

helytállásukat a munka világában is.

2. 2. 5. 2. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,

művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek

azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és

morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések

során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó

hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják

azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az

otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.

Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a

felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár

kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat

megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az

egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az

ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat

egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a

vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó

létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell

lennie.

2. 2. 5. 2. 3.Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az

állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót,

összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári

magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi

méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság

jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek

33

szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás)

ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák

elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a

jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális

diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen

elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak

lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és

kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A

részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az

elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a

megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a

tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az

iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb

specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti

Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

2. 2. 5. 2. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek

tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati

kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését,

készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre

jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni,

hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe

történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös

elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók,

az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is

gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek

ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat

maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni

és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes

emberi kapcsolatok kialakításához.

2. 2. 5. 2. 5.A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában.

A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező

átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok

szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe.

Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták

közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre

segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok

34

kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok

kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

2. 2. 5. 2. 6. A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot

örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség

– a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek

egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb

elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki

egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók

élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő

szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a

tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való

személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel

kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos

kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen

igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás

különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek

képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a

konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük

a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok

betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és

anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni

kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának

megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók

saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek

sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és

gyakorlati minőségétől.

2. 2. 5. 2. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-

oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti

szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy

saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos

igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és

fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes

feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos,

felelős állampolgári léthez.

2. 2. 5. 2. 8.Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az

35

erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási

képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés

terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz,

igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos

és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél,

hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló

környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás

váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a

tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható

megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a

rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül,

hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt

természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka

világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell

készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok

gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a

gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat

idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük

értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A

természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció

és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető

jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek

terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

2. 2. 5. 2. 9. Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest –

átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan

feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok

kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő

területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő

foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a

szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a

versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

2. 2. 5. 2. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a

világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét

meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a

tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való

ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni

döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák

36

világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az

egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek

érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer

alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal

kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A

fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan

fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a

megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi

műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az

iskolai nevelés-oktatás területén.

2. 2. 5. 2. 11. Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé

váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A

médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és

tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és

a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű

megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média

működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti

kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas

érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az

említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

2. 2. 5. 2. 12. A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy

felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag

elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania,

hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan

használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az

előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási

módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan

rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek,

meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új

helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és

értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás

eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség

szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

37

2. 2. 6. Kulcskompetenciák

2. 2. 6. 1. Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és

érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a

helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül,

iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő szókincs

verbális és nonverbális kommunikációs képesség

funkcionális nyelvtan

életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek

hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása

különböző típusú szövegekben való tájékozódás

információk feldolgozása

segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális

technika, média, stb.)

érvelés képessége

empatikus képesség

esztétikai érzék

kíváncsiság

tantárgyra jellemző szaknyelv használata

2. 2. 6. 2. Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel

jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények

megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott

szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek

megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és

szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.

Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott

szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az

egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és

igényei/érdeklődése szerint.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

38

megfelelő szókincs

funkcionális nyelvtan

nyelvi stílusok ismerete

szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete

az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

2. 2. 6. 3. Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok

problémáinak megoldására is.

E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek

éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a

matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását,

használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek,

grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő segédeszközök használata

az igazság tisztelete

a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének

megkeresése

mindennapokban használható tudás

problémamegoldó készség

lényeglátás

kíváncsiság

egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás

kreativitásanalízis - szintézis

matematikai fogalmak ismerete

alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti

modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus

tapasztalatok útján

összefüggések felismerése

tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát

meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket

bizonyítások megértése

matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki

életpályára való szocializálás terén

matematikai kommunikációs készség

39

2. 2. 6. 4. Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy

ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és

előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli

természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal

kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk

cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése

érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának.

E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások

megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt

egyéni és közösségi felelősséget.

A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok

gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő

megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a

természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz.

Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában

kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az

oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos

gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

összefüggések felismerése és kifejezése

lényeglátás

fogalomalkotás

esztétikai érzék

kreativitás

rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság

praktikumának vonatkozásában

logikai képességek

rajzolási készség

tervezés és kivitelezés

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a

nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság

elfogadása

kíváncsiság

környezettudatosság

környezet- és természetvédelem

egészséges életvitel

nemzeti tudat megalapozása

40

európai azonosságtudat

egyetemes kultúra

az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és

műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben

felmerülő problémák megoldása során

bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe

gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák,

berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos

eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és

közösségi célok elérésében

legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes

megnyilvánulásokkal szemben

2. 2. 6. 5. Digitális kompetencia

Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak

magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését

és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

eszközök megismerése, használata

szövegszerkesztési ismeretek

információkeresés és kezelés

kritikai gondolkodás az innováció területén

kreativitás

munka világában való eligazodás

élethosszig tartó tanulás

2. 2. 6. 6. Hatékony, önálló tanulás

Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti,

hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni

egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval

való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését,

feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és

alkalmazását jelenti.

A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes

tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek

sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési

folyamataiban egyaránt.

41

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

motiváció

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása

önismeret

önértékelés, illetve mások objektív értékelése

figyelem

segédeszközök használata

2. 2. 6. 7. Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a

harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti

elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját,

amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és

szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges,

konfliktusokat is meg tud oldani.

Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi

folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva,

aktívan vegyen részt a közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

egészséges életvitel

mentális egészség

magatartási szabályok alkalmazása

kommunikációs képesség

empátia

problémamegoldó képesség

európai tudat

a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel,

elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is

toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába

foglalja

stressz és frusztráció kezelése

változások iránti fogékonyság

együttműködés

magabiztosság

érdeklődés

személyes előítéletek leküzdése

az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás

kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás

soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen

42

kompromisszumra való törekvés

2. 2. 6. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a

mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb

környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a

kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint

azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját

képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a

gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez

illeszthető lehetőségek

kihívások felismerése, értelmezése

a gazdaság működésének átfogóbb megértése

a pénz világában való tájékozódás

a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete

tervezés, szervezés, irányítás

vezetés

delegálás

az elemzés

a kommunikálás

a tapasztalatok értékelése

kockázatfelmérés és vállalás

egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

2. 2. 6. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az

esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív

kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen

jelentkezik.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és

előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a

kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és

kiaknázása.

A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és

az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló

43

magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi

totális diktatúrákkal kapcsolatban.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a

dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális

művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti

kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

2. 2. 6. 10. További releváns kompetenciaterületek

A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek

fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:

1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az

egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési

programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen

jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre,

a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a

tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az

egészségmegőrzést is

2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság

szempontjaira koncentrál

3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása

4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés

5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe

vételével

6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés

képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra

szocializálás

7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés,

megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák)

elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája

8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés,

mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a

nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság)

diszkriminációjára.

44

2.3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladataink és

eljárásaink

Nevelési filozófiánkban központi helyet foglal el a gondjainkra bízott

gyermekek teljes személyiségének fejlesztése. Ez azonban csakis egyénileg

lehetséges, melyet iskolánkban a kis létszámú osztályokkal igyekszünk

megvalósítani. Ez biztosítja, hogy kellő figyelmet tudjunk fordítani diákjainkra a

tanóra keretein belül, jobban megismerjük mentális képességeiket, érettségi

fokukat, terhelhetőségüket, ismereteik szintjét, és jobban fel tudjuk mérni a

tananyag elsajátításának mértékét is testreszabottabb és gyakoribb

számonkérések formájában. A kis létszám sokkal személyesebb és őszintébb,

bizalomtelibb kapcsolatot teremt tanár és diák között a magyar gyakorlathoz

képest, s ez gyümölcsöző mind a szellemi, mind az erkölcsi fejlesztésben.

Elsődleges feladatunknak azt tekintjük, hogy megismertessük tanulóinkat

az emberi természet sajátosságaival, megtanítsuk az önmaguk feletti uralom

elnyerésére, elébük tárjuk, milyen lehetőségek nyílnak személyiségük

folyamatos, élethosszig tartó fejlesztésére.

Jó lehetőséget kínálnak erre a tanórák, a reggeli nyitó alkalmak, erdei

iskolák, bibliaismereti órák (amennyiben ezt választják), közös beszélgetések. A

közeli tanár-diák kapcsolat egyik nagy előnye, hogy a tanár személyes

tapasztalatait is megoszthatja tanítványaival. Ebben természetesen nagy

bölcsességre és körültekintésre van szükség a téma természetétől és a

gyermekek érettségétől függően. A tanórákon és egyéb beszélgetéseken felvetett

jó és rossz példák egyúttal alkalmat kínálnak a személyes önvizsgálatra is.

Személyes jó tapasztalatunk alapján buzdítjuk tanulóinkat a napvégi

45

visszatekintésre, kiértékelésre is, mely a személyes lelki, erkölcsi fejlődés

feltétele.

A közös – az általánosabb jellegű – beszélgetéseken kívül személyesen is

igyekszünk diákjaink önképét formálni. A különböző tantárgyakban

rendszeresen tartott munkaértékelések mellett félévente egyszer az osztályfőnök

először a gyermekekkel négyszemközt, majd a szülőkkel beszéli meg az elmúlt

időszak eredményeit és kudarcait mind a tanulmányi munka, mind a

jellemfejlődés területén. A tanuló ezeken a beszélgetéseken félelem nélkül,

elfogadó légkörben beszélhet és hallhat erősségeiről, hiányosságairól, s a

fejlődéséhez szükséges lehetséges megoldásokról. Ez nagymértékben

hozzásegíti őt önmaga reális megismeréséhez azzal a derűlátással együtt, hogy a

pozitív változás lehetséges, és érdemes érte küzdeni, s e küzdelem során mellette

állnak, megértik és segítik mindazok, akiket a legjobban szeret, és akikben

legjobban bízik: szülei és tanárai.

Fontosnak tartjuk a gyermekek eredményeinek közösség előtti elismerését

versenyeken elért jó helyezések közlése, jól sikerült munkák kiállítása, iskolán

kívüli tevékenységek bemutatása által (élménybeszámoló, iskolai ünnepségeken

való szereplés stb.).

Feladatunk másik része, hogy bemutassuk tanulóinknak a boldog,

kiegyensúlyozott egyéni és társadalmi élethez szükséges elveket és gyakorlatot.

Ezek biztos elsajátítása és szokásszerű használata külön erőfeszítés nélkül

segítheti őket ahhoz, hogy magánéletüket józanul, célszerűen irányítsák, társas

kapcsolataikban pedig felszabadultak legyenek, azok által kölcsönösen erőt adva

és nyerve.

46

Ezekre is elsődlegesen a tananyag ad lehetőséget. Minden egyes tantárgy

által bemutathatunk pozitív és negatív példákat, azokat kielemezhetjük,

levonhatjuk belőlük a megfelelő következtetéseket. A diákok helyes tetteinek

nyilvános elismerése –tanórán, szünetekben, vagy formálisan a tanévzárón – is

megerősíti őket annak gyakorlásában, és négyszemközt, ill. csak az érintettek

bevonásával történő negatív formák elmarasztalása is a javulást segíti. Magyar

kultúránkban – ahol az elvásásokat és az elvárásoknak való megfelelést magától

értődő dolognak tartjuk – aligha lehet túlhangsúlyozni a dicséret szükségességét,

fontosságát és építő hatását! E szokás kialakítása nevelőink részéről is külön

figyelmet követel, míg gyakorlatukban természetessé nem lesz.

Az állami előírásnak megfelelő oktatási tevékenységünk foglalja magában

tanulóink szellemi és fizikai (kinesztetikus intelligencia) fejlesztését.

A kis létszámú csoportok lehetővé teszik a magasabb szintű megértést és

ismeretelsajátítást a diákok egyéni adottságainak fokozottabb figyelembevétele

által. A szeretetteljes, békés, elfogadó légkör kielégíti a gyermekek érzelmi

igényeit, és nemcsak képesség teszi őket az összpontosított munkára, de kedvet

is ad hozzá.

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy munkánk a lehető legmagasabb

szintű legyen. Ezt elsősorban rátermett, hivatásszerető pedagógusok által tudjuk

biztosítani. Nagy örömünkre szolgál, hogy tantestületünkről elmondhatjuk, hogy

igényesség és az őszinte jobbítás vágya jellemzi egyénileg és testületileg

egyaránt.

A diákok képzésében az államilag előírt tananyaggal való foglalkozás

során fokozott figyelmet fordítunk a gyermekek élettani sajátosságaira és egyéni

képességeikre. Összpontosított, kemény munkát követelünk tőlük: képességeik

47

legjavát, ugyanakkor figyelve arra, hogy túl ne terheljük őket, hiszen az már

nem fejlesztené, hanem károsítaná őket. A tanulmányi munkában jó

felkészültséggel, munkánk lelkiismeretes végzésével állítunk jó példát tanulóink

elé, és a szintjükhöz mért, logikusan felépített magyarázatokkal és feladatokkal,

következetes ellenőrzéssel és korrekcióval – melyeknek elengedhetetlen

jellemzője kell legyen a szeretetteljes szigor - , valamint a szükséges gyakorlás

biztosításával nemcsak sikerélményhez segítjük őket, de alaposságra és

munkaszeretetre tanítjuk őket. A biztos, jó alapok lefektetését mindenekelőtt

fontosnak tartjuk, és előtérbe helyezzük az információbőséggel szemben,

amennyiben e két szempont együttes érvényesítése nem lenne lehetséges.

Nagy körültekintést követel, hogy megállapíthassuk, hol a helyes arány a

tényanyag mennyisége ill. a gondolkodási képesség fejlesztése között.

Szempontunk gyakorlati: - a személyes adottságok figyelembevételével – azon

tényszerű anyagok memorizálását kérjük, amelyről úgy ítéljük,

elengedhetetlenül szükséges a napjaink Magyarországán élő, sokoldalúan

képzett és igényes személyiség számára, ugyanakkor viszont az egyéni

gondolkodási képességek fejlesztését tartjuk fokozottan szem előtt. A

tananyagban felmerülő események, jelenségek és helyzetek logikus, egyszerű,

lényegretörő bemutatása és elemzése, valódi mozgatórugóiknak felismertetése, a

közöttük lévő kapcsolatok feltárása, lehetséges következményeik bemutatása

hozzásegíti diákjainkat ahhoz, hogy a későbbiekben saját élethelyzetüket és

lehetőségeiket világosan felismerjék és értékeljék, és ennek birtokában egyéni és

közösségi életüket felelősségteljesen és körültekintéssel vezessék, sőt rászoruló

embertársaiknak is segítségére lehessenek. E kívánatos folyamat azáltal valósul

meg, ha tanulóinkat aktívan bevonjuk a munkába, és lehetőséget biztosítunk

számukra a koruknak megfelelő szintű önálló gondolkozásra kérdésfeltevés,

problémamegfogalmazás és –megoldás, egyéni kutatás és annak eredményeinek

ismertetése, önálló véleményalkotás, -indoklás és –ütköztetés stb. által, melynek

48

során szeretettel mutatunk rá az esetleges tévedésekre, hibákra, és a helyes

megoldást rávezetés által igyekszünk feltárni előttük.

A fentieken kívül minden olyan kínálkozó lehetőséggel kívánunk élni,

mely gazdagíthatja tanulóink személyiségét, tudását, bővítheti érdeklődését.

Örömmel hívunk meg külső előadókat – például szülőket – mind az iskolába,

min erdei iskolánkba különböző, a gyermekek korának megfelelő és

érdeklődésére számot tartó témában, vagy mi visszük el őket, ha városi

szervezésű program (előadás, kiállítás vagy egyéb) adódik. Ez a célja az évvégi

tanulmányi kirándulásunknak is. Évi két alkalommal tervezünk üzemlátogatást,

melyek által a tanulók komolyabb, „életszagú” bepillantást nyerhetnek a

felnőttek munkájába.

A mozgás nemcsak életünk és munkánk elvégzésének alapvető feltétele,

de úgy vagyunk megalkotva, hogy ez biztosítja egészségünk megőrzését is az

izmok dolgoztatása és a jó vérkeringés biztosítása által. A testnevelésórák, közös

családi kirándulások és az erdei iskola napirendjében szereplő rendszeres reggeli

torna, sportjátékok és közös séták alkalmait úgy tekintjük, amikor lehetőségünk

van egyik legfőbb célunk: a mozgás megszerettetését megvalósítani. Ebbeli

törekvésünk másik – szerves – része az elvi alapok lerakása. Nemcsak a

biológiaórákon tárjuk fel az emberi test teremtésbeli sajátosságait, hanem a

reggeli nyitókon hetente egy alkalmat a helyes életmód alapelveinek

bemutatására fordítunk. Ekkor tanári vagy tanulói kiselőadás és közös

beszélgetések formájában igyekszünk mélyen rögzíteni diákjainkban ezeket az

oly fontos információkat, mely kihívást még sürgetőbbé tesz magyar kultúránk

hagyományainak és szokásainak sajnálatosan ellenkező gyakorlata.

Megfelelő személyi feltételekre várunk a rendszeres – napi szintű –

testgyakorlás bevezetésére a tanórán való munkából adódó szellemi fáradság és

49

testi merevség levezetésére, új erő gyűjtésére tanórák előtt és között az

akadémiai munka jobb hatásfokának elérése érdekében.

Mivel tudatában vagyunk annak, hogy a személyiségterületek hatékonyan

csak egymással szoros kölcsönhatásban fejleszthetők, különös gondot

igyekszünk fordítani ezek integrációjára. Ennek egyik sarkköve a kinesztetikus

intelligencia fejlesztése.

Tudományos kutatásokból és saját tapasztalatunkból eredő

meggyőződésünk szerint kevés dolog fejleszti úgy a gondolkodást, mint konkrét

fizikai feladatok megtervezése és kivitelezése, ezért a testnevelés-, rajz- és

technikaórákon a gyakorlati készségek művelését tartjuk központi feladatnak, és

igyekszünk minél többfajta tevékenységgel megismertetni tanulóinkat. Ezek

nemcsak a kézügyesség, de a szépérzék fejlesztésében is kiemelkedő hatással

bírnak. Tanórákon kívül is kínálunk lehetőséget a gyermekeknek gyakorlati

képességeik fejlesztésére: a szakkörök mellett az erdei iskolai táborozásunk

minden napjára hirdetünk meg többféle fakultatív jellegű kézműves foglalkozást

(hímzés, gyöngyfűzés, márványozás, makramé, hajtogatás, batikolás, szövés,

kenyérsütés, agyagformázás, gipszöntés, gyertyaöntés, lenyomatkésztés, hogy

csak néhányat említsünk), és tapasztalataink szerint a gyermekek örömmel

vesznek részt ezeken.

Emellett tudatosan igyekszünk a kinesztetikus intelligencia fejlesztésére is

az elméleti tantárgyak keretein belül is, kihasználva ezzel a két – különböző

funkciójú – agyfélteke együttmunkálkodásából adódó előnyöket: pl. az alsó és

felső tagozat angolóráinak bizonyos részét manuális vagy más fizikai

tevékenységekre fordítjuk (pl. hajtogatás, ragasztás, mozgásos vagy ügyességi

játékok, közös főzés stb.). Ezek nemcsak a célnyelv természetes elsajátítását

teszik lehetővé, de ugyanakkor a hallott szavak, szerkezetek mélyebb

50

rögzítésével hatékonyan járulnak hozzá az akadémiai munka hatékonyságának

fokozásához is.

