Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Ápolás és betegellátás

Gyógytornász szakirány

Az ülőmunka okozta mozgásszervi elváltozások prevenciója

Lebenszkyné Szabó Tünde Karasi Bence

konzulens készítette

2018

1

Tartalomjegyzék

1 Bevezetés ............................................................................................................. 3

2 Szakirodalmi áttekintés ........................................................................................ 4

2.1 A prevenció ................................................................................................... 4

2.2 A munkaergonómia ....................................................................................... 4

2.3 Gazdasági szempontok .................................................................................. 5

2.4 A testtartás..................................................................................................... 6

2.5 A helyes ülés fontossága ............................................................................... 7

2.6 A helyes ülés a számítógép előtt ................................................................... 8

2.7 A helytelen ülés következményei a mozgásszervrendszerre nézve ............ 10

2.8 A gyógytorna kiegészítése ergonómiai ismeretekkel ................................. 10

3 Célkitűzés, hipotézisek ...................................................................................... 12

4 Anyag és módszer .............................................................................................. 13

4.1 Áttekintés .................................................................................................... 13

4.2 Vizsgálati minta .......................................................................................... 13

4.3 Kérdőív........................................................................................................ 13

4.4 Berendezések vizsgálata ............................................................................. 14

4.5 Az ülés vizsgálata ....................................................................................... 14

4.6 Visual analog scale (továbbiakban: VAS) .................................................. 15

4.7 Adatok ......................................................................................................... 15

5 Eredményeim ..................................................................................................... 16

5.1 Szubjektív eredmények, személyes ismeretek ............................................ 16

5.2 Irodai berendezések .................................................................................... 18

5.2.1 Szék, asztal ........................................................................................... 18

5.2.2 Beviteli perifériák (kézi mutatóeszköz = egér, billentyűzet) ............... 18

5.2.3 Monitor ................................................................................................. 19

5.3 Pozíció ......................................................................................................... 20

5.4 Fájdalom mértéke testtájak szerint (VAS) .................................................. 22

6 Megbeszélés ....................................................................................................... 25

6.1 Irodák felszereltsége ................................................................................... 25

6.2 A munkavállalók ergonómiai ismeretei ...................................................... 27

6.3 Az életkor és a fájdalom közötti kapcsolat ................................................. 27

2

6.4 A rizikófaktor csoport és a fájdalom közötti összefüggés .......................... 28

6.5 A hanyagtartás megjelenése ........................................................................ 29

7 Összefoglalás ..................................................................................................... 30

8 Felhasznált irodalom .......................................................................................... 31

9 Köszönetnyilvánítás ........................................................................................... 32

10 Melléklet ............................................................................................................ 33

3

1 Bevezetés

„Ki kell mondani, hogy harminc évvel ezelőtt – és ez még ma is tart – az

egészség nem volt érték. Csak akkor számított, amikor hiányzott. A másik nagy

probléma az volt, hogy nem is tettek sokat érte.

A legfontosabb az elsődleges megelőzés volt, vagyis az egészségkárosító

hatások kiiktatása a környezetből, a munkahelyről és elsősorban az egyéni

életmódból: a mozgáshiány, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és

gyógyszerszedés.” - Dr. Felszeghi Sára Ph.D, egyetemi docens

Az egészség megőrzése az elsődleges, mely nem csak a szakemberek feladata,

minden embernek törődnie kell a saját egészségével, tennie kell az egészségkárosító

hatások csökkentése érdekében.

Az ülőmunkával foglalkozó szakirodalmak, kutatások rengeteg rémisztő

statisztikát publikálnak, melyek kellőkép ösztönzők lehetnek arra, hogy minél többet

foglalkozzunk a témával.

Egy átlagos, ülőmunkát végző ember naponta megközelítőleg 15 órát tölt ülő

pozícióban. Ebben benne van a munkába való eljutás, étkezés, dolgozás, munkából

való hazajutás, ülve végzett rekreációs tevékenységek. Ezen a 15 órán túl kevés idő

jut a fizikai aktivitásra. Ez az életmód nagyban megnöveli számos belgyógyászati

megbetegedés kialakulását, valamint előidézheti a mozgásszervrendszer

megbetegedését. - National Heart Foundation of Australia (2011) - Example of an

adult’s total sitting time during one day (15 hours) 2. p.

Kutatásom fő célja, összeállítani egy olyan vizsgálati lapot, mely pontos képet

ad a munkavállaló ergonómiai ismereteiről, munkaállomásának ergonómiai

állapotáról. Ezen adatok ismerete segítséget ad számunkra a rizikófaktor tényezők

csökkentésében, mely segíthet megelőzni a betegségek kialakulását.

4

2 Szakirodalmi áttekintés

2.1 A prevenció

A prevenció (megelőzés), a betegségek megelőzésére törekvő tevékenységek

összességét jelenti. A megelőzés feladatai közé tartozik az egészség fejlesztése,

megőrzése, egészség visszaállítása, további szövődmények megelőzése. Három

szintet különböztetünk meg, elsődleges, - másodlagos, - harmadlagos prevenció.

Az elsődleges prevenció feladata, a betegségmegelőzés. Eszközei többök között

a felvilágosító előadások, védőoltások, egészségnevelés.

A másodlagos prevenció legfőbb fegyvere, a rendszeres szűrések. A már

kialakult betegségek mielőbbi felismerése, kezelése.

A harmadlagos prevenció súlyosságát jelzi, hogy az csak az egészségügyi

ellátás színterén történhet. Cél, a már kialakult betegségek progressziójának

csökkentése, szövődmények kezelése, lehetőségekhez mérten az egészség

helyreállítása, rehabilitáció segítségével. [10]

2.2 A munkaergonómia

„The applied science of equipment design, as for the workplace, intended to

maximize productivity by reducing operator fatigue and discomfort. Also called

biotechnology, human engineering, human factors engineering.”1

Az munkaergonómia tudománya az ember-munkakörnyezet kapcsolatát

vizsgálja. Törekszik az emberi adottságoknak megfelelően kialakítani annak

munkakörnyezetét. Megfelelő ergonómiai szempontok figyelembevételével

elkerülhetjük a balesetek, megbetegedések bekövetkezését.

Az ergonómia szabályai betartásával csökkenthetjük a mozgásszervrendszerre

ható erők nagyságát, mellyel csökkenthetjük a sérülések valószínűségét.

1 American Heritage® Dictionary of the English Language, Fifth Edition, 2016, Houghton Mifflin Harcourt

Publishing Company, Houghton, Michigan

5

1. ábra, A mozgásszervrendszerre ható erők, különböző fizikai aktivitások során,

Nachemson és Wilke tanulmányai alapján2

2.3 Gazdasági szempontok

„Aki 20. éves korától nyugdíjig túlnyomórészt ülőmunkát végez, életéből 70

000 órát tölt el a munkahelyén ülve, és ezt még meghosszabbítják a többi, otthon, út

közben a járművön stb. „végig ült” órák. Világtrend szerint nő a nagyrészt ülve

dolgozók aránya is, egyrészt mivel az állómunka mindenütt visszaszorulóban van,

másrészt mert a valaha elkerülhetetlenül állva végzett műveletek sorát műszaki

segítőeszközökkel ülőmunkává alakították át. Az ülőmunka következményei

kényszertartások és mozgáshiány lehetnek az ezekkel együtt járó húzódásokkal hát-

és tarkópanaszokkal. Németországban a betegséggel összefüggő kiesések évi 30 Mrd

DEM-re becsült költségéből 30%-ot tulajdonítanak a vázizomzat és a csontrendszer

megbetegedéseinek. Az európai Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi

Hivatal (OSHA) felmérései alapján az európai munkavállalók 50%-ának vannak

hátfájdalmai, és az ágyéki (deréktáji) gerincszakasz betegségeiből meggyógyultak

20–44%-a visszaesik. A német Szövetségi Munkavédelmi és Foglalkozás-

2 https://musculoskeletalkey.com/lumbar-syndrome

6

egészségügyi Intézet 1999. évi közleménye pedig megállapítja, hogy a

betegállományban töltött idők 30–40%-át üzemi intézkedésekkel meg lehetne

szüntetni.”3

2.4 A testtartás

„A testtartás – az egyes testrészek egymáshoz való viszonya – dinamikus

egyensúlyi állapotnak tekinthető, melyet a testtartásért felelős izmok és inak (mint

dinamikus struktúrák), szalagok, fasciák, csontok, ízületek (mint passzív elemek),

továbbá az idegrendszer (mint az előzőek összehangolója) állandó és sokirányú

tevékenysége tart fenn.”4

A helyes testtartás biztosítja az izomzat leggazdaságosabb működését, az

izmok, ízületi tokok, szalagok normális tartományba való feszülését. A helyes

testtartás mérsékeli a gerinc ízületeinek képleteinek terhelését, melyek amplitúdója

nagyobb mértékűek ülés során.

