Biodiverzitás FővárosaiEurópai települések vezető szerepben a

biodiverzitás megőrzésében

BIODIVERZITÁS FŐVÁROSAIEURÓPAI TELEPÜLÉSEK VEZETŐ SZEREPBEN

A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN

SzerkesztetteFundación Biodiversidad

ÍrtákBalatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (Magyarország) Deutsche Umwelthilfe – DUH (Németország)Fundación Biodiversidad (Spanyolország)Natureparif, Agence régionale pour la nature et la biodiversité en Ile-de-France (Franciaország)Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) (Szlovákia)

GrafikaAmaya Lalanda

D.L.: M-45009-2011

Felelős kiadóLa Trébere, Madrid, Spanyolország

A kiadvány másolása engedélyezett a teljes körű forrás megjelölésével.

Tartalomjegyzék

Biológiai Sokféleség Egyezmény – Előszó 5A Projekt 6A Projekt munkacsoport 7Képzések 8A biodiverzitás megfigyelése az önkormányzatokban: lehetőségek és előnyök 9A 2010. évi verseny győztesei 10A 2011. évi verseny győztesei 12A 2010. évi biodiverzitás fővárosainak bemutatása 14

Grande-Synthe: A biodiverzitás francia fővárosa 2010-ben 14Tata a Biodiverzitás Fővárosa 2010-ben 15Želiezovce: A biodiverzitás szlovák fővárosa 2010-ben 16San Ildefonso felségterülete: A biodiverzitás spanyol fővárosa 2010-ben 17

A 2011-es biodiverzitás fővárosainak bemutatása 18Montpellier: a biodiverzitás francia fővárosa 2011-ben 18Hannover: A biodiverzitás német fővárosa 2011-ben 19Szentes: Biodiverzitás Fővárosa 2011 20Körmöcbánya: a biodiverzitás szlovák fővárosa 2011-ben 21Puebla de Sanabria: a biodiverzitás spanyol fővárosa 2011-ben 22

Természet a városban – A legjobb projektek 23A Parc de la Citadelle ökogazdálkodása. Lille 23Párizsi kertek és parkok specifikus gondozására létrehozott szervezet 24Paunsdorf zöldövezete 25Fundoklia tanösvény kialakítása, védett területen történő intézkedések önkormányzati támogatással 26Prievidza - cseresznyekert 27Zólyom – A hôrkai új templom körüli zöldterületek gondozása 28Santander: biodiverzitási kertek hálózata 29

Fajok és élőhelyek védelme – Legjobb projektek 30Maurecourt: az Oise-part helyreállítása 30Ratekau – A denevérbarát kisváros 31A dévaványai túzokállomány növelése, élőhelyvédelme, fenntartása 32Nagykőrös: Euro-Szibériai Erdősztyepp-Tölgyesek és Pannon Homoki Gyepek megőrzése a „Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek” pSCI területén, 2006-2011 33Tölgyek – Az Esterházy család emlékére 34Quer: tenyészhely építése a fehérkarmú vércsék (Falco Naumanni) számára a fajállomány helyreállítása céljából 35

Erdők, víz és mezőgazdaság – A legjobb projektek 36“Source d`Arcier” vízgyűjtő: Cél a rovarirtó szerek használatának csökkentése és a biogazdálkodás fejlesztése. Besançon 36Foglyok a Felső-Tartományi erdőben 37A Tatai Öreg-tó rehabilitációja 38Nagyszombat – Elválasztó zöldövezet a družba-i lakóövezet köré 39Két helyi faj, a gabona és a Limia tehén megmentése Allarizban 40Coca, az erdőgazdálkodás iránt elkötelezett kisváros 41

Kommunikációs és a tudatosság növelése – A legjobb projektek 42Chenôve: a fenntartható fejlődés háza, beleértve az iskolai farmot és a tankertet 42Berlin – Panke 2015 kísérleti projekt 43Green Screen® Nemzetközi Természetfilm Fesztivál 44Mórahalom: „Felelősséggel a jelen és jövő generáció környezettudatosságáért” hatékony környezeti nevelés az interaktivitás és élménypedagógia jegyében 45Zábidó – a lakosság környezetvédelmi tudatosságának növelésére irányuló program 46Egzotikus inváziós fajok keresése Gijónban 47

Várostervezés – A legjobb projektek 48Feyzin: a helyi „zöld” terv kidolgozása és végrehajtása 48Az életkörülmények javítása Richtsberg kerületben 49Budaörs: A Naphegy tanösvény, Tűzkőhegy tanösvény Törökugrató tanösvény-rendszer 50Prešov – A városi területrendezési terv 51Barcelona célkitűzése: biztosítani, hogy Ensanche kerület minden lakosától legfeljebb 200 méteres körzetben található legyen zöldövezet 52

5

Biológiai Sokféleség Egyezmény - Előszó

Kedves Barátaim!

Élővilágunk életszínvonalának romlása és az élőlények sokszínűsége (ún. biodiverzitás vagy biológiai sokféleség) eljutott egy olyan szintre, amikor bolygónk Földi élet fenntartására vonatkozó kapacitása komoly veszélybe került. Ahogy az a Globális Biodiverzitási Körkép (Global Biodiversity Outlook)harmadik kiadásában is látható, az emberi tevékenységek által okozott pusztulási arány világszerte 100-1000-szer meghaladja a természetes kihalási mutatót. Az európai emlősök, madarak, pillangók, kétéltűek, hüllők és édesvízi halak 30-50%-át fenyegeti a pusztulás. Ahogy az emberi faj egyre inkább a városias életmód felé irányul, továbbra is teljes mértékben a természet adta szolgáltatásoktól függünk, ideértve az élelmiszereket és gyógyszereket, az építőanyagokat, ruhákat, üzemanyagot, valamint a levegő és víz tisztítását. Ahogy arra a FAO is rávilágított, a világgazdaság közel 40%-a biológiai termékeken vagy folyamatokon alapul. A városlakók számára a hanyatló biodiverzitás növekvő monotonitást és stresszt jelent, valamint az életszínvonal általános csökkenését. Másfelől viszont a falvak, községek és városok a megfelelő lépésekkel és a biodiverzitás fontosságára utaló kommunikációjukkal kulcsszerepet játszanak a biodiverzitás megmentésében, így a lakóközösségek és annak tagjai is jelentős mértékben kivehetik részüket a további veszteségek megfékezéséből.

Az Egyesült Nemzetek Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) az első igazi globális megállapodást a biodiverzitás megőrzéséről és fenntartható felhasználásáról, valamint a biológiai forrásokhoz való hozzáférésről és az általa nyújtott előnyök igazságos és egyenlő felosztásáról. A dokumentumot 1992-ben több mint 150 ország kormányának képviselője írta alá, és a megállapodás mára világszerte 193 ország hagyta jóvá.

Az egyezmény 193 résztvevője sikeres döntéseik és a 2010-es év során életbe léptetett akcióterveik révén elismerte a központi kormányzati és helyi hatóságok bevonásának létjogosultságát. A Biológiai Sokféleség Egyezményt aláíró felek közül sokan proaktív lépéseket is tettek az ügy érdekében. Az Európai Unió vállalta a nem kormányzati szervezetek, az ICLEI és IUCN által közösen megalapított „Biodiverzitás Európai Fővárosai” nevet viselő díj finanszírozását, melynek keretében az EU tagállamok közül Franciaország, Németország, Magyarország, Szlovákia és Spanyolország rendezi meg elsőként a versenyt. A projekt úttörő jellegének köszönhetően a titkárság örömmel vett részt a Tanácsadó Bizottság munkájában, és a döntéshozó ügynökségekkel együttműködésben a japán Nagoyában rendezett Városi Biodiverzitási Csúcstalálkozón adta át a 2010. évi nyerteseknek a díjakat. A rendezvényt a Biológiai Sokféleség Egyezmény résztvevői részére 10. alkalommal megrendezett éves konferenciájával párhuzamosan, több mint 600 kimagasló városi döntéshozó jelenlétében valósították meg.

Őszintén gratulálok a nyerteseknek és a kimagasló helyezést elérő önkormányzatoknak, és ezúton kívánok köszönetet mondani az összes résztvevő önkormányzatnak, az EU LIFE programjának és a projekt nemzeti társfinanszírozóinak a közreműködésükért. Tiszta szívből remélem, hogy ez a kezdeményezés mások számára is ösztönzőleg hat majd, és bízom benne, hogy a döntősök és győztesek az itt szerzett tapasztalataikat az Európai Unión belül és azon kívül is megosztják másokkal, ahogy abban is, hogy ehhez hasonló versenyek jönnek létre, amelyek egyrészt a biodiverzitás helyi bajnokainak teljesítményét hivatottak elismerni, másfelől megmutatják a helyi hatóságoknak, hogy miként járulhatnak hozzá az Egyezmény által kitűzött célok eléréséhez, valamint a 2011-2020-as Stratégiai Terv megvalósulásához.

Dr. Ahmed Djoghlaf, az Egyesült Nemzetek Biológiai Sokféleség Egyezményének helyettes főtitkára

és megbízott titkára

6

A Projekt

Számos európai város, közösség és falu büszkélkedhet hihetetlen gazdag biodiverzitással. A legkülönbözőbb ökorendszereknek adnak otthont, ezzel megajándékozva a helyi lakosokat: kertekkel és parkokkal, folyókkal és erdőkkel, régi épületekkel és falakkal, szántófölddel, rétekkel és sok mással. Ez a diverzitás nemcsak a veszélyeztetett természet megóvása miatt fontos, de a népesség nagy részének ez az első vagy egyetlen kapcsolata a természettel, mivel a természeti lelőhelyek általában a tőlük távol eső, kevésbé lakott területeken fekszenek.

Az önkormányzatok sokat tehetnek annak érdekében, hogy megőrizzék a biológiai sokféleséget, és lakóiknak valamint a jövő generációinak egy egészséges és élhetőbb környezetet teremtsenek. A program iránt elhivatott önkormányzatok felelősségteljes magatartást mutatnak, és közvetlenül hozzájárulnak a saját fenntartható fejlődésükhöz. A „Biodiverzitás Fővárosai” elnevezésű projekt ezeket az önkormányzatokat hivatott megjutalmazni, illetve azok tevékenységeit bemutatni más településeknek, és teljesítményüket kiemelni mind nemzeti, mind európai szinten.

A projekt magját a nemzeti megmérettetések jelentik, amelyek a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló helyi tevékenységeket a figyelem középpontjába helyezik: Mely önkormányzatok a legelkötelezettebbek a biodiverzitás iránt? … hoznak-e létre és támogatják-e a természetes zöld övezetek kialakítását? … kezdeményezik-e a folyók élővilágának vagy más fontos természeti élőhelyek helyreállítását? … számításba veszik-e a természetvédelmet és biológiai sokféleséget a tervezési tevékenységeik során? A versenyeket elsőként Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Szlovákiában és Spanyolországban rendezték meg 2010-ben, az ENSZ Biológiai Sokféleség Világévében. Franciaországban, Magyarországon, Szlovákiában és Spanyolországban a versenyt 2011-ben is megtartották. A versenyeken közel 40 millió európai lakost képviselő 521 település vett részt.

A legkülönbözőbb méretű települések képviseltették magukat a megmérettetéseken, köztük a 25 lakost számláló magyar ökofalu, Gyűrűfű és a 70 lakosú spanyol falu, Carrícolato, ahogy a nagyágyúk is érdeklődést mutattak (a teljesség igénye nélkül: Barcelona, Pozsony, Budapest, München és Párizs). A kis és közepes önkormányzatok fokozott figyelmet fordítottak a versenyek iránt: a résztvevő önkormányzatok 30%-a 5000 lakosnál kisebb, míg 60%-uk legfeljebb 30 000 lakost számlál. A tisztességes verseny jegyében minden résztvevő önkormányzatot a nekik megfelelő méretosztályokba soroltuk be.

A téma összetett jellege miatt többrétű megközelítésre volt szükség: A verseny győztesei a kifinomult értékelési sémával megszerkesztett részletes kérdőívek alapján kerültek kihirdetésre. Az önkormányzatok képviselői és a politikai döntéshozók számára szervezett képzések

kiváló lehetőséget és alkalmat biztosítottak rá, hogy az önkormányzatok megértsék, mit tehetnének a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Az önkormányzatoknak és az érdeklődőknek összeállított részletes oktatási anyagba és tájékoztató kiadványokba bekerültek a kipróbált és bevált legjobb gyakorlatok. Továbbá az önkormányzatok megismerkedhettek egy monitoring rendszerrel, amelynek egyik funkciója a helyi biodiverzitás állapotának nyomon követése, másik pedig az önkormányzat által foganatosított intézkedések hatékonyságának értékelése.

Az egyes kategóriák első három legjobb eredményt elérő önkormányzatai minden évben ünnepélyes országos díjátadó rendezvény keretében kerültek díjazásra. Az egyes versenyek összesített győztese az adott év „Biodiverzitás Nemzeti Fővárosa” cím büszke tulajdonosának mondhatta magát.

A presztízsértékű díj a határokon túl is nagy visszhangot váltott ki: a 2010-es francia, magyar és spanyol biodiverzitás fővárások polgármesterei tiszteletüket tették a japán Nagoya városában 2010. októberben, az ICLEI társrendezésében szervezett és a Biológiai Sokféleség Egyezmény résztvevőinek 10. éves konferenciájával párhuzamosan megtartott Városi Biodiverzitás Csúcstalálkozón. Egy évvel később, 2011. novemberében az egyes országok második fordulós győzteseit (kivéve Németországot) bemutatták a „Biodiverzitás Fővárosa: Díjátadó Ünnepség” nevet viselő rendezvényen, amelyet az ICLEI Dél-Tirol brüsszeli hivatalában rendeztek meg.

A különböző Fővárosok közötti határon túli tanulmányutak szervezése már megkezdődött azzal a céllal, hogy tovább erősítse az európai országok együttműködését a helyi biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos kérdésekben. Az európai városoknak és községeknek ez a fajta csereprogramja és kölcsönös támogatása az európai biodiverzitási célok elérését segíti elő.

© F

eder

ico

Pal

mer

o P

avón

7

A Projekt munkacsoport

A projekt az öt országban megrendezendő versenyeket kiíró kormányzati hivataltól független öt környezetvédelmi területfejlesztési szervezet és két globális szakmai szervezet közös kezdeményezése.

A projekt megvalósítását a Deutsche Umwelthilfe e.V. Német Környezetvédelmi Segély; röviden: DUH) koordinálja. Az Önkormányzati Környezetvédelmi Minisztérium helyi szinten támogatja a városokat és községeket a természetvédelmi, biodiverzitási és éghajlat-védelmi kérdésekben. Az elmúlt 20 év egyik fő célja volt, hogy olyan versenyeket írjanak ki és rendezzenek az önkormányzatok számára, amelyek végül a projekt részeként a társországokban megrendezésre kerülő „Biodiverzitási Fővárosok” nevet viselő megmérettetések létrehozásához vezettek.

A Natureparif az Ile-de-France (Párizsi Régió) regionális természetvédelmi és biodiverzitási ügynöksége. Tagjai: környezetvédelmi egyesületek, kutatási szervezetek, kereskedelmi kamarák, vállalatok, helyi hatóságok, valamint a francia és Ile-de-France állam. A Natureparif fő célkitűzései a meglévő információk és szakértelem kiterjesztése, egy regionális biodiverzitás megfigyelő intézet létrehozása, a biodiverzitás köztudatba való beépítése Ile-de-France régióban, valamint az intézmények támogatásán keresztül a természetvédelem és a természeti erőforrások ésszerűbb felhasználásának hirdetése.

A Szlovák Regionális Környezetvédelmi Központ (Regional Environment Center; röviden: REC) a 16 közép- és kelet-európai országban található központok egyike. Az 1992-ben alapított REC Slovakia a kezdetektől fogva sikeresen együttműködik az összes fontos szlovák környezetvédelmi nem kormányzati szervezettel, kormányzati és egyetemi intézménnyel és a szlovák önkormányzatokkal. A központ fő tevékenységei a nemzeti, regionális és helyi szintű fenntartható fejlődés, a természetvédelem, a tájvédelem, a városi biodiverzitás megőrzése, a tájrendezés, a fenntartható turizmus és a környezetvédelmi oktatás köré csoportosulnak.

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. (angol nevén: Lake Balaton Development Coordination Agency; röviden: LBDCA) célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztése, amely így mind a helyi lakosság, mind a turisták és befektetők számára vonzó hely lesz. A kiemelt feladatok között említhetjük a környezetvédelmet, valamint a közlekedési infrastruktúra és a humán erőforrások fejlesztését. A Balaton Fejlesztési Tanács és az LBDCA által közösen koordinált tevékenységek célja az üdülőhely ökológiai állapotának megőrzése, a vízminőség javítása és a környezet védelme.

A Biodiverzitás Alapítványt (angolul: Biovidersity Foundation) a spanyol kormány alapította 1998-ban. Fő tevékenységei a természeti örökségek és a biodiverzitás megőrzése, a fenntartható fejlődés, a vidékfejlesztési kérdések, az éghajlat-változás elleni küzdelem, a tengeri

területek védelme és a nemzetközi együttműködés kérdése köré csoportosulnak. Az alapítvány a kitűzött célok elérése érdekében évente 500 projektet dolgoz ki, melyek megvalósításába bevonja a közszféra, a civil társadalom és az üzleti szektor megannyi intézményét is. Az alapítvány elnöke a spanyol környezetvédelmi, vidék- és tengerügyi miniszter.

Az IUCN (International Union for Conservation of Nature, magyarul: Nemzetközi Természetvédelmi Unió) célja, hogy segítsen a világnak pragmatikus megoldásokat találni a legsúlyosabb környezetvédelmi és –fejlesztési kihívásokra. Világszerte támogatja a tudományos kutatásokat és terepi gyakorlati tevékenységeket, valamint a kormányok, nem kormányzati szervezetek, ENSZ ügynökségek, vállalatok és helyi közösségek tömörítésével kíván új politikákat, törvényeket és legjobb gyakorlatokat kidolgozni és bevezetni. Az 1948-ban alapított IUCN egy egyedülálló demokratikus unió, amelyben több mint 1000 kormány és nem kormányzati szervezet képviselteti magát 160 ország közel 11000 önkéntes tudósával egyetemben.

ICLEI – Az Önkormányzatok a Fenntarthatóságért nevet viselő nemzetközi egyesület több mint 1200 olyan önkormányzatot, valamint nemzeti és regionális szintű kormányzati szervezetet foglal magában, amelyek elkötelezték magukat a fenntartható fejlődés mellett. Az ICLEI műszaki tanácsadással, képzéssel és információszolgáltatással igyekszik növelni a képességeket, terjeszteni az információkat és támogatni az önkormányzatokat a fenntartható fejlődés helyi szintű végrehajtásában.