A fizikum fejlesztésének elengedhetetlenül fontos részének tekintjük a

fizikai munkára nevelést, mely – meggyőződésünk szerint – az egészséges

személyiség életének természetes és magától értetődő része. E feladatunk

részeként elsősorban azt várjuk el tanulóinktól, hogy saját holmijukat tartsák

rendben az iskola épületében. Napi kötelességük íróasztaluk rendjének és

tisztaságának fenntartása és utcai ill. benti cipőiknek gondos tárolása az arra

kijelölt helyen. Ezen kívül felváltva végzik hetesi teendőiket, melybe a táblák

tisztára törlése, a székek asztalokra rakása, a könyvespolcok rendezése és

portalanítása ill. a virágok locsolása tartozik bele. Az iskolában ebédelő

gyerekek közül asztalonként jelölünk ki felváltva felelősöket, akik az étkezés

befejeztével visszaviszik a levesestálakat, vizeskancsókat, esetlegesen ottfelejtett

poharakat, letörlik az asztalokat és felrakják a székeket.

Az erdei iskola élete különösen jó lehetőséget biztosít e célunk

megvalósításához. Ekkor a gyermekek nagyobb önállóságot élveznek, mint

otthon, de ebbe beletartozik az önmagukról való fokozottabb gondoskodás is.

Maguk veszik át ágyneműiket, húzzák fel a huzatokat, ágyaznak meg, pakolnak

ki és takarítják ill. tartják rendben szobáikat. A szobarendet szintén tanulók

ellenőrzik tanári vezetéssel. Emellett mindenki felváltva veszi ki részét a

konyhai (zöldségtisztítás, -darabolás, tálalás, felszolgálás, mosogatás, rendrakás)

és a takarítási munkából vagy a tábortűzhöz szükséges ágak és gallyak

gyűjtéséből.

Minden más területen fontos, de ezen különösen a tanárok személyes

példaadása. Ez a korosztály – különösen azok, akitől otthon nem várják el a

háztartási munkában való részvételt, és sajnos, ez a jelenség egyre általánosabbá

51

válik – hajlik arra a meggyőződésre, hogy a fizikai munka alantas, és ha a

tanárok nem járnak elől jó példával ezek végzésében, tudtukon kívül

megerősítik tanítványaikat ebben az elképzelésükben.

Méltó, hogy a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok között ne

csak tanulóink lehetőségeiről essék szó, hiszen pedagógusaink is állandó

fejlődésben lévő egyéniségek, és az ó képzésük és segítésük is feladata

iskolánknak.

A havonta tartott tanári értekezletek egy részét továbbképzésre fordítjuk,

hol vagy magunk közül valaki, vagy külső előadó vet fel és fejt ki oktatási-

nevelési, életvezetéssel vagy egyéb, közös érdeklődésre számot tartó elméleti és

gyakorlati kérdéseket, melyeket lehetőségünk van közösen megvitatni. Ritka

nagy kincsnek tekintjük az őszinte kollegiális légkört, amely felszabadít minket

arra, hogy nyíltan megosszuk egymással örömeinket és – főleg – kudarcainkat,

és ez utóbbiakban a többiek segítségét kérjük.

Ezen túlmenően közvetítjük pedagógusaink számára az elérhető szakmai

és egyéb jellegű továbbképzési lehetőségek alkalmait, melyet életük bármely

területét gazdagíthatják; és a hallott hasznos tanácsokat, gyakorlatokat

megosztjuk egymással. Amennyiben anyagi forrásaink lehetővé teszik, szívesen

járulunk hozzá kollégáink formális képzéséhez is államilag elismert főiskolán,

egyetemen vagy tanfolyamon.

52

2.4. A közösség fejlesztésével, az iskola szereplőinek

együttműködésével kapcsolatos feladataink és eljárásaink

Az önzetlenség elvének és annak gyakorlati megvalósításának tanítása és

gyakoroltatása (kedvesség, előzékenység, figyelmesség, megértés, együttérzés,

szerénység, türelem, őszinteség, méltányosság, megbocsátás, saját hibák

belátása és megvallása, összefoglalóan: az aranyszabály – amit akartok, hogy az

emberek tiveletek cselekedjenek, ti is azt cselekedjétek azokkal – elvének

alkalmazása) a valódi közösség fejlesztésének helyes alapja és egyedül

célravezető módja. A helyes jellem elvi és gyakorlati bemutatásával

személyesen adunk példát a gyermekeknek a megfelelő társas kapcsolatok

kiépítésére és ápolására.

A kis osztálylétszám ebben a kérdésben is komoly segítséget jelent: az

egyes embernek a rá jutó nagyobb figyelem miatt – úgy a csoporttagok, mint a

tanár részéről – kevesebb lehetősége van arra, hogy „láthatatlanul” meghúzódjon

a háttérben. Ezen túlmenően nemcsak a számarányok miatt nehezebb a

„klikkesedés”, hanem azért is, mert az egyes egyénre eső felelősségnek,

valamint a személyes befolyás érvényesítésének lehetősége sokkal nagyobb,

ezért fontos – és valós szerepüket érzik a közösség alakításában, ezáltal még

inkább magukénak tudják érezni azt és azonosulni vele. A kis létszám az egész

iskola tanulóifjúságát – minden évfolyamot – szorosabb közösségbe fon, és

kiváló lehetőséget biztosít a más korosztályokkal való kapcsolat kialakítására.

Mindezek a tényezők együttesen erősítik a közösség összetartó erejét.

Természetesen ezen szerencsés adottságok mellett tudatosan is törekszünk

a közösségfejlesztésre. A tanórákon sorra kerülő, ill. a nyitókon, erdei iskolában,

kirándulásokon stb. megtartott kötetlenebb beszélgetések alkalmával kiváló

lehetőség nyílik egymás gondolkodásmódjának, belső világának megismerésre a

53

véleménynyilvánítások által. A tanári vezetés feladata példát mutatni, ill.

szükség esetén helyreigazítani, mi a helyes teendő megértési nehézségek vagy

véleménykülönbségek felmerülése esetén. Kora gyermekkortól kell elkezdeni a

kulturált vita szabályainak bemutatását és alkalmazásának tanítását.

Egymás jobb és a hagyományos tanórán megnyilvánulni nem tudó

adottságainak és képességeinek megismerését segítik a közös játékok nemcsak

testnevelés- és más tanórán, de a tanév első napjának játék-összeállításain –

melynek elsődleges feladata az iskolai közösséggel és renddel való újbóli,

könnyed összeszokás – és az erdei iskola tábortüzeinek és egyéb programjainak

játékain való részvétel is.

A közös munka jól mutatja a stabil és jól működő közösség fontosságát:

az abban résztvevők könnyen megérthetik a kölcsönös egymásrautaltság és a

gazdaságosság tényét, s ez az értelmi felismerés további motivációt nyújt az

önzés ellen vívott küzdelemhez. Fontos, hogy ezt ne csak a gyakorlatban tegyük,

hanem ejtsünk is szót arról, hogyan tudjuk kölcsönösen kiegészíteni személyes

erősségeinkkel mások gyengeségeit.

E közös munkára kiváló lehetőséget kínálnak a közös műsorokra és

versenyekre való felkészülések, ahol mindenki kaphat személyiségéhez és

tudásszintjéhez megfelelő szerepet. Az anyák napi és a ballagási műsorok is

több osztály közös munkája. A karácsonyi és a tanévzáró bankett programjának

összeállításában fontos szempontunk, hogy minden egyes tanulónk szerepeljen.

A műsorok próbáinak kemény munkája során – a közös hetesi feladatok

végzéséhez hasonlóan – a diákok saját bőrükön tapasztalják a közösséghez való

tartozás rájuk háruló kötelességeit: az együttműködés, egymásra figyelés, az

egymással szembeni türelem és megértés fontosságát, az előadás sikerén pedig

annak örömét osztják meg egymással.

54

A közös fizikai munka megosztására a technika- és rajzórák, valamint a

projektkészítéssel eltöltött nyelvórák mellett leginkább az erdei iskolában nyílik

lehetőség, amikor a diákok közösen dolgoznak valamilyen cél eléréséért pl.

ételkészítés, tálalás, takarítás, mosogatás, rendrakás, gallygyűjtés, de akár a

szobák rendjének fenntartása is.

Tudva, hogy a közösség egyik legfontosabb összetartó eleme a kellemes –

vagy akár kellemetlen –helyzetekben szerzett közös érzelmi élmények,

igyekszünk diákjaink számára minél több, az iskolán kívüli közös programokban

való részvételre is lehetőséget biztosítani pl. a már korábban említett családi és

tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, sportnap, a más szervezetek által

meghirdetett építő jellegű rendezvényeken való részvétel stb. által.

A közösségfejlesztési feladataink és eljárásaink között meg kell

említenünk a tanári közösség építését célzó tevékenységeinket is, hiszen a

pedagógusaink közötti jó kapcsolat nemcsak az iskola légkörére van erőteljes

befolyással, de elsősorban élő és hatásos példával szolgál tanulóink számára. A

tanári kar egysége (mind a személyes elfogadás, mind az oktatási és nevelési

normák és elvárások szintjén) a hatékony nevelés alapfeltétele is, hiszen így

tudunk egységes és ebből kifolyóan reális és diákjaink számára biztonságot adó

követelményrendszert felállítani.

Bármilyen jó személyes kapcsolat alapja a jó kommunikáció. Ennek

elérése érdekében hetente egy meghatározott napon rövid (20-30 perces)

megbeszélésre jövünk össze, ahol megosztjuk egymással a közös munkákat és

életünket érintő információkat az aktuális eseményekről, lehetőségekről,

felmerült problémákról stb. Havonta egy alkalommal a tanári értekezleten

hosszabban is tudunk közös örömeinkről, gondjainkról, és azok megoldási

55

lehetőségeiről beszélgetni. A tanári értekezletek azok az alkalmak, amikor

fejleszteni és egységesíteni tudjuk az oktatással és neveléssel kapcsolatos

ismereteinket, elképzeléseinket, elveinket, elvárásainkat és gyakorlatunkat.

A családi és tanulmányi kirándulásokon való részvételeink, és az iskola

életéhez tartozó munkák – szellemi és fizikai egyaránt -, valamint a különböző

programok (pl. sportnap, iskolai megemlékezések és ünnepélyek, valamint az

erdei iskola különösen intenzív) szervezési feladatainak közös ellátása nagyban

segíti kollektívánkban a kölcsönös megismerést, segítést.

Minden esztendőben adódik több lehetőség is arra, hogy valamilyen

rendkívüli előadás, búcsúztató, születésnap stb. ürügyén közös étkezésre

gyűljünk össze. Az oldott légkörben (amikor nem kötelességekről és

megoldandó problémákról esik szó) elhangzó beszélgetések által más oldalról is

megismerhetjük és ezáltal jobban tisztelhetjük egymást.

56

2. 5 A pedagógusok helyi intézményi feladatainak

meghatározása

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata

A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók

tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik

szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai

tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján.

A pedagógus:

napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi

feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén

egyeztet velük;

tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy

gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő

foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő

optimális kihasználására;

tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának

megfelelően differenciáltan szervezi;

a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni

segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;

gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a

tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve

tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;

a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú

szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt

szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének

megőrzéséről;

rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját

annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak

megfelelő, motiváló hatású legyen;

az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának

megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés

egyensúlyban legyen;

a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt

értékeli;

az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10

munkanapon belül köteles kijavítani;

57

a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában

tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél

alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével,

változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti

családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;

fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására,

megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;

biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó

környezetben fejlődjenek;

feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő

örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének

fenntartása, fejlesztése;

tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának,

igényeinek megfelelően;

különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a

tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;

a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot

fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és

öntevékenységének kialakítására;

a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a

kulturált emberi viselkedés szabályait;

a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai

dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;

a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja,

és velük együtt értékeli;

megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és

szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az

érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor;

az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb

tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat

szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;

foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető

eszközöket;

állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya

körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a

módszertani fejlesztések körében való tájékozódik

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató

munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket,

pedagógiai törekvéseket.

58

A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja

annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók

közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló

lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök,

klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások,

kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot

tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési

hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az

osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások

ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.

Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül

sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök

feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel

álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra

kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe.

Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el.

Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A

válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de

társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon

lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az

osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése -

élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen,

bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat.

Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is

elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi -

emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből

hozzák.

Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely

feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén

nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet

kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó

gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, ami témától függően

átrendezhető: puffokkal, ülőpárnákkal, vitrinekkel, polcokkal, meseszőnyeggel.

A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár

falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Legyen a teremben

59

hagyományos és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép, üres

magnókazetták. Hangszerek: furulyák, dobok, szintetizátor. Kartonok, színes

papírok, ollók, ragasztó, színes ceruzák, zsírkréta, festékek, folyóiratok,

könyvek, művészeti alkotások reprodukciói, bábok. Nem szükséges minden órát

ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum,

közösségi ház, vagy éppen a természet.

Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői

Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek:

kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.

Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását,

a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet,

felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására.

Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.

A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti-

és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási

szabályokkal és etikai normákkal.

Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program

koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a

fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének

alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás

kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).

Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse

elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi

környezetébe való beilleszkedését.

Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje

értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.

Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus

képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

60

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai tevékenység helyi rendje

Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás feladatainak nagy része a

kis létszámú osztályközösségekben valósul meg, ahol differenciált feladatokkal

segítjük az átlagtól eltérő képességű tanulók haladását. A kisebb

koncentrálóerővel bíró és elkalandozásra hajló tanulókat fokozott

figyelmünkkel bátorítjuk, biztatjuk, vezetjük, hogy ne adják fel az órai

munkában való aktív részvételt.

A tehetséges vagy érdeklődő gyermekek számára a személyi feltételektől

függően biztosítunk szakköröket, amelyek igen népszerűek. Angol nyelvből

rendszeresen szervezünk nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamot felsőbb évesek

számára. A különböző tanulmányi versenyekre, városi (vagy egyéb szervezésű)

programokra (pl. Szekszárdi Angol Napok, jótékonysági célú műsorok stb.),

iskolai megemlékezésekre, ünnepélyekre való felkészüléssel járó

pluszmunkákat olyan lehetőségeknek tekintjük, amelyeken – az adott témában

való komolyabb elmélyülés, szélesebb kitekintés és alaposabb ismeretek

nyújtása mellett – a tanóraitól eltérő – és intenzívebb – módon foglakozhatunk

egyénileg diákjainkkal, személyiségüknek olyan területeit is fejlesztve,

amelyekre a hagyományos iskolai élet keretein belül nincs módunk.

A felzárkóztatásra, többletsegítségre szoruló diákjaink hiányosságai

könnyen kitűnnek a tanórákon, s számunkra céltudatosan és az aktuális igény

függvényében szervezzük meg a korrepetálást, fejlesztő foglalkozást.

Megbízással külső segítségként gyógypedagógus, illetve főállású fejlesztő

pedagógus áll rendelkezésre, hogy szükség esetén a Nevelési Tanácsadó illetve

61

a Tanulási Képességvizsgáló által meghatározott nehézségekkel küzdő

gyermekeket segítse a tanulásban, fejlődésben. Számukra egyéni fejlesztési

tervet dolgozunk ki, melyet tanórákban integráltan illetve külön fejlesztő

foglakozásokon igyekszünk megvalósítani. Gyenge képességű, otthoni egyéni

tanulással nehezen boldoguló ill. szülői segítséget igénybe venni nem tudó

tanulóink szülei számára javasoljuk, kérjék gyermekük napközibe vételét,

amely rendszeresen lehetőséget biztosít a szaktanároknak, hogy amikor

belátásuk szerint szükség merül föl, bármikor személyesen tudjanak foglalkozni

velük.

A felzárkóztatásra, többletsegítségre szoruló diákjaink hiányosságai könnyen

kitűnnek a tanórákon, s számunkra céltudatosan és az aktuális igény

függvényében szervezzük meg a korrepetálást, fejlesztő felkészítést. Fontos

felmérni a vizuo-perceptuo-motoros, az akusztikus- és nyelvi képességeket, az

emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom- és

nagymozgásait. A felmérésekhez segítséget nyújtanak a különböző

vizsgálatsorok és programok (pl. Porkolábné Balogh Katalin: Mozgásfejlesztő

program; Brigitte Sindelar: “De jó, már én is tudom”- programcsomag;

Goodenough-féle vizsgáló eljárás; Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni stb.), és

ily módon megismerhető a várható, vagy a már kialakult tanulási zavar háttere.

Megtudható, hogy a gyermek mely részképesség-gyengeségek miatt igényel

fejlesztő foglalkozást. A fejlesztő foglalkozások megtervezésénél a programok

kiválasztásával meg kell tervezni, hogy mely célokra irányul elsődlegesen és

melyekre lehet másodlagos fejlesztő hatással.

Részképesség-gyengeségek egyéni vagy kiscsoportos korrekciója

62

A terápiát minden esetben vizsgálóeljárással indítjuk. Ezután kerülhet sor

a megfelelő programok, feladatcsoportok kiválasztására, az egyénre szabott

fejlesztési irányok meghatározására.

Természetesen fel kell tudnunk mérni azt is, hogy melyek azok a

gyengeségek, hiányok, zavarok, amelyek már nem tartoznak

kompetenciánkhoz, hogy a gyermek fejlődését szem előtt tartva a megfelelő

szakemberhez (pszichológus, logopédus, tanulási képességvizsgáló)

irányíthassuk.

A foglalkozások lebonyolításánál fontos betartanunk néhány szabályt

ahhoz, hogy a gyermek a munkát ne valamilyen kényszertevékenységnek

érezze, hanem örömét lelje a játékos feladatokban.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermek számára ezek a

foglalkozások- bármennyire is játékosnak tűnnek- nagyon megerőltetők,

fárasztóak, hiszen éppen azokban a képességekben várunk el tőle sikereket, ahol

nehézségei vannak.

A fejlesztő foglalkozás hatásfokát fél évnél nem rövidebb időtartamú

foglalkozás után éri csak el igazán. Munkánk szükségességét és

eredményességét a fejlesztés hatásfoka igazolja, amelyet a vizsgálóeljárás

megismétlésével ellenőrizhetünk.

Célunk, hogy tanulóink elsajátítsák mindazokat az ismereteket,

képességeket, készségeket a negyedik évfolyam végére, melyek az ötödik

évfolyamba lépéshez szükségesek. Ennek érdekében a harmadik évfolyam

végén felmérést végzünk e tárgykörben. A mérések eredményét felhasználva,

elemezve fejlesztjük tovább a tanulókat a negyedik évfolyamon.

A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROKKAL

ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

63

A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A

fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a

gyerekek iskolai teljesítményét javítják.

A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi

területeket öleli fel:

- mozgás (nagy- és finommozgás),

- testséma,

- téri orientáció,

- percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális

tudatosítás.

A fejlesztésbe bekerülők köre

o Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen

alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak.

o A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok

(továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján

részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan

kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.

A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető.

A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői

bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.).

Szervezeti formái

- Egyéni fejlesztés (1-3 fő),

- Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő),

a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok

szerint.

A fejlesztés célja

Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember

Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség

Idegrendszer fejlődésének biztosítása

Mozgásfejlődés

Érzelmi élet fejlődése

Beszéd fejlődése

Érzékszervek fejlődése

Prevenció, reedukáció

64

Részképesség zavarok megszüntetése

Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése

Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás)

Ismeretek bővítése

Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés.