A helyes ülés beállításához összehangolt munkára van szükség. A

helyzetérzékeléshez szükséges információk a félkörös ívjáratokból a négy agytörzsi

vesztibuláris magba jutnak, ezek a magok fontos szerepet játszanak az

egyensúlyérzékelés információinak továbbításában és az izomtónus, testtartás

kialakításában. Ezen kívül szükség van még a vizuális és a taktilis ingerek

feldolgozására, valamint megfelelő proprioceptív reflexek meglétére.

A helytelen ülés alatt olyan helyzetet értünk, amelyben a gerinc fiziológiás

görbületei eltérnek, ezek lehetnek kisebbek vagy nagyobbak, a medence pozíciója

előre vagy hátra billent. A test súlyvonala nem a fiziológiás pontokon keresztül éri el

az alátámasztási felületet. Helytelen ülés alatt a testrészek egymáshoz viszonyított

helyzete eltér a fiziológiástól. [5, 6, 8, 12]

3 Ferreira, Y.; Helbig, R. (2002): Sitzen im Büro – Last oder Lust? = Zeitschrift für Arbeitswissenschaft, 56.

k. 4. p. 224–233 4 Tóthné Steinhausz Viktória – Tóth Klára, Tudatos ülés gerinciskolája általános iskolásoknak, Pécsi

Tudományegyetem EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI Kar, Fizioterápiás- és Sporttudományi Intézet, Pécs, 2015

7

2. ábra, A helyes ülés bemutatása5

2.5 A helyes ülés fontossága

A helyes ülés megtanítása, egészségtudat nevelése már gyermekkorban meg

kell, hogy történjen. A KSH adatai szerint, a háziorvoshoz, gyermekorvoshoz forduló

5-14 éves korosztályból 24.377 gyermek valamilyen gerincdeformitásban szenved,

mely felnőtt korban megnöveli a gerincfájdalmak kialakulását.

"Nagyon fontos, hogy már iskolás korban tegyünk a gerincbetegségek

kialakulása ellen, és még serdülő kor előtt kialakuljon a helyes testtartás. Ha nem

fordítunk kellő figyelmet a megelőzésre, a problémákon felnőtt korban csak

visszatérő kezelésekkel, esetleg műtéttel lehet segíteni, de a gerinc porckopásos

betegségét teljesen meggyógyítani, meg nem történtté tenni akkor sem tudjuk". - Dr.

Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós

igazgatója

Egy átlagos ülőmunkát végző felnőtt, a napja több, mint felét ülve tölti. Ezért

nagyon fontos, hogyan is ülünk. Az ülőéletmódnak rengeteg negatív hatásával

számolhatunk. A hosszan tartó ülés, fizikai inaktivitás hozzájárulhat a vérrögök

kialakulásához, ami különféle érrendszeri történéseket okozhat. Az ülésből eredő

5 https://www.dreamstime.com/stock-illustration-wrong-right-spine-sitting-posture-vector-office-health-flat-

infographics-body-incorrect-correct-person-sit-correct-image72737235

8

inaktivitás elhízáshoz vezethet, ami magában sok betegséget idézhet elő. Az ülés

növelheti a vastagbél rák kialakulásának kockázatát, a hasnyálmirigy működésének

csökkenését, megnöveli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Belgyógyászati

megbetegedéseken kívül számos mozgásszervi problémát is okozhat. Az

ülőmunkával kapcsolatban leggyakrabban előforduló probléma a derékfájás. A

krónikus derékfájás prevalenciája a felnőtt lakosság körében 70-80%-ra tehető. A

krónikus derékfájás jelentős társadalmi, gazdasági, egészségügyi problémát jelent.

Összességében elmondható, a mortalitás egyenes arányosságban van a naponta

üléssel eltöltött órák számával. [1]

3. ábra, Mortalitás vizsgálata, fizikai aktivitás alapján (férfiak esetében)6

2.6 A helyes ülés a számítógép előtt

Az előző pontban felsorolt kockázatok csökkentése érdekében törekedjünk a

helyes ülés kivitelezésére. Fő komponensei közé tartozik maga a személy ismerete a

témában, a berendezések tulajdonságai, a munkaeszközök minősége. Ezek

összessége határozza meg az ülés minőségét.

A személyes ismeretek nagyban meghatározzák az ülés minőségét. Tisztában

kell lenni az ergonómia fogalmával. Tudni kell az ülőalkalmatosság, munkaeszközök

helyes beállítását. Saját magunknak kell beállítanunk az ülőalkalmatosság

6 https://www.quora.com/Do-chairs-cause-cancer

9

magasságát, távolságát az asztaltól, beviteli perifériák elhelyezését, monitor

elhelyezését. Birtokában kell lennie általános tudnivalóknak. Szükség van testtudat

meglétére, így tudjuk kontrollálni a testhelyzetünket. Munka közben legalább

óránként 10 perc szünetet kell tartani. A munka ideje alatt ajánlatos keringésjavító

gyakorlatokat végezni. A szünetek alatt végezni kell megfelelő, célzott, jól

kivitelezett nyújtó gyakorlatokat, izomerősítő feladatokat.

Az ülőalkalmatosság, asztal szintén nagyban befolyásolja az ülés minőségét.

Fontos egy kényelmes, ergonómiailag jól kialakított ülőalkalmatosság, ami lehet egy

szék, fitnesz labda vagy bármilyen más speciális eszköz. Az ülőfelület magassága a

térdhajlatunk közepéig érjen, legyen vízszintes, közepesen puha. Ha széket

használunk, háttámlája érjen legalább a nyaki 1-es csigolyánk magasságáig és

rendelkezzen kartámasszal. Az asztalhoz tartozzon kihúzható klaviatúra tartó, mely

magassága biztosítson elegendő helyet alsóvégtagunk szabad mozgásához.

Egyszerű beviteli perifériáink (egér, billentyűzet) kialakítása legyen

ergonómiailag megfelelő, pl.: supinalt kialakítású egér, csuklótámasszal rendelkező

billentyűzet. Elhelyezésük pedig történjen a kihúzható klaviatúra tartón.

Egy monitort használjunk, amely velünk szembe, szemünktől legalább 50,

maximum 70 cm-re legyen elhelyezve, teteje szemmagasságban vagy alatta 5 cm-rel

legyen.

A helyes ülés legfontosabb eleme a pozíciónk. A csípőízületben (articulatio

coxae) mért szög 90-100o. A térdízületben (articulatio genu) mért szög 90-110o. A

külső bokaízületben (malleolus lateralis) mért szög 100-120o. A vállízületben

(articulatio humeroscapularis) mért szög 0-10o. A könyökízületben (articulatio cubiti)

mért szög 90-1000. Ülés közben a medencénk nem billen hátra, lumbális lordózisunk,

háti kifózisunk, nyaki lordózisunk fiziológiás helyzetben állnak.

A „munkaterület” (work surface) megfelelő elrendezése fontos tényező. A

leggyakrabban használt irodaszerek, dokumentumok elhelyezése a használatuk

gyakorisága alapján történjen. Ez alapján 3 területet különböztethetünk meg, a

10

gyakran használt munkaeszközök (usual work), alkalmanként használt

munkaeszközök (occasional work), nem munkaterület (non-working area). [6]

4 ábra, Work surface, helyes elrendezés az íróasztalon7

2.7 A helytelen ülés következményei a mozgásszervrendszerre nézve

A helytelen ülés a mozgásszervrendszer degenerációját okozhatja. A

leggyakoribb elváltozások közé tartozik a mozgásterjedelem csökkenése,

izomkontraktúrák, izomrövidülések kialakulása. A ROM (range of movement) vagy

mozgásterjedelem beszűkülése visszahat a helyes tartás beállítására, melynek

alapfeltétele ennek teljes megléte. Az izomrövidülések lokalizációjuk szerint

különféle tüneteket okozhatnak, kezdetben általános fájdalom, később strukturális

elváltozások kíséretében. [2]

2.8 A gyógytorna kiegészítése ergonómiai ismeretekkel

A European Journal of Applied Physiology folyóirat 2018 január 15-én

megjelent tanulmánya az ülőmunka okozta nyak és vállfájdalom kezelését vizsgálja.

A tanulmányban 101 ember vett részt, 20 és 54 éves kor között. A résztvevőket két

csoportba osztották be véletlenszerűen.

7 https://www.coreconcepts.com.sg/article/work-surface-layout-for-better-ergonomics-and-productivity

11

Az egyes csoport tagjai 12 héten keresztül az első 4 héten, hetente kétszer, az

ezt következő 8 hétben heti egyszer részesült kezelésben. A kezelések között volt

TENS, UH, manuális technikák és otthoni gyakorlatok, melyek a nyak és vállizomzat

nyújtását jelentették.

A második csoport tagjai szintén 12 hetes időintervallumban vettek részt.