“A p

roje

kt p

artn

erek

mad

ridi t

alál

kozó

ja” ©

Fun

daci

ón B

iodi

vers

idad

8

Képzések

Ugyan a helyi hatóságoknak vitathatatlanul fontos részük van a biodiverzitás megőrzésében, gyakran nincs meg a szükséges kapacitás számukra a kezdeményezések hatékony végrehajtásához és a biológiai sokféleség megőrzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréshez. Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok könnyebben beépíthessék a biodiverzitást a tervezési és döntéshozatali folyamataikba, az IUCN és az ICLEI a projekt során számos biodiverzitással kapcsolatos háttéranyagot dolgozott ki képzési modulok formájában. A modulok célja a politikai elkötelezettség erősítése, valamint a biodiverzitás megőrzése és fokozása mellett a különböző tevékenységek jogi és politikai keretrendszerének tisztázása.

A háttéranyagok kidolgozása során figyelembe vettük a különböző országok között észlelhető tudásbeli különbséget, valamint az „égető” aktuális biodiverzitási kérdéseket. A dokumentumok minden európai országra egyaránt érvényesek, és a kontinens különböző városainak tapasztalatira épülnek.

Fő témáik:

A biodiverzitás védelmének jogi keretrendszere: a biodiverzitás jogi keretrendszerének biztosítása nemzetközi, regionális és helyi szinten.

Biodiverzitás bemutatása, trendek és kérdések: áttekintést nyújt a fő biodiverzitási kérdésekről és aggályokról, valamint segíti a biodiverzitás társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi előnyeinek megértését, különös hangsúlyt fordítva a városi biodiverzitásra.

A biodiverzitás szerepe az önkormányzatok tervezési folyamataiban és szolgáltatásaiban: célja, hogy segítsen a helyi tisztviselőknek megérteni az önkormányzat tevékenységeinek a biodiverzitásra gyakorolt hatását, valamint a biodiverzitás-kezelés helyi tervezési folyamatokba történő beépítésének jelentőségét és lehetőségeit.

Kommunikáció és biodiverzitás: hasznos információkat tartalmaz arról, hogy miként lehet hatékonyan kommunikálni a biodiverzitást a különböző célközönségek és érdekeltek felé.

Éghajlat-változás és biodiverzitás: betekintést nyújt abba, hogy a helyi biodiverzitás megőrzéssel kapcsolatos kezdeményezések miként képesek csökkenteni az éghajlat-változás következményeinek hatásait, valamint hogy a helyi éghajlat-változás elleni tevékenységek hogyan tudnák csökkenteni a veszteségeket és a természetes élőhelyek minőségének romlását.

A biológiai sokféleség megőrzésének finanszírozása: segít megérteni a helyi tisztviselőknek, hogy milyen megfelelő forrásokból finanszírozhatók a helyi biodiverzitási projektek különböző alkotóelemei.

A modulok háttéranyagait számos nemzeti képzéseken bemutatták, amelyek információkat szolgáltattak a versenyről. A résztvevők egyrészt a nemzetközi előadóktól, másrészt az Európa különböző pontjairól begyűjtött számos legjobb gyakorlatokat bemutató példából meríthettek inspirációt, miközben a helyi szakértők gondoskodtak róla, hogy a képzések a látogatók speciális igényeihez is tökéletesen igazodjanak.

Tisztán látszott, hogy az önkormányzatok élénk érdeklődést mutattak a téma iránt, hiszen a képzéseket rendre teltház előtt tartották meg. A verseny kétéves fennállása óta az öt országban összesen 36 képzés került megrendezésre eddig, amelyeken közel 700 önkormányzatot képviselő 1460 látogató vett részt.

Az összes háttéranyag letölthető az alábbi honlapról: www.capital-biodiversity.eu

“Wor

ksho

p S

an S

ebas

tian-

ban”

© F

unda

ción

Bio

dive

rsid

ad

9

A biodiverzitás megfigyelése az önkormányzatok-ban: lehetőségek és előnyökGyakran nehéz megállapítani, hogy a helyi biodiverzitás javítására tett erőfeszítések ténylegesen segítik-e a biodiverzitás fokozását. Megfelelő megfigyelő rendszerrel azonban számszerűen is kimutathatók a foganatosított intézkedések eredményei, valamint a helyi biodiverzitás és a kapcsolódó ökorendszerek fejlődése. Az önkormányzatok megfelelő monitoring rendszerrel történő ellátása érdekében az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) 23 mutatószámot dolgozott ki kifejezetten a városi biodiverzitás megfigyelése céljából. Ennek eredményeképpen született meg az ún. „Városok biodiverzitásának Szingapúr indexe”, vagy röviden CBI (az angol megfelelő rövidítéséből). A nagyvárosokban (pl. Brüsszel, Montreal és Szingapúr) elvégzett kezdeti teszteket követően a kiválasztott CBI mutatószámokat beépítették az öt ország „Biodiverzitás Fővárosa” kérdőíveibe. 2010-ben több mint 330 különböző méretű és hatáskörű helyi hatóság vett részt a kérdőívek kitöltésében, amely egyben a CBI index első nagyszabású kísérletét jelentette.

A CBI index bevezetése több résztvevő esetében is akadályokba ütközött, főként a rendelkezésre álló adatok szűkösségének és a korlátozott erőforrásoknak köszönhetően. Sőt mi több, olyan is előfordult, hogy a beküldött adatok igen távol álltak a valóságtól: egy résztvevő önkormányzat által jelentett, az adott településen előforduló pillangófajok száma nagyságrendekkel meghaladta az egész országban nyilvántartott fajok számát. A legpontosabb illetve leginkább valósághű adatokat azok az önkormányzatok nyújtották be, akik kiválaszthatták azt a rendszertani csoportot, amelynek fajszámait jelenteni kívánták. Az összes országot figyelembe véve a leggyakrabban választott rendszertani csoportok között voltak a kétéltűek, a hüllők és emlősök. Ezeket követték a halak és szitakötők, illetve Németországban a denevérek. A kihívások ellenére a biodiverzitási mutatók összességében fontos eszköznek bizonyultak a helyi biodiverzitás-védelem kiindulási pontjainak és összehasonlítási alapjainak meghatározásában.

Az európai városok közül élő példa a németországi Neuss, amely nemcsak, hogy bevezette a megfigyelő

rendszert, hanem annak eredményeit már sikeresen használja a településtervezési folyamatokban. Neuss 2006 óta számos honos állatfajt figyelt meg, ideértve a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madarakat, baglyokat, ragadozó madarakat, denevéreket, kétéltűeket és szitakötőket. A megfigyelésekből nyert tudásismeretet beépítették a nemrégiben a várostanács által jóváhagyott Élőhely-összekapcsolhatósági Tervbe. Az Élőhely-összekapcsolhatósági Terv és a fajmegfigyelés célja az őshonos állat- és növényfajok élőhelyeinek és ökorendszereinek fenntartható megőrzése a Neuss város közigazgatási határain belüli kiemelten kezelendő területeken.

Ennek eredményeképpen a természetvédelmi szempontok hatékonyabb szerepet kapnak Neuss város fejlesztési tevékenységeiben. A környezetvédelmi osztálynak sikerült beépítenie informáicó-gazdag és költséghatékony szakértői véleményt a város különböző fejlesztési terveibe, valamint módosításokat kezdeményezett azokon a területeken, amelyek a védett fajokat érinthetik. 2011 tavaszán például jelentősen csökkentették egy ipari park méretét egy területhasználati tervben, és a fennmaradó részt érintetlenül hagyták, mivel arról kiderült, hogy egy eurázsiai karvaly (Accipiter nisus) élőhelye.

Neuss a megfigyelési tevékenységeinek és a biodiverzitási adatok általánosan jó rendelkezésre állásának köszönhetően sikeresen kitöltötte az összes CBI mutatószámot a német verseny során, és ezáltal a kérdőív ezen részére maximális pontszámot kapott.

Az összes versenyen begyűjtött megfigyelési adatokat továbbították a CBD-nek. A 2010. évi verseny résztvevőinek javaslatai és megjegyzései segítettek a CBD-nek jelentős mértékben javítani a mutatószámok pontos jelentését, jelentőségét és felhasználóbarát jellegét. A módosított CBI indexet a Nagoya városában, 2010-ben immár 10. alkalommal megrendezett Biológiai Sokféleség Egyezmény Konferencián hivatalosan is elfogadták a tágabb körű Városok, Helyi Hatóságok és a Biodiverzitás Akciótervének részeként.

10

A 2010. évi verseny győztesei FRANCIAORSZÁG

A biodiverzitás francia fővárosa 2010-ben: Grande-Synthe

2 000–10 000 lakos: 1 Jarrie2 Courdimanche3 Saint-Prix

30 001–100 000 lakos:1 Pessac2 Alès3 Dunkerque

Különdíjak: Natureparif-díj: Aulnay-Sous-Bois“Coup de cœur”-díj: Pont-du-ChâteauKülön említést érdemel: Párizs

10 001–30 000 lakos:1 Grande-Synthe2 Pont-du-Château3 La Motte-Servolex

100 000 lakos felett:1 Besançon2 Lille3 Rennes

MAGyARORSZÁG

SZLOVÁKIA

A biodiverzitás magyar fővárosa 2010-ben: Tata

A biodiverzitás szlovák fővárosa 2010-ben: Želiezovce – Zselíz

0–2 000 lakos: 1 Kunsziget2 Gyűrűfű3 Alsómocsolád

10 001–30 000 lakos:1 Tata2 Balatonfüred3 Siófok

100 000 lakos felett:1 Miskolc2 Kecskemét3 Debrecen

2 001–10 000 lakos: 1 Dévaványa2 Hévíz3 Csopak

30 001–100 000 lakos:1 Hódmezővásárhely2 Veszprém3 Hajdúböszörmény

Különdíj:A legjobb projekt eredmény: Dévaványa (2 001–10 000 lakos kategória)

0–10 000 lakos:1 Želiezovce – Zselíz2 Kremnica – Körmöcbánya3 Vysoké Tatry – Magas-Tátra

50 000 lakos felett:1 Nitra – Nyitra2 Trnava – Nagyszombat3 Prievidza – Privigye

10 001–50 000 lakos:1 Michalovce – Nagymihály2 Senec – Szenc3 Dubnica nad Váhom – Máriatölgyes

Különdíj a legjobb projektért:Zeliezovce – Zselíz

11

SPANyOLORSZÁG

A biodiverzitás spanyol fővárosa 2010-ben: Real Sitio de San Ildefonso

0–1 000 lakos:1 Quer2 Alberuela de Tubo3 Sojuela

5 001–30 000 lakos:1 Real Sitio de San Ildefonso2 Tineo3 Astillero

Különdíjak:Zöldterületek: Gijón and LogroñoKörnyezetvédelmi igazság: Córdobaand Santander

1 001–5 000 lakos:1 Somiedo2 Puebla de Sanabria3 Valle de Mena

30 000 lakos felett:1 Vitoria2 Barcelona3 San Sebastián

12

FRANCIAORSZÁG

A biodiverzitás francia fővárosa 2011-ben: Montpellier

2 000–20 000 lakos: Saint-Orens-de-Gameville

100 000 lakos felett:Toulouse

20 001–100 000 lakos:Bayonne

Különdíjak: Dunkerke Grand LittoralNatureparif díj: Maurecourt“Coup de Coeur” díj: Condette

A 2011. évi verseny győztesei

NÉMETORSZÁG

MAGyARORSZÁG

A biodiverzitás német fővárosa 2011-ben: Hannover

A biodiverzitás magyar fővárosa 2011-ben: Szentes

0–10 000 lakos:1 Nettersheim2 Bad Grönenbach3 Schwebheim

30 000-100 000 lakos:1 Ravensburg2 Wernigerode3 Landshut

10 000-30 000 lakos:1 Ratekau2 Bad Saulgau3 Eckernförde

100 000 lakos felett:1 Hannover 2 Münster3 Frankfurt am Main

Különdíjak:Természet a városban: Leipzig - LipcseKörnyezetvédelmi igazság és környezetvédelmi oktatás: Marburg

0-2 000 lakos: 1 Kunsziget2 Báta3 Alsómocsolád

10 001–30 000 lakos:1 Szentes2 Tata3 Balatonfüred

2 001–10 000 lakos:1 Mórahalom2 Dévaványa3 Gyenesdiás

30 000 lakos felett:1 Kaposvár 2 Veszprém3 Miskolc

Különdíjak: A legjobb projekt eredmény: Budaörs (10001-30000 lakos kategória)

13

SPANyOLORSZÁG

A biodiverzitás spanyol fővárosa 2011-ben: Puebla de Sanabria

0–5 000 lakos:1 Puebla de Sanabria2 El Oso3 Monleras

30 001–200 000 lakos:1 Granollers2 Lleida3 Ourense

5 001–30 000 lakos:1 Astillero2 Palau-solità i Plegamans3 Miajadas

Különdíjak:Leromlott területek helyreállítása: Astillero Kommunikáció: Lleida

SZLOVÁKIA

Különdíj a legjobb projektért: Zábiedovo – ZábidóA biodiverzitás szlovák fővárosa 2011-ben: Kremnica – Körmöcbánya

0–1 000 lakos: 1 Zeliezovce – Zselíz2 Čierne Pole 3 Hiadel - Hédel

10 001–50 000 lakos:1 Michalovce2 Zvolen3 Lučenec

1 001–10 000 lakos:1 Kremnica – Körmöcbánya2 Vysoké Tatry – Magas-Tátra 3 Rybník - Garamszőlős

50 000 lakos felett:1 Nitra - Nyitra2 Trnava - Nagyszombat 3 Banská Bystrica - Besztercebánya

14

A 2010. évi biodiverzitás fővárosainak bemutatása

Grande-Synthe: A biodiverzitás francia fővárosa 2010-benORSZáG: FRANCIAORSZáGTELEPÜLÉS: GRANDE-SyNTHENÉPESSÉG: 21 815TERÜLET: 2111 HEKTáRHONLAP: WWW.VILLE-GRANDE-SyNTHE.COM/

Itt az élő példa, hogy egy település egyszerre lehet kemény ipari város és a biodiverzitás megőrzésének egyik úttörője. Grande-Synthe városa mindössze néhány évtized alatt a városi ökológia tökéletes példájává nőtte ki magát. Az átalakulás hátterében egy következetes politikai hajlandóság bújt meg, amely segített teljesen átformálni az Opal Coast partvidéken található észak-franciaországi kisvárost. Az 1989-ben épült erdei iskola tökéletes példa az átalakulásra. A projekt idővel a mindig az éppen aktuális elképzeléseknek megfelelően változott. A három hektáron elterülő erdei iskola létrehozásának eredetileg három célja volt:

• Ösztönzés a természetben történő tanulásra a kert ékeként díszelgő és a látogatókat is szeretettel váró „Gyümölcs” épülettel. Az épület célja a növények egyes fejlődési lépéseinek és a termőtestek különleges gondozásának szemléltetése.

• Egy tradicionális gyümölcsöskert létrehozása feledésbe merült helyi és regionális gyümölcsfa-fajok ültetésével, amilyen például a « cabarette » alma vagy « belle fleur double » alma. Ezen kívül szinte mindenféle gyümölcsfa megtalálható a kertben, ideértve a cseresznyefákat, körtefákat, szilvafákat, valamint a különböző bogyós gyümölcsöket (áfonya, eper, málna, ribizli).

• Egy kísérleti gyümölcsöskert létrehozása a környéken található természetvédelmi területen és az ősi fajokat szolgáltató számos partner segítségével. Sajnos néhány faj nem fejlődött ki rendesen, illetve volt olyan is, amely túlságosan sérült volt vagy a helyi talaj nem kedvezett neki. A régi fajok 2009-ben új oltást kaptak, majd egy ültetés során példaként mutatták be őket a nyilvánosságnak, és néhányat meg is lehetett vásárolni.

A gyümölcsöskertben több országban is honos gyümölcsök, gondosan válogatott helyi gyümölcsök, egzotikus gyümölcsök és számos egyéb csoda megtalálható. A legtöbb fát mára megkarózták és különböző alakokba rendezték (palmetta, kordon). További sajátossága, hogy gondozása az agrobiológiai koncepcióhoz van igazítva. A kertben aktív tanulásra is van lehetőség a „természetes” hétvégéken. A gyümölcsöskert mára olyan híres lett, hogy a FREDON (regionális rovarirtó szövetség) nevű megfigyelési hálózat részévé vált.

A kert köré egy több fajból összeválogatott sövényt ültettek. Habár az elsődleges cél a szélvédelem volt, a sövény ültetése biológiai védelmi szempontból sem elhanyagolható teljesítmény, mivel közel 50 fafajból, 72 különböző cserjefajból, 30 rózsabokor-fajból és 12 féle kúszónövényből tevődik össze. Az összetett keverék számos kisegítőtartályt biztosít, és a különböző fajoknak megfelelő egészéves mikro-ökorendszert hoz létre. A téli és tavaszi élelmek fellelhetősége növeli a rovarok szaporodási potenciálját, ami ezáltal kihatással van a gyümölcskert védelmére.

A sövény tehát nemcsak a hasznos rovaroknak, de a rovarevő emlősöknek is menedéket nyújt. A sövény visszavágásait elterítik a gyümölcsfák törzsének közelében, így azok visszakerülnek a talajba (ramial faforgács formájában), és dúsítják a humusszal teli talajt, amelyeket a fák könnyen feldolgoznak. Ezt a sövényt sok helyen felhasználták referenciának, és bizonyos városokban elő is állították a biológiai folyosó megerősítése érdekében. Voltak szakmabeliek, akik javasolták némely veszélyeztetett méhfajok betelepítését a gyümölcsöskert kevésbé látogatott részeire. A méhek növelik a gyümölcsfák beporzási hatékonyságát, és serkentik azok termékenységét. A több mint 160 különböző gyümölcsöt felvonultató gyümölcsöskert környezetvédelmi küldetése nagy elismerést váltott ki az Európa Tanácsban, amely Grande-Synthe városát 1995-ben, a természetvédelem európai évében kitüntetésben részesítette.

© G

rand

e-S

ynth

e V

áros

Önk

orm

ányz

ata

15

Tata a Biodiverzitás Fővárosa 2010-ben

ORSZáG: MAGyARORSZáGTELEPÜLÉS: TATANÉPESSÉG: 24,906TERÜLET: 7,812 HEKTáRHONLAP: WWW.TATA.HU

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében található, a Tatai kistérség központja.

A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el, a Tatai-árok észak nyugati kapujában, az által-ér folyásánál.

Tata egyike Magyarország műemlékekben és természeti értékekben leggazdagabb városainak. Tatán 71 műemlék és műemlék jellegű építmény áll országos védelem alatt, s további 277 városképi jelentőségű épület részesül helyi oltalomban.

A város legmagasabb pontja a Kálváriadomb, amely 166 méter magas, a legalacsonyabb pontja a Fényes-fürdő mely 120 méterre van a tengerszintje fölött.

Tata a vizek városa, hiszen évezredekig itt, a város területén fakadtak a Dunántúli-középhegység legbővízűbb karsztforrásai. A több tucat forrásból hihetetlen mennyiségű, naponta 250 millió liter kristálytiszta víz tört fel. A csatornák medre és a forráskürtők többsége ugyan még szárazon áll, de az első források máris visszatértek Tatára.