A fejlesztés elmélete és módszertana

A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók:

- pontos és differenciált vizuális észlelés

- forma, méret, szín pontos felfogása

- összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás).

- megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből

(figura, háttér észlelése)

- adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése

- vizuális információk téri elrendezése

- vizuális információk sorba rendezése, szekventálása

- a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése –

adott hangok kiemelése

- adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok

egységbe foglalása

- összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű

együttes mozgása

- a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros

visszaadása(a keresztcsatornák együttműködése)

- rövid idejű vizuális-verbális memória

- szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció

Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez

Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek

kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata,

havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán.

Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések

Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé

Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések

Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé

Módszerek

Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetőség szerint játékos, az érzelmi

motivációra építve kerülnek kialakításra.

65

Kidolgozott fejlesztő programok

Tervezett szenzomotoros tréning

Sindelar-program

Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban

Egyéb fejlesztő terápiák

Érzékszervek működésének fejlesztése

Érzelmi intelligencia

Beszédfejlesztés

Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztő tornák

Korai fejlesztés módszerei

Számolás, írás, olvasás zavarok kezelése

Viselkedés korrekciós módszerek

Figyelem fejlesztő gyakorlatok

Kommunikációs készség fejlesztése

Családpedagógiai módszerek

Tanulást segítő programok

Informatika és audiovizuális technika alkalmazása

Relaxációs módszerek

A fejlesztés fő területei

Nagymozgások

- kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság,

testfogalom, testséma, testi egészség.

Szenzomotoros integráció (érző-érzékelő idegi szabályozás összhangja)

- egyensúly, ritmus, téri- és idői tájékozódás, reakcióidő növelése, taktilis

érzékelés, téri orientáció, oldaliság

Perceptuomotoros készség (érzékelő-észlelő mozgások)

- a halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelő-észlelő mozgásfejlesztések,

hallási

diszkrimináció, hang-szó-szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális

diszkrimináció,

szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális

emlékezet,

finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés,

azonosságok–

különbözőségek meglátása, vizuomotoros integráció.

Személyiségfejlesztés

A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a

66

játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végső soron a

pszichomotoros és a motoros-pszichés kiegyensúlyozott fejlődést eredményezi.

A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztőpedagógus

személyiségét is.

Pszichomotoros fejlesztés részterületei

Téri–idői tájékozódás

A testséma és a téri tájékozódás két olyan terület, amelyek a fejlesztés folyamán

szétválaszthatatlanok egymástól. Elméletben a pontos meghatározás és megértés

érdekében szétbonthatók, de a gyakorlatban már csak a térben való elmozdulás,

hely-helyzetváltoztatás miatt is összekapcsolódnak. Inkább hangsúlyeltolódásról

beszélhetünk az egyik vagy másik terület javára. Ha rangsorolni szeretnénk,

akkor azt mondhatjuk, hogy a testséma részképességeink egyik alappillére,

amelyre a téri tájékozódás épül. Részképességeink mereven nem választhatók el

egymástól, az egyik megléte szükséges a másik fejlődéséhez. Egy hierarchikus

rendszerben épülnek egymásra, és egyénekre jellemző sajátos mintázatot

alkotnak.

Testséma

Ezen terület alapja a testkép kialakulása, a test testrészeinek megismerése. A

gyermekeknek meg kell ismerniük saját testük felépítését, meg kell

tapasztalniuk testrészeik létét, kiterjedését, és természetesen meg is kell tudniuk

nevezni azokat. Fel kell velük fedeztetni testüket, annak azonosságait és

különbözőségeit, és mindezekkel együtt elfogadtatni velük. A testről alkotott

kép kialakítása a mozgásban fejeződik ki, csakis mozgással együtt tapasztalható

meg. Először a főbb testrészeket kell megismerni, megnevezni, majd ezt követik

a testrészek részei. A folyamat része a szimmetria fokozatos tudatosítása is. A

fejlesztés legfontosabb eszköze a tükör, melyben a gyermekek látják magukat,

másokat, ténylegesen szembesülnek saját – és mások – testének

tulajdonságaival. (méret, alkat, színek). A gyakorlati munka során nem csak a

testrészeik helyét, nevét, kiterjedését tanulják meg, hanem azok funkcióját,

mozgathatóságát is. Ez már a testfogalom tudatosítását segíti elő. Fontos a

testrészek többféle módon történő érzékeltetése, ennek megfelelően a jobb-bal

színnel, szalaggal történő jelölése, jobb-bal fogalmának fokozatos kialakítása.

Kezdetben elég csak érzékeltetni a két oldal létét (jobb=bemutatkozós kezünk,

bal=dobogó szívünk), a megnevezés később is ráér.

Téri tájékozódás

A saját test pontos ismerete, viszonyítása ad segítséget a térben való

67

eligazodáshoz. A

gyermekek önmagukhoz viszonyítva lesznek képesek meghatározni a

környezetükben lévő tárgyak elhelyezkedését, később pedig a dolgok helyét

egymáshoz viszonyítva is meg kell tudniuk határozni. A testsémához tartozó

ismereteket a mozgás rendszerén belül sajátítják el, hiszen e tevékenységi forma

áll legközelebb fejlettségi szintjükhöz. Mozgás közben van lehetőségük arra,

hogy megtapasztalják a térirányok elhelyezkedését, majd később a térben való

elmozdulások neveit (előre, hátra, oldalra, mellette, mögötte, alatta, fölötte).

Ezeket a tapasztalatokat nehéz megfogalmazni, nem mindig tudjuk számukra

megfelelően szavakba önteni. Kezdetben el kell fogadnunk azt, hogy a térben el

tudnak igazodni, értik a térirányokat jelölő szavak jelentését. Az önálló

meghatározás, megnevezés elég lesz később is. Minden, ami állandóan változik

nehezebben felfogható, de ha nap mint nap tapasztalják a folyamatos

változásban rejlő állandóságokat, akkor hamarabb bevésődik. A mozgás az,

melynek elemei megismételhetők, követhetők, és térben nemcsak láthatók,

hanem tapasztalhatók, kivitelezhetők is. Ugyanakkor a mozgás már önmagában

véve is egy örömforrás a gyermekek számára.

Idői tájékozódás

Az idői relációk, összefüggések megértése talán a legnehezebb a gyermekek

számára. Míg a mozgás kivitelezhető, érezhető, látható, addig az időben való

tájékozódás megfoghatatlan számukra. Segítő tényező, ha mindent valamilyen

eseményhez, cselekvéshez, tevékenységhez kötünk.

Lateralitás (oldaliság)

Szem-kéz-láb dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága)

A gyermekek születésüket követően már elkezdenek mozogni, és ehhez

kapcsolódva kezd kirajzolódni a mozgásközpont helye az agyban. Az emberiség

nagyobb százalékára az agy baloldali féltekéjének domináns szerepe a jellemző,

ami eredményezi – ha semmilyen zavaró tényező nem befolyásolja – a jobb

oldali szem-kéz-láb dominanciát. A lateralitás kialakulása egy igen hosszú

folyamat, mely a kisgyermekkor, óvodáskor egészét felöleli. Fejlődésének

alapja egy megfelelő mozgás- és érzékszervi fejlődés, mely folyamat

végkifejletének tekinthető a dominancia kialakulása.

A testséma fejlesztésének nagy szerepe van az oldaliság alakulásában. A páros

testrészek felfedeztetésével, érzékeltetésével, megérintésével alakul ki

tudatukban a két oldal léte. A gyakorlati munka során fontos az állandó szóbeli

megerősítés arra vonatkozólag, hogy ezekből kettő van. (Pl.: Érintsd meg az

egyik térded! Most érintsd meg a másik térded is!) Az ilyen típusú gyakorlatok

során szerzett tapasztalatok sokaságából alakul ki az oldalak elkülönülése, azok

68

megnevezése, megkülönböztetése; a tér irányokra történő felosztása, ennek

eredményeként pedig a lateralitás.

A kezesség megállapítása nem minden esetben egyszerű. Pontos

megfigyeléseket kell végezni a gyermekek tevékenységeit vizsgálva. Azoknál a

feladatoknál, ahol a két kéz közös munkájára van szükség (pl.:

gyümölcsszeletelés), egyértelműen nem dönthető el. A nehezebb feladatok

kivitelezését általában a domináns kéz végzi (pl.: tárgyak egyensúlyozása,

guruló tárgyak megfogása). Tapasztalható a vegyes kezűség problémája is,

amikor a gyermek egyik keze sem domináns, hol az egyiket, hol a másikat

használja. Találkozhatunk, olyan esetekkel is, amikor a kezességhez nem

azonos szem-láb dominancia párosul (pl.: jobb kezességhez bal láb használat

társul

A fejlesztő munkát a nagymozgások területénél érdemes kezdeni,

összekapcsolva a testséma- és téri tájékozódás alakításával. Hiszen, ahogyan az

előzőekben említésre került, az oldaliság kialakulásának talaja a testséma (páros

testrészek), ami szorosan összekapcsolódik a téri tájékozódás fejlődésével a

mozgás keretén belül.

Mozgásfejlesztés

A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mondhatnánk

lételeme. A mozgásos tevékenység az alapja egészséges fejlődésüknek.

Fejlesztő hatással bír egész énjükre, szellemi és fizikai állapotukra egyaránt.

Kedvezően befolyásolja személyiségfejlődésüket, ugyanakkor a környezet által

közvetített információk nagy részét mozgásos tevékenységek által szerzik meg.

A mozgás fejleszti a gyermekek testsémáját, téri tájékozódását, egyen-

súlyérzékét, a test összerendezett (koordinált) mozgását, állóképességét,

izomrendszerét, testi erejét.

Sok más fejlesztési területtel összekapcsolódik, jelen esetben mondhatjuk, hogy

a fejlesztő munka alapja. A mozgásfejlesztés egyik fontos szabálya a

fokozatosság elvének érvényesítése, a nagymozgásoktól haladva a

finommozgások felé. Csak akkor szabad a következő, nehezebb gyakorlatot

végeztetni, ha az előzőt teljes biztonsággal kivitelezni tudja a gyermek. A másik

fontos követelmény a többszöri helyes bemutatás a fejlesztő személy részéről,

ugyanakkor a pontos megfigyelés és lemásolás a gyermekek részéről.

Nagymozgások

Ide tartoznak az alapmozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás,

dobás). A mozgásformák nem veszíthetnek fontosságukból, hiszen az adott

mozgássor egyszerre több funkciót is fejleszt. A fokozatosság elvét betartva, és

a folyamatos ismétlések eredményeként a mozdulatok vagy mozgássorok egyre

pontosabbá válnak, tovább finomodnak, részleteiben pedig specializálódnak

69

(pl.: a szökdelésből ugrás lesz).

A gyakorlati munka során fejlesztési sorrend csak abból a nézőpontból

alakítható ki, hogy mely terület, funkció fejlesztésével kapcsoljuk össze a

tevékenységet, hiszen valamennyi mozgásforma nehézségi foka változtatható,

még a legegyszerűbb is bonyolítható. A mozgásos

gyakorlatokat mondókákkal, rövid versekkel érdekesebbé lehet tenni, ami jó

hatással van a ritmusérzék fejlődésére.

A mászás-terület nehézségi sorrendben megtervezett fejlesztési terve:

- talajon történő mászások térden és kézen támaszkodva

- talajon történő mászások talpon és kézen támaszkodva

- talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok

- a megjelölt sávok szűkítése

- talajon történő mászások hátrafelé térden és kézen támaszkodva

- talajon történő mászások hátrafelé talpon és kézen támaszkodva

- talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok hátrafelé

- a megjelölt sávok szűkítése

- az előző analógiát követve padon végeztetve a mozgássorozatot

- az előző analógiát követve pad páron végeztetve a mozgássorozatot

oda–vissza

irányba

Finommozgások

A mozgások e csoportjába azon mozdulatok, tevékenységek tartoznak, melyek

kivitelezéséhez a kézre van szükség. Úgy is szoktuk említeni, hogy

„kézügyesség". A gyermekek iskolába kerülése előtti időszakban szintén

nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy

az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a

kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség

van.

Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek

elkülönített szabályozását, rugalmas izomműködését igényli. Minél jobban

képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek,

koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb

tevékenységek elvégzését teszi lehetővé számukra.

A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erősítése

és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése.

A gyakorlati munkához számos tevékenység tartozik.

Ezek a következők: ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos

mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok,

ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés. A kéz

ügyességének fejlesztése során is ügyelni kell a fokozatosságra. Soha nem

70

szabad a munkát a feltárt hiányosság gyakoroltatásával kezdeni. Mindig egy

alacsonyabb szintű tevékenység begyakoroltatása alapozza meg a következő

nehezebb funkció fejleszthetőségét, fejlődését. Fontos, hogy megtaláljuk azt a

területet, ahol a feladatvégzés szinte tökéletes, ezáltal biztos alap a

kiinduláshoz, ugyanakkor már a tréning kezdetén sikerélményhez jut a

gyermek. Például: nagyméretű golyók fűzése merev pálcára, majd fonálra –

fokozatosan csökkenő nagyságú lyukakkal fűzés vékony fonálra, zsinórra –apró

gyöngyök fűzése damilra, cérnára.

Egyensúlyérzék

A helyzet-helyváltoztatás, mozdulat, mozdulatsor, egyszóval mindenféle

mozgás esetében jelen van az egyensúlyozás. Ahhoz, hogy a motoros

tevékenységeket kivitelezni tudjuk, nélkülözhetetlen az egyensúlyérzék

bizonyos fejlettségi foka. Ezt a területet éppen olyan fontos fejleszteni, mint a

többit. A szakirodalmak az egyensúlyozó képesség fejlődésének első jelentős

kezdeti szakaszának a 4-8 éves kort jelölik meg. Ez nem azt jelenti, hogy

korábban nincs jelen. Ez a képesség segít például abban, hogy a csecsemőkorú

gyermek át tudjon fordulni egyik oldaláról a másikra, az egyéves korú gyermek

meg tanuljon járni. Az egyensúlyozás lényege, hogy a gyermekek a test

kibillent egyensúlyából minél hamarabb vissza tudjanak térni.

Természetesen minél rövidebb ez a visszatérési idő, annál fejlettebb az

egyensúlyérzék képességük. Ehhez azonban sok gyakorlásra van szükség. Az

egyensúlyérzékelésért felelős szervünk a fül, az érzékelő központ a belső fülben

található. Ahhoz, hogy az ember egyensúlyozni tudjon, alátámasztási felületre

van szüksége, így jelen esetben a talp fontos szerepet tölt be. A fejlesztő tréning

folyamán – mint valamennyi képesség esetében – szintén figyelni kell a

fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelően a nagyobb alátámasztási

felületen végzendő feladatoktól kell haladni a kisebb felületeken végzendő

gyakorlatok felé. Természetesen a nehézségi fokozatokat is figyelembe kell

venni, például csúszások lejtőn (padon): egész testfelületen (hason, háton) – a

test oldalán sarokülésben (előre, háttal) –térdelőtámaszban (előre, háttal);

nehezíthető a feladat, ha párosan végzik a gyermekek a gyakorlatokat.

Beilleszkedési és magatartási zavarok

A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség

problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek.

A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első

óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő.

Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő

tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény

kérése.

71

A szakértői bizttságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai

módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése,

és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a

fejlesztő pedagógusok közreműködésével.

A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig

előttünk áll, hogy minden gyerek individuum.

A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba

soroljuk:

Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge

fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség,

tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs

mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.

Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia,

figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros

mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).

Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység,

szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.)

A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek

megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak.

Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és

érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső

harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.

Célkitűzések Feladatok Kritériumok

I. Pszichés zavarok

esetén:

az adott diszfunkció

csökkentése, esetleg

megszüntetése

a korábbi fejlődési

szakaszban gyökerező

hiányosságok és

torzulások feltárása,

rendezése, újratanulása.

Érzelmi életük

egyensúlyban tartása,

sikereik és kudarcaik

egészséges

feldolgozásának segítése.

Az okok (diszfunkció)

felkutatása különböző

diagnosztikai

módszerekkel

(pszichológus).

A diszfunkció kezelése

megfelelő terápiákkal:

- személyiségfejlesztés

egyéni és csoportos

tanácsadás,relaxáció

kognitív terápiák

(Coping

Cat) elsődleges és

másod-

lagos kontroll

erősítése

Életkorának megfelelően

a gyermek is értse meg a

problémát.

Érezze szükségét és

fogadja el a

segítségnyújtást.

Kooperáljon (tanácsadó-

kliens kapcsolatban).

Csökkenjenek a

szorongások.

A megküzdő

mechanizmusok

erősödjenek.

Érzelmi reakcióik a

helyzethez adekvátak

legyenek.

72

Célkitűzések Feladatok Kritériumok

A kompenzáló

magatartásformák

elhagyása.

program (PASKET)

- kommunikáció

szerepjátékok

szerepáttétel

szituációs játékok

Kompenzáló

mechanizmusaik száma

és intenzitása csökkenjen.

II. Tanulási zavar esetén:

A tanulási nehézség

csökkentése vagy

megszüntetése

(ez feltételezi az ezt

kiváltó ok

megszüntetését).

Beszédfejlesztés

(logopédus):

- arány- és

hangsúlyeltolódás

alkalmazása,

- a környezet pontos

észlelésén és

tapasztalásán alapuló

fejlesztés.

A tanulási zavart kiváltó

okok felderítése és

kiküszöbölése a fejlesztő

pedagógusok által.

Képesség és készségszint

felmérés.

Fejlesztő, felzárkóztató

programok kidolgozása

személyre szabottan,

részleges kiemeléssel,

arány és

hangsúlyeltolódással.

A támasztott

követelmények pontos,

objektív meghatározása

az egyén lehetőségeihez

mérten.

A

teljesítményorientáltság

csökkentése.

Oldott, bensőséges,

szeretetteljes légkör

megteremtése.

A fejlesztő és fejlesztett

összmunkája

eredményeként fejlődés,

változás mutatkozzék.

(A fejlődés mértéke és

ritmusa problémánként és

tanulóként változó.)

Legyen látható

eredménye a

fejlesztésnek az adott

tanuló korábbi szintjéhez

képest.

73

Célkitűzések Feladatok Kritériumok

Valamennyi apró, pozitív

irányba történő változás

megerősítése.

A negatív kompenzáló

magatartás ignorálása,

más kompenzálási

lehetőségek feltárása, az

okok megszüntetése.

Törekvés a szülőkkel

való együttműködésre.

III. Szocializációs zavar

esetén:

mivel a problémák a

gyermek rendszerint a

korai szocializáció

rendellenes tanulási

folyamatából, illetve a

családi diszfunkciókból,

vagy a szűkebb

környezetéből erednek,

ezért a problémából

adódó zavarokat csupán

csökkenteni tudjuk, de

megszüntetni nem.

Célunk tehát a

kompenzálás és a

kooperáló szülők segítése

a nevelési kérdésekben.

Fontos, az életkori

sajátosságok ismeretében,

az iskolás gyermektől

elvárható

viselkedésformák, és a

még nem követelhető

kontroll szétválasztása.

Pontos meghatározása

annak, amit elvárunk a

gyermektől és ennek a

gyermek számára jól

érthető (életkorának

megfelelő) közlése.

Feladatunk a pozitív

modellnyújtás, a pozitív

megerősítés és a

minősítés.

A gyermekben rejlő

pozitív értékeknek

kiaknázása.