Ezalatt részesültek egy ergonómiai tanácsadásban, megállapították mely izmok

rövidültek, gyengültek. EMG segítségével megállapították a musculus trapesius

rostjainak működését munka közben. Ezen eredmények tudatában személyre szabott

gyakorlatsort kaptak. A kezelés első 4 hetében az első csoporthoz hasonlóan kaptak

TENS, UH kezelést.

Az 1 éves nyomon követés alapján a második csoport tagjainál pozitív

irányban változott a nyak mozgásterjedelme, izomereje, izmainak tónusa. Az első

csoport eredményei pedig szignifikáns javulást nem mutattak.

Az eredmények alapján levonható az a következtetés, hogy az ülőmunkát

végzők között jelentkező nyak – vállövi fájdalmak hosszútávú kezelésében fontos

szerepet játszik a betegek ergonómiai oktatása.

12

3 Célkitűzés, hipotézisek

A szakirodalomi áttekintés, illetve más kutatások eredményei alapján kitűztem

magam előtt célokat, melyeket meg akartam valósítani a kutatásom során.

Megismerni az általam felmért irodák állapotát, felszereltségét ergonómiai

szempontból. Megismerni a munkavállalók ergonómiai ismereteit, kialakult

panaszaikat, illetve az ülési szokásaikat.

A kitűzött célok megvalósítása érdekében az alábbi hipotéziseket állítottam fel:

1, az általam felmért munkahelyek a közepes, vagy magas rizikófaktorú csoportba

tartoznak a kritériumrendszerem alapján

2, az irodai munkát végzők kevesebb, mint 50% -a van tisztában az ergonómia

szabályaival

3, az életkor és a fájdalom mértéke egyenes arányosságban áll egymással

4, a magas rizikófaktorú csoportba tartozóknál nagyobb eséllyel fordul elő fájdalom

5, az irodai munkát végzők legalább 51%-ánál megállapítható hanyagtartás,

gyorsteszt segítségével

13

4 Anyag és módszer

4.1 Áttekintés

Kutatásomat két helyen végeztem, a Miskolcon található MESZEGYI

(Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény) és a

Csengerben található, Csenger Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő

és Gyermekjóléti Szolgálat intézményeiben. Pozitív tapasztalatként éltem meg, hogy

a dolgozók mind a két helyen szívesen fogadtak, örültek a kutatás témájának,

érdekelte őket az eredmény.

Kutatásomhoz szükséges vizsgálatok elkészítése előtt a dolgozókkal kitöltettem

egy beleegyező nyilatkozatot (3.sz. melléklet), melyben garantálom az adataik

bizalmas kezelését, illetve tájékoztatom őket arról, hogy a felvett adatokat (személyes

adatok nélkül) közzé teszem további szakmai kutatások támogatásához.

A vizsgálati anyagom készítésekor törekedtem az átláthatóságra, logikai

sorrend tartására. Elkészítéséhez teljes mértékben külföldi szakirodalmat használtam.

4.2 Vizsgálati minta

Vizsgálati helyszíneimet véletlenszerűen választottam ki. Fő kritériumom az

ülve töltött munkaórák számára vonatkozott, mely naponta 8 óra lehetett. Kutatásom

szempontjából nem volt releváns tényező a nemek megoszlása, az életkoruk, sem a

végzettségük.

Vizsgálatomban 29 nő és 11 férfi szerepelt. Legfiatalabb alanyom 21 éves,

legidősebb pedig 61 éves volt. Az átlag életkor 43,87 év, a leggyakrabban előforduló

életkor 49 év volt. Ezek az adatok jól mutatják a kutatásom alanyainak sokszínűségét.

4.3 Kérdőív

Kérdőívemet Horváth György- A kérdőíves módszer című könyve alapján

készítettem el. A kérdőívben 13 állítás szerepel, melyek mellett egy 5 fokozatú skála

található, ahol az 1-es szám jelentése: Egyáltalán nem értek egyet az állítással, 2-es

14

szám jelentése: Kevésbé értek egyet az állítással, 3-as szám jelentése: Nem tudom

eldönteni, 4-es szám jelentése: Többnyire egyet értek az állítással, az 5-ös szám

jelentése: Teljes mértékben egyet értek az állítással. A kérdőívet a hipotéziseimnek

megfelelően állítottam össze. Az első 10 kérdés a „Personal Education” -re, a személy

tudására vonatkozik, az utolsó 3 kérdés pedig a munkahely által adott felvilágosítás

meglétét vizsgálja.

4.4 Berendezések vizsgálata

A következő 3 vizsgálati kör a berendezésekre vonatkozik. Melyek minősége

nagyban befolyásolja az ülés minőségét.

1. Szék, asztal. A szék és asztal vizsgálatakor a következő szempontok alapján

értékeltem az eredményeket: a szék magasságának-, a háttámla dőlésszögének

állíthatósága, a kartámasz megléte, a háttámla magassága, a szék mobilitása, az

asztal magassága, az asztalhoz tartozó klaviatúra tartó megléte. Minden szempontra

1-1 pontot adtam, ha megfelelőek voltak.

2. Beviteli perifériák. Az általános beviteli perifériákat (kézi mutatóeszköz,

billentyűzet) vizsgáltam. 1-1 pont járt a billentyűzet elhelyezésére, kialakítására, a

számítógépes egér elhelyezésére, kialakítására.

3. Monitor. A monitor elhelyezésére szintén 1-1 pont járt, 4 kritérium alapján.

4.5 Az ülés vizsgálata

Az ülés vizsgálatánál 5 ízületben (csípőízület, térdízület, külső bokaízület,

vállízület, könyökízület) jobb és bal oldalon mértem geniométer segítségével

értékeket. Majd a jobb és bal oldal értékeinek átlagát vetem eredményűl. Ezen kívül

pedig a hanyagtartás mértékét vizsgáltam gyorsteszt segítségével, melynek

meghatározásához mérőszalagot használtam.

Megkértem a dolgozókat, hogy üljenek úgy, ahogy napközben leginkább ülnek,

ahogy nekik kényelmes. Az eredmények hitelességének megőrzése érdekében a

15

vizsgálatokat a kora délutáni órákban végeztem el. Úgy gondoltam, ezzel

kiküszöbölhetem azt, hogy a nap felénél már fáradtabbak, nem tudnak úgy figyelni a

pozíciójukra, ezzel valóban valós értékeket vehetek fel.

A csípőízület (articulatio coxae) vizsgálatakor a szögmérő stabil szára a femur

vonala, mobil szára a trochanter major femoris és az axilláris árok közepe közé húzott

egyenes, forgáspontja pedig a trochanter major femoris volt. Referenciaértéke 90-

100o. A térdízület (articulatio genu) vizsgálatakor a szögmérő stabil szára a femur

vonala, mobil szára a tibia vonala, forgáspontja pedig a térdízület forgáspontja volt.

Referenciaértéke 90-110o. A külső bokaízület (malleolus lateralis) vizsgálatakor a

szögmérő stabil szára a fibula vonala, mobil szára az V. metatartus vonala,

forgáspontja pedig a külső bokaízület forgáspontja. Referenciaértéke 100-120o. A

vállízület (articulatio humeroscapularis) vizsgálatakor a szögmérő stabil szára a caput

humeriből a talaj irányába kiinduló merőleges, mobil szára a humerus vonala,

forgáspontja a vállízület forgáspontja. Referenciaértéke 0-10o. A könyökízület

(articulatio cubiti) vizsgálatakor az alkar pronált helyzetben, a szögmérő stabil szára

a humerus vonala, mobil szára az ulna vonala, forgáspontja a könyökízület

forgáspontja. A hanyagtartás vizsgálata gyorsteszt segítségével történt, a vizsgált

alany háttal állt egy egyenes falnak, sarka 5 cm-re a faltól helyezkedett el,

mérőszalagommal az occiput és a fal távolságát mértem meg, melynek

referenciaértéke 0 cm.

4.6 Visual analog scale (továbbiakban: VAS)

A vizsgálati lapom következő részében a fájdalom mértékét vizsgáltam VAS

skála segítségével. 7 pontot emeltem ki, a fej, nyak, vállak és felsővégtag, hát, derék,

alkar, ujjak, szem. A skálát az elmúlt 2 hétben érzett fájdalom alapján töltötték ki a

résztvevők.

4.7 Adatok

Végezetül felvettem személyes adataikat: név, születési dátum (év, hónap, nap),

email cím, mióta végez ülőmunkát, van e diagnosztizált mozgásszervi elváltozása.

16

5 Eredményeim

5.1 Szubjektív eredmények, személyes ismeretek

Vizsgálatom első részeként a dolgozók ismereteit mértem fel egy kérdőív

segítségével, melynek eredményei a következőkép alakultak: 40 emberből 14-en

(35%) a magas rizikófaktorú csoportba, 25-en (62%) a közepes rizikófaktorú

csoportba és 1 (3%) ember pedig az alacsony rizikófaktorú csoportba került a

személyes ismeretek alapján. A kapott pontszámok átlaga (4,95), mediánja (5)

alapján, a személyes ismeretek közepes rizikófaktorú tényezőnek bizonyultak.