A 220 hektáros tatai Öreg-tavat Magyarország legrégebbi – csaknem 700 esztendős – mesterséges halastavaként tartják számon. Az Öreg-tavat európai viszonylatban is kiemelkedővé teszi természetvédelmi, gazdaság-, és kultúrtörténeti valamint idegenforgalmi jelentősége. Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-telelőhelyeként 1989 óta Ramsari Egyezmény által is védett vizes élőhely . A tavon alkalmanként egyszerre akár 25 – 30 ezer vadlúd is éjszakázhat telelési időszakban. A vetési lúd európai telelő állományának 12%-a tartózkodik itt. A nagy lilik szintén jelentős állománya telel a tavon. A ludak közül még a nyári lúd, a rövidcsőrű lúd, az apácalúd és az örvös lúd is megtalálható a területen. Az átvonuló –telelő madártömegek megfigyelését segíti a tó partján 1999-ben felállított 11 méter magas megfigyelőtorony is. A város 2001 óta ad otthont a „Tatai Vadlúd Sokadalom” elnevezésű rendezvénynek, amely céljául tűzte ki a vadludak és az Öreg-tó népszerűsítését. Ez Magyarország legnagyobb látogatottságú zöld fesztiválja.

A város nevezetességei közé tartozik az Esterházy kastély, és annak parkja. Az Eszterházy család megbízásából 1783-ban kialakított tóvárosi Angolkert a magyarországi történeti kertek egyik legjelesebbje. Az 1955 óta védelem alatt álló Angolkert igen gazdag növény együttesében számos dendrológiai értéke található. A park születésének korát idézik a hatalmas méretű platánok, vadgesztenyék,

nagylevelű hársak, fekete- és szürkenyár fák. Igazi kuriózum a szinte erdőként terebélyesedő kaukázusi szárnyasdió több idős példánya.

A város a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának segítségével a park keleti (erdős) területét helyreállította, amelynek eredményeként ma egy történeti kert őshonos fajaiban lehet gyönyörködni.

“Tat

ai v

ár é

s a

vadl

udak

” © T

ata

Vár

os Ö

nkor

mán

yzat

a

16

Želiezovce: A biodiverzitás szlovák fővárosa 2010-ben

ORSZáG: SZLOVáKIATELEPÜLÉS: ŽELIEZOVCENÉPESSÉG: 7289TERÜLET: 5652,28 HEKTáRHONLAP: WWW.ZELIEZOVCE.SK

A biodiverzitás szlovák fővárosa, Želiezovce a Szlovák Köztársaság dél-nyugati részén fekszik, és közigazgatásilag a Nitr régióhoz, azon belül Léva körzetéhez tartozik. A község a Duna síkság keleti felén, a Garam folyó töltése mentén helyezkedik el. 7289 főt számláló, etnikailag vegyesnek mondható lakosságával a kisebb községek közé tartozik. Zselíz több tényezőnek köszönheti a “Biodiverzitás Fővárosa” kitüntetést, ideértve a természeti alkotóelemek és a biodiverzitás megőrzésére tett erőfeszítéseket, mely utóbbit figyelembe veszik a szabályozó eszközök keretrendszerén belül a zöldövezetek kezelése, a településrendezési eljárások, illetve egyéb tervezési eszközök és dokumentumok előkészítése során, valamint a tudatosság növelésében és a projektek megvalósításában.

Példaként megemlíthető, hogy a község a településrendezési tervében és az annak részét képező Ökológiai Stabilitás Helyi Területi Rendszerben, elhatárolták a területének egy részét, ahol a tervek szerint a faüregekben fészkelő madarak fészekrakását kívánják támogatni fészekdobozok és fészeképítésre alkalmas száraz faanyagok kihelyezésével. Eddig már 13, a leggyakrabban feltűnő énekesmadarak és ragadozók számára alkalmas fészekdobozt helyeztek ki. A romló lehetőségek és a denevéreknek a magas épületek szigetelése és a helyi templomok tetőinek felújítása által okozott általános hátrányos helyzete arra sarkallta a község vezetését, hogy különleges dobozokat helyezzen ki a település több pontján a denevéreknek.

Zselíz városa a tájvédelem támogatására irányuló tevékenységek keretén belül megpróbálta harmadfokú védelemmel ellátni a Želiezovce Park természetvédelmi területet. A község tárgyalásokat folytat a Nyugat-Szlovákiai Vízügyi Társasággal a vízlelőhelyek védett területeinek megvásárlásáról vagy bérbevételéről, a vízlelőhelyek megóvásáról és a közelben lévő területek felhasználásáról azzal a céllal, hogy létrehozhassanak egy természetes erdőközösséget, és megépíthessék az Ökológiai Stabilitás Helyi Területi Rendszerének alkotóelemeit. A szóban forgó terület nagysága 140 000 m2.

A község szisztematikusan foglalkozik az inváziós fajok kérdésével például a Mikulsky parcik parkban, amely nem a község tulajdonát képezi. A község vezetése úgy döntött, hogy megakadályozza az inváziós fajok (kínai bálványfa, kőrislevelű juhar) hullott magból való szaporodását és eltávolítja azok hajtásait, hogy ezzel mérsékeljék az őshonos növényzetre gyakorolt káros hatásukat. A község a biodiverzitás védelmének jegyében bérleti

megállapodást kötött a Szlovák Vasút Társasággal egy 1600 négyzetméteres földről annak érdekében, hogy mérsékeljék az inváziós fajoknak (főként a kínai bálványfának) az eredeti növényzetre gyakorolt káros hatását. Ezek a fajok főként az erdős területeken okoznak jelentős károkat.

A község egyéb szervezetekkel együttműködésben különféle tevékenységeket szervez a lakosság és az iskolák számára, hogy felhívják a figyelmet természetvédelem és a biodiverzitás megőrzésének jelentőségére. A teljesség igénye nélkül néhány rendezvény: A Föld napja, Környezetvédelmi nap, A víz napja, A biodiverzitás napja, Az erdő hava, Kerti madarak órája, Pillangó nap, Denevér nap stb.

© T

óth

Ale

xand

er

17

San Ildefonso felségterülete: A biodiverzitás spanyol fővárosa 2010-ben

ORSZáG: SPANyOLORSZáGTELEPÜLÉS: SAN ILDEFONSO FELSÉGTERÜLETENÉPESSÉG: 5725TERÜLET: 16 000 HEKTáRHONLAP: WWW.LAGRANJA-VALSAIN.COM

San Ildefonso felségterülete Castilla y León önálló tartományában, Segoviában található (Madridtól 80 km-re északra). A terület magában foglalja La Granja, Valsaín és Pradera de Navalhorno városát, valamint Riofrío külső beékelt területét.

A területre 2400 és 1100 méter közötti tengerszint feletti magasságú hegyvonulatok jellemzőek, és a hegyvidéki jellegből adódó, a Navacerrada hegyszorosnál találkozó és egyesülő sokféle elrendeződés változatos környezeti feltételeket kölcsönöz a területnek, amely ezáltal ideális élőhely megannyi növény- és állatfaj számára.

Ez a kisváros hűen tükrözi Spanyolország demográfiai eloszlását, mivel az ország községeinek azon 90%-ába tartozik, amelyek lakossága nem éri el a 10 000 főt.

San Ildefonso felségterület városi képviselőtestülete a Biodiverzitás Fővárosa versenyben megkülönböztetett figyelmet kapott a történelméért, valamint természetvédelmi kezdeményezéseiért és projektjeiért.

A község az elmúlt 20 évben féltve őrizte a régió történelmi, környezeti és kulturális sajátosságaira épülő területfejlesztési modellt, amely a természet iránti tisztelet, a bőség és a lakók életszínvonala közötti harmóniát helyezi előtérbe.

A vadon élő fajok védelmét szolgáló különleges fontosságú tevékenységek azon projekt részét képezik, melynek célja a Valsaín hegységben élő kétéltű populáció állapotának javítása, valamint

a vidra és a pireneusi dezmán vízi élőhelyeinek helyreállítása. Szintén fontos lépések történtek a védett fajokkal kapcsolatban, így például a 2008-2012 között megvalósuló program a tradicionális la granjai fehérbab-ültetvények környezetvédelmi megmentéséért, valamint a királyi palota kertjében található halállomány helyreállítása közönséges pisztrángtenyésztés céljából. Stratégiai terveket dolgoztak ki három emblematikus és veszélyeztetett faj megóvására, úgymint a királysas, a fekete gólya és a barátkeselyű.

További érdekesség, hogy a Valsaín hegységben fenntartható erdőrendszer található, és a hegység az FSC (Forest Stewardship Council; magyarul: Erdőgazdálkodási Tanács) és a PEFC (Erdőtanúsítvány jóváhagyási programja) tanúsítványokat is megkapta.

A környezetvédelmi, vidék- és tengerügyi minisztérium részét képező Regionális Nemzeti Parkok Szervezetének Spanyol Nemzeti Környezetvédelmi Oktatási Központja (CENEAM az angol megfelelő rövidítéséből) 1987 óta számos tevékenységet hajtott végre a biodiverzitás védelmével kapcsolatban.

“Rea

l Siti

o de

San

Ilde

fons

o ke

rtjei

” © R

eal S

itio

de S

an Il

defo

nso

Vár

os

Önk

orm

ányz

ata

18

A 2011-es biodiverzitás fővárosainak bemutatásaMontpellier: a biodiverzitás francia fővárosa 2011-ben

ORSZáG: FRANCIAORSZáGTELEPÜLÉS: MONTPELLIERNÉPESSÉG: 257 092 TERÜLET: 5 708 HEKTáRHONLAP: WWW.MONTPELLIER.FR

Montpellier Franciaország 8. legnagyobb, és egyben az ország demográfiailag legdinamikusabban fejlődő városa. Lakossága évről évre 4000 fővel emelkedik. Montpellier igazi zöldváros a maga 954 ha nyilvános zöldterületével, amelyből 412 ha a város lakóövezetében található, 395 ha pedig a város településrendezési tervében is minősített erdő művelési ágú terület. A város vezetősége pontosan tisztában van a térség élővilágának sokszínűségével, ezért számos intézkedést vezettek be a biodiverzitás megőrzése érdekében. Az első ilyen intézkedés nemzetközi szinten valósult meg, amikor a város az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének a tagja lett, másrészt Montpellier csatlakozott a „Biodiverzitás Városok Globális Társulása” (eredeti nevén: Global Partnership on Cities and Biodiversity) hálózathoz, hogy a többi taggal megossza a biológiai sokféleség megőrzésének folyamatában elért eerdményeit a városfejlesztési tervének megfelelően. Regionális szintű intézkedésnek számít, hogy a város nemrégiben jelentkezett a nemzeti biodiverzitási stratégia programra. Végül a város helyi szinten kidolgozta hosszútávú biodiverzitási akciótervét (2010-2014).

Útmutató a fejlesztéseken keresztüli városiasodás elősegítéséhez

Az 1. fejezetben (Tájfejlesztés és –tervezés) ismertetett tevékenység

A város 2008 óta dolgozik egy olyan útmutató összeállításán, amelynek célja a városiasodás fejlesztésének elősegítése egy fejlesztési ütemterven keresztül. Ez a közös fejlesztési ütemterv a város tevékenységeinek társadalmi és környezetvédelemi következményeinek figyelembe vételét és folyamatos fejlesztését szolgálja. A cél a városi projektek tartósságának és életképességének értékelése, hogy a város a környezet szempontjából legkevésbé terhelő megoldást tudja választani. Ez a kezdeményezés a törvényileg szabályozott környezetterhelési tanulmányokból származik, amelyek számításba veszik a projekt globális környezetvédelmi vonatkozását. Az útmutató több célt szolgál: tervezés, a döntéshozatali folyamat elősegítése, és a különböző városfejlesztési projektek értékelése lépésről lépésre az ökológiai hatásuk minimálisra csökkentése érdekében.

A városvezetőség készített kiadványt, amiben próbálja érzékeltetni a lakosság számára a városfejlesztési intézkedések környezeti hatását. A hatás fokozása érdekében a dokumentumot beépítik a soron következő Helyi Városfejlesztési Tervbe.

Az útmutató három fejezetből áll, amely a városfejlesztési intézkedések három lépését foglalja magában (előkészítés, tervezés és kivitelezés). Ezen kívül 9 magas prioritású intézkedést és 30 mutatószámot határoz meg. Az útmutató elsősorban a zöld és kék (értsd: vízi) infrastruktúra fejlesztésére, valamint a projektek biodiverzitási szempontjainak megőrzésére összpontosít. A kritériumok kiválasztása során fontos szempont volt, hogy azok támogassák az életképesebb fejlesztési koncepciókat, és elősegíték a kivitelezők és tervezők munkájának megkönnyítését. A városfejlesztési intézkedések értékelési szempontjai (a teljesség igénye nélkül): talaj vízzáróvá tételének aránya, infrastruktúrák elhelyezkedése, városi területek „zöld” részei, védett lombkoronák területe, valamint a vízfogyasztási és vízgazdálkodási mutatók.

Így a projektek környezetterhelési hatásainak értékelése a tényleges kivitelezés előtt segít megőrizni a város természetes területeit és biológiai sokféleségét. Továbbá segít beépíteni az építészek és kivitelezők munkájába a biodiverzitást, és elősegíti a 2007-ben indított zöldhálózati általános városépítési és rendezési terv javítását. A zöldhálózat kiépítésének célja a város természeti övezeteinek összekapcsolása. A hálózatot egy 42 km kerületű körgyűrű öleli fel (ez a körgyűrű a Marathonienne nevet kapta), és sugárirányban olykor a városközpontig is bemegy.

Montpellier további fő célja a térség gazdag természeti örökségének megőrzése és fejlesztése a biodiverzitási tartalékként szolgáló terméketlen földek művelésével és a természeti övezetek összekapcsolását szolgáló hasznos eszközök kidolgozásával. A város vezetősége jelenleg is dolgozik egy olyan teljes városi úthálózat kidolgozásán, amely a zöld infrastruktúrákon alapul (folyópartok, parkok, természeti és mezőgazdasági területek).

“Gar

rigue

s tó

és

térs

ége,

med

iterrá

n te

rmés

zeti

körn

yeze

t a

váro

s sz

ívéb

en ©

Nat

urep

arif

19

Hannover: A biodiverzitás német fővárosa 2011-ben

ORSZáG: NÉMETORSZáGTELEPÜLÉS: HANNOVERNÉPESSÉG: 519 212 TERÜLET: 20 414 HEKTáRHONLAP: WWW.HANNOVER.DE

Hannover városában a „zöld” és biológiailag sokféle élővilág és munkakörnyezet alap feltétele a tartósan magas életszínvonalnak. A hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket, és a biodiverzitást az aktuális városfejlesztési folyamatok egyik alap céljául tűzték ki. Ennek eredményeképpen egészen kimagasló mennyiségű akcióterv jött létre: a folyók újjáépítése és karbantartása természetes úton valósul meg, a természeti fejlődés állandó módon beépítésre került a folyógazdálkodási tervekbe. A település erdeje FSC tanúsítvánnyal rendelkezik, egy további program pedig sikeresen támogatja és fokozza az erdőben található tövön korhadt fák mennyiségét. Egyre több „vad” terület jelenik meg a parkokban, felváltva az intenzív kezelést igénylő gyepes területeket. Az „Udvari és lakóhelyi környezetvédelmi program” nevű kezdeményezés arra bátorítja a lakosokat, hogy tegyék zöldebbé közösségüket. Számos akcióterv kifejezetten a biodiverzitás megőrzésére irányul a város körüli szabadföldeken olyan célkitűzésekkel, mint például mesterséges tavak létrehozása, fák és kisebb erdők ültetése, a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő növények megóvása, a legelőgazdálkodás kiterjesztése és a mezőgazdaság fejlesztése.

A települési faiskola őshonos növények helyi fajait termeszti, ezzel hozzájárulva a növények biológiai sokféleségének megőrzéséhez. A „Növényfajok Megsegítésének Programja” egy lépéssel továbbhaladt: 118 kiválasztott helyszínen sikerült helyreállítani bizonyos ritka fajok korábbi élőhelyeit. A rendszeres megfigyelés lenyűgöző megerősítést ad a ritka edényes növények sikeres szaporodására.

A közvetlenül a biodiverzitás javítására irányuló fent említett intézkedések mellett Hannover biodiverzitási stratégiája még egy konkrét célt tűzött ki: a város vezetése szeretné elérni, hogy az emberek nagyobb lelkesedéssel vessék bele magukat a természetvédelmi tevékenységekbe. A cél elérése érdekében jelentős mennyiségű, magas színvonalú intézmény és akcióterv került meghatározásra. Így például az ún. erdő élménytoronyban (más nevén: erdő felhőkarcolóban) a természetvédelmi koncepció a magasba hágott; a 32 méter magas, és ezzel a környező fák fölé tornyosuló fatorony kiváló helyszín a fán élő számos faj megtekintésére. A torony több szintjén kihelyezett, már-már egy többszintes városi épületre emlékeztető lenyűgöző és interaktív kijelzők a fák morfológiáját, valamint a gyökerek és a lombkoronák közötti élővilág biológiai sokféleségét hivatottak elmagyarázni. Az erdő élménytorony 2009-es megnyitása óta a gyermek és felnőtt látogatókat egyaránt mágnesként vonzza.

A városban több jól átgondolt oktatási koncepcióval rendelkező különleges oktatási intézmény található, így például a gyermekek erdeje, egy városi farm és az iskolai biológiai központ. Együtt gondoskodnak róla, hogy a biodiverzitás jelentése és annak megőrzésének szükségessége – életkortól függetlenül – minden emberhez eljusson.

“A H

anno

ver-

i Vár

oshá

za k

örül

i sok

féle

term

észe

ti kö

rnye

zet”

© H

anno

ver V

áros

Önk

orm

ányz

ata

20

Szentes: Biodiverzitás Fővárosa 2011

ORSZáG: MAGyARORSZáGTELEPÜLÉS: SZENTESLAKOSSáG: 29375TERÜLET: 35325 HEKTáR HONLAP: WWW.SZENTES.HU

Szentes város Magyarország dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca-folyó mentén. A Kurca hosszában szeli át a települést, mely Csongrád megye harmadik legnépesebb városa (Szentes lakossága 29375).

Szentest és térségét autópályán Budapestről az M5, ill. 5-ös, majd a 451-es főúton lehet megközelíteni a Kiskunfélegyházi lehajtónál. (Budapest –Szentes 137 km, M5 autópálya – Szentes 35 km, Magyar-Román határ – Szentes 49 km).

Vasúton minden irányból megközelíthető a Szentesi Vasútállomás (Budapest, Szeged, Orosháza), ahonnan tovább lehet vonatozni a kistérség többi településére.