Szeretetteljes, meghitt

légkör megteremtése.

Tudja, hogy mit várnak el

tőle.

Döntéshelyzetben tudjon

jó és rossz, helyes és

helytelen között

választani.

Legyen képes elfogadni

és követni a pozitív

modellt.

Érezze tanárai, nevelői jó

szándékát.

74

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK

FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE

Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal

küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni

foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását

vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a

rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek,

fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való

foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.

Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha

- szórt figyelmű;

- nehezen tud koncentrálni;

- gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat;

- túlmozgásos vagy túlzottan lassú;

- kézügyessége fejletlen;

- lassan vált át egyik feladatról a másikra;

- olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak;

- a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel

- valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.

A felzárkóztatás célja

- A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai

közösségbe való

bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az

esélyegyenlőség

megteremtése.

- Készségek, képességek fejlesztése.

- A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a

korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes

tanulási folyamat megszervezése.

- Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.

- Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az

általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.

- Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

75

Tevékenység Módszer Felelős Határidő

1. A tanulási

kudarcnak

kitett tanulók

felismerése

- képességek felmérése iskolába

lépéskor – prevenció; pl.

Prefer,

Sindelar, ABC teszt

- képességek felmérése az

iskoláztatás folyamán; pl.

induktív gondolkodás mérése

pedagógus, fejlesztő

pedagógus,

gyógypedagógus,

szakértői

bizottságban

fejlesztő pedagógus,

pszichológus

tanév eleje

megfigyelés tanító, szaktanár,

osztályfőnök,

fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus

folyamatosan

dokumentumelemzés (a tanuló

iskolai produktumainak

célirányos áttekintése)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök,

fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus

tanév eleje,

illetve közben

beszélgetés (gyerekkel,

szülővel)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök

folyamatos

a tanulók tanulási szokásainak

felmérése (kérdőív)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök

első félév

2. A tanulási

kudarcnak

kitett tanulók

fejlesztése

(az iskolán

belül)

egyéni fejlesztés (fejlesztési terv

alapján)

pedagógus, fejlesztő

pedagógus,

gyógypedagógus

folyamatos

differenciált tanóravezetés minden pedagógus folyamatos

korrepetálás érintett pedagógus folyamatos

napközi, tanulószoba napközis nevelő,

tanulószoba-vezető

folyamatos

előkészítő évfolyam (az első

osztály sikertelen elvégzése

esetén az első osztály

megismétlése a szülő kérésére)

tanító tanév vége

76

mentesítés bizonyos tárgyak

értékelése alól

igazgató, tanító,

szaktanár, szakértői

bizottság

szakemberei,

szakértői bizottságok

szakemberei

tanév eleje,

illetve

folyamatos

kis létszámú osztályok iskolavezetés, tanító,

fejlesztő pedagógus

tanév eleje,

ill.

folyamatos

tanulásmódszertan, tanulás

tanítása

osztályfőnök vagy a

kurzust oktató

pedagógus

tanév eleje,

illetve

folyamatos

tréning (tanulástechnika,

koncentráció stb.), relaxáció

fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus,

pedagógus

folyamatos

3. A tanulási

kudarcnak

kitett tanulók

fejlesztése

(iskolán

kívül)

a tanulási zavarokkal küzdő

tanulók speciális

szakemberekhez történő

irányítása (szakértői

bizottságok, orvosi

intézmények)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök,

fejlesztő pedagógus,

gyermekvédelmi

felelős

folyamatos

4. A fejlesztés

hatékonysága,

értékelés

a tanulók tanulási szokásainak

felmérése (kérdőív)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök

tanév vége

dokumentumelemzés (a tanuló

iskolai produktumainak

célirányos áttekintése)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök,

fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus

tanév vége

fejlesztő szakemberek szöveges

értékelése az egyéni haladásról

fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus

negyedévente,

illetve tanév

végén

77

megfigyelés tanító, szaktanár,

osztályfőnök,

fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus

folyamatos,

illetve tanév

vége

tanulmányi eredmények

elemezése

(dokumentumelemzés)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök,

fejlesztő pedagógus,

gyógypedagógus

tanév vége

beszélgetés (gyerekkel,

szülővel)

tanító, szaktanár,

osztályfőnök

tanév vége

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség

magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik,

egymással szoros kölcsönhatásban van.

A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési

rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség.

Ez megmutatkozik a következőkben:

az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a

szövegemlékezet fejletlensége).

olvasás-írás és a számolás zavara

mozgáskoordináció zavara

kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság

ritmusérzék fejletlensége

a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége

a tartós figyelem hiánya

Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek

alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás

stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek.

Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem

megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt

családi háttér stb.

Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között,

nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a

tanulásban előrehaladni, fejlődni.

78

Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint

más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei

többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is

összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése.

Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és

fejlesztésére törekszünk.

Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség

fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a

valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges,

hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez

növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést.

Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs

képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség

társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény

erősebb szociális kontaktussal járhat együtt.

Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső

beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló

alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem

eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél.

A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a

tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a

pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek

feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök

használata.

A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló

tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban -

még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi

tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok

rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres

munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az

iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét

a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért

kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek

kialakításával, a helyes önértékeléssel.

Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben

79

A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában,

tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni.

A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat

az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások

keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és

tárgyi tudását.

A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának

tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs

kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv

szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes.

Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket,

szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi

munkába.

Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az

ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a

vázlatkészítés, és annak megtanulása.

Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre.

Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes

csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a

vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk.

Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor

és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk.

A videóra, hanglemezre, magnószalagra, vagy kazettára felvett anyagok a

csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat

megkönnyítették az írásvetítőkhöz készült fóliák, az előre elkészített

feladatsorok, megoldási kulcsok.

Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része

mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság

érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését.

Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer

biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk

össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe

beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire

valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén

beleszámít az értékelésbe.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további

programelemek

A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható

szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen

fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a

80

továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a

tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás

korban lehet kialakítani (képességfejlesztés).

Kiemelt területek:

1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia)

2. matematikai (dyscalculia)

A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és

személyiségi folyamatok problémáival is.

Célkitűzések Feladatok Kritériumok

Dysgrafia, dyslexia

esetén:

Az írás, olvasás

elsajátításának, tanulási

zavarainak csökkentése,

ha lehet megszüntetése.

Az elmaradások mielőbbi

felismerése, korrigálása.

Súlyosabb esetekben

speciális szakemberhez

kell juttatni a gyerekeket

(pszichológus, logopédus,

szakorvos, a szakértői

bizottság szakemberei

stb.)

Diagnosztizálás, okok

feltárása (logopédus,

pszichológus).

Dysgrafia, dyslexia

korrekciója:

A fejlesztő pedagógus

terápiás foglalkozásai,

mozgásfejlesztés –

finommotoros,

nagymozgások erősítése,

írástechnikai gyakorlatok

(betűelemek, rajzok stb.),

betűkapcsolási

gyakorlatok, térbeli

tájékozódás,

kommunikációs képesség

fejlesztése, korrekciója.

Logopédiai

foglalkozások:

artikulációs gyakorlatok,

akusztikus gyakorlatok

(utánzás, térbeli

tájékozódás),

összeolvasás,

olvasástechnika

fejlesztése,

intonáció,

képzeletfejlesztés,

A gyerekek legyenek

tisztában problémáikkal.

Fogadják el az erre

irányuló javítást,

segítséget

Működjenek együtt

mindenkori segítőjükkel,

tanáraikkal,

szakemberrel.

Legyen az

osztályközösség és a

család megértő, elfogadó,

segítő.

81

Célkitűzések Feladatok Kritériumok

szövegértés fejlesztése.

Dyscalculia esetén:

A nehézségeket előidéző

okok enyhítése,

megszüntetése.

A tünet intenzitásának

csökkentése.

A lemaradás korrigálása.

Legyen képes a gyermek

a matematikai

gondolkodás

elsajátítására

korosztályának

megfelelően.

Diagnosztizálás, a

legrövidebb időn belül a

korrekció megkezdése.

Fejlesztő pedagógus,

pszichológus:

korrigáló korrepetálás

egyéni foglalkozással

(méret, mennyiség,

számfogalom kialakítása),

logikus gondolkodás

fejlesztése

(következtetések, ok–

okozat stb.),

a sikertelenség, a

kudarcélmény

minimálisra csökkentése,

az értéshez szükséges

szókincs biztosítása,

megértés gyakoroltatása

(elemzés,

összehasonlítás),

figyelem korrekciója

(memóriafejlesztés),

önkontroll fejlesztése,

kialakítása (önértékelés).

A tanuló legyen partnere

segítőinek.

Gyakorlásaival önállóan

is próbálkozzon

problémája

megoldásával.

Legyen tisztában

lehetőségeivel és

képességeivel.

Vállalja a „küzdést”.

TEHETSÉGGONDOZÁS

A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy

tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert.

Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A

magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági

jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi

műveltségélményhez juttatás.

Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás,

céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi

tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó

teljesítményt tud létrehozni.

A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás,

a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől

82

való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás,

divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

A tehetség kibontakoztatását serkenti:

a megfelelő légkör megteremtése,

a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,

a bizalom,

a megfelelő szervezeti strukturáltság,

a játékosság.

A tehetség kibontakoztatását gátolja:

a kreativitás lebecsülése,

a túlzott fegyelem,

a teljesítménykényszer.

A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez

minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is.

Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit,

s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez

pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai

ismeretekkel.

Forrásaink:

– óvodai vélemények

– egyéb jelzések (zene, sport stb.)

– pedagógusok megfigyelései

– szülők, környezet véleménye

Módszerek:

– óvodai látogatás

– iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése

– kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.)

– pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája

– adatgyűjtés

A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a

környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a

tehetség megnyilvánulási formáit:

1. tudományos tehetség

2. vezetői tehetség

3. pszichomotoros tehetség

83

4. művészi tehetség

Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi

rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult

tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a

kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél

hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a

lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális

gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle

emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány

ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez

világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és

következetes, szorgalmas munkára van szükség.

A tehetséggondozás szervezeti formái

A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál

fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a

velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék

képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag

gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak,

gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő-

és kutatómunkát végezhetnek.

Emelt óraszámú tantárgyak tanítása

Szakkörök, klubok

Második idegen nyelv

Pályázatok

Képzőművészeti kiállítások

Versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos)

Vetélkedők

Középiskolai előkészítők

Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei

iskolák

Célok Feladatok Kritériumok

Iskolánk célja a tehetséges

tanulók korai felismerése,

hogy minél hamarabb

elkezdhessük

fejlesztésüket.

Látogatás az óvodában,

illetve az óvónők

látogatása az iskolában,

az óvónők véleményének

kikérése.

Osztályfőnökök,

szaktanárok

A partnerekkel való

permanens

kapcsolattartás.

84

Célok Feladatok Kritériumok

megfigyelései, céltudatos

adatgyűjtés.

Iskolán kívüli

elfoglaltságok

megismerése beszélgetés

a szülőkkel, edzőkkel,

tanárokkal.

Célunk a felismert tehetség

fejlesztése, ösztönzése,

kibontakoztatása az

önmegvalósítás jegyében.

A szükséges szakmai

támogatás biztosítása,

melynek eszközei:

tanórai csoportbontás,

differenciálás;

érdeklődés alapján

szerveződő szakkörök,

klubok;

tagozatos, speciális

tantervű osztályok

létrehozása;

tantervdúsítás;

tanulmányi

versenyekre való

felkészítés;

középiskolai előkészítő

tanfolyamok;

táborok, erdei iskola.

A szakkörök és klubok

sikeres működése.

Tanulmányi

versenyeken való

sikeres részvétel.

Sikeres felvételi vizsgák

(továbbtanulás).

Közösségi

produkciókban való

sikeres szereplés.

Egyéni produktumok,

publikációk,

műalkotások

létrehozása.

Kiegyensúlyozott,

elégedett, sikeres

gyerekek

Célunk az esélyegyenlőség

biztosítása valamennyi

tehetséges gyermek

számára társadalmi

hovatartozástól

függetlenül.

Meg kell próbálnunk

kompenzálni a családi és

anyagi háttér

hiányosságait.

Pályázatok útján

biztosítanunk kell a

szükséges anyagi, tárgyi

feltételeket azon

tehetséges tanulók

részére, akik rossz anyagi

körülmények között

élnek.

Hozzáférhetővé kell

Táborozási

hozzájárulások

elnyerése, a kerületi

önkormányzati stb.

pályázatok

felhasználásával.

85

Célok Feladatok Kritériumok

tennünk számukra a

különböző

szakkönyveket,

folyóiratokat,

feladatgyűjteményeket.

Célunk, hogy a tanulók

vállalják tehetségüket és

használják fel az

érvényesülésükhöz.

Feladatunk a lehetséges

helyes utak, lehetőségek

minél tágabb körét

bemutatni.

A tanulók találják meg

a tehetség

gyümölcsöztetésének

módját.

Tudjuk, hogy a

tehetséggondozás csak a

család támogatása mellett

lehetséges, ezért célunk a

családdal való

együttműködés.

A családnak tudtára kell

adni a felismert

tehetséget, a fejlesztés

lehetőségét, formáját,

helyét.

Folyamatosan informálni

kell az aktuális helyzetről,

az elért (rész)

eredményekről,

sikerekről, kudarcokról.

A család lehetőségeihez

mérten támogassa mind

anyagilag, mind

erkölcsileg a gyermek

fejlesztését.

A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

feladatok:

Intézményünkben: „A sajátos Nevelési Igényű Tanulók Iskolai Oktatásának

Irányelve” figyelembe vételével végezzük a sajátos nevelési igényű tanulók az

oktatását ,értékelését.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység fő céljai, feladatai:

a hiányzó, sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása a meglévő ép

funkciók 24 bevonásával

a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása.

sikerélményt segítő egyéni tulajdonságok fejlesztése. SNI tanulók habilitációs,

rehabilitációs ellátása.

86

- A tanulók különleges gondozása az iskolánkban -olyan tanítási-tanulási

folyamat biztosítása, ami problémájuk megoldásában nyújt segítséget (pl.:

eszközök, időkeret, stb.) úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.

-A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelmények meghatározása,

-egyéni fejlesztési terv készítése (gyógypedagógusok).

A törvényben előírt szakember a sajátos igény típusa szerint: logopédus,

gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő meghatározott időkeretben

való bevonása a fejlesztő tevékenységbe.

A fejlesztés területei:

Általános ismeretek

Tájékozódás

Mozgás

Figyelem

Emlékezet

Észlelés

Gondolkodás

Verbális fejlesztés

Szövegértés

Helyesírás, nyelvi fejlesztés

Matematikai képességek fejlesztése.

Pedagógusok feladata:

a) Írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt

az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket.

b) A tanítási órákon problémájának figyelembevétele, egyéni megsegítés

c) Szükség esetén a szóbeliség előnybe részesítése

d) A gyermek önbizalmának növelése

87

e) Személyes, szeretetteljes bánásmód kialakítása

f) Teljesíthető, a gyermek egyéni képességeihez mért követelmények

támasztása

g) Pozitív énkép kialakítása

h) Órákon, ha szükséges a differenciálás biztosítása

i) Szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartás

j) Az utasítások lassú, nyugodt kiadása

k) Hosszabb tanári magyarázat

l) Tartalmilag összetartozó egységek kiemelése

m) Írásban rögzített házi feladat

n) Rögzítés, megerősítés

o) Egyéni tanulási tempóhoz alkalmazkodás

p) Együttműködés a gyógypedagógusokkal.

Cél:

a sajátos nevelési igényű gyermekek inklúziója

szeretetteljes légkör létrehozása

pedagógusok célirányos továbbképzése

tárgyi feltételek biztosítása

szülők bevonása, segítségnyújtás.

Hatékonyság mérés: Kontrollvizsgálatok, melyek a Köznevelési Törvény által

meghatározott időközönként történnek, esedékességi idejük a szakvéleményben

vannak feltüntetve SNI tanulók esetén a kontrollvizsgálatot végző intézmény a

TMPSZ.

88

2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való

részvételi jogai gyakorlásának rendje:

Az iskolai diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek

képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére

az iskolában diákönkormányzat működik.

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat

vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai

diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott

jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és

tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó

tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. A

diákönkormányzatnak egyetértési joga van a következő kérdésekben:

- az SZMSZ tanulókat érintő rendelkezéseinek elfogadása és módosítása

- a házirend kialakításakor

- minden tanulókat érintő kérdésben.

Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

- a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez,

elfogadásához,

- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

- a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,

- a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat

vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató

bízza meg.

89

A diákközgyűlés: A diákközgyűlést tanévenként egy alkalommal össze kell

hívni. Itt az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkatervében foglaltakról és az

előző diákközgyűlés óta történt, az iskola életét érintő kérdésekről,

eseményekről. A diákközgyűlés összehívása az igazgató feladata.

A rendkívüli diákközgyűlés: Rendkívüli diákközgyűlés a tanév során bármikor

összehívható. Ezt kezdeményezheti az igazgató, a DÖK vezetője, vagy a diákok

jelentősebb csoportja. A diákközgyűlés napirendjét, annak megrendezése előtt

legalább 8 nappal ki kell hirdetni. A DÖK működését az iskola fenntartója

finanszírozza. Minden kiadás tervezését megelőzően az igazgató egyeztet a

fenntartóval. A tervezett költségek fenntartói jóváhagyás után realizálhatók. A

diákönkormányzat saját bevételeivel (pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel)

maga rendelkezik.

90

2.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY

PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

A tanulók és pedagógusok együttműködésnek formáit a

személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink és eljárásaink között

ismertettük.

Miután nevelési filozófiánkban és intézményi céljaink között kiemelkedő

szerepet foglal el a szülők gyermekeik nevelésében végzett nehéz és

felelősségteljes munkájának segítése és támogatása, iskolánk életében

különlegesen nagy gondot fordítunk a velük való kiváló személyes és

munkakapcsolat kialakítására.

Ennek kialakítása a gyermek intézménybe történő felvételekor kezdődik.

Ekkor mindkét félnek (a szülőnek, ill. az iskola részéről az igazgatónak és a

gyermekért előreláthatólag felelősséggel tartozó pedagógusnak) fel kell tennie

és el kell döntenie a kérdést, hogy megvan-e a közös gondolkodás: célok és

elvek, valamint az együttműködési készség ahhoz, hogy egymás munkájának

hatékony kiegészítői legyenek.

A kölcsönös bizalom és jó kapcsolat fenntartásának alapfeltétele a

gyakori és lényeget érintő kommunikáció. Ezt több szinten igyekezünk

megvalósítani.

Napi szinten állunk kapcsolatban a gyerekek házi füzetének rendszeres

ellenőrzése által. Alsóbb osztályokban a pedagógus, felsőbbekben a gyerekek

maguk jegyzik fel házi feladataikat egy erre a célra rendszeresített füzetben. Így

a szülők állandóan nyomon tudják követni gyermekik haladását, és a füzetben

91

aláírásukkal jelzik elkészültét. Így válik a tanulmányi munka az iskola és a

család közös ügyévé. Ez a házi füzet a sürgős információk cseréjének fóruma is.

Igény szerinti gyakorisággal küldünk ki szülői leveleket, amelyekben az

időszak aktuális eseményeit, feladatait ismertetjük. A leveleket a gyerekek egy

– szintén rendszeresített – borítékban viszik haza, amelynek elolvasását és

tudomásulvételét a szülők a borítékon a dátum feltüntetésével aláírásukkal

jelzik. Az aláírt borítékok visszakerülnek az osztályfőnökhöz. Ezáltal sok

szervezési feladatot meg tudunk oldani, mert a boríték visszaküldésével

személyes válaszadásra (igényfelmérés, adat-, és segítségkérés stb. esetén) is

lehetőség van.