5. ábra, Százalékos eredmények egymáshoz viszonyítva (saját forrás)

Tudja, hogy az ülőmunka mozgásszervi

elváltozásokat okozhat

87,5%

Úgy gondolja, hogy tudja, hogyan kell

helyesen ülni

77,5%

Figyel a testtartására ülés közben

37,5%

Valójában tudja, hogyan kell helyesen ülni

30%

A munkaidő 80%-ban helyesen ül

15%Hát, derék, vállöv, nyak

fájdalom

65%

17

A legkisebb eltérés a válaszokban az első kérdésnél volt megfigyelhető. A

résztvevők 87,5%-a (35 fő) többnyire vagy teljes mértékben egyetért azzal a

kijelentéssel, hogy az ülőmunka mozgásszervi elváltozásokat okozhat. 1 ember

kevésbé értett egyet ezzel az állítással, 4-en a „Nem tudom eldönteni” választ jelölték

meg. A „Tudom, hogyan kell helyesen ülni” kijelentéssel a megkérdezettek 77,5%-a

(31 fő) értett egyet többnyire vagy teljes mértékben. A szék - billentyűzet, egér,

monitor beállításaira vonatkozó kijelentésekkel a válaszadók 47,5% (19 fő), 42,5%

(17 fő), 45%-a (18 fő) értett egyet, átlagosan 32,5%-kal (13 fő) kevesebben, mint a

„Tudom, hogyan kell helyesen ülni” kijelentésre. A „Figyelek a testtartásomra ülés

közben” kijelentésre érkezetek átlagosan a legalacsonyabb pontszámok, a válaszadók

37,5%-a (15 fő) értett egyet ezzel az állítással. A felmérésben résztvevők csak

kicsivel több, mint fele (23 fő) tart rendszeresen szünetet.

A kérdőívben szereplő kérdésekre, állításokra adott válaszok átlaga a maximális

5 pontból a 40 résztvevő alapján:

1. táblázat, A kérdőívben szereplők kérdésekre adott válaszok átlaga (n=40)

Kérdés Átlag Max Szórás

Az ülőmunka mozgásszervi elváltozásokat okozhat 4,55 5 0,78

Tudom, hogyan kell helyesen ülni 4,14 5 0,99

Munka közben gyakran észreveszem, hogy

helytelenül ülök

3,90 5 1,06

Rendszeresen tartok szünetet 3,52 5 1,01

Tudom, hogy kell helyesen elhelyezni a monitort 3,34 5 1,19

Tudom, hogy kell helyesen beállítani a szék

magasságát

3,24 5 1,32

Tudom, hogy kell helyesen elhelyezni a

billentyűzetet és az egeret

3,21 5 1,25

Figyelek a testtartásomra ülés közben 3,10 5 0,97

Milyen időközönként tart szünetet (perc) 58,08 36,21

18

5.2 Irodai berendezések

5.2.1 Szék, asztal

A székek és asztalok 5 esetben (12%) magas, 16 esetben (40%) közepes és 19

esetben (48%) alacsony rizikófaktornak bizonyultak. Ezek a berendezések átlagosan

4,125 pontot kaptak a maximális 6 pontból.

A székek magassága 35 esetben, háttámlája 4 esetben volt állítható. A széknek

kartámasza 26 esetben, kereke 34 esetben volt. Háttámlájának magassága 31 esetben

volt megfelelő. Az asztalhoz 31 esetben tartozott klaviatúratartó.

1. diagram, A székek, asztalok besorolása rizikófaktor csoportokba, az elért

pontszámok alapján (n=40)

5.2.2 Beviteli perifériák (kézi mutatóeszköz = egér, billentyűzet)

A beviteli perifériák 23 esetben (57%) magas, 16 esetben (40%) közepes, 1

esetben (3%) alacsony rizikófaktort jelentettek. Összesítve a beviteli perifériák

átlagos pontszáma 1,375, mediánja 1 lett a maximálisan elérhető 4 pontból, így a

beviteli perifériák magas rizikófaktort jelentettek.

A kézi mutatóeszköz elhelyezése 17, míg kialakítása 5 esetben volt megfelelő.

A billentyűzet elhelyezése 28, míg kialakítása 4 esetben volt megfelelő.

12%

40%

48%

Szék, asztal - rizikófaktor

magas

közepes

alacsony

19

2. diagram, A beviteli perifériák besorolása rizikófaktor csoportokba, az elért

pontszámok alapján (n=40)

5.2.3 Monitor

A megvizsgált monitorok 10 esetben (25%) magas, 23 esetben (57%) közepes,

7 esetben (18%) alacsony rizikófaktorú tényezőnek bizonyultak. 34 esetben egy

monitort használtak egyszerre a dolgozók. A monitor elhelyezése a székhez képest

18 esetben volt megfelelő. A monitor távolsága a szemtől 17 esetben, magassága 16

esetben volt megfelelő. Összesítve a monitorok eredménye, átlagosan 2,175 pont

(mediánja 2) lett a maximális 4 pontból, mely alapján közepes rizikófaktorú

komponensnek számít.

57%

40%

3%

Beviteli perifériák - rizikófaktor

magas

közepes

alacsony

20

3. diagram, A monitorok besorolása rizikófaktor csoportokba, az elért pontszámok

alapján (n=40)

5.3 Pozíció

Az ülési pozíció a vizsgálati eredmények alapján 19 esetben magas (47%), 14

esetben (35%) közepes, 7 esetben (18%) alacsony rizikófaktort jelentett. A

csípőízület helyzete 16, a térdízület 19, a bokaízület 20, a vállízület 9, a könyökízület

8 esetben volt a megfelelő tartományon belül. Hanyagtartás- gyorsteszt 1 esetben volt

negatív.

Korrigálás után a csípőízületben 29, a térdízületben 26, a bokaízületben 26, a

vállízületben 16, a könyökízületben 12 esetben volt a megfelelő tartományon belül.

Hanyagtartás- gyorsteszt 6 esetben volt negatív.

A korrigálás átlagosan 12,09%-ot javított a pozíción, 5 esetben viszont rontott,

14 esetben nem javított, 21 esetben javított. Egy esetben 2 ízület helyzete változott

kedvezőtlen irányba, 3 esetben 4 ízület helyzete változott a rossz tartományból a jó

tartomány irányába. Korrigálás előtt 5 személynél volt legalább 4 ízületben a jó

tartományon belül az érték, 1 személynél volt csak mind az általam mért 5 ízületben

jó tartományon belül. Korrekció után, 12 esetben legalább 4 ízületben jó értéket

mértem, 3 esetben pedig minden általam mért ízületben jó értékeket mérhettem.

25%

57%

18%

Monitor - rizikófaktor

magas

közepes

alacsony

21

4. diagram, A pozíció korrigálás előtt és után (n=40)

A 40 résztvevő alapján, a nem korrigált testhelyzetben a csípőízületben mért

szög átlaga: 101o, a térdízületben 95,4o, a bokaízületben 104,1o, a vállízületben

22,625o, a könyökízületben 116,75o. Korrigált testhelyzetben a mért eredmények

átlaga:, csípőízületben 98,2o, térdízületben 96,65o, bokaízületben 103,225o,

vállízületben 20,367o, könyökízületben 112,125o. A legnagyobb eltérések nem

korrigált testhelyzetben a normális tartományhoz képest (fokban) csípőízületben (90-

100) -19, +35, térdízületben (90-110) -75, +53, bokaízületben (100-120) -40, +30,

vállízületben (0-10) +49, könyökízületben (90-100) +52. Korrigált testhelyzetben a

csípőízületben (90-100) -10, +26, a térdízületben (90-110) -30, +20, bokaízületben

(100-120) -20, +12, vállízületben (0-10) +98, könyökízületben (90-100) +50.

Korrigált testhelyzetben a legnagyobb eltérések a csípőízületben (-9,+9)

36,54%-kal, a térdízületben (-45,+33) 61,13%-kal, a bokaízületben (-20,+18) 55%-

kal, a könyökízületben (+2) 3,85%-kal mérséklődtek, míg a vállízületben mért

legnagyobb eltérés a duplájára nőtt.

