Mária UherekováIveta Trévaiová Zuzana PiknováAngelika MatľákováJana VišňovskáVeronika Zvončeková

BiológiaBiológiaBiológiaMária Uhereková

az alapiskola 9. és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára

Združenie EDUCO

Szerzők – Autori © PaedDr. Mária Uhereková, PhD., Ing. Iveta Trévaiová, RNDr. Zuzana Piknová, Mgr. Angelika Matľáková, PhDr. Jana Višňovská, RNDr. Veronika Zvončeková, 2012Lektorálták – Lektorovali: RNDr. Tatiana Grandová, RNDr. Erika Piovarčiová, prof. Jozef Halgoš, DrSc.Illusztráció – Ilustrácie © Daniela Ondreičková, 2012Fordította – Prekladateľ © Lacza TihamérA fényképek szerzői – Autori fotogra� í: Angelika Matľáková, Mária Uhereková, Jaroslava Endrychová és szerepelnek a weboldalakról szabadon letölthető fényképekGra� kai elrendezés – Gra� cký dizajn © Bruno Musil, 2012

Jóváhagyta a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudomány- és Kutatásügyi és Sportminisztériuma 2012. augusztus 21-én 2012-12716/36924:4-919 szám alatt, mint Biológia tankönyvet az alapiskola 9. és a nyolcosztályos gimnázium 4. osztálya számára.A jóváhagyási záradék 5 évre szól.

Schválilo Ministerstvo školstva, vedy, výskumu a športu Slovenskej republiky pod číslom 2012-12716/36924:4-919 zo dňa 21. augusta 2012 ako učebnicu Biológie pre 9. ročník základnej školy a 4. ročník gymnázia s osemročným štúdiom s vyučovacím jazykom maďarským.Schvaľovacia doložka má platnosť 5 rokov.

Minden jog fenntartva. Ez a mű sem bármely része a jogtulajdonos beleegyezése nélkül nem reprodukálható.Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľa práv.

Első kiadás – Prvé vydanie, 2012

Felelős szerkesztő – Odborná redaktorka: RNDr. Veronika ZvončekováNyelvi szerkesztő – Jazyková redaktorka: Magdaléna KarafováSzedés és tördelés – Sadzba a zalomenie: KonceptKiadó – Vydalo združenie EDUCONyomda – Tlač: Patria I., spol. s r. o., Prievidza

ISBN 978-80-89431-36-6

46

A sejt valamennyi élő szervezet legkisebb építő és funkciós egysége. Itt játszódik le minden életfunkció, pl. a tápanyagfelvétel, a légzés, a salakanyagok kiválasztása, a szaporodás.

A sejtben kémiai folyamatok játszódnak le, végbemegy az anyag-csere (metabolizmus), megtörténik a genetikai információk átadása.

A sejtben sejtszerkezeti elemek (sejtrészecskék) – sejtszervecskék (sejtmag, mitokondriumok, kloroplasztok, vakuólák), felszíni elemek (sejtfal, citoplazma-membrán) vannak. Ezek az élő alkotórészek.

A sejt élettelen alkotórészei a tartalékanyagok kis tes-tecskéi (keményítő és fehérjeszemcsék, glikogén, zsír-cseppek, festékanyagok) vagy kristályos alakzatok (kis szervetlen kristályok). A citoplazmában vagy a vakuólum-ban találhatók.

Sejtfala csak a növények (gombák, baktériumok) sejtjei-nek van, védi a sejt belsejét, szilárddá teszi őket és meg-határozza az alakjukat. Áteresztő – átengedi a vizet és az egyéb anyagokat.

Sejtfal az állati sejtekben csak kivételesen fordul elő (pl. papucsál-latka). A növényekben poliszacharidok (cellulóz), a gombákban kitin alkotja, a baktériumokban poliszacharidokból (összetett cuk-rokból) és zsírokból épül fel.

A citoplazma membránja (hártyája) lehetővé teszi a sejt és a külső környezet közötti anyagcserét. Félig át-eresztő – csak bizonyos anyagokat enged át. Szerkezete összetett, fehérjékből, zsírokból és cukrokból áll.

A citoplazma kitölti a sejt belsejét, annak folyékony ré-sze, részt vesz az anyagcserében, kémiai folyamatok ját-szódnak le benne. Pl. sejtszervecskék, tartalék anyagok, kis kristályok találhatók benne.

A citoplazma változó mennyiségű szervetlen anyagokat (vizet) és szerves anyagokat (fehérjéket, zsírokat, cukrokat) tartalmaz. 130. ábra A sejt felszíni elemei bonyolult szerkezetűek

129. ábra A sejt élettelen alkotórészei

kalcium-oxalát kristályok a hagyma héjában

keményítőszemcsék a bab sejtjeiben

128. ábra A sejtek alakja és mérete függ a sejt funkciójától, a szervezet nagyságától vagy elhelyezkedésétől

idegsejt vörös vértest a madár sejtje spermium (ondósejt) a gyomorfal sejtjei

egysejtű szervezet – papucsállatka

gázcserenyílás a levélben

Amiről már tanultam1. Milyen egysejtű állatot és egysejtű növényt ismersz? Mi-

ben különböznek?2. Melyek a növényi és az állati sejtben egyaránt megtalálha-

tó sejtszervecskék?3. Miben különbözik a növényi sejt az állati sejttől?4. Mi a szerepük a szervecskéknek a sejtben?5. Miért fontos a sejtmag a sejt számára?6. A növényi sejt mely részében játszódik le a fotoszintézis és

miért fontos?

Érdekességek1. A sejtek élettartama eltérő, élhetnek néhány napig, hétig,

hónapig, évig. Például az idegsejtek néhány évig élnek, a vörös vértestek 3–4 hónapig, a bőrszövet sejtjei 3–4 napig, az izomszövet sejtjei 7 napig.

2. A legkisebb sejt a spermium (ondósejt), a legnagyobb sejt a madarak (strucc) tojása.

3. A növényi sejt (a szőlő gyümölcshúsának sejtje) több vizet tartalmaz, mint az állati sejt (csontsejt, izomsejt). Az állati sejtben több a fehérje, mint a növényi sejtben.

sejtfal

citoplazma-membrán

biologia_9_ROCNIK_madarska_1.indd 46 11.10.2012 8:05:53

47

Vizsgálok és felfedezek1. Figyelj meg különböző növényi és állati sejtszervezeteket

mikroszkóppal! Hasonlítsd össze őket!2. Készíts beszámolót a plasztidok szerepéről a növényi sej-

tekben! Számolj be erről az osztálytársaidnak!3. Keress az interneten vagy a szakirodalomban érdekes in-

formációkat a sejt egyes szerkezeti elemeiről! Prezentáció formájában dolgozd fel ezeket!

A tanító segítségével bizonyítsd be a cukrok jelenlétét az almalében, a burgonyagumó keményítőjében és az árpa-szemben!

Amit meg kell tanulnom1. Mi a sejt szerepe az élőlény számára?2. Hasonlítsd össze a növényi és az állati sejtet! Sorold fel a

közös és az eltérő jegyeket!3. Mi a szerepük az egyes szervecskéknek a sejtben?4. A növényi sejt mely szervecskéjében megy végbe a foto-

szintézis?5. Mely szervecskék játszanak szerepet a fehérjék képződé-

sénél?6. Melyik szervecskében megy végbe a sejtlégzés?

A sejtmag a sejt életfolyamait irányítja. Nukleinsavak-ból, fehérjékből áll. A sejtmag kromoszómákat tartalmaz – olyan szerkezeteket, amelyek az öröklődéssel kapcsola-tos (genetikai) információt adják át. A legnagyobb szer-vecske a sejtben.

A zöld klorofi ll festékanyagot tartalmazó kloroplasztok-ban játszódik le a fotoszintézis.

A riboszómák a sejtek citoplazmájában szabadon helyez-kednek el. Bennük megy végbe a fehérjék képződése.

A mitokondriumok a sejtlégzés, valamint a növényi és állati sejtek energiatermelő központjai.

A vakuólumokban sejtnedv található, amelyekben tar-talék anyagok vannak – főleg víz, és a benne oldott cuk-rok és fehérjék. Az állati sejtekben (pl. papucsállatka) a va-kuólumoknak a raktározás mellett emésztő és kiválasztó funkciójuk is van.

A növényi és az állati sejt hasonló szerkezetű és funkciójú. Az alapvető különbség a táplálkozás módjában van.

A növényi sejtek a kloroplasztokban lejátszódó foto-szintézis során szerves anyagokat készítenek a szer-vetlen anyagokból.

Az állati sejtek (a legtöbb baktérium és gomba sejtje) nem tartalmaz kloroplasztot, ezért nem képeznek szer-ves anyagokat. A szerves anyagokat különböző forrá-sokból nyerik.134. ábra Mitokondriumok

sejtmag

citoplazma membrán

vakuólumok

mitokondriumok

kloroplasztok

citoplazma

sejtfal

növényi sejt állati sejt

cicc

131. ábra A növényi és az állati sejt felépítése – az azonos részek kék betűkkel vannak írva

133. ábra Kloroplaszt

132. ábra Sejtmag

sejtmag membrán

örökítő anyag – ebben helyezkednek el a kromoszómák

zacskók kloroplasztisszal

az enzimek lehetővé teszik az energia felszabadulását

sejt,

se

jt sze

rkeze

ti

elemei,

a

sejt é

lő része

i,

a se

jt élette

len

része

i,

s

ejtfal,

cit

oplazma

membrán,

r

iboszómák,

mito

kondriu

mok,

kloro

plasztok,

v

akuólumok,

növényi se

jt,

álla

ti sejt

biologia_9_ROCNIK_madarska_1.indd 47 11.10.2012 8:05:55

törzsanyag

kiegészítő tananyag

A tankönyv az oktatási sztenderddel összhangban az 5.–7. évfolyam tananyagára épül, amely az élőlények életfolyamataival és az élő anyag szerveződésével foglalkozott, valamint a 8. évfolyam tan-anyagának ökológiai részére, amelynek tárgya az élőlények és az ember környezete volt.A konstruktivisztikus elvből indul ki, amely a korábban elsajátított alapvető biológiai ismeretekre, tényekre, fogalmakra és összefüggé-sekre épít. Ezek a tanulás során fokozatosan és más szempontokat is � gyelembe véve új ismeretekre kapcsolódnak, és ennek köszönhető-en tartós tudást eredményeznek.Tekintettel az oktatási sztenderd tartalmi részének spirális jellegére, a tartalmi rész a fenti elvet az új ismeretek összekapcsolásával segíti. Néhány kép ismétlése az előző évfolyamokból most más összefüggés-ben szerepel. A törzsanyag és a kiegészítő tananyag, valamint a gyakorlati felada-tokkal kapcsolatos ötletek lehetővé teszik a szövegértést, a szöveg-gel való munkát és a képességfejlesztő feladatok megoldását erősítik.A tananyag témái összefüggően egy duplaoldalon vannak függő-legesen elrendezve, ami segíti a könnyebb eligazodást a szöveges és a képi anyagban.A törzsanyag fontos kifejezéseket és fogalmakat tartalmaz, amelye-ket vastagabb betűkkel nyomtattak. A szöveg stilisztikailag és szak-mailag segíti a tanulók szövegértelmezését, valamint azt is, hogy ön-állóan szerezzenek új ismereteket és sajátítsák el azokat.A szövegben kisebb betűkkel szedett kiegészítő tananyag gazdagít-hatja a problémakör iránt komolyabban érdeklődő tanulók ismereteit, illetve felhasználható a biológia megemelt heti óraszáma esetén.Az oldal felső részében található kulcsszavak az alapvető fogalmi ap-parátust érintik, és felhasználhatók pl. a tananyag ismétlése, a legfon-tosabb fogalmak rögzítése során, esetleg annak ellenőrzésére, hogy a tanulók mennyire értik azokat, valamint arra, hogy képesek-e a szö-veggel dolgozni és alkalmazni a kommunikációs módszereket.A gyakorlati feladatok választhatóak, számukat és tartalmukat il-letően elsősorban ajánlások az iskola lehetőségeinek, a tanítók és a tanulók érdeklődésének a függvényében.A duplaoldal alsó része munkajellegű, feladatösztönző, motiváló kérdéseket, érdekességeket, a tananyagot rögzítő kérdéseket és ké-pességfejlesztő feladatokat tartalmaz.

Amiről már tanultam jellegű kérdések és feladatok a korábbi évfolyamok leg-fontosabb ismereteinek felelevenítését szolgálják azzal a céllal, hogy szélesebb összefüggésekbe kerüljenek a biológiai folyamatok. Didaktikai szempontból cél-szerű ezeket a tanítási óra kezdeti, felve-zető szakaszában hasznosítani.

Az Érdekességek különböző tényeket és ismereteket tartalmaznak. Motiváló ténye-zőként vagy a biológiai ismeretek iránt ko-molyabban érdeklődő tanulók tudásának bővítésére használhatók.

Amit meg kell tanulnom a törzsanyag elsajátításának a szintjét hivatott felmérni az oktatási sztenderd teljesítményi részé-vel összhangban.

A Vizsgálok és felfedezek feladatainak célja az alkalmazás begyakorlása, de a választás lehetősége is, az iskolák adott-ságai, a tanítók és a tanulók érdeklődése alapján. Segítik a kulcsfontosságú kompe-tenciákat – elsősorban a csapatmunkát, az információk keresését, osztályozását és feldolgozását. Ezek a tanulók a házi és az iskolai egyéni és csoportos foglalkoz-tatásához kínálnak ötleteket a gyakorlati munka során. A különböző kérdések és problémák önálló és alkotó jellegű megol-dását szorgalmazzák, a tankönyvvel való munkára, az információs-kommunikációs technológiák és más források alkalmazá-sára ösztönöznek.

A Játék és biológia című melléklet alkotó és szórakoztató jellegű. A feladatok a taní-tók és a tanulók (akár más évfolyamokban is) érdeklődése és választása szerint hasz-nosíthatók.

Bevezetés

a duplaoldal gyakorlati része

kérdések a korábbi évfolyamok tananyagából

érdekes tények és információk

az oktatási sztender képességfejlesztő részével kapcsolatos kérdések

önálló alkotó tevékenységhez kapcsolódó kérdések

Az élőlények anyagának szerveződése

Bevezetés ......................................................................................................... 3

Alapvető életfolyamatok .................................... 6

Az élőlények alapvető életfolyamatai ............................................. 8A baktériumok, a gombák és a növények életfolyamatai ..... 10A baktériumok és a gombák tápanyagfelvétele és légzése .......... 10A növények tápanyagfelvétele és légzése .......................................... 12A baktériumok és a gombák szaporodása .......................................... 14A növények szaporodása .......................................................................... 16A növények ingerlékenysége és mozgása ........................................... 18A növények élete .........................................................................................20Gyakorlati feladatokA gombák és a növények életfolyamatai ................................................22Az állatok életfolyamatai ...................................................................... 24Az állatok táplálkozása ............................................................................... 24Az állatok légzése ........................................................................................26Az állatok kiválasztása ................................................................................28A testnedvek keringése az állatokban ..................................................30Az állatok testszabályozása ...................................................................... 32Az állatok érzékelése ..................................................................................34Az állatok mozgása ......................................................................................36Az állatok szaporodása és fejlődése ......................................................38Gyakorlati feladatokAz állatok életfolyamatai ............................................................................ 42

Tartalom

Az élőlények anyagának szerveződése ................. 44

A sejt és szerkezeti felépítése ..................................................................46A sejt élete ......................................................................................................48Gyakorlati feladatokA növényi és az állati sejt életfolyamatai ................................................50

Az öröklődés és az élőlények változékonysága ...... 52

Az öröklődés és annak lényege ..............................................................54A genetikai információk átadása ............................................................56Öröklődés és változékonyság ..................................................................58

Az élőlények és az ember környezete .................. 60

A környezet ....................................................................................................62Az élőlények és az ember környezetét befolyásoló tényezők ......64A természetvédelem és a környezet .....................................................66Melléklet: Játék és biológia.......................................................................68

baktériumok

gombák

növények

állatok

Növekedés és fejlődés

Táplálkozás és tápanyagfelvétel

Kiválasztás

Szaporodás

Ingerfolyamatok

és mozgás

Alapvető életfolyamatok

8

Az életfolyamatok biztosítják az élőlények életét és létezését. Az élőlények alapvető életfolyamatai a következők: táplálkozás és táplálékfelvétel, légzés, kiválasztás, szaporodás, növekedés, fejlődés, ingerlékenység és mozgás.

A táplálkozás és táplálékfelvétel azoknak a folyamatoknak az együttese, amelyek a tápanyagok felvételével és feldolgozásával függenek össze. A táplálkozás az életfunkciók ellátásához szükséges építőanyagok és az ener-gia forrása.

A tápanyagok biztosítják az élőlények táplálkozását, növekedését és fejlődé-sét. A tápanyagok feldolgozása összetett kémiai folyamat, amelyet metaboliz-musnak (anyagcserének) neveznek.

A növények alapvető tápanyagai – szervetlen anyagok – főleg az oxigén, a víz, a szén-dioxid, a sók, az ásványi anyagok, mikroelemek. Az állatok és az emberek számára az alapvető tápanyagok – szerves anyagok – a fehérjék, a cukrok, a zsírok és egy szervetlen anyag – a víz.

Azokat az élőlényeket, amelyek a táplálkozás során a szervetlen anyagokból szerves anya-gokat állítanak elő – autotróf szervezeteknek nevezik. A szerves anyagokat fotoszintézis út-ján (zöld növények) vagy kémiai szintézissel (baktériumok) állítják elő.

Más élőlények (gombák, állatok, ember) a kész szerves anyagokat veszik fel és ezeket he-terotróf szervezeteknek nevezik. Ebbe a táplálkozási módba soroljuk a parazita (élősködő) szervezetek táplálkozását, amelyek a gazdaszervezettől vonják el a tápanyagot (galandfé-reg, tetű), vagy a szapro� ták táplálkozást is, amikor a szerves anyagot az elhalt szervezetek-ből vonják el vagy szerves maradványokkal táplálkoznak (a legtöbb baktérium, gomba).

Bizonyos élőlényekre mindkét táplálkozási mód jellemző lehet és képesek átváltani az auto-tróf táplálkozásról a heterotróf táplálkozásra (némely egysejtűek, pl. az Euglena – zöldosto-ros – és a húsevő növények).

A légzés az oxigén felvételével és a szén-dioxid leadásával kapcsolatos folyamat, miközben a szerves anyagok felbom-lanak, szervetlen anyagok keletkeznek és energia szabadul fel.

Az energia a további életfolyamatoknál használódik fel. Vala-mennyi élőlény lélegzik, függetlenül a táplálkozás módjától.

Az élőlények különböző módon lélegeznek, pl. az egysejtű szervezeteknek szervecskéik vannak – a mitokondriumok, a növényeknek – gázcserenyí-lásaik, a legtöbb állatnak és az embernek – légzőszervrendszerük van.

A kiválasztás egy folyamat, amely során az élőlény testéből eltávoznak a fölösleges és a salakanyagok.

A növények a fotoszintézis és a légzés során a levelek gázcserenyílása-in gázokat – oxigént és szén-dioxidot –, valamint vízpára formájában vizet bocsátanak ki. A levelek peremén elhelyezkedő nyílásokon víz-cseppeket bocsátanak ki. Az állatok testében az anyagcsere során a sejtekben fölösleges víz és salakanyagok keletkeznek, amelyek a test-nedvekben gyülemlenek fel és bejutnak a kiválasztó szervekbe. Itt tör-ténik a szűrés, majd eltávoznak a testből.

3. ábra A növények légzése és a gáznemű anyagok kiválasz-tása a növények leveleiben

4. ábra Kiválasztott víz a le-velek peremén

halak kopoltyúi

a madarak tüdeje és

légzsákjai

5. ábra Az állatok légzését a légzőrendszer szervei biztosítják

1. ábra A zöld növények a szerves anyago-kat szervetlen anyagokból állítják elő

2. ábra Az állatok a tápanyagokat, a szer-ves anyagokat más élőlényekből nyerik

Amiről már tanultam1. Milyen alapvető életfolyamatokat ismersz?2. Hogyan megy végbe a zöld növények fotoszintézise?3. Néhány példán szemléltesd, hogyan lélegeznek a gerinc-

telenek és gerincesek!4. A gerincesek mely szervei vesznek részt a kiválasztásban?5. Milyen feltételektől függ a növények szabályos növekedé-

se?6. Mi a különbség a gerincesek ösztönös és a tanult viselke-

dése között?7. Milyen mozgást � gyelhetsz meg a növényeken?8. Mitől függ az állatok különböző mozgása?

Érdekességek1. A tápanyagok közül a növények fejlődéséhez nélkülözhe-

tetlenek a biogén elemek. Ha valamelyik hiányzik közülük, a növény csak addig él, amíg a tartalékanyagok ki nem merülnek, ezt követően elpusztul.

2. A lélegzés során az állatok a vízből, a levegőből és a talaj-ból nyerik az oxigént. Az oxigén a levegőből kerül a vízbe, valamint a vízi növények fotoszintézise révén. A mennyisé-ge a víz hőmérsékletétől, nyomásától és áramlásától, a vízi növények számától és fajától függ. A talaj oxigénmennyi-sége a talajtípustól és a talajban lévő (eső)víz mennyiségé-től függ.

Az élőlények alapvető életfolyamatai

9

6. ábra Ivartalan szaporodás – a nagy pa-pucsállatka osztódása

9. ábra A szaporodás, a növekedés és a fejlődés lehetővé teszi az élet folytatását

7. ábra Ivaros szaporodás – az ivarsejtek cseréje két közönséges földigiliszta egyed között

10. ábra Az állatok ingerlékenysége kiváltja a mozgást és a viselkedés

változásához vezet

8. ábra Az állatok mozgása – különböző lehet

A szaporodás új egyedek (utódok) keletkezése a szülőegyedekből. Ez a faj és az élet fennmaradásának a feltétele. Az élőlények ivarosan és ivartalanul szaporodnak.

Az ivartalan szaporodás során az új egyed a szülői szervezet valamely részének a leválásá-val keletkezik. Végbemehet pl. osztódással (az egysejtű szervezeteknél), sarjadzással, illetve bimbózással (élesztőgombák, édesvízi hidra), vagy bizonyos növények egy részének (pl. le-velének, szárának, gyökerének) a leválásával.

Az ivaros szaporodás során az új egyed a csírából fejlődik, amely a szülőegyedek hím- és női ivarsejtjének összeolvadásával keletkezik.

Az élőlények növekedése és fejlődése olyan folyamat, amely során gyara-podik az élő anyag és az élőlények testében vagy valamely részében válto-zások játszódnak le. Ez az elegendő tápanyagtól függ.

A sejtek fejlődése és növekedése során osztódnak, különböző szövetek, fonalak, szervek képződnek, majd kifejlődik a felnőtt egyed. Az egyedek növekedése és fejlődése különböző, az egyes fajok genetikai adottságaitól (információitól) függően megy végbe.

Az ingerlékenység a belső és a külső ingerek érzékelésének és az ezekre való reagálásnak a képessége. Az élőlények az ingerlésre különböző módon reagálnak – leggyakrabban bizonyos mozgásokkal (növények, állatok) vagy viselkedésük megváltozásával (állatok és ember).

A mozgás lehetővé teszi az élőlények számára a tápanyagok szállítását, a vé-delmet, a táplálékot és a szaporodást.

A növényi és az állati sejtben mozog a citoplazma. A növények mozgási lehetősége korlá-tozott. A növényi testben csak bizonyos részek mozognak – a virágok, a szár és a levelek pl. meghajolhatnak, kinyílhatnak vagy bezáródhatnak.

Az állatok mozgása jól látható. A fejlődés során az állatoknak különböző mozgásszervei és mozgási módjai alakultak ki attól függően, hogy milyen környezetben élnek.

Vizsgálok és felfedezek1. Figyelj meg egy háziállatot és saját szavaiddal jellemezd

az egyes életfolyamatait!2. Győződj meg a papucsállatka sejtjének ingerlékenysé-

géről! Készíts szénalevet! A tárgylemezre cseppents a szénaléből egy cseppit! A csepp pereméhez helyezz né-hány konyhasókristályt! Fedd le fedőlemezzel és � gyeld meg, hogyan reagál a papucsállatka a sóra.

3. Keress a szakirodalomban (az interneten) felvételeket kü-lönböző gerinctelenek szájszerveiről! Hasonlítsd össze az alakjukat és a funkciójukat a táplálék típusának és a táplál-kozás módjának a függvényében!

Amit meg kell tanulnom1. Hogyan jutnak tápanyagokhoz az autotróf és a heterotróf

szervezetek?2. Hasonlítsd össze a gerincesek és a gerinctelenek légző-

szerveit!3. Állapítsd meg a legfontosabb eltéréseket a növények és az

állatok kiválasztásában!4. Egy példán hasonlítsd össze az élőlény növekedését és fej-

lődését!5. Milyen közös életfolyamatai vannak a növényeknek és az

állatoknak?6. Jellemezd az állatok különböző mozgási módjait!

táplálkozá

s,

t

ápanyagok,

sze

rvetlen anyagok,

szerves a

nyagok,

o

xigén,

sz

én-dioxid,

energ

ia,

kiválasztás,

s

alakanyagok,

sza

porodás,

növeke

dés,

i

ngerléke

nység,

m

ozgás

10

11. ábra A baktériumok az őket körülvevő kö-zegből nyerik a tápanyagokat, a táplálkozás módja a baktérium fajától függ

A baktériumok tápanyagfelvételének a folyamata különböző közeg-ben játszódik le (előfordulási helyüktől függően – a talajban, a vízben, más élőlények testében).

A baktériumok testfelszínükkel veszik fel a táplálékot.

A baktériumok különböző energiaforrásokat (napsugárzást, kémiai ener-giát) és szénforrásokat (szén-dioxidot, szerves anyagokat) hasznosíta-nak.

Bizonyos baktériumfajok bakteriokloro� llt tartalmaznak, a szerves anyagokat foto-szintézis révén maguk termelik (a növényekhez hasonlóan), ugyanakkor nem juttat-nak a környezetbe oxigént.

Némely talaj- vagy vízlakó baktérium maga készít szerves anyagokat szén-dioxidból, az ehhez szükséges energiát főleg a szervetlen anyagok oxidációjával nyeri.

A legtöbb baktérium azonban nem képes önállóan szerves anyagot – cukrokat előállítani.

A parazita (élősködő) baktériumok az élő szervezetekből, a szapro� ta baktériumok az elhalt növények vagy állatok bomló testéből nyerik a szerves anyagokat. A szapro� ta baktériumok közé tartoznak a lebontó és az erjesztő baktériumok.

A lebontó baktériumok a szénforrásnak számító szerves anyagok oxidá-ciójából nyerik az energiát. Lebontják az elhalt szervezetek szerves anya-gát (pl. a humusz egy részét) egyszerű szervetlen anyagokra, amelyeket a növények a vízzel együtt a gyökereikkel szívnak fel. Közreműködnek a természet anyagkörforgalmában.

Az erjesztő baktériumok számos faja, köztük a legismertebb tejsav-baktériumok a szükséges energiát a szerves anyagok (cukrok, zsírok, szénhidrogének, alkohol, szerves savak) erjesztésével nyerik.

Az erjedés a szerves anyagok, főleg a cukrok átalakulása egyszerűbb anyagokká en-zimek, mint katalizátorok jelenlétében. Az erjedés folyamata többnyire oxigénmentes közegben megy végbe, és pl. a tejtermékek, az ecet, a savanyú uborka és káposzta készítésénél hasznosítják.

A gyökérgümő baktériumok (nitri� káló baktériumok) a tápanyago-kat – a szerves anyagokat (cukrokat) a hüvelyes növények (bükköny, bor-só, bab) hajszálgyökereiből nyerik, amelyekkel szimbiózisban élnek.

A légzéshez a legtöbb baktériumfajnak oxigénre van szüksége.

Bizonyos baktériumoknak (erjesztő baktériumok) nincs szükségük oxi-génre, oxigénmentes közegben élnek, mások képesek oxigén jelenlé-tében is élni, de nélküle is.

13. ábra A gyökérgümő baktériumok – szim-biotikus baktériumok, amelyek a hüvelyesekből nyerik a szerves anyagokat, miközben nitrogén-vegyületeket (ammóniát, aminosavat) biztosíta-nak számukra

12. ábra A parazita (élősködő) baktériumok a tápanyagokat – a szerves anyagokat élő szerve-zetekből nyerik

Amiről már tanultam1. Mi a szerepük a talajlakó baktériumoknak az erdőben, a

kertben és a mezőn?2. Magyarázd meg a zöldtrágyázás fogalmát, miért fontosak

a gyökérgümő baktériumok a hüvelyesek számára?3. Miért tartoznak a baktériumok a mikroorganizmusok közé

és miben különböznek a vírusoktól?4. Miért fontosak a baktériumok az ember számára?5. Milyen betegségeket okoznak a parazita baktériumok?6. Milyen gáznemű anyagra van szükségük a növényeknek

és az állatoknak a légzéshez?7. Nevezz meg néhány erdei és mezei gombát!

Érdekességek1. Amerikai és európai tudósok egy csoportja felfedezett egy

talajlakó baktériumot, amely a hematit ásványból képes oxigént felszabadítani.

2. Bizonyos baktériumfajok citoplazmájában tartalékanya-gok találhatók (pl. glikogén), amelyeket tápanyag- és ener-giahiány esetén hasznosítanak.

3. Bizonyos tejsavbaktériumok hasznosak az ember egészsé-ge szempontjából. Elsősorban a savanyú tejtermékekben, pl. a joghurtokban élnek. Segítik a mikroorganizmusok egyensúlyának a fenntartását, megkönnyítik az emésztést és erősítik az immunrendszert.

A baktériumok, a gombák és a növények életfolyamataiA baktériumok és a gombák tápanyagfelvétele és légzése

11

A gombák a tápanyagokat – a szerves anyagokat – a kör-nyezetükből nyerik. Nem játszódik le bennük fotoszinté-zis, mert nem tartalmaznak zöld kloro� ll festékanyagot (pigmentet). Ezért nem képesek szerves anyagokat (cuk-rokat) termelni.

A szapro� ta gombák – a penészgombák (fejes penész, kannapenész) és néhány termőtestes gomba (csiperke, galóca) elhalt szervezetek (elhalt fa, állat) vagy szerves eredetű maradványok (avar, humusz) anyagainak a le-bontásával szerzik a tápanyagokat. A gombák tápanyag-felvételének ez a leggyakoribb módja a természetben.

A gombák a természetben fontos szerepet játszanak mint lebontók és részt vesznek a természet anyagkörforgalmában. Az egysejtű gombák – az élesztőgombák az energiát az erjedés során terme-lik, lebontják a cukrokat, amit a sörgyártásnál, a bor és a sütőipari élesztő készítésénél hasznosítanak.

A parazita (élősködő) gombák (üszöggomba, rozs-dagomba, pisztricgomba, bizonyos penészfajok) az élő szervezetek – növények, állatok, ember – testének a felü-letén vagy a belsejében élősködve szerzik meg a szerves anyagokat.

A szimbiotikus gombák – bizonyos termőtestes gom-bák (vörös érdestinóru, nyári vargánya) gombafonalai együtt élnek a fák gyökereivel, a kékmoszatokkal és a moszatokkal, amelyek táplálják őket. A növények (mosza-tok) cukrokkal (a fotoszintézis termékeivel) látják el őket, a gombák pedig vizet biztosítanak számukra.

A gombák a legtöbb baktériumhoz, növényhez, állathoz és az emberhez hasonlóan oxigént lélegeznek be.