Különösen sokszínű a környék madárvilága. A várost átszelő Kurca széli növényzetével számos vízi és nádi madárfajnak ad otthont, közöttük a kis vöcsöknek, törpegémnek, guvatnak, pettyes vizi csibének, és a nádi poszátának. Télen pedig – mivel a termálcsurgalékvíz miatt a Kurca nem fagy be – ritkább hazai áttelelő és északi vendégmadarak is megfigyelhetők, például a kis kárókatona, kerceréce, erdei cankó és a jégmadár. A várostól 5 km-re elterülő 122 hektár vízfelületű Termál-tó környékén - a madarászok 1983 óta 172 madárfajt találtak, közülük 60 fészkelő. Említést érdemelnek a következő fajok: kis kárókatona, bütykös ásólúd, hegyi réce, jegesrése, rétisas. A tóhoz kerékpárút vezet.

A településtől ÉK-DK-i irányban egymással lazán összefüggő, mozaikos, jelentős kiterjedésű szikes és füves puszták találhatóak. Ezek egy része Cserebökényi puszták néven tájvédelmi körzetként 1991-nem védettséget kapott, amely 1997 ót a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik. Eddig közel 200 madárfajt találtak a területen, közülük 15 fokozottan védett. Jellegzetes vonuló, madarai a pusztai ölyv, gatyás ölyv, vándorsólyom, aranylile téli kenderike és a hósármány.

A belterületi ligetek és fás parkok – Széchenyi liget, Hősök –erdeje, Kórházi park – szintén több madárfajnak biztosítanak költési lehetőséget.

A Kurca folyó környékén elterülő Széchenyi liget Szentes legszélesebb parkja, ami egyben egy botanikai – és kulturális, történelmi emlék. 1953 óta természetvédelmi terület, értékes botanikai kert ahol platán-, vadgesztenye-, kőris-, hársfa, juhar, mocsári ciprus, fekete fenyő, angol tölgy található. A Tisza és a Körösök természeti szépsége, gazdag növény és állatvilága nagymértékben hozzájárul Szentes

egyedi természeti adottságaihoz. A regionális kórház 16 hektáros parkja helyi védelemmel rendelkezik a 30-as évektől kezdődően. A Kurca folyó fenyvesek, mocsárciprusok és árvalányhaj között szeli át a parkot.

A város mezőgazdasági tevékenysége a geotermális fűtésen alapul, a legnagyobb üvegházas és fóliasátras kertészet található itt az országban. Üvegházas kertészkedés 23 hektár felületen valósul meg, amelynek fűtését 14 geotermális kút biztosítja. 40 hektár felületen fűtetlen fóliasátras termesztés folyik, míg 40 hektár mezőgazdasági területen helyi tájfajták termesztésére kerül sor, melyek a következők: paprika, paradicsom, uborka. A Szentesen termesztett zöldségek aromája, íze egyedi. Az itt termesztett növények kiemelkedő vitamin tartalma a Dél-Alföldi régió különleges klímájának is köszönhető: a nagyszámú napsütéses órák számának, valamint a természetes víz magas ásványi anyagtartalmának.

“A K

urca

-foly

ó S

zent

esen

” © S

zent

es V

áros

Ö

nkor

mán

yzat

a

21

Körmöcbánya: a biodiverzitás szlovák fővárosa 2011-ben

ORSZáG: SZLOVáKIATELEPÜLÉS: KÖRMÖCBáNyANÉPESSÉG: 5337TERÜLET: 4313,52 HEKTáRHONLAP: WWW.KREMNICA.SK

A biodiverzitás szlovák fővárosa címet 2011-ben Körmöcbánya városa nyerte el. A kisváros Szlovákia középső részén helyezkedik el. Még ha méretéből fakadóan kisváros is, méltán nevezhetjük a természeti csodák, a történelem és a kultúra találkozásának, ahol a modern jövőképből sincs hiány. A Körmöci-hegység hegység által körbezárt település a térség kiemelkedő szereppel bíró városától, Besztercebányától nyugatra fekszik.

Körmöcbánya fontos szereppel bírt a középkorban, amikor is Európa egyik jelentős bányászvárosaként tartották számon. Ezt a „címet” elsősorban a körmöcbányai hegyek (Kremnické vrchy) gazdag arany- és ezüstérc tartalékainak köszönhette. Körmöcbánya a régebbi szlovák városok közé tartozik, mivel királyi kiváltságlevelét (bányászati és pénzverési jogaival együtt) 1328-ban szerezte meg. Az akkoriban alapított pénzverde elkezdte előállítani az értékes ezüst koronát és a híres körmöcbányai aranydukátokat. Bányászváros révén Körmöcbánya a történelem során számos hanyatlást és virágzást megélt.

Körmöcbánya egy újabb hanyatlás után ismét fejlődésnek indult a 20. század elején. A királyi hatalommal folytatott bírósági per során megnyerte egy nagy erdős terület tulajdonjogát. Ezzel egy időben az állam jelentős összeget fektetett a bányák fejlesztésébe és egy Körmöcbányán keresztül haladó vasútvonal építésébe. Körmöcbánya harmadik legfontosabb gazdasági szektora – a bányászat és a pénzverés mellett – a helyi kézművesipar lett. A település számos történelmi látványosságot kínál, amelyek a tavalyi év során (a város többi részével) együtt jelentős felújításra kerültek . Körmöcbánya elbűvölő városa jelenleg a turizmusba fekteti ereje nagy részét, mivel a régió híres a szabadidős kikapcsolódási lehetőségeiről, ideértve a kulturális- és sporttevékenységeket egyaránt. A sport kedvelői bizonyára örömmel hallják, hogy a Körmöcbányától nyugatra fekvő hegyekben található a Skalka síparadicsom (1232 méter magasan). Az áttérés a bányászatról a turizmusra nem csak sok energiát, hanem modern gondolkodásmódot is igényelt. Körmöcbánya városi tanácsa olyan intézkedésekre összpontosít, amellyel elősegíthetik a természet védelmét és a város fenntartható fejlődését. Ahogy azt korábban említettük, a 2011. évi győztes város egy kiváló ötvözete a kultúrának, a történelemnek és a modern gondolkodásmódnak. Számos projekt van kilátásban, amelyek a természetvédelemre és a város biológiai sokféleségének megőrzésére fektetik a hangsúlyt. Példaként megemlítjük a Zechenterova-kert

projektet, amely a városban elterülő nagy zöldövezetet foglalja magában (1958 óta nemzeti műemlék). A közvetlenül a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló projektek mellett Körmöcbánya rendkívüli aktivitást mutat a biodiverzitás fokozását szolgáló kampányok terén is. Ez a város ad otthont Közép-Európa egyik legnagyobb környezetvédelmi témájú filmfesztiváljának, az ENVIROFILM fesztiválnak. Számos projekt áll kidolgozás alatt, amelyek a különböző környezetvédelmi kérdésekre keresnek választ és megoldást. A város tevékenységei és proaktív kezdeményező erőfeszítései példaként szolgálhatnak a nagyobb városoknak.

“Lát

kép

Kör

möc

bány

áról

” © Iv

an Č

illik

22

Puebla de Sanabria: a biodiverzitás spanyol fővárosa 2011-ben

ORSZáG: SPANyOLORSZáG TELEPÜLÉS: PUEBLA DE SANABRIANÉPESSÉG: 1 586TERÜLET: 8 151 HEKTáRHONLAP: WWW.PUEBLASANABRIA.ORG/PUEBLA.HTM

Puebla de Sanabria egy kisváros Zamora tartomány északnyugati részén, Castilla y León autonóm közösségen belül. Valójában a Portugáliával határos Sanabria régióban terül el, Galicia és Leon tartományban. A települést a Culebra, a Segundera és a Cabrera Baja hegyvonulatok fogják közre. A térség gazdag a természeti tájakban, nem beszélve a környezeti értékeiről (földtani, földrajzi és víztani sokféleségéről) és bőséges élővilágáról.

A Nemzeti Művészeti és Történelmi Örökség részéve nyilvánított kisváros rendkívül gazdag örökségekkel és mélyen gyökerező kultúrával rendelkezik. A település elhelyezkedése a közeli Tera és Castro folyó közötti területre jellemző móló stratégiai pontjával esik egybe. A település legmagasabb pontján található elegáns kastély valódi ékként díszíti a palatetős házakkal kiegészülő tájképet.

A város a térség fő kereskedelmi központjának számít. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Puebla de Sanabria az elmúlt 25 év során jelentős társadalomgazdasági változáson ment keresztül, hiszen a területen régen uralkodó mezőgazdasági és szarvasmarha-tenyésztési tevékenységeket felváltotta a turizmus, ami mára a település meghatározó fejlesztési tényezőjévé vált.

Demográfiai szempontból Puebla de Sanabria tipikus spanyol településnek számít, hiszen a spanyol városok azon 90,76%-ába tartozik, amelyek lakossága nem éri el a 10 000 főt.

Puebla de Sanabria várostanácsa kiérdemelte a 2011. évi spanyol biodiverzitási főváros címet, mert az itt élők valóban értékelik és tudatosan óvják a térségre jellemző biológiai sokféleséget és hagyományőrző kultúrát, valamint szándékukban áll kialakítani egy turisztikai szektort a településen belül a környezetvédelem népszerűsítése által.

Sőt mi több, a településrendezési terv középpontjában az egységes és fenntartható fejlődés áll, amely értelmében a tájvédelmi és integrálási kritériumok tényleges helyet kapnak a területfejlesztési szempontok között.

Érdemes még megemlíteni a településen megvalósuló különböző projekteket, ideértve a Tera folyó városi részének helyreállítását, a világon egyedülálló Ibériai Farkas tematikus központ létrehozását, az Ungilde-ben található mikológiai iskolát, illetve a folyók, gleccserek és hegyvidéki folyami ökorendszerek integrálását.

© P

uebl

a de

San

abria

Vár

os Ö

nkor

mán

yzat

a

23

Természet a városban – A legjobb projektek

A Parc de la Citadelle ökogazdálkodása ORSZáG: FRANCIAORSZáGTELEPÜLÉS: LILLENÉPESSÉG: 180 000TERÜLET: 2218 HEKTáRHONLAP: WWW.MAIRIE-LILLE.FR

A Lille városában található, 110 hektáron elterülő “Parc de la Citadelle” nevű park a nyilvánosság és a biodiverzitás számára is vonzó terület. A park üzemeltetője három fő célból léptette életbe az ökogazdálkodási módszereket: a természetes környezet visszaállítása, a katonai és történelmi örökségek megismertetése az érdeklődőkkel, valamint a kültéri tevékenységek népszerűsítése.

A környezeti diagnózis és – a Lille-i Biodiverzitási Központ által meghatározott csoportokhoz tartozó – fajállomány leltárjának elkészítése a város ökológiai szakértőinek, a Központ partnereinek és a kutatási részlegeknek a feladata. A megfigyeléseket később beépítik a különböző akciótervekbe és kezdeményezésekbe. Az új célkitűzések fontos részeit képezik a gondozási módszerek, így például a fűnyírási időközök pontos beszabályozása, a nyírási magasság megemelése 8 cm-rel, a fűexport feltételeinek megteremtése, gyógynövények, cserjék és helyi fafajok ültetése, az inváziós fajok (japán keserűfű, pézsmapatkány) elleni küzdelem, a békalencse exportálása, valamint a tövön korhadt fák megőrzése több módon, ideértve a korhadt fatörzsek újraültetését és fatörzsek földbe vagy árokba történő ültetését.

Ezek a tevékenységek csak akkor hatékonyak, ha egyidejűleg (egymással szinergikusan) hajtják őket végre a célfajok egyedi igényeinek megfelelően. Példa: a szaproxil rovarok számára korhadt fák biztosítása, a tömörített szittyó gondozása nyírt fűvel, a császárlégykapók számára bőséges legelők biztosítása, valamint üreges fák biztosítása a kékgalambok és Daubentoni denevérek részére.

További intézkedéseket foganatosítottak a parkok közvilágításának modernizálásra, amelyek keretében a gyertyafoglalatokat és tartókat erre a célra tervezett berendezéssel váltották fel az éjszakai élőlények (denevérek és pillangók) tisztább környezetének biztosítása céljából.

A természetvédelem minden projektben kiemelkedő fontosságú szerepet kap, így például a gátak helyreállításában is. Mindazonáltal ezek a tevékenységek csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az ökológiai kapcsolatokat Lille város egyéb természetes környezeteiben is figyelembe veszik a zöld, kék és fekete infrastruktúrákban.

• A tevékenységek végrehajtása a gondozásért felelős csoportot alkotó négy ügynökség felelősségi körébe tartozik, és a végrehajtásért egy mérnök és a vezetőség ökológiai szakembere egyetemesen felel. A tevékenység költsége benne foglaltatik a globális gazdálkodási költségekben.

• Az ökológiai tervezésre szánt idő becslések szerint 40%.

• 2009-es élővilág-állomány (adókkal): 17 000 euró; 2010: 30 000 euró.

• Társulás a „Blongios” egyesülettel az ökológiai munkák önkéntes elvégzése érdekében. Támogatás: 1500 euró/év.

• Társulás a Lille-i Biodiverzitási Központhoz tartozó számos szervezettel, úgymint: egyetemek, üvegházak és természetvédő egyesületek.

“Par

c de

la C

itade

lle” ©

Nat

urep

arif

24

Párizsi kertek és parkok specifikus gondozására létrehozott szervezet

ORSZáG: FRANCIAORSZáGTELEPÜLÉS: PáRIZSNÉPESSÉG: 2 201 578TERÜLET: 10 539 HEKTáRHONLAP: WWW.PARIS.FR

A Szajna völgyének és vízgyűjtő területeinek találkozásánál fekvő Párizsról sokan nem gondolnák, hogy biogeográfiai szempontból mennyire változatos hely. Ezt alátámasztva említsük meg, hogy a város több mint 2000 vadnövény- és gombafajnak ad otthont, és közel ennyi állatfajnak is élőhelyet biztosít, ideértve több mint 1000 fajta rovart, 10 fajta kétéltűt, 174 madárfajt, 3 hüllőfélét, 33 különböző emlősfajt és a 36 fajból álló halállományt. Párizs a biodiverzitás megőrzésére és további fokozására irányuló politikát léptetett életbe. A politika megvalósításában kimagasló szerepet játszottak a helyi lakosok, akik az innovatív és proaktív megközelítési módszernek köszönhetően csatlakozhattak egy olyan tudományos programhoz, amelynek célja az ország biodiverzitási állapotának felmérése. Párizs 2007-ben kezdte el megvalósítani gazdálkodási politikáját a Zöldövezetek Vezérigazgatósága különböző osztályainak (pl. a parkok, fák, erdők és temetők gondozásáért felelős szolgáltatók) segítségével. A kivitelezés műszaki felügyeletét a kertgondozás iránt elhivatott részleg vezetése végzi. A Vezérigazgatóság tudományos és műszaki osztályának feladata a zöldterületek tanúsítási folyamatának vezetése a környezetgazdálkodási tevékenységek függvényében. Egy megbízott független szervezet alkalmanként vizitet tart a zöldterületeken, és meghatározza a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges gazdálkodási politikát.

A specifikus gazdálkodás főbb jellemzői:

• A környezetet és az embert egyaránt tisztelő legjobb gyakorlatok általánosítása.

• A gazdálkodás megszervezése a kertek sajátosságainak és felhasználásának figyelembe vételével.

• A tájak, növényzetek és állatok biológiai sokféleségének ösztönzése.

• Az egyes kertek történelmi és kulturális sajátosságainak kihangsúlyozása.

Párizs kertjei kisvárosi környezetben szóródnak szét. A természet ezen típusú felosztása ösztönzőleg hatott a specifikus gazdálkodási koncepció kidolgozására. Külön gondozási módszertani kategóriákat hoztak létre a zöldövezetet alkotó egyes alkotóelemek számára (pl. fák, cserjék, gyep, virágok, ásványok, víz stb.) Minden kategóriának megvan a saját gazdálkodási célkitűzése, esztétikai értékrendszere, valamint felhasználási és biodiverzitási szempontjai. A kertgondozók állandó célja, hogy fokozzák a kertek örökségét és felhasználását miközben próbálják korlátozni a szennyezettséget, és próbálják fejleszteni a biológiai

sokféleséget. Így a kert mindkét oldala (az építészeti örökségek általi kontempláció és az aktív használat) érvényesül a különböző területek biodiverzitásának megfigyelése során, amilyenek a mesterséges tavak, védett területek stb. A kivitelezéshez szükséges gyakorlatok és információk megtalálhatók a részletes műszaki katalógusokban. Az egyes kertekhez létrehozott katalógusok segítenek folyamatosan nyomon követni a gondozást. A specifikus gazdálkodást és annak szempontjait (pl. komposztálás, vegyszer-helyettesítő anyagok használata és vízszabályozás) külön képzéseken tanítják.

Az erre a célra létrehozott jelzések segítenek, hogy a felhasználók összekapcsolják a tájváltozásokat a környezetvédelem terén elért teljesítményekkel. A zöldterületekre alkalmazott specifikus gazdálkodási tanúsítvány hitelesíti a specifikus gazdálkodást és a hozzá kapcsolódó környezetvédelmi gyakorlatokat. Az eredmények a biológiai sokféleség fejlődésében és a környezeti állapot romlásának mérséklésében mutatkoznak meg. A tájkertek egyre szaporodnak, hogy ezzel is példát mutassanak a nyilvános kommunikációra.

© C

. Dag

neau

25

Paunsdorf zöldövezete

ORSZáG: NÉMETORSZáGTELEPÜLÉS: LIPCSENÉPESSÉG: 518 862TERÜLET: 29 736 HEKTáRHONLAP: WWW.LEIPZIG.DE

Lipcse zöldövezete a város észak-keleti részén található sűrűn lakott lakóövezet körüli zöld terület. Korábban katonai gyakorlóterepként használt 120 hektárnyi föld és a szomszédos szántóföldek fokozaton átépítésre kerülnek, és modern üdülőhely lesz belőlük. A zöldövezet projekt célja egy egyedülálló legeltetési elképzelés volt, amelynek eredményeképpen jelenleg 13 ázsiai bivaly és 9 Prezewalski ló védi a 35 hektáros szabadföldet, és egyben hozzájárul a terület rekreációs értékéhez. Az ázsiai bivalyok és a korábban Közép-Európa őshonos emlőseinek számító vadlovak egész évben kinn tartózkodnak a földön, és ott is szaporodnak. A legelő 2004 óta lenyűgöző fejlődésen ment keresztül: a fák újranövését nagy részben sikerült megakadályozni a folyamatos legeltetéssel, illetve az inváziós fákat (pl. kanadai aranyvessző; latin nevén: Solidago canadensis) és a siska nádtippan (Calamagrostis epigejos) döntő többségét sikerült eltávolítani a területről. A füves terület azóta sikeresen terjeszkedik. Az ázsiai bivalynak köszönhetően a tavak és mocsárvidékek is szépen fejlődnek. Az újra benépesített helyeken több ritka állatfaj is új élőhelyre

lelt. A látogatók a legelő körüli séta alkalmával megtekinthetik a természetvédelem, a kikapcsolódás és a földművelés idilli modellkombinációját.