Nem korrigált testhelyzetben a térdízület és a bokaízület helyzete, míg

korrigált testhelyzetben a csípőízület, térdízület, bokaízület helyzete esett a normális

tartományon belülre.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

csípőízület térdízület bokaízület vállízület könyökízület hanyagtartás

Elő

ford

ulá

s

Ízületek

Helyes pozíció korrigálás nélkül és korrigálással

22

Ízület Nem korrigált testhelyzet

átlaga (fokban) ±

standard deviációja

Korrigált testhelyzet

átlaga (fokban) ±

standard deviációja

Csípőízület 101 ± 12,82 98,2 ± 8,03

Térdízület 95,4 ± 24,87 96,65 ± 13,38

Bokaízület 104,1 ± 16,96 103,225 ± 11,76

Vállízület 22,625 ± 16,36 20,367 ± 21,18

Könyökízület 116,75 ± 16,12 112,125 ± 17,42

2. táblázat, Az ízületek helyzete fokban (n=40)

5.4 Fájdalom mértéke testtájak szerint (VAS)

A fájdalom mértéke a VAS skála alapján 22 esetben (55%) magas, 13 esetben

(32%) közepes, 5 esetben (13%) alacsony volt.

5. diagram, Rizikófaktor csoport (y tengely) és az átlagos fájdalom (x tengely)

(n=40)

A 40 résztvevő alapján a VAS skálán felmért fájdalomra adott pontok összege:

711 a maximális 3200-ból. Átlagosan minden egyes munkavállalóra 17,76 pont jut a

személyenkénti maximális 80-ból. Legmagasabb érték 62 pont volt, egy esetben

fordult elő, legalacsonyabb érték 0 volt, amely 3 esetben fordult elő. A legmagasabb

0 1 2 3 4 5

alacsony

közepes

magas

Fájdalom (VAS)

Riz

ikó

fakto

r

Rizikófaktor és fájdalom összefüggése

23

átlag érték 7,75, míg a legalacsonyabb átlag érték 0 volt, ez utóbbi 3 esetben fordult

elő.

0-tól nagyobb fájdalmat legtöbbször a hát (31 fő), fej-nyak-szem (30 fő)

okozott, 1-től kisebb értéket legtöbbször az alkar (28 fő) esetében mértem.

A fájdalom mértéke a derék esetében volt a legnagyobb, összesen 119 pont a 40

résztvevő alapján, második a hát 117, majd a nyak 108 ponttal.

A fejfádalomra adott legmagasabb pontszám 8 (2 fő), míg legalacsonyabb 0 (10

fő) volt, átlagosan 2,5. 8 esetben a fájdalom értéke nagyobb volt, mint 5. A nyak

fájdalmára adott legmagasabb pontszám 8 (4 fő), legalacsonyabb 0 (11 fő) volt, átlaga

2,7. 9 esetben a fájdalom értéke nagyobb volt, mint 5. A váll, vállöv fájdalmára adott

legmagasabb pontszám 9 (1 fő), legalacsonyabb 0 (14 fő) volt, átlaga 2,52. 9 esetben

a fájdalom értéke nagyobb volt, mint 5. A hát fájdalmára adott legmagasabb pontszám

8 (3 fő), legalacsonyabb 0 (10 fő) volt, átlaga 2,92. 12 esetben a fájdalom értéke

nagyobb volt, mint 5. A derék fájdalmára adott legmagasabb pontszám 10 (1 fő),

legalacsonyabb 0 (11 fő) volt, átlaga 3,05. 11 esetben a fájdalom értéke nagyobb volt,

mint 5. Az alkar fájdalmára adott legmagasabb pontszám 6 (1 fő), legalacsonyabb 0

(30 fő) volt, átlaga 0,65. Csak 1 esetben volt nagyobb a fájdalom mértéke, mint 5. Az

ujjak fájdalmára adott legmagasabb pontszám 10 (1 fő), legalacsonyabb 0 (24 fő)

volt, átlaga 1,1. 2 esetben a fájdalom értéke nagyobb volt, mint 5. A szem fájdalmára

adott legmagasabb pontszám 10 (1 fő), legalacsonyabb 0 (11 fő) volt, átlaga 2,4. 6

esetben a fájdalom értéke nagyobb volt, mint 5.

24

6. diagram, A fájdalomra adott pontszámok (VAS skála) összesítve, testtájak

szerint (n=40)

100 108 101117 119

2644

96 85,5

0

20

40

60

80

100

120

140

Fej Nyak Váll,

vállöv

Hát Derék Alkar Ujjak Szem Fájdalom

medián

Fájdalom

Ízületek

Fájdalomra adott értékek testtájak szerint

25

6 Megbeszélés

6.1 Irodák felszereltsége

1, az általam felmért munkahelyek a közepes, vagy magas rizikófaktorú csoportba

tartoznak a kritériumrendszerem alapján

Az ergonómiailag helyes munkavégzés egyik alapfeltétele, a munka során

használt berendezések minősége. Az ülés helyes pozíciójának fenntartásához

egyénileg be kell állítani a székek magasságát, az íróasztal távolságát. Ezekre sajnos

kevés helyen volt lehetőség, a munkahelyek kevesebb, mint felénél. A kapott

eredmények összehasonlítása után kiderült, hogy az ergonómiailag jó minőségű

berendezések sem elegek ahhoz, hogy helyes pozícióban végezzék a munkájukat a

dolgozók. Az esetek 90%-ban egyszerű, alacsony árkategóriajú kerekes irodai szék

állt a munkavállalók rendelkezésére, állítható magassággal, kartámasz nélkül. A

kartámasz hiánya, szinte kivétel nélkül determinálta a vállöv, vállízület,

könyökízület, csuklóízület helytelen pozícióját gépelés, számítógépen való dolgozás

közben. Az íróasztalok legnagyobb problémáját a klaviatúratartó hiánya okozta.

Azokál az íróasztaloknál, ahol nem volt klaviatúratartó, a felsővégtag ízületeiben

mért pozíció egyszer sem volt a megfelelő tartományon belül. Abban az esetben, ahol

a szék rendelkezett kartámasszal, de az íróasztalhoz nem tartozott klaviatúratartó,

csak a vállízületben mérhettem megfelelő ízületi pozíciót. Ezekben az esetekben, az

ízületekben mért rossz pozíció mellett, fokozottabb mértékű volt a váll, vállöv, nyak,

hát, alkar, ujjakban mért fájdalom. Azokban az esetekben, ahol nem tartozott az

asztalhoz klaviatúratartó, az átlagos fájdalom a nyak esetében 4, a vállak esetében

4,01, a hát esetében 4,45 volt a VAS skála alapján. Ezzel szemben azokban az

esetekben, ahol volt klaviatúratartó, ezen területek átlagos fájdalma 2,21; 1,93; 2,34

volt. Ez az eredmény nem is olyan meglepő, de annál inkább szemléletes. A

klaviatúratartó hiánya nagy mértékben befolyásolhatja a testhelyzetünket gépelés

közben. Ez adódhat abból, hogy a könyök alátámasztott pozícióban van a

kartámaszon, a billentyűzet, egér, az asztalon, a könyökízület magassága felett

helyezkedik el, ennek elérése érdekében a vállöv protraktált helyzetbe, a hát kifózisa,

nyak flexiója fokozott helyzetbe kerül.

26

A normális tartománytól való legnagyobb eltéréseket (2 esetben) laptoppal

dolgozóknál figyeltem meg, ahol a laptop az asztalon elhelyezve, annak kijelzője a

szem magasságától legalább 20 cm-re volt. Ebben az esetben a nyak jelentős

flexióban, a szem és monitor távolsága a minimálisan elfogadható érték alatt volt.

Vállöv protraktált helyzetben, a vállízület, könyökízület, csuklóízület pozíciója a

normális tartományon kívülre esett.

Az ergonómiailag helyes elrendezés (work surface on desk) az asztalokon nem

valósult meg egy esetben sem. A számítógépes munka mellett használt egyéb

nyomtatott formátumú dokumentumok az asztal síkjában, sok esetben a monitortól

jobb vagy bal oldalra elhelyezve voltak. Az ebből kifolyó statikus, egyoldali terhelés

további problémákat idézhet elő, izomdiszbalansz, aszimmetrikus izomrövidülés,

gyengülés stb. megbetegedések formájában.

Összességében a munkahelyi berendezések nem felelnek meg teljes mértékben

az ergonómiai szabályoknak. Néhány esetben pedig azt figyelhettem meg, hogy a

munkáltató által biztosított, ergonómiai szempontból tökéletesen kialakított

eszközöket, a munkavállaló saját felelősségére, saját kényelme érdekében

megváltoztatta egy ergonómiailag nem megfelelő eszközre, pl.: kartámaszos irodai

szék kartámaszát, az asztalhoz tartozó klaviatúra tartót leszerelte stb.

Az általam felmért munkaállomások csak 22%-a számolható alacsony

rizikófaktorú tényezőként. Nagyobb részük közepes (46%) és magas (32%)

rizikófaktorú tényezőként jelennek meg. Az általam felmért 40 munkavállalóból csak

8 dolgozó kerülhetne az alacsony rizikófaktorú csoportba, ha a munkaállomásán kívül

minden területen javítanának az eredményeken. A többiek hiába tanulnának meg

helyesen ülni, hiába lenne megfelelő egészségtudatuk, a munkahelyen lévő eszközök,

berendezések nem alkalmasak az ergonómiailag helyes munkavégzés

megteremtésére.