Szülői értekezleteket évente kétszer, fogadóórákat havonta tartunk.

Törekszünk arra, hogy az osztályfőnökök ne csak az új tanulók

családjaiban tegyenek látogatásokat, hanem a későbbiek folyamán is. Az évi két

alkalommal megtartott félévi értékelések egyikét megszervezhetjük a tanulók

otthonában is. Miután a diák és a pedagógus négyszemközt már megbeszélték

és kiértékelték a gyermeknek az elmúlt időszakban tapasztalt előremenetelét

valamint a közeljövő feladatait, lehetőségeit, a szülőkkel is megvitatják a

fejlődést ill. a közös teendőket. Tapasztalataink szerint az ezekbe az órás-másfél

órás beszélgetésekbe fektetett idő és energia bőségesen megtérül úgy a

kölcsönös bizalom megerősödése, mint a család (és benne a gyermek) otthoni

légkörének, prioritásainak, problémáinak mélyebb, alaposabb megismerése

által.

Szükség szerint ezeknél gyakrabban is keressük a szülőket telefon vagy

személyes beszélgetés által. Szélsőséges esetben hetente találkozunk, hogy

időben értesíthessük egymást a tapasztaltakról. Az eddigi gyakorlat azt

92

tanúsítja, hogy a gyermekeknek nemcsak a külső viselkedésére, de

érzelemvilágára is megnyugtató hatással vannak e gyakori értekezések, mert az

t bizonyítják számukra, hogy szüleik és tanáraik figyelnek rájuk, tehát ők

értékesek és fontosak számukra.

Az iskola és az otthon kapcsolatának mélyülését a kölcsönös segítségét az

iskola életének legkülönbözőbb feladataiban, mint pl. javítások, nyári meszelés,

nagytakarítás, de különösen nagy örömmel fogadjuk közreműködésüket iskolai

előadások tartásában, kirándulások megszervezésében stb. is. Ezek az alkalmak

rendkívül emlékezetesek a gyermekek számára, hiszen vagy saját szüleikre

lehetnek büszkék, vagy jobban megismerhetik társuk apukáját, anyukáját, akiről

esetleg már hallottak is, és a szülők is még inkább magukénak érzik az iskolát.

A személyes jó kapcsolatok kialakításához és megszilárdulásához olyan

alkalmakra is szükség van, amikor nem a problémák megbeszélésére, hanem

közös kikapcsolódásra, ünneplésre gyűlünk össze. Ez a cél vezetett minket

annak a hagyománynak a megteremtésében, hogy minden évszakban közös

kirándulásra hívjuk meg a családokat. A közeli, kellemes természeti helyeken

tett – főzéssel, sétákkal és játékokkal egybekötött látogatások fizikai felüdülést

és mélyülő emberi, baráti kapcsolatokat eredményeznek, ugyanakkor a szülők

természetes módon ismerkedhetnek meg – esetleg hallomásból már ismert –

más tanulókkal ill. azok szüleivel is. E családi kirándulásokat télen egy-egy

délutánra, ősszel és tavasszal egész naposra tervezzük. A tanulmányi

kirándulásokon és erdei iskolánkban is ezért fogadjuk örömmel a szülők,

nagyszülők részvételét.

Hasonló megfontolásból tartjuk karácsonyi és a tanévzáró bankettjeinket,

ezek iskolánk életének fénypontjai. A tanulók és pedagógusok részéről hetekkel

előtte megkezdődik a komoly felkészülés: technikaórákon a tanulók lázas

93

buzgalommal készítik szüleiknek, agyszüleiknek szánt karácsonyi ajándékaikat,

gyakorolják a fel és levonulást, az előadandó angol és magyar nyelvű énekeket,

verseket, színdarabokat, hogy amikor a nagy hallgatóság előtt rájuk kerül a sor,

minden szülő és nagyszülő büszkén hallgathassa gyermekét, unokáját. A

műsorok összeállításában olyan szempontokat érvényesítünk, mint pl.

tartalmilag és megformáltságában értékes, gazdagító művek előadása, lehetőleg

minden tanuló szerepeljen, a program egésze változatos, de ne túlságosan

hosszú legyen, és az igazgató vagy felkért előadó beszéde rövid, tömör,

ugyanakkor tartalmas és sokak érdeklődésére számot tartó legyen. A műsor és

az ajándékok átadása után a szülők által készített vagy vásárolt szendvicsek,

üdítők, sütemények elfogyasztása közben kiváló alkalom nyílik az

ismerkedésre, beszélgetésre és barátkozásra.

Tanulói részvétel az iskolai szervezetben (pedagógus-diák kapcsolat):

A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája:

iskolai faliújságok, melyeken az aktualitásokért DÖK-beosztás szerint

osztályok felelnek;

diákgyűlés évente legalább háromszor, melyen az osztályok képviselői, az

igazgató, igazgatóhelyettes és a diákönkormányzatot segítő pedagógus

van jelen.

Diákönkormányzat:

Külön szervezeti és működési szabályzata van, évenként elkészített külön

munkaterv alapján működik.

A diákönkormányzatot segítő tanárt és tanítót a tanulók javaslatának

figyelembe vételével a nevelőtestület választja, és az igazgató bízza meg.

A diáktanácsba az egyes osztályok választással delegálják képviselőiket.

94

A család és az iskola hatékony együttműködése (szülő-pedagógus

kapcsolat):

A szülőkkel való kapcsolattartás formái:

fogadóórák az éves munkatervben meghatározottak szerint,

szülői értekezletek az éves munkaterv szerint,

pályaválasztási tájékoztató a 7-8. évfolyamok szülői számára,

tagozatváltás előtti szülői értekezlet (alsó-felső)

családlátogatás az 1. és 5. osztályba kerülő gyerekeknél,

családlátogatás a többi évfolyamon is szükség szerint,

nyílt napok szervezése,

levelezés, telefonkapcsolat,

SZSZ-választmányi megbeszélések (az igazgató és a szülők küldöttei

találkoznak szülői értekezletek előtt),

kirándulásokon, ünnepélyeken, rendezvényeken való szülői részvétel.

A szülőkkel való hatékony együttműködés feladatai a pedagógusok számára:

A szülőknek érezniük kell, hogy gyermeküket a pedagógus szereti jó és rossz

tulajdonságaival együtt.

A pedagógusnak szakmailag olyan felkészültnek kell lennie, hogy a szülő

nevelési problémájának megoldásához tanácsot tudjon adni.

Elsősorban biztató, dicsérő szándékúak legyünk, ne elmarasztalóak!

Ne legyünk csak tantárgy- és osztályzat-centrikusak!

Tapintaton alapuló kölcsönös bizalmat kell egymással kiépíteni.

Mindenkor a partnert kell keresni a szülőben, még akkor is, amikor

reménytelennek látszik.

Lehetőleg kerüljük az olyan kéréseket, amelyek anyagi áldozattal járnak!

Legyen jó kapcsolatunk tanítványainkkal, mert ez kedvezően hat a szülőkkel

való kapcsolatunkra is!

95

Ne tegyünk egy szülőről sem elmarasztaló megjegyzést, különösen a

gyerekek vagy saját gyereke előtt!

Fontos, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés

ügyének.

A legfontosabb mind a szülők, mind a pedagógusok részéről a jóindulat, a

nyitottság és a befogadás képessége.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban

egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola

igazgatóságával, nevelőtestületével.

A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,

a pedagógiai munka eredményességét.

Megállapításairól – szükség szerint – tájékoztatja a nevelőtestületet és a

fenntartót.

A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben

tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó

ügyek tárgyalásakor képviselője – tanácskozási joggal – részt vehet a

nevelőtestület értekezletein.

A szülői közösség a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben

tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, az e körben tartozó ügyek

tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület

értekezletein.

A szülő közösség és az iskolai diákönkormányzat meghatározhatja azt a

legnagyobb összeget, amelyet az iskola által szervezett nem ingyenes

szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

96

Tájékoztatjuk a szülőket minden tanév végén azokról a tankönyvekről,

tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről

melyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkában szükség lesz.

Tájékoztatjuk továbbá a szülőket az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről,

taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen

segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

97

2.9. A tanulmányok alatti vizsga szabályai

A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők:

a) javítóvizsga

b) osztályozó vizsga

c) különbözeti vizsga

d) pótló vizsga

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend

A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban

(vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot

is kijelölhet.

A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos

módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.

A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, pec) és helyszínéről (cím,

épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő

(gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes

postai értesítést kap

Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető

vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben

igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.

Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi.

Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető

formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és

kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú

tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a

tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.

A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak

határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga

előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények

az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők

A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben

megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak

a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató

adhat engedélyt.

Vizsgaforma, vizsgarészek

- szóbeli vizsga

- írásbeli vizsga

98

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést

lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45

perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc.

2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.

3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt

vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára

lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.

4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.

5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági

tagnak jelen kell lennie.

6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat)

kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett

kivételt.

7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát

nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy

alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő,

valamint 15 perc a felelet időtartama.

8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell

megállapítani.

9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés

ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga

folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul

félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán

kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak

megismétlésére.

10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan

11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.

12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az

iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke

felel.

14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon

kell jegyezni.

15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja,

valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli

feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az

iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre,

egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a

vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az

értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.

99

16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák

megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit

látható módon szignálva kell eszközölni.

17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban

meghatározott záradékokkal be kell vezetni.

18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga

esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell

történnie.

100

2.10. A felvétel és átvétel helyi szabályai

A tanulói jogviszony keletkezése; Felvétel, átvétel feltételei és eljárásrendje

A tanulói jogviszony keletkezésének irányelveit a Knt.50.§-a határozza meg.

Legfontosabb elvei:

1. A szülők szabadon választhatnak gyermekük számára vallási, világnézeti,

képzési igényeik alapján iskolát, oktatási intézményt.

2. Iskolánknak nem állami intézmény lévén kötelező körzete nincs. Így

bármely körzetből vehet fel tanulót.

3. Az intézmény elsősorban a szekszárdi lakhellyel, tartózkodási hellyel

rendelkező gyermekeket veszi fel.

4. Ha a szülő kéri a tárgyév június 1-je és december 31. között tankötelessé

váló gyermeke felvételét, indokolt esetben a nevelési tanácsadó

szakvéleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

5. Az 1. évfolyamra történő beiratkozás az illetékes Kormányhivatal által

kiírt időpontban történik. Az 1. osztályba való beiratkozáshoz az alábbi

dokumentumok szükségesek:

A gyermek személyének azonosítására alkalmas igazolvány

(lakcímkártya)

A gyermek születési anyakönyvi kivonata.

Az iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény.

Orvosi igazolás

Nevelési Tanácsadó/Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság

szakvéleménye – ha rendelkeznek ilyennel

Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvű

fordítása és a szülők letelepedési engedélye.

A szülő személyi igazolványa, lakcímkártyája

A tárgyév június 1-jéig és december 31-ig iskolakötelessé váló

gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat.

6. A tanuló az iskolával - a beíratás napjától - tanulói jogviszonyban áll. A

tanulói jogok gyakorlása az első tanév megkezdésekor jön létre.

Felvétel, átvétel ill. ezek elutasításának rendje

Átiratkozás másik iskolából

A tanuló bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot

eredményesen elvégezte.

101

Ha a tanköteles korú tanuló jogviszonyát a szülő meg akarja

változtatni, ezt személyesen kell kezdeményezni az általa választott

intézmény igazgatójánál. Amennyiben a gyereket felvették (átvették), a

korábbi intézményben tanulói jogviszonya megszűnt. Erről a fogadó

intézmény vezetője írásban (formanyomtatványon) értesíti a korábbi

intézmény vezetőjét.

A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai

A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll,

jelenlétével a jogviszony létrehozását, ill. folytonosságát jelzi.

Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az iskola igazgatója adhat a szülő

kérésére vagy szakorvosi, szakértői vélemény alapján.

A tanuló magántanulóként is tanulói jogviszonyban áll, s megilletik mindazok a

jogok, melyek a rendszeresen iskolába járó tanulókat.

A tanulói jogviszony megszűnik:

Az átvétel napján, ha a tanuló más iskolában folytatja tanulmányait.

A 8. évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.

A tankötelezettség (16. év) utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás

alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ennek fokozatait

a helyi tanterv „A tanuló értékelése” c. fejezet tartalmazza.

102

2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap

valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos

vagy más személy megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet.

Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz

helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése,

valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai

oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van

egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek

elsajátítására.

Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti

szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú

elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a

kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is

tudnak használni.

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb

alapfogalmakat;

– ismerjék fel a vészhelyzeteket;

– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt

feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási

alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás

alapismereteit;

103

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli

(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással

kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében:

– az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar

Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos

Egyesületével;

– tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán

kívüli vetélkedőkbe;

– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Kémia - mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

Fizika - égési sérülések

- forrázás

testnevelés - magasból esés

– az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin

feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset

esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és

működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai

egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra

megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

104

– szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

– minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk

a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt

vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

– évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással,

elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó

és a felső tagozatos tanulók számára.

105

3. A helyi tanterv

106

3.1. Helyi tanterv az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások ezek óraszámai,

az előírt tananyag és követelmények

A pedagógiai program, és ennek részeként a helyi tanterv hatálybalépése

Jelen, átdolgozott pedagógiai program, és ennek részeként a helyi tanterv

a 2013/2014. tanévben lép életbe az iskola első és ötödik évfolyamain,

majd azt követően a tanévenkénti előreléptetés elve szerint, míg

a felülvizsgált pedagógiai program ennek megfelelően kerül kivezetésre

az egyes évfolyamokon az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően.

Jelölések:

2013. márc. 31-ig átdolgozott, jelen pedagógiai program: PP2013

A kivezető rendszer szerint érvényét vesztő, felülvizsgált pedagógiai

program: PPfv

Tanév/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2013/2014. PP2013 PPfv PPfv PPfv PP2013 PPfv PPfv PPfv

2014/2015. PP2013 PP2013 PPfv PPfv PP2013 PP2013 PPfv PPfv

2015/2016. PP2013 PP2013 PP2013 PPfv PP2013 PP2013 PP2013 PPfv

2016/2017. PP2013 PP2013 PP2013 PP2013 PP2013 PP2013 PP2013 PP2013

3.1.1. Tantervek

A választott kerettanterv megnevezése:52/2012(XII.21.) EMMI rendeletben

kiadott központi kerettanterv

3.1.2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és

választható tanórai foglalkozások, óraszámai

Összevetendő a 7. számú mellékletben található Helyi

tantervekkel

107

A 2013/14-es tanévtól felmenő rendszerben bevezetésre kerülő

órák számai

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+2

Idegen nyelvek +1 +1 +1 2+1

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

A habilitációs órák száma megegyezik az illetékes szakértői bizottság illetve a köznevelési

törvény által meghatározott órák számával

A szabadon tervezhető órakeret óráit a következő szempontok alapján helyeztük el:

Magyar nyelv és irodalom:

Az óra az anyanyelvi képzést erősítse, mint az ismeret elsajátítás és

gondolatközlés alapja. E tárgy kompetenciájának minél alaposabb elsajátítása a

többi tantárgy tanulásához is nagyban hozzájárul.

Idegen nyelvek:

Az óra az idegen nyelv elsajátítását készítse és segítse elő, mint az Európai Unió

állampolgárainak legfontosabb kommunikációs eszközét. Egyúttal szolgálja a 4.

évfolyamtól kötelező idegen nyelv tantárgy alapozását.

A 10 %-nyi szabad órakeret felhasználása:

A helyi tanterv kialakításánál az adott tantárgyat tanító kolléga belátására bíztuk

az egyes tantárgyak esetén fenntartott 10 %-nyi szabad órakeret

felhasználását.Ez alapján az adott kolléga döntése alapján került a kötelezően

felhasználandó 90 %-on felül 10 %-nyi órakeret új tananyagtartalom, vagy

gyakorlás beépítésre a helyi tantervbe.

108

Az új kerettantervi szabályozás szerint a 2013/2014-es tanévtől

felmenő rendszerben bevezetett tantárgyak óraszámai

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4

Idegen nyelvek 3+1 3+1 3 3

Matematika 4 3+1 3+1 3+1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Biológia-egészségtan 2 1+0,5

Fizika 2 1+0,5

Kémia 1+0,5 2

Földrajz 1+0,5 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret* 1

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 +1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

A habilitációs órák száma megegyezik az illetékes szakértői

bizottság, illetve a Köznevelési trv. által meghatározott órák

számával.

A meghatározott összóraszámok az egész tanévre vonatkoznak, az egyes

félévek és tanítási hetek között átcsoportosíthatóak.

A szabadon tervezhető órakeret óráit a következő szempontok szerint

helyeztük el:

Magyar nyelv és irodalom:

109

Az óra az anyanyelvi képzést erősítse, mint az ismeret elsajátítás és

gondolatközlés alapja. E tárgy kompetenciájának minél alaposabb elsajátítása a

többi tantárgy tanulásához is nagyban hozzájárul.

Idegen nyelv:

Az óra az idegen nyelv elsajátítását támogassa, mint az Európai Unió

állampolgárainak fontos kommunikációs eszközét.

Matematika:

A matematika kompetencia fejlesztése elengedhetetlen a többi reál tantárgy

mélyreható megértéséhez, továbbá a kulcskompetenciák egyike.

Biológia, földrajz, kémia, fizika:

A felsorolt tantárgyak elsajátításához az eddigi évek tapasztalata alapján

minimum 1,5 tanóra/ hét szükséges, így a szükséges 0,5 óra emelést

elengedhetetlennek éreztük.

A 10 %-nyi szabad órakeret felhasználása:

A helyi tanterv kialakításánál az adott tantárgyat tanító kolléga belátására bíztuk

az egyes tantárgyak esetén fenntartott 10 %-nyi szabad órakeret felhasználását.

Ez alapján az adott kolléga döntése alapján került a kötelezően felhasználandó

90 %-on felül 10 %-nyi órakeret új tananyagtartalom, vagy gyakorlás beépítésre

a helyi tantervbe.

110

3.2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok

helyi megvalósításának részletes szabályai

3.2. 1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható

egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a

kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik

lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás

kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.

Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a

tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi

sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás

tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási

tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek

irányítani.

Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő

jól megválasztott tankönyvcsalád.

A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó

fejlesztő pedagógus áll rendelkezésre, akik együttműködnek az

osztálytanítókkal.

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen

jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők

mentén történik:

111

o Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az

iskolai tanulás tevékenységeibe;

o Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori

és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók

pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére.

o A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és

gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos

tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon

alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz.

o Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével,

hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni.

o Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

o Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom

fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott

tanulási módszerek, eljárások.

o A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek,

készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az

önálló tanulás és az önművelés alapozásával.

o A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória,

gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének

fejlesztése.

o A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának

kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése,

módszereinek elsajátítása.

o Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe

kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.

o Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók

felzárkózására.

o A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus

tapasztalatok útján való értékelése.

o A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben

történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására

(napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi

kirándulások, pályázati programok stb.).

o A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az

egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a

foglalkozások során.

o Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a

mindennapokban.

o Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók

egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük.

112

3.2.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése.

Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai

pályafutásának sikerét a nyelviség.

Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata.

Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs

aktivizálása és gyakoroltatása.

Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése.

Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási

szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak

megismerése.

A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése.

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az

iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző

feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az

elemi ismereteket, szokásokat alakít.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek

segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot,

megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben

való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz,

konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését.

A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi

nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a

konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban.

Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel

való megküzdés folyamatát.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált

tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja.

Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói

tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a

tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési

szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak.

A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei

valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az

egyéb foglalkozások során.

113

Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a

kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek

keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes

feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben

való felhasználásával fejleszthető leginkább.

E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők

(együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése,

újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben

szükségük lesz.

Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább

függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak.

Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés

fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati

megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások

kialakítása szükséges.

Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a

tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés

érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden

foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás

háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban.

Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége,

melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és

problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk

kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló

ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra.

3. 2. 3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai

tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák,

képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi

kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással,

tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek

kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a

megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az

iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi

tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő

osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen.

A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a

114

kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt

lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül.

A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja

az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a

tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél

eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb

szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési

rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó

tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség

kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz

nélkülözhetetlen.

Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell

megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú

fejlesztésnek.

A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése

és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári

szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a

foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából.

Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz

szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők:

o anyanyelvi kommunikáció

o idegen nyelvi kommunikáció

o matematikai kompetenciák

o természettudományos és technikai kompetenciák

o digitális kompetencia

o szociális és állampolgári kompetenciák

o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

o a hatékony, önálló tanulás

A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató

munka fő feladata, melynek keretében:

o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

o az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy

gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az

egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre

késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az

egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki

egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó

programok);

115

o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a

társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori

jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az

ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

o a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való

törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése,

személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

o az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a

közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a

tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok

nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van

történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;

o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,

készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az

önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-

interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

3. 2. 4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető

feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben –

a már 1-6. évfolyamon – megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,

bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy

fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett

bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan

különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek

közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és

Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és

általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért

megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező

állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe.

A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület

sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást:

természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;

a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a

tanulók számára;

116

természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő

komplex fejlesztése.

3.2.5. A választható tantárgyak és a pedagógusválasztás szabályai

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy

megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni.

Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által

megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők

aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás,

továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha

kötelező tanórai foglalkozás lenne.

117

3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei

Az oktatómunka során lehetőleg olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv,

munkafüzet, térkép, stb..) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a

miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges

kötelező tanulói eszközöket a szakmai munkaközösségek ill. a szaktanárok

határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kiválasztás szempontjai a bevezető –kezdő szakaszon (alsó tagozat):

érvényesüljön a munkáltató jelleg a taneszközöknél

célszerű felmenő rendszerű tankönyvcsaládot választani

érvényesüljenek az esztétikai és gazdaságossági szempontok a

kiválasztásnál (megfelelő betűméret, illusztrációk, tartósság,

áttekinthetőség)

A kiválasztás szempontjai alapozó–fejlesztő szakaszon (felső tagozat):

tartósság, több évig használható legyen

törekedni kell a stabilitásra (az ingyenes tankönyvellátás)

részesüljön előnyben a tankönyv + munkafüzet összeállítású

tankönyvcsalád a több évi használhatóság miatt.

A taneszközök kiválasztásánál a további szempontokat vesszük még

figyelembe:

a taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének

az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatók

118

a taneszközök használatában állandóságra törekszünk, új taneszköz

használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen

jobbító esetben vezetjük be

a taneszközök kiválasztásánál ügyelünk arra, hogy annak ára a szülők

számára elérhető legyen

a taneszköz feleljen meg az életkori sajátosságoknak

Egyéb szempontok:

A pedagógus, illetve a szakmai munkaközösség nem választhat olyan

tankönyvet, amelynek igénybevétele, és az iskolai tankönyvrendelés

jogszabályában meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi

tanulónak.

Tanítási évben nem változtatható meg a beszerzésekre vonatkozó döntés,

amennyiben a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is

szükség van (pl.: rajz, testnevelés, technika)

A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati

vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely

nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozáshoz, és minden tanulónak

rendszeresen alkalmaznia kell.

E tekintetben az szülői szervezetnek korlátozó, de nem kizáró joga van.

Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.

Az egyes tantárgyak tananyagának eredményes elsajátításához szükséges

legfontosabb taneszközöket a tantárgyak helyi tantervei évfolyamonként

tartalmazzák.

A kötelezően előírt taneszközökről (jegyzékkel, árral) a szülőket minden

tanév előtt tájékoztatni kell. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a

szülők kötelessége.

119

Tájékoztatni kell továbbá a szülőket a tankönyvellátás szabályairól és más

felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola (állam) milyen

segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

Az iskola – költségvetési előirányzatból, illetve egyéb támogatásokat is

felhasználva – egyre több nyomtatott eszközt szerez be az iskolai könyvtárnak.

Ezeket az eszközöket a gyermekvédelmi felelős javaslatára ingyenesen

használhatják a gyerekek

120

3.4. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy

gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja,

diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái,valamint a

magatartás és szorgalom minősítésének elvei

Az iskola a nevelő- és oktatómunka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók

tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Célja: visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára.

Feladata:

következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára

a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további

gyakorlás témáinak kijelölése

a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges

teljesítményének minősítése érdemjeggyel ill. szöveges értékeléssel

a gyermek személyiségének, önismeretének fejlesztése

a helyes önértékelés képességének fejlesztése

Az ellenőrzés és értékelés minden módozata az énképet alakítja, ezért fontos

feladatunk a pozitív énkép erősítése. Akkor sikeres és hatékony, ha folyamatos,

sokoldalú, feladat-meghatározó, változatos, kiszámítható és tudatosított.

Az értékelés kétféle módon történik:

- szöveges értékeléssel (szóban, írásban)

- érdemjeggyel, osztályzattal (ötfokozatú skála)

121

Szöveges értékelés az 1.évfolyamon, és a 2. évfolyamon félévkor

Olyan szöveges értékelést alkalmazunk, amely a tanuló önmagához mért

fejődését tartja szem előtt, ösztönzi a gyermeket a tanulásra, megtudja belőle a

szülő, melyek az erősségei és a gyengeségei gyermekének, még a lehetséges

javítási módot is tartalmazza.

A szöveges értékelés erősítheti a gyerekek önértékelésében való felkészültségét

és a másik gyerek értékelésében való jártasságát is.

Fontos, hogy másokat toleránsan, igényesen tudjanak értékelni, nekünk kell

elsődlegesen mintát nyújtani. Nyilvánvalóvá kell tenni a viszonyítási pontokat

az értékelésben érintettek számára, ami lehet a többi gyerek, lehet kritériumra

orientált (követelményeknek való megfelelés), vagy az egyén előrelépése saját

magához képest.

A következő módszereket alkalmazzuk:

feljegyzések

megfigyelések

önértékeléssel kapcsolatosan feladatlapok

nyitott mondatok

szabad fogalmazások készítése

A szöveges értékelés módja lehet

a) szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a

tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon.

Megfogalmazódhat:

a tanító részéről

a tanulótársak részéről és

önértékelés formájában;

122

b) írásbeli

a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek

megfogalmazásával,

témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok

megadásával és ezek minősítő jelzésével

a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a

tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban (pl: a tanuló üzenő

füzetébe);

negyedévente, félévkor nyitott mondatos, a tanév végén nyitott mondatos

vagy részletes szabad fogalmazású szöveges értékelés a tanuló

magatartásáról, szorgalmáról és a tanulmányi eredményéről. (törvényi

rendelkezések és tanügyi nyomtatványok függvényében)

Az értékelés tartalmi szempontjai:

Magatartás

magatartási norma- és szabályismeret

szabálykövetés a tanórákon, foglalkozásokon, óraközi szünetekben,

szabadidőben

a tanuló helyzete a közösségben, viszonya a társakhoz, felnőttekhez,

beszédstílusa, hangneme

Szorgalom

motiváltság és részvétel a tanulási tevékenységben

a feladattudat fejlettsége, türelem, kitartás a feladatvégzésben,

megbízhatóság és a teljesítés igényessége;

Tantárgyi teljesítmények

a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés (a jó teljesítmények és

lemaradások)

123

a fejlődés, illetve fejlettség az alapvető készségekben (beszéd, olvasás,

íráshasználat, szövegalkotás, mozgás, eszközhasználat, önkiszolgálás stb)

képességekben (szövegértés, megismerés, problémamegoldás,

gondolkodás, döntés, együttműködés, konfliktuskezelés)

Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai az oktatásban

Bemeneti mérés

Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek

iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a

megállapítására. (megfigyelés, tesztelés, meséltetés, rajzoltatás stb)

Folyamatmérés

A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása

(olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése). A tanulók

értékelésének fajtáit tekintve szükség van év eleji diagnosztikus értékelésre,

folyamatos formatív értékelésre, valamint szummatív értékelésre.

Az év eleji diagnosztikus értékelés azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud,

amire képes, honnan indítható a fejlesztés.

A formatív értékelés célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának

követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében.

A tanév során legyenek szummatív értékelések is, pl.: a témazáró dolgozatok,

fogalmazások, év végi felmérések.

A FÉLÉVI, ÉS AZ ÉV VÉGI FELMÉRÉSEK ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT

SZUMMATÍV ÉRTÉKELÉSEK SZOLGÁLNAK A TANULÓK

TELJESÍTMÉNYÉNEK MINŐSÍTÉSÉRE.

A szöveges értékelés alapján félévkor, és év végén a tanuló teljesítményének,

előmenetelének minősítésére a következő fokozatokat alkalmazzuk

kiválóan teljesített

124

jól teljesített

megfelelően teljesített

felzárkóztatásra szorul

Amelyik tantárgyból kiválóan teljesít, a dicséret bejegyzést alkalmazzuk.

1. osztályban automatikus továbbhaladás van, illetve a szülő kérésére a tanuló

osztályt ismételhet. Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első

évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első

évfolyamon folytatja a tanulmányait.

Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere

A témazáró felmérések értékelése 1-4. évfolyamon:

szummatív mérés

1-3. évfolyam, 4. o. I. félév 4. o. II. félév

100%-91% kiválóan teljesített (5)

90%-81% jól teljesített (4)

80%-66% megfelelően (3)

65%-51% megfelelően (2)

50%- felzárkózatásra szorul (1)

formatív mérés

1-3. évfolyam, 4. o .I. félév 4. o. II. félév

100%-91% kiválóan teljesített (5)

90%-75% jól teljesített (4)

74%-51% megfelelően (3)

50%-34% megfelelően (2)

33%- felzárkózatásra szorul (1)

Az értékelés akkor kiválóan teljesített; ha a tanuló a helyi tanterv

követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes.

125

Jól teljesített: Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv

követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

Megfelelően teljesített: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul,

hiányosan, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Kezdeti segítséggel,

utána önállóan tudja alkalmazni tudását, teljesíteni a tantervi a tantervi

minimumot.

Felzárkóztatásra szorul: Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek

minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladásához

feltétlenül szükséges ismeretekkel, állandó ráfigyelést, segítséget igényel.

Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel

kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s

arról, hogy a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást

kell adni.

A modulok értékelése és minősítése

Tánc és dráma (5-6.)

A modul óráin való részvételt a bizonyítványban kiválóan megfelelt / jól

megfelelt / megfelelt / nem felelt meg minősítéssel jelezzük.

Hon- és népismeret (5-6.)

A modul óráin való részvételt a bizonyítványban kiválóan megfelelt / jól

megfelelt / megfelelt / nem felelt meg minősítéssel jelezzük.

Informatika (6.)

126

A modul óráin való részvételt és teljesítményt a bizonyítványban is megjelenő

külön jeggyel minősítjük.

Etika (8.)

A modul óráin való részvételt a tanár szóban értékeli.

Mozgókép- és médiaismeret (8.)

A modul óráin való részvételt és teljesítményt a rajz tantárgy jegyébe számítjuk

be.

Egészségtan (6, 8.)

A modul óráin való részvételt és teljesítményt a természetismeret ill. a biológia

tantárgy jegyébe számítjuk be.

Az érdemjegyszerzés módjai (4-8. évfolyamon):

szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények,

összefüggések, önálló szövegalkotás, memoriter)

írásbeli munka (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények,

összefüggések, önálló szövegalkotás, feladatmegoldás) írásbeli felelet,

témazáró feladatlap, szintfelmérő feladatlap formájában

önálló kiselőadás

technikai és taktikai tudás teljesítménymérése (testnevelés)

kísérleti, manuális tevékenység

vitakészség, véleménynyilvánítás

óraközi munka

részvétel versenyeken, pályázatokon

A témazárók értékelése, a százalékok és az érdemjegyek viszonylatában

127

100%-91% kiváló (5)

90%-75% jó (4)

74%-51% közepes (3)

50%-34% elégséges (2)

33%- elégtelen (1)

Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek

megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati

tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult

tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti

a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök

kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

128

3.4.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai,

a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Az írásbeli beszámoltatások formái:

diagnosztikus felmérés: készség, képesség, felmérés, központi

feladatlapokkal a tanulók viszonylagos tudásszintjének megállapítására, -

érdemjegyet nem adunk

témazáró feladatlapok, dolgozatok, teszt-lapok: tananyagrészek végén,

összegző mérésként szövegesen vagy érdemjeggyel értékeljük

házi dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen

értékelhetjük vagy érdemjeggyel

adott tananyagból írásbeli feladat szódolgozat, tollbamondás stb. – a

pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy

érdemjeggyel

önálló alkotások (rajzok, versek, novellák, dolgozatok készítése) –

értékelhető, érdemjegy adható

pályázati dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen

értékelhetjük vagy érdemjeggyel

szaktárgyi – egyéb versenyek – a pedagógus előzetes jelzése alapján

szövegesen értékeljük, érdemjegyet vagy dicséretet kaphat a tanuló

Az írásbeli beszámoltatások rendje:

A felmérő és témazáró dolgozat egy-egy nagyobb tananyagegység

lezárását szolgálja. Összefoglalás, rendszerezés előzi meg.

A megíratás idejéről időben tájékoztatni kell minden tanulót.

A témazáró dolgozatok érdemjegyei, szöveges értékelései piros színnel

kerülnek be az osztálynaplóba.

129

Az írásbeli beszámoltatás korlátai:

Az írásbeli beszámoltatásnál a pedagógusnak figyelembe kell vennie:

a tantárgyi érdemjegyek, a szöveges értékelések nem születhetnek csak

írásbeli számonkérésből. (Ügyelni kell az arányra)

az írásbeli beszámolókat legkésőbb két hét elteltével kijavításra vissza

kell adni a tanulónak

az osztály teljesítményét szóban értékeljük

figyelembe kell venni a tanulók napi, heti terhelését

egy tanítási napon egy tanulócsoportban nem lehet kettőnél több

felmérő, témazáró dolgozatot írni.

a felkészüléshez szükséges időt, körülményeket

a tanuló által kért méltányolható egyéb szubjektív okokat; (pl.

hosszan tartó betegség, iskolai vagy más verseny, elfoglaltság);

Amennyiben a pedagógus előzetesen kellő időben és minden

tanulóra kiterjedően jelezte az írásbeli számonkérést, a pedagógus

döntése a meghatározó.

méltányosságot kell gyakorolni a különleges gondozást igénylő tanulók

számonkérésénél: a diszgráfiás gyerekeknél lehetőség szerint el kell

tekintenünk az írásbeli számonkéréstől, vagy hosszabb felkészülési időt

szükséges biztosítani, célszerű a számára kedvezőbb számonkérést

előtérbe helyezni.

130

Az írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya a tanuló tudásának

értékelésében

a diagnosztikus méréseket valamely évfolyam bemeneténél,

továbblépésénél alkalmazzuk az előzetes ismeretek, képességek stb.

feltárásához. Ez alapján lehet meghatározni a további feladatokat.

a felméréseket a helyi tanterv követelményei alapján kell összeállítani a

minőségirányítási programban meghatározattak szerint. A felmérő és

témazáró dolgozat alapján összehasonlításokat, elemzéseket lehet végezni,

további feladatokat lehet meghatározni.

a tantárgy jellegéből következően a pedagógus dönt arról, hogy az írásbeli

vagy a szóbeli számonkérés kapjon-e elsőbbséget

a félévi és év végi tantárgyi osztályzat (szöveges értékelés) eldöntésénél a

témazáró dolgozatoknak és a felméréseknek meghatározó szerepe van.

(kétes jegy esetén döntenek)

az írásbeli felelet a szódolgozat, a tollbamondás, önálló gyakorlati munka,

stb feleletértékű.

131

3.4.2. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt

írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

A tanulók sikeres tanulásához, a munkaterheik csökkentéséhez, a megfelelő

pihenőidő biztosításához célszerű megvizsgálni, hogy melyek azok a tényezők,

amelyek dominánsan befolyásolják a tanulók tanulásához szükséges időt.

Ezek a tényezők nemcsak a pedagógus feladatait jelölik ki, hanem arra is

utalnak, melyek azok a körülmények, mutatók, amelyek gyorsabbá,

hatékonyabbá tehetik a tanulók otthoni és napközis tanulását. Ezek a

következők:

magas színvonalú, hatékony tanítási óra

a tanulók előzetes tanulási motivációjának felkeltése különböző

módszerekkel

a tanítás megértése képességének fejlesztése

a tanuló általános tanulási képességeinek fejlesztése

a tanuló kitartásának, szorgalmának erősítése

a tanuló reális ismerete saját tanulási képességeiről

a tanulás szeretetének kialakítása

Mindezek figyelembevételével arra törekszünk, hogy

a tanítási órán a tananyag feldolgozása a megértésen alapuljon

A tanulás tanítását előtérbe helyezzük az önálló tanulásra való képesség és

az önművelés kialakítása érdekében

minden pedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkorát, az

adottságaikat, az elért alapkészségek fokát (írás, olvasás, számolás stb),

az átlagos képességeket, az eddigi elsajátított tudást az előírt szóbeli és

írásbeli feladatok adásánál

132

A házi feladatok mennyiségét a pedagógus úgy határozza meg, hogy

közepes képességű tanuló esetén annak elkészítéséhez tantárgyanként

maximum fél óra elegendő legyen. A feladható összes házi feladat

elkészítésének időtartama ne haladja meg első osztályban a 60, 2-4.

osztályban a 90, felső tagozatban a 120 percet.

A napköziben a tanulók ismerkedjenek meg a helyes időbeosztással, a

tanulás és az írásbeli feladatok ellenőrzésének rendjével, ahol a cél az

önellenőrzés, a hibátlan feladatvégzés, a csoportos megbeszélés,

tanulópár-rendszer alkalmazása, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók segítése egyéni vagy csoportos felzárkóztatással.

A hatékony tanulás és a személyiségfejlesztés érdekében a pedagógus

éljen a differenciálás lehetőségével a szóbeli és az írásbeli feladatok

kijelölésekor különös tekintettel a különleges gondozást igénylő (tanulási,

beilleszkedési nehézségekkel küzdő valamint a kivételes képességű)

tanulók esetében. A szóbeli és írásbeli feladatok adásánál, ennek

arányánál a tantárgy jellege és a pedagógus realitása, szakmai

autonómiája a döntő.