14. ábra A gombák – élesztőgombák (a), penészgombák (b) és pl. a légyölő galóca (c) a tápanyagfelvétel során más élőlényekre szo-rulnak

16. A pisztricgomba – parazita gomba, a tápanyagokat az élő fa törzséből nyeri

15. ábra A gyűrűs tuskógomba szapro� ta és parazita módon is táplálkozik, a fák tönkjein vagy törzsein nő, innen szívja fel a táp-anyagokat

Vizsgálok és felfedezek1. Állíts össze egy áttekintő táblázatot a baktériumok, a

gombák, a moszatok, a növények és az állatok táplálkozás-módjáról! Állapítsd meg, melyek a közös, illetve az eltérő jegyek a táplálkozásukban!

2. Keresd meg az interneten az erjesztő, a lebontó és a para-zita baktériumok képviselőit! Hasonlítsd össze a táplálko-zásuk és a légzésük módját. Meg� gyeléseidet dolgozd fel prezentáció formájában!

3. Keress az interneten olyan gombákat, amelyek szapro� ta és parazita módon is képesek tápanyaghoz jutni!

4. Keresd meg a gombahatározóban a szimbiotikus gombá-kat, a megállapításaidat projekt formájában dolgozd fel!

Amit meg kell tanulnom1. A legtöbb baktérium miért nyeri a szerves anyagokat más

szervezetekből?2. Hasonlítsd össze a parazita és a szapro� ta baktériumok

tápanyagfelvételét!3. Magyarázd el a baktériumok tápanyagfelvételét!4. Melyik a legfontosabb eltérés a szapro� ta és a parazita

baktériumok és gombák tápanyagfelvételében?5. Milyen gázra van szükségük a légzéshez a gombáknak és a

baktériumok többségének?6. Magyarázd meg a baktériumok és a gombák más élőlé-

nyekkel történő együttélésének a szerepét!

baktériumok –

sz

apro� ta

b.,

talajla

kó b.,

lebontó b.,

te

jsavas b

.,

erje

sztő b.,

gyökérg

ümő b.,

p

arazita

(élőskö

dő) b.,

erjedés,

g

ombák –

szapro

� ta g.,

parazita g.

ba c

12

A növényeknek a többi élőlényhez hasonlóan életfunkci-óik fenntartásához tápanyagokra és energiára van szük-ségük.

A növények a szervetlen anyagokat az élettelen termé-szetből – a talajból és a levegőből nyerik.

A talajból gyökereikkel a vizet és a benne oldott szer-vetlen anyagokat sók formájában, a levegőből pedig leveleikkel a szén-dioxidot veszik fel.

A zöld növények táplálkozása autotróf – fotoszintézis-sel szerves anyagokat (cukrokat) állítanak elő szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből).

Táplálkozásuk módja független más élőlényektől – ön-ellátóak. Az autotróf módon táplálkozó növények a pro-ducensek.

Bizonyos növényekben nem található kloro� ll és így nem állítanak elő szerves anyagokat. Ezeket elhalt szervezetekből (szapro� ták – egyes orchideafajok) vagy élőlényekből (paraziták – pl. a szádorgó) nyerik. Táplálkozásuk heterotróf.

20. ábra A félparazita

fagyöngyszerves anyagokat termel, a vizet és a

szervetlen anyagokat abból a

növényből szívja ki, amelyen élősködik

19. ábra Húsevő növényautotróf és heterotróf módon is táplálkozik

17. ábra A növények eltérő tápanyagfelvétele – a csalán kloro� llt tartalmaz és autotróf módon táplálkozik, a szádorgó nem tartalmaz kloro� llt, és heterotróf módon táplálkozik

Amiről már tanultam1. Sorold fel az élőlényekben lejátszódó legfontosabb élet-

folyamatokat!2. Mondj néhány szervetlen és szerves anyagot!3. Miben tér el a baktériumok, a gombák, a növények és az

állatok táplálkozása?4. Nevezz meg olyan egysejtűt, amely fotoszintézissel szerzi

be a tápanyagokat!5. Mely növényi szervek fontosak a növények tápanyagfelvé-

tele szempontjából?6. Mi a szerepük a növény leveleinek?7. A növényi sejt mely szervecskéi biztosítják a légzést?

Érdekességek1. A csírázó magvak heterotróf módon táplálkoznak. A szer-

ves anyagokat a csíralevelekben található tartalék anya-gokból nyerik, ezért a csírázáskor nincs szükségük fényre.

2. A nitrogénszegény talajon élő húsevő növények a nitro-gént az állati testekből nyert szerves anyagokkal pótolják. Tartalmaznak kloro� llt, ezért fotoszintézisre képesek, és autotróf módon jutnak a tápanyagokhoz.

3. A legerőteljesebben a csírázó magvak és a növényi rügyek lélegeznek. A növényi gyökerek is részt vesznek a légzés-ben.

a víz és a szervetlen anyagok felvétele gyökerekkel

a víz áramlása

a szén-dioxid felvétele

a szerves anyagok felvétele szállítónyalábokkal

gázcserenyílás

A növények tápanyagfelvétele és légzése

csalán szádorgó

kereklevelű harmatfű

18. ábra A tápanyagok felvétele a levegőből és a talajból

13

Vizsgálok és felfedezek1. Készíts projektet a következő témára: A növények a Föld

tüdeje! Dolgozatodat prezentáld osztálytársaid előtt!2. Állapítsd meg és magyarázd meg, miért ártalmas a növé-

nyek számára, ha leveleiket megrágják a kártevő rovarok!3. Keress az interneten növényeket, amelyek csak heterotróf

módon jutnak tápanyagokhoz!4. Mutasd ki a keményítő (cukor) jelenlétét a burgonyagu-

móban és fogalmazd meg a kísérlet alapján a következte-téseket!

5. Vázlatosan jellemezd a gázok körforgását a természetben a fotoszintézissel és a légzéssel kapcsolatban!

Amit meg kell tanulnom1. Magyarázd el a növények tápanyagfelvételét!2. Miben különbözik a növények autotróf táplálkozási módja

a gombák és az állatok heterotróf táplálkozásától?3. Mi a fotoszintézis? A növények mely részeiben megy vég-

be?4. Sorold fel a fotoszintézis végtermékeit és röviden jelle-

mezd a folyamatot!5. Milyen anyagokat vesznek fel a növények a légzés során és

milyen anyagokat választanak ki?6. Miért fontos a fotoszintézis és a légzés az élőlények számá-

ra?

A szén-dioxid a levegőből a gázcserenyílásokon jut be a levelekbe. A víz a talajból a szállítónyalábokon a gyöke-rekből a szárba és a levelekbe jut. A napenergiát a levelek kloro� llja fogja fel, egy része a levelekben kémiai energi-ává alakul át.

A víz és a szén-dioxid a kloroplasztokban összetett kémiai reakciók során egyszerű cukorrá (glükózzá) és oxigénné alakul át, amelyet a levegőbe juttat. Ennél a folyamatnál energia használódik fel.

A növények a további kémiai reakciók során az egyszerű cukrot – a glükózt összetett cukorrá – keményítővé alakít-ják át, amely tartalék anyagként raktározódik el a gyöke-rekben és a növényi gumókban.

A légzés gázok (oxigén, szén-dioxid) cseréje a külső kör-nyezet és a szervezet között. A légzés lényege valameny-nyi élőlény esetében azonos. 21. ábra A fotoszintézis lefolyása

A növények, akárcsak a többi élőlény is a légzés során oxigént vesznek fel és szén-dioxidot bocsátanak ki. A légzés olyan folyamat, amelyben energia szabadul fel a szerves anyagok – cukrok, glükóz egyszerű anyagokra, szén-dioxidra és vízre történő lebomlása következtében.

A gázcserét a levelekben található gázcserenyílások teszik lehetővé. A növényi test minden része lélegzik – a gyökerek, a termések és a magvak is, de a légzésük inten-zitása különböző. A légzés a fotoszintézis ellentéte. Kémi-ai szempontból energiatermelő reakcióról van szó.

A fotoszintézis szerepe elsősorban a szerves anyagok előállításában nyilvánul meg. A levegőbe oxigén szaba-dul fel, amely nélkülözhetetlen a légzésnél, miközben ál-landósul a légkör oxigén és szén-dioxid koncentrációja. A légzéskor a növekedéshez, a tápanyagfelvételhez és a tápanyagok feldolgozásához, valamint a szaporodáshoz és a növények egyéb életfunkcióihoz szükséges energia szabadul fel.

22. ábra A fotoszintézis és a légzés összehasonlítása

a gázcserét a levelekben levő

gázcserenyílások teszik lehetővé

szén-dioxid

oxigén oxigén

szén-dioxid

fény hatására megy végbe

szerves anyagok

szén-dioxid, energia

oxigén

elbomlanak

felszabadul

felhasználódik

keletkeznek

felhasználódik

felszabadul

fotoszintézis légzés

cukor

nape

nerg

iasz

én-d

ioxi

d

oxigén

víz

táplálko

zás,

t

ápanyagok,

sz

ervetlen anyagok,

sze

rves anyagok,

autotró

f

sze

rvezetek,

foto

szintézis

,

n

apenergia,

kloro

� ll,

oxigén,

szén-d

ioxid,

v

íz,

cuko

r,

légzé

s

víz víz

fény hatására és sötétben

is végbemegy

14

A természetben az élet állandóan keletkezik, fejlődik és elhal. Ez a vég nélküli folyamat a szaporodásnak – reprodukciónak – köszönhető.

A szaporodás az élőlények alapvető jellemzője. Biztosítja az új egyedek szüle-tését és a faj fennmaradását.

A baktériumok ivartalanul szaporodnak.

Az ivartalan szaporodás során új egyed csak egy szervezetből (egyedből) ke-letkezik. A születő egyed genetikailag teljesen azonos a szülő egyeddel.

A baktériumok leggyakrabban harántosztódással (hasadással) szaporod-nak. Ez a szaporodás gyors módja (mintegy 10 – 30 percig tart).

Bizonyos baktériumfajok sarjadzással (bimbózással) szaporodnak. A baktérium felszínén egy kis dudor vagy kinövés alakul ki – az új sejt. Ez fokozatosan megnő és le-válik az eredeti baktériumsejtről. Önálló egyedként kezd élni, amely további szaporodásra képes.

A fonalas baktériumok a fonál szétesésével vagy elválasztódásával szaporodnak. Az elválasztódott fonálból új egyed fejlődik.

A gombák ivartalanul szaporodnak – leggyakrabban sarjadzással (bimbózással, pl. a sörélesztő), vagy kü-lönböző típusú spórákkal (pl. a fejespenész, az erdőszéli csiperke, a nyári vargánya).

A gombák – élesztőgombák sarjadzással történő szapo-rodásakor az anyasejten sarj – új sejt alakul ki. A baktéri-umokhoz hasonlóan fokozatosan növekedik és leválik az anyasejtről.

23. ábra A baktériumok ivartalan szaporodása haránt-

osztódással (hasadással)

kialakul egy kis harántfal, a sejt két egyforma részre

osztódik (hasad), ezekből új egyedek keletkeznek

Amiről már tanultam1. Miért nevezik a baktériumokat mikroorganizmusoknak?2. Mi a különbség a lebontó baktériumok és az élősködő

baktériumok tápanyaga között?3. Hol találhatók a genetikai információk a baktériumsejt-

ben?4. Sorolj fel olyan szervezeteket, amelyek ivartalanul: osztó-

dással és sarjadzással szaporodnak!5. Hasonlítsd össze az élesztőgomba és az édesvízi hidra sza-

porodását!6. Mi az összefüggés a spóra és a gombák szaporodása kö-

zött?

Érdekességek1. A parazita és a szapro� ta gombák, amelyek nyálkás bevo-

natokat képeznek a fán, ivarosan és ivartalanul is szapo-rodnak, pl. osztódással vagy spórákkal.

2. Bizonyos gombafajok (főleg a penészgombák) nagy meny-nyiségű spórát termelnek, amelyek a széllel terjednek és allergiát okozhatnak.

3. A spórák jól tűrik a kedvezőtlen feltételeket, évek múltán is képesek kicsírázni, némelyek akár 20 évig is életképesek maradnak a talajban.

4. A spórák mikroszkopikus méretűek, nagyságuk 2 – 100 mikrométer (µm) között mozog.

baktériumsejt a baktériumsejt megnyúlik

új egyedek

sarj

24. ábra Az élesztőgombák ivartalan szaporodása sarjadzással (bimbózással)

A baktériumok és a gombák szaporodása

megfestett mikroszkópos preparátum

15

A parazita (élősködő) gombák, amelyek megtámadják a növények gyökereit, a gombafonalak (hifák) vagy a micélium részeivel sza-porodnak. A leggyakoribb szaporodási mód a micélium szétesése ki-sebb egyszerű részekre.

A termőtestes gombák jobbára spórákkal szaporodnak, amelyek nagy mennyiségben képződnek a termőtesteken elhelyezkedő spó-ratartó tokokban, de ezeken kívül is. A szaporodás nagyon gyorsan végbemegy.

A spórák nagyon ellenállóak, képesek túlélni a kedvezőtlen körülmé-nyeket. A szél, a víz, valamint az állatok – főleg a rovarok – és az em-berek terjesztik őket.

25. ábra A gombák ivartalan szaporodása spórákkal – a penészgomba és a laskagomba is a spóratartó tokokban elhelyezkedő

spórákkal szaporodnak, de eltérő a spóratartó tokjuk és a spóráik típusa

26. ábra Termőtestes gombákspóráik vannak (ezekkel szaporodnak), amelyek a lemezekben vagy a csövekben elhelyezkedő spóratartó tokokban (termőrétegen) találhatók

A termőtestes gombák ivarosan is szaporodnak, többnyire ősszel. Az ivaros szaporodás az ivarsejtek, az ivaros spórák vagy az ivarszervek összeolvadásá-val, de bizonyos gombák esetében összekapcsoló-dással megy végbe.

A talajban a spórákból fonalak (hifák) fejlődnek. Amikor a különböző spórák fonalai összefonódnak, kialakul a micélium, amelyen később kifejlődnek a termőtestek. Két ilyen fonál egyesülését a gombák ivaros szaporodásának – összeolvadásnak nevezik.

a gombák spórái szaporító testek (nagyítva)

késői laskagomba

Vizsgálok és felfedezek1. A baktériumok kb. 20 percenként szaporodnak. Számítsd

ki, hány baktérium keletkezik 5 óra alatt!2. Keress az interneten információkat a különböző parazita

baktériumfajok szaporodásmódjáról!3. Készíts projektet a különböző gombafajok spóráinak típu-

sairól és színéről!4. Mikroszkóppal � gyeld meg az élesztőgombák szaporodá-

sát! Készíts rajzot a meg� gyelésről!5. A szakirodalomban tanulmányozd át, hogy mi a jelentősé-

ge a természet és az ember szempontjából a baktériumok és a gombák ivartalan szaporodásának.

Amit meg kell tanulnom1. Hogyan szaporodnak a baktériumok?2. Sorolj fel olyan élőlényeket, amelyek osztódással, sarjad-

zással vagy spórákkal szaporodnak!3. Hasonlítsd össze a baktériumok és az élesztőgombák sza-

porodását!4. A 23. ábra alapján magyarázd el a baktériumok harántosz-

tódását (hasadását)!5. Nevezd meg a baktériumok és a gombák ivartalan szapo-

rodásának a közös jegyeit!6. Mi a különbség a gombák ivartalan és ivaros szaporodása

között?

fejespenész

micélium

spóratartó tok

nagy őzlábgomba barna érdestinóru

ivartalan

sza

porodás,

ivaro

s

sz

aporodás,

haránto

sztódás,

sarja

dzás,

s

arj,

spórák

16

27. ábra A páfrány szaporodása spórákkal, amelyek a levelek fonákján elhelyezkedő sporo� llumokban talál-hatók

30. ábra Ivartalan szaporodás gumóval, gyökértörzzsel, hagymával

Amiről már tanultam1. Mely növények szaporodnak ivartalanul?2. Nevezd meg a növény szaporítószerveit!3. Nevezd meg a virágszerkezetben a szaporító részeket!4. Magyarázd meg, mi a különbség az egyivarú és a kétivarú

növények között!5. Hasonlítsd össze a 6. osztályos ismereteid alapján a bepor-

zás és megtermékenyítés közötti különbséget!6. Miben különböznek a gyümölcshúsú és a száraz termé-

sek? Mondj néhány példát!

Érdekességek1. Közvetett vegetatív szaporodással – oltással szaporítják a

gyümölcsfákat. A nemesített fajtából az alanyba az oltás során egy oltóvesszőt (rügyet a kéreg részével), a szemzés során szemzőhajtást (egy ágrészt 3–4 rüggyel) helyeznek.

2. Azokat a növényeket (ribizli, szőlő), amelyek dugványai nehezebben gyökeresednek meg, bujtással szaporítják. Az anyanövény egyéves hajtásait ívelten a talajba helye-zik, letakarják, 1–2 év alatt meggyökeresednek, majd elvá-lasztják az anyanövénytől.

A testszelvények (dugványok) a gyökér, a szár és a le-velek lemetszett részei, gyökerek és sarjak képződnek raj-tuk, amelyekből új növények fejlődnek.

Gyökérdugványokkal szaporodik pl. a torma és a mál-na, szárdugványokkal a szobanövények (muskátli, fuk-szia), levéldugványokkal a fokföldi ibolya, az anyósnyelv (Sansevieria), csúcsrügydugványokkal a díszfák és dísz-cserjék (puszpáng).

Tőosztással szaporodnak a sűrű tövű és sok hajtású éve-lő növények (krizantém, díszfüvek) és gumók (begónia). Az indák a szamócalevelek hónaljából nőnek ki és a talaj felszínén kúsznak.

Gumókkal szaporodik a burgonya és a dália. Hagymával szaporodik pl. a tulipán, a hóvirág és a fokhagyma.

29. ábra A szamóca ivartalan szaporítása indákkal – ezekből kinőnek a gyökerek és a levelek, amikor elhalnak, az új növény elválik az anyanövénytől

A növények szaporodása

gumóhagymagumó

gyökértörzs

gyökérdugvány szárdugvány levéldugvány rügydugvány tőosztás

28. ábra Ivartalan szaporítás testszelvényekkel (dugványokkal)

inda

Az élőlények alapvető életfolyamata a szaporodás (reprodukció), amely biztosítja az új egyedek keletkezését és a faj fennmaradá-sát.

A növények ivartalanul és ivarosan szaporodnak.

Az ivartalan szaporodás különböző növényi testrészekkel – gyö-kérrel, szárral, levéllel és spórákkal történő szaporodás (kivéve a magvakat). Némely növények testszelvényekkel, gyökértörzsekkel, gumókkal, hagymákkal, indákkal szaporíthatók ivartalanul. A gyü-mölcsfákat oltással, szemzéssel szaporítják.

Az ivartalan szaporodás a szaporodás egyszerű és gyors módja, a keletkező új egyedek genetikailag azonosak a szülőegyedekkel.

Ivartalanul szaporodnak a virágtalan növények – a mohák, a páfrányok, a zuzmók – a spóratartókban levő spórákkal és gyökér-törzzsel. A virágzó növények ivartalan szaporodása különböző. A föld alatti szárral – gyökértörzzsel történő szaporodás a szellő-rózsára és a gyöngyvirágra jellemző.

17

31. ábra A hagyma metszete

húsos levelek

tönk

Vizsgálok és felfedezek1. Keresd meg az interneten (a lexikonban), mely növényfa-

jok szaporodnak ivartalanul! Készíts rövid beszámolót és tájékoztasd az osztálytársaidat!

2. Szaporíts és nevelj fel egy szobanövényt rügydugványból vagy levéldugványból!

3. Mesterségesen porozd meg a tulipán virágát, � gyeld meg a változásokat a virágon, a fokozatos elvirágzást és a bibe-szál átalakulását terméssé!

4. Figyeld meg a tűlevelű fák virágzását, a magképződést és elhelyezkedésüket a tobozokban! Meg� gyeléseidet je-gyezd le, esetleg készíts foto-dokumentációt!

Amit meg kell tanulnom1. Példákon magyarázd el az ivaros és az ivartalan szaporo-

dás közti különbséget!2. Mondj olyan növényeket, amelyek hagymával, gumóval,

gyökértörzzsel és dugványokkal szaporodnak!3. Magyarázd meg a növények megporzásának és megter-

mékenyítésének a lényegét!4. A virág mely részeiből keletkezik a termés és a mag?5. Mi a különbség a tűlevelű és a lombos fák ivarsejtjeinek és

magvainak az elhelyezkedése között?6. Indokold meg a növényi ivarsejtek jelentőségét!

Az ivartalan szaporodást a növénynemesítésben, a dísznövénytermesztésben, a kertészet-ben és a gyümölcstermesztésben hasznosítják új dísznövény- és gyümölcsfajták kialakítá-sára.

Az ivaros szaporodás során a szülőegyedektől származó két ivarsejt össze-olvadásával keletkeznek az új egyedek. A legtöbb virágos növény ivarosan magvakkal szaporodik, amelyekből új növények lesznek.

A növények szaporítószerve a virág, amelyben a hím szaporítószervek – a porzók és női szaporítószervek – a bibék találhatók. A lombos fák és a lágyszárú növények női ivarsejtjei a bibe magházában, a hím ivarsejtek a porzó portokjában elhelyezkedő pollenszemcsében (virágporában) találhatók.

A megporzás a pollen áthelyeződése a porzóról a bibeszál bibéjére.

A virág megporzását a saját pollenjével vagy ugyanannak a növénynek egy másik virágjából származó pollenjével – önmegporzásnak, esetleg szomszéd-megporzásnak nevezik.

Az idegenmegporzás a virág megporzása egy másik, azonos fajú növényi egyed pollenjével. A virágport a szél vagy a rovarok szállítják, olykor a mada-rak is.

A megtermékenyítés a magkezdemény női ivarsejtjének és a pollen hím ivarsejtjének az összeolvadása. A megter-mékenyített petesejtből kialakul az új növény embriója. A magkezdemény fokozatosan maggá fejlődik, létrejön a termés.

A tűlevelű és a lombos fák, valamint a lágyszárú növé-nyek ivarsejtjeinek és magvainak az elhelyezkedése kü-lönbözik. A lombos fák és a lágyszárú növények magvai el vannak zárva a termésbe (zárvatermők), a tűlevelű fák magvai szabadon ülnek a tobozok fás pikkelyein (nyit-vatermők).

a pollenszem a bibeszálban kicsírázik és vékony fonalat – pollentömlőt képez, amely lehatol a bibeszálba elhelyezkedő magkezdeményhez

a hím és a női ivarsejt összeolvadá-sával létrejön a meg-termékenyített petesejt, amelyből kifejlődik az embrió

32. ábra Megtermékenyítés és az új növény fejlődése a hím toboz porzószálán pollen-szemcsék találhatók

a női toboz magkezdeményei

a pikkelyen helyezkednek el

34. ábra A pollenszemcsék és a magkezdemények elhelyezke-dése a tűlevelű fákon

33. ábra A növények rovarok által való megporzása

anyanövény

porzószál magkezdemény

új növény

csírázó mag

mag termés

iv

artalan

szaporo

dás,

d

ugványok,

in

dák,

gumó,

hagyma,

g

yökértö

rzs,

ivaro

s sza

porodás

ivarse

jtek,

m

egporzás,

megterm

ékenyíté

s,

megterm

ékenyíte

tt

n

övényi pete,

e

mbrió

a porzószálon levő pollent a méh átviszi a bibeszálra

bibeszálbibeszál

18 A növények ingerlékenysége és mozgása

Amiről már tanultam1. Mi az összefüggés a nap és a napraforgó között?2. Hogyan terjednek a nebáncsvirág magvai? Emlékezz a

magvakkal és a termésekkel kapcsolatos 6. osztályos tan-anyagra!

3. Mi teszi lehetővé a virágok és a levelek szétterülését a víz színén?

4. Milyen a mohanövény külleme száraz és nedves környe-zetben? Emlékezz az 5. osztályos tananyagra!

5. Milyen közegre van szükségük a csírázó magvaknak?6. Jellemezd a magvak csírázásának folyamatát!

Érdekességek1. A sáfrány csak napsütéses időben nyitja ki a virágait, a

habszegfű, bizonyos kaktuszfajok és a Victoria amazonica vízinövény pedig éjszaka. A viktória virága pirkadatkor be-zárul, majd elmerül a vízben és este ismét kinyílik.

2. Néha a parkokban kör formájában ültetik ki a virágokat a várható nyílásuk időpontja szerint. Így készülnek az ún. virágórák. A pipacs 5.00 óra körül nyílik és kb. 18.00 óra tájban záródik be. Az estike 18.00 óra körül nyílik.

3. A húsevő növények leveleinek és ragadós mirigyecskéinek a mozgása szinte észrevehetetlen, 2–4 óráig tart.

Az érzékenység az ingerek érzékelésének a képessége. Az érzékenység alapja az ingerlékenység – a belső és külső ingerek érzékelésének és az ezekre adott válaszok-nak (reakcióknak) a képessége.

A növények az egyes szerveik vagy sejtjeik mozgásával reagálnak az ingerekre.

A növényi részek mozgása lassú és alig észrevehető, nem történik helyről helyre való áthelyeződés, mint az állatoknál. Csak az egysej-tű moszatok (Chlorella, Euglena) mozognak helyről helyre.

A belső ingerek okozzák a növekedési mozgást – a szár a csírázás és a további növekedés során ingó vagy körkö-rös mozgást végez.

A külső ingerek elhajló mozgásokat – elhajlásokat okoz-nak.

A mozgásokat különböző tényezők idézik elő – � zikai (fény, hőmérséklet, nyomás, hang, a föld gravitációja, su-gárzás), kémiai (víz, kémiai anyagok) és biológiai (para-ziták, vírusok).

A föld gravitációja (tömegvonzása) a szervek elhajlá-sát váltja ki – a növények gyökerei függőlegesen lefelé nőnek a gravitáció irányában, a szár függőlegesen felfelé, a gravitáció irányával szemben.

A fény elhajlást okoz a fényforrás irányában intenzitásá-tól függően.

A növények támasztékkal (fa és a fém rudakkal) érintkez-ve a szár mozgásával és a kacsok körbefutásával reagál-nak (bab, komló, szőlő).

A húsevő harmatfű növény a rovarok érintésére szőröcs-kéik elhajlásával reagálnak.

A kémiai anyag hatásának irányában végzett mozgás a gyökérnek a tápanyag vagy a nagy sómennyiség (nátri-um-klorid) előfordulása felé történő elhajlásában jelent-kezik. Kémiai anyagok okozzák a pollenszemcsék mozgá-sát a magkezdemény (petesejt) felé.

A víz hatása idézi elő pl. a gyökerek elhajlását a víz irányá-ban, a levelek gázcsere nyílásainak és a tűlevelűek tobo-zainak a kinyílását és bezáródását, a spórák kilökődését a spóratartó tokokból.

36. ábra A napraforgó virágainak mozgása a fény irányába a nap keleti-nyugati mozgá-sát követve

37. ábra A szár mozgása – elhajlás a fényforrás irányába

40. A sövényszulák szárának körbecsavaro-dása érintkezés hatására a rúd körül

41. ábra A húsevő har-matfű szőröcskéinek az elhajlása a rovarral való érintkezéskor

39. ábra A szőlőkacsok az érintkezés hatására körbetekerednek a támasztó karó körül

35. ábra A csírázó növények növekedési mozgása – a szárcsúcsok oldalirányú lengőmozgása

38. ábra Mozgás a föld gravitációja következ-tében – a vízszintesen (lefektetve) elhelyezett edényben a gyökér elhajlik és függőlegesen lefelé növekszik, a szár is elhajlik és felfelé növekszik

19

Vizsgálok és felfedezek1. Végezz kísérletet a növények fénykövető mozgásának meg-

állapítására! Készíts összefoglalót, vonj le következtetéseket a kísérletből és számolj be róluk az osztálytársaidnak!

2. Helyezd a virágzó tulipán virágcserepét egy hűvös helyi-ségbe, majd egy óra elteltével vidd át a cserepet egy szo-bahőmérsékletű helyiségbe! Írd le a meg� gyelt változáso-kat!

3. Keress információkat az interneten vagy a lexikonokban a húsevő növények leveleinek és ragadós mirigyszőreinek a mozgásformájáról rovarfogás közben! Készíts prezentáci-ót és ismertesd az osztálytársaiddal!

Amit meg kell tanulnom1. Egy példán magyarázd meg a növények ingerlékenysége

és mozgása közötti összefüggést!2. Miben különbözik a növények és az állatok mozgása?3. Hogyan reagálnak a növények az ingerlésre?4. Milyen tényezők okozzák a növények mozgását?5. Milyen mozgással reagálnak a növények a fényre, a hőre,

az érintésre és a vízre?6. Miért hajlik el előbb a növény gyökere, ha akadályra buk-

kan, majd függőlegesen lefelé nő?7. Hogyan reagál a gyermekláncfű az esőre és a hidegre?

A fény vagy a hőmérséklet intenzitásának a változása okozza a virágok kinyílását és bezáródását, pl. a gyermek-láncfű, tulipán, százszorszép esetében.

A nappalok és az éjszakák váltakozása váltja ki a virágok és a levelek mozgását. A szellőrózsa virágai éjszakára be-zárulnak, reggel pedig kinyílnak. A madársóska és az akác leveleinek a helyzete más éjszaka, mint nappal.

A váratlan rázkódás kiváltja a madársóska vagy a mimóza leveleinek a mozgását. A sóskafa virágainak megporzása-kor a rovar érintésére a porzószálak a bibe felé hajolnak.

A kémiai anyagok hatására a növények gyakran fony-

a madársóska levelei a hőmérséklet és a fény változásának függ-vényében, de érintésre és rázkódásra is megváltoztatják a helyzetü-ket, esős időben függőleges helyzetbe kerülnek

reggel és este a tulipán lepellevelei az alacsonyabb hőmérséklet következtében összezáródnak, a hőmérséklet emelkedésével ki-nyílnak

42. ábra A fény és a hőmérséklet változása a virágok és a levelek mozgásához vezet

43. ábra Az érintés kiváltotta rázkódás és a kémiai anyagok kihatnak a mimózára, elég ujjunkkal végigsimítani a leveleket és néhány másodperc alatt szorosan egymásra tapadnak, és lefelé bo-rulnak.

érzéke

nység,

in

gerléke

nység,

mozg

ás,

tényező

k – � zikai t.

,

k

émiai t.,

biológiai t.

,

növeke

dési mozg

ás,

a föld gravitá

ciója,

fé

ny,

hőmérsé

klet, víz,

kémiai a

nyagok,

n

yomás, érin

tés,

rázk

ódás, sugárzá

s

44. ábra A nyomásváltozások okozzák a nebáncsvirág magjainak a kilövését a termésekből

A harmatfű nemzetség húsevő növényeinek a levelei igen lassú mozgást végeznek, amikor a csapdába esett rovarok megérintik őket, pl. a fokföldi harmatfű az elfogott rovar köré hajlítja az egész levelét. Bizonyos harmatfűfajok esetében csak a termések ragadós mirigyszőrei mozognak.

A növények más mozgásokat is végeznek, amelyek össze-függenek a szövetek és a sejtfal ama képességével, hogy nedves környezetben megduzzadnak. Ezek közé tarto-zik a termések – a hüvely, a tok, a tűlevelű fák tobozpikke-lyeinek a kinyílása és összezáródása.

Amint beérnek a bíbor nebáncsvirág toktermései, meg-változik szöveteinek és sejtjeinek a belső nyomása, és a növény kilövi a magvait (akár 7 m távolra is).

Az UV sugárzás lelassítja, sőt leállítja a növények növeke-dését, a fotoszintézis folyamatát, ami elhalásukhoz vezet.

nyadni kezdenek, pl. dohányfüstös helyiségekben.