Első lépésben a munkáltató felelőssége, feladata a munkavégzéshez szükséges

alapvető eszközöket, berendezéseket biztosítani, amelyeket egy ergonómiai

szakember segítségével választ ki, második lépésben, a munkavállalók ergonómiai

ismereteit szükséges megerősíteni.

27

6.2 A munkavállalók ergonómiai ismeretei

2, az irodai munkát végzők kevesebb, mint 50% -a van tisztában az ergonómia

szabályaival

Hiába megfelelő egy iroda felszereltsége, ergonómiailag jól kialakított

eszközök állnak a rendelkezésre, ha a munkavállaló nem tudja helyesen használni

azokat. Sok esetben előtérbe kerül a munka mihamarabbi elvégzésének motivációja,

mint a saját egészségük gondozása, betegségek kialakulásának prevenciója. A

kutatásban résztvevők 87,5%-a (35 fő) egyetért azzal az állítással, hogy az ülőmunka

mozgásszervi elváltozásokat okozhat. Ezzel szemben a résztvevők mindössze 37,5

%-a (15 fő) mondta azt, hogy figyel a testtartására munka közben, azonban ebből a

15 emberből, mindösszesen csak 6-an ültek helyesen a munkavégzés alatt. A

kutatásomban részt vett dolgozók fele hiába tudja, hogy a helytelenül végzett

ülőmunka negatívan befolyásolhatja az egészségét, nem tesz ellene semmit.

31 résztvevő (77,5%) azt a választ adta, hogy tudja, hogyan kell helyesen ülni.

Amikor arra kértem őket, hogy üljenek úgy, ahogyan helyesnek gondolják, a 40-ből

csak 12 (30%) esetben találkoztam megfelelő értékekkel.

19-en (47,5%) azt állították helyesen be tudják állítani a székük magasságát,

ebből 14-en valóban tudták.

17-en a monitor, 19-en a billentyűzet - egér elhelyezésében biztosak voltak. A

vizsgálat alapján a monitor elhelyezése esetében nem volt senki, aki tudta, hogyan

kell helyesen elhelyezni, a billentyűzet - egér elhelyezését azonban 13-an valóban

tudták.

6.3 Az életkor és a fájdalom közötti kapcsolat

3, az életkor és a fájdalom mértéke egyenes arányosságban áll egymással

A gerinc degeneratív elváltozásainak rizikótényezői közé tartozik az életkor,

mozgásszegény életmód, ülőmunka, ergonómiailag hibás munkavégzés. Az

intervertebrális discus víztartalma 20 éves kortól kezdve folyamatosan csökken az

28

életkorunk előrehaladtával, mely beindítja a szegmentum degeneratív kaszkádját.

Emellett az ergonómiailag helytelenül végzett munka, rossz biomechanikai

viszonyokat teremtve tovább növeli a csigolyák degenerációjának esélyét. Ezért is

gondoltam, hogy az idősebb korú dolgozók nagyobb mértékű fájdalomról fognak

beszámolni, azonban az eredmények ezt a kijelentésemet megcáfolták. A fájdalom –

életkor között nem találtam összefüggést. 21-39 éves kor között a fájdalom átlagos

értéke a VAS skála szerint 2,125. 41-61 éves kor között pedig 2,28 volt.

6.4 A rizikófaktor csoport és a fájdalom közötti összefüggés

4, a magas rizikófaktorú csoportba tartozóknál nagyobb eséllyel fordul elő

fájdalom

Úgy gondolom, hogy az általam összeállított vizsgálati módszer alapján

rizikófaktor csoportokba sorolt munkavállalók fájdalma, egyenes arányosságban lesz

az általuk elért pontszámmal.

A VAS skála alapján a 8 testtájék átlagos fájdalma, 2 alacsony rizikófaktorú

munkavállaló esetében 0,25. 27 közepes rizikófaktorú munkavállaló átlagos

fájdalomértéke 1,71. 11 magas rizikófaktorú csoportba tartozó munkavállaló átlagos

fájdalomértéke 3,84.

Ha sikerül legalább egy rizikófaktor csoportot javítani, átlagosan 1,8-cal

csökken a fájdalom értéke.

A fájdalom mértéke mellett, azok a testtájak száma is növekedett, ahol

megjelent a fájdalom. Míg az alacsony rizikófaktorú csoportnál átlagosan 2 testtáj

volt érintett, a közepes rizikófaktorú csoportnál ez a szám már több, mint a duplája,

átlagosan 4,47-re nőtt, a magas rizikófaktorú csoportoknál pedig átlagosan 7 testtáj

érintett a 8-ból. Ha javítunk a pontszámokon, és sikerül alacsonyabb rizikófaktorú

csoportba kerülni, az megjelenik a fájdalom mértéke mellett abban is, hogy kevesebb

testtájunkban jelentkezik fájdalom.

29

6.5 A hanyagtartás megjelenése

5, az irodai munkát végzők legalább 51%-nál megállapítható hanyagtartás,

gyorsteszt segítségével

A gyorsteszt segítségével végzett hanyagtartás vizsgálat eredménye nem volt

meglepő. A vizsgálatban részt vettek 97,5%-a (39 fő) pozitív eredményt produkált.

Az occiput és fal távolsága átlagosan 6 cm volt. A fent leírt problémák

(klaviatúratartó hiánya gépelés közben, ergonómiai ismeretek hiánya, rosszul

elhelyezett íróasztal, szék) mindegyike hozzájárul a rossz, hanyag testtartás

kialakulásához, ezen problémák komplex megoldásra szorulnak. Betegoktatás,

izomerősítés, berendezések minőségének javítása.

30

7 Összefoglalás

Az általam felmért munkavállalók 87,5%-a tisztában van azzal a ténnyel, hogy

az ülőmunka többek között mozgásszervi elváltozásokat okozhat, azonban csak a

37,5%-uk figyel a helyes ülésre munka közben és csak 15%-uk ül ergonómiailag

helyesen. A prevenció szempontjából nagyon fontos ezen a hozzáálláson változtatni.

Az ergonómiai ismeretek oktatása már az általános iskolában szükséges lenne, majd

ezen ismeretek bővítése a munkaadók feladata lenne.

Az általam felmért munkaállomások kevesebb, mint fele rendelkezett

ergonómiailag jól kialakított munkaeszközökkel. A munkaadó fő feladata ezeket a

problémákat javítani, szakemberek segítségével ergonómiailag jól kialakított

környezetet kiépíteni.

A rizikófaktorok csökkentése segíthet a fájdalmak kialakulásának

megelőzésében, illetve a már kialakult fájdalmak, rossz biomechanikai viszonyok

helyreállításában, hiszen az alacsonyabb rizikófaktorú csoportba tartozóknál a

fájdalom megjelenése fele annyiszor fordult elő, mint a magasabb rizikófaktorú

csoportokba tartozó egyéneknél.

Feltételezésem ellenére a fájdalom mértéke és az életkor nem áll egyenes

arányosságban egymással. Az ülőmunka okozta mozgásszervi elváltozások

ugyanolyan mértékben érinti a fiatal munkavállalókat is.

Az ülőmunka okozta mozgásszervi elváltozások megelőzésének fontos tényezői

a ergonómiai oktatás, munkaeszközök, berendezések minősége és a munkavállaló

kooperációja a szakemberekkel. Ezek mellett elengedhetetlen a vázizomzat

megfelelő edzettsége. Figyeljünk az ülésünkre, tornázzunk, tartsunk szünetet a

mozgásszervi elváltozások megelőzése érdekében.

31

8 Felhasznált irodalom

[1] Ainsworth Barbara E.; Haskell, William L.; Leon, Arthur S.; Jacobs, David R.

JR.; Montoye, Henry J.; Sallis, James F.; Paffenbarger, Ralph S. JR. (1993):

Compendium of Physical Activities: classification of energy costs of human

physical activities. Med Sci Sports Exerc. 1993 Jan; 25(1):71-80.

[2] Ferreira, Y.; Helbig, R. (2002): Sitzen im Büro – Last oder Lust? = Zeitschrift

für Arbeitswissenschaft, 56. k. 4. p. 224–233

[3] Tóthné Steinhausz Viktória, Tóth Klára (2015) – Tudatos ülés gerinciskolája

általános iskolásoknak. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

Fizioterápiás- és Sporttudományi Intézet, Pécs.