A szomszédos lakóövezetben élő emberek máris befogadták közösségükbe a vadon élő állatokat. A további parkosított területekkel kiegészített legelő kiváló lehetőséget biztosít sportolásra és kikapcsolódásra, ezen kívül alkalmas terület magánkertészkedésre, kisebb erdőtelepítésre, birkalegeltetésre és fás rétek kialakítására. A különböző üdülési övezeteket és az öt önálló kilátót sétányok kötik össze. Mindent egybevetve a lakóövezetben élők számos előnyét élvezhetik a zöldövezet nyújtotta különböző rekreációs lehetőségeknek. A zöldövezet az a hely, ahol a város és a vadon találkozik.

“Táj

gazd

álko

dás

prez

ewal

ski l

ovak

kal a

kor

ábbi

kat

onai

gya

korló

pály

a te

rüle

tén

© G

ünth

er

von

Szo

mba

thel

y

26

Fundoklia tanösvény kialakítása, védett területen történő intézkedések önkormányzati támogatással

ORSZáG: MAGyARORSZáGTELEPÜLÉS: ÉRDLAKOSSáG: 64308TERÜLET: 6054 HEKTáRHONLAP: WWW.ERD.HU

A Fundoklia völgy az Érd-Tétényi-fennsík szarmata mészkőből felépülő nyugati részén fekszik. Közel 3 km hosszú, 10-30 méter mély, karsztos szárazvölgy. Területét kettészeli az M7-es autópálya.

A völgy teljes hosszában helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, az autópályától északra eső szakasza régészeti védelem alatt is áll, a természeti értékekben gazdag délre eső része európai jelentőségű NATURA 2000-es terület.

A közel sík fennsíkba bevágódó, kanyargó völgy egyedülálló tájképi érték, amely a régészeti, botanikai és zoológiai értékekben egyaránt gazdag. A terület természeti értékekben is kiemelkedően gazdag, ahonnan 316 edényes növényfaj került elő. Két faj fokozottan védett: magyar gurgolya és a Szent István-szegfű, ezenkívül 33 védett faj található. Közülük nagy állományokban él a csinos- és a délvidéki árvalányhaj, gyakori a tavaszi hérics, és értékes ritkaság a turbánliliom.

Fundoklia – tanösvény

A tanösény a völgy keleti területén található völgyperemen, platón és völgyaljban vezet a már meglévő, spontán kialakult ösvényeken. Megközelítése természeti értékek roncsolása nélkül, gyalogosan és gépkocsival a környező utcákról lehetséges. A gépkocsik a védett terület környéki utcákban és a védett területtel szomszédos, nagyobb kiterjedésű közterületeken a forgalom akadályozása nélkül parkolhatnak.

A tanösvény két, a plató és a lejtőperem szárazgyepeit, valamint a völgyalji erdő élővilágát bemutató, megközelítőleg 1060 m és 600 m hosszú szakaszokból áll. Fontos elemei az információs táblák (2 db), a fatáblás állomások (12 db) és a meredek, csúszós, porló szarmata mészkővel borított, ezért balesetveszélyes pontokon, a korláttal ellátott falépcsők.

A 12 állomás helyszínét a geológiai, geomorfológai, régészeti, növény- és állattani értékek, valamint az egykori bányák elhelyezkedése határozza meg. A 12 állomás témái:

1. Bányászat, a terület mesterséges pincerendszerei, a szarmata mészkő, mint építőanyag

2. A világhírű, érdi ősembertelep ismertetése

3. A tollas szálkaperjés erdős sztyepprét

4. Az árvalányhajas nyílt sziklagyep

5. A szarmata mészkő sztyeprét

6. A bánya területén lévő talajszelvénynél a völgy geológiai viszonyainak bemutatása

7. A völgyalji üde erdő és az erdőt szegélyező száraz cserjések élővilága

8. A sziklafüves lejtősztyep

9. A naprózsás nyílt sziklagyep

10. A többszintben kipreparálódott kőlépcsőknél: a völgy változatos geomorfológiai viszonyainak bemutatása

11. A völgyvégi löszpusztagyep és törpemandulás löszcserjés

12. A völgyvégi gyurgyalagtelep, valamint a környező cserjések, sövények és felhagyott gyümölcsös élővilága

A kihelyezett védő kősornak köszönhetően a területet csak gyalogosan lehet felkeresni, így csökkent annak zavarása, hatékonyabb lett a védelme. Az információs táblák, tanösvény-állomás tábláknak köszönhetően növekedett a terület látogatottsága.

Fund

oklia

tanö

svén

y ©

Érd

Vár

os Ö

nkor

-m

ányz

ata

27

Prievidza - cseresznyekert

ORSZáG: SZLOVáKIATELEPÜLÉS: PRIEVIDZANÉPESSÉG: 50 085TERÜLET: 4 306 HEKTáRHONLAP: WWW.PRIEVIDZA.SK

A projekt fő célja a cseresznyekert kiválasztott területei beépítésének megakadályozása, valamint a városlakóknak szánt zöldövezetek létrehozása volt.

Prievidza város településrendezési tervében a szóban forgó helyszínt már kijelölték lakóövezet létrehozására. Prievidza lakosainak emlékében úgy maradt meg ez a terület, mint egy termékeny cseresznyekert, amely kiváló kikapcsolódási lehetőséget biztosított az embereknek a múltban. Sajnos a terület már 20 éve kihalt volt, és a cseresznyekert földjei nem Prievidza város tulajdonát képezték. Ezt a területet Prievidza város új településrendezési tervében átminősítették zöldövezetté, és ezzel egyidejűleg a városnak sikerült 9000 m2-t megvásárolni a területből. Így a város több mint 25 000 m2 zöldterületet mentett meg.

Ez a példa is hűen tükrözi, hogy a város vezetősége mennyire szívén viseli a zöldterületek védelmét.

Gondoljunk csak a megfontolt városi tanácsra, a város vezetőinek együttműködésére a civil szervezetekkel, valamint arra a hajlandóságra, hogy a város földeket vásároljon meg. A projekt ezen hivatalos szakasza 2007. januártól 2009. decemberig tartott, amely időszak során jelentős eredmények születtek: a településrendezési terv módosítása, földek vásárlása és a projekt munkálatainak előkészítése. Jelenleg is folyik a projekt második üteme (kivitelezés), amely során a korábbi cseresznyekertet zöldövezetté alakítják. Az ütem 2010 júniusában kezdődött, és költségvetése megközelíti az 500 000 eurót. A projekt tervezett megvalósítási dátuma 2013, amikor a terület átadásra kerül a lakosság részére.

© L

ukáš

Gre

šner

28

Zólyom – A hôrkai új templom körüli zöldterületek gondozása

ORSZáG: SZLOVáKIATELEPÜLÉS: ZVOLENNÉPESSÉG: 42 286TERÜLET: 9 869 HEKTáRHONLAP: WWW.ZVOLEN.SK

Zólyom városa nem szűkölködik különleges helyekben, hogy csak a kúp alakú hegyre és annak tetejére 1994-ben épített templomra gondoljunk. A templomot és a szomszédos plébániát három oldalról spontán szaporodó növényzet veszi körül (félművelt rétek), míg a negyedik oldalról az újonnan épített Cyril és Method tér határolja. Ezzel gyakorlatilag egy új belvárosi kerület jött létre, amely leginkább előre gyártott anyagból készített lakótelepekből és sorházakból épül fel.

Ugyanakkor ez a terület a város azon ritka részei közé sorolható, amely kellően védett és gondozott természeti területtel rendelkezik, ahol féltermészetes, fajokban gazdag füves legelő maradványaival találkozhat az ide látogató. Éppen ezért ez a terület Zólyom település tájrendezési ökológiai tervében „városi bioközpont” minősítéssel szerepel, tehát fontos megőrizni annak természeti jellegét.

A projekt keretein belül az alábbi intézkedéseket hajtották végre a területen:

1. A terepviszonyok kismértékű módosítása, díszfák ültetése a templom közvetlen környezetében a templom építészének részletes projekttervei alapján.

2. A tájon korábban magára hagyott, természetesen növő (korábban ültetett) bokrok és fák kiválogatása, magára hagyott bokrok szelektív eltávolítása, gyomirtás a helyi területeken, a terepviszonyok kismértékű

átalakítása és a füves területek helyreállítása (előkészítése a későbbi vágásra).

3. Faültetés a teljes területen a meglévő projektek figyelembe vételével:

- hársfasétány ültetése a három meglévő gyalogút mentén;

- kisebb facsoportok ültetése a szabad területeken a Kálvária-domb tervezett útvonalának figyelembe vételével.

4. Földhalmok eltávolítása és pázsit ültetése a helyükre.

5. Két körültekintően kiválasztott fűnyírási időszak kijelölése (a fajok biológiai sokféleségének megőrzése érdekében), ezzel megőrizve a rétek természetes jellegét három virágzási időszakkal (tavasszal az első nyírás előtt, nyáron az első nyírás után és a nyárvégi-őszeleji második nyírás után).

“A te

repv

iszo

nyok

kis

mér

tékű

áta

lakí

tása

és

dísz

fák

ülte

tése

” © In

g. L

ibuš

e M

urín

ová

29

Santander: biodiverzitási kertek hálózata

ORSZáG: SPANyOLORSZáG TELEPÜLÉS: SANTANDERNÉPESSÉG: 181 589TERÜLET: 3 600 HEKTáRHONLAP: WWW.AyTO-SANTANDER.ES

A városi környezetben előforduló – de egyébként vadon élő – egymásra és az emberre nem veszélyes állatfajok sokféleségének bővítésére tekintettel Santander városi tanácsa kidolgozta a városi kerthálózat létrehozására irányuló projektet, melynek fő célja a biológiai sokféleség megőrzése. Az említett kezdeményezés 2010. júniusban kezdődött és egy évvel később ért véget. A kivitelezésben közreműködött az NGO Seo/Birdlife szervezet. A projekt pénzügyi hátterét a Spanyol Települések és Tartományok Szövetsége biztosította az önkormányzati és biodiverzitás-hálózati forrásokon keresztül.

A projekt az alábbi négy fajta intézkedéssel próbálja óvni és bővíteni a Santander városi parkhálózat biológiai sokféleségét:

a) természetvédelmi intézkedések, ökológiai fejlesztések és az Élőhelyekről szóló irányelv I. mellékletében meghatározott ültetvények területének növelése;

b) korhadtfa-lerakatok kezelése és fészekdobozok telepítése a gerinctelenek és szaproxilofág rovarok

számára – különösen ideértve a szarvasbogarakat;

c) mesterséges agyagtöltések létrehozása a kétéltűek (szalamandrák, varangyok és békák) parkokban történő elszaporítása érdekében, hogy ezek a veszélyeztetett fajok könnyebben tudják kialakítani szaporodási helyüket;

d) a füleskuvikok (Otus Scops) tanulmányozása és megóvása Santander kertjeiben és parkjaiban.

A projekt legfőbb eredményei között említhetjük az egzotikus növények eltávolítását, a magyaltölgyerdő létrehozását, a sziklás területek helyreállítását és növelését, a homoki növényzet helyreállítását és megerősítését, a száraz atlanti hangaállomány helyreállítását és gyarapítását, a parkokban kihelyezett figyelmeztető- és értelmezőtáblákat és a korhadtfa-szerkezetek (ún. piramisok) felépítését.

© S

anta

nder

Vár

os Ö

nkor

mán

yzat

a

30

Fajok és élőhelyek védelme – Legjobb projektek

Maurecourt: az Oise-part helyreállításaORSZáG: FRANCIAORSZáGTELEPÜLÉS: MAURECOURTNÉPESSÉG: 4101TERÜLET: 365 HEKTáRHONLAP: WWW.VILLE-MAURECOURT.FR/

Maurecourt egy 365 hektáros területen elterülő város yvelines-ben, az Oise és a Szajna folyó találkozásánál. A település fejlődése mindvégig harmonikus volt: miközben területe kétharmadán megőrizte természeti és mezőgazdasági értékeit, népessége is szép csendben gyarapodott 3493 lakosról (1999) 4101 lakosra (2009). A népesség növekedése és a szabadidős tevékenységének térhódítása szükségessé tette számos kulturális és rekreációs létesítmény (pl. egy művelődési központ és egy tornaterem) felépítését, valamint a labdarúgásnak szentelt infrastruktúra felújítását és korszerűsítését, hogy azokat az eső többé ne tudja elmosni. A régi infrastruktúra lecserélése érdekében a város vezetősége kidolgozta az Oise folyópart korszerűsítésének programját. A projekt 4,5 hektáros területet magában foglaló első fázisának (amely a végéhez közeledik) célja a vizenyős terület helyreállítása és a természeti erőforrások megóvása egy gyűjtőmezőn keresztül, valamint a folyó szabad folyásának lehetővé tétele árvíz esetén. A Francia Vízügyi Fejlesztési és Vízgazdálkodási Kerettervvel harmonizált projekt további feladata a biológiai sokféleség dinamikus gyarapítása és a víz megfelelő biológiai minőségének helyreállításához való hozzájárulás.

A projektet több lépésben lehetett csak végrehajtani. A városnak elsőként le kellett rombolnia a régi épületeket és meg kellett szabadulnia a szennyeződésektől, mielőtt hozzáláttak volna az Oise partján elterülő korábbi ipari terület (hajógyár) zölddé tételéhez. Az első fázis ezen kívül segített a lakosok körében népszerűsíteni a környezetvédelemmel kapcsolatos oktatási projekteket is. Ezt követően a város létrehozott két új, helyi növényfajokkal teleültetett ívóhelyet és több partvédelmi zónát (vörös meder és ágak). Az alsó rakparton található korábbi darupályát átalakították egy sétáló felüljáróvá.

Az ismételt megnyitást követően a totem formájú fákkal ékesített terület számos új dolognak adott helyet: egy mesterséges tónak, a terület gondozását elősegítő komposztálótelepnek, valamint egy mézelő növényekkel és két gyümölcsöskerttel tarkított rétnek. A töltésre bükkfákat és szilfákat ültettek. A hajókölcsönzőt áthelyezték a belvárosi részre, az elhagyatott bódékat lerombolták, az autóroncsokat pedig elvitették. A város benyújtotta a magántulajdon közhasználatra való átadására vonatkozó kérelmét, hogy a lakosság szabadon használhassa az új területet.

A legfontosabb munkákat 2011. elején végezték el. A terület átadása óta vadkacsákat figyeltek meg a tavon, kis halakat láttak az ívóhelyen, és még egy őz is tiszteletét tette az új helyen.

Fray

éres

et p

assa

relle

d’o

bser

vatio

n ©

Nat

urep

arif

31

Ratekau – A denevérbarát kisváros

ORSZáG: NÉMETORSZáGTELEPÜLÉS: RATEKAUNÉPESSÉG: 15 524TERÜLET: 5 960 HEKTáRHONLAP: WWW.RATEKAU.DE

Ha az északi német tartomány, Schleswig Holstein lakói denevérházakat építenek házaikra, vagy házukat denevérbarát módon újítják fel, akkor kérvényezhetik a “Denevérbarát ház” kitüntetést a Birdlife International helyi képviseleténél és a regionális Természetvédelmi Alapítványnál. Ratekau-ban a projekt akkora sikert aratott, hogy a község mára megkapta a hivatalos “denevérbarát kisváros” kitüntetést. A lakók és a helyi hatóságok egyaránt szívügyüknek tekintik a denevérek védelmezését.

A középületek mindegyikére mesterséges denevérfészkeket helyeztek ki, ahol a denevérek megpihenhetnek napközben és biztonságban felnevelhetik ivadékaikat. A helyi iskola új épületeit és a tűzoltó parancsnokságot már a kezdetektől fogva denevérbarát megoldásokkal építették fel. Mára csak a középületeket számolva hatvannál is több denevérfészket használhatnak az éjjeli állatok. A hatóságok felvilágosítást adnak és támogatják azokat a háztulajdonosokat, akik felújítás előtt állnak,

vagy denevérszállást vélnek felfedezni a padlásukon. Sőt mi több, a városvezetés megvásárolt öt régi elhagyatott erdei házikót, amelyeket régen a német hadsereg használt, és a helyi fiatalok segítségével téli menedékhelyet csináltak belőlük a denevérek számára. Ezen kívül egy régi szivattyútelepet is átalakítottak téli denevérotthonná.

Az intézkedések meghozták eredményüket. A rendszeres megfigyelések visszaigazolták, hogy az összes házikót és a szivattyútelepet benépesítették a horgasszőrű denevérek (Myotis nattereri) és a barna hosszúfülű denevérek (Plecotus auritus). A térségben veszélyeztetett fajnak számító tavi denevéreket (Myotis dasycneme) is felfedeztek a kisváros területén. Volt olyan magánház, ahol nem kevesebb, mint 150 egyedből álló denevérszállást találtak a megfigyelők. Ratekau további projektekkel kívánja biztosítani a “denevérbarát kisváros” kitüntetésének létjogosultságát a jövőben is.

© R

atek

au V

áros

Önk

orm

ányz

atán

ak K

örny

ezet

véde

lmi O

sztá

lya

32

A dévaványai túzokállomány növelése, élőhelyvédelme, fenntartása

ORSZáG: MAGyARORSZáGTELEPÜLÉS: DÉVAVANyALAKOSSáG: 8,273TERÜLET: 21,673 HEKTáR HONLAP: WWW.DEVAVANyAVAROS.MCONET.BIZ

Projekt időtartama: 2004-2009, 2009-2014 (folyamatban)

Dévaványa térségében a túzokvédelem 1976-tól kezdődően mindig fontos feladat volt. Ekkor jött létre a Dévaványai Tájvédelmi Körzet 3600 ha-os területen. A Tájvédelmi Körzet létrehozásának elsődleges célja, a térség túzok populációjának megőrzése volt.

A 2004. évben meghirdetett túzok élőhelyfejlesztési program is ezt az elhivatottságot célozta meg. Az uniós források lehetővé tették, hogy Dévaványa földtulajdonosait, gazdálkodóit anyagilag is érdekeltté tegyék a túzokvédelemben. Így az erkölcsi elismerés mellett konkrét anyagi haszon is származhat ebből a fajvédelmi tevékenységből.

A gazdálkodónak vállalnia kellett, hogy a földjén megtalált fészkeket bejelenti, de emellett jobban odafigyel a túzok számára megfelelő élettér megteremtésére:

• A túzok számára kedvező növénykultúra kialakítása során, a területének 20 %-án kalászos növényt termeszt, 20 %-án pillangós takarmánynövényt telepít, 10 %-án őszi káposztarepcét vet, 20 %-án pedig zöld ugarnövényeket hagy. A maradék 30 %-a szabadon bevethető.

• Műtrágya és vegyszer felhasználást jelentősen csökkenti.

• A rovarirtó szereket nem használ.

• Gyepterületek és szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetében a kaszálások kitolása a fészkelési idő utánra. Madárbarát kaszálási módszert alkalmaz vadriasztó lánc használatával.

Az előírások maradéktalan betartása után a gazdálkodó területére hektáronként jelentős plusztámogatáshoz jut.

A túzokvédelmi célprogramból származó jövedelem minden évben tervezhető, biztos bevételnek számít. A program sikerét az szemlélteti jól, hogy míg kezdetben néhány fő vett részt ebben a programban, mára szinte minden gazdálkodó részese.