20 A növények élete

Amiről már tanultam1. Jellemezd a lombos fa és a lágyszárú növény változásait az

év folyamán!2. Melyek a növényi élet nélkülözhetetlen feltételei?3. A virág melyik részéből keletkezik a termés és a mag?4. Indokold meg a sziklevelek jelentőségét a csírázó mag és a

� atal kicsírázott növény számára!5. Hasonlítsd össze a növény életét az emberi élet főbb sza-

kaszaival! Mely időszakban a legerőteljesebb a növény és az ember növekedése?

Érdekességek1. A borsószemek 2 °C, az uborkák magvai 12 °C, a paprika-

magok 20 – 30 °C hőmérsékleten csíráznak.2. A csírázás elmaradásának az oka a nem megfelelő hőmér-

séklet, a levegő és a vízhiány, a túl sok víz, a víz és az oxigén felvételét akadályozó kemény maghéjak. Ezek megakadá-lyozzák az embrió növekedését.

3. A belső feltételek közül a növekedésre kihatnak a növeke-dési anyagok, a növekedést serkentik a stimulátorok, az inhibítorok viszont lelassítják.

4. A tavaszi ködvirág néhány hét alatt kifejlődő növény.

45. ábra A növények élete egész éven át a külső környezet változó tényezőinek és az évszakok váltakozásának függvényében alakul

A növény életciklusa a megtermékenyítéssel és a meg-termékenyített petesejt kialakulásával kezdődik és a nö-vény elhalásával ér véget. A növényben élete során kü-lönböző minőségi és mennyiségi változások játszódnak le, amelyeket külső és belső körülmények befolyásolnak.

Nedves környezetben a magvak vizet vesznek fel, meg-duzzadnak – megnövelik térfogatukat – és csírázni kez-denek.

A csírázás olyan folyamat, amely során folytatódik az embrió fejlődése, új növény fejlődik. A magvak csírázásá-hoz nélkülözhetetlen feltétel – a víz, a levegő és a hő.

A vízre a mag megduzzadásához és az embrió növekedé-séhez van szükség.

A levegőből a magvaknak oxigénre van szükségük a lég-zéshez, ezért víz alatt vagy mélyen a talajban nem csíráz-nak ki.

Az embrió növekedéséhez elegendő hőre van szükség. A csírázás hőmérséklete eltérő, függ az egyes növényfajok hőigényétől.

a szükséges tápanyagokat és az energiát a sziklevelekben levő tartalék anyagokból nyeri, ezért nincs szüksége fényre, a csírázás során az embrióban sejtosztódásra kerül sor, kifejlődik a gyökér, a szár és a levél

A sziklevelek a csírázás során fokozatosan betekerednek, a tartalék anyagok kimerülésével elszáradnak és leválnak. A kicsírázott növények kezdetben a sziklevelekből nyerik a tápanyagokat, később a kifejlődött leveleikkel szén-di-oxidot kezdenek felvenni a levegőből. A víz, a levegő és a hő mellett egy további feltételre – fényre – is szükségük van a fotoszintézishez.

Az egy sziklevéllel csírázó növényeket egyszikű növé-nyeknek nevezik, pl. a kukorica, a kétszikű növények-nek két sziklevelük van, pl. a borsónak.

47. ábra A magvak csírázásaelegendő víz, hő és levegő jelenlétében megy végbe

46. ábra A növények virágnyílása a különböző évszakokban

a hóvirág koratavasszal nyílik

az őszi kikerics ősszel virágzik

sziklevelek

a mag megduzzadását követően a maghéj megreped és az embrió növekedni kezd.

21

Vizsgálok és felfedezek1. Állapítsd meg, mennyi vizet szívtak fel a megduzzadt bab-

szemek! Mérj le 10 száraz babszemet és 24 órára áztasd be vízbe! Másnap szárítsd meg és ismét mérd le őket!

2. Állapítsd meg, mikor nőnek gyorsabban a növények: nap-pal vagy éjszaka!

3. Figyeld meg a borsó és a kukorica csírázását! Állapítsd meg, milyen feltételekre van szükségük a csírázáshoz, és miben különböznek ezek!

4. Jellemezd néhány kiválasztott kerti növény életciklusának a fázisait!

Ami meg kell tanulnom1. Mi a csírázás, a növekedés és a fejlődés? Nevezd meg a lé-

nyeges eltéréseket közöttük!2. Hasonlítsd össze a növény csírázásának és növekedésének

a feltételeit!3. A 48. ábra alapján hasonlítsd össze az egyszikű és a kétszi-

kű növény fejlődését!4. Jellemezd az egynyári, a kétnyári és az évelő növény élet-

ciklusát!5. Nevezz meg néhány kertben termesztett egynyári nö-

vényt!6. Hogyan telelnek át az évelő növények?

a növény

életci

klusa,

csírázá

s,

s

ziklevél,

növeke

dés,

fejlő

dés,

egynyári,

k

étnyári

és évelő növény,

e

gyszikű,

ké

tszikű növény

48. ábra Az egyszikű és a kétszikű növény fejlődése – csírázáskor egy sziklevele van pl. a kukoricának, a búzának, a tulipánnak, két szik-levele van pl. a babnak és a gyermekláncfűnek

egysziklevelű mag – kukorica kétsziklevelű mag – bab

egyszikű növény kétszikű növény

A növény növekedése mennyiségi változás, amely összefügg a sejtosztódás-sal és a sejtek növekedésével, a növényi szervek megnyúlásával és vastagodá-sával. A növények alapvető életmegnyilvánulásai közé tartozik. Az állatoktól és az embertől eltérően a növények egész életük során növekednek.

A gyökér függőlegesen lefelé, a szár függőlegesen fölfelé növekedik. Az osz-tódószövetnek köszönhetően hosszanti irányban (a hajtáscsúcsban) és szél-tében növekednek, elágazódnak. A száron található rügyekből levelek és vi-rágok fejlődnek.

A fejlődés minőségi változásokat jelent a növény kialakulásától egészen az elpusztulásáig. Beletartozik az embrió fejlődése, a mag csírázása, a növény tápláló és szaporító részeinek a képződése és növekedése, az egyes szervek és az egész növény pusztulása.

Az életciklus a növény élettartama, hossza eltérő. Tarthat néhány hétig, egy évig, két évig, több évszázadig vagy akár néhány ezer évig is. Az életciklusuk hossza alapján a növények lehetnek egynyáriak, kétnyáriak és évelők.

Az egynyári (egyéves) növények életciklusa egy év, amely során kicsíráznak, megnőnek, virágoznak, terméseket, magvakat hoznak és elpusztulnak. Közé-jük tartozik a napraforgó, a borsó, a bab, a kertben termesztett egynyári növé-nyek (őszi rózsa, bársonyvirág vagy népiesen büdöske, körömvirág, rézvirág).

A kétnyári (kétéves) növények (sárgarépa, petrezselyem, káposzta) az első évben tápláló (vegetatív) szerveket (gyökeret, szárat, leveleket) növesztenek és ebben az állapotban áttelelnek. A következő évben virágoznak, termést és magvakat hoznak, majd elpusztulnak.

Az évelő növények néhány évig élnek és nőnek. Minden évben virágoz-nak és termést hoznak. A termések beérését és a magképződést követően a száruk és a leveleik elpusztulnak, a téli időszakot földalatti raktározó szerveik életképességükkel – gyökértörzsükkel, hagymájukkal, gumóikkal vészelik át. Közéjük tartozik számos lágyszárú növény (tulipán, liliom) és a fák.

Az egynyári és a kétnyári növények életük folyamán csak egyszer hoznak ter-mést, az évelő lágyszárúak és a fák életciklusuk során többször is.

egynyári növény

kétnyári növény

évelő növény

49. ábra Az egynyári, a kétnyári és az éve-lő növények életciklusuk hosszában kü-lönböznek

rézvirág

kerti árvácska

liliom

22

1. A gomba növekedése és szaporodása – fejes penész Eszközök: kenyér, műanyag tasak, szűrőpapír (vatta), preparáló tű, tárgy-

lemez, fedőlemez, vízzel töltött főzőpohár, cseppentő, mikroszkóp, kézi nagyító.

Megjegyzés: A gyakorlati feladathoz (kb. egy héttel korábban) elő kell készíteni a penészes kenyeret.

Végrehajtás:1. Nedves szűrőpapírra (vattára) helyezz egy szelet, vízzel megszöktetett

kenyeret és tedd egy műanyag tasakba! A zacskót jól zárd be és helyezd meleg helyre!

2. Figyeld 7–8 napon át az ezüstszínű gombafonalak növekedését és terje-dését, és a kezdetben sárgás, később fekete gömbölyű sporangiumtartók nyelének növekedését!

3. Jegyezd fel a kísérlet kezdetének dátumát, a micélium, a sporangiumtar-tó nyél növekedésének kezdetét és a kísérlet befejezését!

4. Kézi nagyítóval � gyeld meg a fejes penész sporangiumtartóit!5. A preparáló tűvel óvatosan vegyél el egy darab sporangiumtartót (spóra-

szemet), helyezd rá a mikroszkóp tárgylemezére és takard le fedőlemez-zel!

6. Mikroszkóppal 100-szoros nagyítás mellett � gyeld meg a sporangium-tartókat (spórákat)! Rajzold le a meg� gyelt preparátumot és hasonlítsd össze az 51. ábrával!

7. Osztálytársaiddal hasonlítsd össze a feljegyzéseket és a meg� gyelés eredményeit!

Összefoglalás:1. Milyen feltételek mellett képes növekedni a fejes penész?2. A kísérlet kezdetétől hány nap elteltével jelent meg a penész és a sporan-

giumtartók a kenyérszeleten?3. Milyen gyorsan nőtt a penész micéliuma és sporangiumtartói?4. Mit állapítottál meg a fejes penész növekedésének gyorsaságáról?5. Jellemezd a fejes penész szaporító szerveinek egyes részeit!6. A növekedés meg� gyelése alapján következtess a fejes penész táplálko-

zási módjára, tekintettel a gyors növekedésére a nedves kenyérszeleten!

2. Az élesztőgomba szaporodása Eszközök: sütőipari élesztő, cukor, langyos víz (vagy tej), kis edény – po-

hár (vagy kis csésze), preparáló tű, tárgylemez, fedőlemez, mikroszkóp.Végrehajtás:1. Keverj össze kevés élesztőt és cukrot langyos vízzel (tejjel)!2. Figyeld meg a változásokat a folyadék felszínén!3. Amikor a felszínen barna hártya alakul ki, preparáló tűvel vegyél el belőle

egy kevés mintát, kend szét a tárgylemezen és takard le a fedőlemezzel!4. Figyeld meg mikroszkóppal az élesztősejteket 100-szoros nagyítással!5. A meg� gyelés során az élesztő szaporodására, a sarjak képződésére kon-

centrálj!6. Számold meg a mikroszkóp látómezejében a keletkezett sarjakat!7. A mikroszkópiai preparátum meg� gyelése alapján készíts egy vázlatos

rajzot, és hasonlítsd össze a 52. és az 53. ábrával.Összefoglalás:1. Milyen változások következtek be, amikor az élesztőt és a cukrot összeke-

vertétek a langyos vízzel (tejjel)?2. Hogyan szaporodnak az élesztőgombák? Hány sejtet � gyeltél meg, ame-

lyen sarj volt?3. Mire következtethetsz a képződött sarjak száma és az élesztőgombák

szaporodásának gyorsasága alapján?4. A kísérlet során elvégzett meg� gyelésből vond le a következtetést, hogy

az élesztőgombáknak milyen anyagra van szükségük a környezetükből, hogy fejlődjenek és milyen feltételektől függ az élesztőgombák szaporo-dási gyorsasága.

50. ábra Fejes penész a kenyéren

51. ábra A fejes penész sporangiumtartója a spórákkal – mikroszkópiai preparátum

52. ábra Sörélesztő sejtjei – mikroszkópiai pre-parátum

53. ábra Sörélesztő szaporodása – mikroszkópi-ai preparátum

GYAKORLATI FELADATOK

sarjadzás

23

0 5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

13.3.2013

13.3.2013

0 5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

16.3.2013

16.3.2013

0 5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

13.3.2013

13.3.2013

0 5

10 15 20 25 30 35 40 45 50 55

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

16.3.2013

16.3.2013

3. A növényszár növekedése Eszközök: 3 növény, pl. zsázsa, kukorica, borsó, paprika, lencse, búza, fű, lóhere stb.

magja, 6 konyhai papírtörlő, 3 lapos műanyag doboz, 3 műanyag zacskó, vonalzó, írószerek (� lctoll).

Megjegyzés: A magvak csírázásának és a növények növekedésének időtartama kb. egy hétig tart a választott növények fajától függően.

Végrehajtás:1. Nedvesítsd be a papírtörlőt és összehajtva tedd a műanyag doboz aljára! Helyezd

el rajta a növény (pl. a zsázsa) magvait, takard le nedves törlővel és a dobozt rakd műanyag zacskóba és tedd meleg helyre!

2. Hasonlóképp készítsd elő a kísérletet a két további növénnyel, pl. a kukoricával és a borsóval!

3. Rajzolj 3 táblázatot, ahol majd feljegyzed a növényszárak növekedésével kapcsola-tos meg� gyeléseket! Jelöld be a növény nevét és a meg� gyelés kezdetének dátu-mát!

4. Három nap elteltével vedd ki valamennyi dobozt a műanyag zacskóból, távolítsd el a felső papírtörlőt! Nedvesítsd meg az alsó papírtörlőket és a dobozokat tedd vilá-gos helyre!

5. Színes � lctollal jelölj meg 10 növényszárat minden dobozban, mérd le a hosszukat milliméterekben és állapítsd meg az átlagos hosszukat!

6. A szárak hosszának adatait a mérés dátumával együtt tüntesd fel a táblázatban!7. Három nap múlva ismételd meg a méréseket és ismét tüntesd fel a táblázatban az

adatokat a dátummal együtt!8. A táblázat adataiból szerkeszd meg a meg� gyelt növények növekedési gyorsaságá-

nak a gra� konját!Összefoglalás:1. Milyen feltételekre volt szükségük a magvaknak a csírázáshoz és a növényeknek a

növekedéshez?2. Jellemezd azokat a változásokat, amelyek 3 nappal a kísérlet megkezdése után be-

következtek!3. Hasonlítsd össze a kiválasztott növények szárhosszát 3 nappal a kísérlet megkezdé-

se után!4. Mekkora volt növényszárak növekedési gyorsasága 6 nap meg� gyelést követően?5. A táblázat és a gra� kon adatai alapján állapítsd meg, melyik növényfaj szára nőtt a

leggyorsabban és a leglassabban!

4. A növények ingerlékenysége Eszközök: babszemek (káposzta, paradicsom, retek, mustár stb. magvai), 2 virágcse-

rép, kerti zöldség, alufólia, papírdoboz felső részén 10 x 10 cm nagyságú nyílással. Megjegyzés: A gyakorlati feladat előkészítése kb. 2 hétig tart.Végrehajtás:1. Ültesd el a kiválasztott növény magvait 2 virágcserépbe és tedd őket világos helyre

(pl. az ablakpárkányra)!2. Az első cserépben egy darabka alufóliával takard le a növényi hajtások felének a

csúcsát! A szárakat kb. 1–1,5 cm magasságig hagyd szabadon! A növények másik felét ne takard le!

3. Helyezd az első cserepet az ablakpárkányra vagy lámpával világítsd meg a nö-vényt!

4. A másik cserepet fedd le papírdobozzal, amelyen nyílást vágtál, és helyezd a fényre az ablakhoz!

5. Kb. 5 nap elteltével � gyeld meg a változásokat a két cserépben!Összefoglalás:1. Jellemezd a változásokat a növények növekedésében az első és a második cserép-

ben!2. Indokold meg, hogy az első cserépben a szabadon hagyott növényszárak miért ha-

joltak el, míg az alufóliával letakart szárak egyenesen nőttek!3. Indokold meg, hogy a második cserépben a szárak miért nőttek ki a nyíláson és mi-

ért hajoltak el.4. Hogyan nyilvánult meg a növények fényingerlékenysége a két cserépben?

54a. ábra Táblázat a növényszárak növekedési gyorsaságának adatai-val

54b. ábra Az 54a. ábra alapján szer-kesztett gra� kon

55. ábra A növények fényingerlé-kenységének kísérleti vizsgálata

A gombák és a növények életfolyamatai

13. 03. 2013

16. 03. 2013

A zsázsa szárhossz növekedésének a meg� gyelése

Dátum 2013.03.13 2013.03.16

1. szár 3 mm 44 mm

2. szár 4 mm 51 mm

3. szár 3 mm 50 mm

4. szár 2 mm 45 mm

5. szár 3 mm 52 mm

6. szár 4 mm 49 mm

7. szár 3 mm 50 mm

8. szár 4 mm 55 mm

9. szár 3 mm 52 mm

10. szár 3 mm 54 mm

Átlaghossz 3,2 mm 50,2 mm

24

Amiről már tanultam1. Miért fontos a táplálkozás az állatok számára?2. Milyen alapvető tápanyagokat kell tartalmaznia az állatok

táplálékának?3. Melyek a gerinctelenek – a földigiliszta és a rák – bélcsövé-

nek a legfontosabb részei?4. Melyek a közös és az eltérő jegyei bizonyos gerincesek

emésztő rendszerének?5. Mi a szerepe a kétéltűek és a hüllők nyelvének és fogainak

a táplálék megszerzésében és felvételében?6. Mi a különbség az emésztés és a felszívódás között?

Érdekességek1. Az egyszerű gerinctelenek, amelyek űrbelének csak egy

nyílása van, csak azt követően vehetnek fel táplálékot, ha az előző táplálék maradványaitól már megszabadultak. Ez korlátozza a test tápanyagellátását.

2. A fejlettebb gerinctelenek két nyílásban végződő bélcsö-ve (szájnyílás és végbélnyílás) lehetővé teszi a táplálék fo-lyamatos felvételét, a táplálék bizonyos összetevőinek az emésztését, a tápanyagok elraktározását stb.

Az állatok a szükséges anyagokat és az energiát a táplál-kozás során nyerik.

A táplálék tartalmazza a növekedéshez és az egyéb élet-folyamatokhoz szükséges tápanyagokat.

A táplálékban levő alapvető tápanyagok szerves anyagok – cukrok, zsírok és fehérjék.

Fontos alkotórésze a tápanyagoknak a víz, az ásványi anyagok és a vitaminok is.

Az állatok heterotróf szervezetek – az életfolyamatok-hoz szükséges tápanyagokat és energiát más (növényi és állati) szervezetekből nyerik. A konzumensek közé tar-toznak, mivel kész szerves anyagokat vesznek fel.

A táplálék felvételét és feldolgozását az emésztő rend-szer végzi. Az egyes emésztőszervek alkalmazkodtak a felvett táplálék típusához: ez lehet növényi (termések, magvak, levelek, nedvek), állati (más állatok, ürülék) vagy vegyes eredetű.

A legegyszerűbb gerincteleneknek – csalánozóknak (édesvízi hidra) egyszerű űrbelük van egyetlen nyílással. Egyszerre szolgál a táplálék felvételére és az emésztetlen maradványok ürítésére.

A csalánozók (édesvízi hidra) zsákmányukat tapogatókarjaik se-gítségével ragadják meg, amelyeken csalánsejtek találhatók, és a táplálékot a tapogatókarok juttatják be a testbe is.

A többi gerinctelen – a puhatestűek, a gyűrűs férgek, az ízeltlábúak – valamint a gerinces állatoknak két nyílású emésztő rendszerük (bélcsövük) van.

Az ízeltlábúak emésztő csövének megvan valamennyi alapvető része (58. ábra) és különböző szervekkel rendelkeznek a táplálék megszerzéséhez is. Pl. egyes pókoknak méregmirigyet tartalmazó csáprágójuk van, a ráknak ollói vannak a zsákmány vadászatához és a fejtorukon a táplálék továbbítására szolgáló állkapcsaik. A rovaroknak többféle szájszervük lehet: rágó (bogarak), nyaló (mé-hek), szúró-szívó (szúnyogok) vagy szívó (lepkék).

A bélcső a fejlődés során fokozatosan szájüregre, garat-ra, nyelőcsőre, gyomorra, bélre (vékonybélre és vas-tagbélre) és végbélnyílásra tagolódott (58. ábra)

56. ábra Növényi táplálékot – levele-ket fogyaszt a csiga

57. ábra Állati táp-lálékot – egereket fogyaszt a macska

58. ábra A bélcső alapvető részei

Az állatok életfolyamataiAz állatok táplálkozása

1 nyelőcső és garat2 nyálmirigyek3 gyomor4 máj5 epe6 hasnyálmirigy7 bél8 végbélnyílás

puhatestűek

gyűrűsférgek

ízeltlábúak

gerincesek

1 7

8

1

2 3

87

1

2 3

8

7

1

4 5

6

3

7

8

25

Vizsgálok és felfedezek1. Hasonlítsd össze a növények és az állatok tápanyagfelvé-

telét! Saját szavaiddal mondd el a legfontosabb különbsé-get!

2. Készíts egyszerű vázlatot a növények és az állatok táp-anyagfelvétele közötti összefüggés szemléltetésére!

3. Keress érdekességeket a rovarok szájszerveinek szerkeze-téről és működéséről, bizonyos gerincesek fogazatának felépítéséről és nyelvük szerepéről!

4. Rajzold le vázlatosan az egy nyílású és a két nyílású emész-tőrendszer működését!

Amit meg kell tanulnom1. Mi a tápanyagok szerepe az állatok számára?2. Miért nevezik az állatok táplálkozását heterotrófnak?3. Melyek a gerinctelenek és a gerincesek bélcsövének a leg-

fontosabb részei?4. Hogyan megy végbe a testen kívüli emésztés bizonyos ál-

latoknál? Mondj néhány példát!5. Milyen módon és a bélcső mely részében megy végbe az

emésztés?6. A bélcső mely részében történik a felszívódás?7. Miben különbözik a ragadozó és a növényevő gerincesek

emésztő rendszere?

táplálék,

tá

panyagok,

hetero

tróf

t

áplálkozá

s,

űrb

él,

bélcső

,

szájüreg,

g

arat,

nyelőcső

,

gyomor,

b

él,

emészt

és,

teste

n kívüli

e

mésztés,

felsz

ívódás

Az emésztő rendszerben megy végbe az emésztés és a felszívó-dás. Az emésztés az anyagok fokozatos lebontásának a folya-mata a táplálékban. Mechanikus és kémiai úton megy vége.

A mechanikus emésztés során az állatok, pl. bizonyos emlősök a szájüregükben felaprózzák, szétharapják a táplálékot.

A kémiai emésztés összetett biokémiai folyamatok sorozata, amelyek során a szerves anyagok enzimek hatására egyszerűbb anyagokra bomlanak. Például az emlősök esetében már a száj-üregben elkezdődik a táplálék lebontása a nyál hatására.

Az enzimek az emésztőnedvek részei, amelyeket különböző mirigyek termelnek, pl. a nyálmirigyek, a máj, a hasnyálmirigy.

Az emésztés során chymus (egyfajta ételpép) keletkezik, amely végighalad az emésztőrendszer egyes részein.

Bizonyos pókfajokra a különleges testen kívüli emésztés jellemző. Zsák-mányuk testébe enzimeket tartalmazó emésztőnedvet fecskendeznek és a lebontott zsákmányt – a táplálékot – kiszívják.

A felszívódás az emésztés során keletkezett anyagok áthaladása az emész-tőrendszer falain a testnedvekbe. A testnedvek a felszívódott anyagokat el-juttatják az állat testének valamennyi szövetébe.

Az emésztés lejátszódhat pl. az űrbélben (édesvízi hidra), a bélcsőben (földigiliszta) és a bélben (gerinctelenek és gerincesek) az emésztőrendszer fejlettségi szintjétől függően.

A gerincesek esetében a felszívódás legfontosabb szerve a vékonybél. Felületét a kinövé-sek – a bélfodrok megnövelik.

Azok az anyagok, amelyeket az emésztő rendszer nem képes feldolgozni – a táplálék emésztetlen részei (exkrementumai, salakanyagai) a végbélnyílá-son át ürülék formájában távoznak a testből.

Bizonyos gerincesek – főleg emlősök – esetében az emésztő rendszer egyes részei alkalmazkodtak a tápláléktípushoz, a megszerzésük és feldolgozásuk módjához.

A ragadozó (húsevő) gerincesek fogazatában feltűnő szemfogak találha-tók (a zsákmány széttépése), éles karmaikkal ragadják meg a zsákmányt, a táplálékot szaggatják és egész darabokat nyelnek le. A szájüregbe kis nyál-mirigyeik vannak (a szájüregben nem emésztik a táplálékot), a vizet nyel-vükkel lefetyelik. Az egyszerű gyomorban elegendő gyomorsav található az izmok, az inak és a csontok megemésztéséhez. A vékonybél rövid, hogy a bomló emésztetlen maradványok gyorsan távozhassanak.

A növényevő gerinceseknek kis szemfogaik és széles zápfogaik vannak a táplálék felaprózására, jól fejlett nyálmirigyeik vannak nagy mennyiségű nyállal. A vizet szürcsölve isszák, összetett gyomruk van, amelyben kisebb töménységű gyomorsav található. A vékonybél hosszú (a testhossz három-szorosa vagy akár tízszerese is lehet), mert az erjesztéses emésztő folyamat tovább tart.

59. ábra Testen kívüli emésztés – keresztes pók

60. ábra A gerincesek fogazata a táplá-lékhoz alkalmazkodik

ragadozó állat – kutya

növényevő állat – őz

26

Amiről már tanultam1. Miért fontos a légzés minden élőlény számára?2. Melyek a légzési gázok?3. Az élőlények a légzés során milyen gázt vesznek fel a leve-

gőből és milyen gáz lélegeznek ki?4. Mi a szerepe a sejtekbe jutott oxigénnek?5. Melyik a gerinctelenek legegyszerűbb légzési módja?6. Miben tér el a vízi és a szárazföldi állatok légzése?7. Hogyan nevezik a rovarok és a pókok légzőszerveit?8. Nevezd meg a szárazföldi gerincesek légzőszervét!

Érdekességek1. A levegőben 21 % oxigén, 78 % nitrogén, 0,03 % szén-di-

oxid és kevés nemesgáz található.2. A talajban levő talajlevegő, amely a légkörből hatol be, na-

gyon fontos a talajlakó élőlények, pl. a földigiliszták légzé-se szempontjából.

3. Kedvezőtlen külső körülmények esetén (pl. télen) a kétél-tűek hosszabb ideig bírják a víz alatt. Ezt a bőrlégzés teszi lehetővé számukra. Az oxigént képesek felvenni a testfel-színükkel.

4. A tengeri emlősök (del� nek, bálnák) tüdővel lélegzenek.

A légzés folyamán az állatok belélegzik a szükséges oxi-gént és szén-dioxidot lélegeznek ki. Ezeket a gázokat légzési gázoknak nevezik.

Az oxigénre a szerves anyagok (tápanyagok) lebontá-sánál van szükség a sejtekben, miközben energia szaba-dul fel. Az oxigénhiány a környezetben életveszélyes.

A szerves anyagok lebomlása során szén-dioxid keletke-zik, az állatok kilégzéssel szabadulnak meg tőle.

A légzési gázok cseréje a sejtben di� úzióval megy végbe – az anyag-részecskék a magasabb koncentrációjú helyről az alacsonyabb koncentrációjú helyre hatolnak át.

Az állatok az oxigént a környezetből a testfelszínükkel vagy a légzőszerveik révén veszik fel. Ezekből a testned-vek (pl. a vér) az élőlény valamennyi szövetébe és sejtjébe elszállítja az oxigént.

Az egysejtű állatok és az egyszerű apró állatok (édesvízi hidra, földigiliszta, apró ízeltlábúak) esetében a testfel-szín biztosítja a légzést.

A vízi gerinctelenek a vízből kopoltyúkkal veszik fel az oxigént. A gerinctelenek kopoltyúi egyszerűbb felépíté-sűek, mint a halak esetében.

A kopoltyú a bőr külső kitüremkedése (gyűrűsférgek) vagy a bőr bel-ső képlete (halak).

A szárazföldi gerinctelenek testfelszínükkel (földigilisz-ta), légcsövekkel – tracheákkal (rovarok) vagy tracheatü-dőkkel (pókok) veszik fel az oxigént.

A légcsövek (tracheák) elágazó csövecskék, amelyek az egész testet átszövik, a testfelszínen egy nyílásba torkollnak és az oxigént köz-vetlenül a test sejtjeiben adják le. A tracheatüdők a potrohban elhe-lyezkedő üregecskék, kitágulásukkal és összehúzódásukkal megy végbe a gázcsere.

61. ábra A gázcsere a sejtek citoplazma-membránján történő áthatolással megy végbe

62. ábra Vízi gerinctelen – rovar – a kérész lárvája a víz közelében él, külső kopoltyúi vannak

63. ábra A szárazföldi gerinctelenek a testfelszínükkel vagy egyszerű légzőszervekkel – légcsövekkel veszik fel az oxigént

légcsövek

a rovarok légcsövekkel

lélegeznek

a légcsövek kivezető nyílása

a földigiliszta testfelszínével lélegzik

Az állatok légzése

O2 a sejten kívüli

folyadék

a sejten belüli

folyadék

H2OCO2

O2 H2OCO2

citoplazma-membrán

27

Vizsgálok és felfedezek1. Saját szavaiddal foglald össze az állatok légzésének a lé-

nyegét!2. Állapítsd meg, milyen � zikai és kémiai folyamatoknál ját-

szódik le di� úzió!3. Magyarázd meg, hogyan függ össze az állatok légzőrend-

szere és emésztőrendszere.4. Készíts egyszerű rajzot, amelyen egy léghólyagocska és

egy hajszálerecske részlete lesz látható. Nyilakkal jelöld az oxigénmolekula és a szén-dioxidmolekula mozgásának irányát!

Amit meg kell tanulnom1. Melyik a légzés legfontosabb folyamata?2. Mely állatok lélegeznek a testük felszínével?3. Miben különbözik a vízi és a szárazföldi gerinctelenek lég-

zése?4. Hogyan lélegeznek a halak a kopoltyúikkal?5. Miért fontos a kétéltűek bőrlégzése és a madarak légzsák-

ja?6. Mi a szerepe a külső és a belső légzésnek? Hol és hogyan

megy végbe?

A gerincesek légzése az életmódtól és a testmozgástól függ. A légzést az agyi légzési központ irányítja.

A vízi gerincesek – halak és a kétéltűek lárvái – az oxigént a vízből veszik fel, amely áthalad a kopoltyúkon, majd az oxigén a vérbe jut. A vérben található vörös vértestek elszállítják az oxigént a test valamennyi szövetébe. A szén-dioxid a kopoltyúkon át jut a vérből a vízbe.

A szárazföldi emlősök a levegőből veszik fel az oxigént. Az oxigén a légutakon át kerül a tüdőbe. Belégzéskor a levegő az orrüregbe jut és áthalad az orrgaraton, a gégén, a légcsőn, a hörgőkön és a tüdőbe kerül.

A kétéltűek tüdeje sima (gőték) vagy kevéssé ráncosodott (békák), lárvaállapotuk-ban kopoltyúik vannak. A hüllők, a madarak és az emlősök tüdeje gazdagon rán-cosodott.

A kétéltűek bőrükkel és képesek felvenni az oxigént, ezt nevezik bőr-légzésnek, ami növeli az oxigénbevitelt. A madaraknak légzsákjaik vannak, ezek a levegő raktározására szolgálnak a repülés során.

A légzsákok a levegőellátás mellett könnyebbé teszik a madár testét és köz-reműködnek az állat hőszabályozásában is.

A gázcsere helye alapján megkülönböztetnek külső és belső légzést.

A külső légzés a tüdőhólyagocskák és a vér közötti gázcsere. Az oxi-gén a levegőből bejut a tüdőbe, ahonnan a szén-dioxid a levegőbe tá-vozik.