Legyen optimális a tanítás-tanulási folyamat iskolai szervezeti kerete,

tevékenységrendszere. Biztosítani kell a tanulók arányos napi, heti

terhelését figyelembevevő órarendet, időben megtervezett és közzétett

délutáni szabadidős tevékenységek szervezését, sport, tanulmányi,

művészeti versenyeket, bemutatókat stb.

Amennyiben a tanuló az iskola pedagógiai programjában vagy évi

munkatervében szereplő rendezvényen (sport, különféle vetélkedők stb)

részt vesz az iskola képviseletében – kérésére – a pedagógus eltekinthet a

feladatadástól, illetve annak számonkérésétől.

A szülőkkel tartott kapcsolattartás révén értessük meg a szülőkkel a

helyes otthoni napirend-, hetirend kialakításának fontosságát, azt, hogy a

133

tanulás, a pihenés, a játék megfelelő egyensúlya a gyermeke fejlődését

szolgálja.

Fontosnak tartjuk, hogy a hétvége az ünnepek, a tanítási szünetek a pihenés, a

szabadidős tevékenységek, a családdal töltött ideje legyen a tanulónak. A

folyamatos felkészülés, az elmélyítés, a gyakorlás érdekében azonban a

hétvégék és az ünnepnapok előtt is adható – a szokásoknak megfelelő

mennyiségű és minőségű írásbeli és szóbeli házi feladat a tanulók számára.

Minden évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra)

valamint a tanítási szünetek idejére az egyik óráról a másikra esedékes (a

szokásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű) írásbeli és szóbeli házi

feladatot kapnak.

A hosszabb (őszi, téli, tavaszi) tanítási szüneteket követő első tanítási napon

nem tervezünk témazáró felméréseket. Ez alól kivétel lehet:

kellő időben jelezett országos tantárgyi felmérés

heti egy órás tantárgy

Mindezekről a tanulóknak és a szülőknek időben tudniuk kell.

3.4.3 Az érdemjegyek és osztályzatok

A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5) jó (4) közepes (3)

elégséges (2) elégtelen (1) érdemjegyet ill. osztályzatot adunk. a félévi és az év

végi osztályzatot az érdemjegyek alapján határozzuk meg. Az osztályzatról a

szülőt értesíteni kell. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a

nevelőtestület értekezlete előtt a pedagógus köteles áttekinteni, és a tanulót

teljesítményének megfelelően minősíteni. Az év végi osztályzat az évi

összteljesítményt értékeli.

134

Jeles (5) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi

követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot,

felismeri az összefüggéseket, a tanultakat alkalmazni is képes. Pontosan,

szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál

(saját szavaival is vissza tudja adni a szabályokat). Az ismeretanyag folyamatos,

önálló előadására képes. Bátran mer visszakérdezni.

Jó (4) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi

követelményeknek megbízhatóan, csak kevés jelentéktelen hibával tesz eleget.

Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói

bemagoltak. A tanultakat kis segítséggel tudja alkalmazni.

Közepes (3) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi

követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői segítségre

(javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek, az

összefüggéseket nem ismeri fel. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Rövid

mondatokat mond. Összefüggő önálló feleletre nem képes.

Elégséges (2) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi

követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a

továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik.

Állandó segítő, irányító kérdésekre szorul. Egyszavas válaszokat ad. A

fogalmakat nem érti, nem képes önálló feladatvégzésre.

Elégtelen (1) érdemjegyet vagy osztályzatot kap az a tanuló, aki a tantervi

követelményeknek

nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

135

3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és

minősítésének és jutalmazásának elvei

A magatartás értékelése:

Példás: az a tanuló, aki udvarias, illedelmes társaival, minden felnőttel

szemben. Önként részt vállal az iskolai, a közösségi élet

szervezésében, vállalt feladatát példamutatóan teljesíti. Társaival

toleráns, és együttműködő. Óvja az iskola és környéke értékeit,

munkájával segíti azok fejlesztését. A házirend szabályait

maradéktalanul betartja. Nincs írásbeli elmarasztalása.

Jó: az a tanuló, akinek viselkedése alapjában véve megfelel az iskolai

és az iskolán kívüli környezet elvárásainak. Motiválható iskolai,

közösségi feladatok elvégzésére, vállalt feladatait igyekszik

maradéktalanul teljesíteni. Társaival toleráns és együttműködő.

Óvja az iskola és környéke értékeit, munkájával segíti azok

fejlesztését. Legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetése vagy

szaktanári figyelmeztetése van. Igazolatlan hiányzása nincs.

Változó: az a tanuló, akinek viselkedése esetenként normasértő, akár

társaival, akár nevelőivel szemben, de szándékot mutat a

konfliktusok elkerülésére. Legfeljebb osztályfőnöki megrovása van.

Iskolai, közösségi feladatok elvégzésére nem sok hajlandóságot

mutat. Iskolán kívüli viselkedésével nem árt az iskola jó

hírnevének.

136

Rossz: az a tanuló, aki fegyelmezetlen, normasértő viselkedésével

ismétlődő konfliktushelyzeteket teremt, akár társai, akár a felnőttek

körében. Viselkedése következtében a saját közösségének, az iskola

egészének hátrányos megítélését vonhatja maga után. Az iskolai,

közösségi élet szervezésében nem vesz részt, sok esetben hátráltatja

azt. Magatartására az agresszivitás, az előítélet, az illetlen beszéd

jellemző. A környezete értékeit nem tekinti sajátjának, hanem

rongálja

A szorgalom értékelése:

Példás: az a tanuló, akit a fegyelmezett, kitartó, képességeinek megfelelő

tanulás jellemez. Az tanítási órákon, a tanulással kapcsolatos

iskolai rendezvényeken aktívan vesz részt. Munkája folyamatos és

megbízható (versenyeken vesz részt). Képességeit a közösség

érdekében is kamatoztatja.

Jó: az a tanuló, akit a fegyelmezett, képességeinek megfelelő tanulás

jellemez. A tanítási órákon igyekszik aktívan részt venni. Kérésre

vállalkozik, a tanulással kapcsolatos rendezvényeken való

szereplésre. Munkája folyamatos és megbízható. Szívesen

kapcsolódik be a közösségi alkotó munkába.

Változó: az a tanuló, akit változó intenzitású, nem képességeinek megfelelő

tanulás jellemez. A tanítási órákon általában passzív, felkészülése

rendszertelen. Munkájára a hiányosság jellemző. Bevonható a

közösséggel kapcsolatos munkába.

137

Hanyag: az a tanuló, aki munkáját, kötelezettségeit elhanyagolja, nem

képességeinek megfelelően végzi. A tanítási órákon passzív,

érdektelen. Közönyösségével rendszertelen tanulásával hátráltatja

társait és nevelőinek a munkáját. Munkájára a folyamatos

hiányosság, rendetlenség jellemző. Indokolatlan mulasztásaival

veszélyezteti az iskolai tanulmányainak sikerességét.

138

3.6. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma

értékelésének, minősítésének formái

Az ellenőrzés, értékelés célja

Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatnak szerves része.

Megbízható információk szerzése és nyújtása a tanuló előmeneteléről,

munkájáról, felkészültségéről, szorgalmáról, magatartásáról a munkához való

hozzáállásáról és jellemfejlődéséről. A pedagógiai értékelés több funkciót lát el.

Viszonyítást jelent a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez és

képességeihez. Információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és

szintjéről. Visszajelzés a tanuló és a szülő számára a befektetett munka

eredményességéről.

Az ellenőrzés, értékelés, mérés alapelvei

Az iskola sajátosságaira és követelményrendszerére épüljön, ugyanazok az

alapelvek érvényesüljenek benne, mint a nevelés-oktatás más területén.

Folyamatosan figyelemmel kísérjük és értékeljük a tanulók képességeinek,

magatartásának, szorgalmának és egész személyiségének fejlődését.

Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen.

A tanuló az értékelést érezze sajátjának, személyre szólónak.

Fontos szerepet kapjon benne az önértékelés.

Az értékelés elkészítésénél a pedagógus minél több szempontot

érvényesítsen. A szaktárgyi tudás és előrehaladás mellett vegye figyelembe a

tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, ezekben

elért fejlődését, életkori sajátosságait.

139

Az ellenőrzésnek és értékelésnek megfelelő légkörben, félelem- és

feszültségmentesen kell történnie. Érezzék és értsék a tanulók, hogy az

ellenőrzés és értékelés a tanulás folyamatának természetes kísérője, annak

megítélésében segít, hogy a megfelelő ütemben, irányban haladnak-e a

tanulásban.

Az értékeléskor nem maradhat el a tapasztalatok megbeszélése, hogy az ne

ítéletként lebegjen a tanuló szemei előtt, amelynek tartalmát nem tudja

hasznosítani.

A tanuló kiegyensúlyozott fejlődése megkívánja a szülő és a pedagógus

együttműködését az értékelésben is.

Az értékelés dokumentuma pontosan és konkrétan fogalmazza meg a tanuló

erősségeit és gyengeségeit, ill. a fejlesztés lehetőségeit.

Az ellenőrzés és értékelés területei

A tanítási órák, a tanórán kívüli foglalkozások, a tanulmányi és sportversenyek,

a közösségi munka színterei és egyéb alkalmak.

Az ellenőrzés és értékelés iránya

Az önmagához viszonyított fejlődés

A követelményhez viszonyított teljesítmény

A szorgalom

Az iskolán belüli és kívüli magatartás

Az ellenőrzés és értékelés sajátosságai

140

Szempontsor

a, a magatartás értékeléséhez

- a szabályok betartása

- felnőttekhez, társakhoz való viszony

- együttműködés a társakkal és a tanárokkal

- tisztelettudás

- segítőkészség

- konfliktuskezelés

- a közösségben, osztályban elfoglalt hely

- a közösségi munkához való viszony

- felelősségtudat

- megbízhatóság

- kezdeményezőkészség

- önbizalom

- becsületesség, igazmondás

- az érdekérvényesítés képessége

- igényesség

b, a szorgalom értékeléséhez

- a tudás megszerzésének igénye

- egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény

- jó idő - és munkaszervezés

- kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés

- aktív tanórai részvétel

- többletek (szorgalmi feladatok, tanulmányi versenyek)

141

c, a tanulmányi munka értékeléséhez

- a tananyag elsajátításának mértéke

- stabil, megbízható tudás

- erősségei, gyengeségei a tananyagban

- eszközhasználat

- értő tudás

- a tanult ismeretek alkalmazni tudása

- alapvető fogalmak ismerete

- összefüggések felismerése

- szókincs, kifejezőkészség

-képességeihez mért előmenetele

- szorgalom (plusz feladatok, kutató munka, kiselőadások)

- aktív részese a fejlődésének (önmagához mért fejlődése)

- rendszeresség

- munkához való hozzáállás

- házi feladatok megléte (írásbeli, szóbeli)

- az óra menetének követése (odafigyelés, összpontosítás)

- munkavégzés rendezettsége

- munkafegyelem, magaviselet

- felszerelés

- önálló feladatmegoldás

- segítségkérés és - adás

- együttműködés a tanárral és társaival

- érdeklődés

- aktivitás

- munkatempó

142

- hatékonyság

A szöveges értékelés dokumentumai:

Az EMMI által kiadott nyomtatványokon történik.

A tanuló jutalmazásával összefüggő , a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Tanulóinkat a következő alkalmakkor jutalmazzuk:

Iskolagyűlésen

Egyes iskolai belső programok, versenyek során

Tanévzárón

A jutalmazás oka:

Iskolagyűlésen: Bizonyos városi vagy ennél szélesebb spektrumú

(megyei, országos ) versenyeken, megmérettetéseken való eredményes

részvételért

Egyes iskolai belső programok, versenyek során: Az ott elért kiemelkedő

teljesítményért

Tanévzárón: Az éves szorgalmi , közösségi munka, illetve magatartása

összegző értékeléseként a kiemelkedő tanulóknak

A jutalmazás formája:

143

Oklevél

Könyvjutalom

Egyéb tárgyjutalom

Ingyenes vagy kedvezményes részvétel az iskola vagy alapítványa által

szervezett rendezvényen, táborban

A jutalom odaítéléséről a nevelőtestület dönt.

144

3.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába a nevelőtestület döntése alapján

akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon év

végén minden tantárgyból sikeresen teljesített.

2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi

munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Élve a törvényi szabályozás

lehetőségével a 2- 8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi

osztályzatot, valamint a megfelelt szöveges értékelést kell megszereznie a

tanulónak a továbbhaladáshoz.

3. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon tanév végén „elégtelen” osztályzatot kap, a

következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

4. A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez félévkor is, a

tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell

tennie, ha: - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból

a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy

tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt. 4.1. Az

osztályozó vizsga tantárgyai: A tanulónak félévkor és év végén is

osztályozóvizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket az adott

osztályban tanulnak a diákok. A vizsgázás szabályairól az iskola házirendje

rendelkezik.

5. Szülők kérésére az iskola igazgatója legfeljebb 1 alkalommal engedélyezheti

az iskola első évfolyamának ismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt

tanulmányi követelményeket teljesítette.

6. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb

1 alkalommal.

145

3.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt

módszerek, valamint a mindennapos testnevelés, testmozgás

megvalósításának módja

Módszereink kiválasztásának alapelvei:

A tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki.

Feleljenek meg a tudományos kritériumoknak.

Nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek.

Elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket

mérje kardio-respiratorikus állóképességet, erőt, az izomerő

állóképességet, testösszetételt.

Legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek.

A tanulók motorikus képességeinek mérésére szolgáló tesztek

1. Egyensúlyi teszt

2. Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés

3. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás

4. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás

5. Statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő

6. Törzserőt mérő teszt: sit-up, felülések

7. Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral

8. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10 x 5 m ingafutás

9. Kardio-respiratorikus a, 20 méteres ingafutás

146

állóképességi teszt: b, 6 perces futás

Cooper teszt-szerűen

c, 12 perces

futás-Cooper teszt

A tanulók kondicionális képességeinek mérésére szolgáló egyszerű vizsgálati

módszerek („Hungarofit” tesztrendszer)

1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése: a, Cooper teszt

b, 1609 m (1 mérföld) síkfutás

2. Az izomerő és a dinamikus ugróerő mérése:

2.1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros

lábbal

2.2. Dinamikus dobóerő: a, kétkezes labdadobás hátra fej

fölött tömött labdával

b, egykezes labdalökés helyből az

ügyesebb kézzel, tömött

labdával

3. Dinamikus erő – állóképesség: a, hanyattfekvésből felülés

térdérintéssel,

folyamatosan, kifáradásig

b, mellsőfekvőtámaszban karhajlítás

és –nyújtás, folyamatosan,

kifáradásig

c, hasonfekvésből törzsemelés

és –leengedés folyamatosan,

kifáradásig

Kiegészítő vizsgálatok, mérések

147

1. Testmagasság

2. Testsúly

3. Pulzus: nyugalmi, alap-, terhelés utáni

pulzus

Mindennapos testnevelés

A Knt. előírásának megfelelően felmenő rendszerben bevezetjük a napi 5

testnevelés órát minden évfolyamon. Addig, míg a rendszer teljes lefedettsége

meg nem valósul, délutáni sportfoglalkozásokkal egészítjük ki ill. valósítjuk

meg a mindennapi testnevelést. Ezen kívül napi egy szünetben minden

gyermekünk közös mozgásban vesz részt az udvaron vagy az iskola

tornatermében, illetve igyekszünk lehetőség szerint a tanórákon is 5-5 perces

kisebb térigényt követelő, de tartás- illetve vérkeringésjavító mozgással

megvalósítani a mindennapos testnevelés feladatát.

Az iskolai sportkörön belül a következő lehetőséget kínálunk tanulóinknak:

kézilabda/szivacskézilabda

labdarúgás

játékos sportfoglalkozások

ping-pong

A napközis időkeretben minden tanuló számára biztosítani kell legalább napi

20-30 percnyi időt a szabad mozgásra, levegőzésre, a játékos,

egészségfejlesztő testmozgásra.

148

3.9 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánk alapítványi fenntartású intézmény. Helyzetéből adódóan sokkal

korlátozottabban tud hozzájutni azokhoz az anyagi forrásokhoz, melyek az

önkormányzati iskoláknak rendelkezésére állnak. Ám, hogy szolgáltatásaink

színvonala elérjék a kívánt mértéket fenntartónkkal együttműködve komoly

erőfeszítéseket teszünk az anyagi háttér biztosítására. Ez az anyagi háttér

biztosítja, hogy tandíjmentes közoktatási intézményként bármely anyagi

helyzetű tanulónak biztosítani tudjuk azt a kiemelten előnyös lehetőséget, hogy

kis létszámú osztályokban személyre szabott nevelésben-oktatásban

részesülhessen.

Ezt a munkát számos önkéntes szülő, illetve a közoktatás helyzetén egy ilyen

iskola támogatásával is segíteni akaró szimpatizáns patronálja nemcsak saját

adományaival, hanem adománygyűjtő tevékenységével. Ezen segítőink cégek,

vállalkozások vezetőit igyekszenek meggyőzni a nevelő-oktató munka egyre

égetőbben fontos jelentőségéről. Ilyen tevékenység eredményeként kaptunk a

2004-es évben a Richter-Gedeon gyógyszergyártó cégtől számítógépeket vagy

más helyről tisztító és irodaszereket stb.

Állandó figyelemmel kísérjük a kiírt pályázatokat, amelyek által pénzösszegeket

nyerhetünk olyan programok lebonyolítására, amelyek értékesnek és diákjaink

számára hasznosíthatónak ítélünk. Ilyen programok például az erdei iskolai

egyhetes alkalmaink, iskolai kirándulásaink.

A szociális hátrányok enyhítését szolgálja az a külön szolgáltatásunk is, mellyel

nyelvvizsga-előkészítőt biztosítunk ingyenesen minden olyan tanulónak, akinek

tudásszintje ezt indokolja.

Törvényi kötelezettségeinknek megfelelően támogatjuk a szociálisan hátrányos

helyzetűek iskolai étkezését, illetve az ingyenes tankönyvhöz jutás lehetőségét

149

Tevékenységek, eljárások:

A személyiségi jogokat tiszteletben tartva igyekszünk feltárni azoknak a

tanulóknak a körét, akik szociális helyzetüknél fogva nagyobb

odafigyelést igényelnek. Ebben a munkában nagy segítségünkre vannak a

szociokulturális kérdőíveink, az osztályfőnökök családlátogatásai, a

gyermekvédelmi felelős környezettanulmányai ill. fogadónapjai, a

szociális munkás és a védőnő tevékenysége.

Tájékoztatjuk a szülőket a támogatások igénybevételének lehetőségeiről.

Szükség szerint segítséget adunk a kérelmek írásában, adatlapok

kitöltésében.

Tájékoztatjuk a szülőket a különböző pályázatokról, ösztöndíjakról. Segítünk

ezek megírásában. (pl. Cinka Panna, Arany János ösztöndíj)

Az egész napos szolgáltatással, a napközis ellátással igyekszünk

kiegyenlíteni az esélyeket legalább a tanulási feltételeket és a napi

táplálkozást illetően. Ennek költségeinek mérsékléséhez rendszeresen

pályázunk, a Gyermekétkeztetési Alapítványhoz.

A gyermekvédelmi felelős rendszeresen ír pályázatokat a rászoruló

gyermekek tanszergondjainak, táborozási és utazási költségeinek,

egészségügyi ellátásának, étkezési támogatásának és tanulmányi

versenyek nevezési díjainak finanszírozásához.