A túzok élőhelyfejlesztési célprogram nagyon jól beleilleszkedik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság túzokvédelmi tevékenységébe.

A nemzeti parkban létesített Túzokvédelmi Mintaterületen folyó gazdálkodás jó gyakorlati példát mutat a térség gazdálkodói számára. Az összefogás eredményeképpen Dévaványa környékének túzokállománya 20%-kal növekedett, mára eléri az 500 példányt.

A programnak talán legfontosabb hozadéka az a szemléletváltozás, melynek során a gazdálkodók jobban odafigyelnek természeti környezetükre. átlátják, hogy hosszútávon a természetvédelem, a biológiai sokféleség megóvása a jövő záloga.

Túzo

k ©

Czi

frák

Gáb

or

33

Nagykőrös: Euro-Szibériai Erdősztyepp-Tölgyesek és Pannon Homoki Gyepek megőrzése a „Nagykőrösi Pusztai Tölgyesek” pSCI területén, 2006-2011

ORSZáG: MAGyARORSZáGTELEPÜLÉS: NAGyKŐRÖSLAKOSSáG: 24625TERÜLET: 22796 HEKTáRHONLAP: WWW.NAGyKOROS.HU

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Nagykőrös Város Önkormányzata és a WWF Magyarország együttműködésén keresztül biztosítani lehet a “Nagykőrösi pusztai tölgyesek” kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt terület hosszú távú megőrzésének feltételeit, valamint javítani lehet az euro-szibériai erdősztyepp-tölgyes és pannon homoki gyep kiemelt jelentőségű társulások kedvező természetvédelmi állapotát. A nagykőrösi pusztai tölgyesek az euro-szibériai erdősztyepp-tölgyes társulás utolsó nagyobb, többé-kevésbé összefüggő állományát képviselik a Kárpát-medencében. Ezeket az élőhelyeket az idegenhonos fajok terjedése, a természetes erdőfelújulási képesség nehézségei, a helytelen erdőgazdálkodási gyakorlat, a fragmentáció és a társadalmi érdektelenség és információhiány egyaránt komolyan veszélyezteti.

A projekt eredményei:

− 405 ha terület 99%-ban mentesül az idegenhonos fajoktól.

− A vadkizárásos kísérlet eredményeként információt kapunk arról, hogy a csökkent talajvízszint, vagy nagyrészben a túltartott vadállomány felelős a természetes felújulási képesség hanyatlásáért.

− 175 ha-os területen az erdőtulajdonosoktól a társulások feletti korlátlan rendelkezési jog átvételével az erdőgazdálkodási gyakorlat jelentékenyen módosul.

− 65 ha erdőtelepítés (őshonos fafajokkal) korábban invazívokkal borított foltokban

− A helyi közösségeket a területtel kapcsolatban érintő információhiány, és a társadalmi érdektelenség megszüntetése. A pusztai tölgyesekkel kapcsolatos szakértelem hasznosítása a társadalom és szakemberek bevonásával. Környezeti nevelés megvalósítása.

− Természetvédelmi kezelési terv kidolgozása a “Nagykőrösi pusztai tölgyesek” Natura 2000 területre.

Tevékenységek és eszközök:

− Mechanikai és vegyszeres módszer alkalmazásával, valamint utókezelés megvalósításával a fás és lágyszárú invazívok fokozatos eltávolítása a területről.

− Elkerítés és monitorozás.

− Az értékes élőhelyeket károsító erdőgazdálkodási tevékenység felfüggesztése az elkövetkező 90 évre, és ezeken a területeken kizárólag a természetvédelmi kezelési tevékenységek végzése.

− A pusztai tölgyesek külső és belső egységének visszaállítása az őshonos fajokkal végrehajtott mesterséges felújításon keresztül.

− Média munka, weboldal, szakértők és a nyilvánosság számára megrendezett események; az erdei iskola, annak melléképületei és a táborhely felújítása; minimum 3, komplex környezeti nevelési program kidolgozása a pSCI területre vonatkozólag, a helyi és regionális igényeknek megfelelően.

− A kezelési tervben valamennyi rendelkezésre álló adat hasznosítása (archív, jelenlegi, országra vonatkozó, nemzetközi, valamint a területen folyó kutatások eredményeit a biológia státusz, a hatások nyomon követése tekintetében).

© K

lecz

li P

éter

Istv

án

34

Tölgyek – Az Esterházy család emlékére

ORSZáG: SZLOVáKIATELEPÜLÉS: ŽELIEZOVCENÉPESSÉG: 7289TERÜLET: 5652,28 HEKTáRHONLAP: WWW.ZELIEZOVCE.SK

A projekt fő célja a Želiezovce park természetvédelmi területen található legöregebb fák gondozása volt, valamint a történelmi és botanikai szempontból jelentős fafajok feltérképezése helyi történészek és természetkutatók bevonásával. A történelmi park harmadfokú védettségi szinttel rendelkezik. A projekt keretében számos öreg fát sikerült feltérképezni, míg a legöregebb egyedek megfelelő gondozásban részesültek. A fák között van három angol tölgy, egy juharlevelű platán és egy védett fajnak számító mocsári ciprus.

A legöregebb tölgyek a királyi család fásszárú növényei voltak. Törzskerületük eléri az 570 cm-t, magasságuk akár 20 méter is lehet, és nem kevesebb, mint 300-350 éve élnek mostani élőhelyükön. A tölgyek annak az erdőközösségnek a fennmaradt egyedi, amelyben az Eszterházy család 1875-ben létrehozta az angolparkot. A tölgyfák az Esterházy család teljes uralkodásának és a Želiezovcében élő leszármazottaiknak az öröksége maradt. A fák az 1960-as évek óta félparazita fehér

fagyöngyöktől szenvednek. A védett fajnak számító mocsári ciprus (Taxodium distichum) magassága eléri a 24 métert, a fatetőnél mért kerülete 12 méter, korát tekintve pedig elérte a 200 évet. A ciprusfa nem őshonos Szlovákiában, ezért feltételezhető, hogy az Esterházy család utazó és gyűjtögető tagjai hozatták be Szlovákiába. A városi parkban több mint 30 juharlevelű platán (Platanus x acerifolia) is található. Életkorukat 200-250 évre becsülik. A projekt munkálatainak részét képezte egy viharban kidőlt fa helyreállítása is.

Október 20-án, a Fák napja alkalmából megjelent a helyi történészek és szakértők bevonásával végzett kutatások eredményeit bemutató kiadvány, amely a “Želiezovce város történelmi és botanikai szempontból fontos fái” címet kapta. Számos médiaforrás felkeltette az érdeklődését a történelmi és botanikai szempontból fontos, valamint az idős fák helyes gondozásának elképzelése, amely így öregbíti a város hírnevét és elősegíti a környezetvédelmi tudatosság fokozását.

© T

óth

Ale

xand

er

35

Quer: tenyészhely építése a fehérkarmú vércsék (Falco Naumanni) számára a fajállomány helyreállítása céljából

ORSZáG: SPANyOLORSZáGTELEPÜLÉS: QUERNÉPESSÉG: 674TERÜLET: 1462,5 HEKTáRHONLAP: WWW.AyUNTAMIENTODEQUER.ES

Quer település önkormányzatának biodiverzitási célkitűzései közé tartozik egy tenyészhely építése a fehérkarmú vércsék számára. A projektben közreműködnek az alábbi szervezetek: NGO csoport az őshonos élővilág és élőhelyek helyreállításáért (GREFA), a Castilla La Mancha közgyűlés, és a guadalajara-i tartományi tanács. A kezdeményezés jól mutatja a kistelepülés elkötelezettségét a fehérkarmúvércse-állomány (Falco naumanni) helyreállítására, amely faj kitüntetett figyelmet kapott a 92/43/EGK irányelv IV. mellékletében, és amely faj ötven évvel ezelőtt valósággal kihalni látszott a mezőgazdasági területként használt sztyeppéről, a manapság már tiltólistán szereplő DDT rovarirtószerek helytelen használatából eredően.

A fehérkarmú vércse egy vándorló ragadozómadár, amely kolóniákban él. A faj képviselői Afrikában telelnek, majd február-március környékén térnek vissza az Ibériai félszigetre, amikor a pár az előző kolóniát maga mögött hagyva világra hozza a legújabb fiókákat. Ezért volt

fontos helyreállítani a visszatérési pontot a kolónia és az újszülöttek számára a fehérkarmú vércséknek épített tenyészhely által.

A fehérkarmú vércsék quer-i tenyészhelye egy központi épületből és az azt körülvevő falból áll, amelyen belül több belső udvart építettek a szaporodást és a madarak túlélését elősegítő ideális feltételeket kínáló mesterséges fészkekkel. Innen gyönyörű kilátás tárul a termőföldre. Az épületben 50 fészek kapott helyet, ami egybeesik a vidéknek az SPA-ban (Különleges Madárvédelmi Terület) közzétett kapacitásával.

A projekt sikerét 2010-ben sikerült első alkalommal bizonyítani, amikor a korábbi években (2008-2009) telepített, és ezáltal fogságban született első fiókák sikeresen hazatértek Querbe első afrikai telelésükről. A kolónia sikeres tenyésztése egyben azt is jelentette, hogy többé nem volt szükség rá, hogy az új fiókák fogságban szülessenek meg. Az előrejelzések szerint 2012-re 20-22 párnak adhat otthont Quer települése, ha a fejlődés hasonló ütemben folytatódik.

© Q

uer V

áros

Önk

orm

ányz

ata

36

Erdők, víz és mezőgazdaság – A legjobb projektek

“Source d`Arcier” vízgyűjtő: Cél a rovarirtó szerek használatának csökkentése és a biogazdálkodás fejlesztése

ORSZáG: FRANCIAORSZáGTELEPÜLÉS: BESANçONNÉPESSÉG: 121,857TERÜLET: 6 505 HEKTáRHONLAP: WWW.BESANCON.FR

A projekt célja a szerves farmok számának, és ezáltal a besançoni közösségi konyhán árusított bioételek számának növelése. Ezt úgy lehet a leghatékonyabban elérni, ha csökkentik a forrásba kerülő szennyező anyagokat, és ezzel javítják a vízgyűjtő terület folyóit. A fő ivóvízellátó csatorna (a besançoni terület kb. 45%-ban az Arcier forrásból táplálkozik) védelmét előíró törvényi szabályozás részeként a város úgy döntött, hogy nem elégszenek meg a forrás törvény által előírt védelmével. Az állami hivatalokkal (például az egészségügyi és humán szolgáltatások tárcája), a Doubs mezőgazdasági kamarával, a regionális növényvédelmi szövetséggel (FREDON) és a Marais de Saône vegyes bizottsággal együttműködve sikerült két nyilvános célközönségnek is felhívni a figyelmét a kampányra. Az egyik célközönség a szakmabeliek (pl. SNCF, a francia vasúttársaság, a mezőgazdasági berendezésfejlesztési osztály vezetősége, a keleti regionális autópálya hivatal, a főtanács, kommünék, repterek szénhidrogén-tárolóüzemek), a másik pedig a farmerek.

A további lendületet egy 2009-ben felmerült elképzelés szolgáltatta, miszerint az említett védett zónákon létre lehetne hozni biogazdálkodási rövid ciklusokat a környezet és a vízminőség további javítása érdekében. A városvezetés ezt követően rendre benyújtotta pályázatát a Vízügyi Hatóság által meghirdetett pályázati kiírásra. A legfőbb célkitűzés a farmerek meggyőzése a biogazdálkodásra való áttérés előnyeiről, valamint bizonyos termékeiknek a besançoni közétkeztetési központban történő kiárusításának elősegítése (ez napi 5000 adag ételt jelent különböző iskolai ebédlőkben). Ez számos tevékenységet ölel fel:

• Vízminőség-elemzések nyomon követése;

• A farmerek és a vízgyűjtő szövetségeseinek megkérdezése közvélemény-kutatás formájában;

• átállási diagnózisok készítése a farmok és szövetségesek részére;

• A kapcsolódó földek helyreállítása;

• Biogazdálkodásnak szentelt területek létrehozása a vidékfejlesztési ügynökség (SAFER)

segítségével olyan farmerek számára, akik a vízgyűjtő környékén kívánnak letelepedni.

A foganatosított intézkedéseknek – például a falvakban végzett gyomlálásoknak – köszönhetően a szakemberek által használt növényvédő szerek mennyisége az ötödére csökkent (2004-ben még 225 kg volt, 2008-ban már csak 50 kg), így azok nagyrészt eltűntek a forrásokból. A biogazdálkodás előnyeinek tudatosítására szolgáló kampány 2009-ben kezdődött, és a pályázati felhívások 2012-es lezárásig tart.

© N

atur

epar

if

37

Foglyok a Felső-Tartományi erdőben

ORSZáG: NÉMETORSZáGTELEPÜLÉS: TäNNESBERGNÉPESSÉG: 1507TERÜLET: 4 655 HEKTáRHONLAP: WWW.TAENNESBERG.DE

Tännesberg település fogoly projektjét a Parlagföld Alapítvány (Wildland Foundation) a “Nördlicher Oberpfälzer Wald” (északi Felső-Tartományi erdő) rezervátum kezdeményezte 1999-ben azzal a céllal, hogy megakadályozzák az akkorra már súlyosan hanyatló fogolyállomány további gyengülését a Felső-Tartományi erdő mentén fekvő Tännesberg faluban. A kezdeti felméréseket követően a helyi farmerek a tettek mezejére léptek, és sövényeket ültettek, tápanyagban szegény erdősávokat alakítottak ki, valamint száraz és meleg homokos területeket hoztak létre. Egyre több tarló és gabonamaradvány gyülemlett fel a földeken a tél folyamán, amely vadvirágos területek kialakulásához vezetett. A megfelelő földeken régi burgonya- és gabonafajokat kezdtek termeszteni (pl. tönkebúza, alakor, tönkölybúza). A növényvédő szerek nélkül kezelt tágas területek ideális feltételeket teremtettek a foglyoknak. Így sikerült fokozatosan helyreállítani a foglyok élőhelyét, amely egyrészt elegendő táplálékot, másrészt fedezéket nyújt az állatoknak. Ez utóbbi különösen fontos szempont a párzási időszakban és a fiókanevelés során. Ha nem is tudatosan, de ezekkel

az intézkedésekkel „sikerült” más szabadban élő fajok élőhelyeit is megteremteni, amilyenek például a pillangók, szöcskék, mezei pacsirták és tövisszúró gébicsek. A projekt első 8 évében közel 108 hektárnyi szántóföldet sikerült külterjessé tenni a foglyok fajfenntartásának érdekében.

A „fogoly földek” termékei mára a régió sajátosságai közé tartoznak. A több színben megjelenő burgonyafajok az ételeket gazdagítják, míg a pékségekben ismét megjelent a „fogolykenyér” és a tönköly zsemle. A helyi sörfőzde még a fogoly sör előállításának ötletétől sem riadt vissza.

A természetvédő ügynökségek, vadászok, önkormányzatok és nemzeti parkok érdekelt személyeinek együttműködése sikeres volt, így a foglyok száma jelentősen emelkedett Tännesbergben és környékén, és a fogolycsapatok ismét megfigyelhetők lesznek természetes környezetükben: a mezőkön és réteken.

“Fog

oly

csal

ád T

änne

sber

g-be

n” ©

Rol

f Brä

seck

er

38

A Tatai Öreg-tó rehabilitációja

ORSZáG: MAGyARORSZáGTELEPÜLÉS: TATALAKOSSáG: 24,906TERÜLET: 7,812 HAHONLAP: WWW.TATA.HU

Projekt időtartama: 1997-2002, 2010-2011(folyamatban)

• A Tatai Öreg-tó a maga 220 hektáros vízfelületével, idegenforgalmi, üdülési és vízi sportban betöltött jelentőségével, nemzetközi természetvédelmi szerepével és kiemelkedő építészeti-kultúrtörténeti értékeivel a Közép-Dunántúli Régió egyik legpatinásabb tavának tekinthető.

• A vízgyűjtő erőteljes urbanizációja, iparosodása és fejlett mezőgazdasága számos környezeti problémát idézett elő az elmúlt évtizedekben (karsztforrások elapadását, levegő-, víz- és talajszennyezést), amelyek következményeként Tata és a tatai Öreg-tó egykor országos hírű üdülőhelyi szerepe hosszú időre szertefoszlott. A tatai Öreg-tó és az által-ér vízminőségi helyzete jelentősen megromlott, a tó vize alkalmatlanná vált a fürdésre.

• A vízfolyásokon a benőttség, feliszapolódás, mederelfajulások miatt a vízszállító képesség az eredeti töredékére csökkent, a műtárgyak állaga jelentősen leromlott. A tó árvízi tározói funkciója is romlott.

• A kedvezőtlen folyamatokat felismerve már 1980-as években széleskörű társadalmi összefogás kezdődött a tó megmentéséért, és 1994-ben létrejött az egyik magyarországi, vízgyűjtőre szerveződő civil szövetség. A társadalmi és szakmai összefogás eredményeként elkészült a Tatai Öregtó rehabilitációjának terve, ami az alábbi feladatokat foglalja magában:

− az által-ér alvízi levezető rendszer rekonstrukciója,

− a Tatai Öreg-tó zsilipjeinek felújítása, téliesítése,

− a Dunaalmási belvízcsatorna cserjeirtása, iszapolása,

− az által-ér felső (Öreg-tó feletti) szakaszának jókarba helyezése

− Tatai szűrőmező rendszer létesítése 20 ha-on,

− Bánhida térsgében szűrőmező rendszer létesítése 11 ha-on,

− Tatai Öreg-tó, Tófarok rekonstrukciója 15 ha-on (élőhely rekonstrukció, tanösvény, szigetek kialakítása),

− vízminőség monitoring rendszer kiépítése,

− Tatai Öreg-tó parti fövenyeinek helyreállítása (tó

keleti partján kb. 900 m természetes partszakasz kialakításával).

• A projekt nemcsak társadalmi (rekreációs) és vízgazdálkodási célokat szolgál, hanem hozzájárul környezetvédelmi és természetvédelmi célok eléréséhez.

• Tekintettel arra, hogy az érintett terület nagy része fontos érzékeny Természeti Terület, NATURA 2000, továbbá Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, ezért a tervezett élőhely rekonstrukciók, kiemelten szolgálják az országos és nemzetközi érdekeket is.

Tata

i Öre

g-tó

© T

ata

Vár

os Ö

nkor

mán

yzat

a

39

Nagyszombat – Elválasztó zöldövezet a družba-i lakóövezet köré

ORSZáG: SZLOVáKIATELEPÜLÉS: TRNAVANÉPESSÉG: 66 399TERÜLET: 7 153 HEKTáRHONLAP: WWW.TRNAVA.SK

A projekt célja a lakótelep és a művelés alatt álló szántóföld körüli, természetes erdőparkként funkcionáló nyilvános zöldterület növelése volt, ami így a zöldövezet védelmének bázisává és a város ”zöldülésének” egyik folytonos jövőbeli forrásává válhat.