A légutakon keresztül a levegő egészen a hajszálerekkel átszőtt tüdőhólyagocskákig jut. A tüdőhólyagocskákban a hajszálerek révén megy végbe a két gáz (oxigén és szén-dioxid) cseréje a levegő és a vér között.

64. ábra A halak légzését a vérrel átjárt kopoltyúk teszik lehetővé, amelyeken keresztül oxigén jut a vérbe

65. ábra A madarak légzsákjai a levegő tárolására szolgálnak a légzésnél

A belső légzés a sejtek és a vér között vég-bemenő gázcsere. Az oxigéntartalmú vér az állat szöveteibe áramlik, és az oxigén a vér-ből a sejtekbe jut. A sejtek az oxigént a szer-ves anyagok lebontására hasznosítják.

A sejtben lejátszódó bomlási folyamatok so-rán energia szabadul fel. A bomlás során (a víz mellett) szén-dioxid is keletkezik, amely a sejtekből a vérbe jut, a vér pedig a tüdőbe szállítja.

oxigén,

sz

én-dioxid,

légzé

si gázo

k,

légzé

s

a te

st felsz

ínével,

kopolty

ú,

légcsövek,

tr

acheatü

dő,

tüdő,

légzsá

kok,

b

őrlégzé

s,

külső

légzé

s

belső

légzé

s

az oxigén behatol a vérből a sejtbe

szövetsejt

hajszálér

hörgő

hörgőcskék léghólyagocskák

légcső

tüdő

verőér

visszér

66. ábra Az állatok belső légzése – gázcsere a vér és a sejtek között

67. ábra Az állatok külső légzését a légutak és a tüdő biztosítják

a szén-dioxid a sejtből a vérbe jut

28 Az állatok kiválasztása

A kiválasztás folyamán az élőlény megszabadul a felesleges anya-goktól és a bomlástermékektől – salakanyagoktól (gázoktól, fo-lyadékoktól, szilárd anyagoktól), amelyek az állatok testsejtjeiben keletkeznek az anyagcsere (metabolizmus) során.

Kiválasztáskor módosul a víz mennyisége és a sókoncentráció az állat testében.

A kiválasztás biztosítja a test állandó belső környezetét, ezért fon-tos az állat szerveinek és szervrendszereinek szabályos működése szempontjából.

A bomlástermékek (salakanyagok) felszaporodnak a testnedvekben és bejutnak a kiválasztó szervekbe. Ott megszűrődnek és alkalmas-sá válnak a kiválasztásra.

A salakanyagok – anyagcseretermékek – közé tartozik a szén-dioxid, mint a lég-zés terméke, az ammónia és a nitrogénvegyületek, mint az anyagcsere termékei.

Az állatok kiválasztási folyamata a test fejlettségének és a felépítésé-nek a függvénye. A kiválasztást a hormonrendszer és az idegrendszer szabályozza.

Az egysejtű állatok a testük felszínén vagy a sejt különböző helye-in kialakuló lüktető űröcskékkel (lüktető vakuólumokkal) választják ki a salakanyagokat és a felesleges vizet.

A többsejtű állatoknak azonos funkciójú és hasonló felépítésű fej-lett kiválasztó szervei vannak.

Az egyszerű gerinctelenek (édesvízi hidra) a salakanyagokat és a táplálék emésztetlen maradványait az űrbél egyetlen nyílásán ürítik ki, amely szájnyílásként is szolgál.

A gerinctelenek (gyűrűsférgek, puhatestűek, ízeltlábúak) testében csatornácskák és csatornarendszerek vannak, amelyek a test felszí-nére nyílnak.

A gyűrűsférgek (földigiliszta) testnedvét a kiválasztó csatornákba csillók (csillós tölcsérek) terelik. A csatornák a következő testszelvényben torkollnak a külvilág-ba.

Az ízeltlábúak (rovarok) a salakanyagokat legyezőszerű csövecskéken át juttatják a bél hátsó részébe és a végbélnyílásba. A felesleges vizet a testükből a kutikulán át párologtatják el.

68. ábra A kiválasztás az alapvető életfolyama-tok egyike

kiválasztó csatornácskák70. ábra A földigiliszta kiválasztórendszere

legyezőszerű csövecskék

71. ábra Az ízeltlábúak kiválasztórendszere

Amiről már tanultam1. Mi a szerepe a kiválasztórendszernek?2. Miért kell a salakanyagokat eltávolítani a testből?3. A papucsállatka mely sejtszervecskéje végzi a kiválasz-

tást?4. Mely szervekből áll a gerincesek kiválasztórendszere?5. Mely testnedvet szűri meg a gerincesek veséje?6. Mi a szerepe a vizeletnek a gerincesek számára?7. Milyen salakanyag választódik ki a testből a légzés során?8. Milyen salakanyagok választódnak ki az emésztőrendszer-

ben?9. Mi a szerepe a bőrnek a kiválasztásban?

Érdekességek1. A kiválasztással a test számára szükséges anyagok is tá-

voznak, amelyekből a szervezetben felesleg van, főleg a víz és az ásványi anyagok.

2. A víz nélkülözhetetlen az élet szempontjából. A felvett víz-mennyiség függ az évszaktól, a táplálék típusától. A vize-letképződés a szervezetbe került víz mennyiségétől függ.

3. A dehidratáció a szervezet vízháztartásának (a belső kör-nyezet egyensúlyának) a megbomlása a túlzott vízcsökke-nés következtében. A szervek károsodásához vagy akár az élőlény pusztulásához is vezethet.

69. ábra A papucsállatka kiválasztása a lüktető űröcskében megy végbe (festett preparátum)

lüktető űröcske

29

A salakanyagok és a felesleges anyagok kiválasztását a gerincesek esetében több rendszer végzi.

Az emésztőrendszer a táplálék szilárd emésztetlen ma-radékait távolítja el a testből.

A légzőrendszer a szén-dioxidot választja ki.

Az emlősök bőre kiválasztja az izzadságot, amely bom-lástermékeket tartalmaz és közreműködik a testhőmér-séklet szabályozásában is.

A kiválasztó-szervrendszer biztosítja a folyékony bom-lástermékek kiválasztását. Eltávolítja a felesleges és káros anyagokat, amelyek az anyagcsere során keletkeztek a szövetekben, biztosítja a szervezet vízháztartását és ás-ványianyag-háztartását.

A kiválasztó-szervrendszert a vért szűrő és a vizeletet kiválasztó páros vese, a húgyvezeték, a húgycső és a húgyhólyag alkotja.

A vizelet a veséből a húgyvezetéken át jut a húgyhó-lyagba, onnan a húgycsőn át távozik a testből. A meg-szűrt vér visszajut a vérkeringésbe.

A vizelet jellegzetes színű és szagú folyadék. A halak vizelete híg és vízszerű, a hüllőké sűrű kásás, a madaraké nyálkás.

Az emlősök vizelete áttetsző, világossárga folyadék és jellegzetes szaga van. Vizet, szervetlen és szerves anyagokat tartalmaz. A leg-fontosabb szerves anyag a karbamid (egy nitrogénvegyület).

Az egyes állatfajok vizeletükkel jelölik meg territóriumukat vagy a vizelet szaga alapján keresik meg a másik nem egyedeit.

A szilárd és folyékony ürüléket, amelyeket az állatok kiválasztanak, exkrétumnak nevezzük.

72. ábra Az emlősök kiválasztó-szervrendszere

húgyvezeték

húgycső

vese

húgyhólyag

vesetestecske – a vese alapvető

funkciós egysége a vesekéregben

73. ábra A vese páros szerv 74. ábra A kutyaürülék szennyezi a környezetet – a tenyésztő köteles papírzacskóba gyűjteni és az erre kijelölt gyűjtőládák-ba helyezni.

Vizsgálok és felfedezek1. Hasonlítsd össze a papucsállatka és az édesvízi hidra kivá-

lasztását. Magyarázd meg a különbséget!2. Állapítsd meg, hogy milyen funkciója van a vesének a vize-

let képzésén kívül!3. Állapítsd meg az emlősök vizeletének összetételét! Milyen

anyagok nem fordulhatnak elő benne?4. Hasonlítsd össze a szárazföldi és a vízi állatok (pl. halak),

valamint a szárazföldi emlősök vizeletét!5. Állapítsd meg, mely szervrendszerek biztosítják együtt a

belső környezet állandóságát!

Amit meg kell tanulnom1. Magyarázd meg a kiválasztás szerepét a szervezet számá-

ra!2. Hogyan választja ki a salakanyagokat a földigiliszta?3. Mi a szerepe a vesének a szervezet számára?4. Hogyan nyilvánul meg a szervezetben a belső környezet

egyensúlya?5. Hogyan nyilvánul meg a szervezetben a belső környezet

megbomlott egyensúlya?6. Hogyan függ össze a kiválasztó-szervrendszer a keringési

és az emésztési rendszerrel?

kiválasztás,

a

belső kö

rnyeze

t

egyensú

lya,

s

alakanyagok,

fe

lesleges a

nyagok,

csa

torn

ácskák,

vese,

v

izelet,

húgyveze

ték,

húgyhólyag,

h

úgycső

vesecsatornák – itt képződik

a vizelet

húgyhólyag

gyűjtőcsatorna

húgycső

vese húgyvezeték

vérerek

30

Amiről már tanultam1. Mi a szerepe az állatok keringési rendszerének?2. Melyek a puhatestűek (csiga) és az ízeltlábúak (pókok, rá-

kok, rovarok) keringési rendszerének közös jegyei?3. Milyen a gyűrűsférgek (földigiliszta) keringési rendszere?4. Mely gerincteleneknek van nyitott keringési rendszere?5. Mi a vér szerepe?6. Mely szervek alkotják a gerincesek keringési rendszerét?7. Mi a szív szerepe a keringési rendszerben?8. Hogyan kering a vér a kisvérkörben és a nagyvérkörben?9. Milyen véredénytípusai vannak a gerinceseknek?

Érdekességek1. A hidrolimfa a testfolyadék legegyszerűbb formája. Víz

alkotja, fehérjét egyáltalán nem vagy csak kis mennyiség-ben, valamint szabadon úszó, különböző anyagokat szál-lító sejteket tartalmaz. Ilyen testnedvük van pl. a csaláno-zóknak (édesvízi hidra).

2. A hemolimfa – a vérnyirok a testfolyadék magasabb szintű típusa. Oldott fehérjéket, gyakran vérfestékeket (hemoci-anin, hemoeritrin) és vérsejteket tartalmaz. A legtöbb ge-rinctelenben (puhatestűek, ízeltlábúak) előfordul.

A testnedvek keringése az állatokban

Az emésztő-, a légző- és a kiválasztórendszer összefügg egymással, kölcsönös kapcsolatban állnak. Ezt a testned-vek (testfolyadékok) biztosítják.

A testnedvek kitöltik a sejtek és a szövetek közötti teret vagy a keringési rendszer ereiben áramlanak.

Ezek szállítják az anyagokat a szervek és a szövetek között és az állati szervezet minden részét összekötik.

A keringési rendszert az érhálózat és a szív alkotja. A szív lüktetése biztosítja a testnedv (a vérnyirok, a vér) mozgását.

A legtöbb gerinctelenre jellemző a nyitott (nyílt) kerin-gési rendszer (véredényrendszer). Ez elsősorban a puha-testűekre és az ízeltlábúakra vonatkozik.

A nyílt keringési rendszerben a vérnyiroknak nevezett folyadék áramlik. A vérnyirok befolyik a testüregbe a szer-vek közé, így jutnak a tápanyagok a szövetekbe, elszállít-ja onnan a felesleges anyagokat és visszatér az erekbe. A vérnyirok keringését a csőszív biztosítja.

A gyűrűsférgeknek zárt keringési rendszerük van.

A gerincesek keringési rendszerében, amelyet a zárt ér-rendszer és a szív alkotja, vér áramlik.

75. ábra A puhatestűek nyitott keringési rendszere

a vérnyirok áramlása az erekben

az oxigénszegény vérnyirok áramlása

a vérnyirok áramlása

76. ábra A gyűrűsférgek zárt keringési rendszere

haránt irányú véredény-összekötések minden szelvényben

lüktető háti és hasi ér

A gerincesek vére piros, nem áttetsző folyadék, amelynek a következő funkciói vannak:

• szállítja a légzési gázokat és a tápanyagokat,• leadja a salakanyagokat és az anyagcseretermékeket,• szállítja a hormonokat,• közreműködik az állandó testhőmérséklet fenntartásá-

ban,• biztosítja a szervezet védekező képességét,• segít fenntartani a belső környezet állandóságát.A vér alkotórészei a vérsejtek és a vérplazma. 77. ábra A gerincesek vérét alkotó összetevők és funkciójuk

fehér vérsejtekvédenek az idegen eredetű anyagoktól és a kórokozó csíráktól

vörös vértesteka légzési (vér)gázokat szállítják

vérlemezkék fontosak a véralvadásban

vérplazmasárgás folyadék a vérsejtek között – szállítja a tápanyagokat, a vitaminokat, az ásványi anyagokat, a hormonokat és az anyagcseretermékeket

szív

köpenyüreg

31

Vizsgálok és felfedezek1. Rajzold le vázlatosan a földigiliszta és a kutya zárt keringé-

si rendszerét és hasonlítsd össze őket!2. Rajzold le vázlatosan és jellemezd az emlősök vérkeringé-

sét!3. Állapítsd meg és magyarázd meg, hogy a gerincesek közül

miért a halak keringési rendszere a legegyszerűbb!4. Állapítsd meg, hogyan függ össze a keringési rendszer az

emésztő- és a légzőrendszerrel!5. Állapítsd meg, miért piros a vér színe!6. Magyarázd meg, hogyan folyásolja be az állat testi aktivi-

tása a keringési rendszer felépítését és funkcióját!

Amit meg kell tanulnom1. Mi a testnedvek szerepe az állatok számára?2. Miben különbözik a testnedvek keringése a nyitott és a

zárt keringési rendszerben?3. Sorold fel a vér összetevőit és funkcióit!4. Mely erek vezetnek a szívbe és melyek a szívből?5. Mi a hajszálerek szerepe?6. Az emlősök szívének mely részében áramlik oxigéndús és

mely részében oxigénszegény vér?7. Hogyan függ össze a test állandó hőmérséklete a vérkerin-

géssel?

testnedvek,

v

érnyiro

k,

vér,

nyitott

kerin

gési

re

ndszer,

zárt

kerin

gési

r

endszer,

sz

ív,

verő

erek,

vissze

rek,

h

ajszálerek,

vérke

ringés,

vörös v

érsejte

k,

f

ehér vérse

jtek,

vérle

mezkék

A gerincesek vére zárt véredényrendszerben kering.

Azok az erek, amelyek a vért a szívbe vezetik, a visszerek (vénák), a szívből elvezető erek a verőerek (artériák). A vénák és az artériák egészen vékony hajszálerekre ágazódnak el.

A hajszálerek a szövetek és a szervek sejtjeihez szállítják a tápanyagokat az emésztőrendszerből és az oxigént a lég-zőrendszerből. A kiválasztórendszerből elvezetik a felesleges és a fel nem használt anyagokat, amelyek az anyagcsere során keletkeznek.

A legegyszerűbb keringési rendszere a halaknak van, a madarak és az emlősök keringési rendszere a legfejlettebb.

Az emlősök szíve két pitvarból és két kamrából áll. Az emlősöknek két vérkörük van – kisvérkör (tüdővérkör) és nagyvérkör (testvérkör). A vénás vér nem keveredik az ar-tériás vérrel.

Az oxigénszegény vér a test szerveiből és szöveteiből a jobb pitvarba áramlik. Onnan átlökődik a jobb kamrába.

A jobb kamrából az oxigénszegény vér a tüdőbe áramlik, ahol oxigénnel telítődik. Az oxigéndús vér a tüdőből a bal pitvarba jut, majd onnan a bal kamrába.

A bal kamra az oxigénnel telített vért a nagyvérkörbe (a testvérkörbe) pumpálja és az egész testbe eljuttatja.

A madarak és az emlősök testében a vér átfolyik a me-legebb szerveken (ahol gyorsabb az anyagcsere, pl. a májon), és ezáltal a hőt is tovább szállítja a test hidegebb részeibe és szerveibe. A vérkeringés ezáltal fenntartja az állandó testhőmérsékletet.

80. ábra A madarak és

az emlősök állandó testhőmérséklete

összefügg a vér áramlásával, az erek

összehúzódásával és kitágulásával

79. ábra Az emlősök szívének felépítése és vérkeringése

szív

78. ábra A kutya keringési rendszere

bal pitvar bal

kamra

vénák

bal oldal

kisvérkör – tüdővérkör

nagyvérkör – testvérkör

tüdő

test

fej

tüdő

jobb oldal

artériák

jobb pitvar

jobb kamra

32

Amiről már tanultam1. Miért nevezik a hormonális szabályozást anyagi szabályo-

zásnak is?2. Hogyan szabályozzák a hormonok az emberi test műkö-

dését? Mondj néhány példát!3. Miért fontos az állatok számára az ingerlékenység?4. Mi az idegek feladata?5. Mely részekből áll a központi idegrendszer?6. Mi a re� exív?7. Hogyan nevezik az életünk során szerzett re� exeket?8. Hogyan nyilvánulnak meg az ösztönök? Mondj néhány

példát!

Érdekességek1. A rákok olyan hormonokat termelnek, amelyek szabályoz-

zák a kültakaró vedlését és a szívműködést. A rovarok olyan hormonokat termelnek, amelyek szabályozzák a lárvaálla-potból történő átalakulást kifejlett egyeddé (imágóvá), de kibocsátanak feromonoknak nevezett hormonokat is. A feromonok jellegzetes illatú illékony anyagok, amelyeket a másik nem egyedei 100 méternél nagyobb távolságban is érzékelnek.

2. A gerincesek legtöbb belső elválasztású mirigyét az agy-alapi mirigy (hipofízis) által termelt hormonok szabályoz-zák.

Az állatok testszabályozása

A szabályozási vagy irányítási folyamatok lehetővé teszik a szervezet-nek, mint egésznek a működését, a belső egyensúly fenntartását és a környezet ingereire adott válaszokat. Megkülönböztetünk hormonális és idegi szabályozást.

Hormonális szabályozásA hormonális szabályozás során a testszervek működését kémiai anya-gok formájában átadott információk irányítják.

Ez biológiailag aktív szerves anyagok – hormonok – közvetítésével va-lósul meg. Ezek elsősorban az anyagcsere-folyamatokat, a növekedést, a fejlődést és a szaporodást szabályozzák.

A gerinctelenek hormonjait az idegsejtek termelik.

A hormonok pl. a rovarok esetében az egyes fejlődési stádiumokat szabályozzák (ved-lés, bábozódás), más hormonok (feromonok) lehetővé teszik a hímek és a nőstények egymásra találását a szaporodás időszakában, az egyedek közötti információcserét a táplálék keresésekor, meneküléskor és a védekezésnél (hangyák, méhek).

A gerinceseknél a belső elválasztású mirigyek termelik a hormonokat, amelyeket a testfolyadékok szállítanak a célszervek sejtjeihez. Szabályoz-zák pl. a testhőmérsékletet is az anyagcsere intenzitásának a csökkenté-sével vagy fokozásával, kihatnak a téli álomra is (ürge, sün, denevér).

Idegi szabályozásAz idegi szabályozás biztosítja a környezet ingereinek – infor-mációinak az átalakítását szignálokká (jelzésekké), amelyek kiváltják a szervezet válaszát.

Összefügg az ingerlékenységgel, amely az idegrendszer fo-lyamataival kapcsolatos. Ennek alapja az idegsejteknek – a ne-uronoknak – az a képessége, hogy felfogják, továbbítják és fel-dolgozzák az információkat. A hosszú sejtnyúlványok alkotják az idegszálakat.

A környezet információit a különböző típusú ingerekre szakoso-dott érzékeny sejtek – az (érzékelő) receptorok fogják fel.

A gerinctelen csalánozóknál (édesvízi hidra) az idegi szabályo-zást hálózatosan összekapcsolódott sejtek végzik, amelyek dif-fúz (hálózatos) idegrendszert alkotnak. Működése úgy nyilvá-nul meg, hogy az egész test reagál az ingerre.

Más gerinctelenek, pl. a puhatestűek esetében bizonyos neuro-nok (idegsejtek) összekapcsolódnak és csomókat, dúcokat (gang-lionokat) alakítanak ki, amelyek mint irányító központok működ-nek. Ez a dúcidegrendszer.

A csomók kapcsolódási módjától és az idegszálak elrendeződé-sétől függően bizonyos gerincteleneknél hosszanti idegköte-gekről (laposférgek) vagy hasdúclánc-idegrendszerről (gyű-rűsférgek, ízeltlábúak) beszélünk.

81. ábra A hormonális szabályozás teszi le-hetővé a hangyák számára az információk cseréjét

82. ábra A hormonok szabályozzák a szar-vasbika viselkedését szarvasbőgéskor

83. ábra A gerinctelenek idegi szabályozása tükrözi az ingerlékenység szintjét az adott típusú idegrendszer-ben

hosszanti idegkötegek – a fő dúcból idegtörzsek vezetnek az egész testbe

hasdúclánc-idegrendszer – minden szelvényben egy pár idegtörzset harántidegek kötnek össze

laposféreg pióca rovar harántidegek

idegtörzsek

központi dúc – irányító központ

di� úz ideg-rendszer – az idegsejtek az egész testben elszórva talál-hatók hidra

idegtörzs

33

Vizsgálok és felfedezek1. Keress információkat a hormonok hatásáról bizonyos ro-

varfajokra! Mutasd be munkádat az osztálytársaidnak!2. Hasonlítsd össze a hormonok hatását az emlősök és az

ember életjelenségeire! Egy táblázatban áttekinthetően csoportosítsd a közös és az eltérő jegyeket!

3. Figyeld meg a kutya, a ló vagy más állat kiképzését. Írd le, hogyan zajlik a kiképzés!

4. Hasonlítsd össze a madarak és az emlősök örökölt és ta-nult viselkedésformáit!

Amit meg kell tanulnom1. Mi a szerepe az állati szervezet szabályozásának?2. Miben különbözik a hormonális és az idegi szabályozás?3. Hogyan függ össze a hormonrendszer a keringési rend-

szerrel?4. Milyen típusú idegrendszereik vannak a gerincteleneknek?5. Mi az ösztönök szerepe?6. Hogyan függ össze az ingerlékenység az idegi szabályo-

zással?7. Mi az információátvitel lényege a gerinceseknél?8. Melyek az állatok létfontosságú re� exei?9. Mi a szerepük a feltételes re� exeknek?

hormonális

sza

bályozás,

idegi sz

abályozás,

i

ngerléke

nység,

id

egrendszer:

di� ú

z idegrendsze

r,

dúcidegrendsze

r,

h

osszanti

idegkö

tegek,

a

gy, gerin

cvelő,

nerv

y, inšti

nkt,

öszt

ön, re� e

xív,

re� e

xív,

f

eltétle

n re� e

xek

felté

teles re� e

xek

84. ábra A csiga a külső ingerre reagál – visszahúzódik a házá-ba

85. ábra A rovarok ösztönös viselkedését az idegi szabályozás teszi lehetővé

A gerinceseknek csőidegrendszerük van. Alapvető egysége a gerincvelő, amely az elülső részében aggyá szélesedik ki. Az agy és a gerincvelő az idegrendszer központi szervei, szabályozó – irányító funkciójuk van.

Az agy egyes részeiben az állat belső szerveinek működésért, életjelenségeiért és viselkedéséért felelős központok vannak. Az idegek összekötik az idegrendszer központi szerveit a test minden részével, az információátvitelt hivatottak biztosítani.

87. ábra A gerincesek idegrendszere

A feltétlen re� exek örökletesek. A bonyolult szü-letett re� exeket ösztönöknek nevezik, pl. a fésze-képítés, a madarak és a hüllők kikelése a tojásból, a halrajok kialakulása, az utódnevelés.

A feltételes re� exek az élet folyamán tanulással alakulnak ki a tapasztalatok alapján. Segítik az álla-tokat az alkalmazkodásban a bonyolult és változó környezeti feltételekhez. A feltétlen re� exek örökletesek. A bonyolult született re� exe-

ket ösztönöknek nevezik, pl. a fészeképítés, a madarak és a hül-lők kikelése a tojásból, a halrajok kialakulása, az utódnevelés.

A feltételes re� exek az élet folyamán tanulással alakulnak ki a tapasztalatok alapján. Segítik az állatokat az alkalmazkodásban a bonyolult és változó környezeti feltételekhez.

Az állatoknak meg kell tanulniuk a túlélést a természetben. A kicsinyek a szüleiket utánozva tanulnak. A feltételes re� ex egyik példája a kutya visel-kedése a kiképzéskor elhangzó parancs hallatán, a cirkuszi állatok vagy az igába fogott állatok reakciója.

86. ábra Az agyban és a gerincvelőben helyezkednek el a szervezet működésének központjai

88. ábra Re� exív

végkészülék (e� ektor)e� erens ideg

a� erens ideg

érzékszerv (receptor)

idegsejtek

idegek

gerincvelő

agy

gerincvelő

repülésa lárvák etetése és a lép építése a méhkaptárban

agy

34

Amiről már tanultam1. Mi a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás szerepe

az állatok számára?2. Hogyan reagál az ingerlésre az édesvízi hidra és a csiga?3. Miben különbözik a méh és a csiga szeme?4. Hol helyezkednek el a gerincesek testében a nyomásérzé-

kelő, a hőérzékelő, a hidegérzékelő és a fájdalomérzékelő receptorok?

5. Hol található a gerincesek látás-, halló-, szagló-, ízlelő- és tapintószerve?

6. Mi a szerepe a halak oldalvonalának?7. Mely gerinceseknek a legfejlettebb a szaglásuk?

Érdekességek1. Az ultrahang mechanikai hullámzás, amelynek a frekven-

ciája magasabb, mint a hangé. Az ember számára a hall-hatóság határa felett van, az éjjeli lepkék, a denevérek, a del� nek viszont képesek ultrahangot kibocsátani és hasz-nosítani is azt.

2. Az echolokáció a térbeli tájékozódásnak az a formája, ami-kor ultrahangokat bocsátanak ki és a visszaverődött hullá-mokat felfogják, ezt alkalmazzák a denevérek is.

3. Az állatvilágban a cápák szaglása a legfejlettebb. Fél kilo-méterre megérzi a zsákmányt. Kitűnő a medve, a kutya, a vakond, a patkány és az éjjeli lepkék szaglása is.

Az állatok érzékelése

Az ingerlékenység az élőlények egyik alapvető tulajdon-sága, az állatok fejlődése során az egyik feltétele volt az állati érzékelés kialakulásának.

Az érzékelés a külső és a belső környezetből érkező infor-mációk összegyűjtése érzékelő sejtekkel – receptorok-kal. A receptorok az érzékszervek működésének alapjai.

Ezek a környezeti változásokra érzékeny sejtek felfogják az információkat (ingereket) és idegi ingerületté alakítják őket. Az ingerlést átadják az idegrendszernek, amely feldolgozza és értékeli azt. Az inger feldolgozását köve-tően az idegrendszer érzéki központjaiban megtörténik az érzékszervi érzékelés (pl. a fény, a hang érzékelése).

Az érzékszervi érzékelés és az érzékszervek felépítése függ az állat fejlődési szintjétől, a környezettől és az élet-módtól.

Az ingerek legegyszerűbb receptorai a szabad idegvégződések.Az érzékszervi érzékelés alapja főleg a gerinceseknél:– receptor (érzékelő sejt),– a� erens idegpálya, amely összeköti a receptort az agyi vagy a

gerincvelői központtal,– az érzékelő központ az agyban vagy a gerincvelőben, ahol lezaj-

lik az ingerület feldolgozása és a válasz kialakítása.

Az állatok szaglással érzékelik a légkörben és a vízben található gázokat. A szaglás segíti a tájékozódást, a táp-lálék keresését és a másik nemű egyed megtalálását sza-porodás idején, a veszély észlelését és a kommunikációt.

A gerinctelenek szagreceptorai a test elülső részén ta-lálhatók, a rovaroknál leggyakrabban a csápokon, de a szaglást felhasználják a fajon belüli kommunikációra is.

A hangyasav a hangyák között riadóreakciót vált ki, a hímlepkék a nőstények szaganyagait – a feromonokat – akár több tízkilométer-nyi távolságból is érzékelik.

A gerincesek a szagokat a légzőszerveik kezdeti részén található szagló nyálkahártyáikkal érzékelik. Nagyon jó a kutyák, a lovak és a sertések szaglása.

A vízben vagy a nyálban előforduló folyékony anyagok érzékelésére szolgál az ízlelés. Az ízlelés fontos a táplá-lék megválasztásánál, az emésztő nedvek kiválasztásánál és a káros anyagokkal szembeni védekezésnél.

A gerinctelenek ízreceptorai a szájnyílás körül elhelyez-kedő szőröcskéken, a szájban, némely fajnál a végtago-kon találhatók, a gerincesek esetében a szájüregben, a nyelven és a garatban.

Az emlősök megkülönböztetik a sós, az édes, a keserű és a savanyú ízt.

91. ábra A gerincesek – emlősök – a szagokat orrukkal, az ízeket a szájüregükben, ha valamivel érintkeznek a bajuszkáikkal és a bőrükkel érzékelik

90. ábra A rovarok a szagokat a csápjaikkal és az ízeket a szájnyílás körüli szőröcskékkel érzékelik

89. ábra Az érzékszervi receptorok különböző ingerek érzéke-lésére szakosodtak

ízlelősejtszaglósejtfényérzé-keny sejtek

szabad idegvégződés

tapintásérzékelő testecske

nyomásérzé-kelő testecske

hőérzékelő testecske

hidegérzékelő testecske

hallósejt

35

Vizsgálok és felfedezek1. Hasonlítsd össze a macska és az ember érzékszervi érzéke-

lését!2. A szakirodalom (internet) alapján állapítsd meg, hogyan

használja a látását – a sas, a bagoly, a macska, a vakond, a ponty! Megállapításodat indokold meg!

3. Készíts beszámolót az echolokációt alkalmazó állatokról!4. Hasonlítsd össze a gerinctelenek és a gerincesek érzék-

szerveit fejlettségi szintjük alapján!5. Állapítsd meg, hogyan függ össze az érzékszervek fejlődé-

se a környezettel és az állatok életmódjával!

Amit meg kell tanulnom1. Hogyan függ össze az érzékszervi érzékelés az idegrend-

szerrel?2. Milyen ingereket fognak fel a látásérzékelő, a hallásérzéke-

lő és a szaglásérzékelő receptorok?3. Hogyan érzékelik a gázokat és a folyékony anyagokat, az

érintést, a hangokat és a fényt a gerincesek? Mondj példá-kat!

4. Mi a jelentőségük az érzékszervi receptoroknak a gerinc-telenek számára?

5. Mely emlősök érzékszervei alkalmazkodtak a zsákmány elejtéséhez?

érzéksze

rvi

érzé

kelés,

érzé

kszervi

re

cepto

r,

érzé

kszerv,

érzé

kelés,

i

degrendszer,

sz

aglás,

ízle

lés,

tapintás,

h

allás,

látás

Az érintkezés, a nyomás, a húzás, a keménység, a rez-gés érzékelését a tapintás (testérzékelés) biztosítja az állatok számára. A térbeli tájékozódást, a védelmet és a kommunikációt szolgálja.

A gerinctelenek tapintásérzékelő testecskéi a csápokon, a bőrben (csigák) és a test szőröcskéin (rovarok) találha-tók.

A gerincesek tapintásérzékelését a csőr körüli sertetollak mentén elhelyezkedő tapintásérzékelő végtestek (mada-rak), az orrcimpák és a pofák körül található tapintószőrö-kön – bajuszkákon, valamint a bőrben lévő tapintásérzéke-lő sejtek látják el (emlősök).