[4] Carlotta Bizzarri (2013) – Torna az íróasztalnál. Sziget, Budapest

[5] Office ergonomics (2013) - Organisational Health Unit Department of

Education Training and Employment. February 2013

[6] Office Ergonomics (2010) - Guidlines for preventing Musculoskeletal Injures,

January 2010

[7] Vass Lívia (2015) – Osztálytermi Tartáskorrekció: Gyakorlatgyűjtemény, Pécsi

Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Pécs

[8] Malmstolen (2012) - A compendium on sitting ergonomics, Strandvägen,

Sweden

[9] Hercegfi Károly – Izsó Lajos (2010) – Ergonómia, Typotex Kiadó

[10] Ungváry György, Morvai Veronika (Szerk.) (2009) – Munkaegészségtan -

Fogalkozás-orvostan, foglalkozási megbetegedések, munkahigiéné, Medicina

Könyvkiadó Zrt

[11] Bajsz Viktória, Császárné Gombos Gabriella, Sió Eszter (2014) - Fizikai

aktivitás a kiegyensúlyozott, energikus munkavégzésért, Pécs

[12] Balogh Ildikó (1999) – Mozgás ABC, Budapest, 64-77. o.

[13] Hoppenfeld, Stanley (2009) - A gerinc és a végtagok fizikális vizsgálata,

Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 247-273. o.

32

9 Köszönetnyilvánítás

Elsősorban szeretnék köszönetet mondani Lebenszkyné Szabó Tünde

mesteroktatónak, szakmai tudásával, észrevételeivel, kedvességével segítette a

munkámat.

Szeretném megköszönni Gúr Péter Attila, a Miskolci Egyesített Szociális,

Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény intézményvezetőjének, hogy

engedélyezte kutatásomat az Intézményükben.

Nem utolsó sorban szeretném megköszönni, annak a 40 résztvevőnek, akik

szerepeltek a vizsgálatomban.

33

10 Melléklet

1. számú melléklet: Betegvizsgálati lap

2. számú melléklet: Értékelőlap

3. számú melléklet: Beleegyező nyilatkozat

4. számú melléklet: Összesített pontszámok

5. számú melléklet: Nem korrigált testhelyzetben mért ízületi helyzetek

6. számú melléklet: Korrigált testhelyzetben mért ízületi helyzetek

7. számú melléklet: Fájdalom értékek a VAS skála alapján

8. számú melléklet: Nem, életkor, mióta végez ülőmunkát

9. számú melléklet: A kérdőívre adott válaszok összesítése

10. számú melléklet: Szakdolgozati témalap

11. számú melléklet: Konzultációs lap

12. számú melléklet: Nyilatkozat

1. számú melléklet

Betegvizsgálati lap

I. ÁLTALÁNOS (PERSONAL HABITS AND EDUCATION)

Az „irodai ergonómia”

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?

(1- egyáltalán nem; 5- teljes mértkében)

Az ülőmunka mozgásszervi elváltozásokat okozhat 1 2 3 4 5

Figyelek a testtartásomra ülés közben 1 2 3 4 5

Tudom, hogyan kell helyesen ülni 1 2 3 4 5

Tudom, hogy kell helyesen beállítani a szék magasságát 1 2 3 4 5

Tudom, hogy kell helyesen elhelyezni a billentyűzetet és az egeret 1 2 3 4 5

Tudom, hogy kell helyesen elhelyezni a monitort 1 2 3 4 5

Munka közben gyakran észreveszem, hogy helytelenül ülök 1 2 3 4 5

Rendszeresen tartok szünetet 1 2 3 4 5

*Ha az előző kérdésre 2-3-4-5-tel válaszolt, írja le, milyen időközönként tart szünetet:

*A szünetek alatt rendszeresen végzek nyújtó gyakorlatokat 1 2 3 4 5

A munkahelyemen van kihelyezve gyakorlatsor, amivel megelőzhetők a

mozgásszervi megbetegedések

igen nem

*Ha az előző kérdésre igennel válaszolt, írja le, hogy mennyire tartja

hasznosnak ezt a gyakorlatsort

1 2 3 4 5

*Rendszeresen végzem ezeket a gyakorlatokat 1 2 3 4 5

II. SZÉK, ASZTAL

1, Állítható a szék magassága

*Ha igen: Tudja, hogy kell helyesen beállítani?

2, Állítható a háttámla dőlésszöge

3, Van kartámasz a székhez

4, Magas háttámla

(minimum Th1-ig ér)

5, A széknek van kereke

6, Az asztalhoz tartozik kihúzható klaviatúra tartó

*Ha igen: Használja?

/6

III. BEVITELI PERIFÉRIÁK

1, Az egér elhelyezése

(klaviatúratartón, könyökízület 900,, alkar alátámasztva)

2, Az egér kialakítása

(enyhén supinált, normál nagyságú, csuklótámaszos egérpad)

3, A billentyűzet elhelyezése

(klaviatúratartón, könyökízület 900,, alkar alátámasztva)

4, A billentyűzet kialakítása

(csuklótámasz)

/4

IV. MONITOR

1, Egy monitor van az asztalon elhelyezve

2, A monitor a székkel szemben van

3, A monitor a szemtől 50-70 cm távolságra van (.…… cm)

4, A monitor teteje szemmagasságban, vagy alatta 5 cm-re helyezkedik el (…….. cm)

/4

V. Pozíció

Referencia Mért Korrigált

Csípőízület 90-100

Térdízület 90-110

Bokaízület 100-120

Vállízület 0

Könyökízület 90-100

Hanyagtartás 0 cm

/6

VI. VAS SKÁLA AZ UTÓBBI 2 HÉT ALAPJÁN

(0- nem éreztem fájdalmat; 10- kibírhatatlan fájdalom)

Fej 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Nyak 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Vállak és felső végtag 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Hát 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Derék 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Alkar 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Ujjak 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Szem 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

/8

2. számú melléklet

Értékelőlap

NÉV: ……………………………………………………………

SZÜLETÉSI IDŐ: ……..……………………………………

ELÉRHETŐSÉG: ……………………………………………

MIÓTA VÉGEZ ÜLŐMUNKÁT: ……………..…......

DG. ELVÁLTOZÁS: ……………………………………….

(diagnosztizált mozgásszervi megbetegedés)

Teljes Általános Szék,

asztal

Bev.

perif.

Monitor Pozíció VAS

Pontszám

Rizikócsoport

3. számú melléklet

Beleegyező nyilatkozat

Alulírott (név, születési idő olvashatóan kitöltve) ……………………………………….…….:

Kijelentem, hogy az „Ergonómia az ülőmunkában” című szakdolgozat kutatásában önként veszek

részt (Karasi Bence, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar – Ápolás és betegellátás, gyógytornász

szakirány).

Tudomásul veszem, hogy az azonosításomra alkalmas személyi adataimat bizalmasan

kezelik. Hozzájárulok ahhoz, hogy a vizsgálat során a rólam felvett, személyem

azonosítására nem alkalmas adatok más kutatók számára is hozzáférhetők legyenek.

Fenntartom a jogot arra, hogy a vizsgálat során annak folytatásától bármikor elállhassak.

Ilyen esetben a rólam addig felvett adatokat törölni kell.

Kelt: ........................................ 2017 év ................................. hó ............... nap

______________________________

a személy aláírása

4. számú melléklet

Összesített pontszámok

ÁlTALÁNOS (ismeretek) SZÉK, ASZTAL EGÉR, BILLENTYŰZET MOINTOR POZÍCIÓ VAS NÉV ÖSSZES MAX Rizikófaktor