A zöldövezettel kapcsolatos tervezett fő feladatok:

• A város keleti részén fekvő, művelés alatt álló termőfölddel határos lakótelep lakhatási körülményeinek javítása a mezőgazdasági gabonatermelés negatív hatásainak megszüntetésével.

• A szélnek és a talajeróziónak a lakótelepre és a termőföldre gyakorolt hatásának mérséklése.

• A városi parkok és zöldövezetek hiányosságának csökkentése egy újonnan kialakított 8 hektáros zöldterülettel.

• A rövidtávú pihenést és szabadidős kikapcsolódást szolgáló nyilvános természeti helyek területének növelése a város keleti részén (ami jelenleg hiányzik a városból).

A projekt keretein belül a város visszavásárolta a korábban privatizált földeket és az erdőgazdálkodási irányelvek szerinti művelési ágú területeket azzal a céllal,

hogy az erdőt átalakítsák a külvárosi Erdőpark oktatási parkjává, ezzel letéve a jövőbeli környezetvédelem iránti elkötelezettség alapkövét. A kialakított zöldövezeti területen belül kijelöltek bizonyos részeket a szabadtartású kutyák számára.

A projekt eredményei:

1. A terület talajvédelmének, higiéniájának, valamint pihenési és esztétikai értékének növelése.

2. A város zöldterületeinek növelése 8 hektárral.

3. Új ökofolyosó létrehozása a városban.

4. Az általános lakhatási színvonal emelése az érintett területeken.

5. Megfelelő védelem és levegőminőség-szűrési funkció biztosítása a területen.

“A z

öld

zóna

” © In

g. J

arm

ila G

arai

ová

40

Két helyi faj, a gabona és a Limia tehén megmentése Allarizban

ORSZáG: SPANyOLORSZáGTELEPÜLÉS: ALLARIZNÉPESSÉG: 5920TERÜLET: 8 600 HEKTáRHONLAP: WWW.ALLARIZ.COM; WWW.AREADEALLARIZ.COM

A helyi tanács 2007 óta számos intézkedést hajtott végre, melyek célja a helyi gabonafajok és szántóföldek helyreállítása. Egy üzleti kezdeményezésnek köszönhetően a kisvárosban élő fiatalok megismerkedhettek a gabona alapú termékek tradicionális és újszerű felhasználási formáival. Ezen kívül minden évben megrendezik a Festa do Millo gabonafesztivált, ahol a gabona múltbeli és alternatív felhasználási formáit mutatják be.

2000-ben egy Limia tehéncsordát telepítettek be a penamái köztulajdonban lévő földre, hogy megmentsék a kihalás szélén álló fajt. A projekt során létrehozott tradicionális ökológiai rendszer lehetővé teszi a legelők helyreállítását és a korábban szántóföldként használt területek letisztítását. Javában folynak a legelők és

ökológiai műtrágyák létrehozására irányuló kísérletek.

Ezek a tevékenységek lehetővé tették egy nagyméretű Limia szarvasmarha-csorda betelepítését a területre ökológiai hús előállítása céljából, amely két célt is szolgál: megakadályozhatók az erdőtüzek, és a közös földön osztozó több mint 300 család is különböző ökológiai előnyökben részesül.

© A

llariz

Vár

os Ö

nkor

mán

yzat

a

41

Coca, az erdőgazdálkodás iránt elkötelezett kisváros

ORSZáG: SPANyOLORSZáGTELEPÜLÉS: COCANÉPESSÉG: 2,131TERÜLET: 9 810 HEKTáRHONLAP: WWW.COCA-CIUDADDECAUCA.ORG

A helyi tanács az erdőgazdálkodási politikáit 1996 óta úgy formálja, hogy a legfőbb cél az erdők természeti értékeinek növelése legyen a természetes gyanta kitermelésével és hasított fának az Ibériai félszigeten, fűtési biomasszaként történő felhasználásával. A tanács mindig is hangsúlyozta, hogy az erdő tulajdonosait kártalanítani kellene az erdeiket érő gazdasági hatásokért, különösen ideértve a légkörbe szabaduló túlzott szénmennyiséget, amelyet a manapság az emisszióért fizetni kénytelen felhasználók juttatnak a levegőbe.

Coca város Európa legtöbb természetes gyanta előállítására alkalmas fenyőfájával rendelkező települése. Erdei a Spanyolországban évente előállított gyantamennyiség 95%-át adják, amely mintegy 120 000 euró bevételt jelent a közös alapba, és 70 embernek biztosít munkát az erdőkben. Különböző tudományos cikkek arról számolnak be, hogy a spanyol gyanta minősége a világ elitjébe tartozik.

A település határait közel 85%-ban hegyek alkotják, amelyek 70%-a a helyi hatóságok felügyelete alá tartozik. Ezek a területek kiérdemelték a fenntartható erdőknek járó tanúsítványt. Az erdőgazdálkodási szektor konszolidálására tett erőfeszítések között meg kell említeni a település örökségeinek privatizálását. A befolyó összegeket a település vezetése elhagyatott vidéki

erdős területek felvásárlásába fekteti, amelyeket aztán megfelelő betelepítéssel a gyanta, faanyagok, biomassza és egyéb alapanyagok kinyerésére alkalmas erdőkké alakítanak át.

A településen jelenleg is zajlik az Európai Referencia Központ a Természetes Gyantákért, Erdőkért és Erdőkből Kinyerhető Nyersanyagokért (CEREBOSMA) nevet viselő intézmény építése.

A Coca hegyeivel való példaértékű gazdálkodás számos helyi és országos kitüntetést hozott a konyhára a kistelepülésnek, ideértve a teljesség igénye nélkül a Castilla-León Kormányának díját az erdészeti forrásokkal kapcsolatos legjobb betelepítési politikákért; két Nemzeti Zöldzászló díjat 2008-ban és 2010-ben; az Országos Fenntartható Vidékfejlesztési verseny 1. díját; Spanyolország legjobban gondozott erdejének járó díjat 2010-ben stb.

Coca kiváló példa arra, hogy vannak települések, amelyek elkötelezettek a megújuló természeti erőforrások iránt, nemzetközi viszonylatban is mernek kezdeményezni, sikeresen vágnak bele vidéki területek betelepítési projektjeibe, és felhívják a figyelmet a spanyol gazdaság alappillérét képező szektorokra, amilyen az erdőgazdálkodás is.

© C

oca

Vár

os Ö

nkor

mán

yzat

a

42

Kommunikációs és a tudatosság növelése – A legjobb projektek Chenôve: a fenntartható fejlődés háza, beleértve az iskolai farmot és a tankertet

ORSZáG: FRANCIAORSZáGTELEPÜLÉS: CHENôVENÉPESSÉG: 15 500TERÜLET: 747 HEKTáRHONLAP: : WWW.VILLE-CHENOVE.FR

A Dijontól délre fekvő Chenôve 15 500 lakosával Great Dijon térség második számú metropoliszává és gazdasági pillérévé nőtte ki magát. Chenôve-t a kezdetekben csak kis bortermelő faluként tartották számon (1850-ben mindössze 800 lelket számlált a település), azonban a kis falu erőteljesen elkezdett városiasodni a 20. század során. A települést többfunkciós zónákba rendezték (természeti övezetek, lakóövezet, ipar és kereskedelem), illetve azt keresztbe szelték a déltől északra tartó autópályák. 747 hektáros területén a dijon-i „zöld tüdőként” emlegetett, és 2003-ban „Natura 2000” címmel kitüntetett 240 hektáros fennsík, a Mail szomszédság (136 ha, és a lakosság élőhelyének több mint 60 százaléka), az egyéb környező területek (230 ha), valamint az ipari és kereskedelmi övezet (összesen 177 ha) osztozik.

A Chenôve óvárosában található „Fenntartható fejlődés háza” 2009 októberében nyitotta meg kapuit egy mára teljesen felújított korábbi bortermelő ház helyén (BBC „minőségi címke”). A ház mögött a Clos du Roy park gyönyörű tájképe fogadja az ide látogatót, ahol helyet kapott többek között egy iskolai farm, egy tankert és egy mesterséges tavacska is. A park közvetlen szomszédságban áll a chenôve-I fennsík (Natural 2000). A házban 1 fő alkalmi és 7 fő állandó személyzet dolgozik. A ház az alábbi témájú kérdésekben nyújt segítséget: vízgazdálkodás, hulladékgyűjtés, energia, természeti övezetek, klímaváltozás és természetesen minden olyan téma, ami az ökopolgárság fejlesztésére irányul. A tanórákat a tankertben tartják, de ugyanitt nyilvános kiállításokat, konferenciákat és tematikus napokat is szoktak rendezni.

“Clo

s du

Roy

Par

k-ba

n ta

lálh

ató

mes

ters

éges

tó” ©

Nat

urep

arif

43

Berlin – Panke 2015 kísérleti projekt

ORSZáG: NÉMETORSZáGTELEPÜLÉS: PANKOW, BERLIN KERÜLETENÉPESSÉG: 364 917TERÜLET: 10 300 HEKTáRHONLAP: WWW.BERLIN.DE/BA-PANKOW/

Az EU 2000-ben elfogadott víz-keretirányelve előírja, hogy az állampolgárokat értesíteni kell a bármely európai vízfolyamot ökológiai minőségének javítására irányuló építkezési munkálatok megkezdése előtt. Az irányelv teljesítésére létrehozott kísérleti projekt helyszínéül egy sűrűn lakott városi övezetet választottak, ahol a berlini kerületet, Pankow-ot átszelő kis folyó, a Panke élővilágának helyreállítása zajlik annak teljes 27 kilométeres hosszában.

A Berlin város tartományi minisztériumának egészségügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi osztálya által koordinált tervezési és fejlesztési folyamat támogatása érdekében nyilvános kampány indult. Az előadások, a „Panke napja” nevet viselő tájékoztató napok, a honlap, valamint a gyermekek számára kifejlesztett számítógépes játék (Straight was yesterday: A river becomes natural - Az egyenes a tegnapé: Egy folyó, amely visszanyeri természetes mivoltát) mind hűen szemléltetik a tevékenységek súlyát. A Panke folyó élővilágának helyreállítását több intézmény is a szívén viseli, ideértve a berlini nemzeti hatóságot, a pankowi és mitte-i helyi hatóságokat, a pankowi Local Agenda 21-et, valamint a szomszédos települések hivatalait és kulturális intézményeit.

A helyi lakosok hatékonyabb bevonása érdekében két részvételi workshopot is rendeztek 2008-ban, ahol a tervezők bemutatták a folyó egyes szakaszaira elkészített ötleteiket. A fórum lehetővé tette, hogy az állampolgárok aktív részesei legyenek a tervezési folyamatnak, míg a tervezők ihletet meríthettek a lakosok helyismeretéből. Pankow lakosai mindvégig szerepet vállalhatnak a Panke folyó átalakítási munkálataiban a folyó kisebb részeinek folytonos felügyeletével.

Figyelembe véve az elmúlt 150 év komoly folyószabályozási intézkedéseit, a Panke folyó új életre keltése Berlin szívében egy igazi embert próbáló feladat. Azonban a vállalkozó szellemű helyi lakosok (akiknek kedvét igen meghozta a tény, hogy a már kezdetektől bevonták őket a tervezésbe) segítségével remek kilátások vannak rá, hogy a Panke az elkövetkező években sikeresen átalakítható egy egészséges városi folyóvá, amely a biológia sokféleséget új élőhelyekkel támogatja, a berlini lakosoknak pedig újabb minőségi kikapcsolódási helyet biztosít.

“Mun

kacs

opor

t fog

lalk

ozás

a 2

008

nove

mbe

ri w

orks

hopo

n” ©

And

rea

Wol

ter

44

Green Screen® Nemzetközi Természetfilm Fesztivál

ORSZáG: NÉMETORSZáGTELEPÜLÉS: ECKERNFÖRDENÉPESSÉG: 22 720TERÜLET: 1 839 HEKTáRHONLAP: WWW.ECKERNFOERDE.DE ÉS WWW.GREENSCREEN-FESTIVAL.DE

A Balti-tenger partján fekvő idilli város, Eckernförde minden év szeptemberében hat napra a természetfilmezés metropoliszává változik, amikor a Green Screen© fesztivál kezdetét veszi. A helyi mozik és rendezvényközpontok a helyi hatóságok támogatásával nemzetközi természetfilmeket mutatnak be. A filmvetítések mellett számos egyéb program is várja a látogatókat, ideértve az előadásokat, vitafórumokat, versenyeket, workshopokat, valamint a fiatalokat megcélzó filmtáborokat. Az iskolai csoportoknak külön vetítésekkel készülnek. A bőséges programkínálat kivételes betekintést nyújt a világ természetének sokoldalúságába, és remek lehetőséget biztosít a nézőknek, hogy személyesen osszák meg véleményüket a producerekkel és szakemberekkel. 2010-ben több mint 80 mozifilmet, klasszikus természetfilmet és tematikus rövidfilmet vetítettek a fesztivál idején.

A zsűri számos kategóriában kihirdeti és megjutalmazza a legjobbakat (pl. a legjobb film, a legjobb operatőri munka, a legjobb tengeri film, a legjobb ökológiai film stb.). A legjobb rövidfilm díjról

a közönség dönt. A természetfilm-készítés német úttörője, Heinz Sielmann emlékére létrehozott díjat 2008 óta minden évben odaítélik azon filmek készítőinek, amelyek kivételes betekintést nyújtanak az értékes élőhelyek világába, és szemléletesen elmagyarázzák a természetben fennálló kapcsolatokat és összefüggéseket. 5000 eurós pénzdíjával Európa egyik legjobban honorált természetfilm-díjaként tartják számon.

A Green Screen© fesztivál mára olyan fórum lett, ahol a nemzetközi természetfilm ipar résztvevői, azaz a filmkészítők, TV producerek és a közönség egy helyen találkozhatnak. A vadélet- és természetfilm-rendezők nagyra becsülik a fesztivál nyújtotta kivételes lehetőséget, hogy közvetlenül is kapcsolatot teremthetnek a közönségükkel. A Green Screen© fesztivál a kezdetektől fogva nagy siker volt, amit alátámaszt, hogy már 2007-ben is 4000 ember látogatott el a rendezvényre. A szervezők azonban nem elégedtek meg, és 2010-re már 10 000 embert sikerült elcsalogatniuk a német kisvárosba. Az elmúlt évek során 30 ország 120 filmrendezője képviseltette magát a fesztiválon.

© P

eter

Lilj

a / A

GE

/Loo

k-Fo

to

45

Mórahalom: „Felelősséggel a jelen és jövő generáció környezettudatosságáért” hatékony környezeti nevelés az interaktivitás és élménypedagógia jegyében

ORSZáG: MAGyARORSZáGTELEPÜLÉS: MóRAHALOMNÉPESSÉG: 6.072TERÜLET: 8.314 HEKTáRHONLAP: WWW.MORAHALOM.HU

A programot a Móra Ferenc általános Művelődési Központ, mint projektgazda valósítja meg, aki a fejlesztés tárgyát képező Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola üzemeltetője.

A program megvalósításának átfogó célja a térség felnövekvő generációinak környezettudatosságra való nevelése, a fejlesztéssel érintett Erdei Iskola infrastrukturális hátterének javítása, tartalmi fejlesztése a hatékonyabb környezeti nevelés érdekében.

Fontos célkitűzés az Erdei Iskola programjának társadalmi igényeknek megfelelő fejlesztése és kiszélesítése, a fejlesztések gazdasági, szakmai és fenntarthatósági szempontból a legelőnyösebb változat szerinti kialakítása. A projekt megvalósításának társadalmi – gazdasági célkitűzése a fenntartható életmód megalapozása, a környezettudatos nevelés elmélyítése és elterjedésének elősegítése, természeti értékeink megfelelő kezelése iránti igény magatartásformává válása, az ökológiai fenntarthatóság megalapozása a jövendő generációk szemléletformálása révén.

A projekt során megvalósuló tevékenységek

A projekt során megvalósuló tevékenységek alapvetően három pilléren nyugszanak, melyek a minősített erdei iskola programok fejlesztéséhez kapcsolódó:

− oktatási segédanyagok kidolgozása, továbbképzések az erdei iskola pedagógusai számára, képzők akkreditált képzése

− eszközbeszerzés, melyek a speciális, tematikus terepi bemutatóeszközök, terepi laborfelszerelések, terepi, megfigyelő- és mérő eszközök, nem motoros meghajtású közlekedési eszközök, beltéri és kültéri foglalkozások eszközei, valamint bútorok

− infrastrukturális felújítás, melynek része a meglévő létesítmények környezettudatos átalakítása, funkcióbővítést szolgáló építés, valamint az akadálymentesítés.

Homokország élőhely modell háza

Az erdei iskolarendszer oktatási módszere a terepen való ismeretszerzés. Sok olyan jelenség van, ami szezonális, illetve csak nehezen megfigyelhető a séták során. Interaktív módszerekkel olyan ismeretekkel lehet gazdagítani az általános iskolások tudását amelyeket nem, vagy csak nagy szerencsével lehet megszerezni a terepbejárások során. A bemutató eszközök segítségével játékos, önképző módszerekkel összetettebb,

rendszerezettebb ismereteket szerezhetnek a tanulók. E módszer és eszközei javítják a rendszerező képességet, valamint a vizuális a hallás és a tapintás érzékszerveik segítségével mélyrehatóbb ismeretekre tehetnek szert.

Az első három téma belsőépítészetileg egy festett fal, melybe különböző módú információs panelek helyezkednek el. Ebből az első nyomógombbal indítható madárhangokat is tartalmaz.

A kirakó 2 m*2m nagyságú, kockából kirakható képi információt tartalmaz, fa keretben.

Az utolsó a „kitapogató” egy asztal sor melynek a teteje nyitható, és az elején mint egy sötétkamrába kámzsán keresztül lehet benyúlni két kézzel és onnan vizsgálni a benne elhelyezett tárgyakat.

Népi hagyományőrzés háza

A Népi hagyományőrzés ház célja, hogy az ideérkező diákcsoportok egy helyen lássák a népi hagyományokhoz kötődő tevékenységeket és eszközöket.

Az épület funkciói az alábbiak:

− szövés, agyagozás és fafaragás, mint népi hagyományőrző tevékenységek gyakorlatban történő alkalmazása

− régi népi eszközök megtekintése, megismerkedés velük és a használatukkal

− szemléltető eszközök kiállítása, melyen olyan élethelyzetek láthatóak, amelyek már más körülmények között a gyakorlatban nem vagy csak ritkán tapasztalhatóak különböző okoknál fogva.