Az alanyi jogon járó állami és helyi juttatásokhoz való hozzájutás feltételeit

nyilvántartjuk, és felhívjuk a szülők figyelmét a szükséges igazolások

beszerzésére. Pl. ingyenes tankönyv, étkezési kedvezmény

igénybevételéhez szükséges igazolások, stb. A szociális juttatások,

segélyek és támogatások elosztása a mindenkori törvényességi

előírásoknak megfelelően történik.

Kapcsolatot tartunk azokkal az intézményekkel, melyek bármilyen módon

segítséget tudnak adni a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésében.

150

(Pl.: nagycsaládosok Egyesülete, Cigány Kisebbségi Önkormányzat,

Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, Máltai Szeretetszolgálat,

Családsegítő Központ stb…)

A kulturális hátrányok kompenzálására az egyéni képességekhez igazodó

képzési rendszert kínáljuk ill. alkalmazzuk, melyeket a felzárkóztatás és

tehetséggondozás egyéb területein már felsoroltunk. (Pl. differenciálás és

egyéb tanulásszervezési eljárások, szabadon választható képzési területek,

szakkörök, műhelymunkák, sportkörök stb.)

Kiemelten kezeljük a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek

továbbtanulásának előkészítést, ill. a pályaorientációs munkát. Felvételi

felkészítőket szervezünk a sikeres középiskolai felvételi vizsgák

megalapozására.

151

3.10. Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei

3. 10. 1. Az iskola egészségnevelési programja

3. 10. 1. 1. Az egészségnevelési program célja

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit

az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat;

az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait;

a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;

az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram

fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;

az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit

(alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás,

drogfogyasztás);

a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki

kiegyensúlyozottság

elérésében;

a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit.

Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a

betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes

magatartás kialakítására.

Szomatikus nevelés

o higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés)

o profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés

o kondicionálás (testedzés, sport)

o baleset megelőzésre nevelés

Pszichohigiénés nevelés

o önismeretre, önfejlesztésre nevelés

o fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés

o környezeti hatások feldolgozására nevelés

o emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés

o abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés

o érzelmi nevelés

Szociálhigiénés nevelés

o kedvező társas miliő működtetése

o kommunikációs nevelés

o családi életre nevelés

o az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása

o szerepfeszültségek felismerése, feloldása

152

o a stressz- és feszültségoldás metódusai

o társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés

o egészségpropaganda

Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és

betartatása.

Célok Feladatok Kritériumok

A rendszeres

testmozgásra való

igény kialakítása

- A három kondicionális alapképesség

(erő, gyorsaság, állóképesség), a

koordinációs képességek (egyensúly,

térérzékelés, reakciógyorsaság,

ritmusérzék, hajlékonyság)

fejlesztése.

- A sportjáték komplex szerepének

kihasználása.

- Mindennapos testmozgás gyakorlati

alkalmazása (heti 5 testnevelés óra +

min. 2 alkalommal játékos

testmozgás egyéb foglalkozásokon).

- komplex intézményi mozgásprogram

tanévre aktualizált feladattervének

kialakítása és megvalósítása.

A kondicionális és

koordinációs alapképességek

az életkornak megfelelő

szinten legyenek (Eurofit-

mérés).

Az aktív, mozgásos

tevékenységek az iskolai élet

minden területét fogják át.

Az egészséges „fair–

play” uralta

versenyszellem

kialakítása

- A céllal szorosan összefüggő felnőtt

életben nélkülözhetetlen pozitív

tulajdonságok (küzdeni tudás,

alázatosság, hazaszeretet, kitartás,

büszkeség, önismeret, önuralom)

fejlesztése.

- A közösségbeli „én-szerep”

felismerése.

A tanulók:

- vegyenek részt aktívan

a különböző iskolai,

kerületi sport-, illetve

tanulmányi

versenyeken,

diákolimpiákon;

- alakítsanak ki közös

érdeklődésen alapuló,

tartalmas baráti

kapcsolatokat.

Az egészséghez és az

egészséges

környezethez való

igény kialakítása

- Megtanítani, bizonyítani, hogy

alapvető értékünk az egészség.

- Kialakítani, hogy az egészség egy

soktényezős fogalom.

- Az egészség megvédésére,

megőrzésére, visszaszerzésére

vonatkozó közérthető, de tudományos

ismeretek átadása.

- Annak tudatosítása a tanulókban,

hogy az élethossziglani öntevékeny

testedzés, az önálló sportolás és a

motoros önkifejezés fontos eszköze a

A tanulók:

- ismerjék az egészséges

táplálkozás aktuális

alapelveit;

- legyenek igényesek a

személyes higiéniát

illetően;

- ismerjék és

alkalmazzák az

egészség megóvásának

lehetőségeit és

alternatíváit;

153

Célok Feladatok Kritériumok

személyiség fejlesztésének és a lelki

egészség megőrzésének.

- Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos

prevenció.

- Az egészségmegóvó alternatívák

terjesztése, gyógynövények,

természetgyógyászat.

- A saját testkép megismerése és a

testtudat kialakítása a tanulókban az

egészségtudatos, az egészség-

megőrzést preferáló

magatartás fontos része.

- A helyes napirend kialakítása.

- A környezetszennyezés, mint

egészségkárosító tevékenységforma

vázolása.

- Az egészséges életmód-tréningek

beépítése az iskolai programokba

(sport- és egészségnapok).

- A „természet-iskola” tevékenységek

megszervezése és megtartása

(tanulmányi kirándulások, erdei

iskolák, séták).

- legyen tudatos

stratégiájuk

egészségük

megőrzésére.

Önismeret, önuralom,

a társadalmi normák

szerinti viselkedés és

pozitív gondolkodás

kialakítása

- Értékorientáció, személyes

példamutatás, azaz a tanári

magatartás legyen modell értékű.

- Tolerancia és empátia fejlesztése.

- A kapcsolatok, problémák

konfliktusmentes megoldására való

igény kialakítása, fejlesztése.

- A stressz- és feszültségoldás alapvető

fontossága az interperszonális

kapcsolatok kezelésében.

A tanulók:

- iskolai életükben

nyilvánuljon meg a

felnőttek és társak

tisztelete;

- ismerjék fel a jó és

rossz tulajdonságokat;

- legyenek fogékonyak a

tanárok által nyújtott

modellekre;

- tudjanak könnyen és

vidáman

alkalmazkodni a

változó

élethelyzetekhez.

A biztonságos

életvezetés

elsajátítása

- A fejlett technikai eszközök

szakszerű és biztonságos

használatának bemutatása,

megtanítása.

- Rávilágítás a lehetséges

veszélyforrásokra.

- Annak tudatosítása, hogy az

egészségtudatos magatartásra

szocializálásnak szerves része a lelki

egészség erősítése és fejlesztése, a

szükséges prevenciós folyamatok és

A tanulók:

- ismerjék a KRESZ, az

elsősegélynyújtás és

munkavédelem reájuk

vonatkozó szabályait

és alapelveit.

154

Célok Feladatok Kritériumok

tevékenységek kialakítása.

- A KRESZ, munkavédelem,

elsősegélynyújtás elsajátíttatása,

ilyen jellegű és témájú vetélkedők

szervezése.

3. 10. 1. 2. Az egészségnevelés várható eredményei

1. A család szerepének megértése

2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak

tisztelete.

3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom

kialakítása

4. A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és

pozitív gondolkodás kialakítása.

5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák

konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése

6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend

kialakítása

7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete.

8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása.

9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése.

10. A testi higiénia iránti igény kialakítása.

11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.

12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember

szűkebb és tágabb környezetéért.

13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete.

14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben

(egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének

kialakítása.

15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő –

motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben

rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és

megvalósítása.

16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati

megvalósítása.

3. 10. 1. 3. Komplex intézményi mozgásprogram

1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai

programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi

szervezésű fittségi és más sportprogramokon).

155

2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori

sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba.

3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai

foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint,

míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének

minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a

tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.

4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb

időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék

magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.).

5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az

évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-

egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős

és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen.

6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai

sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel

foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést

támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az

iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok

támogatása céljából.

7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi

eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.

8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön

kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is

foglaljon magába.

9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre

épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok

kerüljenek megszervezésre.

10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése

alapján a

szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára

készüljön

minden tanévben javaslat.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az

éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

156

3. 10. 1. 4. Az iskola környezeti nevelési programja

A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése

és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek

környezettudatos magatartását, életvitelét.t

A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív

tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési,

cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az

együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az

önkorlátozást is.

3. 10. 1. 5. Kiemelt stratégiai céljaink

- Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal

kapcsolatos ismeretek átadása.

- A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való

fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival

összhangban.

- Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A

fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

- Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység

kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése.

- Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra

nevelés.

- A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek

megismertetése.

- A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a

természettel.

- A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra,

tevőleges magatartásra nevelés.

- Szelektív hulladékkezelésre szoktatás.

- A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák

megismertetése.

- A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és

magatartásra nevelés.

- A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének

megmutatása.

- A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése.

- Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.

157

Módszerek, tanulásszervezési formák:

- A tanítási órák klasszikus módszerei

- Kooperatív tanulási technikák

- Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos

tevékenységformák

3. 10. 2. A környezeti nevelés színterei

- Tanítási órák

- Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások

szabadidő-szegmense, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások

- Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok

- Iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyek

- ÖKO-hét

- Projektnapok iskolán kívüli helyszínei

3. 10. 2. 1. Környezeti nevelés a tanórákon

A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét,

valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és

második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a

környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél,

később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje.

Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi

tantárgyak: biológia-egészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E

tantárgyak tanulása során szerzi meg a tanuló a természetre vonatkozó

ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt

lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag,

hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.

A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés,

valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A

környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális

viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a

jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak

útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a

közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé

tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a

környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi

értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.

158

Az életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam), illetve a technika, életvitel és

gyakorlat (5-8. évfolyam) tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati

szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat

keressen és mutasson be.

A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a

természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E

tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az

uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára.

A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros

kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.

3. 10. 2. 2. Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a

napközis és tanulószobai foglalkozásokat

Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a

környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi

területhez kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött

pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja – a foglalkozás

tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének

és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből

fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e

nevelési tartalom.

A napközis és tanulószobai foglalkozások természetes része a környezettudatos

magatartásra nevelés.

3. 10. 2. 3. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában

A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett

terepi program, az osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi

tantervi célok megvalósulását szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet

megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére

támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-felfedező

magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A

szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli

csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos

előnyeit. Jelentős személyiség- és közösségfejlesztő hatású.

A kirándulások, erdei iskolák időpontját éves munkatervünkben előre

meghatározzuk.

159

3. 10. 2. 4 A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt

A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős

tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú

pedagógiai módszerek alkalmazásához.

Területei:

- „Tiszta virágos iskoláért” program.

- Kerületi környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok.

- Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek.

- Hagyományőrző programok.

- Táborok.

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

1. Környezettudatos

magatartás

elősegítése

Tudatformálás

ismeretekkel,

élményekkel.

Természetes

anyagokkal való

ismerkedés.

Papírmerítés.

A környezettudatos

gondolkodás

alapjainak az

elsajátítása.

Természeti tárgyak,

dolgok, jelenségek

észlelése,

megfigyelése,

vizsgálata.

Cserepes növények

gondozása (öntözés,

tápoldatozás,

átültetés),

az iskola környékén

lévő fák, bokrok

ültetése, megfigyelése,

örökbefogadása,

ápolása.

Igény kialakítása az

esztétikus zöld

környezetre.

A természeti

környezet időbeli,

térbeli, működésbeli

változásainak

érzékelése, helyi,

térségi, globális

szinten.

Vízminőség- vizsgálat.

Zaj- és

levegőszennyezés

mérése az iskola

településén.

A káros környezeti

hatások tudatosítása.

A földrajzi táj és a

földrajzi környezet

alakulásának adott

szintű értelmezése.

A geológiai

tanösvények bejárása,

a terület botanikai,

zoológiai értékeinek

megismerése.

Ismerkedés a környék

természeti kincseivel.

160

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

A környezeti

problémák

természettudományos

megközelítésű

értelmezése.

Az erdőlátogatás

szabályainak ismerete.

A veszélyes

hulladékok

megismerése,

kezelésük szabályai.

A szelektív

hulladékgyűjtés

gyakorlatosítása.

Környezeti hatások és

történések közötti

kapcsolat meglátása.

Ok-okozati

összefüggések

felismerése.

A környezet

egészségünkre

gyakorolt hatásainak

ismerete.

A levegőt szennyező

források és a

szennyeződés

következményeinek

vizsgálata.

„E” számok,

élelmiszer

adalékanyagok

megismerése.

Mi van a Colában? –

élelmiszerek

vizsgálata.

Az egészséges

táplálkozás

megalapozása.

A természetes és

környezetbarát

anyagok

felhasználása.

Az újrahasznosítás

fogalmának,

hasznának ismerete.

Papírgyűjtés, szelektív

hulladékgyűjtés,

veszélyes

hulladékgyűjtők az

iskola településén.

Környezetbarát

anyagok

megismerése.

Az energia és az

anyagtakarékosság

fontosságának

ismerete.

Az áram és

víztakarékosság

lehetőségeinek

vizsgálata otthon és az

iskolában.

Energiatakarékossági

ismeretek szerzése.

Hulladékmentességre

törekvő szemlélet

kialakítása.

Környezetbarát

vásárlás.

Környezetbarát

csomagolási

ismeretek.

A „Zöld Napok”, azaz

a fontosabb

környezet- és

természetvédelmi

jeles napok ismerete.

Megemlékezés a

legfontosabb „Zöld

Napokról”

hagyományos

formában (pl. Föld

Napja) illetve projekt-

módszerrel (pl. a Víz

Világnapja).

A környezetvédelmi

napok tartalmának

jelentősége.

2. A környezetért Felelős állampolgári Az Alaptörvény A közvetlen

161

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

felelős

egészségorientált

életvitel

elősegítése

szerepekre való

felkészítés.

Környezetszennyezés

elhárítása, környezeti

problémák

felismerése.

környezet védelméről

szóló cikkeinek

értelmezése.

Helyi viszonyoknak

megfelelő környezeti

probléma kiválasztása,

helyi környezeti

gondok megismerése,

pályázatokon való

részvétellel.

környezet

problémáinak

felismerése.

Praktikus

környezetvédelmi

ismeretek szerzése, a

háztartás

környezetbarát

működtetése.

„Zöldköznapi

praktikák”

megismerése lépésről

lépésre.

Háztartási praktikák

megismerése.

Felelős állampolgári

magatartás

kialakítása.

Tudatos

egészségmegőrzési

viselkedés.

A szűrővizsgálatok

fontosságának

ismerete.

Kerületi és iskolai

egészség- és

sportnapok szervezése.

A komplex intézményi

mozgásprogramban

szereplő feladatok

megvalósítása.

Az egészségmegőrzés

alapjainak a

kialakítása.

Állóképesség

fejlesztése.

Helyes életviteli

szokások kialakítása.

Szabad percek, órák

felhasználása.

Káros környezeti

hatások

elkerülésének,

kivédésének

technikái.

Túrák, hétvégi

kirándulások, erdei

iskolák.

A televíziózás káros

hatásainak vizsgálata.

Mibe ne csomagoljuk

uzsonnánkat?

Helyes napirend,

életviteli szokások

megismerése és

alkalmazása.

3. Környezettudatos

értékrend, „ökológiai

morál” kialakítása

Érzelmi

viszonyulások

alakítása, képessé

tenni az egyént a

másokkal való

együttműködésre.

Az élet tiszteletére

való nevelés.

Az állatok iránti

felelősség kialakítása,

az állattartás etikája.

Madáretető,

madárkalács készítése,

madáretetés

novembertől február

végéig.

Állatsimogató

A tudatos kisállat-

védelem kialakítása.

162

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

Megélhető vagy

elképzelhető

élethelyzetek

teremtése.

Látogatás a Fővárosi

Növény- és

Állatkertben.

Az állatok életközeli

megismerése.

Gondolatok

befogadására és

kifejezésére való

nyitottság és képesség

fejlesztése.

A környezet esztétikai

felismerése iránti

igény kialakítása.

Az együttes

cselekvésekhez

szükséges sajátos

kommunikáció

fejlesztése.

Családi szerepek.

Helyzetgyakorlatok,

tanórai és tanórán

kívüli tevékenységek.

Az iskola esztétikai

képének közös

kialakítása.

Erdei iskola,

osztálykirándulás,

projektnapok, iskola

szintű programok

közös megvalósítása.

Szerepjátékok által a

különböző

élethelyzetek

megismerése.

A környezeti nevelés piramisa:

Zöld Napok tervezett időpontjai:

Március 22. A Víz Világnapja

Április 22. A Föld Napja

Május 10. Madarak és Fák Napja

Szeptember 23. Takarítási Világnap

Október 4. Az Állatok Világnapja

értékrend

ökológiai

morál

magatartásmód, életvitel

attitűdök, érzelmi vonatkozások

ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet

163

3. 10. 3. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében

rejlő környezeti nevelési lehetőségek

Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy

mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges,

esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a

szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes

példája ellentmond annak.

Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt –

tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során.

Iskolánk arculatának fontos eleme a településünk lakói felé való nyitottság,

törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és

kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont – egyesek

ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt – sok előnye és lehetőségei mellett

jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint

például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált

pihenést szolgáló eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg

tennivalónk van.

Az iskola belső környezete

Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben

szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk

hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos

tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a tanulókat a

növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is

emberibbé teszi.

Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata

a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és

az irodákban egyaránt.

A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat

használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító

adalékokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc).

Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós,

máskor is felhasználható.

A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy

milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek,

képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása

folyamatos.

164

Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti

értékeket bemutató kiállításokat rendezünk a reál projektnapok és az ÖKO-hét

keretében.

Hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk,

hanem tágabb életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához.

Kommunikáció: faliújság, iskolarádió

Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését,

tájékoztatását biztosítja a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban,

fotókon hírt adni az iskolában, a kerületünkben, a fővárosban történő

jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.

3.10.4. A helyi tantervek tantárgyi programjait külön CD-mellékletben

tároljuk.

165

4. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

166

4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2014. szeptember első napjától szervezi meg nevelő és oktató

munkáját e pedagógiai program alapján.

A pedagógiai programban található helyi tanterv a 2013 szeptember 1.

napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő

rendszerben kerül bevezetésre.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre, azaz 2014.

szeptember 1. napjától 2022. augusztus 31. napjáig szól.

4.2. A pedagógia program értékelése, felülvizsgálat, módosítása

A pedagógiai program értékelésére, felülvizsgálatára és módosítására

javaslatot tehet

az iskola igazgatója

a nevelőtestület bármely tagja

a nevelők szakmai munkaközösségei

a szülői közösség

az iskola fenntartója

A szülők és a tanulók a pedagógiai program értékelését, felülvizsgálatát és

módosítását közvetlenül a szülői szervezet képviselői útján a szülői szervezetnek

javasolhatják.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első napjától

kell bevezetni.

167

4.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára

megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő

személyeknél illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola fenntartójánál

az iskola irattárában

az iskola nevelői szobájában

az iskola titkráságán

az iskola igazgatójánál

168

5. Legitimációs záradékok

169

5.1. A pedagógiai programot a diákönkormányzat a 2014…………….

–én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

………………………………………..

diákönkormányzatot segítő tanár

5.2. A pedagógiai programot a szülői szervezet választmánya a

2014…………..- n tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

………………………………………..

szülői szervezet elnöke

5.3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2014. március 25-én tartott

értekezletén elfogadta.

………………………………………..

igazgató