13 6 4 4 6 8 41

1 5 4 0 4 0 0 T. Edina 13 magas

2 1 5 1 3 1 0 Sz. Beáta 11 magas

3 8 4 1 0 1 4 H. Attila 18 közepes

4 7 5 1 0 4 3 H. Dezső 20 közepes

5 2 2 2 2 1 2 M. F. Rita 11 magas

6 3 5 2 2 2 5 P. Zsuzsa 19 közepes

7 8 6 1 3 4 8 V.H.Dóra 30 alacsony

8 4 4 0 3 0 2 D.B.Judit 13 magas

9 5 5 2 2 0 6 L.Norbert 20 közepes

10 3 5 1 2 0 3 P. Józsefné 14 közepes

11 5 5 1 3 1 2 Cs. Csabáné 17 közepes

12 4 5 2 1 3 5 Sz. D. Katalin 20 közepes

13 6 4 1 4 1 0 Cs. N. Georgina 16 közepes

14 4 1 1 3 4 4 Á. Béláné 17 közepes

15 8 4 1 2 4 5 F. Edit 24 közepes

16 7 4 2 2 2 8 Sz. Henriett 25 közepes

17 5 5 3 2 2 0 R. T. Attiláné 17 közepes

18 1 5 2 2 1 2 T. Marianna 13 magas

19 7 5 2 1 2 8 M. Béláné 25 közepes

20 7 5 3 2 0 4 Sz. Ildikó 21 közepes

21 4 4 1 3 1 2 B. Gabriella 15 közepes

22 6 4 1 2 2 1 F. Henrietta 16 közepes

23 7 5 1 1 2 5 D. Péter 21 közepes

24 3 5 0 4 0 1 Sz. Edit 13 magas

25 5 4 0 4 2 7 F. Mária 22 közepes

26 5 4 0 2 3 4 K.K. Ildikó 18 közepes

27 5 3 0 2 0 2 K. Kitti 12 magas

28 6 1 3 4 1 2 M.Brigi 17 közepes

29 7 4 0 0 1 0 K. József 12 magas

30 7 1 4 2 4 1 T. Gábor 19 közepes

31 0 5 2 1 0 0 S. Ildikó 8 magas

32 2 5 1 3 3 0 H. Eleonóra 14 közepes

33 5 5 2 1 1 0 T. Dániel 14 közepes

34 0 3 1 0 2 1 K. Patrik 7 magas

35 10 5 2 4 3 3 M. Jánosné 27 közepes

36 1 4 0 2 4 0 L. Boróka 11 magas

37 5 2 1 3 3 1 B. Ferenc 15 közepes

38 5 5 2 0 1 2 Z. László 15 közepes

39 9 4 2 4 6 4 J. Ferenc 29 alacsony

40 6 4 3 2 3 3 P. Júlia 21 közepes

5. számú melléklet

Nem korrigált testhelyzetben mért ízületi helyzetek

Sorszám Csípőzület Térdízület Bokaízület Vállízület Könyökízület

1 108 108 98 48 134

2 84 80 102 38 116

3 118 89 96 59 150

4 90 94 104 10 110

5 99 79 91 19 129

6 88 110 109 36 99

7 99 102 110 9 114

8 89 68 94 38 122

9 109 89 93 29 131

10 81 57 60 48 117

11 100 122 123 19 119

12 91 99 82 2 139

13 91 113 131 13 110

14 97 97 92 3 112

15 102 102 99 8 92

16 99 92 98 52 148

17 89 109 98 7 110

18 102 72 112 20 104

19 99 100 133 21 111

20 101 51 90 11 101

21 121 59 101 59 152

22 91 92 92 33 130

23 112 130 118 8 120

24 71 61 79 27 103

25 109 121 109 9 104

26 104 104 103 6 97

27 135 15 75 42 134

28 116 94 89 50 140

29 113 114 97 4 93

30 97 109 101 15 95

31 132 163 150 14 122

32 100 93 99 18 112

33 107 108 123 18 118

34 98 117 118 19 123

35 97 96 118 22 123

36 99 100 112 13 99

37 111 99 123 23 124

38 87 95 117 22 95

39 97 98 107 6 99

40 107 115 118 7 119

6. számú melléklet

Korrigált testhelyzetben mért ízületi helyzetek

Csípőzület Térdízület Bokaízület Vállízület Könyökízület

102 105 100 39 100

84 80 102 38 116

100 88 92 52 140

90 94 94 36 136

99 79 91 19 129

94 99 102 0 104

100 94 102 12 108

91 99 96 49 150

90 60 110 7 107

100 91 97 0 95

100 122 123 19 119

91 99 82 2 137

100 98 98 12 119

97 97 92 3 93

102 102 99 8 92

99 92 98 52 148

105 79 80 7 102

99 94 104 1 94

92 108 109 29 101

100 101 103 1 105

103 71 81 32 143

90 93 90 39 142

112 130 132 10 121

80 101 100 20 104

109 121 109 0 91

104 104 103 6 97

91 79 124 10 110

100 100 100 108 118

126 91 106 0 92

93 86 120 0 92

113 87 93 117

98 97 99 15 106

100 105 112 15 102

98 117 118 19 123

97 96 118 22 123

99 100 112 13 99

99 109 117 18 119

91 100 112 15 97

97 98 107 6 99

93 100 102 4 95

7. számú melléklet

Fájdalom értékek a VAS skála alapján

Fej Nyak Vállöv és felső végtag Hát Derék Alkar Ujjak Szem

8 8 9 8 9 0 10 10

4 7 7 4 2 2 2 5

3 3 0 1 0 0 0 3

0 2 6 2 6 6 0 0

3 3 3 3 2 0 0 2

0 3 0 0 3 0 0 3

0 0 0 0 0 0 0 0

8 8 7 8 9 0 0 2

0 0 0 0 5 0 2 0

5 5 0 5 0 0 0 9

7 8 8 8 8 0 0 7

2 0 2 0 0 0 0 2

2 3 3 5 5 2 2 4

0 0 0 3 3 0 3 2

0 2 0 2 0 0 0 2

0 0 0 0 0 0 0 0

2 2 3 3 4 1 1 1

3 3 0 6 10 0 2 2

0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 0 0 0 0 1

6 3 4 2 0 1 0 6

2 0 1 1 1 1 1 1

0 0 4 4 2 0 0 0

6 3 5 5 5 0 2 2

6 0 0 0 0 0 0 0

3 0 0 6 0 5 0

2 2 0 3 5 0 1 1

1 2 1 5 2 0 0 1

4 3 4 5 1 2 3 4

3 3 3 1 4 0 1 4

3 5 5 4 5 2 2 4

1 2 3 1 4 2 2 3

2 5 5 5 4 3 2 3

1 2 2 3 3 2 0 1

0 1 1 1 1 0 0 1

7 8 7 7 7 2 2 7

2 6 2 2 2 0 0 1

1 2 3 2 3 0 1 2

1 1 1 0 1 0 0 0

1 2 1 2 3 0 0 0

8. számú melléklet

Nem, életkor, mióta végez ülőmunkát

Kora

Mióta

végez

ülőmunká

t

nő 39 12

nő 46 23

férfi 48 10

férfi 57 30

Nő 49 5

Nő 54 34

Nő 38 15

Nő 47 26

férfi 38 12

Nő 55 16

Nő 49 32

Nő 56 30

Nő 36 16

Nő 55 32

Nő 47 27

Nő 41 17

férfi 52 16

Nő 50 2

Nő 49 29

Nő 46 19

Nő 50 30

Nő 38 13

férfi 34 9

Nő 41 16

Nő 46 1

Nő 49 27

Nő 27 6

Nő 21 4

férfi 50 14

férfi 39 15

nő 44 17

nő 34 8

férfi 32 7

férfi 29 4

nő 51 20

nő 61 33

férfi 24 2

férfi 48 14

férfi 32 8

nő 53 18

9. számú melléklet

A kérdőívre adott válaszok összesítése

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

5 3 4 3 3 3 4 3 60 2

4,55 3,10 4,14 3,24 3,21 3,34 3,90 3,52 58,08 1,90

1 5 3 5 4 3 3 5 3 60 1 nem

2 4 3 2 2 2 2 2 3 1 nem

3 5 4 4 4 4 4 4 5 2 nem

4 4 3 5 5 5 5 2 3 60 4 nem

5 3 4 4 3 3 3 3 3 2 nem

6 5 4 4 1 1 3 3 3 3 nem

7 4 4 5 4 4 4 5 4 1 nem

8 4 3 3 3 3 2 4 4 30 2 nem

9 4 2 4 3 3 3 5 3 60 1 nem

10 5 2 5 2 2 2 5 2 1 nem

11 5 5 5 3 3 3 4 4 1 nem

12 5 3 3 3 4 4 4 1 1 nem

13 4 3 5 3 4 4 4 3 20 1 nem

14 5 3 5 4 3 3 4 3 2 nem

15 5 4 5 5 4 4 3 5 60 2 nem

16 5 4 4 4 4 4 5 3 2 nem

17 4 4 4 3 3 5 3 3 4 nem

18 5 3 3 1 1 1 3 3 3 nem

19 3 2 4 4 5 5 4 4 180 4 nem

20 5 4 5 5 5 5 3 5 3 nem

21 5 3 4 4 2 2 4 3 1 nem

22 4 3 4 4 5 5 5 3 2 nem

23 5 3 4 5 3 5 4 5 60 1 nem

24 5 1 2 1 1 1 4 5 1 nem

25 5 2 5 1 5 1 2 5 30 1 nem

26 5 4 4 3 3 3 4 3 60 2 nem

27 4 1 4 1 1 3 5 5 60 1 nem

28 5 2 4 4 4 4 5 3 45 3 nem

29 5 4 5 5 3 4 5 3 30 2 nem

30 5 4 4 4 4 4 5 3 90 1 nem

31 3 2 2 2 2 2 3 2 120 1 nem

32 4 3 3 2 2 2 3 3 60 1 nem

33 5 3 4 1 1 2 4 4 45 1 nem

34 3 3 3 3 3 3 3 4 35 1 nem

35 5 4 4 4 4 4 5 4 50 4 nem

36 2 2 1 1 3 3 4 1 1 nem

37 4 2 4 5 5 5 1 3 120 2 nem

38 4 4 4 3 4 3 4 3 50 3 nem

39 5 5 4 4 5 4 2 4 40 4 nem

40 4 3 5 4 3 4 3 4 40 3 nem