© M

órah

alom

Vár

os Ö

nkor

mán

yzat

a

46

Zábidó – a lakosság környezetvédelmi tudatosságának növelésére irán-yuló program

ORSZáG: SZLOVáKIATELEPÜLÉS: ZáBIEDOVONÉPESSÉG: 822TERÜLET: 1 798 HEKTáRHONLAP: WWW.ZABIEDOVO.EU - SZÖVEG

A programot a szlovák állampolgárok, ezen belül is Zábidó település lakosságának környezettudatosságra ébresztése céljából hozták létre. A program keretén belül a Gyermek Ökorendőrség 2007 tavaszán kezdte meg munkáját Zábidó településen. A projekt létrehozását az indokolta, hogy a lakosságnak csak egy elenyésző része járult hozzá a szelektív hulladékgyűjtéshez. A nem mindennapi eljárás keretében – ahol is a fiatalok oktatták az idősebbeket – a település vezetésének sikerült az első évben 33%-ról 77%-ra növelnie a szelektív háztartásihulladék-gyűjtés arányát.

A projekt részeként a település internetes weboldalára feltöltötték a falu házirendjét és a hulladékkezeléssel kapcsolatos egyéb dokumentumokat. A jelvényekkel és kamerákkal felszerelt Gyermek Ökorendőrség feladata az egyes háztartások szelektív hulladékgyűjtési szokásainak és a szelektált hulladékok minőségének nyomon követése, illetve a hulladék különválasztott elemeinek és azok mennyiségének feljegyzése volt.

Környezetvédelmi témában számos előadást tartottak kifejezetten gyermekeknek, fiataloknak és felnőtteknek egy hordozható számítógép és egy kivetítő segítségével. Az előadások keretében bemutatták a település internetes oldalát, és azt, hogy a lakosok azt miként tudják használni. A szelektív hulladékgyűjtésben jeleskedő háztartásokat nyilvános kitüntetésben részesítették.

A gyermekeknek az Ökorendőrségnek való dolgozás iránt szűnni nem akaró érdeklődésére és a lakosok pozitív visszajelzésére tekintettel Zábidó települése a program befejezése után is továbbfolytatja a tevékenységet egyrészt a szelektív hulladékgyűjtésben érdekelt háztartások számának, másrészt az egyes háztartások által szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségének növelése érdekében.

Zábidó települése időközben létrehozta a komposztálásra alkalmas, biológiailag lebomló hulladékok elkülönítésére szolgáló létesítményt, amelyet a település lakosai szabadon használhatnak. A településen elindult az ún. ”Zöldhivatal” tevékenység is, amely a környezetvédelmi problémákra megoldást kereső állampolgárok tájékoztatását szolgálja. A hivatal nem csak az állampolgárokat, hanem a település vezetőségét és a költségvetési szerveket is be kívánja vonni a folyamatokba. Zábidó települése a fenti tevékenységekkel maradéktalanul teljesíti a „The Climate Alliance“ (Éghajlat szövetség) nemzetközi egyesületben való tagságával magára vállalt kötelezettségeket. A közösség bevonása a különböző projektekbe szintén egy fontos lépés volt, hiszen az állampolgárok részvétele a közügyekben (életkorra való tekintet nélkül) a projekt sikerének egyik kulcsa.

© In

g. J

án B

anov

čan

47

Egzotikus inváziós fajok keresése Gijónban

ORSZáG: SPANyOLORSZáGTELEPÜLÉS: GIJóNNÉPESSÉG: 277 554TERÜLET: 18 160 HEKTáRHONLAP: WWW.BOTANICOATLANTICO.ORG

A Gijóni Városi Tanács az Atlántico botanikus kert segítségével létrehozott egy interaktív platformot a Spanyolországban élő inváziós növényfajok feltérképezése céljából. A rendelkezésre álló információk köre folyamatosan bővül a lakosságnak köszönhetően, akik folyamatosan jelentik a közvetlen környezetükben megfigyelt inváziós fajok pontos lelőhelyeit.

A kezdeményezés célja, hogy a társadalom a mostaninál jobban tisztában legyen az inváziós növényfajokkal, és mindenki megértse, hogy miért jelentenek veszélyt az ökorendszereinkre, és miért fontos megállítani a terjeszkedésüket.

A városi tanácsnak sikerült újszerű szemszögből megközelítenie a kérdést azáltal, hogy a tradicionális módszerekkel végzett információgyűjtést kiegészítették a diffúziós potenciált jelentősen erősítő digitális eszközök és alkalmazások bevetésével.

© G

ijón

Vár

os Ö

nkor

mán

yzat

a

48

Várostervezés – A legjobb projektek

Feyzin: a helyi „zöld” terv kidolgozása és végrehajtása ORSZáG: FRANCIAORSZáGTELEPÜLÉS: FEyZINNÉPESSÉG: 9 357TERÜLET: 1 052 HEKTáRHONLAP: HTTP://WWW.VILLE-FEyZIN.FR/

Feyzin egy kisváros (kicsit több mint 9300 lakossal), amely Lyontól délre fekszik. A város területe három különálló részre tagolható: egyharmadát a lakóövezet foglalja el, másik harmadát az ipari területek (pl. egy Total olajfinomító), míg a fennmaradó 426 hektáros részen természeti zöldövezetek terülnek el. A zöldterületeken számos városi park (pl. a „Trois Cerisiers” és az „Europe” park, valamint a várostanács parkja) és egyéb természetes környezet található, hogy csak a város szívében fekvő erdőt, a „Grandes Terres” mezőgazdasági fennsíkot, a Guinet medencét és a Rhône folyó partját említsük. Feyzin városa élénk kereskedelmi élettel rendelkezik, és nem csak vonzó, de rendkívül dinamikusan fejlődő településnek is számít, ha figyelembe vesszük: az öt általános iskolát, egy középiskolát, a multimédiás könyvtárat, a két stadiont, a helybéliek által közismert és méltán kedvelt előadótermet felvonultató művelődési házat, a nyári uszodát, a zeneiskolát, a 90 egyesületet, a hat kerületi tanácsot, a társadalmi és a közösségi központot, amelyek mind a városban találhatók.

A város 2004-ben kezdte el „helyi zöld terv” vagy más néven ”városi növényfejlesztési rendszer” projektjét, amelynek célja minden évben egy olyan akcióterv kidolgozása, amivel javítani lehet a város általános életszínvonalán (értsd: a zöldterületek tájvédelmi funkciója), valamint elő lehet segíteni a biológiai sokféleség gyarapodását (értsd: a zöld infrastruktúra ökológiai funkciója). A cél a zöldterületek beépítése a városfejlesztési tervekbe egy olyan globális és koherens projekt keretében, ami figyelembe veszi az ökológiai folyosókat. Feyzin „zöld” terve három részre tagolható:

• A felmérésnek szentelt első rész segített meghatározni a táj jellegét, tulajdonságait, a benne rejlő potenciált és a dinamikus fejlesztés lehetőségét. Az „értékelés” lehetőséget teremtett Feyzin város tájának és életstílusának részletes feltérképezésére. Az egyes tájegységek készleteit és gyengeségeit egyaránt ismertető teljes jelentés remek alapként szolgált a kockázatok és intézkedések meghatározásához.

• A második rész – az elkészített értékelés alapján – segít meghatározni Feyzin város kockázatait. Ebben a részben összefoglalva megtalálhatók a városiasodással foglalkozó különböző (alábbiakban felsorolt) dokumentumokban szereplő kockázatok: Területfejlesztési Politika, Területi Koherencia Rendszer és Földhasználati Terv, valamint ezeknek Feyzin városára gyakorolt hatásai.

• A harmadik és egyben utolsó rész inkább operatív jellegű, mivel azokat az intézkedéseket fogalmazza meg, amelyek a kitűzött célok eléréséhez szükségesek. A programot évről évre aktualizálják és egységesítik a területen közreműködő szervezetek és felek tevékenységeinek összehangolása érdekében.

A „zöld” terv lehetőséget biztosít az ökológiai- és táj-fejlesztések rendszeres előkészítésére és tervezésére, így például a Razes erdőben is, ahol a város vezetősége a tájra jellemző Rhone-völgyi fák ültetésével és az üres telkek hasznosításával próbálja megóvni a technológiailag veszélyeztetett területek biológiai sokféleségét.

“Véd

ősáv

– a

Raz

es e

rdő

foly

tatá

sa” ©

Nat

urep

arif

49

Az életkörülmények javítása Richtsberg kerületben

ORSZáG: NÉMETORSZáGTELEPÜLÉS: MARBURGNÉPESSÉG: 80 783TERÜLET: 12 393 HEKTáRHONLAP: WWW.MARBURG.DE

Marburg város Richtsberg kerülete az 1960-as években épült az akkori normák szerinti tipikus lakóövezetként, mely magával vonta a alacsony foglalkoztatási arányt, a szűkös kulturális lehetőségeket és az erősen korlátozott infrastruktúrát. Még ma is sok a rendszeres segélyekből élő munkanélküli, illetve relatív nagymértékű a bevándorlók száma a településen. A potenciális társadalomfejlődési problémák elkerülése végett a városvezetés 25 éve belefogott egy átfogó városfejlesztési programba. Az ökológiai és társadalmi célokat a városfejlesztési tervvel összhangban határozták meg. Ez a gyakorlatba átültetve azt jelenti, hogy a helyi lakosokat aktívan bevonták a program megvalósításába, a korábbi egyhangú zöldterületekből pedig természetesebb környezetet alakítottak ki. A városvezetés kerteket és parkokat épített, fasorokat ültetett, és az épületek közti szabadföldeket ökológiai szempontból stabil, parkszerű területekké alakította át. A város korábban inkább unalmasnak tartott része ma szerteágazó lehetőségeket nyújt a szomszédoknak, hogy interkulturális környezetben találkozzanak, pihenjenek és töltődjenek.

Az „interkulturális kert” megépítésének célja egy jobb közösség létrehozása, valamint a különböző nemzetiségű emberek közösségbe történő hatékonyabb beépítése volt. A kert csodálatos eredményeképpen

mára több mint 30 különböző kulturális háttérrel rendelkező család termeszti együtt gyümölcseit és zöldségeit. A kertészet csak egy tevékenység a sok közül, amelyet az új kulturális hely kínál. Említésre érdemesek az őszi gyümölcslé-facsaró rendezvények, a metszési kurzusok, a természetes kozmetikumok előállítását tanító kurzusok, valamint a több nyilvános szereplést is maga mögött tudó kerti kórus megalapítása. A közöskert a kezdetektől fogva azt a célt szolgálta, hogy ideális találkozási helyet nyújtson az embereknek, és nyitottabbá tegye a közösséget az interkulturális élet iránt. A kerületben élő számos család jelezte szándékát, hogy csatlakozna a kertészeti projekthez, azonban a hely szűkössége ezt nem teszi lehetővé számukra. Azonban ez is mutatja, hogy az emberek szeretnének olyan tevékenységek részesei lenni, amely során egyszerre élvezhetik a természetet és találkozhatnak más kultúrákból származó emberekkel.

Eddig két interkulturális kert és egy interkulturális iskolai kert épült Marburg városában, valamint létrehoztak egy élménykertet is, ahol a gyerekek együtt ültethetnek növényeket és építhetnek természetes játszótereket. A befogadás és az interkulturális élet jelentőségének megértése ma már nem csak távoli álom Marburgban, hanem az emberek mindennapi életének szerves része.

“Mar

bug-

i nem

zetk

özi k

ert”

© H

elga

Puk

all

50

Budaörs: A Naphegy tanösvény, Tűzkőhegy tanösvény Törökugrató tanösvény-rendszer

ORSZáG: MAGyARORSZáGTELEPÜLÉS: BUDAÖRSLAKOSSáG: 28329TERÜLET: 2359 HEKTáRHONLAP: WWW.BUDAORS.HU

A város közigazgatási területén található erdők túlnyomó része védett természetvédelmi területen – a Budai Tájvédelmi Körzetben – található. Az állami tulajdonú erdők gazdálkodója általában a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapest Erdészete, míg a város tulajdonában lévő erdőterület esetében maga Budaörs Város Önkormányzata.

A Tűzkőhegyi erdő és a Naphegyi erdő sziklás, köves, igen sekély talajú területén pusztulásnak indult feketefenyő (Pinus nigra) állomány alatt helyenként a termőhely adottságainak megfelelő cserjefajok – (például az egybibés galagonya, sóskaborbolya, som), és a lombos fa fajok (csertölgy, molyhos tölgy, virágos kőris) telepedtek meg. A természet által beindult növénytársulási záródási folyamatot segíti elő a mesterséges felújítás, amely magvetéssel, csemeteültetéssel, valamint további ápolási munkák végrehajtásával zajlik évek óta a területen. A folyamat azonban lassú, ugyanis a sekély termőrétegen évtizedeket vesz igénybe.

A feketefenyő pusztulása a hasonló adottságú területeken országos jelenség, melynek pontos oka vitatott, azonban szerepet játszik az állomány elöregedése, az utóbbi évek hosszú aszályos időszakai és a fák élettani legyengülése, valamint az ezt megfejelő rovar- és gombafertőzések egyaránt. A Huszonnégy-ökrös hegy délnyugati részén a feketefenyő állomány kivágására tűzkár miatt került sor. A terület erdőgazdálkodója a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapest Erdészete, aki az erdőtűzben a törzseket ledöntötte, majd a meredek lejtő esésvonalára merőlegesen beforgatta ezeket, mintegy padkázva a területet. Így próbálták – különben eredményesen – megtartani a vízerózió ellenében az erdőtalajt. Ezt követően molyhos tölgy makkvetést végeztek, illetve természetes úton is keletkezett sajmeggy, virágos kőris, budai berkenye illetve cserje újulat – főleg sóskaborbolya és varjútövis benge.

2006-ban a város Nap-hegyi és a Tűzkő-hegyi erdőterületre nyolcmillió forint állami támogatást kapott pályázati úton a parkerdei berendezések fejlesztésére. Ennek keretében valósult meg mindkét területen a ma látható állapot, vagyis, hogy tanösvényszerűen, a sétautak mentén információs táblák kihelyezésével került sor a természeti értékek bemutatására. Padok, asztalok, növényismertető táblák szolgálják és tájékoztatják az itt tartózkodás ideje alatt a látogatókat és madárodúk, etetők egész évben itt élő madarakat. A Tűzkőhegyen az egykori lövészárkok felett a közlekedést ’fahidak’ segítik.

2009. évben valósult meg a Naphegyi és Tűzkőhegyi tanösvények II. üteme, a fogadókapuk és esőházak kihelyezésével, továbbá elkezdődött a Törökugratói tanösvény-rendszer kialakítása a Törökugrató déli lábánál történő indulási pontokkal külön útvonalon vezetve, a 10 állomásból álló erdei tanösvény az erdei ökoszisztéma bemutatása érdekében, és 10 eszköz kihelyezésével a torna-ösvény.

2010. évben került sor a Törökugrató legmagasabb, csodálatos panorámájú pontját és az egykori bánya udvar területét érintő, a dolomit gyeptársulást bemutató Naprózsa fantázia névvel elnevezett tanösvény szakasz kialakítására.

A tanösvények létrehozásának kiemelt céljai a természeti értékek bemutatása, az ismeretterjesztés, oktatás a legkisebb mértékű zavarással, az inváziós fajok visszaszorítása pl. a bálványfa sarjak eltávolításával az értékes gyepterületekről.

A tanösvény nyomvonalának kijelölése révén kímélhetőek a gyepen található védett fajok (megszűnik a taposási kár), a tereplépcsők kialakítása, korlátok kihelyezése a kirándulók közlekedését segíti.

A projekt eredményeként nőtt a látogatók száma, csak a kijelölt útvonalakon zajlik a terület bejárása, a látogatók tudatosabban viselkednek, a természeti értékekre jobban figyelnek, visszaszorult az inváziós fajok terjedése.

Bud

aörs

© B

alat

oni I

nteg

ráci

ós K

özha

sznú

Non

profi

t Kft.

51

Prešov – A városi területrendezési terv

ORSZáG: SZLOVáKIATELEPÜLÉS: PREšOVNÉPESSÉG: 91 205TERÜLET: 7 118 HEKTáRHONLAP: WWW.PRESOV.SK

Prešov város vezetősége kitüntetett figyelmet szentel rá, hogy a természetvédelmi szempontokat beültesse a város területrendezési dokumentumaiba. A város területén vannak olyan érintetlen zöldövezetek, amelyek mérete nem csökkenthető. Az érintetlen övezetek közvetlenül beépítésre kerültek a területrendezési tervekbe. Sőt mi több, az övezeteket nem csak a város tulajdonában lévő közterületekre, hanem a magánterületekre vonatkozóan is meghatározták.

A város területrendezési tervébe beépített alábbi intézkedések célja a zöldövezetek megőrzése és védelme:

• az erdő érinthetetlenségének előírása

• érintetlen zöldövezetek létrehozása a beépített területeken

• az ökológiai stabilitás területi rendszerének és ökofolyosóknak a létrehozása

• európai és nemzeti jelentőségű élőhelyek felkutatása és megteremtése.

Prešov város vezetősége egyidejűleg a vízmegtartást segítő több intézkedés végrehajtásán dolgozik, olyan formában, hogy ezeket a városi területrendezési terv kötelező részének teljesítésével beépíti az általános érvényű kötelező jogszabályi rendelkezésbe.

A városi területrendezési tervvel összhangban 2007-ben elindult a Központi Városi Park projekt előkészítése. Megrendezték a nyilvános építészeti és várostervezési versenyt, amely alapján két alternatív megoldást mutattak be. A következő fázisban elkészült a Központi Városi Park Övezeti Területrendezési Terve. A következő lépések során kidolgozásra kerülnek azok az eljárások, amelyek célja az érintett területhez kapcsolódó jogi és tulajdonjogi formáktisztázása.

© R

EC

-Slo

vaki

a

52

Barcelona célkitűzése: biztosítani, hogy Ensanche kerület minden lakosától legfeljebb 200 méteres körzetben található legyen zöldövezet

ORSZáG: SPANyOLORSZáGTELEPÜLÉS: BARCELONANÉPESSÉG: 1 673 075TERÜLET: 10120,97 HEKTáRHONLAP: HTTP://WWW.BCN.ES/

A városi tanács programot írt ki az Ensanche kerületben található lakóépületek felújítására, azzal a céllal, hogy a település lakosainak 16,4%-ának közvetlen (legfeljebb 200 méteres) közelében legyen zöldövezet. Ennek értelmében minden kilencedik épülettömbnek saját zöldövezete lesz. A kezdeményezés rendkívül pozitív fejlődési tendenciát mutat. 1996-ban még „csak” 9 belső kert volt a kerületben összesen 26 000 m2 területen, 2009-hez közeledve azonban már 40 területet sikerült

helyreállítani, amely összesen 87 000 m2 nyilvános zöld- és pihenőövezetet ajándékozott a helyi lakosoknak. 2010. december 1-jére 43 épülettömböt sikerült felújítani, amely összesen 92634 m2-nyi zöldterületet foglal magában. További 18066 m2-nyi terület helyreállítása folyamatban van, így rövid- és középtávon 11 újabb belső kert díszítheti a várost. A zöldövezetekben a játszóterek és beépített berendezések egyaránt megtalálhatók.

© T

eres

a Fr

anqu

esa

Projekt Partnerek

Támogatók és Együttműködő Partnerek

The project is supported through LIFE, a programme of the European Union. Since 1992, LIFE has co-financed some 3.104 projects, contributing approximately €2.2 billion to the protection of the environment.