A fájdalomérzet védi a szervezetet a károsodástól. A szabad ideg-végződések érzékelik a fájdalmat pl. a bőrben, az izmokban, az ér-falakban.

A vízi állatok a víz áramlását, nyomását a bőrben található érzékelő sejtjeikkel érzékelik, amelyek pl. a kétéltűek lárváinak és a halaknak az oldalvonalán helyezkednek el.

A gerinctelenek testhelyzetüket a testük kültakaróján, leggyakrab-ban a feji részen (pl. a csápokon) lévő szervükkel érzékelik. A gerin-cesek a testhelyzetüket és a fejmozgásukat (madarak, emlősök) a belső fülben található szervvel (egyensúlyérző-szerv) érzékelik.

Az állatok a hanghullámokat hallásukkal érzékelik a le-vegőben vagy a vízben. A hallást a térbeli tájékozódásra, a védekezésre és a kommunikációra (főleg a madarak és az emlősök) használják.

A gerinctelenek (rovarok) hallószervei a toron, a potroh oldalsó részén vagy a végtagokon (szöcske) helyezked-nek el. A gerincesek hallószervükkel – fülükkel (külső fül, középfül, belső fül) érzékelik a hangokat.

A halak és a kétéltűek lárvái oldalvonalukkal fogják fel a hangjelzé-seket. A többi gerinces külső fülével hallja és továbbítja a hanghul-

A fényérzékelés a térbeli tájékozódáshoz, a védekezés-hez és a kommunikációhoz kell. A képi érzékelést a látás teszi lehetővé.

A gerinctelenek – gyűrűsférgek (földigiliszta) az egész testükön szórtan elhelyezkedő fényérzékeny sejtjeikkel érzékelik a fény intenzitásának változását. A puhatestűek-nek – a csigáknak csészeszemük van. Az ízeltlábúaknak – a rovaroknak egyszerű szemecskékből álló összetett szemük van, amelyek világosabb és sötétebb foltok mo-zaikszerű képét alakítják ki.

A gerinceseknek hólyagszemük van, amely lehetővé te-szi a színes látást. Az éjjeli életmódot folytató gerincesek látását az alkonyatkor domináló és a fekete-fehér látásra szakosodott érzékelő sejtek, a nappali életmódot folytató gerincesek látását a nappal domináló és a színes látásra szakosodott érzékelő sejtek teszik lehetővé.

A legfejlettebb látásuk a madaraknak – a sólyomalkatúak-nak – és az emlősöknek – a ragadozóknak van.

A hőmérséklet-változás – a test és a környezet hőmérséklete kö-zötti különbség – érzékelése a test védelme szempontjából fontos (termoreceptorok). A gerincteleneknek gyakran a csápjaikon és a szájnyílásukon szőröcskék vannak, amelyek érzékelő sejteket tar-talmaznak, ezek a gerincesek kültakarójában (bőrében) az egész testen szétszórva találhatók. Pl. a hüllők a melegvérű (állandó test-hőmérsékletű) állatokat fejükön elhelyezkedő receptorokkal érzé-kelik.

92. ábra Ragadozó emlős – a macskának kiváló a hallása és a látása

93. ábra A rovarok összetett szeme 94. ábra A rovar mozaikszerű, elmosó-dott képet lát

lámokat (hüllők, madarak, emlősök), fejlett a középfülük a felnőtt kétéltűeknek, a hüllőknek, a madaraknak és az emlősöknek is, bel-ső füle valamennyi gerincesnek van.

A denevérek és a bálnák hallása a legfejlettebb – ultra-hangokat bocsátanak ki és fognak fel, és ezt navigációs berendezésként használják. Jó a hallásuk az emlősöknek – a ragadozóknak.

36

Amiről már tanultam1. Hogyan nevezik a csiga mozgásszervét?2. Melyek a halak páros uszonyai és melyek a páratlanok?3. Hogyan mozognak a vízben a békaporontyok (ebihalak)?4. Hogyan mozognak a kétéltűek a szárazföldön?5. Hogyan alkalmazkodott a madarak teste a repüléshez?6. Mely madaraknak van úszóhártyájuk az ujjaik között?7. A gerincesek mely izmai teszik lehetővé a váz mozgását?

Az állatok mozgása

Az állatok mozgása egy életjelenség, amellyel a külső és a belső környezet ingereire reagálnak.

Vagy az egész test helyet változtat, vagy bizonyos testrészek (csápok, farok, szemek fülcimpák stb.) mozognak a szárazföldön, a vízi közegben és a légtér-ben, vagy a belső szervek (pl. szív, tüdő, belek, rekeszizom, erek) mozognak.

Az állatok egész testük áthelyezésével vagy testrészeik mozgatásával megfe-lelő életfeltételeket biztosítanak önmaguknak, pl. táplálékhoz vagy szapo-rodás céljából partnerhez jutnak, búvóhelyet keresnek, menekülnek a veszély elől. A mozgást kiválthatják a saját szervezet ingerei is (éhség, szomjúság, hi-deg, meleg, vadászat, menekülés, védekezés).

Az állatok mozgási aktivitásának fejlődése függ a szabályozó rend-szerek (idegrendszer, hormonrendszer) és az érzékszervi érzékelés fejlettségi fokától.

Az állatok passzív mozgása, pl. sodródás a vízben, levegőben, áthelyeződés más állatok közreműködésével, � zikai tényezők (lég-áramlatok és folyóvíz, a vér mozgása az élősködők esetében) követ-kezménye. Az aktív mozgást a mozgásszervek – az egysejtű álla-tok sejtszervecskéi és a többsejtű állatok izmai – teszik lehetővé.

Az állatoknak különböző mozgásformáik és mozgásszer-veik fejlődtek ki.

Az egysejtű állatok egy vagy több ostorral (Euglena), csillók örvénylésével és hullámzásával (papucsállatka) vagy a citoplazma nyúlványaival – állábakkal (amőba) mozognak.

A többsejtű állatok mozgását az izomsejtek teszik lehe-tővé, amelyek képesek összehúzódni és megnyúlni.

A csalánozók (édesvízi hidra) az izomsejtek segítségével egyszerű mozgást végeznek az aljzaton. A puhatestűek izmos lábukkal mozognak, a száraz és durva aljzaton a kül-takarójuk által termelt nyálka könnyíti a mozgást.

A gyűrűsférgek (földigiliszta) mozgását a talajban a ha-ránt- és hosszanti irányú izmokból álló bőrizomtömlő, a test alsó részén elhelyezkedő sertekötegek és a bőr által termelt nyál teszi lehetővé.

Az ízeltlábúak mozgásformái különbözőek, pl. lépeget-nek (bogarak) vagy ugranak a talajon (szöcske), a levegő-ben repülnek (lepkék, darazsak), vízben úsznak (csíkbo-gár, rák), a víz színén (vízmérő poloska), a fakéregben és a talajban (rovarlárvák) mozognak.

A külső váz mozgatható részei és a harántcsíkolt izmok csoportjai lehetővé teszik a végtagok mozgását a talajon és a repülést.

Az ízeltlábúaknak eltérő számú végtagja van, pl. a százlábúaknak és az ezerlábúaknak nagyon sok, a rovaroknak három pár, a pó-koknak négy pár. A legtöbb rovarfajnak két pár szárnya van a má-sodik és a harmadik tori szelvényen.

95. ábra Az állatok mozgásukkal helyet változtatnak a térben

96. ábra Az egysejtűek mozgás szervecskéi

a harántirányú izmok megfeszítése előre mozdítja a test elülső részét, az izmok összehúzódása végighalad az egész testen és lehetővé teszi a hátsó rész mozgását, a hosszanti izmok a hátsó részt mozgatják

97. ábra A földigiliszta mozgása

a test elülső része

haránt- és hosszanti irányú izmok

állábak

98. ábra Az ízeltlábúak különböző módon mozognak

rákfélék – folyami rák

rovarok – csíkbogár

pókszabásúak – pók

rovarok – katicabogár

papucsállatka

csillók

amőba

37

Vizsgálok és felfedezek1. Figyeld a csiga reakcióját, amikor testének különböző ré-

szeit érintitek, valamint a mozgását sima és durva felüle-ten! Hasonlítsd össze a csiga és a földigiliszta mozgását!

2. Példákon magyarázd meg, hogyan függ össze a rovarok különböző mozgási módja a környezetükkel!

3. Hasonlítsd össze a béka mozgását a vízben és a szárazföl-dön!

4. Hasonlítsd össze a gyík és a sikló mozgási módját!5. Hasonlítsd össze a madarak és a denevérek repülésének

módját!6. Állapítsd meg, mely madarak nem repülnek és miért?

Amit meg kell tanulnom1. Milyen jelentősége van a mozgásnak az állatok számára?2. Hogyan alkalmazkodott a földigiliszta a mozgáshoz a ta-

lajban?3. Milyen mozgásszerveik vannak a repülő rovaroknak?4. Hogyan alkalmazkodnak a halak a vízben történő mozgás-

hoz?5. Miért hosszú és erős a béka két hátsó lába?6. Mi a szerepe a madarak szegycsontján található tarajnak?7. Hogyan alkalmazkodtak a madarak elülső végtagjai a re-

püléshez?8. Mely emlősök futnak, úsznak, ugranak és repülnek jól?

mozgás,

csill

ók,

osto

rok,

állábak,

b

őrizomtö

mlő

harántcsík

olt izm

ok,

külső váz

b

első váz,

uszo

nyok,

végtagok

A gerincesek a belső vázra tapadó harántcsíkolt izmaik segítségével mo-zognak.

A gerincesek mozgása sokféle lehet és függ az életmódtól és a környezet-től, amelyben élnek – úsznak (halak, vidra), ugrálnak (békák, nyulak), kúsz-nak (kígyók), repülnek (madarak, denevérek), lépdelnek és futnak (kutya, szarvas).

A halak a vízben úszva mozognak. Testük többnyire oldalról lapított, pik-kelyek borítják és nyálkás. A mozgást elsősorban az uszonyok (úszók) teszik lehetővé, amelyeket csontos úszósugarak, ezek között bőrhártya feszül. A legtöbb hal (és más vízi gerincesek) fő hajtószerve a farok.

A kétéltűek a szárazföldön és a vízben is képesek élni. Ugrálva és úszva mozognak. A szárazföldön két pár lábukkal mozognak. Az elülső lábak rövidek, a hátsók hosszúak, erősebbek és ujjaik között úszóhártya feszül, amely lehetővé teszi a mozgást a vízben.

A hüllők jobbára a testük oldalán elhelyezkedő rövid végtagjaikkal lépegetve mozognak a szárazföldön (gyíkok). A végtag nélküli hüllők csúsznak – kúsznak (tö-rékeny gyík, kígyók). Mozgás közben a hosszú farkuk se-gíti őket.

A madarak aerodinamikus testfelépítése alkalmazko-dott a repüléshez. A bőrt tollazat fedi, a váz nagyon könnyű (a hosszú csontok üregesek), az elülső végtagok szárnyakká módosultak.

A szárnyakat mozgató vázizmok a szegycsont tarajára tapadnak. A belső szervek is a repü-léshez alkalmazkodtak – a tüdő és a légzsákok felhajtóerőként működnek és oxigénnel telítik a vért repülés közben.

Az emlősök végtagjai a test alatt helyezked-nek el, ezért gyorsabb mozgást tesz lehetővé.

A végtagok váza a különböző környezetben történő mozgáshoz – futáshoz és ugrálás-hoz (a szárazföldön), úszáshoz (a vízben), re-püléshez (a levegőben) alkalmazkodott.

A mozgást a vázizmok teszik lehetővé, ame-lyek inakkal rögzülnek a csonthoz. Az izmok jól el vannak látva vérrel és működésüket a központi idegrendszer irányítja.

99. ábra A hal (csuka) mozgása – úszás

100. ábra A kétéltű (kecskebéka) mozgása – ugrás

101. ábra A hüllő (zöld gyík) mozgása – járás

102. ábra A madár (sólyom) mozgása – repülés

futás – őzugrás – mezei nyúl

úszás – vidra repülés – denevér103. ábra Az emlősök mozgása

38 Az állatok szaporodása és fejlődése

A szaporodás biztosítja a fajok fennmaradását és a szülői jegyek és tu-lajdonságok átadását az utódokra. Ez az élőlények egyik jellegzetes – faj-fenntartó életjelensége.

Az ivartalan szaporodás során az utódok a szülőegyed testsejtjeiből fejlődnek ki. Az új egyed egyetlen szülő genetikai információit kapja. Ivartalanul szaporodnak a legegyszerűbb szervezetek (pl. az egysejtűek osztódással, az édesvízi hidra sarjadzással).

A magasabb rendű állatoknál az ivartalan szaporodásmód részlegesen fennmaradt a sérült szövetek és szervek regenerálódásának formájában. A nem működő vagy hiányzó sejteket a létező sejtek osztódása pótolja (a bőr regenerálódása).

Az ivaros szaporodás biztosítja mind-két szülő jegyeinek és tulajdonságainak átadását az utódoknak. Eközben szako-sodott ivarsejtek – hímivarsejtek – sper-miumok és női ivarsejtek – petesejtek (tojások) – keletkeznek az ivarszervek-ben. Fő feladatuk az öröklődő – genetikai információk átadása az utódoknak.

Az ivarsejtek egyesülésével mindkét szülőegyed genetikai információi kombi-nálódnak.

A szaporodásmódok különbözőek, pl. bizonyos ízeltlábúaknál (rovarok) előfordul olyan szapo-rodás, amely során a pete megtermékenyülés (a hímivarsejttel – spermiummal, pl. méh, tetű, hangya történt egyesülés) nélkül fejlődik.

Az állatvilágban az ivaros szaporodásnak különböző módjai alakultak ki.

Amennyiben az ivarsejtek – a spermiumok és a petesejtek – ugyanannak az egyednek a testében fejlődnek ki, hímnősségről (hermafroditizmus-ról) beszélünk. Az ilyen egyedek kölcsönösen kicserélik spermiumaikat (csiga, földigiliszta). A spermiumok és a petesejtek eltérő időben érnek be az egyedben, hogy ne következzen be önmegtermékenyítés.

104. ábra Az állatfajok fennmaradását a sza-porodás biztosítja

105. ábra Az állatok ivartalan szaporodása

papucsállatka – osztódás édesvízi hidra – sarjadzás

spermiumok petesejtek 106. ábra Az állatok ivarsejtjei

107. ábra A hímnős csiga – a spermiumok köl-csönös cseréje

Amiről már tanultam1. Hogyan szaporodnak a növények ivartalanul és ivarosan?2. Mi a szerepük az édesvízi hidra sarjainak az ivartalan sza-

porodás során?3. Hogyan történik a galandféreg és a bélgiliszta fejlődése?4. Hol képződnek a csiga és a földigiliszta ivarsejtjei?5. Hogyan fejlődik a rák és a pók?6. Milyen ivarszervei (nemi szervei) vannak a gerinceseknek?7. Mi a szerepük a gerincesek heréinek és petefészkeinek?

Érdekességek1. A csiga a petéit egy kis gödörbe helyezi a talajban, a földi-

giliszta petéi egy nyálkás kokonban fejlődnek ki, a pókok petéi a pókhálóból szőtt sűrű kokonban, a rák nősténye lábaival a potrohához szorítja a petéit.

2. Bizonyos rovarfajok a fák kérge alá (betűző szú, szarvasbo-gár), a talajba (cserebogár), a levelek alá (burgonyabogár), más rovarok lárváiba (fürkészdarázs), elhalt állatokba (te-metőbogár), a trágyába, hulladékba, komposztba (légy), a lépek sejtjeibe (méhek), a víz színére (szúnyog), a vízbe (vízi puhatestűek, vízi rovarok) helyezik petéiket.

39sza

porodás,

iv

artalan

szaporo

dás,

i

varos

sza

porodás,

ivarse

jtek,

p

etesejt,

sp

ermium,

hím

nősség

i

vari kétalakúsá

g

A legtöbb állat esetében eltérések vannak az egyes nemek között

– ivari (nemi) kétalakúság (rovarok, madarak, emlősök). A hím- és a női ivarsejtek eltérő hím és női ivarszervekben (hím és nőstény egyedben) képződnek.

A hímek és a nőstények ivari kétalakúsága (szexuális dimor� zmusa) eltérő testi jegyekben is megnyilvánul, pl. a test nagysága és színe, szarvak, taraj (a rovaroknál szarvasbogár hímje és nősténye, a madaraknál a kakas és a tyúk stb.).

A megtermékenyítés során a spermium behatol a petesejt belse-jébe – a hím ivarsejt és a női ivarsejt összeolvad – a petesejt meg-termékenyül a spermium által.

A többsejtű állat fejlődése a petesejt megtermékenyítésével kezdődik és az állat halálával ér véget.

Az állatoknál megkülönböztetnek külső és belső megtermékenyí-tést.

A külső megtermékenyítés a testen kívül megy végbe. A hím és a női ivarsejtek vízi környezetbe jutnak és a szülői szervezeten kívül olvadnak össze. A vízi állatoknál fordul elő (a gerinctelenek többsége, halak, kétéltűek).

108. ábra A fácán ivari kétalakúsága

109. ábra Csak egyetlen spermium termékenyíti meg a petesejtet

111. ábra A halak külső megtermékenyítése – ívás, a nőstény lerakja a petéket – az ikrákat és a hím ezekre en-gedi a spermiumait – a haltejet.

110. ábra Békák külső

megtermékenyítése – a hím elülső lábainak megvastagodott ujja-

ival tartja a nőstényt és kipréseli belőle a

petéket, amelyekre a spermiumait engedi

A belső megtermékenyítés a nőstény nemi szerveiben törté-nik és közösülés (párzás) előzi meg.

A párzás során a hím és női nemi szervek összekapcsolódnak, ami lehetővé teszi a hím spermiumainak a bejutást a nőstény nemi szerveibe. Ez a legtöbb szárazföldi állat (ízeltlábúak – rovarok, hül-lők, madarak, emlősök) esetében jellemző.

112. ábra A párzás biztosítja a belső megtermékenyítést

Az állatok párzására csak meghatározott időszakban kerül sor. Ez biztosítja a megfelelő feltételeket a kicsinyek életben maradásához a kikelést vagy a születést követő-en.

Sok faj párzását speci� kus viselkedés kíséri (pl. a gerince-sek esetében a halrajok vándorlása, dürgés, fészeképítés, a madarak násztánca, rigyetés – a hím emlősök párvia-dala stb.).113. ábra Viselkedés szaporodáskor

madarak párzása

hím a szarvasbogarak párviadala

a szarvasbika bőgése rigyetéskor

rovarok – lepkék párzása

medvék párzása

40

Érdekességek1. A fejlődő embrió számára tápláló és építőanyagokat tartal-

maz a tojássárgája. A tojások, amelyekben az embriók az állat testén kívül kifejlődnek, sok tojássárgáját tartalmaz-nak (gerinctelenek, gerincesek – halak, kétéltűek, hüllők, madarak). A nőstény testében fejlődő petékben kevesebb a tojássárgája (emlősök).

2. Nagy mennyiségű petét raknak le azok az állatok, amelyek nem törődnek sem velük, sem az utódokkal és sok predá-tor leselkedik rájuk (rovarok, halak, kétéltűek). A tojásaikra vigyázó és az utódaikkal törődő állatok kevés tojást rak-nak. Ez kis számú � atal egyed túlélését is biztosítja.

megterméke

nyítés,

k

ülső

megterm

ékenyíté

s,

b

első

megterm

ékenyíté

s,

párzá

s,

k

özvetett

fejlődés,

tö

kéletle

n

átalakulás,

t

ökéletes

átalakulás,

közv

etlen fe

jlődés

A megtermékenyítést követően létrejön az embrió és megkezdődik az új egyed fejlődése.

Az egyed fejlődése az embrionális szakaszban a petében zajlik, amely az embriónak (magzatnak) táplálékot és vé-delmet biztosít.

Az új egyed fejlődésének van embrionális szakasza és posztemb-rionális szakasza. Az embrionális szakaszban mennek végbe a változások a petében, kifejlődik az embrió és később a magzat. A posztembrionális fejlődés az állat kikelését vagy születését követő-en kezdődik.

A peték száma függ a környezettől és az embriók, a magzatok és a � atal egyedek túlélésének valószínűségétől. A gerinctelenek petéi, bizonyos gerincesek tojásai és � atal egyedei számos állat táplálék-forrásaként szolgálnak.

Az új állati egyedek fejlődése lehet közvetett vagy köz-vetlen.

A közvetett fejlődés két formában és rövidebb idő alatt megy végbe, mint a közvetlen fejlődés.

A tökéletlen (nem teljes, fokozatos) átalakulással (he-mimetabólia) végbemenő közvetett fejlődés során a pe-téből átmeneti stádium – lárva kel ki.

A lárva átalakulással tökéletesebbé válik és fokozatosan fejlett egyeddé (pl. rovarok, kétéltűek) alakul.

A tökéletlen átalakulással (holometabólia) végbeme-nő közvetett fejlődés során a lárva egy újabb stádiummá – bábbá (pl. rovarok – bogarak, lepkék) alakul át.

A bábban fokozatosan kifejlődik a felnőtt egyed.

114. ábra Közvetett fejlődés – tökéletlen átalakulással

pete

kifejlett egyed

lárva (nimfa)

a) rovar – szöcske

A közvetlen fejlődés tovább tart, mint a közvetett fejlő-dés és átmeneti stádiumok nélkül zajlik le. A fejlődő emb-rió a petében egyre jobban hasonlít a felnőtt egyedre, csak kisebb és nincsenek még teljesen kifejlődve a nemi szervei (egyes gerinctelenek, pl. csiga, rák, pók, a gerince-sek többsége).

116. ábra Közvetlen fejlődés – csiga – kis egyedek

lárva – ebihal

kifejlett egyedelülső végtagok fejlődése

peték

embrióa hátsó végtagok fejlődése

b) kétéltűek – béka

117. ábra A madárembrió

a tojássárgájából szívja fel

a vérerekkel a tápanyagokat

115. ábra Közvetett fejlődés – tökéletes átalakulással

báb

kifejlett egyed

pete

rovar – bogár

lárva

41

Vizsgálok és felfedezek1. Vázlatosan szemléltesd a közvetlen fejlődést és a közve-

tett fejlődés mindkét típusát! Hasonlítsd össze a közös és az eltérő jegyeiket!

2. Hogyan függ össze a fejlettségi fok, a környezet és az élet-mód a gerinctelenek petéinek és a gerincesek tojásainak a burkával? Indokold meg!

3. Állapítsd meg, vajon lehetséges-e, hogy az állat terméket-len petéből keljen ki!

4. A törékeny gyík és az elevenszülő gyík élő kicsinyeket hoz-nak a világra. Hogyan lehetséges ez? Keress információkat és számolj be róluk osztálytársaidnak!

Amit meg kell tanulnom1. Mikor következik be a petesejt megtermékenyítése?2. Miben különbözik az állatok ivartalan és ivaros szaporodá-

sa?3. Melyik állat hímnős? Mondj példát!4. Hogyan fejlődnek az állatok közvetlenül és közvetve?5. Mi a különbség az emlősök külső és belső megterméke-

nyítése között?6. Hasonlítsd össze a fészeklakó és a fészekhagyó madarak

táplálkozási módját!7. Hogyan fejlődik az emlős magzata és hogyan táplálkoznak

a kicsinyek?

szülői

utó

dgondozás,

észe

klakó m

adarak,

f

észekhagyó

madarak,

méhlepény,

t

ejmirig

yek

Az állatok megtermékenyített petéinek (tojásainak) a környezettől, az életmódtól és fejlettségi szinttől függően külön-böző burkai vannak.

A gerinctelenek többségének petéit puha fehérjeburok fedi (földigiliszta, csiga, rovarok).

A gerincesek tojásainak burka sokkal bonyolultabb (kocsonyás, bőrszerű, mészhéjas).

118. ábra A kétéltűek petéi – a békák kocsonyás burokban vannak

119. ábra A hüllők tojásai – gyíkok bőrszerű burokban vannak

120. ábra A madarak tojásai – mészhé-juk van héjhártyával

A szülői utódgondozásnak – ösztönös viselkedésnek (tojásrakás, tojások kikeltése, a kicsinyek táplálása és ne-velése a kikelés, ill. az emlősök megszületése után) – sok-féle formája van.

A gerinctelenek és a gerincesek többsége – halak, két-éltűek, hüllők – nem törődik az utódaival és a kicsinyeivel. A � atal egyedek a kikelést követően maguk gondoskod-nak a táplálékról és a búvóhelyekről.

Néhány gerinctelennél azonban meg� gyelhető a szülői gondoskodás, pl. etetik a lárvákat az elejtett zsákmánnyal (darazsak) vagy más táplálékkal (hangyák, méhek). A ki-csinyekről sok madár- és emlősfaj gondoskodik.

121. ábra Fészeklakó madár – vörösbegy

A madarak többsége fészekbe rakja a tojásait. Bizonyos madárfajok � ókái kopaszon születnek és szükségük van etetésre (énekesmadarak, sólyomalakúak). Ezeket a fajo-kat fészeklakó madaraknak nevezik.

Ha a � ókák tollasak és a táplálékukat nem sokkal a kike-lésük után maguk keresik meg (lúdalakúak, tyúkalakúak), fészekhagyó madaraknak nevezik őket.

Az emlősök nősténye a párzást és a pete megterméke-nyítését követően vemhes lesz. Az anyaméhben kialakul az embrió.

Az embrióból fokozatosan kifejlődik a magzat. Az anyjá-tól kapja a táplálékát a méhlepényen (placenta) keresz-tül, amely biztosítja a tápanyagok felvételét, a légzést és a magzat kiválasztását.

A születést követően a kicsi az anyától függ. Anyatejjel táplálkozik, amely a nőstény testében termelődik a tejmi-rigyekben.

vese

anyaméh

méhlepény

122. ábra Fészekhagyó madár – lúd

magzat

123. ábra Az emlős magzatának fejlődése – a kutya anyaméhében

42 GYAKORLATI FELADATOK

A földigiliszta, ahogy nem ismerjükA földigiliszta minden testszelvényén 4 pár serte található. Mozgás közben szelvényeit fokozatosan megnyújtja és

összehúzza, az aljzathoz a sertéivel kapaszkodik.A fényre, a tapintásra, a nyomásra, a hőre, a hidegre és a nedvességre érzékeny érzéksejtjei – receptorai a kültakaró-

jában (bőrében) elszórva találhatók az egész testén. Nagyobb számú receptora van a teste elülső részében, amelyet gyakrabban érnek különböző ingerek.

A fényt fényérzékeny receptoraival érzékeli, ezek egyenlőtlenül helyezkednek el a bőrében, a teste elülső részében több található belőlük. Érzékeny a fényre, sötét helyeket keres magának, mindig a fényforrástól távolodva mozog.

A tapintásérzékelő receptorok érzékenyen reagálnak a nyomás-, a húzás-, a keménység- és a rezgésváltozásokra, ami-kor az állatot a talajban mozogva mechanikai ingerek érik. A haránt- és a hosszanti irányú izmok működése minden szelvényben lehetővé teszi az aktív mozgást.

Az elülső testrészt ért inger hatására hátrafelé mozog, mert az izmok mozgása hátulról előre irányul. A test középső részét ért inger hatására az elülső rész előre feszül, a hátsó rész hátrafelé feszül, mivel az izmok mozgása az elülső részben elölről hátrafelé irányul, a hátsó részben pedig hátulról előre. A hátsó testrészt ért inger hatására a giliszta előre mászik, mert az izmok mozgása elölről hátrafelé irányul. A test elülső, középső és hátsó része egyforma gyorsan reagál az inger-lésre.

Testének elülső részében, amely gyakrabban érintkezik kémiai anyagokkal, több kémiai receptora van, mint a hátsó részben. A test elülső része gyorsabban reagál a kémiai ingerekre mint a többi testrész.

A bőrében a környezetben levő víz mennyiségére érzékeny receptorai is vannak. A száraz környezetben testének elül-ső részével körkörös mozgásokat végezve keresi a nedves helyeket, amelyeket igyekszik megközelíteni.

1. A földigiliszta mozgása és ingerlékenysége a külső környezet ingerei esetén

Eszközök: élő földigiliszta, kézi nagyító, pinzetta, üvegcső (kémcső), sötét papír, ragasztó, szűrőpapír (konyhai papírtörlő), fogvájó (üvegbot).

Megjegyzés: Óvatosan emeld ki a földigilisztát a talajból (használj kislapátot),

� noman öblítsd le és helyezd egy kevés talajt tartalmazó befőző pohárba. A meg� gyelés végeztével helyezd vissza a befőző po-hárba, majd engedd ki a természetbe.

A földigilisztával óvatosan bánj, érzékeny állat.

Végrehajtás:1. Figyelmesen olvasd el a színes felületen A földigiliszta, ahogy

nem ismerjük c. szöveget!2. Helyezd óvatosan pinzettával a földigilisztát száraz szűrőpapír-

ra! Nézd szabad szemmel, majd kézi nagyítóval a test alakját és a mozgást! Állapítsd meg, melyik a teste elülső, illetve hátsó része és hasonlítsd össze a 124. ábrával! Rajzold le a földigilisztát és jelöld meg a test elülső és hátsó részét!

3. Hagyd mozogni a földigilisztát a papíron, tedd a füledet a papír-hoz és � gyelmesen hallgasd!

4. Tekerd be az üvegcső egyharmadát sötét papírral és ragaszd össze úgy, hogy eltolható tokot képezzen!

5. Helyezd óvatosan a földigilisztát az elülső részével az üvegcső elsötétített részébe és könnyedén zárt le egy vattacsomóval! 5 perc elteltével told odébb a papírtokot az üvegcsövön, hogy feltáruljon a giliszta elülső része! 5 perc elteltével a papírtokot ismét told el és takard el a test hátsó részét! Figyeld meg, hogy a földigiliszta testének melyik részével és milyen irányban mozog! A mozgás módját hasonlítsd össze a 97. ábrával!

6. Helyezd a földigilisztát nedves szűrőpapírra és hagyd szabadon mozogni! Finoman érintsd meg fokozatosan a fogvájóval testé-nek elülső, középső és hátsó részét! Figyeld meg, milyen sebes-séggel és merre mozognak a földigiliszta egyes testrészei!

7. Közelíts ecetbe mártott üvegbottal (fogvájóval) a test elülső ré-széhez! Figyeld a földigiliszta reakcióját!

8. Nedvesítsd meg a szűrőpapír egyes részeit úgy, hogy felváltva legyenek száraz és nedves helyek rajta! Helyezd a földigilisztát az így előkészített szűrőpapírra és � gyeld meg a viselkedését!

124. ábra Közönséges földigiliszta

a test elülső része a szájnyílással

testszelvény

a test hátsó része

126. ábra A földigiliszta a talajfelszínen a sötét és ned-ves környezet felé mozog

125. ábra Az eltolható tok sémája az üvegcsövön (kém-csövön) a földigiliszta fényingerek hatására kiváltott reakci-óinak a meg� gyelésére

43

Összefoglalás:1. Miben különbözik a földigiliszta testének elülső és hátsó része?2. Milyen hangot lehetett hallani a földigiliszta mozgásakor a papíron?3. Melyik irányban mozgott a földigiliszta az üvegcső világos és elsötétített részében?4. Jellemezd és indokold meg a földigiliszta mozgási sebességét és mozgásirányát, amikor

megváltoztak a fényviszonyok az elülső és a hátsó testrész számára.5. Hogyan mozgott a földigiliszta, amikor mechanikailag ingerelték a teste elülső, középső és

hátsó részét?6. Jellemezd és indokold meg a földigiliszta mozgását a váltakozva száraz és nedves aljzaton!7. Mely szervrendszer függ össze a földigilisztának a meg� gyelt ingerekre adott válaszaival?8. Mi ragadott meg leginkább a meg� gyelés során?

Futók, úszók, repülők és ugrókAz éti csiga kb. 0,7 m/óra sebességgel mozog. Bizonyos ausztrál szitakötők 98 km/óra sebességgel repülnek. A bögöly 145 km/óra sebességgel képes kergetni a nőstényt. A ro-varok közül leggyorsabban a csótány fut: 30 m/s. A szenderek (lepkék) 54 km/óra sebes-séggel repülnek. A bolha az ugrásnál kihasználja erős lábait és aerodinamikus testformá-ját, ami 30 cm hosszú ugrásra teszi képessé, ez a testhosszának több mint százszorosa.A nagy fehércápa testfelszínének és testformájának köszönhetően elérheti a 69 km/óra sebességet. A kékúszójú tonhal képes a cápához hasonló sebesség – 70 km/óra – eléré-sére. A leggyorsabb hal az amerikai vitorláshal, amely nagyobb sebességgel hasítja a vizet, mint a gepárd a szárazföldön. Mértek már 109 km/óra sebességet is. A leglassúbb hal a tengeri csikó, amely egy óra alatt 16 m-re úszik, vele összehasonlítva a lépkedő ember 400-szor gyorsabb.A fekete mamba a leggyorsabb kígyó, rövid távokon eléri a 25 km/óra sebességet. Egy-ben a legnagyobb termetű mérges kígyó a világon. A világ leggyorsabban úszó kígyója a kettősszínű tengerikígyó. Úszási sebessége 1 m/s, egészen 100 m mélyre lemerülhet és 5 órán át kibírja a víz alatt. A homoklebenyes baziliszkusz hátsó lábain képes 12 km/óra sebességgel futni a víz színén anélkül, hogy elmerülne, köszönhetően a lábujjait övező bőrszegélynek. A szárazföldi teknős nem a leglassúbb teremtmény, mert 4,5 m/óra se-bességével több mint kétszer gyorsabb a lajhárnál.A vándorsólyom zuhanórepülésben elérheti a 250 – 349 km/óra sebességet. Ez majd-nem a kétszerese annak, ami megengedett a gépkocsiknak az autópályákon. Vízszintes irányban repülve eléri a 100 km/óra sebességet. A sarlósfecske repülési sebessége 171 km/óra is lehet, de szélben akár a 300 km/óra sebességet is elérheti. A strucc akár 72 km/óra sebességgel tud futni, elveszítette a röpképességét, de 40 km/óra sebességgel kitar-tóan tud futni. A földön fészkelő madarak közül az erdei szalonka a leglassúbb. Óránként 8 km-t repül, ez alig valamivel több, mint a gyalogosan haladó ember átlagsebessége (5 km/óra).A sprintben a gepárd a bajnok, 2 másodperc alatt 72 km/óra sebességre gyorsul, 3 má-sodperc alatt 100 km/óra sebességet ér el. Rövid távon képes akár 112 km/óra sebességre is. Ezzel a teljesítménnyel még a leggyorsabb Forma 1-es versenyautókon is túltesz. Nem képes azonban sokáig így futni. A ló 7 km/óra sebességgel fut, ügetéskor egy óra alatt kb. 15 km-t tesz meg. A versenylovak a verseny alatt akár 60 – 80 km /óra sebességet is elér-hetnek. Az antilop képes akár 96 km/óra elérésére is. A kardszárnyú del� n 57,5 km/óra sebességgel úszik. A puma nagyon jól ugrik, amikor pihenni szeretne, felugrik a fa ágára akár 5 m magasságba is. A kenguru képes 10 m-es távolságra is ugrani. Magasba is jól ugrik, helyből átugorja a kétméteres akadályt. A leglassúbb a kétujjú lajhár. A földön 2 m/perc sebességgel halad, a fákon valamivel gyorsabb: 3 m/perc. A nőstény kicsinyei kiáltását hallva percenként 4 métert is meg tud tenni.

2. Az állatok mozgási sebessége Végrehajtás: Olvasd el a Futók, úszók, repülők és ugrók szövegrészt a színes felületen és dolgozz

az információkkal!1. Készíts jegyzéket (táblázatot, gra� kont) a leggyorsabb és a leglassúbb gerinctelenek-

ről és gerincesekről (halakról, hüllőkről, madarakról, emlősökről)!2. Állapítsd meg a szöveg alapján, melyik állat fut, úszik, repül a leggyorsabban és ugrik

a legmesszebbre!3. Gyűjts részletesebb információkat a számodra legérdekesebb 3 állat testfelépítéséről,

életmódjáról és a környezethez való alkalmazkodó-képességéről! Készíts prezentációt osztálytársaidnak!

127. ábra Az állatvilág gyorsasági rekorderei

kétujjú lajhár

kenguru

kardszárnyú del� n

vándorsólyom

strucc

kékúszójú tonhal

tengeri csikó

gepárd

kutyabolha

Az állatok életfolyamatai

Az élőlények anyagának

szerveződése

46

A sejt valamennyi élő szervezet legkisebb építő és funkciós egysége. Itt játszódik le minden életfunkció, pl. a tápanyagfelvétel, a légzés, a salakanyagok kiválasztása, a szaporodás.

A sejtben kémiai folyamatok játszódnak le, végbemegy az anyag-csere (metabolizmus), megtörténik a genetikai információk átadása.

A sejtben sejtszerkezeti elemek (sejtrészecskék) – sejtszervecskék (sejtmag, mitokondriumok, kloroplasztok, vakuólák), felszíni elemek (sejtfal, citoplazma-membrán) vannak. Ezek az élő alkotórészek.

A sejt élettelen alkotórészei a tartalékanyagok kis tes-tecskéi (keményítő és fehérjeszemcsék, glikogén, zsír-cseppek, festékanyagok) vagy kristályos alakzatok (kis szervetlen kristályok). A citoplazmában vagy a vakuólum-ban találhatók.

Sejtfala csak a növények (gombák, baktériumok) sejtjei-nek van, védi a sejt belsejét, szilárddá teszi őket és meg-határozza az alakjukat. Áteresztő – átengedi a vizet és az egyéb anyagokat.

Sejtfal az állati sejtekben csak kivételesen fordul elő (pl. papucsál-latka). A növényekben poliszacharidok (cellulóz), a gombákban kitin alkotja, a baktériumokban poliszacharidokból (összetett cuk-rokból) és zsírokból épül fel.

A citoplazma membránja (hártyája) lehetővé teszi a sejt és a külső környezet közötti anyagcserét. Félig át-eresztő – csak bizonyos anyagokat enged át. Szerkezete összetett, fehérjékből, zsírokból és cukrokból áll.

A citoplazma kitölti a sejt belsejét, annak folyékony ré-sze, részt vesz az anyagcserében, kémiai folyamatok ját-szódnak le benne. Pl. sejtszervecskék, tartalék anyagok, kis kristályok találhatók benne.

A citoplazma változó mennyiségű szervetlen anyagokat (vizet) és szerves anyagokat (fehérjéket, zsírokat, cukrokat) tartalmaz. 130. ábra A sejt felszíni elemei bonyolult szerkezetűek

129. ábra A sejt élettelen alkotórészei

kalcium-oxalát kristályok a hagyma héjában

keményítőszemcsék a bab sejtjeiben

128. ábra A sejtek alakja és mérete függ a sejt funkciójától, a szervezet nagyságától vagy elhelyezkedésétől

idegsejt vörös vértest a madár sejtje spermium (ondósejt) a gyomorfal sejtjei

egysejtű szervezet – papucsállatka

gázcserenyílás a levélben

Amiről már tanultam1. Milyen egysejtű állatot és egysejtű növényt ismersz? Mi-

ben különböznek?2. Melyek a növényi és az állati sejtben egyaránt megtalálha-

tó sejtszervecskék?3. Miben különbözik a növényi sejt az állati sejttől?4. Mi a szerepük a szervecskéknek a sejtben?5. Miért fontos a sejtmag a sejt számára?6. A növényi sejt mely részében játszódik le a fotoszintézis és

miért fontos?

Érdekességek1. A sejtek élettartama eltérő, élhetnek néhány napig, hétig,

hónapig, évig. Például az idegsejtek néhány évig élnek, a vörös vértestek 3–4 hónapig, a bőrszövet sejtjei 3–4 napig, az izomszövet sejtjei 7 napig.

2. A legkisebb sejt a spermium (ondósejt), a legnagyobb sejt a madarak (strucc) tojása.

3. A növényi sejt (a szőlő gyümölcshúsának sejtje) több vizet tartalmaz, mint az állati sejt (csontsejt, izomsejt). Az állati sejtben több a fehérje, mint a növényi sejtben.

sejtfal

citoplazma-membrán

A sejt és szerkezeti felépítése

47

Vizsgálok és felfedezek1. Figyelj meg különböző növényi és állati sejtszervezeteket

mikroszkóppal! Hasonlítsd össze őket!2. Készíts beszámolót a plasztidok szerepéről a növényi sej-

tekben! Számolj be erről az osztálytársaidnak!3. Keress az interneten vagy a szakirodalomban érdekes in-

formációkat a sejt egyes szerkezeti elemeiről! Prezentáció formájában dolgozd fel ezeket!

A tanító segítségével bizonyítsd be a cukrok jelenlétét az almalében, a burgonyagumó keményítőjében és az árpa-szemben!

Amit meg kell tanulnom1. Mi a sejt szerepe az élőlény számára?2. Hasonlítsd össze a növényi és az állati sejtet! Sorold fel a

közös és az eltérő jegyeket!3. Mi a szerepük az egyes szervecskéknek a sejtben?4. A növényi sejt mely szervecskéjében megy végbe a foto-

szintézis?5. Mely szervecskék játszanak szerepet a fehérjék képződé-

sénél?6. Melyik szervecskében megy végbe a sejtlégzés?

A sejtmag a sejt életfolyamait irányítja. Nukleinsavak-ból, fehérjékből áll. A sejtmag kromoszómákat tartalmaz – olyan szerkezeteket, amelyek az öröklődéssel kapcsola-tos (genetikai) információt adják át. A legnagyobb szer-vecske a sejtben.

A zöld kloro� ll festékanyagot tartalmazó kloroplasztok-ban játszódik le a fotoszintézis.

A riboszómák a sejtek citoplazmájában szabadon helyez-kednek el. Bennük megy végbe a fehérjék képződése.

A mitokondriumok a sejtlégzés, valamint a növényi és állati sejtek energiatermelő központjai.

A vakuólumokban sejtnedv található, amelyekben tar-talék anyagok vannak – főleg víz, és a benne oldott cuk-rok és fehérjék. Az állati sejtekben (pl. papucsállatka) a va-kuólumoknak a raktározás mellett emésztő és kiválasztó funkciójuk is van.

A növényi és az állati sejt hasonló szerkezetű és funkciójú. Az alapvető különbség a táplálkozás módjában van.

A növényi sejtek a kloroplasztokban lejátszódó foto-szintézis során szerves anyagokat készítenek a szer-vetlen anyagokból.

Az állati sejtek (a legtöbb baktérium és gomba sejtje) nem tartalmaz kloroplasztot, ezért nem képeznek szer-ves anyagokat. A szerves anyagokat különböző forrá-sokból nyerik.134. ábra Mitokondriumok

sejtmag

citoplazma membrán

vakuólumok

mitokondriumok

kloroplasztok

citoplazma

sejtfal

növényi sejt állati sejt

citoplazma membrán

131. ábra A növényi és az állati sejt felépítése – az azonos részek kék betűkkel vannak írva

133. ábra Kloroplaszt

132. ábra Sejtmag

sejtmag membrán

örökítő anyag – ebben helyezkednek el a kromoszómák

zacskók kloroplasztisszal

az enzimek lehetővé teszik az energia felszabadulását

sejt,

se

jt sze

rkeze

ti

elemei,

a

sejt é

lő része

i,

a se

jt élette

len

része

i,

s

ejtfal,

cit

oplazma

membrán,

r

iboszómák,

mito

kondriu

mok,

kloro

plasztok,

v

akuólumok,

növényi se

jt,

álla

ti sejt

48

Amiről már tanultam1. Sorold fel a növényi és az állati sejt legfontosabb részeit!2. Hasonlítsd össze a növények és az állatok táplálkozásmód-

ját!3. A növények mely részeiben megy végbe a fotoszintézis?4. Milyen anyagok keletkeznek a fotoszintézis során és mi-

lyen anyagok szabadulnak fel?5. Milyen élőlények szaporodnak osztódással?6. Hasonlítsd össze az élesztőgombák és a baktériumok sza-

porodásmódját!7. Hogyan nevezik a növények légzését biztosító sejteket?8. Miben különbözik a növények és az állatok mozgása?

Érdekességek1. Azok az anyagok (cukrok, kálium- és kalciumionok stb.),

amelyeket a citoplazma membrán nem ereszt át a sejtbe, ún. transzportáló anyagokkal jutnak be. Ezek többnyire fe-hérjék, amelyekhez a szállítandó anyag kapcsolódik.

2. A fotoszintézis a megfelelő pigment anyagot tartalmazó sejtekben megy végbe. A zöld növények esetében ez a kloro� ll, a baktériumok esetében a baktérium-kloro� ll.

3. A sejtek sugárérzékenységét a daganatos sejtek elpusztí-tásánál (a rák gyógyításánál), a baktériumok antibiotiku-mokra való érzékenységét a fertőző betegségek gyógyítá-sánál hasznosítják.

A sejt élete

A sejt alapvető életfolyamatai közé tartozik az anyag és az energia fel-vétele és leadása, nélkülük a sejt nem létezhetne.

A sejt a külső környezetből a létezéséhez szükséges anyagokat vesz fel, és a környezetbe juttatja a felesleges anyagokat és a salakanyago-kat a sejtfelszínen át.

A sejt és a külső környezet között folyamatos anyagfelvétel és -leadás, vala-mint energiacsere zajlik, amit a sejtfelszín biztosít. Bizonyos anyagok (cuk-rok) felvételére, szállítására vagy leadására a sejtnek energiára van szüksé-ge, a víz és a kismolekulájú anyagok felvételére és leadására, amelyeket a citoplazma membrán átereszt, a sejtnek nincs szüksége energiára.

A sejt a vizet, a fehérjéket, a cukrokat, a zsírokat, a vitaminokat, az enzi-meket oldatok formájában veszi fel. A fehérjéket és a cukrokat mint épí-tőanyagokat hasznosítja, a fehérjéket, a hormonokat és az enzimeket a sejtműködés szabályozására (irányítására) alkalmazza, a zsírokat és a cukrokat energiaforrásként, a vizet és a vitaminokat az anyagcsere-folyamatok lebonyolítására használja fel.

A sejtből kiválasztódnak a felesleges, a mérgező és a salakanyagok, továbbá az anyagcseretermékek, pl. a szén-dioxid, az összetett cukrok (poliszacharidok).

A fotoszintézis, amely egy bonyolult életfolyamat, a kloro� llt tartalma-zó növényi sejtekben játszódik le.

A fotoszintézis során energia használódik fel. A napenergia kémiai energiává alakul át, amelyet a sejt a fotoszintézis lebonyolítására, vala-mint egyszerű cukrok (glükóz), összetett cukrok, fehérjék és zsírok elő-állítására használja.

A szerves anyagok – a fotoszintézis termékei – táplálékforrásként szol-gálnak az állatok számára, a felszabadult oxigénre valamennyi élőlény-nek a légzésnél van szüksége.

136. ábra Az anyagok szállítása (ozmózis) a ci-toplazma hártyán áthatol a víz (oldószer) az ala-csonyabb koncentrációjú oldatból a magasabb koncentrációjú oldatba, az oldott anyag (cukor) molekuláit a citoplazma hártya nem ereszti át, a folyamat csak egy irányban halad, a sejt ily mó-don vesz fel vagy választ ki vizet

137. ábra Az anyagok szállítása (di� úzió) a kismolekulájú anyagok (oxigén, szén-dioxid) a nagyobb koncentrációjú helyről (cukoroldat) a citoplazma membránon áthaladnak az alacso-nyabb koncentrációjú helyre (víz), amikor a kon-centrációk kiegyenlítődnek, a folyamat leáll.

135. ábra A sejt élete a szaporodással indul

citoplazma membrán

az oldott anyag (cukor) molekulái

az oldószer molekulái (víz)

138. ábra Fotoszintézis

cukor

víz

oxigén

szén-dioxid

szén-dioxid

víz

oxigén

cukoroldatvízcitoplazma membrán

49

Vizsgálok és felfedezek1. Állapítsd meg az internet vagy a szakirodalom alapján, mi-

lyen módokon vesznek fel és választanak ki a sejtek anya-gokat! Készíts beszámolót!

2. Egyszerű kísérlettel (cukor a vízben, szörp a vízben) győ-ződj meg a sejt anyagfelvételének a módjáról!

3. Mikroszkóppal � gyeld a különböző egysejtű állatok és moszatok mozgását! Hasonlítsd össze a mozgásformákat és meg� gyeléseidből vonj le következtetéseket!

4. Készíts projektet a növényi sejtekben lejátszódó fotoszin-tézis és légzés közötti összefüggésről!

Amit meg kell tanulnom1. Sorold fel a sejtben lejátszódó legfontosabb életfolyama-

tokat!2. Miért fontos az anyagok felvétele és leadása a sejt számá-

ra?3. Hasonlítsd össze a fotoszintézis és a légzés folyamatát! Mi-

ért fontos ez a sejt számára?4. Miért fontos az ingerlékenység a sejtek számára?5. Magyarázd meg az aktív és a passzív mozgás közötti kü-

lönbséget! Mondj példákat!6. Magyarázd meg a sejtosztódás és a genetikai információk

átadása közti összefüggést!

az anyagok

és le

adása,

foto

szintézis

,

l

égzés,

in

gerléke

nység,

érzé

kenysé

g,

aktív m

ozgás,

p

asszív m

ozgás,

sza

porodás,

a genetik

ai

in

formáció

k

átadása

,

s

ejtoszt

ódás

A légzés a mitokondriumokban lejátszódó folyamat. Minden élőlény sejtjei a légzés során oxigént vesznek fel. A szerves anyagok bomlástermékei a sejtben a szén-dio-xid és a víz, miközben energia szabadul fel.

Az oxigén, amely a növényi sejtekben a fotoszintézis so-rán szabadul fel, fontos a légzés szempontjából. A légzés során felszabaduló energia fontos a sejtben végbeme-nő életfolyamatok számára (anyagfelvétel és anyagle-adás, fotoszintézis stb.).

A sejt ingerlékenysége a külső és a belső környezetből érkező inge-rek érzékelésének a képessége és a rájuk adott válaszok. Bizonyos sejtek a megnövekedett sókoncentrációra, mérgező anyagokra, va-lamint antibiotikumokra, a hőmérsékleti hatásokra érzékenyek, és ez a sejtek eltérő reakcióiban nyilvánul meg.

A sejtek részeinek és az egész sejtnek a mozgása válasz az ingerekre.

A sejtben a citoplazma különböző irányban végez aktív mozgást, lehetővé teszi a sejtszervecskék, pl. a kloro-plasztok mozgását. Az egysejtű állatok és moszatok a csillóik, ostoraik vagy állábaik (papucsállatka, amőba) se-gítségével mozognak.

Passzívan többnyire baktériumsejtek és bizonyos állati sejtek mozognak, amelyek képtelenek az önálló mozgás-ra. A mozgást a víz, a szél, a gravitáció és egyéb hatások okozhatják.

A sejtszaporodás összefügg az egyed növekedésével és a szaporodással, de minden esetben sor kerül gene-tikai információk átadására.

A sejtek osztódással szaporodnak, de ezt a sejtmag osz-tódása előzi meg. Új sejtek – leánysejtek keletkeznek.

A testsejtek osztódása lehetővé teszi az új sejtek nö-vekedését, amelyek felváltják a növényi és állati szöve-tek, szervek és az egész szervezet öreg vagy károsodott sejtjeit. Ennél az osztódásnál az anyasejt két leánysejtre osztódik, amelyeknek azonos mennyiségű genetikai (örökítő) anyaguk és tulajdonságaik vannak, mint az anyasejtnek.

Az ivarsejtek keletkezésekor sajátos osztódás eredmé-nyeként a genetikai (örökítő) anyag mennyisége a fe-lére csökken a szülői testsejtekhez viszonyítva. Az ivaros szaporodás során a hím- és a női ivarsejt összeolvadásá-nak eredményeként ugyanannyira nő a genetikai anyag mennyisége, mint a szülői testsejtekben.

139. ábra A citoplazma mozgása a ligetmoha sejtjeiben

140. ábra Az egysejtű amőba mozgása – a citoplazma átfolyásával és az állábak kinyújtásával

141. ábra A testsejtek osztódása – két leánysejt keletkezik

142. ábra Sejtosztódás ivarsejtek keletkezésekor – négy leány-sejt keletkezik

genetikai anyag

genetikai anyag

50 GYAKORLATI FELADATOK1. A növényi sejt életfolyamatainak a meg� gyelése Eszközök: fokhagyma (vöröshagyma), 10 %-os nátrium-klo-

rid-oldat (konyhasóoldat), mikroszkóp, eszközök a mikrosz-kópos meg� gyeléshez – tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, főzőpohár desztillált vízzel (befőttesüveg), szike (éles kés), preparáló tű, pinzetta, szűrőpapír.

Végrehajtás:1. Hosszanti irányban vágd ketté a hagymát és válaszd el egy-

mástól a belső részeit! A húsos hagymahéj belső faláról há-mozz le egy 5 x 5 mm méretű áttetsző héjdarabot!

2. Pinzettával helyezd az elválasztott hagymadarabot egy csepp vízbe a tárgyüvegen!

3. Fedd le fedőlemezzel és kisebb nagyítással � gyeld meg!4. Nagyobb nagyítással vedd szemügyre a sejteket, a meg� gye-

lés alapján készíts rajzot!5. A vizsgált preparátumhoz önts néhány csepp sóoldatot!6. Figyeld meg a sejtben lejátszódott változásokat!7. Rajzold le a meg� gyelt változásokat!8. Szűrőpapírral szívasd fel a tárgyüvegről a konyhasóoldatot,

majd 2 csepp vizet önts a hagymapreparátumhoz és ismét � gyeld meg a változásokat!

9. Rajzold le a hagymahéjban meg� gyelt változásokat!

Összefoglalás:1. Mely életfolyamatok játszódtak le a meg� gyelt növényi sejt-

ben?2. Milyen anyagot vett fel a növényi sejt és mit választott ki?3. Mi a szerepe a sejtfalnak és a citoplazma membránnak a nö-

vényi sejt anyagfelvételénél és anyagleadásánál?4. Milyen változások történtek a növényi sejtben a sóoldat hoz-

záöntésekor?5. Melyik sejtszervecske változott meg a sóoldat hatására?6. Magyarázd meg a növényi sejtben lejátszódott változásokat a

sóoldat elszívása és a desztillált víz hozzácseppentése után!7. Próbáld megmagyarázni és megindokolni a növényi sejtben

végbement változásokat!8. Meg� gyeléseid alapján magyarázd meg, miért keletkeznek

vízcseppek a retek, az uborka, a padlizsán felszínén a sózást követően, és miért reped meg a cseresznye és a paradicsom a hosszantartó esőzés hatására! Hasonlítsd össze ezeket a fo-lyamatokat a meg� gyeltekkel!

2. A sejt aktív és passzív mozgásának a meg� gyelése Megjegyzés: Mintegy két héttel a gyakorlati feladat végrehajtása előtt ké-

szíteni kell egy szénaázalékot a 146. ábra mellett található előírás alapján.

A szénaázalékban különböző egysejtűfajok – ázalékállatok lehetnek.

Eszközök: állatok a szénaázalékból (papucsállatka, amőba vagy más ázalékállatok), növény – átokhínár (tradeszkancia, ligetmoha), nátrium-klorid, kristálycukor vagy beszáradt tus-darabkák, mikroszkóp, eszközök a mikroszkópos meg� gye-léshez – tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, főzőpohár desz-tillált vízzel, preparáló tű, pinzetta, szűrőpapír, vatta.

144. ábra Szénaázalék készítése

– helyezz a befőttes-üvegbe kevés száraz

füvet, önts hozzá tóból, patakból vagy

akváriumból merített vizet és tedd az edényt

legalább két hétre meleg helyre

143. ábra A hagymahéj sejtjei a mikroszkóp lá-tómezejében

a hagymahéj sejtjei a sóoldat hozzácseppentése után

a hagymahéj sejtjei a sóoldat hozzácseppentése előtt

sejtfal

vakuólum

vakuólum

sejtfal

51

Végrehajtás:1. A szénaázalékból vegyél kis mennyiségű oldatot és cseppentővel csep-

pents egy keveset a tárgylemezre!2. Takard le az előkészített mikroszkópos preparátumot a fedőlemezzel és

200-szoros nagyítást alkalmazva � gyeld mikroszkóppal a papucsállatka mozgását.

3. Helyezz a preparátum széléhez kevés vattaszálat és � gyeld meg a papucs-állatka mozgásában bekövetkező változásokat!

4. Ezután a preparátum széléhez helyezz nátrium-klorid kristályokat és � gyeld meg, hogyan reagál a papucsállatka a só jelenlétére!

5. Készíts új mikroszkópos preparátumot az 1–3. pont szerint, a vattaszálak-hoz helyezz nagyobb cukorkristályokat (beszáradt tusszemcséket)!

6. Figyeld meg a papucsállatka viselkedését a cukor (tus) hozzáadása után!7. Tépj le egy levelet az átokhínárról (ligetmoháról) és pinzettával helyezd a

vízcseppbe a tárgylemezen!8. Takard le a preparátumot a fedőlemezzel és � gyeld meg előbb kisebb, majd

nagyobb nagyítás mellett!9. Meg� gyeléseid alapján készíts rajzokat!Összefoglalás: 1. Jellemezd a papucsállatka mikroszkóppal meg� gyelt mozgását! 2. Hogyan változott meg a papucsállatka mozgása a vattaszálak odahelyezé-

sekor? 3. Hogyan változott meg a papucsállatka mozgása a nátrium-klorid hozzá-

adásakor? 4. Miért távolodott el a papucsállatka a nátrium-kloridtól? 5. Hogyan reagált a papucsállatka a cukor (tusszemcsék) hozzáadására? 6. Milyen szervecskék segítették a mozgását? 7. Mely szervecskék mozogtak az átokhínár (ligetmoha) levélsejtjeinek meg-

� gyelésekor? 8. Indokold meg a szervecskék mozgását a növényi sejtben! 9. Hasonlítsd össze a növényi és az állati sejt kétféle mozgását, sorold fel a

közös és az eltérő jegyeket!10. Határozd meg, melyik sejt (állati vagy növényi sejt) végzett aktív, illetve

passzív mozgást!

2. A növényi sejt légzésének a kimutatása Megjegyzés: A gyakorlati feladatnak három fázisa van. Az első fázisban elő kell készíteni

az előcsíráztatott magvakat, a második fázisban megteremteni a kísérleti feltételeket a harmadikban – 7 nap elteltével – kiértékelni a kísérletet.

Eszközök: csíráztatott borsó-, bab- vagy bükkönyszemek, kalcium-hid-roxid oldat, kristályosító csésze (befőttesüveg) fedővel, géz (nagysága 10 x 10 cm), ragasztószalag.

Végrehajtás:1. Önts a kristályosító csésze (befőttesüveg) egyharmadáig kalcium-hidroxid

oldatot!2. A kicsíráztatott borsószemeket (bab-, bükkönyszemeket) helyezd a géz

közepére. A szemeket tartalmazó gézből alakíts ki zsebet, amelynek felső szélét ragasztószalaggal erősítsd a kristályosító csésze (befőttesüveg) szé-léhez. A szemeket tartalmazó zseb nem érintkezhet a kalcium-hidroxid ol-datának felszínével.

3. Fedd le a kristályosító csészét (a befőttesüveget) fedővel.4. Egy hét elteltével � gyeld meg a változásokat, vonj le következtetéseket a

kísérletből és a meg� gyelésekből! Összefoglalás:1. Milyen változások játszódtak le a kristályosító csészében (befőttesüveg) 7

nap elteltével?2. Miért lett zavaros a kalcium-hidroxid oldata?3. Melyik gáztól lett zavaros a kalcium-hidroxid oldatot?4. Írd le a kristályosító csészében lejátszódott reakció kémiai egyenletét!5. Húzd alá a kémiai egyenletben azt az anyagot, amelyet a csírázó növények

sejtjei lélegeztek ki!

145. ábra A papucsállatka és sejtszerkezete a mikroszkóp látómezejében 200-szoros nagyítás-nál

146. ábra A ligetmoha sejtjei a mikroszkóp lá-tómezejében

147. ábra A növényi sejtek légzésének kimu-tatására szolgáló kísérlet előkészítése

kalcium-hidroxid oldat

csíraszemek a gézzsebben

csírázó szemek

A növényi és az állati sejt életfolyamatai

géz

Az öröklődés és az élőlények

változékonysága

54

Amiről már tanultam1. Mi a sejtmag szerepe az élőlényekben?2. A sejt melyik része kapcsolatos a genetikai információk át-

adásával?3. A növényi és az állati sejt magjának azonos vagy eltérő

funkciói vannak?4. A sejt melyik szervecskéje hordozza a genetikai informáci-

ókat?5. Miben különbözik a genetikai információ tárolása a vírus, a

baktérium és a növény sejtjében?

Érdekességek1. Az öröklődés kutatásával a 19. században egy csehországi

természettudós, Johann Gregor Mendel foglalkozott. Azt vizsgálta, hogyan adódnak át a virágok, a szemek és a ter-mések alakjával, színével kapcsolatos információk a szülői egyedekről az utódokra. A borsófajták különböző jegyeit keresztezte és a kapott eredményeket elemezve felfedez-te a genetikai tulajdonságok átadásának a törvényszerű-ségeit.

2. A DNS molekula szála a kromoszómákban igen hosszú és úgy van feltekeredve, hogy az eredeti hosszának mindösz-sze tízezred részét foglalja el.

Az öröklődés biológiai folyamat, amely során az élőlények megőrzik az őket jellemző jegyekkel és tulajdonságokkal kapcsolatos informá-ciókat és azokat szaporodáskor átadják utódaiknak.

Az öröklődés biztosítja például, hogy a búzaszemekből ismét búza kel ki. Az új búzanövény (utód) azonban kissé eltérhet – ami a változé-konyságot okozza.

A sejt fontos szervecskéje a sejtmag. A sejtmagban találhatók a gene-tikai információk, amelyeket a szaporodás során a szülők átörökíte-nek az utódokra. Ez biztosítja azt, hogy az új egyedek hasonlítanak a szüleikre.

Az öröklődés és a változékonyság törvényeivel a genetika foglalkozik.

Az új egyedeknek (utódoknak) a szüleikkel azonos jegyeik (pl. nagy-ság, alak, szín) és tulajdonságaik (pl. a hideggel, a szárazsággal, a be-tegségekkel szembeni ellenálló-képesség) lehetnek.

A jegyekkel és a tulajdonságokkal kapcsolatos genetikai informá-ciókat a szülőkből az utódokba az ivarsejtek viszik át, miközben külön-bözőképpen kombinálódhatnak, ezért az utódoknak eltérő jegyeik is lehetnek, mint a szüleiknek.

148. ábra A szülők és utódaik bizonyos jegyei azo-nosak, más jegyeik eltérőek

150. ábra A borsófajtáknak eltérő jegyeik vannak –

pl. más a virágok, a szemek és a termések színe és formája

149. ábra Johann Gregor

Mendel (1822–1884)

Az öröklődés és annak lényege

55

Vizsgálok és felfedezek1. Állapítsd meg milyen különbségek vannak a haj (vagy a

szem) színében a nagyszüleid, a szüleid és a testvéreid kö-zött. Vonj le következtetéseket!

2. Tapasztalataid alapján sorolj fel olyan jegyeket és tulajdon-ságokat, amelyek megegyezőek, illetve eltérőek lehetnek a testvérek között!

3. Ha a környezetedben kiscicák vagy kiskutyák születtek, � -gyeld meg a szőrük színét! Állapítsd meg, hánynak van kö-zülük megegyező vagy eltérő szőrszíne a szülői egyedek szőrszínével összehasonlítva.

Amit meg kell tanulnom1. Milyen biológiai folyamat az öröklődés?2. Hogyan nyilvánul meg a genetikai információk (örökítő-

anyag) átadása a szülői egyedekről az utódokra?3. Hogyan nevezik a genetikai információ alapegységét?4. Nevezd meg a sejtnek azt a részét, ahol az örökítő anyag

található!5. Mi a szerepük a kromoszómáknak a sejtmagban?6. Mely anyagok alkotják a kromoszómát?7. Mi az összefüggés a gén és a nukleinsav között?8. Milyen a DNS nukleinsav-molekula alakja?

öröklődés,

v

áltozé

konysá

g,

genetik

a,

genetikai

in

formáció

,

sejt,

sejtm

ag,

je

gy,

tulajdonsá

g,

gén,

k

romoszó

ma,

nukleinsa

v,

DNS,

RNS,

k

ettőssp

irál

A genetikai információ (örökítőanyag, ge-nom) alapegysége a gén. A gén a nukleinsav egy szakasza, amely egy adott jegy, tulaj-donság kialakításához szükséges genetikai információ hordozója.

A gének a sejtmagban elhelyezkedő kro-moszómákban vannak (a baktériumokban, amelyeknek nincs sejtmagjuk, a sejtben sza-badon találhatók).

A kromoszóma pálcika, esetleg kör alakú. Fe-hérjék és nukleinsavak: DNS – dezoxiribo-nukleinsav és RNS – ribonukleinsav alkotják.

151. ábra A kromoszóma hosszú, összegöngyölt és

feltekert DNS-szálat tartalmaz

A nukleinsavak (DNS, a vírusokban még az RNS is) a genetikai informá-ciók hordozói, irányítják a biológiai folyamatokat.

A DNS nukleinsav-molekula a kromoszómákban fonalra (szálra) em-lékeztető hosszú láncot alkot.

A DNS nukleinsav-láncot két, egymással csigavonalszerűen összete-keredett szál, az ún. kettős hélix (vagy kettősspirál) alkotja. A szálakat kémiai kötések kapcsolják egymáshoz.

A DNS-t olyan kötélhágcsóhoz hasonlíthatnánk, amelynek több száz vagy ezer „létrafoka” van (152. ábra kezdeti része). 153. ábra DNS – kettős hélix

152. ábra A genetikai információ elhelyezkedése a sejtben

DNS és fehérje

DNS (két szál)

DNS sejtmag

kromoszóma

fehérje

gén gén

sejtmagsejtmag

5656 A genetikai információk átadása

Amiről már tanultam1. Milyen biológiai folyamat az öröklődés?2. Miben különbözik a gén és a jegy? Nevezd meg a szerve-

zet néhány jegyét!3. Melyik anyag képezi az öröklődés anyagi alapját?4. Mely sejtek viszik át a genetikai információkat a szülőkről

az utódokra?5. A sejtmag mely részében találhatók a genetikai informáci-

ók?6. Hogyan függ össze egymással a gén és a DNS?7. Milyen a DNS-t felépítő alapvető szerkezet?

Érdekességek1. Bizonyos hatások, pl. sugárzás, kémiai anyagok, egyes víru-

sok megváltoztathatják a DNS szerkezetét (a gének számát vagy minőségét). Ez a genetikai információk átadásakor az új szervezet bizonyos jegyeinek vagy tulajdonságainak a megváltozásával járhat.

2. Meg kell ismerni és ki kell javítani a DNS szerkezetének bi-zonyos változásait és károsodását.

3. A DNS szerkezetének eltéréseit és változásait felhasználják az apaság (vagy a szülők) meghatározásánál és a krimina-lisztikában.

A szervezet növekedése vagy megújhodása során új testsejtek ke-letkeznek. Az új testsejtek keletkezésekor a sejtmag osztódik.

A sejtmag osztódása folyamán a kromoszómában található DNS nukleinsav megduplázódik – két azonos másolat (kópia) jön létre az eredeti kettős hélixből.

A DNS megduplázódását – másolatok képződését – a villámzár (cip-zár) széthúzásához lehetne hasonlítani. A DNS kettős hélix fokoza-tosan szétnyílik és az egyes részekhez a sejtmag környezetéből új részecskék kapcsolódnak, amelyek felépítésüket tekintve éppen hoz-zájuk illenek.

A DNS szerkezetének megkettőződésével további DNS-molekulák keletkeznek. Ezek közvetítésével adódnak át az információk az új sejtekbe.

Minden élőlényfaj valamennyi testsejtjében a sejtmagok jellemzően adott és állandó számú kromoszómát tartalmaznak (pl. a bab 22, a kutya 78, az ember 46).

Az új testsejtek úgy jönnek létre a szervezetben, hogy az anyasejt-ből osztódással két leánysejt keletkezik.

A leánysejteknek azonos számú kromoszómájuk van, mint ameny-nyi az anyasejtben volt. Ezért van minden testsejtnek azonos szá-mú kromoszómája – párban vannak, minden kromoszómapárban az egyik kromoszóma az apától, a másik az anyától származik.

Ha az ember 23. kromoszómapárja XX, az a női nemet, ha a 23. kromoszómapár XY, az a hímnemet határozza meg (155. ábra).

A genetikai információ (örökítőanyag) ezért kétszer van jelen a sejtmagokban – egy adott jegyet meghatározó két gén egyike az apától, a másik az anyától származik.

Az ivarsejtek különleges osztódással keletkeznek (kétszer osztód-nak). Az ivarsejtek osztódásakor a kromoszómák száma felére csök-ken.

Az ivarsejteknek tehát a testsejtekkel szemben feles számú kromo-szómájuk van.

Például minden emberi testsejtnek 23 pár kromoszómája (összesen 46 kromo-szómája) van, minden emberi ivarsejtnek viszont 23 darab (és nem pár!) kromo-szómája van.

Az új egyednek, amely az ivaros szaporodás során (a hím- és a női ivarsejt egyesülésével) keletkezik, azonos számú kromoszómája van, mint ahány a szüleinek volt.

155. ábra Az ember kromoszómái – minden sejtmag-ban 46 kromoszóma található, ezek 23 párt alkotnak, minden kromoszómapárban az egyik kromoszóma az apától, a másik az anyától származik

156. ábra Az ivarsejtek képződése osztó-dással – az eredmény 4 ivarsejt feles számú kromoszómával és feles mennyiségű DNS-sel

DNS kettős hélix

DNS molekularészek

két új DNS kettős hélix

154. ábra A DNS nukleinsav megduplázódása – másolatok keletkezése

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18

19 20 21 22 X Y

23

57

Vizsgálok és felfedezek1. A tanító segítségével állíts össze egy sémát a 157. ábra

alapján a növények kereszteződéséről! A domináns – ural-kodó – allélt jelezd A betűvel, a recesszív – visszaszoruló – allélt a betűvel!

2. Milyen lesz a színük egy fehér nősténymacska és egy feke-te kandúr kiscicáinak részleges dominancia mellett a fehér és a fekete szín vonatkozásában?

3. Egy példán magyarázd meg, hogyan jelentkezhetnek az utódokon mindkét szülő jegyei!

Amit meg kell tanulnom 1. A sejt melyik része függ össze a genetikai információk át-

adásával?2. Mi a szerepe a DNS megduplázódásának a sejtmag osztó-

dásakor?3. Hogyan tér el a kromoszómák száma a testsejtekben és az

ivarsejtekben?4. Miért fontos a kromoszómaszám csökkenése az ivarsejtek

keletkezésekor?5. Hogyan függ össze egymással a gén – az allél – a jegy?6. Milyen hatással vannak a domináns és a recesszív allélek

az utódok jegyeire?

testsejte

k,

D

NS máso

latok,

kro

moszómák,

anyasejt,

l

eánysejt,

genetik

ai

információ

,

iv

arsejte

k,

kro

moszómaszá

m,

allél,

d

omináns allé

l,

rece

sszív allé

l

Az egyed külleme (külső megjelenése) és tulajdonságai a génektől (a jegyek kialakulásának genetikai mintáitól) függenek.

Egy adott jegyet (pl. a virág-, az állat szőrszínét) meghatá-rozó gén konkrét formáját (variációját) alléleknek neve-zik. Igen kis eltérésekről van szó a DNS-nek ugyanabban a részében (szakaszában, lókuszán), amely egy adott jegy kialakításának a mintája. Például a virág színét meghatá-rozó génnek lehet a piros színért vagy a fehér színért fe-lelős formája.

Az allélok közötti kapcsolat lehet domináns – uralkodó – vagy recesszív – visszahúzódó. A domináns allél telje-sen vagy részlegesen elnyomhatja a recesszív allélt.

157. ábra A jegyek átadása a szülői szervezetről az utódokra – ivarsejtekkel történik

szülői egyedek

x kereszteződés

az utódok első nemzedéke

az utódok második nemzedéke

teljes dominancia

a domináns allél határozottan (teljesen) megnyilvánult

recesszív allél

kereszteződéskereszteződés

nemzedéke

a domináns allél nem nyilvánult meg

x kereszteződés

szülői egyedek

recesszív allél

részleges dominancia

az utódok első nemze-déke

az utódok második nemzedéke

A teljes dominancia vezet annak a jegynek a határozott megnyilvá-nulásához, amelyet a domináns allél vagy egy allélpár ad át. Például a virág piros színű, mert a növény sejtjeiben az az allél domináns, amely teljes mértékben meghatározza a piros szín kialakulását.. A fehér szín az utódokban nem jelenik meg, mert azért egy recesszív allél a felelős.

A részleges dominancia a domináns allél nem erőteljes hatása az allélpár recesszív alléljával szemben egyik szülő esetében sem. Úgy nyilvánul meg, hogy az utód (a hibrid) nem viseli a szülői jegyeket, de speci� kus jegyei (tulajdonságai) vannak. Például a fekete és a fehér szőrű kutya keresztezése során az utódok első nemzedéke szürke (se nem fekete, se nem fehér), a szürke kutyák kereszteződésével kiala-kul az utódok második nemzedéke, amelyben a szőrszín aránya a következő: fekete kutya – 1, szürke kutya – 2, és fehér kutya – 1.

allélpár

x kereszteződés

x kereszteződés

58

A változékonyság az egyedek közötti eltérést jelenti. Ez egy faj egye-deinek az a képessége, hogy jegyeikkel és tulajdonságaikkal kü-lönbözzenek egymástól. Ezek a fejlődésüket és az életüket szolgáló környezetük változásaihoz való alkalmazkodás eredményei vagy a gé-nekben (DNS) végbement változások következménye.

A változékonyság az élőlények alaki és funkcionális sokféleségét (diver-zitását) idézi elő, és képessé teszi őket arra, hogy eltérően reagáljanak a környezeti feltételekre.

Az utódokat a szülőktől bizonyos feltételek elválasztják, de külsőleg nem az összes örökölt jegy nyilvánul meg. A � atal egyedek nem teljesen egyeznek meg a szüleik-kel, sőt a testvérek is eltérnek egymástól.

Egy faj egyedeinek azonos faji jegyei és tulajdonságai vannak. Min-den egyednek vannak azonban speci� kus jegyei és tulajdonságai is, amelyek megkülönböztetik őt fajtársaitól (pl. testméret, szín, alak, vi-selkedés).

Pl. a ligeti csiga a csigaházának színét változtatva alkalmazkodik a csigákat szí-vesen fogyasztó énekes rigó megkülönböztető képességéhez. Az alacsony fűben a csigaház sárga színű és nem csíkozott, a magasabb fűben sárga színű és csíkozott, a vegyes erdőben barna színű és nem csíkozott, a bükkerdőben barna színű és csí-kozott.158. ábra Az utódoknak – a testvéreknek azo-

nos fajjegyei vannak, de az egyedek különböz-nek a speciális jegyeikben.

160. ábra Az eltérő körülmények

között élő ligeti csiga házá-nak jegyei változékonyak

az alföldön élő gyermekláncfűnek hosszú szárai és hosszú levelei vannak, a hegyvi-déken élő gyermekláncfűnek a szárai és a levelei egyaránt rövidek

159. ábra Az alföldön élő és a hegyvidéki környezetben élő gyermekláncfű el-térő jegyei

161. ábra A magányosan élő, illetve az erdőben csoportosan élő lucfenyő eltérő jegyei – a magányos lucfenyőnek hosszú alsó ágai vannak, az erdőben élő lucfenyőnek nincsenek alsó ágai

Amiről már tanultam1. Hogyan függ össze az öröklődés az ivaros szaporodással?2. A sejt melyik része fontos a genetikai információk átadásá-

nál?3. Hogyan adódnak át a jegyek és a tulajdonságok a szülők-

ről az utódokra?4. Mi a szerepük a géneknek – a nukleinsav szakaszainak – a

sejtmag kromoszómáiban?5. Milyen módon történik a genetikai információk átadása a

DNS közreműködésével?6. Mi a szerepe az alléloknak egy új élőlény bizonyos jegyé-

nek a kialakulásában?

Érdekességek1. Charles Darwin (1809–1882) a 19. században megfogalma-

zott egy elméletet az élőlények fejlődéséről – evolúciójá-ról a Földön. Eszerint:

– egy élőlényfaj képviselői a természetben többé-kevésbé eltérően fejlődnek a különböző életkörülmények hatásá-nak függvényében a változékonyság alapján,

– a változékonyságból következik a természetes kiválasztó-dás törvénye,

– a legerősebb egyedek, amelyek a természetes kiválasztó-dás során fennmaradnak és szaporodnak, átadják a meg-változott jegyeket és tulajdonságokat utódaiknak.

Öröklődés és változékonyság

alföld hegyvidék

59válto

zéko

nyság,

nem örö

klődő

válto

zéko

nyság,

ö

röklődő

válto

zéko

nyság,

nemesítés,

k

eresztezé

s,

örö

klődő (genetik

ai)

betegségek

A nem öröklődő változékonyság (modi� káció) átmeneti (ideigle-nes) változásokat okoz pl. az élőlények küllemében, amivel a külső környezethez alkalmazkodnak. Az ivarsejtek génjeiben nem történ-nek változások, ezért ezek a jegyek vagy tulajdonságok nem örök-lődnek.

Például ha az erdőben élő lucfenyő magja az erdő melletti réten csírázik ki, ahol elegendő tere van, jól fejlett ágakkal rendelkező fává terebélyesedik. Ugyanennek a fának a magjából az erdőben olyan fa lesz, amelynek az alsó ágai fokozatosan elfogynak.

A nem öröklődő változékonyság lehetővé teszi az élőlények számára, hogy alkalmazkodjanak a környezethez és rosszabb körülmények kö-zött is élhessenek.

Az öröklődő változékonyság (mutáció) a belső tényezők – az ivarsej-tek génjeiben (a kromoszómák és a DNS szerkezetében) történő tar-tós változások – hatásának a következménye. A jegyeknek és a tulaj-donságoknak ezek a változásai öröklődnek a szülőkről az utódokra.

Az öröklődő változékonyságot bizonyos környezeti tényezők, pl. � zikai faktorok – ultraibolya és radioaktív sugárzás; kémiai faktorok – kémiai anyagok a táplálékban, a talajban, a vízben vagy gyógyszerek; biológiai faktorok – pl. vírusok – okozzák.

Az öröklődő változékonyság az élőlények számára többnyire káros, sőt akár halálos is. De egyúttal az élőlények fejlődésének (evolúció-jának) az alapvető feltétele is volt a Földön.

Az öröklődést és a változékonyságot a nemesítésnél hasznosítják. Az ember a növénytermesztés és az állattenyésztés során a preferált tulaj-donságok alapján választ az egyedekből.

A nemesítés során az egyedeket tudatosan keresztezik és új növény- és állatfajtákat nyernek. A különböző növény- és állatfajtákat az em-berek a hasznot vagy a kedvtelést szem előtt tartva termesztik és te-nyésztik.

A tartós változások a génekben – öröklődő változékony-ság – hajlamosíthatnak az öröklődő (genetikai) be-tegségekre vagy okozhatják azokat, pl. süketnémaság, színvakság, cukorbetegség, hemofília (vérzékenység, véralvadási zavar), cisztás � brózis, nyúlszáj, nyitott gerinc stb.

A genetikai tanácsadás lehetővé teszi az öröklődő be-tegségek előrejelzését azokban a családokban, ahol korábban már előfordultak, és tanácsokat nyújt ezek el-kerülésére vagy lehetséges hatásuk csökkentésére (pl. megfelelő életmóddal, speciális étrenddel), hogy a nem-kívánatos jegyeket a megváltozott gének ne örökítsék tovább.

A Down-kór pl. az arcon, a vég-tagokon, a gondolkodásban jelentkező elváltozásokban nyilvánul meg

a cisztás � brózis nyálkater-meléssel jár és a légző- és az emésztőrendszert károsítja

164. ábra Öröklődő (genetikai) betegségek

162. ábra A katicabogárfajok változékonysá-gát a színnel kapcsolatos genetikai változások okozzák

káposzta

kar� ol fejes káposzta brokkoli

Vizsgálok és felfedezek1. Két további osztálytársaddal kölcsönösen hasonlítsátok

össze egymás hajszínét, kézformáját és ujjaitok hosszát! Állapítsd meg, hogy mi az, ami mindhármatoknál azonos és miben különböztök!

2. Magyarázd meg, miért sűrűbb a tartósan a sarkvidéken élő sarki róka bundája, mint a nálunk állatkertben élő sarki rókáé!

3. Gyűjts információkat (az interneten, esetleg más forrásból) a radioaktív sugárzásnak a növényekre, az állatokra és az emberekre gyakorolt hatásáról!

Amit meg kell tanulnom1. Milyen következményei vannak a változékonyságnak a

természetben és mi a szerepe?2. Hogyan nyilvánul meg az öröklődő és a nem öröklődő vál-

tozékonyság a növényeknél és az állatoknál?3. Milyen okok idézik elő az öröklődő és a nem öröklődő vál-

tozékonyságot?4. Miért fontos a nem öröklődő és az öröklődő változékony-

ság a természetben?5. Miért fontos a növények és az állatok keresztezése?6. Hogyan hat az öröklődő változékonyság az öröklődő (ge-

netikai) betegségek kialakulására és az ember életére?

163. ábra Nemesített zöldségfajták

Az élőlények és az ember környezete

62A környezet

Amiről már tanultam1. Milyen ökológiai tényezők alkotják az élet alapvető feltéte-

leit?2. A környezet mely szervetlen (élettelen) összetevői nélkü-

lözhetetlenek az élőlények és az ember számára?3. Hogyan függenek össze a környezet élő összetevői – az

élőlények populációi és társulásai, az ökoszisztémák az ember életével?

4. Milyen következményekkel jár az élőlények és az ember környezetére a szennyezett víz, levegő és talaj?

5. Hogyan befolyásolják a bioszféra változásai az élőlények és az ember életét?

Érdekességek1. A humánökológia az ember környezet-átalakító tevékenysé-

gével és a megváltozott környezetnek az emberre gyakorolt hatásával foglalkozó tudomány.

2. Az emberi környezetet alkotja pl. a ház, az utca, a lakótelep, a község, a város, az állam, a világrész, a bolygó, a világűr. Az erdők kiirtása és az esőerdőkben kialakuló parlagos talaj a te közvetlen környezetedre is kihatással lehet.

3. Minden ember egy bizonyos környezetben fejlődik. Hatással van rá pl. a társadalom, a család, a tisztaság, a fény, a kör-nyezet anyagai, a zaj, a táplálék, a környezet hőmérséklete, a környék esztétikus külseje.

A környezet az élőlényeket és az embert körülvevő külső feltételek és hatások együttese, amelyek megteremtik a létükhöz szükséges körülményeket.

Az élőlények környezete az a tér, amely szervetlen és élő feltétele-ket biztosít az életükhöz (pl. víz, talaj, levegő, más élőlények).

Az élő rendszerek sokrétűségük ellenére biológiai egyensúlyi állapot-ban vannak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megújítsák eredeti állapotukat, amennyiben nem éri őket túlságosan nagy behatás, pl. természeti katasztrófa, ember.

Az ember környezete az emberi tevékenység nyomán átalakult természetes környezet.

Az emberi környezet összetevői:• természeti összetevők – víz, levegő, talaj, élőlények,• mesterséges összetevők – az emberi tevékenység eredményei,

pl. lakóhelyek, gépek,• szociális összetevők – a többi ember, pl. osztálytársak, családta-

gok, munkatársak és más embercsoportok.

165. ábra Az erdő és a környező természet – külön-böző élőlényfajok környezete

természeti összetevők

mesterséges összetevők

szociális összetevők

Az ember képes úgy megváltoztatni a környezetét, hogy az megfeleljen a szük-ségleteinek és az életmódjának. Az emberi tevékenység kihat a környezetre – kedvezően, pl. az erdők telepítésével, a természetvédelemmel, de kedvezőtlenül is, pl. helytelen gyártási eljárásokkal, a közlekedéssel, az idegenforgalommal.

166. ábra Az emberi beavatkozások a környezetbe lehetnek kedvezőek, pl. parkok kialakítása, de lehet-nek kedvezőtlenek is, pl. a nyersanyagok bányászata során

167. ábra Az ember környezete

63

Vizsgálok és felfedezek1. Figyeld meg és jellemezd a munkahelyi környezetedet az

iskolában és otthon!2. Hasonlítsd össze a vidéki és a nagyvárosi lakóhelyi környe-

zet minőségét!3. Állapítsd meg, hogyan avatkoznak be a környezetedben

az emberek a környezet egyes összetevőibe! Válaszd szét a pozitív és negatív beavatkozásokat! Melyek dominálnak?

4. Figyeld meg az osztálytársaid közötti kapcsolatokat és ja-vasolj javító szándékú változtatásokat!

5. Miként javítanál az egyes környezeti összetevőkön a kör-nyezetedben? Javasolj néhány lehetőséget.

Amit meg kell tanulnom1. Milyen szervetlen (élettelen) és élő feltételek (tényezők)

alkotják az élőlények környezetét?2. Milyen összetevők alkotják az emberi környezetet?3. Miért fontos az ember számára a lakóhelyi, a munkahelyi

és az üdülőhelyi környezet?4. Milyen tényezőktől függ az ember lakóhelyi, munkahelyi

és üdülőhelyi környezetének a minősége?5. Mit vizsgál a környezettudomány?

Az emberi környezet része a munkahelyi környezet, a lakóhelyi környezet és az üdülőhelyi környezet.

Az ember a környezetben építményeket hoz létre, amelyekkel különböző igénye-ket elégít ki és munkát végez bennük – épületek, gyárak, utak, közműhálózat.

A munkahelyi környezet minősége függ a felszereltségtől, az esz-tétikus körülményektől és az emberi kapcsolatoktól is.

A lakóhelyi környezet függ az emberi lakóházak tulajdonságaitól. Közegészségi (higiéniai) szempontból hibátlannak, kellő nagyságú-nak és esztétikusan berendezettnek kell lennie.

Az ember városi és vidéki lakóhelyeken él. Az emberi lakóhelyek újabb típusai a nagyvárosok – 1900-ban számuk mindössze 16 volt, 1950-ben már 74, 2010-ben pedig 442.

Az üdülőhelyi környezetet az emberek pihenését és szabadidejük aktív eltöltését szolgáló területek alkotják.

Az üdülésre kihasználják pl. a nagy vízfelületeket – Árvai vízduzzasztó/Oravská priehrada, zempléni Széles-tó/Zemplínska šírava, szenci Naptó/Senecké jazerá stb. vagy a hegyvidéki térségeket – Donovaly, Magas-Tátra/Vysoké Tatry, Szlo-vák paradicsom/Slovenský raj, Selmeci-hegység/Štiavnické vrchy stb.

A környezettudomány, mint az elnevezése is mutatja, a környezet-tel foglalkozó tudomány. Az ember és az ökoszisztémák kölcsön-hatását – az emberi tevékenység pozitív és negatív következmé-nyeit vizsgálja az élő természeti rendszerekben.

A környezettudomány hasznosítja az ökológia – az élőlények és a környezet viszonyaival foglalkozó tudomány ismereteit.

Ezeknek az ismereteknek az alapján javaslatokat tesz a környezetet károsító emberi beavatkozások ellensúlyozására.

körn

yezet,

a

körn

yezet

össz

etevői,

t

ermésze

tes

össz

etevők,

meste

rséges

össz

etevők,

szo

ciális

összetevők,

munkahelyi

kö

rnyeze

t,

lakó

helyi körn

yezet,

üdülőhelyi

kö

rnyeze

t,

öko

lógia,

k

örnyeze

ttudomány

168. ábra Munkahelyi környezet

169. ábra Lakóhelyi környezet

171. ábra Üdülőhelyi környezet

170. ábra Környezettudatos nevelés – a tanulók a Föld Napja alkalmából „befoltozzák“ az ózonlyukat és más környezettudatos tevékenységet végeznek

64

Amiről már tanultam1. Milyen globális környezeti problémákról hallottál, ame-

lyek az emberiséget fenyegetik?2. Mi okozza az ózonréteg elvékonyodását és milyen követ-

kezményei lehetnek a földi élőlények számára?3. Hogyan befolyásolja az emberi tevékenység a Föld felszí-

nének globális felmelegedését?4. Hogyan keletkezik a savas eső és a szmog, miképpen hat

az élőlények életére?5. Miért fontos a megújuló energiaforrások hasznosítása?

Érdekességek1. A környezet legnagyobb szennyezője a vegyipar, amely

mintegy 4 millió fajta kémiai anyagot hasznosít. A vegy-ipari termelés egyre inkább a gyorsan és könnyen lebom-ló anyagok gyártására törekszik, amelyek nem károsítják a környezetet.

2. A környezeti megterhelés az emberi tevékenység okozta környezetszennyezés szintje, amely nagy kockázatot je-lent az emberek egészsége, a felszínalatti vizek, a talaj stb. szempontjából. Környezeti megterhelést jelentenek pl. a régi hulladék-lerakatok, a felhagyott bányaművek, a med-dőhányók, a régi mezőgazdasági udvarok.

Az élőlények és az ember környezetét befolyásoló tényezők

Az ember beavatkozása a természetbe attól fogva tart, hogy el kezdett földműveléssel, az állatok háziasításával, az ásványi nyers-anyagok hasznosításával, munkaeszközök készítésével és lakóhe-lyek építésével stb. foglalkozni.

Az ember hatása a környezetre a múltban bizonyos területekre kor-látozódott. Napjainkban az emberi tevékenység egyszerre kedvező és kedvezőtlen hatással van a bioszféra valamennyi összetevőjére.

A kedvező tényezők – az emberi tevékenység pozitív hatásai össze-függenek az ökológiai egyensúlyban lévő kultúrtáj kialakításával.

A kedvezőtlen tényezők – az emberi tevékenység negatív hatásai megbontják a bioszféra összetevőit és a közöttük lévő kapcsolato-kat. Ez ökológiai katasztrófákhoz vezet, az ökoszisztémák károso-dáshoz, sőt akár pusztulásához is.

Az ipar különböző anyagokkal szennyezi a környezet összetevőit, pl. nehézfém-vegyületekkel, klórvegyületekkel, a nitrogén, a szén és a kén oxidjaival stb.

Az energiaipar a természeti erőforrásokból nyerhető energiát hasz-nosítja – az alternatív energiaforrásokat, pl. a napenergiát, a vízener-giát, a szélenergiát és a geotermális energiát.

A hőerőművek szilárd fűtőanyagokat égetnek el. Az égetés során gázok (szén-dioxid, kén-oxidok) keletkeznek, amelyek üvegházhatást és savas esőt okoznak. Gáz- és szilárd emissziókkal szennyezik a vizet, a légkört és a talajt. Ezzel csök-kentik az élőlények életminőségét a különböző természeti társulásokban.

Az ásványi nyersanyagok bányászata kihat a litoszféra felszínére és megváltoztatja a táj domborzatát. A negatív hatások közé tarto-zik a hatalmas meddőhányók kialakulása, a víz és a talaj összetételé-nek a megváltozása, a rengések.

A kőfejtők és a kavicsbányák termőtalajt foglalnak el, megbontják és megváltoztatják az ökoszisztémákat és a társulásokat, szennyezik a vi-zet. A kőolaj és a földgáz bizonyos része a kitermelés során a környezet-be kerülhet és szennyezheti azt.

A közlekedés – a gépjármű-, a vasúti és a légi közlekedés – a kipufo-gó gázokkal szennyezi a légkört és hozzájárul a szmog kialakulásá-hoz. Nehezíti az állatok vándorlását is, nagy zajjal jár és közlekedési baleseteket okoz.

A magyarországi ökológiai katasztrófa során átsza-kadt a vörösiszap-tároló gátja az egyik timföldgyárnál. A mérgező iszap 3 községet árasztott el, toxikus anya-gokkal szennyezte a házakat és a talajt is. A szennye-zett környezet hosszú időre lakhatatlanná vált.

172. ábra Ökológiai katasztrófa 2010-ben Magyaror-szágon

173. ábra Ökológiai katasztrófa 2010-ben a Mexikói-öbölben

A Mexikói-öbölben Louisiana partvidékén 2010-ben felrobbant, majd azt követően elsüllyedt egy tengeri fúrótorony. Az emberiség történelmének eddigi legna-gyobb kőolaj-katasztrófáját okozta, a hatalmas meny-nyiségű tengerbe került kőolaj nagyszámú tengeri állat és növény pusztulását okozta. 174. ábra

A szmog a város felett a levegőt szennyező anyagok hő és napfény hatására végbemenő kémiai reakciói során alakul ki

65

Vizsgálok és felfedezek1. Hasonlítsd össze a közúti, a vasúti és a folyami közlekedést

abból a szempontból, hogy melyik hat leginkább negatí-van a környezetre!

2. Dolgozd fel az élelmiszerhulladék problémáját a világban, Európában és Szlovákiában és eredményeidet egy beszá-molóban vagy egy panelen prezentáld!

3. Gyűjts információkat a biomezőgazdaságról, készíts erről egy beszámolót vagy prezentációt az osztálytársaidnak.

4. Kövesd a napi sajtót és dolgozz ki egy beszámolót az ökoló-giai problémákról a világban.

Amit meg kell tanulnom1. Hogyan hat a szennyezett víz, talaj és levegő az élőlények

és az ember életére?2. Az emberi tevékenység mely tényezői hatnak negatívan a

környezet természeti összetevőire?3. Milyen negatív következményei vannak a víz, a talaj és a

légkör szennyezésének?4. Milyen kedvezőtlen hatásokkal jár az ipari termelés, a köz-

lekedés, a mezőgazdaság és a hulladék felhalmozódása?5. Milyen lehetőségei vannak az alternatív – megújuló ener-

giaforrásoknak?

vízsze

nnyezés,

ta

lajszennyezé

s,

savas e

sők,

légsze

nnyezés,

s

zmog,

emiss

ziók,

öko

lógiai

k

atasztró

fa,

megújuló

energiaforrá

sok

A hulladék lehet a radioaktivitás forrása, tartalmazhat a környezetet és az ember életét is fenyegető mérgező (toxikus) anyagokat, de olyan anyagokat is, amelyek má-sodlagos nyersanyagforrásként szolgálhatnak. A hulladék közömbösítése, hasznosítása és további feldolgozása (re-ciklálás, recycling) világméretű gond.

Speci� kus hulladék az ún. élelmiszerhulladék, amelyből csak Eu-rópában évente kb. 90 millió tonna képződik. Bizonyos erőművek ebből villamos energiát gyártanak.

A mezőgazdaság, amely nagy mennyiségben használ műtrágyát, növényvédőszereket és az állattenyésztést is hatalmas méretűvé fejlesztette, negatívan hat a környe-zet természeti összetevőire.

Időszerű téma a génmódosított növények és belőlük készült élel-miszerek emberre gyakorolt hatása. Az erdők irtása, a vegetáció felégetése és a túlzott legeltetés talajeróziót és kiszáradást okoz, aminek következtében megváltoznak az élőlények létfeltételei az ökoszisztémákban.

175. ábra A fű (gyep) égetését tiltja a tűzvédelmi törvény

176. ábra Az emberi

tevékenység kedvezőtlen

környezeti hatásának az okai

177. ábra A tanulók a környezetvéde-lemről tanulnak az iskolában

a világ egyes részeinek egyenlőtlen fejlődése

a fogyasztás és a termelés nagy ütemű fejlődése

az emberek érzéketlen magatartása és tevékenysége a természet ellenében

a világ népességének rohamos gyarapodása

az ökológiai ismeretek hiányos alkalmazása a gyakorlatban

a tudományos ismeretek alkalmazása a természet

leigázására, tekintet nélkül a következményekre

a földi élet védelmének a lebecsülése

az emberi tevékenység

negatív környezeti hatásának okai

A helytelen életmód, a szennyezett környezet, a gyenge minőségű élelmiszerek vezetnek az emberek egészségi állapotának a romlásához. Civilizációs betegségeket okoznak, pl. szívbetegségeket, rákot, cukorbetegséget, elhízást, légúti megbetegedéseket, allergiát stb., amelyek növelik a halálozási rátát és csökkentik az ember várható élettartamát.

Az ember helyes életstílussal, a tisztaság betartásával, egészséges életmóddal és a környezettel való fokozott törődéssel megelőzheti a betegségeket.

Megújuló energiaforrások – napenergia, szélenergia, vízi energia és geotermális energia nem termelnek káros anyagokat, ezáltal csökkentik az ember kedvezőtlen ha-tását a környezetre.

Az ember számára kínálkozó lehetőség az alternatív energiaforrások hasznosítása. Az elektromos energia termelésében hasznosítják pl. a napenergiát (napelemek alkalmazása), a szél energiáját (szélerőművek) és a víz energiáját (vízerőművek).

66

Amiről már tanultam1. Mely emberi tevékenységek kapcsolatosak a természet- és

a tájvédelemmel?2. Milyen típusú védett területeket ismersz már?3. Mi a szerepük a védett területeknek a természetben?4. Hogyan függ össze a természetvédelemmel a felszínalatti

vizek védelme?5. Milyen védett területek találhatók a környéketeken?6. Sorold fel Szlovákia nemzeti parkjait!

Érdekességek1. A természetvédelmet érintő jeles napok:– febr. 2. A lápok nemzetközi napja– márc. 21. Az erdők világnapja– márc. 22. A víz világnapja– ápr. 1. A madarak nemzetközi napja– ápr. 22. A Föld napja– ápr. 29. A fák napja – Ültess fát– máj. 22. A biológiai diverzitás nemzetközi napja– jún. 6. Környezetvédelmi világnap– szept. 21. A bioszféra napja

A természetvédelem és a környezet

A természetvédelem céltudatos emberi tevékenység, amely a környezet természeti összetevőjének megtartására és gyarapítására irányul.A Szlovák Köztársaság Alkotmánya meghatározza a környezetvédelemhez és a kulturális örökség vé-delméhez való jogot:• Mindenkinek joga van az egészséges környezethez.• Mindenki köteles védeni és gyarapítani a környezetet és a kulturális örökséget.• Senkinek sincs joga a törvényben megengedettnél nagyobb mértékben veszélyeztetni vagy károsí-

tani a környezetet, a természeti erőforrásokat és a műemlékeket.• Az állam felügyeli a természeti erőforrások kíméletes hasznosítását, az ökológiai egyensúlyt és a

hatékony környezetvédelmet, biztosítja a kijelölt vadon termő növényfajok és vadállatok védelmét.A természet védelmét a Szlovák Köztársaságban a természet- és tájvédelmi törvény biztosítja. A természet- és tájvédelmet általános és egyedi védelemre osztja.Az általános természet- és tájvédelem Szlovákia egész területére vonatkozik, és min-den polgárát érinti. Mindenki köteles védeni a tájat és a természetet a károsítástól és a pusztítástól.Az egyedi természet- és tájvédelem bizonyos területek és fajok védelmével foglalko-zik.A területvédelemnek öt szintje van. 1. szint engedélyezi bizonyos tevékenységek végzését, ha az a természetvédelmi szerv beleegyezésével történik. A 2.–5. szint a védett területekre vonatkozik.A védett területeket a legjobban megőrzött és ritka természeti értékekkel rendelkező területek szerint csoportosítják.

1. Nemzeti park – nagy terület, amelynek ökoszisztémáit az ember nem változtatta meg. Ezekben a térségekben a természetvédelem minden egyéb tevékenység fölött áll.Szlovákiában 9 nemzeti park (NP) van – Tátrai NP/Tatranský nár. park, Pieninek NP/Pieninský nár. park., Alacsony-Tátra NP/Národný park Nízke Tatry, Kis-Fátra NP/Národný park Malá Fatra, Szlovák Paradi-csom NP/Národný park Slovenský raj, Murányi Fennsík NP/Národný park Muránska planina, Polonyi-nák NP/Národný park Poloniny, Nagy-Fátra NP/Národný park Veľká Fatra, Szlovák Karszt NP/Národný park Slovenský kras.

2. Tájvédelmi körzet – nagyobb terület, amelynek ökoszisztémái fontosak a biodiver-zitás megőrzése szempontjából.Tájvédelmi körzet pl. a Selmeci-hegység/Štiavnické vrchy, a Poľana, a Nyitra mente/Ponitrie, a Fehér-Kárpátok/Biele Karpaty, a Sztrázsó-hegység/Strážovské vrchy.

3. Védett terület – kis kiterjedésű, regionális jelentőségű bioközpontokkal rendelkező terület, pl. arborétum, park vagy kert.Például Pieninek hársfái, Hate (Terhely községben/Terchová), Brézó oldal/Brezová stráň (Palást község-ben/ Plášťovce).

4. Természetvédelmi terület egy kisebb, eredeti állapotú vagy az emberi tevékenység által csak kevéssé érintett terület.Természetvédelmi terület pl. a Devinská Kobyla – Sandberg, Kvacsányi-völgy/Kvačianska dolina.

5. Természeti emlék – kisterületű ökoszisztéma, esetleg ökológiai vagy tájalakító je-lentőségű természeti objektum.Természeti emlék pl. a Gombaszögi barlang/Gombasecká jaskyňa, a Bagolyvár/Sový hrad, a Tavas-tó/Jezerské jazero, a Bátovi szikla/Bátovský balva, a Sutói vízesés/Šútovský vodopád.

178. ábra A Tátrai Nemzeti Park a legré-gebbi nemzeti park Szlováki-ában

179. ábra Természeti emlék – Demén-falvi Szabadság-cseppkőbar-lang

180. ábra A védett területe-ken csak kijelölt útvonalakon és tanösvényeken lehet haladni

67

Vizsgálok és felfedezek1. Egy panelen prezentáld Szlovákia valamennyi nemzeti

parkját a védett növény- és állatfajok fényképeivel.2. Írj mesét a természet gyógyító erejéről, és ebben a fősze-

replő a természetet védő aktív ember lesz.3. Keress minél több Szlovákiában működő önkéntes környe-

zetvédő szervezetet (milyen területen tevékenykednek). A panelen helyezd el a jelképeiket.

Amit meg kell tanulnom1. Miben különbözik az általános és az egyedi természet- és

tájvédelem?2. Sorold fel és jellemezd a szlovákiai védett területek egyes

kategóriáit!3. Mondj egy-egy példát a nemzeti parkra, a tájvédelmi kör-

zetre, és a természetvédelmi területre!4. Nevezz meg három védett növényt és három védett álla-

tot!5. Milyen védett növény- és állatfajok találhatók a környéke-

teken?

természe

tvédelem,

á

ltalános

term

észetvédelem,

e

gyedi

term

észetvédelem,

nemze

ti park,

t

ájvédelmi

körze

t,

védett terü

let,

t

ermésze

tvédelmi

terü

let,

term

észeti e

mlék,

v

édett növény,

védett

állat

Néhány növény- és állatfaj kihal az ember negatív tevékenysége következ-tében, ezért hatékonyan kell védekezni a fajok fennmaradása érdekében. A védett fajok jegyzéke nem állandó, hanem aktuálisan változik, amit szi-gorúan be kell tartani.

A fenyegetett, a ritka vagy egyéb okból jelentős fajokat nyilvánítják védetté.

A védelmet a fenyegetettség foka és az eredeti fajok társadalmi értéke alapján bizto-sítják.

A fenyegetettség foka alapján megkülönböztetnek sebezhető fajokat, pl. kereklevelű harmatfű, veszélyeztetett fajokat, pl. a havasi mormota, súlyosan veszélyeztetett fajokat, pl. a mocsári teknős.

A fenyegetettség fokáról és a fajok védelmének módjáról a fenyegetett fajokról a Ter-mészetvédelmi Világszövetség által összeállított Vörös könyv ad áttekintést. A fajok fenyegetettségi foka alapján a következő csoportokat különböztetik meg: kihalt, va-don kihalt, súlyosan veszélyeztetett, veszélyeztetett, sebezhető, mérsékelten fenyege-tett, kevéssé fenyegetett, fenyegetett faj.

181. ábra Nagy társadalmi értékű védett nö-vények és állatok

méhbangó

széleslevelű ujjaskosbor

apollo lepke

murányi boroszlán

mocsári teknős

sas

havasi cincér

barna ásóbéka

hiúz

MELLÉKLET

Játék és biológia

70 Játék és biológiaHasználd fel nem hagyományos módon az ismereteidet, támaszkodj a képzeletedre és a humorérzékedre.

1. LevélVálaszd ki az egyik lehetőséget és képzeld azt, hogy ez vagy:

kutya kukorica fű ló vargánya akváriumi halfa papucsállatka baktérium szobanövény őz egér

Írj levelet és meséld el, hogy vagy, mit érzel, mit szeretnél. Sorold fel, mi történik veled, ki gondoskodik rólad, mire van szükséged. Indokold meg a reakcióidat és a viselkedésedet. Magyarázd meg, mitől vagy elégedett, mi okoz gon-dot neked, mit kellene változtatni az életkörülményeiden.

2. Vagyok…Az alkotó ember különböző érzéseket képes átélni. Válassz egy lehetőséget és képzeld magad az adott helyzetbe. Írd le, mi történhet veled a különböző élethelyzetekben, hogyha ez vagy:

a kandúr bajsza a hidra karja a penész gombaszövedéke a fa levelea kutya farka a denevér füle a cserebogár csápja a földigiliszta gyűrűjea ló patája a papucsállatka csillója a rák farka a pók végtagjaaz őz agancsa a páfrány spórája a madár tolla a fa ága

3. ApróhirdetésÍrj minél szellemesebb apróhirdetést, hogy megoldhasd „kétségbeesett” helyzetedet, ha ez volnál:

gázcserenyílás egy poros levélen sejt, amelynek megsérült a citoplazma membránjaelhagyott éhes kutya magányos őzgidapapucsállatka olajos vízben hal a karácsony előtti időszakbannem öntözött szobanövény in� uenzavírusföldigiliszta a rigó csőrében béka az autópálya szélén, amelynek túloldalán van a tó

Szervezzetek versenyt a legszellemesebb apróhirdetés kategóriában.

4. Az erdőbenAz emberek különböző céllal járnak az erdőbe és eszerint is viselkednek ott. Lehetnek ők pl. gombászok, vasárnapi kirándulók, sportolók, erdészek, természetvédők, cserkészek, gyerekek a nyári táborból, vadászok, szülők gyerekek-kel, kerékpárosok stb. Képzeld el, hogy valamilyen erdei élőlény vagy. Írd le, hogyan látod az erdőt és benne az em-bereket arról a helyről, ahol növényként vagy állatként élsz.

mókus zuzmó harkály galóca földigiliszta hangyatavi béka őzsuta szarvasbogár őzbak szúbogár sünéti csiga hóvirág kakukk bagoly százlábú róka

Tömören foglald össze és indokold meg bizonyos embercsoportok viselkedését az erdőben és az „érzéseidet” ezzel kapcsolatban.

5. Az én házam – az én váramÍrd le és indokold meg, miről gondolkodik:

a szitakötő a bábban a porzószál a virágban az egér a lyukban a moly a szekrénybena sárgarépa az ágyásban a sertés az ólban a medve az odúban a légy a pókhálóbana bagoly az ágon a kutya a pórázon a halacska az akváriumban a hangya a hangyabolyban

71MELLÉKLET

6. A beszéd ajándékaKépzeld el, hogy élőlényként egy ideig (5 percig) tudnál beszélni. Válassz ki egy élőlényt (növényt, gombát, állatot) és azt a környezetet, amelyben él. Beszélj a következő séma alapján:

1. ki vagyok. 2. hogyan nézek ki. 3. hol vagyok. 4. hogyan érzem magamat. 5. mi történik velem. 6. mit érzek. 7. mit csinálok kis idő múlva.

7. Ki kicsoda …Járásoddal, hangoddal vagy más módon jellemezd azt az élőlényt, amely úgy tűnik neked, hogy:

a) nevetséges b) veszedelmes c) vidám d) komoly e) kedves f) nem szép g) titokzatos h) barátságos

Győződj meg a színészi képességeidről annak alapján, milyen gyorsan ismerték fel az osztálytársaid, hogy miről van szó.

8. Leg, leg, leg …Alkossatok csoportokat és állítsátok fel az élőlények sorrendjét, amelyek:

a leggyorsabbak – a leglassúbbak a leghosszabbak – a legrövidebbek a legnehezebbek – a legkönnyebbeka legjobb úszók – a legrosszabb úszók a legjobb repülők – a legrosszabb repülőklátása a legjobb – látása a legrosszabb hallása a legjobb – hallása a legrosszabb

A sorrendeket kölcsönösen hasonlítsátok össze. Bízzátok meg az osztály legnagyobb „könyvmolyát”, hogy a vála-szaitok helyességét ellenőrizze, kiértékelje és összevesse a lexikonban vagy más hozzáférhető forrásban található információkkal.

9. Milyenek?Írd le a nemzetségnevét azoknak az élőlényeknek, amelyek:

lassúk és zöldek repülnek, éles karmaik vannak vándorolnak és jól látnakkicsik és barnák hosszúk és jó a szaglásuk fehérek és fákon élnekgyorsak és feketék víziek és rózsásak zöldek és ugrálnakbarnák, hosszú farokkal kicsik és hegyes fülűek fehérek és szőrösek

10. Biológus – humorista – újságíróMint biológus, humorista és újságíró írd le, mi minden történhetne:

a halásszal a folyónál a pókkal, amely a hálójában zsákmányra vár a cinegével a madáretetőnéla vadásszal az erdőben az almamoly lárvájával az almában a királynővel a hangyabolybana hóddal a folyónál a kotlóssal és a csirkékkel az élesztővel a kelt tésztábana fűzfával a pataknál a vargányával az erdőbena cserebogár lárvájával, amely előmászik a talajból

72 Játék és biológia

11. Egyformák és eltérőekTudod, hogy mi a közös a körtében és az almában? Kerek alakjuk van, a húsos termésűek (almatermésűek) közé tar-toznak, hasonló a virágszerkezetük, a növények fák, a termésüket gyümölcsként fogyasztjuk stb. Találj minél több közös és eltérő jegyet az alábbi élőlények között:

gyík – mókus lucfenyő – almafa galóca – tinóru gomba bélféreg – galandféregcsiga – kagyló fácán – fogoly szöcske – csikó búza – mezei pocokpók – kullancs nefelejcs – gólyahír baktérium – vírus csíkbogár – szitakötőburgonyabogár – bolha tiszafa – bodza páfrány – ligetmoha csiperke – élesztőgombagyöngyvirág – bodza sün – földigiliszta egér – őzsuta búza – rozsleveli béka – szalamandra napraforgó – mák lucfenyő – jegenyefenyő hangya – fenyődarázs-fürkész

12. Költészet a biológiábanBizonyítsd be, hogy a költészet és a biológia összefügghet egymással.

Fejezd be rímmel: Az ég felé szállt a lepke… A zuzmó a fa kérgén ül, és csak vár . . . A zöld küllő az ágon ült… A rák a vízben lépked… Megborzolta a víz színét a hal… Sárgarépa, fokhagyma, vöröshagyma . . .

13. NégyenVálassz ki négy osztálytársat és kérd meg őket, hogy mutassák be és mondják el az indoklást kijelentő, felszólító, kérdő és feltételes módú mondatban:

a szúnyognak, hogy ne üljön a kezedre a borsószemnek, hogy csírázzon kia rigónak, hogy ne húzza ki a földigilisztát a talajból a hóvirágnak az erdőben, hogy már növekedhet és kinyílhata fa háncsrétegének, hogy milyen anyagokat hova szállítson a földigilisztának, hogy bújjon elő a talajbólaz embriónak a magban, hogy milyen irányban növekedjenek az egyes részei a kakukknak, hogy hova helyezze el a tojásait

14. TörténetFejezd be a rövid történetet különböző élőlényekkel összefüggésben szakszerű, humoros, hihetetlen vagy kalandos véggel:

A tónál kavicsokkal „kacsáztam”, amikor … Ültem a tóparton naplementekor és … Illatos hegyi virágok közt hevertem a réten, amikor … Ültem a fa ágán, kinyújtottam a kezem egy szép cseresznyéért, amikor … Egy vastag fatörzsnek támasztottam a hátam az erdőben, és egyszer csak … Csendesen feküdtem a sátorban az erdő szélén, körülöttem mindenütt csend honolt, ragyogott a hold, amikor egyszer csak … Feltűrtem a nadrágom szárát, hogy átgázolhassak egy sekély patakon, amikor . . . Kerékpároztam a parkban, amikor … Türelmetlenül szerettem volni lezárni a bőröndöt, amikor … Beszaladtam a szobába, meggyújtottam a lámpát és ekkor . . .

73MELLÉKLET

15. Sci� -történetÍrj (mondj el) egy tudományos fantasztikus történetet (sci� t) az élőlényekről. Helyezd őket egy szokatlan korba és környezetbe a világűrben. Ügyelj arra, hogy a cselekmény fantasztikus legyen, hasznosítsd a biológiai ismereteidet.

pók – patkány – vírus gyík – hangya – lucfenyő kukorica – poszméh – földigilisztaleveli béka – égerfa – bögöly dolgozó méh – méhkirálynő – here hidra – papucsállatka – csíkbogárkakas – tyúk – csirke törékeny gyík – csiga – rigó galóca – élesztőgomba – vargánya

Olvasd fel az írásodat az osztálytársaidnak! A zsűritagok, akik közül az egyik sci� szakértő, a másik egy biológiával komolyabban foglalkozó lány, szakszerűen kiértékelik a munkádat, de vigyázni kell, nehogy a vita hevében kitépjék egymás haját.

16. Elbeszélésa) Fejezd be az elkezdett történetet.– Észrevettem, hogy az alvó testvérem orrán egy légy mászkált, odasuhintottam és …– Felmásztam a kerítésre, hogy jobban beláthassak a szobába. Csak egy apró világító szempárt láttam. Egy kissé

előrehajoltam, amikor …– Amikor Marci a vízbe merítette a lábát és megérintette a puha vízfeneket, valami villámgyorsan megvillant a

lábánál és …– A kíváncsi Misi elkezdett felfelé kúszni a fa törzsén, mint egy majom. Végre egy nagy fészket pillantott meg az ágak

között, gyorsan kinyújtotta a kezét és …– Feri a napok múlásával egyre jobban sejtette, hogy közeledik a céljához. Egy nagyítóval felszerelkezve elindult az

öreg romhoz. Sietett, lihegve és kíváncsian felkapaszkodott az utolsó sziklára és akkor megpillantotta …b) Kezdj egy új történetbe a saját képzeleted alapján és kérd meg az osztálytársaidat, hogy fejezzék be.

17. Szín és alakKépzeld el, hogy világtalan barátodnak/barátnődnek szeretnél segíteni a biológia tanulásában. Szavakkal írd le az alakját és a színét:

a csigának a villásfarkúnak az erdei fenyőnek a fülesbagolynak a hidrának a varangynak a bolhának a kagylónak a földigilisztának a nefelejcsnek az almafánaka hagymának a póknak a páfránynak a lucfenyőnek a papucsállatkának

Az élőlény jellemzéséhez keress különböző kifejezéseket, hasonlításokat, utánozz hangokat, amelyeket az élőlények hallatnak stb.

18. Az örök vitatkozóAz állatok hangadásának megvan a jelentősége. Az állatok a hanggal jelölhetik vagy védhetik a territóriumukat, ösz-szehívják a csordát vagy a csapatot, a hímek csábítják a nőstényeket, párviadalra hívják a vetélytársukat stb.Az örök vitatkozónak (a „morgónak”) folyton kifogásai vannak valamivel, esetleg mindenkivel szemben. Találj minél több érvet és fogalmazd meg ezeket az állatok hangos megnyilvánulásával szemben:

a madarak éneke a békák brekegése (kuruttyolása) a tücskök ciripelése a szarvasok bőgése rigyetéskora lovak nyerítése a kígyók sziszegése a legyek zümmögése a kutyák ugatása a macskák nyávogása

Szervezzetek versenyt a „legnagyobb morgó”, esetleg a „legnagyobb morgók csapata” címéért.

74 Játék és biológia

19. A szakemberAz életben gyakran szembe kerülünk olyan közkeletű állításokkal, amelyeket esetleg senki nem ellenőrzött. Igaz vol-tukat a szakemberek támaszthatják alá konkrét érvekkel. Képzeld el, hogy egy tudóscsoport tagja vagy, amely évekig tartó kutatás során megállapította, hogy:

a kis állatok a nagy állatok zsákmányává válnak a legtöbb vízi állat növényevőa ragadozók a tápláléklánc végén állnak a madarak egy csoportja télre meleg országokba vonul

Válassz egy állítást és védd meg. Ne elégedj meg egyetlen megoldással, keress érveket és támaszd alá bizonyítékok-kal, dokumentumokkal (fényképekkel, vázlatokkal, térképekkel, szakirodalomból vett idézetekkel, ábrákkal stb.).

20. Miért van az …A két testvér, Bence és Bori nem mehetett ki, mert esett az eső, így aztán unatkoztak. Bence unott arccal nézett maga elé, majd egyszer csak ezt mondta: „Miért van az, hogy a ragadozók más állatokra vadásznak?” A kíváncsi Bori azon-nal felélénkült, egy keveset gondolkodott és hamarosan megtalálta a választ is, amelyet nem lehetett cáfolni. A kér-dések és a válaszok szinte röpködni kezdtek. Egyszer Bori gondolt ki valamilyen furfangos kérdést és Bence kereste a választ, aztán fordítva. Mindketten szerették volna lepipálni a másikat meghökkentő, szokatlan kérdésekkel és helyes válaszokkal. Próbálkozzatok meg ezzel ti is, párosban valamelyik osztálytársatokkal. Pl.:

Miért van az, hogy a harkálynak hosszú a csőre? Miért van az, hogy a baglyok a rágcsálókra vadásznak?Miért jó az, hogy a békák rovarokkal táplálkoznak? Mi rossz van abban, hogy a madarak repülnek?

Minél meglepőbb kérdéseket tegyetek fel, de arra is � gyeljetek, nehogy a társatok összezavarjon benneteket a saját kérdéseivel. Gondolkozzatok és keressetek helyes érveket!

21. Mit teszel?Képzeld azt, hogy állsz:

az olajjal szennyezett vizű pataknál az eltörött akvárium mellett, amelyből kifolyik a víza fenyőerdőben, ahol potyognak a tűlevelek a mezőn, ahol már kipusztultak a fácánoka szemétdombnál, ahol mérgező hulladék találhatóaz út mellett, amelyen sün halad át és egy gépkocsi közeledik Jellemez a problémát és oldd meg. Mit kell tudnod, hogy gyorsan cselekedhess?

Gondolj ki különböző ötleteket, amelyek megvalósíthatók!

22. A rendezőKépzeld el, hogy a televízió reklámrészlegének a rendezője vagy. Válassz ki egy „műsorvezetőt” és mellé „színésze-ket”. Bízd meg az alkotócsoportot, hogy találjanak ki biológiai témájú szellemes reklámokat és mutasd be a „nézők-nek”. Válassz ezekből a témákból vagy dolgozd fel a saját témádat.

ízletes giliszták rigóknak megfelelő fészek a kakukk számára új páncél a ráknaktágas csigaház megfelelő lyuk a mezei pocoknak új pókhálótiszta patak a rákoknak tápláló eledel a csirkéknek jó erdei talaj a gombáknak

75MELLÉKLET

23. ÚjságírókPróbáld ki az osztálytársaiddal, milyen az újságírói munka. Hozzatok létre egy csoportot – mintaszerkesztőséget az osztályújság A biológia világa számának az összeállítására. Egyezzetek meg a szerkesztőségi munkakörök elosztásá-ban és a szerkesztők személyében – a cikkek szerzőiben.A főszerkesztő – vezeti a szerkesztőséget, irányítja a szerkesztőség tagjainak, a szerkesztőbizottságnak, az egyes rovatok vezetőinek, a gra� kai szerkesztőknek a munkáját, meghatározza az időpontokat és felel a lap kiadásáért.A szerkesztőbizottság – elbírálja a szerkesztők írásait, javaslatokat tesz a módosításokra, a főszerkesztővel közösen felel a cikkek színvonaláért, tagjai az egyes rovatok vezetői.A rovatvezetők – pl. a napi híradás, a hazai érdekességek, a külföldi érdekességek, a kulturális, a sport-, a női, a bar-kácsolók stb. rovatának a vezetői irányítják a szerkesztők munkáját.A szerkesztők – az újságírók cikket írnak a lap egyes rovataiba.A gra� kai szerkesztők – döntenek a lap gra� kai és képzőművészeti elrendezéséről.A nyomda – az itt dolgozók (nyomdászok) feladata a lap kinyomtatása.A szerkesztőbizottság a főszerkesztő irányításával meghatározza a lap keretprogramját. A rovatvezetők a szerkesz-tőkkel megvitatva és a javaslataik alapján meghatározzák az egyes rovatok tartalmát. A szerkesztők önállóan döntik el a cikk műfaját és formáját. Ilyen írástípusok vannak:Vezércikk – a főszerkesztő vagy a rovatvezető olvasókhoz szóló, időszerű témát érintő írása.Kommentár – egy adott problémával, eseménnyel, tevékenységgel kapcsolatos vélemény megfogalmazása.Tárca – humoros hangvételű tűnődés.Jegyzet – rövid tűnődés (eszmefuttatás) egy adott problémáról.Riport – helyszíni beszámoló egy eseményről. A színvonalas riport dokumentumokat, felvételeket, képeket stb. tar-talmaz.Híradás – rövid időszerű hírek. Interjú – beszélgetés az esemény résztvevőjével, közreműködőjével stb.A szerkesztőbizottság a szerkesztőkkel egyetértésben meghatározza az írások elkészítésének határidejét – pl. 3 nap – és kiválasztja a lap pro� ljának leginkább megfelelő cikkeket. A gra� kai szerkesztők betördelik az írásokat és elren-dezik az oldalak külalakját. A nyomdászok kinyomtatják a lapot, amely így elnyeri végleges formáját.A tanácstalan szerkesztőknek, akik még nem döntötték el, miről írjanak, ajánlunk néhány témát:

Utam az egérlyukba Kutatóút a csigaházba Kaland a kő alattFelfedezések a faágon A rókalyuk meglepetései Mit mesélt a kis földigilisztaAmiről a ponty kopoltyúja vallott A gombaszövedék titkai nyomában A lucfenyő tobozai, ha körbenéznek

24. A felfedezésÚgy látod, hogy a környezeted unalmas, nem érdekes? Fedezz fel a lakóhelyeden érdekes (esetleg védett) növényt vagy állatot a természetben vagy egy tenyésztőnél. Használd a különböző forrásokból származó információkat – a saját meg� gyeléseidet, a weboldalakat, a turistakalauzt, az idegenforgalmi tájékoztató központ anyagait, a tenyész-tőktől, a vadászoktól, a természetvédőktől stb. származó információkat.

Dolgozz céltudatosan – gyűjts információkat és alaposan vizsgáld meg a környezetedet! Tervezd meg az ismeretek és az információk gyűjtésének egyes lépéseit! A szakirodalomban vagy az internet segítségével gyűjts érdekes ismereteket valamilyen, a környezetedben élő

növényről vagy állatról! Fedezd fel a „saját” növényedet vagy állatodat a környező természetben, de ne avatkozz be az életmódjába vagy

a territóriumába, maradj a meg� gyelő szerepében! Rendszeresen � gyeld egy ideig a növényt vagy az állatot, és ügyelj a részletekre is! Írj beszámolót arról, mi érdekeset fedeztél fel, mi lepett meg és ragadott meg leginkább, és lehetőség szerint il-

lusztráld fényképekkel, vázlatokkal, rajzokkal stb.

A feladatot projektként csoportosan, osztálytársaiddal együtt is elvégezheted, megosztva a munkát és meghatároz-va a végrehajtás időtartamát (pl. 3, 5 nap vagy egy hét)! A meg� gyelések és a megállapítások eredményeit közösen dolgozzátok fel és prezentáljátok!Bizonyára meglepődtök majd, mennyi érdekes és új ismeretre tettetek szert.

76

25. Én másként látomTanuljatok meg helyesen vitatkozni. Alkossatok két csoportot. Az egyik csoport előterjeszti és védeni fogja a vé-leményét, a másik csoport ellenzékben lesz és az első csoporttal vitába száll és cáfolni fogja az érveit. Válasszatok magatoknak saját vitatémát vagy az alábbiak közül egyet:

Az emberi tevékenység folytán a legveszélyeztetettebb élőlények a környéketeken Kutyák a lakótelepen A lakásban tartott állatok Fecskefészek a balkonon Szobanövények termesztése A szúnyogirtás

Mindkét csoport felkészül érveivel a vitára, hogy meggyőzze az ellenfelét a saját igazáról. Jelöljetek ki valakit (vitavezetőt), aki vezetni fogja (moderálja) a vitát. Tartsátok tiszteletben az útmutatását és az

esetleges � gyelmeztetését, amennyiben nem tartottátok be a vita szabályait vagy eltértetek az adott témától. Döntsétek el, milyen formában jelentkeztek majd a vitába! Nem okvetlenül hagyományos kézfeltartással kell

jelentkezni, ez másként is történhet. A vitavezetőnek ügyelnie kell arra, hogy mindkét félnek lehetőleg azonos időt adjon az érvelésre, hogy a résztvevők

nyugodtan vitatkozzanak, ne veszekedjenek és ne kiabáljanak. A vita során a felek nem vágnak egymás szavába, nem kiabálják túl egymást, nem támadnak egymásra, nem

sértegetik egymást. Ha nem értesz egyet valamelyik véleménnyel, kezdd a következő mondattal: „Nem értek egyet a véleményed-

del…” „én azt gondolom…”, „eltérő véleményen vagyok…” stb. Mindkét fél számára azonos időt biztosítsatok a vélemény kifejtésére. A csoport minden tagjának jogában áll szabadon elmondania a véleményét és előterjesztenie az érveit. Az egyes csoporttagok hozzászólásai legyenek rövidek és célratörők, ügyeljetek arra, hogy ne legyenek 2–3 perc-

nél hosszabbak. Jelöljetek ki egy „időmérőt”, és amennyiben valaki nem fejezi be a gondolatmenetét a kijelölt idő alatt, megvárja a következő lehetőséget, amikor elmondhatja a saját véleményét.

Játék és biológia